MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK A szent keresztségben részesült: - Turoczki Réka, Marthi Kinga, Csulak Kristóf, Silye Nóra, Tölgyesi Karola, Kanyó Bernadett Kinga, Fazakas Arnold Ákos, György Burján Hanna Biborka, Prahovean Raul, Némethy Adrienn Beáta, Stefán Anna Mária, Bartha Aliz, Hadnagy Hunor Bence, Nagy Nóra
cselekedetekkel beszélő gondoskodás példája. Ott van, ahol szükséges a jelenléte, nem magyarázkodik, nem okoskodik, egyszerűen csak jelen van, teszi a dolgát, csinálja azt, amit kell. Szent József a munkások védőszentje, a jegyesek pártfogója. Az ünnepet XII. Piusz pápa vezette be 1955ben. Példája: Háttérben is, ismeretlenül is tedd a feladatod; légy igaz ember!
Szentségi házasságot kötöttek: - Kácsulj Lajos - Szakács Katalin, Jurcsuk Imre Ottó - Szilvási Melinda, Nagy Csaba Soós Enikő, Csulak Sándor - Ilyés Annamária, Fazakas Zoltán - Ambrus Éva, Bara Richárd - Bakos Éva Az Úr hazahívta: - Bajzáth Gyula, Borbáth Rozália, Antal András, Fail Mária, Kósa Ferenc, Horváth László Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
SZENT JÓZSEF a munkás május 1. SZENT JÓZSEF A MUNKÁS a szentírásban a származásával mutatkozik be (Mt 1, 117; Lk 3, 23-38). Jegyese Máriának. Igaz ember, aki nem akarta Máriát rossz hírbe hozni. Engedelmeskedett az angyalnak, gondoskodott családjáról (Mt 1, 18-25), mentette a Heródesi veszély elől (Mt 2, 1315). Názáretben otthont teremtett számukra (Mt 2, 19-23), majd észrevétlenül eltűnik látókörünkből. Mindezt ismeretlenül, anélkül teszi, hogy a Szentírás egyetlen szavát is megörökítené. József a szolgálat embere, a 10
BOLDOG APOR VILMOS püspök és vértanú május 23. Segesváron született 1892. február 29-én, sokgyermekes családban. Édesapját korán elveszítette, édesanyja mély vallásos neveltetést biztosított számára. 1910-ben Innsbruckban kezdte meg papi tanulmányait. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon. Gyulára került káplánnak, majd néhány hónapig katona-vonaton szolgált. 1918-ban Gyulán plébános. 1929-ben címzetes apátnak nevezték ki. Tanúja a Tanácsköztársaságnak, Trianonnak és a II. Világháború kitörésének. Tapasztalta a szociális gondolat megerősödését, a népmissziók fellendülését és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus hatását. 1941. februárjában XII. Piusz pápa kinevezte és felszentelték a győri egyházmegye 72. megyéspüspökévé. Nyája jó pásztora volt. 1945. március 29. nagycsütörtökön volt az utolsó miséje a püspökség óvóhelyén. 1945. március 30-án halálos lövéseket kapott egy szovjet katonától az óvóhelyen tartózkodó nők védelme közben. 1945. április 2-án meghalt. 1997. november 9-én II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta. Példája: A gyengéket, kiszolgáltatottakat meg kell védenünk!
Új évfolyam 73. szám
2005 május - pünkösd hava
SEPSISZENTGYÖRGYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ A keresztény embernek tisztelnie kell Máriát, akit az Isten is tisztel Május van. A fák még inkább színesek, mint zöldek. A rétekre fényűző, tarka szőnyeget terít a tavasz. Az ág ringatta fészkekben már új generációt költ a vad madár, és dús orgona illat köszönti reggel a felkelő napot. – Krisztus népe pedig Szűz Máriának ajánlja a legszebb hónap minden alkonyát. E májusi estéken a hívó harangszó, a Máriát dicsérő énekeink felejthetetlen dallamai, a litánia invokációi és az Eucharisztia előtt felszálló, imát szimbolizáló tömjénfüst éppen úgy elválaszthatatlan az egyházi év májusától, mint maga a Mária-tisztelet a keresztény élettől. Nem engedhetjük, hogy színét veszítse, kopott kultúremlékké váljék számunkra ez a keresztény élet méltán drágakőhöz hasonlítható kincse, Isten Anyjának dalban és költészetben, zenében és képzőművészetben annyiszor dokumentált tisztelete. Éppen ezért újra és újra felidézzük e teológiai igazságokat, melyekre tiszteletünk épül, melyek követendő ideálként állítják elénk a Szűzanyát, és amiért töretlen bizalommal kérjük pártfogását. Szűz Mária ember volt, egy az emberiség nagy családjának tagjai közül, akik mindnyájan elmondhatják, hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtettek, és Isten jóakarata kimeríthetetlen irányukban. Szűz Mária azonban nem csak Isten kedves teremtménye volt, hanem mint Dante költői zsenialitással mondja róla: „Ó Szűzanyánk, leánya ten fiadnak“. Benne anyját is tisztelte az Isten. Ezért köszönttette angyalával és hirdettette áldottnak az aszszonyok között Gyümölcsoltó hajnalán. Elhalmozta ajándékaival, mint a szüzesség és anyaság együttes birtoklása, a történelemben egyedülálló bűntelenség, és testi-lelki kiválóságok egész sora. S mindezt egy olyan életúton őrizte és bontakoztatta ki, mely aligha mondható perzsaszőnyeggel borítottnak, inkább volt meredek, tövises, sziklás ösvény. Lehet-e közömbös mindennek tudatában a keresztény ember vele szemben? Tisztelnie kell Őt, akit az Isten is tisztel. Meg kell hajolnia nagysága előtt, mely kiválóságok egyedülállóak múltunkban és jövőnkben egyaránt. Küzdelmes élete pedig a magunk küzdelmének gyarló voltát látva követel tiszteletet és elismerést. Annál is inkább, mert ezáltal az élet által teljesült a Magnificat jövendölése: Íme, boldognak hirdet engem minden nemzedék. Dr Seregély István - egri érsek (folytatása a második oldalon)
(folytatás az első oldalról)
S ha boldog, akkor követendő minden ember számára, aki természeténél fogva legmélyebb igényként hordozza magában a boldogság vágyát. Szeretnénk tőle mi, akik ismerjük és elismerjük nagyságát megtanulni az emberi boldogság titkát. Ezt a titkot örök leckeként őrzi is az ő, Evangéliumok lapjáról kitörölhetetlen emléke. A Szent Szűz saját maga fogalmazta meg az egyetlen irányelvet, ami miatt őt boldognak hirdeti minden nemzedék, és amelynek nyomán realizálódik minden emberi boldogság igény. Ez a megfogalmazás az Úr angyalának szavaira adott, azóta ismételt válasza: Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint. Ez az ember számára mindig érvényes álláspont más axiómával nem helyettesíthető, még akkor sem, ha emberi gyengeségünk újra és újra elszakít tőle. Szűz Mária fönséges alakja vonzzon minket mindig vissza, és életének sikere adjon erőt az állhatatossághoz, az állandó újrakezdéshez, boldogulásunk ezúton való megvalósításához. Tudjuk végül, hogy a názáreti leányt Isten tette naggyá, tiszteletet parancsoló ideállá a földi ember számára. Várhatjuk, hogy ő eszközölje ki számunkra ugyancsak Isten erejét és kegyelmét, hogy a benne megismert eszményt követni tudjuk. – Nem alaptalan ez a bizalmunk. Az Evangélium a kánai mennyegző emlékével tanít arra, hogy közbenjáró szava eredményes volt, van és lesz mindenkor. Ezért nem lesz hiába a katolikus keresztény ember
második leggyakoribb imája az egész földön az Üdvözlégy Mária, mert századok meggyőződése garantálja, hogy ha ő, az Istennek szent Anyja imádkozik értünk, bűnösökért, most és halálunk óráján, akkor most, itt a földön és halálunk után az örökkévalóságban, a célhoz ért élet örömével örvendezhetünk. Juttassa ezt eszünkbe ezekután is május hónapja, az a néhány este, mikor időt szakítunk egy-egy májusi litániára vagy otthon egy-egy családi, máriás május esti közös imára. Nemesebb emberek, igazabb keresztények leszünk általa. Szállóigévé vált XXIII. János pápa mondása, és belekerült a II. vatikáni zsinat legnépszerűbb konstitúciójának, az Egyház a mai világban című határozatának szövegébe, hogy az Egyháznak, Isten népének, tehát nekünk tanulnunk kell az Idők Jeleiből, vizsgálnunk kell ezeket a jeleket. – Nos, ha vizsgáljuk, akkor az a tény, hogy az elmúlt évszázad nagy, nemzetközileg nyilvános csodái, Lourdes, Fatima, Szirakuza máriás jellegűek. Két keresztény hittétel megfogalmazása Isten Anyjáról szól. Pápai enciklikák egész sora Boldogasszony üdvösségünkben nélkülözhetetlen szerepét méltatja. Ezekből a jelekből azt kell megtanulni, hogy a ma élő ember boldogulásának és üdvösségének művében jelentős szerepet szánt a Gondviselés Szűz Mária tiszteletének, követésének és közbenjárásának. Ezért nem hiányozhatunk mi sem a sok ezernyi hívő közül, akiknek ajkáról esengve száll szívünk dala: Ó, Üdvözlégy Mária!
