MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK A szent keresztségben részesült: - Bordás Adrienn, Pénzes Botond Mátyás, Ungvári Roland Levente József, Kurucz Botond Csanád, Simon Mónika, Panţiru Jennifer Bernadett, Téglás Adrienn, Botos Norbert, Veress Eszter Katalin, Kovács Sára, Szabó Antónia, Simon Johanna, Mandatos Ádám Lukács, Préda Norbert, Guin Tamás, Elekes Levente. Szentségi házasságot kötöttek: - Vizi Zsolt - Bencze Tünde, Ványolós Albert Csaba - Kelemen Elza, Kiss Sándor - Tanzoris Márta Laura, Molnár Levente - Bíró Erika, Tóth Béla - Györgyicze Melinda. Az Úr hazahívta: - Köpe Ida, Lőrincz Anna, Szabó Bálint, Molnár Róza, Fákó Ilona. Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
BOLDOG GIZELLA özvegy május 7. Bajorországban, született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor hercegfejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. A Scheyern várában tartott lakodalom után Gizella népes kísérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba,
Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizellát is királynévá koronázták. Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi várossá fejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott. István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, Passauban élt és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye. Lázas betegségekben, bőrbetegségekben szokták segítségét kérni. Példája: Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd! SZENT RITA özvegy május 22. Olaszországban született 1380-ban. Szülei jómódú emberek voltak. Rita az evangélium alapján a szegényebb életet kívánta. Sokat imádkozott, kereste Jézus akaratát, Isten kedvét. Férjével 18 évig élt békében és két fiuk született. A szomszédjával egyszer aztán mégis csak összeverekedett a férj és a verekedésben a szomszéd meggyilkolta Rita férjét. Fiai ekkor a helyi szokás szerint vérbosszút esküdtek. Ritának élete legnagyobb feladatát kellett megoldania: megbocsátani férje gyilkosának és fiait is rávenni a megbocsátásra. Sikerült neki. A vérbosszú elől menekülő szomszédot ő vezette biztonságba, fiait is lecsillapította. Ritát a "lehetetlen ügyek pártfogójának" nevezték. Fiai halála után szerzetbe vonult, a casciai Ágostonrendi apácákhoz. 1457. május 22-én halt meg. (Más forrás szerint 1434-ben.) A casciai kolostor templomában van a sírja, ma zarándokhely. Hivatalosan 1900-ban avatták szentté. Példája: Sok imával készülj minden feladatodra!
Új évfolyam 85. szám
2006 május - pünkösd hava
SEPSISZENTGYÖRGYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Üdvözlégy Mária! Naponta találkozom iskolába siető gyermekekkel. Viszik a nehéz táskát, a tornacipőt és egyéb felszerelést. Az utóbbi időben valami mást is észrevettem a kezükben. Tarka virágcsokrokat. Nem csoda ez, hiszen a kertekben nyílnak a virágok és szívesen vállalkoznak arra, hogy szeretetünk követei legyenek. Velük kedveskedünk a tanítónéniknek és anyák napján az édesanyáknak és nagymamáknak. Mindenki tudja, hogy sokféle virág van; szépségben, illatban és árban is különbözők. Vannak egyszerűbbek, mint az ibolya, az árvácska, a nefelejcs. Vannak mutatósabbak, mint az orgona, a tulipán, a liliom. Talán azt is tudjátok, hogy melyik virágot nevezzük a virágok királynőjének. Hát igen, a rózsát. Nemcsak a szirmai szépek, hanem finom az illata is. Őt illeti meg az első hely a virágok seregében. Minden virág szép a maga nemében, amint minden jó édesanya kedves, legkedvesebb a saját gyermeke számára. Amint azonban a virágoknak van egy királynője, éppen úgy az édesanyáknak is. Hogy ki ő, azt a keresztény gyermeknek könnyű kitalálnia. Ez a királynő nem más, mint Jézus édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária. Május hónapjában különös szeretettel emlékezünk rá és ezért tartunk tiszteletére minden este litániát. Erre figyelmeztet a harangszó is: Máriát dicsérni hívek jöjjetek! Kisfiú koromban egy kertész bácsi lakott a szomszédunkban. Kora tavasztól késő őszig nyíltak kertjében a szebbnél szebb virágok. Mindig szívesen fogadta látogatásomat és kedvem szerint választhattam egy-egy szál virágot. Legtöbbször a rózsát választottam. Nem véletlen, hogy Isten is így cselekedett. Amikor végignézett a föld leányainak virágoskertjén, megakadt a szeme a legszebb rózsán, az egyszerű názáreti leányon, Márián. A szorgalmas méhek mindig arra a virágra szállnak, amelyben mézet sejtenek. Mivel az Isten Máriát választotta Fia édesanyjául, érthető, ha megtöltötte szívét a szeretet, a kegyelem mézével. Ezért is nevezzük Máriát kegyelemmel teljes asszonynak. A Boldogságos Szűzről már nagyon sok képet festettek. Ezek közül az egyik legszebb Rafael alkotása. Sixtuszi Madonnának nevezzük. Egyszer megkérdezte valaki a híres festőtől: hogyan tudott egyetlen képben ilyen sok szépséget süríteni? Sok-sok édes(folytatása a második oldalon)
György Attila
(folytatás az első oldalról)
anyát megfigyeltem, válaszolta a művész és mindegyikben fölfedeztem valami szépet. Mindezt összegyűjtöttem és a Szűzanya arcára festettem... Így utánozta a nagy művész a Jóistent, aki egészen széppé tette Máriát. Azt mindenki tudja, mitől lesznek a virágok szépek? A jó talajtól, a langyos esőtől, a napsugár fényétől és melegétől. Ha a virágok elfordulnának a naptól, ha gyökereikkel nem szívnának nedvességet a földből, hamarosan elhervadnának. Ezért kell a
virágokat napos oldalra ültetnünk és szárazság idején gondosan öntözni. Mária ezért volt olyan szép, mert szíve minden szeretetével Isten felé fordult, magába szívta kegyelmét és Jézusnak ajándékozta anyai szívét. Minden édesanya büszke szép és jó gyermekeire. Mária a mi közös, égi édesanyánk. Bárcsak velünk is büszkélkedhetne, amikor bemutat szent Fiának! Ezért fordulunk hozzá nagy bizalommal és kérjük, hogy a legjobb Anyának valamennyien méltó gyermekei lehessünk.
