MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK ☺
☺
XVII. évfolyam 5. szám (193.)
☺
☺
☺
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
A szent keresztségben részesült:
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
Ledán Krisztián, Nagy Zselyke Mária, Fábián Zétány Attila, Vinkler Ábel, Magyari Tamás, Veres Dorka-Dorenka Zsuzsánna, Sánta Aliz Johanna, Ürmösi Fanni Stefánia.
Szentségi házasságot kötöttek :
Szent József és a munka ünnepe
Madaras Dániel – Hamza Zita, Boldizsár János – Szabó Piroska, Ürmösi Incze Sándor – Vencz Zsuzsánna.
Az Úr hazahívta: Keresztes Ilona, Antal Erzsébet, Elekes Erzsébet, Nyáguly Antal, Megyes Lujza.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Mi van? Tényleg a gólya hozza?
Élő adás!
Május – Pünkösd hava „Május hűvössége, a gazdának üdvössége.”
Minden vasár- és ünnepnapon a 9,00 órás szentmisét élőben közvetítjük a központi Szent József plébániatemplomból.
május 12. – Pongrác, május 13. – Szervác, május 14. – Bonifác – Pongrác, Szervác, Bonifác, / ezek a fagyos szentek, / Aki pedig felmelegíti őket, az Zsófi. / Sok bort hoz a három ác, / Ha felhőt egiken sem látsz.
A hallgatáshoz a http://szentjozsef.katolikussepsi.ro weboldalon megjelenő „Élő adás” ikonra kell kattintani, majd követni a megjelenő utasításokat.
húsvét után 40 nappal – Áldozócsütörtök – Mint az áldozócsütörtök, / olyan lesz az időtök. – Pünkösd – Pünkösd napi esésre, / Ne várj áldást a vetésre. május 25. – Orbán – Orbánnak napja hogyha fényes, / A vincellér, mint a páva, kényes. / Ha Orbán nevet, a szőlő sír! 12
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532
www.katolikussepsi.ro
Jeles napok az időjárásban
2015 május
Talán húsz-huszonöt éve lehet, hogy az egész ország a felvonulásra készült. A május elsejei felvonulásra. Kicsi, nagy, dolgozó, tanuló mindenki felvonult, vagy éppen az út szélén – a TV előtt – nézte az előtte elmasírozó sorokat. Jó volt-e, vagy nem? Nem tisztem eldönteni, s nem is akarok ítélkezni, vagy a másik végletbe esni, ma mégis úgy látom, hogy a felvonulásokkal elmúlt egy korszak. Lezárult. Nincs okunk bántani ezeket a kényszertől sem mentes közösségformáló ünnepléseket. Azért valami hiányérzet mindannyiunkban maradt mára, azoknak a falu-, lakóhelyi-, munkahelyi-, sport- vagy egyéb közösségeknek a hiánya ma fájó űrt hagyott maga után életünkben, és akik sosem élték át ezt, nem is érezhetik; Mi is az, ami miatt kicsit nehézkesebb, kesernyésebb lett életünk. Biztos voltak e felvonulás mögött kéretlen eszmék, de más is. Mikor egy-egy ilyen ünnephez érkezünk – mert ugye még ma is pirosbetűs ünnepünk május 1 – mindig próbáljuk beazonosítani annak alakulását. Aztán minduntalan apró meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy az adott ünnep gyökerei
sokkal-sokkal régebbről datálódnak, mint a legmerészebb álmainkban gondolnánk. Nincs ez másként a munka ünnepével sem, melynek ősi, vallásos háttere a munkás Szent Józsefhez vezethető vissza. Tehát nézzük, mit ismerünk róla: „Dávid házából való ácsmester. Az ő nevelt fia Jézus, ki tőle vette át az ábrahámi örökséget, így vált az Ószövetségi jövendölések beteljesítőjévé. A jegyesek és iparosok védőszentje. Május elsején őt ünnepeljük. 1870-ben IX. Piusz pápa az egyház védőszentjévé választotta. A spanyol Avilai Nagy Szent Teréz, látomásban sokat tudott meg Szent Józsefről, például hogy gyermekkorában, szüleitől kapott zsebpénzéből a szegényeket támogatta. Egészen fiatalon könyv nélkül tudta idézni a zsoltárokat és más ószövetségi könyveket. Soha senkivel nem vitatkozott, és éppen szerénységével, szelídségével győzte meg az embereket.” József tehát kétkezi munkásember volt, aki munkájával bizonyította tudását, és szívével emberségét. Ezért került úgy a köztudatba, mint a názáreti József, a munkás. Elgondolkodtató tehát, és egyáltalán nem volt véletlen, hogy az első munkás szervezetek az ő Földi László
ünnepének napjára tették a XIX. századi legnagyobb munkásmegmozdulásokat, és végül ezek alapján vált május elseje a munka ünnepévé is. Ekkor egy kicsit eltűnni látszott a názáreti ács ünnepe, és egy évszázadig csak szűk egyházi berkeken belül futott össze a két ünnep ezen a napon. Hatalmas emberi- és munkásjogok kivívásának időpontja kötődik május első napjához, de ehhez köthető a letűnt rendszer önünneplése, önéltetése is, még akkor is, ha a bevezetőben említett közösségi szellem pozitív jellegű volt ezen a napon. Magam is elgondolkodom azon is, hogy az sem lehet véletlen, hogy a „modern”-nek számító ünnepek mindegyike sokkal régebbi, mint gondolnánk, és mindegyiknek ott van az évszázadokkal, ezredekkel előbbi vallásos, netán pogány ere-
Ó, dicsőséges Szent József pátriárka, alázatos és igaz názáreti kézműves, légy mindennapi fáradozásainkban mellettünk, hogy mi, katolikus kézművesek is megtaláljuk munkálkodásunkban az Isten dicséretének alkalmas eszközét, hogy megszentelődjünk, és hasznossá váljunk a társadalom számára, amelyben élünk. Hiszen minden cselekvésünknek ezek a legfőbb eszményeik. Könyörögd ki számunkra Istentől, ó legszentebb pártfogónk, a szív alázatát és egyszerűségét, azt, hogy örömet találjunk a munkában, és jóakarattal legyünk azok iránt, akik társaink benne! Add, hogy a munkát, amely elkerülhetetlen ebben az életben, az isteni akaratnak megfelelően, vidáman végezzük, tudatában különleges szociális helyzetünknek és küldetésünknek, felelősségünknek! Add meg nekünk a fegyelem és imádság szellemét, a kedvességet és a tiszteletet a felettesek, a testvéri érzést a velünk egyenrangúak, az alázatot és türelmet az alattvalókkal szemben! Ámen.” XII. Piusz pápa Imája Szent Józsefhez 2
dete is. Ez abból az egyszerű logikai kapcsolatból eredhetett, hogy könnyebb volt egy újabb ideológiát kreálni egy-egy ünnepnap mögé, így a régi is megmaradhatott, és a sajátos „új” érdekeket is ki lehetett szolgálni. Sokunkban még ma is él a felvonulások emléke. Engem már az első – ezzel kapcsolatos – egyházi olvasmányok megleptek, hiszen még szüleimtől, nagyszüleimtől sem igazán hallottam Józsefről, mint a munkásról, és főként május elsejével kapcsolatban. Azért ma már örülök, hogy újra összefuthatott Szent József és a munkások ünnepének útja.
Csíkcsobotfalva Csobotfalvát 1941-ben Csíksomlyóhoz, majd 1959-ben annak részeként Csíkszeredához csatolták. 1333-ban Sumbov néven említik először. Neve bolgár-szláv eredetű lehet. Csobod ősfamíliától származtatható. A Szent Péter plébániatemplom helyén egykor Árpád-kori templom állott, melyet a 15. században gótikus stílusban újjáépítettek, majd 1800 és 1817 között nyerte el mai neobarokk alakját, ősibb templom, mint a csíksomlyói kegytemplom.
Szent József ima Szent József légy házunk ura, kis családunk patrónusa. Egyetértés, hű szeretet egyesítse szíveinket. Az ég felé mutass utat, gyámolítsd az ellankadtat. Küzdelmekben légy segélyünk, erényekben példaképünk. Átadjuk a ház kulcsait, oltalmazd és védd lakóit. Zárd ki mindazt, ami káros, ami üdvünkre hátrányos. Engedd be az Isten áldást, minden jóban gyarapodást. Ajánlj minket Jézusodnak, szeplőtelen Szűz Arádnak, hogy családunk kisded háza Názáretnek legyen mása. Ámen.
Az egykori Szent Péter egyházmegye vagy Negyedfélmegye (Taploca, Somlyó, Csobotfalva, Csomortán) egyik temploma. Román építészeti stílusjegyeket őrző plébániatemplom. Tornya előcsarnokának két kapuja román kori félköríves kőkerettel ékeskedik. A templomerődbe fedett falépcső vezet fel. A templom ablakainak töredékes kőkeretei középkori eredetűek. Ez Felcsík egyik legősibb temploma. A templom patrónusai Szent Péter és Pál apostolok. A templom szárnyas oltárának két szárnyképe a főoltárról 1888-ban került a budapesti Szépművészeti Múzeumba. Az oltárszekrény és predella, a pilaszterek és a többi kép az Erdélyi Múzeumba (1911) és később a középső kép is a Szépművészeti Múzeumba került. Nem sokkal a főoltár után készülhetett a csobotfalvi, kisebbik Mária oltár, mely szorosan kapcsolódik a főoltárhoz. A képeken Dürer és Cranach metszetek hatása érezhető. A falu határában a Nagysomlyó kisebbik csúcsán állt egykor a régi somlyói kolostor, melynek falait és sáncait Orbán Balázs még látta. A nagyobbik csúcson az egykori Sóvár terjedelmes romjai láthatóak. A vár és a kolostor a tatárjáráskor pusztulhatott el. A kolostor kápolnája Szent Lukács tiszteletére volt szentelve, ez a 16. században még állott.
