MAGUKRÓL – MAGUKAK Új évfolyam 118. szám
A szent keresztségben részesült: – Daragus Delinke Iringó, Gergely Ágnes.
Az Úr hazahívta: – Csillag Teréz, Csapó György, Jecza Tibor.
Irgalmas Jézus, adj neki örök nyugodalmat!
Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője és népednek jó pásztora legyen. Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára.
Kiss Jenő
Márton Áron Ecce sacerdos magnus. Íme a főpap! Fiatal fővel, fők közt is a fő! lobos szeméből pillagyújtó hő csap, s gyűrűjében megvillan a kő. A Gondviselés nem adhatta volna méltóbb kezébe a pásztorbotot, mint Néki, aki egykor — drága csorda! — pipék meg bárányok pásztora volt. Köszöntsük Őt, az új s a régi pásztort, kit megszületni földes szoba látott, köszöntsük, condrás népek gyermekét! Felé tekintünk most a pusztaságon, hogyha főpap, legyen valóban Áron: fakassza rügybe sorsunk vesszejét!
12
2009 február
S E PS I S Z E TGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ A Gyulafehérvári Egyházmegye a 2009. évben alapításának 1000. éfordulóját ünnepli. Ebben a millenniumi évben kiemelkedő dátum február 12-e. 1939-ben ezen a napon szentelték püspökké boldog emlékű Márton Áron püspök urat. Hetven évvel ezelőtt volt a nagy esemény. Az Egyházi Tudósító februári számát teljes terjedelmében Márton Áron püspök úr emlékének szenteljük. A püspök-atya életútját dr. Marton József professzor úr összeállításából vettük. Az ő élete, alakja, tanítása, kitartó életpéldája legyen világító fáklya, útmutató. Legyen közbenjárónk! A 20. század erdélyi nagyok Panteonjában egyik fő hely Márton Áront illeti. A csíkszentdomokosi szülői házban 1896. augusztus 28-án, született a Márton Ágoston és Kurkó Juliánna római katolikus földműves-szülők harmadik gyermekeként. Életének alakulását érzékenyen érintette szülőföldje történelmi és földrajzi helyzete. Márton Áron mélyen vallásos családban nevelkedett. Elemi iskoláit a csíkszentdomokosi Római Katolikus Elemi Népiskolában kitűnő eredménnyel végezte. 1907-ben ösztöndíjas kisdiákként a csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1911-ben az ősi csíksomlyói gimnáziumot Csíkszeredába költöztették. Ebben az „új főgimnáziumban“ (amely ma a Márton Áron nevet viseli) kezdte el a gimnázium felső tagozatát. Líceumi tanulmányait Gyulafehérvárott fejezte be, mivel papi hivatást érzett magában. Mailáth G. Károly püspök a papságra készülő gimnazistákat — hivatásápolás céljából — az egyházmegye iskoláiból a gyulafehérvári főgimnáziumba gyűjtötte. Itt érettségizett 1915. június 12-én. Érettségije után három napra besorozták kato-
nának, majd harctéri szolgálatra osztották be. In- befejeztével állás után nézett. Egyik barátjával dulás előtt, az udvarhelyi állomáson édesanyja Brassóba mentek, hogy a Schiel gyárban vaseszrózsafüzérét nyújtotta át fiának. Később, az első tergályosok legyenek. világháborúra emlékezve így vall erről az eseMárton Áron életének és egész tevékenységéményről: „… az mentett meg engem.“ nek meghatározó momentuma az a kegyelmi pilAz osztrák–magyar hadseregben először a lanat, amelyben a papi hivatással kapcsolatos végszékelyudvarhelyi 82-es gyalogezred közkatoná- ső döntését meghozta. A brassói jelentkezéskor ja, majd tizedes és hadapród-jelölt lett. Szinte egy kapja ugyanis a kijózanító pofont, másképpen foéves doberdói harctéri szolgálat után, 1916 nyarán galmazva: papi hivatásához a végső kegyelmet. A Nagyszebenben tisztiiskolai kiképzésben része- gyár szász nemzetiségű igazgatója elutasítja őket, sült, hogy azmert nem száután a Monarszok. A nemchia keleti hazetiségében és tárán és az oszemélyében lasz fronton megalázott védje a hazát. Márton Áron Katonái és társával hazatiszttársai egytér, majd rövid formán szeretvívódás után ték. Szigorú, megérti, hogy de beosztottjaIsten őt más it megbecsülő munkára, néhadnagy volt. pének sajátos Nem félt a veszolgálatára szélyes helyszánta. Erre, zetektől, négymár érett fejA püspökszentelés 1939-ben szer sebesült. jel, a GyulafeA végsőkig kitartott. 1919 áprilisában részt vett a hérvári Teológián tudatosan készült fel. székely hadosztály tiszai hadműveleteiben, amiért 1920. október 11-én, már kissé megkésve jehadifogolyként rövid időre a brassói Fellegvárba lentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. Megjezárták. Emiatt nevezték el falubeli barátai „fogoly lenésével új színt hozott a Teológiára. Feltűnően úrnak“. határozott és kiegyensúlyozott. Tanulótársai köréA harctéri szolgálat után másfél évig szülőfa- ben nemcsak kora miatt, hanem személyi értékei lujában tartózkodott. Bár gimnazista korában már révén is tekintélyre tett szert. Tanulmányban és ébredezett lelkében a papi hivatás csírája, a nagy magatartásban kiváló és érett szeminarista volt politikai átalakulás döntésképtelenné tette őt is, mindvégig. Elöljáróinak nem volt nehéz benne akárcsak a többi huszonéves erdélyi magyar fia- felfedezni a jövő kiváló papját. A róla szóló tanátalt. Embert-próbáló időszak volt az. A világhábo- ri jellemzéseket prófétikus írásoknak mondhatjuk: rú után Erdély nagy átalakulása következett be. „Világos fő, tartalmas lélek, gerinces jellem, … A A trianoni békediktátum után cselekvésre ha- legszebb reményekre jogosít… Sokat várhat tőle tározta el magát. A hat éve érettségizett fiatalem- az egyházmegye.“ ber, a háború poklait és várfogságát megjárt és 1924. július 6-án a gyulafehérvári székesegyleszerelt katona 1920 őszén tehetetlenségben és házban szentelte pappá Mailáth G. Károly erdélyi tétlenségben vergődve tudomásul vette a trianoni püspök. Az első ünnepélyes szentmiséjét szülőfadöntést. Eszményei, szép reményei szertefoszlot- lujában mutatta be. tak, de józan ítélőképessége és akaratereje megA frissen szentelt Márton Áron tudatosan és maradt. Nem kívánt csíkszentdomokosi otthoná- lelkesen indul az „aratásba“. ban tovább tétlenkedni, ezért a nyári munkák A 20-as években az erdélyi magyarságnak 2
Dávid Erzsébet:
Láttam a püspököt Akik most itt vannak, azoknak nem újság De nekem ritka, óriás dolog. Reszket a lelkem, kicsordul a könnyem A szívem olyan hevesen dobog. Láttam a püspököt. A Székesegyház oszloperdejében Száz fiatal pap állott sorfalat, Orgona zúgott, kórus harsonázott Míg áldást osztva lassan elhaladt. Láttam a püspököt. Kicsi lett, sovány, meg van öregedve de nekem mégis óriási nagy. Gyenge szavában elsodró erő van Pedig olyan halk mint a fuvalat. Láttam a püspököt. Meghajlott vállát szinte földig nyomja A láthatatlan súlyos nagy kereszt Az arca fáradt, de áldó kezében az Örökélet ereje remeg. Láttam a püspököt. Nem szólott hozzám s nem szóltam hozzá Ő azt se tudja, hogy én ki vagyok, de kezét áldón felém is emelte S a boldogságtól a szemem ragyog. Láttam a püspököt.