Az „Üdvözlégy Mária“ története Az első Mária-imádságok még a Szűz Anya életében születhettek. Amikor meglátogatta Erzsébetet, a kedves rokon ajkán himnusz fakadt, hálaénekre ihlette az agg Simeont és Anna prófétaasszonyt is. Az első századok keresztény irodalmából számos Máriát dicsőítő költemény és szentbeszéd maradt ránk. Hozzá fohászkodik Szent Ephrém, Szent Methodusz, Szent András krétai püspök, Szent Szophroniusz jeruzsálemi pátriárka, Venantius Fortunatus, Albertus Magnus és sokan mások. A sokszor túlzónak tűnő költői rajongásokat messze fölülmúlja a legelső Mária-imádság egyszerű szépsége, amellyel a kis názáreti házban maga Isten ajándokozta meg Gábriel angyal által az emberiséget. „Üdvözlégy Mária...“ Az emberi szív Mária utáni vágyódásának ez a bensőséges megfogalmazása mégis csak lassan vált közkinccsé. A 16. századig hallgatnak róla a különböző liturgikus könyvek és breviáriumok, bár püspökök, szerzetesek és hitszónokok egyre gyakrabban ajánlják elmondását. Különösen a ferences és domonkos szerzetesek buzgólkodása terjeszti el a 13. században, de Berthold redensburgi ferences egyik prédikációjából 2
azt is megtudjuk, hogy még nagyon sokan vannak, akik nem ismerik és nem imádkozzák. Egyébként ugyanebből a századból származik a legrégibb magyar Üdvözlégy szövege a Königsbergi Töredékben. Ekkoriban az Üdvözlégynek még csak az első része volt használatos, tehát kis bővítéssel ugyanazok a szavak, amelyeket Lukács evangéliuma szerint - az angyal intézett a názáreti Szűzhöz. A szöveget IV. Orbán pápa (1261-64) egészítette ki Erzsébet köszöntésének egy mondatával: „És áldott a te méhednek gyümölcse“ s a következő két szót tette hozzá: „Jézus. Amen.“ A 15. században egyházi írók és szónokok újabb bővítést ajánlottak: „Aszszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért“. A halál órájára való hivatkozás 1493-ban került be a breviáriumba Berthold mainzi érsek intézkedésére, majd a ferencesek Párizsban 1525-ben összeállított rendi imakönyve tartalmazza írásbeli bizonyítékát. Az ő befolyásukra a 16. század közepén V. Pius pápa a római breviáriumba is fölvette. Így jelent meg az Üdvözlégy végleges alakja 1568ban, amelyet ma is változatlanul mondunk.
Jézus táplálékul adta nekünk Szent Testét és Vérét az Oltáriszentségben. Ő mindenkit meghív asztalához. A 2006-os évben először járultak Jézus asztalához harmadik osztályos gyermekeink. Kívánjuk, hogy gyakori vendégei legyenek Jézusnak s az Oltáriszentség által nőjjenek igazi, nagykorú keresz ténnyé.
Alber Kund Konrád Bakk Hanna Bakó István Bardócz Eszter Bernád Alpár Nimród Birta Andrea Bodó Rápolti Réka Bodor Tímea Bogyó István Csürös Kinga Daczó Attila Deák Brigitta Deák Izabella Demeter Réka Despa Boglárka Dézsi András Dézsi Henrietta Dobricza Endre Erdei Anita Ferencz Lóránt Gál Edina Gergely Noémi Gorschi Róbert Krisztián Gubás Szende Guczuly Kincső Hunyadi Hunor Imreh Szilárd-István Jakab Zalán Jánosi Kriszta Annika Kalló Carmen Mária Kanyó Szilveszter Kasléder György Lóránd
Kádár Etele Kádár Zsolt Kányádi Norbert Kálnoky Vince Kelemen Kincső Kiss Csongor-Sándor Kocsis Boldizsár Noémi Kósa Mária Ildikó Kosztándi Csilla Noémi Kozma Beatrix Kozma Szidónia Kuti Nándor Levente Laczkó Hunor Ladó Róbert Lönhárt Eszter Beáta Lőrincz Kincső Lőrincz Máté Marin Andrea Renata Máté Zselyke Mocan Zakariás Mihály Tünde Molnár Andrea Nagy Csongor Tamás Nagy Gellért Nagy Izabella-Mária Nagy Lóránd Nagy Szende Negulescu Ágota Aliz Németh Antónia Opra Balázs József Pakott Mária Bernadett Pál Kincső
Perpits Ede Péter Ildikó Kinga Péter Szabolcs Sándor Tas Levente Schwartz Béla Sebestyén Norbert Sebő Hunor László Stefán Csaba Stefán Renato Sütő Ákos Szabó András Alpár Szabó Boglárka Szabó Fruzsina Székely Botond Székely Gitta Tamás Henrietta Tamási István Zsolt Tasnádi Tekla Timár Heny Andrea Timár Zoltán Timár Zsuzsanna Tóth György Botond Tóth Krisztián Tóth Wagner Apor Trăistaru Mátyás Tulit Boglárka Váncsa Hunor Sándor Vay Alpár Flórián Volonts László Romulus Volonts Levente Remus Zsiga Karola
7
Horváth Béla: Pünkösdi könyörgés Taníts a Tűzre: Jöjj el Mennyei Galamb, taníts meg Téged zengeni! Tüzed ropogjon bátor versemen, Repülj szívembe, forró szerelem!
Innám a császár égő olaját: Te vad tüzét Tüzedbe fojtanád! Vagy én is lennék forró hamu bár: Te forróbb lennél, Legforróbb Sugár!
