2012 6. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Kamatot emelt a Budapest Bank, többet fizethetnek a devizahitelesek ............ 5 Nyomasztó teher lett az ingatlanvásárlás: hiába olcsók a lakások ................ 6 A lízingeseknek is jár már az árfolyamrögzítés .............................. 8 Bedőlt devizahitelesek - ki kaphat kegyelmet? .............................. 9 Megrohanták a befektetők a lakáspiacot ................................. 10 Végtörlesztés - Háromszázmilliárdos "bukó" a bankoknál ..................... 11 Meghosszabbítják az árfolyamrögzítést .................................. 12 Kedvezően változtak az ingatlan-bérbeadás szabályai ....................... 13 Számolja ki, mit nyerhet az új árfolyamrögzítéssel! ......................... 14 Irodapiaci hírek .................................................... 15 Két irodaházat vett az OTP a Wallistól ................................... 16 A GlaxoSmithKline a Jones Lang LaSalle-t választotta kizárólagos globális ingatlan tanácsadójának .................................................... 17 Jövőre elkészül a londoni Üvegszilánk felhőkarcoló .......................... 18
Logisztikai hírek ................................................... Ma érkeznek a Ryanair gépei .......................................... 12 milliárdot spórolt a MÁV ........................................... Jöhet az új Malév? .................................................. A Malév 2080 munkavállalóját bocsátják el ............................... 11,5 milliárdos hitelt venne fel a BKV .................................... Elmennek Ferihegyről a hosszú távú járatok ............................... Kimaradt az útfejlesztésből Dél-Szlovákia ................................. Elhagyatottan állnak az egykori kórházak ................................. Új fejlesztésbe kezd az ABLON az Airport City Logisztikai Parkban .............. Erdélyben épít gyárat a Bosch ......................................... Legkorábban 2014-ben jön az e-útdíj - Fizetős lehet az M0 .................... Mi lesz a Malév ingatlanjaival? ......................................... 44 millióba került a nagykörúti lámpaáthangolás ........................... Rogán új Malévot akar ............................................... Rogán: Tiltott állami támogatás a BKV-nál? ............................... Retail hírek ....................................................... Kié lesz az Allee fele? ................................................ Óriási meccs várható az állam és a reptér között: a tét 450 milliárd forint ........ A kormány már két Puskás Ferenc Stadiont akar ........................... Új szolgáltatás négy Interspar hipermarketben ............................. Gazdasági hírek ................................................... Gyanúsítottként hallgatták ki Juhász Ferencet ............................. Az egyszerűsített adózást 15-ig lehet választani ............................ Útépítő kartell: megerősítette a Kúria a GVH-döntést ........................ Standard: Magyarország a csőd küszöbén áll .............................. Hatvanmilliós bírság fogyasztói csoportok miatt ............................
2/63
19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 30 31 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 45 46 47 49
Kemény harc indult a magyar vízért ..................................... Márciustól új cégbejegyzési szabályok jönnek ............................. Kirúgja magyar dolgozói felét a Nokia .................................... Soha nem látott cégbedőlési hullám tetőzik ............................... Hosszabbítja kkv-hitelprogramját az OTP Bank ............................. Matolcsy: idén sem járhat rosszabbul senki az adórendszerrel ................. Új üzleti modellekkel talpra állhatunk - Széchenyi Tőkebefektetési Alap .......... A magyar államadósság nőtt a leggyorsabban ............................. Több mint egymillióan váltottak kötelező biztosítást .........................
51 52 53 54 55 56 57 59 60 Property News ..................................................... 61 Jones Lang LaSalle Selected as Single Global Real Estate Provider for GlaxoSmithKline .. 62 CBRE’s Video Market Report ........................................... 63
3/63
Lakáspiaci hírek 2012 6. hét
4/63
Kamatot emelt a Budapest Bank, többet fizethetnek a devizahitelesek 2012. Február 10. Péntek A Budapest Bank kamatemelésről értesítette devizahiteleseit, 1,04 százalékkal növekedett a banknál lévő tartozások után fizetendő kamatdíj - derül ki a Tékozló homár bloghoz küldött levélből. A megnövekedett törlesztőrészletekre májustól számíthatnak a bank ügyfelei.
Banktól független piaci okokra hivatkozva kénytelen 1,04 százalékponttal növelni frankhiteleinek kamatát a Budapest Bank. Más bankok ügyfelei is hasonló lépésre számíthatnak, hiszen a hivatkozott kormányrendelet valóban lehetőséget ad a bankoknak, hogy éljenek a kamatemelés lehetőségével hasonló helyzetekben. A Budapest Bank a CHF-Libor (svájci bankközi kamatláb) és devizacsere ügyletek költségeinek növekedésével indokolja lépését. A végtörlesztés intézményének a következménye is lehet a kamatok emelkedése, hiszen az azóta megnövekedett országkockázat is jelentős szerepet játszik a forrásköltségek növekedésében. Ezzel az árfolyamok emelkedése mellett újabb teher nehezedik a devizahitelesekre, melytől még az új árfolyamrögzítés sem menti meg őket. Az új védőháló értelmében fix árfolyamon törleszthetik tartozásukat a devizahitelesek, de ekkor is a megnövekedett kamatokon kell fizetniük a csökkentett árfolyamon elszámolt tartozást.
Forrás: Portfolio.hu
5/63
Nyomasztó teher lett az ingatlanvásárlás: hiába olcsók a lakások 2012. Február 10. Péntek Átlagosan közel 3 százalékkal drágultak a bankok lakáscélú hitelei az elmúlt fél év folyamán. Ez a teljes futamidő alatt közel 2 millió forint plusz terhet jelenthet a családoknak egy átlagos hitel esetén, ennyivel fizethetnek többet vissza a magasabb kamatok miatt. Hiába lettek tehát közel 3 százalékkal olcsóbbak az ingatlanok, hitelből mégsem most érdemes lakást nézni. Egyedül a kamattámogatás hozhat változást.
A végtörlesztés óta töretlenül növekvő hiteldíjak ma már elérik a 15 százalékot is. A hitelek lehet drágák, de a lakások olcsóbbak lettek. A legfrissebb FHB lakásárindexből kiderül, hogy a lakásárak tovább zuhantak az elmúlt fél évben. A lakásárak 2011 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest átlagosan 1,5 % -os nominális (reál 4,6 %-os) csökkenést mutattak. Az első lakásvásárlóknak aktuális számításaink szerint 2011-ben egy tipikus lakás megszerzése 10,1 millió forintba került. Az árakban érezhető csökkenés mértéke tehát csak néhány száz ezer forint. Ennél jelentősebb mértékben drágultak a hitelek. A THM-ek növekedése a havi törlesztőrészletekben is 5-6 ezer forint plusz terhet jelenthet. A teljes hitel futamideje alatt akár milliókkal is többet fizethet vissza egy-egy adós. Az idén induló kamattámogatási rendszer feltételei között szerepel, hogy a hitelek díja nem lehet magasabb, mint a 12 hónapos vagy az 5 éves államkötvény átlaghozam 3 százalékponttal növelt mértéke. A 12 hónapos diszkontjegyeket minden 1 éves kamatfixálású terméknél kell használni, míg az 5 éves államkötvény az ennél hosszabb ideig változatlanul tartott kamat esetén kell számolni. Ez a szabályozás csökkentheti a hitelek díjait, de a verseny is kialakulhat a bankok között, ami szintén az ügyfeleknek kedvezhet. Az otthonteremtési kamattámogatás új lakás vásárlására, építésére, használt lakás vásárlására, lakás korszerűsítésére igényelhető. Továbbá felhasználható késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához, valamint hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához. Ezt azonban az Európai Bizottságnak még első körben jóvá kell hagynia.
A kamattámogatás feltételei:
- Új lakás vásárlása/építése esetén a lakóingatlan vételára illetve bekerülési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot, használt lakás korszerűsítése esetén a hitelcél nem haladhatja meg a 15 millió forintot. - Új lakás vásárlása esetén a használatba vételi engedély, építés esetén az építési engedély kiadására 2010. január 1-jét követően kerül sor. - Használt lakás vásárlása esetén: a kamattámogatás csak olyan, a rendelet hatályba lépését követően megkötött adásvételi szerződéssel rendelkező, legalább komfortos használt lakások megvásárlására vehető, melynek tulajdonosa e lakás helyett másik lakást vásárol és erről nyilatkozik. - Korszerűsítés esetén a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatok még nem kezdődtek meg. - A hitel maximális összege új lakás vásárlása/építése esetén 10 millió forint, használt lakás vásárlása és korszerűsítés esetén a 6 millió forintot. - A kamattámogatást igénybe vevő csak természetes személy lehet.
6/63
- Legalább az egyik szülő bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik. - Az építési/vásárlási, illetve korszerűsítési költségek 70%-át számlával kell igazolni. - Adóhatósági igazolást kell bemutatni arról, hogy az igénylők köztartozásmentes adózók
Forrás: Portfolio.hu
7/63
A lízingeseknek is jár már az árfolyamrögzítés 2012. Február 10. Péntek A Kormány elfogadta az árfolyamgát intézményének módosítását a Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodásnak megfelelően.
A deviza alapú jelzáloghitel-adósok, valamint a deviza alapú lízingszerződéssel rendelkezők 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést. Az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lesz biztosítva. Így az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozása nem lesz hatással a jelentősen csökkentett havi törlesztőrészletekre, így a devizakölcsönnel rendelkezők pénzügyi helyzete kiszámíthatóbb lesz. A havi törlesztőrészlet árfolyamgát feletti részének kamattörlesztésre eső hányadát a hitelező és az állam megtéríti, így a gyűjtőszámlára csak a tőketörlesztés árfolyamkülönbözete kerül. Az adósnak a gyűjtőszámlán esetlegesen felhalmozódó hitelösszeget 2017 júliusától kell visszafizetnie a pénzügyi intézmény, illetve jogszabályok által megállapított havi törlesztőrészlet megfizetésével. A törvényjavaslatot a Kormány még a héten benyújtja az Országgyűlésnek és a törvény hatálybalépését követően az ügyfelek jelezhetik a programba való belépési szándékukat a pénzügyi intézményeknél.
Forrás: MTI
8/63
Bedőlt devizahitelesek - ki kaphat kegyelmet? 2012. Február 09. Csütörtök Nem a Nemzeti Eszközkezelőre szabják a kényszer-értékesítést a bankok.
Az otthonvédelmi jogszabályok szerint 2012-re már 3 százalékos kvóta érvényesül − a bankok az ingatlanok ekkora százalékát adhatják kényszer-értékesítésre. A Napi Gazdaságnak a K&H-nál elmondták: a kényszer-értékesítésre kijelölt ingatlanok tulajdonosai közül csak azok kaptak tájékoztatást arról, hogy ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) számára is felajánlhatják, akik a pénzintézet adatai alapján a törvényi feltételeknek megfelelnek. Gondot okoz azonban, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tavaly decemberi megállapodásában szereplő, a lehetőséggel élők körét az egygyermekes családokra is kiterjesztő, illetve a NET által idén megvásárolható ingatlanok számát ötről nyolcezerre emelő jogszabály-módosítás mindeddig nem készült el. Ez nehezíti a kijelölési folyamatot. A CIB már túl van a kiértesítésen, az ügyfelek a leveleket már kézhez vették. A kényszer-értékesítési kvótát ebben a negyedévben maximálisan kihasználta a bank, ugyanakkor jól mutatja, hogy a kényszer-értékesítést egyelőre még nem a NET-előírások mozgatják, hogy a jogszabály által előírt tárgyi feltételek szerint a kijelölt ingatlanoknak mindössze 15,5 százaléka lehet érintett a programban. Ez jól mutatja, hogy a kvótában történő kijelölésnél a NET-programmal összefüggő prioritási sorrendet nem alkalmaznak.
Forrás: Napi.hu
9/63
Megrohanták a befektetők a lakáspiacot 2012. Február 08. Szerda Kiemelkedő lakáspiaci forgalommal zárt az idei első hónap, a Duna House (DH) becslése szerint országosan közel 13 ezer lakás cserélt gazdát. A befektetési célú vásárlás a januári forgalom közel egyharmadát tette ki.