11
utat talált a lelkekhez. De az emberek is igyekez- csúzó körlevelében papjainak és híveinek imáiba tek őhozzá. Rezidenciáját „otthonná“ varázsolta. ajánlotta magát. Életének utolsó hónapjai szenveSzeretettel fogadott minden hozzá igyekvő em- déssel telített. Óriásiak voltak a fájdalmai, de febert. gyelmezetten és türelemmel viselte. Így érkezett Püspöksége idején (1938–1980) szinte végig el mennyei születésének napja. Székesegyházáőrálló „fogoly úr“ volt, amint csíkszentdomokosi nak búcsúünnepén, 1980. szeptember 29-én viszlegénytársai szólították: szaadta halhatatlan lelkét Teremtőjének. Rómá— Gyulafehérvár fogban az 5. püspöki szinólya volt a bécsi döntés duson Márton Áron halálután, hírére a résztvevő püs— a börtön foglya a pökök egyperces néma kommunista hatalom behallgatással tisztelegtek. rendezkedésekor, II. János Pál pápa az októ— püspöki rezidenciber 1-i általános kihallájának foglya egy évtizegatáson többek között edig, zeket mondta: „Tegnap — s amikor polgárjoérkezett a hír Rómába, gait visszaadták, már saját hogy Msgr. Márton Áront, gyengeségének lett a fogGyulafehérvár volt püslya. pökét, az Atya hazaszólíFogoly volt és mégis totta… Áldott marad emszabad, sőt megalázott helyléke, rendkívüli jósága, zetében is képes volt málángoló apostoli buzgósásokat szabaddá tenni és ga, valamint a Péter széfelüdíteni. Lelkileg megkével való bensőséges és gyötörtek, testileg megállhatatos egysége miatt.“ kínzottak, mindenükből 1980. október 4-én temetkiforgatottak, önmagukkal ték el a gyulafehérvári 1980. május 12-én viaskodók, papok és híszékesegyház kriptájába. vek, katolikusok és nem katolikusok, írók és kölGondolatait és tanácsait, ha mernénk megfontők, lelkiismeretfurdalást érző tanügyiek, jó és tolni és megcselekedni, a mának is utat mutatnákevésbé jó szándékú emberek vigaszra és eligazí- nak: „Az egyetemes bizonytalanság napjaiban tásra találtak nála. Mindenki élménnyel és meg- megbizonyosodtunk afelől, hogy egyedül vagyunk erősödve távozott a Püspöktől. és a magunk erején kívül csak Istenre támaszAz 1970-es évek elején egészségi állapota fo- kodhatunk. ... A szenvedés nagy nevelő iskola, s kozatosan gyengült. 1974-ben súlyos prosztata- velünk is beláttatta, amire különben a kényelmes krízisen esett át. A prosztatarák által előidézett napokban kevés hajlamot mutatunk, hogy összesúlyos fájdalmak ellenére Márton Áron továbbra tartsunk, egymást megértsük és támogassuk, az is hűségesen teljesítette főpásztori kötelességeit. érdek-ellentéteket és társadalmi válaszfalakat Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmen- eltüntessük, mert a magunk sorsát csak magunk és tését 1976–1978 között, de a helyzetre való tekin- csak minden erőnk összefogásával munkálhatjuk tettel a pápa nem fogadta el. II. János Pál pápa eredményesen.” 1980. április 2-án mentette fel a gyulafehérvári egyházmegye kormányzása alól. Május 15-én bocsátotta ki utolsó körlevelét. „…Szeretett Híveim, mint főpásztorotok elsősorban a hitet akartam megerősíteni lelketekben és a hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül.“ A püspök bú10
értelmiségi rétege volt ugyan, de vezetők nélkül postoli nuncius lelkes papi és hívő közösség jevergődött, nagyon lassan szerveződött. Márton lenlétében Márton Áront püspökké szentelte a Áron ekkor állt be az ébresztő munkába. A legal- kolozsvári Szent Mihály templomban. kalmasabb pillanatban lépett a porondra, hogy Szentelése napján elhangzott felejthetetlen életpéldájával és szavaival népe körében az irány- szavait, nem szabad ma sem elhallgatnunk: „Valtű szerepét évtizedeken át betöltse. Apostoli kül- lom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, detésének lelkiismeretes teljesítése mellett nem amelyeknek alapján minden igaz embernek tazárkózott el kora társadalmának evilági kihívása- lálkozniok kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek itól sem. völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a Két évig tartó gyulafehérvári szolgálat után, síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a 1932 őszétől, Kolozsvár lesz Márton Áron szá- népek Erdély földjén, ahol három nyelven bemára az igazi munkatér: az egyetemi ifjúság lel- szélnek és hat-hét féle szertartás szerint imádják kipásztora, a KatoIstent, de van a Teológus koromban nagyon sokszor ministráltam krisztusi evangélilikus Népszövetség igazgatója, majd a boldog emlékű Márton Áron püspök úrnak. umnak ereje, amely Az volt a szokása, hogy szentmise után leült a papi hozzásegít ahhoz, kolozsvári Szent Mihály egyházköz- székre, s hosszan imádkozott. Imája alatt mi is ott marad- hogy különféle elség plébánosa. A tunk. Én mindig az arcát figyeltem. em egyszer gondter- lentétek összhangromániai nemzeti hes, fájdalmas volt ez az arc. Csak most értem meg iga- ba olvadjanak fel kisebbségek iskolá- zán miért. Értünk, erdélyi keresztényekért, magyarokért és a testvéri együttit veszélyeztető An- szenvedett a püspök. S megfigyeltem a nagy változást. működés útját eg h e l e s c u - t ö r v é - Imádsága végére kisimult az arca, a barázdák eltűntek, gyengessék.“ nyek, rendeletek nyugodt lett az ember. Már akkor felfedeztem, hogy az Ígérem, püsmég inkább cselek- imának milyen csodálatos ereje van. A nagy püspök pökké szentelésemvésre késztetik a gondját, baját problémáját Isten elé vitte s lám az Ég nem nek ezen a felejtherendkívül energi- maradt néma. Mindig válaszol, csak legyen halló fülünk, tetlen ünnepnapkus, kiváló szerve- s képesek legyünk befogadni az ég Szeretetét. ján, hogy ezekkel a Ebben mester volt a püspök. ző és mély lelkiéletörténelmi adottsáSzabó Lajos – kanonok gokkal számot vetet élő fiatal papot. Dr. György Lajostek, amint azt a sal, Az Erdélyi Iskola néven, népnevelő és kultú- múltban is tettem, a sorsközösségnek ezt a szavát rális, politikamentes folyóiratot indít. megfogadom és az együtthaladás útját egyengeTevékenységével nemcsak Kolozsvárt, ha- tem. Minden küzdő emberben testvéremet akarom nem az egész egyházmegye életét megpezsdítette, látni és amennyire segítségükre tudok lenni, leébresztgette az alvó lelkeket. Méltósági kitünteté- szek és terhüket vállaimra venni igyekszem“. sek nélkül méltóságteljesen végezte kötelességét, Márton Áron püspöki címerében a halmok fötele ambícióval, küzdelemmel. lött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld Ökumenikus szellemével felbecsülhetetlen havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, köhatást gyakorolt az — izraelitát is beleszámítva zépen a Pax jele, melynek két oldalán Csík címe— öt felekezet között megosztott erdélyi magyar- réből a Nap és a Hold látható. Ezzel is jelezni ság lelki egységére. Nem véletlen, hogy amikor akarta: Csík magas méltóságba, terhes feladatok 1938 karácsonyán XI. Pius pápa a 42 éves Már- elé állított fia vállalja mindig a zöld fenyő hivatáton Áront kinevezte a megüresedett gyulafehér- sát, kopári körülmények között is görcsösen ravári püspöki székbe, az új püspököt kitörő öröm- gaszkodik az életadó értékekhez és irányt mutat; mel fogadta Erdély hívő népe, felekezeti hovatar- gerinces egyenességet és égbelendülő bátorságot tozástól függetlenül. tanúsít. on recuso laborem (Nem vonakodom a 1939. február 12. emlékezetes nap marad Er- munkától, ill. a munkával járó erőkifejtéstől, fáradély történelmében. Andrea Cassulo romániai a- dozástól, szenvedéstől). 3
Márton Áront a lehető legkritikusabb helyzetben állította a gondviselés az erdélyi egyházmegye élére. Megfontolt, határozott magatartásával és az emberekhez közel álló személyiségével tartóoszlopa lett az egyensúlyából kibillentett népünknek, úgy, ahogyan beígérte 1939. március 31-én kelt beköszöntő szózatában: „Szent hivatalom kötelez, hogy egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és a tanulás lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és egyszerű embereknek, az élet kegyeltjeinek és az élet szerencsétlenjeinek, bűnösöknek és a kegyelem áldottjainak.” Az 1938-ban II. Károly román király által bevezetett diktatúra felszámolta a többpártrendszert, s ezáltal megszüntette az erdélyi magyarságot képviselő Magyar Pártot, betiltotta a párti szervezkedést is. 1940-ben, a második bécsi döntés — Erdély kettészakítása — után Márton Áron nem élt a „nagy lehetőséggel“, nem települt át szeretett és számára hírnevet hozó városába, Kolozsvárra. Pedig voltak szempontok, melyek szerint előnyösebb lett volna elhagyni az ősi püspöki székhelyt, s átköltözni a magyarországi részekre, mert itt élt a hívek túlnyomó többsége. Kettészakadt egyházmegyéjének kisebbségi sorsba került és sanyargatott hívei mellett maradt Gyulafehérvárott. A romániai részekre szakadt Dél-Erdélyben élő híveit vigasztalta és erősítette. „… Veletek együtt hiszem én is, hogy a szenvedéseknek az a faja, amelytől most gyötörtetünk, meg fog szűnni…Hittel és reménnyel indulunk a vigasztalan jelenből a bizonytalan jövő felé, mert tudjuk, hogy sorsunk fölött a gondviselő Isten őrködik, és mert tudjuk, hogy a szenvedésnek megváltó ereje van.” „Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat. Erre kötelez őseink becsülete, saját lelki4
ismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! ekünk helyt kell állnunk. Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt. Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.“ Márton Áron püspöknek volt gondja egyházmegyéjének nagyobb részben Magyarországra került híveire is. Igaz, útlevéllel és ritkán látogathatta meg őket. Az ilyen látogatásra leginkább a papszentelések adtak alkalmat. 1944-ben akkor érkezett Kolozsvárra, amikor a Magyarországot megszálló Gestapo és SS parancsnokságok nyomására a kormányzat zsidóellenes intézkedéseket léptetett életbe. Május 18-án papokat szentelt a Szent Mihály templomban. Ezt az alkalmat ragadta meg, hogy felemelje szavát az antiszemitizmus szelleme és cselekedetei ellen. „Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát… épünknek nem tulajdonsága az ellenségeskedés. Újabban is megható tanújelét adta, hogy bajbajutott embereket — ha más nép fiai is azok — mennyi megértéssel, szeretettel és segítőkészséggel tud felkarolni s a legnagyobb áldozatokat mindig ő hozza…“ A püspök beszéde végén felszentelt papjaihoz fordul: „Kedves Fiaim!… lehet, hogy vértanúságra avatlak fel titeket… De a szent hivatalunkkal járó kötelességek teljesítésétől nem riaszthat vissza sem börtön, sem emberi tekintetek. Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.“ Az igazságért szót emelő Márton Áron a politikától igyekezett távol tartania magát. Következetesen háborúellenes és az erkölcsi értékeket kö-
Államtanács elnökhelyettese 1967. november 22- örvendezőkhöz, az Elnök Úr kérdően nézett rám, én közölte Márton Áronnal, hogy a kényszerlak- de nem szóltam semmit. Gondoltam megvárom, helyre vonatkozó intézkedést azonnali hatállyal amíg többet tudok.“ S mit tudott meg? Azt, hogy feltétel nélkül feloldották, s szabadon mozoghat. félnek tőle, mert ahogy leült az Elnök, — idézem A megöregedett püspök újra szabadon mo- tovább a Püspököt — „megállapította, hogy zoghatott. Bérmaútjai diadalmenetté váltak. mindketten 'oltyánok' vagyunk, ti. az Olt mellett Azokkal szemben már kifogást senki sem emel- születtünk. Valami nagyon ravasz embernek tartahetett, de a helyi állami hatóságok mindent meg- nak — gondoltam magamban —, mert a Pátriártettek, hogy az ifjúságot távoltartsák a bérmálás- ka is ezt mondta“. tól. De hiábavaló volt minden korlátozó próbálA püspök kemény helytállása hűséges papjaikozás, a hívek lelkesedését és a gyermekek ön- nak támogatásával sikerült. Vallotta: a püspök tudatát nem tudták korlátozni. A nagy püspöknek ereje papjaiban található. Értük kiállt, lelkipásztobiztató szavaira ári munkájuk miatt yári egyházban minden vasárnap bérmálás volt, ért bántalmazásohítoztak hívek és az igazságot kere- mert akkor a püspök nem mehetett bérmaútra. Legtöbb- kért vállalta a feső emberek egya- ször a csíkszentdomokosiak jöttek egy-egy autóbusszal. lelősséget. Szinte Délelőtt megvolt a bérmálási szentmise, délután pedig jelszóként isméránt. 1 9 7 0 - b e n , mindig fogadta kertjében a híveket. Elbeszélgetett velük, telgette papjainak 1971-ben és 1974- érdekelte életük, szenvedéseik, örömeik, problémáik. Ví- az esetleges hatóben eljutott az ö- gasztalt, bátorított, tanácsot adott, eligazított. Ő volt a sági emberekkel rök városba, ahol pásztor. Vezette nyáját. való ütközés eseBúcsúzáskor mindig ezt mondta: „Imádkozzatok a tére: „hivatkozzál VI. Pál pápa fogadta. A sok meg- püspökért, mert én a ti imáitokból élek.“ Hitte és érezte az rám!“ Plébániákpróbáltatást kiállt ima hallatlan erejét. Biztos népünk is imádkozott érte, s tól megfosztott püspök a püspöki imádkozik ma is hozzá, hogy mielőbb a szentek között tisz- papjait börtönből s z i n ó d u s o n telhessük. való szabadulása Bízott az ima erejében, s meg is tapasztalta azt. mondott beszédéután visszahelyezKövessük ebben is. ben igazi tanúságte, s amikor emiatt Szabó Lajos – kanonok támadták, azt írta tevőként mondhatta: „A hierara kultuszügyoszchia feladata, hogy szavát felemelje, amikor az tály vezetőjének: „Kész vagyok visszamenni a igazságot, vagy az emberi személyiség méltóságát börtönbe, de nem mondhatok le a püspöknek arés alapvető jogait támadás éri.“ ról a jogáról, hogy én szabjam meg, melyik pap Az Egyházát ért bántalmazások vagy a jogta- hol működhet.“ lanságok idején megtalálta a módját, hogy az A „fogoly püspök“ legfontosabb feladatának igazságtalanságokat okosan felszínre hozza. Pl. tartotta, hogy munkatársaival, papjaival a szeretöbbször vett részt görög keleti ünnepségeken. Ha tetteljes viszonyt fenntartsa. Ezt nem mindig sikeazonban ott a görög katolikusokat támadták, tilta- rült könnyen megvalósítania. De ő mestere volt a kozásból lemondta az elkészített asztali beszédet megromlott kapcsolatok helyrehozásának. A vagy még az ünnepi asztaltól is távoltartotta ma- szent jóságával és saját hibáit beismerő igazgát. 1968. február 29-én az Európa felé orientáló- ságérzettel tudott válaszolni elégedetlenkedő papdó Ceauşescu-féle állampolitika a romániai egy- jainak is. házfőket az államfőhöz fogadásra kényszerítette. Apró élet-események ezreivel igazolhatnánk Az asztalnál Márton Áron püspököt az államfő és Márton Áron figyelmességét, józanságát, emberi Emil Bodnăraş közé ültették. A Ceauşescu beszé- nagyságát. Habár a kommunikációban az írás szedeit követő taps akkor is elmaradhatatlan volt. mélytelenebb, mint a közvetlen beszéd, a főpászMárton Áron jegyzetét idézem: „A többiek helye- tor a levelezésein keresztül is — mivel püspökséselték s tapsoltak, s mivel nem csatlakoztam az ge alatt ez jutott neki igazából osztályrészül —, 9
az egész püspöki palotába, a püspöki kertbe lehallgató berendezéseket rejtettek el. 1957-ben, amikor a pártvezérek látták, hogy addigi akciójuk hiábavaló volt, magyar és román nyelven körlevelet szerkesztettek Márton Áron népellenes tevékenységéről, és szétküldték a Székelyföld pártszervezeteihez és tanáraihoz. Mindezen diverziók ellenére a Főpap megmaradt bölcsnek és szentnek, hajlíthatatlannak és magatartásában méltóságteljesnek. Nem veszítette el szavainak hitelét és súlyát. Megfontolt megnyilatkozásaira odafigyeltek az emberek. Háziőrizete alatt csak a székesegyházba mehetett, de ott híveinek, jövendőbeli papjainak világító fáklya volt, derűt és reményt sugározva. Szavait itták a hallgatói. „ekünk szerepünk van ebben a világban. em is szerepünk, hanem hivatásunk. Viharnak kitett aprócska lángok vagyunk, hitünkkel mégis a szeretet melegét őrizzük. Halvány hóvirágok vagyunk, de a téli faggyal küzdve mégis a tavaszt jelezzük. Arra vagyunk hívatva, hogy hitünkkel visszahozzuk Istent a hitetlen világba.“ Minden külsőség mellőzésével, a háziőrizet idején is szentelt papokat és bérmált a székesegyházban. Vasárnapról vasárnapra különböző egyházközségekből jöttek a hívek a bérmálkozók, hogy találkozhassanak és hallgathassák püspöküket. Bátorító szavai életerőt jelentettek a besúgásra épült rendszer bizalmatlan és csüggedt embereinek. „… ti az istengyermekségnek és a Krisztusban való testvériségnek vagytok a heroldjai. Ezzel az örömhírrel mentek hozzuk. A szeretet, a bizalom, a kölcsönös jóakarat és segítés törvényét kell hirdetnetek közöttük.“ Háziőrizete alatt nem érték nyílt támadások, 8
de több alkalommal zavarták nyugalmát. Lehallgató készülékekkel minden mozdulatát számon tartották. Házőrző kutyáit rendszeresen megmérgezték. Az is előfordult, hogy rálőttek, de a golyó szerencsére nem talált. Többször szerették volna különböző alkalmakból eltenni láb alól, de a gondviselő Isten vigyázott rá. Soha nem szegte meg a háziőrizetet, mert szavát adta. Többször felajánlották Márton Áronnak a szabadságot kompromisszumok ellenében. Ő minden alkalommal határozottan csak enynyit mondott. „Isten törvényeiben s az egyház ügyeiben alkudozást nem ismerek.“ Palotafogsága alól 1967 év végén mentették fel a hivatalos állami szervek. Ezt megelőzően olyan események, ortodox ünnepségek következtek — külföldi emminenciák (Franz König bécsi bíborosérsek) részvételével —, amelyeken Márton Áronnak, mint az ország egyetlen magyar római katolikus püspöknek hiányzása Romániára rossz fényt vetett volna a nagyvilágban. Az állami hatóságok azt szerették volna, hogy a háziőrizetet felfüggesztve csak a nagyobb ünnepségeken jelenjen meg. Márton Áron mindjárt a tárgyalások kezdetén kikötötte, csak úgy lesz hajlandó résztvenni az Arges-i ortodox ünnepségeken, ha „feltétel nélkül feloldják a háziőrizet alól; cenzúra nélkül érintkezhet a Szentszékkel, külfölddel, a papokkal és a hívekkel; körleveleket adhat ki cenzúra nélkül; biztosítják a hitoktatás szabadságát, és az ordináriusi jurisdikciót a kormány nem korlátozza“. A hatóságok megígérték a feltételek teljesítését azzal a kiegészítéssel, hogyha „a püspök nem politizál“, feloldják a házifogság alól, megkapja a személyazonossági igazolványát. Emil Bodnaras, a Román