A tűrhetetlen Tüzet akarom, Akit nem olt ki semmi hatalom, Te gyújts föl engem, tüzes Jóbarát Hadd hordom szét az Egek sugarát!
Te védesz engem, azért oly kevés A gyötrelem, a sűrű szenvedés –, De két kezembe ömlik Sugarad, És hóhéraim porba hullanak.
Add éghetetlen égi tüzedet Te véghetetlen zúgó üzenet, Te csalhatatlan örök csillanás: Te égess engem, Pünkösdi Parázs!
Te Jótanácsom, Édes Orvosom, Az Ég Parazsát vígan hordozom S gaz világba írok Jeleket Égő Csodáddal, Bátor Szeretet!
A máglyán is a régi vértanúk Ették a füstöt, kormot és hamut, Mert tüzességed tűznél hevesebb – Én sem akarok lenni kevesebb!
Tüzes Galamb, terítsd ki szárnyadat Legyen szavamnak szárnya általad! Jőjj el Sugallat, jőjj el, jőjj Erő! A kába földön zúgva törj elő!
Sodorj el engem, harsány Kegyelem: Bátor szelídség, gyúlj ki keblemen, Mert ugyan bennem vagy Te csontomig –, De megölöm, mi Téged szomorít! A keresztény ember számára Isten nem a messze távolban lakó, elérhetetlen és fölfoghatatlan, minden fölött álló lény, hanem az, Akit meg lehet szólítani. Akik bátrak és „Atyjuknak“ szólítják, azok „gyermekei“ lesznek. Már nem rabszolgák, nem foglyok, nem halálraítéltek, akik az evilág, a földi gondok, betegség, szenvedés siralomházából kiáltanak fölfelé, hanem szabadok, az életre hivatottak, akik előtt azért áll a jövő, mert az Isten szemébe nézhetnek. Isten nevének hívása fölszabadít bennünket a mindennapok magától értetődő unalmától és a semmitmondó véleményektől. Az ima erősíti bennünk a sok emberi manipuláció elleni szembenállást, mert Isten életének ad helyet a lelkünkben. Ma már csak az ima képes arra, hogy a felénk közeledő Isten bennsőséges közelségébe vigyen bennünket. J. B. Metz 6
„Az angyal belépett hozzá és megszólította: Üdvözlégy kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottab vagy minden asszonynál.“ Lk 1,28 Ha valaki megkérdezi tőlünk, miért ünnepeljük oly lelkesen Jézus édesanyját, vajon mit válaszoljunk? Nyilvánvaló, hogy válaszunk akkor lesz megfelelő, ha összhangban van Isten szavával, Isten tetteivel. Hogy miféle szóra és tettre kell itt gondolnunk, azt nem nehéz kitalálnunk. Az evangélium beszámolója szerint az Isten az üdvösségre szóló meghívásunkat egy leány megszólításával kezdte. Ezzel a tettével folytatta teremtő munkáját. Gondoljunk arra, hogy mindnyájunk élete édesanyánkban, édesanyánkkal kezdődött. Ki tudná felsorolni az életadó és életőrző anyai szolgálat sokrétű tevékenységét? Milyen életnövesztő fényesség és melegség árad az anyaságban újjászületett asszony szívéből? Milyen szegények lennénk nélküle, milyen gazdagok vagyunk általa. A legtöbb ember életében az édesanyával történt találkozás folytatódik a hitvestárssal történő egyesülésben. A saját édesanyja után az ember számára sorsdöntő a saját gyermekei anyjával megvalósuló bensőséges találkozás. Minden ember egy anya karjában érkezik a létezés partjára és a szerelem krisztusi formájában, a házasságban is asszonyi kéz vezet, vezethet a boldogság partjára. Két olyan sorsdöntő találkozás ez, amely meghatározza az egyes ember és az emberi közösségek életét. Bármelyik találkozás kudarcot vall, létünk végzetes sérüléseket szenved. Mivel Isten a természetesre építi kegyelmi rendjét, érthető, ha üdvözítő tevékenységében fontos szerepet szán a hitveseknek, az édesanyáknak. Ezért szólította meg Máriát angyala által, amikor elhatározta Istennel való kaopcsolatunk
újjárendezését. Az üdvösségre szánt emberiség elé olyan asszonyt állított, aki a tisztaság, a hit és a szeretet fényében tündököl. Nem a testi, érzékekre ható szépség képviselője ő, hanem a lelki szépségek hordozója. Benne mutatta meg Isten a női lélek igazi értékeit, általa helyezte a példaadás gyertyatartójára. Keresztény hitünk szerint Mária a Szentlélek közreműködésével foganta gyermekét és olyan anyaságra mondott igent, amit a világ szemében nem tudott igazolni. A Szentlélek már a kezdet kezdetén kitágította Mária szívét és anyasága nem korlátozódik Jézus személyiségére. Mária karjai nem azért ölelték Jézust, hogy megtartsák a maga számára. Együtt járta Jézussal a másokért vállalt élet útját és örömét találta abban, hogy isteni fiát nekünk ajándékozhatja. A Szentlélek által megvilágosítva felismerte az odaadás lélekifjító tavaszát és megtanulta a legszebb anyai mozdulatot: a másokért vállalt szolgálat mindent felülmúló értékét. Ezért nem kívánja Mária, hogy hódolattal boruljunk lábai elé. Inkább ő akarja ezt tenni, amikor Fiához hasonlóan a lelkünket tisztítja. Nem a dicsőség fényében akar tündökölni, hanem az Istennek tetsző életre szeretné minden gyermekét elvezetni. „Műve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki.“ Zsid 5,9 Egy vallásos édesanya mondotta gyermekeinek Jézus mennybemenetelére utalva: Ma van Üdvözítőnk trónfoglalásának napja. Minden ünnep tartogat számunkra valami ajándékot. Vajon mit kérjünk Jézustól? Elsősorban azt, hogy akarjunk, tudjunk mi is felfelé néző és törekvő emberek lenni. Ne vesszünk el a földízű (folytatása a negyedik oldalon) 3
(folytatás a harmadik oldalról)
vágyak ködös világában, lássuk meg a komoly lelki élet múlhatatlan szépségét. Az ember számára mindig nagy a kísértés, hogy a világ káprázatában megfeledkezzék igazi otthonáról, amit Jézus ígért követői számára. Azt is tudnunk kell, hogy a sátán mindent elkövet annak érdekében, hogy támogassa bűnös feledékenységünket. Tudnunk kell, hogy a „sátán nem ostoba. Rá tudja venni az embereket arra, hogy úgy lássák a mennyországot, ahogyan a poklot kellene látni; úgy féljenek a kegyelem eszközeitől, ahogyan bűntől félnek. S ezt nem a fény, hanem a sötétség; nem a valóság, hanem az árnyak; nem a világosság és a tények, hanem az álmok és rémlátások eszközével teszi.“ (Thomas Merton, Hétlépcsős hegy, 30)
