2011 50. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Megint változnak az energiacímkék ...................................... 5 Milyen a jó tűzjelző? Főleg Karácsonykor? ................................. 6 Veszélyben a lakosság fizetőképessége ................................... 8 180 forintos frankárfolyam fölött a kormány fizeti a kamatokat ................. 9 PSZÁF: megtévesztő a végtörlesztőket vagyonosodási vizsgálattal riogatni ....... 11 Több tízmilliós kárt okozott a múlt heti vihar .............................. 12 Drágábbak lettek a hitelek ............................................ 13 Rövidesen megállapodhatnak a bankok a kormánnyal ....................... 14 Mégis van élet a lakáspiacon .......................................... 15 Mégis megtarthatnák földjeiket a megszűnt egyházak ....................... 16 Mit lehet majd venni a szocpolból? ...................................... 17 Már lehet pályázni a kéményfelújításra! .................................. 20 1,2 milliárd eurót kértek az MNB-től a bankok a végtörlesztéshez ............... 21 A NET programja a megoldás a kilakoltatások ellen ......................... 22 Irodapiaci hírek .................................................... 23 Kiszivárgott az év üzlete: Demján eladja Duna-parti házait .................... 24 A Cushnan lett az év legjobb ingatlanügynöksége .......................... 25 Épül a bukaresti SkyTower ............................................ 26 Budapest belvárosában marad a LogMeIn ................................ 27 Merre tart az irodapiac? .............................................. 28 Reális lehetőség a B kategória ......................................... 29 A tőzsdén jegyzett ingatlanüzemeltető legújabb akvizíciója az Ady Center ........ 31 Logisztikai hírek ................................................... 33 Bedől a MÁV és a BKV is? ............................................. 34 2,5%-kal nőtt a víz- és csatornadíj, drágul a szemétszállítás, a kéményseprés és a temetkezés ....................................................... Az Unilever 2017-ig marad a Prologis Park Piotrków-ban ...................... Újabb tíz repülőgép kellene a Malévnak .................................. Új igazgatót nevezett ki logisztikai alapja élére a Goodman ...................
Retail hírek ....................................................... 2011: erős év a régió ingatlanbefektetési piacán ........................... Gyors és olcsó: A fűtés költségmegtakarítása .............................. A Tesco 3 évre visszamenőleg mindent kifizet ............................. Drágulhatnak a plázák áruválasztékai a munka törvénykönyve miatt ............ Mindent a karácsonyi vásárokról: az optimális bérlői mixtől a gigagyertyáig ....... A héten nyit a budapesti Hard Rock Café ................................. Minőségi védjegyet kapnak a hőszigetelések .............................. Gazdasági hírek ................................................... Több tízezer magyar bankkártyát tiltottak le a lopások miatt .................. Matolcsy megint ábrándokat kerget? .................................... Orbán szerint is rázós lesz ............................................
2/78
35 37 39 40 41 42 43 45 46 47 49 50 51 52 53 54
Az Audi 50 milliárdos megrendelést adott magyar építőipari cégeknek ........... Kisorsolták a Leier nyereményjáték nyertesét ............................. Új vezetőt nevezett ki a Hochtief ....................................... Egyre több magyar cég dől be ......................................... Minden adó emelkedik jövőre .......................................... Összevonják az MNB-t és a PSZÁF-ot .................................... Eldőlt: ugyanolyan hitelt kapunk az IMF-től, mint 2008-ban ................... Nem kockázatos a deviza, ha így csinálod: ................................ Ötmillióra büntették a diszkriminatív bankot .............................. Jövőre bekeményít az adóhatóság ...................................... Nem tervezi a kormány a nyugdíjak megadóztatását ........................ Növelték vagyunokat az ingatlanalapok .................................. Mérsékelten, de jövőre drágul az ivóvíz is ................................. Itt van Orbán javaslata a minimálbérről .................................. Drágulást hozhat jövőre a gyenge forint .................................. Megjött a figyelmeztetés: rendkívüli évünk lesz jövőre ....................... 4 százalék feletti magyar inflációt várnak az angolok ........................ Százmilliárdos megszorítás jön Magyarországon? ........................... Költségvetési présben az önkormányzatok ................................
55 56 57 58 59 60 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 75 Property News ..................................................... 76 CEE property investment volmes set for record year ........................ 77
3/78
Lakáspiaci hírek 2011 50. hét
4/78
Megint változnak az energiacímkék 2011. December 16. Péntek A háztartási gépek választékának bővülésével és a technológia fejlődésével az energiacímkéről szóló szabályozás elavult. Az Európai Uniós (EU) új szabályozással több és pontosabb információ olvasható le majd a készülékek energiacímkéiről. 2011 év végétől lesz kötelező a használatuk, 2012 tavaszától pedig a reklámokban is fel kell majd tüntetni az energiaosztályt.
Több energiaosztály kategória lesz, mint eddig, a színes jelölések maradtak, a piros a legkevésbé hatékony, a zöld a legtakarékosabb gépeké. Az új címke a készülék éves energiafogyasztásáról ad információt. Az EU-ban egységes címke a működés alatti zajszint adatait is tartalmazza. Nyelv semleges, csak ábrákat tartalmaz. A későbbiekben a hűtők, fagyasztók, mosó- és mosogatógépeken túl a tv-készülékeken és borhűtőkön is lesz energiacímke. Az EU tovább bővíti majd e kört, a porszívótól a hajszárítóig egyre több készüléken lesz majd energiacímke.
Forrás: IngatlanHírek.hu
5/78
Milyen a jó tűzjelző? Főleg Karácsonykor? 2011. December 16. Péntek Az automatikus tűzjelzők ma már elengedhetetlen részei a modern irodáknak, középületeknek, de egyre inkább megjelennek a magánházak, lakások építése, felújítása során is. Egy lakás felújításakor érdemes előre gondolkozni, és a rendszer működtetéséhez szükséges kábelhálózatot már előre elhelyezni a falakban.
A tűz és füstjelző rendszerek legfontosabb elemei az érzékelők (füstérzékelők, hőérzékelők, lángérzékelők, multiszenzoros érzékelők), de mindezek közül is leginkább a füstérzékelők, mivel a tűz kezdeti szakaszában általában először füst keletkezik. A tűz legkorábbi felismeréshez ez az érzékelő a legalkalmasabb, de nem hagyható figyelmen kívül az, hogy vannak füst nélkül égő anyagok (pl. alkohol), ahová más típust kell szerelni. A füstérzékelők kiszorulóban levő fajtája az ionizációs füstérzékelő, melynek kamrájában kis aktivitású radioaktív izotóp ionizálja a levegőt. A kamrába bejutó füstrészecskék gátolják az ionok mozgását, így az ionizációs áram csökken, ezt érzékelve vált ki jelzést. Előnye, hogy nagyon sok fajta anyag égésénél keletkező füstökre érzékeny, de egyben a hátránya is, mert magas páratartalomnál a különböző műveletek során keletkező gázokra is jelez, valamint a benne levő izotóp miatt tárolásánál, szállításánál, illetve megsemmisítésénél szigorú előírásoknak kell megfelelni. Ez nagyon megnöveli a költségeket. Ma a legelterjedtebb füstérzékelők optikai elven működnek. A füstérzékelő kamrában lévő infra adó és vevő úgy van elhelyezve, hogy a kibocsátott infravörös fény normál körülmény között ne jusson el a vevőbe. A kamrába bejutó füstrészecskékről visszaverődő fényt detektálja a fényérzékeny vevőegység, ami elektromos jeleket előállítva jelzést vált ki. Nagy területű és belmagasságú közintézményekben használják még a fényelnyelés elvén működő optikai vonali füstérzékelőket, ezek használata magán lakásokban ritka. A füstgázérzékelőket a lakás minden helyiségében, a mennyezeten kell elhelyezni, úgy, hogy ne legyen 50 cm-nél közelebb légbefújó vagy elszívó berendezéshez, világító testekhez, egyéb építészeti tárgyakhoz. Nagyon poros, szennyezett, füsttel vagy gőzzel járó helyekre (konyha, kazánház, garázs), vagy füst nélkül égő anyagokat tartalmazó helyiségek védelme esetén ajánlott pontszerű hőérzékelőt elhelyezni. Ennek két fajtája terjedt el; az egyik egy meghatározott hőmérséklet elérésekor jelez, a másik pedig a hőmérséklet változásának a normálistól eltérő mértékét érzékeli (pl. ha a hőmérséklet 1 perc alatt 10 °C-nál gyorsabb értékben emelkedik), és indítja a riasztást. A fix, vagy hőmaximum-érzékelőkben termosztát vagy thermoelektromos érzékelőelem található, míg hősebesség-érzékelőkbe ez utóbbiból kettőt helyeznek el. Az egyik termisztor ellenállás közvetlenül a külső környezettel érintkezik, a másik egy elkülönített térben helyezkedik el, hídkapcsolásban. A hirtelen ellenállás változásnál a híd kiegyenlítettsége felborul, és jelzés keletkezik. Ezen érzékelők alkalmazásának legnagyobb hátránya, hogy nagyon későn- a tűz elterjedésekor jelez csak, és 5 méter szerelési magasság felett nem hatásos. A nagyobb értékek őrzésére lángérzékelőket is bevetnek, de ezeket inkább ipari körülmények között használják. Működési elvükben a láng magasabb infra és alacsonyabb UV tartománya között érzékelhető különbséget használják fel, ennek megfelelően léteznek infra és UV lángérzékelők. A láng érzékelők meglehetősen költségesek. A multiszenzoros érzékelők a fenti elven működő érzékelőket kombinálják; pl. a hőérzékelőt és a füstérzékelőt. A legújabb fejlesztések az égéskor
6/78
keletkező gázok érzékelése felé haladnak.
Forrás: Ezermester
7/78
Veszélyben a lakosság fizetőképessége 2011. December 16. Péntek Jövőre a háztartások akár további 5-7 százaléka is nemfizetővé válhat, ha a most látható gazdasági forgatókönyvekből a negatív verzió válik valóra. Jelenleg az emberek 22 százaléka nem tudja közüzemi díjait rendszeresen fizetni és 2012-ben tovább nőhet a bizonytalanság.
„Rendkívül vegyes képet mutatott 2011 a lakossági díjfizetések szempontjából. Jellemző, hogy egy éven belül mértük az utóbbi évtized legrosszabb, illetve legjobb beszedettségi adatait is. Ez a tény jól illusztrálja, mennyire kiszolgáltatott a lakosság a külső hatásoknak. A kép még bizonytalanabb 2012-re nézve” – állítja Kovács Zoltán, a közüzemi szolgáltatók díjbeszedési feladatait ellátó Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója. 2011 februárjában 64 százalék volt a lakossági közüzemi díjak beszedettségi mutatója, ez a legrosszabb adat az elmúlt 10 évben. A mélypont után fokozatos javulás következett, majd augusztus és szeptember a legerősebb befizetési adatokat (70 százalékék) produkálta az utóbbi években. „A jelek szerint a lakosság nagy része az ekkortájt érkező nyugdíjpénztári reálhozamokat nem csak fogyasztásra, nem is csak megtakarításra, hanem jelentős mértékben adósságrendezésre fordította, ez lehet az oka, hogy a válság harmadik évében ilyen pozitív hatás volt érzékelhető” – magyarázta Kovács Zoltán. Ez idei változatos év után 2012 nem csak gazdasági, de szociálpolitikai értelemben is fordulópont lehet. Az adóváltozások nem érintik jól azt a réteget, amelyik a fizetésképtelenség határán billeg, az emberek felélték a tartalékaikat, nincsenek elérhető banki hitelek, amelyekkel esetleg be lehetne tömni a lyukakat a családi költségvetésben. A lakossági hitelállomány és a gyenge forint is tovább rontja a helyzetet. A hazai háztartások további 5-7 százaléka billeg ma azon a határon, hogy jövőre bekerül-e valamilyen adósságcsapdába, amelyből csak közös rendezéssel lehet kijönni. „Ez brutális szám, és több mint egymillió magyar ember elszegényedésének a kérdését veti fel a közeljövőben” – figyelmeztetett a Díjbeszedő első embere. A hazai helyzet súlyosságát a legutóbbi Eurostat-adatok is érzékeltetik, amelyek az európai tagállamokra jellemző közüzemidíj-tartozásokat mutatják a lakosság arányában. A fejlett nyugat európai országokban ez az arány évek óta jellemzően 6 százalék körüli, ezzel szemben az újonnan csatlakozott 12 tagállamban 17 százalékos mutató az átlagos, Magyarország pedig még itt is a rosszabb helyzetben levők közt van.
Forrás: Index
8/78
180 forintos frankárfolyam fölött a kormány fizeti a kamatokat 2011. December 15. Csütörtök A kormány megállapodott a Bankszövetséggel a devizahitelesek megsegítésére kialakított új csomagról is. 180 forintos frankárfolyam fölött a kormány és a bankok átvállalják a kamatterheket, a tőkerész pedig egy gyűjtőszámlán halmozódhat egészen 2016-ig. Matolcsy György szerint ezzel a megoldással a frankhitelesek havi terhe 30-35 százalékkal csökkenhet.
299 forintos euróárfolyamon számolják át a 2012-es költségvetést a 268 forint helyett, és 1,5 százalék helyett 0,5 százalékos növekedéssel számolnak jövőre. E két korrekciónak együtt 320 milliárd forintos kiesés a hatása, jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön, ezt kell valamilyen módon pótolni. A költségvetésben keletkező 320 milliárd forintos lyukat négy forrásból tömi be a kormány. Egyrészt felhasználják az országvédelmi tartalék 200 milliárdját. További 48 milliárd várható attól, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradók tagi befizetéseit az állami nyugdíjkasszába irányítják. Emelik a dohánytermékek jövedéki adóját is ami 20 milliárdot hoz. Matolcsy elmondta, ezeken felül a minisztériumokban 52 milliárd további fejezeti tartalékolást kell teljesíteni. A megállapodás lényegében megfelel korábbi értesüléseinknek: azok a devizahitelesek, akiknek nincs 90 napnál régebb óta halmozódó tartozásuk kérhetik az új árfolyamrögzítés - egy ilyen konstrukció most is él, de nem volt túlságosan népszerű. Az új rendszer lényege, hogy a bankok és a kormány a 180 forinton rögzített frank és a 250 forinton rögzített euróárfolyam fölött részben átvállalja az adósok terheit. A rögzített és a piaci ár közötti különbözet az eredeti árfolyamrögzítéshez hasonlóan egy gyűjtőszámlán halmozódik (de nem 2014 végéig, hanem két évvel tovább, 2016 végéig), a változás, hogy a gyűjtőszámla-egyenleg kamatait a költségvetés és a bank fele-fele részben fizeti, tehát az nem duzzasztja majd a gyűjtőszámlán halmozódó tartozást. Ez jelentős segítség lehet az adósoknak, ráadásul részben azt a problémát is kezeli, amire korábban az MNB figyelmeztetett: hogy a kedvezményes időszak végén túl nagy összegek gyűlhetnek össze a gyűjtőszámlákon, így a megmentett adósok később megint bajba kerülnek. Szintén változást jelent, hogy a bankok a gyűjtőszámla-kamatokat frankhitel esetén maximum 270 forintos árfolyamig fizetik, euróhitelnél pedig 340 forintig vállalják a terhet. A plafon fölötti már száz százalékban a költségvetés fizeti majd a kamatokat, a bankok itt már mentességet kapnak. Matolcsy szerint a lépés a havi törlesztő és kamatterhet 30-35 százalékkal csökkenti azoknak az ügyfeleknek, akik belépnek az új árfolyamrögzítésbe. (A lehetőséggel nem élhetnek a vállalkozások és az önkormányzatok.) Azoknak, akik 90 napon túli késedelemben vannak, teljes forintosítással és a fennálló tartozás negyedének elengedésével segítenek. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy erre vonatkozó törvényi szabályozás esetén a 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő, és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását – amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor – forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig, feltéve, hogy a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg. Ehhez az adósnak március 15-ig nyilatkoznia kell arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.
9/78
A forintosítás mellé kamattámogatás is járna az adósoknak. Ez – összhangban a kormány által elfogadott általános kamattámogatással – 5 évre szól, mértéke az első évben az állampapír-referenciahozam (ÁKKH) 50 százaléka, a második évben 45 , a harmadik évben 40, a negyedik évben 35, míg az ötödik évben 30 százaléka. A kamattámogatásban részesülő hiteladósok hitelét a bank átütemezheti úgy, hogy az igénybevételétől számított 5 évig a hiteladós csak a hitel kamatát törleszti. A Nemzeti Eszközkezelő a jogosult jelzáloghitel-adósok lakóingatlanát abban az esetben is megvásárolja, ha a háztartásban csak egy gyermeket nevelnek, akikre tekintettel a hiteladós a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. A kormány biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25 ezer lakóingatlant tudjon megvásárolni 2014 végéig a következő ütemezés szerint: 2012 végéig 8000 darabot, 2013 végéig 15000 darabot, 2014 végéig 25000 darabot. A bankok emellett a bankadó 2011-es összegéből leírhatják a végtörlesztés miatt elszenvedett árfolyamveszteségeik és a 90 napon túli tartozásokból elengedett összeg 30 százalékát. A bankadó mértéke és alapja 2012-ben nem változik, 2013-ban felére csökken, míg 2014-ben "csak az Európai Unió jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott bankadó alapok és bankadó kulcsok átlagos mértéket meg nem haladó banki különadó kivetésére kerülhet sor" - írja a megállapodás szövege, ami szerint bármilyen módosítás előtt köteles a kormány konzultálni a Bankszövetséggel.
Forrás: Index
10/78
PSZÁF: megtévesztő a végtörlesztőket vagyonosodási vizsgálattal riogatni 2011. December 15. Csütörtök PSZÁF vizsgálatának lefolytatásáig megtiltotta az ARGENTA CREDIT Zrt.-nek a társaság által alkalmazott rögzített árfolyamú végtörlesztési kalkuláció megtévesztő szöveggel való alkalmazását. A dokumentum ugyanis felvetheti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértését - közölte a PSZÁF.
Közleménye szerint "A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ma publikált végzésében haladéktalanul megtiltotta az ARGENTA CREDIT Zrt. számára a "Végtörlesztési kalkuláció rögzített árfolyamon történő végtörlesztés esetére" elnevezésű dokumentumnak a fogyasztókkal szembeni megtévesztő szöveggel történő alkalmazását, az ügy kapcsán elrendelt vizsgálatának lezárásáig. A PSZÁF 2011. december 12-én több fogyasztói beadvány, kifogás alapján áttekintette a pénzügyi vállalkozás végtörlesztési eljárását. A PSZÁF ennek során megállapította, hogy az ARGENTA CREDIT Zrt. végtörlesztési kalkulációs dokumentuma többek között a következőre hívja fel a fogyasztók figyelmét: "Tájékoztatjuk továbbá Ügyfeleinket, hogy az Adóhatóság (NAV, korábbi nevén APEH) tájékoztatása szerint a vagyonosodási vizsgálatok kiterjedhetnek a végtörlesztésre fordított pénz eredetének ellenőrzésére." A PSZÁF ezek alapján még aznap fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indított a társaságnál. Az ARGENTA CREDIT Zrt. által alkalmazott dokumentum szövege révén ugyanis a pénzügyi szervezet tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósítva - olyan hatást gyakorolhat a fogyasztókra, amellyel eltérítheti őket a hitelintézeti törvényben foglalt, a fogyasztókat védő, a fix árfolyamú végtörlesztésre lehetőséget adó joguk gyakorlásától. A fogyasztók jogosultságát hátrányosan befolyásoló tájékoztatások, kereskedelmi gyakorlatok pedig veszélyeztethetik az érintettek jogi és gazdasági érdekeit."
