MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 131. szám
A szent keresztségben részesült: – Sass Márk.
Az Úr hazahívta: – Dobos András, Kerchuly Berta.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Március 4. Szent Kázmér A litván egyház patrónusának emléknapja. A litván és lengyel származású fejedelem az evangélium szellemében élte életét. Az uralkodást szolgálatnak tekintette. Különösen a szegények iránti szeretete volt példamutató, és kitűnt az Eucharisztia és Szűz Mária tiszteletében. 1484ben ezen a napon halt meg fiatalon, huszonöt éves korában. Sírja a vilniusi székesegyházban van. Boldog Meszlényi Zoltán püspök és vértanú Meszlényi Zoltán 1892. január 2-án született Hatvanban. 1915. október 28-án Innsbruckban szentelték pappá. 1917-től érseki szertartó és levéltáros, 1920-tól érseki titkár. 1937. október 28-án püspökké szentelték. Püspöki jelmondata: Fidenter ac fideliter - bizalommal és hűséggel. 1950. június 17-én esztergomi káptalani helynöknek választották. Tizenkét nap múlva, június 29-én elhurcolták Esztergomból. A kistarcsai börtönben a kegyetlen bánásmód következtében 1951. március 4-én halt meg. Jeltelen sírjának holléte, akárcsak a halál időpontja sokáig ismeretlen volt. Hamvas Endre csanádi püspök már 1956 szeptemberében szerette volna exhumáltatni és áthelyezni a földi maradványokat az esztergomi bazilika kriptájába. A forradalom eseményei azonban meggátolták ezt. Végül 1957-ben az egykori börtönlelkész segítségével állapították meg, hogy Meszlényi Zoltán az új köztemető egyik sírja alatt nyugszik. Újratemetésére azonban csak 1966. 12
A Szent József–búcsú március 19-én, este 6 órakor lesz. Előtte három nap, (kedd, szerda, csütörtök) lelkigyakorlatot tartunk, melyre szeretettel várjuk a kedves híveket. június 23-án szállították át a koporsót az esztergomi bazilika altemplomába. A nyilvánosság kizárásával tartott szertartáson csupán néhány paptársa jelenhetett meg. Boldoggá avatására 2009. október 31-én került sor az esztergomi bazilikában. Részlet az 1945. július 8-ai papszentelés alkalmával mondott beszédéből: „Az élet, különösképpen a pap élete katonáskodás a földön, a lelkipásztorkodás örökös küzdelem saját gyarlóságunkkal, s azoknak az embereknek örök gyarlóságával, akik között élnünk kell, mint a szent titok kiszolgáltatóinak. A világ az ő démoni erőivel mindig ellentétes beállítottságú az Egyházzal szemben, mert nem tudja elviselni az erkölcsért és a jóért folytatott harcot, s ennek a harcnak végső kimenetelébe vetett győzedelmes hitét, mellyel az Egyház napjai előtte jelentkeznek.“ Március 17. Szent Patrik püspök Írország patrónusa és apostola. Valószínűleg Britanniában született. Szándékában állt az írek megtérítése. Tours-ban lett szerzetes. Egy éjszaka álmában az írek hangját hallotta: „Kérünk, jöjj és élj közöttünk.“ Józanul nem követte azonban vakon a hangot, hanem várt, amíg további jóváhagyást nem kapott hivatásához. Azután kérte fölvételét az egyházi rendbe, így akarta követni a hívást, amelyet ő úgy értelmezett, hogy missziós munkát kell végeznie az írek között. Amikor püspök lett, nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a helyi papi nemzedéket kinevelje. A „szentek földjévé“ alakította az országot, amely az évszázadokon keresztül hűen megvalósította ezt az eszményt. Az Eucharisztia iránti mély hite átalakította nemzete életét, így Írország azon nemzetek közé tartozik, melyek sokat tettek a missziók ügyéért is. 461-ben hunyt el.
2010 március
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Nagyböjti gondolatok Hamvazószerdával kezdődik az egyházi év csúcsa, a húsvéti ünnepkör, amely nagyböjt szent negyvennapjából és húsvét szent ötvennapjából áll, és pünkösd ünnepével fejeződik be. Hamvazószerda a nagyböjt ünnepélyes kezdete, innentől számítva lesz teljessé – nem számolva a vasárnapokat, amelyeken az egyház soha nem böjtölt – a szent negyvenes szám. A nagyböjtnek az a célja, hogy előkészítsen minket húsvét ünneplésére, ennek megfelelően két jellegzetessége van, egyrészt és elsősorban ez a keresztségre való előkészítésnek és az arról való megemlékezésnek az ideje, másrészt a töredelemnek ideje is. A két szempont szervesen összefonódik, hiszen a keresztséget mindig meg kell hogy előzze a megtérés, a bűnbánat. Mivel a kereszténység állandó megtérés az Úrhoz, a bűnbánat témája található mindjárt a nagyböjt kezdetén, hamvazószerdán. A hamuval való meghintés már az Ószövetségben a bűnbánat jele volt, a hamu ugyanis kifejező jelképe a földiek mulandóságának, és így természetes voltánál fogva magában is alkalmas, hogy bűnbánatra intsen. A hamvazás szertartása az őskereszténység idején eredetileg csak a nyilvános bűnösöknek szóló rítus volt. A nyilvános vezeklők bűnbánati ruhát öltöttek, hamut hintettek a fejükre, és az ősszülők paradicsomi kiűzéséhez hasonlóan őket is „kiűzték” a templomból. Csak nagycsütörtökön fogadták őket vissza, hogy az egyház közösségében ünnepelhessék a húsvétot. Amikor a 10. században megszűnt ez a nyil-
vános vezeklésű bűnbánattartás, akkor lett általános valamennyi hívő számára a hamvazkodás. A 12. századból való az az előírás, hogy az előző év barkaágainak elégetéséből vegyék a hamvazáshoz szükséges hamut. A hamvazás az Egyház szentelménye, mely az egyház imái által gyógyító erőt nyer, és lelkünkben az igazi bánat felébresztésére szolgál, hogy általa egy új és jobb életre feltámadjunk. Bűnbánati jellege miatt hamvazószerdán a szokásos bűnbánati cselekmény (közgyónás, Uram irgalmazz stb.) elmarad, mert ezt a hamvazás helyettesíti. A bevezető ének után rögtön a könyörgéssel folytatódik a szentmise, majd a tanítórész következik. A homília után a hamu megáldásának imádságát mondja a pap, meghinti a hamut szenteltvízzel, majd e szavakkal szórja a hamut az eléje járuló hívekre: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel.” Vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.” Alatta a misekönyvben megadott bűnbánati zsoltárokat vagy más alkalmas énekeket énekelnek. Hamvazás után a pap megmossa a kezét, és az egyetemes könyörgések fejezik be a hamvazás szertartását. Nagypéntek mellett hamvazószerda is szigorú böjti nap. Az ősegyház idejében kezdetben két napos böjtölés volt, nagypénteken és nagyszombaton. Ezt kibővítették aztán az egész nagyhétre, majd a 4. században teoretikusan 40 napra, ami gyakorlatban csak 36 napból állt, mert vasárnap (folytatása a második oldalon)
nincs böjtölés. A 7. századtól kezdődik a húsvéti készületi idő nagyböjt első vasárnapja előtti szerdán, azaz hamvazószerdán, így egészült ki 40 naposra. A negyven nap szent szám, Istentől megszentelt idő, az elvonulásnak és az Istentől kapott megbízatáshoz való felkészülés ideje. Így tartózkodott a választott nép 40 évig a pusztában, Mózes 40 napig a Sínai-hegyen, Illés próféta 40 napig vándorolt Hóreb hegyéig, Jónás 40 napos böjtöt hirdetett Ninivének, és maga az Üdvözítő is 40 napig böjtölt a pusztában. A húsvéti előkészületi idő magyar neve is, a nagyböjt, azt jelzi, hogy több mint ezer éven át a bűnbánat során erre helyezték a hangsúlyt, ami sokszor formálissá tette azt. A II. vatikáni zsinat azonban tanításában felhívta a figyelmet arra, hogy ne csupán és ne elsősorban böjtölésből álljon a bűnbánattartás, hanem éppoly fontos az istentisztelet és az emberszolgálat. A hamvazószerdai szentmise evangéliuma is ennek megfele-
lően bővült ki (Mt 6,16-21 helyett Mt 6, 1-6 és 1618). A korábbi szövegrész csak a helyes és helytelen böjtről szólt, az utóbbi már az Ószövetség korában kialakult gyakorlatnak megfelelően szól az imádságról, a böjtről és az alamizsnáról is. Ennek megfelelően bár a húsvéti előkészületi idő gyakorlatai a böjtből indulnak ki, és a szigorú böjti nap elsősorban, az ember önfenntartási ösztönét érintve „húsbavágóan“ az ételböjtöt juttatja eszünkbe, de ez a böjt kiterjedhet más javakra (kedvenc étel, ital, szórakozás stb.), sőt egy egyetemes böjt felé, az önakaratunktól való elfordulás és egyben Isten akaratához való odafordulás felé. Ugyanakkor, mint a hamvazószerdai mise evangéliumi részlete mutatja, a nagyböjti gyakorlatok nem merülhetnek ki csak a böjtölésben, az irgalmasság cselekedetei (nemcsak az adást, hanem a megbocsátást is értve rajta) és az imádság szintén ide sorolhatók. Forrás: www.parbeszed.com
Böjti gondolatok az étkezésről
* Legjobb étvágygerjesztő az éhség. * Regelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy munkás, vacsorálj úgy, mint egy koldus. (magyar) * Regelizz egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat add oda ellenségednek. (ősi magyar)
A népek étkezési szokásait nagyban befolyásolta, jó irányba terelte az egyház megszabta böjt. Több nép közmondásokkal igyekezett a rendszertelen, helytelen étkezés ellen harcolni. Ezek a közmondások valóságos propagandaként hatottak. Íme néhány nép közmondása az étkezésről: * A böjtbe még soha senki nem halt bele, de a falánkságtól már sokan szétpukkadtak. (ősi orosz) * Könnyű vacsora, hosszú élet. (német) * Kelj ötkor, ebédelj kilenckor, vacsorálj ötkor, feküdj le kilenckor, és megéred a kilencvenkilencet. (belga) * Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. (francia) * Aki teletömi hasát, saját fogával ássa meg sírját. (Tolsztoj) * Ebéd után pihenj le, és imádkozz, vacsora után tegyél ezer lépést. (olasz) * Hideg fej, üres has, meleg láb, és fütyülhetsz az orvosokra. (régi római) * Pompás étkezőasztal, díszes szervírozás, húsz rágás, evés előtt, evés után buzgó imádkozás – száz éven át. (angol) * Az étkezést akkor hagyd abba, amikor legjobban esik az étel. (skót) 2