A Szent Péter és Pál templom
Csíkcsobotfalva temetőjében nyugszik Madár Imre, aki 1848 márciusában Táncsics Mihály egyik kiszabadítója volt. Forrás: internet 11
csodás erővel ruházta fel a csíksomlyói szobrot. Bizonyítékul hozhatjuk fel arcának tisztaságát. A tanúk állításai szerint a templomban a gyertyakorom mindent megfog és mindenre rászáll. A szobor arca takarításra soha nem szorult! Minden templomi szobrot szüntelenül takarítanak, mosnak, de a kegyszobrot sohasem. Amikor 1758-ban tatárbeütéstől féltek, a kegyszobrot az ajtó mellett a falba rejtették, befalazták, s így maradt négy-öt hétig. Mikor kibontották, az arcán semmi szenny sem volt észlelhető. Csodálatos a szobor arcának elváltozása. Hét tanú bizonyítja, akik nevetni látták, mintha élt volna. Ezek közül négy a saját szemével győződött meg erről. Az öröm és szomorúság is igen sokszor kifejezésre jutott az arcon. P. Mártonffy Joachim a saját szemével látta és szavahihető emberektől is hallotta, hogy nemzeti csapások alkalmával a szobor arca elváltozott és a közelgő veszedelmet előre sejtette. Mikor syntaxista voltam, mondja vallomásában, észrevettem, hogy az evangélium oldalról engem néz s ugyanezt szerzetes koromban is tapasztaltam. Valahányszor ilyen megfigyeléseim voltak, mindig valami baj ért vagy engem vagy a klastromot. Hasonló vallomást adott le a 38. tanú, aki Kálmándi Ferenc, Leó és Pacifik testvérektől hallotta, hogy a szobor arca a veszélyt jelzi. Bizonyítja ezt az 5, 6, 7, 18, 23, 28-as számú tanú is. Nagyszombaton mise alatt a szobor arca pírba gyúlt. Az arc színváltozásáról beszélt az 5, 9, 30, 36-ös számú tanú. Ez utóbbi megjegyezte, hogy a fa nem változtathatja színét, s az sem lehet, hogy annyi szemtanút becsapott volna. A 33-ik számú tanú szerint mikor a tatár arcul ütötte, az arcon kékség jelent meg. Hallotta, hogy Lamprik Imre látta éjjel a fénylő szobrot. A 35-ik tanú ugyanezt bizonyítja Hozó Péterről, Domokos és Modeszt atyákról. A püspöki jelentés végkövetkeztetése: „bár minden esetet nem lehet bizonyítani, de azért csodálatosnak tartjuk.” Erre bizonyságul hozhatom fel nemcsak azt a sok írást, amelyekről hivatalos másolatot vettek, hanem azt a sok ajándékot is, melyeket a klastrom őrizetére bíztak, hálából a Mária részéről tapasztalt különös testi és lelki segítségért. Cserei Farkas királyi tanácsos neje 1768-ban a következő feliratú emléket tett a Mária szobrához: 10
„Cserei Farkasné Boros Kalárának Méllyé száradását s terhét fájdalmának Örömre fordítja az Isten anyának Kegyesen gyógyító keze Máriának.” (1769.) Cserei Zsuzsa két ezüst lábat adományozott. Csató Péter nyelvet adott. Ekkor már kb. 70 nemesfémből készült emléktárgy beszélt az emberek hálájáról. A csodás események legnagyobb száma a XVII. és XVIII. századokra esik; mivel pedig mind föl nem sorolhatom, ezek közül néhány nevezetesebbet említek föl, éspedig a szemtanúk vagy a cselekmények központjában álló személyek elbeszélése alapján. A legelső feljegyzett csodás esemény 1669. év Nagyboldogasszony napjának előestéjén egy újonc szerzetes testvérrel történt. Rimaszombati János, szerzetes nevén Domokost, 1669. augusztus 4-én helyezték Csíksomlyóra. Itt a gonosz lélek nagyon megkísértette az újoncot, fölkeltvén benne a kapzsiság vágyát, Judás szerepére vállalkozott. Pár napra rá, hogy odakerült, a Szűz drágagyöngyökkel kirakott koronáját és egy valódi gyöngyökből álló vállkendőjét ellopta. Az említett napon estéli harangszó után egy félórával Domokos újonc a szobor előtt imádkozott, és azt kérte a szent Szűztől, mutatná meg, hogy vajjon édes anyja-e szeretett édesanyja helyett? Imádság közben a szobrot csillagszerű fény vette körül és napsugárként özönlötte el annak arcát. Az újonc megrettent, elkövetett bűne jutott eszébe és el akart futni, de elesett s csak a fény elmúltával kelhetett föl. Azután beszélte el ezt az eseményt, amelyet látott Pálfalvi Ferenc és a nyolcvannégy éves Nagyboldogasszonyi Bonaventura, ki ezt a „Csillagkorona” c. könyvbe lejegyezte. P. Bonaventura Pálfalvi Ferenccel a szószék előtti alsó folyosón sétált s végezték a szent olvasót, midőn észrevették a templomból jövő fényt, amely a torony homlokzatán enyészett el. (folytatjuk) 5. Összeállította: Dávid Péter Forrásanyag: internet, Darvas Kozma József: A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténete, Dr. P. Boros Fortunát O.E.M.: Csíksomlyó, a kegyhely
Sík Sándor
Áldott az asszonyok között Mentél, amerre húzódott az ösvény Galileának nap aszalta földjén. És kivirágzott lépteid nyomán A bokavérző Hegyes Tartomány. A sziklák istenverte szurdokán Tejarcú rózsát hajtott a bogáncs, A kősziklából csorgó méz fakadt, A ciszternákban élővíz patak. S a porszemecskék, míg sarudra lestek, Tücsök módjára muzsikálni kezdtek.
Néked ajánljuk, Szűzanyánk...! Karjaid összefonva kebleden Mentél s mosolyogtál édesdeden. Mérhetetlenül mély volt és komoly És mondhatatlan édes e mosoly. Mentél. Fölötted a hallgatag égbolt. A csepp angyalok, mint a rendelés szólt, Elkuporodtak a sziklák közébe Ujjacskáikat ajakukra téve. A titokzatos Hang is hallgatott, A Lélek, aki megárnyékozott, És néma volt még Ő is, az Egyetlen, A szíved alatt élő Érthetetlen. Mentél, magad, és nem sejtette senki A titkot, amely a mindent belengi. Erzsébet sem, a meghitt asszonytestvér, Még az sem, aki árva tűzhelyednél Virrasztja jöttöd, az Elgyűrűzött: Hogy áldott vagy az asszonyok között.
„Néked ajánljuk, Szűzanyánk, A legszebb hónap alkonyát. Ezer nép híven zengi ma: Ó üdvözlégy, Mária!” Talán nem véletlen, hogy az Úr Jézus édesanyját, Máriát, de saját édesanyáinkat is éppen május hónapjában ünnepeljük. Égövünknek ez a legszebb, legígéretesebb hónapja. A hideg tél dermesztő szorításaiból kiszabadult természet újra a zöld lombok és színes virágok ruhájába öltözködik. Édes virágillatok fűszerezik a levegőt, s a megújuló élet elindul újra, hogy végigjárja megszokott körmenetét. Mi, hívő emberek, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a legszebb hónapot Máriának, égi édesanyánknak ajánljuk. Persze, kérdezhetné valaki, miért teszünk így? Azt hiszem, a választ a mindannyiunk szívéből feltörő gyermeki szeretet súgja meg értelmünknek: egy jó anyáról nem feledkezhetünk meg! Köszöntsük ezért most Máriát, természetfeletti életünk édesanyját a lorettói litánia kedveskedő megszólításaival, és egy szívvel, lélekkel zengjük ma: Ó, üdvözlégy Mária! Juhos Imre 3
Egy kis mariológia Az egyház Máriáról szóló tanítását mariológiának nevezzük. Az evangéliumok keveset jegyeztek le Máriáról, hiszen a zsidók között az asszonyoknak nemigen volt közéleti szerepük, azt azonban tudjuk az evangéliumokból, hogy Isten egyedülálló hivatást szánt neki: Fiának anyjává rendelte. Irenaeus párhuzamba állította Máriát az első asszonnyal. Éva engedetlensége halált hozott az emberiségre, Mária engedelmessége az életet hozta. Máriát csak a hit szemével lehet megérteni. A hozzá kapcsolódó hittételek csak a megélt hit által nyernek igazolást. Máriáról 4 dogmát mondott ki az egyház. A továbbiakban ezeken a dogmákon keresztül fogjuk a Máriáról szóló tanítást tárgyalni. 1. Mária istenanya (Theotokosz) Az efezusi zsinat 431-ben leszögezte, hogy Jézusban az isteni és az emberi természetet egyetlen személy fogja egységbe (ezt nevezzük unio
4
hyposztatikának), és mivel ez a személy Isten, azért anyja, Mária, Isten anyjának mondható. Mária igazi hivatása nem más, mint az anyaság. A Szentírás tanítja, hogy Mária fia Isten fia, s ebből logikusan következik, hogy Mária Isten anyja. Máriát a Biblia nyolc helyen Jézus anyjának mondja. Jézusról azonban a krisztológiában már bebizonyítottuk, hogy Isten, ennélfogva Mária Isten anyja. Fia szenvedésében ismételten megmutatkozik édesanyai szerepe. A Szentírásban továbbá azt is olvashatjuk, hogy az angyal különös tisztelettel köszönti és kegyelemmel teljesnek mondja (Lk 1, 28). Rokona Erzsébet is feltűnő tisztelettel üdvözli, és Szűz Mária a Magnificat-ban jóváhagyja, hogy ő rendkívüli kegyelmet kapott. (Lk 1, 43-49) 2. Mária szüzessége (Virginitas) Az Ószövetségben megmutatkozó isteni üdvözítő tettek (Iz 7,14) Máriában konkrét kiindulópontra találnak. A szüzesség az ember teljes megnyitása az isteni kegyelem előtt, és testestől-lelkestől való önmaga odaajándékozása. A katolikus egyház, Máriának háromféle szüzességét tanítja: szűz volt Jézus születése előtt (ante partum), szűzen szülte Jézust (in partum), és szűz maradt későbbi életében is (post partum). Azt, hogy szűz volt fogantatása előtt, az angyali üdvözlet szövegéből tudjuk: „Isten elküldte Gábor angyalt… egy szűzhöz...”(Lk 1, 26) Virginitas in partum – fiát csodás módon szülte. Mivel ő mentes volt, az áteredő bűntől, a paradicsomi büntetés, mely a szülés fájdalmait kiemeli, rá nem vonatkozott. Mi sohasem fogjuk tudni elképzelni, hogy mi minden történhet egy olyan testtel, mely nincs alávetve az áteredő bűnnek. A szüzesség lényege egyébként is a mai felfogás szerint nem a szűzhártya épen maradását jelenti, vagy a méh meg-nem-nyitását, hanem a nemi aktustól való tartózkodást. Virginitas post partum – a Szentírás említi ugyan Jézus „testvéreit”, de a testvér szónak akkoriban tágabb értelme volt, mint a mi nyelvünkben: unokatestvért és mindenfajta távolabbi rokont is jelentett. Mária szüzességét önátadásának teljessége kívánja meg. Az I. lateráni zsinat tanította ezt a hármas szüzességet (649). Mária a hit szavával válaszolt Isten megszólítására. Válasza szüzessége és anyasága.
