MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 114. szám
A szent keresztségben részesült: - Salamon Timea, Antal Richárd Máté, Sajgó Tamás Gergő, Makkai Máté, Oláh Péter, Daniel Máté Hunor, Timár Roland Attila.
Szentségi házasságot kötött: - Jason Braswell – Orosz Noémi.
Az Úr hazahívta: - Lakó Elvira, Veress András, Csortán István.
Irgalmas Jézus, adj neki örök nyugodalmat! A Gyermek Jézusról nevezett (Lisieux-i) Szent Teréz szűz és egyháztanító október 1 A franciaországi Alenconban született 1873ban. Édesanyját négyéves korában elvesztette, ezért a család Lisieux-be költözött. Két nővérének a Kármelbe való belépése után maga is erős vágyat érzett, hogy kövesse őket. Fiatal kora miatt édesapjával és egyik nővérével Rómába utazott, hogy XIII. Leó pápa engedélyét megszerezze. Ennek birtokában lépett be a karmeliták lisieux-i kolostorába. Egy évvel belépése után kapta a „Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett“ rendi nevet, és magára ölthette a szerzetesi ruhát. 1893-ban másod újonc-mesternő lett, és rövidesen elkezdett verseket írni. Az Egy lélek története című művében gyermekkori élményeit írta le. A lelkek üdvéért és az Egyház terjedéséért ajánlotta fel életét. Mindenkinek a saját kis útját kell járnia. Én rózsaesőt fogok hullatni az emberekre – tanította. Ezért ábrázolják feszülettel és rózsacsokorral a szentet. Ez a „kis út“ mindenki számára azt jelenti, hogy a saját adottságait, körülményeit felhasználva kell az életszentség útját 12
járni. Ez az út mindenkinek a saját útja. 1897. szeptember 30-án halt meg. 1923-ban boldoggá, 1925-ben szentté avatták, majd rövidesen a miszsziók pártfogójává, 1997. október 19-én II. János Pál pápa egyháztanítóvá nyilvánította. Egyik ereklyéjét elhozták a budapesti városmisszióra. A budapesti ünnepségek előtt több egyházmegyében is lehetőségük volt a híveknek tiszteletüket kifejezni. Szent Lukács evangélista október 18 Az antiochiai pogány családból származó Lukács jól ismerte a várost, és személyes ismerősei is voltak. Pál apostol kísérője és kedves orvosa, aki az apostol igehirdetése alapján írta meg evangéliumát. Másik könyvében, az Apostolok Cselekedeteiben az Egyház életének kezdetétől beszéli el az eseményeket Pál apostol első római tartózkodásáig. Hűségesen kitart Pál apostol mellett. Bemutatja, hogyan teljesíti az ősegyház Krisztus missziós parancsát. Pál vértanúsága után püspökként működött Achájában. Valószínűleg Patára városában lett vértanú. Szent Simon és Szent JúdásTádé apostolok október 25 Simon Kánában született, mellékneve: „Buzgó“. Júdás Tádé volt az, aki az utolsó vacsorán megkérdezte az Urat: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, nem a világnak?“ Jézus válasza: „A tanítás, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött.“ (Jn 14, 22-24). A nyugati egyház együtt ünnepli őket (mivel az Úr testvérei - rokonai közt ezek a nevek szerepelnek), a keleti egyházban azonban külön ünnepük van. Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú október 31 Az ukrajnai Munkács görög katolikus vértanú püspöke, akit a hitéhez való hűségéért és állhatatosságáért kegyetlenül üldöztek. 1947. november elsején nyerte el a vértanúkoronát. A magyar egyház mindenszentek ünnepe miatt ezen a napon emlékezik meg róla.
2008 október
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Üdvözlégy Mária ! Október, havában a világ minden templomában naponként mondják a szentolvasót és millió Üdvözlégy száll naponta a hívek ajkáról Máriához. A Miatyánkot is hatszor elmondjuk benne, Jézus imádságát, melyet az apostolok ideje óta mindennap imádkoznak a keresztények. Az egész Üdvözlégy, úgy ahogyan ma mondjuk, nem való ebből a korból, hanem a Lélek vezetése mellett lassan terebélyesedett el az egyház kertjében. Az üdvözlégy első tündöklő mondatai azonban, melyekre oly szeretettel tanítják az édesanyák kicsiny gyermekeiket, szintén az evangélium tüzéből kipattant szikrák. Hiszen ennek az imának első, harmatosan szép köszöntése ugyanaz, amellyel a másvilág küldötte, Gábriel angyal szólította meg a kedves, ifjú Szüzet: >>Üdvözölt légy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr legyen teveled!<< – >>Az Úr legyen veled<< az ószövetség egyik gyakori köszöntési módja, a >>kegyelemmel teljes<< ellenben egészen új valami volt, Isteni kijelentés alapján elhangzott szózat ez, mint a magban leendő hatalmas fa: benne van Mária szeplőtelen voltától Mária mennybevételéig az isteni szeretetnek minden túláradó adománya. Akkor még Mária maga sem értette meg egészen s a keresztények is csak lassan jöttek rá mindarra, amit ez jelent. Az üdvözlégy köszöntésének második része szintén az evangéliumból való, de nem angyal, hanem ember ajkán gyöngyözött. Tiszteletre méltó, idős asszony, Erzsébet, mondta először
midőn őt Mária Ain Karemben meglátogatta: >>Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!<< Máriának angyali és emberi köszöntését ott fűzték egymázhoz, ahol a legtovább izzott az evangélium parazsa a hagyomány alatt: Jeruzsálemben. Itt teljesített Erzsébet férje szolgálatot a templomban, itt töltötte Mária gyermekkorát és vett részt a világ megváltásában a Kálvária hegyén. Érthető tehát, hogy a jeruzsálemi mise-liturgiában már Kr.u. 350 táján ezzel
az evangéliumi imával köszöntötték Máriát, mégpedig az átváltozás után, mikor az oltáron ugyanaz a Jézus jelent meg, kit Mária szült a világra. Zarándokok hozhatták Rómába ezt az imádságot: mindenesetre már Nagy Szent Gergely pápa óta Advent IV. vasárnapjának felajánlási éneke volt. (folytatása a második oldalon)
(folytatás az első oldalról)
Nem sok idő kellett hozzá, hogy ez a >>kis Üdvözlégy<< mindenfelé a nép ajkára kerüljön. Még a >>Jézus Krisztus<< szavakat tették hozzá és szerte a világon mindenütt mondották a Szűzanya szép köszöntését. A középkor alkonyán kezdették megtoldani különböző rövid imákkal az evangéli-
umi szöveget. Ezek közül egyik, a legcsattanósabb, a máig mondott: >>Asszonyunk, Szűz Mária...<< – megnyerte a Szentszék tetszését és 1668-ban a Római breviáriumba került. Azóta ezt a >>nagy üdvözlégyet<< küldjük sok százmillió kisvirágként a Mennyei Anya trónusa elé.
„Van-e jobb eszköz a rózsafüzérnél, hogy az igényes és rendkívül gazdag feladathoz Máriával együtt szemléljük Jézus arcát? Fel kell azonban fedeznünk azt a titokzatos mélységet, amely ennek a népi ájtatosság számára oly kedves imának az egyszerűségében rejlik. Az Üdvözlégy Mária elimádkozásával elmélyítjük Isten Fia küldetésének legfontosabb eseményeit, amelyeket az Evangélium és a Szenthagyomány által kaptunk örökségbe. Fogjátok újra kézbe a rózsafüzért, fedezzétek fel az ima erejét a Szentírás fényében, a mindennapi élet körülményei között.“ II. János Pál
nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az imádkozási mód elterjedjen az egész világon. Tény, hogy már a 15. század második felében a rózsafüzér a hívek közkedvelt, népszerű imájává vált. A lourdesi majd a fatimai Mária-jelenések után korunk keresztényei újra fölfedezték a rózsafüzér imádság értékét. II. János Pál pápa pedig nem csak járult hozzá a terjesztéshez, hogy a Vatikáni rádió hullámain keresztül személyesen imádkozza a rózsafüzért, hanem a Rosarium Virginis Mariae című, 2002. októberében közzétett apostoli közlevéllel, és a rózsafüzér évének meghirdetésével újabb lendületet adott ennek az imagyakorlatnak.