Forrás: IngatlanHírek.hu
11/78
Több tízmilliós kárt okozott a múlt heti vihar 2011. December 15. Csütörtök A fővárosból és Pest megyéből érkezett a legtöbb bejelentés az AEGON Biztosítóhoz.
Összességében több tízmillió forintnyi kárról tettek bejelentést az AEGON Biztosító ügyfelei a múlt csütörtöki viharok után. A legtöbb bejelentés Pest megyéből és a fővárosból érkezett. Tegnap reggelig összesen 1300 darab meteorológiai kárbejelentés érkezett a lakásbiztosítási piacon vezető AEGON Magyarországhoz a csütörtöki viharok nyomán: a társaság munkatársai folyamatosan fogadják a beérkező bejelentéseket – tájékoztatott Vereczki András, a társaság vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: az ügyfelek által becsült eddigi teljes kárösszeg 105 millió forintot tesz ki. Az AEGON szakértői a várható teljes kárdarabszámot legfeljebb kétezerre becsülik. A bejelentések legnagyobb része – összességében több mint a fele – Pest megyéből és Budapestről származott. Pest megyéből 286, a fővárosból 251, Heves megyéből pedig 106 kárbejelentést regisztráltak ma délelőttig a biztosító szakemberei.
Forrás: Világgazdaság online
12/78
Drágábbak lettek a hitelek 2011. December 14. Szerda Számos bank szigorított a hitelezés feltételein a Magyar Nemzeti Bank múlt hónap végi kamatemelése után. A hitelintézetek többsége kamatot emelt, de bőven akad olyan is, amely kedvezményeket szüntetett meg, vagy a követelményeket növelte.
A Magyar Nemzeti Bank november 30-tól fél százalékponttal, 6,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Már a jegybanki lépést követő napon számos hitelintézet kamatot emelt vagy megszüntette olcsóbb kölcsöneit. December 1-jén az Axa Bank 2 százalékponttal növelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatait, így azok most adósminősítéstől függően 11,45 és 12,85 százalék között vannak. A CIB Bank a hónap eleje ót nem kínálja az egyéves kamatperiódusú, FIX1 elnevezésű, 10,55 százalékos kamatozású konstrukcióját. A KDB Bank ugyanakkor felfüggesztette a Biztonsági Öv néven futó hitelkiváltási termékeit, köztük a végtörlesztésre igényelhetőket. Kétféle módon is növelte az új hitelek terheit a Raiffeisen Bank. December 2-ától az Újrakezdés hitel kivételével minden kölcsönénél egy százalék hitelbírálati díjat vezetett be, melynek értéke legalább 35 ezer , legfeljebb 100 ezer forint. A bank emellett az Újrakezdés kivételével minden kölcsönénél kamatot is emelt: a lakáshitelnél 0,85, a többi hitelnél 0,75 százalék volt az emelés mértéke. További változás, hogy a Lakáshitelnél eddig az első hat hónapban alacsonyabb kamat volt, ez a kedvezmény is megszűnt. Szintén december 2-ától az Aegon nem fogad be új végtörlesztési hiteleket. Az MKB Bank a december 5-én közölte, hogy a Perspektíva Forint Lakáshiteleknél és a Horizont Forint Lakáshiteleknél az első, egyéves kamatperiódusra ugyan változatlan maradt a kamat, ám a további kamatperiódusok esetén alkalmazott báziskamatok emelkedtek az 5 éves ÁKK-referenciahozam, illetve a 12 havi Bubor értékének megfelelően. Továbbra is tart azonban az igénylési és az ügyintézési díj elengedésére vonatkozó akció, melynek feltétele a havi jövedelemutalás érkezése. Ennek feltétele normál kondícióknál legalább 120 ezer, kiemelteknél pedig legalább havi nettó 250 ezer forint jóváírás. Az Erste Bank december 7-én növelte meg kamatait. Az emelés mértéke a lakáscélú és a szabad felhasználású hiteleknél 2, a végtörlesztésre is alkalmas Hitelkiváltás termékeknél pedig 1 százalék volt. Az Oberbank forinthiteleinek kamatai december 10-én 0,31 százalékkal emelkedtek, euróalapú, hitelkiváltásra igénybe vehető termékük kamata 0,12 százalékkal csökkent. Emellett budapesti fiókjaikban felfüggesztették a végtörlesztési hitelekre az igénylések befogadását. Egyéb hitelek a fővárosban is beadhatók, de jóval hosszabb ügyintézési idővel, mivel a kiváltásos hitelek jelenleg elsőbbséget élveznek. Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője úgy véli, a bankok többsége a következő másfél hétben módosítja a lakossági hitelek feltételeit. A referenciakamathoz kötődő hitelezést előíró szabályok miatt az akciós kamatok és a futamidő első hónapjaiban csökkentett törlesztőrészletek alkalmazása várhatóan eltűnik. Szerinte a bankok olyan hitelezési gyakorlatot alakítanak ki, hogy ha az ügyfél minél több banki szolgáltatást (jövedelemátutalást, csoportos beszedési megbízásokat, folyószámlához kapcsolódó hitelkeretet, netbankot, lakástakarék-pénztári szerződést, vagy életbiztosítást) vesz igénybe, akkor folyamatos vagy évekig tartó kamatkedvezményt kap cserébe.
Forrás: Világgazdaság online
13/78
Rövidesen megállapodhatnak a bankok a kormánnyal 2011. December 14. Szerda Közelednek az álláspontok a Bankszövetség és a kormány között a devizahitelesek kockázatait enyhítendő megoldásokban - írja a Napi Gazdaság. A szektort azonban megütheti a hitelezés befagyása, ez adta ugyanis a nyereség 40 százalékát.
Kezdünk közel állni a megoldáshoz a Bankszövetség és a kormányzat között zajló, a devizahitelezés kockázatainak enyhítéséről szóló tárgyaláson - mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank vezérigazgatója egy konferencián. A szakember bízik abban, hogy néhány napon belül megismerhetőek lesznek a részletek - az Inforádió úgy értesült, január elején várható a megállapodás véglegesítése. Patai szerint olyan érdemi, hosszú távú megállapodásra készülnek, amely alapvetően határozza meg a lakossági bankolás jövőjét - ám a területen a megállapodás ellenére sem vár komolyabb fejlődést. A vállalati hitelezés terén - bizonyos szektorokat leszámítva, mint az építőipar vagy az ingatlan ugyanakkor lenne remény az előrelépésre, ám az itteni fejlődést a következő évekre várt likviditási hiány mérsékelheti. A tőke ma nem akar a pénzügyi szektorba fektetni, ezért a nagybankok forráshiányossá váltak - mondta. A Bankszövetség kutatását idézve Patai elmondta, hogy a következő 3-5 évben a szűkülő likviditás miatt sokkal visszafogottabban tudnak majd kihelyezni a bankok. Mindez azt is jelenti, hogy a bankrendszer tervezett profitja drasztikusan csökken, hiszen a hazai bankrendszer nyereségének 40-42 százalékát eddig a hitelezésből szerezte. A szektor ugyanakkor épp a korábbi nyereségességének köszönhetően tudja viszonylag jól viselni a válság és a szabályozói környezet okozta nehézségeket. Nagy Márton, az MNB igazgatója előadásából kiderült: a hazai pénzintézetek a "túlzott nyereségesség" éveiben, 2003 és 2009 között megtermelt nyereségük 70 százalékát itt hagyták, ami példátlanul magas a régióban. A bezzegországnak beállított Csehországban a banki profit 60-70 százalékát kivonták a tulajdonosok a cseh bankrendszerből. Az, hogy az újrabefektetési ráta ilyen magas volt Magyarországon, biztosította, hogy a magyar bankrendszer komoly tőkével érkezett a válságba, ennek köszönhető még ma is a viszonylag magas tőkemegfelelés - mondta az MNB szakembere. A bankoknak a gazdasági mellett komoly reputációs kockázattal is szembe kell nézniük Patai szerint: a politikai és a pénzügyi elit közötti vezető szerep változott - a politika visszavette a primátusát. A szabályozási környezet ennek nyomán alaposan szigorodik, ezzel párhuzamosan az ügyfelek érdekérvényesítési képessége is nő majd, még ha ez a bankoknak nem is tetszik - jósolta Patai.
Forrás: Napi.hu
14/78
Mégis van élet a lakáspiacon 2011. December 13. Kedd A Nanette Real Estate Group és az FHB Bank Zrt. 2011. december 12-én projektfinanszírozási szerződést kötött a XIII. kerület Rozsnyay utca 20. szám alatti 144 lakásos Nanette Harmony társasház felépítésére.
A világgazdasági válság 2008-as kezdete óta ez a legnagyobb magyarországi lakóépület-beruházás, amely banki finanszírozással fog megvalósulni. A teljes épületegyüttes a Nanette Real Estate Group saját generálkivitelezésében épül meg, az átadásra 2013 februárjában fog sor kerülni. A Nanette Real Estate Group 2011-ben összesen 375, saját beruházásában és kivitelezésében felépült lakást adott át Budapesten és 190 lakást, illetve üzlethelyiséget értékesített. 2011 IV. negyedévében 344 új lakás építését kezdte meg - beleértve a Nanette Harmony-t is -, melyek átadására 2012-13 folyamán fog sor kerülni, a cég jövőre újabb lakóépület építésének megkezdését tervezi, amivel bizalmát fejezi ki a magyar gazdaság, azon belül pedig a lakáspiac jövőjét illetően.
Forrás: Jacoby Consulting & Management
15/78
Mégis megtarthatnák földjeiket a megszűnt egyházak 2011. December 13. Kedd Az egyházi státuszukat elveszítő, 2012. január 1-jétől egyesületként működő vallási közösségek és szervezetek tarthassák meg a korábban szerzett földtulajdonukat javasolja a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága, írja az MTI.
A testület hétfőn beterjesztett indítványa az új alkotmánnyal összefüggő módosításokat soroló jogszabály részeként változtatna a termőföldtörvényen, kimondva, hogy a jövő év elejétől hatályos új egyházügyi törvény értelmében egyesületként továbbműködő korábbi egyházak jogutódlással megszerzik a jogelődeik tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát. Az egyházi jogállásukat elveszítő vallási közösségek földtulajdonának ügye akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége bejelentette: kedden békés demonstrációt tart az Országháznál, így tiltakozva az ellen, hogy mivel a hatályos szabályozás szerint egyesületek nem birtokolhatnak termőföldet, veszélybe kerül a Somogyvámos határában lévő 270 hektáros Krisna-völgy jövője. Az Országgyűlés júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet, de ilyen döntés azóta nem született.
Forrás: MTI
16/78
Mit lehet majd venni a szocpolból? 2011. December 13. Kedd Az újépítésű ingatlanok építésére, illetve vásárlására elérhető vissza nem térítendő támogatások várható hatásairól már sok szó esett, azonban a december 6-án kihirdetett kormányrendelet feltételrendszerében megjelent egy új elem, miszerint az ingatlan ára, illetve bekerülési költsége egy négyzetméterre vetítve nem haladhatja meg a nettó 300 ezer, illetve bizonyos esetben a 350 ezer forintot.
Ezt az értékhatárt az előírt „B” vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztállyal kombinálva jelentősen beszűkülhet a lakásépítési támogatással (szocpol) elérhető ingatlanok köre. A KSH újépítésű lakások átlagos négyzetméterárát mérő statisztikája szerint Budapesten az új lakások egy négyzetmétere átlagosan bruttó 350 ezer forintba került az idei év első félévében, ugyanez az átlagos négyzetméter ár bruttó 224 ezer forint volt a megyeszékhelyeken. A 300 ezer forintban meghatározott értékhatár az áfa és a telek árával csökkentett értéket jelent, tehát a felső határ bruttó összege 381 ezer forint a jövő évben, az új adószabályok alapján, a telekár nélkül. A telekárnak az ingatlanok négyzetméterére vetített aránya nem határozható meg ilyen egyszerűen, ez ugyanis függ a telek árától és a telekre épített épületben lévő lakások számától, illetve méretétől. Ökölszabályként 15-20 százalék közötti telekhányadot vehetünk alapul, de ezt a fejlesztés jellemzői is nagyban befolyásolhatják. Vidéken 10 százalékos telekhányad is elképzelhető, míg egy magas presztízsű, fővárosi lokáción az 50 százalékos telekhányad sem lehetetlen. Ez a rendeletben megjelent nettó 300 ezer forintos értékhatár esetében azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatás hatása vidéken lesz jobban érezhető, mivel az elérhető támogatás segítségével megvásárolható ingatlanok száma bővebb lehet. A fővárosban ez az értékhatár bizonyos kerületekre, illetve az alsó, középső szegmens lakásaira szűkíti le a szocpol segítségével megvásárolható ingatlanok körét. Az Otthon Centrum budapesti újépítésű projektadatbázisa alapján a pesti peremkerületekben, azaz a XV-XXI. és a XXIII. kerületekben, illetve a X. és IV. kerületben jelenleg értékesítés alatt álló projektek átlagos négyzetméterárai maradnak a fenti bruttó 380 ezer forintos értékhatár alatt. Fontos tudni, hogy az adatbázisban kínálati árak szerepelnek, amelyeknél esetenként 5-10 százalékkal alacsonyabb lehet a tényleges eladási ár. Illetve az adott projektekre jellemző telekhányaddal is csökkenteni kell az árat, ami szintén növeli a szocpol feltételeinek megfelelő projektek, illetve lakások körét. Ugyanakkor egy adott projekten belül is szóródnak a lakások árai, tehát az, hogy egy projekt a fenti kerületekben helyezkedik el, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden lakása megvásárolható a szocpol segítségével. „Ezen szempontok figyelembe vételével azt mondhatjuk, hogy a fenti kerületek újépítésű lakáskínálatának nagy része – az érték tekintetében – megfelel a kormányrendeletben előírt feltételeknek” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „Azt azonban fontos tudni, hogy az értékesítés céljából épített lakások száma alapján ezek a kerületek a fővárosi újépítésű lakóingatlan kínálat alig több mint harmadát adják.” A budai oldalon csak a XXII. kerületben lehet több olyan projektet találni, ahol az átlagos négyzetméterár alapján nagyobb számban vannak az értékhatár alá eső ingatlanok. A III. és XI. kerületben értékesítés alatt álló projektek közül csak kevésnél felel meg egy-egy projekt átlagos négyzetméterára a szocpol feltételeinek, a kínálat nagy része nem érhető el ezzel a támogatással. A többi budai kerületben (I., II., XII.) szinte elképzelhetetlen megfelelő értékű újépítésű lakást találni. Hasonló a helyzet a pesti oldalon, az V., VI. és részben a VII. kerületben. A pesti belső kerületek közül a VIII., IX., XIII, és a XIV. kerületek kínálatában találunk olyan projektet, ahol az átlagos négyzetméterár a határérték alatt van, ezek a projektek a kínálat nagyjából felét teszik ki az adott kerületben.
17/78
„A fentiek alapján a fejlesztők, és a vevők által is kedvelt lokációk, mint a XIII., XIV., XI., VIII. és a III. kerület kínálatában nagyobb számban fordulnak elő a szocpol feltételeinek nem megfelelő ingatlanok” – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „A vissza nem térítendő támogatás segítségével megvásárolható ingatlanok felső értékhatáránál érdemes lenne figyelembe venni a vidéki és fővárosi újépítésű lakásárak közötti különbséget, hiszen az az elv, hogy a szociális alapon nyújtott támogatásból ne felső kategóriás lakást vásároljon az igénylő, így vidéken kevésbé érvényesül, mint Budapesten. Ráadásul a fővárosi értékhatár növelésével egy szélesebb kínálati szegmens lenne elérhető az első lakásukat vásárlók számára, ami még koránt sem jelentene felső kategóriás ingatlanokat.” A kormányrendelet alacsony energiafogyasztású lakás – melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/négyzetméter évente – esetében a nettó 300 ezer forintos felső értékhatárt nettó 350 ezer forintra emeli. Az előírt primer energiafogyasztás megvalósítása azonban nagyon költséges. Az Otthon Centrummal közös cégcsoportba tartozó, többek között energetikai tanúsítással foglalkozó Dome Energy számításai szerint egy budapesti 100 négyzetméter alapterületű, egyszintes, „A ”-os energetikai besorolású családi ház, éves négyzetméterre vetített energiafogyasztása: 56,48 kWh/négyzetméterenként és évente, ami duplája a fent előírt határértéknek. Az éves 25 kWh/négyzetméter szint elérése majdnem passzívház (max. 15 kWh/m2/év) építését kívánja meg, ami a nettó 350 ezer forintos költségen szinte kivitelezhetetlen. Fontos látni, hogy egy rossz energiahatékonyságú épületen viszonylag olcsón lehet hatékonyságjavulást elérni, de az energiafogyasztás újabb és újabb egységgel történő csökkentése egyre költségesebb lesz. Az éves 100 kWh/négyzetméter szintet viszonylag kevés beruházással el lehet érni, de ez alatt minden hatékonyságjavító beruházás egyre komolyabb és költségesebb lesz. „Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a szocpol feltételrendszerében fontos helyet kapott az energiahatékonyság” – mondta Tengeri Attila, a Dome Energy energetikai üzletágának vezetője. – „A vásárlókat az energetikailag hatékonyabb ingatlanok megvásárlásának irányába tereli, ezáltal – felismerve azt, hogy az ilyen lakások közműdíja alacsonyabb – idővel a családok energiatudatosabbakká válhatnak.” Az újépítésű projektek esetében, bizonyos feltételek teljesülése esetén az egész épületre egyszerre elkészíthető az energetikai tanúsítvány, ami az egyes lakásokra is érvényes. Az újépítésű projektek esetében a „C” besorolás elérése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. A szocpol feltételeinél előírt eggyel jobb „B”kategória eléréséhez gyakran nem szükséges jelentős többletberuházás, így a fejlesztő viszonylag alacsony költségtöbblet mellett tudja biztosítani, hogy a teljes projekt megfeleljen a szocpol előírásainak. Természetesen itt is vannak különbségek az egyes projektek között. Ha a lakások szintjén nézzük, akkor a besorolás javításához gyakran elegendő, ha az adott lakás épületen belüli elhelyezkedése előnyös – azaz egy többszintes lakóház köztes szintjén található, mindkét oldalról szomszédokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egyéb energiahatékonyságot növelő beruházás nélkül ez az adott lakás „B” kategóriás lehet. Ugyanakkor, ha az adott lakás az épület szélén, esetleg a tetőtérben helyezkedik el, akkor kiegészítő beruházások nélkül az adott lakás akár „E” energetikai besorolású is lehet, amennyiben a lakást önmagában vizsgáljuk energetikai szempontból. Külön érdekesség, hogy így elképzelhető, hogy a projektben legdrágábban kínált penthouse lakás rendelkezik a legrosszabb energetikai besorolással az épületen belül. Mindez a projekt szintjén azt jelenti, hogy minél nagyobb lakásszámú a lakóingatlan fejlesztés, annál több energetikai szempontból kedvező pozíciójú lakás található az épületben, tehát az egész projektre vonatkozó „B” energetikai besorolást alacsonyabb mértékű többletberuházással is el lehet érni. Kisebb lakásszámú épületekben, ahol több lakás van az épületen belül szélső pozícióban, több energiahatékonyságot javító lépésre van szükség a „B” kategória eléréséhez. Minél több beruházást igényel a jobb energetikai kategória elérése, annál inkább kétségessé válhat, hogy a „B” energetikai besorolás és a nettó 300 ezer forintos maximális vételár összeegyeztethető lehet a projekten belül. A fővárosban a jelenlegi piaci viszonyok mellett az értékesítés alatt álló projektek összetétele a kis lakásszámú projektek irányába tolódott el, ami tovább szűkíti a feltételeknek megfelelő kínálatot.
