Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek Gazdasági hírek

2011 46. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Új devizahiteles csomag: kedvezményes árfolyamrögzítés jöhet ................ 5 Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda ........................... 6 A devizahiteleseken és a magyarokon mulat a Dow Jones újságírója .............. 9 Gyors és olcsó bérlakások a szociális lakásügynökségtől ..................... 10 A NAV is kíváncsi, hogy tudtak egyesek kiszállni a hitelből .................... 12 Olcsó az Ausztriából csempészett fűtő-és tüzelőolaj- a NAV-nak nem tetszik ...... 14 Akinek 1 gyereke van, azon nem segít az Eszközkezelő! ..................... 15 2012-ben is lehet pályázni a „NagyCsaládiHáz” projektre ..................... 17 Súlyos feszültségekhez vezethet a telekadó ............................... 19 Mi lesz veled újépítésű lakáspiac? Körkép a budapesti újépítésű lakások piacán .... 21 Irodapiaci hírek .................................................... 23 2050-ig 20%-kal csökken az irodaterületek iránti igény ...................... 24 A cudar körülmények dacára nyereséges az Appeninn ingatlanbérbeadása ....... 26 20 éves az East- West Business irodaház ................................. 27 Logisztikai hírek ................................................... 28 Mégsem kell a Malév a kínaiaknak? ..................................... 29 Magyarországi gyárbővítést fontolgat a Hankook ........................... 30 Európában majdnem Budapesten a legolcsóbbak a bérleti költségek ............ 31 Retail hírek ....................................................... 33 Budapest megelőzte Milánót bevásárlóturizmusban ......................... 34 Magyarország a 22. legvonzóbb piac a régióban ............................ 35 Budapest olcsó, de kényelmetlen ....................................... 37 Ferihegyen nyitotta meg első magyarországi üzletét a Digidog ................ 38 A gazdasági nehézségek ellenére egyre több kiskereskedő terjeszkedik külföldön .. 39 Lyukas a zsebünk, de újabb élményfürdőt adnak át ......................... 41 Új befektetési igazgató a Colliers International-nél .......................... 42 Gazdasági hírek ................................................... 43 Matolcsy: Új együttműködés lesz az IMF-fel ............................... 44 A plázastop a földbe döngölte a haldokló építőipart ......................... 46 Eltűnt 2200 milliárd állami pénz- a cégek a magyar GDP egytizedével lógnak ..... 48 Az euróövezet magától szétesik ........................................ 50 A takarékok bíznak a végtörlesztésben ................................... 51 További szenvedés vár az építőiparra .................................... 53 Az euróhitelesek is bajban vannak a gyenge forint miatt ..................... 54 Blokád alatt tartja a VÉSZ a Lidl két logisztikai központját .................... 56 Ismét a gazdagokat jutalmazza az Orbán-kormány .......................... 57 Nem lesz termőföldadó .............................................. 59 A hír igaz: 1,4%-kal nőtt a magyar GDP! .................................. 60 Felülvizsgálhatják a BKV kollektív szerződését ............................. 62 Megvan az új "Görögország"- Nem fogja kitalálni! .......................... 64 Íme, itt vannak a 2012-es új adók! ...................................... 65

2/84

Orbán: 40%-os lesz jövőre az eva kulcsa ................................. 70 Bukik a kormány terve? Egyetlen ingatlanbefektetési társaság sem alakult meg ... 71 Friss adat a végtörlesztésről - jelentett az MNB ............................ 73

Property News ..................................................... EMEA Hotel market slows but continues to show growth ...................... Retailers to continue emea expansion in 2012 despita economic challenges ...... Demand for office space to shrink 20% by 2050 ............................ Internationalisation of retail gains momentum ............................. Are Sustainable Buildings Worth More? ..................................

3/84

75 76 78 80 81 84

Lakáspiaci hírek 2011 46. hét

4/84

Új devizahiteles csomag: kedvezményes árfolyamrögzítés jöhet 2011. November 18. Péntek Kedvezményes árfolyamrögzítéssel folytatódhat az adósmentés, ennek értelmében a devizahitelesek gyűjtőszámlán halmozódó tartozásának egy részét átvállalnák a bankok - értesült a Magyar Nemzet. A lap szerint a Bankszövetség és a kormány megállapodásaként már a hétvégén megszülethet az új, a végtörlesztéshez képest a bankok számára is elfogadhatóbb megoldás.

A napilap információi szerint az augusztus 12-én életbe lépett 180 (CHF), 250 (EUR) illetve 2 (JPY) forintos árfolyamrögzítésnek megfelelően forint alapú gyűjtőszámlán halmozódna az ügyfelek piaci és a rögzített árfolyam közötti tartozása 2014 végéig az új megoldás szerint is. Az újdonság azonban az, hogy a felhalmozódó tartozás egy részét nem az ügyfélnek kellene ezt követően törlesztenie, hanem a bank átvállalná. Hogy mekkora hányadot jelent ez, a cikkből nem derül ki, annyi biztos, hogy a megoldás révén az ügyfelek törlesztőrészletei nem nőnének meg 2014 után olyan mértékben, mint a jelenleg érvényes árfolyamrögzítéses konstrukcióban. Sőt arról is szó van, hogy a gyűjtőszámlás tartozásra nem számolnának fel kamatot a bankok.   A hitelintézetek számára kisebb terhet jelentene ez a fajta kedvezményes árfolyamrögzítés, mint a végtörlesztés. Az árfolyamrögzítés eddig nem volt túl népszerű (négyezren vették igénybe), hisz azóta megszületett a végtörlesztésről szóló törvény is. Az új megoldással azonban ismét az árfolyamrögzítés kerülhet előtérbe, mely lehetővé tehetné a terhek kiegyensúlyozottabb megosztását. Elképzelhető, hogy az állam kamattámogatással is részt venne a gyűjtőszámlás terhek enyhítésében, a maradék részt pedig nem egyoldalúan a bankok (a végtörlesztéshez hasonlóan) vagy az ügyfelek (a már életbe lépett árfolyamrögzítéshez hasonlóan) állnák, hanem megosztanák a terheket.

Forrás: Magyar Nemzet Online

5/84

Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda 2011. November 18. Péntek Ha a magyar gazdaság helyzete tartósan rosszabbra fordul, akkor rögzített árfolyamon sem érdemes forinthitelből végtörleszteni, mert az árfolyamcsapdánál is mélyebb kamatcsapda várja az adósokat. Ha kifejezetten jóra fordul a gazdasági környezet, akkor mindegy, ki mit csinál, azonossá válnak a törlesztési feltételek deviza- és forinthiteleknél is. Egy köztes, se jó, se rossz gazdasági helyzetben viszont inkább megéri a forinthitelre váltás.

A kedvezményes végtörlesztésre rendelkezésre álló időtartam felénél járnak a devizaadósok, és ha lehet, még nehezebb döntési helyzetben vannak most, mint amilyenben október elején voltak. Csak rossz hírek érkeztek azóta, hogy életbe lépett a végtörlesztési törvény: az európai adósságválság tovább mélyült, Magyarország nemzetközi megítélése romlott, az ország csődkockázatát mutató cds-felárak elérték a 2009 tavaszi, eddigi legrosszabb szintet, a nemzetközi hitelminősítők múlt heti bejelentései után egyre kevésbé lehet kizárni az ország adósminősítési besorolásának lerontását, és az elemzők mellett már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kilátásba helyezte az alapkamat fokozatos emelését, amely a forinthitelek kamatainak emelkedésével jár. Az egyértelmű, hogy akinek van elég szabad megtakarítása ahhoz, hogy kapásból készpénzben törlessze az adósságát, annak kihagyhatatlan a lehetőség. A mostani, 250 forint körüli svájcifrank-kurzushoz képest közel 30 százalékkal jelent kedvezőbb árfolyamot a 180 forint, amelyet a parlament törvényben rögzített, a bankok tehát minden egymilliónyi frankhiteltartozásból immár 300 ezer forintot kénytelenek elengedni a szerencsésebb helyzetben lévő adósoknak. (Szeptember végén, október elején, amikor a lehetőség megnyílt, még 240 forintot ért a svájci frank, a bankoktól elnyerhető előny tehát azóta is nőtt, miközben azok terhe, akik kénytelenek továbbra is svájci frankban maradni, 6 hét alatt további 4 százalékkal emelkedett.)   Aggasztó kilátások   Nem ilyen egyszerű viszont azoknak a helyzete, akiknek forinthitelt is fel kell venniük a végtörlesztéshez, mert nem tudnak hirtelen több millió forintot előteremteni. Ők vannak túlnyomó többségben, ezt jól mutatják a végtörlesztés első hónapjának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közölt adatai: október végéig mindössze 30 ezren, a devizaadósok durván 3 százaléka élt a lehetőséggel - az adatok szerint szinte teljes egészében épp az a kör, amely új forinthitel nélkül mindent ki tudott fizetni. Most érkezett el az az időszak, amikor a hitelből végtörlesztők próbálják meg lezárni a devizaadósságukat. Azon túl, hogy ezt saját érdekeik, veszteségeik minimalizálása érdekében a rendelkezésükre álló eszközeikkel igyekeznek fékezni a bankok, komoly problémát jelent, hogy épp mostanra lettek roppant homályosak a hosszabb távú árfolyam- és kamatkilátások. Ahhoz ugyanis, hogy valaki tudatosan és jól döntsön, 10-20 évre előre látnia kellene a forint svájci frankkal és euróval szembeni árfolyamának, valamint a kamatszinteknek az alakulását, és hozzávetőleg be kellene lőnie azt is, hogy a hitel terheit befolyásoló egyéb tényezők - például az országkockázati mutató vagy a bankok saját ügyfélkörének nemfizetéséből eredő felár - hogyan alakul a jövőben.   Árfolyamcsapdából kamatcsapdába

6/84

  Nincs az a hitelkalkulátor, interneten elérhető szimulátor, pláne banki ügyintéző, aki ezt pontosan megmondaná, de számolgatni ettől még érdemes. Az [origo] a Bankometer pénzügyi portál hitelszimulátorának segítségével néhány példán (a konkrét számításokat és háttérparamétereket lásd külön) megnézte, hogy egy bizonyos kamat- és árfolyampályát feltételezve az adós az eddigi devizahitelével vagy egy új forinthitellel jár-e jobban. Az esetek többségében az volt az eredmény, hogy nincs egyértelmű megoldás. A hátralévő futamidő bizonyos szakaszaiban a forinthitel a drágább, más periódusban meg a devizahitel, és az eltérő kamatpályák és árfolyam-előrejelzések merőben más végeredményt hoznak. Ha például a magyarországi gazdasági helyzetre egy pesszimista forgatókönyv válna valóra (a forinthitelek kamatai a mostaninál is magasabban ragadnak, a frankárfolyam pedig ott rögzül, ahol most van), akkor pedig egyáltalán nem érné meg forinthitelből végtörleszteni, az adós jobban teszi, ha marad a devizahitelénél. Ha ezzel szemben minden tényező sokkal jobbra fordul, akkor azért nem érdemes forinthitelből végtörleszteni, mert gyakorlatilag mindegy, ki mit csinál: deviza- és forintadós egyformán örülhet majd, terheik összesimulnak, és együtt válnak kezelhetőbbé.   A végtörlesztésben gondolkodóknak saját vérmérsékletükre van bízva az, hogy az árfolyam- vagy a kamatcsapdába szeretnének inkább lenni. Teljesen ugyanis egyiket sem lehet elkerülni, sőt azt sem szabad elfelejteni, hogy az árfolyamkockázat akkor sem tűnik el a rendszerből, ha valaki forinthitelre vált. A mostani piaci hangulat remekül mutatja azt, hogy bár a jegybanknak nincsen hivatalos árfolyamcélja, egy kritikus forintgyengülés kamatemelést kényszeríthet ki, ami aztán a forinthitelek adósain éppúgy lecsapódik, mint a gyenge árfolyam a devizaadósokon. Az árfolyamkockázat ilyenformán burkoltan és közvetetten, de azoknál is jelentkezik majd, akik átülnek egy forinthitelbe.   Mikor éri meg forinthitelből végtörleszteni? Adott egy 2006-ban felvett, 10 milliós, 20 éves futamidejű svájci frank alapú hitel, amelyet 143 forintos árfolyamon, 6,6 százalékos THM mellett igényelt az ügyfél. A havi törlesztés pillanatnyilag 148 ezer forint, de ha az ügyfél él a kedvezményes végtörlesztéssel, és ehhez forinthitelt vesz fel, akkor 127 ezer forintra esik a törlesztőrészlet. Kérdés, mi történik a jövőben, milyen lesz a lefutása az új forinthitelnek, és milyen lenne az eredeti devizakölcsönnek. - A Bankometer alapforgatókönyve szerint a hátralévő 15 éves futamidő során 9 évben a forinthitel, 6 évben pedig a frankhitel törlesztőrészlete lenne az alacsonyabb. Az alapszcenárió azt jelenti, hogy 2012-ben és 2013-ban az átlagos forintkamatszint még emelkedik, 13 százalékon tetőzik, 2020-ban és 2030-ban viszont már 9 százalékra esik. Az átlagos éves frank-forint árfolyam mindeközben legfeljebb 245 forintig romlik 2013-ban, azt követően erősödik a forint, és 2030-ra 225 a prognosztizált árfolyam. - A pesszimista forgatókönyv mellett - vagyis amikor 15 százalékra ugrik, és ott beragad a forintkamatszint, a forint pedig nem tud 240 alá erősödni, és éveken keresztül 260 az árfolyam - az első három évet leszámítva végig a devizahitel a jobb. Ebben az esetben a forinthitel után még úgy is többet kell fizetnie az adósnak, hogy a végtörlesztésnél a bank elengedte a fennálló tartozás 30 százalékát. - Létezik optimista szcenárió is, folyamatosan csökkenő és végül 6 százalékra beálló átlagos forinthitel-kamatszinttel és szépen lassan 160-ra visszaerősödő forintárfolyammal, amikor is majdnem mindegy, hogy mit tesz most az adós. Az eredeti devizakölcsön és az új forinthitel havi terhei folyamatosan csökkennek, öt év után összesimulnak, és szinte egyforma pályán haladnak

7/84

tovább lefelé.   Likviditáscsapdában a tartalékok felélése miatt   Az árfolyam- és kamatcsapdán kívül ráadásul egy harmadik, úgynevezett likviditási csapdába is beleléphetnek a végtörlesztők, legalábbis azok, akik nehezen szedik össze a végtörlesztéshez szükséges pénzt. A lekötött bankbetét, befektetési alap, tartós befektetési számla, egyéb értékpapír vagy ingatlan eladása (likviddé tétele) mellett a végtörlesztési roham áldozatául eshetnek azok a tartós megtakarítások is, amelyek különböző öngondoskodási célokat szolgálnak.   Egy életbiztosítási, önkéntes nyugdíjpénztári, nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) vagy lakás-takarékpénztári szerződés felszámolása rövid távú érdekek mentén teljesen racionális, de sok esetben nagy veszteség - korábbi állami támogatás visszafizetése, adó- és járulékfizetés - árán vagy extra költségekért cserébe jelent csak megoldást. (Hogy pontosan, melyik megtakarítás milyen extra terhekkel szabadítható fel, arra a PSZÁF hívta fel korábban a végtörlesztők figyelmét.) Ezek a konstrukciók nem véletlenül vannak úgy kitalálva, hogy csak hosszú évek, évtizedek múltán lehessen belőlük nyereséggel kijönni, a céljuk ugyanis minden esetben a hosszú távú - lakás- vagy nyugdíjcélú - öngondoskodás elősegítése. Nyilván van olyan helyzet, amelyben ezeket a szerződéseket érdemes a végtörlesztés kedvéért idő előtt felmondani, de akkor tudatosan fel kell vállalni annak a kockázatát, hogy ennek következtében később egy váratlan helyzetben vagy időskorban nem lesz mit mozgósítani.

Forrás: Origo.hu

8/84

A devizahiteleseken és a magyarokon mulat a Dow Jones újságírója 2011. November 17. Csütörtök Lényegében leírta a válságba került Magyarországot a Dow Jones egyik vezető szerkesztője az amerikai gazdasági hírszolgáltató egy kedden publikált videójában. A hírügynökség munkatársa nem érti, miért nem szólt senki a magyaroknak, hogy devizaalapú jelzáloghitelt nem szabad felvenni.

“Egyes eurózónán kívüli országok is egyre inkább nyomás alá kerülnek, elsősorban Magyarország, ahol a befektetők kivonulása miatt súlyos következmények körvonalazódnak” – így vezette fel Nick Hastings, a Dow Jones devizapiaci szerkesztője a hírügynökségnek azt az anyagát, amelyben két régiós tudósítóval Magyarország helyzetét boncolgatta. Hastingsnek arra a kérdésére, hogy mitől sebezhető Magyarország, az egyik tudósító, Clare Connaghan azt válaszolta, azért, mert nagyon sok a devizaalapú jelzáloghitel, és kétharmadukat az utóbbi időben különösen sokat erősödő svájci frankban vették fel.   Hastings itt értetlenkedve elnevette magát, mondván, “mindenki azt mondja, hogy ilyet nem szabad csinálni, jelzáloghitelt csak saját devizában szabad fölvenni”. Azt is hozzátette, “valakinek szólnia kellett volna a magyaroknak, hogy amit tesznek, az nem a legokosabb dolog”. A másik tudósító, Geoffrey Smith magyarázatképpen megjegyezte, a frank- és forintalapú hitelek kamatszintjében hatalmas volt a különbség. Úgy vélte, bár a magyar kormány próbálja kezelni a problémát, nincs nagy mozgástere, mert az előző kormányok ötvenről nyolcvan százalékra vitték fel a GDP-arányos államadósságot. “Magyarországnak elég nacionalista kormánya van, amely tavaly elküldte az IMF-et, így nincs már olyan védőhálója, mint például Romániának” – mondta Smith.   Hastings itt ismét elnevette magát, majd azzal fűzte tovább a beszélgetést: “Szóval Magyarország megy lefelé a lefolyón, sajnos láttunk már ilyet más országok esetében – de hogyan hat mindez az eurózónára?” Miután Smith megemlítette, hogy az osztrák bankok nagy magyarországi kitettsége miatt a probléma akár Ausztria elsőrendű minősítését is veszélyeztetheti, Hastings egy viccesnek szánt megjegyzést tett “az Osztrák-Magyar Monarchia utáni másnaposságról”, mire Smith azzal reagált: [a Monarchiának] “fel sem lett volna szabad bomlania” – számolt be az origo.hu.

Forrás: Origo.hu

9/84

Gyors és olcsó bérlakások a szociális lakásügynökségtől 2011. November 17. Csütörtök A szociális lakásügynökségeken keresztül bérlakásként hasznosuló magánlakásokkal tizenötször annyi család lakhatását lehetne megoldani, mint a bérlakásépítéssel hangzott el a Habitat for Humanity Magyarország mai konferenciáján.

A szociális lakásügynökség intézményének meghonosítása és a magánlakások ügynökségeken keresztül megvalósuló kiadása megoldást jelenthet a bérlakásszektor fejlesztésére - mondta el Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója és Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője a Habitat 15 éves születésnapja alkalmából szervezett rendezvényen. A Szociális Lakásügynökség (SZOL) modell lényege, hogy a már meglévő lakásállomány hasznosításával bővíti a szociális bérlakások számát, bár a modell alkalmas új építésű és felvásárolt ingatlanok kezelésére is.   Garanciát nyújtana a bérbeadóknak   A SZOL háromféle tevékenységet kapcsolna össze: ingatlanok közvetítését, kezelését és szükség esetén szociális munkát az eladósodás megakadályozására. Garanciát nyújtana a bérbeadónak a költségek rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére és a későbbiekben a lakás kiürítésére. A bérlőknek biztosítaná a lakásbérlet átláthatóságát és lakbértámogatást adna. A szociális lakáspiacon működő szervezetek közül alkalmas lehet a feladatok ellátására például az önkormányzati  vagyonkezelő. Szigorú szabályok mellett más szereplők is megjelenhetnek a területen: például nonprofit szervezetek, ingatlankezeléssel foglalkozó vállalkozások vagy építőipari cégek. Azt, hogy szükség van a szektor reformjára, bizonyítja, hogy óvatos becslések szerint is körülbelül 300 ezer háztartás élethelyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásban éljen, miközben az önkormányzatok tulajdonában 135 ezer lakás van, többnyire nagyon rossz állapotban, és a meglévő állomány hatékony működtetése sem megoldott.   Miért jobb, mint a bérlakásépítés?   Ez a megoldás is igényel állami forrásokat, de gyorsan kínálna sok családnak lakhatást, és hatékony forrásfelhasználást jelent, hiszen egy ház építési költségeiből (10 millió forinttal számolva) egy évben 15 család bérlakásának támogatását, karbantartását és szükség esetén a családot segítő szociális munkát is fedezni lehetne. A SZOL-modell széleskörű bevezetéséhez szükség van a szabályozási környezet átalakítására, a magánbérbeadás  kedvezményes adózásának kialakítására. A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szakértői csoportja a következő 2 évben kívánja megalapozni a modellt. Négy városban állít fel helyi szakértők bevonásával munkacsoportot, akikkel közösen elemzik a helyi lakáspiacot, kidolgozzák a SZOL működési keretét adó jogszabályok javaslatait.

10/84

A SZOL-modell a kormányzat számára a szociális bérlakásszektor bővítésére, az önkormányzatok számára a lakáshiány enyhítésére nyújtana megoldást. Hozzájárulna továbbá a magánbérlakás-szektor kifehérítéséhez is, miközben a bérlők és bérbeadók számára egyaránt garantálná a szerződés biztonságát.

Forrás: Napi.hu

11/84

A NAV is kíváncsi, hogy tudtak egyesek kiszállni a hitelből 2011. November 17. Csütörtök Az otthonvédelemmel kapcsolatos törvények személyi jövedelemadót érintő változásairól tett közzé tájékoztatót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság egyúttal azt is tisztázta, hogy milyen esetekben kell szja-t fizetni az elengedett banki vagy közüzemi tartozás után.