– A Szentlélek a teremtés lélegzetvétele. Miként kezdetben Isten Lelke lebegett a vizek felett, úgy most Isten Lelke még sokkal tevékenyebben és közelebbről megérinti az ember szívét: megismerteti az embert önmagával, és segít fölébe emelkedni önmagának. Alfred Delp SJ – A pünkösd napjának nincs estéje: mert Napja, a Szeretet, nem ismer alkonyt. Felirat 2
Pünkösd – számunkra, keresztények számára – az Egyház születése, tűzben és viharban. Milyen csodálatos olvasni az Apostolok Cselekedeteiben, hogy mi minden jellemezte ezt a kicsiny közösséget, miután megkapták a várva várt Vigasztalót. Nem voltak felkészülve. Állhatatos kitartásuk hozta meg a gyümölcsét ott, a jeruzsálemi teremben. Különféle emberek más nyelven beszélve értették meg egymást. Mindnyájan álmélkodtak, és nem értették, hogy mi történik. Ekkor erő költözött beléjük, imádságukra, igehirdetésükre, tömegek ismerték fel Jézusban a Messiást. Így kezdődött el a világ evangelizációja. Isten elküldte a tüzet, és az lassan növekedve borította be a világot. És ez a kis csíra elkezdett növekedni, életerős fává terebélyesedett idővel. Átesett sok betegségen, de mindig erőre kapott, mert élet volt benne. Ettől a perctől a mai napig vezeti Isten Lelke az Egyházat, mert általa Őt, az élő urat kell „megismernünk, szeretnünk, követnünk, hogy részesei legyünk benne a szentháromságos életnek, s hogy vele együtt átalakítsuk a történelmet, míg teljessé nem lesz a mennyei Jeruzsálemben. Ez a program nem változik együtt a különféle korokkal és kultúrákkal. Ez a mindenkori program sajátunk a harmadik évezredben is.“ (II. János Pál pápa, Novo millennio ineunte, 29) Az igazi új tűz, a lényegi megújulása az Egyháznak a harmadik évezred kezdetén belső lesz. Mi vagyunk, mindannyian az Egyház. Mi – köszönet a keresztség és a bérmálkozás kegyelmeiért – részesültünk a Szentlélekben. Amikor Jézus a tanítványoknak adta a Szentlelket azt mondta, minthogy engem küldött az Atya úgy küldelek én is titeket. Ezt mondta az első tanítványoknak, és ezt mondja ma is, nekünk, kicsiknek és nagyoknak. Életünket 2005 pünkösdjén járja át tüzes, megújító szeretetével Isten lelke, hogy ha az Egyház öregszik is, de soha meg ne vénüljön. A www.communio.hu alapján Túrmezei Erzsébet:
Pünkösd után Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt – ígéretek zenéje. Pünkösd előtt – esedezés, esengés. Pünkösd előtt – halk hajnali derengés. Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt – koldusszív tárulása. Csndesen várni – várni, hinni, kérni! S pünkösd után – szent égi erőt-vetten, pünkösd után – Lélekkel telítetten, pünkösd után – bátor tanúvá lenni, pünkösd után – szolgálni, égni, tenni, pünkösd után – régit kárnak ítélni, Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után – adni, adni, adni. 9
(folytatás a 7. oldalról)
merítőcsészékkel keltek útra – ezzel mertek vizet s ebből is ittak. A „Jakab-kagyló” elnevezés onnan ered, hogy Dél-Németországon keresztül vezetett a Santiago de Compostellába vivő zarándokút. Így ezt a jelképet sokszor „zarándok-kagylónak” is nevezik. Egyes ábrázolásokon Keresztelő Szent János is ilyen kagylóval mer vizet a Jordánból, hogy Jézust megkeresztelje. Így a kagyló utal arra, hogy Isten népe itt a földön a püspök vezetésével állandó zarándokúton van. Ugyanez a motívum lelhető fel a regensburgi szeminárium címerében is, ahol Joseph Ratzinger hosszú évekig tevékenykedett, mielőtt kinevezték volna münchen-freisingi érsekké. A mező két alapszíne, az ezüst és kék Bajorország nemzeti színei. XVI. Benedek pápai címere ugyanezekből a motívumokból áll, azzal az eltéréssel, hogy a pajzs nem négy mezőre oszlik, hanem háromra, amelyek sugár alakban helyezkednek el. A baloldali mezőben látható a
mór fej, a középső mezőben a kagyló, a jobboldali mezőben pedig a terhet hordó medve. Címertani újítást jelent az, hogy a pajzs fölött nem a pápai hármas korona, a tiara, hanem püspöki mitra látható. A pajzs mögött látható a két összefonódó, ezüst és arany színű péteri kulcs. A pajzs alatt a péteri pallium található. A pápai címer színeiről egyelőre még nem született döntés. A címer alatt látható Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa jelmondata: Cooperatores veritatis – Az igazság munkatársai, más fordítások szerint segítőtársai. Az idézet János apostol harmadik leveléből származik. Azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a püspök munkatárs egy olyan egészben, amely túlnő rajta. A többi püspökkel együtt hordozza azt, de eközben őt magát is hordozza az igazság. Így egyfelől kifejezésre jut a püspökség szolgálati jellege, másfelől az Evangélium igazságának megkérdőjelezhetetlen és feladhatatlan igénye, amelyre a püspök szolgálata által köteleződik el. www.hhrf.org/gyrke - nyomán
Zeng a harang Hívó szóval! Valakik megszólaltatják. Reggel, délben, este, halottakért, ünnepeken, vasárnaponként hányszor, de hányszor. Ma már gombnyomásra. Az már történelem itt Sepsiszentgyörgyön, mikor a harangozó húzta a köteleket. A harangozó, aki templomszolga és sekrestyés volt. Hosszú botra szerelt bársonyzacskóval végigcsengetett a hívek között, gyűjtögetve a templom fenntartásához az aprópénzeket. Szőnyegeket porolt, gereblyézett a templom körül stb., stb. Ki tudja hány- és hányféle munka várta állandóan. Azért, hogy jól érezzük magunkat templomunkban. Az én apám mindig szaladt. Olyan korában állt be a templom szolgálatába, mikor más nyugdíjba vonul. Nagy szükség volt rá ott. Akkor ez gúnyt és lebecsülést váltott ki a hatalom gyakorlóiból, akik kocsmákban szívták magukba „műveltségüket“. Az elvtársak. Az én apám megbecsült kereskedő ember volt, de aztán „kizsákmányolót csináltak belőle, iszonyúan megnehezítve kilenc gyermeke felnevelésének gondját. Anyám méltó társként a terheket együtt vállalva éjféli misék után ott volt a takarításnál, hogy másnap ünnepi tisztaság várja ismét a híveket. Gondoljunk hálás lélekkel azokra, akik önzetlenül részt vesznek abban a sok-sok munkában, amivel hozzájárulnak templomunk jó hangulatához. Mindketten májusban távoztak. Nyugodjanak békességben, az Úr Jézus szent Nevében. Bánfalvy Erzsébet
8
Dr. Jakubinyi György érsek szentbeszéde Esztergomban Mindszenty József bíboros emlékére bemutatott szentmisén Nagycsütörtök este az Utolsó Vacsoránál ül Jézus, a Mester tizenkét apostolával. Mindnyájuk lelkét szomorúság fogja el, mert a Mester szenvedést, búcsúzást emleget. Még azt is mondja, hogy saját tanítványai közül árulja el valaki. Péter nem tudja már magát tartóztatni. Ragaszkodó, lelkes híve ő Jézusnak. Bízik saját erejében, saját képességeiben. Hogy esetleg ő árulná el a Mestert? Az lehetetlen. „Még ha meg is kell veled halnom, akkor sem tagadlak meg” (Mt 26,35). Jézus szomorúan tekint Péterre. Ez a Péter hősködik, aki még az éjjel háromszor fogja őt megtagadni? De Péter biztos a dolgában. „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem” (Mk 14,29). Ha a többi apostol el is hagyja Jézust, Péter nem. Ő lesz az egyetlen, aki még a halálban is kitart. S eljött az éjszaka. Még aznap éjjel egy szolgáló szavára Péter háromszor tagadja meg Mesterét. A kakasszó ráébreszti tettére, eszébe juttatja Jézus szavát. S amint megszólal a kakas, Jézus rátekint Péterre (Lk 22,61). Micsoda szomorú, szelíd, szemrehányó tekintet lehetett az! Péter „kiment, és keserves sírásra fakadt.” Élete végéig siratja bűnét. Mindenkinek elmondja, levelében is említi, hogy ő megtagadta Mesterét, de az megkönyörült rajta. Most pedig ott áll a Feltámadottal a csodás halfogás után a tengerparton. Jézus lehetőséget ad Péternek, hogy hármas tagadását hármas szeretetvallomással tegye jóvá. De milyen kérdés ez! „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Péter érzi a finom célzást. Nemrég erősködött, hogy ha a többi mind elhagyja Jézust, ő akkor sem. Most már nem hivatkozhat önmagára,
