MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK
– Józsa Kata, Nagy Octavian László, Kincses Ábel Józsue, Kelemen Erik Olivér, Csámpár Milán, Eykyn Sára Janka, Fehérvári Zsombor, Kocsis Nimród, Pál Antónia Jázmin, Niczuly Balázs, Coman Anna Sophia, Kovács Tamás Krisztián, Kis Bence Mátyás.
Szent házasságot kötöttek: – Kerényi Miklós Máté – Dancs Annamari, Galgóczy Csaba Antal – Szakács Júlia, Molnár Levente – Aczél Zsuzsánna, Csáki Szabolcs – Delne Eszter, Márkos Gábor – Diószegi Réka, Kovács Hunor – Ferencz Noémi, Kiss Sándor – Bálint Kincső, Csáki Levente – Székely Zsuzsánna.
Az Úr hazahívta: – Bruckenthal Gyula, Kovács Gizella, Nyika Ilona, Molnár Mária, Szőke Regina, Petrescu Natalia, Surugiu Agneta.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Szent Terezia Benedikta szűz, vértanú (Edit Stein) Európa társvédőszentje. augusztus 9 A XX. Század kimagasló szentjei közé tartozik Edit Stein. Vértanúsága Isten iránti szeretetről tesz tanúságot. Isten útját járjuk, megtapasztalhatjuk, hogy kiválasztott és vezet minket, és ezért nem veszítjük el bizalmukat. 1891-ben született Breslauban, zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé, és állandó kapcsolatot tartott fenn korának jeles képviselőivel. (Husserl) Nagy hatással volt rá Avillai szent Teréz önéletrajza, és a kereszténységgel való számos találkozás hatására 1922 január 1-én megkeresztelkedik. Bár ekkor szeretett 12
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
Szent Lőrinc augusztus 10 Valeriánus császár keresztényüldözése idején, II. Sixtus pápa tanítványa és kiváló tulajdonságai miatt, fiatal kora ellenére fődiakónus volt. Mint ilyen, a pápa oldalán segédkezett a szent áldozat bemutatásánál, az egyházi javakat őrizte, és a szegényeket gondozta. Amikor Sixtus pápát elfogták, szomorúan kérdezte: „Atyám, hová mész fiad nélkül?” De a pápa megvigasztalta, hogy néhány nap múlva követni fogja, de addig szét kell osztania az Egyház javait a szegények között, hogy a pogányok kezére ne kerüljön. Feladatát elvégezte. Közben megtudták, hogy ő a vagyon őrzője és elfogták. Amikor az Egyház vagyonát követelték, elővezette a betegeket és a szegényeket. Kegyetlenül megkínozták. A fogságban vakokat gyógyított meg, a megtérteket megkeresztelte. Végül a prefektus parancsára tüzes rostélyra fektették, és elevenen elégették 258. augusztus 10-én. Sírja fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emelt, mely egyike Róma hét fő templomának.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532
2016 augusztus
SEPSISZENTGYÖRGYI
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesült:
XVIII. évfolyam 8. szám (208.)
volna a Kármelbe lépni, de a tanítás és oktatás lett a feladata. Vágya csak 1933-ban teljesült, és Köln városának monostorába lépett be, ahol folyamatosan tette le a fogadalmait, 1938-ban az örök fogadalmat. Tudományos munkát végezhetett, és a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. keresztes szent János születésének 400. évfordulójára írt még egy cikket. 1942 augusztus 5-én, több nővérrel együtt a Gestapo elhurcolta és augusztus 9-én az Auschwitz-i haláltáborban fejezte be életét. Boldoggá avatása Kölnben 1987. május 1-én, szentté avatása 1998. október 11-én, Rómában, a szent Péter téren történt.
Nagyboldogasszony ünnepe ősidők óta hazánk Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. Ezért is ábrázoljuk a Szűzanyát magyar koronával a fején. Számos festmény azt a jelenetet örökíti meg, amikor Szent István király fölajánlja népünket Máriának. Nem véletlen, hogy legrégibb templomainkat az ő tiszteletére emelték a székesfehérvári bazilikát, királyaink koronázó és temetkező helyét, továbbá az esztergomi és a többi püspöki székesegyházat. Az ősegyházig nyúló hagyomány szerint Jézus édesanyjának teste nem lett az enyészet martaléka, hanem élete végén Isten fölvitte a mennyei dicsőségbe. Hitünknek ezt az ősi tanítását különféle legendák övezték, amelyek igyekeztek színes keretbe foglalni a nagyszerű eseményt. A Makula nélkül való tükör így számol be Mária haláláról és megdicsőüléséről: „Nagy fényességben megjelenik neki Gábriel arkangyal, kezében hozván olaj faágat, kinek levelei mint a csillagok ragyogtak. Nagy főhajtással mondá: Üdvözlégy Mária, az én Uramnak áldott szent Anyja. A te szerelmes szent fiad hozzád küldött, hogy megjelentsem neked, közeleg az idő, hogy hozzá menj és az öröktől fogva készített koronát átvegyed. Az egész mennyei karok a te jöveteledet kívánják. Mondá Szűz Mária: örülök ez örvendetes híren. Azért alázatosan kérlek, mondd meg a napját. Monda az angyal: harmadnap múlva elvégezed életedet és egyenesen a mennybe vitetel. Azután az édes Szűz Mária mondá az angyalnak: ha kedvet találtam szent Fiamnál, három dolgot akarnék
tőle kérni: első, hogy halálom óráján jöjjön hozzám. Másik, hogy az apostolok halálomkor legyenek jelen és tisztességben temessék el testemet. Harmadik: hogy halálomkor a gonosz lelket ne lássam. Mondá az angyal: Meglesz kívánságod, mert szent Fiad maga eljön hozzád, az apostolok is
jelen lesznek, a gonosz lélektől nem kell félned, mert mindnyájan hatalmad alatt vannak. Aznap Szent János Efezusban prédikált, és leszállván egy fényes felhő az ott valók jelenlétében, Őtet onnan levitte és rövid idő alatt a levegőégben Jeruzsálembe hozá. Szűz Mária ottan mondá, hogy harmadnap múlva elvégezi életét. Ezt hallván János, térdre esett és keservesen sírni kezde. Mondá: óh édes uram, Jézus, miért adtad érnem ezt a napot? Te énnekem szent Anyádat anyául adtad, most megint elveszed tőlem... Azonközben a többi apostol is levegőbe vitetvén, csakhamar a Szűz Mária háza eleibe letétetének. Azon három nap alatt az angyalok neki szolgáltak. Kisasszony havának tizennegyedik napján, három órakor az édes Szűz Máriához eljőve Urunk Jézus angyali karokkal és szentekkel nagy dicsőséggel, és az egész ház megtelek világossággal. Ottan az angyalok a Szűz Mária ágyát mennyei ékességekkel díszítették, és házikóját mennyei illatú virágokkal behintették. Ott eljővén az édes Jézus... Ott volt Ádám és Éva, a többi Szentatyákkal, kik nagy édesdeden mondták: Jöjj el hozzánk mi szentséges leányunk, és részesülj a nagy boldogságban, kit szent Fiad nekünk szerzett. Az apostolok pedig sírva mondták: Maradj még velünk mi szent Anyánk és vigasztalónk, és ne hagyj árván minket! Aztán a mennyei karok kezdtek énekelni: Mindenestől szép vagy óh Mária, és makula nincs tebenned. Ezen ének hallatán az apostolok is édes vigassággal teltek be. Jézus pedig meghagyá, hogy halála után édesanyja szent testét a Josafát völgyére vigyék. Ott várják meg harmadnapig az ő eljövetelét. Közelegvén pedig az éjfél, ilyen vagy hasonló szókkal híva Urunk Jézus az ő szent Anyját az örök boldogságba: Kelj föl és jöjj el én galambom a kőszikla hasadékában. Mutasd meg orcádat... Felelé Szűz Mária: Kész az én szívem, óh Istenem. Azután az ő szent Fia szívéhez hajlott, akit isteni kezében nagy kedvesen vévén, nagy dicsőséggel a Szentháromság trónusa elébe vitt. A szent testet Josafát völgyére vitték, azon kert mellett, hol a Krisztus vérrel verítékezett és ott kősziklából kivágott koporsóba tették. Midőn harmadnapig az apostolok a szent koporsónál imádkoztak, íme véletlenül néminemű fényes felhő a 2
koporsót befedé, és a levegőeget szép illat töltötte be... Ottan eljőve Szent Mihály sok szent angyalokkal és Szűz Mária szent lelkét Urunk Jézusnak béprezentálja... Áldott légy Uram Isten, ki méltóztattál feltámasztani az örök életre. Midőn a mennyei király az ő jegyesével és szent anyjával a mennyei kapuhoz közeledett, angyali trombitaszó mellett bévivé a mennyei városba... Azután a Szentháromság új koronázat ajándékában megajándékozta teljes isteni hatalmával, hogy Isten után égen és földön leghatalmasabb legyen.” Így festette le a hívők képzelete Mária halálát és megdicsőülését. Emberfonta koszorú ez, égi anyánk mennyei születésnapjára.