A DH becslése szerint 2012 januárjában országosan 12 970 darab tranzakcióra került sor. A végtörlesztés utolsó havában várható volt a forgalomnövekedés, amellyel egy időben jelentkezett a befektetési célú vásárlás megnövekedése. Ez utóbbi a januári forgalom közel egyharmadát tette ki, így a két jelentős ingatlanpiaci esemény összhatásaként a kínálat és a kereslet időben egymásra tudott találni - olvasható a legfrissebb elemzésben. A tanácsadó keresletindexe minden várakozáson felüli értéket mutat, szinte megduplázódott a tavalyi átlag, így a válság előtti időket idézi. Nincs kiugró elmozdulás a lezárt tranzakciók átlagértékeiben decemberhez képest. Januárban az átlagosnál kevesebb felújításra szoruló ingatlan cserélt gazdát, s ezzel nőtt a jobb minőségű, illetve drágább ingatlanok aránya. Hol a legkönnyebb lakást eladni? Továbbra is a 13. kerület a legnépszerűbb budapesti célpont, minden ötödik vevő itt vásárolna. Nem sokkal lemaradva a második legkedveltebb kerület a 11., amelyet decemberhez hasonlóan az érdeklők 19 százaléka jelölt meg. Január csúcshónap volt a házeladásoknál mutatkozó árváltozásban is. Bár mindig ez az ingatlantípus volt a leginkább alkuképes, a végtörlesztés hajrája úgy tűnik itt követelte a legnagyobb kompromisszumokat- vidéken 8, a fővárosban 14 százalék volt az alku - az eladóktól. Januárban 27-ről 43 százalékra ugrott a "beosztott" státuszú eladók aránya, míg 10 százalékkal kevesebb vállalkozó vált meg ingatlanjától. Az eladás okának a tulajdonosok 37 százaléka jelölte meg a fővárosban az elő- ill. végtörlesztést, ezek a lakások átlagban 12,4 millió forintért találtak új tulajdonosra. Vidéken az eladók harmadát a végtörlesztők tették ki, jellemzően közel 10 millió forintos lakásaiktól búcsúztak. Nincs szó trendfordulóról 2012-re a tavalyihoz hasonló, vagy azt valamelyest meghaladó tranzakciószámot vár a DH. Az első negyedév (főleg a végtörlesztés áthúzódó hatása miatt) lényegesen erősebb lesz, mint 2011. hasonló időszaka, ami historikusan is jelentős negyedéves mélypontnak számított. A januári csúcs több mint két és félszer haladja meg a tavalyit, de a jelentős egyszeri hatások miatt nem jelent trendfordulót. Amennyiben nem lesz negatív gazdaságpolitikai fordulat, vagy ilyen jellegű piaci várakozás, akkor a második és harmadik negyedév hasonlóan alakulhat, mint 2011-ben. Az utolsó negyedévi forgalom pedig az előzőek miatt várhatóan nem éri el a 2011. évi értéket.
Forrás: Duna House
10/63
Végtörlesztés - Háromszázmilliárdos "bukó" a bankoknál 2012. Február 08. Szerda Február végéig 160 ezren rendezhetik kedvezményes árfolyamon a devizahitelüket. A lakossági deviza jelzáloghitelállomány több mint ötöde eltűnhet, a bankok vesztesége hatalmas, a bankadóra pedig keresztet vethet a kormány.
Nagyjából 160 ezer családnak sikerült vagy sikerülhet a következő napokban kedvezményes árfolyamon végtörlesztenie lakáshitelét – közölte a PSZÁF. Nagyjából 19 ezer kölcsön rendezése van még függőben, ezeknél az ügyfelek igazolták, hogy időben a rendelkezésükre fog állni a megfelelő mennyiségű kiváltó forinthitel. A folyósított hitelösszeg is drámaian megugrott, az első hónapban óriási mennyiségű, 118 milliárd forintnyi forinthitelt helyeztek ki a hitelintézetek, ezzel a végtörlesztési szezonban hitelkiváltásra adott kölcsönök összege csaknem 207 milliárd forintra nőtt. A végtörlesztés során a lakosság január végéig piaci árfolyamon számolva 1073,7 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghiteltől szabadult meg, vagyis a külföldi fizetőeszközben jegyzett lakáskölcsönök nagyjából ötöde eltűnt a bankrendszerből - írja a Világgazdaság Online. A kedvezményes árfolyam miatt viszont a háztartások mindössze 776 milliárd forintot fizettek vissza, így a bankrendszer vesztesége január végéig csaknem 300 milliárd forint lett. Február végéig ez a veszteség még várhatóan nőni fog, mivel a fedezetüket igazoló, ám a tartozásukat még nem rendező adósok további 145 milliárd forintnyi devizaadósságot kívánnak rendezni.
Forrás: Világgazdaság online
11/63
Meghosszabbítják az árfolyamrögzítést 2012. Február 08. Szerda Az Index információi szerint a kormány várhatóan 2017. június 30-ig kitolja a kibővített árfolyamrögzítést. Újdonság, hogy a lízingesek is segítséget kaphatnak, de jelen állás szerint a devizában törlesztő devizahitelesek nem.
A kabinet számításai szerint az árfolyamrögzítéssel az átlagos adós 59 ezres törlesztője 41 ezer forintra csökkenhet. A kedvezményes törlesztésre áprilistól idén év végéig lehet bejelentkezni. A közszféra dolgozóit a bankok soron kívül bírálják el és egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak az államtól július 1-ig, ami 10 milliárdos költségvetési kiadást jelent. A dokumentum szerint az árfolyamrögzítés 60 hónapja alatt a 300-450 ezer érintett kamattámogatása 103-154 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent. A rögzített árfolyam feletti tartozásrész az adós gyűjtőszámláján halmozódik, ennek kamatait az állam és a pénzintézetek fele-fele arányban fizetik. A rögzítés azért nagyon kedvező az adósoknak, mert tartozásuk egy jelentős részét lényegében elengedik, nekik csak a rögzített szint feletti tőketartozást kell visszafizetniük. Újdonság, hogy az árfolyamrögzítés nem 2016 végéig, hanem 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig élhet, ha a kormány rábólint a törvénytervezetre. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott javaslat ezt azzal indokolja, hogy az új gyűjtőszámlahitel-szerződések megkötésére legkorábban áprilistól kerülhet sor, ezért az eredeti határidőig csak négy és félév lenne hátra. A tervezetben az áll, hogy a hosszabbítást a Bankszövetség támogatta. (Aki belép, az legkorábban három év elteltével jelentkezhet ki az árfolyamrendszerből.) A kedvezményre jogosultak körét is kibővítheti a kormány. A Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodás a lízingesekre még nem terjedt ki, de a kormány őket is bevonná a kedvezményezettek közé. Az indoklás szerint azért, mert a végtörlesztést is kiterjesztették erre a körre, így most indokolatlan lenne a kizárásuk. A devizában törlesztők viszont hátrányba kerültek, ők jelen állás szerint nem kérhetik a rögzítést. A tervezethez csatolt vezetői összefoglaló azonban emlékezteti a minisztereket, hogy végül a végtörlesztés szabályait nekik kedvezően módosították, egyelőre tehát nem zárható ki, hogy a véglegesített javaslatba őket is bevonják.
Forrás: Index
12/63
Kedvezően változtak az ingatlan-bérbeadás szabályai 2012. Február 07. Kedd Kedvezően változtak az ingatlan-bérbeadás szabályai az idei évtől. Az egyik fontos változás, hogy a lakását bérbe adó magánszemély levonhatja a bérleti díjból származó bevételéből az általa más településen bérelt lakóingatlan bérleti díját, ami a munkavállaló mobilitását segítheti. A legfontosabb módosításokat összegzi e témával foglalkozó blogbejegyzésében Héhn Miklós, az RSM DTM Zrt. partnere.
’A változások Lényeges változás az idei évre, hogy a munkavállalás elősegítése érdekében a lakását bérbe adó magánszemély levonhatja a bérleti díjból származó bevételéből az általa más településen bérelt lakóingatlan bérleti díját. Ez kedvező változás, hiszen a magánszemélyek munkavállalási célból történő lakhelyváltás miatt jellemzően nem szeretik eladni a „régi lakásukat”. A levonhatóság további feltétele, hogy a bérbeadásnak és a bérbevételnek ugyanabban az évben kell megtörténnie, és az időtartama meg kell, hogy haladja a 90 napot. Nem vonható le a bérleti díj, ha a magánszemélynek az általa bérelt lakás bérleti díját megtérítik, vagy ha a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben az általa fizetett bérleti díjat költségként elszámolja. Amennyiben a magánszemély az ingatlan-bérbeadást kifizető részére nyújtja, a kifizetőnek minden esetben adóelőleget kell vonnia. A 2011. december 31-éig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adóelőleget levonnia, ha az adószámmal rendelkező magánszemély azt írásban kérte. Ha az adót a kifizető nem vonja le, vagy nem kifizetőnek történik a bérbeadás, akkor a magánszemélynek negyedévente önadózással kell megfizetnie a számított adóelőleget. Az adóelőleg megállapítása érdekében maximum a bevétel 50 százalékáig lehet nyilatkozni az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségekről (2011-ben még akár 100 százalékról is lehetett nyilatkozni). Ilyen nyilatkozat hiányában az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat nélkül is csak a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelőleg-alapba. A törvényben pontosították az úgynevezett „78 százalékos szabályt” (az adóalap-kiegészítés alapjául szolgáló összeg megállapítása során a jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni akkor, ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, de nem alkalmazható ez a szabály akkor, ha azt a magánszemély részére megtérítik, vagy azt költségként számolhatja el), miszerint azt nem lehet alkalmazni lakásbérbeadás esetében. A tételes költségelszámolás választása esetén, amennyiben a magánszemély 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett, akkor az egészségügyi hozzájárulást elszámolhatja költségként. Főszabály szerint a kifizető köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni az általa kifizetett összeg adóelőlegének a megállapítása során. A magánszemély azonban írásban kérheti a kifizetőtől ennek a mellőzését, amennyiben nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 424 000 forintot.’
13/63
Számolja ki, mit nyerhet az új árfolyamrögzítéssel! 2012. Február 06. Hétfő Számold ki te is, mit nyerhetsz az árfolyamrögzítéssel! Még tavasszal lehetősége lehet a devizahiteleseknek az új árfolyamrögzítésbe való belépésre. Már több elemzésben írtunk ennek az előnyeiről és hátrányairól, most viszont a Pénzcentrum.hu kalkulátorának köszönhetően mindenki kiszámolhatja, mire számíthat amennyiben él is a lehetőséggel. A kalkulátor mellett leírást, használati utasítást is mellékelünk, ami segíthet a döntésben.
A Pénzcentrum új árfolyamrögzítős kalkulátorát itt használhatja
Forrás: Pénzcentrum.hu
14/63
Irodapiaci hírek 2012 6. hét
15/63
Két irodaházat vett az OTP a Wallistól 2012. Február 10. Péntek Két pesti irodaházhoz jutott az OTP Bank, az eladó a Wallis cég volt, a vételár titkos.
Egyelőre ismeretlen összegért két irodaházat birtokló céget vásárolt az OTP Bank Nyrt. A pénzintézet megvette a 23 millió forintos jegyzett tőkéjű Bajor-Polár Ingatlanhasznosító Zrt.-t a Wallis Asset Managament Zrt-től. A szerzemény fő vagyona az egymás mellett lévő Bajor illetve a Polár irodaházak a Könyves Kálmán körúton. A két irodaház frekventált helyen, viszonylag jó kihasználtsággal működik, alul a Wallis csoporthoz tartozó gépjármű márka kereskedésekkel. Érdekesség, hogy a Bajor-Polár Zrt.-hez tartozó irodaházakat - plusz a Váci úton lévő Danubius irodaházat - 2006-ban a CIB 60 millió euróért megvette, majd az eladó zrt. visszavásárolta azokat.
Forrás: IngatlanHírek.hu
16/63
A GlaxoSmithKline a Jones Lang LaSalle-t választotta kizárólagos globális ingatlan tanácsadójának 2012. Február 07. Kedd A GlaxoSmithKline (GSK) a Jones Lang LaSalle-t választotta globális ingatlan tanácsadójának. A GSK egy hosszú kiválasztási folyamat után döntött a Jones Lang LaSalle mellett, a cég szakértelme, képességei, árai és globális kiterjedtsége miatt.
A Jones Lang LaSalle, egyéb szolgáltatók mellett, már 10 éve nyújt ingatlan tanácsadói szolgáltatásokat a GSK-nak. Mostantól a Jones Lang LaSalle lesz az egyedüli ingatlan tanácsadója a GSK közel 7,5 millió négyzetméteres ingatlanportfoliójának, mely 750 helyszínen található világszerte. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják a tanácsadást, a tranzakciókat és egyéb szakmai szolgáltatásokat, valamint az üres és az albérletbe adott ingatlanok üzemeltetését. Sue Pictor, a GlaxoSmithKline globális ingatlan igazgatója így nyilatkozott: “A Jones Lang LaSalle partnereként izgatottan várjuk ingatlanpiaci stratégiánk fejlődését és kézzelfogható haszon elérését. 2007 óta a Jones Lang LaSalle és a Cushman & Wakefield együttes tanácsadói voltak a GSK-nak. Ám a Jones Lang LaSalle olyan versenyképes ajánlatot tett, mely őket bizonyította a legmegfelelőbbnek a GSK jövőbeni kizárólagos szolgáltatói stratégiájában. A két szolgáltatós modell minőségi tranzakciós szolgáltatást nyújtott eddig a pontig. Ám úgy gondoljuk, hogy a kizárólagos szolgáltatói modell jelentős pénzügyi előnyökkel fog járni 2012-ben és a jövőben. Továbbá egy jobb stratégiai együttműködést tesz lehetővé, mely által fejleszthetjük globális ingatlan stratégiánkat, és magas színvonalú tranzakciós szolgáltatásokat nyújthatunk.”
Tom Bayne-Jardine, a Jones Lang LaSalle vállalati megoldások részlegének vezetője elmondta: “Örülünk, hogy a GlaxoSmithKline minket választott kizárólagos globális stratégiai ingatlan tanácsadójának. Továbbra is arra törekszünk, hogy a legjobb tanácsadást nyújtsuk és partnerként dolgozzunk együtt ügyfelünk globális ingatlan csapatával, hogy az egész világon új munkahelyi megoldásokat szolgáltassunk, beleértve Ázsia és Latin-Amerika feltörekvő piacait. A legfrissebb közlemények szerint a Jones Lang LaSalle globális vállalati megoldások megbízásai között volt a Volvo Cars Corporation, az UBS, a HSBC, a Doosan Power Systems és egyéb vezető európai cégek.