eltűnt önbizalma, hiszen megtagadta a Mestert. Most már egyedül Jézusban bízhat, aki meghalt és feltámadott a bűnös emberiségért, tehát őérette is. Jézus háromszor kérdi: szeretsz-e? A görög szövegben az agapé szót használja, amely a tiszta isteni szeretetet jelenti. Péter nem mer ezzel a szóval válaszolni, mert már nem bízik önmagában. A fileo baráti szeretettel válaszol. Szeretlek, ahogy a barátok szeretik egymást. Jézus a harmadik kérdésben már a Péter szavát használja: Tényleg szeretsz engem baráti szeretettel? S erre mondja ki Péter: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!” Szent Péter hármas szeretetvallomásával minden keresztény példaképe lett. Tagadását menti, hogy a Megváltás és a Szentlélek eljövetele előtt történt. Még nem született meg az Anyaszentegyház, amelynek azonban most átveszi a kulcsait. Isten Szolgája, Mindszenty bíboros hármas évfordulóját üljük: 90 éve szentelték pappá, 60 éve foglalta el az esztergomi érseki széket és 30 évvel ezelőtt halt meg száműzetésben, Bécsben. Mindszenty elsősorban pap volt. 90 évvel ezelőtt a szombathelyi székesegyházban szentelte pappá gróf Mikes János megyéspüspök. Szentelő püspöke a zabolai Mikes grófok székely fia. Így már szentelő püspökével is kapcsolatba lép lélekben Székelyfölddel. A papi hivatást a jó Isten adja, de földi eszményképeket szemlélve testesül meg. A pap nem hősködik, de Krisztusban bízva, hittel a kegyelem erejében meri vállalni a papi hivatást, mint Szent Péter. Mindszenti bíboros is sok szentéletű pap között élt ifjú korában, akiknek életvitelén megláthatta, milyen a papi élet, amelyre hivatást kapott. X. Szent Piusz tanítása szerint a papi hivatáshoz három feltétel kell: legyen meg a testi-lelki egészsége és ereje a papi hivatás teljesítéséhez, hívja Krisztus vagyis vegye föl egy egyházmegye püspöke vagy egy szerzetesrend elöljárója, azért akarja a papságot, amiért Krisztus alapította: Isten (folytatása a 4. oldalon)
3
(folytatás a 3. oldalról)
dicsőségére és a lelkek üdvére. Mindszenty bíborosban megvolt tökéletesen mindhárom feltétel. Kiváló eredménnyel végezte el a teológiát, meggyötörve, megkínzottan is 83 évet élt. Papi életének középpontjában a szentmiseáldozat állott. Őt nem kellett bíztatni, ahogy az Egyházi Törvénykönyv kéri: a papok mindennap misézzenek. A legszentebb áldozatban a pap kölcsönadja önmagát, hangját is Jézusnak, hogy ő mondja ki „Ez az én testem, Ez az én vérem.” Mindszenty bíboros egész papi élete áldozat volt, Isten dicsőségére és népe üdvösségére. 27 évet töltött Zalaegerszegen, ebből 25-t plébánosként. Amikor elköszönt híveitől, kiemelte, hogy „bemutattam évente 72 szentmise áldozatot és naponta másfél órát imádkoztam a városért, az összes élő és elhúnyt hívekért.” Mindszenty bíboros 60 évvel ezelőtt foglalta el az esztergomi érseki széket. Már egy éve püspök volt, veszprémi püspök. Mindszenty bíboros csak három évig vezethette az esztergomi főegyházmegyét, prímásként a Magyar Egyházat. De ezt a három évet is áthatotta a gyermeki Mária tisztelet. Még elsőéves pap korában írta meg csodálatos könyvét az édesanyáról, amelyben emléket állit saját szeretet édesanyjának is. Az imádságos, szentéletű édesanyában megláthatta Jézus anyjának és a mi Anyánknak eszményi követőjét. Szent István országa Mária országa és Mindszenty ismét azzá akarta tenni. A Boldogasszony éve, a Nemzeti Mária-kongresszus mind arra hivatott, hogy a magyarságban újra élessze az ősök hitét, Szent István meggyőződését, hogy Magyarország Mária országa. Mindszenty püspökségének minden hőstette, kiállása az Egyház és a nép jogaiért, a keresztény Magyarországért, mind, mind visszavezethető Mária tiszteletére. És végül arra is emlékezünk, hogy Mindszenty bíboros 30 évvel ezelőtt halt meg. Az őskeresztények a szentek halálát mennyei születésnapnak nevezték. A vértanúk dicsőségüknek tartották, hogy Krisztusért szenvedhetnek. Nem méltatom a Bíboros kálváriáját, hanem csak egy vonását szeretném kiemelni, amelyet annyira 4
szeretnek vitatni: az élő vértanú Mindszenty és a Pápa kapcsolatát. XII. Piusz pápa nem tárgyalt a kommunistákkal, mert nem hitt abban, hogy lehetne találni közös pontot. XXIII. Boldog János pápa összehívta a II. Vatikáni Zsinatot és halála előtt megbízta Casoroli bíborost, hogy kezdje meg a tárgyalást a kommunista országokkal az egyház érdekében. VI. Pál pápa csak egy év után bízta meg újra Casarolit az ún. Ostpolitik-kal, azzal, hogy tárgyaljon a keleti kommunista országokkal. Kisebb engedményeket értek el, de az Egyházüldözés maradt a régi. Érthető, hogy a Szentszék új keleti politikája megdöbbenést váltott ki azokban, akik lehetetlennek és eredménytelennek tartották a kommunistákkal folytatott párbeszédet. A helyzet kb. olyan volt, mint a francia forradalom után kötött konkordátumkor. A forradalmi polgári alkotmányra fel nem esküdött papok, püspökök a katakombákba vonultak. A konkordátumkor 1801-ben azonban Napoleon kérésére a Szentatya felszólította a püspököket, hogy mondjanak le, mert most olyan püspököket kell kinevezni, akiket a Szentatya és Napoleon is elfogad. Csak két püspök akadt, aki nem tudta meghozni ezt az áldozatot, igazságtalannak tartotta és kiszakadtak az Egyházból. Nemrég halt ki ez a nemzeti gallikán „kisegyház”. Mindszenty esete is hasonló: nem tudta elfogadni VI. Pál pápa nyitását a kommunizmus felé. Lehetetlennek tartotta a tárgyalást, s ezért álláspontját kifejtette a Szentatyának: miért nem tud lemondani az érsekségről. De amikor a Szentatya üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, hogy gondoskodhasson annak viszonylagos ellátásáról, akkor Mindszenty fájdalommal ugyan, de alávetette magát. És hordozta tovább a keresztet. Annak idején Szent Pál is figyelmeztette Szent Pétert Antiokiában, hogy nem jár el az evangélium szellemében. Mindszenty is megtehette, hogy a Szentatyának kifejtse saját nézetét a helyzet megítélésére vonatkozólag. Életszentségét éppen az bizonyítja, hogy végső szava az engedelmesség volt. S ez a Szentek útja. Elhangzott az Esztergomi bazilikában 2005. április 30-án a Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulójára tartott megemlékező szentmisén