„Lelkem magasztalja az Urat és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett alázatos szolgálójára. Lám, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék.” (Lk 1,46-48) Minden ember pusztán születésével jogot nyer az emberhez méltó élethez. Nem ok nélkül írták zászlójukra az újkori forradalmak az egyenlőség jelszavát. Ám az is nyilvánvaló, hogy a jogokkal kötelességek is járnak és ezek elmulasztása megkérdőjelezi a jogokat. Arra is érdemes fclfigyelnünk, hogy Isten, mint alkotó művész, minden létezőt egyetlen példányban, egyedi tulajdonságokkal teremt. Mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy kibontakoztassa egyéniségét, de ennek megvalósításában komoly különbségek mutatkoznak. Ezért igazságtalanság lenne, ha minden ember közé egyenlőségjelet tennénk. Ha ilyen megfontolások alapján tekintünk Jézus édesanyjára Máriára, akkor elhalkul az esetleges méltatlankodás, amelyet kivételes születése és halála ébreszthet igazságérzetünkben. Ezt valaki egészen konkrétan így fogalmazta meg: Ha Mária bűn nélkül és kegyelemben született, én miért nem? Minden ember ragaszkodik az élethez egészen addig, amíg nem kap olyan testi vagy lelki sebeket, amelyek kioltják benne a létezés örömét. Az ember rettegve gondol halálára, arra az éjszakára, amelyet a tapasztalás szerint nem követ virradat. Ebben a ránkboruló éjszakában Egyházunk elénk állítja Máriát, akit Isten mindenható szerete-
Szászfehéregyház Első ízben 1231-ben említik az oklevelek villa Albe ecclesie néven. 1231-ben plébániatemploma van, ebből az évből ismeretes plébánosa: János. Megerősíti ezt a település neve is, mely kifejezetten a templomra utal: Fehéregyház, Alba ecclesia. Az újabb ásatások alapján megállapították, hogy egy évszázaddal korábbi, a templomot körülvevő sírokban talált érmék alapján 1100–1120 között épülhetett, amikor még székelyek laktak itt. Kezdetben egy kisebb méretű kápolna volt, s fehér fala után kapta nevét a település, még a szászok letelepedése előtt, mely a XII. század utolsó negyedére esett. A szászok letelepedése előtt itt lakó székelyek temploma volt. Szászok bevándorlása ide 1185-ben. Ez a kis templom (azaz kápolna) négyszögletes épület volt, keleten félköríves apszissal, délen félköríves kapuval és sík mennyezettel. Kezdetben bővítés nélkül használják a székelyek helyére telepített szászok. Ez magyarázza, hogy itt miért nem építenek, mint máshol, háromhajós bazilikát, hanem a kápolnát bővítik először nyugat felé, az árkádokon négy köríves karzattal. A templomtól 4 méterre nyugatra a XIII. században még egy tornyot építenek.
A török támadások idején, a XVI. század elején a hajót a toronyig hosszabbítják. Ekkor kapja csúcsíves ajtókeretét a templom torony alatti bejárata. Magasítják a tornyot is és a hajó déli oldalán egy új bejáratot nyitnak. Az eredeti sík mennyezet helyett a hajó dongaboltozatot kap és a szentély is, hogy a föléje emelt védőtornyot elbírja. A boltozat nyomását később (1715-ben) oldaltámokkal próbálják kivédeni, s mivel ez nem hárítja el a veszélyt, a stukkómennyezetet újra visszaállítják festett kazettákkal. A XVIII. században a szentély feletti védőtornyot eltávolítják s a diadalívet újítják, amint azt az itt látható évszám (MDCCXXXXIII) jelzi. Ebből a korból valók az ablakok is. A XIII. században várfallal veszik körül a templomot, ovális udvarral, később négy toronynyal kiegészítve. 1630-ban, illetve 1648-ban két bástyát emelnek. Előbbi felirata: „In pace de bello, in bello de pace cogitatis.” A XVIII. században egy második fallal veszik körül, de ez csak méternyi magasságban maradt meg. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt. Ma lutheránus anyaegyház. Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek
A szászfehéregyházi templom, melyet a brit Telegraph című napilap a világ legszebb templomai közt tart nyilván, többek közt a budapesti Mátyás-templommal együtt 11
Wass Albert:
Te és a világ Jóindulat Ha azt hiszed, hogy ma jóindulatú voltál, mert nem léptél a lábára senkinek, mert felebarátod fejéről nem ütötted le a kalapot, mert nem terjesztettél másokról hazug híreket, mert nem gorombáskodtál lakótársaiddal: tévedsz. Csak éppen rosszindulatú nem voltál. Rossz és jó között van egy kis hézag is. És ebbe a kis hézagba nem csupán Te, de az emberiség kilencvennyolc százaléka kényelmesen belefér. Gondolj arra: föl kell építeni a békességet ezen a világon. És békességet építeni csak jóindulatból lehet. Nem elég tehát, ha nem gyártasz rossz téglákat valamely épülethez. Tégla nélkül nem épül föl semmiféle fal. Jó téglákat kell gyártanod. Ha az emberiség két százaléka rossz téglát gyárt, kilencvennyolc százaléka pedig Veled együtt tétlenül henyél jó és rossz között: ki építi föl vajon a békesség házát? Vágy és öröm Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen. A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész. Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek. Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. 10
Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt. Mindent újrakezdünk Nem vetted észre? Naponta mindent újra kezdünk. Újra mosdunk, újra borotválkozunk, újra fésülködünk, újra öltözünk. Újra megfőzzük az ételünket. Újra elmegyünk ide vagy oda. Újra dolgozunk, újra vesződünk, újra bosszankodunk, újra örvendünk, újra hazatérünk, újra lefekszünk. És ez így megy folyton, folyton. Nem is lehet másként. A nap reggel újra felkel és este újra lemegy. Újra jön a szél, újra szállanak a felhők, újra esik az eső, újra kiderül az ég. Újra, mindig újra. A természet örök rendje ez és mi kötve vagyunk a természethez, mint a növények, vagy mint az állatok. A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyílnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És Te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdened az életedet? Minden vagyonodat elvesztetted. A virágok is elvesztették színpompás ékszereiket, csak puszta gyökerük maradt meg a föld alatt. Azért ne hidd, hogy most már többé sohasem fognak virágozni. Életed, megszokott munkád kerete szertehullott. Itt állasz puszta kézzel, egyetlen szál ruhával és nem tudod, mihez kezdhetnél, mert ilyesmi még nem történt Veled. Nézd a költöző madarakat. Fáradt csapatokban most térnek meg tengeren túlról. Semmijük sincs, igazán semmijük. Csak az a két kis fáradt szárnyuk. Szinte ájultan hullanak alá pihenni a bokrok közé. De holnap reggel, ha felkélsz a nappal és kijössz ide, hogy megkeressed őket: vidám füttyüket messziről hallhatod már. Fürgén szökdelnek az ágak között, hernyót keresnek és száraz mohát a fészekrakáshoz. Figyelheted, milyen vidáman hordozzák csőrükben a vékony gallyakat s fonnak belőle nótaszó mellett új otthont fiaiknak. Amiért ember vagy, azért tanulhatsz még sokat a madaraktól.
te kiemelt a halál egyetemes törvénye alól és testilelki mivoltában fölvett a mennyei dicsőségbe. Ez a hittétel ősidők óta sajátja a keresztény tanításnak és nem csoda, ha fölvetette a kérdést: Miért tett Isten ilyen kivételt Máriával? Az általánosan elfogadott választ Boldog Grignon Lajos fogalmazta meg: „Isten világot teremtett az utazó, a zarándok ember számára és ez a föld, ahol lakunk. Egy másik világot teremtett a boldog emberek, a szentek számára és ez a mennyek országa. Ismét másik világot teremtett egyszülött Fia számára és ezt Máriának nevezte.” Az örök élet hírnökeként Isten Igéje Mária szűzi méhében érkezett a földre. Ezáltal lett olyan „szent hellyé”, ahol nincs keresnivalója a halálnak.