Kedvezően változott az szja-törvény azok számára, akik élnek a végtörlesztési lehetőséggel, illetve akik lakását az Eszközkezelő megvásárolja és kedvezményes díjért számukra bérbe visszaadja. Akinek viszont a bank vagy a közüzemi szolgáltató engedte el a követelést, az szja-mentességhez alacsony jövedelmet is fel kell mutatniuk - erről szól a NAV közleménye, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében idézünk. "Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. szeptember 29-étől hatályos 2011. évi CXXI. és a 2011. október 30-ától hatályos 2011. évi CXXV. törvények módosítják, illetve kiegészítik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) adómentességgel kapcsolatos szabályait.   A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban résztvevő magánszemélyeknek a 2011. szeptember 28-án hatályos Szja-törvény szabályai alapján személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezne a pénzügyi intézmények által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után. Az Szja-törvény módosítása az adófizetési kötelezettség alól mentesíti az egyébként is nehéz helyzetben levő devizahitellel rendelkező adósokat - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Amennyiben a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú hitel adósa a törvényben rögzített - svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén pedig 2 forintos árfolyamon teljesíti a végtörlesztését, akkor az árfolyam különbözet a magánszemély adómentes jövedelme lesz. A 2011. évi CXXX, törvény 4. §-a alapján vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható azon összeggel összefüggésben, amit a magánszemély az őt terhelő tartozás kiegyenlítésére használ fel, vagy egyenesági hozzátartozójának ajándékoz olyan célból, hogy azt a hozzátartozó végtörlesztésként használja fel a saját tartozása kiegyenlítésére.   Amennyiben a szociálisan rászorult hiteladós magánszemély lakását a Magyar Állam megvásárolja, akkor az elengedett követelés, a magánszemély ingatlanértékesítésből származó bevétele, a lakás elővásárlási (vételi opciós) jogának megszerzése, illetve az opciós jog érvényesítésekor megszerzett jövedelem adómentes, azaz nem keletkeztet adóköteles jövedelmet. Szintén adómentes az előzőekben említett hiteladósnak (illetve vele közös háztartásban élő hozzátartozójának) a lakás bérletéhez a helyi önkormányzat vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megállapított kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel is. Ugyancsak adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy az adós magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét (ez 2011-ben 57 ezer forint) vagy a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a

12/84

követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le. Az adómentesség feltételéül szabott jövedelmi helyzetről a magánszemélynek nyilatkoznia kell a pénzügyi intézménynek. Az egy főre eső jövedelmet a nyilatkozattétel hónapját megelőző 3 hónap átlagában kell megállapítani. Amennyiben a magánszemély nem nyilatkozik, vagy a szociális helyzete nem felel meg a törvényi feltételeknek, akkor az elengedett követelés a magánszemély egyéb összevonás alá eső adóköteles jövedelme lesz.   A közüzemi szolgáltató, a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: szolgáltatók) által részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik) abban az esetben válik adómentessé, ha az adós magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A jövedelmi helyzetről a magánszemélynek ebben az esetben is nyilatkozatot kell adnia a szolgáltatónak. Az egy főre eső jövedelmet a nyilatkozattétel hónapját megelőző 3 hónap átlagában kell megállapítani. A törvényi feltételek hiányában az elengedett követelés ugyancsak a magánszemély egyéb összevonás alá eső adóköteles jövedelme lesz.

Forrás: Napi.hu

13/84

Olcsó az Ausztriából csempészett fűtő-és tüzelőolaj- a NAV-nak nem tetszik 2011. November 16. Szerda A Nemzeti Adó és Vámhivatal arra hívja fel a más tagállamból, például Ausztriából tüzelőolaj, illetve fűtőolaj lakossági behozatalával kapcsolatban a figyelmet, hogy a hazai jövedéki szabályozás értelmében magánszemélyeknek nincs lehetőségük folyékony tüzelőanyagot a tagállamokból adómentesen behozni. A gépjárművek üzemanyagtartályában és a gépjárműben 10 literes kannában kizárólag üzemanyag hozható be az Európai Unió valamely tagállamából adómentesen.

A napokban a médiában megjelentek szerint jelentősen nőtt az Ausztriában magyar turisták által vásárolt "fűtőolaj" mennyiség, amiből egyes kutakon akár, napi 3-5000 liter fogyott el. Fontos tudnivaló, hogy a folyékony tüzelőanyag - a például Ausztriában üzemanyagkúton vásárolható színezett tüzelőolaj - Magyarországra nem hozható be semmilyen mennyiségben sem a gépjármű üzemanyag tartályában, sem külön kannákban. Az ilyen tüzelőanyag üzemanyagtartályba való betöltése Ausztriában is jogsértő cselekmény. Folyékony tüzelőanyag tagállami behozatalához jövedéki engedéllyel kell rendelkezni és az engedéllyel rendelkezőnek jövedéki adót kell fizetni, aminek a mértéke 97 350 Ft/ ezer liter.   Az engedély nélkül, illetve az adó megfizetése nélkül behozott ásványolaj, adózás alól elvont jövedéki terméknek minősül, amit a NAV ellenőrzést végző szerve, akár egy közúti ellenőrzéskor, akár egy lakhely ellenőrzés alkalmával lefoglal és elkoboz, az elkobzott termékre pedig jövedéki bírságot állapít meg. Ezen kívül a szállító eszköz (pl.: a személygépkocsit, utánfutót, tárolóeszközöket) is lefoglalható! A bírság mértéke a meg nem fizetett jövedéki adó kétszerese, de legalább 30 ezer Ft, gazdálkodó esetén ötszöröse, de legalább 150 ezer Ft. Nagyobb mennyiség esetén akár jövedéki bűncselekmény gyanúja miatt büntető eljárást is kezdeményez feljelentéssel az ellenőrző hatóság.   A hatóság a hazai jogszabályok betartását a határhoz közeli közutakon a járművek megállításával, szállítmányok, üzemanyagtankból vett minta ellenőrzésével kívánja elérni és teszi is ezt nap, mint nap. Hasonlóképpen lép fel a harmadik országból (jellemzően Ukrajnából) irányuló "üzemanyag turizmus" megfékezése érdekében, amikor a vám- és adómentesség jogszerű igénybevételén túl, az alkalmi jelleget meghaladó időközönként üzemanyagért rendszeresen kijáró, azt lefejtő és értékesítő "vállalkozók" ellen a határátkelőn intézkedik.

Forrás: Pénzcentrum.hu

14/84

Akinek 1 gyereke van, azon nem segít az Eszközkezelő! 2011. November 15. Kedd Kimaradnak az egy gyerekesek és a 26 ezer forint feletti egy főre eső keresettel rendelkező háztartások a Nemzeti Eszközkezelő programjából. Szigorú feltételeknek kell megfelelnie mindazoknak, akik saját ingatlanjukban szeretnének maradni, de hitelükkel már 90 napnál is nagyobb késedelme estek.

Év végéig 2 ezer, jövő év első negyedévében további 3 ezer jelzáloggal terhelt ingatlan kerülhet kényszerértékesítésre. Ezen adósok közül csak kevesen maradhatnak a Nemzeti Eszközkezelő révén a saját lakásában vagy ingatlanában. Akiket megment az állam, azoknak minden egyéb a jelzáloggal kapcsolatos adóssága megszűnik, ingatlanát is visszavásárolhatja 2 évig. Elsősorban a szociálisan is rászorulókat akarja megmenteni a kormány az Eszközkezelő révén. Az állami megvásárlás alapvető feltétele, hogy a család legalább 1 tagja szociálisan rászoruló legyen és 2 gyereket neveljen (akik még legalább középfokú tanulmányaikat folytatják és nem múltak el 20 évesek, vagyis még jár utánuk családi pótlék).   A lakóingatlan megvásárlásainak feltételei

- A háztartásban élők egyike szociálisan rászoruló és a család egy főre jutó keresete 25 650 forint alatt marad   Szociálisan rászoruló az, aki 67 százalékban munkaképtelen, 50 százalékos egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában részesül, fogyatékossági támogatást kap vagy álláskereső (16 éven felüli, munkaviszonya nincs és a munkaügyön regisztrált)   - Legalább 2, maximum 20 éves még középfokú tanulmányait folytató nevelt gyerek (2 gyerek után jogosult családi pótlékra) - az ingatlan 2011. szeptember 28-án és azt követően is az adós bejelentett lakhelye - az ingatlan lakóház vagy lakás - a hitel ingatlanfedezete kizárólag a megvásárlásra szánt ingatlan - Budapesten és megyei jogú városokban legfeljebb 15, máshol legfeljebb 10 millió forintos forgalmi értékű ingatlan, mely a jelzálogszerződés megkötésekor került megállapításra - A lakóingatlan kényszerértékesítés előtt áll - Az ingatlan vásárlásakor az önerő meghaladta a 20 százalékot, önerőt érintő támogatások esetén a hitel összege nem nagyobb, mint a forgalmi érték

15/84

    A  jelenlegi törvényjavaslat szerinti feltételeknek megfelelően tehát sokan kimaradnak, a gyereküket egyedül nevelők például nem jogosultak a segítségre, ha csak egy iskolást tartanak el. A szociális rászorulónak is csak az számít, aki a szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúaknak járó ellátásban részesül. Ez az ellátás a 67 százalékos mértékben munkaképtelen, illetve legalább 50 százalékos egészségkárosodást szenvedetteknek vagy regisztrált munkanélkülieknek jár. Fontos feltétel még az aktív korúak ellátásának, hogy a család 25 650 forintot meg nem haladó egy főre eső jövedelemmel rendelkezik.   A megvásárolni kínált ingatlan értéke vidéken nem haladhatja meg a 10 millió forintot, Budapesten illetve a megyei jogú városokban a 15 millió forintot. A felvásárlási érték Budapesten és megyei jogú városokban a hitelszerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, 50 százalék a nem megyei jogú városokban, 35 százalék községekben. Ebből az összegből kerül kielégítésre minden a jelzáloghoz kapcsolódó követelés, ezen az összegen túl az adóssal szemben semmilyen más követeléssel nem élhet a hitelező vagy hitelezők. Az ügylet lebonyolítása után határozatlan idejű albérletszerződés alapján albérlővé válik saját ingatlanában az adós. Az albérleti díjról kormányrendelet fog dönteni.   A bérlőnek, vagyis az egykori adósnak 2 évig van visszavásárlási joga az ingatlanra, a visszavásárlási érték vagy a fent meghatározott vételi ár vagy a forgalmi érték és az eddig befizetett tőketörlesztések és az önerő különbsége. A kettő közül a magasabb összeget kell megfizetnie az adósnak. A törvényjavaslat elfogadása után 60. napon lép érvénybe, tehát a novemberi elfogadást feltételezve leghamarabb januártól kerülhet sor a lakások megvásárlására.  

Forrás: Pénzcentrum.hu

16/84

2012-ben is lehet pályázni a „NagyCsaládiHáz” projektre 2011. November 14. Hétfő A „NagyCsaládiHáz” elnevezésű pályázat segítségével karácsonyra a második házba is beköltözik az a nyertes nagycsalád, akik 2011 elején nyertek el 5 millió forint értékű terméktámogatást a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és öt építőipari cég (Baumit Kft., Bramac Betoncserépgyártó és Építőanyagipari Kft., Schiedel Kéménygyár Kft., Tondach Magyarország Zrt., Wienerberger Téglaipari zRt.) felajánlásával.

A NOE és az építőanyag gyártók összesen 10 millió forint értékű építőanyagot ajánlottak fel a kiírásban. A sikerre való tekintettel a „NagyCsaládiHáz” pályázatot 2012-ben ismét meghirdetik, amelyet kifejezetten a három vagy több kisgyermeket nevelő családok részére írtak ki. Karácsonyig beköltözik a „NagyCsaládiHáz” pályázat második nyertes családja is abba a házba, amelyre 2011 elején támogatást nyertek a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és öt építőanyag gyártó cég (Baumit Kft., Bramac Betoncserépgyártó és Építőanyagipari Kft., Schiedel Kéménygyár Kft., Tondach Magyarország Zrt., Wienerberger Téglaipari zRt.) jóvoltából. A pályázatot kifejezetten NOE tagsággal rendelkező három vagy több kisgyermeket nevelő, 2011-ben építkezni kívánó családok részére írták ki. Azért a családokra esett a választás, mert a projektet támogatók mind azt vallják, hogy a társadalom legkisebb és egyben legfontosabb egységét is ők jelentik. A terméktámogatás olyan építőanyagokat ölelt fel, mint pl. téglák, födémrendszer, tetőcserepek és tető kiegészítő elemek, kéményrendszerek, hőszigetelő rendszerek. Ezek a magas minőségű termékek olyan korszerű otthonok megépítésében segítik a családokat, amelyben az egészséges lakóklíma az alacsony rezsiköltségekkel párosul.   „Büszkék vagyunk arra, hogy – a NOE és az építőanyag gyártó cégek összefogásának sikereként – két nagycsalád már új otthonában ünnepelheti az idei karácsonyt.” – mondta el Székely Hajnalka a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, majd hozzátette: „Eltökélt célunk, hogy ezt a mecénás adományozási formát – változatlan feltételek mellett – a jövő évben is folytatni tudjuk. Éppen ezért a 2012-es pályázatot változatlan feltételek hirdetjük meg, így újabb nagycsaládok kaphatnak egy életre szóló ajándékot.” A támogatás tehát a 2011-ben felépülő két házzal nem áll meg, a támogató cégek listája pedig tovább bővül (Baumit Kft., Hella Árnyékolástechnikai Kft., Hörmann Hungária Kft., Schiedel Kéménygyár Kft., Tondach Magyarország Zrt., Villeroy & Boch Magyarország Rt.;  Wienerberger Téglaipari zRt.,). A jövőbeni pályázat termékskálája a falazótéglától és födémrendszertől, egészen a kémény-rendszerig ismét széles palettát ölel majd fel. A teljes terméktámogatás összege meghaladja a 10 millió forintot. A 2012-es „NagyCsaládiHáz ”pályázat kiírása megtörtént, a pályázati anyag megtekinthető és letölthető a NOE honlapjáról (www.noe.hu).   A projekt jelenlegi állásáról és a második házról készült összefoglalót itt tekintheti meg: NagyCsaládiHáz III.   A 2011-es pályázat díjátadó összefoglalóját itt tekintheti meg: NagyCsaládiHáz

17/84

Az első ház építkezéséről készült összefoglaló videót itt tekintheti meg:NagyCsaládiHáz II.   Bővebb információ a pályázatról: http://www.noe.hu

Forrás: Stern Communications

18/84

Súlyos feszültségekhez vezethet a telekadó 2011. November 14. Hétfő Visszatáncolni látszik a Fidesz az ingatlan- és telekadó kiterjesztésétől. A frakció szóvivője pénteken cáfolta az adók bevezetését, hétfőn döntenek a javaslatokról.

A parlament költségvetési bizottsága több, az ingatlanadózás irányába mutató javaslatot is beterjesztett az elmúlt hetekben. Az első, jelentősebb tiltakozást kiváltó ötlet az önkormányzatok költségvetésének megmentése érdekében született − e szerint minden tulajdonosnak a helyhatóságok által kiszabott mértékű helyi adót kellett volna fizetnie az ingatlana után. A helyi adókról szóló jelenleg hatályos törvény szerint ennek kiszabására kétféle módja van az önkormányzatoknak, a négyzetméter, illetve az ingatlan forgalmi értéke szerint meghatározott adóalap után meghatározott mértékű adó. Az elmúlt napokban mindkét adókivetési módszer országos szintű bevezetésének lehetőségéről elmondták a szakértők, miért okoz nehézségeket és tetemes költségeket a kivetése és a beszedése is. A kabinet azonban nem tett le az ötletről, és egy, a költségvetési bizottság által szerdán benyújtott módosító javaslattal átalakította volna a helyi adózás e formáját.     A javaslat megszüntette volna a kétféle adókivetési módot, és helyette bevezette volna, hogy mind az ingatlan-, mind a telekadózásban a helyrajzi szám után kelljen legfeljebb évi 17 ezer forint adót megfizetni. Az önkormányzatok adókivetési szabadsága pedig annyiban merült volna ki, hogy ezen összeghatár alatt meghatározhatták volna az adó mértékét. A javaslat újdonsága volt, hogy az eredetileg belterületi kiskertekre és üres területekre kitalált telekadót kiterjesztette volna a termőföldre is, és azt a földhasználóknak kellett volna megfizetniük. Azt azonban aligha gondolta át a beterjesztő, hogy ezzel milyen feszültségeket gerjesztett a mezőgazdaságban − információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumot is meglepte a javaslat −, és azt sem, mekkora terhet jelentene az új adó a kormány által elsősorban támogatni kívánt kistermelőknek.   Éves átlagban mintegy 5 millió hektárra nyújtanak be támogatási kérelmet a hazai földhasználók. Többségük azonban bérelt földön gazdálkodik, amelyre változatos mértékű bérleti díjat fizet hektáronként számítva a föld adottságaitól, művelési ágától függően: van olyan terület, ahol a bérleti díj összege eléri a területalapú támogatás összegét is − utóbbi egyébként 2011-ben  56-57 ezer forint hektáronként. Még az állam is igen jelentős bevételre tesz szert a földbérletből: egy átlagosan 30 aranykoronás szántó hektárja után az új, emelt bérleti díjjal számolva mintegy 37-38 ezer forintot tesz ki a bérleti díj − ehhez hozzászámítva a tervezett telekadó maximumát, lényegében elvész az uniós jövedelemtámogatás összege.   És ugyan az idén a magas terményárak miatt helyenként még jövedelmező is volt a szántóföldi növénytermesztés − ha egy hektáronként átlagosan 5 tonnás termésátlagú búza- vagy kukoricatáblát nézünk, a jelenlegi árak mellett a támogatással együtt 350−450 ezer forint is lehet a hektáronkénti jövedelem, igaz, legkevesebb 200 ezer forintos önköltség mellett −, túlzottan változékony az időjárás ahhoz, hogy ebből évente ki lehessen termelni egy ekkora adóterhet. További probléma, hogy a bérletre épülő termelés miatt erősen aránytalanul is alakulhat az adófizetés, mivel előfordulhat, hogy két százhektáros tábla gazdája közül az egyiknek csak egyszer,

19/84

míg a másiknak akár százszor is meg kell fizetnie az adót − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője. Előfordulhat ugyanis, hogy egy egy tagban művelt terület számos helyrajzi számon van nyilvántartva az ingatlan- és a földhasználati nyilvántartásban. Vélhetően a kezdődő tiltakozások hatására visszakozott pénteken a Fidesz-frakció. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője ugyanis sajtótájékoztatóján arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy sem a kormány, sem a frakció nem támogatja az ingatlanadó bevezetését, illetve hogy a kabinet elvetette azt a felvetést, hogy a termőföldre bármilyen egyéb pluszadót vessenek ki. Ez persze nem jelenti azt, hogy más elnevezés alatt nem vezetik be az újabb terheket, ahogyan arra már volt példa a kormány gyakorlatában. A Fidesz-frakció mindenesetre ma dönt a költségvetéshez és az adótörvényekhez érkezett módosítókról.

Forrás: Napi.hu

20/84

Mi lesz veled újépítésű lakáspiac? Körkép a budapesti újépítésű lakások piacán 2011. November 14. Hétfő Történelmi mélypontján az építési volumen, stagnál a lakáskészlet, nőnek az eladások. Ezek voltak a hívószavak a budapesti újépítésű lakások piacán 2011 első három negyedévében. A fejlesztők között elindult egy alkalmazkodási folyamat, ami leginkább az új projektek lakásszámában mutatkozik meg. A piacnak némi lendületet adhat a jövő évben a szocpol, illetve a kamattámogatás, az azonban kérdéses, hogy a mélypont is felkerülhet-e az újépítésű lakások piacán használt hívószavak közé 2011-ben.

Stagnáló készlet, enyhén növekvő eladások

Az Otthon Centrum elkészítette 2011 első három negyedévére vonatkozó budapesti újépítésű lakáspiacot vizsgáló felmérését. A 376 értékesítés alatt álló budapesti projektet számláló adatbázis szerint 2011 harmadik negyedévének végén megközelítőleg 3.200 már átadott, de még eladatlan lakás közül választhattak a vevők. Az építés alatt álló, de már értékesített készletet ehhez hozzáadva, nagyjából 5 000 újépítésű lakás volt eladósorban. „Az év elején végzett felmérésünkhöz képest az átadott lakások készlete nem mutatott jelentős változást.” – mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „Az újépítésű lakáspiacról nehéz egzakt felmérést készíteni, de az adatok megbízhatóságát jól mutatja, hogy több piaci szereplő is nagyon hasonló adatokról számolt be az elmúlt időszakban.” Az eladási számok erősödtek, 2011 első három negyedévében csaknem annyi eladást jelentettek, mint 2010-ben az egész évben. Ennek megfelelően, az Otthon Centrum adatbázisa alapján, 2 400-2 500 újépítésű lakás eladásával lehet számolni 2011 év végére.   Az Otthon Centrum adatbázisa szerint 2006-ban még több mint 11 000 újépítésű lakás talált gazdára a fővárosban, de még 2008-ban is 6 000 körüli eladást regisztráltak. A válság hatására a kereslet gyorsan reagált, és az eladások csaknem negyedére estek vissza 2009-ben. Azóta lassan, de folyamatosan nő az eladások száma, így e tekintetben 2009 volt a mélypont. De a lassú növekedés nem a gazdasági környezet pozitív változását mutatja, inkább a jelentős és hirtelen kereslet visszaesés – melynek okai a finanszírozási lehetőségek szűkülésében, illetve a háztartások várakozásaink romlásában és erősebb kockázatkerülő hajlamukban keresendőek – korrekciója. Ezt támasztja alá, hogy 2009-ben, de még 2010-ben is több esetben fordult elő, hogy vevők visszaléptek a szerződéstől, túl kockázatosnak tartva az újépítésű lakásvásárlást. Ez a tendencia 2011-re már mérséklődött, de nem szűnt meg teljesen.   Kisebb projektméretek

A keresleti oldal mellett a kínálati oldal, a fejlesztők is alkalmazkodni kezdtek, és a megváltozott piaci viszonyokhoz alakították stratégiájukat. A kínálati oldal alkalmazkodása csak késleltetve jelentkezik a statisztikákban, főleg a kivitelezés átfutási ideje miatt. A fejlesztői aktivitás jelentős visszaesése mellett – a KSH adatai szerint Budapesten 2011 első három negyedévében az építési engedélyek száma 62 százalékkal, a használatbavételi engedélyek száma pedig 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – nagy változás mutatkozik a projektméretekben.