18/78
Összefoglalva a szocpol feltételrendszere vidéken szélesebb szegmenst tesz elérhetővé a kínálatból, illetve az előírt energetikai besorolás és a maximális vételár összeegyeztethetősége sem jelenthet nagy problémát – a vidéki átlagárakra vonatkozó meglehetősen szűken rendelkezésre álló adatokból ítélve. A fővárosban a jelenlegi feltételek korlátozzák a szocpolon keresztül elérhető kínálatot, amit a jellemző projektméretek miatt az energetikai besorolásra vonatkozó előírás tovább szűkít. Ugyanakkor a fővárosban nagyobb eséllyel teljesül, hogy a szocpol ne felső kategóriás lakások vásárlását támogassa. A saját beruházásban épített családi ház azonban mind vidéken, mind Budapesten nagy valószínűséggel támogatható lesz. Érdemes lenne az országrészek közötti árbeli különbségeket is figyelembe venni a maximális értékhatárok megállapításánál, hogy mind a vételár, mind az energetikai besorolás szempontjából szélesebb kínálat álljon az igénylők rendelkezésére. Annál is inkább, mivel a jelenlegi nyomott ingatlanpiaci- és építőipari árak emelkedése esetén tovább szűkülhet a szocpolon keresztül elérhető kínálat.
Forrás: Otthon Centrum
19/78
Már lehet pályázni a kéményfelújításra! 2011. December 12. Hétfő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 700 millió forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv keretében egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatására. A konstrukció célja a többlakásos lakóépületekben üzemelő, fűtővagy vízmelegítő-berendezések égéstermékeit elvezető egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai korszerűsítése.
A társasházak és lakásszövetkezetek épületeik, a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik gyűjtőkéményeinek felújítására nyújthatnak be pályázatot 2011. december 5-étől. A támogatás a többlakásos lakóépületek gyűjtőkéményeinek és az ezekhez kapcsolódó füstcsövezés lakáscélú helyiségeire jutó kéményszakaszainak a korszerűsítésére igényelhető. A fejlesztések eredményeként megoldható a tüzelőberendezések által előállított égéstermékek biztonságos elvezetése, megakadályozható életbiztonságot veszélyeztető visszaáramlásuk. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 150 ezer forint támogatás nyerhető el. A pályázat lehet kétlépcsős vagy egylépcsős, attól függően, hogy az önkormányzat támogatja-e az adott pályázatot.
A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. december 5. és 2012. június 30. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be kizárólag elektronikus úton, a pályázati oldalon, a http://uszt-gyujtokemeny.hu címen keresztül. Részletes információk a kormányportálról http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium és az ÉMI Nonprofit Kft. honlapjáról www.emi.hu/gyujtokemeny tölthetőek le. Az október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű ZBR "Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram" pályázatra november végéig mintegy 1500 pályázat érkezett be több mint egymilliárd forint támogatási igénnyel. A beérkezett pályázatokat az ÉMI Nonprofit Kft. folyamatosan dolgozza fel. A további támogatási igények 2011. december 31-ig, vagy a keret kimerüléséig a http://uszt-napkollektor.hu/ oldalon nyújthatók be.
Forrás: IngatlanHírek.hu
20/78
1,2 milliárd eurót kértek az MNB-től a bankok a végtörlesztéshez 2011. December 12. Hétfő November során 320 millió eurónyi (98 milliárd forintnyi) forráskérést fogadott el a hitelintézetektől a Magyar Nemzeti Bank a végtörlesztéshez kapcsolódó, hetenként megtartott euróeladási tendereken és 291 millió eurót ki is fizetett nekik - derült ki a ma közzétett jegybanki statisztikából. A novemberi 1,1 milliárd eurós jegybanki tartalékcsökkenésben tehát a végtörlesztéssel összefüggő kifizetés valóban csak kis szerepet játszott.
A friss adatok azt jelentik, hogy a jegybanki euróeladási tenderek október 3-i elindulása óta összesen már 1,21 milliárd eurónyi (360 milliárd forint) forrásnyújtásról döntött az MNB, és november végéig ennek a felét, 526 millió eurót (155 milliárd forint) ki is fizetett. A PSZÁF múlt héten közzétett statisztikáiból az derült ki, hogy november végéig több mint 54 ezer devizahitel-szerződés végtörlesztése zárult le, amely kedvezményes árfolyam mellett 248 milliárd forintot, piaci árfolyam mellett (ez a lényeges a jegybanki eurótenderek szempontjából) 339 milliárd forintot tett ki. Ezzel párhuzamosan az MNB az euróeladási tendereken 155 milliárd forintnak megfelelő eurót utalt ki a hitelintézeteknek a végtörlesztéssel összefüggésben. A két adat közötti nagy különbség okairól az MNB Sajtóosztályától érdeklődtünk, ahonnan ez a válasz érkezett: "Az eltérést nagyrészt az magyarázhatja, hogy nem mindegyik bank vette igénybe az MNB által kínált lehetőséget, így (már az MNB programjának megindítása előtt) a devizapiacon is történt fedezési tevékenység. Kis mértékű további eltérést jelent, hogy a PSZÁF adatszolgáltatása némileg bővebb intézményi kört fed ki: kiterjed a pénzügyi vállalkozásokra is. Ugyanakkor az MNB tenderein összességében november végéig lekötött 360 Mrd forint jelzi, hogy a bankok már előre is fedezték deviza igényüket."
Forrás: Portfolio.hu
21/78
A NET programja a megoldás a kilakoltatások ellen 2011. December 12. Hétfő Kormányrendelet készül a Nemzeti Eszközkezelő (NET) által megvásárolt lakásokban bérlőként maradó hiteladósok által fizetendő bérleti díjról, de ennek mértéke várhatóan a lakástörvényhez igazodva méltányosan alacsony lesz, az első szerződéskötések lezárása május körül várható - jelentette be Csillag Tamás, a NET Zrt. vezérigazgatója.
A NET-program leginkább a kilakoltatással fenyegetett hiteladósokon segít - hangsúlyozta Csillag Tamás. A programhoz mind a deviza, mind a forint alapú jelzálogkölcsön-szerződéssel rendelkező hiteladósok csatlakozhatnak. A bankoknak január 15-ig kell meghatározni, hogy az első negyedévre mely ingatlanokat jelölik a kényszerértékesítési kvótába, ezt követően vizsgálják meg, hogy az ingatlanok megfelelnek -e a törvényben szabályozott feltételeknek, vagyis a forgalmi érték a szerződés megkötésekor nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, más településeken a 10 millió forintot. A kényszerértékesítésről és a NET-program banki feltételeinek való megfelelésről levélben értesítik a hiteladóst, aki útmutatást is kap az ügyintézéshez, benne, hogy melyik bankfiókkal kell felvennie a kapcsolatot. Ezután 30 nap áll a rendelkezésére, hogy a jegyzőtől és a államkincstártól beszerezze a szociális helyzetére vonatkozó igazolásokat - gyermekek száma, szociális segély - és ezek birtokában a meghatározott bankfiókban benyújthatja a szándéknyilatkozatát. Innentől védettnek számít, már nem lakoltatható ki, és nincs más teendője, mint megvárni a NET jelentkezését. A szándéknyilatkozat és az igazolás benyújtásától számított 2-3 hónap alatt a bank ellenőrzi a dokumentációt, meghozza az elvi döntést a fennmaradó adósság elengedéséről. A NET az ellenőrzéseken túl pedig felméri az ingatlant, előkészíti a szerződést, amely szerint a lakásban bérlőként bennmaradó hiteladós 2 éven belül visszavásárolhatja az ingatlant. A 2 év lejártával sem cél ezeknek a lakásoknak az eladása - hangsúlyozta a vezérigazgató. A NET minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmények hozzájárulnak. A NET által megvett lakások bérleti szerződést a lakástörvényben foglaltaknak megfelelően lehet felmondani, és az együtt élő családtagok örökölhetik bérleti jogot. A program első féléve után, a tapasztalatok birtokában az összes elem változhat - mondta a vezérigazgató. A NET birtokába jutott, az országban szétszórtan található ingatlanok kezelését az Eszközkezelő profi csapatra bízná, ezért felveszik a kapcsolatot az ebben gyakorlott állami, önkormányzati szervezetekkel.
Forrás: Napi.hu
22/78
Irodapiaci hírek 2011 50. hét
23/78
Kiszivárgott az év üzlete: Demján eladja Duna-parti házait 2011. December 16. Péntek Mintegy 45 milliárd forintért értékesítette négy budapesti épületének többségi tulajdonát a TriGranit, Demján Sándor ingatlanfejlesztési vállalkozása. A vevő az amerikai Heitman ingatlanbefektető, szivárogtatta ki a bejelentés előtt álló információkat a PropertyEU. Így a zágrábi Arena Centar után most Budapesten is az amerikaiaknak értékesített a cég.
A Millennium Városközpontban értékesített irodaépületek összterülete mintegy 70 000 négyzetméter. A IX. kerületben, a Duna partján található épületek erős nemzetközi bérlőkkel rendelkeznek, mint a Morgan Stanley, a Vodafone, a Nestle, vagy a Schering Plough. A portfóliót, hasonlóan a zágrábi Arena Centar-hoz, szintén a Heitman European Property Partners IV-nek (HEPP IV) sikerült eladni. Török Árpád a TriGranit Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában úgy nyilatkozott, "Az ügylet 50 százalékkal növeli meg az idei teljes magyarországi befektetői ingatlanértékesítési volument. Igaz így sem éri el idén az ország a 400 millió eurót, holott 2007-ben a jelentős fejlesztők még ötször ekkora értékben értékesítettek." A cikk folytatása itt olvasható
Forrás: Portfolio.hu
24/78
A Cushnan lett az év legjobb ingatlanügynöksége 2011. December 15. Csütörtök A Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlan tanácsadó vállalat elnyerte a Construction and Investment Journal (CIJ) “Legjobb Ingatlan Ügynökség 2011” díját Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt.
A CIJ díjat a Construction and Investment Journal, vezető közép- európai ingatlanpiaci kiadvány vezette be 2000-ben és ma a közép- európai ingatlanpiac legelismertebb kitüntetése. Az elismerés célja az ingatlanpiaci kiválóságok díjazása, akiket tanácsadók, fejlesztők, tervezők, befektetők, ügynökök és pénzügyi szolgáltatók közül választanak ki. Az arra alkalmasakat egy ingatlanpiaci szakértőkből álló zsűri választja ki a PWC felügyeletével, mely az átláthatóságot és a pártatlanságot biztosított felügyelni. Ez a negyedik alkalom, hogy a C&W magyarországi irodája elnyerte a “Legjobb Ingatlan Ügynökség 2011” díjat, mely a cég adott évben nyújtott kiemelkedő ingatlanpiaci szolgáltatásait ismeri el. Ebben az évben a C&W többek között elnyerte a “Az Év Ingatlanüzemeltetője 2011” címet is, mely hasonló jelölési folyamat során dőlt el. Charles Taylor, a C&W budapesti irodájának ügyvezetője elmondta: “Hihetetlen kiváltság, hogy nem csak Magyarországon, hanem Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is megnyertük a “Legjobb Ingatlan Ügynökség 2011” díjat. A C&W továbbra is arra törekszik, hogy ügyfeleinek a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsa KözépEurópa szerte és megtisztelő, hogy ebben az évben ezt gyakorlatilag a teljes régióban elnyertük. Nagyon büszkék vagyunk továbbá arra, hogy ebben az évben Magyarországon a “ Az Év Ingatlanüzemeltetője 2011” elismerést is megnyertük. Mindkét díj a kemény csapatmunkának köszönhető egy kihívásokkal teli piaci környezetben és ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni a fáradhatatlan munkát és elkötelezettséget.” A C&W több, mint 350 embert foglalkoztat magyar, cseh, lengyel és szlovák irodáiban összesen. Ezen kirendeltségek közel 1,8 millió négyzetméter ingatlan területet adtak bérbe eddig ebben az évben és több, mint 1millió € értékű ingatlanbefektetési ügyletben közreműködtek. Ezek mellett a fent említett országokban a C&W összesen több, mint 1,5 millió négyzetméter ingatlant üzemeltet.
Forrás: Cushman&Wakefield
25/78
Épül a bukaresti SkyTower 2011. December 15. Csütörtök Szép kis felhőkarcoló épül a román fővárosban. Jövő karácsonyra elkészülhet.
Már a 12-dik emeletnél tart a SkyTower kivitelezése. A 37 emeletes, 137 méter magas irodaház beruházója a magyar piacon is évek óta jelen lévő osztrák Raiffeisen evolution cég. A társaság egy kisebb, hét emeletes irodaházat is épít Bukarestben, a Florerasca Office a főváros északi részében lesz. A SkyTower aló szintjein egy bevásárlóközpont is létesül. Az ingatlant idén novemberben eladták a Raiffeisen Grouphoz tartozó Raiffeisen Property International GmbH-nak.
Forrás: IngatlanHírek.hu
26/78
Budapest belvárosában marad a LogMeIn 2011. December 14. Szerda A CBRE Global Investors EMEA Magyarország bejelentette, hogy megállapodott a LogMeIn társasággal további 1.000 négyzetméternyi A kategóriájú irodaterület bérletéről a cég központjának otthont adó Andrássy Palotában.
Az innovative szoftvermegoldásokat kínáló LogMeIn megalapítása, azaz 2003 óta működik az Andrássy Palotában. Az új bérleti szerződés eredményeként a LogMeIn 3.200 négyzetméternyi irodaterületre tesz szert az épületben, míg jövőbeni bővülési terveik megvalósításához további 600 négyzetméternyi opcionális terület áll rendelkezésre. Az ügylet hírét Magyar Balázs, a CBRE Global Investors Hungary befektetési üzletágának vezetője az alábbiakban méltatta: „A LogMeIn nemzetközi sikertörténete előrevetítette a társaság további irodaterület igényét. Szorosan együttműködtünk annak érdekében, hogy a kialakítandó új iroda megfeleljen megnövekedett helyigényüknek és bővülési terveiknek, egyszersmind minőségi munkakörnyezetet biztosítson dolgozóinak. Ehhez az ergonomikus munkaállomásokon túlmenően szükség volt magas minőségű pihenő és rekreációs terek létrehozására is; örömmel tölt el, hogy sikerrel feleltünk meg a LogMeIn által támasztott követelményeknek, és hogy a nemzetközi informatikai piac egyik legsikeresebb magyar cége továbbra is az Andrássy Palotából irányítja tevékenységét.”
Forrás: CBRE
27/78
Merre tart az irodapiac? 2011. December 14. Szerda Nincsenek nagy változások a hazai irodapiacon. A helyzet nem romlott drámaian, a lassú javulás azonban, amire egy évvel ezelőtt még többen számítottak, nem következett be.
Az üresedési szint mellett stabilizálódó bérleti díjak figyelhetők meg. Nagy zöld forradalomról a hazai irodapiac esetében - a fejlesztések alacsony számának következtében - még nem beszélhetünk, Kay-Uwe Blandow, az IVG ügyvezetője szerint inkább csak felvettük a nemzetközi trendeket. Az elmondható, hogy a bérlők is egyre inkább igénylik a zöld irodákat, ezért ennek a kritériumnak is meg kell felelni, de a döntést elsősorban továbbra is a lokáció és az ár befolyásolja. A kihasználatlansággal kapcsolatban a többség viszonylag "optimista", hiszen stagnálást vetít előre, a jelenlegi szintek közelében. A panel résztvevőinek többsége is emellett szavazott; Blandow szerint a jó épületeknél a kihasználatlanság csökkenni fog, a rosszaknál viszont nőhet. A panel szavazásán kiderült, hogy a válaszadók 91%-a szerint a nem prémium, "A" kategóriás budapesti irodák bérleti díja jelenleg 11 euró alatt van, ami jelentős arány. De az összes válaszadó 45%-a szerint azonban még ennél is alacsonyabb ez a szám: vagyis kevesebb mint 10 euró. A közönség alig 9%-a vélte úgy, hogy a jellemző bérleti díj meghaladja a 11 eurót. Az óvatos hangulat az egyik legfontosabb ingatlan- és irodapiaci mutató alakulásával, a 2012-re vonatkozó irodapiaci kihasználatlansággal kapcsolatban sem tört meg. A 17%-nyi növekedésre (vagyis a hazai bériroda területek üresen álló részének növekedésére) leadott voks mellett, 54%-ban voltak azok, akik stagnálást várnak a jövő évtől, míg 29% tudja elképzelni az üresedési ráta csökkenését (ami vélhetően annak köszönhető, hogy szinte megszűntek az új fejlesztések).
Forrás: ReSource
28/78
Reális lehetőség a B kategória 2011. December 14. Szerda A jelenlegi ingatlanpiaci viszonyok között felértékelődött döntéshozatal és menedzsment az ingatlanüzemeltetés sikerében
a
helyi,
közvetlen
A több tucat raktár- és irodaingatlant tulajdonló Indotek Group számára nem hozott visszaesést az idei év. A már most érezhető költségcsökkentések miatt egyre többen fordulnak a B kategóriás ingatlanok felé, így a következő időszak nagy nyertese lehet a társaság Jellinek Dániel vezető szerint.
– Milyen eredménnyel zárják 2011-et?
– Nálunk az idei év nem lesz rosszabb, mint a tavalyi, de azt azért látni kell, hogy az ingatlanpiacon nagyjából félévnyi eltolódás van, így a válságot és persze a konjunktúrát is később érezzük. Az idei év az Indotek Group számára szerencsére nem a csökkenésről szólt. 2012-re természetesen konzervatívan tervezünk, próbálunk elébe menni a problémáknak, a válság első szakaszában is így sikerült a kialakult helyzetet kezelnünk. – Mire számítanak fél év múlva?
– Már érezni, nem lesz könynyű az elkövetkezendő év. Azt látni, hogy ha költségcsökkentésről van szó, akkor a kis- és közepes vállalatok megnézik a költségsorokat és keresik a nagy tételeket. Vagy a leépítés, vagy az irodaváltás jöhet szóba, akár annak árán is, hogy egy kulturált, minőségi, de B kategóriás irodaházba vagy egy olcsóbb műhelybe, raktárba költözzenek át. Azok a mi partnereink, akik az utóbbi megoldást választják. – Ilyen szempontból az Indotek a válság és a következő időszak nyertese lehet?