vető magatartásával tovább növelte tekintélyét az véletlenül került Márton Áron a középpontba. A erdélyi nép előtt, felekezeti és világnézeti hova- nagy püspök figyelemmel kísérte az egész matartozástól függetlenül. A vesztes háború után, gyar nép minden politikai, iskolaügyi, közgazda1944 őszén körlevelet adott ki, melyben a várha- sági erőfeszítéseit. 1945 után hamar felismerte az tó rendszerváltásra készítette fel papjait. Papjait egyre erősödő kommunista erők befolyását. Jól óvatosságra intette, de őmaga nem hallgatott, fel- látta és szóvá is tette a magyar népet képviselő emelte szavát annak érdekében, hogy a párizsi Magyar Népszövetség sakkfigura szerepét a Robéketárgyaláson ne ismétlődjenek meg 1919 mán Kommunista Párt kezében. igazságtalanságai. Márton Áron tiltakozó álláspontra helyezkePróbálta a megmaradt magyar népet képvise- dett, mert mást nem tehetett. Kemény ellenállást lő befolyásos politanúsított a komBaróti káplánkodásom alatt (1964–1966) a mik- munista kormány tikai és egyházi erőket összefogni. lósvári Szent Anna búcsú egybe esett a bérmálással. A i n t é z k e d é s e i v e l Ezt a törekvését kettős esemény hívők ezreit vonzotta a templomba, amely szemben. Körlevélkoncepciós peré- ezúttal szűknek bizonyult. Szent mise előtt köszöntők ben emelte fel szaben úgy állítottak hangzottak el. Különböző rendű és rangú, egyházi és vilá- vát a görög katolibe, hogy az 1945 és gi személyek tisztelegtek a püspök előtt. Egyszer csak kusoknak az orto1946-os években palástosan eléállt az ürmösi unitárius lelkész, s kato- doxiába való beolegy hatalmas ösz- násan összecsapva bokáját a következőket mondta: vasztása ellen. Ins z e e s k ü v é s b e n „Mélyen tisztelt hadnagy úr! Egykoron az ojtozi szoros- kább lemondott a meg akarták buk- ban, mint csicskás önt szolgáló közlegény, sokszor kellett papságnak juttatott tatni a kormányt, önnek jelentést tennem a hadi helyzetről. Most, ki- államsegélyről, de vissza akarták állí- használva a találkozást, mint ürmösi lelkész újból meg- nem volt hajlandó tani a kapitaliz- teszem. Tisztelettel jelentem, hogy a század, híveink meg- korlátozni papjaimust. Szó sem volt tizedelve, meghurcolva, javaikból kiforgatva, de ÉLEK nak létszámát. A erről. A vádlottak és VAAK.“ következményeket E szavak hallatára könnyek pattantak ki a sokat lá- mérlegelve felfügpadján az utolsó szó jogán nyugod- tott, megpróbált püspök szeméből, és végiggördültek gon- gesztette a püspök tan állította: „A doktól barázdált arcán. em szégyellte, hagyta lecsorog- fennhatósága alatt leghatározottabban ni őket. És megrendülve mondta a következőket: „Kö- működő katolikus kijelentem, hogy szönöm, fiam, a régi és új jelentéseidet. Megnyugodva autonómia ősi insemmiféle összees- veszem tudomásul, hogy népünknek ilyen lelkipásztorai tézményét, az Egyküvésben vagy kor- vannak, akik hősiesen állnak a vártán, és híveik mellett. házmegyei Tanámányellenes szer- Míg akadnak hozzád hasonló, elhivatott és bátor embe- csot (Státust). Papvezkedésben nem rek, van magyar jövő Erdélyben. jainak és híveinek Mons. Gajdó Zoltán, pápai káplán, megtiltotta a komvettem részt... Ami nyugalmazott plébános munista párt által a másik vádpontot illeti, amely szerint összehívott gyűléa békeszerződések tárgyalása alkalmával indítvá- seken való részvételt. Ezen kívül Márton Áron nyoztam egy olyan határmegállapodást, amely szembeszegült valamennyi egyházellenes törvénylehetővé tenné több mint egymillió Romániában nyel. élő magyar testvérem visszatérését a magyar Lassan az egyházi erőkkel sem tudott kellőnyelvközösségbe, az megfelel a valóságnak és képpen együtt működni. A katolikus egyházfőket ezért vállalom a felelősséget. Sőt, kérem a bírósá- fokozatosan a börtönök mélyére süllyesztették, got, vegye tekintetbe, hogy én voltam a kezdemé- míg más felekezetű vezetők a továbbélés reményező és mindenért engem terhel a felelősség.“ nyében az állami hatalmakkal való megegyezésre A romániai magyar szervezetek vezetőinek törekedtek. 1949-ben Márton Áron teljesen egyefélreállításáért rendezett koncepciós perben nem dül maradt. Személyét az államhatalom nyűgös5
nek érezte, s mindent megtett, hogy félreállítsa. lölt.“ Megoldásokat is javasolt a miniszterelnökPedig Márton Áron az üdvösség szolgálatát soha nek. „… Mindenesetre mi úgy látjuk, hogy Erdély nem tekintette politikai cselekvésnek, tudta, hogy kérdését ma nem lehet önmagában külön nézni, Krisztus örömhíre hanem a megolÖsszesen tíz évet tartózkodtam Erdély szentéletű püs- dás módozatait az nem kötődik egyik rendszerhez sem. pökének a közelében. Ebből kettőt, 1959 és 1960-ban ma- érdekelt nemzetek, Tudta azt is, hogy giszterként a kántoriskolában. Ez alatt az idő alatt történt. sőt Európa jogos az evangélium hir- Egy alkalommal dogmatikát tanultam a múzeum alatt lévő igényeinek összedetése elalkudha- tanteremben, miközben a gondjaimra bízott diákok kórus- e g y e z t e t é s é b e n tatlan kötelessége próbán vettek részt ugyanott. Az énektanár elégedetlen lé- kell keresni.“ az egyháznak, füg- vén az osztály teljesítményével, egyre ingerültebb lett. Egy Krisztusi külgetlenül a politi- adott pillanatban ráförmedt a fiatalemberekre: „yissátok detés szerint járt el kai-állami környe- már ki azt a buta székely pofátokat.“ akkor is, amikor E szokatlanul durva és sértő szavak hallatára, felkap- 1948-ban a korzettől, mely őt körülveszi. Nem ke- tam a fejem, székely önérzetemre hallgatva, kissé emelt mány olyan statúreste az összeüt- hangon szólítottam fel társamat az elhangzottak visszavo- tumot, megegyeközést a világ ha- nására. Erre azonban ő nem volt hajlandó, így heves szó- zést akart elfogadtalmasaival, nem váltásba keveredtem a megszeppent diákok előtt. Persze tatni vele, ami az zárkózott el a tár- ezt követően a próba megszakadt, mert a karvezető sértő- egyház számára dötten elhagyta a termet. gyalások elől. kedvezőtlen volt, Mivel az esetet jelentette Márton Áronnak, a püspök úr amivel a rábízott Jól tudta azonban, hogy az ő másnap maga elé rendelt. A kegyelmes úr íróasztalával Egyházat egyolküldetése nem a szemben található öblös fotelben ülve kellett elmesélnem a dalúan az állami világból van, ha- történteket. A püspök bozontos szemöldöke alól szúrós, érdekeknek rennem a világért. vesékig hatoló tekintetét rám függesztette, követte minden delte volna alá. Ezt érvényesítette szavamat. Miközben beszéltem úgy éreztem belém nézve Márton Áron által akkor is, amikor kitapogatja legrejtettebb gondolataimat is. Figyelmesen készített statútumsaját népét érték végighallgatott, anélkül, hogy félbe szakított volna. Csak tervezetet az állam hátrányos megkü- mondanivalóm befejezése után szólalt meg a következőket nem fogadta el, l ö n b ö z t e t é s e k . mondva. „Magiszter úr! Ti a tanárok tiszteletére és enge- mert az a szöveg Ekkor bátor hangú delmességre kell neveljétek a rátok bízott növendékeket, őrizte az egyház levélben tárta fel fegyelemből és önfegyelemből személyes példát mutatva függetlenségét, a Petru Groza mi- nekük... Te nem ezt tetted, ezért tegnapi megnyilvánulásod- már törvényen kíniszterelnöknek a dal hibát követtél el. A diákok színe előtt nem lett volna sza- vül helyezett göhelyzetet. „Isten bad vitába keveredned. Még akkor sem, ha a karvezető sza- rög katolikusok magyarnak terem- vai sértőek voltak rátok nézve.“ Ezzel meghallgatásom vé- érdekeit is figyetett s természete- get ért. lembe véve. Hogy Az énektanár következett. Ajkairól ettől kezdve soha az egyedül masen fajtestvéreim sorsa és sorsának többet nem hallottam székelyeket sértő szavakat. radt, legyőzhetetMons. Gajdó Zoltán, pápai káplán len püspököt megalakulása iránt nyugalmazott plébános törjék, hírnevét a nem lehetek közömbös. A papi hitö meg-kommunivatásom pedig arra kötelez, hogy a kérdéseket kációs eszközökkel próbálták hívei és népe előtt erkölcsi szempontból is mérlegeljem. A román lejáratni, tekintélyét tönkrezúzni. fennhatóság alatt élő magyarság helyzete nem A katolikus egyház statútumáról való tárgyafelel meg azoknak a nagy erkölcsi követelmények- lás végett a kultuszminiszter Márton Áront Bukanek, amelyeket az Egyesült emzetek alapokmá- restbe rendelte, s a tövisi úton 1949. június 21-én nya a békés együttélés rendezőelveiként megje- csellel letartóztatták. A kommunista kormány elő6
ző években végbevitt atrocitásai, az egyházat súlyosan érintő törvényei és rendelkezései alapján várható volt, hogy a bátor hangú püspököt félre fogják állítani. Márton Áron számolt is ezzel a bekövetkezendő helyzettel. Fizikai akadályoztatása esetére gondoskodott az egyházmegye kormányzásáról. A Szentszék De nominatio substitutorum című rendelkezése alapján megjelölte az egyházi joghatósággal rendelkező helyettes ordináriusok sorozatát. Márton Áron elfogatásának híre eljutott Rómáig. XII. Pius pápa Áron püspököt 25 éves papi jubileuma alkalmával címzetes érsekké nevezte ki. A Szentatya így értékelte azt a hűséges főpapját, aki ezüstmiséjét nem tudta elmondani, mivel tíz nappal azelőtt letartóztatták. A fogoly püspököt először Nagyszebenbe szállították. Két évig tartó vizsgálati fogságba került. Ez alatt az idő alatt egyik börtönből a másikba hurcolták, hogy idegileg kikészítsék. A Piteşti-i, a nagyenyedi, a máramarosszigeti, a bukaresti börtönökben sínylődött. A bukaresti katonai hadbíróság hazaárulás címen 1951-ben életfogytiglani börtönre ítélte. Románia híresebb börtöneinek föld alatti cellái Márton Áron személyi fejlődésének újabb, immár a lelki fejlődésben a beteljesedést jelentő szakaszát hozták meg. Egyéniségének alakulásában semmiképpen sem lebecsülendő eseményekről van szó. A börtönből való szabadulását követő években börtöni éveiről nem igen beszélt. Egyszer papnövendékének magánbeszélgetés során mégis a következőképpen nyilatkozott a nagy „iskoláról“: „Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozásától, vallási hovatartozásától függetlenül“. A börtönben is tanúságtevő volt. Vállalta a ráeső munkát, nem fogadta el rabtársaitól a kivételezést. Apostolként térített: gyilkos, életúnt embereket újjávarázsolt. Börtöntársai igen elismerőleg nyilatkoznak Márton Áron börtönévei alatt is bizonyított emberségéről és jóságos magatartásáról. Ő viszont ezekről az évekről ritkán beszélt. Az a hat év, amikor a világtól elzártan, sötét erők karmai között mindenétől és mindenkitől távol tartva élt, jelentette a határvonalat Márton