21/84

„A fővárosban csak elvétve találunk nagyobb volumenű projektet” – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „A 2011 után átadott, vagy még a jövőben átadni tervezett, tehát már a válság alatt elindított projektek közül csak 5 darab 100 lakásnál nagyobb projektről van tudomásunk, míg 200 lakást meghaladó, a válságban elindított projektből mindössze négyet számoltunk.”   A 2011 után átadott, jelenleg értékesítés alatt álló projektekben az átlagos lakásszám 22 körül alakul. Ugyanez a mutató a 2007 végén végzett felmérésünkben az idei csaknem háromszorosa, 60 lakás volt. Ezt támasztja alá a KSH azon statisztikája is, miszerint a 2011 első három negyedévében építési engedélyt kapott lakóépületek alapterülete 59 százalékkal kisebb az előző év ugyanezen időszakában mért szinthez képest, ugyanakkor az épített lakások átlagos nagysága változatlan maradt Budapesten. Az alapterület ilyen mértékű csökkenésére a közelmúltban nem volt példa, 2009-ről, 2010-re a fővárosban 10 százalékkal csökkent az építési engedélyt kapott lakóépületek alapterülete, míg 2008-ről, 2009-re 36 százalékkal.   Mit hozhat a jövő?

Az eladási számok növekedését jövőre tovább erősítheti az újra bevezetésre kerülő szocpol és kamattámogatási rendszer. A támogatások várhatóan trendfordulót nem fognak hozni a piacon, azonban a jelenlegi viszonyok között minden keresletstimuláló eszköz üdvözlendő. Hatékonyabbnak valószínűleg a kamattámogatás fog bizonyulni. Kamattámogatást újépítésű lakásvásárlására (és építésére) maximum 30 millió forintos ingatlanra, legfeljebb 10 millió forintos hitelösszegig lehet igényelni. A szocpol keretében igényelhető, vissza nem térítendő támogatás segítségével megvásárolandó újépítésű lakások esetében, gyerekszámtól függően, egy minimális alapterületet állapít meg az intézkedés. A minimális lakás alapterületet a KSH 2010-re vonatkozó, budapesti (350 000 Ft/nm) illetve vidéki (230 000 Ft/nm) újépítésű lakásáraival beszorozva jól látható, hogy a fővárosban a támogatás az ingatlan értékének 4–7 százalékát, míg vidéken 6–10 százalékát teszi ki. Ebből kiindulva a vissza nem térítendő támogatás hatékonyabb segítséget nyújthat vidéken, még ha önmagában ott sem hozhat trendfordulót az újépítésű lakások piacán. Ezt erősíti, hogy az újépítésű lakásvásárlására igénybe vehető kamattámogatásnál megszabott 30 millió forintos maximális ingatlanérték azt jelenti, hogy Budapesten egy maximum 85 négyzetméteres ingatlan megvásárlása lehetséges támogatott hitelből, amihez, gyerekszámtól függően, maximum 1,6 millió forint vissza nem térítendő támogatás járna. Trendfordulót, illetve jelentősebb fellendülést, valószínűleg csak stabil gazdasági növekedés hozhat a piacon. A gazdasági környezet pozitív változására – ami a háztartások szintjén a javuló jövedelmi helyzetben és várakozásokban, erősödő hitelfelvételi kedvben mutatkozhat – a kereslet gyorsabban fog reagálni, így az újépítésű lakások piacán akár hiány is kialakulhat bizonyos lakástípusok esetén. Ez az árak ugrásszerű növekedésével járhat, amíg az újból beinduló kínálat le nem hűti az árak növekedését.  

Forrás: Otthon Centrum

22/84

Irodapiaci hírek 2011 46. hét

23/84

2050-ig 20%-kal csökken az irodaterületek iránti igény 2011. November 17. Csütörtök A Colliers International legutóbbi kutatásából kiderül, hogy a munkaképes lakosság számának csökkenése miatt Európa az elkövetkező évtizedek során csökkenő keresletet tapasztal majd az irodapiacon. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy Európa munkaképes lakossága fogy, ez pedig a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet (iroda és ipari) 10%-os csökkenését jelző forgatókönyvet vetíti előre a kontinensen az elkövetkező 20 évben. Ezt egy további 10%-os csökkenés követi majd a 2050-es éveket követő húsz évben.

„Magyarországon elsősorban a nemzetközi cégeknél és a szolgáltató központoknál (Shared Service Center) képviselteti magát jelentős létszámban az Y Generáció. Az irodahelyiségek kialakítását az Y Generáció munkakultúrájához kell igazítani. A fejlesztőknek már tervezési fázisban számolniuk kell ezen generáció igényeinek kielégítésével, a meglévő irodaterületeknél is egyre inkább érdemes figyelembe venni felújítás során az Y Generáció szempontjait.” – mondta Mazsaroff Kata, a Colliers International Hungary bérlőképviseleti vezetője.     Ma, az ún. a baby-boom generáció (vagyis az 1960-70-es években született generáció) uralja a munkaerőpiacot, mely a munkaképes népesség körülbelül 45%-át jelenti. Az irodai környezet tervezésekor legfőképp e generáció igényeit vették figyelembe, így ebből kifolyólag a cellás irodaterületek nagyobb arányban vannak jelen az egyterű irodákkal szemben. 2020-ra a baby-boom generáció hatása majdnem eltűnik - hiszen addigra feleződik a létszáma - valamint 2030-ra ugyanez a generáció gyakorlatilag fellelhetetlen lesz a munkerőpiacon. Így az Y és Z-generációk vehetik át a terepet nagyobb döntési súllyal a munkahely környezetének kialakításában és megtervezésében.   „Az elkövetkező 20 évben nagy változásnak nézünk elébe az uralkodó stílus, motiváció és módszereket illetően a munkavégzés valamint a munkába járás terén a modern munkaerőpiacon.” – mondta Guy Douetil, a Colliers International EMEA Corporate Solutions ügyvezető igazgatója. „A változó stílushoz és igényekhez rugalmasan alkalmazkodó irodaterülettel való rendelkezés és ezek kialakítása egyre fontosabb szemponttá válik majd a fejlesztők és tulajdonosok körében.” Az irodaépületek általában 20 éves élettartammal rendelkeznek ugyanúgy, ahogy a hosszú távú befektetések is ekkora időszakra köttetnek. A bankok és befektetők létfontosságú érdeke lesz, hogy az irodaépületeik kiállják az idő próbáját és megfeleljenek a változó igényrendszereknek.  Ezen előrelátás mulasztása nagyobb fokú kihasználatlanságot (üresen álló irodaterületet), előrehaladott elavulást jelentene, mely az állomány állagjavítása érdekében magasabb tőkeráfordítással, alacsonyabb bérleti díjakkal valamint gyengébb véghozammal és csökkent bevételekkel járna.   Bár ezen európai trendek mindenkit érintenek, az országonkénti és helyi hatások a munkaerő- és ingatlanpiacokon nagy eltéréseket mutat majd. Ennek tükrében, a dél-, kelet- és nyugat-európai irodapiacok viselik majd a munkaerő létszámcsökkenésének nehezét mely az irodaterületek iránti igény visszaesésében nyilvánul majd meg. Ezzel egyidőben Észak-Európa csekély növekedést mutat majd. Azonban a népvándorlási előrejelzéseket is figyelembe véve a gazdasági lehetőségek terén, a kelet-európai országok pozitív hatást érezhetnek majd a munkaerőforrás kihelyezések

24/84

növekedése kapcsán.   „Úgy véljük, hogy a kihelyezett munkaerő Kelet-Európában több mint félmillióval növekedhet 2020-ig” – jegyezte meg Damian Harrington, az ingatlan-tanácsadó cég regionális kutatási igazgatója. „Ez öt és fél – hatmillió négyzetméter irodaterületnek felel meg, mely elégséges lenne együttesen a varsói és prágai modern irodaállomány feltöltéséhez.”

Forrás: Colliers

25/84

A cudar körülmények dacára nyereséges az Appeninn ingatlanbérbeadása 2011. November 17. Csütörtök Növekvő kihasználtság és árbevétel ellensúlyozza az ingatlanpiaci pangást és a hitelválság számviteli hatásait

A társaság háromnegyedéves, konszolidált beszámolója szerint az Appeninn Nyrt. 2011 első kilenc hónapjában 676 millió Ft-os csoportszintű árbevétel mellett 204 milliós mérleg szerinti eredményről tud beszámolni. A változékony gazdálkodási környezetben új bérlők megszerzésére fókuszáltak, további akvizícióikkal kivárnak.   Az immár a Budapesti Értéktőzsde A-kategóriájában jegyzett befektetési társaság az ingatlanbérbeadási üzletágban tovább folytatta az első félévben megkezdett feltöltés kampányát. Így a piaci kihasználtsági átlagot még jobban meghaladta: a B-kategóriás fővárosi irodáiban az összkihasználtság 91 százalékos. Ráadásul a korábban megszerzett bérlők immár az árbevételi oldalon is éreztették hatásukat: legnagyobb portfolio eleme, azaz a Hattyúház esetében a féléves árbevétel további 78 százalékkal nőtt. Köszönhetően annak, hogy immár ismét 80 százalék fölötti a kihasználtság, (ami korábban egy nagy állami bérlő távozásával 40 százalékra zuhant). A kedvezőtlen magyarországi pénzpiaci és gazdasági helyzet miatt az Appeninn vezetése a harmadik negyedévben az akvizíciók ideiglenes felfüggesztéséről döntött. A társaság befektetett eszközei a félévhez képest csak minimálisan nőttek, megközelítve a 17,4 milliárd forintot. A társaság menedzsmentje hangsúlyozottan a bevételtermelés megerősítésére koncentrált, proaktív és rugalmas szereplőként lépve fel a bériroda piacon. „Ugyanakkor a negyedik negyedévben biztosan tovább folyik a portfolió bővítése.” – mondta Székely Gábor, a társaság igazgatótanácsának elnöke.   Az Appeninn Holding leányvállalatainak devizában denominált beruházási hiteleinek átértékeléséből adódó időarányos árfolyamveszteségére a társaság céltartalékot képzett 586 millió forint értékben, ennek megfelelően feltüntetve azt az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások tételsorában. A Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. 2011. harmadik negyedévi gazdálkodásáról az alábbi linken elérhető konszolidált beszámolóból többet is megtudhat:

Forrás: IngatlanHírek.hu

26/84

20 éves az East- West Business irodaház 2011. November 14. Hétfő Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli az East - West Business Center (EWBC), Budapest első ‘A’ kategóriás irodaháza. Az épület, melynek tulajdonosa a Polonia Property Fund LP 1991-ben épült, 2007-ben a korszerűsítés és technikai követelmények érdekében teljes körű felújításon esett át.

Az EWBC Budapest szívében az Astoriánál helyezkedik el, a kettes Metro vonalán, mely a város egyetlen Budát és Pestet összekötő metróvonala.  Az EWBC 23,210 négyzetméter irodaterülettel rendelkezik 9 emeleten, fantasztikus kilátással a budai hegyekre. Ezek mellett, az épületben két szintes 220 férőhelyes mélygarázy is található, így tökéletes irodai megoldás lehet kis- és nagyméretű bérlők számára egyaránt. Ian Whiston a Polonia Property Fund befektetési igazgatója elmondta: "Büszkék vagyunk EWBC-re, hiszen továbbra is rendkívül versenyképes a piacon. Egyaránt képesek vagyunk megtartani a régi bérlőinket valamint továbbra is vonzó lehetőségeket tudunk kínálni az új bérlők számára. Az EWBC sok újabb építésű ingatlant teljesítményét felülmúlja a belvárosi alpiacon.''   Pados Gergely a Cushman & Wakefield budapesti irodájának partnere és irodabérbeadási vezetője hozzátette: "Megtiszteltetés számunkra, hogy közel 10 éve dolgozhatunk az EWBC bérbeadásán. Az épület továbbra is népszerű a budapesti piacon olyan bérlőkkel, mint a KLM, az Air France, a Hanwha Bank, a Thomson Reuters, a Volksbank, az Accenture és a Banco Popolare, melyek az épület hosszú távú sikerét bizonyítják.” A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlantanácsadó az EWBC kizárólagos iroda-és kiskereskedelmi bérbeadó ügynöksége, valamint az épület üzemeltetője.

Forrás: Cushman&Wakefield

27/84

Logisztikai hírek 2011 46. hét

28/84

Mégsem kell a Malév a kínaiaknak? 2011. November 18. Péntek Fellegi Tamás novemberi kínai útja során ha találkozott is a Hainan légitársaság képviselőivel a Malév kapcsán, a találkozó nem volt eredményes, és a kínai céggel a közeljövőben nem lesz együttműködés a magyar légitársaságról - írja több, meg nem nevezett forrásra hivatkozva a Népszabadság.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem válaszolt a lap azzal kapcsolatos kérdésére, hogy tárgyalt-e az előzetes közlésének megfelelően Fellegi Tamás kínai útja során a Hainan légitársaság képviselőivel - írja a Népszabadság. Múlt csütörtökön, kínai utazása első napján maga a miniszter sem árult el részleteket a Malév sorsát érintő fejleményekről, bár részletesen beszámolt a többi, kínai részvétellel tervezett beruházásról és fejlesztésről. A Malév pénteki közgyűlését tőkejuttatás céljával hívták össze, ám úgy tudni, hogy ma nem döntenek a vállalat finanszírozásáról - teszi hozzá a Népszabadság.   A Hainan Airlines Group tárgyalt a Malév Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlásáról a magyar kormánnyal - erősítette meg szeptember elején informálisan a HVG-nek a kínai tárgyalódelegáció egyik magas rangú tagja. Akkor úgy lehetett tudni, a konkrét ajánlattétel előtt átvilágítják a nemzeti légitársaságot, de azt már akkor borítékolták, hogy a Malév működtetése mintegy 100 millió euró azonnali tőkeinjekciót igényel. A HVG más forrásból származó értesülései szerint a kínai HNA Grouphoz tartozó légiközlekedési csoport 40 százalékos részesedés megszerzésére aspirált, a többi részvény a magyar állam kezében maradt volna, illetve új befektetőként beszállt volna Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltsége is. A Demján Csoport sem előzmények nélkül lépett színre: akárcsak a Hainan, korábban már ő is érdeklődött a Malév privatizációja iránt, júniusban pedig stratégiai megállapodást kötött a HNA Grouppal logisztikai, reptér-, hotel- és bevásárlóközpont-fejlesztésekben való együttműködésről.

A Malévval kapcsolatban az okozza a problémát, hogy a szóba jöhető vevőjelöltek az adósságot semmi szín alatt nem akarják átvállalni. Mind a Demján-csoportot maga előtt toló Hainan-csoport, mind a többi érdeklődő, a cseh Unimex Group és a magyarországi Travel Service konzorciuma egy tiszta lappal induló projektcéget vennének át - értesült a hvg.hu októberben. Technikailag ennek olyan értelemben nem lenne akadálya, hogy a vagyoni jellegű jogok (többek között a névhasználaté) 2007 óta a Malév Vagyonkezelő Kft.-re vannak átruházva, így a márkanevet az új cég bérelhetné, a Malév Zrt.-t pedig csődbe lehetne engedni.   A Malév helyzete alapvetően más, mint a szanálásra váró MÁV-é, vagy akárcsak a BKV-é – és nem csak a cég kisebb mérete vagy az adósság alacsonyabb volumene miatt. Itt a legutóbbi hetekig az újraprivatizálás volt a téma, miután az állam 2010-ben nem hagyta csődbe jutni a Malévot, és több mint negyvenmilliárdot ráköltve visszavette az orosz tulajdonos és legfőbb hitelező orosz fejlesztési banktól (VEB) a légitársaság 96,5 százalékát.Az űrlap alja

Forrás: Népszabadság Online

29/84

Magyarországi gyárbővítést fontolgat a Hankook 2011. November 18. Péntek Újabb beruházást tervez Magyarországon a dél-koreai társaság - értesült a Napi Gazdaság.

Újabb magyarországi beruházást tervez a dél-koreai autógumi-abroncsokat gyártó Hankook, de a Napi Gazdaság információi szerint egyelőre nem született döntés a fejlesztés részleteiről. A lehetőség mindenesetre adott, hiszen a rácalmási gyár 56 hektáros területének még csak körülbelül a felét építették be, így elképzelhető, hogy a cég az újabb − harmadik − ütemben a jelenlegihez hasonló fejlesztést hajt végre.   A Hankook egy éve fejezte be a beruházás második ütemét, augusztustól működik a teljes gyártókapacitás a 230 millió euróból épült második üzemegységben. A fejlesztéssel 550 millió euróra emelkedett a társaság magyarországi beruházásának teljes összege, a gyár termelési kapacitása pedig duplájára emelkedett. Az üzemben már mintegy kétezer főt foglalkoztatnak, úgy tudjuk, a gumiabroncsok körülbelül két százaléka kerül a magyarországi piacra, a fennmaradó 98 százalékból pedig csaknem 40 százalék Németországba, a többi pedig más európai országba. A gyár 2007-es indítása óta már több mint 22,5 millió abroncs készült, a gyártókapacitás idén előreláthatólag eléri a 9, 2012-től pedig a 12 milliót.

Forrás: Napi.hu

30/84

Európában majdnem Budapesten a legolcsóbbak a bérleti költségek 2011. November 17. Csütörtök Az európai logisztikai ingatlanok bérleti költségei nem térnek magukhoz – a DTZ legújabb elemzése szerint 2016-ig maradnak a nyomott költségek és még egy átlagos 1,5 százalékos évi növekedéssel számolva sem érik el az előrejelzett átlagos inflációs szintet. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is óriási eltérések vannak a kontinensen belül; míg London Heathrow a legdrágább, addig Budapest az egyik legolcsóbb logisztikai bérleti piac, Varsóhoz, Prágához, Bukaresthez képest is kedvezőbb bérleti költséggel rendelkezik.

A DTZ legújabb, European Occupancy Costs – Logistics elemzése a teljes logisztikai bérleti költségeket (bérleti díj, ingatlanhoz kötődő adók és üzemeltetési költségek) vizsgálja 15 európai ország 28 piacán és a 2011 és 2016 időszakra ad előrejelzést. Az elemzés szerint a visszafogott bérlői kereslet miatt idén átlagosan 1,4 százalékkal csökkentek az európai logisztikai bérleti költségek tavalyhoz képest; a piacok egyharmadánál figyelhető meg jelentős mértékű csökkenés, amely leginkább a bérleti díjak esése miatt következett be. Előreláthatóan 2012 is a bérlők éve lesz; a gyenge makró-és ingatlanpiaci kilátások miatt jövőre sem várható elmozdulás a logisztikai bérlői aktivitásban.   A logisztikai bérleti költségek Európán belül széles skálán mozognak, a marseille-i 50 euró / m²-es éves bérleti költség szinttől a London Heathrow részén regisztrált 217 euró / m²-ig. Az átlagos európai bérleti költség 85 Euro/m² / év. A tavalyi évhez hasonlóan Budapest továbbra is a legolcsóbb városok között van; Marseille, Brüsszel, Antwerpen, Lyon és Bukarest mellett a budapesti logisztikai piac kínálja a legkedvezőbb bérleti költségeket; 57 euró/m2 éves bérleti költségével. Ezzel szemben a bérlők London Heathrow részén, Oslóban, Dél-kelet Angliában és Helsinkiben fizetik a legmagasabb bérleti költséget. Budapest Európa öt legolcsóbb bérleti piaca közé tartozik, kedvezőbb bérleti költségeket kínálva, mint a versenytárs Prága és Varsó. A bérleti díjak várhatóan nem változnak jelentősen az elkövetkező 1-2 évben, a bérleti költségek tekintetében viszont az adóváltozások jelenthetnek egyelőre nem jól mérhető változásokat. Új fejlesztések és átadások hiányában, illetve a kereslet emelkedésével a budapesti logisztikai ingatlanpiac stabilizálódása várható a jövőben, de a bérleti díjak növekedésére 2012-ben nem számítunk – mondta Tamás Éva, a DTZ budapesti irodájának ipari ingatlan-tanácsadója.   A bérlők hasznot húzhatnak ebben a lassú növekedési időszakban, kedvező áron juthatnak jó minőségű területekhez; Európában ugyanis nem várható jelentős bérleti költségnövekedés jövőre, a 2016-ig tartó időszakban pedig éves szinten csupán 1,5 százalékos átlagos emelkedésre számít a DTZ. Az egyes országokat azonban nem lehet egy kalap alá venni; nagy eltérések figyelhetőek meg az adott ország kereslet-kínálat alakulása és makrogazdasági helyzete miatt. Az olyan stratégiai központokban, mint Antwerpen, Rotterdam és Varsó, továbbra is erős bérlői és befektetői érdeklődésre kell számítani, ami hatással lesz a bérleti díjakra és ez által a bérleti költségekre. A legnagyobb bérleti költségnövekedés ott várható, ahol a logisztikai piacot a legjobban érintette a válság, ilyen például Madrid, Dublin és Barcelona. Ám valószínűleg ennek ellenére sem érik el ezek a logisztikai területek 2016-ra a válság előtti szintet. A rendelkezésre álló üres fejlesztési telkek nagy száma miatt Skandinávia bérlőinek továbbra sem kell jelentős költségnövekedésre számítania a közeljövőben. A közép-kelet európai régióban továbbra is Bukarestnek lesznek a legalacsonyabb

31/84

bérleti költségei, Budapesten minimális, nem számottevő növekedés várható. „A logisztikai bérlők most sokkal kedvezőbb áron juthatnak hozzá jó minőségű területekhez, mint a válság előtt. Ugyanakkor, az elhúzódó pénzügyi válság visszatartja a spekulatív fejlesztőket, csökken a rendelkezésre álló első osztályú ipari ingatlanok száma, aminek következtében néhány éven belül elkezdhetnek emelkedni a bérleti díjak és a költségek” – tette hozzá Tamás Éva.

Forrás: DTZ

32/84

Retail hírek 2011 46. hét

33/84

Budapest megelőzte Milánót bevásárlóturizmusban 2011. November 18. Péntek Egyike Európa 10 legkedveltebb városának Budapest a bevásárlóturizmus szempontjából - állítja az Economist magazin kutatórészlege, az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb kutatására, a Globe Shopper City Index – Europe eredményeire hivatkozva.

A tizedik legkedveltebb bevásárlóváros Budapest a kontinensen a 33-as listából  - írja a Burzsuj blog. Minden várost 5 kategória (üzletek, árszínvonal, kényelem, szállodák és közlekedés, illetve kultúra és klíma) 38 szempontja szerint rangsoroltak. A sajtóközlemény szerint Budapest az "árszínvonal" kategóriájában érte el az egyik legjobb eredményt, a vizsgált városok közül 6. lett, ez viszont annak köszönhető, hogy a négycsillagos szállodai szobák árának rangsorában a lista harmadik helyére került, és hogy az ételek és italok árfekvése szempontjából is benne vagyunk a TOP5-ben. Érdekesség még, hogy a tömegközlekedés sem rossz a felmérés szerint, hiszen több mint tucatnyi más várossal együtt a 6. helyen állunk ennek a minőségét tekintve. Budapest összesített pozícióját rontotta a "kényelem" kategóriában elért gyenge eredmény: itt a 33 vizsgált helyszín közül a 21. helyen állunk. Ebben a részben olyanokat néztek, mint az idegen nyelv használhatósága - amiben persze komoly a lemaradás -, de nem volt jó pont az sem, hogy az üzletek hétköznap viszonylag rövid ideig tartanak nyitva. Részletek a BurzsujBlogon!