– Úgy vélem, azok lehetünk, mert reális, a valóságtól nem elrugaszkodott megoldásokat kínálunk a bérlőknek. Azt is meg kell említeni, egy felújított, szép B vagy B házban átlagosan 50 százalékkal olcsóbban tudunk helyet és szolgáltatást nyújtani, mint amit egy A kategóriájú épületben tud ma a piac adni. Ez nem csak az irodákra igaz, hanem a raktárakra is. Az ilyen típusú költséghatékonyság a bérlőink részéről is hasznos „üzenet” az ő ügyfeleik felé, hiszen ma könnyen elképzelhető, a megrendelőik sem díjazzák, hogy a partnerük felesleges pompával, luxussal veszi körül magát. – Milyen az élet a B kategóriában? Érezni a szegmens felértékelődését? – A szegmens rendkívűl bonyolult és nem egyszerűsíthető úgy le mint az A kategória. Az üzemeltetés, a problémamegoldás, a költséghatékonyság itt nem pusztán vállalatirányítási standardokon alapuló futószalag. A mai viszonyok között egy Bécsből, Frankfurtból vagy Londonból irányított ingatlankezelő nem tud kellő gyorsasággal és hatékonysággal reagálni. Ebben a kategóriában nem lehet – és szerintem már máshol sem – megtenni, hogy ne élj együtt a bérlőddel, és ne kelljen nap mint nap non-standard megoldásokat kitalálni annak érdekében, hogy minden a helyes úton maradjon. Az előbbiekből adódóan viszont fontos arra a következtetésre jutni, hogy a B kategóriában a helyi, rátermett, technológiával és saját munkaerővel rendelkező, szorgalmas
29/78
üzemeltető jelenti a valós értéket, és már nem pusztán a lokáció vagy az ingatlan állapota. A szegmens így nagyon vegyes képet mutat, kiváló helyeken lévő – jellemzően multinacionális tulajdonosok által birtokolt – épületek állnak üresen, míg akár rosszabb helyen lévő ingatlanok jó helyi menedzsmenttel tele vannak bérlőkkel. Mi ebben a kategóriában az előbbi okok miatt vagyunk erősek amiatt is, mert már 15 éve ilyen ingatlanokat vásárolunk és üzemeltetünk, így ismerjük a bérlőinket, rendelkezünk megfelelő szervezeti struktúrával és technológiával. – Az elmúlt fél évben gyakorlatilag havonta jöttek a hírek újabb fejlesztésekről vagy éppen akvizíciókról. Minek tudható be ez az aktivitás? – Az elmúlt időszak eseményei a tudatos stratégiánk részei, igaz, ezeket a korábbi szerencsés döntéseink is segítették. Több nagy projektből kiszálltunk, 2006 és 2008 között sok érdekeltséget értékesítettünk, azzal párhuzamosan az ingatlanvásárlásokat minimális szintre csökkentettük. Azért nem vettünk, mert nem fogadtuk el az irreálisan magas piaci árakat, viszont azokon szívesen adtunk el. Az elmúlt egy évben több új projektet jelentettünk be, de ezek közös jellemzője, hogy nem egyszerű és szokásos ügyletekről van szó, a jelen piaci helyzetben egyszerűen nem lehet a szokásos fejlesztői gondolkodással projekteket indítani, mivel nem jön ki az egyenlet végén egy elfogadható pozitív szám. Sikerüt például egy inkubátorházat nyitnunk Szegeden, és egy következőt tervezünk Budapesten. Dolgozunk a bicikliplázán, egy kisebb alternatív piacon és számos egyéb formabontó ügyön. – Terveznek jövőre újabb akviziciókat? – Igen, szeretnénk majd vásárolni, de még korai erről beszélni. A piac nap mint nap változik, és nehéz ma olyan döntést hozni, amelyről biztosan állítható, hogy hosszú távon, minden további változás ellenére jó befektetés lesz. Amint mondtam, alternatív utakon kell járni, és új célcsoportok felé kell fordulni.
Forrás: Világgazdaság online
30/78
A tőzsdén jegyzett ingatlanüzemeltető legújabb akvizíciója az Ady Center 2011. December 12. Hétfő A réspiaci befektetésekre, azon belül is elsősorban B-kategóriás irodaházakra és iparterületekre specializálódott Appeninn Holding Nyrt. ismét bővíti portfolióját. Noha a rózsadombi Ady Center irodaház A-kategóriás, egyedi kivitelezése miatt jól illik az egyedi igények kielégítésére szakosodó Appeninn portfoliójába.
Az Appeninn Holding Nyrt. 2011. december 09-én megállapodást írt alá a rózsadombi, közel 1.300 négyzetméter összalapterületű Ady Center irodaház megvásárlásáról. „A társaság eddig nem akvirált az A-kategóriás ingatlanok piacán, ám az Ady Center az A-kategórián belül is külön nívót képvisel, ebben a szűk szegmensben megítélésünk szerint jelentős növekedési potenciál van, köszönhetően speciális adottságainak.” – állítja Székely Gábor, az Appeninn Holding igazgatótanácsának elnöke. Az eladó lehetőséget biztosított arra, hogy az akvizíciós árat a Kibocsátó saját részvénnyel fizesse meg 450 Ft/db átlagáron tőzsdén kívüli ügyletként. A Rózsadomb tetején található ékszerdoboz a holland nagykövetség és a Porcellino Grasso étterem szomszédságában fekvő, kiváló elhelyezkedésű ingatlanon épült. Eredetileg nagykövetségnek szánták az Ady Center épületét, így olyan különlegességek találhatók az épületben, mint például omlás-biztos födémmel készült pince, vagy a garázsszinten elhelyezkedő, majdnem negyven négyzetméteres lehallgatás-biztos tárgyaló. Közel négyszáz négyzetméter teremgarázs, zárt belső vendégparkolók, nemeskő burkolatú felületek, portaszolgálat, szemet gyönyörködtető kert, valamint egyedi kilátást biztosító körpanorámás teraszok jellemzik az Ady Centert. Ezek mellett természetesen minden egyéb, amire egy A-kategóriás irodaházban igény lehet, az itt is megtalálható. „Diszkrécióra, átlagon felüli biztonságra és színvonalra törekvő vállalatok számára ideális bérlemény lehet az Ady Center. ” – vélekedik Székely Gábor. 2008 óta nagymértékű visszaesés tapasztalható az új ingatlan átadások és megkezdett építkezések terén. Ezzel párhuzamosan a kihasználtsági ráta is csökkent, főként igaz ez az A-kategóriás ingatlanokra. Ebben a folyamatban a B-kategória az A rovására nyert népszerűséget, hiszen kielégítő minőséget kínál megfizethető áron, ennek fontossága felértékelődött a válság nyomán. A másodvonalbeli, B-kategóriás ingatlanok piacát nem rendítette meg a válság, az A-kategóriás irodákból és ipari telephelyekről átvándorlók megmentették a visszaeséstől ezt a szegmenst. „Az ingatlanpiaci folyamatok ellenére is határozottan azt gondoljuk, hogy egy izgalmas, különleges adottságokkal rendelkező A-kategóriás ingatlan – az Appeninnre egyébként is jellemző vevőorientált, rugalmas kiszolgálással párosulva – nagy érdeklődésre számíthat.” – mondta Székely. A jelenlegi piaci környezet a nehézségei ellenére is sok lehetőséget tartogat az ingatlanpiacon befektetőknek, véli az Appeninn igazgatótanácsának elnöke. „Az ingatlanpiaci szereplőknek most soha vissza nem térő alkalmuk van hogy jó hozammal ingatlanokat vásároljanak az alulértékelt kínálati piacon. A külföldi fizetőeszközzel rendelkező befektetők a gyenge nemzeti deviza miatt előnyös áron tudnak ingatlant vásárolni, ez ellensúlyozza a kockázatokat. Az akvizíciós ár akár töredéke is lehet egy ingatlan újraelőállítási értékének. További előny, hogy a fővárosban hatékonyan lehet kezelni a kintlévőségeket és az árak euróhoz vannak kötve.”
31/78
Forrás: IngatlanHírek.hu
32/78
Logisztikai hírek 2011 50. hét
33/78
Bedől a MÁV és a BKV is? 2011. December 15. Csütörtök A kiadások csökkentése esetében fölmerülhet a MÁV és a BKV támogatásának a csökkentése is.
A Magyar Nemzet online keddi cikke szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készült összesítések tanúsága szerint a nyáron beígért 300 milliárd forintos helyett csupán 64 milliárdos kormányzati hitelszanálás mellett a MÁV 2012-ben tovább görgeti több mint 230 milliárd forintos adósságát. Ezt az év végéig mintegy 23 milliárddal fejelik meg a vasúti személyszállítás fedezetlen költségei. A BKV adósságállománya 2010-ben 73 milliárd forint volt, szemben a 2009-es 79 milliárddal – derült ki a cég honlapján található összesítésből. Jövőre az adósságállomány közel felét el kell kezdeni törleszteni. Tarlós István főpolgármester november végén úgy nyilatkozott, hogy a BKV januárban csődbe megy, ha nem változtatnak a finanszírozási rendszeren. Kijelentését követően megegyezés született az iparűzési adó 2 százalékról 2,5 százalékra való emeléséről, így mintegy 40-45 milliárd forint bevételt vár a főváros. Ebből az összegből a közlekedési céget kívánják finanszírozni, így jövőre, úgy tűnik, elkerülhető lesz a csőd. Arról az aspektusról sem szabad elfeledkezni, hogy mivel a fővárosban állítják elő a nemzeti össztermék 40 százalékát, így a BKV támogatásának a csökkentése komoly következményekkel járna.
Forrás: IngatlanHírek.hu
34/78
2,5%-kal nőtt a víz- és csatornadíj, drágul a szemétszállítás, a kéményseprés és a temetkezés 2011. December 15. Csütörtök Január elsejével a közgyűlés döntésének értelmében két és fél százalékkal emelkednek a víz- és csatornadíjak a fővárosban, de többet kell fizetni a szemétszállításért, a kéményseprésért, a kegyeleti szolgáltatlások is közel négy százalékkal lesznek drágábbak.
A vízdíjak esetében az átlagosan 2,51 százalékos emelést 18 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. E szerint a lakossági fogyasztóknál 2,51 százalékkal növekedik a fizetendő összeg, az ipari-közületi fogyasztóknál pedig 2,53 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztók számára nettó 191,90 forint lesz egy köbméter ivóvíz (áfával együtt 243,71 forint), az ipari-közületi fogyasztóknak pedig nettó 198,90 forintot kell fizetniük (27 százalékos áfával számolva 252,60 forintot). A bruttó díjnövekmény így nagyságrendileg megegyezik az infláció mértékével. Változnak az alapdíjak is, vagyis a főmérő után fizetendő összegek. Továbbra sem kell ilyet fizetnie annak a lakossági fogyasztónak, akinek nulla köbméter a havi átlagfogyasztása. Ennél magasabb átlagfogyasztásnál bruttó 193 forintról 201-re emelkedik az alapdíj. A közületi, vagyis a nem lakossági ügyfelek alapdíját három kategóriába sorolják a havi átlagfogyasztás alapján, itt az alapdíj 2,3-2,6 százalékkal nő. Az előterjesztés összefoglalta a díjemelés lakossági kiadásokra gyakorolt hatását is: 2011-ben az egy főre jutó havi kiadás nettó 991 forint volt, a 2012-es összeg pedig 1013 forint lesz, az egy lakásra jutó átlagos kiadás pedig havi nettó 1917 forintról 1959 forintra nő. A közgyűlés 18 igen és 11 nem szavazattal döntött a csatornadíjak 2,55 százalékos emeléséről is. Az eddigi 325 forintos köbméterenkénti csatornadíjat 333,6 forintra emelték, amely áfával együtt 423 forint, így a havidíj egy lakosra vetítve 1850 forintról 1917 forintra emelkedik.
Drágul a szemétszállítás, a kéményseprés és a temetkezés A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén hozott döntés értelmében emelkedik a települési szilárd hulladék elszállításának díja is. A képviselők az erről szóló előterjesztést 18 igen és 14 nem szavazattal fogadták el. Az áremelkedés 2,26 százalékos lesz, egy négytagú, családi házas övezetben élő család kukáját havi 579 forint helyett 592 forintért viszik el hetente egyszer. A nyitott konténerek ürítése alkalmanként 5.264 forint helyett 5.383 forintba kerül majd. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes megjegyezte, hogy az emelés a hulladékelszállítás jelenlegi színvonalának fenntartása miatt indokolt. A kéményseprő-ipari szolgáltatások díja Budapesten január elsejével átlagosan 3,9 százalékkal emelkedik. György István ágazati főpolgármester-helyettes előterjesztését a képviselők 18 igen és 11 nem szavazattal fogadták el. A módosítás értelmében a kéményellenőrzés, -tisztítás és a műszaki felülvizsgálat egyedi kémények esetében 1.533 forintba, tartalékkéményeknél 988 forintba,
35/78
gyűjtőkéményeknél pedig 3.419 forintba kerül jövő év elejétől, ezek az árak az áfát még nem tartalmazzák. A kegyeleti szolgáltatások díjai is emelkednek január elsejétől. A javaslatot a képviselők 18 igen és 13 nem szavazattal fogadták el. A döntés értelmében az árak nettó 3,9 százalékkal emelkednek. György István főpolgármester-helyettes felszólalásában hangsúlyozta, hogy az eredeti tervekben szereplő bruttó 8,8 százalékos emelést mérsékelték. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cég nem tudja majd az szja-változások miatti bérkompenzációt végrehajtani, így azzal később foglalkozni kell. Szabó György (Jobbik) a vitában kifogásolta az áremelést, mert szerinte az embereknek most sincs pénze temetésre, így "alternatív módon" helyezik örök nyugalomba szeretteiket, ami szerinte embertelen.
Forrás: MTI
36/78
Az Unilever 2017-ig marad a Prologis Park Piotrków-ban 2011. December 13. Kedd A Prologis és az Unilever, a világ egyik legnagyobb élelmiszer, kozmetikum és tisztítószer forgalmazó és gyártó vállalata, megújította a Prologis Park Piotrków kettes számú épületére vonatkozó bérleti megállapodását. Az 50 500 négyzetméteres terület bérletét 2017-ig hosszabbították meg.
A tárgyalások során az Unilevert a Jones Lang LaSalle ingatlanügynökség és a Miller CanField ügyvédi iroda képviselte. Az Unilever 2003 óta körülbelül 40 000 négyzetméter területet bérelt a Piotrków Trybunalski-ban található parkban. 2007-ben, az Unilever dinamikus üzleti és értékesítési növekedésének, valamint az új termékbevezetéseknek megfelelve a Prologis további 10 500 négyzetméterrel megnövelte az ügyfél létesítményét, amely így 50 500 négyzetméteres területével 67 500 raklap kapacitásúra nőtt. Az Unilever jelenleg közel 470 000 négyzetméter területet bérel a Prologis parkjaiban világszerte. „Mélyreható elemzések elvégzését követően döntöttünk az együttműködés meghosszabbítása mellett a Prologis-szal” – mondta Michał Szkudlarek, az Unilever raktár-, és disztribúciós menedzsere. „A Prologis Park Piotrków elhelyezkedése tökéletesen megfelel igényeinknek, és a fejlesztő rendkívüli rugalmasságról, és az Unilever igényeink alapos ismeretéről tett tanúbizonyságot. Szeretném egyúttal megköszönni tanácsadónknak, a Jones Lang LaSalle irodának a projekt során nyújtott támogatásukat. A Jones Lang LaSalle képviselőinek professzionális megközelítése, tapasztalata, elkötelezettsége és átfogó piaci ismeretei segítettek rendkívül kedvező bérleti kondíciókat elérnünk, és időtervünknek megfelelően befejezni a tárgyalásokat.” „Az Unilever-rel folytatott együttműködésünk története jól demonstrálja, hogy üzleti partnereink növekedése egyben a Prologis piaci pozícióinak erősödését is jelenti” – mondtaBen Bannatyne, a Prologis közép-, és kelet-európai ügyvezető igazgatója . „Büszkék vagyunk a bérleti megállapodás meghosszabbítására, mert jól példázza azon képességünket, hogy ebben a rendkívül kompetitív környezetben is képesek vagyunk kielégíteni és megtartani ügyfeleinket. A kedvező elhelyezkedés és a magas színvonalú ügyfélkapcsolat miatt nyertük meg ezt a szerződést, de leginkább azáltal, hogy lehetőséget biztosítottunk az ügyfélnek a parkon belüli terjeszkedésre. Örömmel állunk a további közös munka elé az Unilever-rel Lengyelországban és Magyarországon egyaránt.” „Büszkék vagyunk rá, hogy egy olyan neves vállalat, mint az Unilever bizalmáról biztosította cégünket, és a mi tanácsadóinkat választotta” – mondta Tomasz Mika, a Jones Lang LaSalle raktár és ipari terület részlegének vezetője . „Több mint három hónapig dolgoztunk együtt, elemeztük és kerestük az Unilever disztribúciós központ tökéletes helyét a következő számos évre. Nagyon tevékeny időszak volt. Gondosan kialakított tárgyalási stratégiánk, számos műszaki egyezetés és hosszú megbeszélések eredményeképpen megszületett a döntés arról, hogy a központ jelenlegi helyszínen marad, a Prologis Park Piotrków területén. Köszönetet szeretnék
37/78
mondani a Prologis-nak professzionális hozzáállásukért, és amiért alkalmazkodtak a rendkívül szoros tárgyalási időtervhez.” A Prologis Park Piotrków közép-lengyelországban, Varsótól 130 kilométerre délre található. A park E75/A1-es (Gdańsk – Katowice), E67-es (Białystok – Wrocław) autópálya csomóponthoz, és a 44-es úthoz (Poznań – Radom) közeli, stratégiai elhelyezkedése könnyű elérést kínál a főbb lengyel és európai városokhoz. A park három disztribúciós épületből áll, amelyek összesen több, mint 101 000 négyzetméter területűek. Több mint 2,1 millió négyzetméteres, 25 disztribúciós park 107 épületét magában foglaló portfóliójával a Prologis vezető szolgáltató a raktárterületek lengyelországi piacán.
Forrás: IngatlanHírek.hu
38/78
Újabb tíz repülőgép kellene a Malévnak 2011. December 13. Kedd A jelenlegihez képest plusz tíz gépre volna a Malév Zrt.-nek szüksége, hogy az általunk elképzelt modellnek megfelelően összekötő kapocs legyünk Kelet- és Nyugat-Európa, illetve Észak-Európa és a Balkán, a Közel-Kelet között − mondta az Indexnek adott interjúban Limburger Lóránt vezérigazgató.
