MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 136. szám
A szent keresztségben részesültek: – Magos Hunor Róbert, Kolcza Gyopár Zenkő Teréz, Varga Nóra, Kiss Norbert Kristóf, Deák Norbert, Vrencsan Vlad Albert, Farkas Bence, Zöldi Zsófia Teréz, Balázs Biborka, Tusa Gergő Norbert, Florea Csanád, Fülöp Zsigmond Zsolt.
Érsek atyánk augusztus 1-től két új szőlőmunkást küldött a Szent József egyházközségbe
Szentségi házasságot kötött: – Balázs Zoltán – Éltes Brigitta, Wild Zoltán Róbert – Konnát Ildikó, Pető Antal – Boga Ildikó, Varga János – Peligán Tünde, Bálint Levente – Aldea Éva, Karda Ádám – Tankó Emőke, Györgyjakab Pál István – Gébel Timea Rita, Mikó Nimród – Péter Ágnes, György László – Tüzes Erika.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! „Úr Jézus, aki a papságot minden ember üdvösségére rendelted, folytatva benne megváltásod művét a földön: hallgasd meg alázatos könyörgésünket. Tedd, hogy valamennyi papod életszentségén és buzgóságán keresztül a keresztény nép elevenen érezze a te jelenléted, újra hallja a te hangodat, újra lássa a te csodáidat. Ébreszd fel legjobb ifjaink szívében a papi hivatást, úgy, hogy egyetlen nyáj, a legkisebb se legyen kénytelen pásztor nélkül maradni! Őrizd meg a jámborság, tisztaság és buzgalom által kispapjainkban azt az ajándékot, amelyet nekik adtál, amikor szent szolgálatodra hívtad őket! Őrizd és növeld a hitet és a kegyelmet keresztény népeinkben. Add meg nekünk mindezt, Te, aki élsz, uralkodol és bennünket szeretsz mindörökkön-örökké.” Ámen. 12
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ 100 éve született Kalkuttai Boldog Teréz anya
Az Úr hazahívta: – Bara Juliánna, Cziprian Jolán, Péter Zoltán, Selymes Aranka, Kórodi Hajnalka.
2010 augusztus
Gödri István Brassó szülöttje (1979. december 16). 2007. május 12-én szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek atya a Boldog Apor Vilmos templomban. Előző állomáshelye Gyergyócsomafalva.
Salamon Endre Csíkrákoson született 1981. március 27én, pappá szentelték 2008. június 29-én, Gyulafehérváron. Csíkszentdomokosról érkezett hozzánk.
Nagy szeretettel köszöntünk! Isten hozott közösségünkbe! Imádkozunk értetek és szívből kívánjuk munkátokra Isten áldását!
www.katolikussepsi.ro
Teréz anya 1910. augusztus 27-én született, Agnes Gonxha Bojaxhiu néven, albán szülőktől, Üszküb városában (ma Skopje, a Macedón Köztársaság fővárosa). Macedónia akkoriban az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozott. Agnes édesapja, Kolle Bojaxhiu albán nacionalista volt, építési vállalkozó, édesanyja, Drana, otthon nevelte a gyerekeket. Agnesnek két testvére volt, Aga és Lázár. A család az oszmán környezetben is ragaszkodott katolikus hitéhez. Agnes 9 éves volt, amikor édesapja meghalt. Fivére, Lázár bizonyos volt abban, hogy édesapjuk politikai bűntény áldozata lett. A magára maradt özvegy ezután kézimunkaüzlettel tartotta fenn magát és három gyermekét. Teréz anya később úgy emlékszik vissza ezekre az évekre, hogy a mély katolikus hitből származó szeretet segített enyhíteni a fájdalmukat, az apa halála még jobban összeforrasztotta az amúgy is összetartó családot. Édesanyja jelentős szerepet töltött be a Szent Szív egyházközség életében, a jótékony cselekedetek asszonyának nevezték, mivel a nálánál szegényebbek megsegítését mindig kötelességének tartotta. Ha egy szegény ember kopogtatott be házuk ajtaján, ala-