Forrás: HVG

34/84

Magyarország a 22. legvonzóbb piac a régióban 2011. November 17. Csütörtök A kihívásokkal teli fogyasztói környezet és a növekvő arányú online vásárlás ellenére a nemzetközi kereskedők továbbra is jelentős terjeszkedést terveznek 2012-ben – derül ki a CBRE legfrissebb elemzéséből.

A kereskedők közel háromnegyede (71%) több mint öt bolt nyitását tervezi az európai, közel-keleti és afrikai térségben 2012 végéig, ötödük pedig legalább 40 üzlethelyiséggel bővítené hálózatát, szemben a 2011-es 18 százalékos arányukkal. A CBRE évente kiadott kutatása (Milyen aktívak a kiskereskedők Európában?) szerint a kereskedők mind az érett, mind a fejlődő piacokat nagy számban célozzák meg 2012-ben, és főleg azokra a piacokra koncentrálnak, ahol már jelen vannak – ez a stratégia 2011-ben is jellemezte őket. Első ízben Olaszország vezeti a célpiacok listáját, ami óriási előrelépés a tavalyi 8. helyről. Olaszország mögött Németország, Oroszország, Spanyolország és Franciaország következik – ezeken a piacokon a megkérdezett láncok legalább 30 százaléka terjeszkedne. Az elmúlt években a kereskedők Németországra, az Egyesült Királyságra, Franciaországra és Spanyolországra koncentráltak, ma már viszont új lehetőségek után kutatnak. Habár az olasz fogyasztói kiadások növekedése korlátozott, a kereskedők döntését segíti, hogy egy olyan piacon bővüljenek, ahol a nemzetközi brandek alulreprezentáltak, és jelentős mennyiségű kiskereskedelmi ingatlan-fejlesztés van folyamatban. Németország relatív erős gazdasága továbbra is vonzó az új belépők számára, míg az orosz piac a hatodik helyről a harmadikra lépett a lendületes növekedés és a fogyasztói kiadások emelkedésének kilátásai okán.   Bár a kereskedők a piacok széles skáláját célozzák meg, továbbra is a kockázat minimalizálására törekszenek. Több mint felük (52%) új városokban nyitna új üzleteket, azokban az országokban, ahol már eddig is jelen voltak – hasonló arányban, mint tavaly. Azon kereskedők aránya, akik azokban a városokban terjeszkednének, ahol már van üzletük, a tavalyi 9 százaléktól 17 százalékra nőtt, hiszen ezeket a piacokat ismerik legjobban. Az óvatosak mellett a kereskedők harmada új piacokon is bővítene, hasonlóan a tavalyi felmérés eredményeihez. Az olcsóbb ruházat és farmer (a diszkont boltokkal együtt) a legaktívabb szektor, a hálózatok átlagosan 36 új bolt nyitását tervezik (szemben a tavalyi felmérésben szereplő 30,3 átlaggal). Csökkenő elkölthető bevételeik miatt sok fogyasztó lejjebb ad az igényeiből, így ezek a kereskedők növelhetik piaci részesedésüket. A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére a „luxus és üzleti divat” szektora szintén jól szerepel, átlagosan 15,1 bolt nyitását tervezve, ami kis javulást jelent a 2011-es tervhez képest. Olyan kereskedők, mint például az LVHM (többek között a Luis Vuitton márkával) és a Burberry erős bevétel-növekedésről adtak hírt az elmúlt időszakban, a szektor egésze pedig a fejlődő piacok nagyvárosait célozza meg. Vele ellentétben a fogyasztói elektronikai szektor a legkevésbé aktív, és csak feleannyi új üzlet nyitását tervezi, mint tavaly. Ez nem is meglepő, hiszen a fogyasztók nagy értékű termékek esetén visszafogják vásárlásaikat, illetve az elektronikai termékeket egyre inkább online vásárolják.    Az internetes vásárlást a kereskedők továbbra is napirenden tartják. Elismerve, hogy a több-csatornás megközelítés az eladás-maximalizás legjobb módja, az online kereskedelem lesz az, amelyik a leggyorsabb növekedést fogja felmutatni a következő években, azaz a kereskedők háromnegyede tervezi kapacitásainak ilyen módon történő növelését 2012-ben. A CBRE kutatásai szerint a kereskedők 43 százaléka tervezi a termékek számának jelentős növelését az online

35/84

platformon, míg 28 százalékuk tervezi annak földrajzi kiterjesztését. Néhány kereskedő először „online teszteli” az új piacot, mielőtt fizikailag belépne oda, ráadásul az online jelenlét önmagában is hatékony.    Borbély Gábor, a CBRE budapesti elemzési és tanácsadási vezetője hozzátette: „Míg tavaly a kiskereskedők expanziós stratégiája erősödni látszott a régiónkban, idénre az a trend gyengült. A közép-európai régió legtöbb országa 2012-ben kevésbé lesz tervezett célpontja a nemzetközi brandeknek, mint a tavalyi felmérésben. Hazánk mellett Lengyelország és Románia is hátrébb csúszott a rangsorban, de még így is megelőzünk több nyugat-európai piacot. Az igen mérsékelt növekedési kilátások miatt gyenge a fejlesztési aktivitás. Így a következő években kevés új kiskereskedelmi térrel bővül a hazai kínálat, ami szintén gátja a nemzetközi márkák nagyobb expanziójának.”  

Forrás: CBRE

36/84

Budapest olcsó, de kényelmetlen 2011. November 17. Csütörtök A Globe Shopper City-felmérés szerint a nemzetközi bevásárlóturizmus szempontjából Budapest egyike Európa tíz legközkedveltebb városának. A magyar főváros épp a tizedik lett a listán, de így is megelőzi Milánót, Bécset és Moszkvát. viszont lemarad London, Madrid, Berlin és Párizs mögött.

A közlemény szerint Budapest az „árszínvonal” kategóriájában érte el az egyik legjobb eredményt, a vizsgált városok közül a 6. lett. A magyar főváros kiemelkedő helyezését megalapozta, hogy a kategóriában vizsgált szempontok közül a négycsillagos szállodai szobák árának rangsorában a lista harmadik helyére került, míg az ételek és italok árfekvése terén az első öt város között szerepelt. Budapest annak ellenére szerepelt jól az árszínvonal kategóriában, hogy a forint nemzetközi valutapiacokon jellemző volatilitása erősen lefelé húzta az eredményt. A másik kedvezőtlen tényező a „kényelem” kategóriában elért gyenge eredmény volt. Itt a 33 vizsgált helyszín közül a 21. helyen áll. A főváros alacsony pontszámot kapott az idegen nyelv használhatósága szempontjából, valamint az üzletek viszonylag rövid nyitva tartása rontott a helyezésen. A „szállodák és a közlekedés” kategóriában Budapest Prágával osztozik a 11. helyen. Budapest itt nagyrészt a jó minőségű szállodai helyeknek köszönheti jó eredményét. Az elérhető szálláshelyek szerinti rangsorban a város a 4. helyre került, míg a tömegközlekedés minőségét tekintve Budapest több mint tucatnyi más várossal együtt a 6. helyen áll. Közep- és Kelet-Európát tekintve Budapest egyébként kiemelkedően jól szerepelt. Csak Prága tudta megelőzni egy hellyel (9.), míg Pozsony (23.), Bukarest (24.) és Varsó (28.) jelentősen lemaradt.

Forrás: MTI

37/84

Ferihegyen nyitotta meg első magyarországi üzletét a Digidog 2011. November 16. Szerda A Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó az AIG/Lincoln-t képviselve sikeres bérleti megállapodást kötött a romániai központú, elektronikai termékeket forgalmazó Digidog vállalattal. A Digidog (a Domo cégcsoport alvállalata) egy 2,300 négyzetméteres üzlethelységet bérel a vecsési Market Central Ferihegy kiskereskedelmi parkban.

A Digidog (Domo) több üzletet üzemeltet Romániában és az első magyarországi boltját 2011. október közepén a Market Central Ferihegyen nyitotta meg. Eközben a vállalat egy webes felületű bolt működését is megkezdi, ahol még szélesebb termékskálát kínál majd vásárlóinak. Szabó Viktória, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának partnere és a kiskereskedelmi üzletág vezetője elmondta: „Nagyon örülünk annak, hogy egy ilyen jól teljesítő új piaci szereplő választotta a Market Central Ferihegyet. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az új román márka a széles termékskálájának és elfogadható árainak köszönhetően sikereket fog elérni és tovább növeli majd a kiskereskedelmi park jó hírnevét.”   Szarvadi Lóránd a Digidog vezérigazgatója a következőket fűzte hozzá: „Bízunk abban, hogy a Digidog által kínált széles termékskála, valamint versenyképes áraink előnyt jelentenek majd a magyarországi elektronikai termékek piacán. A Market Central Ferihegy egy kiváló lokáció az első magyarországi üzletünk megnyitására és a jövőben további lehetőségeket keresünk majd az expanziós terveink megvalósításához.” Fekete Zsuzsa, az AIG/Lincoln bérbeadási vezetője elmondta: „A Market Central Ferihegy egy kiváló lokáció a Digidog számára, mely egy újszerű, elektronikai termékeket kínáló koncepcióval érkezett Magyarországra.  Nagyon örülünk a bolt nyitásának és büszkék vagyunk arra, hogy a Market Central Ferihegy lett Budapesten és környékén a legjobban teljesítő kiskereskedelmi park, a maga majdnem 99 százalékos bérbeadottsági szintjével.” A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlantanácsadó a vecsési Market Central Ferihegy kizárólagos bérbeadó ügynöksége.

Forrás: Cushman&Wakefield

38/84

A gazdasági nehézségek ellenére egyre több kiskereskedő terjeszkedik külföldön 2011. November 16. Szerda A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan tanácsadó vállalat új, ‘Mit tartogat a kiskereskedelmi piac 2012-re?’ tanulmánya szerint “az európai gazdasági hanyatlás ellenére egyre több kiskereskedő és befektető terjeszkedik külföldön.”

A Cushman & Wakefield szerint 2012-ben a vezető márkák körében várhatóan megnövekszik a nemzetközi terjeszkedés, de a kiskereskedők továbbra is óvatosak és folyamatosan vizsgálják meglévő üzlet portfóliójukat, költségcsökkentés és a profit maximalizálás tekintetében, továbbra is leginkább a nagyvárosok kiemelkedő ‘high street’ és bevásárlóközpont lokációkra fókuszálva. Azonban, míg ebben az évben az aktivitás a kiemelkedő ingatlanok és helyszínek felé irányult, a kevésbé kockázatkerülő kiskereskedők és befektetők nyitnak a célpiacok felé. Sok kiskereskedő kifejezetten nyitott a fejlődő piacok és a fejlett piacok kisebb városai irányába. A fókusz azonban minden esetben a legkiemelkedőbb lokációkon és a jól kialakított ingatlanokon van.   A modern területekre való fókuszálás összefonódik a kiskereskedők teljesítmény iránti és fenntarthatósági igényeivel, valamint a technológiai integrációval. A Cushman & Wakefield jelen tanulmánya kiemeli az egyre alacsonyabb minőségi kínálatot, valamint azt, hogy a kereskedők nemigen vásárolják meg területeiket. A piacokra történő belépés a fejlesztések hiányában egyre nehezebb lesz, és ez várhatóan nagy kihívás a terjeszkedi vágyó kiskereskedőknek. Továbbá a jelenleg 2011-re előre jelzett 6,8 millió négyzetméter új kiskereskedelmi terület (ennek 46% százaléka Oroszországban, illetve Törökországban várható) átadása több fejlesztés késlekedése miatt nem fog teljes egészében megvalósulni.   A kiskereskedők a ’multi- channel’ ajánlatokra hajtanak

A kiskereskedők azon versengenek, hogy üzleteiket és üzemeltetési stratégiájukat a vásárlói élmény fokozásának érdekében megváltoztassák és a legkiélezettebb verseny a ’multi-channel’ ajánlatok, az m-kereskedelem, valamint az e-kereskedelem területén várható. Nem lehet egy egységes stratégiát érvényesíteni minden piacon, de a Cushman & Wakefield szerint a hatékony és jó elhelyezkedésű ingatlanok kulcsfontosságúak lesznek a nagyvárosokban. A kiskereskedőknek csökkenő kínálattal kell számolniuk a jó lokációk tekintetében, mely a fejlesztések hiányának és a megemelkedett bérleti díjaknak köszönhető. A másodlagos területek esetében azonban ennek még mindig az ellenkezője igaz, sok az üres terület és a bérleti díjak és kedvezmények továbbra is kedvezőek.   Mark Burlton, a Cushman & Wakefield EMEA bérlőképviseleti vezetője elmondta: “Ahogy a helyi piacok egyre keményebbé válnak és több esetben stagnálnak, egyre növekvő számú márka lép be az új piacokra, melyek izgalmasabb lehetőségeket tartogatnak a bevétel növekedés tekintetében. Ezzel egy időben a bevásárlóközpont tulajdonosok keresik az új és külföldi márkákat, újszerű üzletkoncepciókat és vásárlói élményeket. Az alapüzenet, melyet mi a piac felé kommunikálunk 2012-re, az a ‘frissen tartás’ – hiszen a piac szomjazik az új ötletekre és koncepciókra – de továbbra

39/84

is az elsődleges kiskereskedőkre fokuszálva, akiknek fontos a jelenléte.”   Kiskereskedelmi gazdaság: 2012- ben kiélezett és lassú

David Hutchings, a Cushman & Wakefield európai piackutatási csapatának vezetője hozzáfűzte: “Az alacsonyabb infláció és kamatok várhatóan jó hatással lesznek a vásárlóerőre 2012-ben és a hitelválság várhatóan stabilizálódik. Azt azonban, hogy ez mikor fog bekövetkezni, senki sem tudja és a jelenlegi bizonytalanság, munkanélküliség és magasabb adók továbbra is óvatosságra intik a vásárlókat. Enek eredményeként a bérleti díjakat továbbra is a kereslet és a kínálat határozza majd meg.” „2012-ben kisebb mértékű növekedésre számítunk, mint 2011-ben – sok nem első osztályú lokáció tekintetében ez akár csökkenést is jelenthet, mely kettősséget eredményez a kiskereskedelmen belül. A bevásárló utcák jobban teljesítenek majd, mint a bevásárlóközpontok, mely a luxusmárkák keresletének és a ’mass-market’ kereskedők kiemelkedő lokációjú üzletek iránti igényének köszönhető, valamint a ’retail warehousing’ felemelkedése is hatással lehet rá, hiszen az olcsóbb iránt nagyobb a kereslet. A ’designer outlet’ koncepciók is várhatóan tovább fejlődnek, mivel az elmúlt években ezek forgalma a recesszióra való tekintettel a többi koncepcióval ellentétben megnövekedett.” A Cushman & Wakefield szerint a luxus és a felső kategóriás kiskereskedők továbbra is jól teljesítenek majd. A visszafogott költekezés és a vásárlók árérzékenysége kedvez az olyan áruházláncoknak, mint a Lidl, az Aldi, a Primark és a H&M, akik folyamatosan terjeszkednek és nem befolyásolja őket annyira a gazdasági bizonytalanság és a vásárlók egyre inkább a jó minőségre törekszenek, ami a luxusmárkáknak is kedvez.   A kiskereskedelmi ingatlanok iránti befektetési étvágy továbbra is nagy a régióban

A kiskereskedelmi befektetési piac a harmadik negyedévben elég aktív volt, 9,1 Milliárd € összbefektetéssel, mely 7,7 százalékkal magasabb, mint a második negyedévben. Az első 9 hónapban összesen 29,7 milliárd € összbefektetés történt, amely 9,8 százalékkal haladja meg a 2010-es év azonos időszakában mért értéket. A piaci részesedés most 34,3 százalék a 2010-es 33 százalékkal szemben. Mindemellett a nagyobb területek, pl. a bevásárlóközpontok finanszírozási nehézségei hátráltatták a kiskereskedelmi szektort az első negyedévben, míg az irodapiac 42 százalékos piaci részesedéssel szárnyalt. Mike Rodda, a Cushman & Wakefield külföldi kiskereskedelmi befektetési osztályának vezetője hozzáfűzte: “Jelenleg a befektetők leginkább a kiskereskedelmi ingatlanokra fókuszálnak és a strukturális változásokban, a gazdasági fellendülésben, a legjobb lokációkban és a jól kialakított ingatlanokban látnak lehetőséget.”   A növekvő kínálatnak köszönhetően 7,5 százalékos volumennövekedéssel a befektetések tekintetében javulás várható ebben az évben (€ 41,7 milliárd) és 10-15 százalék 2012-ben (körülbelül € 47 milliárd). A teljesítmény trendek továbbra is változatosak lesznek, ahogy a piac a kockázatok miatt kiéleződik. A nagyobb ingatlanok hozamcsökkenésére számítunk, mely a kereslet és a kínálat kiegyenlítődéséből és a kamatokból adódik, de a másodlagos városokban ez nem jellemző, hisz itt az épületek még mindig az első és másod kategória határán mozognak.

Forrás: Cushman&Wakefield

40/84

Lyukas a zsebünk, de újabb élményfürdőt adnak át 2011. November 15. Kedd Fedett termál- és élményfürdő épült a baranyai Magyarhertelenden. A mintegy 307 millió forint beruházással felépített létesítményt november 11-én adják át. Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus Zrt. dél-dunántúli regionális marketingigazgatója szombaton arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a fürdőt működtető Hertelendi Termál Kft. a beruházáshoz 150 millió forint európai uniós és hazai pályázati forrást nyert.

A fejlesztés keretében a 3 hektáron elterülő, korábban egymedencés termálstrand területén fedett, akadálymentesített élményparkot alakítottak ki. A kétszintes, 1385 négyzetméteres fürdőépületben négyféle medence, szauna park, masszázs és étterem áll a vendégek rendelkezésére. A beruházást azért határozták el, hogy Magyarhertelend ne csak szezonálisan, hanem egész évben fogadhassa a gyógyulni és kikapcsolódni vágyó turistákat, bővülő szolgáltatásai pedig a magasabb elvárásoknak is megfeleljenek. Magyarhertelend fürdőjének vizét egy 38 Celsius fokos és egy 63 Celsius fokos vizet adó kút biztosítja. Ezek a termálvizek segítenek a reumatikus, ízületi, keringési és idegrendszeri megbetegedések kezelésében, magas fluorid tartalmuk okán pedig ivókúraként fogínybetegségek gyógyítására is alkalmazhatók.

Forrás: MTI

41/84

Új befektetési igazgató a Colliers International-nél 2011. November 14. Hétfő A Colliers International örömmel jelenti be Marcus Hill kinevezését a magyar iroda befektetési igazgatói pozíciójába.

Marcus új-zélandi állampolgár, egy ötéves Egyesült Királyságbeli tartózkodást követően nemrég érkezett Budapestre, ahol a közép londoni városrészben vezető fejlesztési tanácsadóként dolgozott a Royal Borough of Kensington and Chelsea (London) cégnek nagy értékű kereskedelmi újrafejlesztési projekteken. Marcus korábban a Jones Lang LaSalle ügynökségi munkatársa volt Új-Zélandon. Marcus értékbecslői valamint üzleti tudományok területén rendelkezik képesítéssel és tagja a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) szervezetének is.   „Örömmel és várakozással tölt el, hogy a Colliers International magyarországi csapatát erősíthetem és a cég tekintélyét építhetem tovább a befektetési szolgáltatások terén. Célom, hogy továbbra is egy erős ügyfélközpontú tanácsadói színvonalat képviseljek és egy olyan csapatot hozzak létre, mely ügyfeleinket a befektetési céljaik elérésében továbbra is maximálisan segíti.” – mondta Marcus Hill.

Forrás: Colliers

42/84

Gazdasági hírek 2011 46. hét

43/84

Matolcsy: Új együttműködés lesz az IMF-fel 2011. November 18. Péntek A nemzetgazdasági tárca csütörtök délután bejelentette: Magyarország új együttműködést kezd az IMF-fel. A minisztérium kommunikációja szerint ez más típusú lesz, mint az eddigi megállapodás volt. A befektetők megnyugvással fogadták a hírt: erősödik a forint és drágult az OTP. Az IMF-fel folyó tárgyalásokon a valutaalap háromféle hitelkeretének egyikéről születhet megállapodás, a megbeszéléseken az MNB is részt vesz majd.