A rózsafüzér története Nem könnyű meghatározni a rózsafüzér imádkozásának kezdeteit. Bizonyos formában megtalálható már az ősegyházban a sivatagokban rejtöző remeték körében. Búzaszemet vagy kavicsot használtak arra, hogy nagyobb figyelem ráfordítása nélkül számon tarthassák az imák és fohászok ritmikus lüktetését, miközben lelkük szentírási igazságokon elmélkedett. Feljegyzések hiányában csak annyit tudunk, hogy a rózsafüzér kezdetben a szerzetesek lelki életének volt fontos tényezője. Minden szerzetes közösség vagy társulat előírta vagy ajánlotta imagyakorlatai között, de a történelem nehéz perceiben minden hivő kezében ott volt a rózsafüzér. A hagyomány hosszú időn keresztül Szent Domonkost tartotta az "olvasó" megteremtőjének. Annyi bizonyos, hogy az ő nyomába lépő szerzetesek voltak a rózsafüzér imádság leglelkesebb terjesztői, főként a rózsafüzértársulatok alapításával. Ezt az imamódot 1478-ban IV. Sixtus pápa hagyta jóvá. A Domonkos-rendi szerzetesek, majd a karthauziak és a jezsuiták példája, lelkesedése is 2
Rózsafüzér ígéretek Aki a rózsafüzér imádkozásával hűségesen szolgál, jelentős kegyelmekben fog részesülni. 1. Különleges védelmem és legnagyobb kegyelmeket ígérem azoknak, akik a rózsafüzért imádkozzák. 2. A rózsafüzér erőteljes védelem lesz a pokollal szemben. Felőrli az erkölcstelenséget, csökkenti a bűnt, és legyőzi az eretnekséget. 3. Erényességet és jó munkát nyújt a gyarapodáshoz; a lélek bőséges isteni irgalomban fog részesülni; az emberek szívét visszahúzza a világ hiúságainak szeretetétől, és örökkévaló dolgok iránti vágyakozásra emeli. A lelkek ezáltal megtisztulnak. 4. Az a lélek, amelyik a rózsafüzér imádkozásával rám bízza magát, nem fog elveszni. 5. Aki őszintén imádkozza a rózsafüzért, fontolóra veszi és alkalmazza magára a szent hittitkokat, azt sosem győzi le a szerencsétlenség. Isten (folytatása a harmadik oldalon)
A Csíksomlyó-i kegytemplom
A Csíksomlyó-i kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült. 1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török támadásától. A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17–18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. A nép azonban István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzte el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak. A győztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról, a templomban maradtak pedig eléjük mentek és együtt adtak hálát Istennek a győzelemért. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1510 körül készült reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója ismeretlen. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatját, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik. A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében. 11
(folytatás a nyolcadik oldalról)
Szeben vidékére telepíti a Flandriából származó németeket. Ezek a telepesek III. Béla idejében, 1180 után kivívják, hogy részükre jóváhagyják a szebeni prépostságot, amelyet III. Celestin pápa 1191-ben hagy jóvá, azzal, hogy az esztergomi érsekség alá tartozzanak. 1211-ben II. Endre a Barcaságra, Brassó vidékére telepíti a német lovagrendet és a velük letelepült, a mai szászok ősei részére megszervezik a brassói dékánságot, amely 1235-től szintén az esztergomi ésekség joghatósága alá tartozik. Sőt még arra is volt kísérlet, hogy a brassói dékánságot és szebeni prépostságot önálló püspökséggé szervezzék. A középkorból ismert plébániák nagy többségének alapítása is a 12. század végéig megtörténik. Erre érdekes adatokat szolgáltatnak a szentekről elnevezett települések. Már I. Béla (10601063) elrendeli, hogy a településeket a templomos helyeken a templom védőszentjéről nevezzék el. Szt. László dekrétuma sorolja fel a szentek kötelező ünnepeit: Szt. István vértanú, Szt. János apostol, Szt. György, Szt. Kereszt, Keresztelő Szt. János, Szt. Péter, Szt. Pál (együtt és külön is), Szt. Jakab, Szt. Lőrinc, Szt. István király, Szt. Imre, Szt. Bertalan, Szt. Mihály, Szt. Simon és Judás, Szt. Márton, Szt. András, Szt. Miklós, Szt. Tamás, Mindenszentek. Feltűnő, hogy ezek a jelesebb szentek csaknem minden kerületben kaptak templomot, ami tervszerű elosztásra mutat. Sőt azt is megállapíthatjuk, hogy ez a tervszerű elosztás az 1100-as évek végéig megtörtént. Ugyanis 1192-ben avatják szentté Szt. Lászlót s ez lehet a magyarázata, hogy nincs temploma minden kerületben. Ellenben Szt. István és Szt. Imre minden kerületben szerepel (pl. a Csíki alesperességben Csíkszentimre, Csíkszentkirály; a Marosi alesperességben Marosszentkirály, Görgényszentimre; a Sepsi alaesperessében Sepsiszentkirály, Szt. Imre oklevelekben; az Erdőháti alesperességben Székelyszentkirály, Szt. Imre oklevelekben, beolvadva Székelyudvarhelybe; a Hunyadi főesperességben Szentkirály, Szt. Imre oklevelekben). Mivel a Szt. István templomairól elnevezett települések egyszerűen, minden megkülönböztetés nélkül Szentkirályként szerepelnek lehetséges, 10
mert akkor, 1192 előtt még csak egy királyt ismertek a magyar szentek között. A mai püspökség területének 1083 településében 1180 középkori templomról vannak adatok műemlékekben, vagy oklevelekben. Ezekből 292 pusztult el utód nélkül, 71 településsel együtt. Áll ma is 888 templom, részben megőrizve eredeti formáit, részben megújítva, vagy egészen újjáépítve. Ezek a templomok megoszlanak ma a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak között. Tudni kell, hogy a középkorban a katolikusok által lakott települések száma jóval nagyobb, mivel egy templomhoz általában több település tartozott. Például egész Csík 19 templomos településéhez 39 tiszta katolikus falu tartozott. A 11. és 13. században annyira megerősödött az erdélyi püspökség szervezett kereszténysége, hogy a 13. században már energiája jut a katolikus hit keleti terjesztésére is. Az első lépés ilyen irányban a Barcaságra 1211-ben telepített német lovagrend részéről történik, akik Kunország rovására a Keleti Kárpátok túlsó lejtőire is kiterjesztették hatalmukat. Maradandóbbnak ígérkező szervezés azonban csak akkor indul, amikor a domokos szerzetesek munkája nyomán a kunok között tért hódít a kereszténység, és 1227-ben két püspök kíséretében megjelent Róbert esztergomi érsek kezéből Barc kun fejedelem 15000 főemberével felveszi a kereszténységet. A következő évben püspököt is kapnak és püspökséget Milkov székhellyel. Ez volt az első püspökség azon a tájon. Sajnos a tatárjárás 1241-ben elsöpörte. 5. A székeskáptalan A püspökségek székhelyén működtek a káptalannak nevezett testületek. A káptalan a püspök tanácsadó testülete. Tagjai a püspök tekintélyes munkatársai, többségükben főiskolai végzettséggel, teológiai és jogi képzettséggel. 1278-ból származó két oklevél szerint a gyulafehérvári káptalant „szent királyok“ alapították. Mivel a többi püspökség mellett létező káptalanoknak szervezését Szt. Lászlónak tulajdonítjuk, a gyulafehérvári káptalan alapítójának is Szent Lászlót tartják. (folytatjuk)
(folytatás a második oldalról)
nem fogja büntetni az igazságszolgáltatáskor, nem fognak elveszni egy felkészületlen halállal; ha igazságosak, akkor Isten kegyelmében maradnak és méltók lesznek az örök életre. 6. Aki igaz áhitattal imádkozza a rózsafüzért, nem fog az Egyház oltáriszentsége nélkül meghalni. 7. Akik hűen imádkozzák a rózsafüzért, azok életükben és halálukban Isten világosságában és bőséges kegyelmében lesznek; haláluk pillanatában pedig a paradicsomban a szentek érdemében részesülnek. 8. A tisztítótűztől megszabadítom azokat, akik hűek voltak a rózsafüzérhez.
9. A rózsafüzér hűséges gyermekei nagy dicsőségben fognak részesülni a mennyben. 10. Mindent meg fogsz kapni, amit a rózsafüzér imádkozásakor kérsz tőlem. 11. Akik terjesztik a szent rózsafüzért, azokat szükségükben segíteni fogom. 12. Isteni fiamnál elértem, hogy a rózsafüzér pártolóinak életükben és haláluk órájában közbenjárójuk lesz a teljes égi törvényszéken. 13. Akik imádkozzák a rózsafüzért, azok gyermekeim és egyetlen fiamnak Jézus Krisztusnak testvérei. 14. A rózsafüzér imádkozása az eleve elrendelés nagyszerű jele.
A Szent Szűz üzenete népünkhöz „Meghallgatom szeretett fiam kérését, s ezért intézem most üzenetemet e népem minden fiához és lányához. Ez a nép évszázadokon át öntestével védte a keresztény Európát a különböző pusztító, nem keresztény hadaktól. Önfeláldozó harcának egyik nagy diadalára emlékezteti ma is a keresztény világot a déli harangszó. A nyugat nemzetei Magyarországnak a >>kereszténység védőbástyája<< kitüntető címet adták, de nem voltak hálásak e nép mérhetetlen véráldozatáért és emberfeletti szenvedéséért. Ám Isten annál inkább kitüntette e népet azzal, hogy különleges tulajdonomba adta már állama megalapításánál. E korban pedig Szeplőtelen Szívem világraszóló békediadala kiváltságos eszközéül adta. A háború pusztítása után ezen ország egyháza kapta ellenfelemtől a legérzékenyebb csapásokat. ... Az isteni irgalom viszont rendkívüli kegyelemforrást is fakasztott az országban, mely már sok éve növekvő mértékben kiárad a föld minden népére. Bár a sátán e népből választotta eszközét, hogy a Szent Péter Bazilikában összetörje fájdalmas anyai arcomat, altemplomában a pápa tiszteletemre felszentelte a Magyarok Nagyasszonya kápolnáját, mely itt a Világegyház szívében hirde-
ti Mária népe fontos keresztény örökségét, s emlékezteti Isten tervének ismerőit e nép nagy küldetésére. Az én népemnek lelkileg át kell alakulnia, hogy e küldetést betölthesse Isten dicsőségére, az emberiség javára és saját boldogságára.... Népemnek minden egyes fiát és leányát aggódó szeretettel hívom anyai Szívemre: a katolikus keresztények ajánlják fel magukat Szeplőtelen Szívemnek. Naponta imádkozzák el szentolvasómat egyenként, vagy családjukkal közösen, a titkain elmélkedve. Törekedjenek Isten mindent átható, szerető jelenlétének és anyai segítő jelenlétemnek állandó tudatában élni. Ezzel, és ha Jézusom megváltó áldozatából misehallgatás, áldozás és imádás révén kegyelmi erőt és szent örömet merítenek, le fogják győzni bűnös szenvedélyeiket, nem teszik szeretetlenséggel pokollá egymás életét, nem hagyják magukra a szenvedőket és öregeket, nem emelnek gyilkos kezet születendő gyermekeikre, nem hagyják Isten nélkül felnőni őket, s nem gátolják, hanem segítik őket legszentebb hivatásuk felé. Anyai szeretettel hívom nem katolikus keresztény gyermekeimet is, hogy Jézusom első követői példájára velem, Jézus Anyjával együtt, egy szívvel, lélekkel állhatatosan imádkozzanak, hogy mihamarabb megvalósuljon országomban Jézusom végakarata, hogy a Krisztus-hívők mind-
(folytatása a negyedik oldalon) 3
(folytatás a harmadik oldalról)
nyájan egyek legyenek a hitben, Isten és egymás szeretetében, egyetlen, szent egyetemes apostoli Egyházának közösségében. Nem keresztény és magukat ateistának valló gyermekeimet is szeretettel hívom az Élet Forrásához, Isteni Megváltójukhoz, aki értük is meghalt; s feléjük is kiáltja: >>Aki szomjazik, jöjjön hozzám…<<, hogy életük legyen, és bőségben legyen, hogy a sírgödör borzongató sötétsége helyett a boldog örök élet tündöklő fénye ragyogja be sokszor oly nemes törekvésekkel teli életútjukat.