Ötszáz év távlatából Idén ünnepeljük a csíksomlyói kegyszobor keletkezésének 500. évfordulóját. Ebből az alkalomból ismertetjük újságunkban folytatásokban a somlyói kegytemplom- és szobor rövid történetét. Fogadják szeretettel. Mivel sokan kétségbe vonták Mária különös segítségét és a feltűnő gyógyulásokat, amelyeket a csíksomlyói csodatevő Szűznek tulajdonítottak, azért Batthyány Ignác erdélyi püspök új bizottságot nevezett ki, melynek jelentése után 1798-ban a szobrot csodálatosnak, csodákkal jeleskedőnek nevezte. Mit értünk csodás események alatt? Azon jelenségeket, amelyeket a természet rendes menetével meg nem magyarázhatunk; amelyeket a természet önmagától, Isten közreműködése nélkül létre nem hozhat. Ezek megvizsgálásánál az Egyház nagy körültekintéssel szokott eljárni; nagyon sokszor anélkül, hogy véleményt mondana, elnézi, hogy a hívők a szentek, a boldogságos Szűz közreműködésével hozzák összefüggésbe, amit megmagyarázni másképp nem tudnak. Ilyen sok rendkívüli eseménnyel találkozunk a csíksomlyói „csudákkal jeleskedő segítő Mária”-szobor történetében is. A legtöbb azon időben történt, mikor az Isten különös közreműködésére volt szükség, hogy a katolikus hit Erdélyben ne csak megmaradjon, hanem fel is virágozzék. Mielőtt a csodás események felsorolását megkezdeném, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy mindenben alávetem magam az Egyház ítéletének, és az alább közölt eseményeknek csak emberi szavahihetőséget tulajdonítunk, ha azokról az Egyház másképpen nem határoz. Sláma Názár ferences rendtartományfőnök 1798. október 17-én Szebenben kelt levelében, amelyet a rendtartomány minden házának azzal az utasítással küldött meg, hogy azt a közösség előtt olvassák fel és a háztörténetekben örökítsék meg, beszámol annak a vizsgálatnak eredményéről, melyet Batthyány Ignác erdélyi püspök lefolytatott és vele közölt. „Az erdélyi rendtartomány – kezdődik a levél –, többször megismételte azon kérését, hogy a csíksomlyói templomban őrzött Mária-szobor
nyilvánítassék csodálatosnak, mert ott több csodás esemény történt.” A püspök úr leveléből megtudjuk, hogy hivatalos vizsgálat már többször indult meg, mint 1746-ban báró Klobusiczky Ferenc erdélyi püspök idejében, mikor a püspök rendeletére igen sok tanút hallgattak ki. Majd 1779-ben elődje alatt, de őt a váradi püspökségre helyezvén át a Szentatya, nem fejezhette be a vizsgálatot. Ekkor 74 tanút hallgattak ki. Ennek a kivizsgálásnak folytatása 1781-ben az ő tiszte lett s azért az ügyet átadta a saját szentszékének, amelynek véleménye megoszlott. De 1784-ben ő maga is tapasztalta a boldogságos Szűzanya segítségét, mert egészségét a csíksomlyói Szűzanya közbenjárására nyerte viszsza, azért új rendeletet adott ki a vizsgálat lefolytatására, melyet még ugyanazon évben befejeztek. A vizsgálat megállapítása szerint a kegyszobor tisztelete nagyon régi. Már János Zsigmond idejében, 1550 körül csodásnak és segítőnek ismerték s azért jöttek ide Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek lakói, hogy segítségül hívják a Szentlelket János Zsigmond terveinek meghiúsítására. Bizonyítja ezt a nagy népfelvonulás, amelyről a szemtanúk beszélnek. A moldovaiak is 1725-ig, míg a határokat le nem zárták, nagy tömegekben vonultak fel, de ezután már tömegek nem jöhettek. A tanúk bizonyítják az imameghallgatásokat. Ezeket a tanúkat alapos vizsgálatoknak vetették alá. A püspöki vizsgálat fölöslegesnek tartja a tanúk neveinek megemlítését s azért csak a vallomások sorrendszámát közli, hogy hányadik számú tanú erősíti ugyanazt az állítást, vagy pedig hányan vannak azonos vallomásban. A püspöki szentszék 1781. április 6-án a csodás eseményekről a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki: „Ha felsorolt eseteket fontolgató ésszel csodáknak nem is fogadhatjuk el, azok közül egynéhányat azonban nem értünk és tagadhatatlanul azokat az áhítatnak, az Istenanya pártfogásának és a bizalomnak kell tulajdonítanunk. Ebben megerősít a nép bizalma, mely szükség esetén ide menekül.” Mint csodás eseményről beszél Eszterházy Pál herceg 1696-ban megjelent könyvében (Corona) és az 1741- ben megjelent Magyar Hungáriában azt írja a kegyszoborról, hogy sok csodájáról híres. A jegyzőkönyv az egyes tanúk vallomásaira hivatkozik. A tanúk vallomásaira támaszkodva bizonyítjuk, szögezi le a püspöki szentszék, hogy az Isten 9
Pünkösdi gondolatok Szép magyar nyelvünket sok értékes jövevényszó gazdagítja. Ismered, megszoktad, használod őket anélkül, hogy eredeti jelentésüket tudnád. A naptáradban piros nagybetűkkel olvasod: PÜNKÖSD. Régi görög kifejezésből (pentekoszté hémera) honosodott meg az első szó és lett a magyar nyelvhasználatban a könnyebb kiejtés végett a mai elnevezés (pentkoszt, pentköszt, püntköszt, pünkösd). Hamar ünnep is lett. Hétköznapi jelentéséből (ötvenedik nap) azért lett ünnep, mert születésnap. A húsvétot követő 50. napon született meg Krisztus Egyháza. Isten, aki 33 éven át emberi testben tette láthatóvá magát Jézusban, pünkösd napján láthatatlanul, de hallható és tapasztalható módon jelent meg Jeruzsálemben, ahol Jézus követői, attól félve, hogy ők is Jézus sorsára jutnak, Isten szent Lelke, kicserélte a szívüket annyira, hogy feladva a rejtőzködést, a város utcáin nyíltan, hangos szóval hirdették, hogy a názáreti Jézus Isten Fia, Ő a Megváltó. Egyetlen napon 3000 emberből alakult meg Krisztus első gyülekezete, majd hihetetlenül rövid idő alatt szerte a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és Dél-Európában Krisztus Egyháza, pünkösd napját pedig a karácsony és húsvét rangjára emelték. Isten testi jelenlétét a lelki jelenléte váltotta fel. Az Ember-Jézust a Szentlélek tette hozzáférhetővé, valóságossá, még hozzá egyszerre az embervilág minden pontján. Így valósulhatott meg Jézus ígérete, hogy a világ végéig ott lesz, ahol keresik. Most is ott van, ahol te vagy. Isten, mint Szentlélek az első pünkösd óta munkálkodik az Egyházban: amit 1982 évvel ezelőtt előbb Jeruzsálemben 3000 emberrel tett, azt azóta hívők százmillióival teszi: nem hívő embereket újjászüli, Jézus követésére bírja, megtéríti, megszenteli, végül megdicsőíti őket. Pünkösd hasznát, a Szentlélek áldásait nemcsak az Egyház népe, de az egész embervilág élvezi, mert, ami az emberek fejében, szívében jó, új, szép, okos, az Tőle ered. A Szentlélek adja személyválogatás nélkül hívőnek és nem hívőnek a tehetséget, az adottságok valamelyikét, költőnek, írónak, művésznek az ihletet, tudósnak a megvilá8
gosítást, megromlott emberszívekbe a megbánást, a lelkiismeretet, önző embereknek a szeretetet, örömöt, békességet, türelmet, hűséget, jóságot, szelídséget, tehát olyan kincseket, amelyek nélkül a gazdag, egészséges ember is boldogtalan, de amelyekkel a szegény és beteg is boldognak érezheti magát. Mindezt pünkösdi ajándékként kívánom neked, Kedves Ünneplő Olvasó Dr. Imre Ernő, ny. esperes
3. Mária szeplőtelen fogantatása (Immaculata) Isten öröktől fogva ennek az istenanyai szerepnek a betöltésére és vállalására alkalmasnak tervezte Mária egyéniségét. Már kezdettől fogva mentes volt az Istentől való elfordultságtól és annak következményeitől, attól a megkötöttségtől, mely természetünket Isten akaratával szembe állítani kívánja. Isten Máriát, már fogantatásának pillanatában megőrizte minden bűntől, az ősapáinktól ránkmaradt áteredő bűntől és annak következményeitől. Ezt a dogmát 1854-ben jelentette ki IX. Pius pápa. 4. Mária mennybevétele (Assumptio) Ezt a dogmát XII. Pius pápa 1950-ben „ex cat-
Mécs László:
Anyánk
Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt – ígéretek zenéje. Pünkösd előtt – esedezés, esengés. Pünkösd előtt – halk hajnali derengés. Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt – koldus szív tárulása. Csendesen várni – várni, hinni, kérni! Aztán – boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után – szent égi erőt-vetten, pünkösd után – Lélekkel telítetten, pünkösd után – bátor tanúvá lenni, pünkösd után – régit kárnak ítélni. Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után adni, adni, adni! Túrmezei Erzsébet
Hej, ti vándor vén legények, sorsosaim, víg agglegények! Hejehujás cigány élet, a mi sorsunk: dáridó, vérző szívet ámító. Hideg fészek ami fészkünk, A szívünkbe ha belenézünk, kurjantunk és fütyörészünk, ne hallja meg senki sem, hogy búg bent egy requiem. És egy este lámpa lobban, szellem-szárnyon, halk-titokban, zárt ajtókon át betoppan, szíve szirmát szórja ránk, a mi édes jó anyánk. Ránk tekint virágszemével, ajka szól bölcső-zenével: s mint szivárvány, úgy hull széjjel minden álarc, ámító lötty, virág és dáridó. Visszavedlünk jó gyereknek s karján bölcsős szeretetnek, mélyről, mélyről megerednek tiszta, régi könnyeink, tengermélyi gyöngyeink. Ó, a jóság, szem-becézés,
hedra” hirdette ki: „Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.” Szűz Mária földi életében a lehető legszorosabb kapcsolatban volt szent Fiával: testéből vette Jézus maga az emberi testet. Szinte lehetetlen, hogy ez a kapcsolat az édesanya halála után teljesen megszakadjon azzal, hogy Mária teste szétbomlik, és ezzel ő testileg távol marad Jézustól. Őt a teljes odaadottság jellemezte, illett tehát, hogy az ő teste előbb kapja meg a választottaknak ígért jutalmat, mint a többieké. Isten előttünk is megdicsőíti Máriát, azzal, hogy közbenjárására sok jót tesz velünk, olykor csodákat is (pld. Lourdesban)
csak csicsijjáz, csókol, néz: és vad szívünkben minden vérzés, bíbor-csermely elapad, átkos ének elakad. Mosolygása édes ünnep: rávilágít minden bűnnek gyökerére: mint kitűnnek este mint a csillagok, hogyha holdjuk fölragyog. Megvigasztal, fölmagasztal, illatos lesz lámpa, asztal, megtelünk a szent malaszttal, és elalszunk édesen, csoda-csoda csendesen...
5
Hiszem azt, hogy a Székelyek Nagyasszonynya, a Csíksomlyói Szűzanya közbenjárásával kíséri főpásztori életét, munkáját. A jeles évforduló csak egy pillanatnyi szuszszanás, visszatekintés a megtett útra. Felmérése a sikereknek, számbavétele a sikertelenségeknek. Erőgyűjtés, hogy az úton tovább tudjon menni, vezetni, megszentelni Isten népét. Ezért az idősebb papi generáció, a kortársak, volt tanítványai, és a fiatal papság, valamint a sepsiszentgyörgyi Szent József plébániaközösség nevében is Isten bőséges áldását kívánjuk további életére, hogy munkáját, amit az Úrral kezdett meg sikeresen be is fejezze. Hála és imádság fakad ajkunkról, hogy adta az Úr a Főpásztort, megtartotta s munkáját áldásával kísérte. Fogadja hát jókívánságainkat, imáinkat s tartsa meg az Úr az Ő szeretetében. Szabó Lajos, kanonok-plébános
Huszonöt év a püspöki szolgálatban Amikor e jeles évfordulón szívből gratulálunk s kifejezzük imádságos jókívánságainkat az ezüstmisés Érsek Úrnak, egy érdekes gondolat és következtetés született meg bennem. Egy szemtanú elbeszéléséből hallottam, hogy Boldogemlékű Márton Áron püspök úr és Tamási Áron, a farkaslaki születésű író, jó barátságban voltak. Amikor a börtönből kiszabadult a püspök úr, Tamási egy harmadik személy által gratulált, kifejezve örömét. A püspök úr válasza: „Mond meg Áronnak, köszönöm az üzenetet s én azt üzenem, hogy a börtönben minden nap imádkoztam érte.” Ez a kis történet késztet arra, hogy tovább gondoljam a nagy püspök börtön napjait. Egész biztos, hogy mivel pásztor nélkül maradt a nyáj, minden nap buzgón imádkozott az utódért is. Ott a mármarosszigeti börtönben elhangzott imák a Gondviselés tervében meghallgatást nyertek, hisz már a városban ott élt a kisfiú, aki ma ezüstmisés püspök, Márton Áron hamradik utóda, Erdély második érseke. A teológián is megkülönböztetett figyelemmel követte Márton Áron a mármarosszigeti kispapot. A karizmatikus ember, a szent ember meglátta, felfedezte a jövendő utódot. Mindezt most utólagosan szépen össze lehet rakni a kis mozaikkockákból, történésekből, eseményekből. Az 1969-es eseménysor egy kis lélegzetvételhez segítette az egyházakat, nemzetünket. Igaz ez a reménysugár már márciusban eltűnt egünkről. A gondviselő Isten azonban a következő hónapban, áprilisban, csodálatos módon mutatta meg szeretetét, amikor az elárvult egyházmegyék élére püspököket, egyházmegyénkbe pedig segédpüspököt küldött, hogy ne maradjon pásztor nélkül a nyáj, hogy legyen aki felkeresse, visszahozza, őrizze és vezesse Isten népét. Ez az eseménysor a márciusi sötét égen új reménycsillagot gyújtott. Lám, Isten mégis gondot visel gyermekeire, reánk, s nem hagyja el a benne bízókat. 1990. április 29-e akkor az egész egyházmegye ünnepe lett, s több ezer imádkozó székely volt a tanúja, hogy a Szűzanya lábainál felszentelték a most jubiláló püspököt. 6
Magnificat – kiáltotta akkor a Szűzanyával Isten felé, s most 25 év múlva ismét, talán még alázatosabban, buzgóbban, megfontoltabban hangzik a hála szava a főpásztor ajkáról: Magasztalja lelkem az Urat – őt, akinek útjai kifürkészhetetlenek. Már húsz éve is elmúlt, hogy a kormányzás terhét egészen vállaira kellett vennie. A mármarosi börtönben elmondott ima meghallgatásra talált, s a nehéz idők kihívásaihoz méltó, felkészült, tudós főpásztort adott az Úr. A püspökségben eltelt huszonöt év kihívásokkal, értékrend-változásokkal telt el. A főpásztort külső és belső kihívások tették próbára. Lélekpróbáló idők a maiak: hitet, hűséget, erkölcsöt, becsületet tesz próbára az élet. S ezen próbákat minden embernek végig kell élnie. A püspöknek, a pásztornak elöl kell járnia, soha nem szabad feladnia, megfutamodnia. Hiszem azt, hogy Isten Szolgája Márton Áron püspök imájával, közbenjárásával könyörög az utódért, hiszem azt, hogy kis szent Teréz, akit olyan megkülönböztetett szeretettel, alázattal és hittel tisztel Érsek Atya, az közbenjár érte.
Ecce sacerdos magnus, qui in diébus suis placuit Deo: Ideo jure jurando fecit illum Dominus crescere in plebem suam. Benedictiónem omnium géntium dedit illi, et testaméntum suum confirmávit super caput ejus. Ideo jure jurando fecit illum Dominus crescere in plebem suam. Gloria patri et filio et spiritui sancto. . .
Isten hozta hív nyájához A főpásztort és Atyát, Kinek lelkünk kormányzását Az Úr Jézus adta át, Hogy általa szent kegyelme Árasztassék a hívekre, Úgy, amint ő egyházában Mindörökre rendelte.
Rónay György:
Himnusz a Boldogságos Szűzhöz Halkan hull az őszi este harmata… Harmatozd rám égi kedved, Mária. Oszladozzék balga szívem bánata. Te vigyázz rám, boldogságos Szűzanya. Hogyha kővel megdobnak az emberek, Szeljek nékik ízes búza-kenyeret. Töltse be a lelkemet a szeretet. Tiszta szívvel áldhassam szent Gyermeked. Bánatok közt elvadultam. Légy szelíd térítőm, hogy égi Atyánk fényeit szeplőtlenül tükrözhessem, mint a víg tengerszem a hajnal ifjú fényeit. Gyermek-kedvvel ámuljak a fényeken, Rózsa legyen tövisek közt életem, piros rózsa, virágozzak ékesen. Rózsakertek öntözője, légy velem. Ellankasztó szárazságot messze űzz. Égjek a szent szerelemben, mint a tűz, égi Tűznek tűztestvére, kit derűs kötelék a legfőbb Tűzzel összefűz. Fáradtságban biztatásod el ne vedd. Cirógasson langyos, puha tenyered. Jó öledbe hajtva tikkadt fejemet, megbékéljek mint a megvert kisgyerek. Hogyha majd egy furcsa órán meghalok, mint Fiadat úgy öleljen két karod. Köszöntsenek örvendezve angyalok. Fogadjon be országodba magzatod.
