MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK
Hajdú Hanna, Munteanu Márk, Winkler Zachary Attila, Koncz Gyopárka Mónika, Szávuj Szabolcs Gergely, Fegyver Hanna Nóra, Föcze Hunor Márk, Márton Ábel Bence, Ferencz Gréta Bernadett, Hosszú Soma Mátyás.
Szűz Mária római főtemplomának felszentelése (Santa Maria Maggiore)
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
Róma legnagyobb Mária-bazilikájának felszentelési évfordulója. Liberius pápa idejében épült a 4. században, III. Szixtusz pápa pedig remek mozaik képekkel díszítette annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. A középkori hagyomány szerint egy öreg és gyermektelen házaspár Szűz Máriát tette vagyona örökösének. Csak azért imádkoztak, hogy adja a tudtukra, mi módon akarja azt felhasználni. Erre – a legenda szerint – megjelent álmukban és kifejezte azon óhaját, hogy építsenek tiszteletére templomot azon a helyen, melyet következő nap, augusztus 5-én, reggel, hóval födve találnak. Ugyanazt álmodta a pápa is. Másnap – mindenki nagy csodálkozására – a hét római domb egyikén, az Esquilinuson egy telket hó takart. Így épült oda a Szűzanya temploma, ma nem messze a Termini vasúti pályaudvartól. Ott őrzik a kis Jézus betlehemi jászolát is. Incze Dénes
Jeles napok az időjárásban
Élő adás!
Augusztus – Kisasszony hava „Ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban”
Minden vasár- és ünnepnapon a 9,00 órás szentmisét élőben közvetítjük a központi Szent József plébániatemplomból.
augusztus 7. – Szt. Donát – Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki.
A hallgatáshoz a http://szentjozsef.katolikussepsi.ro weboldalon megjelenő „Élő adás” ikonra kell kattintani, majd követni a megjelenő utasításokat.
augusztus 10. – Lőrinc – Ha Pétertől Lőrincig nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs és ép.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap.
Szentségi házasságot kötöttek: Száfta Nagy Görgy Attila – Nagy Beáta, Simon Balázs – Asztalos Andrea, Nagy Ödön Róbert – Vojkuj Melinda, Szaniszló László – Péter Kinga, Oláh Badi Alpár – György Beáta, Fodor Lóránt – Tankó Csilla.
Az Úr hazahívta: László Dénes, Alergus Klára, Antalka László, Kovács Erzsébet, Tüzes Margit, Sántha Mária, Veress Anna, Kánya Béla, Mardirosz László, Tamási Melinda, Guczuj István Péter, Lőrincz Rozália, Székely Gizella.
augusztus 24. – Bertalan – Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják. 12
Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532
2015 augusztus
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Nagyboldogasszony Az újszövetségi Szentírás egyetlen prófétai könyvének, Szent János Titkos jelenések című írása egyik látomásának – az apokaliptikus nyelv jelképrendszerében – kettős jelentése van. Egyrészt a Napbaöltözött Asszonynak, Jézus Krisztus megdicsőült Anyjának képét hirdeti, másrészt az Egyház sorsát, viszontagságos történelmének jelképét látjuk benne. Jó, ha ezt a kettős jelentést arra használjuk, hogy a Boldogasszony Evangéliumban hallott hálaénekével mi is hálát adunk, hogy Krisztus üdvösségre vezető Egyházának tagjai vagyunk.
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesült:
XVII. évfolyam 8. szám (196.)
Havas Boldogasszony augusztus 5
A Szűzanya hálaadásának első gondolata a köszönet az ő kiválasztásáért. Magasztalja lelkem az Urat, mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék. – Boldog az az ember, aki elfogadja Isten útmutatását, és aszerint rendezi be életét. Ezért senkit sem hirdet annyiszor boldognak a világ, mint, aki elfogadta Jézus Krisztus földre jöttének legnagyszerűbb szolgálatát, ami azt is jelentette, hogy karjaiban tarthatta az Isten Fiát, de azt is, hogy ott kellett állnia a gyalázat és gyötrelem kilátástalan órájában mellette a kálvárián. Mi nem ilyen kimagasló hivatásra rendeltettünk, hanem arra, hogy ugyanannak a Jézus Krisztusnak tanítványai, követői legyünk. Ez is hoz magával nagy és sok örömet. Biztosak lehetünk felőle, hogy lelkiismeretünk sohasem fog vádolni minket Krisztus Evangéliumának követése miatt. De hoz magával megannyi küzdelmet is, mert Isten akaratához igazodni áldozatos életutat fog jelenteni. Mégis mi, akik a Napbaöltözött, hivatása teljesítésével céljához ért, megdicsőült Szűzanyát látjuk magunk előtt, arra törekszünk, hogy örömben és küzdelemben Isten ajándékának tekintsük kiválasztottságunkat, s hálásak tudjunk lenni, hogy reánk tekintett és meghívott Fiának követésére és feltámadása dicsőségébe. A Szent Szűz hálaadása Isten irgalmát magasztalja. „Irgalma nemzedékről nemzedékre azokon van, akik félő tisztelettel ragaszkodnak hozzá.” Biztos, hogy az Üdvözítő Anyja, Isten külö(folytatása a második oldalon)
nös oltalma alatt, ment volt minden bűntől. Fiának érdemeire való tekintettel Isten az áteredő bűn terhétől is megkímélte. Biztos azonban, hogy éppen úgy érezte az ember szabad akaratának veszélyét, mellyel mindennap, élete minden percében képes szembeszállni az örök jóval, az örök szeretettel, és ezért aggódik a bűnösök megtéréséért azóta is, minden földi küldetésében. Mi nem vagyunk mentek nemcsak az eredeti bűn terhétől, de egyéni gyengeségünk, haszontalanságunk bűneitől sem. Kérdés, él-e bennünk félő tisztelet Isten iránt, hogy méltók legyünk nemzedékről nemzedékre nekünk nyújtott irgalmára? Tudunk-e maradni Isten irgalmára számító bűnbánó és istenfélő emberek? Amíg él bennünk az Isten irgalmában bízó belső készség, addig énekelhetjük az Úr irgalmát, mert általa van reményünk a célhoz érésre, a beteljesedésre, Isten nekünk szánt életének megszerzésére. A Szűzanya hálaadó éneke végül arra utal, hogy Isten nem a magabiztos hatalmasokat és gazdagokat vette pártfogásába, akik e világ kincseivel mások fölé tudtak kerekedni, hanem a kicsiket és szegényeket, akikből sok van a világon. Sokszor kifejezetten törvénye ez Isten világot igazgató tetteinek, hogy az elsőkből csinál utolsót, az utolsóból elsőt, szétszórja a szívükben kevélykedőket, gazdagot bocsát el üres kézzel, és trónjukról elűzi a hatalmasokat, de felemeli az alázatost, és a rászorulót betölti minden jóval. Mi is lenne ebből a világból megannyi hatalmas visszaéléséből, gazdagok gazemberségéből fakadó sok igazságtalanság nyomán, ha nem állna felette Isten mindig igazságot szolgáltató ereje. Mi ennek az igazságszolgáltatásnak szeretnénk alávetni magunkat. Sajnos, tudnunk kell, hogy ezen a világon mindennek ára van, jónak és rossznak egyaránt. Isten adjon erőt tetteink fogyatékosságának jóvátételére, és ne bocsásson el, hozzá fordulókat üres kézzel. Szerencsés ember, aki mindezért a hibáit jóvátenni kész engesztelő lelkületért hálát tud adni, mert a Boldogasszony lelkületének hasonlósága él benne, és szerzi meg Isten ránk tekintő szeretetét. Ha mi ezen az ünnepen úgy találjuk, hogy szívből hálát tudunk adni ugyanazért, amiért Isten Anyja hálát adott az Evangélium őrizte énekében, a Magnificatban, akkor bízhatunk benne, hogy a 2
kiválasztottságunk megbecsülése, az Isten irgalmához való félő ragaszkodás és Isten igazságosságának szeretete bátorító garancia, hogy a Napbaöltözött Asszony sorsához hasonló Egyház élő tagjai vagyunk. Ekképpen nem a viszontagságoktól mentes, nem is az Evangéliumban sehol sem ígért kényelmes élet révén, hanem Jézus Krisztusnak, az ő Anyjának és minden eddigi győztes követőjének lelkületében és sorsában osztozva, jó úton vagyunk a beteljesedés felé, ahol minket is boldognak hirdet majd minden utánunk következő nemzedék. Ebben erősítsen minket közbenjárásával Jézus áldott Édesanyja, dicsőségének idén is megünnepelt napján. Seregély István, ny. egri érsek
Szűz Mária, Te vagy az én égi édesanyám! Testemet és lelkemet ma, mindennap és halálom óráján a te oltalmadba, különös gondviselésedbe, anyai szívedbe ajánlom! Neked ajánlom minden reménységemet, minden örömömet, minden gondolatomat és esendőségemet, életemet és halálomat. Közbenjárásod és érdemeid által eszközöld ki nekem a kegyelmet, hogy minden gondolatomban, szavamban és tettemben a Te isteni Fiadnak Szent akaratát teljesítsem. Ámen!