mizsnát adott neki, s felhívta gyermekei figyelmét: még ha nem is vér szerinti rokonuk, akkor is a fivérük, mert szegény. Agnes 1928-ban, áldozócsütörtökön határozta el, hogy szerzetesként Istennek szenteli életét. Iskolatársnőjével és barátnőjével, Betikával együtt felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat, 1931. május 25én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott kis Thérése Martin de Lisieux iránt érzett tiszteletből választotta. Döntését így indokolta meg: „Ha keresztényi életet él az ember, akkor az biztosítja hitének növekedését. Sok szent járt előttünk, hogy vezessen minket. De én azokat szeretem, akik egyszerűek, mint Szent Thérése de Lisieux, Jézus kis virága. Őt választottam névadómnak, mert hétköznapi dolgokat tett nem hétköznapi szeretettel.” Engedélyt kért elöljáróitól, hogy egyedül élhessen a zárdán kívül, és a kalkuttai nyomornegyedben dolgozhasson. Kérését Róma elé terjesztették, és XII. Pius pápa egyévi időtartamra jóváhagyta azt: (folytatása a második oldalon)
szerzetesi életet élhetett, klauzúrán kívül, a kalkut- ismerettel megenni, amikor testvéreim közül tai érsek felügyelete alatt. 1948. augusztusában Te- annyian halnak éhen. Nekem egy darabka kenyér réz anya levette a Loreto nővérek ruháját és fehér és egy pohár víz elegendő.” száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a Patnába ment, az amerikai missziós orvosnő- gazdagok felelősségéről vallott nézetei II. János vérekhez, hogy beható kiképzést kapjon, mint ápo- Pál pápa gondolkodásának irányvonalában helónő. Karácsonyra visszatért Kalkuttába és a sze- lyezkednek el, ezért is szövődtek kivételes baráti gények Kis Nővéreivel lakott. Még ugyanebben az szálak a szerzetesnővér és a szentatya között. II. évben engedélyt kapott első nyomornegyedi isko- János Pál 1979. decemberében lelkesülten tisztelájának megnyitására. 1950. októberében jóvá- letét fejezte ki Teréz anya iránt, akinek munkáját hagyták az új szerzetescsodálattal követte nyotársulatot, a Szeretet mon. 1986. február 3M é g i s ... Miszszionáriusait, amely án, Kalkuttában a pápa Az emberek gyakran figyelmetlenek, Kalkuttában alakult meg, meglátogatta a Szeretet következetlenek és önközpontúak, és innen terjedt el egész Misszionáriusainak MÉGIS SZERESD ŐKET. Indiában, majd világházát. Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és szerte. A Szeretet MissziTeréz anya élete leghátsó gondolat vezérli cselekedeteidet, onáriusai 1965. februárszebb napjának nevezte MÉGIS TÉGY JÓT. jában pápai jogú társaezt a látogatást. Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi sággá lett. Hitvallásuk A Szentatya pedig ellenségeket szerzel magadnak, szerint: „Mindenekelőtt így fogalmazott: MÉGIS BOLDOGULJ VALAHOGY. szerzetesnővérek va„A Nirmal Hriday a A jó, amit teszel, holnap már feledésbe merül, gyunk, és nem szociális remény otthona. Olyan MÉGIS TEDD A JÓT. segítők, tanárok, ápoló- A becsületesség és őszinteség sebezhetővé tesz, ház, amely a bátorságon nők vagy orvosok. A küés a hiten alapszik, MÉGIS LÉGY BECSÜLETES ÉS NYÍLT. lönbség köztünk, és a olyan ház, ahol a szereAmit fáradtságos munkával évek alatt szociális gondozók között felépítesz, azt elpusztíthatják egy éjszaka alatt, tet uralkodik. A Nirmal az, hogy ők valamit cseHridayban az emberi MÉGIS ÉPÍTS. lekszenek, mi pedig Valaszenvedés misztériuma