Székely asztali áldások: Gondviselő Atyánk, asztaltól kelve Szívből hálát adunk kezünk összetéve. Álld meg ezt a házat s ennek gazdáját, Fordítsd vissza néki a vendéglátását, Szánd meg a szegényt, a szenvedőt s az árvát, S a benned bízóknak viseld mindig gondját! Ámen Ki asztalt terítesz az égi madárnak, Teríts asztalt, teríts, szegénynek és árvának. Nyújtsd ki atyánk, nyújtsd ki jóságos kezedet, Adj a koldusnak is tápláló kenyeret. Ételben, italban legyen bőven részünk. Gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk. Ámen
Énlaka 1333-ban Jandalaka, illetve Jandlaka néven jegyzi a pápai tizedjegyzék. 1602-ben Jenlaka formában szerepel. 1333-ban plébániatemploma van. A mai templom a késő gótikus kor alkotása. A hajó támpilléres, téglalap alakú, a keskenyebb szentély szintén támpilléres és sokszögzáródású. A XV. századra utal a csúcsíves diadalív, a pálcatagos profillal keretelt szentségfülke, a nyugati csúcsíves kapuzat, a déli oldalkapu, a délkeleti csúcsíves, kőrácsos ablak, hiányzó osztósudárral. Eredetileg boltozott volt, de az 1661. évi tatárdúlás következtében a boltozat beomlott. 1668-ban készült a szép virágdíszes és gazdag felírásos festett kazettás mennyezet. Róvásírásos kazettásmennyezet Ennek egyik kockája a mennyezet készítéséről vall: „D. O. M. S. HOCCE TEMPLUMPER MAN. NOXIUX IMMANIUM TARTARORUM ANNO 1661 IN CINERES REDUCTUM BENEFICIO ET PIO ERGA DEUM ZELO INCOLAR. JENLAKIENSIS ET MARTONOSIEN. IN HONOREM UNI VERO DEI LACUNARE TECTUM ARTE PICTORIA INSIGNIT A. 1668 GEORGIUS MUSNIENESEM. PASTORE EXISTENTE JOHANNE ARKOSI.” Musnai György rovásírással is megörökítette nevét: „DEUT. VI. EGY AZ ISTEN. GEORGIUS MUSNAI DAKI.“ 1828–1848 között nagyobb méretű építkezésekre kerül sor a templomban. 1828-ban készül a szentély ma is álló boltozata, 1830–1833-ban a torony, amely a körbefutó kőfalból emelkedik ki. Az 1333. évi adatból kétségtelen, hogy a gótikus templomnak elődje volt, amelyből csak kevés töredék maradt fenn. Az előkerült freskós vakolatdarabok az egykori falfestmények hírmondói. Több római eredetű kő egy hajdani Jupiter szentély létét feltételezi. A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején átéli a kor vallásváltozásait, és lakóinak többsége az unitárius vallásnál állapodik meg, a templommal együtt. Forrás: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek Énlaka – unitárius templom 11
(folytatás a nyolcadik oldalról)
kell. A Szeretet együttérző, bizalomra épül, és viszonzást vár. Ha valamelyik hiányzik, könnyen megsérülhet. Olyankor nem elég rászólni, hogy álljon fel. Fel kell segítenünk, vele kell maradnunk, és be kell kötöznünk a sebeket. És nem elég bekötözni, ápolnunk kell mindaddig, amíg be nem gyógyul és újra ép nem lesz a kapcsolat, a test, a lélek! Megbánás, megbocsátás, jóvátétel... Add Jézusom, hogy mindig megtegyem ezt a három lépést FELÉD! VIII. Jézus a siránkozó asszonyokkal találkozik A Szeretet sohasem sajnálni való bármilyen kínokat áll is ki. Sajnálni és siratni azt kell, akiben nincs Szeretet. Akiben a szenvedés átkokat és harcokat indít el Isten, ember és önmaga ellen és még jobban megkeményíti a szívét. A Szeretet minden fájdalmát és könnyét felajánlja azért, akitől kapja. Ne sirassuk azt, aki életét tudja adni barátaiért. Magunkat sirassuk, ha mi erre még nem vagyunk képesek . IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel Mélységek és magasságok. Sokszor találjuk magunkat a mélyben, miután azt hittük, hogy már meghódítottuk a csúcsokat. Sokan vagyunk még, akik hitetlenségünkkel, félelmeinkkel, és bizalmatlanságunkkal újra és újra süllyedni kezdünk „az élet tengerén“. TE tudod mennyire esendők vagyunk Nélküled. Ezért előre mentél, hogy ne legyen olyan mélység, ahol ne találkozhatnánk VELED. X. Jézust megfosztják ruháitól A Szeretet mindig kiszolgáltatja magát. Ó Jézusom! Hányszor alázzuk meg egymásban a Szeretetet kegyetlenkedéseinkkel, hálátlanságunkkal. Úgy állsz most itt, teljesen kiszolgáltatva, védtelenül, ahogy a Szent Ostyában is adod magad. Már nincs szükséged többé az Édesanyai szeretetből köréd szőtt védelemre. Mostantól Mennyei Atyád ölel át, és borít be Végtelen Szeretetével. XI. Jézust keresztre feszítik Fejeden töviskoronával, testedben égő kínokkal szögeinknek tártad tenyered. Igen, a Szeretet mindent elvisel még azt is, ha nem szeretik viszont, még azt is, ha halálra kínozzák, még azt is, ha megölik. 10
A BÖJT
Ó Jézusom! Hányszor feszítettelek meg a körülöttem lévőkben szeretetlenségeimmel! Taníts alázatodra, hogy engedelmesen tűrjem és szívből megbocsássam, amikor bennem szegeznek oda a Keresztre. XII. Jézus meghal a kereszten A Gonosz órája ez, amikor a bűn legyőzte az ártatlanságot. Sikerült megölnie a Jót, sikerült összetörnie a tükröt, amely megmutatta álnokságát, de TE, ezt az órát is megszenteled. Amikor az ember az Isten helyére tör, a Sátán diadalmasan fölkacag. Amikor elsötétül a Világ, mert a teremtmény pusztítja el Teremtőjét, TE akkor sem fordulsz el megundorodva tőlünk. Bár Tested élettelenül függ a Keresztfán, de kilehelt Szent LELKED irgalmával betölt, és újjászül bennünket. XIII. Jézust leveszik a keresztről Édesanyád végre, annyi szenvedés után, most még egyszer magához ölelheti megkínzott, élettelen testedet. De bűntelen lelke nem lázad, nem átkozódik, és nem sajnálja saját magát. Csak mérhetetlen fájdalommal nézi, mit tud tenni a bűn a Szeretettel. Veled együtt mondja: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! XIV. Jézust sírba teszik TE a sírba is elkísérsz minket. Egyetlen pillanatra sem hagysz egyedül, életünk minden helyzetében velünk akarsz maradni. Akárhányszor gördít elénk követ a Sátán, akármekkora súlyú is a vétkünk, TE értünk jössz Angyalaiddal elhengeríted a követ, hogy létünk értelme feltárulhasson előttünk és elnyerjük az örök életet. Ámen .
A nagyböjt kezdetén jó újra átgondolni, mi is a böjt. A böjt erkölcsi indítóokból eredő önmegtagadás, főként érzéki élvezetektől való megtartóztatás. Szoros értelemben ételtől való megtartóztatás. Hármas célt szolgál: a testi vágyak megfékezése, bűnbánat kifejezése, a lélek felemelése. Az év minden péntekje böjti nap, Jézus szenvedésére, kereszthalálára emlékezve. A nagyböjt különösen is az önmegtagadások ideje. A mai kor emberétől távol áll a böjt, a lemondás gondolata. Minden azt sugallja, hogy minél többet megszerezni, minél többet birtokolni. A keresztény böjt évezredes hagyományai ma is sokat mondanak mindenki számára. 1. Az ősegyház gyakorlata Az egyház nem maga találta fel a böjtöt, hanem átvette és tovább fejlesztette a zsidó gyakorlatot, és a görög-római világnak a böjtöléssel kapcsolatos nézeteit. A zsidók egyrészt úgy értelmezték a böjtölést, mint az Istenhez intézett esdeklő kérést, mint annak jelét, hogy imádságukat komolyan gondolják; másrészt pedig mint vezeklést és bűnbánati gyakorlatot. A kereszténység átveszi, és átalakítja ezt a gyakorlatot. A heti két böjti nap – szerda és péntek – mellett korán megjelenik a húsvéti előkészületül szolgáló böjt is. Először 1-3 napig, majd a IV. századtól 40 napon keresztül, így a böjt a bűnbánat jele, és az előkészület eszköze lesz. Az előkészület nemcsak a húsvéti előkészületet jelentette, hanem más nagy alkalmakra készülve is szívesen böjtöltek. Didaché: a keresztelés előtt böjtöljön a keresztelendő, a keresztelő és más személyek. Az ősegyház számára nem volt magánügy a böjtölés, hanem összefüggött a liturgiával, és rendszerint közösen gyakorolták. 2. A böjt, mint a test és a lélek gyógyszere Az antik világ böjtölésének egyik oka a démonoktól való félelem, a másik pedig a böjt erősítő hatása. Az ókeresztény atyák is fontosnak tartják a böjt gyógyító hatását. Ami első pillantásra primi-
tív népi gyógymódnak tűnik, azt a mai orvostudomány igazolja. Éppen ezért egyeseknek előírnak gyógyító koplalást. A test lebontja a felesleges és zavaró sejtállományokat. A böjt hatásos fegyver a szenvedélyek ellen. Aki testét kézben tudja tartani, az könnyebben harcol a szenvedélyek, a kísértés ellen. A böjthöz szorosan kapcsolódik az imádság. Nem mindegy, hogy a böjt során felszabadult időt az ember mire használja. Sokan a böjtölésben megtakarított pénzt a szegényeknek adják. 3. Böjt ma a). A böjtölés veszélyeket rejt magában, ha a helyes mérték veszendőbe megy. – Az élet tagadása. A lemondás olyan negatív életfelfogáshoz vezet, amelyben már nincs helye az ünnepek megtartásának, ahol a többieket is saját lemondásuk mértékével mérik, és végső soron mindent sajnálnak tőlük. – A test tagadása. A böjt beteges koplaláshoz vezet. Az ember elutasítja testét úgy, ahogy Isten megteremtette, így Isten kedvéért Isten ellen fordul. Az egészséges böjt mindig a test elfogadásával jár. – Böjt és félelem. Attól fél, hogy valami ártalmasat eszik. Egészséges táplálkozás kell, de ez nem vállhat ideológiává. b). Böjtölésünk során elevenítsük fel a hagyományokat, és keressük a megvalósítás mai formáit. A nagyböjt legyen valódi böjt, testtel és lélekkel való böjtölés. Föl kellene eleveníteni a nagyhetet, mint a húsvétra való előkészület idejét. Ezt közösségben lenne jó tenni, mert a megszokott környezetben egyedül böjtölni nehéz. Mindenkinek meg kell találni a maga számára megvalósítható böjtölési formát. A böjt nem öncél. A böjt a lelki aszkézis jól bevált eszköze, mely az imádsággal és az alamizsnálkodással elvezet az emberekkel szembeni helyes magatartáshoz. A böjt testtel-lélekkel való imádkozás. Megmutatja, hogy jámborságunknak testileg is ki kell fejeződnie. A böjtben testünkkellelkünkkel nyújtózunk Isten felé, testünkkel-lelkünkkel imádjuk öt. www.plebania.net 3
Ha egy vadliba képes rá, mi miért ne lennénk? Tény: A vadlibák csoportosan „V“ alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben bíztassák. Tanulság: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás bíztató legyen. Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat. Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.
Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt. Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan viszszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által. Tanulság: Ha annyi eszünk van mint, egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében. Tény: Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen. Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést. 4
„Nem mindig sikerül jól végezned az elmélkedést; ez azért van, mert nagy szorongás él benned, aggodalom, hogy meg tudsz-e változni az elmélkedés során, hogy találj valamit, ami majd kielégíti és megvigasztalja lelkedet. Ennyi épp elég ahhoz, hogy sohase találd meg azt, amit keresel. Gondolatodat nem helyezed az igazságba, amelyről elmélkedsz. Gyermekem, tudd meg, hogy amikor valaki nagy sietve és mohón kutat egy elveszett dolog után, kezével érintheti, szemével százszor is láthatja, mégsem veszi észre soha. Ebből a hasztalan és hiábavaló aggodalomból nem származhat más, mint hatalmas lelki fáradtság és szellemi tehetetlenség, amely nem képes megnyugodni az előtte lévőben: a lélek hideggé válik, eltompul, fogyni kezd belőle a szeretet. Más gyógyírt nem ismerek erre, mint hogy abba kell hagyni az aggodalmaskodást, mert ez az egyik legnagyobb akadály, amely az igazi erény és a hűséges odaadás útjában áll: úgy tesz, mintha jó munkára serkentene, de ehelyett megkeményít, sietségbe ránt, hogy haladtunkban elgáncsoljon.“ Pio atya
A könyvünkről – tizennegyedik rész – Egyetlen tanár sem tüzeli el a múlt évi jegyzeteit, a zeneszerző sem égeti a régi kottáit… Mindenki él a múltjából… Fordítva: ha a végrendelet beszélni tudna, szemtelenkedne-e a gazdájával? Mondaná-e neki, minek jött vissza? Nincs rá szükség, hiszen minden nagyon jól le van már írva. Eszébe se jutna ilyesmi, elvégre az irat gazdája mégiscsak jobban tudja, mit miért írt le. Kilépve a hasonlatból, az Egyház és a Biblia viszonyában is ez a helyzet. Az Egyház nem pusztán valami porosodó „tradíció”. Az Egyház a bennünk tovább élő Krisztus (1Kor 12,27). Valaki így mondta: az Egyház és a Biblia ugyanaz, csak az Egyház kicsit nagyobb, amint az autóbuszkerék külső pereme is nagyobb, mint a belső… A II. Vatikáni Zsinaton úgy beszéltek erről a titokról, hogy a Biblia az Egyház lelkitükre. Köteles sűrűn belenézni. A szentmiséinkben naponta olvassuk, papjaink mint imádságot mondják. A zsolozsma tulajdonképpen alkalmazott Biblia. A hittudományos szakkönyveinkben néha található úgynevezett „kvalifikációs” táblázat. Ez arról szól, a hittételeinknek van bizonyossági – s így fontossági – sorrendje. Amennyire kinyilatkoztatott az az igazság, annyira kötelező. Van olyan tanításunk, ami betű szerint csak félig, vagy csak kikövetkeztethetően van a Bibliában, illetve az Egyház tanításában. Eszerint alakul a tudományos „rangja” egy-egy kijelentésnek. Ez a minősítés adja a kötelezés fokát, illetve a tétel tagadójának vétkét, s annak a büntetését. Valahol itt rejlik a szétszakadt keresztény egyházak egymás felé közeledésének lehetősége is. A hitigazságoknak – az előbb említett szempontok szerint – hierarchiája van. Valószínűleg a régóta remélt, és előbb-utóbb beköszöntő unió magvát az egymásra találó szíveken kívül a legfontosabb hitelvek egysége adja. Ez esetben ami a lényeges tanítások koncentrikus körein kívül található, az fakultatív. Ott a másként gondolkodás nem bontó akadály, csak „rítus”-különbség. A lényeg tehát az, hogy sem a Bibliát, sem az Egyházat nem szemlélhetjük statikusan. Egyik sem készen pottyant az égből. A középkorban kiéleződött feszültségeket az újkor számos felfedezé-
se segít feloldani. A mai, mélyebb és tudományosabb látásunk már „historikus” és „pneumatikus” Számunkra az Egyház nem múzeum, s a Biblia nem kövület. Az időszámításunk kezdetén megjelent Élet (Jn 1,4) élve maradt, köztünk maradt, bennünk… és a kezünkben…, egységben. V. Isten szavát hirdetnünk kell! a.) 1956 októberében az akkori Kossuth Rádió egyik emlékezetes adásában beismerte: „hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.” A történelmünk folyamán apokaliptikus méreteket öltött a világ megtévesztése (Jel 13,14). Napjainkra már nemzedékek nőttek fel teljes értékzavarban (2Tessz 2,2–12). Számunkra tehát nagyon is időszerű Szent Pál biztatása: „…hirdesd az igét! Állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan…” (2Tim 4,2). Természetesen az tud eredményesen előállni és megszólalni, aki nem pusztán csatornája valamiféle információnak, hanem – Szent Bernát hasonlatával – gyűjtőmedencéje, túlcsorduló ciszternája az istenélménynek. Az ilyennek szinte szétpattan a szája. Nem hallgathat arról, amit átélt (ApCsel 4,20). b.) A bibliaapostolkodás egyik legbeváltabb módja az állandó időpontra meghirdetett bibliaóra. Bátorítok mindenkit, kezdje el. Hihetetlen sikere lesz. Isten népe kiéhezett. Idős nénik hálálkodtak, csak azt nem értették, hogy' élhettek meg 60–70 évet úgy, hogy erről eddig nem hallottak. Volt, ahol a felnőtteknek hirdetett alkalomra a nagy fiatalok is beszivárogtak. Hétről hétre növekedett a szellemi étvágy, s vele a létszám. A foglalkozásokat tartsuk barátságos, fűthető, jól világított helyiségben. Álljon elöl egy ízlésesen terített asztalka, Bibliával, hangulatlámpával. Legyen kéznél tábla, kréta, falitérkép. Időben hirdessük, a szemüvegét senki se feledje otthon. Tartsunk készenlétben több tucatnyi „kölcsön”-példányt, hogy mindenkinek a kezében lehessen a „főszereplő”, és mindannyian együtt dolgozhassunk. Rögtön a kezdetben tisztázzuk, ne hozzanak magukkal képes bibliákat, monumentális díszkiadásokat. Ne törődjenek a lapszámokkal. Balás Béla püspök írása a Bibliáról Forrás: Magyar Kurír (folytatása következő lapszámunkban) 9
(folytatás az ötödik oldalról)
A kísértés általában kicsinységgel kezdődik, de ugyanúgy a szabadulás is kicsinységgel kezdődhet. Nincs elveszett tanítvány, csak néma tanítvány, aki nem kiált, amikor kiálthatna. A hármas kísértést ma így érhetjük tetten: légy kenyéradó - légy bámulatra méltó - légy hatalmas vezér. A mai kor egyik legnagyobb kísértése a szerzési mánia. Nekem legyen a legtöbb. Ne zuhanjon az életszínvonalam, bármi áron. A másik kísértés finomabban szól, a lelket veszi célba. A sikerélményt szeretné minden ember átélni valamilyen módon. Az igazi siker
Keresztúti ájtatosság Az Ő sebei szereztek nekünk gyógyulást… I. Jézust halálra ítélik A Szeretetet, mivel ártatlan, igazságos, és türelmes, nehéz elviselni azoknak, akik meglátják benne szeretetlenségüket, igazságtalanságukat, durvaságaikat. El kell tenni az útból, meg kell semmisíteni. Jézusom, segíts megbocsátanunk azoknak, akik igazságtalanul elítélnek, összetörnek bennünket és gyógyítsd be testi-lelki sebeinket amelyekből igazságtalanságunk és ítélkezésünk fakad. II. Jézus vállára veszi a keresztet A Szeretet, szeretettel hordoz másokat. Legyen akár súlyos kereszt is, nem hagyja ott, nem felejti el, nem fordul el tőle, hanem érte nyúl és átöleli. Vállára veszi, és örömmel viszi mint a megváltás zálogát. Jézusom, adj nekünk erős hitet, hogy bármilyen nehéznek tűnik is olykor egymást hordozni, szeretettel és örömmel tudjuk magunkhoz ölelni mindazokat akiket életünkbe adtál. III. Jézus először esik el a kereszttel A Szeretet törékeny, bármilyen erős is. Ha nem kap éltető erőt, ha gondoskodás, megértés, elfogadás helyett elutasítás, árulás és rúgások érik, ereje elfogy és haldokolni kezd. Jézusom! Add, nekünk a Te szívedet, hogy mindig meglássuk, mire van szüksége a körülöttünk levőknek, hogy szeretetünk-szeretetük életben maradhasson, és növekedhessen! 8
azonban az, amikor mennyei Atyánkat dicsőítik szolgálatunk által. „Úgy ragyogjon világosságotok, hogy mennyei Atyátokat dicsőítsék általa.” Talán a legnagyobb kísértés a hatalom kísértése. Mindannyiunkat megkísért a magunk kis világa feletti uralom vágya. Tudatosítani kell magunkban, hogy csak egyetlen igazi hatalom van, és ez a szeretet hatalmáé. Nagyböjt ideje alkalom arra, hogy újra tisztázzuk magunkban, hogy Teremtőnk által belénk teremtett talentumainkkal hogyan kell jól gazdálkodnunk. Hogyan lehetünk azzá, akinek Isten elképzelt bennünket. Bob Tamasy IV. Jézus édesanyjával találkozik Milyen jó, hogy van Valaki, aki minden gondolatunkat, vágyunkat ismeri és csak szeretni tud! Édesanyánk mindig megbocsát! Ő velünk van akkor is, amikor még a barát is megtagad, és elárul. A legnehezebb pillanatokban is ránk talál, és imája velünk marad mindörökké! V. Cirenei Simon segít Jézusnak Igen, a Szeretet sokszor segítségre szorul. A segítség jutalma viszont, maga a SZERETET! Ha legyőzzük önzésünket, ha oda merünk hajolni az elesetthez, ha merjük átkarolni a beteget, hordozzuk a ránk bízottakat, megláthatjuk bennük az ISTEN arcát… mert magát Jézust öleljük, és Ő vezet tovább, ha az első lépést, az első mozdulatot megtesszük FELÉ. VI. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak A Szeretet mindig odaadja magát. Ha az arcát töröljük le, az arcát írja a tenyerünkbe, ha a szívét kérjük, azt adja nekünk. Veronika egy volt a sok közül, mégis MINDENT megkapott, mert NÁLA mindenki egyetlen. Milyen apróság: egy mozdulat, egy gondolat, egy lépés, egy zsebkendő, egy mosoly.. A Szeretet nem is vár mást, vagy többet, csak amennyire képesek vagyunk az adott pillanatban… és ezekből az apró morzsákból tevődik majd össze halálunk óráján Örök Életünk Kenyere. VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel Az esések hozzátartoznak életünkhöz, a kudarcok erősítik a lelkünket. De az eséseknek mindig megvan az oka, amiért valakinek felelnie (folytatása a tizedik oldalon)
A jó munkás, szorgalmas munkás Véleményem szerint az integritás a legfontosabb, és egyben legjellemzőbb emberi tulajdonságok köző tartozik. Emellett azonban sok egyéb, hasonlóan jelentős tulajdonság létezik. Ezen tulajdonságok egyike a szorgalom. Az értelmező szótár szerint „a szorgalom folyamatos és lelkiismeretes munka a kitűzött célok elérése érdekében; a test és a szellem állandó tréningje“. A szorgalmas munkás megbízható, olyan valaki, aki végigkíséri a felvállalt munkát annak megvalósulásáig. Azt tapasztaltam, hogy remek „szórakozás“ – jóleső érzés – szorgalmas emberekkel együttdolgozni. Nem kell azért aggódnom, hogy végzik-e a munkájukat, vagy, hogy elkészítik-e a rájuk bízott feladatot. Abban az esetben sincs probléma, ha nem értik, hogy mi az elvárás feléjük, vagy, ha kérdések merülnek fel menet közben, mert ekkor biztosan megkeresnek, hogy ezeket megbeszélhessük. A szorgalom ellentéte a „lustaság“, amely magában foglalja a semmittevést és egyfajta kelletlen hozzáállást a feladat végrehajtásához. Nem szeretek ilyen emberekkel együttdolgozni. Tény az, ha nagyritkán valamelyik munkatársamtól meg kellet válnom, ennek a legtöbb esetben az volt az oka, hogy hanyagul kezelte a munkáját. Milyen előnyök származnak a szorgalomból? Egyrészt: a szorgalmas ember szakmailag jobban fejlődhet. „Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában? Királyok előtt legyen a helye, és ne az alacsony sorban levők előtt!“ (Péld 22:29). A Bibliában sok ilyen személyt találhatunk, például Józsefet, Nehémiást és Dánielt. Másrészt: a szorgalom jutalma gyakran az anyagi gyarapodás is. „A lassú kéz szegénnyé tesz, a szorgosok keze azonban gazdagságot szerez.“ (Péld 10:4). Mint ahogy magvetés kell, hogy megelőzze az aratást, úgy kemény munkát kell befektetnünk ahhoz, hogy jelentős megtérülésre számítsunk. Szorgalmasnak lenni azt is jelenti, hogy a
lehető legjobban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló forrásokat, legyenek azok bármennyire is korlátozottak. Nemrégiben láttam egy filmet, amelyben a főszereplő egy lakatlan szigeten rekedt. Sikerült több mint négy éven keresztül életben maradnia olyan lehetetlen eszközök segítségével, mint a kókuszdió, egy megrongálódott mentőcsónak és egy röplabda. „A csaló nem jut nyereséghez, de az ember vagyona aranyat ér.“ (Péld 12:27). Egy másik jellegzetes tulajdonsága a szorgalmas embernek, hogy mindig képes a célt szem előtt tartani, még akkor is ha az nem érhető el a kívánt gyorsasággal. „A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz.“ (Péld 21:5). Kérdés: A fentiekben említett kritériumok alapján szorgalmasnak tartod-e magad? Ha nem, akkor milyen lépéseket tehetsz meg ma, amelyek segíthetnek abban, hogy szorgalmasabbá válj?