A mostani menedzsment készített egy öt évre szóló stratégiai tervet, amit az igazgatóság az ősszel el is fogadott. Eszerint a negyedik-ötödik évre már üzemi szinten is nyereségessé lehet tenni a társaságot. Limburger szerint az utolsó három-négy hónapban csaknem hétmilliárd forinttal nőttek a bevételek az előző év hasonló időszakához képest, ez átlagosan 30 százalékos emelkedést jelent. Az utasok száma 16 százalékkal, a felkínált kapacitás hat százalékkal lett nagyobb. Jövőre a Malév kisebb veszteséget és százmilliárd forint fölötti árbevételt céloz meg. A légitársaság az utóbbi hónapokban felülvizsgálta a jegyértékesítést, bevezettek egy modernebb bevétel-előrejelző és -optimalizáló rendszert, ennek hatása várhatóan jövőre lesz látható, emellett átalakították az árazási rendszert is - írta az Index.
Forrás: Index
39/78
Új igazgatót nevezett ki logisztikai alapja élére a Goodman 2011. December 12. Hétfő Emmanuel Van der Stichele foglalja el a Goodman Európai Logisztikai Alapjának (Goodman European Logistics Fund – GELF) igazgatói posztját. A szakember a teljes körű stratégiáért, az Alap kezeléséért és működéséért, valamint az Igazgatóságnak, a Befektetési Bizottságnak és a befektetőknek szóló jelentésekért felel majd.
A GELF Európa egyik legnagyobb, tőzsdén kívüli logisztikai alapja. A GELF 1,6 milliárd euró értékű portfóliójába (2011. szeptemberi állás szerint) 11 ország 86 ingatlana tartozik, amelyek összesen 2,8 millió négyzetméternyi raktárterület foglalnak magukban. “Meggyőződésem, hogy az alap új vezetőjének kinevezésével tovább erősödik a Goodman európai logisztikai platformjának pozíciója a jövőbeni növekedés, a tranzakciós tevékenységek és a teljesítmény terén egyaránt” – mondta Danny Peeters, a Goodman európai igazgatója. Novemberben a GELF 400 millió eurós, részben elsőbbségi kibocsátás keretében megvalósított tőkeemelést hajtott végre, valamint megállapodást kötött egy új, 800 millió eurós finanszírozási csomagról. A tőkeemelés és a megnövelt hitelkeret révén az Alap befektetési lehetőségekhez jut a Csoport folyamatban lévő fejlesztéseiben és a tágabb piacon is. Az Alap portfóliójába tartozó ingatlanokra kötött bérleti szerződések időtartama súlyozott átlagban mintegy 5 év, ügyfelei között olyan blue chip vállalatok sorakoznak, mint a Kuehne & Nagel, az Amazon, a DHL vagy a DSV. Emmanuel Van der Stichele szakmai pályafutása Emmanuel Van der Stichele több mint 17 éve tevékenykedik a pénzügyi és az ingatlanszektorban. Ez idő alatt számos ügylet lebonyolításában vett részt az ingatlanrészvény- és hitelpiacokon, az állami és a privát szférában egyaránt. Mielőtt a Goodmanhez csatlakozott, a szakember a Credit Suisse magántőke csoportjának, majd ingatlan-finanszírozási és értékpapírosítási részlegének munkatársaként dolgozott. Ezt megelőzően a JP Morgan és a KBC Bank ingatlanvállalati finanszírozási csoportját erősítette, ahol elsődleges részvénykibocsátásokban (IPO), valamint számos ingatlanalap feltőkésítésében vett részt.
Forrás: Goodman
40/78
Retail hírek 2011 50. hét
41/78
2011: erős év a régió ingatlanbefektetési piacán 2011. December 16. Péntek A közép-kelet-európai kereskedelmi ingatlanpiac befektetési forgalma 8,7 milliárd eurót ért el 2011. november végéig, ami a 2010-es szint több mint kétszerese – derül ki a CBRE legfrissebb adataiból.
Az év végéig lezáruló ügyleteken alapuló számítások szerint a 2011-es év a régió harmadik legerősebb éve lehet. A teljes befektetési forgalom ugyan elmarad a csúcsévnek számító 2007-es teljesítménytől (14,6 milliárd euró), de közelít a 2008-as év 9,5 milliárd eurós forgalmához. 2011 erős teljesítménye ellenére az eurózóna folytatódó válsága okozta bizonytalanság a legtöbb közép-kelet-európai ország piacára áramló befektetési tőkére hatással van. Az októberi és novemberi eredmények
alapján az év negyedik negyedévének forgalma (550 millió euró) jelentősen elmarad az év többi negyedévének átlagától (2,5 milliárd euró/negyedév).
A lassulás ellenére a régióban a lengyel, cseh és orosz dominancia továbbra is fennáll mind a lezárt tranzakciók, mind a tárgyalás alatt álló ügyletek tekintetében. Az elmúlt hetekben tapasztalt kockázatok emelkedése pedig már hatással van a magyar és a dél-kelet-európai piacokra is, ami általában ezen piacok iránt érzett csökkenő érdeklődésben mutatkozik meg a nemzetközi befektetői közösség részéről. A román piac némi aktivitásának kivételével Dél-Kelet-Európa ingatlanpiaca csendes
maradt nyár óta a számos lezárt tranzakcióval rendelkező első félév után.
Patrick O’Gorman, a CBRE közép-európai tőkepiacokért felelős vezetője az adatokat elemezve így nyilatkozott: „ma a bizonytalanság új hulláma indult el, ami jelentős hatással bír a finanszírozásra. Miután Közép-Kelet-Európa erősen függ a nyugat-európai bankoktól, számítani lehet arra, hogy ez korlátozni fogja az ügyeletek létrejöttét 2012 folyamán, a tranzakciók lassabban köttetnek, vagy akár meg is hiúsulhatnak. A nagyobb méretű üzletek esetében ez már részben érződik is, néhányat el is kell halasztani 2012-re. A bizonytalanság a piacon valószínűsíti, hogy a befektetési forgalom nem nő 2012 első negyedében. A jelenlegi erős befektetési forgalom oka a régióban néhány nagy tranzakció, ami úgy tűnik, sem rövid, sem pedig középtávon sem lesz a régiót erősítő tényező. Számos befektető küzd a banki finanszírozással, a tőkebefektetők így kevesebb versenytárssal kell, hogy összemérjék erejüket a piacok többségében. A kockázat/jövedelem profiljuk alapján valószínű, hogy ezek a
befektetők továbbra is a lengyel és cseh első osztályú ingatlanokat részesítik előnyben.”
„A magyar ingatlanbefektetési piac szintén nagyban függ a külföldi vevőktől. Habár az év első felében a magyar vásárlók igazán aktívak voltak, a jelentősebb tranzakciókat továbbra is a nemzetközi befektetők kötik. Jó példa erre a Four Seasons hotel megvásárlása az ománi Általános Tartalék Alap részéről, ami az idei év legnagyobb ingatlanbefektetési ügylete volt. A teljes évi forgalom 2011-ben messze meghaladja az 500 millió eurót, szemben a tavalyi év 200 millió eurós forgalmával. Arra
számítunk, hogy további tranzakciókat kötnek az első osztályú szegmensben, de az ezen a kategórián kívüli ingatlanok iránt a külföldi intézményi befektetők továbbra sem érdeklődnek.” - tette hozzá Borbély Gábor, a CBRE kutatásért és tanácsadásért felelős magyarországi vezetője.
Forrás: CBRE
42/78
Gyors és olcsó: A fűtés költségmegtakarítása 2011. December 16. Péntek Hazánkban az éves energiafogyasztás mintegy harmadát az épületek üzemeltetése teszi ki. A jelentős energiafogyasztásnak a gazdasági következményeken túl környezetkárosító hatása is van.
A magyarországi lakásállomány összetételének és műszaki állapotának vizsgálatai szerint a külső térelhatároló falak szempontjából a lakóépületek több mint fele gyenge hőszigetelésű, messze nem elégíti ki a mai kor követelményeit, és csak elenyésző mértéke mondható közepesnek vagy jónak. A jelenlegi hőtechnikai mutatók javíthatók utólagos hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével. A felújítás különösen időszerű, hiszen a lakások nem megfelelő hő-, hang- és vízszigetelése pazarló energiafogyasztást eredményez. Ezért a felújításon belül az energia megtakarítást eredményező felújítások kiemelt figyelmet érdemelnek. Az energiaárak növekedése következtében a családok, cégek és intézmények jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik közüzemi díjakra. Mindenki részéről egyre fokozottabban jelentkezik az igény a fűtési rendszerek átalakítására, korszerűsítésére, a megújuló energiák felhasználására. Becslések szerint másfélszer akkora az energiapazarlás hazánkban, mint az unió fejlett országaiban! A földgáz árának állandó és várható növekedése ösztönzőleg hat az utólagos hőszigetelésre, és a fűtési rendszerek korszerűsítésére, energia megtakarító intézkedések meghozatalára. Természetesen rengeteg lehetőség van az épület energia szintjének csökkentésére:
Építész oldalról:
Külső határoló szerkezetek utólagos szigetelése Nyílászárók cseréje Árnyékolók, szellőztetések, lakáshasználati szokások változtatása Tájolás, átalakítás, hozzáépítés
Gépész oldalról:
Kazánhatásfok javítás, kazáncsere, modern kondenzációs technika alkalmazása Szolár rendszer kiépítése és alkalmazása, Hőszivattyús rendszer kiépítése és alkalmazása Pellet vagy egyéb biomassza jellegű fűtés kiépítése és alkalmazása. Sajnos a fenti tételek mindegyikével az a gond, hogy jelentős beruházással járnak, hosszadalmas a
43/78
megtérüléssel. Sok esetben az adott épület folyamatos üzeme mellet nem is kivitelezhetők. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy ezen beruházásokra sem a lakosság sem pedig az állami intézményeknek nincs tőkéje, de még a versenyszférában dolgozó cégeknek sem mindig. A HEATKEEPER TM energia megtakarító panelek a hazai piac minden szereplője részére egy olyan megoldást kínál a fenti problémákra, amely kis beruházással komoly energia megtakarítást eredményez.
A panelek előnyei:
Könnyű telepítés a radiátorok eltávolítása nélkül Tudományosan bizonyított energiahatékonyság és a fűtési költség csökkenés Hosszú élettartam, innovatív design és magas minőség A fűtés megtakarításon kívül javítja a hő eloszlását, megszünteti a belső hideg felületeket Vizsgálatok és tanulmányok azt mutatják, hogy a fűtési költségek tekintetében 20-30%-os! megtakarítás érhető el. Az energia-spóroló radiátor panel alapjában véve egy hőtükör, amelynek alkalmazása minimális beruházást igényel, és már az első fűtési szezonban megtérül. Jelenleg ár/érték arányban a leghatásosabb fűtési energiacsökkentési lehetőség, mind a lakosság, mint vállalati, ipari, intézményi környezetben. A Heatkeeper hatékonyságáról több nemzetközi tanúsító szervezet tanulmányain kívül, tanúskodik a több mint 10 millió eladott termék világszerte, olyan referenciákkal mint a New Yorki Empire State Building, a brit parlament, vagy neves angol egyetemek is.
Forrás: IngatlanHírek.hu
44/78
A Tesco 3 évre visszamenőleg mindent kifizet 2011. December 16. Péntek Három évre visszamenőleg kifizeti az elmaradt munkabér különbözetet a Tesco, az áruházlánc Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyei üzleteiben 170 pénztáros kaphatja meg jogos jussát a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján - értesült az MTI Hírcentrum.
December 1-jétől már minden Tesco pénztárosnak jár a garantált 94 ezer forintos bérminimum, attól függetlenül, hogy az ország mely áruházában dolgozik - hangzott el az m1 Híradójában csütörtök este. Orosházán például fővárosi kollégáiknál 9.500 forinttal kevesebb alapbért kaptak havonta a pénztárosok. Évek óta dolgoztak így a Tescóban. Az áruházláncnak ugyanis saját bérmátrixa van, amely szerint az országot öt zónára osztva, különböző fizetést ad ugyanazért a munkáért. Korábban az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség és négy munkaügyi bíróság is jogerősen elmarasztalta a Tescót. A vállalat akkor arra hivatkozott, hogy a pénztárosi munkakör nem szakképesítéshez kötött, ezt a felvételnél sem várják el, így nem jár érte a garantált bérminimum. A dolgozók ezért fordultak bírósághoz. Az áruházlánc képviselői a Híradóhoz eljuttatott közleményükben azt írták, hogy eleget tesznek a Legfelsőbb Bíróság döntésének, és kifizetik az érintett pénztárosokat. A vállalat azonban továbbra is fenntartja, hogy működése során a jogszabályoknak megfelelően járt el.
Forrás: MTI
45/78
Drágulhatnak a plázák áruválasztékai a munka törvénykönyve miatt 2011. December 16. Péntek Az új Munka törvénykönyve nem definiálja egyértelműen, hogy mi számít tevékenységnek, ezért ennek meghatározása problémát okozhat például a kiskereskedelemben, főleg a plázákban működő üzleteknél, elsősorban a vasárnapi munka miatt.
Az új munka törvénykönyve olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek komoly fejtörést okozhatnak a kereskedőknek. A kódex megszünteti a több műszakos munkaidő fogalmát, helyébe a több műszakos tevékenység lép − mondta Czeglédy Edina, a Noerr és Társai Iroda munkajogi csoportjának vezetője. A munkaidő csak akkor minősül több műszakosnak, ha a tevékenység eléri vagy meghaladja a heti 80 órát. Mivel azonban a törvény nem definiálja egyértelműen, hogy mi számít tevékenységnek, ezért ennek meghatározása problémát okozhat például a kiskereskedelemben, főleg a plázákban működő üzleteknél, elsősorban a vasárnapi munka miatt. A munkaidőszabályok változása ugyan lehetővé tette, hogy a heti pihenőidőt összevontan 48 órában is kiadhassa, illetve munkaidőkeret alkalmazása során hétköznapra átcsoportosítsa, ez azonban még nem jogosítja fel a munkaadót, hogy rendes munkaidős munkavégzésre ossza be vasárnap is a dolgozóit. Rendes − pótlékfizetés nélküli − munkaidőbe ugyanis csak a megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozókat, továbbá kizárólag hétvégén, részmunkaidőben alkalmazott munkavállalókat oszthat be a munkaadó. További kivételt jelent a rendeltetése szerint vasárnap is működő munkaadó − ez inkább a közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást jelenti, és nem a kereskedelmet −, valamint a külföldön végzett munka esete, illetve a társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre irányuló, vasárnap is szükséges munkavégzés jelent. Mindez egyúttal azzal is járhat, hogy csak a túlmunkakeret terhére és 50 százalékos bérpótlék mellett lehet majd vasárnapi munkavégzést elrendelni a kiskereskedelemben. Bérpótlékok: 1. Egységes műszakpótlék: az alapbér 30 százaléka 2. Éjszakai bérpótlék: az alapbér 15 százaléka 3. Vasárnapi pótlék: az alapbér 50 százaléka 4. Készenlét: az alapbér 20 százaléka 5. Ügyelet: az alapbér 40 százaléka
Forrás: Napi.hu
46/78
Mindent a karácsonyi vásárokról: az optimális bérlői mixtől a gigagyertyáig 2011. December 14. Szerda A német ingatlanpiacon elismert szakmai forrásnak számít az IVG Market Tracker, az ingatlanfejlesztő IVG Immobilien kutató részlegének havi ingatlanpiaci helyzetképe. A sorozat karácsony előtti kiadásában egészen különleges, ünnepi piaci szegmens felé fordult: könnyed kutatást készített a német karácsonyi vásárokról, Weinachts-Market Tracker néven.
A szegmens súlyát nehéz volna túlbecsülni: Németországban 2500 vásár nyílik a karácsonyi időszakban, éves forgalmuk 3-5 milliárd euró között alakul, látogatóik száma eléri a 160 millió főt. A vásárok látogatói összköltésük harmadát hagyják a helyi kereskedőknél, akik az ún. spillover effektus révén profitálnak a vásárok közelségéből. A szállodaipar is hálás lehet a karácsonyi vásároknak, a nürnbergi Christkindlmarkt például 170.000 vendégéjszakát generál a városban, főként az ünnep előtti utolsó két hétvége intenzív. A logisztikai iparág is élvezi az időszak előnyeit, egyes csomagküldő szolgáltatók az átlagos mértéket 40%-kal meghaladó forgalomról számolnak be, a decemberi csúcs az átlagos érték felett 120%-kal tetőzik. Elemzői szempontból a karácsonyi vásárok sokban hasonlítanak a bevásárlóközpontokra, csak jóval mobilabb konstrukciók. A müncheni Marienplatz vására például 150 standból áll, 22.000 m2-en, és kb. 180 millió eurós értéket képvisel. A vásárokban optimális bérlői mix áll össze, amelyben a falatozók és forralt borosok adják a főszólamot, ezt egészítik ki a szükséges hangulattal a karácsonyfadísz-árusok, akik jelenlétét magasabb bérleti díjaikkal részben az előbbi típusú bérlők szubvencionálják. A vásárok egymással is versenyeznek, extra attrakciókkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ilyen látványosság a világ legnagyobb adventi kalendáriuma Lipcsében (857 m2), vagy a legnagyobb, mintegy 2700 kilós Krisztus-kalács Drezdában, amelyet kocsin tolnak végig a városon. Tudták-e Önök mindezen kívül, hogy • egy német karácsonyi vásár látogatója átlagosan 30 eurót, vagyis 9000 forintot költ? Kisgyerekes családoknál ez a duplájára is felszaladhat. • egy pavilon bérleti díja elérheti a 880 eurót (268.000 Ft) négyzetméterenként? • Németországban évente 29 millió karácsonyfát adnak el, ami mintegy 41 km2-nyi termőterület erdejének felel meg? • a hölgyek közel 4 órát töltenek az ajándékok becsomagolásával, míg a férfiak 2 óránál is kevesebbet? • a legfelsőbb döntéshozók arra a kérdésre, hogy milyen ajándékkal lepik meg társukat, mindenek előtt az „együtt töltött idővel” választ adták?
47/78
• Európa legértékesebb karácsonyfája a frankfurti reptérnél elhelyezkedő THE SQUAIRE irodaházban áll: 40.000 Swarovski-kristály díszíti összesen 2,5 millió euró értékben? • a legkisebb aprólékosan feldíszített és kivilágított fát néhány éve egy dortmundi kiállításon mutatták be, 15 mm magas volt? • a legnagyobb karácsonyi gyertyával a hesseni Schlitzben büszkélkedhetnek, ahol ilyenkor a város 42 méter magas tornyát öltöztetik be gyertyának?
Forrás: IngatlanHírek.hu
48/78
A héten nyit a budapesti Hard Rock Café 2011. December 14. Szerda Piaci információink szerint még ezen héten megnyit a Vörösmarty téri VÁCI1 projektben Magyarország első Hard Rock Café üzlete. Az új étterem mintegy 1100 négyzetméteren várja a vendégeket.