Az embereknek valóban szükségük van kinek. Jézust szolgáljuk a segítségre, azonban támadás érhet, ha segíted őket találkozik a hit és a szeszegényekben. Minden, retet titkával. És ebben a MÉGIS SEGÍTS. amit csinálunk, Jézusért találkozásban az emberi A legjobbat add a világnak amid csak van, van. Életünknek ez az érlét legmélyebb kérdései s ha cserébe arcul csapnak, telme. A nap 24 órájában érthetővé válnak.” AKKOR IS A LEGJOBBAT ADD Jézust szolgáljuk.” Teréz anya 1997. szepA VILÁGNAK, AMID CSAK VAN. A Szeretet Missziotember 5-én halt meg. Kalkuttai Boldog Teréz anya náriusai egész szívükAzt, hogy áldozatos ből, szabad elhatározástevékenységét mennyire sal a szegényeket szolgálják, és munkájukért elismerték a más valláson lévők is, jelzi, hogy az semmi pénzt nem fogadhatnak el. Teréz anya te- indiai kormány állami temetésben részesítette. vékenységét az egész világon elismerték. A renA Szeretet Misszionáriusainak rendjéhez ma geteg kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a már négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartoNobel-békedíjat. Kérésére nem tartották meg az zik, gyógyító-gondozó tevékenységüket háromilyenkor szokásos bankettet, az erre szánt össze- millió önkéntes segíti. Öt földrész csaknem száget az éhezők kapták. Teréz anya ugyanis elveihez zötven országában – köztük Romániában – vanhűen visszautasította, hogy a ceremóniát záró nak jelen, gondoskodnak a szegényekről, ápolják bankett finomabbnál finomabb ételeiből fogyasz- a betegeket, a legsúlyosabbakat, így a leprásokat szon: „Nem tudnék venni belőle, és nyugodt lelki- is. Az alapítás óta eltelt ötven esztendő alatt Teréz 2
A kalocsai érseki főszékesegyház A Szent István alapította egyházmegye első székesegyháza Foerk Ernő kutatásai szerint a mai szint alatt másfél méterrel állt. Az egyhajós, félköríves szentélyű templomot a XII-XIII. század fordulóján háromhajós, keresztházas, szentélykörüljárós templommá bővítették. A török hódoltság alatt az épület súlyosan megsérült, tetőzete 1602-ben teljesen leég, beomlik. Bár 1710-ben új tetővel látják el és 1728ban elkezdik az újjáépítést, de Csáky Imre érsek utasítására a régi, használhatatlan részeket felrobbantják és Mayerhoffer András tervei szerint 1735-ben megkezdik az új templom építését. A még ebben az évben elkészült részeket nyugat felöl egy fallal lezárják, kis toronnyal teszik teljessé és így 1738-tól kezdve plébániatemplomként működhet. A székesegyház többi építészeti része 1741-re teljesen elkészülnek, de a templom berendezése csak 1757-re fejeződött be. Klobusiczky Ferenc és Batthyány József érseksége alatt kerül a baldachinos főoltár mögé az 1738-ban felszentelt Mária mennybevitelét ábrázoló oltárkép. Elkészül az orgona és a templombelső gyönyörű stukkó és domborműves díszei is. A ma is látható klasszicista jellegű sisakokat 1799 és 1800 között helyezték föl a tornyokra. A székesegyház szépítése nem fejeződött be, még a XIX. század folyamán is gazdagodott a templom új oltárképekkel és szobrokkal. A már említett Foerk-féle kutatások után néhány változtatást is végrehajtottak a templomon. Az eredeti középkori székesegyház alaprajzának megfelelően a szentélykörüljáró helyett kápolnasort alakítottak ki, amely összeköti a sekrestyéket. Ugyanekkor nyitották meg az új lejáratot az érseki kriptába. A főoltárt is felújították Foerk Ernő tervei szerint, a