Áron pusztán emberi és szent mivolta között. Egyesek már a haláláról beszéltek. Lelki haláláról. És átvitt értelemben ez igaz is: meghalt teljesen a világnak, hogy egészen Istennek éljen. Ha addig egyesek népéhez való ragaszkodásában, az igazságért való küzdelemben használt keményebb szavait rosszul értelmezve szemére vethetik is, letartóztatásától kezdve hasonló vádakkal nem illethetik. 1949. június 21-én már megjelenik előttünk a Szent, a nyugalmat és lelki békét árasztó magányos nagy Remete. Ettől kezdődően Márton Áron „életszentségének“ jelei határozottan kimutathatók. A börtönből való szabadulást csak úgy volt hajlandó elfogadni, ha nem kötik feltételekhez. Végül engedtek neki. 1955. március 25-én vette át újból az egyházmegye vezetését. Nem volt könnyű a helyzete. Nagy paphiánnyal, s részben megosztott hívekkel és papsággal kellett megszerveznie a lelkipásztori munkát. A hatóságok azt gondolták, hogy a Püspök szabadlábra helyezésével sikerül még jobban megosztani a katolikus papságot, bekövetkezik a bosszúállás. Nem így történt. Áron püspök megfontoltan, bölcsen cselekedett. Megérkezése napján egyszerre adja tudtul szabadulását — táviratilag — Rómának és — körlevélben — papjainak és híveinek. Ebben már a felelős főpap és jóságos atya egyszerre szólal meg tárgyilagossággal és szeretettel. A békepapi-mozgalomban részvetteknek megbocsát, lelkigyakorlatot ír elő, szigorú penitenciára kötelezi őket. Ezzel megoldotta egyházmegyéjében az alkudozások időszakában keletkezett egyik legsúlyosabb problémát. Rezidenciáját a betolakodóktól megtisztította, és Huber József személyében megtalálta az alkalmas munkatársat. 1955–57 között Márton Áron egyházmegyéjében szabadon mozoghatott. Prédikált, bérmált, látogatta a plébániákat. Bérmaútjain hatalmas volt a lelkesedés. Körleveleiben, beszédeiben igazi programot hirdetett, az igazság és a szeretet elveinek megvalósítását tűzte célul híveinek. A béke angyalaként járt körül, a hatóságok mégis veszélyt sejtettek. Ezért ismét megfosztották szabadságától, elvették személyi igazolványát, titkos rendőrök állandó őrizete mellett házi fogságra kényszerítették. Egyházi rendelkezéseinek végrehajtását gáncsolták. Dolgozószobájába, 7
nek érezte, s mindent megtett, hogy félreállítsa. lölt.“ Megoldásokat is javasolt a miniszterelnökPedig Márton Áron az üdvösség szolgálatát soha nek. „… Mindenesetre mi úgy látjuk, hogy Erdély nem tekintette politikai cselekvésnek, tudta, hogy kérdését ma nem lehet önmagában külön nézni, Krisztus örömhíre hanem a megolÖsszesen tíz évet tartózkodtam Erdély szentéletű püs- dás módozatait az nem kötődik egyik rendszerhez sem. pökének a közelében. Ebből kettőt, 1959 és 1960-ban ma- érdekelt nemzetek, Tudta azt is, hogy giszterként a kántoriskolában. Ez alatt az idő alatt történt. sőt Európa jogos az evangélium hir- Egy alkalommal dogmatikát tanultam a múzeum alatt lévő igényeinek összedetése elalkudha- tanteremben, miközben a gondjaimra bízott diákok kórus- e g y e z t e t é s é b e n tatlan kötelessége próbán vettek részt ugyanott. Az énektanár elégedetlen lé- kell keresni.“ az egyháznak, füg- vén az osztály teljesítményével, egyre ingerültebb lett. Egy Krisztusi külgetlenül a politi- adott pillanatban ráförmedt a fiatalemberekre: „yissátok detés szerint járt el kai-állami környe- már ki azt a buta székely pofátokat.“ akkor is, amikor E szokatlanul durva és sértő szavak hallatára, felkap- 1948-ban a korzettől, mely őt körülveszi. Nem ke- tam a fejem, székely önérzetemre hallgatva, kissé emelt mány olyan statúreste az összeüt- hangon szólítottam fel társamat az elhangzottak visszavo- tumot, megegyeközést a világ ha- nására. Erre azonban ő nem volt hajlandó, így heves szó- zést akart elfogadtalmasaival, nem váltásba keveredtem a megszeppent diákok előtt. Persze tatni vele, ami az zárkózott el a tár- ezt követően a próba megszakadt, mert a karvezető sértő- egyház számára dötten elhagyta a termet. gyalások elől. kedvezőtlen volt, Mivel az esetet jelentette Márton Áronnak, a püspök úr amivel a rábízott Jól tudta azonban, hogy az ő másnap maga elé rendelt. A kegyelmes úr íróasztalával Egyházat egyolküldetése nem a szemben található öblös fotelben ülve kellett elmesélnem a dalúan az állami világból van, ha- történteket. A püspök bozontos szemöldöke alól szúrós, érdekeknek rennem a világért. vesékig hatoló tekintetét rám függesztette, követte minden delte volna alá. Ezt érvényesítette szavamat. Miközben beszéltem úgy éreztem belém nézve Márton Áron által akkor is, amikor kitapogatja legrejtettebb gondolataimat is. Figyelmesen készített statútumsaját népét érték végighallgatott, anélkül, hogy félbe szakított volna. Csak tervezetet az állam hátrányos megkü- mondanivalóm befejezése után szólalt meg a következőket nem fogadta el, l ö n b ö z t e t é s e k . mondva. „Magiszter úr! Ti a tanárok tiszteletére és enge- mert az a szöveg Ekkor bátor hangú delmességre kell neveljétek a rátok bízott növendékeket, őrizte az egyház levélben tárta fel fegyelemből és önfegyelemből személyes példát mutatva függetlenségét, a Petru Groza mi- nekük... Te nem ezt tetted, ezért tegnapi megnyilvánulásod- már törvényen kíniszterelnöknek a dal hibát követtél el. A diákok színe előtt nem lett volna sza- vül helyezett göhelyzetet. „Isten bad vitába keveredned. Még akkor sem, ha a karvezető sza- rög katolikusok magyarnak terem- vai sértőek voltak rátok nézve.“ Ezzel meghallgatásom vé- érdekeit is figyetett s természete- get ért. lembe véve. Hogy Az énektanár következett. Ajkairól ettől kezdve soha az egyedül masen fajtestvéreim sorsa és sorsának többet nem hallottam székelyeket sértő szavakat. radt, legyőzhetetMons. Gajdó Zoltán, pápai káplán len püspököt megalakulása iránt nyugalmazott plébános törjék, hírnevét a nem lehetek közömbös. A papi hitö meg-kommunivatásom pedig arra kötelez, hogy a kérdéseket kációs eszközökkel próbálták hívei és népe előtt erkölcsi szempontból is mérlegeljem. A román lejáratni, tekintélyét tönkrezúzni. fennhatóság alatt élő magyarság helyzete nem A katolikus egyház statútumáról való tárgyafelel meg azoknak a nagy erkölcsi követelmények- lás végett a kultuszminiszter Márton Áront Bukanek, amelyeket az Egyesült emzetek alapokmá- restbe rendelte, s a tövisi úton 1949. június 21-én nya a békés együttélés rendezőelveiként megje- csellel letartóztatták. A kommunista kormány elő6
ző években végbevitt atrocitásai, az egyházat súlyosan érintő törvényei és rendelkezései alapján várható volt, hogy a bátor hangú püspököt félre fogják állítani. Márton Áron számolt is ezzel a bekövetkezendő helyzettel. Fizikai akadályoztatása esetére gondoskodott az egyházmegye kormányzásáról. A Szentszék De nominatio substitutorum című rendelkezése alapján megjelölte az egyházi joghatósággal rendelkező helyettes ordináriusok sorozatát. Márton Áron elfogatásának híre eljutott Rómáig. XII. Pius pápa Áron püspököt 25 éves papi jubileuma alkalmával címzetes érsekké nevezte ki. A Szentatya így értékelte azt a hűséges főpapját, aki ezüstmiséjét nem tudta elmondani, mivel tíz nappal azelőtt letartóztatták. A fogoly püspököt először Nagyszebenbe szállították. Két évig tartó vizsgálati fogságba került. Ez alatt az idő alatt egyik börtönből a másikba hurcolták, hogy idegileg kikészítsék. A Piteşti-i, a nagyenyedi, a máramarosszigeti, a bukaresti börtönökben sínylődött. A bukaresti katonai hadbíróság hazaárulás címen 1951-ben életfogytiglani börtönre ítélte. Románia híresebb börtöneinek föld alatti cellái Márton Áron személyi fejlődésének újabb, immár a lelki fejlődésben a beteljesedést jelentő szakaszát hozták meg. Egyéniségének alakulásában semmiképpen sem lebecsülendő eseményekről van szó. A börtönből való szabadulását követő években börtöni éveiről nem igen beszélt. Egyszer papnövendékének magánbeszélgetés során mégis a következőképpen nyilatkozott a nagy „iskoláról“: „Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozásától, vallási hovatartozásától függetlenül“. A börtönben is tanúságtevő volt. Vállalta a ráeső munkát, nem fogadta el rabtársaitól a kivételezést. Apostolként térített: gyilkos, életúnt embereket újjávarázsolt. Börtöntársai igen elismerőleg nyilatkoznak Márton Áron börtönévei alatt is bizonyított emberségéről és jóságos magatartásáról. Ő viszont ezekről az évekről ritkán beszélt. Az a hat év, amikor a világtól elzártan, sötét erők karmai között mindenétől és mindenkitől távol tartva élt, jelentette a határvonalat Márton
Áron pusztán emberi és szent mivolta között. Egyesek már a haláláról beszéltek. Lelki haláláról. És átvitt értelemben ez igaz is: meghalt teljesen a világnak, hogy egészen Istennek éljen. Ha addig egyesek népéhez való ragaszkodásában, az igazságért való küzdelemben használt keményebb szavait rosszul értelmezve szemére vethetik is, letartóztatásától kezdve hasonló vádakkal nem illethetik. 1949. június 21-én már megjelenik előttünk a Szent, a nyugalmat és lelki békét árasztó magányos nagy Remete. Ettől kezdődően Márton Áron „életszentségének“ jelei határozottan kimutathatók. A börtönből való szabadulást csak úgy volt hajlandó elfogadni, ha nem kötik feltételekhez. Végül engedtek neki. 1955. március 25-én vette át újból az egyházmegye vezetését. Nem volt könnyű a helyzete. Nagy paphiánnyal, s részben megosztott hívekkel és papsággal kellett megszerveznie a lelkipásztori munkát. A hatóságok azt gondolták, hogy a Püspök szabadlábra helyezésével sikerül még jobban megosztani a katolikus papságot, bekövetkezik a bosszúállás. Nem így történt. Áron püspök megfontoltan, bölcsen cselekedett. Megérkezése napján egyszerre adja tudtul szabadulását — táviratilag — Rómának és — körlevélben — papjainak és híveinek. Ebben már a felelős főpap és jóságos atya egyszerre szólal meg tárgyilagossággal és szeretettel. A békepapi-mozgalomban részvetteknek megbocsát, lelkigyakorlatot ír elő, szigorú penitenciára kötelezi őket. Ezzel megoldotta egyházmegyéjében az alkudozások időszakában keletkezett egyik legsúlyosabb problémát. Rezidenciáját a betolakodóktól megtisztította, és Huber József személyében megtalálta az alkalmas munkatársat. 1955–57 között Márton Áron egyházmegyéjében szabadon mozoghatott. Prédikált, bérmált, látogatta a plébániákat. Bérmaútjain hatalmas volt a lelkesedés. Körleveleiben, beszédeiben igazi programot hirdetett, az igazság és a szeretet elveinek megvalósítását tűzte célul híveinek. A béke angyalaként járt körül, a hatóságok mégis veszélyt sejtettek. Ezért ismét megfosztották szabadságától, elvették személyi igazolványát, titkos rendőrök állandó őrizete mellett házi fogságra kényszerítették. Egyházi rendelkezéseinek végrehajtását gáncsolták. Dolgozószobájába, 7