XVI. Benedek pápa címere és jelmondata Amikor Joseph Ratzinger professzort münchen-freisingi érsekké kinevezték, ősi hagyomány szerint címert és jelmondatot választott. A címer négy mezőre oszlott. A bal felső és a jobb alsó mezőben arany háttér előtt egy koronás mór fejet láthatunk, piros gallérral, ajkakkal és fülbevalóval. Ez a m o t í v u m h a g y o mányosan szerepel a freisingi püspökök címerében a XIV. századtól kezdve – III. Konrád volt az első hercegpüspök, aki használta ezt a jelképet (1316). 1802-1803-ban a szekularizáció keretében feloszlatták a hercegpüspökséget, de később 1817-ben, a Bajor Királyság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás értelmében létrejött a München-Freisingi Főegyházmegye, amelynek főpásztorai továbbra is viselik címerükben a mór fejet – így a jelenlegi érsek, Friedrich Wetter bíboros is. A jobb felső mezőben kék háttér előtt egy balra haladó barnamedve látható, amely hátán terhet, egy ezüstszínű zsákot visz. Ez a kép a püspöki szolgálat viselőjét jeleníti meg, hisz ő valójában „Isten teherhordója”. Emellett azonban van egy rejtettebb értelme is, hiszen az első freisingi püspökre, a VIII. században élt Szent Korbiniánra, a bajor egyház lelki atyjára s a München-Freisingi Főegyházmegye védőszentjére utal. Az ősi legenda szerint Szent Korbinián második római útja során egy erdőben éjszakázott. Már mindannyian aludtak, amikor egy kiéhezett
medve elragadta az utazók egyik lovát, amely a nehéz csomagokat hordta. Reggel felébredve a medvét még mindig a közelben találták, amint a megölt ló húsából lakmározott. Szent Korbinián ekkor Anseric nevű szolgáját arra bíztatta, hogy ostorral fegyelmezze meg a medvét. Az eleget tett a felszólításnak. Csodák csodájára a medve meghunyászkodott, s a megölt ló helyett egészen Rómáig vitte Szent Korbinián nehéz csomagjait. Itt bocsátotta őt szabadon útjára a szentéletű püspök. A bal alsó mező felső része kék, alsó része ezüst, s hullámvonalban szelik ketté a mezőt. A közepén egy ún. „Jakab-kagyló” látható, amelynek a hullámok feletti része arany, hullámok alatti része pedig kék. Ez egyfelől utal a Szent Ágostonhoz (354-430) kapcsolható hagyományra: eszerint az egyháztanító egyszer a tengerparton sétált, s ott azt látta, hogy egy kisfiú egy kagylóval meri a vizet egy kézzel ásott gödörbe. A püspök megkérdezte tőle: „Mit csinálsz?” A kisfiú így válaszolt: „Kimerem a tenger vizét ezzel a kagylóval”. Ágoston ezt válaszolta: „De hisz ez lehetetlen!” Mire a kisfiú megszólalt: „Előbb merem ki a kagylóval a tenger vizét, mintsem te megérthetnéd a Szentháromság titkát!” Nem véletlen az ágostoni gondolat: J o s e p h Ratzinger Szent Ágoston egyháztanából írta doktori diszszertációját. Ugyanakkor a jelkép emlékeztet a középkori zarándokokra is, akik nagy, fából faragott kagyló alakú (folytatása a 8. oldalon)
7
Egyházközségünk minden évben visszatérő bensőséges ünnepe az „Elsőáldozás”, amikor kisiskolásaink először találkoznak a „szentségi Jézussal” a szentáldozásban. F. év május 22 és 29-én, két csoportban 106 gyerek jött el Jézushoz. Amikor itt felsoroljuk neveiket, arra kérjük az élet Urát legyen ezen kisgyermekeken „áldása”. Kísérje életútjukat, legyen számukra az ÚT, hogy ne tévedjenek el soha, s mindig biztos léptekkel menjenek életcéljuk, az üdvösség felé. A megtanult IGAZSÁG váljon bennük ÉLETTÉ. S ezt az igazságot tudják követni, ha ez néha oly nehéz is lesz. ÉLETÜK legyen az Úr. Így lesznek az Úrral és az Úrban boldog emberek, jó keresztények. Erre segítse meg őket a háromszemélyű egy Isten. Albert Ildikó Ágoston Anita Balázs Levente Barabás Dorottya Bartha Eszter Noémi Bartis Lehel Becsey Imreh Lilla Benkő Boglárka Benő Pálma Berkeczi Andrea Bilibók Ágota Boér Edwin Norbert Bogyó Csilla Borbáth Linda Borbáth Mátyás Bordás Róbert Brassai Kinga Ciáni József Csákány Beáta Csiki Lóránd Deák Szabolcs Demeter Endre Dobai Katalin Dobri Orsolya Fazakas E. Orsolya Fekete Júlia Ferenc Helén Hanna Ferencz Abigél Ferencz Beáta Zita Fűzi Tamás Gazda Viola Gábor Timea Edina Gábor Zsuzsa Gál Panna Gergely Tamás
Gyárfás Attila Györgybíró Lóránd Haineala Bernadett Ígyártó Edwin Ilyés Arnold Imre Ildikó Brigitta Imre Muntean Kikerics Katalin Jakab Dorottya Magdolna Kádár József Kálnoky Mátyás Kiss Bence Klárik Lóránd Kolcz Csongor Tibor Kolumbán Anett Kolumbán Zenge Beátrix Kovács Arnold Kovács Gellért Kovács Magor István Kovács Orsolya Kovács Oszkár Körtvényesi Hunor Kuti Zsolt Lackó Alíz Beáta László Enikő Lőrincz Hajnal Lőrincz Janka Madarász Arnold Mátyás Noémi Mihály Andor Mihály Gerő Mihály Szende Milik Arnold Norbert Nagy Beáta Nagy Nóra Okos Alpár
Orbán Ede Orbán Szilárd Pál Andrea Pál Botond Pitlák Szabolcs Préda Mónika Pusztai Lehel Rácz Etele Scurtu Szabolcs Simon Erzsébet Sorbán Réka Stefán Xénia Suciu Daniel Suciu Emmanuel Sütő Zorán Szabó Kriszta Szegedi Zsolt Székely Anna Székely Szabolcs Szotyori Dávid Szőcs Attila Szőke Péter Sztakics Gyopár Tamás Magor Teodorescu Emmanuel Téglás Botond Tompa Noémi Tóth Benedek Török Etele Tüyszis Timea Vadász Bernadett Varga Norbert Váry Csengelle Veress Annamária Vikárius Tamás Zágoni Csongor 5
Az alábbi kis írással köszöntjük elsőáldozóinkat! A szent pásztor Pünkösd ünnepén született 1540-ben Spanyolországban Szent Paszkál. Szülei szegények voltak, nem tudták taníttatni gyermeküket. A legfontosabbra azonban megtanították: Jézus szeretetére. Még egészen kicsi gyermek, alig tud beszélni, mikor édesanyja magával viszi a templomba. Letérdel vele a szentségház előtt és elmondja, ki rejtőzik a hófehér ostyában. Ez a találkozás Jézussal sorsdöntő lesz életében. Életre szóló szeretet ébred szívében az Oltáriszentség iránt. Még csak hétesztendős, de már dolgoznia kell, szülei juhait őrizni. Gyakran van egyedül, de nem bántja a magány. Barátságot köt a természettel: az erdőkkel, virágokkal, madarakkal. Gyakran letérdel és a közeli templom szentségháza elé képzeli magát. Ha tehette, egy-egy kápolna közelébe terelte a nyájat, ahol közvetlen közelről imádhatta a szentségi Jézust. Hogy állandóan Jézus jelenlétében éljen, botot készített és erre faragta a Szűzanya képét, valamint egy szentostyát. Gyakorta maga elé tűzte és így végezte imádságait. Szülei halála után követte régi vágyát és felvételét kérte a ferencesek rendjébe. Az elöljárók azonban fiatal kora miatt várakozásra intették. Addig egy földműveshez szegődött pásztorkodni. Gazdája engedélyével naponta 6
részt vehetett a szentmisén és szentáldozáshoz járulhatott. Ám napközben is gyakran letérdelt a réten és ég felé fordított arccal imádkozott. Társai hamarosan csak így beszéltek róla: a szent pásztor. Öt évig őrizte gazdája nyáját. Becsületes munkájáért megbecsülték és örökbe akarták fogadni. Így szép vagyonnak lehetett volna örököse. Ő azonban elhárította gazdája ajánlatát és bevonult a kolostorba. Itt minden munkáját örömmel végezte. Semmi olyat nem bíztak rá, amit nem végzett volna el szívesen. Hiszen teljesült régi vágya, Jézus közvetlen közelében élhetett. Reggelente első dolga volt az Oltáriszentségben rejtőző Jézus köszöntése. Minden napját azzal fejezte be, hogy elbúcsuzzék a szentségházban lakó Jézustól. Úgy virrasztott mellette hívő szeretete, mint a folyton égő örökmécses. Élete utolsó éveiben tartalmas könyveket írt az Oltáriszentségről. Egyre többen keresték föl, hogy tanácsokat kérjenek a „szent pásztortól“. Valaki megkérdezte: Mi a legbiztosabb út a mennyországba? Paszkál ezt válaszolta: erősen hinni, hogy Jézus jön hozzánk a szentmisében, vele táplálkozni, belőle élni kell. Isten megadta neki a szép halál kegyelmét. Szentmise közben, éppen Úrfelmutatáskor szólította magához. Azóta is úgy tiszteljük, mint az elsőáldozók nagy barátját és védőszentjét. György Attila