Forrás: Jones Lang LaSalle
17/63
Jövőre elkészül a londoni Üvegszilánk felhőkarcoló 2012. Február 07. Kedd Jövőre nyitja meg kapuit Londonban Európa legmagasabb felhőkarcolója: a The Shard (Üvegszilánk) névre keresztelt üvegtorony a Cityn kívül, London Southwark városrészében, a Temze déli partján épül.
A híres olasz építész, Renzo Piano tervei alapján készülő 310 méter magas, 72 emeletes épület közvetlen szomszédságában működő üzletek reményei szerint a beruházás segíteni fog felvirágoztatni a környéket, amely évszázadok óta a Temze kevésbé jómódú partszakaszának számít. A London világvárosi státuszát szimbolizáló Shard igazi nemzetközi együttműködés gyümölcse: a tervezője olasz, az építkezést a katari kormány finanszírozza, emellett pedig a kínai Sangri-La nevű hotelcsoport volt az első bérlő, amely bejelentkezett. "Azt akarjuk, hogy ezt az épületet minden londoni a magáénak érezze - tudatta a beruházó Irvine Sellar cég. - Az ember itt megebédelhet, dolgozhat, aludhat és még a lenyűgöző panorámában is gyönyörködhet". A főváros legtöbb pontjáról jól látható üvegtorony külső része várhatóan idén júniusra készül el. Az ultra-modern épület gyakorlatilag a történelmi London mellett terül el: szomszédságában, a Temze partján állt egykor az első római település, és Charles Dickens Kis Dorrit (Little Dorrit) című regénye is a torony mögötti utcákban játszódik. Közelében van a Globe színház és a folyón átellenben a Tower is. Az Irvine Sellarnak több mint 11 évébe telt, amíg megvalósíthatta nagyszabású tervét. A Cityn kívüli üvegtorony felépítését ugyanis határozottan ellenezte több műemlékvédelmi szervezet, közöttük az English Heritage is, azt kifogásolva, hogy a felhőkarcoló tönkreteszi a Szent Pál-székesegyház védett panorámáját, holott majdnem egy kilométerre áll tőle, a Temze másik partján. Maga Károly walesi herceg is rosszallóan "hatalmas sótartóhoz" hasonlította az épületet, bár nem lépett fel hivatalosan a beruházás ellen. Az UNESCO pedig tavaly bejelentette, hogy a felülvizsgálja a londoni Tower világörökségi helyszín státuszát, részben az épülő felhőkarcoló miatt. A londoni városképet egyértelműen meghatározó üvegtorony jövője azonban még mindig bizonytalan. A Sangri-La mellett ugyan néhány étterem is aláírta a bérleti szerződést, a helyiségek legtöbbje azonban gazdátlan, jelezve, hogy a londoni székhelyű üzletek közül sokan éppen azzal küszködnek, hogy visszafogják a kiadásaikat.
Forrás: MTI
18/63
Logisztikai hírek 2012 6. hét
19/63
Ma érkeznek a Ryanair gépei 2012. Február 10. Péntek A Ryanair és a Budapest Airport bejelentették, pénteken Dublinban véglegesítik a repülőtér használatáról szóló megállapodást. Az ír fapados légitársaság és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cég a hét első felében nyilatkozatháborúba bonyolódott a járatindítást illetően, most azonban úgy tűnik, közeledtek álláspontjaik. A cég a magyar államtól is kapott támogatást járatindításaihoz, az összeg nagyságát azonban nem közölték.
A fapados légitársaság elképesztő mennyiségű új járattal és munkahellyel kecsegtetett már akkor is, amikor még meg sem állapodott a Budapest Airporttal, amely a Financial Times szerint arra panaszkodott, hogy szinte ingyen akarták használni a repteret. Majd szerdán már a drágább kettes terminálra hirdették budapesti jegyeiket, írja az Index. A légitársaság február 17-én nyitja meg budapesti bázisát, amely az 51. lesz és ahol 5 repülőgép állomásozik majd – jelentette be Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Három már a jövő péntektől, két új Boeing 737-es pedig március közepén érkezik a gyárból. Az MTI kérdésére a vezérigazgató elmondta, hogy a magyar kormánnyal is tárgyaltak, de a kapott kedvezmény nagyságát és mibenlétét nem árulta el. A Ryanair eredetileg március 12-én tért volna vissza öt útvonal megnyitásával a budapesti repülőtérre, miután 2010-ben - a magas repülőtéri árak miatt - megszüntette budapesti járatait. A január végén közölt kétmillió utassal szemben az ír légitársaság 2,4 millióval számol az első évben. Az eredetileg tervezett 36-tal szemben heti 57 járatot indítanak. Az új bázis létrehozásával mondta a vezérigazgató - közvetlenül és közvetve 2400 munkahely jön létre. Az öt repülőgépes budapesti bázis 350 millió dollár beruházást jelent. A Ryanair a repülőtér kettes terminálját használja, de azt, hogy milyen feltételekkel üzleti titokra hivatkozva nem közölte. Annyit mondott: remélik, hogy a gyors forgalomnövekedés érdekében a Budapest Airport mérsékli az árakat. Hozzáfűzte: az igaz, hogy a beruházások miatt magasak a repülőtér-üzemeltető költségei is. Közben folyik a kármentés a Malév-járatok leállása után. A Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) azzal számol, hogy nem éri Malév leállása kapcsán, mivel már elkezdték az átfoglalásokat szervezet elnöke fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen tartott Budapesten.
Forrás: Index
20/63
Magyar Utazásszervezők és kár a nyári charterutasokat a - közölte Molnár Gabriella, a sajtótájékoztatón, csütörtökön
12 milliárdot spórolt a MÁV 2012. Február 10. Péntek Két év alatt körülbelül 12 milliárd forintot faragott le kiadásaiból MÁV csoport, elsősorban a mostani és részben az előző vezetése által hozott intézkedéseknek köszönhetően – jelentette be Szarvas Ferenc elnök-vezérigazgató, aki szerint még további megtakarításokra vannak lehetőségek.
A csoport az elmúlt két évben számos beszerzését központosította, megkezdte egyes tevékenységek visszaszervezését az anyacégbe (nagy tétel volt a felsővezeték-karbantartás viszszavétele). Csökkentek a csoportnál a vezetői bérek, a külső szakértőknek kifizetett díjak, sor került leányvállalatok összevonására, és hamarosan újabbak (MÁV Gép, MÁV FKG) is egyesülnek. Több fölösleges eszközétől és ingatlanától is megvált a MÁV. „A társaság napokon, heteken belül kiírja 50 intercitykocsi felújítására vonatkozó tenderét” – közölte Szarvas Ferenc –, a finanszírozásról az MFB-vel folynak az egyeztetések. A már átvett 25 Traxx villanymozdony után az opcióban lévő, további 25-re nincs meg a szükséges 25 milliárd. Ha a MÁV vesz új villamos motorvonatokat, akkor azokkal is kiváltható a mozdonybeszerzés, illetve a MÁV- Gépészettel is fel lehet újíttatni 28-30 V43-as mozdonyt. Ez „csak” 4,5-6 milliárdba kerülne, viszont ilyesmire nincs bankhitel.
Forrás: Világgazdaság online
21/63
Jöhet az új Malév? 2012. Február 10. Péntek A Napi Gazdaság értesülései szerint a kormánynak a múlt pénteki leállás után vált világossá az, hogy a nemzeti légitársaság megszűnése milyen költségvetési hiányt eredményezhet. Mindezek, illetve a munkahelyek megszűnése miatt Budapesten egy légügyi szakértőkből és volt malévosokból álló csapat kezdte meg a munkát, illetve tárgyalások indultak az amerikai ILFC céggel is a flotta egy részének ismételt lízingbe vételéről - erre a járatok újraindításához lehet szükség.
Közben intenzív tárgyalások folynak Moszkvában is a Vnyesekonombank vezetőivel. Az orosz fejlesztési bank ugyan a múlt héten még kiadta a magyar tárgyalódelegáció útját, de az e héten ott tárgyaló magyar küldöttséggel már a Malév újraindítását lehetővé tévő újabb hitelről egyeztettek. A pénzintézet eddig 120 millió euró hitelt biztosított a társaságnak, és tulajdonrésszel is rendelkezik benne. A tárgyalások csütörtök este sikertelenül zárultak, a felek egy hét múlva találkoznak újra.
Tárgyalások, feltételes módban A szaktárca a kormányváltás óta több szakmai befektetővel tárgyalt folyamatosan intenzíven és magas szinten - tájékoztatta az Indexet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Malév üzemszerű működésének leállása után e megbeszélések az újonnan kialakuló piaci helyzet ismeretében folytatódhatnak - közölték, jelenleg is folyamatban lévő tárgyalásokról azonban ezek szerint nincs szó. „Egy üzleti alapon is működőképes légitársaság létesítéséhez változatlanul elengedhetetlen egy tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása. Minden egyéb megoldás csak újratermelné a Malév működésképtelenné válásához vezető problémákat. A közvetlen jogutódlás egyebek mellett az uniós visszafizetési kötelezettség továbbörökítését eredményezné, ezért egy új légitársaság csak az alapoktól felépítve indítható el" közölte a szaktárca.
Lesznek hiányzó járatok Az NFM szerint a bejelentett járatindítási, kínálatbővítési tervek nem fedik le teljesen a Malév korábbi szolgáltatásait (erről részletesen itt olvashat). Miközben új úti célok is megjelennek és elérhetővé válnak a légiforgalomban, több, közvetlenül nem nyereséges vagy kizárólag az Európai Unión kívüli tagállamokkal kötött kétoldalú megállapodások alapján közlekedtethető járat várhatóan átmenetileg hiányozni fog.
Forrás: Napi.hu
22/63
A Malév 2080 munkavállalóját bocsátják el 2012. Február 10. Péntek A Malév csoport 2.600 munkavállalójából 2.080-at bocsátanak el létszámleépítés keretében - mondta el Róna Márta, a légitársaság szóvivője.
csoportos
A létszámleépítéseket a holdingnál a napokban jelentették be. A Malév Zrt. 1100 munkavállalóján kívül a leánycégekben foglalkoztatottak harmadát is elbocsátják. A földi kiszolgálást végző Malév Ground Handlingnél 450 munkavállalótól, a karbantartó ACE-nél 230-tól, továbbá a Trenkwaldertől kölcsönzött 300 dolgozótól válnak meg a Malév egy hete bejelentett leállása miatt.
Forrás: Inforádió
23/63
11,5 milliárdos hitelt venne fel a BKV 2012. Február 09. Csütörtök Egy hatmilliárd és egy 5,5 milliárd forint értékű hitelkeretre írt ki közbeszerzést a napokban a BKV. Az európai tendereket összesítő honlap felhívása szerint a társaság az eseti hitelkeretet refinanszírozásra szánja, a rendelkezésre tartási időszakot a szerződés aláírásától számított három hónapban határozta meg. Mindkét kiírást három hitelkeretre osztották.
A kötelezettségvállalások között a társaság kilátásba helyezi az állam vagy a fővárosi önkormányzat kezességvállalását. A hatmilliárdos hitelkeret ajánlattételi határideje február 17., míg az öt és fél milliárdosé február 20.
Forrás: MTI
24/63
Elmennek Ferihegyről a hosszú távú járatok 2012. Február 09. Csütörtök Az Airportal.hu információi szerint sem a Delta, sem az American nem indítja újra tavasszal a Budapest–New York JFK járatait.
A Delta Airlines tegnapi hírlevelében jelentette be hivatalosan azt, ami már tudható volt, hogy nem indítja újra járatait Budapestre. A légitársaság a SkyTeam partnerei, az Air France-KLM járatait ajánlja párizsi vagy amszterdami átszállással utasai részére. Az Airportal.hu emlékeztet arra, hogy a oneworld-tag American Airlines visszatérését már a repülőtér vezetése is biztosra vette egy néhány hete tartott tájékoztatón és a foglalási rendszerekben is lehetett foglalni a nyári AA BUD–JFK közvetlen járatokra. A légitársaság a portál szerint tegnap jelentette be, hogy kivonul Ferihegyről, okként egyértelműen a Malév csődjét jelölve meg. Az Airline Route oldalon pedig ma jelent meg a hír, hogy a járatokat a társaság nem újítja fel. Légi közlekedésben jártas körökben az sem okozna nagy meglepetést, ha az utolsó hosszú távú járat, a Pekingbe közlekedő Hainan is átköltöztetné járatát más repülőtérre a Malév megszűnését követően. Ez érthető, hiszen a Hainan számára a Malév balkáni és európai járathálózata volt a legnagyobb vonzerő Ferihegyben – írja az Airportal.hu.
25/63
Kimaradt az útfejlesztésből Dél-Szlovákia 2012. Február 09. Csütörtök A probléma leginkább Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megye déli járásait érinti – állítják a szakemberek.
Nem történt számottevő útfejlesztés Szlovákia déli, magyarok lakta régióiban 2010 óta – mondta el az MTI-nek szerdán Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) gazdaságért és régiófejlesztésért felelős alelnöke hozzáfűzve: ez ügyben sokasodik a panasz az érintett régiók polgármestereitől és a megyék képviselőitől. "Amikor a kormány elfogadta az autópályák és gyorsforgalmi utak 2014-ig tervezett építésének ütemtervét, kiderült, hogy számukra abszolút prioritást élvez az északi D1 autópálya, a déli rész számára égető szükségű fejlesztések pedig ismét elmaradnak" közölte Farkas.