Az út szélén áll egy szobor Az út szélén áll egy szobor Szűz Mária szobra Odamegyek alkonyatkor Lehajlok a porba. Bűneimnek terhe alatt Összecsuklik térdem: Imádkozzál bűnösökért Imádkozzál értem. Megvallom a bűneimet, lerogyok a földre, Ó ne engedj Szűz Mária elvesznem örökre. Szánj meg engem, édesanyám, szent kezed nyújtsd felém. Szobrod előtt megfogadom, hű leszek örökké. Elcsendesül a föld zaja nyugodtabb a lélek, elköszönök Máriától, de még visszatérek. Mosoly ül a szobor arcán, mintha boldog lenne, Mária nem hagy el senkit, aki bízik benne. Reményt öntött a szívembe Mária mosolya, tudom engem is meghallgat és nem hagy el soha. Velem lesz majd, ha szememre visszaszáll az álom, és akkor is, ha majd egyszer örökre lezárom. Ámen. 3
„Csak olyan nép tudott tartós államot létrehozni, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés Több mint fél évszázaddal ezelőtt ezen a na- bizonyos fokát elérte, és uralkodó rétege belső pon Magyarországon még a szovjet mintára ké- erőforrásokból tudta stabilizálni uralmát. Az uraszült alkotmányt ünnepeltették. Igaz, az Árpád- lom stabilizálására azonban a gazdasági előfeltésávos, háromhalmos, kettős keresztes ősi magyar telek nem voltak elegendők; az uralmat ideológiacímerünk helyett is egy búzakalász-fonadékban ilag is stabilizálni kellett, s erre a középkori Euróéktelenkedő, azóta tiltott, nemzetközi munkás- pában a Volgáig a kereszténység, azon túl az iszlám mutatkozott a legalkalmasabbnak” – fogalmozgalmi jelképek köszöntek az ünneplőkre. mazta meg Györffy Szó sem volt arról, György. hogy ez a nap, közel Szent István kiráévezrede Szent István lyunk építette ki az állam ünnepe, akit akkor csak I. szellemi támaszát, az István királyként lehetett egyházat is, miután III. emlegetni. Az 1956-os Ottó császár támogatásáforradalom után annyit val koronát kapott II. enyhült a helyzet, hogy a Szilveszter pápától, és címerbe belekerült a 1001. január 1-én királlyá koronájától megfosztott, koronáztatta magát. Isttrikolóros címerpajzs, és ván még alig volt 20 éves az alkotmány ünnepén a – születésének időpontját Kádár-rezsim beszédeinem ismerjük pontosan –, ben a kenyér ünnepét is amikor nyakába szakadt emlegették. Szent Istvánaz ország minden megolról szó sem esett. datlan gondja. Ki volt ez a kényszerMidőn elérte a 15 rel eltitkolt ember a maéves kort, apja már utódgyar nép történelmében, jává jelölte, és 996-ban hogy ennyire félni kellett feleségül kérte számára tőle? Művében milyen Rajki László alkotása Orosházán Civakodó Henrik bajor értéket hagyott az utókorra? Györffy György, a korszak és szent királyunk herceg lányát, a buzgón vallásos Gizellát, aki több legjobb kutatója egyik tanulmányában röviden így mint négy évtizeden át hűségesen állt férje oldalán. István királynak előbb egyeduralmát kellett bizfoglalta össze: „István király műve az volt, hogy az elődei tosítani. Leszámolt nagybátyjával Kopánnyal, által megkezdett félbarbár belső rendezést maga- majd az Al-Dunánál lakó Ajtony „fekete magyasabb szinten fejezte be, és az egész országra kiter- rokból” álló seregét futamította meg. Ajtony menekülés közben vesztette életét. Királyunk előtt az jedően egységes szervezettel látta el.” Ahhoz, hogy e mondat világossá váljon, tud- út szabaddá vált, hogy az akkori Európa egyik kornunk kell, hogy ezer évvel ezelőtt a két császárság szerű államát megalapíthassa. Olasz és bajor püspökök, hittérítők érkeztek az határain kívül rekedt kelet- és észak-európai népek életében sorsdöntő változás következett be. Azok a országba. A pogány magyarok csak nehezen, zúnépek, amelyeknek vezetői erős katonai kísérettel golódva hajlottak az új hitre. „Szent István a temprendelkeztek, így a skandinávok, oroszok, lengye- lomba járást azzal segítette elő, hogy vasárnapra lek, csehek és a magyarok, közel egy időben álla- tette a vásárokat, és helyét a templom melletti témot szerveztek, és fölvették a kereszténységet. Ez ren jelölte ki. A harang kondultával a térről beteaz Európa arculatát megváltoztató fordulat belső relték a népet az ige hallgatására” – emlékezett Györffy. fejlődés, és külső hatások eredménye volt.
Szent István ünnepén
4
– 1976. január 31. – Betegségére hivatkozva beadja a lemondását. – 1976. május 15. – Megismétli lemondását, amit a Szentszék ezúttal sem fogad el. – 1976. június 20. – Utoljára szentel papot. 1977-ben a segédpüspökkel ketten végzik, 1978ban a kézföltétel után visszavonul szobájába. – 1978. október 27. – Harmadszor, – 1978. december 28. – Negyedszer kért felmentése is visszautasításra talál. – 1980. március 17. – Január 11-én megírt lemondását átadja a Gyulafehérvárra érkező Luigi Poggi utazó nunciusnak. – 1980. április 2. – II. János Pál pápa elfogadja Márton Áron lemondását. – 1980. május 15. – Márton Áron püspök utolsó körlevele. – 1980. szeptember 21. – A püspöki kertben utoljára találkozik a kis- és nagyszeminárium növendékeivel és tanáraival. – 1980. szeptember 29. – Püspöki rezidenciáján de. ¾9 órakor, miközben másodikat harangoznak a Szent Mihály napi búcsúra, meghal Áron püspök. – 1980. október 4. – A székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. * * * – 1990. január 6. – Márton Áron püspök szentté avatási ügye elindítása érdekében Jakab Antal püspök kinevezi posztulátorrá P. Szőke Jánost. – 1992. november 17. – A Szentszék részéről nincs akadálya (nihil obstat) a szentté avatási eljárás beindításának. – 1994. április 25. – Az egyházmegyei szakasz ünnepélyes megnyitása. – 1996. október 1. – Az egyházmegyei szakasz ünnepélyes lezárása. – 1996. december 5. – Az iratcsomó átadása a Szentek Ügyei Kongregációjának. – 2003. december 13. – Elkészül az iratcsomót összegező Positio. – 2012. február 6. – Jakubinyi György érsek Kovács Gergelyt nevezi ki posztulátorrá. – 2015. május 18. – Kasza Lászlót kinevezik vice-posztulátorrá.
Márton Áron püspök gondolataiból Az ember, aki meztelen nyomorúságát hozza a világra, mit adhat Istennek, ami nem volt Istené s minek örül Isten? Istentől van az is, de annak az egynek örül Isten: ha az ember felajánlja egyéni akaratát. A szabadakarat képesség, az ember szabadon felhasználhatja s ha Istenhez csatlakozunk, ha az akaratunkat az Ő akaratának alárendeljük, akkor áldozatot hoztunk. A gyermek az imádságok után, melyeket édesanyja ölén tanult, első vallásos benyomásait a szentmiséből meríti. A szentmise érzékelteti vele először, itt mélyül lelkébe a sejtés, hogy minden ember Istentől jöhetett, és minden embernek oka van, hogy Istennek hálás legyen, de a hála nyilvánítására, az Isten elé járulására egyedül, önmagában képtelen és elégtelen lehet. Már ekkor érzi, hogy jó, hogy van az Isten és ember között közvetítő Krisztus. Veszedelmes körülmények között nincs más, mi védelmet adjon, csak az Isten. Akinek ajkát szentostya érinti, annak meg kell változnia, más emberré kell lennie. Annak magán ki kell alakítania a Krisztusból élő és Krisztus vonásait hordozó keresztényt: a becsületes, nemes gondolkodású, nagylelkű, acélos jellemű embert. Krisztusi légkört kell teremtenie maga körül, családjában, munkahelyén, az élet minden viszonylatában. Apáink annak idején a templomhoz kötötték sorsukat. Az életküzdelem kemény és könyörtelen volt számukra is... Istenben bíztak. Istenhitükről és bizalmukról tanúskodnak ezek a vaskos falak. Hitük tanításából és az életből tanulták meg, hogy ha a mostoha körülmények közt helyt akarnak állni, össze kell fogniuk, egymást meg kell becsülniük, együtt kell vállalniuk a közös sorsot.
9
szentel. Ekkor mondott beszédében kemény szavakkal bírálja a magyarországi zsidóság három nappal korábban megkezdett deportálását. – 1948. július 17. – A román kormány egyoldalúan felmondja a Vatikánnal kötött konkordátumot. A püspöki kar nevében Áron püspök tiltakozó levelet ír Petru Groza miniszterelnöknek. Nem kap választ. – 1948. augusztus 3-4. – Érvénybe lép a Román Népköztársaság kultusztörvénye. Államosítják az egyházi iskolákat. Áron püspök ismételten erélyesen tiltakozik. – 1949. május 15. – Áron püspök megkezdi öthetes felcsíki bérmaútját. Nyílt támadások érik az állami szervek részéről, gyalázkodó riportok és vezércikkek jelennek meg ellene a sajtóban. – 1949. június 4. – Lóháton, ünnepélyesen vonul be a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. – 1949. június 21. – A tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon letartóztatják. Bukarestben, a belügyminisztérium épülete alatti börtönben raboskodik két éven át. – 1951. augusztus 6. – Koncepciós perben a
8
bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítéli. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodik. – 1954. május 27. – Átviszik Bukarestbe, a Belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. – 1955. január 3. – A Nagy Nemzetgyűlés Prezídiuma felfüggeszti a börtönbüntetést. – 1955. január 6. – A bukaresti érsekségre viszik, ahol házi őrizetben tartják. – 1955. március 24. – Visszatérhet Gyulafehérvárra. – 1955. március 25. – Átveszi a gyulafehérvári egyházmegye kormányzását. – 1955-1956 – Bérmaútjai valóságos diadalutak. – 1955. november 30. – A Securitate úgynevezett operatív nyilvántartásba veszi. – 1956. augusztus 21-22. – Dolgozószobájába beszerelik a lehallgató készüléket. – 1957. május 30. – A belügyminiszter szerint „távol áll attól, hogy megváltozzon”, ezért bebörtönzést javasol. – 1957. június 6. – 36 hónapra kiterjedő házi őrizetet rendelnek el: szabadságát a püspöki palota és a székegyház területére korlátozzák. Ezt több alkalommal meghosszabbítják (1960, 1965, 1966). – 1967. november 22. – A miniszterelnökhelyettes tudatja Áron püspökkel a kényszerlakhelyre vonatkozó tilalom megszüntetését. – 1967. november 26. – A házi fogság alól felmentett püspök első útja a Papneveldébe vezet. – 1968 – Elkezdi a diadalmas bérmautakat. – 1969. október 11-28. – Részt vesz a római püspöki szinóduson. – 1970. február 24. – Rómába látogat. – 1971. október 13., 22. – Rómában felszólal a Püspöki Szinóduson. – 1971. október 25. – VI. Pál pápa magánkönyvtárában fogadja, majd a kihallgatás végén így szól a három erdélyi növendékhez: „engedelmeskedjetek püspökötöknek, mert szent”. – 1971. december 23. – Dr. Jakab Antalt kinevezik utódlási joggal rendelkező segédpüspöknek. – 1974. március 1-12. – Áron püspök utoljára látogat Rómába. – 1974. május 23. – Prosztata-rákja első ízben igényel orvosi beavatkozást.