Egyházközségünk minden évben visszatérő bensőséges ünnepe az „Elsőáldozás”, amikor kisiskolásaink először találkoznak a „szentségi Jézussal” a szentáldozásban. F. év május 22 és 29-én, két csoportban 106 gyerek jött el Jézushoz. Amikor itt felsoroljuk neveiket, arra kérjük az élet Urát legyen ezen kisgyermekeken „áldása”. Kísérje életútjukat, legyen számukra az ÚT, hogy ne tévedjenek el soha, s mindig biztos léptekkel menjenek életcéljuk, az üdvösség felé. A megtanult IGAZSÁG váljon bennük ÉLETTÉ. S ezt az igazságot tudják követni, ha ez néha oly nehéz is lesz. ÉLETÜK legyen az Úr. Így lesznek az Úrral és az Úrban boldog emberek, jó keresztények. Erre segítse meg őket a háromszemélyű egy Isten. Albert Ildikó Ágoston Anita Balázs Levente Barabás Dorottya Bartha Eszter Noémi Bartis Lehel Becsey Imreh Lilla Benkő Boglárka Benő Pálma Berkeczi Andrea Bilibók Ágota Boér Edwin Norbert Bogyó Csilla Borbáth Linda Borbáth Mátyás Bordás Róbert Brassai Kinga Ciáni József Csákány Beáta Csiki Lóránd Deák Szabolcs Demeter Endre Dobai Katalin Dobri Orsolya Fazakas E. Orsolya Fekete Júlia Ferenc Helén Hanna Ferencz Abigél Ferencz Beáta Zita Fűzi Tamás Gazda Viola Gábor Timea Edina Gábor Zsuzsa Gál Panna Gergely Tamás
Gyárfás Attila Györgybíró Lóránd Haineala Bernadett Ígyártó Edwin Ilyés Arnold Imre Ildikó Brigitta Imre Muntean Kikerics Katalin Jakab Dorottya Magdolna Kádár József Kálnoky Mátyás Kiss Bence Klárik Lóránd Kolcz Csongor Tibor Kolumbán Anett Kolumbán Zenge Beátrix Kovács Arnold Kovács Gellért Kovács Magor István Kovács Orsolya Kovács Oszkár Körtvényesi Hunor Kuti Zsolt Lackó Alíz Beáta László Enikő Lőrincz Hajnal Lőrincz Janka Madarász Arnold Mátyás Noémi Mihály Andor Mihály Gerő Mihály Szende Milik Arnold Norbert Nagy Beáta Nagy Nóra Okos Alpár
Orbán Ede Orbán Szilárd Pál Andrea Pál Botond Pitlák Szabolcs Préda Mónika Pusztai Lehel Rácz Etele Scurtu Szabolcs Simon Erzsébet Sorbán Réka Stefán Xénia Suciu Daniel Suciu Emmanuel Sütő Zorán Szabó Kriszta Szegedi Zsolt Székely Anna Székely Szabolcs Szotyori Dávid Szőcs Attila Szőke Péter Sztakics Gyopár Tamás Magor Teodorescu Emmanuel Téglás Botond Tompa Noémi Tóth Benedek Török Etele Tüyszis Timea Vadász Bernadett Varga Norbert Váry Csengelle Veress Annamária Vikárius Tamás Zágoni Csongor 5
Az alábbi kis írással köszöntjük elsőáldozóinkat! A szent pásztor Pünkösd ünnepén született 1540-ben Spanyolországban Szent Paszkál. Szülei szegények voltak, nem tudták taníttatni gyermeküket. A legfontosabbra azonban megtanították: Jézus szeretetére. Még egészen kicsi gyermek, alig tud beszélni, mikor édesanyja magával viszi a templomba. Letérdel vele a szentségház előtt és elmondja, ki rejtőzik a hófehér ostyában. Ez a találkozás Jézussal sorsdöntő lesz életében. Életre szóló szeretet ébred szívében az Oltáriszentség iránt. Még csak hétesztendős, de már dolgoznia kell, szülei juhait őrizni. Gyakran van egyedül, de nem bántja a magány. Barátságot köt a természettel: az erdőkkel, virágokkal, madarakkal. Gyakran letérdel és a közeli templom szentségháza elé képzeli magát. Ha tehette, egy-egy kápolna közelébe terelte a nyájat, ahol közvetlen közelről imádhatta a szentségi Jézust. Hogy állandóan Jézus jelenlétében éljen, botot készített és erre faragta a Szűzanya képét, valamint egy szentostyát. Gyakorta maga elé tűzte és így végezte imádságait. Szülei halála után követte régi vágyát és felvételét kérte a ferencesek rendjébe. Az elöljárók azonban fiatal kora miatt várakozásra intették. Addig egy földműveshez szegődött pásztorkodni. Gazdája engedélyével naponta 6
részt vehetett a szentmisén és szentáldozáshoz járulhatott. Ám napközben is gyakran letérdelt a réten és ég felé fordított arccal imádkozott. Társai hamarosan csak így beszéltek róla: a szent pásztor. Öt évig őrizte gazdája nyáját. Becsületes munkájáért megbecsülték és örökbe akarták fogadni. Így szép vagyonnak lehetett volna örököse. Ő azonban elhárította gazdája ajánlatát és bevonult a kolostorba. Itt minden munkáját örömmel végezte. Semmi olyat nem bíztak rá, amit nem végzett volna el szívesen. Hiszen teljesült régi vágya, Jézus közvetlen közelében élhetett. Reggelente első dolga volt az Oltáriszentségben rejtőző Jézus köszöntése. Minden napját azzal fejezte be, hogy elbúcsuzzék a szentségházban lakó Jézustól. Úgy virrasztott mellette hívő szeretete, mint a folyton égő örökmécses. Élete utolsó éveiben tartalmas könyveket írt az Oltáriszentségről. Egyre többen keresték föl, hogy tanácsokat kérjenek a „szent pásztortól“. Valaki megkérdezte: Mi a legbiztosabb út a mennyországba? Paszkál ezt válaszolta: erősen hinni, hogy Jézus jön hozzánk a szentmisében, vele táplálkozni, belőle élni kell. Isten megadta neki a szép halál kegyelmét. Szentmise közben, éppen Úrfelmutatáskor szólította magához. Azóta is úgy tiszteljük, mint az elsőáldozók nagy barátját és védőszentjét. György Attila
(folytatás a 3. oldalról)
dicsőségére és a lelkek üdvére. Mindszenty bíborosban megvolt tökéletesen mindhárom feltétel. Kiváló eredménnyel végezte el a teológiát, meggyötörve, megkínzottan is 83 évet élt. Papi életének középpontjában a szentmiseáldozat állott. Őt nem kellett bíztatni, ahogy az Egyházi Törvénykönyv kéri: a papok mindennap misézzenek. A legszentebb áldozatban a pap kölcsönadja önmagát, hangját is Jézusnak, hogy ő mondja ki „Ez az én testem, Ez az én vérem.” Mindszenty bíboros egész papi élete áldozat volt, Isten dicsőségére és népe üdvösségére. 27 évet töltött Zalaegerszegen, ebből 25-t plébánosként. Amikor elköszönt híveitől, kiemelte, hogy „bemutattam évente 72 szentmise áldozatot és naponta másfél órát imádkoztam a városért, az összes élő és elhúnyt hívekért.” Mindszenty bíboros 60 évvel ezelőtt foglalta el az esztergomi érseki széket. Már egy éve püspök volt, veszprémi püspök. Mindszenty bíboros csak három évig vezethette az esztergomi főegyházmegyét, prímásként a Magyar Egyházat. De ezt a három évet is áthatotta a gyermeki Mária tisztelet. Még elsőéves pap korában írta meg csodálatos könyvét az édesanyáról, amelyben emléket állit saját szeretet édesanyjának is. Az imádságos, szentéletű édesanyában megláthatta Jézus anyjának és a mi Anyánknak eszményi követőjét. Szent István országa Mária országa és Mindszenty ismét azzá akarta tenni. A Boldogasszony éve, a Nemzeti Mária-kongresszus mind arra hivatott, hogy a magyarságban újra élessze az ősök hitét, Szent István meggyőződését, hogy Magyarország Mária országa. Mindszenty püspökségének minden hőstette, kiállása az Egyház és a nép jogaiért, a keresztény Magyarországért, mind, mind visszavezethető Mária tiszteletére. És végül arra is emlékezünk, hogy Mindszenty bíboros 30 évvel ezelőtt halt meg. Az őskeresztények a szentek halálát mennyei születésnapnak nevezték. A vértanúk dicsőségüknek tartották, hogy Krisztusért szenvedhetnek. Nem méltatom a Bíboros kálváriáját, hanem csak egy vonását szeretném kiemelni, amelyet annyira 4