A templom építési munkálatait 1766-ban kezdték el, azonban főleg az anyagiak hiánya miatt a templom építése és berendezése csak 1791-re Az egykor itt élő örmények gazdagságának és fejeződött be, június 28-án Batthyányi Ignác püsigényességének elfeledett, elhagyatott emléke az pök fényes ünnepségek között szentelte fel Árerzsébetvárosi örmény nagytemplom, mely monupádházi Szent Erzsébet tiszteletére. mentális méretei, színvonalas építészeti megoldáAz épület mai, aszimmetrikus arculata egy sai és gazdag berendezése révén kiemelkedő he1927-es vihar következménye. A szélvihar lesolyet foglal el az erdélyi barokk egyházi emlékek dorta az északnyugati torony sisakját, melyet azóta sorában. Az 1670-es években Erdélybe érkező sem sikerült visszaállítani. örmények egy csoportját I. Apafi Mihály fejedeHajóból, szentélyből és a szentély két oldalán lem saját birtokán, Ebesfalván telepítette le. Az új szimmetrikusan elrendezett háromszintes melléklakosoknak köszönhetően rohamos fejlődésnek interekből álló hosszanti elrendezésű teremtemplom. dult település III. Károly király 1733-as kiváltságA szentély egyeneszáródású, három szenglevele óta az elegánsabb Erzsébetváros (Elisabethmensíves ablakkal áttört falából félköríves apszis opolis) nevet viseli. emelkedik ki. A főhomlokzat meghatározó eleme a két torony, melyből a jobb oldalit mozgalmas barokk sisak, a bal oldalit csupán alig látható sátortető fedi. Belső tere dinamikusabb, a késő barokk templombelsők jellegzetességeit hordozza. A Szent Erzsébet jótékonyságát ábrázoló oltárkép Daniel Gran 1736-os olajképe alapján készült. A hat mellékoltár (jobb oldalt: Szent József halála, Világosító Szent Gergely, Szent Kereszt; baloldalt: Rózsafüzéres Madonna, Szent István megkövezése, Joachim és Anna) a barokk és a klasszicizmus közötti átmenet sajátos termékei. Háromszögvagy félköríves oromzattal lezárt, oszlopokkal közrefogott felépítményük a klasszicizmus nyugalmát, kiegyensúlyozottságát képviseli, faragott díszítményeik, oltárképeik és szobraik néhány esetben még őrzik a barokk mozgalmasságát. A szószék szintén a stílusátmenet jegyében készült, kosarán a szokásos jelenetek vagy evangélista alakok helyett csak virágfüzéreket találunk, csúcsán a Jó pásztor jelenik meg. Forrás: internet A Szent Erzsébet örmény katolikus templom
Erzsébetváros
11
A mosoly ára Egy mosoly nem kerül semmibe. Néhány évvel ezelőtt egy turisztikai reklámfilmben erről próbáltak meggyőzni bennünket. Úgy látszik, nem sok sikerrel: Győrött tartózkodó ír ismerőseim bár a várost gyönyörűnek találták, az feltűnt nekik, hogy a magyarok arcán csak elvétve látni mosolyt. Mintha még az ingyenes dolgokkal is spórolnánk. Érdekes, hogy azon a napon, mikor ezt szóvá tették nekem, két szép mosolyban is volt részem. Igaz, ezeknek súlyos ára volt. Talán ettől olyan értékesek számomra. Dél körül kedves ismerősöm, egy idős házaspár jött be hozzám. Nehézkesen csoszogtak be az irodába, vállukon unokájuk közelmúltbeli halálának terhével. Az asszony kezdett beszélni, pedig máskor ő a csendesebb. A temetésről mesélt, hogy mennyien eljöttek, akik szerették, tisztelték. Még a főorvos is ott volt, meg aki a filmet készítette róla. Beszélt a tíz évről, ahogy beteg lett, ahogy lebénult és megvakult. Pedig hegedűművésznek tanult. S beszélt az utolsó napról. Hogy háromszor is papot kért, hogy nyugtatta őket: mindenkinek jobb lesz így. Ki hitte volna ezt el neki, ki tudott volna felállni az ágya mellől, ha az a mosoly nem lett volna arcán? Azt kérte még utoljára, hogy az estélyi ruhájába öltöztessék, amiben fel szokott lépni. Olyan szép volt a koporsóban, a gyönyörű ruhában, arcán a béke mosolyával. Este egy barátommal készültünk ír ismerőseinkkel való találkozóra. Már indultunk volna a megbeszélt helyre, mikor eszembe jutott, hogy fel kell lépnem egy percre az irodába. Ő a kocsiban maradt. Kapcsoltam neki zenét, hogy gyorsabban múljon az idő. Pár perc telt el, már jöttem is. Mikor kinyitottam a kocsiajtót csend fogadott. Egygyel mélyebb, mint a kikapcsolt rádióé. Beültem, ő a keze ügyében lévő telefonnal babrált. „Apa telefonált. Édesanyám meghalt.” – mondta. Nem tudtam, hova nézzek. Végül rápillantottam, hogy mondjak valamit. Ő is nézett, kérdő tekintettel. Megmagyarázhatatlan mosoly ült az arcán. Azt hiszem az enyémen is. Megszorítottam a kezét. 10
„Már egy hónapja kórházban volt – mondta lassan – számítottunk rá. Kérlek vigyél haza.” Indítottam, a rádió automatikusan bekapcsolt.
Dsida Jenő:
Mosolygó, fáradt kívánság Jó volna, ilyen édes-álmoson ráfeküdni egy habszínű felhőre, amíg égen lopva átoson.
Szent István király élete Szent István – az Árpád-házi uralkodók sorában I. István – az első magyar király. A latin rítusú kereszténység felé orientálódó Géza (949-997. február 1.) nagyfejedelem fiaként ült hazánk trónján. Édesanyja az erdélyi Gyula vezér Konstantinápolyban, keleti (görög) rítus szerint megkeresztelkedett leánya, Sarolt (950 körül – ?) volt.
Leejtett kézzel, becsukott szemekkel aludni rajta, lengve ringatózni acélkék este, biborfényű reggel. Felejtve lenne minden lomha kín, álmot súgna illatosan ágyam: vattás-pihés hab, lengő grenadin. És az Isten sem nézne rám haraggal csak mosolyogva suttogná a szélben: Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal. (1926) Kiss Tamás
Juhászné Bérces Anikó:
Új búzából, új kenyér, Friss illata száll felénk. Köszöntjük szép szavakkal, Nemzetiszín szalaggal. Testet tápláló manna, Üdv neked és hozsanna! Áldott legyen a kenyér István király ünnepén! Megköszönjük Istenünk Mindennapi kenyerünk...