A probléma leginkább Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megye déli járásait érinti. Ezt bizonyítja az MTI-hez eljuttatott fejlesztési térkép is, amelyen az említett területek gyakorlatilag fehér foltként szerepelnek. "Láttam az állami fenntartású utakat érintő beruházásokkal kapcsolatos terveket, és az lett az érzésem, hogy minket megint kifelejtettek" – nyilatkozta az MTI megkeresésére Csúsz Péter, Besztercebánya megye önkormányzati képviselője. Hozzátette: kiábrándító a helyzet és sokan már nem is bíznak benne, hogy a megye déli járásaiban egyszer elkészül a régen ígért gyorsforgalmi út. "A megye fenntartása alá tartozó másod- és harmadosztályú utak fejlesztéséért mindent megteszünk, amit lehet, de áldatlan a helyzet több, a hatáskörünkbe nem tartozó, de a megye területén lévő első osztályú útszakasz terén is" – mondta az MTI-nek, Bíró László, Nagyszombat megyei önkormányzati képviselő. "Mivel a jelenlegi helyzet már tarthatatlan, a probléma mihamarabbi orvoslására az MKP egy komplex, a déli régió infrastruktúráját érintő fejlesztési programot dolgozott ki" – erősítette meg Farkas Iván, aki szerint ennek megvalósítása híján félő, hogy Szlovákia magyarok lakta területei még inkább leszakadnak.
Forrás: MTI
26/63
Elhagyatottan állnak az egykori kórházak 2012. Február 09. Csütörtök A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tizenkét olyan ingatlant tart nyilván, amelyek nem is olyan régen még egészségügyi célokat szolgáltak, de már évek óta üresen állnak.
Több mint egy tucat értékes, egykori fővárosi egészségügyi ingatlan áll kihasználatlanul, az eladásukból remélt milliárdos bevétel egyelőre álom. Közben az őrzésük évi több százmillió forintba kerül - tudta meg a Világgazdaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tizenkét olyan ingatlant tart nyilván, amelyek nem is olyan régen még egészségügyi célokat szolgáltak, de már évek óta üresen állnak. Az MNV Zrt. nem adott konkrét választ arra, milyen piaci értéket képviselnek most ezek az ingatlanok, de a legnagyobb ellenzéki párt több publikációban is 70 milliárd forintra tette ezt az összeget - ismerteti a csütörtöki Világgazdaság. Azt, hogy a több tízmilliárdos becslés nem túlzás, bizonyítja, hogy számos igen értékes épület, vagy inkább telek szerepel a listán, mivel az építmények meglehetősen lerobbant állapotban vannak. Ezek fenntartása évente mintegy 180 millió forint kiadást jelent. Az az összeg azonban, amely a jelenleg kihasználatlanul álló, egykori budapesti egészségügyi ingatlanok őrzésére megy el, ennél is tetemesebb. Egyelőre nincs hivatalos állásfoglalás arról, hogy az év elején az államhoz került egészségügyi intézmények közül melyek értékesítése, esetleg kiürítése és későbbi eladása jöhet szóba - írja a lap.
Forrás: Világgazdaság online
27/63
Új fejlesztésbe kezd az ABLON az Airport City Logisztikai Parkban 2012. Február 09. Csütörtök 6,300 nm raktár és irodaterület bérletére írt alá szerződést a napokban a Benteler Distribution Hungary Kft. és az ABLON cégcsoportba tartozó New Sites Kft. A szerződés értelmében a Benteler Distribution hosszútávú bérlője lesz az Airport City Logisztikai Park H épületének. Ezzel a tranzakcióval megkezdődik a park harmadik fázisának fejlesztése. Az épületet a tervek szerint 2012 decemberében adják át az Ablon Group dél-pesti logisztikai bázisán.
Az M0-M4 autópályák és a Liszt Ferenc Repülőtér közelében fekvő Airport City Logisztikai Parkban létesítendő ipari csarnok és irodakomplexum az Ablon Group beruházásban épül meg. Az új fejlesztéssel újabb 6750 nm raktárral, illetve irodaterülettel bővül a park. A Benteler Distribution Hungary Kft. a világszerte aktív Benteler Distribution Group tagja. A 31 ország kb. 60 helyszínén, hozzávetőlegesen 1400 alkalmazottat foglalkoztató Benteler Distribution az egyik legjelentősebb acélipari vállalat. „Nagy öröm számunkra, hogy logisztikai parkunk egy ilyen, az építőipar számára különösen nehéz időszakban is töretlenül fejlődik és egy újabb piacvezető céggel bővül bérlői portfóliónk. Mivel a Bentelerrel kötött szerződés az Airport City újabb ütemének megkezdését is jelenti, úgy gondolom a tranzakció valóban fontos esemény nem csupán a cégcsoport, de a hazai logisztikai piac mindennapjaiban is.” - mondta Lovro Adrienn, az Ablon Kft. ügyvezető igazgatója. A beruházás a Benteler Distribution működési és kereskedelmi igényeinek megfelelően valósul meg, és további irodai területekkel is bővíti a park kínálatát. A tervek alapján az új épületben olyan szolgáltatások is helyet kapnak majd, melyek a park jelenlegi bérlőinek kényelmét is szolgálják majd. „A Benteler Distribution alapos piaci szűrést és szigorú feltételrendszerben folytatott versenyeztetést követően döntött az Airport City mellett. Biztosak vagyunk benne, hogy igényeinkre szabottan megépülő, új és korszerű cégközpontnak ideális otthona lesz az Ablon Group logisztikai parkja. A bérbeadói rugalmasság, a megfelelő elhelyezkedés és a szakmai felkészültség fontos szerepet játszott a döntésünkben. - mondta az üzlet kapcsán Böszörményi Ilona, a Benteler Distribution Hungary Cső és Acélkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. „A Benteler a termékválaszték, gyártási kapacitás és szolgáltatások széleskörű bővítésének köszönhetően az elmúlt években értékesítési volumenét számottevően növelte. Az új beruházás elkészülte lehetővé teszi, hogy a jelenleg gyártási és raktározási kapacitásunkat jelentősen növeljük, ezzel további munkahelyeket teremtve”- tette hozzá. A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is folyamatosan növekvő logisztika park kiadottsága az újabb ütemmel immár 80%-osra bővül. A jelenleg 6000 m2 raktár és 750 m2 azonnal költözhető irodai területet kínáló Airport City vitathatatlanul a térség legaktívabb ipari fejlesztése, bérlői
28/63
körének diverzitását illetően is vezető piaci szereplő. A park 2008-as átadása óta olyan logisztikai, kereskedelmi és ipari vállalatoknak biztosít raktár- és irodai bázisokat, melyeknek egyaránt fontos az autópályák, a repülőtér és a város gyors elérhetősége, a helyszíni reptéri vámkezelés lehetősége, a magas színvonalú szolgáltatás és a több évtizedes nemzetközi fejlesztési tapasztalat.
Forrás: Ablon
29/63
Erdélyben épít gyárat a Bosch 2012. Február 08. Szerda A Robert Bosch csoport elektronikus autóalkatrész-gyár építésére készül Erdélyben. A Kolozs megyei tanács bejelentette, a jövő héten aláírandó szerződés szerint a nemeszsuki Tetarom III ipari parkban lévő 21 hektáros területet 49 évre bocsátják a német cég rendelkezésére.
A teljes beruházás 77 millió euróba kerül, és a második fél évben kezdődő első beruházási lépcső 300 új munkahelyet teremt. Sajtóhírek szerint a gyár végül 2000 embernek ad munkát. Az ipari parkban a Bosch szomszédságába az olasz De Longhi költözik. Az elektronikai készülékeket gyártó veszi át a Nokia nemeszsuki csarnokait. Az olasz cég 30 millió eurós beruházással hoz létre termelőüzemet a Nokia helyén, és 600-1000 új munkahelyet teremt a megyében.
Forrás: IngatlanHírek.hu
30/63
Legkorábban 2014-ben jön az e-útdíj - Fizetős lehet az M0 2012. Február 07. Kedd A kormány tervei szerint 2014-ben vezetik be a megtett úttal arányos útdíjrendszert, a teherautósok kilométerenként nagyjából 20 forintot fizetnek majd - derül ki az Index birtokába került kormányzati előterjesztésből. Az e-útdíjat kezdetben főleg gyorsforgalmi utakon szednék, és a személyautósok még évekig matricázhatnak, de az is lehet, hogy egy részük idővel minden utat ingyen használhat.
A rendszer kiépítése 50 milliárdba kerülhet, az e-útdíj az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak, ez az összeg tizenhárom év alatt 400 milliárd fölé nőhet. Az Index értesülései szerint legkevesebb egy évet csúszhat a Széll Kálmán-tervben eredetileg 2013-ra meghirdetett használatarányos útdíjrendszer bevezetése. Az Index birtokába került dokumentum szerint a megtett úttal arányos, vagyis kilométerenként kiszabott útdíjat kezdetben a ma D2, D3 és D4 díjkategóriába tartozó - az NFM-es tervezetben J2, J3 és J4 kategóriásként említett - járművek fizetnék egyes útszakaszokon. A személyautós választhatna A negyedik díjkategóriájú, D1-es járművek, tehát a személyautók, a motorok és az egyéb 3,5 tonnánál nem nehezebb járművek tulajdonosai alapesetben továbbra is matricavásárlók lennének, vagyis változatlanul átalánydíjat fizetnének. Ugyanakkor a minisztérium szerint lehetővé kellene nekik tenni "a távlati önkéntes csatlakozás lehetőségét". Így aki csak egy nyaralás miatt, egy évben egyszer használja például az M7-est, az választhatná az e-útdíjat, és a kilométerenkénti díjfizetést, míg aki például Gödöllőről rendszeresen bejár a fővárosba az M3-ason, az néhány évig maradhatna a matricánál. Mennyi az annyi?
A használatarányos tarifa a kormány által még nem tárgyalt tervezet szerint kezdetben az uniós előírásokban maximált díjnak nagyjából a fele lenne. Ez a legnehezebb, J4-es kategóriájú gépjárműveknél körülbelül 20 forintos kilométerenkénti díjat jelentene. Szakmai becslések szerint egy átlagos kamionos kilométerenként nagyjából 10 forint költ most a sztrádahasználatra. A használatarányos útdíjfizetés tehát a kezdetektől a mostani díjaknál nagyjából kétszer magasabb tarifát jelenthet. A díj a tervezet szerint a bevezetést követő 6-10 évben folyamatosan az inflációt meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) emelkednek, hogy legkésőbb 2024-re elérje a kilométerenként 36-38 forintos tételt. Magának az e-útdíjnak a bevezetése 0,13 százalékkal növelheti az inflációt, majd a későbbi reálértékű emelések nagyjából 0,05 százalékos inflációnövelő hatásúak lehetnek.
Két alternatíva
31/63
Az NFM két alternatívát írt le, amelyek egyébként nemcsak a díjemelés ütemezésében térnek el, hanem abban is, hogy mikortól milyen utakon vezetnék be az e-útdíjat. Az egyik szerint kezdetben csak a gyorsforgalmi utakon, valamint a "nemzetközi tranzitforgalom által leginkább terhelt forgalmi folyosóban" kellene "a megtett úttal arányos rendszerben díjat fizetni". Ez a forgalmi folyosó, derül ki az előterjesztésből, az osztrák határral párhuzamos, a fizetős osztrák A2-es autópályánál olcsóbban használható 85-ös és 86-os utakat, valamint a 8-as főút Körmend és az országhatár közötti szakasza. Ebben az alternatívában tíz év alatt terjesztenék ki az e-útdíj fizetését a teljes, nagyjából 6650 kilométeres főúthálózatra is. A másik forgatókönyv szerint a kezdetektől használatarányos útdíjat kellene fizetni valamennyi gyorsforgalmi úton és a teljes főúthálózaton is, vagyis a kezdetektől díjköteles lenne nagyjából 8000 kilométernyi út. Ebben az esetben viszont lehetőség lenne arra - a minisztérium szerint ez egy "tovább vizsgálandó" kérdés -, hogy a 60 kW alatti motorteljesítményű személyautók minden útfajtát ingyen használhassanak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy nagyjából az 1,4-es autók lennének a díjfizetésre kötelezett határon: az annál kisebb motorral rendelkezőknek még a sztrádákon sem kellene fizetniük.
Ami meglepő
Ami viszont meglepő: mindkét tervezet úgy számol, hogy az e-útdíjrendszerben fizetős lenne valamennyi autópálya városi elkerülő szakasza, és fizetni kellene az M0-s használatáért is. Az előterjesztés készítői szerint az használatarányos elektronikus útdíjfizetés kiépítése - attól függően, hogy milyen technikai megoldást választanak, milyen nagyságú úthálózaton és milyen járműkategóriákkal indul el a rendszer - nagyjából 50 milliárd forint lenne. A költségek azonban már az első évben megtérülnének: a minisztériumi számítás szerint a rendszer első teljes évében a teljes útdíjbevétel 110,5 milliárd forint lenne - a matricás bevételekkel együtt -, míg a működtetésre 22,9 milliárdot kellene költeni, vagyis 87,6 milliárd maradna az államkasszában.
Ellentét a kormányon belül
Az Index cikke szerint az e-útdíj bevezetésének előkészítése az elmúlt egy évben azért állt le, mert Fellegi Tamás és Matolcsy György nem tudott megállapodni arról, maradjon-e a fejlesztési tárcánál a pénz, és szolgáljon alapvetően útfenntartási célokat vagy kerüljön-e be a költségvetésbe, és onnan forgassák-e vissza az utakra.