szeretnek vitatni: az élő vértanú Mindszenty és a Pápa kapcsolatát. XII. Piusz pápa nem tárgyalt a kommunistákkal, mert nem hitt abban, hogy lehetne találni közös pontot. XXIII. Boldog János pápa összehívta a II. Vatikáni Zsinatot és halála előtt megbízta Casoroli bíborost, hogy kezdje meg a tárgyalást a kommunista országokkal az egyház érdekében. VI. Pál pápa csak egy év után bízta meg újra Casarolit az ún. Ostpolitik-kal, azzal, hogy tárgyaljon a keleti kommunista országokkal. Kisebb engedményeket értek el, de az Egyházüldözés maradt a régi. Érthető, hogy a Szentszék új keleti politikája megdöbbenést váltott ki azokban, akik lehetetlennek és eredménytelennek tartották a kommunistákkal folytatott párbeszédet. A helyzet kb. olyan volt, mint a francia forradalom után kötött konkordátumkor. A forradalmi polgári alkotmányra fel nem esküdött papok, püspökök a katakombákba vonultak. A konkordátumkor 1801-ben azonban Napoleon kérésére a Szentatya felszólította a püspököket, hogy mondjanak le, mert most olyan püspököket kell kinevezni, akiket a Szentatya és Napoleon is elfogad. Csak két püspök akadt, aki nem tudta meghozni ezt az áldozatot, igazságtalannak tartotta és kiszakadtak az Egyházból. Nemrég halt ki ez a nemzeti gallikán „kisegyház”. Mindszenty esete is hasonló: nem tudta elfogadni VI. Pál pápa nyitását a kommunizmus felé. Lehetetlennek tartotta a tárgyalást, s ezért álláspontját kifejtette a Szentatyának: miért nem tud lemondani az érsekségről. De amikor a Szentatya üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, hogy gondoskodhasson annak viszonylagos ellátásáról, akkor Mindszenty fájdalommal ugyan, de alávetette magát. És hordozta tovább a keresztet. Annak idején Szent Pál is figyelmeztette Szent Pétert Antiokiában, hogy nem jár el az evangélium szellemében. Mindszenty is megtehette, hogy a Szentatyának kifejtse saját nézetét a helyzet megítélésére vonatkozólag. Életszentségét éppen az bizonyítja, hogy végső szava az engedelmesség volt. S ez a Szentek útja. Elhangzott az Esztergomi bazilikában 2005. április 30-án a Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulójára tartott megemlékező szentmisén
XVI. Benedek pápa címere és jelmondata Amikor Joseph Ratzinger professzort münchen-freisingi érsekké kinevezték, ősi hagyomány szerint címert és jelmondatot választott. A címer négy mezőre oszlott. A bal felső és a jobb alsó mezőben arany háttér előtt egy koronás mór fejet láthatunk, piros gallérral, ajkakkal és fülbevalóval. Ez a m o t í v u m h a g y o mányosan szerepel a freisingi püspökök címerében a XIV. századtól kezdve – III. Konrád volt az első hercegpüspök, aki használta ezt a jelképet (1316). 1802-1803-ban a szekularizáció keretében feloszlatták a hercegpüspökséget, de később 1817-ben, a Bajor Királyság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás értelmében létrejött a München-Freisingi Főegyházmegye, amelynek főpásztorai továbbra is viselik címerükben a mór fejet – így a jelenlegi érsek, Friedrich Wetter bíboros is. A jobb felső mezőben kék háttér előtt egy balra haladó barnamedve látható, amely hátán terhet, egy ezüstszínű zsákot visz. Ez a kép a püspöki szolgálat viselőjét jeleníti meg, hisz ő valójában „Isten teherhordója”. Emellett azonban van egy rejtettebb értelme is, hiszen az első freisingi püspökre, a VIII. században élt Szent Korbiniánra, a bajor egyház lelki atyjára s a München-Freisingi Főegyházmegye védőszentjére utal. Az ősi legenda szerint Szent Korbinián második római útja során egy erdőben éjszakázott. Már mindannyian aludtak, amikor egy kiéhezett
medve elragadta az utazók egyik lovát, amely a nehéz csomagokat hordta. Reggel felébredve a medvét még mindig a közelben találták, amint a megölt ló húsából lakmározott. Szent Korbinián ekkor Anseric nevű szolgáját arra bíztatta, hogy ostorral fegyelmezze meg a medvét. Az eleget tett a felszólításnak. Csodák csodájára a medve meghunyászkodott, s a megölt ló helyett egészen Rómáig vitte Szent Korbinián nehéz csomagjait. Itt bocsátotta őt szabadon útjára a szentéletű püspök. A bal alsó mező felső része kék, alsó része ezüst, s hullámvonalban szelik ketté a mezőt. A közepén egy ún. „Jakab-kagyló” látható, amelynek a hullámok feletti része arany, hullámok alatti része pedig kék. Ez egyfelől utal a Szent Ágostonhoz (354-430) kapcsolható hagyományra: eszerint az egyháztanító egyszer a tengerparton sétált, s ott azt látta, hogy egy kisfiú egy kagylóval meri a vizet egy kézzel ásott gödörbe. A püspök megkérdezte tőle: „Mit csinálsz?” A kisfiú így válaszolt: „Kimerem a tenger vizét ezzel a kagylóval”. Ágoston ezt válaszolta: „De hisz ez lehetetlen!” Mire a kisfiú megszólalt: „Előbb merem ki a kagylóval a tenger vizét, mintsem te megérthetnéd a Szentháromság titkát!” Nem véletlen az ágostoni gondolat: J o s e p h Ratzinger Szent Ágoston egyháztanából írta doktori diszszertációját. Ugyanakkor a jelkép emlékeztet a középkori zarándokokra is, akik nagy, fából faragott kagyló alakú (folytatása a 8. oldalon)
7
(folytatás a 7. oldalról)
merítőcsészékkel keltek útra – ezzel mertek vizet s ebből is ittak. A „Jakab-kagyló” elnevezés onnan ered, hogy Dél-Németországon keresztül vezetett a Santiago de Compostellába vivő zarándokút. Így ezt a jelképet sokszor „zarándok-kagylónak” is nevezik. Egyes ábrázolásokon Keresztelő Szent János is ilyen kagylóval mer vizet a Jordánból, hogy Jézust megkeresztelje. Így a kagyló utal arra, hogy Isten népe itt a földön a püspök vezetésével állandó zarándokúton van. Ugyanez a motívum lelhető fel a regensburgi szeminárium címerében is, ahol Joseph Ratzinger hosszú évekig tevékenykedett, mielőtt kinevezték volna münchen-freisingi érsekké. A mező két alapszíne, az ezüst és kék Bajorország nemzeti színei. XVI. Benedek pápai címere ugyanezekből a motívumokból áll, azzal az eltéréssel, hogy a pajzs nem négy mezőre oszlik, hanem háromra, amelyek sugár alakban helyezkednek el. A baloldali mezőben látható a
mór fej, a középső mezőben a kagyló, a jobboldali mezőben pedig a terhet hordó medve. Címertani újítást jelent az, hogy a pajzs fölött nem a pápai hármas korona, a tiara, hanem püspöki mitra látható. A pajzs mögött látható a két összefonódó, ezüst és arany színű péteri kulcs. A pajzs alatt a péteri pallium található. A pápai címer színeiről egyelőre még nem született döntés. A címer alatt látható Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa jelmondata: Cooperatores veritatis – Az igazság munkatársai, más fordítások szerint segítőtársai. Az idézet János apostol harmadik leveléből származik. Azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a püspök munkatárs egy olyan egészben, amely túlnő rajta. A többi püspökkel együtt hordozza azt, de eközben őt magát is hordozza az igazság. Így egyfelől kifejezésre jut a püspökség szolgálati jellege, másfelől az Evangélium igazságának megkérdőjelezhetetlen és feladhatatlan igénye, amelyre a püspök szolgálata által köteleződik el. www.hhrf.org/gyrke - nyomán