A hazatérő Jézus lelkére kötötte apostolainak, hogy igehírdetésük által biztosítsák szellemi, kegyelmi jelenlétét a világban. Győzzék meg az embereket arról, milyen szegények, milyen boldogtalanok, ha nem fordulnak az „Isten hegyei“ felé. Egy hároméves kislánynak néhány napra elutazott az édesanyja. A gyermek hirtelen belázasodott, az édesapja orvoshoz vitte. Ő azonban semmi betegséget nem fedezett fel a kislányban. Végre megérkezett az édesanya és a kislány láza azonnal elmúlt. A mai világot is sokféle láz gyötri. A világ bölcsei igyekeznek megállapítani betegsége okát és ezt követően orvosolni bajait. Az igazi baj így határozható meg: Isten távolléte a világtól. Nincs sürgetőbb feladatunk, mint megszüntetni az ebből adódó lázas állapotot.
Nedeczki György:
Az édesanyákhoz Ember, ki járod életgolgotád Örökké szeresd az édesanyád! Ő adott néked földi életet, Hogy élhess, Nagyon sokat szenvedett. Két gyönge karja érted fáradott, Ne okozz néki soha bánatot, Óvd minden gondtól Drága jó szívét, Kérd a Teremtőt, védje életét.
4
Ha megbántottad, esd bocsánatát, Ne feledd, ember, Nincsen több anyád! Ha fáradt szemed este lehunyod, Első imád csak érte mondhatod. Anyák, ti drága földi angyalok, Legyen virágos életutatok! Ne sújtson rátok az élet vaskeze, Ezt kéri szívünk hálaéneke. Mi lecsókoljuk bánatkönnyetek... ... Isten áldása legyen veletek!
Kelj útra hát! Neked írom ezt a levelet, neked, aki törekszel arra, hogy megvalósítsd önmagad. Bárcsak válladra tehetném a kezem, és útrakelhetnék veled. Közösen fordulnánk ahhoz, aki anélkül, hogy ráderőltetné magát, mégis kitartóan kísér téged, akár ismered, akár nem... A szív csöndjében fáradhatatlanul szól hangja: Ne félj, veled vagyok! Örömre hív, nem búbánatra. Arra szeretnélek ösztönözni, hogy életeddel írd meg a közte és közted szövődő szeretet költeményét. Alkalmi versre gondolok, olyanra, amely szürke hétköznapjaidra sugárzó örömet önt. Isten sziporkázó vidámságáról énekeljen a szíved. Ki valósíthatná meg önmagát enélkül? Függetlenül attól, hogy miben hiszel, miben kételkedsz: ő öröktől fogva valami lélegzetelállítót gondolt el rólad. Senki sem válaszolhat erre helyetted. Egyedül rajtad múlik a dolog. Igaz, a legnagyobb kockázat számunkra az, ami elé állít mindnyájunkat az Alázatosszívű. Ez a következő: „Éljük át Jézussal a húsvétot, az átmenetet, átvonulást.“ Ez azt jelenti, hogy vele együtt átmegyünk a halálból az életre. Naponta elkísérjük Őt az egész emberiségért vállalt haláltusájáig, ugyanakkor naponta részt veszünk feltámadásában is. Öröm ez, nem lesújtottság. Bízzunk Rá mindig mindent, még testünk fáradtságát is... Mondj el neki mindent, és engedd, hogy fölcsendüljön benned az ének az élet fénylő ajándékáért. Mondj el neki mindent, még a kimondhatatlant is,
azt is, amit képtelenségnek tartasz. Ha nehezen értenéd meg szavait, azt is mond meg neki őszintén. Küzdelmed közepette szót, meglátást kapsz ajándékba viszonzásul, és kivirágzik benned az öröm. Hogyan valósítsam meg önmagam, ha múltam valamelyik képe hamuval fedi el az élő víz forrásait? kérdezel tovább. Egyetlen sóhaj a szíved mélyéből - és máris túlárad benned a bizalom. Ami megláncol téged: Isten gondja lesz. Önmagad megvalósítása? Talán visszariadsz egy döntéstől attól való félelmedben, hogy a rossz utat választod? S ha határozatlanságod futóhomokjába süllyedsz? Légy tisztában vele: Minden Krisztusnak mondott életre szóló „igen“hez tapad egy darabka tévedés, de a hit aktusa kezdettől fogva megtisztítóan beragyogja életünknek ezt a részét is. Kelj útra hát anélkül, hogy látnál, ráhagyatkozva Isten szavára! Ne hivatkozz tovább a benned terjengő sötétségre, mintegy ezzel igazolva vonakodásodat. Boldog az, aki elrántja a kezét szeme elől, hogy azután belebocsátkozzék az élet legmerészebb kockázatába: átéli húsvétot Krisztussal és vele együtt új életre jut. Önmagad megvalósítása? Légy azzá, aki a szíved mélyén vagy! Van Atyád, légy azzá, aki vagy - gyermekévé! Íly módon kitárulnak előtted a gyermekség kapui és rácsodálkozol a szeretetre. Testvéred: Roger Schütz
5
(folytatás a harmadik oldalról)
vágyak ködös világában, lássuk meg a komoly lelki élet múlhatatlan szépségét. Az ember számára mindig nagy a kísértés, hogy a világ káprázatában megfeledkezzék igazi otthonáról, amit Jézus ígért követői számára. Azt is tudnunk kell, hogy a sátán mindent elkövet annak érdekében, hogy támogassa bűnös feledékenységünket. Tudnunk kell, hogy a „sátán nem ostoba. Rá tudja venni az embereket arra, hogy úgy lássák a mennyországot, ahogyan a poklot kellene látni; úgy féljenek a kegyelem eszközeitől, ahogyan bűntől félnek. S ezt nem a fény, hanem a sötétség; nem a valóság, hanem az árnyak; nem a világosság és a tények, hanem az álmok és rémlátások eszközével teszi.“ (Thomas Merton, Hétlépcsős hegy, 30)
A hazatérő Jézus lelkére kötötte apostolainak, hogy igehírdetésük által biztosítsák szellemi, kegyelmi jelenlétét a világban. Győzzék meg az embereket arról, milyen szegények, milyen boldogtalanok, ha nem fordulnak az „Isten hegyei“ felé. Egy hároméves kislánynak néhány napra elutazott az édesanyja. A gyermek hirtelen belázasodott, az édesapja orvoshoz vitte. Ő azonban semmi betegséget nem fedezett fel a kislányban. Végre megérkezett az édesanya és a kislány láza azonnal elmúlt. A mai világot is sokféle láz gyötri. A világ bölcsei igyekeznek megállapítani betegsége okát és ezt követően orvosolni bajait. Az igazi baj így határozható meg: Isten távolléte a világtól. Nincs sürgetőbb feladatunk, mint megszüntetni az ebből adódó lázas állapotot.