„Ha kiált hozzám, meghallgatom, a szorongatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem.“ (Zsolt 90:15) A nagyböjt kezdetén évről évre Jézus megkísértésének történetét olvassuk. Saját megkísértett voltunkra szeretnénk odafigyelni, Jézus erejével küzdeni a kísértések ellen. A Mi Atyánk utolsó kérésében így imádkozunk: Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Jézus felhívja a figyelmünket, hogy van Gonosz. Néven nevezi. Mindannyiunk imádsága a Mi atyánk, imádkozzuk bátran, akkor is, amikor a kísértés közepében érezzük magunkat. Azért tanította Jézus ezt az ima-kérést, hogy amikor már-már semmire nem telik, ezt tudjuk suttogni: szabadíts meg a gonosztól! (folytatása a nyolcadik oldalon) 5
Kereszttel élni Csak az élhet igazán, aki az életet a maga valóságában tekinti. Elmélkedésünk tudatosítani akarja bennünk, életünk húsbavágó eseményeinek az értékét. Az életem értelme már létezik. Nem magamnak kell kitalálnom. Végső soron maga az Isten az értelme mindennek, az én életemnek is. Mit tehetek? Jézus válasza a következő: Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen engem. Két pálca. Egyenesen nőtt, hajlékony pálcák. Ilyen vagyok, ilyen szeretnék lenni. Felnőni az élet számára. Tele erővel és egészséggel. Képzetten, egyenesen és helyesen. Igaz akarok lenni és mindent helyesen tenni, mert tudom, hogy mit akarok. Szilárdan és biztonságosan tevékenykedem, hogy elérjem a kitüzött célt, amelytől a szerencsémet várom. Mindennek simán kell mennie. Igénylem azt az érzést, hogy tehetek valamit, hogy terhet hordozok, hogy valaki vagyok, aki hasznos az élet számára. Meghajlított pálca. A feszítő erő a teherbírás próbája. Bízom az erőmben, amely megőriz, és már sokszor megőrzött a terhek alatt. Kényszerítem magam, hogy dolgokat tegyek meg és teljesítsek. A teher alatt nő az erőm és edződöm. Alkalomról-alkalomra erősebb leszek, és egyre többet bízhatnak rám. Ami nem tesz tönkre az erősít. Az elviselt teher növeli a biztonságomat, és olyan érzést kölcsönöz, hogy az élet küzdelmében mindig győzök és végső soron minden úgy alakul, ahogy én akarom. Túlfeszített pálca. A végsőkig megfeszítve és megterhelve. Az élet nem mindig veszi számításba az én teherbírásomat és célomat, amit saját erőmből akarok elérni. Eljöhet és eljön az az erő, amikor a teher rámutat az én teherbírásom határára. Többet nem bírok el, a végsőkig megterheltek. Még egy kevés és eltörök, és nem fogok tudni újra kezdeni. Ez a görbítés törésig mehet. Kétségeim vannak és elbizonytalanodom. Az összeroppant magabiztosságomban a maradék erőm is elillan és erőtlenebb leszek, mint amilyen valójában vagyok. Többé nem érzem magam erősnek. Az erőm csak a képzelődés volt? Utolsó erőfeszítéssel harcolok, hogy megtaláljam az én erőmet, hogy erősítsem magam és bátorrá tegyem. Kettétört pálca. A teher túlságosan nagy volt. 6
Minden erőfeszítés ellenére kevésnek bizonyult az erőm: összetörtem. Érthetetlen, hogy épp velem kellett megtörténnie. Maradék erőm végére jutottam, nincs semmi kilátásom arra, hogy bárhonnan is erőt meríthetnék. Minden tervnek, kívánságnak, célnak vége van, nincs többé. Túlságosan lecsúszott, minden ami felül volt. Szem elől tévesztettem. Minden értelmetlen lett, én magam is. Semmim nincs amire építhetnék, vagy álmodni mernék. Csak azt tudom biztosra, hogy összetört: -bűn, -szenvedés, -csalódás. Ott törtem össze ahol legerősebbnek éreztem magam és minden erőm elhagyott. Ezek után ki várhatja el tőlem, hogy tovább éljek? Egyesült pálcák. Mélyen megsebezve és összetörve nyitott vagyok arra, hogy megértsek másokat összetört mélységükben. Az összetörtség az a hely, ahol a gyengeségek nyilvánvalóvá válnak és bensőséges találkozást tesznek lehetővé, – a legmélyebb egyesülést. Az összetörtség egyesülésében, amikor igent mondunk egymás gyengeségeire új életlehetőséget nyerünk. Újra élek, de másképp, többé már nem saját erőmből, hanem abból amit az összeolvadás nyújt nekem. A gyengeség helye, az én erőm lesz. Már nem vagyok saját erőm rabja, mert megtapasztaltam, hogy az élet ereje egyenesen a teremtmények gyengeségében működik. Bízom, – rábízom magam újra. Megbízok másokban, – és mindent úgy veszek, ahogy van, mert teremtmény vagyok. Te is teremtmény vagy. Az élet új és egészen más lesz. Keresztben egyesült pálcák. Keresztté lettem, ott ahol az ellentétek egyesülnek. Vereség és győzelem, halál és élet, vég és kezdet. Veled vagyok megfeszítve, eggyé lettünk a keresztben. Akkor mondhatjuk igazán, hogy mi, amikor egymásnak és egymásért összetörtünk. Így megfeszítve nem vagyok egyedül, mert az életem része lettél. Minden kereszteződés és keresztre feszítés újjá szül, mert mindig Te vagy, aki belépsz az életembe. Hagyd magad megfeszíteni, vedd naponta magadra a te keresztedet, életed gyengeségeit és kövess engem. Én vagyok a te életed, a te tovább haladásod, mindig és mindenütt. A kereszt Uram, a kereszt, a Te kereszted az élet. Egyesek számára kapu, mások számára botránykő, a hívőknek Isten ereje és üdvössége. Add, hogy naponta magamra vegyem a keresztet, és a találkozásban feltámadjak. Ámen.
Wendler Mária:
Túróczy Zoltán
Tanács Ma még Tied körülötted minden, Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs, Mert jön egy nap, talán nemsokára S kihull kezedből minden földi kincs. És nem lesz tied többé semmi sem. Tollad, virágos párnád másra vár, Mit maga köré épített egy élet, Nem lesz több mint összeomló kártyavár. Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval Testvéredhez, ki szenved, szomorú, Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája S tán rózsát hajt egy töviskoszorú. Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz, Harmatként hulljon szerető szavad, Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad És soha többé szóra nem fakad. Ma kezed még erős, a lábad fürge, Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget, Ma törölhetsz verejtéket, könnyet: Óh, most segíts, ha teheted! Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan, Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár, Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél, Azt nem teszed meg többé soha már. De ma még Tied körülötted minden, És adhatsz... Adj hát annak, kinek nincs! Hisz jön egy nap, talán nemsokára, S kihull kezedből minden földi kincs. Csak az lesz Tied, amit odaadtál, Csak az, mi minden kincsnél többet ér: A tett, a szó, mit szeretetből adtál, Veled marad, s örökre elkísér...