Zeng a harang Hívó szóval! Valakik megszólaltatják. Reggel, délben, este, halottakért, ünnepeken, vasárnaponként hányszor, de hányszor. Ma már gombnyomásra. Az már történelem itt Sepsiszentgyörgyön, mikor a harangozó húzta a köteleket. A harangozó, aki templomszolga és sekrestyés volt. Hosszú botra szerelt bársonyzacskóval végigcsengetett a hívek között, gyűjtögetve a templom fenntartásához az aprópénzeket. Szőnyegeket porolt, gereblyézett a templom körül stb., stb. Ki tudja hány- és hányféle munka várta állandóan. Azért, hogy jól érezzük magunkat templomunkban. Az én apám mindig szaladt. Olyan korában állt be a templom szolgálatába, mikor más nyugdíjba vonul. Nagy szükség volt rá ott. Akkor ez gúnyt és lebecsülést váltott ki a hatalom gyakorlóiból, akik kocsmákban szívták magukba „műveltségüket“. Az elvtársak. Az én apám megbecsült kereskedő ember volt, de aztán „kizsákmányolót csináltak belőle, iszonyúan megnehezítve kilenc gyermeke felnevelésének gondját. Anyám méltó társként a terheket együtt vállalva éjféli misék után ott volt a takarításnál, hogy másnap ünnepi tisztaság várja ismét a híveket. Gondoljunk hálás lélekkel azokra, akik önzetlenül részt vesznek abban a sok-sok munkában, amivel hozzájárulnak templomunk jó hangulatához. Mindketten májusban távoztak. Nyugodjanak békességben, az Úr Jézus szent Nevében. Bánfalvy Erzsébet
8
Dr. Jakubinyi György érsek szentbeszéde Esztergomban Mindszenty József bíboros emlékére bemutatott szentmisén Nagycsütörtök este az Utolsó Vacsoránál ül Jézus, a Mester tizenkét apostolával. Mindnyájuk lelkét szomorúság fogja el, mert a Mester szenvedést, búcsúzást emleget. Még azt is mondja, hogy saját tanítványai közül árulja el valaki. Péter nem tudja már magát tartóztatni. Ragaszkodó, lelkes híve ő Jézusnak. Bízik saját erejében, saját képességeiben. Hogy esetleg ő árulná el a Mestert? Az lehetetlen. „Még ha meg is kell veled halnom, akkor sem tagadlak meg” (Mt 26,35). Jézus szomorúan tekint Péterre. Ez a Péter hősködik, aki még az éjjel háromszor fogja őt megtagadni? De Péter biztos a dolgában. „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem” (Mk 14,29). Ha a többi apostol el is hagyja Jézust, Péter nem. Ő lesz az egyetlen, aki még a halálban is kitart. S eljött az éjszaka. Még aznap éjjel egy szolgáló szavára Péter háromszor tagadja meg Mesterét. A kakasszó ráébreszti tettére, eszébe juttatja Jézus szavát. S amint megszólal a kakas, Jézus rátekint Péterre (Lk 22,61). Micsoda szomorú, szelíd, szemrehányó tekintet lehetett az! Péter „kiment, és keserves sírásra fakadt.” Élete végéig siratja bűnét. Mindenkinek elmondja, levelében is említi, hogy ő megtagadta Mesterét, de az megkönyörült rajta. Most pedig ott áll a Feltámadottal a csodás halfogás után a tengerparton. Jézus lehetőséget ad Péternek, hogy hármas tagadását hármas szeretetvallomással tegye jóvá. De milyen kérdés ez! „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Péter érzi a finom célzást. Nemrég erősködött, hogy ha a többi mind elhagyja Jézust, ő akkor sem. Most már nem hivatkozhat önmagára,
eltűnt önbizalma, hiszen megtagadta a Mestert. Most már egyedül Jézusban bízhat, aki meghalt és feltámadott a bűnös emberiségért, tehát őérette is. Jézus háromszor kérdi: szeretsz-e? A görög szövegben az agapé szót használja, amely a tiszta isteni szeretetet jelenti. Péter nem mer ezzel a szóval válaszolni, mert már nem bízik önmagában. A fileo baráti szeretettel válaszol. Szeretlek, ahogy a barátok szeretik egymást. Jézus a harmadik kérdésben már a Péter szavát használja: Tényleg szeretsz engem baráti szeretettel? S erre mondja ki Péter: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!” Szent Péter hármas szeretetvallomásával minden keresztény példaképe lett. Tagadását menti, hogy a Megváltás és a Szentlélek eljövetele előtt történt. Még nem született meg az Anyaszentegyház, amelynek azonban most átveszi a kulcsait. Isten Szolgája, Mindszenty bíboros hármas évfordulóját üljük: 90 éve szentelték pappá, 60 éve foglalta el az esztergomi érseki széket és 30 évvel ezelőtt halt meg száműzetésben, Bécsben. Mindszenty elsősorban pap volt. 90 évvel ezelőtt a szombathelyi székesegyházban szentelte pappá gróf Mikes János megyéspüspök. Szentelő püspöke a zabolai Mikes grófok székely fia. Így már szentelő püspökével is kapcsolatba lép lélekben Székelyfölddel. A papi hivatást a jó Isten adja, de földi eszményképeket szemlélve testesül meg. A pap nem hősködik, de Krisztusban bízva, hittel a kegyelem erejében meri vállalni a papi hivatást, mint Szent Péter. Mindszenti bíboros is sok szentéletű pap között élt ifjú korában, akiknek életvitelén megláthatta, milyen a papi élet, amelyre hivatást kapott. X. Szent Piusz tanítása szerint a papi hivatáshoz három feltétel kell: legyen meg a testi-lelki egészsége és ereje a papi hivatás teljesítéséhez, hívja Krisztus vagyis vegye föl egy egyházmegye püspöke vagy egy szerzetesrend elöljárója, azért akarja a papságot, amiért Krisztus alapította: Isten (folytatása a 4. oldalon)
3
(folytatás az első oldalról)
S ha boldog, akkor követendő minden ember számára, aki természeténél fogva legmélyebb igényként hordozza magában a boldogság vágyát. Szeretnénk tőle mi, akik ismerjük és elismerjük nagyságát megtanulni az emberi boldogság titkát. Ezt a titkot örök leckeként őrzi is az ő, Evangéliumok lapjáról kitörölhetetlen emléke. A Szent Szűz saját maga fogalmazta meg az egyetlen irányelvet, ami miatt őt boldognak hirdeti minden nemzedék, és amelynek nyomán realizálódik minden emberi boldogság igény. Ez a megfogalmazás az Úr angyalának szavaira adott, azóta ismételt válasza: Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint. Ez az ember számára mindig érvényes álláspont más axiómával nem helyettesíthető, még akkor sem, ha emberi gyengeségünk újra és újra elszakít tőle. Szűz Mária fönséges alakja vonzzon minket mindig vissza, és életének sikere adjon erőt az állhatatossághoz, az állandó újrakezdéshez, boldogulásunk ezúton való megvalósításához. Tudjuk végül, hogy a názáreti leányt Isten tette naggyá, tiszteletet parancsoló ideállá a földi ember számára. Várhatjuk, hogy ő eszközölje ki számunkra ugyancsak Isten erejét és kegyelmét, hogy a benne megismert eszményt követni tudjuk. – Nem alaptalan ez a bizalmunk. Az Evangélium a kánai mennyegző emlékével tanít arra, hogy közbenjáró szava eredményes volt, van és lesz mindenkor. Ezért nem lesz hiába a katolikus keresztény ember
második leggyakoribb imája az egész földön az Üdvözlégy Mária, mert századok meggyőződése garantálja, hogy ha ő, az Istennek szent Anyja imádkozik értünk, bűnösökért, most és halálunk óráján, akkor most, itt a földön és halálunk után az örökkévalóságban, a célhoz ért élet örömével örvendezhetünk. Juttassa ezt eszünkbe ezekután is május hónapja, az a néhány este, mikor időt szakítunk egy-egy májusi litániára vagy otthon egy-egy családi, máriás május esti közös imára. Nemesebb emberek, igazabb keresztények leszünk általa. Szállóigévé vált XXIII. János pápa mondása, és belekerült a II. vatikáni zsinat legnépszerűbb konstitúciójának, az Egyház a mai világban című határozatának szövegébe, hogy az Egyháznak, Isten népének, tehát nekünk tanulnunk kell az Idők Jeleiből, vizsgálnunk kell ezeket a jeleket. – Nos, ha vizsgáljuk, akkor az a tény, hogy az elmúlt évszázad nagy, nemzetközileg nyilvános csodái, Lourdes, Fatima, Szirakuza máriás jellegűek. Két keresztény hittétel megfogalmazása Isten Anyjáról szól. Pápai enciklikák egész sora Boldogasszony üdvösségünkben nélkülözhetetlen szerepét méltatja. Ezekből a jelekből azt kell megtanulni, hogy a ma élő ember boldogulásának és üdvösségének művében jelentős szerepet szánt a Gondviselés Szűz Mária tiszteletének, követésének és közbenjárásának. Ezért nem hiányozhatunk mi sem a sok ezernyi hívő közül, akiknek ajkáról esengve száll szívünk dala: Ó, Üdvözlégy Mária!