Szent István király büsztje a budavári palota Szent István termének díszkandallójáról. (Zsolnay kerémia)
Szent István Esztergomban látta meg a napvilágot, minden valószínűség szerint 967-ben vagy 969-ben, más vizsgálatok szerint 970 körül. Először Vajknak nevezték. A magyar hagyomány megkeresztelését Szent Adalbert (957 körül-997. április 23.) prágai vértanú püspöknek tulajdonítja. Vajk ekkor kapta a Stephanus – István nevet, amely koronát, koszorút jelent. 995-996-ban lépett házasságra II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundiai Izabella lányával, Gizellával (985 körül – 1060 körül, ünnepe: május 7). Bajor hagyomány szerint az esküvő Scheyern bencés apátságban köttetett. A nyitrai dukátus élén álló István 997-ben lépett apja örökségében a trónra, ám hatalmának megszilárdítása nem ment egyszerűen. Az elsőszülöttségi jog (primogenitura) szerint meg kellett küzdenie a főhatalomra a legidősebb családtag joga (seniorátus elve) alapján igényt tartó, görög rítusban megkeresztelt somogyi Koppány vezérrel, akit Istvánnak német segítséggel Veszprém
vára mellett, Szent Márton zászlói alatt sikerült legyőznie. Az ősmagyar vallás híveivel és a törzsek vezetőivel is több alkalommal vívott fegyveres ütközetet, míg ellenállásukat sikerült megtörnie: anyai nagybátyja, az erdélyi Gyula vérontás nélkül hódolt meg előtte 1003-ban Gyulafehérvárnál; a marosvári, Csanád környéki Ajtonyt pedig 1008-ban győzte le. 1000-ben II. Szilveszter pápától (999-1003) koronát, apostoli kettős keresztet és áldást kapott. Ezzel az időközben nyoma veszett koronával 1000 karácsonyán (vagy az új évezred első napján) Esztergomban Domonkos érsek Magyarország első királyává koronázta. A történeti és a népi hagyomány ezt a koronát azonosítja a Szent Koronával. A koronázás nagymértékben hozzájárult István nemzetközi elismeréséhez, mivel Szent Péter utóda, a római pápa garantálta szuverenitását. Szent István király tette meg Esztergomot érseki rangban a magyar katolikus egyház anyjává és fejévé (mater et caput). A Szent Adalbert égi pártfogása alá helyezett Esztergommal együtt tíz, latin rítusú püspökség alapítását kapcsoljuk István nevéhez: Esztergom (1001), Veszprém (1001 táján), Kalocsa (1002), Győr (1009), Pécs (1009. augusztus 23., első püspöke a bencés Boldog Mór volt), Gyulafehérvár (Erdély, 1009), Eger, Bihar (1020-as évek), Csanád-Marosvár (1030), Vác (1030 után). Az egyházszervezésben a Rómából koronát hozó Szent Asztrik (bencés rendi nevén Anasztáz, (l034) első pécsváradi apát, majd első kalocsai érsek volt nagy segítségére. István több bencés rendi apátságot alapított Bakonybél, Pécsvárad, Zalavár (1019) székhelyekkel, s ő szentelte fel a Géza nagyfejedelem által 996-ban alapított pannonhalmi Szent Márton-főmonostort is. Levelezésben állt Cluny apátjával, Szent Odilóval (996-1048), amelyből kiderül: Szent István nem politikai érdekből, hanem belső meggyőződésből és megélt katolikus hitéből fakadóan szervezte meg a magyar egyházat. Bencésként érkezett Velencéből 1020 táján hazánkba a tudós Szent Gellért (977-1046. augusztus 29., ünnepe: szeptember 24.), a Deliberatio-elmélkedés írója, aki István fia, Szent Imre herceg (1007-1031, ünnepe: november 5.) nevelőjeként és lelkiatyjaként tevékenykedett, majd Marosvár-Csanád első püspökeként érte Budán a vértanúhalál. Szent István nevé3
hez fűződik a dunántúli, Somlyó-hegyi Szent Lambert-apácamonostor fundálása is. Uralkodása alatt hatalmas méretű templomépítkezés indult meg országszerte. Legfontosabb elérendő célja az volt, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Bár a latin rítusú egyházat építette ki, türelemmel viseltetett – az egyházszakadás (1054) előtt néhány évtizeddel – a görög szertartású egyház iránt is: a veszprémvölgyi monostor görög rítusú apácák otthona lett, ahol Szent Imre herceg Bizáncból származó jegyese is nevelkedett. A Kárpátmedencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat többször fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre, illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában és Rómában. Szent István országlásának középpontja a maga által alapított Székesfehérvár lett a Nagyboldogasszony-templommal és prépostsággal. Ebben a szentélyben állt a „regni sedes principalis”, azaz a márványtrónszék, ahonnan igazságot szolgáltatott. Az államalapítás egyik sarkpontja volt a közigazgatási, katonai és adószedési feladatokkal felruházott vármegyerendszer létrehozása: a honfoglaló nemzetségek és törzsek szálláshelyeit és azok központjait figyelembe véve, és sok esetben nevüket tovább örökítve mintegy 48 központi vármegyét és 24 határvármegyét alapított országában. Élükre ispánokat nevezett ki. Ha az országot vagy a kereszténységet fegyveres támadás fenyegette, István azonnal hadba vonult: 1018 előtt visszafoglalta a lengyelek által megszállt Morva-völgy határvárait; Erdélyből ekkortájt kiűzte a keletről betörő, rabló besenyőket; Bizánccal szövetségben részt vett a bolgárok legyőzésében, ahol semmi hadizsákmányt nem ejtett, csupán ereklyéket hozott a Szent György-templomból Székesfehérvár számára; végül pedig II. Konrád német-római császár betörését hárította el 1030-ban oly módon, hogy még Bécset is elfoglalta. Mint önálló uralkodó, István király pénzt (ezüstdénárt) veretett, s okleveleket adott ki, melyek közül egy veszprémvölgyi és egy veszprémi oklevél szerencsésen fennmaradt. Ötvenhat törvényt alkotott, melyek az úgynevezett első és második törvénykönyvekben maradtak ránk. 4
Gizellával kötött házasságából több gyermeke született. Egyes elméletek szerint két fiú és három lány. A két fiút név szerint is ismerjük. Az egyiket Ottónak, a másikat Imrének hívták, akihez – István kezdeményezésére és tartalmi sugalmazására – egy ismeretlen művelt klerikus az egyetlen magyar királytükröt, a rendkívüli bölcsességet és a koronára épülő államszemléletet mutató Intelmeket írta. Egyik húga 1009-ben Orseolo Ottó velencei dogé felesége lett. A hagyomány István király nővére, Ágota leányaként ismeri Skóciai Szent Margitot. Imre fia tragikus halála, 1031 után unokaöccsét, Orseolo Pétert jelölte ki utódának. Amikor uralkodása vége felé unokaöccse, Vazul fellázadt ellene, Leventét száműzte, akik Lengyelországba menekültek. Szent István király 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének, az általa alapított székesfehérvári templom patrocíniumának ünnepén, székvárosában halt meg. Előtte országát – a történelemben elsőként – fölajánlotta Szűz Máriának. Ettől kezdve a Magyar Királyság Mária országává (Regnum Marianum) vált. Dr. Kerny Terézia
Augusztus 20. Országunknak szent királya, Így emlékezünk Istvánra, Ki államot alapított, Istenhitre megtanított. Óh, mennyi gond tépte, marta, Hogy a népét egyben tartsa. Törvénykönyve rögzítette, Mint helyes a magyar tette. Égi anyánkat felkérte, Legyen hazánk védelmére...
Miért van az, hogy valaki, aki a földi életben bűnt követ el, örök kárhozattal fizet érte? Hogyan egyeztethető ez össze Isten szeretetével? Barsi Balázs OFM válasza:
Bódás János:
Valamit nem értek Régóta ismerlek már Istenem, S egyre halkulnak bennem a „miért”-ek. De homályos elmém bárhogy derül is, valamit most sem értek. Tudom, szereted minden művedet, mert minden műved nagyszerű, remek. Szereted a virágot, hisz színében a mennynek színei tündökölnek. Szereted a csillagot: tiszta, fényes. A követ is: ház lesz, véd, menhelyet ád; a harmatot, a forrást: makulátlan, s mert szótlanul terem, a füvet, s a fát. Az állatot, mert törvényed szerint él, s mint az ember, testvérbe nem harap; a szitakötőt, fecskét, sast, galambot, méhet és minden zümmögő bogarat, Mik a szivárvány száz színét ragyogják, s himporuk, pelyhük, tolluk lágy, puha; szereted a gyermeket, mert arcán az ártatlanság égi mosolya. Szép minden műved, hát hogyne szeretnéd, Gyönyörködsz benne, mind, mind értem ezt! De engem, aki szégyenedre válok, ezt nem értem, hogy engem miért szeretsz?!
Egyetlen bűn sincs, amiért Isten kárhozattal büntetne. Le kell számolni azzal a középkori elképzeléssel, hogy Isten kétfajta örökkévalóságot teremtett: a jóknak a mennyországot, ahol minden szép és jó, a rosszaknak pedig a poklot, ami egy nagy kínzókamra, s mi egy életen át retteghetünk amiatt, hogy vajon melyikbe is fogunk kerülni. A megkeresztelt ember predesztinálva van az üdvösségre, de reális választása ennek az üdvösségnek a tudatos elutasítása, eljátszása. Isten nem teremtett poklot; az a szabad akarattal rendelkező teremtmény: az angyal és az ember szabad választása, az Isten nélküli élet folytatása egy örökkévalóságon át. A kárhozat a bűnben való tudatos és szándékos megmaradás, vagyis a bűnbánat teljes hiánya. És mivel nem tudjuk, hogy akár élete utolsó perceiben valaki megbánta-e a bűneit vagy sem, az Egyház senkiről sem állítja, hogy elkárhozott (ellenben a szentekről kijelenti, hogy biztosan üdvözültek.) Ebben a földi életben – látszólag – ellehetünk Isten nélkül: testi-szellemi funkcióink, ösztönvilágunk, akaratunk, értelmünk és érzelmeink működnek az Isten-kérdés kikapcsolásával is (más kérdés, hogy milyen szinten!), eszünk-iszunk, nősülünk és férjhez megyünk, mint Noé napjaiban. Az örök életben azonban ez nem megy tovább, mert a túlvilág nem folytatása a földi életnek. Az a túlvilág, ami ennek a földi életnek lenne a folytatása, félelmetes és elviselhetetlen lenne, maga a pokol. (Sokan így képzelik a mennyországot, és ezért nem is kérnek belőle.) A menny minőségileg más, mint a földi fizikai-biológiai-pszichológiai élet, tökéletesen más dimenzió, mely a keresztséggel már itt a földön kezdetét veszi lelkünkben. Isten maga a túlvilágunk, mert annyira szeret minket, hogy önmagát jelölte ki az emberi élet céljául. Ez a mennyország lényege, s ha valaki ezt elutasítja itt a földön, az nem is részesülhet benne földi élete után. 9
Régi magyar áldás Áldott legyen a szív, mely hordozott, És áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, És áldott legyen egész életed. Legyen áldott Benned a Fény, Hogy másoknak is fénye lehess. Legyen áldott a Nap sugara, És melegítse fel szívedet, Hogy lehess meleget adó forrás A szeretetedre szomjasoknak, És legyen áldott támasz karod A segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad, Minden hozzád fordulónak Legyen áldást hozó kezed Azoknak, kik érte nyúlnak. Áldott legyen a mosolyod, Légy vigasz a szenvedőknek. Légy te áldott találkozás Minden téged keresőnek. Legyen áldott immár Minden hibád, bűnöd, vétked. Hiszen aki megbocsátja, Végtelenül szeret téged. Őrizzen hát ez az áldás fájdalomban, szenvedésben. Örömödben, bánatodban, bűnök közti kísértésben. Őrizze meg tisztaságod, Őrizze meg kedvességed. Őrizzen meg Önmagadnak, és a Téged szeretőknek. 8
Mire való a csönd? A magányosan élő szerzetes-remetéhez egyszer emberek jöttek. Megkérdezték tőle: – Mire való, hogy életed nagy részét itt töltöd el csöndben és magányban? A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy ciszternából, az esővíz öszzegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a kérdésre, s munka közben odaszólt a látogatóknak: – Nézzetek bele a ciszternába! Mit láttok? Az emberek kíváncsian körülvették a szerzetest, és próbáltak beletekinteni a mély kútba: – Nem látunk semmit – mondták kisvártatva. A remete abbahagyta a vízmerítést, pár pillanatnyi csöndet tartott. A látogatók feszülten figyeltek rá, mozdulni sem mertek: – Most nézzetek bele a kútba egyenként, csöndesen. Mit láttok? A látogatók érdeklődéssel hajoltak egyenként a kút fölé, s felkiáltottak: – Saját arcunkat látjuk a kútban! – Bizony, amíg zavartam a vizet – mondta a remete –, nem láttatok semmit. De a csöndben és a nyugalomban megismeritek önmagatokat. A látogatók megértették a remete tanítását.