Az egyik legfontosabb rendelkezése az volt, hogy minden 10 falu építsen egy maradandó templomot. A templomos falvak a vásártartási joggal vámszedést, a király pedig adó formájában pénzt kapott, amely az állam gazdasági helyzetét is stabilizálta. Szent István egyetlen intézkedéssel így hajtott végre két nagyon fontos feladatot. Szent István megszilárdította az államhatalmat és a közbiztonságot. Gyakran kifogásolják, hogy túlzottan szigorú volt és kegyetlen, amikor a „szemet szemért, fogat fogért” elvet alkalmazta, akár a frank törvényhozásban, vagy más európai, akkor modern államokban szokásban volt. Kiderült, hogy a fegyelmező és büntető rendelkezései jóval humánusabbak voltak, mint a középkori Európáé, és nem is a helyi önbíráskodás elvén alapultak. Györffy megjegyezte, hogy „…a jogbiztonság tekintetében az élre került a középkori Európában.” A régmúltból a jelenre váltva, jogosan vetődik föl a kérdés, hogy a 21. században mit jelenthet számunkra Szent István? Tudjuk, hogy gyorsan fejlődő országába özönleni kezdtek a hospesek, a különféle jövevények. Királyunk a fiának, Imre hercegnek – a történészek szerint Gellért püspök sugallatára, az akkori európai hasonló példák alapján – intelmeket írt, amelyekből egy rövid részletet idézek: „Amiként különb-különbféle tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb tudást és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” Ezt a részletet ma gyakran idézik, és a kisebbségekre alkalmazzák. Akkor még ilyen fogalom nem létezett. Bölcs királyunk az udvarban, hazánk kialakulóban lévő kolostoraiban megforduló idegenek befogadására értette. Mint a későbbi kutatások bizonyították, ők honosították meg a latin írást, a gyógyítást – és ami a letelepült nép életében rendkívül fontos volt –, az akkor fejlett kézművességet, kereskedelmet, pénzverést és az agrotechnikát. Szent István megmutatta, hogy nem a szabadosság, a félreértett liberális egyenlősdiség, a törvények föllazítása vezet a szabadság felé, hanem a határozott kormányzás, mások megbecsülése és a haza gyarapítása.
Szent Istvánnak köszönhetjük, hogy az egykor pogány és nomád, kalandozó népből törvénytisztelő keresztényeket faragott. Megszilárdította a központi hatalmat, és vele az ország védelmét. Neki köszönhetjük, hogy ma is itt élünk Európában, és újra elismert, szerves részévé váltunk az európai népek közösségének. Azt pontosan nem tudjuk, hogy Szent István ünnepe mikor kezdett összefonódni a kenyér ünnepével. Az viszont bizonyos, hogy a török hódoltság után, vallási felekezet nélkül, minden ember, amikor megszegte a kenyeret, késével az aljára keresztet rajzolt – kutatta föl Bálint Sándor vallásfolklorista professzor. A magyar paraszttársadalom, a nép a kenyérben saját munkájának gyümölcsét és Istennek áldott adományát érzékelte. A legfontosabb kenyérgabonánk, a búzaszem csirájában Krisztus arcát látta. Mindehhez hozzátehetjük, hogy Szent István azzal, hogy a 11. században erős államot alapított, a népnek ezer évre kenyeret biztosított, amelyet a Kárpát-medencében életnek neveznek. Így ötvöződött az Élet, a Kenyér Szent Istvánnal egy fogalommá, mert amikor a kenyerünket megáldjuk és megszegjük, máig nagy királyunk szellemét kapjuk vele. Szent István máig a mi jelképes Kenyerünk maradt! Szenti Tibor
Lebó Ferenc győri művész szobra Sopronkövesden 5
Tűz Tamás
Szent István király Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan győzelmi ék. Alapkő lett, de kőnél súlyosabban vetette el az épülő falakban toronyszökkentő, férfias hitét. Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején, a bércre hág s egy országon tekint át, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor felhőkből bomlik ki a kék ég s virrasztva várja népe ébredését a századok szélfútta reggelén. Nem tétován, de biztos mozdulattal lendül előre tervező keze, míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró puszták zendülő szele. Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba s pillantásával féltőn átkarolja a frissen szántott szűzi földeket. Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, hogy megkösse a rónák vad porát, szőlő teremjen és kenyér, fehérebb s hogy mindenki meglelje otthonát. Áldott szigor, rendet hozó szelídség! Arany szív, mely eltékozolja kincsét, hogy új szívekben ragyogjon tovább! Hát róla zengjen most a lelkes ének! Uram, téged dicsérünk általa, mert ő volt a te választott edényed, apostolod; híved s a föld sava. És ő volt ama bibliai sáfár; kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midőn megvirradt napunk hajnala!
Szent István király imája A mélységből kiáltok Hozzád, hallgass meg Uram! Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben. Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság színtelenségét okosan csillogtassam. Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni. Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam a léleknek. Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dícsérnek. Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak. Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam. Ne add meg mindig, amit nagyon kérek. Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek. Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni. Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék, nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád, hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.
6
Boldog emlékű Márton Áron püspök atyánk e hónap 28-án lenne 120 éves Emlékezzünk rá tisztelettel, hajtsunk fejet szellemi és emberi nagysága előtt. Köszönjük meg Istennek, hogy adta őt nekünk, nemzetünknek és imádkozzunk, hogy mielőbb szentjeink között tisztelhessük. Íme a Nagy Püspök életrajzi adatai a gyulafehérvári érsekség honlapjáról Kovács Gergely összeállításában: – 1896. augusztus 28. – Született Csíkszentdomokoson. Édesapja Márton Ágoston, édesanyja Kurkó Julianna. – 1903-1907 – Csíkszentdomokoson jár elemi iskolába. – 1907-1911 – Gimnázium Csíksomlyón. – 1911-1914 – Gimnázium Csíkszeredában. – 1914-1915 – Gimnázium Gyulafehérváron: érettségi 1915. június 12. – 1915. június 15. – Katonai szolgálatra kap behívót. – 1915-1918 – Harctéri szolgálatot teljesít: Doberdo, Ojtozi-szoros, Asiago. Katonai szolgálata alatt háromszor sebesül meg. – 1918-1920 – Leszerelése után földműveskedik, illetve egy erdészetben tisztviselő. – 1920. október 11. – Jelentkezik a gyulafehérvári papnevelő intézetbe.
– 1924. július 6. – Gróf Majláth Gusztáv Károly pappá szenteli. – 1924. július 1. – Káplán Ditróban. – 1925. július 1. – Káplán Gyergyószentmiklóson. – 1926. augusztus 1. – Kápláni megbízatása mellett, hittanár is az Állami Főgimnáziumban. – 1928. július 1. – Hittanár a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnáziumban és igazgatóhelyettes a fiúnevelő intézetben. – 1929. július 1. – Tanulmányi felügyelő a szebeni Teréz árvaházban. Innen látja el plébánosként Verestoronyt. – 1930. október 1. – Udvari káplán és püspöki levéltáros Gyulafehérváron. – 1932. szeptember 1. – Püspöki titkár. – 1932. október 1. – Kolozsvári egyetemi lelkész és hitszónok. – 1934. március 13. – Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség országos igazgatója. – 1933. október 1. – Dr. György Lajossal közösen megalapítja és szerkeszti az Erdélyi Iskola nevelésügyi folyóiratot. – 1936. március 15. – A kolozsvári Szent Mihály plébánia vezetésére kap ideiglenes megbízatást. – 1937. január 21. – Címzetes kanonoki kinevezést kap. – 1938. augusztus 14. – A kolozsvári Szent Mihály plébánia közgyűlése plébánossá választja. – 1938. augusztus 21. – Vorbuchner Adolf püspök kinevezi plébánosnak, Kolozs-Dobokai kerületi főesperesnek, és székesegyházi kanonoki kitüntetést kap. – 1938. szeptember 14. – A Szentszék a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzójává nevezi ki. A kormányzást szeptember 21-én vette át. – 1938. december 24. – XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökének nevezi ki. – 1939. február 12. – Andrea Cassulo apostoli nuncius a kolozsvári Szent Mihály templomban püspökké szenteli. Társszentelő püspökök: Pacha Ágoston (Temesvár) és Fiedler István (SzatmárNagyvárad). – 1940. augusztus 30.-1945. március 13. – Az egyházmegye kettészakad, Áron püspök Gyulafehérváron marad. – 1944. május 18. – Kolozsváron papokat 7
Tűz Tamás
Szent István király Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan győzelmi ék. Alapkő lett, de kőnél súlyosabban vetette el az épülő falakban toronyszökkentő, férfias hitét. Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején, a bércre hág s egy országon tekint át, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor felhőkből bomlik ki a kék ég s virrasztva várja népe ébredését a századok szélfútta reggelén. Nem tétován, de biztos mozdulattal lendül előre tervező keze, míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró puszták zendülő szele. Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba s pillantásával féltőn átkarolja a frissen szántott szűzi földeket. Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, hogy megkösse a rónák vad porát, szőlő teremjen és kenyér, fehérebb s hogy mindenki meglelje otthonát. Áldott szigor, rendet hozó szelídség! Arany szív, mely eltékozolja kincsét, hogy új szívekben ragyogjon tovább! Hát róla zengjen most a lelkes ének! Uram, téged dicsérünk általa, mert ő volt a te választott edényed, apostolod; híved s a föld sava. És ő volt ama bibliai sáfár; kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midőn megvirradt napunk hajnala!