régi oltárkép helyett Leopold Kupelwieser 1857-ból származó, Mária mennybevitelét ábrázolófestményét állították föl. A szép, harmonikus arányú székesegyház jellegzetesen barokk alkotás. Az építészeti elemekkel, falpillérekkel és változatos formájú nyílásokkal tagolt homlokzatot hangsúlyos, ívesen megtört vonalú főpárkány zárja le. Az íves mezőben elhelyezett dombonnű Máriát ábrázolja a magyar szentek társaságában, melyet 1912-ben állítottak a régi helyére. A két torony közötti részen áttört kőmellvéd fölött Szent Péter és Szent Pál szobra fogja közre Mária alakját. A két apostolfigura az 1750-es évek alkotása, míg Mária szobra a XIX. század végéről származik. Az áttört mellvéd mintázata a bejárat fölötti kis erkélyen és a nyílások alatti részen megismétlődik. Ahogy a külsőn is láthatjuk, a templom belső terében a barokk és a későbbi korok alkotásai harmonikus egységben forrnak öszsze. A klasszicista kor is nyomot hagyott a templom belső kialakításán. Pesky József az 1832-ben felállított Szent István király oltárt, míg az Őrangyal oltárt Johann Kessler festette 1865-ben. Szent István és Szent László szobra a főhajóban Andreas Halbig bécsi szobrász munkája, melyeket 1851 és 1866 között készített. A templombelsőt 1912 óta Zsellér Imre üvegablakai világítják meg. Kalocsa – Nagyboldogasszony főszékesegyház
Csigó László: Magyar katolikus templomok 11
ÉN JELEN VAGYOK Én jelen vagyok, amikor egyedül vagy. Én jelen vagyok, amikor elveszettnek érzed magad. Én jelen vagyok, amikor elhagynak téged. Én jelen vagyok, amikor úgy gondolod, valami nem megy tovább. Én jelen vagyok, amikor kétségbeesett és szomorú vagy. Én jelen vagyok, amikor félelem és szorongás tör rád. Én jelen vagyok, amikor senki sem akar téged. Én jelen vagyok, amikor falak választják el tőled barátaidat. Én jelen vagyok, amikor gondjaid miatt már aludni sem tudsz. Én jelen vagyok, amikor valaki szenvedést okoz neked. Én jelen vagyok, amikor nagy veszélyben forogsz. Én jelen vagyok, amikor beteg vagy és segítségre szorulsz. Én jelen vagyok, amikor képtelen vagy egyedül megoldani problémáidat. Én jelen vagyok, amikor világodat darabokra törik. Én jelen vagyok, amikor egy kicsit több szeretetre van szükséged. Én jelen vagyok, amikor nagy fájdalmakat érzel. Én jelen vagyok, amikor senki sem tartozik hozzád. Én jelen vagyok, amikor elveszett számodra az egész teremtés. Én jelen vagyok, amikor rossz a lelkiismereted. Én jelen vagyok, amikor hozzám kiáltasz. Én jelen vagyok, amikor megtérsz hozzám. Jelen vagyok Én, mint a Nap, amely meleget és vidámságot ad. Jelen vagyok Én, mint aki nem alvó láng. Jelen vagyok Én, mint szívedet megörvendeztető virág. Jelen vagyok Én, mint szeretettel beburkoló felhő. Jelen vagyok Én, mint utadat megvilágító fény. Jelen vagyok Én, mint olyan szem, amely szeretettel néz rád. Jelen vagyok Én, mint olyan kéz, amely gondoskodva fogja a kezed. Jelen vagyok Én, mint olyan szív, amely mindig érted dobog. Én úgy vagyok jelen, mint őrangyalod, aki vezet és óv téged. Én úgy vagyok jelen, mint barátod, aki soha nem hagy cserben. Én úgy vagyok jelen, mint nővéred, aki gondoskodásával körülvesz. Én úgy vagyok jelen, mint bátyád, aki örömödben és bánatodban melléd áll. Én úgy vagyok jelen, mint édesanyád, aki együttérez veled és egészen megért. Én úgy vagyok jelen, mint édesapád, aki örök életet ad neked. Én mindig érted vagyok jelen, végtelenül szerető Istened. H. Hang