Juhászné Bérces Anikó:
Fohász Szent István királyhoz Megszólítlak alázattal, s könyörögve kérlek, Tekints le az országunkra és a magyar népre. Amióta nem vagy velünk – lassan ezer éve, Számtalan nagy vihar dúlt a Kárpát-medencében. Vad villámok csaptak bele termő Életfánkba, Erős ágakat szakítva, s taposva a sárba. A törzsét meg jól irányzott, egyetlen csapással Széthasítva több darabba, meg a pusztulásba. Túlélte, mert a gyökere erős, szívós fajta, Hajszálgyökér, ha megmarad, élet fakad rajta. De termések millióit a szél szertefújta, Gyökértelen kapaszkodnak az új világukba. Fánk törzse, mi épen maradt, próbál tovább élni, Alig forradt, mély sebeit rendre fel-feltépik. Gyökereit férgek rágják, levelét meg tetvek, Friss hajtása alig serken, – így élni kegyetlen. Szükség lenne törhetetlen, erős, tiszta kézre, Istenhitre, biztatásra, tisztán lássunk végre. Kapaszkodnánk Szent Jobbodba, segíts nekünk élni, Boldogasszony jó Anyánkat támaszunknak kérni. Bocsássa meg vétkeinket, s legyen velünk Atyánk, Maradjon meg, s virágozzék drága Magyar Hazánk.
Erhart Kaestner
Faludi Ferenc: „A televízió sokszor egyébről sem szól, mint a gazdasági válságról, tragédiákról, hogy milyen nagy a probléma. Erről eszembe jut egy székely vicc: a székely bácsi hazafelé menet a sötétben nekimegy a villanypóznának, és elkezdi körbe tapogatni. Megy körbe az oszlop körül, és egyszer csak felsikolt: >>jaj, Istenem, be vagyok falazva!<< Kicsit ilyen a gazdasági válság: tényleg van egy akadály, de azon kívül még annyi irányba mehetünk, annyi szép dolog van körülöttünk, amit a Jóisten felkínál!” Böjte Csaba (1959), ferences szerzetes
Szent István királyhoz Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall. Tőled vette fényességét, Méltóságát, érdemét, Koronája ékességét, Hitét, kincsét, mindenét.
Itt van, kit óhajtva vártunk, Ezer áldásokat hoz. Ime a te reménységed, Inségedben ide nézz: Isten után erősséged, Mególtalmaz ez a kéz. Megvigasztal minnyájunkat, Hatalmunkban vastagít, Megtágítja országunkat, Végig megtart, bóldogít. Budán nyugszik; Buda vára, E szentséget megböcsüld! Atyja után, nem sokára, Bíztat az ég: Imrét küld. István mellett itt lész fia, Megtestesült angyalunk, Megszerzi ezt két Mária, Égi s földi asszonyunk.
Urunk, Jézus Krisztus! A te tanításod útján, a hit útján, a keresztény igazság útján indult el Szent István királynak köszönhetően magyar népünk ezer esztendővel ezelőtt, s az ő közbenjárása segítette népünket az évszázadok viharaiban. Bölcs emberként most mi is erre az igazságra, mint sziklára építjük országunkat és egyéni életünket.
Elbujdostál, megkerestünk, Áldott légyen a szent ég! Országunkba bévezettünk, Szivünk örömében ég!
Segíts minket személyes feladatként felismerni a nemzet felemelkedéséhez szükséges jót és adj nekünk bátorságot és erőt, hogy meg tudjuk ezt valósítani a te dicsőségedre!
Drága kincsünk, feltaláltunk: Magyarország, vigadozz!
Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet! 5
Reményik Sándor:
Rudnyánszky Gyula:
Mária országa Ez az ország, Magyarország, Drága szent Szűz, a Tied! Viharok ha elsodorták: Mindig véle volt szíved. Jó napokban, rossz időben Csak Te voltál csillaga; Meg is érzé százszor bőven: Ha baj éri – nincs maga!
A veszélyben oltalmaztál; És ha termő béke jött, Annyi áldást ránk halmoztál, Hogy szivünk gyümölcsözött. Ha rossz útra tántorodtunk, El nem hagytál, Szeretet! Még mielőtt megbotlottunk: Szived visszavezetett.
Hordozták a véres kardot E hazában annyiszor! Félve senki nem sóhajtott, Hogy az ellen eltipor. Zászlainkon a Te képed, Ajkainkon a neved: Így vártuk az ellenséget – Az ellenség rettegett.
Most is úgy van, mint volt régen: Ez az ország a Tied! Az időknek tengerében Hajónk veszni nem siet. Te vagy messze világító Reménységünk, Mária! Te hitünk, a bátorító: Kell e honnak állnia!
A király volt első szolgád, Nem utolsó a szegény; Boldog, aki rózsát font rád Szűz erényed ünnepén. Pénzeinkre, szíveinkbe Véstük drága képedet, — Te mosolygva, keggyel intve Biztatád hű népedet.
Ó Mária, hála Neked! Liliomszál, drága Szűz! Áhítattal magyar néped Minden rózsát fődre fűz. Amit István szent királyunk Immár ezer éve tett: Országunkat felajánljuk Buzgó szívvel Teneked!
Mindennapi kenyér Amit én álmodom Nem fényűzés, nem fűszer, csemege, Amit én álmodom: Egy nép szájában betevő falat. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Lelki kenyér az éhező szíveknek, Asztaláldás mindenki asztalán. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem cifraság a szűrön, Nem sujtás a magyarkán, Nem hívságos ünnepi lobogó, Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem pompázom, de szükséges vagyok. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Ha tollat fogok: kenyeret szelek. Kellek, tudom. Kellek nap-nap után, Kellek, tudom. De nem vagyok hiú. Lehet magára hiú a kenyér? Csak boldog lehet, hogy megérte ezt. Kellek: ezt megérteni egyszerű, És – nincs tovább. Az álmom néha kemény, keserű, Kérges, barna, mint sokszor a kenyér, De benne van az újrakezdés magja, De benne van a harchoz új erő, – De benne van az élet.
Kányádi Sándor:
Nagyanyó-kenyér Búzát vittem a malomba, hej, de régen volt, amikor még a Küküllőn malom duruzsolt. Megőröltem a búzámat, lisztje, mint a hó, Örült neki a ház népe. kivált nagyanyó. Sütött is az új búzából olyan kenyeret, illatára odagyűltek mind a gyerekek. Azóta is azt kívánom: legyen a világ olyan, mint a búza közt a kék búzavirág. Mindenkinek jusson bőven illatos-fehér, ropogósra sütött, foszlós nagyanyó-kenyér!
Velemér – Árpád-kori templom. Aquilai János által 1377-78-ban festett freskó. Első ránézetre a háromkirályokat látjuk, pedig igazi képregényként Szent Imre halálát beszéli el. (folytatjuk) 6
7
Reményik Sándor:
Rudnyánszky Gyula:
Mária országa Ez az ország, Magyarország, Drága szent Szűz, a Tied! Viharok ha elsodorták: Mindig véle volt szíved. Jó napokban, rossz időben Csak Te voltál csillaga; Meg is érzé százszor bőven: Ha baj éri – nincs maga!