Szent István király imája A mélységből kiáltok Hozzád, hallgass meg Uram! Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben. Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság színtelenségét okosan csillogtassam. Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni. Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam a léleknek. Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dícsérnek. Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak. Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam. Ne add meg mindig, amit nagyon kérek. Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek. Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni. Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék, nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád, hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.
6
Boldog emlékű Márton Áron püspök atyánk e hónap 28-án lenne 120 éves Emlékezzünk rá tisztelettel, hajtsunk fejet szellemi és emberi nagysága előtt. Köszönjük meg Istennek, hogy adta őt nekünk, nemzetünknek és imádkozzunk, hogy mielőbb szentjeink között tisztelhessük. Íme a Nagy Püspök életrajzi adatai a gyulafehérvári érsekség honlapjáról Kovács Gergely összeállításában: – 1896. augusztus 28. – Született Csíkszentdomokoson. Édesapja Márton Ágoston, édesanyja Kurkó Julianna. – 1903-1907 – Csíkszentdomokoson jár elemi iskolába. – 1907-1911 – Gimnázium Csíksomlyón. – 1911-1914 – Gimnázium Csíkszeredában. – 1914-1915 – Gimnázium Gyulafehérváron: érettségi 1915. június 12. – 1915. június 15. – Katonai szolgálatra kap behívót. – 1915-1918 – Harctéri szolgálatot teljesít: Doberdo, Ojtozi-szoros, Asiago. Katonai szolgálata alatt háromszor sebesül meg. – 1918-1920 – Leszerelése után földműveskedik, illetve egy erdészetben tisztviselő. – 1920. október 11. – Jelentkezik a gyulafehérvári papnevelő intézetbe.
– 1924. július 6. – Gróf Majláth Gusztáv Károly pappá szenteli. – 1924. július 1. – Káplán Ditróban. – 1925. július 1. – Káplán Gyergyószentmiklóson. – 1926. augusztus 1. – Kápláni megbízatása mellett, hittanár is az Állami Főgimnáziumban. – 1928. július 1. – Hittanár a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnáziumban és igazgatóhelyettes a fiúnevelő intézetben. – 1929. július 1. – Tanulmányi felügyelő a szebeni Teréz árvaházban. Innen látja el plébánosként Verestoronyt. – 1930. október 1. – Udvari káplán és püspöki levéltáros Gyulafehérváron. – 1932. szeptember 1. – Püspöki titkár. – 1932. október 1. – Kolozsvári egyetemi lelkész és hitszónok. – 1934. március 13. – Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség országos igazgatója. – 1933. október 1. – Dr. György Lajossal közösen megalapítja és szerkeszti az Erdélyi Iskola nevelésügyi folyóiratot. – 1936. március 15. – A kolozsvári Szent Mihály plébánia vezetésére kap ideiglenes megbízatást. – 1937. január 21. – Címzetes kanonoki kinevezést kap. – 1938. augusztus 14. – A kolozsvári Szent Mihály plébánia közgyűlése plébánossá választja. – 1938. augusztus 21. – Vorbuchner Adolf püspök kinevezi plébánosnak, Kolozs-Dobokai kerületi főesperesnek, és székesegyházi kanonoki kitüntetést kap. – 1938. szeptember 14. – A Szentszék a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzójává nevezi ki. A kormányzást szeptember 21-én vette át. – 1938. december 24. – XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökének nevezi ki. – 1939. február 12. – Andrea Cassulo apostoli nuncius a kolozsvári Szent Mihály templomban püspökké szenteli. Társszentelő püspökök: Pacha Ágoston (Temesvár) és Fiedler István (SzatmárNagyvárad). – 1940. augusztus 30.-1945. március 13. – Az egyházmegye kettészakad, Áron püspök Gyulafehérváron marad. – 1944. május 18. – Kolozsváron papokat 7
szentel. Ekkor mondott beszédében kemény szavakkal bírálja a magyarországi zsidóság három nappal korábban megkezdett deportálását. – 1948. július 17. – A román kormány egyoldalúan felmondja a Vatikánnal kötött konkordátumot. A püspöki kar nevében Áron püspök tiltakozó levelet ír Petru Groza miniszterelnöknek. Nem kap választ. – 1948. augusztus 3-4. – Érvénybe lép a Román Népköztársaság kultusztörvénye. Államosítják az egyházi iskolákat. Áron püspök ismételten erélyesen tiltakozik. – 1949. május 15. – Áron püspök megkezdi öthetes felcsíki bérmaútját. Nyílt támadások érik az állami szervek részéről, gyalázkodó riportok és vezércikkek jelennek meg ellene a sajtóban. – 1949. június 4. – Lóháton, ünnepélyesen vonul be a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. – 1949. június 21. – A tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon letartóztatják. Bukarestben, a belügyminisztérium épülete alatti börtönben raboskodik két éven át. – 1951. augusztus 6. – Koncepciós perben a
8
bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítéli. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodik. – 1954. május 27. – Átviszik Bukarestbe, a Belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. – 1955. január 3. – A Nagy Nemzetgyűlés Prezídiuma felfüggeszti a börtönbüntetést. – 1955. január 6. – A bukaresti érsekségre viszik, ahol házi őrizetben tartják. – 1955. március 24. – Visszatérhet Gyulafehérvárra. – 1955. március 25. – Átveszi a gyulafehérvári egyházmegye kormányzását. – 1955-1956 – Bérmaútjai valóságos diadalutak. – 1955. november 30. – A Securitate úgynevezett operatív nyilvántartásba veszi. – 1956. augusztus 21-22. – Dolgozószobájába beszerelik a lehallgató készüléket. – 1957. május 30. – A belügyminiszter szerint „távol áll attól, hogy megváltozzon”, ezért bebörtönzést javasol. – 1957. június 6. – 36 hónapra kiterjedő házi őrizetet rendelnek el: szabadságát a püspöki palota és a székegyház területére korlátozzák. Ezt több alkalommal meghosszabbítják (1960, 1965, 1966). – 1967. november 22. – A miniszterelnökhelyettes tudatja Áron püspökkel a kényszerlakhelyre vonatkozó tilalom megszüntetését. – 1967. november 26. – A házi fogság alól felmentett püspök első útja a Papneveldébe vezet. – 1968 – Elkezdi a diadalmas bérmautakat. – 1969. október 11-28. – Részt vesz a római püspöki szinóduson. – 1970. február 24. – Rómába látogat. – 1971. október 13., 22. – Rómában felszólal a Püspöki Szinóduson. – 1971. október 25. – VI. Pál pápa magánkönyvtárában fogadja, majd a kihallgatás végén így szól a három erdélyi növendékhez: „engedelmeskedjetek püspökötöknek, mert szent”. – 1971. december 23. – Dr. Jakab Antalt kinevezik utódlási joggal rendelkező segédpüspöknek. – 1974. március 1-12. – Áron püspök utoljára látogat Rómába. – 1974. május 23. – Prosztata-rákja első ízben igényel orvosi beavatkozást.
Az egyik legfontosabb rendelkezése az volt, hogy minden 10 falu építsen egy maradandó templomot. A templomos falvak a vásártartási joggal vámszedést, a király pedig adó formájában pénzt kapott, amely az állam gazdasági helyzetét is stabilizálta. Szent István egyetlen intézkedéssel így hajtott végre két nagyon fontos feladatot. Szent István megszilárdította az államhatalmat és a közbiztonságot. Gyakran kifogásolják, hogy túlzottan szigorú volt és kegyetlen, amikor a „szemet szemért, fogat fogért” elvet alkalmazta, akár a frank törvényhozásban, vagy más európai, akkor modern államokban szokásban volt. Kiderült, hogy a fegyelmező és büntető rendelkezései jóval humánusabbak voltak, mint a középkori Európáé, és nem is a helyi önbíráskodás elvén alapultak. Györffy megjegyezte, hogy „…a jogbiztonság tekintetében az élre került a középkori Európában.” A régmúltból a jelenre váltva, jogosan vetődik föl a kérdés, hogy a 21. században mit jelenthet számunkra Szent István? Tudjuk, hogy gyorsan fejlődő országába özönleni kezdtek a hospesek, a különféle jövevények. Királyunk a fiának, Imre hercegnek – a történészek szerint Gellért püspök sugallatára, az akkori európai hasonló példák alapján – intelmeket írt, amelyekből egy rövid részletet idézek: „Amiként különb-különbféle tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb tudást és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” Ezt a részletet ma gyakran idézik, és a kisebbségekre alkalmazzák. Akkor még ilyen fogalom nem létezett. Bölcs királyunk az udvarban, hazánk kialakulóban lévő kolostoraiban megforduló idegenek befogadására értette. Mint a későbbi kutatások bizonyították, ők honosították meg a latin írást, a gyógyítást – és ami a letelepült nép életében rendkívül fontos volt –, az akkor fejlett kézművességet, kereskedelmet, pénzverést és az agrotechnikát. Szent István megmutatta, hogy nem a szabadosság, a félreértett liberális egyenlősdiség, a törvények föllazítása vezet a szabadság felé, hanem a határozott kormányzás, mások megbecsülése és a haza gyarapítása.