„Az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről” – közölte a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön. A közlemény nem azt jelenti, hogy van új megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, hanem csak azt, hogy megkezdtük a tárgyalásokat. Sőt, valószínűbb, hogy csak azt, megkezdenénk a tárgyalást: az IMF szakértői stábja szokásos éves gazdaságpolitikai felülvizsgálatot végez Magyarországon, nem tárgyal hitelprogramról, ilyen irányú hivatalos kérést nem kapott - ezt közölte a Reuters tudósítása szerint az IMF a kormány ma délutáni közleményére reagálva.   Amelyeken a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz majd – derül ki az MNB csütörtök délután kiadott közleményéből. A jegybank azt közölte: az NGM közleményéből értesült a kormány szándékáról, hogy együttműködésre készül a Nemzetközi Valutaalappal. Az MNB közleménye szerint „az IMF-el történő bármely típusú együttműködés esetén az érintett ország kötelezettségét az adott ország jegybankja és kormánya közösen vállalja. Ennek megfelelően a következő időszakban zajló IMF-tárgyalásoknak az MNB részese kell legyen”.   Elemzők egybehangzóan üdvözölték a kormány bejelentését, ugyanakkor többen azt is kiemelték: a mostani bejelentéshez képest alighanem kemény tárgyalásokra lehet számítani, nem valószínű, hogy az IMF feltételek nélkül állna be Magyarország mögé.  Jelenleg az IMF-nek nincs futó programja Magyarországon, Budapest ugyanakkor a 2008-as hitelmegállapodás nyomán adósa a Valutalapnak. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint jelenleg 3768 milliárd forint a központi költségvetésnek ebből a 2008 őszi nemzetközi hitelcsomagból származó, részben az IMF-fel, részben az EU-vel szemben fennálló adóssága. Amely miatt félévente készít az IMF egy jelentést az ország gazdasági helyzetéről. Ezekben kötelező ajánlások nincsenek, csak megállapítások, de a piac, akár csak az évente, minden országról elkészített felülvizsgálati jelentést, olvassa és értékeli azokat. A miniszter három napja, ezen a hétfőn a parlamentben még meglehetősen kritikusan nyilatkozott a valutaalapról. Többek között azt mondta: „az IMF ellen hangoljuk a gazdaságpolitikát”, valamint azt, hogy  „ez a hárombetűs intézmény” mélyen ellenez minden olyan intézkedést, ami kihozza a bankok csapdájából az embereket.   A minisztérium közleménye szerint „jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel”. Az NGM szerint ez „a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket”. Az újfajta megállapodás a minisztérium szerint „szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól”. Az NGM azt közölte „voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon”. Ez a gyakorlatban minden valószínűség szerint

44/84

hitelkeret-megállapodást jelenthet. Az IMF háromféle hitelkeretet kínál, van a rugalmas, a megelőzési és a készenléti hitelkeret. Ez utóbbit kötöttük 2008 őszén, a válság időszakában, az NGM közleménye azonban arra utal, hogy most egy megelőzési hitelkeret-megállapodást szeretne elérni a kormány.   A majdani új IMF-megállapodással „lesz esélyünk tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést” – közölte az NGM. A minisztérium szerint „sikerült véghezvinnünk az elmúlt másfél évben, hogy csak a magunk érdekeit érvényesítsük, másokhoz ne kelljen alkalmazkodnunk”. Ugyanakkor ma már „a növekedés fokozására kell összpontosítani”. Márpedig „ehhez minden elérhető eszközt igénybe kell venni” – az NGM szerint ilyen, de a függetlenségünket nem veszélyeztető eszköz lehet a Valutaalap is. Korábban több nemzetközi szervezet jelezte, hogy igen kívánatos lenne Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program, októberben az America-Merrill Lynch elemzői mondták, később az OECD ajánlásai között is szerepelt. Novemberben már Járai Zsigmond is utalt arra, hogy nem elképzelhetetlen egy újabb IMF-segély. „Nem mi hívtuk" Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap szakértői delegációját, hanem „magától idejött”, „kértek időpontot, mi adtunk" - kommentálta korábban az IMF-kormány közötti tárgyalások hátterét a köztelevízióban Kósa Lajos.   A Fidesz alelnöke szerint kényes helyzetben volt a kormány, mert „ha meg nem beszélünk velük", akkor az a kritika éri a kabinetet, hogy „mekkora bunkók vagyunk, hogy nem is beszélünk velük". Kósa szerint nincs realitása annak, hogy a kormány újra hitelcsomagot kérjen a Valutaalaptól. Igen keményen nyilatkozott a szervezet állandó magyarországi képviselőjéről, Irina Ivascsenkóról; azt mondta: „olyan mértékben nincsen tisztában a magyar helyzettel, amely mellett nem is érdemes konzultálni". Bár a kormány jelenleg is együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal, hitelszerződésről azonban nem tárgyalnak – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy Heti Válasznak adott interjúban. A tárcavezető szerint az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna, ugyanakkor reális veszélynek tartja, hogy valamelyik hitelminősítő esetleg ront hazánk adósbesorolásán.   Ezután Szijjártó Péter is úgy vélte, hogy nincs arra szükség, hogy a kormány készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). „Nem ez a gazdaságpolitika van most, mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat és képes Magyarország arra, hogy a saját lábán álljon” – mondta a miniszterelnök szóvivője. Legutóbb Giró-Szász András kormányszóvivő nyilatkozott az IMF-fel kapcsolatban, egy újabb hitelfelvétel lehetőségére úgy reagált, Magyarország kitart a piaci finanszírozás mellett. Az új IMF-tárgyalás elindulását jó, bölcs döntésként, egy esetleges leminősítés hatását enyhítő lépésként értékelték az elemzők.  A piacok is jól fogadták a hírt, a forint lendületes erősödésnek indult. A reggel még 315 forint környéki euró ára a délutánni 312 forintos szintről percek alatt 306 forint alá süllyedt. A frank napközben még 254 forint körül is volt, a bejelentés után 248,5 forint környékére esett.

Forrás: Index

45/84

A plázastop a földbe döngölte a haldokló építőipart 2011. November 17. Csütörtök 2012-től a plázastop akár újabb 250 milliárdnyi megrendelést húzhat ki az építési vállalkozások alól, ami a kereskedelmi beruházások építőipar termelésben betöltött arányát nézve azt jelenti, mintha teljes lakásépítést törölnék a megbízásokból. A külföldi munka, vagy az EU-s pénzek felhasználása kiút lehetne a cégeknek, utóbbihoz azonban már most napi 1,9 milliárd forintot kéne lehívni az Uniótól.

A legpesszimistább forgatókönyvek megvalósulását, azaz éves szinten 10 százaléknál is nagyobb építőipari visszaesést vetít előre a KSH szeptemberi gyorsjelentése - kommentálta a legfrissebb adatokat a Napi Online-nak Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Hozzátette, a legszomorúbb, hogy a rendelésállomány az év eleji 32 százalékos csökkenésről szeptemberre már 40 százalékos zsugorodást mutat, aminek eredményeként a hátra lévő hónapokban folytatódni fog a termelés csökkenése. A kisebb termelési volumenből eltűntek a nagyberuházások, a megmaradó munkák elvileg a kkv-k számára jelenthetnek piacot.   Mindenki tönkremegy   A GKI becslése szerint 2010-ben az építőipari termelés 6 százalékát a kereskedelmi beruházások, 8 százalékát a lakásépítés tette ki. Az idei számok szerint a lakásépítés aránya 5,3 százalékra csökkenhet, a kereskedelemé valamivel 6 százalék fölé nőhet, vagyis a plázastoppal a teljes lakásépítésnek megfelelő teljesítménynél nagyobb megrendelés válhat nullává. Koji kiemelte, a termelői árak emelkedése még az infláció felét sem éri el, így a jövedelmezőség romlása olyan mértékű, hogy év végével nagyon sok cég húzza majd le a rolót. Mint kifejtette, a vállalkozási lánc végén állók abban a hiszemben vannak, hogy a lánc elején álló generálkivitelezők rosszhiszemű, csalárd magatartása tünteti el a pénzt a rendszerből, azonban nem erről van szó: az irreális árak és megrendelések hiánya miatt ma már a vállalkozási lánc minden szereplője tönkremegy. Jelentős érvágás a jövő évi megrendelésekből potenciálisan eltűnő újabb mintegy 250 milliárd forint, az eddigi trendet figyelembe véve ekkora volumenű kereskedelmi beruházás valósulhatna meg 2012-es árakon a plázastop nélkül - hivatkozik Koji az ÉVOSZ számításaira. Az alelnök ugyan bízik benne, hogy ez az összeg nem tűnik el teljes egészében, ha egyedi elbírálás alapján mégis épülnek 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmények is, mindenestre az új szabályozás a döntéseket és a volument is jelentősen lelassítja illetve csökkenti. Koji szerint az ágazat számára a közmegrendelések  jelenthetnék a túlélést, a 2012-es költségvetési év azonban erre nem nyújt sok lehetőséget. A gazdaság a régi kapacitásokon működik, pótlólagos beruházások nincsenek. A lakosság nem tud, és nem is akar költeni. Azon azonban gondolkodni kéne - vetette fel Koji -, hogy a meghirdetett kormányprogramokra hogyan lehet forrást találni.   Süket fülekre talált a szakmai csomag   Számos buktatója ellenére menekülőutat kínálhat az építőipari kkv-knak az építési recesszióval nem küzdő német, osztrák, vagy holland piacra lépés, amire a felkészülést szakmai rendezvényekkel,

46/84

kiadványokkal az ÉVOSZ is támogatja. A kinti partner felkutatásán kívül ugyanis a legnagyobb kihívást a helyi vállalkozási környezet, munkakultúra, adózási szabályok megismerése jelenti. Érezhetően lendítene a külföldi munkavállaláson, ha a budapesti Német-Magyar Vegyeskamara mintájára az MKIK és külgazdasági hivatal létrehozná annak a németországi tükörszervezetét, hogy segítse a magyar cégek érvényesülését. Az építőipar rendbetételére már számos startégia és koncepció született, a civil szakmai szervezetek Matolcsy György kérésére már régóta elkészítettek egy olyan csomagot, amely pénz nélkül, együttműködések kidolgozásával, a szervezés átalakításával, jogszabálymódosításokkal és megfelelő piacellenőrzéssel pozitív irányba befolyásolná az ágazat teljesítményét, azonban eddig még azt sem sikerült elérni, hogy a miniszter felkérésére készített anyagról érdemben tárgyalhassanak  a döntéshozókkal - fűzte hozzá Koji.   A plázastop tovább rontja a jövedelmezőséget   Egyelőre nem változtat 2011-re éves szinten 10 százalékos, 2012-re 3-4 százalékos  csökkenést jósló építőipari prognózisán a GKI - mondta lapunknak Petz Raymund ügyvezető igazgató. Hozzátette, a dekonjunktúrát az infláció felét sem elérő termelői árváltozás is alátámasztja. A jövedelmezőséget jövőre a plázastop mindenképpen tovább rontja, ugyanis mára már csak ezen a területen tudtak árat emelni az építőiparban. Petz szerint az uniós forrással megvalósítható beruházások,az útépítés, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a vasútépítés rejt még valós építőipari potenciált. A folyamatokat azonban nagyon fel kéne ahhoz gyorsítani, hogy a 2013 december végéig rendelkezésre álló mintegy 1460 milliárd forint elfogyjon, ehhez mátó, napi szinten 1,9 milliárd forintot kellene lehívni.

Forrás: Napi.hu

47/84

Eltűnt 2200 milliárd állami pénz- a cégek a magyar GDP egytizedével lógnak 2011. November 17. Csütörtök A magyar cégek teljes adótartozása meghaladja a 2200 milliárd forintot – ez a teljes magyar GDP-nek csaknem egytizede –, ezen belül a 100 millió forintnál többel tartozó 458 cég összesen 142,5 milliárd forinttal tartozik az adóhatóságnak, derül ki a feketelista.hu összesítéséből. Míg az előbbi adat a cégek bevallására épül, addig a notórius tartozók összadósságát az adóellenőrök tárták föl.

Az összesítés szerint tizenkilenc cég egyenkénti adóhiánya meghaladja az egymilliárd forintot is. Az élen szereplő miskolci DAM 2004 Kft. pedig 6,728 milliárdos hiányával – az 1998 óta vezetett adatbázisban – minden eddigi összeget felülmúl. Az adóhiányos cégekről készült összegzésben szereplő cégek túlnyomó többsége a kereskedelemben és a szolgáltatás területén működik, szinte valamennyi korlátolt felelősségű társaság formájában. Jellemzően mindössze 13 részvénytársaság neve olvasható az adatsorban, miközben 17 betéti társaság szerepel. Ezek viszont jelentős adótartozók: a salgótarjáni BLANI 2004. Szolgáltató Bt. neve mellett mintegy 447 millió forintos adóhiány szerepel. Füle a székhelye a H&H Security Vagyonvédelmi és Szolgáltató Bt.-nek, amelynél az adóellenőrök csaknem 411 millió forintnyi adóhiányt állapítottak meg. A kiskunfélegyházi „Félegyházi Pocakos” Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. is több mint 300 millió forint adóhiányt halmozott fel.   A céglista adatai szerint lényegében nem változott a főváros és a vidék aránya. A feltüntetett 458 darab százmilliónál nagyobb adóhiányos cég közül 213 Budapesten van bejegyezve (45,5 százalék), egy évvel korábban ez az arány 46,9 százalék volt. A legnagyobbak között a fővárosiak dominálnak, az első húsz „milliárdos” közé csak nyolc vidéki cég fért be. Igaz, a kétes hírű első helyeket viszont ők viszik el, mindketten miskolciak. A felszámolási eljárás alatt álló DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6,743 milliárdos adóhiányával csúcstartó. A második helyezett a szintén felszámolásra ítélt Politrend Kereskedelmi Kft. 2,728 milliárd forint adóhiánnyal, nem beszélve a megállapított jogkövetkezmények összegéről, amely 2,164 milliárd forintra rúg. Harmadik helyre a budapesti ZB Kereskedőház Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. sorolható 2,216 milliárd forint hiánnyal. Nem véletlen, hogy szintén a felszámolás sorsára jutott.  Cégnév

Székhely

Adóhiány összege Közzététel dátuma (Ft) 1DAM 2004 Acél- és 3532 Miskolc, Kiss 6 743 367 000 2011.01.31 Hengermű Ernő u. 17. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "f. a." 2POLTREND 3530 Miskolc, Király 2 728 558 000 2011.10.28 Kerekedelmi Kft. u. 26. 3. em. 2. 3ZB KERESKEDŐHÁZ 1105 Budapest, 2 216 544 000 2011.01.31 Kereskedelmi és Kőrösi Csoma út Szolgáltató Zrt. 53.55. 4. em. 4Sekina-Tech Kft. 1200 Budapest, 1 688 316 000 2011.07.29 Gólya u. 13. 5Ramlé 1031 Budapest, 1 686 071 000 2011.01.31 Kereskedelmi és Vízimolnár u. 9.

48/84

Szolgáltató Kft. fszt. 6Process Star 1140 Budapest, Számítástechnikai Szugló u. 82. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7DREAM 3910 Tokaj, Hősök Biztonságtechnikai tere 1. és Vagyonvédelmi Kft. 8Triton Computer 1089 Budapest, Számítástechnikai Korányi Sándor u. Kereskedelmi és 3/B. Szolgáltató Kft. 9PAK Kereskedelmi 1172 Budapest, és Szolgáltató Zrt. Martin u. 19. 102PAC Kereskedelmi 2315 Szigethalom, Kft. Szarvas u 40. A tíz legnagyobb tartozó, forrás: feketelista.hu

1 509 289 000

2011.07.29

1 454 871 000

2011.10.28

1 377 887 000

2011.07.29

1 361 445 000

2011.01.31

1 361 407 000

2011.01.31

A fővárosi Sekina.Tech Kft.-nél korábban adóvégrehajtással, adószám-felfüggesztéssel próbálkozott az adóhatóság, míg végül 1,688 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, kiegészítve több mint 1,305 milliárd forint jogkövetkezmény összegével. A sorban következő Ramlé Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. csak néhány millióval maradt le, nála 1,686 milliárdos hiányt regisztráltak.   A Process Star Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. adóhiánya is túllépte a másfélmilliárdot (1,509 milliárd), nem beszélve a több mint 1,4 milliárd forinttal járó jogkövetkezményekről. Az utóbbi három cég a fővárosban van bejegyezve. A milliárdosok között kétszer is s szerepel a PAK Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. neve 1,361 milliárd, illetve 1,005 milliárd forint hiánnyal, esetében két ellenőrzés egyszerre zárult le.   Budapesten leleplezték az adóhiányos cégeknek csaknem a felét. A többi nagyváros közül Miskolcon kilenc, Győrben hat, Debrecenben öt, Szegeden és Pécsett pedig négy-négy társaság akadt fenn az ellenőrzésen. A kisebb települések közül a viszneki BEREK-MIX 2002 Termeltető, Gyártó és Szolgáltató Kft.-nél csaknem félmilliárdos az adóhiány, de az inárcsi Com Trade Hungary Kft., a csikóstöttösi Kontir 97' Bt., az úrhidai Gabona Trade vagy a téglási ZONA-BAU Kft. is több mint 200 millió forint adóhiányt gyűjtött össze.

Forrás: Index

49/84

Az euróövezet magától szétesik 2011. November 16. Szerda Magyarország vagy Amerika egyre megy – mindkettőt a globális túlkínálat sújtja. Magyarországnak hagynia kell valutája és egész gazdasága leértékelődését. Az amerikai és a nyugat-európai nagy pénzintézetek már az euróövezet széthullására „játszanak”, páratlan és félelmetes ütemben szabadulnak az euróövezet déli országainak államkötvényeitől – nyilatkozta Daniel Alpert közgazdász.

Az amerikai kormánynak és a New America Foundationnak is dolgozó Daniel Alpert a www.alapblog.hu-nak adott interjúja szerint a világot olyan válság sújtja, amely egyetlen korábbihoz sem hasonlítható, és minden próbálkozás ellenére az euróövezet vesztét fogja magával hozni. „Az euró jövője erősen megkérdőjelezhető. Válságos az európai helyzet (...) ahány nemzetállam, annyiféle elképzelés, politikai gyakorlat, annyiféle nacionalista önzés áll szemben egymással” – mondta Alpert. „Az euróövezet magától esik szét (...) a nyugat-európai és az amerikai vezető bankok pedig soha nem látott mértékben és ütemben építik le az euróövezet déli tagjaiból származó államkötvényeik állományát” – tette hozzá később. Alpert elkerülhetetlennek tartja, hogy Görögország és Olaszország, valamint más déli államok magukra maradjanak a válságban. Számukra az egyetlen megoldás versenyképességük helyreállítása takarékoskodással és saját pénzük leértékelésével, aminek értelemszerűen előfeltétele az euró feladása.   Infláció kellene Budapesten is   Az amerikai közgazdász hasonló lépéseket javasol Magyarországnak is. „A gazdaságukat, beleértve a munkaerejük árát, le kell értékelni, hogy versenyképességüket növelni tudják. A valuta leértékelését a piac amúgy is elvégzi. Csökkenteni kénytelenek a béreket, a gazdaságot az eddigieknél sokkal olcsóbban kell működtetniük, takarékoskodniuk kell. Mindent egybevetve az ilyen országok inflálni akarják az adósságaikat” – magyarázta Alpert. Az adócsökkentés szerinte nem fog eredményeket hozni, mivel az USA és Japán példáján „bebizonyosodott, hogy a munkaadók számára az adó nem alapvetően lényeges faktor” és nem teremtődnek munkahelyek a kisebb terhek folytán. Az Alpert által felvázolt elképzelésnek természetesen legnagyobb veszélye, hogy az infláció nemcsak megnövekszik, hanem a bankóprés beindításával irányíthatatlanná válik. Szerinte ennek esély elhanyagolható, mivel az államok kénytelenek lesznek a béreket alacsonyan tartani, viszont bérinfláció nélkül nincs általános infláció sem. Bár Alpert igazi közgazdászhoz méltóan nem csak a problémát határozza meg, hanem megoldást is felvázol, azt figyelembe kell venni, hogy elképzelései Amerikára vannak kitalálva, aminek világpiaci súlya és gazdasági lehetőségei egyedülállóak a világon.

Forrás: Index

50/84

A takarékok bíznak a végtörlesztésben 2011. November 16. Szerda Összességében kedvező adatokat közölt első háromnegyed évéről a takarékszövetkezeti integráció. A takarékok a végtörlesztés okán felfutást várnak az egyébként visszaeső lakossági hitelezésben - bár furcsa, hogy már a múlt hónap végén fékeket kötöttek a rendszerre.

Egy év alatt  4,9 százalékkal 1419,5 milliárd forintra százalékkal bővült az integrált takarékszövetkezetek mérlegfőösszege - adta hírül az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ). A takarékszövetkezetek az első háromnegyed évi adatai szerint a betétek 4,4 százalékos bővüléssel 1172,1 milliárd forintra emelkedtek. A betéteken belül a vállalkozói megtakarítások ugyan nagyobb ütemben gyarapodtak, mint a lakosságiak, ám a több mint 10 százalékos bővülés eredményeképpen 119,7 milliárd forintra hízott forrás továbbra is csak a betétek tizedét teszi ki. A számítások szerint a lakossági oldalon alig 36,5 milliárd forintot tudtak tavaly szeptember óta behúzni a takarékok, ami 3,6 százalékos bővülésnek felel meg. A kihelyezések idei alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz az utolsó negyedév, a devizahitel-kiváltásra kínált forinthitelezés felfutása ugyanis jelentősen módosíthatja a szeptember végi adatokat. A takarékok nál is bukóban a hitelállomány: a nettó, azaz értékvesztéssel korrigált 585,6 milliárd forintos érték viszont csak 1,35 százalékkal marad alul a tavaly szeptemberi szinttől, ráadásul a vállalati hitelállomány 3,5 százalékkal, 233 milliárd forintra bővülni is tudott. A lakossági hitelek nettó értéken számítva az egy évvel korábbi szint 94 százalékát érték el szeptember végén, amit az OTSZ a nehéz gazdasági helyzet miatti lanyha hitelkereslettel, a takarékok fő ügyfélkörének számító vidéki lakosság érdemben nem javuló jövedelmi helyzetével és a növekvő kockázatok miatt képzett értékvesztéssel magyaráz.   Az utolsó negyedév lesz a döntő   Az OTSZ közleménye szerint a kihelyezések idei alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz az utolsó negyedév, a devizahitel-kiváltásra kínált forinthitelezés felfutása ugyanis jelentősen módosíthatja a szeptember végi adatokat. Ugyanakkor a PSZÁF rendelkezésre álló adatok szerint október végéig a takarékok sem vitézkedtek a kiváltó hitelek terén: mindössze 64 ilyen tranzakciót jelentettek a felügyeletnek 379 millió forint értékben. Az adat fényében kissé meglepő, hogy október végén már arról lehetett hallani, hogy a takarékok leállnak a kiváltó kölcsönökkel - még akkor is, ha az igények a tranzakcióknál minden bizonnyal jóval magasabbak voltak. Már csak azért is, mert a jelenlegi közlemény idézi Varga Antalt, az OTSZ főtitkárát, aki szerint "a további hitelbővüléshez megfelelő hátteret ad, hogy az összes betét több mint 500 milliárd forinttal meghaladja a hitelek összegét". Igaz, a szakember azt is hozzáteszi, hogy "a kihelyezéseknél a takarékoknak betéteseik biztonságát szem előtt tartva megfelelő óvatossággal kell eljárniuk". A szövetkezeti szektor szeptember végi adózás előtti eredménye 7,4 milliárd forint, ami 25 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A szövetségbe tömörült takarékok összesített saját tőkéje szeptember végén 113,3 milliárd forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az utolsó negyedévben A növekvő kihelyezések alapján az OTSZ éves szinten mintegy 10 milliárd forintra rúgó adózás előtti eredményt prognosztizál a szektorban, s a jelenlegi 5 százalékról

51/84

tovább nőhet a mérlegfőösszeg-arányosan számolt piaci rész is.

Forrás: Napi.hu

52/84

További szenvedés vár az építőiparra 2011. November 16. Szerda Az augusztusi 12,3%-os visszaesésről éves szinten 12%-os csökkenésre "szelídült" szeptemberben az építőipari termelés volumencsökkenése - tette közzé ma a Központi Statisztikai Hivatal. A nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése következtében felgyorsult az épületek építésének csökkenése. 2011. szeptember végén a jövőbeni építési munkákra vonatkozó, megkötött szerződések volumene mintegy 40%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, ami sok jót nem vetít előre az ágazat számára. Az építőipar termelői árai 2011 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,8%-kal emelkedtek.