Forrás: Index
32/63
Mi lesz a Malév ingatlanjaival? 2012. Február 06. Hétfő Évi közel egymillió eurót spórolt volna meg a Malév, ha - miként azt tervezték - 2012 nyarára az igazgatóság és a légitársaság irodai alkalmazottai is a repülőtérre, az 1-es és a 2-es terminál közti háromemeletes épületek mintegy 10 ezer négyzetméterére költöznek.
A korábban is a társaság által használt három épület teljes felújítását a Budapest Airport (BA) állta volna, ám erre a Malévnak valószínűleg már nem lesz szüksége. Az irodák sorsáról a BA szóvivője szerint még korai lenne bármit mondani. (A Sky Court utascsarnok további kihasználtsága ugyancsak kérdéses, itt a forgalom 40 százalékát jelentették a Malév-utasok.) Mintegy 2800 négyzetméteren bérelt raktárhelyiségeket, 250 négyzetméteren pedig irodát a társaság a repülőtér melletti Europolis Park Budapest Aerozone (volt Airport Business Park) logisztikai központban, ami a teljes terület nagyjából 5 százaléka - tájékoztatta lapunkat a park tulajdonosa. A CA Immo ügyvezetője hozzátette: egy a teljes területből ilyen aránnyal részesedő partner kiesése ugyan nem rengeti meg a központot, ám a mai logisztikai ingatlanpiaci helyzetben különösen fontos minden bérlő. A határozott idejű szerződések rendes felmondására a lejárat előtt nincs lehetőség (a Malév szerződése még egy évig él), a bérlő csődje azonban nem ez a kategória. Ilyenkor a bérbeadó elkezdhet futni a pénze után, a veszteségét csak minimálisan enyhíti a háromhavi bérleti díjnak megfelelő kaució.
Forrás: CA IMMO
33/63
44 millióba került a nagykörúti lámpaáthangolás 2012. Február 06. Hétfő A Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a múlt hét hétfőn bevezetett villamosbarát lámpaprogram hatására 32-ről 29-30 percre csökkent a 4-es és 6-os villamosok menetideje, így ugyanannyi villamos sűrűbben tud közlekedni. Eszerint a reggeli és délutáni csúcsidőben óránként 28 helyett 30 villamos közlekedik, azaz 7%-kal nőtt a kapacitás.
A BKK szerint régebben a lámpaprogramozásoknál a közúti gépkocsi-közlekedés élvezett előnyt, még akkor is, ha egy adott útvonalon a tömegközlekedést használók vannak többségben. A Nagykörúton óránként csúcsidőszakban egy irányban kb. 3000 ember utazik autóval (ez a hidakon mérhető maximum), míg 8000 utas használja a 4-es és 6-os villamosokat. Ezért a többség érdekei szerint mostantól nem az autókhoz, hanem a villamosokhoz hangolják a zöldhullámot és a lámpaprogramokat. A BKK szerint az új lámpaprogram az első két nap tapasztalatai alapján jól vizsgázott, a várt hatásokat elérték, a villamosok gyorsabban és új, sűrűbb menetrendjüket betartva közlekednek. A Nagykörúton csúcsidőben az eddigi 90 helyett 60 másodperces ciklusokban működnek a lámpák, mely segíti a körúti villamosok egyenletes közlekedését, így a másfél vagy 3 perces követés helyett egyenletes 2 perces követést tudnak biztosítani csúcsidőben, ha nincs fennakadás a vonalon. A közúti forgalomban érdemi fennakadást nem okozott az új lámpaprogram, a 60 és 90 másodperces ciklusidőkkel működő útvonalak találkozásainál kisebb, 1-2 perces menetidő-növekedést okozó torlódások fordultak elő, áll a közleményben. Az első reggeleken ilyet a Széll Kálmán téren és az Üllői úti csomópontban tapasztaltak. A gyalogosok várakozási ideje a legtöbb helyszínen csökkent a korábbi állapothoz képest. A nagykörúti lámpák áthangolása 44,4 millió forintba került, amelyből 40 millió forintot az Európai Unió állt. A következő ütemben egyes dél-pesti villamosvonalakon felülvizsgálják felül, és alakítják át a lámpaprogramokat.
Forrás: Index
34/63
Rogán új Malévot akar 2012. Február 06. Hétfő Létrejöhet a Malév helyett egy új nemzeti légitársaság - nyilatkozta Rogán Antal az ATV-nek adott interjújában. Az új légitársaság tiszta lappal indulhatna és a mostani menedzsmenttel sikeresen működhetne - írja a 168Óra.
Ötven százaléknál több az esélye annak, hogy a Malév helyett létrejön egy új nemzeti légitársaság mondta Rogán Antal. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke szerint a légitársaság tiszta lappal indulhatna, a mostani menedzsmenttel pedig sikeresen működhetne, hiszen a Malévot is sikerült üzemi veszteség nélkül működtetniük. Rogán szerint a kormány olyan helyzetet örökölt, amiből nem volt kiút, a légitársaságnak semmilyen vagyoneleme nem maradt, ami segítette volna a működését. Akkor vásárolták volna meg befektetők, ha nem kell a cég adósságával számolni. Érdeklődők még most is vannak, de megállapodás még nem született. Arra a kérdésre, hogy jobban is meg lehetett volna szervezni a légitársaság, leállását, Rogán Antal elmondta, hogy egy ilyen helyzet mindig rendkívüli, nem lehet rendezetten bejelenteni.
Forrás: HVG
35/63
Rogán: Tiltott állami támogatás a BKV-nál? 2012. Február 06. Hétfő A parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy, mint a közelmúltban a Malév esetében.
Rogán Antal hétfőn a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: májusig rendezni kell a BKV helyzetét. A kormány hajlandó odaadni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy éppen fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az kevés, ha a főváros "a nullától egy-két milliárdig terjedő kategóriában szán csak pénzt a saját cégének működtetésére, miközben ez a legfontosabb közszolgálati feladata - fejtette ki, hozzátéve: egyetért abban Tarlós István főpolgármesterrel, hogy Budapest mozgástere korlátozott, de "azért ennek a korlátozott mozgástérnek a végéig el kellene jutni, és szerintem lehet még mit spórolni". A BKV-nak adott rendkívüli állami támogatásokat ugyanúgy "valószínűleg ugyanúgy egy eljárás elébe nézünk, hogy ha Malév esetében - hívta fel a figyelmet a politikus, utalva Bizottság felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 szabályokkal "összeegyeztethetetlen" - 70-100 milliárd visszafizettetésére.
nem fogják szeretni Brüsszelben, és ezt a gyakorlatot folytatjuk", mint a arra, hogy január elején az Európai és 2010 között nyújtott, az EU-s forint közötti - állami támogatás
Arra a kérdésre, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megszüntetésével egyetértene-e, azt válaszolta: "a megszüntetésével talán nem", de azzal igen, hogy a BKK kiadásait is érdemes lenne újragondolni.
Forrás: MTI
36/63
Retail hírek 2012 6. hét
37/63
Kié lesz az Allee fele? 2012. Február 09. Csütörtök A holland fejlesztő eladja a budai Allee plazában meglévő tulajdonrészét. Akár magyar milliárdosoknak is.
A holland ING Real Estate Development megerősítette, hogy eladja a budapesti Allee bevásárlóközpontban meglévő 50 százalékos tulajdonrészét. Ha nem kell a másik fél tulajdonosának (Allianz Real Estate), akkor akár magyar ingatlan alapok vagy milliárdosok is megvehetik. Az ING képviselője szerint komoly tárgyalásokban vannak több lehetséges vevővel is írta a Property EU szaklap. Az Allianz 2009-ben vette meg az 50 százalékot 100 millió euróért és vélhetően hajlik az egyezségre, hiszen akkor egyeduralkodó lehetne. A német vállalatnak ez volt az első plazabevásárlása Németországon kívül. Az Alleet a 2009 novemeberében lezajlott nyitásra teljesen megtöltötték a bérlők. A 47 ezer négyzetméteres üzletközpont mágnesbérlői az Interspar, az Inditex Group, a H&M, a C&A és a Van Graaf. Működik benne egy 7200 négyzetméteres irodaház is.
Forrás: PropertyEu
38/63
Óriási meccs várható az állam és a reptér között: a tét 450 milliárd forint 2012. Február 07. Kedd Elkezdte végre körbeszaglászni a sajtó a Malév utáni időszak legfontosabb kérdését: mi is van abban a bizonyos titkos záradékban, tényleg belerokkanhat-e az állam abba, hogy kártérítést fizet a Budapest Airportnak a Malév csődje után? Sajnos hiába van szó az adófizetők pénzéről, a tisztánlátás erősen korlátozott.
Mondjuk mit is várjunk, ha a Gyurcsány-kormánynak sikerült úgy privatizálnia a repteret, hogy a reptér kompenzálásáról szóló záradékról éveken át csak mindenféle kósza pletykákból értesülhettünk? Mivel az esemény, ami után hatalmas fizetési kötelezettsége támadhat az államnak, bekövetkezett, esetleg nem ártana őszintén elmondani, mi is volt abban a bizonyos megállapodásban. De nem, marad, hogy a sajtó nyomozzon. A legtovább a hvg.hu jutott, de sokatmondó, hogy az akkori szerződés-aláírók semmit se akarnak mondani. Se Veres János, aki akkor pénzügyminiszter volt, se Kovács Árpád, aki akkor számvevőszéki elnök volt, se Mészáros Tamás, aki a privatizációért felelős ÁPV rt. élén állt. Az egyetlen hivatalos információ az ügyben a már sokszor hivatkozott Fehér Könyv, melyben a még Fellegi Tamás irányítása alatt működő minisztérium azt írta, hogy a Malév bedőlése esetén 450 milliárdos kártérítési kötelezettsége keletkezne az államnak. A hvg.hu azonban talált egy informátort, aki név nélkül azt nyilatkozta, hogy nem azonnali kártérítési kötelezettségről van szó, hanem a reptér úgynevezett senior hitelezőit kellene kifizetnie az államnak, ha a Budapest Airport csődbe megy. A reptér fő tulajdonosa, a Hochtief annyit nyilatkozott az MTI-nek, hogy érdemes elolvasni a Fehér könyvet, de mást nem akar közölni. Úgy tűnik, elég bonyolult a jogi helyzet, a felek kóstolgatják egymást. Egyáltalán nem biztos, hogy egy esetleges perben a magyar állam járna rosszul, de az biztosnak tűnik, hogy a felek közös érdeke az, hogy minél kisebbre csökkentsék a Malév utáni űrt. A reptér forgalmának 16 százalékát jelentő tranzit utasforgalom biztos kiesett, több útvonalon senki sem fogja pótolni a Malévot, de ezen túl pótolható a veszteség. Ezzel együtt biztos, hogy a háttérben a jogászok mindkét oldalon vadul dolgoznak azon, hogy számbavegyék az esélyeket egy esetelges pert illetően. A tét nagy, az a bizonyos 450 milliárd egy pillanat alatt bedöntené a költségvetést.
Forrás: HVG
39/63
A kormány már két Puskás Ferenc Stadiont akar 2012. Február 07. Kedd A felső karéj elbontásával 40 ezres befogadóképességgel megmarad és üzemel a vb-selejtezőkön a régi Puskás-stadion az MLSZ kérésére. Közben februárban nemzetközi tervpályázatot írnak ki egy új, mellé épülő 45 ezres, 60 ezresre bővíthető arénára, amelyre 30-35 milliárdot szánnak.
2015-re kész lehet az új Puskás, és akár a régi is megmaradhat atlétikai stadionná átalakítva - erről számolt be Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke a DIGI Sport Reggeli Start című műsorában. A stadionépítések 2012-es üteméről és anyagi lehetőségeiről így nyilatkozott: „A debreceni aréna és az Albert Stadion építése elkezdődik idén: a tendereztetés szakaszába léptek az előkészületek. A Puskás Stadion építése kicsit lassabb lesz, mert ott olyan döntés született, hogy a bontás helyett megpróbáljuk megtartani átmenetileg a régi stadiont. Az MLSZ kérésére felülbíráltuk a korábbi terveket, így egyelőre megmaradna a régi pálya, a felső lelátók karéjait elbontanák, a középsőt pedig megerősítik - így a labdarúgó világbajnoki-selejtezők idején egy 40-45 ezres befogadóképességű átmeneti stadion működne a régi átalakításával.” „Így tehát az új aréna építésének két-két és fél éve alatt nem marad az ország nagy stadion nélkül. Közben párhuzamosan elkezdik építeni - nem a régi helyén, hanem mellette - az új Puskás Stadiont, amelynek tervezésére nemzetközi pályázatot írnak ki februárban. A néhány hónapos elbírálás után 30-35 milliárd forintból készülhetne az új, szintén 45 ezres stadion, amely a széksorok távolságának szűkítésével akár 60 ezresre lesz bővíthető, mondjuk egy BL-döntő rendezése esetén. A munkálatok 2013 elején indulhatnának és 2015-re meglehet az új Puskás” – mondta Bánki Erik. A régi stadion későbbi sorsa további megfontolások és vizsgálatok tárgya: „miután az atlétikai szövetség futópályás nagy stadiont igényel és tervben is van egy ilyen fejlesztés ezen a területen, így a költséghatékonyság akár a régi stadion megmaradását is eredményezheti az új mellett” helyezte kilátásba a sportpolitikus. Egy korábbi stadionfejlesztési tervben 2017-re az atlétáknak és a kerékpárosoknak is új létesítményeket ígértek. Más nagy sportberuházások közül kiemelte a Sportkórház ügyét: „7 milliárdos igénye lenne a mostani épület befejezésének, felszerelésének. Most annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy más, jó állapotban lévő egészségügyi intézmények területén, azok átszervezésével megspórolható-e a 4-5 milliárdos építkezés. Mindenképpen szeretnénk az intézményt és a rendszert egyben tartani. Keressük tehát az új helyét, ha találunk olcsóbb megoldást.”