Ámen. 7
Hiszem azt, hogy a Székelyek Nagyasszonynya, a Csíksomlyói Szűzanya közbenjárásával kíséri főpásztori életét, munkáját. A jeles évforduló csak egy pillanatnyi szuszszanás, visszatekintés a megtett útra. Felmérése a sikereknek, számbavétele a sikertelenségeknek. Erőgyűjtés, hogy az úton tovább tudjon menni, vezetni, megszentelni Isten népét. Ezért az idősebb papi generáció, a kortársak, volt tanítványai, és a fiatal papság, valamint a sepsiszentgyörgyi Szent József plébániaközösség nevében is Isten bőséges áldását kívánjuk további életére, hogy munkáját, amit az Úrral kezdett meg sikeresen be is fejezze. Hála és imádság fakad ajkunkról, hogy adta az Úr a Főpásztort, megtartotta s munkáját áldásával kísérte. Fogadja hát jókívánságainkat, imáinkat s tartsa meg az Úr az Ő szeretetében. Szabó Lajos, kanonok-plébános
Huszonöt év a püspöki szolgálatban Amikor e jeles évfordulón szívből gratulálunk s kifejezzük imádságos jókívánságainkat az ezüstmisés Érsek Úrnak, egy érdekes gondolat és következtetés született meg bennem. Egy szemtanú elbeszéléséből hallottam, hogy Boldogemlékű Márton Áron püspök úr és Tamási Áron, a farkaslaki születésű író, jó barátságban voltak. Amikor a börtönből kiszabadult a püspök úr, Tamási egy harmadik személy által gratulált, kifejezve örömét. A püspök úr válasza: „Mond meg Áronnak, köszönöm az üzenetet s én azt üzenem, hogy a börtönben minden nap imádkoztam érte.” Ez a kis történet késztet arra, hogy tovább gondoljam a nagy püspök börtön napjait. Egész biztos, hogy mivel pásztor nélkül maradt a nyáj, minden nap buzgón imádkozott az utódért is. Ott a mármarosszigeti börtönben elhangzott imák a Gondviselés tervében meghallgatást nyertek, hisz már a városban ott élt a kisfiú, aki ma ezüstmisés püspök, Márton Áron hamradik utóda, Erdély második érseke. A teológián is megkülönböztetett figyelemmel követte Márton Áron a mármarosszigeti kispapot. A karizmatikus ember, a szent ember meglátta, felfedezte a jövendő utódot. Mindezt most utólagosan szépen össze lehet rakni a kis mozaikkockákból, történésekből, eseményekből. Az 1969-es eseménysor egy kis lélegzetvételhez segítette az egyházakat, nemzetünket. Igaz ez a reménysugár már márciusban eltűnt egünkről. A gondviselő Isten azonban a következő hónapban, áprilisban, csodálatos módon mutatta meg szeretetét, amikor az elárvult egyházmegyék élére püspököket, egyházmegyénkbe pedig segédpüspököt küldött, hogy ne maradjon pásztor nélkül a nyáj, hogy legyen aki felkeresse, visszahozza, őrizze és vezesse Isten népét. Ez az eseménysor a márciusi sötét égen új reménycsillagot gyújtott. Lám, Isten mégis gondot visel gyermekeire, reánk, s nem hagyja el a benne bízókat. 1990. április 29-e akkor az egész egyházmegye ünnepe lett, s több ezer imádkozó székely volt a tanúja, hogy a Szűzanya lábainál felszentelték a most jubiláló püspököt. 6
Magnificat – kiáltotta akkor a Szűzanyával Isten felé, s most 25 év múlva ismét, talán még alázatosabban, buzgóbban, megfontoltabban hangzik a hála szava a főpásztor ajkáról: Magasztalja lelkem az Urat – őt, akinek útjai kifürkészhetetlenek. Már húsz éve is elmúlt, hogy a kormányzás terhét egészen vállaira kellett vennie. A mármarosi börtönben elmondott ima meghallgatásra talált, s a nehéz idők kihívásaihoz méltó, felkészült, tudós főpásztort adott az Úr. A püspökségben eltelt huszonöt év kihívásokkal, értékrend-változásokkal telt el. A főpásztort külső és belső kihívások tették próbára. Lélekpróbáló idők a maiak: hitet, hűséget, erkölcsöt, becsületet tesz próbára az élet. S ezen próbákat minden embernek végig kell élnie. A püspöknek, a pásztornak elöl kell járnia, soha nem szabad feladnia, megfutamodnia. Hiszem azt, hogy Isten Szolgája Márton Áron püspök imájával, közbenjárásával könyörög az utódért, hiszem azt, hogy kis szent Teréz, akit olyan megkülönböztetett szeretettel, alázattal és hittel tisztel Érsek Atya, az közbenjár érte.
Ecce sacerdos magnus, qui in diébus suis placuit Deo: Ideo jure jurando fecit illum Dominus crescere in plebem suam. Benedictiónem omnium géntium dedit illi, et testaméntum suum confirmávit super caput ejus. Ideo jure jurando fecit illum Dominus crescere in plebem suam. Gloria patri et filio et spiritui sancto. . .
Isten hozta hív nyájához A főpásztort és Atyát, Kinek lelkünk kormányzását Az Úr Jézus adta át, Hogy általa szent kegyelme Árasztassék a hívekre, Úgy, amint ő egyházában Mindörökre rendelte.
Rónay György:
Himnusz a Boldogságos Szűzhöz Halkan hull az őszi este harmata… Harmatozd rám égi kedved, Mária. Oszladozzék balga szívem bánata. Te vigyázz rám, boldogságos Szűzanya. Hogyha kővel megdobnak az emberek, Szeljek nékik ízes búza-kenyeret. Töltse be a lelkemet a szeretet. Tiszta szívvel áldhassam szent Gyermeked. Bánatok közt elvadultam. Légy szelíd térítőm, hogy égi Atyánk fényeit szeplőtlenül tükrözhessem, mint a víg tengerszem a hajnal ifjú fényeit. Gyermek-kedvvel ámuljak a fényeken, Rózsa legyen tövisek közt életem, piros rózsa, virágozzak ékesen. Rózsakertek öntözője, légy velem. Ellankasztó szárazságot messze űzz. Égjek a szent szerelemben, mint a tűz, égi Tűznek tűztestvére, kit derűs kötelék a legfőbb Tűzzel összefűz. Fáradtságban biztatásod el ne vedd. Cirógasson langyos, puha tenyered. Jó öledbe hajtva tikkadt fejemet, megbékéljek mint a megvert kisgyerek. Hogyha majd egy furcsa órán meghalok, mint Fiadat úgy öleljen két karod. Köszöntsenek örvendezve angyalok. Fogadjon be országodba magzatod.
Ámen. 7
Pünkösdi gondolatok Szép magyar nyelvünket sok értékes jövevényszó gazdagítja. Ismered, megszoktad, használod őket anélkül, hogy eredeti jelentésüket tudnád. A naptáradban piros nagybetűkkel olvasod: PÜNKÖSD. Régi görög kifejezésből (pentekoszté hémera) honosodott meg az első szó és lett a magyar nyelvhasználatban a könnyebb kiejtés végett a mai elnevezés (pentkoszt, pentköszt, püntköszt, pünkösd). Hamar ünnep is lett. Hétköznapi jelentéséből (ötvenedik nap) azért lett ünnep, mert születésnap. A húsvétot követő 50. napon született meg Krisztus Egyháza. Isten, aki 33 éven át emberi testben tette láthatóvá magát Jézusban, pünkösd napján láthatatlanul, de hallható és tapasztalható módon jelent meg Jeruzsálemben, ahol Jézus követői, attól félve, hogy ők is Jézus sorsára jutnak, Isten szent Lelke, kicserélte a szívüket annyira, hogy feladva a rejtőzködést, a város utcáin nyíltan, hangos szóval hirdették, hogy a názáreti Jézus Isten Fia, Ő a Megváltó. Egyetlen napon 3000 emberből alakult meg Krisztus első gyülekezete, majd hihetetlenül rövid idő alatt szerte a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és Dél-Európában Krisztus Egyháza, pünkösd napját pedig a karácsony és húsvét rangjára emelték. Isten testi jelenlétét a lelki jelenléte váltotta fel. Az Ember-Jézust a Szentlélek tette hozzáférhetővé, valóságossá, még hozzá egyszerre az embervilág minden pontján. Így valósulhatott meg Jézus ígérete, hogy a világ végéig ott lesz, ahol keresik. Most is ott van, ahol te vagy. Isten, mint Szentlélek az első pünkösd óta munkálkodik az Egyházban: amit 1982 évvel ezelőtt előbb Jeruzsálemben 3000 emberrel tett, azt azóta hívők százmillióival teszi: nem hívő embereket újjászüli, Jézus követésére bírja, megtéríti, megszenteli, végül megdicsőíti őket. Pünkösd hasznát, a Szentlélek áldásait nemcsak az Egyház népe, de az egész embervilág élvezi, mert, ami az emberek fejében, szívében jó, új, szép, okos, az Tőle ered. A Szentlélek adja személyválogatás nélkül hívőnek és nem hívőnek a tehetséget, az adottságok valamelyikét, költőnek, írónak, művésznek az ihletet, tudósnak a megvilá8
gosítást, megromlott emberszívekbe a megbánást, a lelkiismeretet, önző embereknek a szeretetet, örömöt, békességet, türelmet, hűséget, jóságot, szelídséget, tehát olyan kincseket, amelyek nélkül a gazdag, egészséges ember is boldogtalan, de amelyekkel a szegény és beteg is boldognak érezheti magát. Mindezt pünkösdi ajándékként kívánom neked, Kedves Ünneplő Olvasó Dr. Imre Ernő, ny. esperes