Nedeczki György:
Az édesanyákhoz Ember, ki járod életgolgotád Örökké szeresd az édesanyád! Ő adott néked földi életet, Hogy élhess, Nagyon sokat szenvedett. Két gyönge karja érted fáradott, Ne okozz néki soha bánatot, Óvd minden gondtól Drága jó szívét, Kérd a Teremtőt, védje életét.
4
Ha megbántottad, esd bocsánatát, Ne feledd, ember, Nincsen több anyád! Ha fáradt szemed este lehunyod, Első imád csak érte mondhatod. Anyák, ti drága földi angyalok, Legyen virágos életutatok! Ne sújtson rátok az élet vaskeze, Ezt kéri szívünk hálaéneke. Mi lecsókoljuk bánatkönnyetek... ... Isten áldása legyen veletek!
Kelj útra hát! Neked írom ezt a levelet, neked, aki törekszel arra, hogy megvalósítsd önmagad. Bárcsak válladra tehetném a kezem, és útrakelhetnék veled. Közösen fordulnánk ahhoz, aki anélkül, hogy ráderőltetné magát, mégis kitartóan kísér téged, akár ismered, akár nem... A szív csöndjében fáradhatatlanul szól hangja: Ne félj, veled vagyok! Örömre hív, nem búbánatra. Arra szeretnélek ösztönözni, hogy életeddel írd meg a közte és közted szövődő szeretet költeményét. Alkalmi versre gondolok, olyanra, amely szürke hétköznapjaidra sugárzó örömet önt. Isten sziporkázó vidámságáról énekeljen a szíved. Ki valósíthatná meg önmagát enélkül? Függetlenül attól, hogy miben hiszel, miben kételkedsz: ő öröktől fogva valami lélegzetelállítót gondolt el rólad. Senki sem válaszolhat erre helyetted. Egyedül rajtad múlik a dolog. Igaz, a legnagyobb kockázat számunkra az, ami elé állít mindnyájunkat az Alázatosszívű. Ez a következő: „Éljük át Jézussal a húsvétot, az átmenetet, átvonulást.“ Ez azt jelenti, hogy vele együtt átmegyünk a halálból az életre. Naponta elkísérjük Őt az egész emberiségért vállalt haláltusájáig, ugyanakkor naponta részt veszünk feltámadásában is. Öröm ez, nem lesújtottság. Bízzunk Rá mindig mindent, még testünk fáradtságát is... Mondj el neki mindent, és engedd, hogy fölcsendüljön benned az ének az élet fénylő ajándékáért. Mondj el neki mindent, még a kimondhatatlant is,
azt is, amit képtelenségnek tartasz. Ha nehezen értenéd meg szavait, azt is mond meg neki őszintén. Küzdelmed közepette szót, meglátást kapsz ajándékba viszonzásul, és kivirágzik benned az öröm. Hogyan valósítsam meg önmagam, ha múltam valamelyik képe hamuval fedi el az élő víz forrásait? kérdezel tovább. Egyetlen sóhaj a szíved mélyéből - és máris túlárad benned a bizalom. Ami megláncol téged: Isten gondja lesz. Önmagad megvalósítása? Talán visszariadsz egy döntéstől attól való félelmedben, hogy a rossz utat választod? S ha határozatlanságod futóhomokjába süllyedsz? Légy tisztában vele: Minden Krisztusnak mondott életre szóló „igen“hez tapad egy darabka tévedés, de a hit aktusa kezdettől fogva megtisztítóan beragyogja életünknek ezt a részét is. Kelj útra hát anélkül, hogy látnál, ráhagyatkozva Isten szavára! Ne hivatkozz tovább a benned terjengő sötétségre, mintegy ezzel igazolva vonakodásodat. Boldog az, aki elrántja a kezét szeme elől, hogy azután belebocsátkozzék az élet legmerészebb kockázatába: átéli húsvétot Krisztussal és vele együtt új életre jut. Önmagad megvalósítása? Légy azzá, aki a szíved mélyén vagy! Van Atyád, légy azzá, aki vagy - gyermekévé! Íly módon kitárulnak előtted a gyermekség kapui és rácsodálkozol a szeretetre. Testvéred: Roger Schütz
5
Horváth Béla: Pünkösdi könyörgés Taníts a Tűzre: Jöjj el Mennyei Galamb, taníts meg Téged zengeni! Tüzed ropogjon bátor versemen, Repülj szívembe, forró szerelem!