Forrás: Index
40/63
Új szolgáltatás négy Interspar hipermarketben 2012. Február 06. Hétfő Az innovatív megoldások alkalmazásában élenjáró SPAR Magyarország Kft. egy új vásárlási mód bevezetésével teszi kínálatát még vonzóbbá.
Üzleteiben az eTotem vásárlási pontok kialakításával a vásárlók több ezer műszaki cikk közül választhatnak kedvező áron. A SPAR-csoport teszt jelleggel eddig négy áruházában állított fel eTotem terminált. A székesfehérvári Budai úti, a dunaújvárosi, valamint a budapesti Eurocenterben és az Europarkban található INTERSPAR hipermarketek műszaki osztályain elhelyezett eTotem vásárlási pontok naprakész információkkal kínálják a háztartási gépek, számítástechnikai eszközök és szórakoztató elektronikai termékek széles választékát, emellett a választást szakértők is segítik.
Az új vásárlási mód egyszerűen használható. A terminál érintőképernyőjén könnyen érthető, képes-ikonos menü tárja az eTotem vásárlási formát választó vevő elé a több ezer műszaki cikkből álló kínálatot. A vásárló a műszaki jellemzők, a szín és az árak alapján kiválasztja a neki megfelelő terméket, majd egy gombnyomással feladja rendelését. Ezt követően az ügyfélszolgálat munkatársai 24 órán belül telefonon véglegesítik a megrendelést és tájékoztatják a vevőt az áru megérkezésének várható időpontjáról, mely a legtöbb esetben 5 munkanap. A megrendelő telefonos értesítés alapján az üzlet műszaki osztályán veheti át a terméket. Az árucikkek ellenértéke a kasszánál fizetendő. Az új rendszer további előnye, hogy a vásárlást telefonos ügyfélszolgálat is segíti. A helyi díjszabással hívható kék számon 8 és 20 óra között az érdeklődők részletesebb tájékoztatást kaphatnak a termékekről.
Forrás: IRR
41/63
Gazdasági hírek 2012 6. hét
42/63
Gyanúsítottként hallgatták ki Juhász Ferencet 2012. Február 10. Péntek A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön gyanúsítottként hallgatta ki Juhász Ferenc országgyűlési képviselőt, volt honvédelmi minisztert, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt.
A főügyészség az MTI-vel azt közölte: Juhász a kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás közlésével szemben, tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd pedig megtagadta a vallomástételt. Mint felidézték, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentésére a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. február 25-én rendelt el nyomozást hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. E nyomozás keretében hallgatták ki gyanúsítottként Juhász országgyűlési képviselőt, akivel egy rendbeli, jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megalapozott gyanúját közölték. A megalapozott gyanú lényege szerint 2005 februárjában Fapál László a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkáraként a lakásellátás iránti igényét nem a vonatkozó kormányrendelet alapján, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek jelentette be, hanem – hivatásos katonai szolgálati viszonyára hivatkozva – közvetlenül Juhász Ferenc akkori miniszternek, a munkáltatójának. Ez alapján a főügyészség szerint Juhász – vagyonkezelőként megszegve a HM rendelkezése alatt lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló jogszabályi rendelkezéseket – olyan egyedi döntést hozott, melyben határozatlan idejűként állapította meg a lakásjuttatás időtartamát. A közleményben azt írták: az egyedi döntés alapján 2005 májusában a HM a több mint 65 millió forint forgalmi értékű, Budapest XIV. kerületében lévő, újonnan beszerzett, állami tulajdonú bérlakást juttatta F. Lászlónak. Mint hozzátették, az államtitkár 2006 májusában kérte a lakás “részére történő elidegenítését”, Juhász Ferenc pedig egy vagyonkezelési szabályt megszegve elismerte az államtitkár vételi jogosultságát, s júniusban a hivatásos katonákat megillető mérsékelt vételáron, 22,2 millió forintért értékesítették F. Lászlónak a vezetői lakást. A főügyészség szerint a közigazgatási államtitkár igénybejelentései és Juhász Ferenc egyedi döntései azt célozták, hogy F. László államtitkári tisztségét és jogállását az ügyintézés során szándékosan figyelmen kívül hagyva tulajdonosa legyen az eredetileg állami tulajdonú ingatlannak, így a minisztériumot több mint 43 millió forintos kár érte. Fapált a főügyészség február 7-én, kedden hallgatta ki gyanúsítottként egy rendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetése miatt mint felbujtót; ő a gyanúsítás közlésével szemben azzal jelentett be panaszt, hogy azt mondta, nem követett el bűncselekményt, a vallomástételt egyebekben megtagadta. Juhász politikai természetű támadásnak nevezte az őt érintő ügyészségi eljárást újságíróknak nyilatkozva csütörtök délután, amikor távozott a Központi Nyomozó Főügyészségen tartott kihallgatásáról. A volt honvédelmi miniszter hozzátette: együttműködési szándékkal érkezett az ügyészségre, és főként a gyanúsítás jogi alapjára volt kíváncsi. Közölte, az ügyészség gyanúsításában megfogalmazott alap egy kormányhatározatról szól, miközben a szolgálati viszonyról szóló törvény annak épp az ellenkezőjét mondja ki. Juhász a közlése szerint kérdést tett fel az ügyészségnek arról, hogy mi írja felül ezt a kétharmados törvényt, ám erre a nyomozók csak később, írásban kívántak válaszolni. A volt honvédelmi miniszter hozzátette, ekkor döntött úgy, hogy nincs értelme vallomást tennie. Juhász elmondta, hogy a kihallgatásról videofelvétel készült, amelyet az mszp.hu weboldalon tesznek majd közzé. A kihallgatásról készült írásos jegyzőkönyvet is nyilvánosságra fogják hozni.
43/63
Forrás: MTI
44/63
Az egyszerűsített adózást 15-ig lehet választani 2012. Február 10. Péntek Segítséget nyújt a személyi jövedelemadó bevalláshoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ha valaki az egyszerűsített bevallást választja. A hivatal közölte azt is, hogy az egyszerűsített bevallás választásának végső határideje február 15.
A NAV közleménye szerint az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással a bevallási kötelezettség teljesítésére fordított idő jelentősen lecsökkenthető, illetve az esetleges hibák elkerülhetőek. Az egyszerűsített bevallást elsősorban azoknak érdemes választaniuk, akik nem kötelezettek a 1153 számú bevallás benyújtására, nem kértek munkáltatói adómegállapítást, vagy a munkáltató nem vállalta az elszámolás elkészítését, továbbá azok, akik a „söralátét”-ként is emlegetett adónyilatkozatot a kizáró feltételek miatt nem választhatják. Az egyszerűsített bevallás választására vonatkozó 1153NY jelű nyilatkozatot legkésőbb február 15-éig lehet a NAV-hoz beküldeni. A tájékoztatás szerint amennyiben a magánszemély jogszerűen nyújtotta be a 1153NY jelű nyilatkozatot, az állami adóhatóság az előre kitöltött egyszerűsített bevallást április 30-ig küldi meg. Ha a magánszemély elfogadja vagy kiegészíti a bevallást, akkor azt aláírva május 20-áig kell visszaküldenie. Az ajánlat elfogadása nem kötelező: a magánszemély május 20-áig benyújthatja a normál adóbevallást is vagy pedig a „söralátét”-et, feltéve hogy jogosult annak választására. A NAV felhívta a figyelmet arra is, hogy ne tévesszék össze az egyszerűsített bevallás választásáról szóló 1153NY jelű nyomtatványt és a 1153ANY számú adónyilatkozatot, azaz a "söralátét-bevallást".
Forrás: MTI
45/63
Útépítő kartell: megerősítette a Kúria a GVH-döntést 2012. Február 09. Csütörtök Kartelleztek az útépítőcégek a 2001-ben és 2002-ben kiírt fővárosi útépítési munkák elnyerése érdekében – mondta ki a Kúria döntése. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2005-ben tárta fel a versenykorlátozó megállapodást, ami miatt nyolc vállalkozásra összesen 593,9 millió forint bírságot szabott ki.
A GVH 2004. március 25-én hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2001-ben és 2002-ben kiírt nyílt közbeszerzési eljárásai (összesen 33 projekt) során a pályázatokon résztvevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak-e. A GVH az összejátszásban résztvevő két vállalkozás igazgatósági tagjának személyes feljegyzései és nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az elmarasztalt cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik tendert nyeri meg, illetve, rögzítették, hogy alvállalkozóként egymást részesítik előnyben A GVH ezért 2005 szeptemberében megállapította, hogy a Betonút Rt., a Strabag Rt., az EGÚT Rt., az Alterra Kft., a Hídépítő Rt., a Mélyépítő Kft., a Mota Rt. és a Swietelsky Kft. a verseny korlátozására alkalmas magatartást tanúsítottak. A kartell tevékenysége a Fővárosi Önkormányzat által 2001. és 2002. folyamán kiírt 19 út- és műtárgy-felújításra vonatkozó közbeszerzési pályázatban volt tetten érhető. A döntés ellen az érintett vállalkozások keresetet nyújtottak be, ám 2010-ben a Fővárosi Bíróság elutasította a keresetüket, majd a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, végül 2012 elején a Kúria fenntartotta hatályában a jogerős ítéletet.
Forrás: Világgazdaság online
46/63
Standard: Magyarország a csőd küszöbén áll 2012. Február 09. Csütörtök A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap, valamint a Der Standard című osztrák napilap csütörtökön Orbán Viktor országértékelő beszédével összefüggésben közölt cikket, míg a londoni Financial Times az egyházügyi törvényről, a brüsszeli European Voice és a francia Les Échos pedig az EU kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban jelentetett meg írást.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap az Orbán védelmezi a különadókat című cikkében azt írta: "a nemzeti konzervatív magyar miniszterelnök az autoriter tendenciák miatt megfogalmazott nemzetközi bírálatokat figyelmen kívül hagyva kitart vitatott politikája mellett". A lap szerint "megfigyelők békülékenyebb hangnemre számítottak, tekintettel küszöbön álló IMF-EU tárgyalásokra, amelyekre az államcsőd elkerülése érdekében van szükség". A FAZ megjegyezte: "a magabiztos hangvétel" ellenére a "jólét szempontjából oly fontos" külföldi közvetlen tőkebefektetések csökkennek. Ezt mutatja az osztrák OeKB bank és a Thomson-Reuters közös felmérése, amely szerint januárban jelentősen romlott az üzleti hangulat Magyarországon, holott a kelet-közép-európai régió egészét tekintve alig volt változás - írta a FAZ a gazdasági rovatában. A Der Standard című osztrák liberális lap elemzője, Gregor Mayer azt írta, hogy február 14-i évértékelőjében Orbán Viktor "nem jelentett be semmilyen irányváltást". A budapesti Millenáris Központban "gondosan összeválogatott publikuma előtt tovább festegette párhuzamos univerzumát". "Kormányzásának 20 hónapja után Magyarország új alapokon áll - zengte a kormányfő." Mayer ezzel szemben úgy véli, hogy "Magyarország a csőd küszöbén áll, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság mentőhitelére szorul. (...) A hiteltárgyalások elkezdésének feltételéül módosítania kell az (unió által) kifogásolt törvényeket. (...) Hívei előtt azonban Orbán ezt nem említette." Közben a Malév "évek óta fenyegető csődjének megakadályozásához Magyarországnak már nem voltak tartalékai. "A mobiltelefonokat gyártó Nokia szerdán jelentette be, hogy komáromi gyárából 2300 dolgozót elbocsát. Orbán párhuzamos világában a finn konszern néhány órával korábban még pozitív példaként szerepelt" - írta Mayer. "Egy ilyen univerzumban a modern Európa sem támaszként szerepel, hanem egy összeomlással fenyegető konglomerátumként. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol. Nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat " - idézte a szerző Orbán Viktor szavait. A felvázolt képek valójában egy másik függőségnek, mégpedig a populizmus édes kábítószerének a hatására utalnak" - zárta cikkét a Der Standard elemzője. A Financial Times című brit lap "Magyar egyházak a senki földjén" címmel közöl írást az egyházügyi törvényről internetes kiadásában. Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója megszólaltatja Iványi Gábor metodista lelkészt, aki "orwellinek" minősítette a törvényt. "Minden egyház egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél ... ez otromba diszkrimináció" - idézi a lelkipásztort. A lapnak ugyanakkor Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy a törvényre az előző szabályozási rendszerben tapasztalt visszaélések megakadályozása végett volt szükség, mivel egyes csoportok "üzleti egyházakat" hoztak létre az adókedvezmények kiaknázására. "A kommunizmus után húsz évig nyílt piaca volt nálunk a vallásnak. 360 bejegyzett egyházzal, ami képtelenség ... számos olyan szervezet létezett, amelynek semmi köze nem volt a tényleges valláshoz" - mondta az államtitkár. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet illetékese szerint azonban ha problémát jelentettek is az "üzleti egyházak", az új törvény akkor is
47/63
"aránytalan válasz", mert a hatóságok korábban is tehettek jogi lépéseket, ha bármelyik egyház megsértette a törvényeket. A European Voice című brüsszeli hetilap csütörtökön megjelent legfrissebb számában azt írta, hogy az új alkotmány készítését irányító Szájer József (Fidesz) európai parlamenti képviselő várakozásai szerint heteken belül módosítja a kormány azt a három törvényt, amelyek miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A brit Economist-csoporthoz tartozó - szinte kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó - újság ugyanakkor idézte a képviselő azon közlését is, hogy két részletkérdésben viszont a kormány ellenáll az uniós követeléseknek. A European Voice megemlítette, hogy a módosításokat a kétharmados kormánytöbbségű parlamentnek is jóvá kell hagynia, de Szájer József várakozásai szerint heteken belül erre is sor fog kerülni. A Les Échos című francia lap Az Európai Unió szemben a nehéz magyar üggyel címmel közölt elemzést. A legjelentősebb francia gazdasági napilap brüsszeli tudósítója szerint Orbán Viktornak januárban az Európai Parlamentben, majd néhány nappal később José Manuel Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél tett látogatása nem győzött meg arról, hogy hazája új alkotmánya ténylegesen demokratikus jellegű. A lap úgy látja, hogy a három kérdés, amelyben kötelezettségszegési eljárás indult, mind egy irányba, a hatalmi ellensúlyok csökkentése felé mutatnak, de az Európai Bizottság csak jogi úton tud fellépni, s nem emelhet szót olyan más törvények - például a választási törvény -miatt, amelyekre nem vonatkozik a közösségi jog. "Brüsszelben, szemben azzal, amit Orbán Viktor állít, nem úgy látják, hogy a magyar ügy "technikai" kérdéseket vet fel. Az Európai Bizottság tudja, valójában ez a döntő tesztje annak, hogy az unió képes-e egy tagállam tekintélyelvű félresiklásai ellen felvenni a harcot" - írta a Les Échos.