Meg kell újulni én népem a hitben, reményben, bűnbánatban és engesztelő SZERETETben Isten iránt, Szentségi Jézusom és Szeplőtelen Szívem tiszteletében, hogy a megújító Szentlélek alkalmas eszközeként betölthesd nagy, szent, boldogító hivatásodat a teremtő Örök Atya dicsőségére, a megváltás örök művének kiteljesedésére, a szerencsétlen, önmagát pusztító emberiség megmentésére és üdvözítésére.“
4
Gárdonyi Géza: IA BL BI
Luther Márton:
Csakhamar számos követője akadt, akik hozzá csatlakozva vele együtt járták a vidéket és istenes beszélgetésükkel, vonzó és csodálatba ejtő életükkel bámulatos mértékben fellendítették a hitéletet. A bűnbánatra és a felebaráti szeretet
Dal a Bibliáról Hol nincs a polcon Biblia, üres, kietlen ott a ház; könnyen bejut Sátán oda, S az Úr Jézus ott nem tanyáz. Azért hát ember, bárki légy, Egy-két filléred kerül: Egy Bibliát sietve végy Az ördög ellen fegyverül. Nyisd azt föl minden reggelen, csüggj hittel mindenik szaván, merülj belé figyelmesen, Olvasd, kutasd nap-éjszakán.
Szent Ferenc stigmatizációja El Greco festménye
gyakorlására buzdították az embereket. Ezek a kísérők, lettek szent Ferenc első rendtársai. Sciffi Klárát is megnyerte Ferenc a világról való lemondásnak s általa megvetette a Szent Ferenc Rend női ágának, a klarisszák rendjének alapjait. Rendtársai apostoli munkájukban eljutottak külföldi országokba is. Ferenc maga Egyiptomig és Szíriáig utazott és a szultán előtt is félelem nélkül hirdette az evangéliumot. Imáinak könnyes áhítatában csaknem megvakult. Mindemellett vidám, derűs, énekes, költői
Írás a Bibliába – Az Újszövetség Könyve elé –
Forrás: Internet
Az öröm szentje Ferencnek egész lényéből vidámság és öröm sugárzott. Akik szeretnek a búskomor kereszténységről beszélni és a vidám pogányságot állítják vele szembe, megszégyenülten távozhatnak Ferenc közeléből. Az olaszországi Umbria tartományban született, Assisi városban. Édesapja, Pietro di Berbardone, jómódú posztókereskedő, anyja a francia származású nemes Pica asszony volt. Bár a kereszténységben János nevet kapott, francia összeköttetéseire büszke édesapja, aki születése hírére is Franciaországból sietett haza, becézőleg »kis franciának«, »Francesconak« nevezgette. Nagyvilágias nevelésben részésült. Húsz éves korában, lovagi álmoktól hajtva, résztvett a Perugia elleni harcban. Hősiesen harcolt, míg fogságba nem esett. Ez megrendítette egészségét. Majdnem egy évig viaskodott a halállal. Meggyógyulván gyökeresen megváltozott. A kacagó ifjúból előbb komoly bűnbánó lett. A rozoga kis San Damiano templomban húzódott meg. Itt imája közben a feszületről e szót hallotta: »Menj, Francesco, állítsd helyre hajlékomat, amely, mint látod, roskadozik!« Ferenc szószerint vette e szavakat és önkezűleg tatarozni kezdte a rozoga kis templomot. Ezzel egyidőben koldusgúnyába öltözött és megkezdte csodálatos vezeklő és Isten iránti szeretetet hirdető életét. Nagy szegénységszeretet alakult ki lelkében. Evangéliumi egyszerűsége miatt nevezték »Poverello«-nak (»szegényké«-nek). Rengeteg testilelki szenvedést viselt el emelkedett lélekkel, örvendezve.
A BIBLIA ÉVE
E könyv erőt ad és vigaszt, S ne bánd, ha int, ha néha bánt, Pajzs gyanánt használjad azt örömben, búban egyaránt. Szeresd e könyvet, s úgy tekintsd Mint földi élted támaszát, Amely ha sírodig kísért, számodra nyit új, jobb hazát.
Ez a könyv a könyvek könyve, Szegény ember drágagyöngye. Égi harmat lankadtaknak, Világosság földi vaknak. Bölcsességnek arany útja: Boldog, aki rátalál! Szomjas lelkek forrás-kútja, Hol pohárral Krisztus áll. Ez a könyv az örök törvény, Királyon lánc, rabon napfény, Tévelygőnek hívó harang, Roskadónak testvéri hang. Elhagyottnak galambbúgás, Viharvertnek ereszet, Haldoklónak angyalsúgás: „Ne félj: fogd a kezemet” Gyermeknek is: „Mily szép rege”, Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!” Fal, – s túl rajta élő hangok, Köd, s benn zengő hárfák, lantok. Templomok közt legszebb templom: Csak megnyitom s benn vagyok. Ablakán a Paradicsom Rózsáira láthatok. Minden fakul, minden romlik, Márványvár is összeomlik. Bíborleplek ronggyá málnak, Dicsőségek füstbe szállnak. Csak ez a könyv nem tér porba, Mintha volna élő lelke!… Ez a könyv a Mózes bokra: Isten szíve dobog benne.
9
Krisztussal ezer esztendeig Sorozatot indítunk, amelyben ismertetjük az ezeréves egyházmegye történetét. Az összeállítás a nemrég elhunyt Ft. Léstyán Ferenc atyától származik. Amikor olvassuk írását rá is emlékezzünk, és imádkozzunk érte. I. A püspökség a középkorban 1. A püspökség földrajzi fekvése, elnevezése A mai püspökség kevés eltéréssel a történelmi Erdély területén fekszik. Nyugati határa az Érchegység, keleten és délen a Keleti és Déli Kárpátok íve zárja körül. A bezárt terület 58.254 km2. A középkorban a püspökséghez tartozott az Érchegységen túl eső két főesperesség: Kraszna és Ugocsa, sőt egy ideig Szatmár is. Míg a püspökségek többnyire egy-egy vár, fejedelmi székhely után kapták a nevüket, addig az erdélyi püspökség elnevezése egészen sajátos: az országrész után kapta erdélyi nevét. Püspökséget a legrégebbi oklevelek Ultrsylvanusnak említik, majd a 13. századtól Transylvanusnak, amely az erdélyi latin fordítása. Ezen a néven ismerik egészen korunkig, pontosabban 1929-ig, amikor az akkori hatóságokkal kötött konkordátumban a gyulafehérvári nevet kapta, megszüntetve a 900 éven át használt erdélyi nevet. Annak a magyarázata pedig, hogy kezdettől miért nevezték el a fejedelmi, vezéri székhely: Gyulafehérvár után, az lehet, hogy Szt. István által szervezett 10 püspökség közül az erdélyi kiszemelt székhelye, Gyulafehérvár Szt. István nagybátyjának, az erdélyi Gyulának birtokában volt, aki szembeszállt az 1000-ben koronázott Istvánnak királyi központosítási tervével. 2. A püspökség alapítása Általánosan elfogadott és közismert tény, hogy Szt. István tíz püspökséget alapított. A püspökségek szervezése királlyá koronázásával indul, tehát 1000-től. Az erdélyi püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, amikor a püspöki székhely ura, a fejedelmi méltóságot képviselő Gyula, Szt. István anyjának, Saroltának testvére kénytelen feladni vezéri függetlenségét. A püspökség szervezésének befejezését 1009re teszik, amikor az ostiai püspök, mint pápai követ megerősíti a püspökségek kijelölt határait. 8
3. Az első és a második székesegyház A püspökség alapításának két első tanúja az első székesegyház, amelyet alapjaiban tártak fel és a második székesegyház, amely főbb részeiben ma is beszél koráról. Feltételezik, hogy az első templomok, még a székesegyházak is, fából épültek, mert ehhez kéznél volt az anyag és az építők szaktudása. Mennyire gyorsan fejlődött a püspökség és a lakosság megkeresztelkedése, tanúsítja az a tény, hogy már Szt. István korában felépül az első kőtemplom is. A további fejlődést jelzi, hogy alig félévszázadra, Szt. László idejében már elégtelen a Szt. István-i templom és megkezdik építeni azt a hatalmas székesegyházat, mely a későbbi gótika módosításaival ugyan, de a román stílusú templomok legnagyobb és legrégibb képviselője nemcsak Erdélyben, de egész Kelet Európában. Túlzás nélkül írhatta Kazincy Ferenc, amikor a múlt század elején meglátogatta a székesegyházat: „Szegény, de nagy, méltóságos”. 4. A főesperességek és plébániák szervezése A püspökségek alapítása után elkerülhetetlenül sorra kellett kerülnie a főesperességek és a plébániák szervezésének. 13 főesperesi kerület ismeretes: Fehér, Doboka, Szolnok, Hunyad, Kézdi, Kolozs, Kraszna, Küküllő, Ózd, Telegd, Torda, Szatmár és Ugocsa. Ezek szervezése a 11. és 13. század folyamán megtörténik. A nagyobb főesperességek korán, már a 13. századig alkerületekre (alesperességek, dékánátusok) oszlottak. Ilyenek a Fehér főesperességben: Fehérvár, Sebes, Spring, Selyk, Sepsi; a Doboka-i főesperességben: Doboka és Beszterce; az Ózdi főesperességben: Ózd és Régen; a Telegd-i főesperességben: Csík, Erdőhát (Udvarhely), Maros. A fehérvári főesperességben annyi változás történik, hogy ebből később kiszakad és külön egyházi szervezetként létezik a szebeni prépostság és a barcasági dékánság. Ugyanis II. Géza 1141 után