az egész püspöki palotába, a püspöki kertbe lehallgató berendezéseket rejtettek el. 1957-ben, amikor a pártvezérek látták, hogy addigi akciójuk hiábavaló volt, magyar és román nyelven körlevelet szerkesztettek Márton Áron népellenes tevékenységéről, és szétküldték a Székelyföld pártszervezeteihez és tanáraihoz. Mindezen diverziók ellenére a Főpap megmaradt bölcsnek és szentnek, hajlíthatatlannak és magatartásában méltóságteljesnek. Nem veszítette el szavainak hitelét és súlyát. Megfontolt megnyilatkozásaira odafigyeltek az emberek. Háziőrizete alatt csak a székesegyházba mehetett, de ott híveinek, jövendőbeli papjainak világító fáklya volt, derűt és reményt sugározva. Szavait itták a hallgatói. „ekünk szerepünk van ebben a világban. em is szerepünk, hanem hivatásunk. Viharnak kitett aprócska lángok vagyunk, hitünkkel mégis a szeretet melegét őrizzük. Halvány hóvirágok vagyunk, de a téli faggyal küzdve mégis a tavaszt jelezzük. Arra vagyunk hívatva, hogy hitünkkel visszahozzuk Istent a hitetlen világba.“ Minden külsőség mellőzésével, a háziőrizet idején is szentelt papokat és bérmált a székesegyházban. Vasárnapról vasárnapra különböző egyházközségekből jöttek a hívek a bérmálkozók, hogy találkozhassanak és hallgathassák püspöküket. Bátorító szavai életerőt jelentettek a besúgásra épült rendszer bizalmatlan és csüggedt embereinek. „… ti az istengyermekségnek és a Krisztusban való testvériségnek vagytok a heroldjai. Ezzel az örömhírrel mentek hozzuk. A szeretet, a bizalom, a kölcsönös jóakarat és segítés törvényét kell hirdetnetek közöttük.“ Háziőrizete alatt nem érték nyílt támadások, 8
de több alkalommal zavarták nyugalmát. Lehallgató készülékekkel minden mozdulatát számon tartották. Házőrző kutyáit rendszeresen megmérgezték. Az is előfordult, hogy rálőttek, de a golyó szerencsére nem talált. Többször szerették volna különböző alkalmakból eltenni láb alól, de a gondviselő Isten vigyázott rá. Soha nem szegte meg a háziőrizetet, mert szavát adta. Többször felajánlották Márton Áronnak a szabadságot kompromisszumok ellenében. Ő minden alkalommal határozottan csak enynyit mondott. „Isten törvényeiben s az egyház ügyeiben alkudozást nem ismerek.“ Palotafogsága alól 1967 év végén mentették fel a hivatalos állami szervek. Ezt megelőzően olyan események, ortodox ünnepségek következtek — külföldi emminenciák (Franz König bécsi bíborosérsek) részvételével —, amelyeken Márton Áronnak, mint az ország egyetlen magyar római katolikus püspöknek hiányzása Romániára rossz fényt vetett volna a nagyvilágban. Az állami hatóságok azt szerették volna, hogy a háziőrizetet felfüggesztve csak a nagyobb ünnepségeken jelenjen meg. Márton Áron mindjárt a tárgyalások kezdetén kikötötte, csak úgy lesz hajlandó résztvenni az Arges-i ortodox ünnepségeken, ha „feltétel nélkül feloldják a háziőrizet alól; cenzúra nélkül érintkezhet a Szentszékkel, külfölddel, a papokkal és a hívekkel; körleveleket adhat ki cenzúra nélkül; biztosítják a hitoktatás szabadságát, és az ordináriusi jurisdikciót a kormány nem korlátozza“. A hatóságok megígérték a feltételek teljesítését azzal a kiegészítéssel, hogyha „a püspök nem politizál“, feloldják a házifogság alól, megkapja a személyazonossági igazolványát. Emil Bodnaras, a Román
vető magatartásával tovább növelte tekintélyét az véletlenül került Márton Áron a középpontba. A erdélyi nép előtt, felekezeti és világnézeti hova- nagy püspök figyelemmel kísérte az egész matartozástól függetlenül. A vesztes háború után, gyar nép minden politikai, iskolaügyi, közgazda1944 őszén körlevelet adott ki, melyben a várha- sági erőfeszítéseit. 1945 után hamar felismerte az tó rendszerváltásra készítette fel papjait. Papjait egyre erősödő kommunista erők befolyását. Jól óvatosságra intette, de őmaga nem hallgatott, fel- látta és szóvá is tette a magyar népet képviselő emelte szavát annak érdekében, hogy a párizsi Magyar Népszövetség sakkfigura szerepét a Robéketárgyaláson ne ismétlődjenek meg 1919 mán Kommunista Párt kezében. igazságtalanságai. Márton Áron tiltakozó álláspontra helyezkePróbálta a megmaradt magyar népet képvise- dett, mert mást nem tehetett. Kemény ellenállást lő befolyásos politanúsított a komBaróti káplánkodásom alatt (1964–1966) a mik- munista kormány tikai és egyházi erőket összefogni. lósvári Szent Anna búcsú egybe esett a bérmálással. A i n t é z k e d é s e i v e l Ezt a törekvését kettős esemény hívők ezreit vonzotta a templomba, amely szemben. Körlevélkoncepciós peré- ezúttal szűknek bizonyult. Szent mise előtt köszöntők ben emelte fel szaben úgy állítottak hangzottak el. Különböző rendű és rangú, egyházi és vilá- vát a görög katolibe, hogy az 1945 és gi személyek tisztelegtek a püspök előtt. Egyszer csak kusoknak az orto1946-os években palástosan eléállt az ürmösi unitárius lelkész, s kato- doxiába való beolegy hatalmas ösz- násan összecsapva bokáját a következőket mondta: vasztása ellen. Ins z e e s k ü v é s b e n „Mélyen tisztelt hadnagy úr! Egykoron az ojtozi szoros- kább lemondott a meg akarták buk- ban, mint csicskás önt szolgáló közlegény, sokszor kellett papságnak juttatott tatni a kormányt, önnek jelentést tennem a hadi helyzetről. Most, ki- államsegélyről, de vissza akarták állí- használva a találkozást, mint ürmösi lelkész újból meg- nem volt hajlandó tani a kapitaliz- teszem. Tisztelettel jelentem, hogy a század, híveink meg- korlátozni papjaimust. Szó sem volt tizedelve, meghurcolva, javaikból kiforgatva, de ÉLEK nak létszámát. A erről. A vádlottak és VAAK.“ következményeket E szavak hallatára könnyek pattantak ki a sokat lá- mérlegelve felfügpadján az utolsó szó jogán nyugod- tott, megpróbált püspök szeméből, és végiggördültek gon- gesztette a püspök tan állította: „A doktól barázdált arcán. em szégyellte, hagyta lecsorog- fennhatósága alatt leghatározottabban ni őket. És megrendülve mondta a következőket: „Kö- működő katolikus kijelentem, hogy szönöm, fiam, a régi és új jelentéseidet. Megnyugodva autonómia ősi insemmiféle összees- veszem tudomásul, hogy népünknek ilyen lelkipásztorai tézményét, az Egyküvésben vagy kor- vannak, akik hősiesen állnak a vártán, és híveik mellett. házmegyei Tanámányellenes szer- Míg akadnak hozzád hasonló, elhivatott és bátor embe- csot (Státust). Papvezkedésben nem rek, van magyar jövő Erdélyben. jainak és híveinek Mons. Gajdó Zoltán, pápai káplán, megtiltotta a komvettem részt... Ami nyugalmazott plébános munista párt által a másik vádpontot illeti, amely szerint összehívott gyűléa békeszerződések tárgyalása alkalmával indítvá- seken való részvételt. Ezen kívül Márton Áron nyoztam egy olyan határmegállapodást, amely szembeszegült valamennyi egyházellenes törvénylehetővé tenné több mint egymillió Romániában nyel. élő magyar testvérem visszatérését a magyar Lassan az egyházi erőkkel sem tudott kellőnyelvközösségbe, az megfelel a valóságnak és képpen együtt működni. A katolikus egyházfőket ezért vállalom a felelősséget. Sőt, kérem a bírósá- fokozatosan a börtönök mélyére süllyesztették, got, vegye tekintetbe, hogy én voltam a kezdemé- míg más felekezetű vezetők a továbbélés reményező és mindenért engem terhel a felelősség.“ nyében az állami hatalmakkal való megegyezésre A romániai magyar szervezetek vezetőinek törekedtek. 1949-ben Márton Áron teljesen egyefélreállításáért rendezett koncepciós perben nem dül maradt. Személyét az államhatalom nyűgös5
Márton Áront a lehető legkritikusabb helyzetben állította a gondviselés az erdélyi egyházmegye élére. Megfontolt, határozott magatartásával és az emberekhez közel álló személyiségével tartóoszlopa lett az egyensúlyából kibillentett népünknek, úgy, ahogyan beígérte 1939. március 31-én kelt beköszöntő szózatában: „Szent hivatalom kötelez, hogy egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és a tanulás lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és egyszerű embereknek, az élet kegyeltjeinek és az élet szerencsétlenjeinek, bűnösöknek és a kegyelem áldottjainak.” Az 1938-ban II. Károly román király által bevezetett diktatúra felszámolta a többpártrendszert, s ezáltal megszüntette az erdélyi magyarságot képviselő Magyar Pártot, betiltotta a párti szervezkedést is. 1940-ben, a második bécsi döntés — Erdély kettészakítása — után Márton Áron nem élt a „nagy lehetőséggel“, nem települt át szeretett és számára hírnevet hozó városába, Kolozsvárra. Pedig voltak szempontok, melyek szerint előnyösebb lett volna elhagyni az ősi püspöki székhelyt, s átköltözni a magyarországi részekre, mert itt élt a hívek túlnyomó többsége. Kettészakadt egyházmegyéjének kisebbségi sorsba került és sanyargatott hívei mellett maradt Gyulafehérvárott. A romániai részekre szakadt Dél-Erdélyben élő híveit vigasztalta és erősítette. „… Veletek együtt hiszem én is, hogy a szenvedéseknek az a faja, amelytől most gyötörtetünk, meg fog szűnni…Hittel és reménnyel indulunk a vigasztalan jelenből a bizonytalan jövő felé, mert tudjuk, hogy sorsunk fölött a gondviselő Isten őrködik, és mert tudjuk, hogy a szenvedésnek megváltó ereje van.” „Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat. Erre kötelez őseink becsülete, saját lelki4
ismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! ekünk helyt kell állnunk. Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt. Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.“ Márton Áron püspöknek volt gondja egyházmegyéjének nagyobb részben Magyarországra került híveire is. Igaz, útlevéllel és ritkán látogathatta meg őket. Az ilyen látogatásra leginkább a papszentelések adtak alkalmat. 1944-ben akkor érkezett Kolozsvárra, amikor a Magyarországot megszálló Gestapo és SS parancsnokságok nyomására a kormányzat zsidóellenes intézkedéseket léptetett életbe. Május 18-án papokat szentelt a Szent Mihály templomban. Ezt az alkalmat ragadta meg, hogy felemelje szavát az antiszemitizmus szelleme és cselekedetei ellen. „Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát… épünknek nem tulajdonsága az ellenségeskedés. Újabban is megható tanújelét adta, hogy bajbajutott embereket — ha más nép fiai is azok — mennyi megértéssel, szeretettel és segítőkészséggel tud felkarolni s a legnagyobb áldozatokat mindig ő hozza…“ A püspök beszéde végén felszentelt papjaihoz fordul: „Kedves Fiaim!… lehet, hogy vértanúságra avatlak fel titeket… De a szent hivatalunkkal járó kötelességek teljesítésétől nem riaszthat vissza sem börtön, sem emberi tekintetek. Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.“ Az igazságért szót emelő Márton Áron a politikától igyekezett távol tartania magát. Következetesen háborúellenes és az erkölcsi értékeket kö-
Államtanács elnökhelyettese 1967. november 22- örvendezőkhöz, az Elnök Úr kérdően nézett rám, én közölte Márton Áronnal, hogy a kényszerlak- de nem szóltam semmit. Gondoltam megvárom, helyre vonatkozó intézkedést azonnali hatállyal amíg többet tudok.“ S mit tudott meg? Azt, hogy feltétel nélkül feloldották, s szabadon mozoghat. félnek tőle, mert ahogy leült az Elnök, — idézem A megöregedett püspök újra szabadon mo- tovább a Püspököt — „megállapította, hogy zoghatott. Bérmaútjai diadalmenetté váltak. mindketten 'oltyánok' vagyunk, ti. az Olt mellett Azokkal szemben már kifogást senki sem emel- születtünk. Valami nagyon ravasz embernek tartahetett, de a helyi állami hatóságok mindent meg- nak — gondoltam magamban —, mert a Pátriártettek, hogy az ifjúságot távoltartsák a bérmálás- ka is ezt mondta“. tól. De hiábavaló volt minden korlátozó próbálA püspök kemény helytállása hűséges papjaikozás, a hívek lelkesedését és a gyermekek ön- nak támogatásával sikerült. Vallotta: a püspök tudatát nem tudták korlátozni. A nagy püspöknek ereje papjaiban található. Értük kiállt, lelkipásztobiztató szavaira ári munkájuk miatt yári egyházban minden vasárnap bérmálás volt, ért bántalmazásohítoztak hívek és az igazságot kere- mert akkor a püspök nem mehetett bérmaútra. Legtöbb- kért vállalta a feső emberek egya- ször a csíkszentdomokosiak jöttek egy-egy autóbusszal. lelősséget. Szinte Délelőtt megvolt a bérmálási szentmise, délután pedig jelszóként isméránt. 1 9 7 0 - b e n , mindig fogadta kertjében a híveket. Elbeszélgetett velük, telgette papjainak 1971-ben és 1974- érdekelte életük, szenvedéseik, örömeik, problémáik. Ví- az esetleges hatóben eljutott az ö- gasztalt, bátorított, tanácsot adott, eligazított. Ő volt a sági emberekkel rök városba, ahol pásztor. Vezette nyáját. való ütközés eseBúcsúzáskor mindig ezt mondta: „Imádkozzatok a tére: „hivatkozzál VI. Pál pápa fogadta. A sok meg- püspökért, mert én a ti imáitokból élek.“ Hitte és érezte az rám!“ Plébániákpróbáltatást kiállt ima hallatlan erejét. Biztos népünk is imádkozott érte, s tól megfosztott püspök a püspöki imádkozik ma is hozzá, hogy mielőbb a szentek között tisz- papjait börtönből s z i n ó d u s o n telhessük. való szabadulása Bízott az ima erejében, s meg is tapasztalta azt. mondott beszédéután visszahelyezKövessük ebben is. ben igazi tanúságte, s amikor emiatt Szabó Lajos – kanonok támadták, azt írta tevőként mondhatta: „A hierara kultuszügyoszchia feladata, hogy szavát felemelje, amikor az tály vezetőjének: „Kész vagyok visszamenni a igazságot, vagy az emberi személyiség méltóságát börtönbe, de nem mondhatok le a püspöknek arés alapvető jogait támadás éri.“ ról a jogáról, hogy én szabjam meg, melyik pap Az Egyházát ért bántalmazások vagy a jogta- hol működhet.“ lanságok idején megtalálta a módját, hogy az A „fogoly püspök“ legfontosabb feladatának igazságtalanságokat okosan felszínre hozza. Pl. tartotta, hogy munkatársaival, papjaival a szeretöbbször vett részt görög keleti ünnepségeken. Ha tetteljes viszonyt fenntartsa. Ezt nem mindig sikeazonban ott a görög katolikusokat támadták, tilta- rült könnyen megvalósítania. De ő mestere volt a kozásból lemondta az elkészített asztali beszédet megromlott kapcsolatok helyrehozásának. A vagy még az ünnepi asztaltól is távoltartotta ma- szent jóságával és saját hibáit beismerő igazgát. 1968. február 29-én az Európa felé orientáló- ságérzettel tudott válaszolni elégedetlenkedő papdó Ceauşescu-féle állampolitika a romániai egy- jainak is. házfőket az államfőhöz fogadásra kényszerítette. Apró élet-események ezreivel igazolhatnánk Az asztalnál Márton Áron püspököt az államfő és Márton Áron figyelmességét, józanságát, emberi Emil Bodnăraş közé ültették. A Ceauşescu beszé- nagyságát. Habár a kommunikációban az írás szedeit követő taps akkor is elmaradhatatlan volt. mélytelenebb, mint a közvetlen beszéd, a főpászMárton Áron jegyzetét idézem: „A többiek helye- tor a levelezésein keresztül is — mivel püspökséselték s tapsoltak, s mivel nem csatlakoztam az ge alatt ez jutott neki igazából osztályrészül —, 9
utat talált a lelkekhez. De az emberek is igyekez- csúzó körlevelében papjainak és híveinek imáiba tek őhozzá. Rezidenciáját „otthonná“ varázsolta. ajánlotta magát. Életének utolsó hónapjai szenveSzeretettel fogadott minden hozzá igyekvő em- déssel telített. Óriásiak voltak a fájdalmai, de febert. gyelmezetten és türelemmel viselte. Így érkezett Püspöksége idején (1938–1980) szinte végig el mennyei születésének napja. Székesegyházáőrálló „fogoly úr“ volt, amint csíkszentdomokosi nak búcsúünnepén, 1980. szeptember 29-én viszlegénytársai szólították: szaadta halhatatlan lelkét Teremtőjének. Rómá— Gyulafehérvár fogban az 5. püspöki szinólya volt a bécsi döntés duson Márton Áron halálután, hírére a résztvevő püs— a börtön foglya a pökök egyperces néma kommunista hatalom behallgatással tisztelegtek. rendezkedésekor, II. János Pál pápa az októ— püspöki rezidenciber 1-i általános kihallájának foglya egy évtizegatáson többek között edig, zeket mondta: „Tegnap — s amikor polgárjoérkezett a hír Rómába, gait visszaadták, már saját hogy Msgr. Márton Áront, gyengeségének lett a fogGyulafehérvár volt püslya. pökét, az Atya hazaszólíFogoly volt és mégis totta… Áldott marad emszabad, sőt megalázott helyléke, rendkívüli jósága, zetében is képes volt málángoló apostoli buzgósásokat szabaddá tenni és ga, valamint a Péter széfelüdíteni. Lelkileg megkével való bensőséges és gyötörtek, testileg megállhatatos egysége miatt.“ kínzottak, mindenükből 1980. október 4-én temetkiforgatottak, önmagukkal ték el a gyulafehérvári 1980. május 12-én viaskodók, papok és híszékesegyház kriptájába. vek, katolikusok és nem katolikusok, írók és kölGondolatait és tanácsait, ha mernénk megfontők, lelkiismeretfurdalást érző tanügyiek, jó és tolni és megcselekedni, a mának is utat mutatnákevésbé jó szándékú emberek vigaszra és eligazí- nak: „Az egyetemes bizonytalanság napjaiban tásra találtak nála. Mindenki élménnyel és meg- megbizonyosodtunk afelől, hogy egyedül vagyunk erősödve távozott a Püspöktől. és a magunk erején kívül csak Istenre támaszAz 1970-es évek elején egészségi állapota fo- kodhatunk. ... A szenvedés nagy nevelő iskola, s kozatosan gyengült. 1974-ben súlyos prosztata- velünk is beláttatta, amire különben a kényelmes krízisen esett át. A prosztatarák által előidézett napokban kevés hajlamot mutatunk, hogy összesúlyos fájdalmak ellenére Márton Áron továbbra tartsunk, egymást megértsük és támogassuk, az is hűségesen teljesítette főpásztori kötelességeit. érdek-ellentéteket és társadalmi válaszfalakat Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmen- eltüntessük, mert a magunk sorsát csak magunk és tését 1976–1978 között, de a helyzetre való tekin- csak minden erőnk összefogásával munkálhatjuk tettel a pápa nem fogadta el. II. János Pál pápa eredményesen.” 1980. április 2-án mentette fel a gyulafehérvári egyházmegye kormányzása alól. Május 15-én bocsátotta ki utolsó körlevelét. „…Szeretett Híveim, mint főpásztorotok elsősorban a hitet akartam megerősíteni lelketekben és a hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül.“ A püspök bú10