Szent Istvánnak köszönhetjük, hogy az egykor pogány és nomád, kalandozó népből törvénytisztelő keresztényeket faragott. Megszilárdította a központi hatalmat, és vele az ország védelmét. Neki köszönhetjük, hogy ma is itt élünk Európában, és újra elismert, szerves részévé váltunk az európai népek közösségének. Azt pontosan nem tudjuk, hogy Szent István ünnepe mikor kezdett összefonódni a kenyér ünnepével. Az viszont bizonyos, hogy a török hódoltság után, vallási felekezet nélkül, minden ember, amikor megszegte a kenyeret, késével az aljára keresztet rajzolt – kutatta föl Bálint Sándor vallásfolklorista professzor. A magyar paraszttársadalom, a nép a kenyérben saját munkájának gyümölcsét és Istennek áldott adományát érzékelte. A legfontosabb kenyérgabonánk, a búzaszem csirájában Krisztus arcát látta. Mindehhez hozzátehetjük, hogy Szent István azzal, hogy a 11. században erős államot alapított, a népnek ezer évre kenyeret biztosított, amelyet a Kárpát-medencében életnek neveznek. Így ötvöződött az Élet, a Kenyér Szent Istvánnal egy fogalommá, mert amikor a kenyerünket megáldjuk és megszegjük, máig nagy királyunk szellemét kapjuk vele. Szent István máig a mi jelképes Kenyerünk maradt! Szenti Tibor
Lebó Ferenc győri művész szobra Sopronkövesden 5
„Csak olyan nép tudott tartós államot létrehozni, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés Több mint fél évszázaddal ezelőtt ezen a na- bizonyos fokát elérte, és uralkodó rétege belső pon Magyarországon még a szovjet mintára ké- erőforrásokból tudta stabilizálni uralmát. Az uraszült alkotmányt ünnepeltették. Igaz, az Árpád- lom stabilizálására azonban a gazdasági előfeltésávos, háromhalmos, kettős keresztes ősi magyar telek nem voltak elegendők; az uralmat ideológiacímerünk helyett is egy búzakalász-fonadékban ilag is stabilizálni kellett, s erre a középkori Euróéktelenkedő, azóta tiltott, nemzetközi munkás- pában a Volgáig a kereszténység, azon túl az iszlám mutatkozott a legalkalmasabbnak” – fogalmozgalmi jelképek köszöntek az ünneplőkre. mazta meg Györffy Szó sem volt arról, György. hogy ez a nap, közel Szent István kiráévezrede Szent István lyunk építette ki az állam ünnepe, akit akkor csak I. szellemi támaszát, az István királyként lehetett egyházat is, miután III. emlegetni. Az 1956-os Ottó császár támogatásáforradalom után annyit val koronát kapott II. enyhült a helyzet, hogy a Szilveszter pápától, és címerbe belekerült a 1001. január 1-én királlyá koronájától megfosztott, koronáztatta magát. Isttrikolóros címerpajzs, és ván még alig volt 20 éves az alkotmány ünnepén a – születésének időpontját Kádár-rezsim beszédeinem ismerjük pontosan –, ben a kenyér ünnepét is amikor nyakába szakadt emlegették. Szent Istvánaz ország minden megolról szó sem esett. datlan gondja. Ki volt ez a kényszerMidőn elérte a 15 rel eltitkolt ember a maéves kort, apja már utódgyar nép történelmében, jává jelölte, és 996-ban hogy ennyire félni kellett feleségül kérte számára tőle? Művében milyen Rajki László alkotása Orosházán Civakodó Henrik bajor értéket hagyott az utókorra? Györffy György, a korszak és szent királyunk herceg lányát, a buzgón vallásos Gizellát, aki több legjobb kutatója egyik tanulmányában röviden így mint négy évtizeden át hűségesen állt férje oldalán. István királynak előbb egyeduralmát kellett bizfoglalta össze: „István király műve az volt, hogy az elődei tosítani. Leszámolt nagybátyjával Kopánnyal, által megkezdett félbarbár belső rendezést maga- majd az Al-Dunánál lakó Ajtony „fekete magyasabb szinten fejezte be, és az egész országra kiter- rokból” álló seregét futamította meg. Ajtony menekülés közben vesztette életét. Királyunk előtt az jedően egységes szervezettel látta el.” Ahhoz, hogy e mondat világossá váljon, tud- út szabaddá vált, hogy az akkori Európa egyik kornunk kell, hogy ezer évvel ezelőtt a két császárság szerű államát megalapíthassa. Olasz és bajor püspökök, hittérítők érkeztek az határain kívül rekedt kelet- és észak-európai népek életében sorsdöntő változás következett be. Azok a országba. A pogány magyarok csak nehezen, zúnépek, amelyeknek vezetői erős katonai kísérettel golódva hajlottak az új hitre. „Szent István a temprendelkeztek, így a skandinávok, oroszok, lengye- lomba járást azzal segítette elő, hogy vasárnapra lek, csehek és a magyarok, közel egy időben álla- tette a vásárokat, és helyét a templom melletti témot szerveztek, és fölvették a kereszténységet. Ez ren jelölte ki. A harang kondultával a térről beteaz Európa arculatát megváltoztató fordulat belső relték a népet az ige hallgatására” – emlékezett Györffy. fejlődés, és külső hatások eredménye volt.
Szent István ünnepén
4
– 1976. január 31. – Betegségére hivatkozva beadja a lemondását. – 1976. május 15. – Megismétli lemondását, amit a Szentszék ezúttal sem fogad el. – 1976. június 20. – Utoljára szentel papot. 1977-ben a segédpüspökkel ketten végzik, 1978ban a kézföltétel után visszavonul szobájába. – 1978. október 27. – Harmadszor, – 1978. december 28. – Negyedszer kért felmentése is visszautasításra talál. – 1980. március 17. – Január 11-én megírt lemondását átadja a Gyulafehérvárra érkező Luigi Poggi utazó nunciusnak. – 1980. április 2. – II. János Pál pápa elfogadja Márton Áron lemondását. – 1980. május 15. – Márton Áron püspök utolsó körlevele. – 1980. szeptember 21. – A püspöki kertben utoljára találkozik a kis- és nagyszeminárium növendékeivel és tanáraival. – 1980. szeptember 29. – Püspöki rezidenciáján de. ¾9 órakor, miközben másodikat harangoznak a Szent Mihály napi búcsúra, meghal Áron püspök. – 1980. október 4. – A székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. * * * – 1990. január 6. – Márton Áron püspök szentté avatási ügye elindítása érdekében Jakab Antal püspök kinevezi posztulátorrá P. Szőke Jánost. – 1992. november 17. – A Szentszék részéről nincs akadálya (nihil obstat) a szentté avatási eljárás beindításának. – 1994. április 25. – Az egyházmegyei szakasz ünnepélyes megnyitása. – 1996. október 1. – Az egyházmegyei szakasz ünnepélyes lezárása. – 1996. december 5. – Az iratcsomó átadása a Szentek Ügyei Kongregációjának. – 2003. december 13. – Elkészül az iratcsomót összegező Positio. – 2012. február 6. – Jakubinyi György érsek Kovács Gergelyt nevezi ki posztulátorrá. – 2015. május 18. – Kasza Lászlót kinevezik vice-posztulátorrá.
Márton Áron püspök gondolataiból Az ember, aki meztelen nyomorúságát hozza a világra, mit adhat Istennek, ami nem volt Istené s minek örül Isten? Istentől van az is, de annak az egynek örül Isten: ha az ember felajánlja egyéni akaratát. A szabadakarat képesség, az ember szabadon felhasználhatja s ha Istenhez csatlakozunk, ha az akaratunkat az Ő akaratának alárendeljük, akkor áldozatot hoztunk. A gyermek az imádságok után, melyeket édesanyja ölén tanult, első vallásos benyomásait a szentmiséből meríti. A szentmise érzékelteti vele először, itt mélyül lelkébe a sejtés, hogy minden ember Istentől jöhetett, és minden embernek oka van, hogy Istennek hálás legyen, de a hála nyilvánítására, az Isten elé járulására egyedül, önmagában képtelen és elégtelen lehet. Már ekkor érzi, hogy jó, hogy van az Isten és ember között közvetítő Krisztus. Veszedelmes körülmények között nincs más, mi védelmet adjon, csak az Isten. Akinek ajkát szentostya érinti, annak meg kell változnia, más emberré kell lennie. Annak magán ki kell alakítania a Krisztusból élő és Krisztus vonásait hordozó keresztényt: a becsületes, nemes gondolkodású, nagylelkű, acélos jellemű embert. Krisztusi légkört kell teremtenie maga körül, családjában, munkahelyén, az élet minden viszonylatában. Apáink annak idején a templomhoz kötötték sorsukat. Az életküzdelem kemény és könyörtelen volt számukra is... Istenben bíztak. Istenhitükről és bizalmukról tanúskodnak ezek a vaskos falak. Hitük tanításából és az életből tanulták meg, hogy ha a mostoha körülmények közt helyt akarnak állni, össze kell fogniuk, egymást meg kell becsülniük, együtt kell vállalniuk a közös sorsot.