Párbeszéd Isten és Ember között EMBER: Testem ronggyá szakadt, vágyam Feléd emel! Gyarló ember mivoltom Téged megérdemel? ISTEN: Az Élet küldetés, bátor Kalandorom! Hogy’ teljesítetted, firtatni nincs okom. Csiszolt kristály-valódnál nincs értékesebb: általad gazdagabb s hatalmasabb az EGY. EMBER: Leéltem éveim Téged félve, vakon, gyötrelmeim Neked alázattal adom… ISTEN: Nem kértem szenvedést, mi fájt, Te vetted el, földi világodban Magad rendelkezel! Adtam játszóteret, hogy alkoss, tetterőt, boldog esélyeket, s társat melléd, a Nőt. EMBER: Uram, mondd, hogy’ lehet, mi szép volt, oly kevés? Társaim és a Nő okozta szenvedés keserű ízekkel terhelte nyelvemet, s bűnbe taszították rég tiszta lelkemet. ISTEN: Bűntudatod csalárd! Sátánnak műve az! Öröm világában a lázadó Kamasz sötét eszményeit kajánul hirdető, elhitetésben nagy, világtalan Erő. Nincs bűn, csak félelem, talajvesztett tudat, mikor a rengeteg takarja az utat, nincs másik Én, csak Te, léted tükörszoba! Lépj ki a fényre hát, önbüntetés hona! EMBER: Uram, sebem heged, szavad mohón iszom, látnom nagyságodat, végtelen oltalom! Ölelésed gyönyör, de most, hogy értelek, visszaengedsz-e még?! Várnak az Emberek… 7
Kereszttel élni Csak az élhet igazán, aki az életet a maga valóságában tekinti. Elmélkedésünk tudatosítani akarja bennünk, életünk húsbavágó eseményeinek az értékét. Az életem értelme már létezik. Nem magamnak kell kitalálnom. Végső soron maga az Isten az értelme mindennek, az én életemnek is. Mit tehetek? Jézus válasza a következő: Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen engem. Két pálca. Egyenesen nőtt, hajlékony pálcák. Ilyen vagyok, ilyen szeretnék lenni. Felnőni az élet számára. Tele erővel és egészséggel. Képzetten, egyenesen és helyesen. Igaz akarok lenni és mindent helyesen tenni, mert tudom, hogy mit akarok. Szilárdan és biztonságosan tevékenykedem, hogy elérjem a kitüzött célt, amelytől a szerencsémet várom. Mindennek simán kell mennie. Igénylem azt az érzést, hogy tehetek valamit, hogy terhet hordozok, hogy valaki vagyok, aki hasznos az élet számára. Meghajlított pálca. A feszítő erő a teherbírás próbája. Bízom az erőmben, amely megőriz, és már sokszor megőrzött a terhek alatt. Kényszerítem magam, hogy dolgokat tegyek meg és teljesítsek. A teher alatt nő az erőm és edződöm. Alkalomról-alkalomra erősebb leszek, és egyre többet bízhatnak rám. Ami nem tesz tönkre az erősít. Az elviselt teher növeli a biztonságomat, és olyan érzést kölcsönöz, hogy az élet küzdelmében mindig győzök és végső soron minden úgy alakul, ahogy én akarom. Túlfeszített pálca. A végsőkig megfeszítve és megterhelve. Az élet nem mindig veszi számításba az én teherbírásomat és célomat, amit saját erőmből akarok elérni. Eljöhet és eljön az az erő, amikor a teher rámutat az én teherbírásom határára. Többet nem bírok el, a végsőkig megterheltek. Még egy kevés és eltörök, és nem fogok tudni újra kezdeni. Ez a görbítés törésig mehet. Kétségeim vannak és elbizonytalanodom. Az összeroppant magabiztosságomban a maradék erőm is elillan és erőtlenebb leszek, mint amilyen valójában vagyok. Többé nem érzem magam erősnek. Az erőm csak a képzelődés volt? Utolsó erőfeszítéssel harcolok, hogy megtaláljam az én erőmet, hogy erősítsem magam és bátorrá tegyem. Kettétört pálca. A teher túlságosan nagy volt. 6
Minden erőfeszítés ellenére kevésnek bizonyult az erőm: összetörtem. Érthetetlen, hogy épp velem kellett megtörténnie. Maradék erőm végére jutottam, nincs semmi kilátásom arra, hogy bárhonnan is erőt meríthetnék. Minden tervnek, kívánságnak, célnak vége van, nincs többé. Túlságosan lecsúszott, minden ami felül volt. Szem elől tévesztettem. Minden értelmetlen lett, én magam is. Semmim nincs amire építhetnék, vagy álmodni mernék. Csak azt tudom biztosra, hogy összetört: -bűn, -szenvedés, -csalódás. Ott törtem össze ahol legerősebbnek éreztem magam és minden erőm elhagyott. Ezek után ki várhatja el tőlem, hogy tovább éljek? Egyesült pálcák. Mélyen megsebezve és összetörve nyitott vagyok arra, hogy megértsek másokat összetört mélységükben. Az összetörtség az a hely, ahol a gyengeségek nyilvánvalóvá válnak és bensőséges találkozást tesznek lehetővé, – a legmélyebb egyesülést. Az összetörtség egyesülésében, amikor igent mondunk egymás gyengeségeire új életlehetőséget nyerünk. Újra élek, de másképp, többé már nem saját erőmből, hanem abból amit az összeolvadás nyújt nekem. A gyengeség helye, az én erőm lesz. Már nem vagyok saját erőm rabja, mert megtapasztaltam, hogy az élet ereje egyenesen a teremtmények gyengeségében működik. Bízom, – rábízom magam újra. Megbízok másokban, – és mindent úgy veszek, ahogy van, mert teremtmény vagyok. Te is teremtmény vagy. Az élet új és egészen más lesz. Keresztben egyesült pálcák. Keresztté lettem, ott ahol az ellentétek egyesülnek. Vereség és győzelem, halál és élet, vég és kezdet. Veled vagyok megfeszítve, eggyé lettünk a keresztben. Akkor mondhatjuk igazán, hogy mi, amikor egymásnak és egymásért összetörtünk. Így megfeszítve nem vagyok egyedül, mert az életem része lettél. Minden kereszteződés és keresztre feszítés újjá szül, mert mindig Te vagy, aki belépsz az életembe. Hagyd magad megfeszíteni, vedd naponta magadra a te keresztedet, életed gyengeségeit és kövess engem. Én vagyok a te életed, a te tovább haladásod, mindig és mindenütt. A kereszt Uram, a kereszt, a Te kereszted az élet. Egyesek számára kapu, mások számára botránykő, a hívőknek Isten ereje és üdvössége. Add, hogy naponta magamra vegyem a keresztet, és a találkozásban feltámadjak. Ámen.
Wendler Mária:
Túróczy Zoltán
Tanács Ma még Tied körülötted minden, Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs, Mert jön egy nap, talán nemsokára S kihull kezedből minden földi kincs. És nem lesz tied többé semmi sem. Tollad, virágos párnád másra vár, Mit maga köré épített egy élet, Nem lesz több mint összeomló kártyavár. Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval Testvéredhez, ki szenved, szomorú, Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája S tán rózsát hajt egy töviskoszorú. Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz, Harmatként hulljon szerető szavad, Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad És soha többé szóra nem fakad. Ma kezed még erős, a lábad fürge, Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget, Ma törölhetsz verejtéket, könnyet: Óh, most segíts, ha teheted! Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan, Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár, Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél, Azt nem teszed meg többé soha már. De ma még Tied körülötted minden, És adhatsz... Adj hát annak, kinek nincs! Hisz jön egy nap, talán nemsokára, S kihull kezedből minden földi kincs. Csak az lesz Tied, amit odaadtál, Csak az, mi minden kincsnél többet ér: A tett, a szó, mit szeretetből adtál, Veled marad, s örökre elkísér...
Párbeszéd Isten és Ember között EMBER: Testem ronggyá szakadt, vágyam Feléd emel! Gyarló ember mivoltom Téged megérdemel? ISTEN: Az Élet küldetés, bátor Kalandorom! Hogy’ teljesítetted, firtatni nincs okom. Csiszolt kristály-valódnál nincs értékesebb: általad gazdagabb s hatalmasabb az EGY. EMBER: Leéltem éveim Téged félve, vakon, gyötrelmeim Neked alázattal adom… ISTEN: Nem kértem szenvedést, mi fájt, Te vetted el, földi világodban Magad rendelkezel! Adtam játszóteret, hogy alkoss, tetterőt, boldog esélyeket, s társat melléd, a Nőt. EMBER: Uram, mondd, hogy’ lehet, mi szép volt, oly kevés? Társaim és a Nő okozta szenvedés keserű ízekkel terhelte nyelvemet, s bűnbe taszították rég tiszta lelkemet. ISTEN: Bűntudatod csalárd! Sátánnak műve az! Öröm világában a lázadó Kamasz sötét eszményeit kajánul hirdető, elhitetésben nagy, világtalan Erő. Nincs bűn, csak félelem, talajvesztett tudat, mikor a rengeteg takarja az utat, nincs másik Én, csak Te, léted tükörszoba! Lépj ki a fényre hát, önbüntetés hona! EMBER: Uram, sebem heged, szavad mohón iszom, látnom nagyságodat, végtelen oltalom! Ölelésed gyönyör, de most, hogy értelek, visszaengedsz-e még?! Várnak az Emberek… 7
(folytatás az ötödik oldalról)
A kísértés általában kicsinységgel kezdődik, de ugyanúgy a szabadulás is kicsinységgel kezdődhet. Nincs elveszett tanítvány, csak néma tanítvány, aki nem kiált, amikor kiálthatna. A hármas kísértést ma így érhetjük tetten: légy kenyéradó - légy bámulatra méltó - légy hatalmas vezér. A mai kor egyik legnagyobb kísértése a szerzési mánia. Nekem legyen a legtöbb. Ne zuhanjon az életszínvonalam, bármi áron. A másik kísértés finomabban szól, a lelket veszi célba. A sikerélményt szeretné minden ember átélni valamilyen módon. Az igazi siker
Keresztúti ájtatosság Az Ő sebei szereztek nekünk gyógyulást… I. Jézust halálra ítélik A Szeretetet, mivel ártatlan, igazságos, és türelmes, nehéz elviselni azoknak, akik meglátják benne szeretetlenségüket, igazságtalanságukat, durvaságaikat. El kell tenni az útból, meg kell semmisíteni. Jézusom, segíts megbocsátanunk azoknak, akik igazságtalanul elítélnek, összetörnek bennünket és gyógyítsd be testi-lelki sebeinket amelyekből igazságtalanságunk és ítélkezésünk fakad. II. Jézus vállára veszi a keresztet A Szeretet, szeretettel hordoz másokat. Legyen akár súlyos kereszt is, nem hagyja ott, nem felejti el, nem fordul el tőle, hanem érte nyúl és átöleli. Vállára veszi, és örömmel viszi mint a megváltás zálogát. Jézusom, adj nekünk erős hitet, hogy bármilyen nehéznek tűnik is olykor egymást hordozni, szeretettel és örömmel tudjuk magunkhoz ölelni mindazokat akiket életünkbe adtál. III. Jézus először esik el a kereszttel A Szeretet törékeny, bármilyen erős is. Ha nem kap éltető erőt, ha gondoskodás, megértés, elfogadás helyett elutasítás, árulás és rúgások érik, ereje elfogy és haldokolni kezd. Jézusom! Add, nekünk a Te szívedet, hogy mindig meglássuk, mire van szüksége a körülöttünk levőknek, hogy szeretetünk-szeretetük életben maradhasson, és növekedhessen! 8