Értesüléseink szerint a lengyelországi franchise partnerek nyitják meg az első Hard Rock Cafét (HRC) Budapesten. A korábbi hírek szerint a héten megnyíló étterem mintegy 1100 négyzetmétert bérel a már szinte teljesen elkészült, de még mindig az átadásra váró, az ORCO beruházásában megvalósult VÁCI1-ben. A régiónkban már Lengyelországban, Csehországban és Romániában is jelen van az étteremlánc, de 2011 decemberében Budapest, és ezáltal Magyarország is csatlakozhat ehhez a körhöz. Információink szerint HRC legújabb budapesti egységének projektmenedzselését a DTZ magyarországi csapata végezte, míg a tervezési és kivitelezési munkákért a DVM Group szakmai csapata felelt. A június közepei információk szerint az ORCO fejlesztésében készülő, sokáig mozdulatlannak tűnő, és rengeteg problémával övezett fejlesztés 2011. október 13-án végleg megnyitotta volna kapuit. A projekt idén nyáron már kulcsrakész állapotba került, és csak a bérlőkre várt a kialakítások lebonyolítása. A 10 szintes, 11 000 négyzetméternyi bérbe adható területtel rendelkező fejlesztés költsége, a fejlesztői közlés szerint, több mint 60 millió euró volt. A nyári bejáráson Kalapács Kornél, az ORCO egykori magyarországi vezetője úgy nyilatkozott, hogy a bérbeadással jól állnak, de konkrét kérdésre válaszolva sem határozta meg a bérbeadottság százalékos nagyságát. A műemlék-plázaként is aposztrofált belvárosi fejlesztés a jelenlegi helyzet szerint most részlegesen megnyit, de hogy a többi része mikor kerülhet átadásra, azt egyelőre nem lehet tudni.
Forrás: IngatlanHírek.hu
49/78
Minőségi védjegyet kapnak a hőszigetelések 2011. December 13. Kedd A jövőre bevezetendő minőségi védjegy a hőszigetelőanyagok közötti választást segíti minőségi szempontok szerint.
Minőségi védjeggyel látja el 2012-től a kiemelkedő színvonalú EPS-termékeket a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS). A kezdeményezésben a MEPS tagjaként részt vesz az Austrotherm Kft., a polisztirolhab hőszigetelések gyártója − mondta a Napi Gazdaságnak Kruchina Sándor, az Austrotherm szakértője. Az építőipart sújtó válság mára irreális árversenyt generált az építőanyagok piacán, a veszélyt pedig növeli, hogy a fogyasztók sokszor csak az ár alapján választanak, nincsenek tisztában a minőségi csapdákkal. Az elmúlt időszak felmérései kimutatták − főként az olcsóbb importtermékeknél −, hogy azok nem felelnek meg a vonatkozó szabványoknak. A MEPS ezért döntött egy minőségfelügyeleti rendszer bevezetése mellett. A programhoz azok az egyesületitag-gyártók és -forgalmazók csatlakozhatnak, amelyek szerződésben vállalják, hogy − a kötelező állami minőségi tanúsításon túl − független intézetnél is bevizsgáltatják gyártmányaikat.
Forrás: Napi.hu
50/78
Gazdasági hírek 2011 50. hét
51/78
Több tízezer magyar bankkártyát tiltottak le a lopások miatt 2011. December 16. Péntek Több tízezer hazai banki ügyfél bankkártyáinak adatait szerezték meg ismeretlenek az elmúlt napokban, amikor adatlopás történt egy bankokon kívül álló adatkezelőnél - a Napi Gazdaság Online információi szerint egy nemzetközi benzinkúthálózaton keresztül szerezték meg illetéktelenek sok ezer hazai kártyatulajdonos plasztikjának adatait. A visszaélést híreink szerint a Visa fedezte fel.
Miután ez a bankkártyákkal kapcsolatos visszaélésekre adhat lehetőséget, ezért - miként erről a Bankszövetség közleménye tájékoztat - a kereskedelmi bankok megtették a szükséges biztonsági lépéseket, és a legmagasabb szintű elővigyázatossággal járnak el ügyfeleik érdekében. Mindez azt jelenti, hogy az érintett kártyák túlnyomó részét a bank letiltotta, vagy a vásárlási limitet 0 forintra húzta vissza - a kártyabirtokos épp ezért esetleg azt tapasztalhatja, hogy nem tud fizetni a bankkártyájával. Azon plasztikok, amelyek jelenleg is használhatóak, bizonyíthatóan nem érintettek az adatlopásban, teljes biztonsággal használhatóak, mind a POS- mind az ATM-hálózatokon. Mivel a karácsonyi időszakban a kártyatiltás miatt meghiúsuló kötés rendkívül kellemetlen lehet, ezért a Bankszövetség szerint a pénzintézetekmindent megtesznek, hogy az ügyfelek kényelmetlenségét csökkentsék. A legtöbb hitelintézet sms-ben, vagy telefonon fogja értesíteni az érintett ügyfeleket kártyájuk letiltásáról és a pótlás lehetőségeiről. Standard esetben egy plasztik legyártása, kipostázása 1 hetet vesz igénybe - nagy kérdés, hogy most, amikor igen komoly darabszámot kell újragyártani, mennyire tudnak majd felpörögni a bankok - egy hét van hátra karácsonyig....
Forrás: Napi.hu
52/78
Matolcsy megint ábrándokat kerget? 2011. December 16. Péntek A Kopint-Tárki 0,3 százalékos gazdasági növekedést, a Pénzügykutató 0,7 százalékos visszaesést, a GKI Gazdaságkutató 1,5 százalékos GDP csökkenést prognosztizál jövőre hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtök délutáni rendezvényén.
A Századvég Gazdaságkutató csütörtökön megjelent előrejelzése szerint jövőre 0,4 százalékkal nő a GDP. A kormány pedig már a korábbi 1,5 százalék helyett csak 0,5 százalékos növekedéssel számol. A háztartások fogyasztása mindhárom gazdaságkutató szerint visszaesik jövőre: a Kopint-Tárki szerint 1,0 százalékkal, a Pénzügykutató várakozása 1,4, a GKI előrejelzése 3,5 százalék. (A nemzetgazdasági miniszer szerint viszont kormány és a Bankszövetség között megszületett devizaadós-mentésről szóló alku következtében a devizaadós háztartások hitelterhe közel 30 százalékkal csökken, így azok többet fognak költeni.) A beruházások jövő évi alakulásában nem voltak egységesek a gazdaságkutatók: a Pénzügykutató szerint az idei szinten maradnak a beruházások, a GKI 4,0 százalékos, a Kopint-Tárki 5,0 százalékos visszaesést vár. A nettó reálkeresetek a Kopint-Tárki szerint jövőre 1,5 százalékkal csökkennek, a Pénzügykutató 3,3 százalékos, a GKI 3,5 százalékos zsugorodást vár. Ebben az évben a nettó reálkeresetek 1,5-2,0 százalékkal nőnek. A munkanélküliségi ráta jövő évi alakulásban viszonylag egységesek a gazdaságkutatók, előrejelzésük 10,9-11,0 százalék. A konjunktúrakutató intézetek 290, illetve 300 forintos átlagos euró árfolyamot várnak 2012-re. A GDP arányos államháztartási hiány jövő évi alakulására csak a GKI adott prognózist, ez 2,9 százalék, ami a kormány által vállalt 2,5 százalékos hiányt közelíti. Szinte lehetetlen az előrejelzés készítés A folyamatosan változó törvényi szabályozás szinte lehetetlenné teszi a gazdasági prognózis készítését - jelezte Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, aki valószínűnek tartja, hogy az EU-IMF tárgyalások és a hitelfelvétel kapcsán újjáéled a Pénzügyminisztérium. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a jogbiztonság és a kiszámíthatóság hiánya miatt elfordulhatnak a befektetők Magyarországtól, ami nemcsak rövidtávon, de hosszabb távon is alááshatja a magyar gazdasági növekedést. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa a nemzetgazdasági miniszter csütörtöki bejelentésére reagált, miszerint a munkaadók magánnyugdíj-pénztári befizetéseit a kormány átirányítja az állami nyugdíjrendszerbe. "Konfiskálással nem lehet tartós egyensúlyt teremteni" - hangsúlyozta a kutató.
Forrás: MTI
53/78
Orbán szerint is rázós lesz 2011. December 16. Péntek Az eredetileg tervezett költségvetési tartalék harmadával vághatunk neki a következő évnek Matolcsy György mai bejelentése alapján. A romló költségvetési kilátások miatt keletkező 320 milliárdos lyukból 200 milliárdnyit a jövő évre félretett tartalékból pótolunk ki, ezzel a kormány alaposan megcsapolja a korábban 300 milliárd forintosra tervezett keretet.
Elemzők szerint a GDP egy százalékponttal kisebb növekedése önmagában 120 milliárd forintos rést üthet a költségvetésen, ami azt jelenti, hogy már minimális, fél százalékos recesszió esetén is kifuthat a pénzből az állam, így akár újabb megszorításra is kényszerülhet a kormány jövőre. Ez a forgatókönyv ráadásul egyáltalán nem kizárt az eurózóna és a világgazdaság bizonytalanságai miatt. "A mostani 200 milliárd forintos tartalék átcsoportosítás miatt már nincs puffer. Ez az összeg a jövőben hiányozni fog a makrogazdasági kockázatokat kiküszöbölni hivatott tartalékok közül, ha váratlan kockázatok vagy vészhelyzetek alakulnának ki" - mondta erről az Indexnek Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A jelek szerint tisztában van ezzel a kormány is, Orbán Viktor még hétfőn is arról beszélt, hogy a gazdasági kockázatok miatt fent kell tartani a tartalékok szintjét. Most azonban a jelek szerint mégis úgy döntött a kormány, hogy inkább kockáztat. A megszorítás 320 milliárd forintos összege nagyjából megfelel az elemzői elvárásoknak (az MNB számai alapján korábban azt írta a lap, 270-300 milliárdos kiigazításra lehet szükség), így ezen a téren reálisan számol a mai bejelentés. Ugyanakkor az, hogy ennek a nagy részét a tartalékból tölti fel, egyszerűen egy költségvetésen belüli átrendezést jelent (technikailag annyi történik, hogy a jövő évi költségvetés kiadási oldaláról a kabinet szükség esetén kihúz 200 milliárd forintot), ami nem eredményez valós többletforrásokat. A tervek tehát reálisabbak, de a kockázatokra nem lettünk felkészültebbek.
Forrás: Index
54/78
Az Audi 50 milliárdos megrendelést adott magyar építőipari cégeknek 2011. December 15. Csütörtök A 900 millió eurós győri Audi-beruházás építési, infrastrukturális munkáira a világcég eddig 200 millió euró értékben szerződött, ennek döntő részére magyar vállalkozásokkal, ami így több mint 50 milliárd forintos forgalmat jelent a magyar építőiparnak – mondta Johannes Roschek, az Audi magyarországi pénzügyeiért felelős ügyvezető igazgatója sajtóbeszélgetésen Győrben.
A motor- és az alkatrészgyártás területén mintegy hetven magyar beszállítóval dolgozik a győri Audi Motor Hungaria Kft., a 2013-ban induló járműgyártás azonban külföldi beszállító cégeket is vonz Magyarországra. Az Audi ezért beszállítói park létrehozásáról tárgyal a magyar kormánnyal és Győr várossal, döntés a helyszínről még nem született – ismertette Johannes Roschek. Közlése szerint a győri vállalat idei árbevételéről és eredményéről az Audi AG jövő márciusi nemzetközi sajtókonferenciáján adnak tájékoztatást, de annyi már bizonyos, hogy jobb évet zárnak a tavalyinál. Az elmúlt évben a kft. 4,77 milliárd eurós, 1.326 milliárd forintos forgalmat ért el. Az eredmény várhatóan a tavalyihoz hasonló lesz – tette hozzá. Az idén az Audi több járművet szerel össze, mint tavaly, amikor 38 ezer 500 autó gördült le a szerelősorokról. 2011-ben közel 1,9 millió motor készül Győrben, ezen belül 14 új motorcsalád gyártását kezdték meg. A motorfejlesztő központ tíz éve működik, a kezdeti 60-ról több mint 150-re emelkedett a foglalkoztattak száma. Most pedig járműfejlesztési részleget alakítanak ki hét millió euró értékű befektetéssel. Az új részleg 70 új fejlesztőmérnöki munkahelyet teremt. Az idén az Audi 900 új munkatársat vett fel, így az év végére eléri a 7.400-at a foglalkoztatottak száma a győri gyárában. Achim Heinfling, a cég termelésért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, jövőre folytatják az innovatív, környezetkímélő motorok fejlesztését, húsz új motortípus sorozatgyártását kezdik meg, s várhatóan növekszik a darabszám is.
Forrás: IngatlanHírek.hu
55/78
Kisorsolták a Leier nyereményjáték nyertesét 2011. December 15. Csütörtök Az isaszegi Keramigres Bt-nek és cégvezetőjének, Belák Gábornak már biztosan jól végződik az év: egymillió forintot nyert a Leier építőanyag-gyártó cég által szeptemberben meghirdetett nyereményjátékon. A szerencsés nyertesnek Komlós Andor, a Leier Hungária ügyvezetője gratulált, és adta át a nyeremény-bankkártyát december 14-én.
A Leier cég három hónap ezelőtt „Erre van szüksége!” elnevezéssel nyereményakciót hirdetett azon vevők között, akik országszerte, bármilyen típusú Leier kéményrendszert vagy Leier betoncserepet vásároltak az építőanyag-kereskedésekben. A december 5-i sorsolásra - közjegyző jelenlétében - a cég magyarországi központjában, Győrött került sor, melyen részt vett a Szerencsejáték Felügyelet két munkatársa is. A boldog nyertest, az isaszegi Keramigres Bt. cégvezetőjét, Belák Gábort Nagy Márta, a Leier kommunikációs vezetője értesítette telefonon: „Nagyon örültem a nyereménynek, jó értelemben vett villámcsapásként ért. A családi házak kivitelezésével foglalkozó vállalkozásunkban ketten vagyunk társtulajdonosok a testvéremmel. Egyelőre még nem döntöttük el, hogy a cég működésében, vagy magánemberként használjuk fel ezt a jelentős összegű nyereményt.” - mondta boldogan Belák Gábor, majd hozzátette: „Eddig csak Leier kéményeket vásároltunk, illetve építettünk be, sőt, a saját családi házamhoz is a cég terméke mellett döntöttem egykor.” „Ezúton is gratulálunk a nyertesnek, reméljük, hozzájárultunk ahhoz, hogy jól kezdődjön az év a Keramigres Bt számára. Köszönjük, hogy családi vállalkozásuk elkötelezett termékeink iránt, munkatársaimmal továbbra is azon leszünk, hogy mindenki, aki megvásárolja vagy dolgozik a termékeinkkel, elégedett legyen azokkal. Folyamatosan dolgozunk a termékés technológia-fejlesztéseken, saját magunk előtt is egyre magasabbra helyezzük a mércét.” – mondta el a nyereményátadáson Komlós Andor, a Leier Hungária ügyvezetője.
Forrás: Stern Communications
56/78
Új vezetőt nevezett ki a Hochtief 2011. December 15. Csütörtök Noack felelős a Németországon ingatlanfejlesztési üzletágában.
kívüli
kirendeltségekért
a
HOCHTIEF
Solution
A HOCHTIEF Solutions AG a HOCHTIEF Projektentwicklung vezetésébe Peter Noack-ot (43) nevezte ki: a jogász a jövőben a HTP üzletág nemzetközi elkötelezettségeiért felelős, mely magába foglalja a HOCHTIEF Solutions AG minden ingatlanfejlesztési tevékenységét. A magyarországi HTP-kirendeltség, a HOCHTIEF Development Hungary Kft. továbbra is Daróczi Ferenc operatív vezetése alatt marad.
Forrás: IngatlanHírek.hu
57/78
Egyre több magyar cég dől be 2011. December 15. Csütörtök Jelentősen nőtt a bedőlési arány a magyarországi cégeknél 2011-ben: ugyanis idén már 3,54 százalék volt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek ellen felszámolási vagy csődeljárás indult, szemben az egy évvel korábbi 3,21 százalékkal – áll a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő iparági elemzésében.
Az építőipar stabilan vezeti a legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáját, mivel százból több mint hat cég egy éven belül fizetésképtelenné válik a szektorban. 2010-hez képest jelentősen nőtt a bedőlési aránya a textiliparnak, a bányászattal foglalkozó cégeknek és az adminisztratív tevékenységet (például kölcsönzést, utazás-, rendezvényszervezést) folytató vállalkozásoknak. A korábban magas bedőlési arányú bútorgyártás és a nemfém ásványi termék gyártása viszont kikerült a 10 legveszélyeztetettebb iparág közül. 2011-ben durva növekedést mutatott a megindított végelszámolások száma is. Míg 2010-ben naponta átlagosan 33 végelszámolás indult meg, addig 2011-ben átlagosan napi 52 ilyen eseményt regisztráltak. A cégszámhoz viszonyított végelszámolások számából képzett 10-es lista nagyban hasonlít a felszámolásokban leggyakrabban szereplő iparágakra. Itt is az építőipar vezeti a listát. A legnagyobb végelszámolású iparágakban szerepel a pénzügyi biztosítási tevékenység és a szállítás, raktározás, logisztika iparág is, ráadásul pozíciójuk is erősen romlott 2010-hez képest, amikor még ezen szektorok fel sem kerültek volna a legnagyobbak listájára. Az átlagos számlafizetési késedelem is megnőtt az idén az előző évhez képest. 2010-ben 19 napot késtek általában számláik kiegyenlítésével a cégek, 2011-ben pedig már közel 23 napot. A legnagyobb késéssel fizető iparágak listáján is történtek jelentős elmozdulások, ahol jelenleg 31 napos fizetési késedelemmel az ingatlanügyletek vezeti a listát. Az egyes iparágak közül a gépjármű-kereskedelem és az adminisztratív tevékenységet végző cégek fizetési fegyelme romlott jelentősen. Az építőipar fizetési késedelme is nőtt, de ezzel nem „vezeti” a listát, ez azzal magyarázható, hogy sok építőipari cégnek már nem engedélyeznek utólagos fizetést.
Forrás: Világgazdaság online
58/78
Minden adó emelkedik jövőre 2011. December 15. Csütörtök Miközben a közvetett adók rendszere az egész világon elterjedt és egyre magasabb kulcsokkal egyre több terméket és szolgáltatást érint, a társaságiadó-kulcsok már egy évtizede folyamatosan csökkennek derül ki a KPMG éves tanulmányából.
A Corporate and Indirect Tax Survey szerint a világ társasági adó kulcsainak átlaga az elmúlt években folyamatosan csökkent a 2000-es 29,03 százalékról a 2011-ben mért 22,96 százalékra. Az európai régió kivételével, ahol csekély emelkedés volt, ez a tendencia minden kontinensre igaz volt. A KPMG társasági adóval foglalkozó csoportjának vezetője, Wilbert Kannekens szerint az eredmények azt mutatják, hogy lassan véget ér majd a meredeken csökkenő társaságiadó-kulcsok évtizedes korszaka.