értelmiségi rétege volt ugyan, de vezetők nélkül postoli nuncius lelkes papi és hívő közösség jevergődött, nagyon lassan szerveződött. Márton lenlétében Márton Áront püspökké szentelte a Áron ekkor állt be az ébresztő munkába. A legal- kolozsvári Szent Mihály templomban. kalmasabb pillanatban lépett a porondra, hogy Szentelése napján elhangzott felejthetetlen életpéldájával és szavaival népe körében az irány- szavait, nem szabad ma sem elhallgatnunk: „Valtű szerepét évtizedeken át betöltse. Apostoli kül- lom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, detésének lelkiismeretes teljesítése mellett nem amelyeknek alapján minden igaz embernek tazárkózott el kora társadalmának evilági kihívása- lálkozniok kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek itól sem. völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a Két évig tartó gyulafehérvári szolgálat után, síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a 1932 őszétől, Kolozsvár lesz Márton Áron szá- népek Erdély földjén, ahol három nyelven bemára az igazi munkatér: az egyetemi ifjúság lel- szélnek és hat-hét féle szertartás szerint imádják kipásztora, a KatoIstent, de van a Teológus koromban nagyon sokszor ministráltam krisztusi evangélilikus Népszövetség igazgatója, majd a boldog emlékű Márton Áron püspök úrnak. umnak ereje, amely Az volt a szokása, hogy szentmise után leült a papi hozzásegít ahhoz, kolozsvári Szent Mihály egyházköz- székre, s hosszan imádkozott. Imája alatt mi is ott marad- hogy különféle elség plébánosa. A tunk. Én mindig az arcát figyeltem. em egyszer gondter- lentétek összhangromániai nemzeti hes, fájdalmas volt ez az arc. Csak most értem meg iga- ba olvadjanak fel kisebbségek iskolá- zán miért. Értünk, erdélyi keresztényekért, magyarokért és a testvéri együttit veszélyeztető An- szenvedett a püspök. S megfigyeltem a nagy változást. működés útját eg h e l e s c u - t ö r v é - Imádsága végére kisimult az arca, a barázdák eltűntek, gyengessék.“ nyek, rendeletek nyugodt lett az ember. Már akkor felfedeztem, hogy az Ígérem, püsmég inkább cselek- imának milyen csodálatos ereje van. A nagy püspök pökké szentelésemvésre késztetik a gondját, baját problémáját Isten elé vitte s lám az Ég nem nek ezen a felejtherendkívül energi- maradt néma. Mindig válaszol, csak legyen halló fülünk, tetlen ünnepnapkus, kiváló szerve- s képesek legyünk befogadni az ég Szeretetét. ján, hogy ezekkel a Ebben mester volt a püspök. ző és mély lelkiéletörténelmi adottsáSzabó Lajos – kanonok gokkal számot vetet élő fiatal papot. Dr. György Lajostek, amint azt a sal, Az Erdélyi Iskola néven, népnevelő és kultú- múltban is tettem, a sorsközösségnek ezt a szavát rális, politikamentes folyóiratot indít. megfogadom és az együtthaladás útját egyengeTevékenységével nemcsak Kolozsvárt, ha- tem. Minden küzdő emberben testvéremet akarom nem az egész egyházmegye életét megpezsdítette, látni és amennyire segítségükre tudok lenni, leébresztgette az alvó lelkeket. Méltósági kitünteté- szek és terhüket vállaimra venni igyekszem“. sek nélkül méltóságteljesen végezte kötelességét, Márton Áron püspöki címerében a halmok fötele ambícióval, küzdelemmel. lött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld Ökumenikus szellemével felbecsülhetetlen havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, köhatást gyakorolt az — izraelitát is beleszámítva zépen a Pax jele, melynek két oldalán Csík címe— öt felekezet között megosztott erdélyi magyar- réből a Nap és a Hold látható. Ezzel is jelezni ság lelki egységére. Nem véletlen, hogy amikor akarta: Csík magas méltóságba, terhes feladatok 1938 karácsonyán XI. Pius pápa a 42 éves Már- elé állított fia vállalja mindig a zöld fenyő hivatáton Áront kinevezte a megüresedett gyulafehér- sát, kopári körülmények között is görcsösen ravári püspöki székbe, az új püspököt kitörő öröm- gaszkodik az életadó értékekhez és irányt mutat; mel fogadta Erdély hívő népe, felekezeti hovatar- gerinces egyenességet és égbelendülő bátorságot tozástól függetlenül. tanúsít. on recuso laborem (Nem vonakodom a 1939. február 12. emlékezetes nap marad Er- munkától, ill. a munkával járó erőkifejtéstől, fáradély történelmében. Andrea Cassulo romániai a- dozástól, szenvedéstől). 3
nának, majd harctéri szolgálatra osztották be. In- befejeztével állás után nézett. Egyik barátjával dulás előtt, az udvarhelyi állomáson édesanyja Brassóba mentek, hogy a Schiel gyárban vaseszrózsafüzérét nyújtotta át fiának. Később, az első tergályosok legyenek. világháborúra emlékezve így vall erről az eseMárton Áron életének és egész tevékenységéményről: „… az mentett meg engem.“ nek meghatározó momentuma az a kegyelmi pilAz osztrák–magyar hadseregben először a lanat, amelyben a papi hivatással kapcsolatos végszékelyudvarhelyi 82-es gyalogezred közkatoná- ső döntését meghozta. A brassói jelentkezéskor ja, majd tizedes és hadapród-jelölt lett. Szinte egy kapja ugyanis a kijózanító pofont, másképpen foéves doberdói harctéri szolgálat után, 1916 nyarán galmazva: papi hivatásához a végső kegyelmet. A Nagyszebenben tisztiiskolai kiképzésben része- gyár szász nemzetiségű igazgatója elutasítja őket, sült, hogy azmert nem száután a Monarszok. A nemchia keleti hazetiségében és tárán és az oszemélyében lasz fronton megalázott védje a hazát. Márton Áron Katonái és társával hazatiszttársai egytér, majd rövid formán szeretvívódás után ték. Szigorú, megérti, hogy de beosztottjaIsten őt más it megbecsülő munkára, néhadnagy volt. pének sajátos Nem félt a veszolgálatára szélyes helyszánta. Erre, zetektől, négymár érett fejA püspökszentelés 1939-ben szer sebesült. jel, a GyulafeA végsőkig kitartott. 1919 áprilisában részt vett a hérvári Teológián tudatosan készült fel. székely hadosztály tiszai hadműveleteiben, amiért 1920. október 11-én, már kissé megkésve jehadifogolyként rövid időre a brassói Fellegvárba lentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. Megjezárták. Emiatt nevezték el falubeli barátai „fogoly lenésével új színt hozott a Teológiára. Feltűnően úrnak“. határozott és kiegyensúlyozott. Tanulótársai köréA harctéri szolgálat után másfél évig szülőfa- ben nemcsak kora miatt, hanem személyi értékei lujában tartózkodott. Bár gimnazista korában már révén is tekintélyre tett szert. Tanulmányban és ébredezett lelkében a papi hivatás csírája, a nagy magatartásban kiváló és érett szeminarista volt politikai átalakulás döntésképtelenné tette őt is, mindvégig. Elöljáróinak nem volt nehéz benne akárcsak a többi huszonéves erdélyi magyar fia- felfedezni a jövő kiváló papját. A róla szóló tanátalt. Embert-próbáló időszak volt az. A világhábo- ri jellemzéseket prófétikus írásoknak mondhatjuk: rú után Erdély nagy átalakulása következett be. „Világos fő, tartalmas lélek, gerinces jellem, … A A trianoni békediktátum után cselekvésre ha- legszebb reményekre jogosít… Sokat várhat tőle tározta el magát. A hat éve érettségizett fiatalem- az egyházmegye.“ ber, a háború poklait és várfogságát megjárt és 1924. július 6-án a gyulafehérvári székesegyleszerelt katona 1920 őszén tehetetlenségben és házban szentelte pappá Mailáth G. Károly erdélyi tétlenségben vergődve tudomásul vette a trianoni püspök. Az első ünnepélyes szentmiséjét szülőfadöntést. Eszményei, szép reményei szertefoszlot- lujában mutatta be. tak, de józan ítélőképessége és akaratereje megA frissen szentelt Márton Áron tudatosan és maradt. Nem kívánt csíkszentdomokosi otthoná- lelkesen indul az „aratásba“. ban tovább tétlenkedni, ezért a nyári munkák A 20-as években az erdélyi magyarságnak 2
Dávid Erzsébet:
Láttam a püspököt Akik most itt vannak, azoknak nem újság De nekem ritka, óriás dolog. Reszket a lelkem, kicsordul a könnyem A szívem olyan hevesen dobog. Láttam a püspököt. A Székesegyház oszloperdejében Száz fiatal pap állott sorfalat, Orgona zúgott, kórus harsonázott Míg áldást osztva lassan elhaladt. Láttam a püspököt. Kicsi lett, sovány, meg van öregedve de nekem mégis óriási nagy. Gyenge szavában elsodró erő van Pedig olyan halk mint a fuvalat. Láttam a püspököt. Meghajlott vállát szinte földig nyomja A láthatatlan súlyos nagy kereszt Az arca fáradt, de áldó kezében az Örökélet ereje remeg. Láttam a püspököt. Nem szólott hozzám s nem szóltam hozzá Ő azt se tudja, hogy én ki vagyok, de kezét áldón felém is emelte S a boldogságtól a szemem ragyog. Láttam a püspököt.
11
MAGUKRÓL – MAGUKAK Új évfolyam 118. szám
A szent keresztségben részesült: – Daragus Delinke Iringó, Gergely Ágnes.
Az Úr hazahívta: – Csillag Teréz, Csapó György, Jecza Tibor.
Irgalmas Jézus, adj neki örök nyugodalmat!
Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője és népednek jó pásztora legyen. Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára.
Kiss Jenő
Márton Áron Ecce sacerdos magnus. Íme a főpap! Fiatal fővel, fők közt is a fő! lobos szeméből pillagyújtó hő csap, s gyűrűjében megvillan a kő. A Gondviselés nem adhatta volna méltóbb kezébe a pásztorbotot, mint Néki, aki egykor — drága csorda! — pipék meg bárányok pásztora volt. Köszöntsük Őt, az új s a régi pásztort, kit megszületni földes szoba látott, köszöntsük, condrás népek gyermekét! Felé tekintünk most a pusztaságon, hogyha főpap, legyen valóban Áron: fakassza rügybe sorsunk vesszejét!
12
2009 február
S E PS I S Z E TGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ A Gyulafehérvári Egyházmegye a 2009. évben alapításának 1000. éfordulóját ünnepli. Ebben a millenniumi évben kiemelkedő dátum február 12-e. 1939-ben ezen a napon szentelték püspökké boldog emlékű Márton Áron püspök urat. Hetven évvel ezelőtt volt a nagy esemény. Az Egyházi Tudósító februári számát teljes terjedelmében Márton Áron püspök úr emlékének szenteljük. A püspök-atya életútját dr. Marton József professzor úr összeállításából vettük. Az ő élete, alakja, tanítása, kitartó életpéldája legyen világító fáklya, útmutató. Legyen közbenjárónk! A 20. század erdélyi nagyok Panteonjában egyik fő hely Márton Áront illeti. A csíkszentdomokosi szülői házban 1896. augusztus 28-án, született a Márton Ágoston és Kurkó Juliánna római katolikus földműves-szülők harmadik gyermekeként. Életének alakulását érzékenyen érintette szülőföldje történelmi és földrajzi helyzete. Márton Áron mélyen vallásos családban nevelkedett. Elemi iskoláit a csíkszentdomokosi Római Katolikus Elemi Népiskolában kitűnő eredménnyel végezte. 1907-ben ösztöndíjas kisdiákként a csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1911-ben az ősi csíksomlyói gimnáziumot Csíkszeredába költöztették. Ebben az „új főgimnáziumban“ (amely ma a Márton Áron nevet viseli) kezdte el a gimnázium felső tagozatát. Líceumi tanulmányait Gyulafehérvárott fejezte be, mivel papi hivatást érzett magában. Mailáth G. Károly püspök a papságra készülő gimnazistákat — hivatásápolás céljából — az egyházmegye iskoláiból a gyulafehérvári főgimnáziumba gyűjtötte. Itt érettségizett 1915. június 12-én. Érettségije után három napra besorozták kato-