(folytatás a negyedik oldalról)
lelkű maradt haláláig. Ferencből mindig különös öröm sugárzott. Ezt hagyta rendtársaira is, akiket »az Úr igriceinek« nevezett. Még soha regula nem írt elő olyant, mint Ferenc ősregulájának 7. fejezete: »A testvérek sohase legyenek szomorúak, ne mutassák magukat sötétnek, borúsnak, mint a képmutatók, ellenkezőleg: mindenkoron legyenek vidámak az Úrban, derűsek, szeretetreméltók és barátságosak, amint az illik«. Harsogott is az erdő, amikor benne jártak. Ferenc legtöbbször maga vezette, az éneket. Ha orrlógató testvért látott, megmondta neki: »Milyen arcot vágsz? Tán megbántottad az Istent? Más okod nem lehet szomorúságra!« Azt tanította, hogy a búskomorság »babiloni betegség«, mert a szomorú ember Babilonba, a bűnös örömök hazájába vágyik voltaképpen, azt találja vígasztalásnak. Azért sürgette az igazi örömet, mert a kísértésnek három ellenszere van: az imádság, az engedelmesség, az öröm; ez utóbbi elűz a lélekből minden sötét és rosszrahajló gondolatot. Testvérkéinek, húgocskáinak becézte az állatokat. A hegyeket, köveket, elemeket is megszemélyesítette költeményeiben. Egy ízben, köpenyét adta oda egy parasztnak, aki két báránykát vitt leölésre. Ferenc, az Isten szegénykéje, mint egy édesanya gyermekét, simogatta és dadusgatta a halálra ijedt két bárányt. Azok ettől kezdve még a templomba is elkísérték, úgy mint egy késöbb ajándékba kapott fácán is kisérgette, vagy mint ahogyan megszelídült a farkas, ahogyan madár-
kák szálltak a vállára, ha megjelent a szabadban. Két évvel halála előtt a Krisztushoz annyira hasonló életet csodásan pecsételte meg az Úr: Alverna hegyén, forró imádság közben megjelent neki a fölfeszített és testébe nyomta öt szent sebét, a stigmákat. E fájdalmasan édes bélyegeket Ferenc haláláig viselte. Történelmi valódiságukat számos komoly szemtanú bizonyítja. Ferenc teljesen összhangba hozta az örvendezést a szenvedéssel. Mindent készséggel fogadott: hiszen minden a csak jót akaró Atyától származik. Élete végén találhatjuk nála a legnagyobb kísértést vagy próbatételt ezen a téren. Ekkorra már majdnem teljesen megvakult, hitvány cellácskájában feküdt szalmazsákon. Ott szenvedett egyre tűrhetetlenebbé váló gyomor- és epegörcsei miatt. Egy ilyen éjszakán imádkozott Ferenc azért, hogy gyengeségeit türelemmel tudja elviselni. Ragyogó reggel köszöntött rá. Ezen a reggelen született meg az Öröm himnusza, amelynél szebbet még nem költöttek: a Naphimnusz. Ebben, mint valami prizmában, együtt csillog a természetes és a természetfeletti öröm. Amikor az orvos közölte vele, hogy nemsokáig él már, abban a pillanatban hozzáfűzte az utolsó strófát: »Áldott legyen nővérünk a testi halál...« Az utolsó 24 órában Leone és Angelo testvérnek egyre a Naphimnuszt kellett énekelnie halálos ágyánál. Mikor az este leszállt, maga a 142. zsoltárt énekelte váratlanul erős hangon és dalolva ment át az örökkévalóságba.
Mutasd meg, Uram, a Szegénységet, amelyet annyira szerettél! Irgalmas Jézus, légy irgalommal irántam; teljesen eltölt a vágy Úrnőm, a Szegénység után, aki nélkül nem lelek nyugalmat. Te lobbantottad fel, Uram, szívemben az érte epedő szerelmet; add meg hát a jogot is, hogy enyém lehessen! Arra vágyom, hogy ebben a kincsben legyek gazdag! Állhatatosan kérlek, had' lehessen mindig az enyém! Uram, Jézus, Te egészen szegény voltál, s így én sem kívánok e földön semmit sem a sajátomnak mondani, és csak abból akarok élni, amit felebarátaim adnak nekem! (Assisi Szent Ferenc)
(folytatása a tizedik oldalon) 5
Idős testvéreinket ezekkel a versekkel köszöntjük. Isten éltesse kedves mindannyiukat! Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed!
Áldott legyen a mosolyod, légy vigasz a szenvedőknek, légy Te áldott találkozás, minden Téged keresőnek!
Legyen áldott benned a fény, hogy másoknak is fénye lehess, legyen áldott a Nap sugara és melegítse fel szívedet,
Végül legyen immár áldott minden hibád, bűnöd, vétked, hiszen Aki megbocsátja, végtelenül szeret Téged!
hogy lehess meleget osztó forrás a Szeretetre szomjazóknak, és legyen áldott támasz karod a segítségre szorulóknak!
Őrizzen hát ez az áldás örömödben, bánatodban, fájdalomban, szenvedésben, bűnök közti kísértésben.
Legyen áldott gyógyír szavad minden Hozzád fordulónak, legyen áldást hozó kezed azoknak, akik Rád bízatottak...
Őrizze meg kedvességed, őrizze meg tisztaságod, őrizzen meg önmagadnak és a Téged szeretőknek!
A LEGNAGYOBB MŰVÉSZET A legfőbb művészet, tudod mi? Derűs szívvel megöregedni! Tenni vágynál, s tétlen maradni, Igazad van, mégis hallgatni. Soha nem lenni reményvesztett. Csendben hordozni a keresztet. Irigység nélkül nézni másra, Ki útját tetterősen járja. Kezed letenni az öledbe, S hagyni, hogy gondod más viselje. Hol segíteni tudtál régen, Bevallani alázattal, szépen, Hogy arra most már nincs erőd, Nem vagy olyan, mint azelőtt, Így járni csendesen, vidáman Istentől rádrakott igádban. Mi adhat ilyen békét nekünk? Ha abban a szent hitben élünk, Hogy a teher, mit vinni kell, Örök hazánkba készít el.
Ez csak a végső simítás A régi szíven, semmi más. Eloldja kötelékeinket, Ha e világ fogvatart minket. Teljesen ezt a művészetet Megtanulni nehezen lehet. Ára öregen is sok küzdelem, Hogy a szívünk csendes legyen, És készek legyünk beismerni: Önmagamban nem vagyok semmi! S akkor lelkünk kegyelmes Atyja Nekünk a legszebb munkát tartogatja: Ha kezed gyenge más munkára, Összekulcsolhatod imára. Áldást kérhetsz szeretteidre, Körülötted nagyra, kicsinyre. S ha ezt a munkát is elvégezed, És az utolsó óra közeleg, Hangját hallod égi hívásnak: „Enyém vagy! Jöjj! El nem bocsátlak.“
M. Legrand
Az idősek tisztelete! Boldogok az öregek Boldogok az öregek, akik hálát adnak Istennek, mert arra választotta ki őket, hogy jóságának eszközei legyenek. Boldogok az öregek, akik megértették, hogy Isten mindent megbocsátott nekik. Boldogok az öregek, akik elfogadják a mindennapok nehézségeit, s így Urunkkal együtt, közreműködnek a világ megváltásában. Boldogok az öregek, akik a megaláztatásokat, a sértéseket és szomorúságukat Krisztusnak ajánlják engesztelésül az egyház és az emberiség bűneiért. Boldogok az öregek, akik jóságosan és megértően elfogadják a világot olyannak amilyen, hogy olyanná lehessen, amilyennek lennie kellene.
6
Boldogok az öregek, akik mosolyognak akkor is, ha keserűség és fájdalom nyomasztja őket. Boldogok az öregek, akik vágyakoznak az örök életre, és így legyőzik a haláltól való félelmüket. Boldogok az öregek, akik felfedezik a mai világnak és a mai fiatalságnak az értékeit is. Boldogok az öregek, akik a jelent nem csak a múlt mércéjével mérik. Az ilyen boldog öregek ugyanis felfedezik, és személyiségükkel tanúsítják is, hogy az öregség nem azonos az eltompulással, a testi-lelki leépüléssel, hanem azt jelenti, hogy az öregség igenis ugyanolyan fontos és ugyanolyan értékes életkor, mint a fiatalság.
Amíg fiatal vagy, Sosem gondolsz arra, Hogy eljön az ősz is, S elszállnak a darvak.
Szüleid, akik az Életedet adták, Nagymamák, nagyapák, Ne legyenek árvák.
Amíg fiatal vagy, Nincsen sosem gondod, Nem érdekel semmi, Csak a saját dolgod.
Tanítóid, kiktől Csak a jót tanultad, Gondolj szeretettel rájuk, Tiszteleted rójad.
Pedig gondolnod kell, Azon sok emberre, Akik annyit tettek, S jártak a kedvedbe.
Törődjél és szeress, Mindenki azt mondja: Hogy amennyit most adsz Annyit kapsz majd vissza!