Innám a császár égő olaját: Te vad tüzét Tüzedbe fojtanád! Vagy én is lennék forró hamu bár: Te forróbb lennél, Legforróbb Sugár!
A tűrhetetlen Tüzet akarom, Akit nem olt ki semmi hatalom, Te gyújts föl engem, tüzes Jóbarát Hadd hordom szét az Egek sugarát!
Te védesz engem, azért oly kevés A gyötrelem, a sűrű szenvedés –, De két kezembe ömlik Sugarad, És hóhéraim porba hullanak.
Add éghetetlen égi tüzedet Te véghetetlen zúgó üzenet, Te csalhatatlan örök csillanás: Te égess engem, Pünkösdi Parázs!
Te Jótanácsom, Édes Orvosom, Az Ég Parazsát vígan hordozom S gaz világba írok Jeleket Égő Csodáddal, Bátor Szeretet!
A máglyán is a régi vértanúk Ették a füstöt, kormot és hamut, Mert tüzességed tűznél hevesebb – Én sem akarok lenni kevesebb!
Tüzes Galamb, terítsd ki szárnyadat Legyen szavamnak szárnya általad! Jőjj el Sugallat, jőjj el, jőjj Erő! A kába földön zúgva törj elő!
Sodorj el engem, harsány Kegyelem: Bátor szelídség, gyúlj ki keblemen, Mert ugyan bennem vagy Te csontomig –, De megölöm, mi Téged szomorít! A keresztény ember számára Isten nem a messze távolban lakó, elérhetetlen és fölfoghatatlan, minden fölött álló lény, hanem az, Akit meg lehet szólítani. Akik bátrak és „Atyjuknak“ szólítják, azok „gyermekei“ lesznek. Már nem rabszolgák, nem foglyok, nem halálraítéltek, akik az evilág, a földi gondok, betegség, szenvedés siralomházából kiáltanak fölfelé, hanem szabadok, az életre hivatottak, akik előtt azért áll a jövő, mert az Isten szemébe nézhetnek. Isten nevének hívása fölszabadít bennünket a mindennapok magától értetődő unalmától és a semmitmondó véleményektől. Az ima erősíti bennünk a sok emberi manipuláció elleni szembenállást, mert Isten életének ad helyet a lelkünkben. Ma már csak az ima képes arra, hogy a felénk közeledő Isten bennsőséges közelségébe vigyen bennünket. J. B. Metz 6
„Az angyal belépett hozzá és megszólította: Üdvözlégy kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottab vagy minden asszonynál.“ Lk 1,28 Ha valaki megkérdezi tőlünk, miért ünnepeljük oly lelkesen Jézus édesanyját, vajon mit válaszoljunk? Nyilvánvaló, hogy válaszunk akkor lesz megfelelő, ha összhangban van Isten szavával, Isten tetteivel. Hogy miféle szóra és tettre kell itt gondolnunk, azt nem nehéz kitalálnunk. Az evangélium beszámolója szerint az Isten az üdvösségre szóló meghívásunkat egy leány megszólításával kezdte. Ezzel a tettével folytatta teremtő munkáját. Gondoljunk arra, hogy mindnyájunk élete édesanyánkban, édesanyánkkal kezdődött. Ki tudná felsorolni az életadó és életőrző anyai szolgálat sokrétű tevékenységét? Milyen életnövesztő fényesség és melegség árad az anyaságban újjászületett asszony szívéből? Milyen szegények lennénk nélküle, milyen gazdagok vagyunk általa. A legtöbb ember életében az édesanyával történt találkozás folytatódik a hitvestárssal történő egyesülésben. A saját édesanyja után az ember számára sorsdöntő a saját gyermekei anyjával megvalósuló bensőséges találkozás. Minden ember egy anya karjában érkezik a létezés partjára és a szerelem krisztusi formájában, a házasságban is asszonyi kéz vezet, vezethet a boldogság partjára. Két olyan sorsdöntő találkozás ez, amely meghatározza az egyes ember és az emberi közösségek életét. Bármelyik találkozás kudarcot vall, létünk végzetes sérüléseket szenved. Mivel Isten a természetesre építi kegyelmi rendjét, érthető, ha üdvözítő tevékenységében fontos szerepet szán a hitveseknek, az édesanyáknak. Ezért szólította meg Máriát angyala által, amikor elhatározta Istennel való kaopcsolatunk
újjárendezését. Az üdvösségre szánt emberiség elé olyan asszonyt állított, aki a tisztaság, a hit és a szeretet fényében tündököl. Nem a testi, érzékekre ható szépség képviselője ő, hanem a lelki szépségek hordozója. Benne mutatta meg Isten a női lélek igazi értékeit, általa helyezte a példaadás gyertyatartójára. Keresztény hitünk szerint Mária a Szentlélek közreműködésével foganta gyermekét és olyan anyaságra mondott igent, amit a világ szemében nem tudott igazolni. A Szentlélek már a kezdet kezdetén kitágította Mária szívét és anyasága nem korlátozódik Jézus személyiségére. Mária karjai nem azért ölelték Jézust, hogy megtartsák a maga számára. Együtt járta Jézussal a másokért vállalt élet útját és örömét találta abban, hogy isteni fiát nekünk ajándékozhatja. A Szentlélek által megvilágosítva felismerte az odaadás lélekifjító tavaszát és megtanulta a legszebb anyai mozdulatot: a másokért vállalt szolgálat mindent felülmúló értékét. Ezért nem kívánja Mária, hogy hódolattal boruljunk lábai elé. Inkább ő akarja ezt tenni, amikor Fiához hasonlóan a lelkünket tisztítja. Nem a dicsőség fényében akar tündökölni, hanem az Istennek tetsző életre szeretné minden gyermekét elvezetni. „Műve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki.“ Zsid 5,9 Egy vallásos édesanya mondotta gyermekeinek Jézus mennybemenetelére utalva: Ma van Üdvözítőnk trónfoglalásának napja. Minden ünnep tartogat számunkra valami ajándékot. Vajon mit kérjünk Jézustól? Elsősorban azt, hogy akarjunk, tudjunk mi is felfelé néző és törekvő emberek lenni. Ne vesszünk el a földízű (folytatása a negyedik oldalon) 3
(folytatás az első oldalról)
anyát megfigyeltem, válaszolta a művész és mindegyikben fölfedeztem valami szépet. Mindezt összegyűjtöttem és a Szűzanya arcára festettem... Így utánozta a nagy művész a Jóistent, aki egészen széppé tette Máriát. Azt mindenki tudja, mitől lesznek a virágok szépek? A jó talajtól, a langyos esőtől, a napsugár fényétől és melegétől. Ha a virágok elfordulnának a naptól, ha gyökereikkel nem szívnának nedvességet a földből, hamarosan elhervadnának. Ezért kell a
virágokat napos oldalra ültetnünk és szárazság idején gondosan öntözni. Mária ezért volt olyan szép, mert szíve minden szeretetével Isten felé fordult, magába szívta kegyelmét és Jézusnak ajándékozta anyai szívét. Minden édesanya büszke szép és jó gyermekeire. Mária a mi közös, égi édesanyánk. Bárcsak velünk is büszkélkedhetne, amikor bemutat szent Fiának! Ezért fordulunk hozzá nagy bizalommal és kérjük, hogy a legjobb Anyának valamennyien méltó gyermekei lehessünk.