3. Mária szeplőtelen fogantatása (Immaculata) Isten öröktől fogva ennek az istenanyai szerepnek a betöltésére és vállalására alkalmasnak tervezte Mária egyéniségét. Már kezdettől fogva mentes volt az Istentől való elfordultságtól és annak következményeitől, attól a megkötöttségtől, mely természetünket Isten akaratával szembe állítani kívánja. Isten Máriát, már fogantatásának pillanatában megőrizte minden bűntől, az ősapáinktól ránkmaradt áteredő bűntől és annak következményeitől. Ezt a dogmát 1854-ben jelentette ki IX. Pius pápa. 4. Mária mennybevétele (Assumptio) Ezt a dogmát XII. Pius pápa 1950-ben „ex cat-
Mécs László:
Anyánk
Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt – ígéretek zenéje. Pünkösd előtt – esedezés, esengés. Pünkösd előtt – halk hajnali derengés. Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt – koldus szív tárulása. Csendesen várni – várni, hinni, kérni! Aztán – boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után – szent égi erőt-vetten, pünkösd után – Lélekkel telítetten, pünkösd után – bátor tanúvá lenni, pünkösd után – régit kárnak ítélni. Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után adni, adni, adni! Túrmezei Erzsébet
Hej, ti vándor vén legények, sorsosaim, víg agglegények! Hejehujás cigány élet, a mi sorsunk: dáridó, vérző szívet ámító. Hideg fészek ami fészkünk, A szívünkbe ha belenézünk, kurjantunk és fütyörészünk, ne hallja meg senki sem, hogy búg bent egy requiem. És egy este lámpa lobban, szellem-szárnyon, halk-titokban, zárt ajtókon át betoppan, szíve szirmát szórja ránk, a mi édes jó anyánk. Ránk tekint virágszemével, ajka szól bölcső-zenével: s mint szivárvány, úgy hull széjjel minden álarc, ámító lötty, virág és dáridó. Visszavedlünk jó gyereknek s karján bölcsős szeretetnek, mélyről, mélyről megerednek tiszta, régi könnyeink, tengermélyi gyöngyeink. Ó, a jóság, szem-becézés,
hedra” hirdette ki: „Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.” Szűz Mária földi életében a lehető legszorosabb kapcsolatban volt szent Fiával: testéből vette Jézus maga az emberi testet. Szinte lehetetlen, hogy ez a kapcsolat az édesanya halála után teljesen megszakadjon azzal, hogy Mária teste szétbomlik, és ezzel ő testileg távol marad Jézustól. Őt a teljes odaadottság jellemezte, illett tehát, hogy az ő teste előbb kapja meg a választottaknak ígért jutalmat, mint a többieké. Isten előttünk is megdicsőíti Máriát, azzal, hogy közbenjárására sok jót tesz velünk, olykor csodákat is (pld. Lourdesban)
csak csicsijjáz, csókol, néz: és vad szívünkben minden vérzés, bíbor-csermely elapad, átkos ének elakad. Mosolygása édes ünnep: rávilágít minden bűnnek gyökerére: mint kitűnnek este mint a csillagok, hogyha holdjuk fölragyog. Megvigasztal, fölmagasztal, illatos lesz lámpa, asztal, megtelünk a szent malaszttal, és elalszunk édesen, csoda-csoda csendesen...
5
Egy kis mariológia Az egyház Máriáról szóló tanítását mariológiának nevezzük. Az evangéliumok keveset jegyeztek le Máriáról, hiszen a zsidók között az asszonyoknak nemigen volt közéleti szerepük, azt azonban tudjuk az evangéliumokból, hogy Isten egyedülálló hivatást szánt neki: Fiának anyjává rendelte. Irenaeus párhuzamba állította Máriát az első asszonnyal. Éva engedetlensége halált hozott az emberiségre, Mária engedelmessége az életet hozta. Máriát csak a hit szemével lehet megérteni. A hozzá kapcsolódó hittételek csak a megélt hit által nyernek igazolást. Máriáról 4 dogmát mondott ki az egyház. A továbbiakban ezeken a dogmákon keresztül fogjuk a Máriáról szóló tanítást tárgyalni. 1. Mária istenanya (Theotokosz) Az efezusi zsinat 431-ben leszögezte, hogy Jézusban az isteni és az emberi természetet egyetlen személy fogja egységbe (ezt nevezzük unio
4
hyposztatikának), és mivel ez a személy Isten, azért anyja, Mária, Isten anyjának mondható. Mária igazi hivatása nem más, mint az anyaság. A Szentírás tanítja, hogy Mária fia Isten fia, s ebből logikusan következik, hogy Mária Isten anyja. Máriát a Biblia nyolc helyen Jézus anyjának mondja. Jézusról azonban a krisztológiában már bebizonyítottuk, hogy Isten, ennélfogva Mária Isten anyja. Fia szenvedésében ismételten megmutatkozik édesanyai szerepe. A Szentírásban továbbá azt is olvashatjuk, hogy az angyal különös tisztelettel köszönti és kegyelemmel teljesnek mondja (Lk 1, 28). Rokona Erzsébet is feltűnő tisztelettel üdvözli, és Szűz Mária a Magnificat-ban jóváhagyja, hogy ő rendkívüli kegyelmet kapott. (Lk 1, 43-49) 2. Mária szüzessége (Virginitas) Az Ószövetségben megmutatkozó isteni üdvözítő tettek (Iz 7,14) Máriában konkrét kiindulópontra találnak. A szüzesség az ember teljes megnyitása az isteni kegyelem előtt, és testestől-lelkestől való önmaga odaajándékozása. A katolikus egyház, Máriának háromféle szüzességét tanítja: szűz volt Jézus születése előtt (ante partum), szűzen szülte Jézust (in partum), és szűz maradt későbbi életében is (post partum). Azt, hogy szűz volt fogantatása előtt, az angyali üdvözlet szövegéből tudjuk: „Isten elküldte Gábor angyalt… egy szűzhöz...”(Lk 1, 26) Virginitas in partum – fiát csodás módon szülte. Mivel ő mentes volt, az áteredő bűntől, a paradicsomi büntetés, mely a szülés fájdalmait kiemeli, rá nem vonatkozott. Mi sohasem fogjuk tudni elképzelni, hogy mi minden történhet egy olyan testtel, mely nincs alávetve az áteredő bűnnek. A szüzesség lényege egyébként is a mai felfogás szerint nem a szűzhártya épen maradását jelenti, vagy a méh meg-nem-nyitását, hanem a nemi aktustól való tartózkodást. Virginitas post partum – a Szentírás említi ugyan Jézus „testvéreit”, de a testvér szónak akkoriban tágabb értelme volt, mint a mi nyelvünkben: unokatestvért és mindenfajta távolabbi rokont is jelentett. Mária szüzességét önátadásának teljessége kívánja meg. Az I. lateráni zsinat tanította ezt a hármas szüzességet (649). Mária a hit szavával válaszolt Isten megszólítására. Válasza szüzessége és anyasága.
Ötszáz év távlatából Idén ünnepeljük a csíksomlyói kegyszobor keletkezésének 500. évfordulóját. Ebből az alkalomból ismertetjük újságunkban folytatásokban a somlyói kegytemplom- és szobor rövid történetét. Fogadják szeretettel. Mivel sokan kétségbe vonták Mária különös segítségét és a feltűnő gyógyulásokat, amelyeket a csíksomlyói csodatevő Szűznek tulajdonítottak, azért Batthyány Ignác erdélyi püspök új bizottságot nevezett ki, melynek jelentése után 1798-ban a szobrot csodálatosnak, csodákkal jeleskedőnek nevezte. Mit értünk csodás események alatt? Azon jelenségeket, amelyeket a természet rendes menetével meg nem magyarázhatunk; amelyeket a természet önmagától, Isten közreműködése nélkül létre nem hozhat. Ezek megvizsgálásánál az Egyház nagy körültekintéssel szokott eljárni; nagyon sokszor anélkül, hogy véleményt mondana, elnézi, hogy a hívők a szentek, a boldogságos Szűz közreműködésével hozzák összefüggésbe, amit megmagyarázni másképp nem tudnak. Ilyen sok rendkívüli eseménnyel találkozunk a csíksomlyói „csudákkal jeleskedő segítő Mária”-szobor történetében is. A legtöbb azon időben történt, mikor az Isten különös közreműködésére volt szükség, hogy a katolikus hit Erdélyben ne csak megmaradjon, hanem fel is virágozzék. Mielőtt a csodás események felsorolását megkezdeném, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy mindenben alávetem magam az Egyház ítéletének, és az alább közölt eseményeknek csak emberi szavahihetőséget tulajdonítunk, ha azokról az Egyház másképpen nem határoz. Sláma Názár ferences rendtartományfőnök 1798. október 17-én Szebenben kelt levelében, amelyet a rendtartomány minden házának azzal az utasítással küldött meg, hogy azt a közösség előtt olvassák fel és a háztörténetekben örökítsék meg, beszámol annak a vizsgálatnak eredményéről, melyet Batthyány Ignác erdélyi püspök lefolytatott és vele közölt. „Az erdélyi rendtartomány – kezdődik a levél –, többször megismételte azon kérését, hogy a csíksomlyói templomban őrzött Mária-szobor