2011 szeptemberében az építőipari termelés volumene munkanaptényezővel kiigazítva is 12,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Szezonálisan kiigazítva a termelés az előző havinál 2,0%-kal kisebb volt. Az év első kilenc hónapjában a termelés 10,6%-kal elmaradt a 2010. azonos időszakitól. A termelés szeptemberi, 12,0%-os mérséklődésen belül a két építményfőcsoport termelése eltérően alakult. Nagyarányú, 23,0%-os visszaesést figyelt meg a KSH az épületek építésében, ezzel szemben az egyéb építmények építése 1,4%-kal magasabb volt az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázisnál. A kismértékű emelkedéshez útépítési és vasút-korszerűsítési munkák is hozzájárultak. Szezonálisan kiigazított indexek alapján szeptemberben az épületek építésének volumene 7,7%-kal kisebb, az egyéb építményeké 1,2%-kal magasabb volt az augusztusinál. Az év első kilenc hónapjában az épületek építésének teljesítménye 12,1%-kal, az egyéb építményeké 8,9%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest.   Szeptemberben az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza - mintegy ötödével esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egyéb építmények ágazat termelése 10,8%-kal meghaladta a 2010. szeptemberi alacsony szintet, a speciális szaképítés ágazaté - amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - 19,7%-kal maradt el a 2010. azonos időszakitól. A 2011 szeptemberében kötött új szerződések volumene az egy évvel ezelőttihez képest 12,0%-kal, ezen belül az épületek építésére kötötteké 14,4%-kal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 9,8%-kal mérséklődött a 2010. szeptemberihez viszonyítva. Az év első kilenc hónapjában az építőipari vállalkozások 22,4%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipari vállalkozások 2011. szeptember végi szerződésállományának volumene a 2010. szeptemberihez képest 39,1%-kal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 41,3%-kal, az egyéb építményeké 37,8%-kal esett vissza. Az építőipar termelői árai 2011 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,8%-kal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban az emelkedés (0,7%) nem jelentős, az egyéb építmények építése ágazatban az árak 2,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban átlaghoz közeli (1,9%) növekedés mutatkozott. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,8 és 2,7% között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,2%-kal voltak magasabbak.

Forrás: Portfolio.hu

53/84

Az euróhitelesek is bajban vannak a gyenge forint miatt 2011. November 16. Szerda A gyenge forint átka mára az euróhiteleseket is elérte: soha nem volt még olyan magas többségük törlesztőrészlete, mint ebben a hónapban. Nagy részük ráadásul nem jogosult a kedvezményes végtörlesztésre, az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a lakossági euróhitelesek döntő többsége már a válság alatt, az árfolyamgyengülés esélyének tudatában, forinterősödésre spekulálva adósodott el. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy áll az eddig szerencsésnek tartott euróhitelesek törlesztőrészlete a többi devizahiteleséhez, valamint a forinthitelesekéhez képest.

A frankhitelesekkel való összevetést segíti, ha a a CHF/HUF árfolyamot szétbontjuk két komponensre, az EUR/CHF és az EUR/HUF árfolyamra. Az idei év szeptemberéig a frankhitelesek terhei elsősorban a frank euróhoz képest bemutatott erősödése miatt növekedtek, a svájci jegybank árfolyamküszöbének szeptember 6-ai és a magyar végtörlesztés szeptember 12-ei bejelentését követően viszont az vált meghatározóvá, hogy áll a forint az euróhoz képest.   A szeptember eleji 280 forint alatti szintről mára 310 forint fölé nőtt az euró árfolyama, több mint 10%-os növekedést idézve elő ezzel az euróhitelesek törlesztőrészletében, miután egyébként jó ideig nem növekedett számottevően náluk a havi teher. A frank forintban kifejezett árfolyamát a svájci jegybank döntése után szintén elsősorban az EUR/HUF árfolyam mozgatta, hasonló növekedést váltva ki a frankhitelesek törlesztőrészleteiben. A forint 2010. március 18-ai lokális csúcsához képest azonban még így is csak a frankhitelesek törlesztőrészlet-emelkedésének felét indokolja az euróhoz képest bekövetkezett forintgyengülés.   A törlesztőrészlet-emelkedés attól is függ, milyen árfolyam mellett adósodott el az ügyfél. Az MNB adatai szerint 2004 eleje óta csak az euróhitelesek 8,2%-a vette fel 250 forintos árfolyam alatt a hitelét. Ez azt is jelenti, hogy csak ekkora arányban jogosultak végtörlesztésre az euróhitelesek (legalábbis azok, akik 2004 eleje óta vették fel), szemben a frankhitelesek 97,9%-ával és a jenhitelesek hasonlóan magas arányával. Nem véletlen ezért, hogy a PSZÁF statisztikái szerint a csaknem 29 ezer frankhitellel szemben mindössze 303 darab euróhitelt végtörlesztettek október 30-áig, holott a devizahitelek közel tizede euró alapú. A végtörlesztésből törvényileg kimaradók jó része tehát euróhiteles, ez azonban egy szempontból mindenképpen indokolható: közel 85%-uk 2008 októbere és 2010 között, a válság és a jelentős gyengülésre képes forintárfolyam tudatában, erősödő forintra spekulálva vette fel hitelét. Azért is alakulhatott így, mert frankhitelt akkor már nem nyújtott a bankok többsége, az euró alapú lakáshitelek hiteldíja viszont még mindig 2-5%-kal alacsonyabb volt, mint a forint alapúaké.     Különbözőképpen alakult tehát az elmúlt években egy 2005 májusában 250, vagy éppen egy 2009 májusában 280 forinton eladósodott euróhiteles törlesztési terhe. Az alábbiakban e kétféle adós törlesztőrészletét számítottuk ki 8 millió forintos hitelösszeg, húszéves futamidő mellett. Az árfolyamon túl a hiteldíjban is eltérés van közöttük, az ezekben az időpontokban átlagosnak

54/84

tekinthető kamatszinttel és egy általunk (az MNB adatai alapján) becsült egyéb hitelköltséggel számoltunk. Számításaink szerint az, aki 2009 májusában vett fel euróhitelt, a magasabb hitelköltség miatt már magasabb törlesztőrészletet fizet, mint a 2005 májusában eladósodott euróhiteles társa a futamidő első néhány évében tette. A jelenlegi törlesztőrészlet alapján történő összehasonlításban azonban a 2009-es hitelfelvevő áll jobban, hisz esetében már kisebb árfolyamemelkedés következett be, mint amit 2005 óta tapasztaltunk. A különbség a példában csaknem tízezer forint a válság során hitelt felvevő ügyfél javára, az utóbbi két hónap forintgyengülése azonban mindkettejük számára közel 10%-os törlesztőrészlet-emelkedést okozott.     Még érdekesebb eredményt kapunk, ha a frankhitelesekkel és a forinthitelesekkel vetjük össze az euróhitelesek helyzetét (a jenhiteleket jellemzően az euróhitelekétől eltérő időszakban kínálták a bankok). A 2005 májusában hitelt felvevők között már idén nyáron elfogyott a frankhitelesek előnye a magasabb kamatot fizető forinthitelesekkel szemben, az euróhitelek törlesztőrészlete pedig mostanság kezdi beérni a piaci kamatozású forinthitelekét. Azaz bár a futamidő egészére visszatekintve még mindig a devizahitelesek (akár frank-, akár euróhitelesek) jártak jobban, jelenlegi törlesztőrészletük alapján már az akkori forinthitelek is "versenyképesek". A 2009 májusában hitelt felfevőkre azonban ez még nem igaz, köszönhetően annak, hogy ők már magasabb devizaárfolyam mellett adósodtak el. Az euró árfolyama jellemzően 280, a franké 190 forint környékén tartózkodott akkoriban, így az azóta bekövetkezett árfolyamváltozás kisebb, mint a válság előtti időszakhoz képesti. Bár azóta a hitelek költségei us jellemzően emelkedtek, példánkban még mindig jelentős az euróhitelek törlesztőrészlet-beli előnye a forinthitelekhez képest, a frankhitelek azonban már itt is túlszárnyalták valamelyet a forinthiteleket.     A döntően 2009-ben hitelt felvett euróhitelesek számára még mindig kisebb megrázkódtatást hoztak az újabb válsághullámok, mint a frankhiteleknek, és a jenhitelesek egy részétől eltekintve még mindig a devizahitelek közel tizedét képviselő euróhitelek átlagos eddigi törlesztőrészlete a legalacsonyabb. Mindez a forinthitelénél alacsonyabb kamatszintnek és a többi devizához képest stabilabb árfolyamnak köszönhető. Az újabb válsághullámok fényében azonban az euróhitelesek törlesztési terhének növekedése sem elhanyagolható, ennek kockázatát pedig csak erősíti a kedvezményes végtörlesztés, mely a devizahitelesek többsége számára (céljával ellentétes módon) káros.  

Forrás: Portfolio.hu

55/84

Blokád alatt tartja a VÉSZ a Lidl két logisztikai központját 2011. November 16. Szerda Kedden blokád alá vette a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) a Lidl áruházlánc két logisztikai központját, közölte az Éliás Ádám által vezetett szervezet. A VÉSZ azért döntött a központok zár alá vételéről, mert hat tagszervezete, amelyek részt vettek a Lidl egyik fővárosi, harmadik kerületi áruházának építésében, „egyetlen fillért sem kaptak elvégzett, átvett és használatba vett munkájukért”. A cégeknek összesen mintegy 170 millió forinttal tartoznak az elvégzett munkáért.

A VÉSZ a szigetszentmiklósi Leshegy Ipari Parkban és a székesfehérvári Alba Ipari Parkban lévő logisztikai központnál kezdte kedd reggel a tiltakozást, helyszíni jelentése szerint rengeteg kamionnal torlaszolták el a raktárbázisok bejáratait. A szigetszentmiklósi akció a délutáni órákban is zajlott, a helyszínen a rendőrök is megjelentek, de Éliás Ádám sajtónyilatkozatai szerint nem zavarták el a demonstrálókat.   A Lidl egy generálvállalkozót bízott meg az építéssel, az viszont felszámolás alá került, írja a hirado.hu. Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke szerint az áruházlánc nem tagadja, hogy rendelkezik a fizetéshez szükséges pénzzel, mégsem hajlandó együttműködni, és egyébként a generálvállalkozó felé sem egyenlítette ki teljes mértékben a számláit.   A Lidl Magyarország közleményt adott ki, miszerint maradéktalanul eleget tett szerződéseses partnere, a Gropius Zrt. követeléseinek. Azt írják, hogy a Lidl Magyarországnak nincs jogi lehetősége beavatkozni a Gropius Zrt. és az alvállalkozók közötti jogvitába. Megjegyzik azt is, hogy "a Gropius Zrt-vel szemben jelenleg felszámolási eljárás folyik a hatályos jogszabályoknak megfelelően".   A felszámolás alá került fővállalkozó, az az 1999-ben létrehozott Gropius Zrt. ellen idén októberben indult felszámolási eljárás. A cégről több más beruházás kapcsán is emlegették, hogy adós az alvállalkozók pénzével. A „blokád addig fog tartani, amíg a kárvallott cégek kifizetése megtörténik”. Ezt Éliás később úgy pontosította: amíg vagy készpénzben nem fizet a Lidl, vagy meg nem vásárolja a Gropius követeléseit, és ilyen úton ki nem egyenlíti az alvállalkozók számláit. Éliás Ádám szerint ez utóbbi megoldás működött már más hasonló esetben is.

Forrás: IngatlanHírek.hu

56/84

Ismét a gazdagokat jutalmazza az Orbán-kormány 2011. November 16. Szerda Ismét a jómódúaknak kedvez a kormány a jövő évben elvárt béremelésekhez igénybe vehető adókedvezménnyel, miközben hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik több munkaviszonyból próbálnak megélni. A munkáltatóknak csak 5 százaléknyi béremelés terhét kell lenyelniük, a többit adókedvezmény formájában visszatarthatják. Az újfajta kompenzáció révén akár 250 milliárd forint is kieshet a költségvetésből.

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a törvénymódosító indítványt, amely a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést végrehajtó foglalkoztatókat megillető adókedvezmény szabályait fogalmazza meg. Lényegében a nettó bérhez kötődő adójóváírást váltja fel jövőre a bruttó béremeléshez kapcsolódó kompenzáció, amelyet a 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékot felváltó szociális hozzájárulási adóból lehet majd leírni. A törvényjavaslat szerint a kedvezmény mértéke a 2012. évre 75 ezer forintig a bruttó bér 21,5 százaléka, legfeljebb 16 125 forint lehet. Bruttó 75 ezer forint fölött viszont már csak elfogyó mértékben lehet igénybe venni. A törvényjavaslat szerint, ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 21,5 százaléknak megfelelő összegnek a 14 százalékát meghaladó részét lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy 10 ezer forinttal magasabb bérnél 1 400 forinttal csökken a kedvezmény mértéke. Vagyis bruttó 85 ezer forintnál már csak 14 725 forint adót lehet visszatartani. A kedvezmény bruttó 190 ezer forintnál fogy el teljesen.   A kedvezményt azok a nem állami foglalkoztatók vehetik igénybe, amelyek valamennyi folyamatosan alkalmazott munkavállaló esetében végrehajtják a később megjelenő kormányrendeletben előírt béremelést. Az adókedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni, amelyikben valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesül az említett feltétel. Egyelőre még nem lehet konkrétumokat tudni arról, hogy milyen mértékű bérfejlesztést kell teljesíteniük a cégeknek. Ahhoz azonban, hogy teljesüljön a kormány ígérete, jövedelemsávonként differenciált mértékű emelést kell majd előírni - hangsúlyozza Angyal József okleveles adószakértő.   Ugyan az adókedvezményről szóló kitételek között az szerepel, hogy a kormány a 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést írja majd elő rendeletben, bruttó 216 800 forint fölött már egyáltalán nincs szükség béremelésre ahhoz, hogy ugyanannyit kapjanak kézhez a munkavállalók, mint az idén. A számítások azt mutatják, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban is teljesül az a kormányígéret, hogy a munkáltatóknak csak 5,1 százalékos bérköltség-növekedést kell magukra vállalniuk, a többit adókedvezmény formájában visszatarthatják a fizetendő szociális hozzájárulási adóból - magyarázza Angyal József.   Az újfajta adókedvezmény azok után a munkavállalók után is jár, akik az idén nem vehettek igénybe adójóváírást. Ilyen például az a munkavállaló, aki alacsony, például havi bruttó 150 ezer forintos bérjövedelmet kap, mellette viszont évi 10 millió forintot vesz fel osztalék formájában. Vagy mondjuk szintén bruttó 150 ezer forintos munkajövedelem mellett megbízási jogviszonyból további havi 150 ezer forintot keres. Az említett magánszemélyek az idei évben nem vehették igénybe az adójóváírást, mivel az éves összes jövedelmük meghaladta a bruttó 260 ezer forintot, ameddig igénybe lehetett venni a kedvezményt. Jövőre viszont az ő esetükben is igénybe veheti a

57/84

munkáltatójuk az adókedvezményt. Ezt a kiváltságot nem lehet elvenni az érintett munkavállalóktól, illetve foglalkoztatóktól. Az újfajta adókedvezmény ugyanis a bruttó béremeléshez kötődik, semmi köze nincs ahhoz, hogy kinek, miből van még egyéb jövedelme szögezi le az adószakértő.   Nem jár viszont kompenzáció azok után, akik például két különböző munkahelyen dolgoznak 4 órás munkaviszonyban. Az elfogadott törvénymódosítás ugyanis kiköti, hogy csak olyan alkalmazottak után lehet érvényesíteni a kedvezményt, akik más foglalkoztatóval nem állnak munkaviszonyban. Itt is van egy kiskapu! A vonatkozó rendelkezés szerint az adókedvezmény első alkalommal történő igénybe vétele előtt kell nyilatkoztatni a munkáltatónak a munkavállalót arról, hogy kizárólag nála áll munkaviszonyban. A hangsúly "az első alkalommal történő igénybe vételen" van, vagyis a következő hónapban már lehet másik munkaviszonya az érintett magánszemélynek - magyarázza az adószakértő. Véleménye szerint ezt a rendelkezést az adótörvény-csomag jövő hétfői zárószavazása előtt ki kellene venni a törvényből, mivel hátrányosan érinti azokat, akik több munkaviszonyból próbálnak megélni, ráadásul könnyen ki is játszható a megkötés.   A törvény további módosítására, vagy részletes kormányrendeletre is szükség lenne ahhoz, hogy egyértelművé váljon, mikor teljesíti a munkáltató száz százalékban az elvárt béremelést. Az elfogadott rendelkezések ugyanis nem adnak egzakt választ arra, mit is jelent ez. Konkrétan meg kellene határozni azoknak a dokumentumoknak a körét, amelyekkel esetleges adóellenőrzés során a munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy valamennyi dolgozójuknál végrehajtották az elvárt béremelést. A látszólag nagyvonalú bérkompenzáció sokba kerülhet a vállalkozásoknak, ha az adóhatóság konkrét támpontok nélkül gyakorlatilag bármely cégnél megállapíthatja, hogy nem tett eleget a törvényi előírásoknak. Ebben az esetben ugyanis meg kell fizetni a teljes igénybe vett kedvezményt. Ráadásul a 2012-ben hatályos szabályok szerint akár az adóhiány 200 százalékának megfelelő bírságot is kiszab az adóhatóság.   Angyal József számításai szerint akár 250 milliárd forint is hiányozhat a jövő évi költségvetésből a bérkompenzáció miatt, feltéve, ha egyértelműsítik a szabályokat, és a munkáltatók igénybe merik venni az adókedvezményt. Ráadásul nemcsak a nettó bér szinten tartásához szükséges bérfejlesztésnél lehet mérsékelni az adókötelezettséget, hanem akkor is, ha a munkáltató az elvárt szint fölött emeli a bért, vagyis akkor is, ha ahhoz is hozzájárul, hogy a munkavállaló fizetésének a reálértéke is növekedjen.

Forrás: Pénzcentrum.hu

58/84

Nem lesz termőföldadó 2011. November 15. Kedd Bár a számvevőszéki és költségvetési bizottság egy, a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatban a múlt héten indítványozta, mégsem lesz termőföldadó - derült ki a parlament mezőgazdasági bizottságának hétfői ülésén. A javaslatot - amely azt kezdeményezte, hogy a telekadó tárgyi hatályát kiterjesztve legyen lehetőség a termőföld adóztatásra - sem a kormány, sem a bizottság nem támogatta az ülésen, írja az MTI.

Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke a testület ülését követően elmondta: a számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott egyik módosító indítvány lehetőséget biztosított volna a helyi önkormányzatoknak, hogy adót vessenek ki a termőföldre. Ezt a javaslatot a parlamenti többség hétfő este, az adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokról való parlamenti szavazás során leszavazza majd - közölte a bizottság elnöke. Hozzátette: az indítványtevő bizottság a telekadó fogalmi körét bővítette volna a szántóföldi területekre is, így a helyi önkormányzatoknak lehetőségük lett volna a közigazgatási határon belül lévő szántóföldekre, növénytermesztési földterületekre telekakadót kivetni 2013-tól. Font Sándor szerint a javaslat azt célozta volna, hogy a külterületi utak javításához, amelyre az önkormányzatnak nincs pénze, járuljanak hozzá azok, akik használják az utat, így a gazdálkodók, termőföld használók. Leszögezte: az indítvánnyal a Fidesz mezőgazdasági és vidékfejlesztési kabinetje egyáltalán nem értett egyet, a hétfő délelőtti frakció ülésen ezt szóvá is tette, és az egyértelmű határozat született, hogy a Fidesz-frakció nem támogatja a javaslatot.   Font Sándor elmondta, hogy a termőfölddel kapcsolatban semmiféle módosítást nem is szeretnének a következő hónapokban, hiszen készül a termőföldtörvény, amely kitér majd az uniós állampolgárok vásárlási tilalmának megszűnésére 2013-tól, a genetikailag módosított növénytermesztés további megtartására, és az alaptörvényben a termőföld különleges státuszának nevesítésére. Várhatóan nagyobb lélegzetű, új szemléletű termőföldtörvény kerülhet tavasszal a parlament elé, amíg ez nem történik meg, addig semmilyen, nagyobb lélegzetű, a termőföldhöz kapcsolódó indítványt nem támogat a képviselőcsoport, különösen nem az adóterhelést - szögezte le a bizottság elnöke. A bizottsági ülésen a kormány képviselője is jelezte: a kabinet nem támogatja a módosító indítványt.

Forrás: MTI

59/84

A hír igaz: 1,4%-kal nőtt a magyar GDP! 2011. November 15. Kedd A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2011. III. negyedévében 1,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. Az elemzői várakozások 0,9-1 százalékos éves GDP-növekedésről szóltak.