azonban az, amikor mennyei Atyánkat dicsőítik szolgálatunk által. „Úgy ragyogjon világosságotok, hogy mennyei Atyátokat dicsőítsék általa.” Talán a legnagyobb kísértés a hatalom kísértése. Mindannyiunkat megkísért a magunk kis világa feletti uralom vágya. Tudatosítani kell magunkban, hogy csak egyetlen igazi hatalom van, és ez a szeretet hatalmáé. Nagyböjt ideje alkalom arra, hogy újra tisztázzuk magunkban, hogy Teremtőnk által belénk teremtett talentumainkkal hogyan kell jól gazdálkodnunk. Hogyan lehetünk azzá, akinek Isten elképzelt bennünket. Bob Tamasy IV. Jézus édesanyjával találkozik Milyen jó, hogy van Valaki, aki minden gondolatunkat, vágyunkat ismeri és csak szeretni tud! Édesanyánk mindig megbocsát! Ő velünk van akkor is, amikor még a barát is megtagad, és elárul. A legnehezebb pillanatokban is ránk talál, és imája velünk marad mindörökké! V. Cirenei Simon segít Jézusnak Igen, a Szeretet sokszor segítségre szorul. A segítség jutalma viszont, maga a SZERETET! Ha legyőzzük önzésünket, ha oda merünk hajolni az elesetthez, ha merjük átkarolni a beteget, hordozzuk a ránk bízottakat, megláthatjuk bennük az ISTEN arcát… mert magát Jézust öleljük, és Ő vezet tovább, ha az első lépést, az első mozdulatot megtesszük FELÉ. VI. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak A Szeretet mindig odaadja magát. Ha az arcát töröljük le, az arcát írja a tenyerünkbe, ha a szívét kérjük, azt adja nekünk. Veronika egy volt a sok közül, mégis MINDENT megkapott, mert NÁLA mindenki egyetlen. Milyen apróság: egy mozdulat, egy gondolat, egy lépés, egy zsebkendő, egy mosoly.. A Szeretet nem is vár mást, vagy többet, csak amennyire képesek vagyunk az adott pillanatban… és ezekből az apró morzsákból tevődik majd össze halálunk óráján Örök Életünk Kenyere. VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel Az esések hozzátartoznak életünkhöz, a kudarcok erősítik a lelkünket. De az eséseknek mindig megvan az oka, amiért valakinek felelnie (folytatása a tizedik oldalon)
A jó munkás, szorgalmas munkás Véleményem szerint az integritás a legfontosabb, és egyben legjellemzőbb emberi tulajdonságok köző tartozik. Emellett azonban sok egyéb, hasonlóan jelentős tulajdonság létezik. Ezen tulajdonságok egyike a szorgalom. Az értelmező szótár szerint „a szorgalom folyamatos és lelkiismeretes munka a kitűzött célok elérése érdekében; a test és a szellem állandó tréningje“. A szorgalmas munkás megbízható, olyan valaki, aki végigkíséri a felvállalt munkát annak megvalósulásáig. Azt tapasztaltam, hogy remek „szórakozás“ – jóleső érzés – szorgalmas emberekkel együttdolgozni. Nem kell azért aggódnom, hogy végzik-e a munkájukat, vagy, hogy elkészítik-e a rájuk bízott feladatot. Abban az esetben sincs probléma, ha nem értik, hogy mi az elvárás feléjük, vagy, ha kérdések merülnek fel menet közben, mert ekkor biztosan megkeresnek, hogy ezeket megbeszélhessük. A szorgalom ellentéte a „lustaság“, amely magában foglalja a semmittevést és egyfajta kelletlen hozzáállást a feladat végrehajtásához. Nem szeretek ilyen emberekkel együttdolgozni. Tény az, ha nagyritkán valamelyik munkatársamtól meg kellet válnom, ennek a legtöbb esetben az volt az oka, hogy hanyagul kezelte a munkáját. Milyen előnyök származnak a szorgalomból? Egyrészt: a szorgalmas ember szakmailag jobban fejlődhet. „Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában? Királyok előtt legyen a helye, és ne az alacsony sorban levők előtt!“ (Péld 22:29). A Bibliában sok ilyen személyt találhatunk, például Józsefet, Nehémiást és Dánielt. Másrészt: a szorgalom jutalma gyakran az anyagi gyarapodás is. „A lassú kéz szegénnyé tesz, a szorgosok keze azonban gazdagságot szerez.“ (Péld 10:4). Mint ahogy magvetés kell, hogy megelőzze az aratást, úgy kemény munkát kell befektetnünk ahhoz, hogy jelentős megtérülésre számítsunk. Szorgalmasnak lenni azt is jelenti, hogy a
lehető legjobban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló forrásokat, legyenek azok bármennyire is korlátozottak. Nemrégiben láttam egy filmet, amelyben a főszereplő egy lakatlan szigeten rekedt. Sikerült több mint négy éven keresztül életben maradnia olyan lehetetlen eszközök segítségével, mint a kókuszdió, egy megrongálódott mentőcsónak és egy röplabda. „A csaló nem jut nyereséghez, de az ember vagyona aranyat ér.“ (Péld 12:27). Egy másik jellegzetes tulajdonsága a szorgalmas embernek, hogy mindig képes a célt szem előtt tartani, még akkor is ha az nem érhető el a kívánt gyorsasággal. „A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz.“ (Péld 21:5). Kérdés: A fentiekben említett kritériumok alapján szorgalmasnak tartod-e magad? Ha nem, akkor milyen lépéseket tehetsz meg ma, amelyek segíthetnek abban, hogy szorgalmasabbá válj?
„Ha kiált hozzám, meghallgatom, a szorongatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem.“ (Zsolt 90:15) A nagyböjt kezdetén évről évre Jézus megkísértésének történetét olvassuk. Saját megkísértett voltunkra szeretnénk odafigyelni, Jézus erejével küzdeni a kísértések ellen. A Mi Atyánk utolsó kérésében így imádkozunk: Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Jézus felhívja a figyelmünket, hogy van Gonosz. Néven nevezi. Mindannyiunk imádsága a Mi atyánk, imádkozzuk bátran, akkor is, amikor a kísértés közepében érezzük magunkat. Azért tanította Jézus ezt az ima-kérést, hogy amikor már-már semmire nem telik, ezt tudjuk suttogni: szabadíts meg a gonosztól! (folytatása a nyolcadik oldalon) 5
Ha egy vadliba képes rá, mi miért ne lennénk? Tény: A vadlibák csoportosan „V“ alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben bíztassák. Tanulság: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás bíztató legyen. Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat. Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.
Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt. Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan viszszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által. Tanulság: Ha annyi eszünk van mint, egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében. Tény: Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen. Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést. 4
„Nem mindig sikerül jól végezned az elmélkedést; ez azért van, mert nagy szorongás él benned, aggodalom, hogy meg tudsz-e változni az elmélkedés során, hogy találj valamit, ami majd kielégíti és megvigasztalja lelkedet. Ennyi épp elég ahhoz, hogy sohase találd meg azt, amit keresel. Gondolatodat nem helyezed az igazságba, amelyről elmélkedsz. Gyermekem, tudd meg, hogy amikor valaki nagy sietve és mohón kutat egy elveszett dolog után, kezével érintheti, szemével százszor is láthatja, mégsem veszi észre soha. Ebből a hasztalan és hiábavaló aggodalomból nem származhat más, mint hatalmas lelki fáradtság és szellemi tehetetlenség, amely nem képes megnyugodni az előtte lévőben: a lélek hideggé válik, eltompul, fogyni kezd belőle a szeretet. Más gyógyírt nem ismerek erre, mint hogy abba kell hagyni az aggodalmaskodást, mert ez az egyik legnagyobb akadály, amely az igazi erény és a hűséges odaadás útjában áll: úgy tesz, mintha jó munkára serkentene, de ehelyett megkeményít, sietségbe ránt, hogy haladtunkban elgáncsoljon.“ Pio atya
A könyvünkről – tizennegyedik rész – Egyetlen tanár sem tüzeli el a múlt évi jegyzeteit, a zeneszerző sem égeti a régi kottáit… Mindenki él a múltjából… Fordítva: ha a végrendelet beszélni tudna, szemtelenkedne-e a gazdájával? Mondaná-e neki, minek jött vissza? Nincs rá szükség, hiszen minden nagyon jól le van már írva. Eszébe se jutna ilyesmi, elvégre az irat gazdája mégiscsak jobban tudja, mit miért írt le. Kilépve a hasonlatból, az Egyház és a Biblia viszonyában is ez a helyzet. Az Egyház nem pusztán valami porosodó „tradíció”. Az Egyház a bennünk tovább élő Krisztus (1Kor 12,27). Valaki így mondta: az Egyház és a Biblia ugyanaz, csak az Egyház kicsit nagyobb, amint az autóbuszkerék külső pereme is nagyobb, mint a belső… A II. Vatikáni Zsinaton úgy beszéltek erről a titokról, hogy a Biblia az Egyház lelkitükre. Köteles sűrűn belenézni. A szentmiséinkben naponta olvassuk, papjaink mint imádságot mondják. A zsolozsma tulajdonképpen alkalmazott Biblia. A hittudományos szakkönyveinkben néha található úgynevezett „kvalifikációs” táblázat. Ez arról szól, a hittételeinknek van bizonyossági – s így fontossági – sorrendje. Amennyire kinyilatkoztatott az az igazság, annyira kötelező. Van olyan tanításunk, ami betű szerint csak félig, vagy csak kikövetkeztethetően van a Bibliában, illetve az Egyház tanításában. Eszerint alakul a tudományos „rangja” egy-egy kijelentésnek. Ez a minősítés adja a kötelezés fokát, illetve a tétel tagadójának vétkét, s annak a büntetését. Valahol itt rejlik a szétszakadt keresztény egyházak egymás felé közeledésének lehetősége is. A hitigazságoknak – az előbb említett szempontok szerint – hierarchiája van. Valószínűleg a régóta remélt, és előbb-utóbb beköszöntő unió magvát az egymásra találó szíveken kívül a legfontosabb hitelvek egysége adja. Ez esetben ami a lényeges tanítások koncentrikus körein kívül található, az fakultatív. Ott a másként gondolkodás nem bontó akadály, csak „rítus”-különbség. A lényeg tehát az, hogy sem a Bibliát, sem az Egyházat nem szemlélhetjük statikusan. Egyik sem készen pottyant az égből. A középkorban kiéleződött feszültségeket az újkor számos felfedezé-