Forrás: MTI
48/63
Hatvanmilliós bírság fogyasztói csoportok miatt 2012. Február 09. Csütörtök A fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozó InterCash Consulting Kft., a Group Saving Kft. valamint a vele szerződésben álló vállalkozások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak, állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal. A GVH a vállalkozásokat – a kiszabható legmagasabb – összesen közel 60 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.
Az eljárásokban azt vizsgálták, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-listásokat, nyugdíjasokat, alacsony jövedelemmel rendelkezőket) célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel. Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egybehangzóan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége.
Nem minden volt tisztázott A GVH a hirdetések vizsgálatát követően megállapította, hogy a vállalkozások a fogyasztók részére nem, vagy nem egyértelműen adtak információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. Elhallgatták, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz. A nyomtatott sajtóban megjelent tájékoztatásokból nem derült ki az sem, hogy a fogyasztói csoport tagjai nem pénzhez, hanem vásárlói joghoz jutnak, illetve, hogy az ennek elnyerését biztosító előtörlesztés vállalása esetén a megszerezhető vásárlói jog értéke arányosan csökken. A részvétel költségeivel kapcsolatos tájékoztatás is megtévesztőnek minősült, mivel nem utaltak arra a hirdetések, hogy a feltüntetett havi „törlesztő részletek” mellett regisztrációs díj és havi megbízási díj is fizetendő. A versenyhivatal súlyosbító körülményként értékelte eljárásaiban, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok közzététele időben elhúzódott, valamint az átlagosnál sérülékenyebb fogyasztók igen széles körét elérő lapokban nagyfokú intenzitással jelentek meg. Súlyosító körülmény továbbá, hogy a vizsgált vállalkozások esetében (a Milsec Kft. kivételével) korábban már megállapította a GVH, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak.
Számos céget büntettek A GVH a jogsértés megállapítása mellett az InterCash Consulting Kft.-t 11,5 millió forint, a Group Saving Kft.-t 7,2 millió forint, a Navi Trend Kft.-t 21 millió forint, a Conect Trade Kft.-t 9,3 millió forint, a New Face Média Kft.-t 8 millió forint és a Milsec Kft.-t 2 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. Az InterCash Consulting Kft. 2010 márciusa óta foglalkozik fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével. A Group Saving Kft. átvette a 2009-ben megszűnt Euro Correct Consulting Kft.
49/63
fogyasztói csoportokban történő részvételre kötött szerződéseit, működteti a fogyasztói csoportokat, valamint megbízásokat ad más vállalkozásoknak a fogyasztói csoportokhoz kapcsolódó szervezői tevékenység ellátására. A Group Saving Kft-vel kötött szerződés értelmében a Navi Trend Kft. és a Conect Trade Kft. a fogyasztói csoportok szervezésével kapcsolatos feladatokat láttak el. A New Face Média Kft. és a Milsec Kft. a jogsértő reklámokat jelentette meg amellett, hogy egyes szervezési feladatokat is teljesített. A vállalkozások a megbízások alapján közvetlenül részesültek a fogyasztókkal megkötött szerződésekből származó bevételekből.
Forrás: Index
50/63
Kemény harc indult a magyar vízért 2012. Február 09. Csütörtök Az év elejétől hatályos víziközmű-törvény nyomán 2015 végére a tizedére csökkenhet a vízszolgáltatók száma, a szakma tisztulásra és a hatékonyság növekedésére számít.
Kevesebb mint tizedére is csökkenhet 2015 végéig a magyarországi víziközmű-szektor szereplőinek száma − jelenleg mintegy 400 cég végez ilyen tevékenységet országszerte. Több vízközműtársaság már most a 2016 végére érvényes 150 ezer úgynevezett felhasználói egyenérték elérésére törekedhet, így elképzelhető, hogy már idén közel kerül az üzemeltetők száma a végső állapotra jósolt 40-50-es számhoz. A törvény szerint az árakat is a MEH határozza meg a jövőben, idén a tavaly december végi szinthez képest 4,2 százalékos drágulásra ad lehetőséget. A díjakra az üzemeltetők előterjesztésére már a hivatal tesz javaslatot. A vízdíjat a későbbiekben leginkább az az uniós előírás befolyásolhatja, hogy az áraknak tartalmazniuk kell az amortizációs hányadot. Ha eddig semmilyen amortizációs hányadot nem tartalmazott a díjképzés, az 4-5 százalékos többletet jelenthet.
Forrás: Napi.hu
51/63
Márciustól új cégbejegyzési szabályok jönnek 2012. Február 08. Szerda Figyelem! Márciustól változnak a cégbejegyzés szabályai.
A cégeknek csak induláskor kell megadniuk a tevékenységi köreiket a cégbíróságnak, a módosításokról az adóhatóság értesíti a cégbíróságot, továbbá megszűnik a kiemelkedően közhasznú jogállás - egyebek mellett ezeket tartalmazza a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelettervezete, amely a kormány honlapján jelent meg, és a végleges változat március első napján lép hatályba. A parlament múlt év végén módosította a csőd- és a cégtörvényt, továbbá ehhez kapcsolódóan néhány egyéb törvényt is. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása március 1-jén lép hatályba, ezért szükséges addigra elkészíteni a részletszabályokat is. A rendelet több részletét módosítja a cégbírósági formanyomtatványoknak. Így például az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban nem lesz rovat a be nem nyújtott iratok felsorolására, mivel minden iratot csatolni kell márciustól. A bejegyzéskor TEÁOR szám szerint kell megadni a cég tevékenységeit, azt követően a változásokról viszont elég az adóhatóságot értesíteni, mivel a változást az adja tovább a cégbíróságnak.
Változni fognak a cégjegyzékben szereplő egyes személyekről - a tagokról és a vezető tisztségviselők - nyilvántartott adatok is. Így például meg kell adni a vezető tisztségviselők születési idejét. A külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelemi képviselete, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén pedig be kell jelenteni a képviselők adóazonosító számát, és a születési idejét. A korlátolt felelősségű társaság közös tulajdonban álló törzsbetéte esetén a cégjegyzék tartalmazni fogja a közös tulajdonosok adatait is. A rendelet tervezete rögzíti azt is, hogy - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítása miatt - március 1-jétől megszűnik a kiemelkedően közhasznú jogállás.
Forrás: Kormány.hu
52/63
Kirúgja magyar dolgozói felét a Nokia 2012. Február 08. Szerda Újabb elbocsátásokat jelentett be a Nokia, a finn mobilgyártó közölte, hogy összesen 4000 dolgozójától válik meg finn, magyar és mexikói gyáraiban - olvasható a társaság közleményében.
4000 fős elbocsátást tervez a Nokia a költségcsökkentési intézkedések jegyében. A társaság közölte, hogy magyarországi, mexikói és finnországi gyáraiban is tervez leépítéseket. A finn mobilgyártó közlése szerint az elbocsátások oka, hogy a készülékek összeszerelését ázsiai gyáraiba helyezi át, ahol az alkatrészek gyártása is folyik. A Nokia közleménye szerint az elbocsátásokra idén kerül sor. A cég az elmúlt hónapokban felülvizsgálta régiós tevékenységeit, amelynek első lépése a romániai gyár bezárása volt szeptemberben. Az MTI információi szerint a Nokia 2300 főt bocsát el komáromi gyárában, vagyis több mint a dolgozók felétől válik meg. Jelenleg 4400 dolgozót alkalmaz a cég Komáromban, ehhez képest 2009-ben még 6000 alkalmazottja volt. Az elbocsátásra kerülő 2300 dolgozóból 2050 fizikai munkás, 250 fő pedig szellemi dolgozó. Az elmúlt hónapokban több jelentős elbocsátást is bejelentett a Nokia. Áprilisban közölte, hogy 7000 alkalmazottjától válik meg, majd szeptemberben újabb 3500 fős leépítést határozott el. Úgy tűnik, hogy sokat változott a helyzet egy év alatt, akkor ugyanis a Nokia magyarországi kommunikációs vezetője még azt közölte, hogy a cég magyarországi gyárában nem lesz létszámleépítés, mivel a vállalat új stratégiája nem érinti a gyártást. A Nokia a költségcsökkentési lépésekkel versenyképességén kíván javítani az okostelefonok piacán, ahol az elmúlt években lemaradt az erős verseny közepette. A finn mobilcég tavaly még messze a legnagyobb okostelefon-gyártó volt a világban. 2011 elején ugyanakkor a Symbian operációs rendszer leépítése mellett döntött látva, hogy a versenyben nem igazán tudja megállni a helyét, amit az Androidos készülékek és az Apple hódítása jellemzett. Windows Phone-ra váltott a cég, azonban meglehetősen későn lépett, csak októberben mutatta be az első sorozatot, amely a Microsoft operációs rendszerét futtatja, így pedig nagy hátrányt szenvedett el az éles verseny közepette. A negyedik negyedévre 12%-ra csökkent a piaci részesedése az okostelefonok globális piacán. A Nokia magyarországi cége, a Nokia Komárom Kft. az Opten cégtárának adatai szerint 2010-ben 1017 milliárd forintnyi, vagyis a magyar GDP 3,6 százalékára rugó árbevételt ért el, míg a korábbi években ennél is nagyobb bevétellel működött: 2009-ben 1075 milliárdot, 2008-ban, a válság előtt jóval nagyobb, 1292 milliárdot könyvelt el árbevételként - írja az Index. 2010-ben a harmadik legnagyobb árbevételű vállalat volt Magyarországon a MOL és az Audi után, adózás utáni eredmény tekintetében pedig a 14. legnagyobb szereplő volt.
Forrás: MTI
53/63
Soha nem látott cégbedőlési hullám tetőzik 2012. Február 08. Szerda Januárban folytatódott a kedvezőtlen tendencia: 1951 céggel szemben indult felszámolás, és csaknem kétezer vállalkozás végelszámolása kezdődött meg – ez 44, illetve 71 százalékos növekedés 2011 januárjához képest – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
A korábbi időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos bedőlési hullám volt tapasztalható. „Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előre hozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat. Nem zárja ki az Opten annak a lehetőségét, hogy az ügyeskedők utolsó nagy rohama indult.
Forrás: Világgazdaság online
54/63
Hosszabbítja kkv-hitelprogramját az OTP Bank 2012. Február 08. Szerda Eredményes volt az OTP Bank mikro- és kisvállalkozásoknak indított Széchenyi 50 hitelprogramja, ezért a hitelintézet április 13.-ig meghosszabbítja a programot és az ahhoz kapcsolódó számlanyitási akciót – hangzott el a hitelintézet által megrendezett mai háttérbeszélgetésen.
Az OTP Bank 2011 őszén indította el a programot, amelynek keretében az indikatív – nem kötelező – ajánlattal megkeresett vállalkozások az év végéig több mint 6 milliárd forint összegben kötöttek hitelszerződést, és a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően további 1,5 milliárd forint összegben szerződtek a bank egyéb, a Széchenyi 50 programon kívüli termékeire. A program ideje alatt a vállalkozások közel 6 ezer új vállalkozói számlát, illetve csomagot nyitottak, amit a bank akciója is támogatott. Ennek is köszönhetően csak 2011. október-decemberben 31 százalékkal nőtt a számlanyitások száma az előző negyedévhez képest. A megkérdezett vállalkozások 54 százalékának szüksége lenne valamilyen hitelforrásra, és e cégek közel négyötöde úgy véli, képes is lenne kitermelni az igényelt hitelösszeget- írja a Világgazdaság Online.