A veszélyben oltalmaztál; És ha termő béke jött, Annyi áldást ránk halmoztál, Hogy szivünk gyümölcsözött. Ha rossz útra tántorodtunk, El nem hagytál, Szeretet! Még mielőtt megbotlottunk: Szived visszavezetett.
Hordozták a véres kardot E hazában annyiszor! Félve senki nem sóhajtott, Hogy az ellen eltipor. Zászlainkon a Te képed, Ajkainkon a neved: Így vártuk az ellenséget – Az ellenség rettegett.
Most is úgy van, mint volt régen: Ez az ország a Tied! Az időknek tengerében Hajónk veszni nem siet. Te vagy messze világító Reménységünk, Mária! Te hitünk, a bátorító: Kell e honnak állnia!
A király volt első szolgád, Nem utolsó a szegény; Boldog, aki rózsát font rád Szűz erényed ünnepén. Pénzeinkre, szíveinkbe Véstük drága képedet, — Te mosolygva, keggyel intve Biztatád hű népedet.
Ó Mária, hála Neked! Liliomszál, drága Szűz! Áhítattal magyar néped Minden rózsát fődre fűz. Amit István szent királyunk Immár ezer éve tett: Országunkat felajánljuk Buzgó szívvel Teneked!
Mindennapi kenyér Amit én álmodom Nem fényűzés, nem fűszer, csemege, Amit én álmodom: Egy nép szájában betevő falat. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Lelki kenyér az éhező szíveknek, Asztaláldás mindenki asztalán. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem cifraság a szűrön, Nem sujtás a magyarkán, Nem hívságos ünnepi lobogó, Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem pompázom, de szükséges vagyok. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Ha tollat fogok: kenyeret szelek. Kellek, tudom. Kellek nap-nap után, Kellek, tudom. De nem vagyok hiú. Lehet magára hiú a kenyér? Csak boldog lehet, hogy megérte ezt. Kellek: ezt megérteni egyszerű, És – nincs tovább. Az álmom néha kemény, keserű, Kérges, barna, mint sokszor a kenyér, De benne van az újrakezdés magja, De benne van a harchoz új erő, – De benne van az élet.
Kányádi Sándor:
Nagyanyó-kenyér Búzát vittem a malomba, hej, de régen volt, amikor még a Küküllőn malom duruzsolt. Megőröltem a búzámat, lisztje, mint a hó, Örült neki a ház népe. kivált nagyanyó. Sütött is az új búzából olyan kenyeret, illatára odagyűltek mind a gyerekek. Azóta is azt kívánom: legyen a világ olyan, mint a búza közt a kék búzavirág. Mindenkinek jusson bőven illatos-fehér, ropogósra sütött, foszlós nagyanyó-kenyér!
Velemér – Árpád-kori templom. Aquilai János által 1377-78-ban festett freskó. Első ránézetre a háromkirályokat látjuk, pedig igazi képregényként Szent Imre halálát beszéli el. (folytatjuk) 6
7
Régi magyar áldás Áldott legyen a szív, mely hordozott, És áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, És áldott legyen egész életed. Legyen áldott Benned a Fény, Hogy másoknak is fénye lehess. Legyen áldott a Nap sugara, És melegítse fel szívedet, Hogy lehess meleget adó forrás A szeretetedre szomjasoknak, És legyen áldott támasz karod A segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad, Minden hozzád fordulónak Legyen áldást hozó kezed Azoknak, kik érte nyúlnak. Áldott legyen a mosolyod, Légy vigasz a szenvedőknek. Légy te áldott találkozás Minden téged keresőnek. Legyen áldott immár Minden hibád, bűnöd, vétked. Hiszen aki megbocsátja, Végtelenül szeret téged. Őrizzen hát ez az áldás fájdalomban, szenvedésben. Örömödben, bánatodban, bűnök közti kísértésben. Őrizze meg tisztaságod, Őrizze meg kedvességed. Őrizzen meg Önmagadnak, és a Téged szeretőknek. 8
Mire való a csönd? A magányosan élő szerzetes-remetéhez egyszer emberek jöttek. Megkérdezték tőle: – Mire való, hogy életed nagy részét itt töltöd el csöndben és magányban? A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy ciszternából, az esővíz öszzegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a kérdésre, s munka közben odaszólt a látogatóknak: – Nézzetek bele a ciszternába! Mit láttok? Az emberek kíváncsian körülvették a szerzetest, és próbáltak beletekinteni a mély kútba: – Nem látunk semmit – mondták kisvártatva. A remete abbahagyta a vízmerítést, pár pillanatnyi csöndet tartott. A látogatók feszülten figyeltek rá, mozdulni sem mertek: – Most nézzetek bele a kútba egyenként, csöndesen. Mit láttok? A látogatók érdeklődéssel hajoltak egyenként a kút fölé, s felkiáltottak: – Saját arcunkat látjuk a kútban! – Bizony, amíg zavartam a vizet – mondta a remete –, nem láttatok semmit. De a csöndben és a nyugalomban megismeritek önmagatokat. A látogatók megértették a remete tanítását.
Juhászné Bérces Anikó:
Fohász Szent István királyhoz Megszólítlak alázattal, s könyörögve kérlek, Tekints le az országunkra és a magyar népre. Amióta nem vagy velünk – lassan ezer éve, Számtalan nagy vihar dúlt a Kárpát-medencében. Vad villámok csaptak bele termő Életfánkba, Erős ágakat szakítva, s taposva a sárba. A törzsét meg jól irányzott, egyetlen csapással Széthasítva több darabba, meg a pusztulásba. Túlélte, mert a gyökere erős, szívós fajta, Hajszálgyökér, ha megmarad, élet fakad rajta. De termések millióit a szél szertefújta, Gyökértelen kapaszkodnak az új világukba. Fánk törzse, mi épen maradt, próbál tovább élni, Alig forradt, mély sebeit rendre fel-feltépik. Gyökereit férgek rágják, levelét meg tetvek, Friss hajtása alig serken, – így élni kegyetlen. Szükség lenne törhetetlen, erős, tiszta kézre, Istenhitre, biztatásra, tisztán lássunk végre. Kapaszkodnánk Szent Jobbodba, segíts nekünk élni, Boldogasszony jó Anyánkat támaszunknak kérni. Bocsássa meg vétkeinket, s legyen velünk Atyánk, Maradjon meg, s virágozzék drága Magyar Hazánk.
Erhart Kaestner
Faludi Ferenc: „A televízió sokszor egyébről sem szól, mint a gazdasági válságról, tragédiákról, hogy milyen nagy a probléma. Erről eszembe jut egy székely vicc: a székely bácsi hazafelé menet a sötétben nekimegy a villanypóznának, és elkezdi körbe tapogatni. Megy körbe az oszlop körül, és egyszer csak felsikolt: >>jaj, Istenem, be vagyok falazva!<< Kicsit ilyen a gazdasági válság: tényleg van egy akadály, de azon kívül még annyi irányba mehetünk, annyi szép dolog van körülöttünk, amit a Jóisten felkínál!” Böjte Csaba (1959), ferences szerzetes
Szent István királyhoz Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall. Tőled vette fényességét, Méltóságát, érdemét, Koronája ékességét, Hitét, kincsét, mindenét.
Itt van, kit óhajtva vártunk, Ezer áldásokat hoz. Ime a te reménységed, Inségedben ide nézz: Isten után erősséged, Mególtalmaz ez a kéz. Megvigasztal minnyájunkat, Hatalmunkban vastagít, Megtágítja országunkat, Végig megtart, bóldogít. Budán nyugszik; Buda vára, E szentséget megböcsüld! Atyja után, nem sokára, Bíztat az ég: Imrét küld. István mellett itt lész fia, Megtestesült angyalunk, Megszerzi ezt két Mária, Égi s földi asszonyunk.
Urunk, Jézus Krisztus! A te tanításod útján, a hit útján, a keresztény igazság útján indult el Szent István királynak köszönhetően magyar népünk ezer esztendővel ezelőtt, s az ő közbenjárása segítette népünket az évszázadok viharaiban. Bölcs emberként most mi is erre az igazságra, mint sziklára építjük országunkat és egyéni életünket.
Elbujdostál, megkerestünk, Áldott légyen a szent ég! Országunkba bévezettünk, Szivünk örömében ég!
Segíts minket személyes feladatként felismerni a nemzet felemelkedéséhez szükséges jót és adj nekünk bátorságot és erőt, hogy meg tudjuk ezt valósítani a te dicsőségedre!
Drága kincsünk, feltaláltunk: Magyarország, vigadozz!
Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet! 5
hez fűződik a dunántúli, Somlyó-hegyi Szent Lambert-apácamonostor fundálása is. Uralkodása alatt hatalmas méretű templomépítkezés indult meg országszerte. Legfontosabb elérendő célja az volt, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Bár a latin rítusú egyházat építette ki, türelemmel viseltetett – az egyházszakadás (1054) előtt néhány évtizeddel – a görög szertartású egyház iránt is: a veszprémvölgyi monostor görög rítusú apácák otthona lett, ahol Szent Imre herceg Bizáncból származó jegyese is nevelkedett. A Kárpátmedencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat többször fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre, illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában és Rómában. Szent István országlásának középpontja a maga által alapított Székesfehérvár lett a Nagyboldogasszony-templommal és prépostsággal. Ebben a szentélyben állt a „regni sedes principalis”, azaz a márványtrónszék, ahonnan igazságot szolgáltatott. Az államalapítás egyik sarkpontja volt a közigazgatási, katonai és adószedési feladatokkal felruházott vármegyerendszer létrehozása: a honfoglaló nemzetségek és törzsek szálláshelyeit és azok központjait figyelembe véve, és sok esetben nevüket tovább örökítve mintegy 48 központi vármegyét és 24 határvármegyét alapított országában. Élükre ispánokat nevezett ki. Ha az országot vagy a kereszténységet fegyveres támadás fenyegette, István azonnal hadba vonult: 1018 előtt visszafoglalta a lengyelek által megszállt Morva-völgy határvárait; Erdélyből ekkortájt kiűzte a keletről betörő, rabló besenyőket; Bizánccal szövetségben részt vett a bolgárok legyőzésében, ahol semmi hadizsákmányt nem ejtett, csupán ereklyéket hozott a Szent György-templomból Székesfehérvár számára; végül pedig II. Konrád német-római császár betörését hárította el 1030-ban oly módon, hogy még Bécset is elfoglalta. Mint önálló uralkodó, István király pénzt (ezüstdénárt) veretett, s okleveleket adott ki, melyek közül egy veszprémvölgyi és egy veszprémi oklevél szerencsésen fennmaradt. Ötvenhat törvényt alkotott, melyek az úgynevezett első és második törvénykönyvekben maradtak ránk. 4
Gizellával kötött házasságából több gyermeke született. Egyes elméletek szerint két fiú és három lány. A két fiút név szerint is ismerjük. Az egyiket Ottónak, a másikat Imrének hívták, akihez – István kezdeményezésére és tartalmi sugalmazására – egy ismeretlen művelt klerikus az egyetlen magyar királytükröt, a rendkívüli bölcsességet és a koronára épülő államszemléletet mutató Intelmeket írta. Egyik húga 1009-ben Orseolo Ottó velencei dogé felesége lett. A hagyomány István király nővére, Ágota leányaként ismeri Skóciai Szent Margitot. Imre fia tragikus halála, 1031 után unokaöccsét, Orseolo Pétert jelölte ki utódának. Amikor uralkodása vége felé unokaöccse, Vazul fellázadt ellene, Leventét száműzte, akik Lengyelországba menekültek. Szent István király 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének, az általa alapított székesfehérvári templom patrocíniumának ünnepén, székvárosában halt meg. Előtte országát – a történelemben elsőként – fölajánlotta Szűz Máriának. Ettől kezdve a Magyar Királyság Mária országává (Regnum Marianum) vált. Dr. Kerny Terézia
Augusztus 20. Országunknak szent királya, Így emlékezünk Istvánra, Ki államot alapított, Istenhitre megtanított. Óh, mennyi gond tépte, marta, Hogy a népét egyben tartsa. Törvénykönyve rögzítette, Mint helyes a magyar tette. Égi anyánkat felkérte, Legyen hazánk védelmére...
Miért van az, hogy valaki, aki a földi életben bűnt követ el, örök kárhozattal fizet érte? Hogyan egyeztethető ez össze Isten szeretetével? Barsi Balázs OFM válasza:
Bódás János:
Valamit nem értek Régóta ismerlek már Istenem, S egyre halkulnak bennem a „miért”-ek. De homályos elmém bárhogy derül is, valamit most sem értek. Tudom, szereted minden művedet, mert minden műved nagyszerű, remek. Szereted a virágot, hisz színében a mennynek színei tündökölnek. Szereted a csillagot: tiszta, fényes. A követ is: ház lesz, véd, menhelyet ád; a harmatot, a forrást: makulátlan, s mert szótlanul terem, a füvet, s a fát. Az állatot, mert törvényed szerint él, s mint az ember, testvérbe nem harap; a szitakötőt, fecskét, sast, galambot, méhet és minden zümmögő bogarat, Mik a szivárvány száz színét ragyogják, s himporuk, pelyhük, tolluk lágy, puha; szereted a gyermeket, mert arcán az ártatlanság égi mosolya. Szép minden műved, hát hogyne szeretnéd, Gyönyörködsz benne, mind, mind értem ezt! De engem, aki szégyenedre válok, ezt nem értem, hogy engem miért szeretsz?!
Egyetlen bűn sincs, amiért Isten kárhozattal büntetne. Le kell számolni azzal a középkori elképzeléssel, hogy Isten kétfajta örökkévalóságot teremtett: a jóknak a mennyországot, ahol minden szép és jó, a rosszaknak pedig a poklot, ami egy nagy kínzókamra, s mi egy életen át retteghetünk amiatt, hogy vajon melyikbe is fogunk kerülni. A megkeresztelt ember predesztinálva van az üdvösségre, de reális választása ennek az üdvösségnek a tudatos elutasítása, eljátszása. Isten nem teremtett poklot; az a szabad akarattal rendelkező teremtmény: az angyal és az ember szabad választása, az Isten nélküli élet folytatása egy örökkévalóságon át. A kárhozat a bűnben való tudatos és szándékos megmaradás, vagyis a bűnbánat teljes hiánya. És mivel nem tudjuk, hogy akár élete utolsó perceiben valaki megbánta-e a bűneit vagy sem, az Egyház senkiről sem állítja, hogy elkárhozott (ellenben a szentekről kijelenti, hogy biztosan üdvözültek.) Ebben a földi életben – látszólag – ellehetünk Isten nélkül: testi-szellemi funkcióink, ösztönvilágunk, akaratunk, értelmünk és érzelmeink működnek az Isten-kérdés kikapcsolásával is (más kérdés, hogy milyen szinten!), eszünk-iszunk, nősülünk és férjhez megyünk, mint Noé napjaiban. Az örök életben azonban ez nem megy tovább, mert a túlvilág nem folytatása a földi életnek. Az a túlvilág, ami ennek a földi életnek lenne a folytatása, félelmetes és elviselhetetlen lenne, maga a pokol. (Sokan így képzelik a mennyországot, és ezért nem is kérnek belőle.) A menny minőségileg más, mint a földi fizikai-biológiai-pszichológiai élet, tökéletesen más dimenzió, mely a keresztséggel már itt a földön kezdetét veszi lelkünkben. Isten maga a túlvilágunk, mert annyira szeret minket, hogy önmagát jelölte ki az emberi élet céljául. Ez a mennyország lényege, s ha valaki ezt elutasítja itt a földön, az nem is részesülhet benne földi élete után. 9
A mosoly ára Egy mosoly nem kerül semmibe. Néhány évvel ezelőtt egy turisztikai reklámfilmben erről próbáltak meggyőzni bennünket. Úgy látszik, nem sok sikerrel: Győrött tartózkodó ír ismerőseim bár a várost gyönyörűnek találták, az feltűnt nekik, hogy a magyarok arcán csak elvétve látni mosolyt. Mintha még az ingyenes dolgokkal is spórolnánk. Érdekes, hogy azon a napon, mikor ezt szóvá tették nekem, két szép mosolyban is volt részem. Igaz, ezeknek súlyos ára volt. Talán ettől olyan értékesek számomra. Dél körül kedves ismerősöm, egy idős házaspár jött be hozzám. Nehézkesen csoszogtak be az irodába, vállukon unokájuk közelmúltbeli halálának terhével. Az asszony kezdett beszélni, pedig máskor ő a csendesebb. A temetésről mesélt, hogy mennyien eljöttek, akik szerették, tisztelték. Még a főorvos is ott volt, meg aki a filmet készítette róla. Beszélt a tíz évről, ahogy beteg lett, ahogy lebénult és megvakult. Pedig hegedűművésznek tanult. S beszélt az utolsó napról. Hogy háromszor is papot kért, hogy nyugtatta őket: mindenkinek jobb lesz így. Ki hitte volna ezt el neki, ki tudott volna felállni az ágya mellől, ha az a mosoly nem lett volna arcán? Azt kérte még utoljára, hogy az estélyi ruhájába öltöztessék, amiben fel szokott lépni. Olyan szép volt a koporsóban, a gyönyörű ruhában, arcán a béke mosolyával. Este egy barátommal készültünk ír ismerőseinkkel való találkozóra. Már indultunk volna a megbeszélt helyre, mikor eszembe jutott, hogy fel kell lépnem egy percre az irodába. Ő a kocsiban maradt. Kapcsoltam neki zenét, hogy gyorsabban múljon az idő. Pár perc telt el, már jöttem is. Mikor kinyitottam a kocsiajtót csend fogadott. Egygyel mélyebb, mint a kikapcsolt rádióé. Beültem, ő a keze ügyében lévő telefonnal babrált. „Apa telefonált. Édesanyám meghalt.” – mondta. Nem tudtam, hova nézzek. Végül rápillantottam, hogy mondjak valamit. Ő is nézett, kérdő tekintettel. Megmagyarázhatatlan mosoly ült az arcán. Azt hiszem az enyémen is. Megszorítottam a kezét. 10
„Már egy hónapja kórházban volt – mondta lassan – számítottunk rá. Kérlek vigyél haza.” Indítottam, a rádió automatikusan bekapcsolt.