Legalább e napon, Jussanak eszedbe, Legyél hálás nekik, S ne legyenek feledve. 7
Idős testvéreinket ezekkel a versekkel köszöntjük. Isten éltesse kedves mindannyiukat! Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed!
Áldott legyen a mosolyod, légy vigasz a szenvedőknek, légy Te áldott találkozás, minden Téged keresőnek!
Legyen áldott benned a fény, hogy másoknak is fénye lehess, legyen áldott a Nap sugara és melegítse fel szívedet,
Végül legyen immár áldott minden hibád, bűnöd, vétked, hiszen Aki megbocsátja, végtelenül szeret Téged!
hogy lehess meleget osztó forrás a Szeretetre szomjazóknak, és legyen áldott támasz karod a segítségre szorulóknak!
Őrizzen hát ez az áldás örömödben, bánatodban, fájdalomban, szenvedésben, bűnök közti kísértésben.
Legyen áldott gyógyír szavad minden Hozzád fordulónak, legyen áldást hozó kezed azoknak, akik Rád bízatottak...
Őrizze meg kedvességed, őrizze meg tisztaságod, őrizzen meg önmagadnak és a Téged szeretőknek!
A LEGNAGYOBB MŰVÉSZET A legfőbb művészet, tudod mi? Derűs szívvel megöregedni! Tenni vágynál, s tétlen maradni, Igazad van, mégis hallgatni. Soha nem lenni reményvesztett. Csendben hordozni a keresztet. Irigység nélkül nézni másra, Ki útját tetterősen járja. Kezed letenni az öledbe, S hagyni, hogy gondod más viselje. Hol segíteni tudtál régen, Bevallani alázattal, szépen, Hogy arra most már nincs erőd, Nem vagy olyan, mint azelőtt, Így járni csendesen, vidáman Istentől rádrakott igádban. Mi adhat ilyen békét nekünk? Ha abban a szent hitben élünk, Hogy a teher, mit vinni kell, Örök hazánkba készít el.
Ez csak a végső simítás A régi szíven, semmi más. Eloldja kötelékeinket, Ha e világ fogvatart minket. Teljesen ezt a művészetet Megtanulni nehezen lehet. Ára öregen is sok küzdelem, Hogy a szívünk csendes legyen, És készek legyünk beismerni: Önmagamban nem vagyok semmi! S akkor lelkünk kegyelmes Atyja Nekünk a legszebb munkát tartogatja: Ha kezed gyenge más munkára, Összekulcsolhatod imára. Áldást kérhetsz szeretteidre, Körülötted nagyra, kicsinyre. S ha ezt a munkát is elvégezed, És az utolsó óra közeleg, Hangját hallod égi hívásnak: „Enyém vagy! Jöjj! El nem bocsátlak.“
M. Legrand
Az idősek tisztelete! Boldogok az öregek Boldogok az öregek, akik hálát adnak Istennek, mert arra választotta ki őket, hogy jóságának eszközei legyenek. Boldogok az öregek, akik megértették, hogy Isten mindent megbocsátott nekik. Boldogok az öregek, akik elfogadják a mindennapok nehézségeit, s így Urunkkal együtt, közreműködnek a világ megváltásában. Boldogok az öregek, akik a megaláztatásokat, a sértéseket és szomorúságukat Krisztusnak ajánlják engesztelésül az egyház és az emberiség bűneiért. Boldogok az öregek, akik jóságosan és megértően elfogadják a világot olyannak amilyen, hogy olyanná lehessen, amilyennek lennie kellene.
6
Boldogok az öregek, akik mosolyognak akkor is, ha keserűség és fájdalom nyomasztja őket. Boldogok az öregek, akik vágyakoznak az örök életre, és így legyőzik a haláltól való félelmüket. Boldogok az öregek, akik felfedezik a mai világnak és a mai fiatalságnak az értékeit is. Boldogok az öregek, akik a jelent nem csak a múlt mércéjével mérik. Az ilyen boldog öregek ugyanis felfedezik, és személyiségükkel tanúsítják is, hogy az öregség nem azonos az eltompulással, a testi-lelki leépüléssel, hanem azt jelenti, hogy az öregség igenis ugyanolyan fontos és ugyanolyan értékes életkor, mint a fiatalság.
Amíg fiatal vagy, Sosem gondolsz arra, Hogy eljön az ősz is, S elszállnak a darvak.
Szüleid, akik az Életedet adták, Nagymamák, nagyapák, Ne legyenek árvák.
Amíg fiatal vagy, Nincsen sosem gondod, Nem érdekel semmi, Csak a saját dolgod.
Tanítóid, kiktől Csak a jót tanultad, Gondolj szeretettel rájuk, Tiszteleted rójad.
Pedig gondolnod kell, Azon sok emberre, Akik annyit tettek, S jártak a kedvedbe.
Törődjél és szeress, Mindenki azt mondja: Hogy amennyit most adsz Annyit kapsz majd vissza!
Legalább e napon, Jussanak eszedbe, Legyél hálás nekik, S ne legyenek feledve. 7
Krisztussal ezer esztendeig Sorozatot indítunk, amelyben ismertetjük az ezeréves egyházmegye történetét. Az összeállítás a nemrég elhunyt Ft. Léstyán Ferenc atyától származik. Amikor olvassuk írását rá is emlékezzünk, és imádkozzunk érte. I. A püspökség a középkorban 1. A püspökség földrajzi fekvése, elnevezése A mai püspökség kevés eltéréssel a történelmi Erdély területén fekszik. Nyugati határa az Érchegység, keleten és délen a Keleti és Déli Kárpátok íve zárja körül. A bezárt terület 58.254 km2. A középkorban a püspökséghez tartozott az Érchegységen túl eső két főesperesség: Kraszna és Ugocsa, sőt egy ideig Szatmár is. Míg a püspökségek többnyire egy-egy vár, fejedelmi székhely után kapták a nevüket, addig az erdélyi püspökség elnevezése egészen sajátos: az országrész után kapta erdélyi nevét. Püspökséget a legrégebbi oklevelek Ultrsylvanusnak említik, majd a 13. századtól Transylvanusnak, amely az erdélyi latin fordítása. Ezen a néven ismerik egészen korunkig, pontosabban 1929-ig, amikor az akkori hatóságokkal kötött konkordátumban a gyulafehérvári nevet kapta, megszüntetve a 900 éven át használt erdélyi nevet. Annak a magyarázata pedig, hogy kezdettől miért nevezték el a fejedelmi, vezéri székhely: Gyulafehérvár után, az lehet, hogy Szt. István által szervezett 10 püspökség közül az erdélyi kiszemelt székhelye, Gyulafehérvár Szt. István nagybátyjának, az erdélyi Gyulának birtokában volt, aki szembeszállt az 1000-ben koronázott Istvánnak királyi központosítási tervével. 2. A püspökség alapítása Általánosan elfogadott és közismert tény, hogy Szt. István tíz püspökséget alapított. A püspökségek szervezése királlyá koronázásával indul, tehát 1000-től. Az erdélyi püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, amikor a püspöki székhely ura, a fejedelmi méltóságot képviselő Gyula, Szt. István anyjának, Saroltának testvére kénytelen feladni vezéri függetlenségét. A püspökség szervezésének befejezését 1009re teszik, amikor az ostiai püspök, mint pápai követ megerősíti a püspökségek kijelölt határait. 8
3. Az első és a második székesegyház A püspökség alapításának két első tanúja az első székesegyház, amelyet alapjaiban tártak fel és a második székesegyház, amely főbb részeiben ma is beszél koráról. Feltételezik, hogy az első templomok, még a székesegyházak is, fából épültek, mert ehhez kéznél volt az anyag és az építők szaktudása. Mennyire gyorsan fejlődött a püspökség és a lakosság megkeresztelkedése, tanúsítja az a tény, hogy már Szt. István korában felépül az első kőtemplom is. A további fejlődést jelzi, hogy alig félévszázadra, Szt. László idejében már elégtelen a Szt. István-i templom és megkezdik építeni azt a hatalmas székesegyházat, mely a későbbi gótika módosításaival ugyan, de a román stílusú templomok legnagyobb és legrégibb képviselője nemcsak Erdélyben, de egész Kelet Európában. Túlzás nélkül írhatta Kazincy Ferenc, amikor a múlt század elején meglátogatta a székesegyházat: „Szegény, de nagy, méltóságos”. 4. A főesperességek és plébániák szervezése A püspökségek alapítása után elkerülhetetlenül sorra kellett kerülnie a főesperességek és a plébániák szervezésének. 13 főesperesi kerület ismeretes: Fehér, Doboka, Szolnok, Hunyad, Kézdi, Kolozs, Kraszna, Küküllő, Ózd, Telegd, Torda, Szatmár és Ugocsa. Ezek szervezése a 11. és 13. század folyamán megtörténik. A nagyobb főesperességek korán, már a 13. századig alkerületekre (alesperességek, dékánátusok) oszlottak. Ilyenek a Fehér főesperességben: Fehérvár, Sebes, Spring, Selyk, Sepsi; a Doboka-i főesperességben: Doboka és Beszterce; az Ózdi főesperességben: Ózd és Régen; a Telegd-i főesperességben: Csík, Erdőhát (Udvarhely), Maros. A fehérvári főesperességben annyi változás történik, hogy ebből később kiszakad és külön egyházi szervezetként létezik a szebeni prépostság és a barcasági dékánság. Ugyanis II. Géza 1141 után
(folytatás a negyedik oldalról)
lelkű maradt haláláig. Ferencből mindig különös öröm sugárzott. Ezt hagyta rendtársaira is, akiket »az Úr igriceinek« nevezett. Még soha regula nem írt elő olyant, mint Ferenc ősregulájának 7. fejezete: »A testvérek sohase legyenek szomorúak, ne mutassák magukat sötétnek, borúsnak, mint a képmutatók, ellenkezőleg: mindenkoron legyenek vidámak az Úrban, derűsek, szeretetreméltók és barátságosak, amint az illik«. Harsogott is az erdő, amikor benne jártak. Ferenc legtöbbször maga vezette, az éneket. Ha orrlógató testvért látott, megmondta neki: »Milyen arcot vágsz? Tán megbántottad az Istent? Más okod nem lehet szomorúságra!« Azt tanította, hogy a búskomorság »babiloni betegség«, mert a szomorú ember Babilonba, a bűnös örömök hazájába vágyik voltaképpen, azt találja vígasztalásnak. Azért sürgette az igazi örömet, mert a kísértésnek három ellenszere van: az imádság, az engedelmesség, az öröm; ez utóbbi elűz a lélekből minden sötét és rosszrahajló gondolatot. Testvérkéinek, húgocskáinak becézte az állatokat. A hegyeket, köveket, elemeket is megszemélyesítette költeményeiben. Egy ízben, köpenyét adta oda egy parasztnak, aki két báránykát vitt leölésre. Ferenc, az Isten szegénykéje, mint egy édesanya gyermekét, simogatta és dadusgatta a halálra ijedt két bárányt. Azok ettől kezdve még a templomba is elkísérték, úgy mint egy késöbb ajándékba kapott fácán is kisérgette, vagy mint ahogyan megszelídült a farkas, ahogyan madár-
kák szálltak a vállára, ha megjelent a szabadban. Két évvel halála előtt a Krisztushoz annyira hasonló életet csodásan pecsételte meg az Úr: Alverna hegyén, forró imádság közben megjelent neki a fölfeszített és testébe nyomta öt szent sebét, a stigmákat. E fájdalmasan édes bélyegeket Ferenc haláláig viselte. Történelmi valódiságukat számos komoly szemtanú bizonyítja. Ferenc teljesen összhangba hozta az örvendezést a szenvedéssel. Mindent készséggel fogadott: hiszen minden a csak jót akaró Atyától származik. Élete végén találhatjuk nála a legnagyobb kísértést vagy próbatételt ezen a téren. Ekkorra már majdnem teljesen megvakult, hitvány cellácskájában feküdt szalmazsákon. Ott szenvedett egyre tűrhetetlenebbé váló gyomor- és epegörcsei miatt. Egy ilyen éjszakán imádkozott Ferenc azért, hogy gyengeségeit türelemmel tudja elviselni. Ragyogó reggel köszöntött rá. Ezen a reggelen született meg az Öröm himnusza, amelynél szebbet még nem költöttek: a Naphimnusz. Ebben, mint valami prizmában, együtt csillog a természetes és a természetfeletti öröm. Amikor az orvos közölte vele, hogy nemsokáig él már, abban a pillanatban hozzáfűzte az utolsó strófát: »Áldott legyen nővérünk a testi halál...« Az utolsó 24 órában Leone és Angelo testvérnek egyre a Naphimnuszt kellett énekelnie halálos ágyánál. Mikor az este leszállt, maga a 142. zsoltárt énekelte váratlanul erős hangon és dalolva ment át az örökkévalóságba.