Az „Üdvözlégy Mária“ története Az első Mária-imádságok még a Szűz Anya életében születhettek. Amikor meglátogatta Erzsébetet, a kedves rokon ajkán himnusz fakadt, hálaénekre ihlette az agg Simeont és Anna prófétaasszonyt is. Az első századok keresztény irodalmából számos Máriát dicsőítő költemény és szentbeszéd maradt ránk. Hozzá fohászkodik Szent Ephrém, Szent Methodusz, Szent András krétai püspök, Szent Szophroniusz jeruzsálemi pátriárka, Venantius Fortunatus, Albertus Magnus és sokan mások. A sokszor túlzónak tűnő költői rajongásokat messze fölülmúlja a legelső Mária-imádság egyszerű szépsége, amellyel a kis názáreti házban maga Isten ajándokozta meg Gábriel angyal által az emberiséget. „Üdvözlégy Mária...“ Az emberi szív Mária utáni vágyódásának ez a bensőséges megfogalmazása mégis csak lassan vált közkinccsé. A 16. századig hallgatnak róla a különböző liturgikus könyvek és breviáriumok, bár püspökök, szerzetesek és hitszónokok egyre gyakrabban ajánlják elmondását. Különösen a ferences és domonkos szerzetesek buzgólkodása terjeszti el a 13. században, de Berthold redensburgi ferences egyik prédikációjából 2
azt is megtudjuk, hogy még nagyon sokan vannak, akik nem ismerik és nem imádkozzák. Egyébként ugyanebből a századból származik a legrégibb magyar Üdvözlégy szövege a Königsbergi Töredékben. Ekkoriban az Üdvözlégynek még csak az első része volt használatos, tehát kis bővítéssel ugyanazok a szavak, amelyeket Lukács evangéliuma szerint - az angyal intézett a názáreti Szűzhöz. A szöveget IV. Orbán pápa (1261-64) egészítette ki Erzsébet köszöntésének egy mondatával: „És áldott a te méhednek gyümölcse“ s a következő két szót tette hozzá: „Jézus. Amen.“ A 15. században egyházi írók és szónokok újabb bővítést ajánlottak: „Aszszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért“. A halál órájára való hivatkozás 1493-ban került be a breviáriumba Berthold mainzi érsek intézkedésére, majd a ferencesek Párizsban 1525-ben összeállított rendi imakönyve tartalmazza írásbeli bizonyítékát. Az ő befolyásukra a 16. század közepén V. Pius pápa a római breviáriumba is fölvette. Így jelent meg az Üdvözlégy végleges alakja 1568ban, amelyet ma is változatlanul mondunk.
Jézus táplálékul adta nekünk Szent Testét és Vérét az Oltáriszentségben. Ő mindenkit meghív asztalához. A 2006-os évben először járultak Jézus asztalához harmadik osztályos gyermekeink. Kívánjuk, hogy gyakori vendégei legyenek Jézusnak s az Oltáriszentség által nőjjenek igazi, nagykorú keresz ténnyé.