Az adat szerint ugyan nem állt meg a magyar gazdaság év/év alapon számított lassulása, de ennek mértéke visszafogottabb lett. Mivel tavaly éppen a harmadik negyedév viszonylag erős volt, az, hogy a bázishatás ellenére 1,5%-ról csak 1,4%-ra csökkent a naptárhatással igazított index, egész jó eredménynek mondható. A friss adat egyébként illeszkedik a havi részadatokból kirajzolódó képünkhöz. Eszerint a harmadik negyedévben az előző időszakhoz képest jó teljesítményt nyújtott az ipar, korrigált a lejtmeneten az export, a mezőgazdasági terméseredmények is jók lettek, ami a nyári hónapokban tesz hozzá hangsúlyosan a GDP-hez. A lakossági fogyasztásban is láthattunk némi "mozgolódást", bár nyilván nem ez hajtotta a magyar gazdaságot. A fentiekből adódik, hogy a negyedév/negyedév alapon számított GDP-bővülés 0,5 százalékos lett, ami magasabb, mint az előző negyedévi 0,2, de elmarad az egy évvel korábbi 0,7 százaléktól. Ezen kívül az első két negyedév adatát is feljebb húzta a KSH, korábban például stagnálást jelzett a második negyedévre.     A negyedéves adatokból (amelyek azért sokat mozognak a szezonális hatások utólagos értékelése során) az utóbbi két év során szintén egy enyhén lassuló gazdaság képe rajzolódik ki. Ugyanakkor az első három negyedév éves átlagos bővülése 1,8 százalék volt, ami felvillantja annak a lehetőségét, hogy 2011-ben mégis 1,5 százalék felett marad a GDP-bővülés. Ezt segítheti, hogy tavaly decemberben szokatlanul hosszú volt az ipari leállás, így gyenge bázishoz képest kellene nagyot esni. Igaz, az év eleji 3%-os növekedési tervekhez képest kiábrándítónak tűnhet az idei teljesítmény, de ismerve az európai konjunktúra lassulását, nem kell ezt feltétlenül rossz eredménynek tekinteni. Szabó Péter, a KSH szakértője a GDP-adatok kapcsán a Reutersnek elmondta: a mezőgazdaság volt a fő hajtóereje a növekedésnek. Két rossz év után egy átlagos agrárteljesítmény jött az idén, ami 20 százalék feletti növekedést jelent. Az ipar ugyan szintén fél százalékpontot tett hozzá az éves bővüléshez, ám ezt az építőipar mélyrepülése nullára hozta le.     Ugyanakkor a mostani, a várakozásoknál kissé kedvezőbb adat sajnos nemigen változtatja meg a képünket arról, hogy a magyar gazdaság lassulása folytatódhat. A harmadik negyedév sok szempontból korrekciónak is tekinthető ahhoz a második negyedévhez képest, amiben sok minden "összejött". A gazdaság fő motorjának számító ipari export trendje inkább csak stagnáló, ráadásul az európai konjunktúra igazán csak ősztől fordult lefelé. A gazdaságpolitikai lépések a dinamizálódáshoz szükséges hitelezési aktivitást rontják, a régióban egyedüliként nem indult még újra a hitelezés a válság után. Erre jövőre sem igen számíthatunk. A költségvetésben jövőre óriási korrekció jön: az idén elmaradt kiadáscsökkentés pótlása és az egykulcsos adó bevezetésének ellentételezése is 2012-re maradt, aminek az az eredménye, hogy amíg az idei 1,5 százalék körüli GDP-növekedést még a GDP 2%-a feletti keresleti hatás segítette, addig jövőre hasonló mértékű szűküléssel számolhatunk. Mindezek alapján egyelőre a gazdasági stagnálásnál többre nem lehet számítani jövőre.

60/84

Forrás: Portfolio.hu

61/84

Felülvizsgálhatják a BKV kollektív szerződését 2011. November 15. Kedd Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester szerint Budapest megkezdi a BKV-nál érvényben lévő kollektív szerződés felülvizsgálatát, mivel annak bizonyos pontjai „erősen vitathatóak”. Szakszervezeti vezetők szerint a kollektív szerződés módosításával nem oldhatók meg a közlekedési társaság pénzügyi gondjai, illetve hangulatkeltésnek nevezték a főpolgármester nyilatkozatát.

A kollektív szerződés felülvizsgálatának időszerűségéről Tarlós István egy más témában tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva beszélt, miután a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent: közpénzből csaknem tízmilliárd forintot fizetnek pluszjuttatásként a dolgozóknak. Mint mondta, a kormány az előzetes ígéretekkel ellentétben nem tudta átvállalni a BKV egyik idén lejáró, 5 milliárdos hitelének kifizetését, ezért ezt a fővárosnak kellett megtennie, de ez a BKV-t – mint mondta – nagyon rossz helyzetbe hozta.

Kitért arra is, hogy a gazdasági helyzet miatt „türelemmel, és visszafogottan kezeli” a kormánynak a BKV hitelállományával, illetve finanszírozásával kapcsolatos szándékait, és együtt dolgoznak olyan finanszírozási változaton, amely a kormány részéről nem igényel újabb forrásokat, mégis életben tarthatja a BKV-t. Ennek keretében a BKV költségvetését is vizsgálják, de hangsúlyozta, hogy tarifaemelésben nem gondolkodnak. Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke úgy reagált: lehet vizsgálni a kollektív szerződést, de téved, aki azt gondolja, hogy annak módosításával vagy felmondásával a BKV finanszírozási problémái megoldódnának. A dolgozók gondoskodnak arról, hogy a BKV szolgáltatást nyújtson, ezért a munkavállalók is értetlenül állnak az előtt, hogy „ők lettek a célpont” – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, a korábbi városvezetés soha nem fizette ki a BKV teljesítményének egy részét, emiatt a hitelállomány kamatterhei is problémát jelentenek. Ezért jutott a BKV abba a helyzetbe, amelyben most van – mondta. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke hangulatkeltésnek nevezte Tarlós István nyilatkozatát. Mint mondta, „próbálják előkészíteni a talajt” arra, hogy a kollektív szerződést felmondják, és a közvéleményt a dolgozók ellen hangolják. Ez azért van, mert a döntéshozók nem akarják megoldani a BKV problémáit. A szakszervezeti vezető ezt felháborítónak nevezte. Közölte továbbá: hazugság, hogy mintegy tízmilliárd szerepel pluszjuttatásként a kollektív szerződésben, a hatályban lévő munka törvénykönyvéhez képest is összesen 2-3 milliárddal kapnak a dolgozók több juttatást. A munkavállalók viszont ebből is egyik napról a másikra élnek, nem tudnak megtakarítani. A jellemző átlagkereset nettó 140 ezer forint, ebből már nem lehet elvenni – hangsúlyozta Gulyás Attila. Mint mondta, kíváncsian várja, hogy melyek azok a vitatható részek, amelyeket felülvizsgálnának. Hozzátette: a korábbi végkielégítési botrányok miatt még a végkielégítések mértékét is korlátozták az új kollektív szerződésben.

62/84

Forrás: MTI

63/84

Megvan az új "Görögország"- Nem fogja kitalálni! 2011. November 15. Kedd Görögországhoz és Olaszországhoz hasonlóan Belgium is elveszítheti a pénzügyi piacok bizalmát, ha nem alakul meg a hamarosan a kormány - véli Karel de Gucht, az Európai Bizottság (EB) belga tagja az MTI tudósítása szerint.

De Gucht szerint Olaszország és Görögország "egyelőre megmenekült", mert mindkét országban új kormány alakult. "A piacokon viszont könnyen felmerülhet a kérdés, hogy ki lesz a következő, és Belgium a lehetséges áldozatok között van" - idézte a belga - a reszortja szerint a kereskedelempolitikáért felelős - EU-biztost az EUobserver.com hírportál. Belgiumban a 2010 júniusában tartott parlamenti választások óta nem sikerült kormányt alakítani, az országot ügyvezető kabinet irányítja. A kormányválság rekord hosszúságú, több mint 510 napja tart, miközben a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság megközelítette a 100 százalékot. Az EB legutóbbi, november 10-én megjelent előrejelzése szerint Belgiumban a GDP-arányos államadósság 2011-ben 97,2 százalék, 2012-ben pedig 99,2 százalék lesz. Belgium így mindkét évben az ötödik helyen áll az államadósság nagysága alapján összeállított listán, amelyet az euróövezeti válságállamok négyese, Görögország, Olaszország, Írország és Portugália vezet.

Forrás: MTI

64/84

Íme, itt vannak a 2012-es új adók! 2011. November 15. Kedd A parlament hétfőn éjszakába nyúló szavazáson döntött arról, a 2012-es adótörvényhez benyújtott módosítások közül melyeket támogatja. Eldőlt, hogy még egy évig megmarad az eva, és az is, hogy legfeljebb napi 83 forint lehet a baleseti adó – éves szinten ez így is nagyjából 30 ezer forintot jelent. A törvényről jövő héten lesz zárószavazás, azt legkésőbb a hónap végéig ki is kell hirdetni.

Előrelátó volt a kormány, amikor idejekorán módosította azt az előírást, hogy az adótörvényeket a hatályba lépésük előtt legalább 45 nappal ki kell hirdetni. Ez a határidő már csak 30 nap – és ez jól is jött a kabinetnek. A parlamentnek ugyanis a régi szabályok szerint a héten már a zárószavazást kellett volna megtartania a jövő évi adószabályokról, azonban egyes pontokról – például az eváról – még hétfőn is folyt az egyeztetés.   A módosítókat azonban végül a hétfő éjszakába nyúlóan végigszavazta a parlament, így nagyjából képet kaphatunk arról, milyen adószabályaink lesznek 2012-ben. A legfontosabb változások között szerepelnek az alábbiak (emellett több módosítást az adónemenkénti felsorolásban ismertetünk):   – A béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke, ha azt a munkáltató által működtetett étteremben használják fel, havi 18 000 forintról 12 500 forintra csökken; minden más esetben csak 5000 forint lehet béren kívüli juttatás.   – A települési önkormányzatok nem vethetnek ki új helyi adót, az általuk bevezetett adó sem haladhatja meg az arra előírt maximumot. A telek- és az építmény-, továbbá a lakásbérleti jog adóját évi 12 000 forintról 17 000 forintra emelik.   – A közúti közlekedésről szóló törvényben szigorodott a külföldi rendszámú jármű, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy általi használata. Jelenleg ezt 30 napig teheti, a módosítás egy napnál rövidebb időt tartalmaz. Továbbra is kell a használathoz az üzembentartó írásos engedélye.   – Jön a pornóadó – bár az eredetihez képest átszövegezték a javaslatot, annak érdemi részei nem változtak.   – Az állami gépjárművekre nem kell kötelező biztosítást kötni, lesz egy központi szervezet, amely ezeknek az autóknak a kárügyeit intézi.   Személyi jövedelemadó

65/84

Az utolsó pillanatban változott a személyi jövedelemadó szabályozása egy fontos ponton. A költségvetési bizottság egyik módosító javaslata tartalmazza a minimálbér-emeléshez kapcsolódó kompenzáció szabályait. A Napi Gazdaság által is közölt ismertetett javaslat szerint a 300 ezer forint alatti bérek nettó értékét megőrző munkaadók – ha ezt minden alkalmazottnál megtették − adókedvezményt kaptak volna. Ehhez kompenzálni kell a legfeljebb 12 500 forint adójóváírást, ami juttatásban adókkal együtt nagyjából havi húszezer forint költséget jelent. A szabályozás szerint bruttó 190 ezer forint bér felett már nem jár kompenzáció.   Módosul emellett az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvény. Ezentől a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó bérének értékét a munkaadónak kell megőriznie. Aki ezt nem tartja be, azt a munkaügyi ellenőrzés során nem bírságolhatják, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást.   Az egykulcsosnak mondott személyi jövedelemadózás, mint ezt már korábban is tudni lehetett, valójában lényegében kétkulcsos lesz: a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemnek a félszuperbuttóval felszorzott része után kell a 16 százalékos szja-t megfizetni  Szocális hozzájárulási adó

Jövőre egy adóban egyesül az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíjhozzájárulás. A változtatás lényege, hogy az így elvont közteher után az államnak semmilyen kötelezettsége ne keletkezzen – a járulékok esetében elvileg a befizető számon kérhette az államon, hogy az a beszedés céljára fordította-e az összeget.   Az új adón belül változik az egészségbiztosítási- valamint a munkaerő-piaci célú felhasználás megoszlása is. Az egészségbiztosítási alap 78,26 százalék helyett 82,4 százalékot kap, a maradék kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz.   Eva

Mint néhány órával a szavazást megelőzően, hétfőn délelőtt kiderült, mégsem törlik el jövőre az evát. Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlamenti szavazást követően azt mondta, az adónem még egy évig marad hatályban. Szavai, miszerint az eva azért maradhat meg egyelőre, mert nincs más átalányadó a vállalkozásoknak, arra is utalhatnak, hogy jövőre valamilyen új adót találnak ki az eva helyett.   Jövőre azok evázhatnak, akik éves árbevétele nem haladja meg a 30 millió forintot, míg jelenleg 25 millió forint az értékhatár. Az adókulcs a mostani 30 százalékról emelkedni fog. Az adóemelés mértéke még a végleges döntést ígérő hétfői Fidesz-frakcióülés sem biztos.

66/84

  Előbb 40 százalékos adómértékről volt szó, azonban később elhangzott: a kormánypárti képviselők 35 százalékot szeretnének. Egyelőre csak az biztos, hogy megemelik az adó kulcsát is, nemcsak az értékhatárát. Így az is előfordulhat, hogy az új szabályok mellett már nem lesz érdemes evásnak lenni (feltéve, hogy az adott vállalkozás árbevétele 15-20 százalékát el tudja számolni költségként).   Áfa   Ahogyan már korábban tudni lehetett, az általános forgalmi adó felső kulcsa 25-ről 27 százalékra nő, így a bruttó árban megjelenő áfatartalom 20-ról 21,26 százalékra változik. Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket február 29-ig kell átállítani, az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell a bizonylatadási kötelezettséget teljesíteni.   Települési adók

A nagy port kavart, akár 3 százalékos ingatlanadó kivetésére nem mégsem lesz lehetőségük az önkormányzatoknak - derült ki ma az országgyűlés gazdasági bizottságának ülése után. Lázár János és Rogán Antal az MTI-nek jelezte, hogy megmaradnak a helyi önkormányzati adószabályozás keretei, így nem lesz változás az önkormányzatok adókivetési jogában.   Csak a kommunális adó mértékének felső határa fog kis mértékben emelkedni, illetve a kivételek körét szűkítik például úgy, hogy az építményadó esetében a közműcégek kikerülnek "az eddig kivételezett helyzetben lévő cégek közül". Új adófajták bevezetésére nem lesz lehetőségük a helyhatóságoknak.   Illetékek, regisztrációs adó

Rogán Antal javaslata alapján jelentősen csökken jövőre a regisztrációs adó. Különösen a magas teljesítményű fiatal autók esetében látványos a csökkenés. Rogán Antal (Fidesz) javaslata alapján különösen a legjobb, 11-esnél magasabb környezetvédelmi osztályú járművek esetén - jelentősen csökken a regisztrációs adó. Például az 1101-1400 köbcenti közti motorral üzemelő benzines, vagy az 1301-1400 köbcentis dízelmotoros autók regisztrációs adója 350 ezer forintról 65 ezer forintra csökken. Ugyan ebben a kategóriában a 4-esnél rosszabb környezetvédelmi osztályú autó adója 1,4 millió forintról 780 ezerre csökken.   A regisztrációs adóról szóló törvény kiegészül azzal a szabállyal, hogy ilyen adót kell fizetnie a flottaüzemeltetőnek is, ha belföldi illetőségű személynek ad bérbe autót. Jármű adatai      0-3 év   4-8 év   8 év fölött

67/84

0-40 kW               550 Ft/kW           450 Ft/kW           300 Ft/kW 41-80 kW             650 Ft/kW           550 Ft/kW           450 Ft/kW 81-120 kW          750 Ft/kW           650 Ft/kW           550 Ft/kW 120 fölött            850 Ft/kW           750 Ft/kW           650 Ft/kW   Egy másik módosító ugyanakkor megemel bizonyos illetékeket: ha egyszer már megváltoztattuk a nevünket, annak újbóli módosítására irányuló kérelem illetékét 30 ezerről 50 ezer forintra növeli, illetve hatályon kívül helyezi a személyigazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállításának illetékmentességét.   Egy további módosítás kötelezővé teszi a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját, és évi 5000 forintos fizetési kötelezettséget ír elő számukra. Az indoklás szerint a javaslattal bevezetendő regisztrációs rendszer a gazdálkodó szervezetek egységes nyilvántartása révén „biztosítja a gazdaság szervezéséhez szükséges adatok begyűjtését”.   Papcsák Ferenc javaslatára drágul a pereskedés illetéke akkor, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg. A Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróságok előtt az elsőfokú peres eljárás illetékalapja 450 ezer forintról 600 ezerre emelkedik, míg a nem peres eljárásoké 250 ezerről emelkedik 350 ezerre. A Legfelsőbb Bíróság előtt a felülvizsgálat illetékalapja 600 ezerről 700 ezer forintra emelkedik.   Baleseti adó

Egy módosító javaslat pontosított a baleseti adóra vonatkozó rendelkezéseket, többek között egyértelműsítette. Hiába kezdődött a január elsejei hatályba lépés előtt a biztosítási időszak, az új adót csak az életbe lépés napjától kell befizetnünk. Emellett túlmenően rögzíti a módosított tervezet azt is, hogy az adó gépjárművenként egy napra legfeljebb 83 forint/nap, azaz évente 30 295 forint – szökőévenként, mint amilyen a 2012-es is lesz, 30 378 forint – lehet.   Chipsadó

Mégsem változik a chipsadó köre és mértéke. Az adótörvényhez a népegészségügyi termékadót módosító javaslatok egész sora érkezett: kivonták volna a körből a kakaóport és a tejes édességeket, kiterjesztették volna a lekvárokra és a szörpkoncentrátumokra is. Végül azonban a Fidesz úgy döntött, mégsem változtat az adózók körén. Így megússzák az ízesített sörök és az alkoholos frissítők is, és nem kell adót fizetni az extrudálással készülő sós élelmiszereket után sem. Korábban még a kávé és a margarin esetleges megadóztatása is szóba jött, végül mindkét termék adóztatásától elálltak a törvényhozók. A párt politikusai döntésüket az MTI-nek úgy kommentálták: mivel nemrégen vezették be ezt az adófajtát, nem tartják indokoltnak, hogy változtassanak az

68/84

érintett termékek körén, illetve az adómértéken.

Forrás: Index

69/84

Orbán: 40%-os lesz jövőre az eva kulcsa 2011. November 14. Hétfő Az adóemelés minden korábban említettnél nagyobb mértékű lesz.

"Ők győztek meg engem" - válaszolt a Fidesz-KDNP-frakció hétfői üléséről távozóban Orbán Viktor miniszterelnök arra az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) jövőjére vonatkozó újságírói kérdésre, hogy mivel győzte meg a képviselőcsoportot. A kormányfő fenti szavaihoz csak annyit fűzött hozzá, hogy a megállapodás tartalmát Matolcsy György ismerteti majd. A nemzetgazdasági miniszter azonban a tanácskozásról távozóban azt mondta, Lázár János Fidesz-frakcióvezető ad tájékoztatást az ügyben.   A kormánypárti képviselőcsoportok múlt heti ülése után tartott sajtótájékoztatóján Lázár János úgy nyilatkozott: Orbán Viktor miniszterelnök határozott és kemény volt a tanácskozáson abban, hogy meg kell szüntetni az evát; a frakció azonban arra kéri a kabinetet, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy jövőre emeljék meg az eva kulcsát 35 százalékra, és csak 2013-tól szűnjön meg.  Mégsem törlik el 2012-ben az egyszerűsített vállalkozói adót - dőlt el hétfő délelőtt a Fidesz frakcióülésén. Az Index beszámolója szerint az eva kulcsát és értékhatárát viszont megemelik, az adóemelés minden korábban említettnél nagyobb mértékű lesz. Jövőre azok evázhatnak, akik éves árbevétele nem haladja meg a 30 millió forintot, míg jelenleg 25 millió forint az értékhatár. Az adókulcs a mostani 30 százalékról 40 százalékra emelkedik. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az adónem sorsa mi lesz 2013 után, tehát hogy a mostani döntés csak egy év haladékot ad-e az evás vállalkozóknak.

Forrás: MTI

70/84

Bukik a kormány terve? Egyetlen ingatlanbefektetési társaság sem alakult meg 2011. November 14. Hétfő Hiába az adómentesség, eddig egyetlen szabályozott ingatlanbefektetési társaságot sem alapítottak Magyarországon. Ennek oka egyrészt nyilván a halódó piac, de maga a szabályozás is rejt kockázatokat.

A kormány nyáron állt elő a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) alapításának egyébként már régóta tervezett szabályozásával, s villámgyorsan át is vitte azt az országgyűlésen. A cél az volt, hogy a szitek révén Magyarország az ingatlanbefektetési társaságok paradicsoma legyen − a cégek iparűzési- és társaságiadó-mentességet és illetékkedvezményt kapnak. Ehhez azóta sem került közelebb az ország, eddig ugyanis egyetlen ilyen társaságot sem alapítottak, piaci szakértők szerint ettől még fényévekre vagyunk. A probléma elsősorban nem a modellel van, hanem a környezettel. Semmiképp sem állítható, hogy a szit rendszere sikertelen − mondta lapunknak Torma Levente, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. ügyvezetője. Most is sokan érdeklődnek a modell iránt, s reálisan többéves felfutásra kell számítani, a nemzetközi példák is ezt mutatják. Ha öt év alatt tíz-húsz ilyen társaság létrejönne, azt már sikerként könyvelhetnénk el, hiszen tömeges piacra lépésre egyáltalán nem lehet számítani − ingatlanpiaci szakértők szerint azonban már öt szit alapítása is siker lenne a budapesti piacon. Egy stagnáló, recessziós piacon sokkal kisebb az esély arra, hogy egy ilyen társaság létrejöjjön, a cégek most hétköznapibb problémákkal küszködnek − mondta Torma.   A túlélésért nem csak Magyarországon küzdenek a társaságok. Németországban, ahol korábban szép sikereket értek el a szitek, a válság első három éve után egyre többen látják úgy, hogy a modell előnyei csak felfutó, dübörgő piaci környezetben jelentenek valódi vonzerőt a befektetők számára − mondta Lovro Adrienn, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke. A társaságok jelentős része számottevő árfolyamveszteséget szenvedett el, és az adóelőnyt sem élvezik, mivel profittermelő képességük romlott, mindemellett a tőzsdei jelenlétnek jelentős költségei vannak. A szitek felfutására a fenti tapasztalatok fényében csak kedvező piaci környezetben számíthatunk reálisan − összegezte Lovro. Ugyanakkor olyan érdeklődők is vannak, akik épp a leállított, bedőlt projekteket keresik, s vásárolnák fel, s ehhez keresnek tőkét − mondta Torma. Az viszont nincs. Csak olyan befektető jöhet szóba, akinek van saját vagyona, hiszen banki hitelhez gyakorlatilag lehetetlen hozzájutni. Eleve kevés az olyan befektető, akinek volna elég tőkéje, ráadásul manapság az aranyon vagy a norvég koronán kívül sok minden nem mozgatja meg a fantáziájukat.   Hasonló a probléma a kisbefektetők felhajtásával is Lovro szerint. A szit alapításához legalább 25 százalékos közkézhányad kell, ez a minimálisan előírt tízmilliárd forint tőke esetében legalább 2,5 milliárd forint értékű kibocsátást feltételez, de a biztonságos működéshez inkább 3,5-4 milliárd forint sikeres új tőkebevonásról kellene beszélni − mondta. Ez viszont  ma szinte lehetetlen a budapesti parketten. A szabályozás is rejt buktatókat. Komoly kockázatot jelent, ha a szit valamiért nem tud eleget tenni néhány kikötésnek − ilyen a már említett 25 százalékos közkézhányad erodálódása vagy a pénzügyi befektetőkre vonatkozó, összességében tízszázalékos korlát átlépése. A közkézhányad-minimum például egyik napról a másikra sérülhet, ha egy korábban öt százalék alatti befektető ezt meghaladó részesedést szerez, és ezzel nagybefektetővé válik, azaz kikerül a közkézhányadból. Ekkor a társaságnak 90 napja van korrigálni a helyzetet, különben elveszíti szit

71/84

státusát − vagyis adómentességét. Ez nem kis kockázatot jelent, hiszen alapvetően befolyásolja a hozamokat, hogy kell-e adózni vagy sem az osztalékfizetést megelőzően. A szit előnye éppen abban áll, hogy a banki finanszírozási igény mérsékelhető új tőke közvetlen bevonásával, viszont minden egyes új kibocsátás előre nem látható módon veszélyezteti a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó előírások betarthatóságát.