se segít feloldani. A mai, mélyebb és tudományosabb látásunk már „historikus” és „pneumatikus” Számunkra az Egyház nem múzeum, s a Biblia nem kövület. Az időszámításunk kezdetén megjelent Élet (Jn 1,4) élve maradt, köztünk maradt, bennünk… és a kezünkben…, egységben. V. Isten szavát hirdetnünk kell! a.) 1956 októberében az akkori Kossuth Rádió egyik emlékezetes adásában beismerte: „hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.” A történelmünk folyamán apokaliptikus méreteket öltött a világ megtévesztése (Jel 13,14). Napjainkra már nemzedékek nőttek fel teljes értékzavarban (2Tessz 2,2–12). Számunkra tehát nagyon is időszerű Szent Pál biztatása: „…hirdesd az igét! Állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan…” (2Tim 4,2). Természetesen az tud eredményesen előállni és megszólalni, aki nem pusztán csatornája valamiféle információnak, hanem – Szent Bernát hasonlatával – gyűjtőmedencéje, túlcsorduló ciszternája az istenélménynek. Az ilyennek szinte szétpattan a szája. Nem hallgathat arról, amit átélt (ApCsel 4,20). b.) A bibliaapostolkodás egyik legbeváltabb módja az állandó időpontra meghirdetett bibliaóra. Bátorítok mindenkit, kezdje el. Hihetetlen sikere lesz. Isten népe kiéhezett. Idős nénik hálálkodtak, csak azt nem értették, hogy' élhettek meg 60–70 évet úgy, hogy erről eddig nem hallottak. Volt, ahol a felnőtteknek hirdetett alkalomra a nagy fiatalok is beszivárogtak. Hétről hétre növekedett a szellemi étvágy, s vele a létszám. A foglalkozásokat tartsuk barátságos, fűthető, jól világított helyiségben. Álljon elöl egy ízlésesen terített asztalka, Bibliával, hangulatlámpával. Legyen kéznél tábla, kréta, falitérkép. Időben hirdessük, a szemüvegét senki se feledje otthon. Tartsunk készenlétben több tucatnyi „kölcsön”-példányt, hogy mindenkinek a kezében lehessen a „főszereplő”, és mindannyian együtt dolgozhassunk. Rögtön a kezdetben tisztázzuk, ne hozzanak magukkal képes bibliákat, monumentális díszkiadásokat. Ne törődjenek a lapszámokkal. Balás Béla püspök írása a Bibliáról Forrás: Magyar Kurír (folytatása következő lapszámunkban) 9
(folytatás a nyolcadik oldalról)
kell. A Szeretet együttérző, bizalomra épül, és viszonzást vár. Ha valamelyik hiányzik, könnyen megsérülhet. Olyankor nem elég rászólni, hogy álljon fel. Fel kell segítenünk, vele kell maradnunk, és be kell kötöznünk a sebeket. És nem elég bekötözni, ápolnunk kell mindaddig, amíg be nem gyógyul és újra ép nem lesz a kapcsolat, a test, a lélek! Megbánás, megbocsátás, jóvátétel... Add Jézusom, hogy mindig megtegyem ezt a három lépést FELÉD! VIII. Jézus a siránkozó asszonyokkal találkozik A Szeretet sohasem sajnálni való bármilyen kínokat áll is ki. Sajnálni és siratni azt kell, akiben nincs Szeretet. Akiben a szenvedés átkokat és harcokat indít el Isten, ember és önmaga ellen és még jobban megkeményíti a szívét. A Szeretet minden fájdalmát és könnyét felajánlja azért, akitől kapja. Ne sirassuk azt, aki életét tudja adni barátaiért. Magunkat sirassuk, ha mi erre még nem vagyunk képesek . IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel Mélységek és magasságok. Sokszor találjuk magunkat a mélyben, miután azt hittük, hogy már meghódítottuk a csúcsokat. Sokan vagyunk még, akik hitetlenségünkkel, félelmeinkkel, és bizalmatlanságunkkal újra és újra süllyedni kezdünk „az élet tengerén“. TE tudod mennyire esendők vagyunk Nélküled. Ezért előre mentél, hogy ne legyen olyan mélység, ahol ne találkozhatnánk VELED. X. Jézust megfosztják ruháitól A Szeretet mindig kiszolgáltatja magát. Ó Jézusom! Hányszor alázzuk meg egymásban a Szeretetet kegyetlenkedéseinkkel, hálátlanságunkkal. Úgy állsz most itt, teljesen kiszolgáltatva, védtelenül, ahogy a Szent Ostyában is adod magad. Már nincs szükséged többé az Édesanyai szeretetből köréd szőtt védelemre. Mostantól Mennyei Atyád ölel át, és borít be Végtelen Szeretetével. XI. Jézust keresztre feszítik Fejeden töviskoronával, testedben égő kínokkal szögeinknek tártad tenyered. Igen, a Szeretet mindent elvisel még azt is, ha nem szeretik viszont, még azt is, ha halálra kínozzák, még azt is, ha megölik. 10
A BÖJT
Ó Jézusom! Hányszor feszítettelek meg a körülöttem lévőkben szeretetlenségeimmel! Taníts alázatodra, hogy engedelmesen tűrjem és szívből megbocsássam, amikor bennem szegeznek oda a Keresztre. XII. Jézus meghal a kereszten A Gonosz órája ez, amikor a bűn legyőzte az ártatlanságot. Sikerült megölnie a Jót, sikerült összetörnie a tükröt, amely megmutatta álnokságát, de TE, ezt az órát is megszenteled. Amikor az ember az Isten helyére tör, a Sátán diadalmasan fölkacag. Amikor elsötétül a Világ, mert a teremtmény pusztítja el Teremtőjét, TE akkor sem fordulsz el megundorodva tőlünk. Bár Tested élettelenül függ a Keresztfán, de kilehelt Szent LELKED irgalmával betölt, és újjászül bennünket. XIII. Jézust leveszik a keresztről Édesanyád végre, annyi szenvedés után, most még egyszer magához ölelheti megkínzott, élettelen testedet. De bűntelen lelke nem lázad, nem átkozódik, és nem sajnálja saját magát. Csak mérhetetlen fájdalommal nézi, mit tud tenni a bűn a Szeretettel. Veled együtt mondja: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! XIV. Jézust sírba teszik TE a sírba is elkísérsz minket. Egyetlen pillanatra sem hagysz egyedül, életünk minden helyzetében velünk akarsz maradni. Akárhányszor gördít elénk követ a Sátán, akármekkora súlyú is a vétkünk, TE értünk jössz Angyalaiddal elhengeríted a követ, hogy létünk értelme feltárulhasson előttünk és elnyerjük az örök életet. Ámen .
A nagyböjt kezdetén jó újra átgondolni, mi is a böjt. A böjt erkölcsi indítóokból eredő önmegtagadás, főként érzéki élvezetektől való megtartóztatás. Szoros értelemben ételtől való megtartóztatás. Hármas célt szolgál: a testi vágyak megfékezése, bűnbánat kifejezése, a lélek felemelése. Az év minden péntekje böjti nap, Jézus szenvedésére, kereszthalálára emlékezve. A nagyböjt különösen is az önmegtagadások ideje. A mai kor emberétől távol áll a böjt, a lemondás gondolata. Minden azt sugallja, hogy minél többet megszerezni, minél többet birtokolni. A keresztény böjt évezredes hagyományai ma is sokat mondanak mindenki számára. 1. Az ősegyház gyakorlata Az egyház nem maga találta fel a böjtöt, hanem átvette és tovább fejlesztette a zsidó gyakorlatot, és a görög-római világnak a böjtöléssel kapcsolatos nézeteit. A zsidók egyrészt úgy értelmezték a böjtölést, mint az Istenhez intézett esdeklő kérést, mint annak jelét, hogy imádságukat komolyan gondolják; másrészt pedig mint vezeklést és bűnbánati gyakorlatot. A kereszténység átveszi, és átalakítja ezt a gyakorlatot. A heti két böjti nap – szerda és péntek – mellett korán megjelenik a húsvéti előkészületül szolgáló böjt is. Először 1-3 napig, majd a IV. századtól 40 napon keresztül, így a böjt a bűnbánat jele, és az előkészület eszköze lesz. Az előkészület nemcsak a húsvéti előkészületet jelentette, hanem más nagy alkalmakra készülve is szívesen böjtöltek. Didaché: a keresztelés előtt böjtöljön a keresztelendő, a keresztelő és más személyek. Az ősegyház számára nem volt magánügy a böjtölés, hanem összefüggött a liturgiával, és rendszerint közösen gyakorolták. 2. A böjt, mint a test és a lélek gyógyszere Az antik világ böjtölésének egyik oka a démonoktól való félelem, a másik pedig a böjt erősítő hatása. Az ókeresztény atyák is fontosnak tartják a böjt gyógyító hatását. Ami első pillantásra primi-
tív népi gyógymódnak tűnik, azt a mai orvostudomány igazolja. Éppen ezért egyeseknek előírnak gyógyító koplalást. A test lebontja a felesleges és zavaró sejtállományokat. A böjt hatásos fegyver a szenvedélyek ellen. Aki testét kézben tudja tartani, az könnyebben harcol a szenvedélyek, a kísértés ellen. A böjthöz szorosan kapcsolódik az imádság. Nem mindegy, hogy a böjt során felszabadult időt az ember mire használja. Sokan a böjtölésben megtakarított pénzt a szegényeknek adják. 3. Böjt ma a). A böjtölés veszélyeket rejt magában, ha a helyes mérték veszendőbe megy. – Az élet tagadása. A lemondás olyan negatív életfelfogáshoz vezet, amelyben már nincs helye az ünnepek megtartásának, ahol a többieket is saját lemondásuk mértékével mérik, és végső soron mindent sajnálnak tőlük. – A test tagadása. A böjt beteges koplaláshoz vezet. Az ember elutasítja testét úgy, ahogy Isten megteremtette, így Isten kedvéért Isten ellen fordul. Az egészséges böjt mindig a test elfogadásával jár. – Böjt és félelem. Attól fél, hogy valami ártalmasat eszik. Egészséges táplálkozás kell, de ez nem vállhat ideológiává. b). Böjtölésünk során elevenítsük fel a hagyományokat, és keressük a megvalósítás mai formáit. A nagyböjt legyen valódi böjt, testtel és lélekkel való böjtölés. Föl kellene eleveníteni a nagyhetet, mint a húsvétra való előkészület idejét. Ezt közösségben lenne jó tenni, mert a megszokott környezetben egyedül böjtölni nehéz. Mindenkinek meg kell találni a maga számára megvalósítható böjtölési formát. A böjt nem öncél. A böjt a lelki aszkézis jól bevált eszköze, mely az imádsággal és az alamizsnálkodással elvezet az emberekkel szembeni helyes magatartáshoz. A böjt testtel-lélekkel való imádkozás. Megmutatja, hogy jámborságunknak testileg is ki kell fejeződnie. A böjtben testünkkellelkünkkel nyújtózunk Isten felé, testünkkel-lelkünkkel imádjuk öt. www.plebania.net 3
nincs böjtölés. A 7. századtól kezdődik a húsvéti készületi idő nagyböjt első vasárnapja előtti szerdán, azaz hamvazószerdán, így egészült ki 40 naposra. A negyven nap szent szám, Istentől megszentelt idő, az elvonulásnak és az Istentől kapott megbízatáshoz való felkészülés ideje. Így tartózkodott a választott nép 40 évig a pusztában, Mózes 40 napig a Sínai-hegyen, Illés próféta 40 napig vándorolt Hóreb hegyéig, Jónás 40 napos böjtöt hirdetett Ninivének, és maga az Üdvözítő is 40 napig böjtölt a pusztában. A húsvéti előkészületi idő magyar neve is, a nagyböjt, azt jelzi, hogy több mint ezer éven át a bűnbánat során erre helyezték a hangsúlyt, ami sokszor formálissá tette azt. A II. vatikáni zsinat azonban tanításában felhívta a figyelmet arra, hogy ne csupán és ne elsősorban böjtölésből álljon a bűnbánattartás, hanem éppoly fontos az istentisztelet és az emberszolgálat. A hamvazószerdai szentmise evangéliuma is ennek megfele-
lően bővült ki (Mt 6,16-21 helyett Mt 6, 1-6 és 1618). A korábbi szövegrész csak a helyes és helytelen böjtről szólt, az utóbbi már az Ószövetség korában kialakult gyakorlatnak megfelelően szól az imádságról, a böjtről és az alamizsnáról is. Ennek megfelelően bár a húsvéti előkészületi idő gyakorlatai a böjtből indulnak ki, és a szigorú böjti nap elsősorban, az ember önfenntartási ösztönét érintve „húsbavágóan“ az ételböjtöt juttatja eszünkbe, de ez a böjt kiterjedhet más javakra (kedvenc étel, ital, szórakozás stb.), sőt egy egyetemes böjt felé, az önakaratunktól való elfordulás és egyben Isten akaratához való odafordulás felé. Ugyanakkor, mint a hamvazószerdai mise evangéliumi részlete mutatja, a nagyböjti gyakorlatok nem merülhetnek ki csak a böjtölésben, az irgalmasság cselekedetei (nemcsak az adást, hanem a megbocsátást is értve rajta) és az imádság szintén ide sorolhatók. Forrás: www.parbeszed.com