Dsida Jenő:
Mosolygó, fáradt kívánság Jó volna, ilyen édes-álmoson ráfeküdni egy habszínű felhőre, amíg égen lopva átoson.
Szent István király élete Szent István – az Árpád-házi uralkodók sorában I. István – az első magyar király. A latin rítusú kereszténység felé orientálódó Géza (949-997. február 1.) nagyfejedelem fiaként ült hazánk trónján. Édesanyja az erdélyi Gyula vezér Konstantinápolyban, keleti (görög) rítus szerint megkeresztelkedett leánya, Sarolt (950 körül – ?) volt.
Leejtett kézzel, becsukott szemekkel aludni rajta, lengve ringatózni acélkék este, biborfényű reggel. Felejtve lenne minden lomha kín, álmot súgna illatosan ágyam: vattás-pihés hab, lengő grenadin. És az Isten sem nézne rám haraggal csak mosolyogva suttogná a szélben: Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal. (1926) Kiss Tamás
Juhászné Bérces Anikó:
Új búzából, új kenyér, Friss illata száll felénk. Köszöntjük szép szavakkal, Nemzetiszín szalaggal. Testet tápláló manna, Üdv neked és hozsanna! Áldott legyen a kenyér István király ünnepén! Megköszönjük Istenünk Mindennapi kenyerünk...
Szent István király büsztje a budavári palota Szent István termének díszkandallójáról. (Zsolnay kerémia)
Szent István Esztergomban látta meg a napvilágot, minden valószínűség szerint 967-ben vagy 969-ben, más vizsgálatok szerint 970 körül. Először Vajknak nevezték. A magyar hagyomány megkeresztelését Szent Adalbert (957 körül-997. április 23.) prágai vértanú püspöknek tulajdonítja. Vajk ekkor kapta a Stephanus – István nevet, amely koronát, koszorút jelent. 995-996-ban lépett házasságra II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundiai Izabella lányával, Gizellával (985 körül – 1060 körül, ünnepe: május 7). Bajor hagyomány szerint az esküvő Scheyern bencés apátságban köttetett. A nyitrai dukátus élén álló István 997-ben lépett apja örökségében a trónra, ám hatalmának megszilárdítása nem ment egyszerűen. Az elsőszülöttségi jog (primogenitura) szerint meg kellett küzdenie a főhatalomra a legidősebb családtag joga (seniorátus elve) alapján igényt tartó, görög rítusban megkeresztelt somogyi Koppány vezérrel, akit Istvánnak német segítséggel Veszprém
vára mellett, Szent Márton zászlói alatt sikerült legyőznie. Az ősmagyar vallás híveivel és a törzsek vezetőivel is több alkalommal vívott fegyveres ütközetet, míg ellenállásukat sikerült megtörnie: anyai nagybátyja, az erdélyi Gyula vérontás nélkül hódolt meg előtte 1003-ban Gyulafehérvárnál; a marosvári, Csanád környéki Ajtonyt pedig 1008-ban győzte le. 1000-ben II. Szilveszter pápától (999-1003) koronát, apostoli kettős keresztet és áldást kapott. Ezzel az időközben nyoma veszett koronával 1000 karácsonyán (vagy az új évezred első napján) Esztergomban Domonkos érsek Magyarország első királyává koronázta. A történeti és a népi hagyomány ezt a koronát azonosítja a Szent Koronával. A koronázás nagymértékben hozzájárult István nemzetközi elismeréséhez, mivel Szent Péter utóda, a római pápa garantálta szuverenitását. Szent István király tette meg Esztergomot érseki rangban a magyar katolikus egyház anyjává és fejévé (mater et caput). A Szent Adalbert égi pártfogása alá helyezett Esztergommal együtt tíz, latin rítusú püspökség alapítását kapcsoljuk István nevéhez: Esztergom (1001), Veszprém (1001 táján), Kalocsa (1002), Győr (1009), Pécs (1009. augusztus 23., első püspöke a bencés Boldog Mór volt), Gyulafehérvár (Erdély, 1009), Eger, Bihar (1020-as évek), Csanád-Marosvár (1030), Vác (1030 után). Az egyházszervezésben a Rómából koronát hozó Szent Asztrik (bencés rendi nevén Anasztáz, (l034) első pécsváradi apát, majd első kalocsai érsek volt nagy segítségére. István több bencés rendi apátságot alapított Bakonybél, Pécsvárad, Zalavár (1019) székhelyekkel, s ő szentelte fel a Géza nagyfejedelem által 996-ban alapított pannonhalmi Szent Márton-főmonostort is. Levelezésben állt Cluny apátjával, Szent Odilóval (996-1048), amelyből kiderül: Szent István nem politikai érdekből, hanem belső meggyőződésből és megélt katolikus hitéből fakadóan szervezte meg a magyar egyházat. Bencésként érkezett Velencéből 1020 táján hazánkba a tudós Szent Gellért (977-1046. augusztus 29., ünnepe: szeptember 24.), a Deliberatio-elmélkedés írója, aki István fia, Szent Imre herceg (1007-1031, ünnepe: november 5.) nevelőjeként és lelkiatyjaként tevékenykedett, majd Marosvár-Csanád első püspökeként érte Budán a vértanúhalál. Szent István nevé3
nös oltalma alatt, ment volt minden bűntől. Fiának érdemeire való tekintettel Isten az áteredő bűn terhétől is megkímélte. Biztos azonban, hogy éppen úgy érezte az ember szabad akaratának veszélyét, mellyel mindennap, élete minden percében képes szembeszállni az örök jóval, az örök szeretettel, és ezért aggódik a bűnösök megtéréséért azóta is, minden földi küldetésében. Mi nem vagyunk mentek nemcsak az eredeti bűn terhétől, de egyéni gyengeségünk, haszontalanságunk bűneitől sem. Kérdés, él-e bennünk félő tisztelet Isten iránt, hogy méltók legyünk nemzedékről nemzedékre nekünk nyújtott irgalmára? Tudunk-e maradni Isten irgalmára számító bűnbánó és istenfélő emberek? Amíg él bennünk az Isten irgalmában bízó belső készség, addig énekelhetjük az Úr irgalmát, mert általa van reményünk a célhoz érésre, a beteljesedésre, Isten nekünk szánt életének megszerzésére. A Szűzanya hálaadó éneke végül arra utal, hogy Isten nem a magabiztos hatalmasokat és gazdagokat vette pártfogásába, akik e világ kincseivel mások fölé tudtak kerekedni, hanem a kicsiket és szegényeket, akikből sok van a világon. Sokszor kifejezetten törvénye ez Isten világot igazgató tetteinek, hogy az elsőkből csinál utolsót, az utolsóból elsőt, szétszórja a szívükben kevélykedőket, gazdagot bocsát el üres kézzel, és trónjukról elűzi a hatalmasokat, de felemeli az alázatost, és a rászorulót betölti minden jóval. Mi is lenne ebből a világból megannyi hatalmas visszaéléséből, gazdagok gazemberségéből fakadó sok igazságtalanság nyomán, ha nem állna felette Isten mindig igazságot szolgáltató ereje. Mi ennek az igazságszolgáltatásnak szeretnénk alávetni magunkat. Sajnos, tudnunk kell, hogy ezen a világon mindennek ára van, jónak és rossznak egyaránt. Isten adjon erőt tetteink fogyatékosságának jóvátételére, és ne bocsásson el, hozzá fordulókat üres kézzel. Szerencsés ember, aki mindezért a hibáit jóvátenni kész engesztelő lelkületért hálát tud adni, mert a Boldogasszony lelkületének hasonlósága él benne, és szerzi meg Isten ránk tekintő szeretetét. Ha mi ezen az ünnepen úgy találjuk, hogy szívből hálát tudunk adni ugyanazért, amiért Isten Anyja hálát adott az Evangélium őrizte énekében, a Magnificatban, akkor bízhatunk benne, hogy a 2
kiválasztottságunk megbecsülése, az Isten irgalmához való félő ragaszkodás és Isten igazságosságának szeretete bátorító garancia, hogy a Napbaöltözött Asszony sorsához hasonló Egyház élő tagjai vagyunk. Ekképpen nem a viszontagságoktól mentes, nem is az Evangéliumban sehol sem ígért kényelmes élet révén, hanem Jézus Krisztusnak, az ő Anyjának és minden eddigi győztes követőjének lelkületében és sorsában osztozva, jó úton vagyunk a beteljesedés felé, ahol minket is boldognak hirdet majd minden utánunk következő nemzedék. Ebben erősítsen minket közbenjárásával Jézus áldott Édesanyja, dicsőségének idén is megünnepelt napján. Seregély István, ny. egri érsek
Szűz Mária, Te vagy az én égi édesanyám! Testemet és lelkemet ma, mindennap és halálom óráján a te oltalmadba, különös gondviselésedbe, anyai szívedbe ajánlom! Neked ajánlom minden reménységemet, minden örömömet, minden gondolatomat és esendőségemet, életemet és halálomat. Közbenjárásod és érdemeid által eszközöld ki nekem a kegyelmet, hogy minden gondolatomban, szavamban és tettemben a Te isteni Fiadnak Szent akaratát teljesítsem. Ámen!