nyilvánítassék csodálatosnak, mert ott több csodás esemény történt.” A püspök úr leveléből megtudjuk, hogy hivatalos vizsgálat már többször indult meg, mint 1746-ban báró Klobusiczky Ferenc erdélyi püspök idejében, mikor a püspök rendeletére igen sok tanút hallgattak ki. Majd 1779-ben elődje alatt, de őt a váradi püspökségre helyezvén át a Szentatya, nem fejezhette be a vizsgálatot. Ekkor 74 tanút hallgattak ki. Ennek a kivizsgálásnak folytatása 1781-ben az ő tiszte lett s azért az ügyet átadta a saját szentszékének, amelynek véleménye megoszlott. De 1784-ben ő maga is tapasztalta a boldogságos Szűzanya segítségét, mert egészségét a csíksomlyói Szűzanya közbenjárására nyerte viszsza, azért új rendeletet adott ki a vizsgálat lefolytatására, melyet még ugyanazon évben befejeztek. A vizsgálat megállapítása szerint a kegyszobor tisztelete nagyon régi. Már János Zsigmond idejében, 1550 körül csodásnak és segítőnek ismerték s azért jöttek ide Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek lakói, hogy segítségül hívják a Szentlelket János Zsigmond terveinek meghiúsítására. Bizonyítja ezt a nagy népfelvonulás, amelyről a szemtanúk beszélnek. A moldovaiak is 1725-ig, míg a határokat le nem zárták, nagy tömegekben vonultak fel, de ezután már tömegek nem jöhettek. A tanúk bizonyítják az imameghallgatásokat. Ezeket a tanúkat alapos vizsgálatoknak vetették alá. A püspöki vizsgálat fölöslegesnek tartja a tanúk neveinek megemlítését s azért csak a vallomások sorrendszámát közli, hogy hányadik számú tanú erősíti ugyanazt az állítást, vagy pedig hányan vannak azonos vallomásban. A püspöki szentszék 1781. április 6-án a csodás eseményekről a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki: „Ha felsorolt eseteket fontolgató ésszel csodáknak nem is fogadhatjuk el, azok közül egynéhányat azonban nem értünk és tagadhatatlanul azokat az áhítatnak, az Istenanya pártfogásának és a bizalomnak kell tulajdonítanunk. Ebben megerősít a nép bizalma, mely szükség esetén ide menekül.” Mint csodás eseményről beszél Eszterházy Pál herceg 1696-ban megjelent könyvében (Corona) és az 1741- ben megjelent Magyar Hungáriában azt írja a kegyszoborról, hogy sok csodájáról híres. A jegyzőkönyv az egyes tanúk vallomásaira hivatkozik. A tanúk vallomásaira támaszkodva bizonyítjuk, szögezi le a püspöki szentszék, hogy az Isten 9
csodás erővel ruházta fel a csíksomlyói szobrot. Bizonyítékul hozhatjuk fel arcának tisztaságát. A tanúk állításai szerint a templomban a gyertyakorom mindent megfog és mindenre rászáll. A szobor arca takarításra soha nem szorult! Minden templomi szobrot szüntelenül takarítanak, mosnak, de a kegyszobrot sohasem. Amikor 1758-ban tatárbeütéstől féltek, a kegyszobrot az ajtó mellett a falba rejtették, befalazták, s így maradt négy-öt hétig. Mikor kibontották, az arcán semmi szenny sem volt észlelhető. Csodálatos a szobor arcának elváltozása. Hét tanú bizonyítja, akik nevetni látták, mintha élt volna. Ezek közül négy a saját szemével győződött meg erről. Az öröm és szomorúság is igen sokszor kifejezésre jutott az arcon. P. Mártonffy Joachim a saját szemével látta és szavahihető emberektől is hallotta, hogy nemzeti csapások alkalmával a szobor arca elváltozott és a közelgő veszedelmet előre sejtette. Mikor syntaxista voltam, mondja vallomásában, észrevettem, hogy az evangélium oldalról engem néz s ugyanezt szerzetes koromban is tapasztaltam. Valahányszor ilyen megfigyeléseim voltak, mindig valami baj ért vagy engem vagy a klastromot. Hasonló vallomást adott le a 38. tanú, aki Kálmándi Ferenc, Leó és Pacifik testvérektől hallotta, hogy a szobor arca a veszélyt jelzi. Bizonyítja ezt az 5, 6, 7, 18, 23, 28-as számú tanú is. Nagyszombaton mise alatt a szobor arca pírba gyúlt. Az arc színváltozásáról beszélt az 5, 9, 30, 36-ös számú tanú. Ez utóbbi megjegyezte, hogy a fa nem változtathatja színét, s az sem lehet, hogy annyi szemtanút becsapott volna. A 33-ik számú tanú szerint mikor a tatár arcul ütötte, az arcon kékség jelent meg. Hallotta, hogy Lamprik Imre látta éjjel a fénylő szobrot. A 35-ik tanú ugyanezt bizonyítja Hozó Péterről, Domokos és Modeszt atyákról. A püspöki jelentés végkövetkeztetése: „bár minden esetet nem lehet bizonyítani, de azért csodálatosnak tartjuk.” Erre bizonyságul hozhatom fel nemcsak azt a sok írást, amelyekről hivatalos másolatot vettek, hanem azt a sok ajándékot is, melyeket a klastrom őrizetére bíztak, hálából a Mária részéről tapasztalt különös testi és lelki segítségért. Cserei Farkas királyi tanácsos neje 1768-ban a következő feliratú emléket tett a Mária szobrához: 10
„Cserei Farkasné Boros Kalárának Méllyé száradását s terhét fájdalmának Örömre fordítja az Isten anyának Kegyesen gyógyító keze Máriának.” (1769.) Cserei Zsuzsa két ezüst lábat adományozott. Csató Péter nyelvet adott. Ekkor már kb. 70 nemesfémből készült emléktárgy beszélt az emberek hálájáról. A csodás események legnagyobb száma a XVII. és XVIII. századokra esik; mivel pedig mind föl nem sorolhatom, ezek közül néhány nevezetesebbet említek föl, éspedig a szemtanúk vagy a cselekmények központjában álló személyek elbeszélése alapján. A legelső feljegyzett csodás esemény 1669. év Nagyboldogasszony napjának előestéjén egy újonc szerzetes testvérrel történt. Rimaszombati János, szerzetes nevén Domokost, 1669. augusztus 4-én helyezték Csíksomlyóra. Itt a gonosz lélek nagyon megkísértette az újoncot, fölkeltvén benne a kapzsiság vágyát, Judás szerepére vállalkozott. Pár napra rá, hogy odakerült, a Szűz drágagyöngyökkel kirakott koronáját és egy valódi gyöngyökből álló vállkendőjét ellopta. Az említett napon estéli harangszó után egy félórával Domokos újonc a szobor előtt imádkozott, és azt kérte a szent Szűztől, mutatná meg, hogy vajjon édes anyja-e szeretett édesanyja helyett? Imádság közben a szobrot csillagszerű fény vette körül és napsugárként özönlötte el annak arcát. Az újonc megrettent, elkövetett bűne jutott eszébe és el akart futni, de elesett s csak a fény elmúltával kelhetett föl. Azután beszélte el ezt az eseményt, amelyet látott Pálfalvi Ferenc és a nyolcvannégy éves Nagyboldogasszonyi Bonaventura, ki ezt a „Csillagkorona” c. könyvbe lejegyezte. P. Bonaventura Pálfalvi Ferenccel a szószék előtti alsó folyosón sétált s végezték a szent olvasót, midőn észrevették a templomból jövő fényt, amely a torony homlokzatán enyészett el. (folytatjuk) 5. Összeállította: Dávid Péter Forrásanyag: internet, Darvas Kozma József: A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténete, Dr. P. Boros Fortunát O.E.M.: Csíksomlyó, a kegyhely
Sík Sándor
Áldott az asszonyok között Mentél, amerre húzódott az ösvény Galileának nap aszalta földjén. És kivirágzott lépteid nyomán A bokavérző Hegyes Tartomány. A sziklák istenverte szurdokán Tejarcú rózsát hajtott a bogáncs, A kősziklából csorgó méz fakadt, A ciszternákban élővíz patak. S a porszemecskék, míg sarudra lestek, Tücsök módjára muzsikálni kezdtek.
Néked ajánljuk, Szűzanyánk...! Karjaid összefonva kebleden Mentél s mosolyogtál édesdeden. Mérhetetlenül mély volt és komoly És mondhatatlan édes e mosoly. Mentél. Fölötted a hallgatag égbolt. A csepp angyalok, mint a rendelés szólt, Elkuporodtak a sziklák közébe Ujjacskáikat ajakukra téve. A titokzatos Hang is hallgatott, A Lélek, aki megárnyékozott, És néma volt még Ő is, az Egyetlen, A szíved alatt élő Érthetetlen. Mentél, magad, és nem sejtette senki A titkot, amely a mindent belengi. Erzsébet sem, a meghitt asszonytestvér, Még az sem, aki árva tűzhelyednél Virrasztja jöttöd, az Elgyűrűzött: Hogy áldott vagy az asszonyok között.