Forrás: Világgazdaság online
55/63
Matolcsy: idén sem járhat rosszabbul senki az adórendszerrel 2012. Február 07. Kedd A munkavállalói csoportok az idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos, arányos adórendszerre áttéréssel - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az MTI szerint, miután a kormány a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőivel találkozott hétfőn.
A tárcavezető tájékoztatása szerint egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. Eszerint a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére. Elmondta: a versenyszektort érintően azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti. Közölte: a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció.
Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a személyijövedelemadó-rendszer módosítása a munkavállalói körben ötszázalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy kilenc százalékkal bővültek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjaiban résztvevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, "Magyarország-specifikus" kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni - válaszolta a nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy az IMF-tárgyalásokon lehet-e tárgyalási alap a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó. Matolcsy György hétfői budapesti sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy a nemzetközi szervezetek, ezen belül az IMF filozófiája is változóban van, Christine Lagarde IMF-főigazgató friss szelet hozott a valutaalap működésébe.
Forrás: MTI
56/63
Új üzleti modellekkel talpra állhatunk - Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2012. Február 07. Kedd Nemcsak a válság által megtépázott iparágakon, hanem a Magyarországon egykor nagy hagyományokkal rendelkező ágazatokon is segíthet az átszervezés, a szemléletváltás. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap által megtalált és tőkebefektetéssel támogatott vállalkozások bizonyítják, hogy a céltudatos vállalati reformok révén még a reménytelennek tűnő vállalati élethelyzetek is megfordíthatók.
Minden vállalatvezető tisztában van azzal, hogy a kereslet, és ez által a forgalom visszaesése szigorú lépésekre kötelezi. Az elmúlt években szinte minden KKV találkozott a költségcsökkentés kényszerével, mely akár elbocsátásokban is testet ölthet. „Ennek megtételére nagy nehezen mindenki elszánja magát, azonban kevesen tudják, hogy az így nyert időt és az átmenetileg képződő tartalékokat olyan változtatásokra kell fordítani, ami elejét veszi annak, hogy a zsugorodó piaci lehetőségekre egy következő nadrágszíjhúzással kelljen reagálni.” – magyarázza Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke. Általában minden vállalkozó jól ismeri saját tevékenysége piaci környezetét. Ennek ismerete mellett legalább ilyen fontos, hogy önmagunkkal is őszinték legyünk: ha látjuk, hogy az eddigi üzleti modell hosszútávon nem fenntartható, akkor időben kell lépni, semmint bízni egy külső okból bekövetkező pozitív változásban. A helyes hozzáállás a következő: a vállalkozás eddigi tevékenységét oly módon kell átalakítani, hogy az új versenyelőnyt képezzen, mindezt azokból az átmeneti tartalékokból, amik rendelkezésre állnak. Friss hajtás öreg törzsből A magyar bútoripar a ’70-es és ’80-as években élte virágkorát: nem csak a hazai piacot látta el, hanem számottevő exportteljesítményt is fel tudott mutatni. Később a széles termékpalettával rendelkező nagy állami bútorgyárak vagy tönkrementek, vagy részekre bontva kerültek magántulajdonba. A kínálatban megjelentek a nem feltétlenül jobb minőségű, de mindenképpen korszerűbb import bútorok, így a minden részpiacot lefedő gyártók sorra vesztették el piaci szegmenseiket. Ráadásul a válság ezt a szektort is sújtotta: mind kevesebb építkezés és lakásfelújítás történik, így a forgalom is erősen visszaesett. Van azonban kiaknázható versenyelőny ezen a piacon is: a felsőkategóriás, egyedi, vagy úgynevezett dizájn bútorok piaca talált magára az elmúlt években, ahol a különleges minőség és a speciális megmunkálás az ugyancsak nagy hagyományokra visszatekintő bőriparral társulva tudott új termékkört hozni. Másrészt egy-egy részterület specialistái is megerősödtek: az irodabútorok piacán a magyar beszállítók sokszor sikerrel tudták kiszorítani a külföldieket, valamint azok a bútorasztalosok, akik megfelelő minőségben, egyedi igényeket is kielégítve tudnak megrendelésre termelni, akár környező országokban is fel tudják venni a versenyt a helyiekkel. Erre jó példa a nagykanizsai székhelyű Pálmöb Asztalosipari Kft., amelyik mintegy 70 százalékban szállodáknak szállít bútort, illetve közösségi terek asztalosmunkáit kivitelezi. A Széchenyi Tőkealap 2011 decemberében döntött arról, hogy két ütemben, 53 millió forinttal száll be a társaságba, megszerezve annak 34 százalékát. Válságágazaton belül kincses sziget
57/63
Az építőipart sújtotta a legkomolyabban a 2008-as pénzügyi válság nyomán kialakuló recesszió. Az építőipar világszerte visszaesett, hazánkban a kibocsátás az 5-6 évvel ezelőttinek a felére esett vissza, az építőipar minden szereplőjét sújtva. Azonban egyes, eddig talán lebecsült szegmensekben ez hiányt okozott: szinte lehetetlen egyik napról a másikra építőbrigádot találni kisebb kőműves részfeladatokra. Korábban mindenki a generál-kivitelezési projektekre koncentrált, egynapos feladatok csak belsőépítészeti (burkolás, fűtés-, villanyszerelés) munkákban adódtak, de azonnali rendelkezésre állást igénylő kőműves feladatoktól mindenki ódzkodott. A HBF Építőipari Kft. éppen erre a réspiacra szakosodott, sikerrel: gyorsszolgálati rendszerében a nap 24 órájában kínál azonnali rendelkezésre állást, szerződéses formában. Leginkább önkormányzati ügyfélkörnek jelent ez nagy segítséget. Az egyik keret-megállapodásuk tárgya a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában és kezelésében álló, közel 3.700 db ingatlan ad-hoc karbantartási munkáinak elvégzése, azonnali beavatkozást igénylő hibák, hiányosságok elhárítása, illetve gyorsjavítási munkák elvégzése nonstop szolgálat keretében. A Széchenyi Tőkealap 54 millió forint tőkeemeléséről döntött 2011 végén, 29 százalékos tulajdonosává válva a HBF-nek.
Forrás: Goodwill Communications
58/63
A magyar államadósság nőtt a leggyorsabban 2012. Február 06. Hétfő Ma közölte először az Eurostat a negyedévente frissülő európai adósságmutatókat.
A tavalyi év harmadik negyedévének végén 87,4 százalékon állt az euróövezet GDP-arányos adósságmutatója, ami enyhe csökkenést jelent a második negyedévben tapasztalt 87,7 száazlékos ráta után. Az EU átlagos államadóssága ezzel szemben 81,7 százalékról 82,2-re emelkedett - írja a Portfolio az Eurostat hétfő délelőtt nyilvánosságra hozott friss statisztikákat idézve. A jelentés egyik szomorú pontja, hogy a harmadik negyedévben a magyar adósságráta emelkedett a legnagyobb mértékben az egész Európai Unióban. Egy év alatt az euróövezeti államadósság 83,2 százalékról 87,7 százalékra nőtt, míg az unió adósságmutatója 78,5 százalékról 82,2 százalékra növekedett. A tagállamok között a legmagasabb adósságráta nem meglepő módon Görögországban figyelhető meg (159,1 százalék), Olaszország közel 120 százalékos, Portugália 110,1 százalékos adósságmutatóval rendelkezik. A legalacsonyabb GDP-arányos államadóssággal Észtország (6,1 százalék), Bulgária (15 százalék) és Luxemburg (18,5 százalék) büszkélkedhet. A harmadik negyedév végi adatok alapján Magyarország 82,6 százalékos adósságmutatójával a kilencedik legmagasabb adósságrátával rendelkezik az Európai Unió 27 tagországa között. Az eurózóna összesített államadóssága 8191,295 milliárd eurót tett ki, míg a 27 uniós tagállam együttesen 10320,106 milliárd eurós államadósságot cipelt magával a tavalyi harmadik negyedév végén.
Forrás: Portfolio.hu
59/63
Több mint egymillióan váltottak kötelező biztosítást 2012. Február 06. Hétfő A várakozásoknál többen cserélték le a tavalyi kampányban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat. A díjak csökkenés 20 milliárd forintos kiesést okoz a biztosítási szektorban.
Túllépve az előzetes várakozásokon, ismét meghaladta az egymilliót a novemberi kötelező biztosítóváltások száma – írja elemzésében a Biztositas.hu. Nem csak a váltók száma lepte meg a szakmát, de a kampányidőszakban bekövetkezett díjcsökkenés mértéke is. A biztosítók többsége enyhe díjcsökkenésre vagy tarifák stagnálására számított, ehhez képest a díjak mintegy 25 százalékot estek, a 2010-es kampányban számolt 17 ezer forintos átlagról 12600 forintra süllyedtek. A zuhanó díjak tömegével mozgatták meg a váltókat. A biztosítók közül a legtöbben az Uniqát választották – ez a társaság 180 ezer új szerződést kötött. Szintén jól sikerült a kampány a K&H, a Posta és az Allianz számára, társaságonként számolva százezer darabot meghaladó új szerzéssel. Az autósok közül a legtöbben internetes csatornát is használtak a kampány során, a váltók 90 százaléka ellenőrizte a díját az online szolgáltatók segítségével. A kötések és felmondások lebonyolításában is tovább erősödött az internetes alkuszok szerepe, immáron a magánszemélyek biztosítóváltásának felét ilyen cégek intézték. A megtakarítások miatt is érdemes volt a világhálót választani, mivel nagyon sok biztosító adott kedvezményt az interneten kötő, online ügyintézést választó ügyfeleknek. A biztosítók az újabb díjcsökkentést a károk vártnál kedvezőbb alakulásával indokolták, de a Biztositas.hu szerint többeknél veszteséges lehet emiatt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) üzletág. Ez pedig a jövőben a díjak növekedését eredményezheti, az emelkedés mértéke persze még kérdéses. Az internetes alkusz által megkérdezett biztosítótársaságok az idei évre még a díjak stagnálását, de 2014-re már kisebb mértékű emelkedését valószínűsítik. Megkönnyítheti a tarifák emelését az is, hogy egyre kevesebb autós biztosítási évfordulója esik már csak az év végére. A nem kampányidőszakban váltó autósok pedig hajlamosabbak elfeledkezni a váltásról, ami csillapíthatja az árversenyt a biztosítók között. Az online alkuszcégeket egyébként nem csak kgfb-kötésre használják az ügyfelek – mondja Rácz István, a Biztositas.hu ügyvezetője. 2011 hasonló időszakához képest 2012 januárjára megháromszorozódtak az interneten keresztül kötött év közbeni kötelező és egyéb biztosítási szerződések, az autósok ugyanis a jelek szerint már nem csak a kampányban használják az internetes alkuszi kalkulátorokat, de év közben is jellemzően ennek a csatornának a segítségével választják ki a legjobb ajánlatokat. Az internetes biztosítások további erősödését jelzi, hogy a várakozások szerint az idén, a több mint 150 ezer évközi kötelező biztosítás mellett 250-300 ezer utas-, casco- és lakásbiztosítást is a világhálón kötnek majd meg- írja a Biztosítás.hu.
Forrás: Világgazdaság online
60/63
Property News 2012 6. hét
61/63
Jones Lang LaSalle Selected as Single Global Real Estate Provider for GlaxoSmithKline 2012. Február 07. Kedd GlaxoSmithKline has selected Jones Lang LaSalle as its single global real estate provider. GSK undertook a full selection process and Jones Lang LaSalle was chosen based on its expertise, capabilities, pricing, and global scope.
Jones Lang LaSalle has been providing global real estate services to GSK for over 10 years, alongside other service providers. Jones Lang LaSalle will be the sole provider of real estate services for GSK portfolio of approximately 7.5 million square meters across 750 locations. Those services include consulting, transactions, and other professional services as well as the management of vacant and sub-let properties.
Sue Pictor, Director, Global Real Estate, GlaxoSmithKline said: “We are excited to partner with Jones Lang LaSalle to evolve our global real estate strategy and to deliver tangible benefit to GSK. From 2007, Jones Lang LaSalle and Cushman & Wakefield jointly advised GSK. Jones Lang LaSalle put together a competitive bid that identified them as the best fit for GSK moving forward in a single provider model.”
“A twin service provider model has provided a quality transactional service up to this point. However, we believe that the single provider model will allow significant financial benefits through 2012 and beyond. It will also allow us to have a more strategic partnership so that we can evolve our global real estate strategy and to provide high-quality transaction services. Tom Bayne-Jardine, Lead Director Corporate Solutions, Jones Lang LaSalle said: “We are delighted to have been selected as the single strategic global real estate adviser by GlaxoSmithKline. Our focus remains to provide the best service and work in partnership with our client’s Global Real Estate team, to deliver new workplace solutions across the globe, including emerging markets in both Asia and Latin America.” This latest announcement follows recent global appointments for Jones Lang LaSalle Corporate Solutions by Volvo Cars Corporation, UBS, HSBC, Doosan Power Systems and other leading European companies.
Forrás: Jones Lang LaSalle
62/63
CBRE’s Video Market Report 2012. Február 07. Kedd CBRE Budapest is pleased to provide you with the 2011 year end data in the Investment, Office and Industrial sectors in a short, to-the-point Property Market Report
To make the Market Report more interesting and personalized, we prepared a video version for you with our experts summarising the latest data and outlooks. Our traditional Market Report will also be sent to you shortly in written format. Click HERE to view the video version of our latest Market Report
Forrás: CBRE
63/63