Ami hazánkat illeti, Mike Glover véleménye szerint „Magyarországon a társaságiadó-kulcs évek óta a nemzetközi átlag alatt van. Eleinte ez arra szolgált, hogy a külföldi befektetőket így vonzzák be az országba, de a szomszédos országokkal való adóverseny is megkövetelte a folyamatos csökkentést.” A társasági adóval ellentétben a közvetettadó-kulcsok átlaga világszerte stabil maradt, már három éve 15,41 százalék körül mozog. Ha figyelmen kívül hagyjuk azokat az országokat, ahol nem vetnek ki közvetett adót, akkor az tapasztalható, hogy Latin-Amerika kivételével az átlagos adókulcsok még nőttek is a 2010-hez képest. „A kormányoknak gazdasági okokból egyre inkább bíznak a közvetettadó-rendszerekben” – magyarázta Niall Campbell, a KPMG közvetettadó-csoportjának globális vezetője a trendet. A személyi jövedelemadókkal összevetve a közvetett adók kevésbé vannak kitéve a gazdasági hullámvölgyeknek és ezáltal sokkal stabilabbak, a bevételi bázisuk kevésbé mobil és a „real-time összegyűjtésük” állandó bevételi forrást jelent. László Csaba, egykori pénzügyminiszter, a KPMG kiadványának ismertetője kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország mindkét adónem esetében követi a nemzetközi trendeket és a társasági adó kisebb mint a nemzetközi átlag, de az áfa kulcsa 2012-ben európai csúcsra, 27 százalékra nő majd. Azt is hozzátette, hogy jövőre Magyarországon a regisztrációs adón kívül minden adó emelkedik majd, így a magyar átlagos adóterhelés nőni fog.
Forrás: KPMG
59/78
Összevonják az MNB-t és a PSZÁF-ot 2011. December 15. Csütörtök Csak lehetőséget jelent, de teljes meglepetésként érkezett szerda este a tervek szerint pénteken már el is fogadandó törvénymódosítás, ami szerint a jövőben valamikor egy új törvény összevonhatja a Magyar Nemzeti Bankot és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
A váratlanságot mutatja: a kormány még nem tárgyalt a javaslatról, az ellenzék egységesen Simor András jegybankelnök leváltásának szándékát látja az érdemi bizottsági vita nélkül, percek alatt keresztülvert módosításban. A KDNP még gondolkodik, a Fidesz kiáll a javaslat mellett, ami szerintük nem sérti az uniós jogot. Pedig a módosító furcsa módon már előre leszögezi, az biztos, hogy nem Simor András jegybankelnök lenne az esetleges új szervezet elnöke, ez pedig az eddigi uniós joggyakorlat szerint megengedhetetlen. Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottság elnöke, Salamon László által jegyzett módosító szerint az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne. Azaz, bár még arról sincs döntés, lesz-e összevonás, élnek-e a módosítás biztosította lehetőséggel, azt már most rögzítenék, hogy a szervezet új vezetőt kap, és az összevont intézmények korábbi első emberei alelnökök lehetnek. Ez azonban szinte biztosan az uniós jogot sértő megoldás – ahogy az kiderült már a korábbi összevonási ötletek kapcsán. A jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetősége korábban is felmerült már, sok európai országban egyébként működik összevont monetáris-pénzügyi felügyeleti hatóság, és a megoldásnak sok szakmai előnye van. Az Index információi szerint még az MSZP-kormányok idején a már Simor András vezette jegybank is megfogalmazott ezt célzó javaslatot. A javaslat szerint a két intézmény összevonását „a pénzügyi piacok integrálódása, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódása” teheti indokolttá. A módosító indoklása szerint a makroprudenciális felügyelet az országok többségénél a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális tevékenység intézményi kereteit illetően viszont már többféle modell létezik. A tavalyi kormányalakításra úgy tűnt, a kormány is lemondott ezen lehetőségéről: Orbán Viktor a TV2 Tények műsorának nyilatkozva az összevonással kapcsolatban azt mondta: "semmi értelme ebben a pillanatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonni a jegybankkal. Most csak azért, hogy megoldjunk egy személyi kérdést? Most őszintén". Több olyan nemzetközi példa is van, ahol a két funkció egy kézben történő egyesítésének előnyeire való tekintettel a jegybank látja el mindkét feladatot. Az egységes modell melletti érvek között szerepel, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi rendszer felügyelete ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. "A világ pénzügyi piacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a megfelelő információk időben történő átadása, a közös helyzetértékelés, valamint a gyors döntéshozatal. Az egy szervezeten belüli makro és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelel ő válasz lehet ezekre az új kihívásokra" - írják az indoklásban. A kormány még nem tárgyalt arról a kezdeményezésről, amely szerint egyesíthetnék az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, közölte az MTI-vel a kormányszóvivői iroda. A hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint a világban van példa a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, a pénzpiacok azonban negatívan fogadhatnák a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének tervezett összeolvasztását. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Kifejtette: a
60/78
nemzetközi gyakorlatban eltérő példák vannak a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet működésére, az a jellemzőbb, hogy a két szervezet egy intézményben működik. Úgy fogalmazott: "nyilván van egy háttér-sejtés is ebben", amely szerint a kormány ezzel a "huszárvágással" szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy "egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére". Török Zoltán hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. Úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás. Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik - mondta.
Forrás: Index
61/78
Eldőlt: ugyanolyan hitelt kapunk az IMF-től, mint 2008-ban 2011. December 14. Szerda A kedden megkezdődött tárgyalások a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között egyelőre az álláspontok tisztázását szolgálják, hogy ennek ismeretében írhassa meg Magyarország a hivatalos hitelkérő szándéklevelét a konkrét vállalásokkal együtt írja az Index.
A lap információi szerint - amely egybevág korábbi sajtóértesüléssel - az mostanra gyakorlatilag biztossá vált, hogy Magyarország csak olyan csomagban reménykedhet, amilyet 2008-ban is kaptunk a Nemzetközi Valutaalaptól és arra is felhívja a figyelmet, hogy a keményebb tárgyalópartner valójában az Európai Bizottság delegációja lehet, hasonlóan a 2008-2009-es eseményekhez. Azt, hogy 2008-hoz hasonlóan készenléti jellegű (SBA) hitelkeretet kaphatunk az IMF-től, az magyarázza, hogy a költségvetés helyzete és a kilátások nem teszik lehetővé, hogy olyan programban vegyünk részt, ami kevesebb ellenőrzéssel és lazább szabályokkal jár. Így ismét jönnek a negyedévenkénti gazdaságpolitikai felülvizsgálatok, és el kell fogadtatnunk az IMF és az EU képviselőivel egy menetrendet arra, hogyan szorítjuk le az államháztartási hiányt. A szervezetek az Index forrásai szerint bár nem szoktak agresszívak lenni, a gazdasági növekedési kilátások romlása és az eddigi - az IMF és az EU által sokat kritizált - gazdaságpolitikai lépések miatt azonban mégis izzasztó napok várnak az ország képviselőire a tárgyalásokon: Fellegi Tamásra, Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkárra és Rogán Antalra. Mellettük a jegybank részéről Simor András elnök és Karvalits Ferenc alelnök is részt vesz a tárgyalásokon, aminek az eredménye alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium stábja a következő hetekben kidolgozza azt a programot, amivel a szervezetek elé állunk januárban.
Forrás: Index
62/78
Nem kockázatos a deviza, ha így csinálod: 2011. December 14. Szerda A kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozás komoly hatással lehet a vállalkozások üzletmenetére, legyen szó az export-import tevékenységből eredő kockázatokról, vagy akár a devizahitelek törlesztőrészleteinek állandó változásairól. A gondokat megelőzendő, a hektikus árfolyammozgások ellen bankjuk segítségével a kis- és középvállalkozások (kkv) hatékonyan fel tudnak lépni.
Árfolyamkockázat? Van megoldás! A hazai kkv-k gazdálkodásának szempontjából komoly kockázatot jelent a devizaárfolyamok változékonysága. Sokaknak svájci frankban vagy euróban van hitelük, mások viszont külkereskedelmi tevékenységük révén, normál üzleti működésük közben is nagy kitettséggel számolhatnak. Természetesen van pénzügyi megoldás ezen kockázatok mérséklésére. A vállalkozás egy egyszerű banki ügylettel akár automatikusan is bebiztosíthatja magát a kiszámíthatatlanul változó árfolyamok ellen. (Ez) A mentőöv pedig nem más, mint a forward, azaz a határidős ügylet. A termék a következőképpen fest: tudjuk például, hogy 60 nap múlva 50 ezer eurót kell kifizetnünk egy külföldi beszállítónak. Ekkor vállalkozásunk egy 60 nap múlva esedékes határidős ügylet keretében 50 ezer eurót vesz a banktól úgy, hogy a jövbeni tranzakció árfolyamát már a kötés során rögzítjük a Treasuryvel. 60 nap elteltével, bárhol is legyen az EUR/HUF pillanatnyi árfolyama, az 50 ezer eurót az előre kialkudott határidős árfolyamon kapjuk meg. Ezzel a vállalkozás lényegében kiküszöbölte az árfolyam változásából adódó kockázatot. Abban az esetben, ha nem történik árfolyamváltozás, csak a szolgáltatás díját kell megtérítenünk. Ugyanakkor a határidős és pillanatnyi árfolyamokat összehasonlítva a teljesítés időpontjában nyereségünk vagy veszteségünk keletkezhet az árfolyam változásából. Bár kétségtelen, hogy sokak számára a lehetséges extra profit kecsegtető lehet, arról azonban nem szabad megfeledkeznie senkinek, hogy a fedezeti ügyletek célja elsősorban a biztonság megteremtése, s nem a nyereségtermelés. Ez a biztonság pedig a legtöbb vállalkozás számára elengedhetetlen a hosszú távú működőképességhez.. A cikk folytatása itt olvasható
Forrás: Pénzcentrum.hu
63/78
Ötmillióra büntették a diszkriminatív bankot 2011. December 13. Kedd A romákat éri a legtöbb diszkrimináció Budapesten az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) érkezett jelzések, panaszok szerint, de az anyaság és az életkor miatt is gyakori a hátrányos megkülönböztetés.
A hatóság szerint a romákkal szembeni diszkrimináció az iskolai szegregációban és a munka világában érzékelhető a leginkább, bár utóbbit nehezebb tetten érni, mert gyakran a kiválasztási eljárásig sem jutnak el a kisebbséghez tartozók. Csókás Erna elmondta: a panaszosok 30 százaléka a nemzeti vagy etnikai származása miatti megkülönböztetés miatt fordult a hatósághoz, de sokan jelentkeztek anyasággal, terhességgel, életkorral, politikai véleménnyel, fogyatékossággal vagy egészségi állapottal kapcsolatos diszkrimináció miatt is. Az EBH kártérítést ugyan nem ítélhet meg a hozzá panasszal fordulók javára, de a jogsértést elkövetőket akár 6 millió forintos pénzbírsággal is sújthatja. Az EBH munkatársai közölték, eddig a legnagyobb büntetést - 5 millió forintot - egy bankkal szemben szabták ki egy szolgáltatás igénybevételének a megtagadása miatt. A napokban zártak le egy olyan ügyet, amelyben szexuális zaklatás miatt egymillió forint volt a kiszabott bírság.
Forrás: MTI
64/78
Jövőre bekeményít az adóhatóság 2011. December 13. Kedd Erőteljesebb adóhatósági fellépésre számíthatnak jövőre az adófizetők, emelkedik a szankciók mértéke, nő a cégtulajdonosok, ügyvezetők felelőssége, hívja fel a figyelmet a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.
Az adóelkerülésre létrehozott fiktív cégek már eddig is az adóhatósági vizsgálatok célkeresztjében álltak, de ezután még erőteljesebb támadásokra kell számítaniuk. Az új adóregisztrációs eljárás keretében az adóellenőrök már a kezdeti szakaszban igyekeznek kiszűrni a fiktív cégalapításokat. Ha a leendő ügyvezetők vagy többségi tulajdonosok - illetve a kezükben lévő más cégek – kiemelkedő adótartozással rendelkeznek, nem kapnak adószámot, annak hiányában a cégbíróság megtagadja a bejegyzést. A már bejegyzett fiktív cégek is jobban aggódhatnak, őket az adószámuk azonnali törlésével büntetheti az adóhatóság. Az ügyeskedő cégalapítók nem lehetnek nyugodtak akkor sem, ha a vállalkozást nem szűrik ki az adóregisztrációs eljárás során. A frissen bejegyzett cégeknél ugyanis az adóhatóság kockázatelemzést végez, és ha a cég fennakad a rostán, részletes adatokat kell szolgáltatnia a cég tevékenységére, működési feltételeire vonatkozóan. Ha az adatok nem elég meggyőzőek, az adóhatóság fokozott felügyelet alá vonhatja a vállalkozást, és elrendelheti az áfa-bevallás gyakoribb benyújtását, az alapul szolgáló bizonylatok bemutatását vagy a bevallások adószakértő általi ellenjegyzését. Jelentősen növekszik a kiszabható bírságok összege. A jelenleg általánosan alkalmazható 50 százalékos adóbírsághoz képest, jövőre akár az adóhiány 200 százalékáig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja. Az iratmegőrzési kötelezettség a vállalatok, valamint szigorodnak a jogkövetkezmények: elmulasztása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, míg a kapcsolt vállalkozások közti ügyletekkel járó nyilvántartási kötelezettség megsértése akár 4 millió forintba is kerülhet a nem kellően körültekintő adózónak. A vállalatok ugyanakkor adóbevallásukban jelezhetik az adóhatóságnak, hogy az alapul fekvő jogszabály kétes értelmezése miatt téves lehet a bevallott adó összege. Ha az adóhatóság utólag megállapítja az adóhiányt, nem szabhat ki bírságot, még ha az adóhiányt az adózónak meg is kell fizetnie. A bejelentés nem vonatkozhat áfa-ra, innovációs járulékra, szokásos piaci árra és adókedvezmény igénybevételére, de minden más esetben csökkentheti a kisebb vállalkozások adókockázatát. A bevalláshoz ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvet kell csatolni.
Forrás: Index
65/78
Nem tervezi a kormány a nyugdíjak megadóztatását 2011. December 13. Kedd Nincs szó a nyugdíjak megadóztatásáról, sem az utazási kedvezmény vagy az özvegyi nyugdíj eltörléséről - közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MSZP-s Korózs Lajos hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva, írja az MTI.
A szocialista párt elnökségi tagja azt mondta, pártja szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások következményeként a kormánynak a Széll Kálmán-tervet és a konvergenciaprogramot is módosítania kell majd, ami újabb, a nyugdíjasokat sújtó megszorításokat vetít előre. A politikus azt kérdezte a kabinettől, tervezik-e a nyugdíjak megadóztatását, a 65 éven felüliek utazási kedvezményének megszüntetését, illetve az özvegyi nyugdíj eltörlését. A Fidesz szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Korózs Lajos spekulál és találgat arról, hogy milyen témakörökről fog tárgyalni az IMF Magyarországgal, mivel erről még nincsenek konkrét információk. Selmeczi Gabriella szerint "az MSZP ismételten bebizonyította, hogy nemzetellenes politikát folytat". A kormánypárt szóvivője hozzátette azt is, hogy a rokkantsági nyugdíjakat ezentúl rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásnak fogják hívni, s csak az elnevezés változik, nem pedig az ellátás tartalma. Megjegyezte, az új rendszer bevezetése nélkül is egészségügyi felülvizsgálatra lenne kötelezve 200 ezer ember, hiszen akinek nem élete végéig ismerték el rokkantságát, tehát egészségi állapotában változás, esetlegesen javulás várható, annak felülvizsgálatra kell mennie. Sem a 41 ezer forintos rokkantsági ellátásnak, sem a megváltozott munkaképességűek 28.720 forintos juttatásának, sem pedig a rehabilitációs ellátás 57.440 forintos, "Korózs Lajos által kitalált összege" nem fedi a valóságot, mert az ellátás összegét az érintett átlagkeresetéből számolják ki, tehát nincs egységes összegű ellátás - közölte Selmeczi Gabriella, hozzáfűzve, hogy minden megváltozott munkaképességű az állapotának megfelelő mértékű ellátást kap majd.
Forrás: MTI
66/78
Növelték vagyunokat az ingatlanalapok 2011. December 13. Kedd A hazai ingatlanalapok az ingatlanpiac stagnálása ellenére is növelni tudták vagyonukat, így az általuk kezelt közel 414 milliárd Ft-tal továbbra is a hazai befektetésialap-szektor negyedik legnagyobb kategóriáját adják, több mint 11%-os részesedéssel.
Az ingatlanalapok közel húsz szereplőt számláló piaca rendkívül koncentrált. A legnagyobb alap, az Erste ingatlanalapja például egymagában 186 milliárd Ft-os vagyonával a teljes részpiac 45%-át adja, a legnagyobb három alap vagyona meghaladja a szektor összvagyonának 70%-át, a legnagyobb hat alap pedig a kezelt vagyon több mint 91%-áért felel. Az ingatlanalapok összesített teljesítményét és vagyonváltozását lényegében a legnagyobb alapok határozzák meg. Bár üdvözlendő, hogy a hazai ingatlanalapok összességében ebben a nehéz környezetben is növelni tudták vagyonukat, az kevésbé örömteli, hogy idén jelentősen veszítettek népszerűségükből. Míg a 2008. évi válságot követő pánikban jelentős tőkekivonás - illetve a tőkemenekülés megakadályozása érdekében sok esetben zártvégűvé alakulás - jellemezte az alapokat, tavaly 106 milliárd Ft-nyi friss tőke érkezett a szektorba. A várt ingatlanpiaci és gazdasági fellendülés elmaradásával a befektetői érdeklődés azonban egyre fogyatkozott, majd idén májustól már elkezdődött a tőke kiáramlása az alapokból. Idén összesen szeptember végéig nettó 8,3 milliárd Ft-ot vontak ki a szektorból, a befektetők bizalma pedig láthatóan azóta sem javult. A cikk folytatása itt olvasható el
Forrás: ReSource
67/78
Mérsékelten, de jövőre drágul az ivóvíz is 2011. December 13. Kedd A víziközmű-törvénytől integrációt és a fejlesztésekre jutó források emelkedését várja a szektor, az átmeneti időszak azonban még okozhat problémákat. A vízdíjakat 2013-tól határozhatja meg az energiahivatal.