Böjti gondolatok az étkezésről
* Legjobb étvágygerjesztő az éhség. * Regelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy munkás, vacsorálj úgy, mint egy koldus. (magyar) * Regelizz egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat add oda ellenségednek. (ősi magyar)
A népek étkezési szokásait nagyban befolyásolta, jó irányba terelte az egyház megszabta böjt. Több nép közmondásokkal igyekezett a rendszertelen, helytelen étkezés ellen harcolni. Ezek a közmondások valóságos propagandaként hatottak. Íme néhány nép közmondása az étkezésről: * A böjtbe még soha senki nem halt bele, de a falánkságtól már sokan szétpukkadtak. (ősi orosz) * Könnyű vacsora, hosszú élet. (német) * Kelj ötkor, ebédelj kilenckor, vacsorálj ötkor, feküdj le kilenckor, és megéred a kilencvenkilencet. (belga) * Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. (francia) * Aki teletömi hasát, saját fogával ássa meg sírját. (Tolsztoj) * Ebéd után pihenj le, és imádkozz, vacsora után tegyél ezer lépést. (olasz) * Hideg fej, üres has, meleg láb, és fütyülhetsz az orvosokra. (régi római) * Pompás étkezőasztal, díszes szervírozás, húsz rágás, evés előtt, evés után buzgó imádkozás – száz éven át. (angol) * Az étkezést akkor hagyd abba, amikor legjobban esik az étel. (skót) 2
Székely asztali áldások: Gondviselő Atyánk, asztaltól kelve Szívből hálát adunk kezünk összetéve. Álld meg ezt a házat s ennek gazdáját, Fordítsd vissza néki a vendéglátását, Szánd meg a szegényt, a szenvedőt s az árvát, S a benned bízóknak viseld mindig gondját! Ámen Ki asztalt terítesz az égi madárnak, Teríts asztalt, teríts, szegénynek és árvának. Nyújtsd ki atyánk, nyújtsd ki jóságos kezedet, Adj a koldusnak is tápláló kenyeret. Ételben, italban legyen bőven részünk. Gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk. Ámen
Énlaka 1333-ban Jandalaka, illetve Jandlaka néven jegyzi a pápai tizedjegyzék. 1602-ben Jenlaka formában szerepel. 1333-ban plébániatemploma van. A mai templom a késő gótikus kor alkotása. A hajó támpilléres, téglalap alakú, a keskenyebb szentély szintén támpilléres és sokszögzáródású. A XV. századra utal a csúcsíves diadalív, a pálcatagos profillal keretelt szentségfülke, a nyugati csúcsíves kapuzat, a déli oldalkapu, a délkeleti csúcsíves, kőrácsos ablak, hiányzó osztósudárral. Eredetileg boltozott volt, de az 1661. évi tatárdúlás következtében a boltozat beomlott. 1668-ban készült a szép virágdíszes és gazdag felírásos festett kazettás mennyezet. Róvásírásos kazettásmennyezet Ennek egyik kockája a mennyezet készítéséről vall: „D. O. M. S. HOCCE TEMPLUMPER MAN. NOXIUX IMMANIUM TARTARORUM ANNO 1661 IN CINERES REDUCTUM BENEFICIO ET PIO ERGA DEUM ZELO INCOLAR. JENLAKIENSIS ET MARTONOSIEN. IN HONOREM UNI VERO DEI LACUNARE TECTUM ARTE PICTORIA INSIGNIT A. 1668 GEORGIUS MUSNIENESEM. PASTORE EXISTENTE JOHANNE ARKOSI.” Musnai György rovásírással is megörökítette nevét: „DEUT. VI. EGY AZ ISTEN. GEORGIUS MUSNAI DAKI.“ 1828–1848 között nagyobb méretű építkezésekre kerül sor a templomban. 1828-ban készül a szentély ma is álló boltozata, 1830–1833-ban a torony, amely a körbefutó kőfalból emelkedik ki. Az 1333. évi adatból kétségtelen, hogy a gótikus templomnak elődje volt, amelyből csak kevés töredék maradt fenn. Az előkerült freskós vakolatdarabok az egykori falfestmények hírmondói. Több római eredetű kő egy hajdani Jupiter szentély létét feltételezi. A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején átéli a kor vallásváltozásait, és lakóinak többsége az unitárius vallásnál állapodik meg, a templommal együtt. Forrás: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek Énlaka – unitárius templom 11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 131. szám
A szent keresztségben részesült: – Sass Márk.
Az Úr hazahívta: – Dobos András, Kerchuly Berta.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Március 4. Szent Kázmér A litván egyház patrónusának emléknapja. A litván és lengyel származású fejedelem az evangélium szellemében élte életét. Az uralkodást szolgálatnak tekintette. Különösen a szegények iránti szeretete volt példamutató, és kitűnt az Eucharisztia és Szűz Mária tiszteletében. 1484ben ezen a napon halt meg fiatalon, huszonöt éves korában. Sírja a vilniusi székesegyházban van. Boldog Meszlényi Zoltán püspök és vértanú Meszlényi Zoltán 1892. január 2-án született Hatvanban. 1915. október 28-án Innsbruckban szentelték pappá. 1917-től érseki szertartó és levéltáros, 1920-tól érseki titkár. 1937. október 28-án püspökké szentelték. Püspöki jelmondata: Fidenter ac fideliter - bizalommal és hűséggel. 1950. június 17-én esztergomi káptalani helynöknek választották. Tizenkét nap múlva, június 29-én elhurcolták Esztergomból. A kistarcsai börtönben a kegyetlen bánásmód következtében 1951. március 4-én halt meg. Jeltelen sírjának holléte, akárcsak a halál időpontja sokáig ismeretlen volt. Hamvas Endre csanádi püspök már 1956 szeptemberében szerette volna exhumáltatni és áthelyezni a földi maradványokat az esztergomi bazilika kriptájába. A forradalom eseményei azonban meggátolták ezt. Végül 1957-ben az egykori börtönlelkész segítségével állapították meg, hogy Meszlényi Zoltán az új köztemető egyik sírja alatt nyugszik. Újratemetésére azonban csak 1966. 12
A Szent József–búcsú március 19-én, este 6 órakor lesz. Előtte három nap, (kedd, szerda, csütörtök) lelkigyakorlatot tartunk, melyre szeretettel várjuk a kedves híveket. június 23-án szállították át a koporsót az esztergomi bazilika altemplomába. A nyilvánosság kizárásával tartott szertartáson csupán néhány paptársa jelenhetett meg. Boldoggá avatására 2009. október 31-én került sor az esztergomi bazilikában. Részlet az 1945. július 8-ai papszentelés alkalmával mondott beszédéből: „Az élet, különösképpen a pap élete katonáskodás a földön, a lelkipásztorkodás örökös küzdelem saját gyarlóságunkkal, s azoknak az embereknek örök gyarlóságával, akik között élnünk kell, mint a szent titok kiszolgáltatóinak. A világ az ő démoni erőivel mindig ellentétes beállítottságú az Egyházzal szemben, mert nem tudja elviselni az erkölcsért és a jóért folytatott harcot, s ennek a harcnak végső kimenetelébe vetett győzedelmes hitét, mellyel az Egyház napjai előtte jelentkeznek.“ Március 17. Szent Patrik püspök Írország patrónusa és apostola. Valószínűleg Britanniában született. Szándékában állt az írek megtérítése. Tours-ban lett szerzetes. Egy éjszaka álmában az írek hangját hallotta: „Kérünk, jöjj és élj közöttünk.“ Józanul nem követte azonban vakon a hangot, hanem várt, amíg további jóváhagyást nem kapott hivatásához. Azután kérte fölvételét az egyházi rendbe, így akarta követni a hívást, amelyet ő úgy értelmezett, hogy missziós munkát kell végeznie az írek között. Amikor püspök lett, nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a helyi papi nemzedéket kinevelje. A „szentek földjévé“ alakította az országot, amely az évszázadokon keresztül hűen megvalósította ezt az eszményt. Az Eucharisztia iránti mély hite átalakította nemzete életét, így Írország azon nemzetek közé tartozik, melyek sokat tettek a missziók ügyéért is. 461-ben hunyt el.
2010 március
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Nagyböjti gondolatok Hamvazószerdával kezdődik az egyházi év csúcsa, a húsvéti ünnepkör, amely nagyböjt szent negyvennapjából és húsvét szent ötvennapjából áll, és pünkösd ünnepével fejeződik be. Hamvazószerda a nagyböjt ünnepélyes kezdete, innentől számítva lesz teljessé – nem számolva a vasárnapokat, amelyeken az egyház soha nem böjtölt – a szent negyvenes szám. A nagyböjtnek az a célja, hogy előkészítsen minket húsvét ünneplésére, ennek megfelelően két jellegzetessége van, egyrészt és elsősorban ez a keresztségre való előkészítésnek és az arról való megemlékezésnek az ideje, másrészt a töredelemnek ideje is. A két szempont szervesen összefonódik, hiszen a keresztséget mindig meg kell hogy előzze a megtérés, a bűnbánat. Mivel a kereszténység állandó megtérés az Úrhoz, a bűnbánat témája található mindjárt a nagyböjt kezdetén, hamvazószerdán. A hamuval való meghintés már az Ószövetségben a bűnbánat jele volt, a hamu ugyanis kifejező jelképe a földiek mulandóságának, és így természetes voltánál fogva magában is alkalmas, hogy bűnbánatra intsen. A hamvazás szertartása az őskereszténység idején eredetileg csak a nyilvános bűnösöknek szóló rítus volt. A nyilvános vezeklők bűnbánati ruhát öltöttek, hamut hintettek a fejükre, és az ősszülők paradicsomi kiűzéséhez hasonlóan őket is „kiűzték” a templomból. Csak nagycsütörtökön fogadták őket vissza, hogy az egyház közösségében ünnepelhessék a húsvétot. Amikor a 10. században megszűnt ez a nyil-
vános vezeklésű bűnbánattartás, akkor lett általános valamennyi hívő számára a hamvazkodás. A 12. századból való az az előírás, hogy az előző év barkaágainak elégetéséből vegyék a hamvazáshoz szükséges hamut. A hamvazás az Egyház szentelménye, mely az egyház imái által gyógyító erőt nyer, és lelkünkben az igazi bánat felébresztésére szolgál, hogy általa egy új és jobb életre feltámadjunk. Bűnbánati jellege miatt hamvazószerdán a szokásos bűnbánati cselekmény (közgyónás, Uram irgalmazz stb.) elmarad, mert ezt a hamvazás helyettesíti. A bevezető ének után rögtön a könyörgéssel folytatódik a szentmise, majd a tanítórész következik. A homília után a hamu megáldásának imádságát mondja a pap, meghinti a hamut szenteltvízzel, majd e szavakkal szórja a hamut az eléje járuló hívekre: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel.” Vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.” Alatta a misekönyvben megadott bűnbánati zsoltárokat vagy más alkalmas énekeket énekelnek. Hamvazás után a pap megmossa a kezét, és az egyetemes könyörgések fejezik be a hamvazás szertartását. Nagypéntek mellett hamvazószerda is szigorú böjti nap. Az ősegyház idejében kezdetben két napos böjtölés volt, nagypénteken és nagyszombaton. Ezt kibővítették aztán az egész nagyhétre, majd a 4. században teoretikusan 40 napra, ami gyakorlatban csak 36 napból állt, mert vasárnap (folytatása a második oldalon)