Alber Kund Konrád Bakk Hanna Bakó István Bardócz Eszter Bernád Alpár Nimród Birta Andrea Bodó Rápolti Réka Bodor Tímea Bogyó István Csürös Kinga Daczó Attila Deák Brigitta Deák Izabella Demeter Réka Despa Boglárka Dézsi András Dézsi Henrietta Dobricza Endre Erdei Anita Ferencz Lóránt Gál Edina Gergely Noémi Gorschi Róbert Krisztián Gubás Szende Guczuly Kincső Hunyadi Hunor Imreh Szilárd-István Jakab Zalán Jánosi Kriszta Annika Kalló Carmen Mária Kanyó Szilveszter Kasléder György Lóránd
Kádár Etele Kádár Zsolt Kányádi Norbert Kálnoky Vince Kelemen Kincső Kiss Csongor-Sándor Kocsis Boldizsár Noémi Kósa Mária Ildikó Kosztándi Csilla Noémi Kozma Beatrix Kozma Szidónia Kuti Nándor Levente Laczkó Hunor Ladó Róbert Lönhárt Eszter Beáta Lőrincz Kincső Lőrincz Máté Marin Andrea Renata Máté Zselyke Mocan Zakariás Mihály Tünde Molnár Andrea Nagy Csongor Tamás Nagy Gellért Nagy Izabella-Mária Nagy Lóránd Nagy Szende Negulescu Ágota Aliz Németh Antónia Opra Balázs József Pakott Mária Bernadett Pál Kincső
Perpits Ede Péter Ildikó Kinga Péter Szabolcs Sándor Tas Levente Schwartz Béla Sebestyén Norbert Sebő Hunor László Stefán Csaba Stefán Renato Sütő Ákos Szabó András Alpár Szabó Boglárka Szabó Fruzsina Székely Botond Székely Gitta Tamás Henrietta Tamási István Zsolt Tasnádi Tekla Timár Heny Andrea Timár Zoltán Timár Zsuzsanna Tóth György Botond Tóth Krisztián Tóth Wagner Apor Trăistaru Mátyás Tulit Boglárka Váncsa Hunor Sándor Vay Alpár Flórián Volonts László Romulus Volonts Levente Remus Zsiga Karola
7
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK A szent keresztségben részesült: - Bordás Adrienn, Pénzes Botond Mátyás, Ungvári Roland Levente József, Kurucz Botond Csanád, Simon Mónika, Panţiru Jennifer Bernadett, Téglás Adrienn, Botos Norbert, Veress Eszter Katalin, Kovács Sára, Szabó Antónia, Simon Johanna, Mandatos Ádám Lukács, Préda Norbert, Guin Tamás, Elekes Levente. Szentségi házasságot kötöttek: - Vizi Zsolt - Bencze Tünde, Ványolós Albert Csaba - Kelemen Elza, Kiss Sándor - Tanzoris Márta Laura, Molnár Levente - Bíró Erika, Tóth Béla - Györgyicze Melinda. Az Úr hazahívta: - Köpe Ida, Lőrincz Anna, Szabó Bálint, Molnár Róza, Fákó Ilona. Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
BOLDOG GIZELLA özvegy május 7. Bajorországban, született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor hercegfejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. A Scheyern várában tartott lakodalom után Gizella népes kísérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba,
Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizellát is királynévá koronázták. Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi várossá fejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott. István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, Passauban élt és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye. Lázas betegségekben, bőrbetegségekben szokták segítségét kérni. Példája: Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd! SZENT RITA özvegy május 22. Olaszországban született 1380-ban. Szülei jómódú emberek voltak. Rita az evangélium alapján a szegényebb életet kívánta. Sokat imádkozott, kereste Jézus akaratát, Isten kedvét. Férjével 18 évig élt békében és két fiuk született. A szomszédjával egyszer aztán mégis csak összeverekedett a férj és a verekedésben a szomszéd meggyilkolta Rita férjét. Fiai ekkor a helyi szokás szerint vérbosszút esküdtek. Ritának élete legnagyobb feladatát kellett megoldania: megbocsátani férje gyilkosának és fiait is rávenni a megbocsátásra. Sikerült neki. A vérbosszú elől menekülő szomszédot ő vezette biztonságba, fiait is lecsillapította. Ritát a "lehetetlen ügyek pártfogójának" nevezték. Fiai halála után szerzetbe vonult, a casciai Ágostonrendi apácákhoz. 1457. május 22-én halt meg. (Más forrás szerint 1434-ben.) A casciai kolostor templomában van a sírja, ma zarándokhely. Hivatalosan 1900-ban avatták szentté. Példája: Sok imával készülj minden feladatodra!
Új évfolyam 85. szám
2006 május - pünkösd hava
SEPSISZENTGYÖRGYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Üdvözlégy Mária! Naponta találkozom iskolába siető gyermekekkel. Viszik a nehéz táskát, a tornacipőt és egyéb felszerelést. Az utóbbi időben valami mást is észrevettem a kezükben. Tarka virágcsokrokat. Nem csoda ez, hiszen a kertekben nyílnak a virágok és szívesen vállalkoznak arra, hogy szeretetünk követei legyenek. Velük kedveskedünk a tanítónéniknek és anyák napján az édesanyáknak és nagymamáknak. Mindenki tudja, hogy sokféle virág van; szépségben, illatban és árban is különbözők. Vannak egyszerűbbek, mint az ibolya, az árvácska, a nefelejcs. Vannak mutatósabbak, mint az orgona, a tulipán, a liliom. Talán azt is tudjátok, hogy melyik virágot nevezzük a virágok királynőjének. Hát igen, a rózsát. Nemcsak a szirmai szépek, hanem finom az illata is. Őt illeti meg az első hely a virágok seregében. Minden virág szép a maga nemében, amint minden jó édesanya kedves, legkedvesebb a saját gyermeke számára. Amint azonban a virágoknak van egy királynője, éppen úgy az édesanyáknak is. Hogy ki ő, azt a keresztény gyermeknek könnyű kitalálnia. Ez a királynő nem más, mint Jézus édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária. Május hónapjában különös szeretettel emlékezünk rá és ezért tartunk tiszteletére minden este litániát. Erre figyelmeztet a harangszó is: Máriát dicsérni hívek jöjjetek! Kisfiú koromban egy kertész bácsi lakott a szomszédunkban. Kora tavasztól késő őszig nyíltak kertjében a szebbnél szebb virágok. Mindig szívesen fogadta látogatásomat és kedvem szerint választhattam egy-egy szál virágot. Legtöbbször a rózsát választottam. Nem véletlen, hogy Isten is így cselekedett. Amikor végignézett a föld leányainak virágoskertjén, megakadt a szeme a legszebb rózsán, az egyszerű názáreti leányon, Márián. A szorgalmas méhek mindig arra a virágra szállnak, amelyben mézet sejtenek. Mivel az Isten Máriát választotta Fia édesanyjául, érthető, ha megtöltötte szívét a szeretet, a kegyelem mézével. Ezért is nevezzük Máriát kegyelemmel teljes asszonynak. A Boldogságos Szűzről már nagyon sok képet festettek. Ezek közül az egyik legszebb Rafael alkotása. Sixtuszi Madonnának nevezzük. Egyszer megkérdezte valaki a híres festőtől: hogyan tudott egyetlen képben ilyen sok szépséget süríteni? Sok-sok édes(folytatása a második oldalon)
György Attila