Mutasd meg, Uram, a Szegénységet, amelyet annyira szerettél! Irgalmas Jézus, légy irgalommal irántam; teljesen eltölt a vágy Úrnőm, a Szegénység után, aki nélkül nem lelek nyugalmat. Te lobbantottad fel, Uram, szívemben az érte epedő szerelmet; add meg hát a jogot is, hogy enyém lehessen! Arra vágyom, hogy ebben a kincsben legyek gazdag! Állhatatosan kérlek, had' lehessen mindig az enyém! Uram, Jézus, Te egészen szegény voltál, s így én sem kívánok e földön semmit sem a sajátomnak mondani, és csak abból akarok élni, amit felebarátaim adnak nekem! (Assisi Szent Ferenc)
(folytatása a tizedik oldalon) 5
(folytatás a harmadik oldalról)
nyájan egyek legyenek a hitben, Isten és egymás szeretetében, egyetlen, szent egyetemes apostoli Egyházának közösségében. Nem keresztény és magukat ateistának valló gyermekeimet is szeretettel hívom az Élet Forrásához, Isteni Megváltójukhoz, aki értük is meghalt; s feléjük is kiáltja: >>Aki szomjazik, jöjjön hozzám…<<, hogy életük legyen, és bőségben legyen, hogy a sírgödör borzongató sötétsége helyett a boldog örök élet tündöklő fénye ragyogja be sokszor oly nemes törekvésekkel teli életútjukat.
Meg kell újulni én népem a hitben, reményben, bűnbánatban és engesztelő SZERETETben Isten iránt, Szentségi Jézusom és Szeplőtelen Szívem tiszteletében, hogy a megújító Szentlélek alkalmas eszközeként betölthesd nagy, szent, boldogító hivatásodat a teremtő Örök Atya dicsőségére, a megváltás örök művének kiteljesedésére, a szerencsétlen, önmagát pusztító emberiség megmentésére és üdvözítésére.“
4
Gárdonyi Géza: IA BL BI
Luther Márton:
Csakhamar számos követője akadt, akik hozzá csatlakozva vele együtt járták a vidéket és istenes beszélgetésükkel, vonzó és csodálatba ejtő életükkel bámulatos mértékben fellendítették a hitéletet. A bűnbánatra és a felebaráti szeretet
Dal a Bibliáról Hol nincs a polcon Biblia, üres, kietlen ott a ház; könnyen bejut Sátán oda, S az Úr Jézus ott nem tanyáz. Azért hát ember, bárki légy, Egy-két filléred kerül: Egy Bibliát sietve végy Az ördög ellen fegyverül. Nyisd azt föl minden reggelen, csüggj hittel mindenik szaván, merülj belé figyelmesen, Olvasd, kutasd nap-éjszakán.
Szent Ferenc stigmatizációja El Greco festménye
gyakorlására buzdították az embereket. Ezek a kísérők, lettek szent Ferenc első rendtársai. Sciffi Klárát is megnyerte Ferenc a világról való lemondásnak s általa megvetette a Szent Ferenc Rend női ágának, a klarisszák rendjének alapjait. Rendtársai apostoli munkájukban eljutottak külföldi országokba is. Ferenc maga Egyiptomig és Szíriáig utazott és a szultán előtt is félelem nélkül hirdette az evangéliumot. Imáinak könnyes áhítatában csaknem megvakult. Mindemellett vidám, derűs, énekes, költői
Írás a Bibliába – Az Újszövetség Könyve elé –
Forrás: Internet
Az öröm szentje Ferencnek egész lényéből vidámság és öröm sugárzott. Akik szeretnek a búskomor kereszténységről beszélni és a vidám pogányságot állítják vele szembe, megszégyenülten távozhatnak Ferenc közeléből. Az olaszországi Umbria tartományban született, Assisi városban. Édesapja, Pietro di Berbardone, jómódú posztókereskedő, anyja a francia származású nemes Pica asszony volt. Bár a kereszténységben János nevet kapott, francia összeköttetéseire büszke édesapja, aki születése hírére is Franciaországból sietett haza, becézőleg »kis franciának«, »Francesconak« nevezgette. Nagyvilágias nevelésben részésült. Húsz éves korában, lovagi álmoktól hajtva, résztvett a Perugia elleni harcban. Hősiesen harcolt, míg fogságba nem esett. Ez megrendítette egészségét. Majdnem egy évig viaskodott a halállal. Meggyógyulván gyökeresen megváltozott. A kacagó ifjúból előbb komoly bűnbánó lett. A rozoga kis San Damiano templomban húzódott meg. Itt imája közben a feszületről e szót hallotta: »Menj, Francesco, állítsd helyre hajlékomat, amely, mint látod, roskadozik!« Ferenc szószerint vette e szavakat és önkezűleg tatarozni kezdte a rozoga kis templomot. Ezzel egyidőben koldusgúnyába öltözött és megkezdte csodálatos vezeklő és Isten iránti szeretetet hirdető életét. Nagy szegénységszeretet alakult ki lelkében. Evangéliumi egyszerűsége miatt nevezték »Poverello«-nak (»szegényké«-nek). Rengeteg testilelki szenvedést viselt el emelkedett lélekkel, örvendezve.
A BIBLIA ÉVE
E könyv erőt ad és vigaszt, S ne bánd, ha int, ha néha bánt, Pajzs gyanánt használjad azt örömben, búban egyaránt. Szeresd e könyvet, s úgy tekintsd Mint földi élted támaszát, Amely ha sírodig kísért, számodra nyit új, jobb hazát.
Ez a könyv a könyvek könyve, Szegény ember drágagyöngye. Égi harmat lankadtaknak, Világosság földi vaknak. Bölcsességnek arany útja: Boldog, aki rátalál! Szomjas lelkek forrás-kútja, Hol pohárral Krisztus áll. Ez a könyv az örök törvény, Királyon lánc, rabon napfény, Tévelygőnek hívó harang, Roskadónak testvéri hang. Elhagyottnak galambbúgás, Viharvertnek ereszet, Haldoklónak angyalsúgás: „Ne félj: fogd a kezemet” Gyermeknek is: „Mily szép rege”, Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!” Fal, – s túl rajta élő hangok, Köd, s benn zengő hárfák, lantok. Templomok közt legszebb templom: Csak megnyitom s benn vagyok. Ablakán a Paradicsom Rózsáira láthatok. Minden fakul, minden romlik, Márványvár is összeomlik. Bíborleplek ronggyá málnak, Dicsőségek füstbe szállnak. Csak ez a könyv nem tér porba, Mintha volna élő lelke!… Ez a könyv a Mózes bokra: Isten szíve dobog benne.