A vízközmű szektor húsz éve vár a területet szabályozó törvényre, ezért nagy mérföldkőnek tekinti a víziközmű törvény tervezetének benyújtását - mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) főtitkára. A törvénytervezetben foglalt egyik legnagyobb változást az árszabályozás jelenti, amely - bár eddig is állami, illetve önkormányzati hatósági feladat volt - a jövőben a Magyar Energia Hivatalon (MEH) belül létrehozott új szervezeti egység hatáskörébe tartozik majd. Ezzel lehetőség nyílik egy egységes, szabályozott és átlátható díjképzési rendszer kialakítására, amely az áram- és gázárhoz hasonlóan egy képlet alapján állapíthatja meg a vízért fizetendő összeget, sokrétű szempontok figyelembe vétele mellett, háttérbe szorulhatnak a gyakran politikai szempontokat is előtérbe helyező települési döntések. A legmagasabb és legalacsonyabb vízdíjak között jelenleg akár négyszeres különbség is lehet Magyarországon, az új díjképzést ezt hivatott kiszámíthatóbb és kalkulálhatóbb mederbe terelni. Mindez nem jelent majd országosan egységes árakat, azonban a törvény garanciákat jelenthet az eddig jellemzően elhanyagolt fejlesztésekre, felújításokra, az amortizáció elismerésére azzal, hogy a költségmegtérülés elvét érvényesítené a vízdíjak meghatározásában. A díjaknak ez alapján a jövőben tartalmazniuk kell majd ezeket a tételeket, a leendő jogszabály pedig gördülő fejlesztési tervek készítését írná elő a vízszolgáltatóknak, a fejlesztési és beruházási tervek megvalósulását pedig ellenőrizné is az állam. Nagy szerint ugyanakkor ilyen körülmények között is több évre lehet szükség ahhoz, hogy érezhető javulás induljon el a víziközmű-szektorban, ez is elsősorban olyan településeken várható, ahol uniós források is rendelkezésre állnak a szükséges fejlesztésekhez. A törvénytervezet a jövőben csak állami és települési önkormányzati tulajdonlást preferál a szektorban. A működési engedélyeket a jövőben MEH erre a célra kialakított szervezeti egysége adja majd ki a szolgáltatóknak, amelyeknek szigorú akkreditációs feltételeknek kell majd megfelelniük, azaz minden ma működő szolgáltatónak is újra engedélyért kell majd folyamodnia a hivatalhoz. Az felhasználói egyenérték (vagyis az ellátandó fogyasztók száma) kapcsán előírt feltételek a szektorban tevékenykedő vállalatok száma jelentősen, a jelenlegi 400 körüli mennyiségről akár egy nagyságrenddel is csökkenhet, elsősorban a kisebb helyhatóságok szolgáltatóiak megszűnésére, integrációjára lehet számítani. A szolgáltatóknak 2012 júliusáig (azaz a törvény hatályba lépését követő fél éven belül) kell majd beadniuk kérelmeiket. A főtitkár szerint azonban azt egyelőre nem lehet látni, hogy mely cégek maradhatnak talpon, a szektoron belül azonban már elindultak olyan törekvések amelyek a kisebb önkormányzati cégek közötti partnerségi lehetőségek feltérképezésére irányulnak.
Forrás: Napi.hu
68/78
Itt van Orbán javaslata a minimálbérről 2011. December 13. Kedd A kormány 93 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos garantált bérminimumot javasolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hétfői ülésén - mondta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az ülést követő tájékoztatón.
A kormány korábbi javaslata még 92 ezer forint volt. Az államtitkár elmondta: a munkáltatókat arra kéri a kormány, hogy öt százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk hajtsák végre, miközben efölött a minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A költségvetés számára a bérkompenzáció, elsősorban a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál, százmilliárdos kiadást jelent - felelte az államtitkár az MTI kérdésére. A korábban számított és a már beadott költségvetésben szereplő összeg 84 milliárd forint. Magyarázatként hozzáfűzte: az öt százalékon felül a szakértői számítások szerint 10-15 százalékos bérkompenzációra kerülhet sor. "Az elmúlt hetekben a munkáltatókkal folytatott konzultációk során alakult ki az az álláspont, hogy az öt százalék feletti sávban a kormánynak kell vállalnia az adójóváírás miatt kieső bér kompenzációját" - fogalmazott Czomba Sándor. Az államtitkár közölte: a következő kormányülés után, még karácsony előtt megszületik a kompenzációval kapcsolatos végrehajtási rendelet. Emellett a vállalkozókat útmutatókkal, irányelvekkel segítik, mivel a kormányrendelet nem tartalmaz minden részletet - tette hozzá.
Forrás: MTI
69/78
Drágulást hozhat jövőre a gyenge forint 2011. December 13. Kedd Novemberben további árnövekedésre lehet számítani, a fiskális mindeközben nem segítik az inflációs várakozások lehorgonyzását.
szigorítások
A júliusi mélypont óta folyamatosan kúsznak felfelé az árak, és a már novembertől megjelenő jövedékiadó-emelés, valamint a januártól élő 27 százalékos áfa még nagyobb mértékben ráerősít a dinamikára. A Napi-konszenzus így 4,1 százalékos fogyasztói árindexet vár 2011 utolsó előtti hónapjára, ami decemberben egy hajszálnyival csökkenhet. A legfrissebb számokat holnap teszi közzé a KSH. A viszonyítási pontként megjelenő 2010. év végi bázis még viszonylag alacsony szinten képes tartani az ütemet. Az adóváltozásokon túl viszont van még kockázati tényező: az árfolyam − mondta Samu János, a Concorde makroközgazdásza. Nem valószínű, hogy hamar 300 forint alá megy az euró, így az importált árukba gyorsan begyűrűzhetnek az árak. Ha lesz EU−IMF-megállapodás, akkor év végére 280 körülre csökkenhet ugyan a forintkurzus, de addig bőven lesznek ideges periódusok a piacon, amelyek nem engednek teret az árazási ütem mérséklődésének. Ugyanakkor ha a nemzetközi intézmények kérnék a költségbefagyasztással, valamint az energiahordozók (gáz, távhő, villany) ársapkájával járó tételek újragondolását, az tovább gyorsíthatja az árak növekedését. Az alacsony belső kereslet és a laza munkaerőpiac mellett nincs érdemi tér az áremelkedésre, mégis, a vállalatok egyre kevésbé képesek lenyelni vagy a termékszerkezet átalakításával kikerülni a gyengülő forintból származó többletköltséget. Így a januári áfaemeléssel együtt alulról súrolja majd az árindex a hat százalékot − véli Oszlay András, a Takarékbank elemzője. Jövő év végére a forint erősödése, valamint a bázishatás mérsékli majd valamelyest az árindexet, az éves átlag a konszenzus szerint így is 4,7 százalékon marad − szemben az idénre várt 3,9 százalékkal. Bár az összeg a hagyományos éves szintekhez képest mérsékeltnek számít, a mostani időszak nem tekinthető szokásos évnek. Korábban többen úgy vélekedtek, ha másra nem is lesz jó a válság, legalább az árak beragadásával segítheti az inflációs várakozások horgonyzását. Az adóemelések azonban veszélyeztetik ezt. Magyarországon sosem volt hiteles antiinflációs politika, a fiskális szigorítások gyakran az egyes termékek árait érintő adóemelésekben csapódtak le, így a magyar társadalom emlékképében nincs olyan nominális horgony, amely elősegíthetné a várakozások mérséklődését − mondta Oszlay. Így hiába esik kívül az egyszeri drágítás a jegybanki horizonton, a hazai árképzésben gyökeret verhet.
Forrás: Napi.hu
70/78
Megjött a figyelmeztetés: rendkívüli évünk lesz jövőre 2011. December 12. Hétfő Sokan örülhetnek, hogy hamarosan vége a 2011-es, válságtól hangos évnek, megkönnyebbülni azonban nem fognak, miután egyre biztosabb, hogy a következő év is legalább ennyire feszültséggel teli lesz. Ezúttal az OECD hívta fel a figyelmet arra, hogy a fejlett államok piaci forrásbevonása (kötvénykibocsátása) nagyon nehéz lesz egy válsággal sújtott befektetői környezetben.
Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a brüsszeli tanácskozás után vetítette előre, hogy "2012 nehezebb lesz az EU-nak, mint azt akár az előző csúcson gondolni lehetett, főleg az év első felében lesznek nagy finanszírozási igények". Rendkívüli év lesz jövőre a piacok és a kormányok számára, miután extrém bizonytalanság fogja övezni világot az euróövezet és a globális gazdaság problémái miatt, miközben a fejlett államok forrásbevonása még az idei 10 ezer milliárd dollárt is meg fogja haladni - figyelmeztet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentésében. A Financial Times birtokába jutott, e hónapban publikálandó OECD jelentés arra mutat rá, hogy a pénzügyi feszültségek jövőre is folytatódhatnak, mivel a piacokat az "állati ösztön" fogja vezérelni, annak kiszámíthatatlan természete, és ez pedig veszélyt jelent számos állam piaci forrásbevonására. Hans Blommestein, az OECD illetékese arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacok néhány helyzetre az állati ösztönük alapján fognak reagálni, ami feljebb tolhatja a hozamokat, ezzel súlyos következményeket okozva a szuverén adósságok fenntarthatóságára. Számos OECD-állam óriási kihívásokkal fog szembesülni a közeljövőben, amikor jelentős méretű forrásbevonásra készül a piacról - írja a jelentés. Ezek alapján tehát veszély fenyegeti az egyes államok adósságának megújítását, valamint a hiányok finanszírozását, ami végül oda vezethet, hogy az országok külső pénzügyi segítségre szorulnak - írja a Financial Times cikke. Az OECD-államoknál (amelybe Magyarország is tartozik) jövőre összesen 10 500 milliárd dollárnyi finanszírozási igény jelentkezik, ami növekedést jelent az ide 10 400 milliárd dolláros összeg után. Az OECD jelentése emlékeztet arra, hogy 2007 óta 1000 milliárd dollárral növekedett a finanszírozási igény és 2005 óta megduplázódott ez az összeg. Ezért még a legnagyobb országok, így például Spanyolország és Olaszország is közel állnak ahhoz, hogy elveszítsék hozzáférésüket a piaci forrásbevonáshoz - írja az üzleti napilap. A hamarosan napvilágra kerülő jelentés szerint a rövid távú állampapír-kibocsátás aránya nagyon magas lesz jövőre, 44% körül fog alakulni, ami egyes befektetők szerint nagyon aggasztó. Az OECD arra is figyelmeztet, hogy sok eddig biztonságosnak hitt állam elveszítheti kiváltságos helyzetét, nemcsak a már sokat emlegetett Spanyolország vagy Olaszország, hanem Franciaország és Ausztria is.
Forrás: Portfolio.hu
71/78
4 százalék feletti magyar inflációt várnak az angolok 2011. December 12. Hétfő Londoni felzárkózó piaci elemzők egyöntetű előrejelzései szerint a múlt hónapban valószínűleg 4 százalék fölé gyorsult az éves összevetésű infláció Magyarországon, elsősorban a forintgyengülés átszűrődő hatásai miatt.
A felmérésébe bevont elemzők prognózisai széles sávban, 4,2-4,7 százalék között mozognak. Októberben 3,9 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon. A legmagasabb, 4,7 százalékos becslést a novemberi éves inflációra a Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői adták, de a JP Morgan és a 4cast szakértői is legalább 4,5 százalékos éves inflációs ütemet jósoltak a múlt hónapra.
Forrás: MTI
72/78
Százmilliárdos megszorítás jön Magyarországon? 2011. December 12. Hétfő A jelenlegi gazdasági kilátások mellett 100-200 milliárd forint további megszorításra lenne szükség. A bevételi oldal már most súlyosan terhelt, a kiadási viszont rendkívül érzékeny terület.
A kormány mindig váratlan meglepetéseket tartogat a büdzsékészítés folyamatát nyomon követőknek. Miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, majd Cséfalvay Zoltán államtitkár megerősítette, hogy a korábban várt másfél százaléknál alacsonyabb, 0,5-1 százalékos lehet jövőre a GDP-növekedés üteme, a költségvetést végül mégis 1,5 százalékos növekedés (és 268 forintos euró) mellett terjesztette be az Országgyűlés. Orbán Viktor kormányfő két hétre rá a brüsszeli EU-csúcs pénteki napját érezte a legmegfelelőbb pillanatnak, hogy bejelentse, módosítani kell a makropályán, mivel a külső piacok a vártnál lassabban és gyengébben teljesíthetnek majd. Mekkora GDP-re számít a kormány? Nehéz azonban megmondani, hogy milyen mértékben rontana a kormány a tervezett GDP-ütemen és ez jelentene-e további megszorítást. A hivatalos kommunikáció ugyanis az NGM akkora tartalékot tárazott be, amely még fél százalékos növekedés mellett is elviszi a hátán a büdzsét. A kormány azonban a piaccal és az elemző cégekkel szemben a lefele korrigált prognózisok versenyében lépés hátrányban van. Többek között a GKI, de már az OECD is recessziótól tart, elsősorban az eurózónát övező borús kilátások miatt. Ha a költségvetés minden tartalékát feléli a kormány és a GDP stagnálna, akkor a 2,5 százalékos GDP-arányos deficit ugyan nem, de a három százalék körüli szint még tartható lenne - véli Samu János, a Concorde közgazdásza. Ugyanakkor ez azt jelentené, hogy semmilyen mozgástere nem maradna a kormánynak, miközben a recesszió valószínűsége fokozatosan növekszik. A mozgástér legalább egy 100 milliárdos plusz tartalékot igényelne, de egy e fölötti 100-200 milliárd forintnyi további megtakarítás is szükséges lenne ahhoz, hogy egy visszaesést követően is tartsa magát Magyarország a vállalt hiánycélhoz. Egy európai recesszió is elképzelhető A GDP pénteken publikált harmadik negyedéves üteme 1,4 százalék volt, azonban az összetétele egy cseppet sem biztató. A termelési oldalon ugyanis a mezőgazdaság hatalmas lendületet adott a mutatónak, már pedig jövőre semmi sem biztosítja, hogy ez megmarad. A kormányfő ráadásul egy elég borús képet festett fel az európai gazdaságról, amelyről az előrejelzések egyre inkább technikai értelemben vett recenziót várnak az első félévre (azaz két egymást követő negyedévben is csökkenjen a szezonálisan kiigazított GDP negyedéves üteme), de vannak, akik akár az éves szintű visszaesést sem zárják ki. A magyar kormány eddig folyamatosan a hazai gazdaság által kiemelt jelentőséggel bíró Németországéhoz igazította a növekedési ütemet, és az tényleg igaz, hogy a hivatalos német GDP-előrejelzés vidámabb annál, mint amit az eurózóna állapota sugall.
73/78
A költségvetés átállhat a vészforgatókönyvre Ugyanakkor ha Orbán is ilyen pesszimistán beszél, elképzelhető, hogy a makropályát recessziós forgatókönyvre állítanák be - vetette fel Oszlay András, a Takarékbank elemzője, aki jelenleg elég pesszimista abban, hogy a költségvetés és makropálya mellett ténylegesen elérhető lenne a várt 2,5 százalékos deficit. Ha a kormány tényleg teljesíteni akarja a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, ahhoz 100-200 milliárdot valahonnan szereznie kell. A bevételi oldal eleve súlyosan terhelt, és úgy tűnik nincs már érdemi mozgástér - bár sok meglepetés volt már kormányzati oldalon az utóbbi időben -, ellenben a kiadási oldalon még elképzelhető, hogy vannak tartalékok. Ez azonban szintén érzékeny terep - tette hozzá Oszlay. Az egészségügy és az oktatás ugyanakkor biztosan olyan sorok, amelyekből további lefaragás a hosszú távú jövőt ásná alá. Más elemzők azonban szimplán nem tudták értelmezni a kormányfő kijelentését. Korábban ugyanis egyszerűbb lett volna átalakítani a költségvetést, most viszont hamarosan elvileg elfogadnák már a büdzsét és nem látni, hogy mennyire akarja tényleg újragondolni a kormány az egészet.
Forrás: Napi.hu
74/78
Költségvetési présben az önkormányzatok 2011. December 12. Hétfő A jövőben nem tervezhetik deficittel költségvetésüket a települések és önállóan nem dönthetnek hitelek felvételéről sem - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára újságíróknak csütörtökön, Pécsett.
Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak a jövőben szigorú költségvetési fegyelmet kell gyakorolniuk. „Látni kell, hogy a magas államadóssági szint, Magyarország külső piacoknak való kitettsége, az önkormányzatok adóssági szintje mind azt mutatják, hogy az eladósodottságot valahol meg kell állítani” - mondta. Az önkormányzatok hitelfelvételét központi, minisztériumi engedélyhez kell kötni az államtitkár szerint. Megjegyezte, hogy a tavalyi államháztartási hiányt 3,8 százalékra tervezték, mégis 4,2 százalék lett az év végére. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy „az önkormányzatoknál maradt egy-két elvarratlan szál” - fogalmazott. Mind a települések hitelfelvételének engedélyhez való kötését, mind deficites költségvetéssel való tervezés megtiltását a még formálódó önkormányzati törvényben fogják szabályozni, ezért részletekről az államtitkár nem tudott nyilatkozni. Cséfalvay Zoltán azt követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy Magyarország aktuális gazdaságpolitikai kérdései címmel tartott előadást a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az intézmény hallgatóinak és oktatóinak. Az államtitkár az eurózóna válságáról, és a várható kilátásokról, valamint Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről szóló előadásában megjegyezte: a prognózisok szerint az Európai Unióban hazánk lesz a nyolc közül az egyik olyan olyan állam jövőre, amely tartani tudja a három százalék alatti államháztartási hiányt. Az ország leminősítésével kapcsolatban azt mondta: annak üzenete, hogy a kormánynak tovább kell vinnie mindazokat az átalakításokat, amelyek a Széll Kálmán Tervvel már elkezdődtek.
Forrás: MTI
75/78
Property News 2011 50. hét
76/78
CEE property investment volmes set for record year 2011. December 16. Péntek Commercial property investment volumes in Central and Eastern Europe (CEE) totalled €8.7 billion at the end of November 2011, twice the level registered in the same period in 2010, according to the latest data from CBRE.
Based on the pipeline of deals waiting to be closed till the year-end, 2011 investment turnover could become CEE’s third strongest year in history. The year’s total is significantly below the peak achieved in 2007 (€14.6 bn); however, it’s already close to the third strongest achieved in 2008 of €9.5 bn. Despite the strong performance to date in 2011, continued uncertainty surrounding the sustainability of the eurozone has now started to affect property investment deal flow in most CEE markets. Based on October and November results, the total amount in the fourth quarter of 2011 (€550 mln) is currently significantly below the quarterly average measured during Q1-Q3 2011 (at least €2.5 bn per quarter). Despite a slowdown of activity the continued domination by the Polish, Russian and Czech markets is visible, based both on transactions closed as well as on the significant pipeline of deals waiting to be closed. Increased risk perception across Europe has also started to affect the Hungarian and South Eastern European (SEE) markets again in recent weeks. This is reflected by generally less interest in these markets by the international investment community. With the exception of some activity in Romania, Southeastern Europe has remained quiet since the summer, whilst several transactions closed during H1 2011. Patrick O’Gorman, Director of CEE Capital Markets, CBRE, added: “A new wave of uncertainty has started to significantly impact the availability of financing. Since CEE is still strongly dependent on Western European banks, this is likely to restrict deal flow into 2012. The direct impact is that transactions take longer to complete or collapse. Larger scale transactions are particularly feeling the impact, with some postponed to 2012 depending on bank finance. With all of this uncertainty in the market, it is unlikely that investment volumes will increase further during the first quarter of 2012. Recent strong increases in investment volumes in CEE were dependent on some large transactions taking place, a factor less likely to remain a driver in the short to medium term future. With many investors struggling to negotiate bank finance, equity investors are now seeing less competition for conservative prime investments in most markets. Based on their risk/return-profiles it is likely that these investors will continue to focus their attention largely on prime assets in Poland and Czech Republic.” Gábor Borbély, Head of Research & Consultancy at CBRE Budapest, added: “Hungarian property investment market is also highly dependent on cross-border buyers. Although in the first half of the year, Hungarian purchasers were really active, large value transactions are still done only by international investors. As any example for this, recently published purchase of the Four Seasons Hotel by the Oman based State General Reserve Fund, was the largest single asset transaction in Hungary this year. Overall investment volume in 2011 will far exceed EUR 500 million compared to less than EUR 200 million last year. We expect to see more transactions to close in the prime segment but beyond this category the market is likely to remain untested by foreign institutional buyers.”
77/78
Forrás: CBRE
78/78