Forrás: Napi.hu

72/84

Friss adat a végtörlesztésről - jelentett az MNB 2011. November 14. Hétfő Októberben 69 milliárd forintot fizetett ki a jegybank a végtörlesztéshez kapcsolódó euróeladási tendereken.

Most először adott ki tájékoztatást jegybank a végtörlesztési euróeladási tenderek eredményéről, mégpedig az MNB statisztikai mérlegéről szóló közleményben. Az MNB 2011. október 3-án tartotta első, a végtörlesztési programhoz kapcsolódó euroeladási tenderét, és ezt még három további alkalom követte október hónapban. A jegybank ezen a négy tenderen összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztések megvalósulásával párhuzamosan 235 millió euró (69 milliárd forint) került ténylegesen kifizetésre. Ez utóbbi összeg önmagában csökkentette a külföldiekkel szembeni követelések állományát és szűkítette a bankrendszer likviditását - közölte a Magyar Nemzeti Bank.   Amint arról korábban beszámoltunk, a PSZÁF adatai szerint október hónapban 29,4 ezer kölcsönt végtörlesztettek a rögzített devizaárfolyamon az adósok, amihez kevesebb mint félezer kiváltó forinthitelt vettek fel. A végtörlesztett kölcsönök teljes értéke aktuális árfolyamon 174,8 milliárd forintot, rögzített árfolyamon 130,6 milliárd forintot tett ki, vagyis a bankrendszer 44,2 milliárd forintot bukott, a végtörlesztők pedig egyenként átlagosan másfélmillió forintot nyertek.   Az egyes bankok összesen legfeljebb az idén augusztus 31-én fennálló lakossági lakáscélú és szabad felhasználású devizahitel állományuk mértékéig vásárolhatnak az MNB-től eurót a tendereken, ezen hiteleik euró értékét az akkori MNB árfolyamon kiszámítva. A tenderek ún. szabad tenderek, azaz az MNB nem ad meg előre eladásra kerülő mennyiséget. Egy-egy ajánlat legalább 1 millió euró vagy annak többszöröse lehet. Az ajánlatokat az MNB árfolyam szerint sorba rendezve a legmagasabb euró/forint árfolyamtól kezdődően fogadja el. A teljesítés az elfogadott ajánlatokban szereplő tényleges árfolyamon történik. A tenderen elfogadott ajánlatnak megfelelő euró kifizetését ugyanis az MNB a deviza végtörlesztéssel kapcsolatos felhasználásáig nem teljesíti, addig ezt az euró mennyiséget az adott bank részére egynapos euró/forint devizacsere (swap) ügyletekben automatikusan görgeti.   Az MNB a tenderen még elfogadott legerősebb forint árfolyamról a tender napján délben, a tendereken elfogadott mennyiségről pedig havonta ad tájékoztatást, az MNB statisztikai mérlegéről szóló előzetes statisztikai közleménnyel egy időben - ez történt meg ma első alkalommal. A hitelintézeteknek a tendereken való részvételhez heti szinten adatokat kell szolgáltatniuk az MNB felé a deviza alapú kölcsönök végtörlesztési állományi adatairól, a kiváltó forint- és devizahitel adatokról, valamint a külföldről származó források változásainak összetevőiről. Az MNB célja az adatszolgáltatással tehát az, hogy a bankközi piacon a végtörlesztés miatt fellépő forint eladási (deviza vételi) nyomást csak olyan mértékig semlegesítse, amely a végtörlesztési üggyel alátámasztható. A tenderek sorozatára a végtörlesztési periódus végéig, azaz 2012. február 28-ig ad lehetőséget a jegybank.   Az előzetes számok alapján októberben a bankrendszer forint likviditása kis mértékben nőtt az

73/84

előző hónaphoz képest, ami az egynapos betétek állományának jelentősebb növekedéséből látható. A hitelintézetek egynapos betéteinek állománya egy hónap alatt 163 milliárd forinttal 285 milliárd forintra nőtt. A növekedés hátterében legnagyobb részben a jegybanki három hónapos swap (euró/forint devizacsere) állományának csökkenése áll. A végtörlesztéshez kapcsolódó swapok havi átlagos állománya 210 milliárd forint volt. A külföldiek kéthetes MNB kötvényállománya az előző hónaphoz hasonlóan tovább csökkent, 143 milliárd forint áramlott át a belföldi szereplőkhöz. A külföldi követelések és a központi kormányzat betétei jelentősen növekedtek, ahol a külföldi követelések forintban kifejezett állományát a forint árfolyamának gyengülése is emelte, ami a forrásoldalon az egyéb tételek 382 milliárdos emelkedésében tükröződik.   A külföldi követelések havi átlagállománya szeptemberről októberre 618 milliárddal 11.588 milliárd forintra emelkedett, míg a hó végi állomány csökkenést mutat. A csökkenés döntő része államadósság-kezelési tételekhez, kisebb része a végtörlesztéshez köthető, amelyek hatását a forint árfolyamának gyengülése az átértékelődésen keresztül részben ellensúlyozott. A forgalomban lévő készpénzállomány a megszokottnál nagyobb mértékben, több mint 80 milliárd forinttal, 2.591 milliárdra növekedett. A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege 6 milliárd forinttal 459 milliárdra csökkent, amely kisebb mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, a túltartalékolás 6,4 milliárd forint volt, amely továbbra is elenyésző a közel 452 milliárd forintos kötelezettséghez képest.   Az egynapos bankközi kamatláb a hónap során végig a kamatfolyosó alsó sávjában volt. Az MNB megjegyzi azt is, hogy a pénzügyi válság miatti ingadozások következtében a szezonális igazítás eredményei a szokásosnál több bizonytalanságot hordoznak.

Forrás: Napi.hu

74/84

Property News 2011 46. hét

75/84

EMEA Hotel market slows but continues to show growth 2011. November 18. Péntek The EMEA hotel market slowed in Q2 and Q3 this year, but the majority of cities can still expect to see some trading performance growth in the next six months, according to Jones Lang LaSalle Hotels latest Hotel Investor Sentiment Survey.

Of the 37 cities tracked, 20 (54 percent) are expected to show growth in the short term, a figure which increases to 30 cities (81 percent) when medium term performance over the next two years is considered. London, Istanbul, Munich and Paris are likely to be the focus of investor activity in 2012 , although medium term trading expectations are also anticipated to be positive in Stockholm and Copenhagen. Mark Wynne-Smith, CEO of Jones Lang LaSalle Hotels in EMEA, said: “Market movements in the last six months have proven to be a series of contrasts.  While the year started off with evidence of economic recovery across the region and strengthening investor confidence, the second and third quarters experienced increased uncertainty and the increasing risk of a widespread economic slowdown. This has had a negative impact on investors’ expectations for the hotel market.” Investors have more confidence in the ability of Western European cities to outperform their Eastern European neighbours, though Moscow and Warsaw were highlighted as cities that will experience substantial growth both in the short and medium term. The hotel market in these cities is still in the development stage, which was temporarily put on hold due to the economic downturn. With great potential to expand visitation and still limited graded hotel supply, investors are rightly assuming substantial performance growth potential for the future. Within the UK, the slow rate of economic recovery and high inflation continue to impact on short and medium term trading performance expectations as UK corporates keep tight control over their travel budgets.  Whilst London continues to perform well due to its unique position, performance in the regional cities has weakened. In terms of investor intentions, buy intentions have undoubtedly strengthened and now clearly dominate investor sentiment at a weighting of 41.8 percent which gives a clear indication that pricing is becoming more realistic.  Hold intentions weakened in the current survey to 28.2 percent - a reduction of 680 basis points compared to April 2011.  Build and sell sentiment were positioned in third and fourth place at a weighting of 16.2 percent and 13.8 percent respectively  indicating that those who don't have to sell are unlikely to do so as more stressed stock is offered for sale. Looking towards cities in MENA, the ‘Arab spring’ and political upheaval have continued to impact on investor confidence. However yields have remained largely stable at approximately 8.9 percent and trading expectations are anticipated to improve over the medium term. Doha, in particular, is likely to see strong growth potential. Wynne-Smith concluded: “Yield requirements are expected to weaken across the region but the core markets such as London and Paris are less likely to suffer due to the number of investors seeking to acquire prime and secondary assets in these cities.  Yield prospects for secondary cities and assets appear to be worse, reflecting the uncertainty around the pace of future growth and difficult lending market.  However, the return of buy intentions on the top of investors’ strategy lists indicates a potential turning point for the hotel investment market  as it coincides with a marked increase of the number of hotels available for sale”.

76/84

Benjamin Perez-Ellischewitz, Head of Capital Markets in Jones Lang LaSalle Hungary, added: „ By Q3 2011 two luxurious hotels were traded in Budapest, the InterContinental and Four Seasons Hotels. These two transactions accounted for 22% of the total investment volume, amounting to more than 100 million euros. Interest for hotels has not been this strong since 2007 and we hope that this is a sign that the black days of the hotel industry in Budapest are over. “

Forrás: Jones Lang LaSalle

77/84

Retailers to continue emea expansion in 2012 despita economic challenges 2011. November 17. Csütörtök Large scale expansion is still on the agenda for international retailers next year, in spite of the challenging consumer environment and an increasing share of shopping being done online, according to new research from CBRE.

Nearly three quarters of international retailers (71%) are planning to open more than five stores in the Europe, Middle East and Africa (EMEA) region by the end of 2012, with 20% of retailers looking to open 40 stores or more in 2012 compared to 18% in 2011. CBRE’s annual research report - How Active are Retailers in EMEA? - reveals that retailers are targeting a wide range of countries in both mature and emerging markets in 2012, but are largely focused on opening stores in countries where they already have a presence – a similar strategy to that adopted in 2011. For the first time, Italy leads the way as the most targeted country for retailer expansion moving up from eighth place in last year’s rankings. Italy is followed by Germany, Russia, Spain and France, to make up the top five 2012 retailer hotspots, with more than 30% of retailers targeting each country.   In recent years, retailers have focused on Germany, the United Kingdom, France and Spain, but many are now searching for new opportunities. Although the prospect for consumer spending growth in Italy is modest, there is a clear opportunity for retailers to expand into a market that is under-represented in terms of international brands and where a considerable amount of new retail development is taking place. Germany’s relatively strong economy continues to attract new retailers, while Russia has moved up from sixth position to third on the back of a strong economy and the prospect of further growth in consumer spending. Although retailers have been targeting a wide variety of markets they are still seeking to minimise risk. More than half of retailers (52%) are aiming to open stores in new cities, but in markets in which they already have a presence - a similar proportion to last year. The number of retailers planning to open additional stores in existing cities is also up from 9% last year to 17% this year, as retailers focus on the markets they know best. In spite of this caution, almost a third of retailers (30%) intend to enter new markets in 2012 - a similar proportion to last year’s survey.   Value & Denim[1] is the most active sector, with retailers aiming to open an average of 36 stores in 2012 (up from 30.3 last year). Faced with falling disposable incomes, many consumers are choosing to trade down and value retailers are taking advantage of this situation to grow market share. Despite the turbulent economic times, the Luxury & Business Fashion sector is also doing well and the sector is planning to open an average of 15.1 stores in 2012, representing a slight increase over their plans for 2011. Retailers such as LVMF (which includes the Louis Vuitton brand) and Burberry recently announced strong sales growth and the sector as a whole is increasingly targeting major cities in emerging markets. In contrast, Consumer Electronics retailers were the least expansive, and are planning to open half the number of stores compared to last year. This is no surprise as consumers cut back purchases on large ticket items, and when they do buy electrical goods, increasingly it is online.   Online shopping remains high on the agenda for retailers. While acknowledging that the

78/84

multi-channel approach is the best way to maximise sales potential, it is the online retail platform that will grow most quickly in coming years, with three quarters of retailers planning to increase their transactional capability in 2012. CBRE research reveals that 43% of retailers plan to significantly increase their online product coverage in 2012 and 28% plan to significantly increase the geographical coverage of their transactional capability. Some retailers are setting up online platforms in new countries first to test the market before committing to a physical store, but in other instances an online presence will be sufficient in itself. Gábor Borbély, Head of Research and Consultancy at CBRE Budapest added: “While last year the expansion strategy of retailers seemed to be strengthening in our region, this year the trend has weakened. Most countries in Central Europe will be less targeted by international brands in 2012 than seen in last year's survey. Besides Hungary, Poland and Romania have also slipped back in the rankings, but we are still ahead of many Western European markets. The development activity is weak because of the very modest growth prospects. Therefore little retail space will be added to the domestic supply in the next few years, which also delays the expansion of major international brands.”  

Forrás: CBRE

79/84

Demand for office space to shrink 20% by 2050 2011. November 17. Csütörtök Latest research from Colliers International has found that due to a declining workforce population, Europe is set to see a drop in demand for office space over the next few decades. The findings of the report reveal Europe is witnessing a shrinking working population, creating a base case scenario of a 10% reduction in demand for commercial (office and industrial) space across Europe over the next 20 years. This will be followed by a further 10% diminution over the subsequent 20 years to 2050.

“In Hungary typically the majority of employees of the international companies and shared service centers consists of Generation Y. The fit out of the office premises needs to be adjusted to the Generation Y’s work culture. Developers are advised to take this generation’s needs in consideration during the planning phase. While renovating existing premises for tenants these needs should be taken in account as well.” – said Kata Mazsaroff, Head of Tenant Representation at Colliers International Hungary.   Today, the Baby Boomers dominate the workforce (at almost 45% of the working population) and their demands have been most adhered to when planning office environments to date, resulting in a high proportion of cellular office use as opposed to full open plan. By 2020 the influence of the Baby Boomers will have waned as it is effectively halved and by 2030 Baby Boomers will be virtually non-existent within the workforce. This will leave Generation Y and Z to dominate the workforce with greater involvement in decisions regarding the format and design of the workplace. “We can expect a major change in the dominant style, motivations and methods of working and commuting within our modern workforce over the next 20 years,” says Guy Douetil, Managing Director, Corporate Solutions, EMEA, “Owning and creating the right type of space flexible enough to suit these changing styles and demand will become more critical for developers and owners to take into account.”   Office buildings typically have a 20 year life-cycle and long-term investments are funded over a 20 year term. For banks and investors, it will be vital to ensure that their office buildings are future–proofed as much as possible to meet these changing demand patterns. Failure to do so could mean higher vacancy, increased obsolescence (resulting in a requirement for higher levels of capital expenditure to upgrade stock) and lower rents, resulting in a weaker exit yield and reduced returns. While these European-wide trends affect everyone, the national and local impact on employment and real estate markets can and will differ strikingly. On the face of it, eastern, southern and western European office markets will feel the brunt of a reduction in the workforce, and thus the demand for office space, while northern Europe will maintain marginal growth. However, when migration forecasts are taken into consideration based on economic opportunity, eastern European countries are experiencing the positive impact of outsourcing on jobs growth. “We project that the outsourcing workforce in Eastern Europe could grow to over half a million by 2020,” comments Damian Harrington, Regional Director, Research and Forecasting. “This equates to 5.5 to six million square metres of office space, enough to fill the combined modern office stock of Warsaw and Prague.”

Forrás: Colliers

80/84

Internationalisation of retail gains momentum 2011. November 16. Szerda ‘An increasing number of retailers and investors are stepping up cross border activity and international expansion in search of growth in response to downbeat economic sentiment in Europe,’ according to a new report from Cushman & Wakefield, What’s in store for European retail 2012?

Cushman & Wakefield expects to see international expansion move yet further up the agenda for the leading brands in 2012 but points out that retailers are still exercising caution and are actively evaluating their existing store portfolios to lessen costs and maximise margins where they can, with many restricting their focus to major global cities in the prime high street and shopping centre locations. However, whilst activity has in the main this year, been focused on core assets and locations, the less risk-averse retailers as well as some investors are starting to broaden their horizons in terms of target markets with many retailers in particular ready to again embrace emerging markets as well as looking at smaller towns in established markets. In all cases however, the focus for most is prime locations and well-configured property.   A focus on modern space ties in with retailers’ need for efficiency, sustainability and for the integration of technology. However Cushman & Wakefield’s `What’s in store for European retail 2012 ?’ report highlights the increasingly tight supply of prime space, with availability not helped by a trend for some retailers to buy their own freeholds. Market access will not be made any easier by the limited development pipeline and the report suggests this will be a major challenge to retailers’ expansion strategies.  Furthermore, the currently projected delivery total of 6.8 million sq.m for 2011 (46% accounted for by Russia and Turkey) is likely to fall short due to various schemes reporting delays.   Retailers rush to embrace multi-channel offering

The race is on for retailers to adapt their stores, their methods of operation and strategies to enhance the customer experience and to develop their multi-channel offer, with m-commerce as well as e-commerce likely to be a key battleground ahead. No one strategy can be assumed to work in all markets but a need for efficient, wired and well-located visible property will be a key theme in all top cities according to Cushman & Wakefield.Retailers however face falling supply levels for the best space and with development limited, rents have been bid up by the competition. In more secondary areas however the reverse is still true – availability is high and often still rising and rents and incentives remain under pressure.   Mark Burlton, head of EMEA retail tenant rep at Cushman & Wakefield explained; “With local markets getting tougher and in some cases stagnating, an increasing number of brands are diversifying into new untapped markets which provide much needed and exciting potential for revenue growth.  At the same time, shopping centre owners and landlords are seeking new and often foreign brands with innovative store designs and an enhanced customer experience which is helping to drive cross border expansion and innovation. The basic message we have for success in the market in 2012 is to keep it fresh – the market is crying out for new ideas and concepts – but

81/84

stay focused on prime – retailers still need access, proximity and visibility.”   Retail economy: polarized but slow into 2012   According to David Hutchings, head of European Research at Cushman & Wakefield, “Lower inflation and interest rates will boost spending power in 2012 and at some point, the sovereign debt crisis is likely to stabilize. No one knows when that will be however and hence with ongoing uncertainty, unemployment and higher taxes will keep consumers subdued. As a result, rents will continue to be dictated more by supply than demand. “We are predicting that growth in 2012 may be less than in 2011 - and negative in many mid-market locations – and will reflect the dichotomy in retailing itself, with high streets outperforming shopping centres due to demand from luxury as well as mass-market traders seeking high profile, accessible units but also with retail warehousing perhaps doing better as convenience and cost effective formats see greater demand. Designer outlets are also expected to continue to perform well, with turnover in the past few years for well-managed centres substantiating the belief that the concept is more resilient in recession than other areas of retail”.   Cushman & Wakefield expects the best value and luxury retailers to continue to perform strongly. Frugal spending and a focus on value by consumers has benefitted value retailers and discounters such as Lidl,  Aldi, Primark and H&M whom are expanding their portfolios, while the very wealthy are more insulated from economic headwinds and more particularly, consumers in general still aspire to the best when they can, ensuring that many luxury retailers continue to prosper.   Investor demand for retail to remain strong across the region   Retail investment markets had a busy third quarter with €9.1bn traded, 7.7% up on Q2. Activity over the first 9 months of the year totalled €29.7bn, 9.8% higher than the same period of 2010, a market share of 34.3% versus 33% in 2010. However, a shortage of finance for large lots such as shopping centres has held the sector back and after slipping behind retail in the opening quarter, offices have regained top spot, with a 42% market share. Mike Rodda, head of cross border retail investment at Cushman & Wakefield said: “Buyers from all parts of the risk spectrum are focussing on retail – seeing potential from structural change as well as eventual economic upturn but also good defensive merits in the best locations and well-configured assets. In fact a pan-European market is now opening up for the top tier of centres, with growing demand for landmark properties.”   With more supply, at least selectively, an improvement in investment is forecast, with volumes up 7.5% this year to €41.7bn and 10-15% in 2012, to around €47bn. Performance trends will however remain diverse with the market polarised as a function of risk - real and perceived – as well as income strength and the growth outlook. There may be modest yield compression for the best assets, given the balance of supply and demand and likely level of interest rates, but elsewhere, “mid-market” towns and schemes may suffer, whether they are prime or secondary.

82/84

Forrás: Cushman&Wakefield

83/84

Are Sustainable Buildings Worth More? 2011. November 14. Hétfő In a new ViewPoint, CBRE launches its Sustainability Checklist aimed at establishing an evidence base whereby property valuers will be able to directly correlate the impact of sustainable building attributes and innovations to the value of an asset.

 Mark Creamer Head of Valuation and Advisory Services, EMEA, said: “Sustainability and its promotion is an important, natural evolution of the real estate industry. Our role is to credibly address the challenge of weighing up the direct effect of sustainability initiatives on asset values – an issue for both investors and valuers. The importance of a robust evidence based approach is clear, which is why we have launched our Sustainability Checklist. The deployment of this across such a significant sample will provide a benchmark from which to assess future data.” The ViewPoint, ‘Valuing Sustainable Buildings’ accepts that the increasing adoption of sustainable practices has provided commercial returns, often in the form of reduced operating costs, for example, on energy consumption. Another established benefit is the greater marketability of the property concerned, particularly with regard to the public sector or in markets where there is over-supply.   To date, due to the lack of direct evidence, CBRE has not incorporated sustainability factors into its appraisal methodology and does not expect, in the short term, that a building’s sustainability rating will lead to an automatic change in values. It must be evidence based. To establish this base, CBRE has launched a Sustainability Checklist which will be incorporated from now on into property valuations, covering a statistically significant universe of approximately 15,000 commercial properties with a combined value in the region of £100 billion.   Graham MacMillan, Head of Valuation at CBRE Budapest added: “It is noticeable that ‘Green’ buildings are more marketable on an occupational level, with tenants being appreciative of lower running costs, but it is not yet clear whether these benefits add directly to Capital Value.  There is however an expectation by the market for new / prime buildings to have ‘Green’ features, although to date there is no clear evidence that they achieve any premium.  In the current market, traditional fundamentals of location and quality remain paramount, but a building with good fundamentals as well as having sustainable features would be a very marketable prospect.  In future, as the market develops and the relationship between an assets’ sustainable features and value become more quantifiable, investors and developers alike will be able to prioritise what offers greatest impact for both the environment and their bottom line.”

Forrás: CBRE

84/84