„Néked ajánljuk, Szűzanyánk, A legszebb hónap alkonyát. Ezer nép híven zengi ma: Ó üdvözlégy, Mária!” Talán nem véletlen, hogy az Úr Jézus édesanyját, Máriát, de saját édesanyáinkat is éppen május hónapjában ünnepeljük. Égövünknek ez a legszebb, legígéretesebb hónapja. A hideg tél dermesztő szorításaiból kiszabadult természet újra a zöld lombok és színes virágok ruhájába öltözködik. Édes virágillatok fűszerezik a levegőt, s a megújuló élet elindul újra, hogy végigjárja megszokott körmenetét. Mi, hívő emberek, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a legszebb hónapot Máriának, égi édesanyánknak ajánljuk. Persze, kérdezhetné valaki, miért teszünk így? Azt hiszem, a választ a mindannyiunk szívéből feltörő gyermeki szeretet súgja meg értelmünknek: egy jó anyáról nem feledkezhetünk meg! Köszöntsük ezért most Máriát, természetfeletti életünk édesanyját a lorettói litánia kedveskedő megszólításaival, és egy szívvel, lélekkel zengjük ma: Ó, üdvözlégy Mária! Juhos Imre 3
ünnepének napjára tették a XIX. századi legnagyobb munkásmegmozdulásokat, és végül ezek alapján vált május elseje a munka ünnepévé is. Ekkor egy kicsit eltűnni látszott a názáreti ács ünnepe, és egy évszázadig csak szűk egyházi berkeken belül futott össze a két ünnep ezen a napon. Hatalmas emberi- és munkásjogok kivívásának időpontja kötődik május első napjához, de ehhez köthető a letűnt rendszer önünneplése, önéltetése is, még akkor is, ha a bevezetőben említett közösségi szellem pozitív jellegű volt ezen a napon. Magam is elgondolkodom azon is, hogy az sem lehet véletlen, hogy a „modern”-nek számító ünnepek mindegyike sokkal régebbi, mint gondolnánk, és mindegyiknek ott van az évszázadokkal, ezredekkel előbbi vallásos, netán pogány ere-
Ó, dicsőséges Szent József pátriárka, alázatos és igaz názáreti kézműves, légy mindennapi fáradozásainkban mellettünk, hogy mi, katolikus kézművesek is megtaláljuk munkálkodásunkban az Isten dicséretének alkalmas eszközét, hogy megszentelődjünk, és hasznossá váljunk a társadalom számára, amelyben élünk. Hiszen minden cselekvésünknek ezek a legfőbb eszményeik. Könyörögd ki számunkra Istentől, ó legszentebb pártfogónk, a szív alázatát és egyszerűségét, azt, hogy örömet találjunk a munkában, és jóakarattal legyünk azok iránt, akik társaink benne! Add, hogy a munkát, amely elkerülhetetlen ebben az életben, az isteni akaratnak megfelelően, vidáman végezzük, tudatában különleges szociális helyzetünknek és küldetésünknek, felelősségünknek! Add meg nekünk a fegyelem és imádság szellemét, a kedvességet és a tiszteletet a felettesek, a testvéri érzést a velünk egyenrangúak, az alázatot és türelmet az alattvalókkal szemben! Ámen.” XII. Piusz pápa Imája Szent Józsefhez 2
dete is. Ez abból az egyszerű logikai kapcsolatból eredhetett, hogy könnyebb volt egy újabb ideológiát kreálni egy-egy ünnepnap mögé, így a régi is megmaradhatott, és a sajátos „új” érdekeket is ki lehetett szolgálni. Sokunkban még ma is él a felvonulások emléke. Engem már az első – ezzel kapcsolatos – egyházi olvasmányok megleptek, hiszen még szüleimtől, nagyszüleimtől sem igazán hallottam Józsefről, mint a munkásról, és főként május elsejével kapcsolatban. Azért ma már örülök, hogy újra összefuthatott Szent József és a munkások ünnepének útja.
Csíkcsobotfalva Csobotfalvát 1941-ben Csíksomlyóhoz, majd 1959-ben annak részeként Csíkszeredához csatolták. 1333-ban Sumbov néven említik először. Neve bolgár-szláv eredetű lehet. Csobod ősfamíliától származtatható. A Szent Péter plébániatemplom helyén egykor Árpád-kori templom állott, melyet a 15. században gótikus stílusban újjáépítettek, majd 1800 és 1817 között nyerte el mai neobarokk alakját, ősibb templom, mint a csíksomlyói kegytemplom.
Szent József ima Szent József légy házunk ura, kis családunk patrónusa. Egyetértés, hű szeretet egyesítse szíveinket. Az ég felé mutass utat, gyámolítsd az ellankadtat. Küzdelmekben légy segélyünk, erényekben példaképünk. Átadjuk a ház kulcsait, oltalmazd és védd lakóit. Zárd ki mindazt, ami káros, ami üdvünkre hátrányos. Engedd be az Isten áldást, minden jóban gyarapodást. Ajánlj minket Jézusodnak, szeplőtelen Szűz Arádnak, hogy családunk kisded háza Názáretnek legyen mása. Ámen.
Az egykori Szent Péter egyházmegye vagy Negyedfélmegye (Taploca, Somlyó, Csobotfalva, Csomortán) egyik temploma. Román építészeti stílusjegyeket őrző plébániatemplom. Tornya előcsarnokának két kapuja román kori félköríves kőkerettel ékeskedik. A templomerődbe fedett falépcső vezet fel. A templom ablakainak töredékes kőkeretei középkori eredetűek. Ez Felcsík egyik legősibb temploma. A templom patrónusai Szent Péter és Pál apostolok. A templom szárnyas oltárának két szárnyképe a főoltárról 1888-ban került a budapesti Szépművészeti Múzeumba. Az oltárszekrény és predella, a pilaszterek és a többi kép az Erdélyi Múzeumba (1911) és később a középső kép is a Szépművészeti Múzeumba került. Nem sokkal a főoltár után készülhetett a csobotfalvi, kisebbik Mária oltár, mely szorosan kapcsolódik a főoltárhoz. A képeken Dürer és Cranach metszetek hatása érezhető. A falu határában a Nagysomlyó kisebbik csúcsán állt egykor a régi somlyói kolostor, melynek falait és sáncait Orbán Balázs még látta. A nagyobbik csúcson az egykori Sóvár terjedelmes romjai láthatóak. A vár és a kolostor a tatárjáráskor pusztulhatott el. A kolostor kápolnája Szent Lukács tiszteletére volt szentelve, ez a 16. században még állott.
A Szent Péter és Pál templom
Csíkcsobotfalva temetőjében nyugszik Madár Imre, aki 1848 márciusában Táncsics Mihály egyik kiszabadítója volt. Forrás: internet 11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK ☺
☺
XVII. évfolyam 5. szám (193.)
☺
☺
☺
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
A szent keresztségben részesült:
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ
Ledán Krisztián, Nagy Zselyke Mária, Fábián Zétány Attila, Vinkler Ábel, Magyari Tamás, Veres Dorka-Dorenka Zsuzsánna, Sánta Aliz Johanna, Ürmösi Fanni Stefánia.
Szentségi házasságot kötöttek :
Szent József és a munka ünnepe
Madaras Dániel – Hamza Zita, Boldizsár János – Szabó Piroska, Ürmösi Incze Sándor – Vencz Zsuzsánna.
Az Úr hazahívta: Keresztes Ilona, Antal Erzsébet, Elekes Erzsébet, Nyáguly Antal, Megyes Lujza.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! Mi van? Tényleg a gólya hozza?
Élő adás!
Május – Pünkösd hava „Május hűvössége, a gazdának üdvössége.”
Minden vasár- és ünnepnapon a 9,00 órás szentmisét élőben közvetítjük a központi Szent József plébániatemplomból.
május 12. – Pongrác, május 13. – Szervác, május 14. – Bonifác – Pongrác, Szervác, Bonifác, / ezek a fagyos szentek, / Aki pedig felmelegíti őket, az Zsófi. / Sok bort hoz a három ác, / Ha felhőt egiken sem látsz.
A hallgatáshoz a http://szentjozsef.katolikussepsi.ro weboldalon megjelenő „Élő adás” ikonra kell kattintani, majd követni a megjelenő utasításokat.
húsvét után 40 nappal – Áldozócsütörtök – Mint az áldozócsütörtök, / olyan lesz az időtök. – Pünkösd – Pünkösd napi esésre, / Ne várj áldást a vetésre. május 25. – Orbán – Orbánnak napja hogyha fényes, / A vincellér, mint a páva, kényes. / Ha Orbán nevet, a szőlő sír! 12
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532
www.katolikussepsi.ro
Jeles napok az időjárásban
2015 május
Talán húsz-huszonöt éve lehet, hogy az egész ország a felvonulásra készült. A május elsejei felvonulásra. Kicsi, nagy, dolgozó, tanuló mindenki felvonult, vagy éppen az út szélén – a TV előtt – nézte az előtte elmasírozó sorokat. Jó volt-e, vagy nem? Nem tisztem eldönteni, s nem is akarok ítélkezni, vagy a másik végletbe esni, ma mégis úgy látom, hogy a felvonulásokkal elmúlt egy korszak. Lezárult. Nincs okunk bántani ezeket a kényszertől sem mentes közösségformáló ünnepléseket. Azért valami hiányérzet mindannyiunkban maradt mára, azoknak a falu-, lakóhelyi-, munkahelyi-, sport- vagy egyéb közösségeknek a hiánya ma fájó űrt hagyott maga után életünkben, és akik sosem élték át ezt, nem is érezhetik; Mi is az, ami miatt kicsit nehézkesebb, kesernyésebb lett életünk. Biztos voltak e felvonulás mögött kéretlen eszmék, de más is. Mikor egy-egy ilyen ünnephez érkezünk – mert ugye még ma is pirosbetűs ünnepünk május 1 – mindig próbáljuk beazonosítani annak alakulását. Aztán minduntalan apró meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy az adott ünnep gyökerei
sokkal-sokkal régebbről datálódnak, mint a legmerészebb álmainkban gondolnánk. Nincs ez másként a munka ünnepével sem, melynek ősi, vallásos háttere a munkás Szent Józsefhez vezethető vissza. Tehát nézzük, mit ismerünk róla: „Dávid házából való ácsmester. Az ő nevelt fia Jézus, ki tőle vette át az ábrahámi örökséget, így vált az Ószövetségi jövendölések beteljesítőjévé. A jegyesek és iparosok védőszentje. Május elsején őt ünnepeljük. 1870-ben IX. Piusz pápa az egyház védőszentjévé választotta. A spanyol Avilai Nagy Szent Teréz, látomásban sokat tudott meg Szent Józsefről, például hogy gyermekkorában, szüleitől kapott zsebpénzéből a szegényeket támogatta. Egészen fiatalon könyv nélkül tudta idézni a zsoltárokat és más ószövetségi könyveket. Soha senkivel nem vitatkozott, és éppen szerénységével, szelídségével győzte meg az embereket.” József tehát kétkezi munkásember volt, aki munkájával bizonyította tudását, és szívével emberségét. Ezért került úgy a köztudatba, mint a názáreti József, a munkás. Elgondolkodtató tehát, és egyáltalán nem volt véletlen, hogy az első munkás szervezetek az ő Földi László