– A Szentlélek a teremtés lélegzetvétele. Miként kezdetben Isten Lelke lebegett a vizek felett, úgy most Isten Lelke még sokkal tevékenyebben és közelebbről megérinti az ember szívét: megismerteti az embert önmagával, és segít fölébe emelkedni önmagának. Alfred Delp SJ – A pünkösd napjának nincs estéje: mert Napja, a Szeretet, nem ismer alkonyt. Felirat 2
Pünkösd – számunkra, keresztények számára – az Egyház születése, tűzben és viharban. Milyen csodálatos olvasni az Apostolok Cselekedeteiben, hogy mi minden jellemezte ezt a kicsiny közösséget, miután megkapták a várva várt Vigasztalót. Nem voltak felkészülve. Állhatatos kitartásuk hozta meg a gyümölcsét ott, a jeruzsálemi teremben. Különféle emberek más nyelven beszélve értették meg egymást. Mindnyájan álmélkodtak, és nem értették, hogy mi történik. Ekkor erő költözött beléjük, imádságukra, igehirdetésükre, tömegek ismerték fel Jézusban a Messiást. Így kezdődött el a világ evangelizációja. Isten elküldte a tüzet, és az lassan növekedve borította be a világot. És ez a kis csíra elkezdett növekedni, életerős fává terebélyesedett idővel. Átesett sok betegségen, de mindig erőre kapott, mert élet volt benne. Ettől a perctől a mai napig vezeti Isten Lelke az Egyházat, mert általa Őt, az élő urat kell „megismernünk, szeretnünk, követnünk, hogy részesei legyünk benne a szentháromságos életnek, s hogy vele együtt átalakítsuk a történelmet, míg teljessé nem lesz a mennyei Jeruzsálemben. Ez a program nem változik együtt a különféle korokkal és kultúrákkal. Ez a mindenkori program sajátunk a harmadik évezredben is.“ (II. János Pál pápa, Novo millennio ineunte, 29) Az igazi új tűz, a lényegi megújulása az Egyháznak a harmadik évezred kezdetén belső lesz. Mi vagyunk, mindannyian az Egyház. Mi – köszönet a keresztség és a bérmálkozás kegyelmeiért – részesültünk a Szentlélekben. Amikor Jézus a tanítványoknak adta a Szentlelket azt mondta, minthogy engem küldött az Atya úgy küldelek én is titeket. Ezt mondta az első tanítványoknak, és ezt mondja ma is, nekünk, kicsiknek és nagyoknak. Életünket 2005 pünkösdjén járja át tüzes, megújító szeretetével Isten lelke, hogy ha az Egyház öregszik is, de soha meg ne vénüljön. A www.communio.hu alapján Túrmezei Erzsébet:
Pünkösd után Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt – ígéretek zenéje. Pünkösd előtt – esedezés, esengés. Pünkösd előtt – halk hajnali derengés. Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt – koldusszív tárulása. Csndesen várni – várni, hinni, kérni! S pünkösd után – szent égi erőt-vetten, pünkösd után – Lélekkel telítetten, pünkösd után – bátor tanúvá lenni, pünkösd után – szolgálni, égni, tenni, pünkösd után – régit kárnak ítélni, Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után – adni, adni, adni. 9
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK A szent keresztségben részesült: - Turoczki Réka, Marthi Kinga, Csulak Kristóf, Silye Nóra, Tölgyesi Karola, Kanyó Bernadett Kinga, Fazakas Arnold Ákos, György Burján Hanna Biborka, Prahovean Raul, Némethy Adrienn Beáta, Stefán Anna Mária, Bartha Aliz, Hadnagy Hunor Bence, Nagy Nóra
cselekedetekkel beszélő gondoskodás példája. Ott van, ahol szükséges a jelenléte, nem magyarázkodik, nem okoskodik, egyszerűen csak jelen van, teszi a dolgát, csinálja azt, amit kell. Szent József a munkások védőszentje, a jegyesek pártfogója. Az ünnepet XII. Piusz pápa vezette be 1955ben. Példája: Háttérben is, ismeretlenül is tedd a feladatod; légy igaz ember!
Szentségi házasságot kötöttek: - Kácsulj Lajos - Szakács Katalin, Jurcsuk Imre Ottó - Szilvási Melinda, Nagy Csaba Soós Enikő, Csulak Sándor - Ilyés Annamária, Fazakas Zoltán - Ambrus Éva, Bara Richárd - Bakos Éva Az Úr hazahívta: - Bajzáth Gyula, Borbáth Rozália, Antal András, Fail Mária, Kósa Ferenc, Horváth László Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
SZENT JÓZSEF a munkás május 1. SZENT JÓZSEF A MUNKÁS a szentírásban a származásával mutatkozik be (Mt 1, 117; Lk 3, 23-38). Jegyese Máriának. Igaz ember, aki nem akarta Máriát rossz hírbe hozni. Engedelmeskedett az angyalnak, gondoskodott családjáról (Mt 1, 18-25), mentette a Heródesi veszély elől (Mt 2, 1315). Názáretben otthont teremtett számukra (Mt 2, 19-23), majd észrevétlenül eltűnik látókörünkből. Mindezt ismeretlenül, anélkül teszi, hogy a Szentírás egyetlen szavát is megörökítené. József a szolgálat embere, a 10
BOLDOG APOR VILMOS püspök és vértanú május 23. Segesváron született 1892. február 29-én, sokgyermekes családban. Édesapját korán elveszítette, édesanyja mély vallásos neveltetést biztosított számára. 1910-ben Innsbruckban kezdte meg papi tanulmányait. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon. Gyulára került káplánnak, majd néhány hónapig katona-vonaton szolgált. 1918-ban Gyulán plébános. 1929-ben címzetes apátnak nevezték ki. Tanúja a Tanácsköztársaságnak, Trianonnak és a II. Világháború kitörésének. Tapasztalta a szociális gondolat megerősödését, a népmissziók fellendülését és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus hatását. 1941. februárjában XII. Piusz pápa kinevezte és felszentelték a győri egyházmegye 72. megyéspüspökévé. Nyája jó pásztora volt. 1945. március 29. nagycsütörtökön volt az utolsó miséje a püspökség óvóhelyén. 1945. március 30-án halálos lövéseket kapott egy szovjet katonától az óvóhelyen tartózkodó nők védelme közben. 1945. április 2-án meghalt. 1997. november 9-én II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta. Példája: A gyengéket, kiszolgáltatottakat meg kell védenünk!
Új évfolyam 73. szám
2005 május - pünkösd hava
SEPSISZENTGYÖRGYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ A keresztény embernek tisztelnie kell Máriát, akit az Isten is tisztel Május van. A fák még inkább színesek, mint zöldek. A rétekre fényűző, tarka szőnyeget terít a tavasz. Az ág ringatta fészkekben már új generációt költ a vad madár, és dús orgona illat köszönti reggel a felkelő napot. – Krisztus népe pedig Szűz Máriának ajánlja a legszebb hónap minden alkonyát. E májusi estéken a hívó harangszó, a Máriát dicsérő énekeink felejthetetlen dallamai, a litánia invokációi és az Eucharisztia előtt felszálló, imát szimbolizáló tömjénfüst éppen úgy elválaszthatatlan az egyházi év májusától, mint maga a Mária-tisztelet a keresztény élettől. Nem engedhetjük, hogy színét veszítse, kopott kultúremlékké váljék számunkra ez a keresztény élet méltán drágakőhöz hasonlítható kincse, Isten Anyjának dalban és költészetben, zenében és képzőművészetben annyiszor dokumentált tisztelete. Éppen ezért újra és újra felidézzük e teológiai igazságokat, melyekre tiszteletünk épül, melyek követendő ideálként állítják elénk a Szűzanyát, és amiért töretlen bizalommal kérjük pártfogását. Szűz Mária ember volt, egy az emberiség nagy családjának tagjai közül, akik mindnyájan elmondhatják, hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtettek, és Isten jóakarata kimeríthetetlen irányukban. Szűz Mária azonban nem csak Isten kedves teremtménye volt, hanem mint Dante költői zsenialitással mondja róla: „Ó Szűzanyánk, leánya ten fiadnak“. Benne anyját is tisztelte az Isten. Ezért köszönttette angyalával és hirdettette áldottnak az aszszonyok között Gyümölcsoltó hajnalán. Elhalmozta ajándékaival, mint a szüzesség és anyaság együttes birtoklása, a történelemben egyedülálló bűntelenség, és testi-lelki kiválóságok egész sora. S mindezt egy olyan életúton őrizte és bontakoztatta ki, mely aligha mondható perzsaszőnyeggel borítottnak, inkább volt meredek, tövises, sziklás ösvény. Lehet-e közömbös mindennek tudatában a keresztény ember vele szemben? Tisztelnie kell Őt, akit az Isten is tisztel. Meg kell hajolnia nagysága előtt, mely kiválóságok egyedülállóak múltunkban és jövőnkben egyaránt. Küzdelmes élete pedig a magunk küzdelmének gyarló voltát látva követel tiszteletet és elismerést. Annál is inkább, mert ezáltal az élet által teljesült a Magnificat jövendölése: Íme, boldognak hirdet engem minden nemzedék. Dr Seregély István - egri érsek (folytatása a második oldalon)