9
(folytatás a nyolcadik oldalról)
Szeben vidékére telepíti a Flandriából származó németeket. Ezek a telepesek III. Béla idejében, 1180 után kivívják, hogy részükre jóváhagyják a szebeni prépostságot, amelyet III. Celestin pápa 1191-ben hagy jóvá, azzal, hogy az esztergomi érsekség alá tartozzanak. 1211-ben II. Endre a Barcaságra, Brassó vidékére telepíti a német lovagrendet és a velük letelepült, a mai szászok ősei részére megszervezik a brassói dékánságot, amely 1235-től szintén az esztergomi ésekség joghatósága alá tartozik. Sőt még arra is volt kísérlet, hogy a brassói dékánságot és szebeni prépostságot önálló püspökséggé szervezzék. A középkorból ismert plébániák nagy többségének alapítása is a 12. század végéig megtörténik. Erre érdekes adatokat szolgáltatnak a szentekről elnevezett települések. Már I. Béla (10601063) elrendeli, hogy a településeket a templomos helyeken a templom védőszentjéről nevezzék el. Szt. László dekrétuma sorolja fel a szentek kötelező ünnepeit: Szt. István vértanú, Szt. János apostol, Szt. György, Szt. Kereszt, Keresztelő Szt. János, Szt. Péter, Szt. Pál (együtt és külön is), Szt. Jakab, Szt. Lőrinc, Szt. István király, Szt. Imre, Szt. Bertalan, Szt. Mihály, Szt. Simon és Judás, Szt. Márton, Szt. András, Szt. Miklós, Szt. Tamás, Mindenszentek. Feltűnő, hogy ezek a jelesebb szentek csaknem minden kerületben kaptak templomot, ami tervszerű elosztásra mutat. Sőt azt is megállapíthatjuk, hogy ez a tervszerű elosztás az 1100-as évek végéig megtörtént. Ugyanis 1192-ben avatják szentté Szt. Lászlót s ez lehet a magyarázata, hogy nincs temploma minden kerületben. Ellenben Szt. István és Szt. Imre minden kerületben szerepel (pl. a Csíki alesperességben Csíkszentimre, Csíkszentkirály; a Marosi alesperességben Marosszentkirály, Görgényszentimre; a Sepsi alaesperessében Sepsiszentkirály, Szt. Imre oklevelekben; az Erdőháti alesperességben Székelyszentkirály, Szt. Imre oklevelekben, beolvadva Székelyudvarhelybe; a Hunyadi főesperességben Szentkirály, Szt. Imre oklevelekben). Mivel a Szt. István templomairól elnevezett települések egyszerűen, minden megkülönböztetés nélkül Szentkirályként szerepelnek lehetséges, 10
mert akkor, 1192 előtt még csak egy királyt ismertek a magyar szentek között. A mai püspökség területének 1083 településében 1180 középkori templomról vannak adatok műemlékekben, vagy oklevelekben. Ezekből 292 pusztult el utód nélkül, 71 településsel együtt. Áll ma is 888 templom, részben megőrizve eredeti formáit, részben megújítva, vagy egészen újjáépítve. Ezek a templomok megoszlanak ma a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak között. Tudni kell, hogy a középkorban a katolikusok által lakott települések száma jóval nagyobb, mivel egy templomhoz általában több település tartozott. Például egész Csík 19 templomos településéhez 39 tiszta katolikus falu tartozott. A 11. és 13. században annyira megerősödött az erdélyi püspökség szervezett kereszténysége, hogy a 13. században már energiája jut a katolikus hit keleti terjesztésére is. Az első lépés ilyen irányban a Barcaságra 1211-ben telepített német lovagrend részéről történik, akik Kunország rovására a Keleti Kárpátok túlsó lejtőire is kiterjesztették hatalmukat. Maradandóbbnak ígérkező szervezés azonban csak akkor indul, amikor a domokos szerzetesek munkája nyomán a kunok között tért hódít a kereszténység, és 1227-ben két püspök kíséretében megjelent Róbert esztergomi érsek kezéből Barc kun fejedelem 15000 főemberével felveszi a kereszténységet. A következő évben püspököt is kapnak és püspökséget Milkov székhellyel. Ez volt az első püspökség azon a tájon. Sajnos a tatárjárás 1241-ben elsöpörte. 5. A székeskáptalan A püspökségek székhelyén működtek a káptalannak nevezett testületek. A káptalan a püspök tanácsadó testülete. Tagjai a püspök tekintélyes munkatársai, többségükben főiskolai végzettséggel, teológiai és jogi képzettséggel. 1278-ból származó két oklevél szerint a gyulafehérvári káptalant „szent királyok“ alapították. Mivel a többi püspökség mellett létező káptalanoknak szervezését Szt. Lászlónak tulajdonítjuk, a gyulafehérvári káptalan alapítójának is Szent Lászlót tartják. (folytatjuk)
(folytatás a második oldalról)
nem fogja büntetni az igazságszolgáltatáskor, nem fognak elveszni egy felkészületlen halállal; ha igazságosak, akkor Isten kegyelmében maradnak és méltók lesznek az örök életre. 6. Aki igaz áhitattal imádkozza a rózsafüzért, nem fog az Egyház oltáriszentsége nélkül meghalni. 7. Akik hűen imádkozzák a rózsafüzért, azok életükben és halálukban Isten világosságában és bőséges kegyelmében lesznek; haláluk pillanatában pedig a paradicsomban a szentek érdemében részesülnek. 8. A tisztítótűztől megszabadítom azokat, akik hűek voltak a rózsafüzérhez.
9. A rózsafüzér hűséges gyermekei nagy dicsőségben fognak részesülni a mennyben. 10. Mindent meg fogsz kapni, amit a rózsafüzér imádkozásakor kérsz tőlem. 11. Akik terjesztik a szent rózsafüzért, azokat szükségükben segíteni fogom. 12. Isteni fiamnál elértem, hogy a rózsafüzér pártolóinak életükben és haláluk órájában közbenjárójuk lesz a teljes égi törvényszéken. 13. Akik imádkozzák a rózsafüzért, azok gyermekeim és egyetlen fiamnak Jézus Krisztusnak testvérei. 14. A rózsafüzér imádkozása az eleve elrendelés nagyszerű jele.
A Szent Szűz üzenete népünkhöz „Meghallgatom szeretett fiam kérését, s ezért intézem most üzenetemet e népem minden fiához és lányához. Ez a nép évszázadokon át öntestével védte a keresztény Európát a különböző pusztító, nem keresztény hadaktól. Önfeláldozó harcának egyik nagy diadalára emlékezteti ma is a keresztény világot a déli harangszó. A nyugat nemzetei Magyarországnak a >>kereszténység védőbástyája<< kitüntető címet adták, de nem voltak hálásak e nép mérhetetlen véráldozatáért és emberfeletti szenvedéséért. Ám Isten annál inkább kitüntette e népet azzal, hogy különleges tulajdonomba adta már állama megalapításánál. E korban pedig Szeplőtelen Szívem világraszóló békediadala kiváltságos eszközéül adta. A háború pusztítása után ezen ország egyháza kapta ellenfelemtől a legérzékenyebb csapásokat. ... Az isteni irgalom viszont rendkívüli kegyelemforrást is fakasztott az országban, mely már sok éve növekvő mértékben kiárad a föld minden népére. Bár a sátán e népből választotta eszközét, hogy a Szent Péter Bazilikában összetörje fájdalmas anyai arcomat, altemplomában a pápa tiszteletemre felszentelte a Magyarok Nagyasszonya kápolnáját, mely itt a Világegyház szívében hirde-
ti Mária népe fontos keresztény örökségét, s emlékezteti Isten tervének ismerőit e nép nagy küldetésére. Az én népemnek lelkileg át kell alakulnia, hogy e küldetést betölthesse Isten dicsőségére, az emberiség javára és saját boldogságára.... Népemnek minden egyes fiát és leányát aggódó szeretettel hívom anyai Szívemre: a katolikus keresztények ajánlják fel magukat Szeplőtelen Szívemnek. Naponta imádkozzák el szentolvasómat egyenként, vagy családjukkal közösen, a titkain elmélkedve. Törekedjenek Isten mindent átható, szerető jelenlétének és anyai segítő jelenlétemnek állandó tudatában élni. Ezzel, és ha Jézusom megváltó áldozatából misehallgatás, áldozás és imádás révén kegyelmi erőt és szent örömet merítenek, le fogják győzni bűnös szenvedélyeiket, nem teszik szeretetlenséggel pokollá egymás életét, nem hagyják magukra a szenvedőket és öregeket, nem emelnek gyilkos kezet születendő gyermekeikre, nem hagyják Isten nélkül felnőni őket, s nem gátolják, hanem segítik őket legszentebb hivatásuk felé. Anyai szeretettel hívom nem katolikus keresztény gyermekeimet is, hogy Jézusom első követői példájára velem, Jézus Anyjával együtt, egy szívvel, lélekkel állhatatosan imádkozzanak, hogy mihamarabb megvalósuljon országomban Jézusom végakarata, hogy a Krisztus-hívők mind-
(folytatása a negyedik oldalon) 3
(folytatás az első oldalról)
Nem sok idő kellett hozzá, hogy ez a >>kis Üdvözlégy<< mindenfelé a nép ajkára kerüljön. Még a >>Jézus Krisztus<< szavakat tették hozzá és szerte a világon mindenütt mondották a Szűzanya szép köszöntését. A középkor alkonyán kezdették megtoldani különböző rövid imákkal az evangéli-
umi szöveget. Ezek közül egyik, a legcsattanósabb, a máig mondott: >>Asszonyunk, Szűz Mária...<< – megnyerte a Szentszék tetszését és 1668-ban a Római breviáriumba került. Azóta ezt a >>nagy üdvözlégyet<< küldjük sok százmillió kisvirágként a Mennyei Anya trónusa elé.