A templom építési munkálatait 1766-ban kezdték el, azonban főleg az anyagiak hiánya miatt a templom építése és berendezése csak 1791-re Az egykor itt élő örmények gazdagságának és fejeződött be, június 28-án Batthyányi Ignác püsigényességének elfeledett, elhagyatott emléke az pök fényes ünnepségek között szentelte fel Árerzsébetvárosi örmény nagytemplom, mely monupádházi Szent Erzsébet tiszteletére. mentális méretei, színvonalas építészeti megoldáAz épület mai, aszimmetrikus arculata egy sai és gazdag berendezése révén kiemelkedő he1927-es vihar következménye. A szélvihar lesolyet foglal el az erdélyi barokk egyházi emlékek dorta az északnyugati torony sisakját, melyet azóta sorában. Az 1670-es években Erdélybe érkező sem sikerült visszaállítani. örmények egy csoportját I. Apafi Mihály fejedeHajóból, szentélyből és a szentély két oldalán lem saját birtokán, Ebesfalván telepítette le. Az új szimmetrikusan elrendezett háromszintes melléklakosoknak köszönhetően rohamos fejlődésnek interekből álló hosszanti elrendezésű teremtemplom. dult település III. Károly király 1733-as kiváltságA szentély egyeneszáródású, három szenglevele óta az elegánsabb Erzsébetváros (Elisabethmensíves ablakkal áttört falából félköríves apszis opolis) nevet viseli. emelkedik ki. A főhomlokzat meghatározó eleme a két torony, melyből a jobb oldalit mozgalmas barokk sisak, a bal oldalit csupán alig látható sátortető fedi. Belső tere dinamikusabb, a késő barokk templombelsők jellegzetességeit hordozza. A Szent Erzsébet jótékonyságát ábrázoló oltárkép Daniel Gran 1736-os olajképe alapján készült. A hat mellékoltár (jobb oldalt: Szent József halála, Világosító Szent Gergely, Szent Kereszt; baloldalt: Rózsafüzéres Madonna, Szent István megkövezése, Joachim és Anna) a barokk és a klasszicizmus közötti átmenet sajátos termékei. Háromszögvagy félköríves oromzattal lezárt, oszlopokkal közrefogott felépítményük a klasszicizmus nyugalmát, kiegyensúlyozottságát képviseli, faragott díszítményeik, oltárképeik és szobraik néhány esetben még őrzik a barokk mozgalmasságát. A szószék szintén a stílusátmenet jegyében készült, kosarán a szokásos jelenetek vagy evangélista alakok helyett csak virágfüzéreket találunk, csúcsán a Jó pásztor jelenik meg. Forrás: internet A Szent Erzsébet örmény katolikus templom
Erzsébetváros
11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK
Hajdú Hanna, Munteanu Márk, Winkler Zachary Attila, Koncz Gyopárka Mónika, Szávuj Szabolcs Gergely, Fegyver Hanna Nóra, Föcze Hunor Márk, Márton Ábel Bence, Ferencz Gréta Bernadett, Hosszú Soma Mátyás.
Szűz Mária római főtemplomának felszentelése (Santa Maria Maggiore)
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
Róma legnagyobb Mária-bazilikájának felszentelési évfordulója. Liberius pápa idejében épült a 4. században, III. Szixtusz pápa pedig remek mozaik képekkel díszítette annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. A középkori hagyomány szerint egy öreg és gyermektelen házaspár Szűz Máriát tette vagyona örökösének. Csak azért imádkoztak, hogy adja a tudtukra, mi módon akarja azt felhasználni. Erre – a legenda szerint – megjelent álmukban és kifejezte azon óhaját, hogy építsenek tiszteletére templomot azon a helyen, melyet következő nap, augusztus 5-én, reggel, hóval födve találnak. Ugyanazt álmodta a pápa is. Másnap – mindenki nagy csodálkozására – a hét római domb egyikén, az Esquilinuson egy telket hó takart. Így épült oda a Szűzanya temploma, ma nem messze a Termini vasúti pályaudvartól. Ott őrzik a kis Jézus betlehemi jászolát is. Incze Dénes
Jeles napok az időjárásban
Élő adás!
Augusztus – Kisasszony hava „Ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban”
Minden vasár- és ünnepnapon a 9,00 órás szentmisét élőben közvetítjük a központi Szent József plébániatemplomból.
augusztus 7. – Szt. Donát – Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távol tartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki.
A hallgatáshoz a http://szentjozsef.katolikussepsi.ro weboldalon megjelenő „Élő adás” ikonra kell kattintani, majd követni a megjelenő utasításokat.
augusztus 10. – Lőrinc – Ha Pétertől Lőrincig nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Lőrinc után nincs zivatar. Lőrinc napja, ha szép, / Sok a gyümölcs és ép.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap.
Szentségi házasságot kötöttek: Száfta Nagy Görgy Attila – Nagy Beáta, Simon Balázs – Asztalos Andrea, Nagy Ödön Róbert – Vojkuj Melinda, Szaniszló László – Péter Kinga, Oláh Badi Alpár – György Beáta, Fodor Lóránt – Tankó Csilla.
Az Úr hazahívta: László Dénes, Alergus Klára, Antalka László, Kovács Erzsébet, Tüzes Margit, Sántha Mária, Veress Anna, Kánya Béla, Mardirosz László, Tamási Melinda, Guczuj István Péter, Lőrincz Rozália, Székely Gizella.
augusztus 24. – Bertalan – Ezen a napon kezdődik a Szűz Hava. Sok helyen őszkezdő napnak tartják. 12
Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532
2015 augusztus
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Nagyboldogasszony Az újszövetségi Szentírás egyetlen prófétai könyvének, Szent János Titkos jelenések című írása egyik látomásának – az apokaliptikus nyelv jelképrendszerében – kettős jelentése van. Egyrészt a Napbaöltözött Asszonynak, Jézus Krisztus megdicsőült Anyjának képét hirdeti, másrészt az Egyház sorsát, viszontagságos történelmének jelképét látjuk benne. Jó, ha ezt a kettős jelentést arra használjuk, hogy a Boldogasszony Evangéliumban hallott hálaénekével mi is hálát adunk, hogy Krisztus üdvösségre vezető Egyházának tagjai vagyunk.
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesült:
XVII. évfolyam 8. szám (196.)
Havas Boldogasszony augusztus 5
A Szűzanya hálaadásának első gondolata a köszönet az ő kiválasztásáért. Magasztalja lelkem az Urat, mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék. – Boldog az az ember, aki elfogadja Isten útmutatását, és aszerint rendezi be életét. Ezért senkit sem hirdet annyiszor boldognak a világ, mint, aki elfogadta Jézus Krisztus földre jöttének legnagyszerűbb szolgálatát, ami azt is jelentette, hogy karjaiban tarthatta az Isten Fiát, de azt is, hogy ott kellett állnia a gyalázat és gyötrelem kilátástalan órájában mellette a kálvárián. Mi nem ilyen kimagasló hivatásra rendeltettünk, hanem arra, hogy ugyanannak a Jézus Krisztusnak tanítványai, követői legyünk. Ez is hoz magával nagy és sok örömet. Biztosak lehetünk felőle, hogy lelkiismeretünk sohasem fog vádolni minket Krisztus Evangéliumának követése miatt. De hoz magával megannyi küzdelmet is, mert Isten akaratához igazodni áldozatos életutat fog jelenteni. Mégis mi, akik a Napbaöltözött, hivatása teljesítésével céljához ért, megdicsőült Szűzanyát látjuk magunk előtt, arra törekszünk, hogy örömben és küzdelemben Isten ajándékának tekintsük kiválasztottságunkat, s hálásak tudjunk lenni, hogy reánk tekintett és meghívott Fiának követésére és feltámadása dicsőségébe. A Szent Szűz hálaadása Isten irgalmát magasztalja. „Irgalma nemzedékről nemzedékre azokon van, akik félő tisztelettel ragaszkodnak hozzá.” Biztos, hogy az Üdvözítő Anyja, Isten külö(folytatása a második oldalon)