9
Wass Albert:
Te és a világ Jóindulat Ha azt hiszed, hogy ma jóindulatú voltál, mert nem léptél a lábára senkinek, mert felebarátod fejéről nem ütötted le a kalapot, mert nem terjesztettél másokról hazug híreket, mert nem gorombáskodtál lakótársaiddal: tévedsz. Csak éppen rosszindulatú nem voltál. Rossz és jó között van egy kis hézag is. És ebbe a kis hézagba nem csupán Te, de az emberiség kilencvennyolc százaléka kényelmesen belefér. Gondolj arra: föl kell építeni a békességet ezen a világon. És békességet építeni csak jóindulatból lehet. Nem elég tehát, ha nem gyártasz rossz téglákat valamely épülethez. Tégla nélkül nem épül föl semmiféle fal. Jó téglákat kell gyártanod. Ha az emberiség két százaléka rossz téglát gyárt, kilencvennyolc százaléka pedig Veled együtt tétlenül henyél jó és rossz között: ki építi föl vajon a békesség házát? Vágy és öröm Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen. A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész. Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek. Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. 10
Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt. Mindent újrakezdünk Nem vetted észre? Naponta mindent újra kezdünk. Újra mosdunk, újra borotválkozunk, újra fésülködünk, újra öltözünk. Újra megfőzzük az ételünket. Újra elmegyünk ide vagy oda. Újra dolgozunk, újra vesződünk, újra bosszankodunk, újra örvendünk, újra hazatérünk, újra lefekszünk. És ez így megy folyton, folyton. Nem is lehet másként. A nap reggel újra felkel és este újra lemegy. Újra jön a szél, újra szállanak a felhők, újra esik az eső, újra kiderül az ég. Újra, mindig újra. A természet örök rendje ez és mi kötve vagyunk a természethez, mint a növények, vagy mint az állatok. A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyílnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És Te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdened az életedet? Minden vagyonodat elvesztetted. A virágok is elvesztették színpompás ékszereiket, csak puszta gyökerük maradt meg a föld alatt. Azért ne hidd, hogy most már többé sohasem fognak virágozni. Életed, megszokott munkád kerete szertehullott. Itt állasz puszta kézzel, egyetlen szál ruhával és nem tudod, mihez kezdhetnél, mert ilyesmi még nem történt Veled. Nézd a költöző madarakat. Fáradt csapatokban most térnek meg tengeren túlról. Semmijük sincs, igazán semmijük. Csak az a két kis fáradt szárnyuk. Szinte ájultan hullanak alá pihenni a bokrok közé. De holnap reggel, ha felkélsz a nappal és kijössz ide, hogy megkeressed őket: vidám füttyüket messziről hallhatod már. Fürgén szökdelnek az ágak között, hernyót keresnek és száraz mohát a fészekrakáshoz. Figyelheted, milyen vidáman hordozzák csőrükben a vékony gallyakat s fonnak belőle nótaszó mellett új otthont fiaiknak. Amiért ember vagy, azért tanulhatsz még sokat a madaraktól.
te kiemelt a halál egyetemes törvénye alól és testilelki mivoltában fölvett a mennyei dicsőségbe. Ez a hittétel ősidők óta sajátja a keresztény tanításnak és nem csoda, ha fölvetette a kérdést: Miért tett Isten ilyen kivételt Máriával? Az általánosan elfogadott választ Boldog Grignon Lajos fogalmazta meg: „Isten világot teremtett az utazó, a zarándok ember számára és ez a föld, ahol lakunk. Egy másik világot teremtett a boldog emberek, a szentek számára és ez a mennyek országa. Ismét másik világot teremtett egyszülött Fia számára és ezt Máriának nevezte.” Az örök élet hírnökeként Isten Igéje Mária szűzi méhében érkezett a földre. Ezáltal lett olyan „szent hellyé”, ahol nincs keresnivalója a halálnak.
Az út szélén áll egy szobor Az út szélén áll egy szobor Szűz Mária szobra Odamegyek alkonyatkor Lehajlok a porba. Bűneimnek terhe alatt Összecsuklik térdem: Imádkozzál bűnösökért Imádkozzál értem. Megvallom a bűneimet, lerogyok a földre, Ó ne engedj Szűz Mária elvesznem örökre. Szánj meg engem, édesanyám, szent kezed nyújtsd felém. Szobrod előtt megfogadom, hű leszek örökké. Elcsendesül a föld zaja nyugodtabb a lélek, elköszönök Máriától, de még visszatérek. Mosoly ül a szobor arcán, mintha boldog lenne, Mária nem hagy el senkit, aki bízik benne. Reményt öntött a szívembe Mária mosolya, tudom engem is meghallgat és nem hagy el soha. Velem lesz majd, ha szememre visszaszáll az álom, és akkor is, ha majd egyszer örökre lezárom. Ámen. 3
jelen lesznek, a gonosz lélektől nem kell félned, mert mindnyájan hatalmad alatt vannak. Aznap Szent János Efezusban prédikált, és leszállván egy fényes felhő az ott valók jelenlétében, Őtet onnan levitte és rövid idő alatt a levegőégben Jeruzsálembe hozá. Szűz Mária ottan mondá, hogy harmadnap múlva elvégezi életét. Ezt hallván János, térdre esett és keservesen sírni kezde. Mondá: óh édes uram, Jézus, miért adtad érnem ezt a napot? Te énnekem szent Anyádat anyául adtad, most megint elveszed tőlem... Azonközben a többi apostol is levegőbe vitetvén, csakhamar a Szűz Mária háza eleibe letétetének. Azon három nap alatt az angyalok neki szolgáltak. Kisasszony havának tizennegyedik napján, három órakor az édes Szűz Máriához eljőve Urunk Jézus angyali karokkal és szentekkel nagy dicsőséggel, és az egész ház megtelek világossággal. Ottan az angyalok a Szűz Mária ágyát mennyei ékességekkel díszítették, és házikóját mennyei illatú virágokkal behintették. Ott eljővén az édes Jézus... Ott volt Ádám és Éva, a többi Szentatyákkal, kik nagy édesdeden mondták: Jöjj el hozzánk mi szentséges leányunk, és részesülj a nagy boldogságban, kit szent Fiad nekünk szerzett. Az apostolok pedig sírva mondták: Maradj még velünk mi szent Anyánk és vigasztalónk, és ne hagyj árván minket! Aztán a mennyei karok kezdtek énekelni: Mindenestől szép vagy óh Mária, és makula nincs tebenned. Ezen ének hallatán az apostolok is édes vigassággal teltek be. Jézus pedig meghagyá, hogy halála után édesanyja szent testét a Josafát völgyére vigyék. Ott várják meg harmadnapig az ő eljövetelét. Közelegvén pedig az éjfél, ilyen vagy hasonló szókkal híva Urunk Jézus az ő szent Anyját az örök boldogságba: Kelj föl és jöjj el én galambom a kőszikla hasadékában. Mutasd meg orcádat... Felelé Szűz Mária: Kész az én szívem, óh Istenem. Azután az ő szent Fia szívéhez hajlott, akit isteni kezében nagy kedvesen vévén, nagy dicsőséggel a Szentháromság trónusa elébe vitt. A szent testet Josafát völgyére vitték, azon kert mellett, hol a Krisztus vérrel verítékezett és ott kősziklából kivágott koporsóba tették. Midőn harmadnapig az apostolok a szent koporsónál imádkoztak, íme véletlenül néminemű fényes felhő a 2
koporsót befedé, és a levegőeget szép illat töltötte be... Ottan eljőve Szent Mihály sok szent angyalokkal és Szűz Mária szent lelkét Urunk Jézusnak béprezentálja... Áldott légy Uram Isten, ki méltóztattál feltámasztani az örök életre. Midőn a mennyei király az ő jegyesével és szent anyjával a mennyei kapuhoz közeledett, angyali trombitaszó mellett bévivé a mennyei városba... Azután a Szentháromság új koronázat ajándékában megajándékozta teljes isteni hatalmával, hogy Isten után égen és földön leghatalmasabb legyen.” Így festette le a hívők képzelete Mária halálát és megdicsőülését. Emberfonta koszorú ez, égi anyánk mennyei születésnapjára.