„Van-e jobb eszköz a rózsafüzérnél, hogy az igényes és rendkívül gazdag feladathoz Máriával együtt szemléljük Jézus arcát? Fel kell azonban fedeznünk azt a titokzatos mélységet, amely ennek a népi ájtatosság számára oly kedves imának az egyszerűségében rejlik. Az Üdvözlégy Mária elimádkozásával elmélyítjük Isten Fia küldetésének legfontosabb eseményeit, amelyeket az Evangélium és a Szenthagyomány által kaptunk örökségbe. Fogjátok újra kézbe a rózsafüzért, fedezzétek fel az ima erejét a Szentírás fényében, a mindennapi élet körülményei között.“ II. János Pál
nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az imádkozási mód elterjedjen az egész világon. Tény, hogy már a 15. század második felében a rózsafüzér a hívek közkedvelt, népszerű imájává vált. A lourdesi majd a fatimai Mária-jelenések után korunk keresztényei újra fölfedezték a rózsafüzér imádság értékét. II. János Pál pápa pedig nem csak járult hozzá a terjesztéshez, hogy a Vatikáni rádió hullámain keresztül személyesen imádkozza a rózsafüzért, hanem a Rosarium Virginis Mariae című, 2002. októberében közzétett apostoli közlevéllel, és a rózsafüzér évének meghirdetésével újabb lendületet adott ennek az imagyakorlatnak.
A rózsafüzér története Nem könnyű meghatározni a rózsafüzér imádkozásának kezdeteit. Bizonyos formában megtalálható már az ősegyházban a sivatagokban rejtöző remeték körében. Búzaszemet vagy kavicsot használtak arra, hogy nagyobb figyelem ráfordítása nélkül számon tarthassák az imák és fohászok ritmikus lüktetését, miközben lelkük szentírási igazságokon elmélkedett. Feljegyzések hiányában csak annyit tudunk, hogy a rózsafüzér kezdetben a szerzetesek lelki életének volt fontos tényezője. Minden szerzetes közösség vagy társulat előírta vagy ajánlotta imagyakorlatai között, de a történelem nehéz perceiben minden hivő kezében ott volt a rózsafüzér. A hagyomány hosszú időn keresztül Szent Domonkost tartotta az "olvasó" megteremtőjének. Annyi bizonyos, hogy az ő nyomába lépő szerzetesek voltak a rózsafüzér imádság leglelkesebb terjesztői, főként a rózsafüzértársulatok alapításával. Ezt az imamódot 1478-ban IV. Sixtus pápa hagyta jóvá. A Domonkos-rendi szerzetesek, majd a karthauziak és a jezsuiták példája, lelkesedése is 2
Rózsafüzér ígéretek Aki a rózsafüzér imádkozásával hűségesen szolgál, jelentős kegyelmekben fog részesülni. 1. Különleges védelmem és legnagyobb kegyelmeket ígérem azoknak, akik a rózsafüzért imádkozzák. 2. A rózsafüzér erőteljes védelem lesz a pokollal szemben. Felőrli az erkölcstelenséget, csökkenti a bűnt, és legyőzi az eretnekséget. 3. Erényességet és jó munkát nyújt a gyarapodáshoz; a lélek bőséges isteni irgalomban fog részesülni; az emberek szívét visszahúzza a világ hiúságainak szeretetétől, és örökkévaló dolgok iránti vágyakozásra emeli. A lelkek ezáltal megtisztulnak. 4. Az a lélek, amelyik a rózsafüzér imádkozásával rám bízza magát, nem fog elveszni. 5. Aki őszintén imádkozza a rózsafüzért, fontolóra veszi és alkalmazza magára a szent hittitkokat, azt sosem győzi le a szerencsétlenség. Isten (folytatása a harmadik oldalon)
A Csíksomlyó-i kegytemplom
A Csíksomlyó-i kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült. 1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török támadásától. A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17–18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. A nép azonban István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzte el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak. A győztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról, a templomban maradtak pedig eléjük mentek és együtt adtak hálát Istennek a győzelemért. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1510 körül készült reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója ismeretlen. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatját, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik. A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében. 11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 114. szám
A szent keresztségben részesült: - Salamon Timea, Antal Richárd Máté, Sajgó Tamás Gergő, Makkai Máté, Oláh Péter, Daniel Máté Hunor, Timár Roland Attila.
Szentségi házasságot kötött: - Jason Braswell – Orosz Noémi.
Az Úr hazahívta: - Lakó Elvira, Veress András, Csortán István.
Irgalmas Jézus, adj neki örök nyugodalmat! A Gyermek Jézusról nevezett (Lisieux-i) Szent Teréz szűz és egyháztanító október 1 A franciaországi Alenconban született 1873ban. Édesanyját négyéves korában elvesztette, ezért a család Lisieux-be költözött. Két nővérének a Kármelbe való belépése után maga is erős vágyat érzett, hogy kövesse őket. Fiatal kora miatt édesapjával és egyik nővérével Rómába utazott, hogy XIII. Leó pápa engedélyét megszerezze. Ennek birtokában lépett be a karmeliták lisieux-i kolostorába. Egy évvel belépése után kapta a „Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett“ rendi nevet, és magára ölthette a szerzetesi ruhát. 1893-ban másod újonc-mesternő lett, és rövidesen elkezdett verseket írni. Az Egy lélek története című művében gyermekkori élményeit írta le. A lelkek üdvéért és az Egyház terjedéséért ajánlotta fel életét. Mindenkinek a saját kis útját kell járnia. Én rózsaesőt fogok hullatni az emberekre – tanította. Ezért ábrázolják feszülettel és rózsacsokorral a szentet. Ez a „kis út“ mindenki számára azt jelenti, hogy a saját adottságait, körülményeit felhasználva kell az életszentség útját 12
járni. Ez az út mindenkinek a saját útja. 1897. szeptember 30-án halt meg. 1923-ban boldoggá, 1925-ben szentté avatták, majd rövidesen a miszsziók pártfogójává, 1997. október 19-én II. János Pál pápa egyháztanítóvá nyilvánította. Egyik ereklyéjét elhozták a budapesti városmisszióra. A budapesti ünnepségek előtt több egyházmegyében is lehetőségük volt a híveknek tiszteletüket kifejezni. Szent Lukács evangélista október 18 Az antiochiai pogány családból származó Lukács jól ismerte a várost, és személyes ismerősei is voltak. Pál apostol kísérője és kedves orvosa, aki az apostol igehirdetése alapján írta meg evangéliumát. Másik könyvében, az Apostolok Cselekedeteiben az Egyház életének kezdetétől beszéli el az eseményeket Pál apostol első római tartózkodásáig. Hűségesen kitart Pál apostol mellett. Bemutatja, hogyan teljesíti az ősegyház Krisztus missziós parancsát. Pál vértanúsága után püspökként működött Achájában. Valószínűleg Patára városában lett vértanú. Szent Simon és Szent JúdásTádé apostolok október 25 Simon Kánában született, mellékneve: „Buzgó“. Júdás Tádé volt az, aki az utolsó vacsorán megkérdezte az Urat: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, nem a világnak?“ Jézus válasza: „A tanítás, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött.“ (Jn 14, 22-24). A nyugati egyház együtt ünnepli őket (mivel az Úr testvérei - rokonai közt ezek a nevek szerepelnek), a keleti egyházban azonban külön ünnepük van. Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú október 31 Az ukrajnai Munkács görög katolikus vértanú püspöke, akit a hitéhez való hűségéért és állhatatosságáért kegyetlenül üldöztek. 1947. november elsején nyerte el a vértanúkoronát. A magyar egyház mindenszentek ünnepe miatt ezen a napon emlékezik meg róla.
2008 október
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Üdvözlégy Mária ! Október, havában a világ minden templomában naponként mondják a szentolvasót és millió Üdvözlégy száll naponta a hívek ajkáról Máriához. A Miatyánkot is hatszor elmondjuk benne, Jézus imádságát, melyet az apostolok ideje óta mindennap imádkoznak a keresztények. Az egész Üdvözlégy, úgy ahogyan ma mondjuk, nem való ebből a korból, hanem a Lélek vezetése mellett lassan terebélyesedett el az egyház kertjében. Az üdvözlégy első tündöklő mondatai azonban, melyekre oly szeretettel tanítják az édesanyák kicsiny gyermekeiket, szintén az evangélium tüzéből kipattant szikrák. Hiszen ennek az imának első, harmatosan szép köszöntése ugyanaz, amellyel a másvilág küldötte, Gábriel angyal szólította meg a kedves, ifjú Szüzet: >>Üdvözölt légy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr legyen teveled!<< – >>Az Úr legyen veled<< az ószövetség egyik gyakori köszöntési módja, a >>kegyelemmel teljes<< ellenben egészen új valami volt, Isteni kijelentés alapján elhangzott szózat ez, mint a magban leendő hatalmas fa: benne van Mária szeplőtelen voltától Mária mennybevételéig az isteni szeretetnek minden túláradó adománya. Akkor még Mária maga sem értette meg egészen s a keresztények is csak lassan jöttek rá mindarra, amit ez jelent. Az üdvözlégy köszöntésének második része szintén az evangéliumból való, de nem angyal, hanem ember ajkán gyöngyözött. Tiszteletre méltó, idős asszony, Erzsébet, mondta először
midőn őt Mária Ain Karemben meglátogatta: >>Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!<< Máriának angyali és emberi köszöntését ott fűzték egymázhoz, ahol a legtovább izzott az evangélium parazsa a hagyomány alatt: Jeruzsálemben. Itt teljesített Erzsébet férje szolgálatot a templomban, itt töltötte Mária gyermekkorát és vett részt a világ megváltásában a Kálvária hegyén. Érthető tehát, hogy a jeruzsálemi mise-liturgiában már Kr.u. 350 táján ezzel
az evangéliumi imával köszöntötték Máriát, mégpedig az átváltozás után, mikor az oltáron ugyanaz a Jézus jelent meg, kit Mária szült a világra. Zarándokok hozhatták Rómába ezt az imádságot: mindenesetre már Nagy Szent Gergely pápa óta Advent IV. vasárnapjának felajánlási éneke volt. (folytatása a második oldalon)