„Lelkem magasztalja az Urat és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett alázatos szolgálójára. Lám, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék.” (Lk 1,46-48) Minden ember pusztán születésével jogot nyer az emberhez méltó élethez. Nem ok nélkül írták zászlójukra az újkori forradalmak az egyenlőség jelszavát. Ám az is nyilvánvaló, hogy a jogokkal kötelességek is járnak és ezek elmulasztása megkérdőjelezi a jogokat. Arra is érdemes fclfigyelnünk, hogy Isten, mint alkotó művész, minden létezőt egyetlen példányban, egyedi tulajdonságokkal teremt. Mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy kibontakoztassa egyéniségét, de ennek megvalósításában komoly különbségek mutatkoznak. Ezért igazságtalanság lenne, ha minden ember közé egyenlőségjelet tennénk. Ha ilyen megfontolások alapján tekintünk Jézus édesanyjára Máriára, akkor elhalkul az esetleges méltatlankodás, amelyet kivételes születése és halála ébreszthet igazságérzetünkben. Ezt valaki egészen konkrétan így fogalmazta meg: Ha Mária bűn nélkül és kegyelemben született, én miért nem? Minden ember ragaszkodik az élethez egészen addig, amíg nem kap olyan testi vagy lelki sebeket, amelyek kioltják benne a létezés örömét. Az ember rettegve gondol halálára, arra az éjszakára, amelyet a tapasztalás szerint nem követ virradat. Ebben a ránkboruló éjszakában Egyházunk elénk állítja Máriát, akit Isten mindenható szerete-
Szászfehéregyház Első ízben 1231-ben említik az oklevelek villa Albe ecclesie néven. 1231-ben plébániatemploma van, ebből az évből ismeretes plébánosa: János. Megerősíti ezt a település neve is, mely kifejezetten a templomra utal: Fehéregyház, Alba ecclesia. Az újabb ásatások alapján megállapították, hogy egy évszázaddal korábbi, a templomot körülvevő sírokban talált érmék alapján 1100–1120 között épülhetett, amikor még székelyek laktak itt. Kezdetben egy kisebb méretű kápolna volt, s fehér fala után kapta nevét a település, még a szászok letelepedése előtt, mely a XII. század utolsó negyedére esett. A szászok letelepedése előtt itt lakó székelyek temploma volt. Szászok bevándorlása ide 1185-ben. Ez a kis templom (azaz kápolna) négyszögletes épület volt, keleten félköríves apszissal, délen félköríves kapuval és sík mennyezettel. Kezdetben bővítés nélkül használják a székelyek helyére telepített szászok. Ez magyarázza, hogy itt miért nem építenek, mint máshol, háromhajós bazilikát, hanem a kápolnát bővítik először nyugat felé, az árkádokon négy köríves karzattal. A templomtól 4 méterre nyugatra a XIII. században még egy tornyot építenek.
A török támadások idején, a XVI. század elején a hajót a toronyig hosszabbítják. Ekkor kapja csúcsíves ajtókeretét a templom torony alatti bejárata. Magasítják a tornyot is és a hajó déli oldalán egy új bejáratot nyitnak. Az eredeti sík mennyezet helyett a hajó dongaboltozatot kap és a szentély is, hogy a föléje emelt védőtornyot elbírja. A boltozat nyomását később (1715-ben) oldaltámokkal próbálják kivédeni, s mivel ez nem hárítja el a veszélyt, a stukkómennyezetet újra visszaállítják festett kazettákkal. A XVIII. században a szentély feletti védőtornyot eltávolítják s a diadalívet újítják, amint azt az itt látható évszám (MDCCXXXXIII) jelzi. Ebből a korból valók az ablakok is. A XIII. században várfallal veszik körül a templomot, ovális udvarral, később négy toronynyal kiegészítve. 1630-ban, illetve 1648-ban két bástyát emelnek. Előbbi felirata: „In pace de bello, in bello de pace cogitatis.” A XVIII. században egy második fallal veszik körül, de ez csak méternyi magasságban maradt meg. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt. Ma lutheránus anyaegyház. Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek
A szászfehéregyházi templom, melyet a brit Telegraph című napilap a világ legszebb templomai közt tart nyilván, többek közt a budapesti Mátyás-templommal együtt 11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK
– Józsa Kata, Nagy Octavian László, Kincses Ábel Józsue, Kelemen Erik Olivér, Csámpár Milán, Eykyn Sára Janka, Fehérvári Zsombor, Kocsis Nimród, Pál Antónia Jázmin, Niczuly Balázs, Coman Anna Sophia, Kovács Tamás Krisztián, Kis Bence Mátyás.
Szent házasságot kötöttek: – Kerényi Miklós Máté – Dancs Annamari, Galgóczy Csaba Antal – Szakács Júlia, Molnár Levente – Aczél Zsuzsánna, Csáki Szabolcs – Delne Eszter, Márkos Gábor – Diószegi Réka, Kovács Hunor – Ferencz Noémi, Kiss Sándor – Bálint Kincső, Csáki Levente – Székely Zsuzsánna.
Az Úr hazahívta: – Bruckenthal Gyula, Kovács Gizella, Nyika Ilona, Molnár Mária, Szőke Regina, Petrescu Natalia, Surugiu Agneta.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Szent Terezia Benedikta szűz, vértanú (Edit Stein) Európa társvédőszentje. augusztus 9 A XX. Század kimagasló szentjei közé tartozik Edit Stein. Vértanúsága Isten iránti szeretetről tesz tanúságot. Isten útját járjuk, megtapasztalhatjuk, hogy kiválasztott és vezet minket, és ezért nem veszítjük el bizalmukat. 1891-ben született Breslauban, zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé, és állandó kapcsolatot tartott fenn korának jeles képviselőivel. (Husserl) Nagy hatással volt rá Avillai szent Teréz önéletrajza, és a kereszténységgel való számos találkozás hatására 1922 január 1-én megkeresztelkedik. Bár ekkor szeretett 12
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
Szent Lőrinc augusztus 10 Valeriánus császár keresztényüldözése idején, II. Sixtus pápa tanítványa és kiváló tulajdonságai miatt, fiatal kora ellenére fődiakónus volt. Mint ilyen, a pápa oldalán segédkezett a szent áldozat bemutatásánál, az egyházi javakat őrizte, és a szegényeket gondozta. Amikor Sixtus pápát elfogták, szomorúan kérdezte: „Atyám, hová mész fiad nélkül?” De a pápa megvigasztalta, hogy néhány nap múlva követni fogja, de addig szét kell osztania az Egyház javait a szegények között, hogy a pogányok kezére ne kerüljön. Feladatát elvégezte. Közben megtudták, hogy ő a vagyon őrzője és elfogták. Amikor az Egyház vagyonát követelték, elővezette a betegeket és a szegényeket. Kegyetlenül megkínozták. A fogságban vakokat gyógyított meg, a megtérteket megkeresztelte. Végül a prefektus parancsára tüzes rostélyra fektették, és elevenen elégették 258. augusztus 10-én. Sírja fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emelt, mely egyike Róma hét fő templomának.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532
2016 augusztus
SEPSISZENTGYÖRGYI
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesült:
XVIII. évfolyam 8. szám (208.)
volna a Kármelbe lépni, de a tanítás és oktatás lett a feladata. Vágya csak 1933-ban teljesült, és Köln városának monostorába lépett be, ahol folyamatosan tette le a fogadalmait, 1938-ban az örök fogadalmat. Tudományos munkát végezhetett, és a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. keresztes szent János születésének 400. évfordulójára írt még egy cikket. 1942 augusztus 5-én, több nővérrel együtt a Gestapo elhurcolta és augusztus 9-én az Auschwitz-i haláltáborban fejezte be életét. Boldoggá avatása Kölnben 1987. május 1-én, szentté avatása 1998. október 11-én, Rómában, a szent Péter téren történt.
Nagyboldogasszony ünnepe ősidők óta hazánk Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. Ezért is ábrázoljuk a Szűzanyát magyar koronával a fején. Számos festmény azt a jelenetet örökíti meg, amikor Szent István király fölajánlja népünket Máriának. Nem véletlen, hogy legrégibb templomainkat az ő tiszteletére emelték a székesfehérvári bazilikát, királyaink koronázó és temetkező helyét, továbbá az esztergomi és a többi püspöki székesegyházat. Az ősegyházig nyúló hagyomány szerint Jézus édesanyjának teste nem lett az enyészet martaléka, hanem élete végén Isten fölvitte a mennyei dicsőségbe. Hitünknek ezt az ősi tanítását különféle legendák övezték, amelyek igyekeztek színes keretbe foglalni a nagyszerű eseményt. A Makula nélkül való tükör így számol be Mária haláláról és megdicsőüléséről: „Nagy fényességben megjelenik neki Gábriel arkangyal, kezében hozván olaj faágat, kinek levelei mint a csillagok ragyogtak. Nagy főhajtással mondá: Üdvözlégy Mária, az én Uramnak áldott szent Anyja. A te szerelmes szent fiad hozzád küldött, hogy megjelentsem neked, közeleg az idő, hogy hozzá menj és az öröktől fogva készített koronát átvegyed. Az egész mennyei karok a te jöveteledet kívánják. Mondá Szűz Mária: örülök ez örvendetes híren. Azért alázatosan kérlek, mondd meg a napját. Monda az angyal: harmadnap múlva elvégezed életedet és egyenesen a mennybe vitetel. Azután az édes Szűz Mária mondá az angyalnak: ha kedvet találtam szent Fiamnál, három dolgot akarnék
tőle kérni: első, hogy halálom óráján jöjjön hozzám. Másik, hogy az apostolok halálomkor legyenek jelen és tisztességben temessék el testemet. Harmadik: hogy halálomkor a gonosz lelket ne lássam. Mondá az angyal: Meglesz kívánságod, mert szent Fiad maga eljön hozzád, az apostolok is