anya és rendje kiterjesztette tevékenységét a világ minden országára és az „élet minden sebesültjére.” Teréz anya munkásságának lényegét talán Monseigneur Jean Michel di Falco fogalmazta meg a Teréz anya, a hit csodái című könyvében: „Teréz anya egyedülvalóságát az adja, hogy a humanitárius munkát nem a humanitárius munkáért végezte, mint ahogy a jótékonyságot sem a jótékonyságért. Nem kizárólag a fizikai szenvedés, a lepra, az AIDS, az éhség stb. ellen küzdött, hanem minden erejével harcolt a lelki lepra ellen, amelyben az emberiség jó része szenved. Célja nem egyszerűen a gyógyítás volt, hanem és főként az üdvösség és a megváltás, és ennek a legértékesebb dolognak a mércéjével mérve kell őt megítélni és megérteni. Hiszen nem elegendő csodálni Teréz anya emberi kvalitásait. Annyi és annyi mindenféle megtisztelő díjat és kitüntetést kapott, hogy személyes megbecsülésünk vagy egyéni jóváhagyásunk keveset jelent. Jóval inkább, mint a művei iránti támogatást, Teréz anya az ügyével való azonosulást igényli, vagyis annak az elfoga-
Szabadíts meg, ó, Jézus, a vágytól, hogy szeressenek, a vágytól, hogy magasztaljanak, a vágytól, hogy tiszteljenek, a vágytól, hogy dicsőítsenek, a vágytól, hogy előnyben részesítsenek, a vágytól, hogy kérjék véleményemet, a vágytól, hogy helyeslésre leljek, a vágytól, hogy népszerű legyek; a félelemtől, hogy megaláznak, a félelemtől, hogy megvetnek, a félelemtől, hogy megütnek, a félelemtől, hogy megrágalmaznak, a félelemtől, hogy elfelejtenek a félelemtől, hogy bántanak, a félelemtől, hogy kigúnyolnak, a félelemtől, hogy meggyanúsítanak!
dását, hogy Isten mindegyikünkben munkálkodik, és vezet minket, hogy beteljesítsük az Ő igazságát.” (343.o.) MK Csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében 2003. október 19-én vasárnap, a Missziós Világnapon II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren boldoggá avatta Kalkuttai Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját. A szertartást a Duna Televízió közvetítésén keresztül az erdélyi nézők is figyelemmel kísérhették. A boldoggá avatási szentmise a pápa megválasztásának 25 éves évfordulójára eseménysorozat részét képezte. A szentmisére 27 országból érkeztek diplomáciai küldöttségek, köztük államfők, miniszterelnökök, a politikai élet képviselői. Megjelentek ortodox és muzulmán delegációk, misszionáriusok és szegények. A szentatya homíliájának olasz részét Leonardo Sandri érsek, a vatikáni államtitkárság helyettese, két angol szakaszát pedig Ivan Dias bíboros olvasta fel. Forrás: http://www.communio.hu
Uram, akarod? Uram, akarod a kezemet, hogy ez a nap a rászoruló szegények és betegek megsegítésével teljen? Uram, neked adom ma a kezemet. Uram, akarod a lábamat, hogy a mai nap azok látogatásával teljen, akiknek barátra van szükségük? Uram, ma neked adom lábamat. Uram, akarod ma a hangomat, hogy a mai nap beszélgetéssel teljen azokkal, akik a szeretet szavát szomjazzák? Uram, neked adom ma a hangomat. Uram, akarod a szívemet, hogy ez a nap a magányosok szeretetével múljon el, mert hiszen ők is emberek? Uram, ma neked adom a szívemet.
Boldog Kalkuttai Teréz anya Boldog Kalkuttai Teréz anya
10
3
Kalkuttai Teréz anya gondolatai „Azt gondolom, hogy a mai világ fejtetőre van állítva, és sok a szenvedés azért, mert oly kevés a szeretet az otthonokban és a családi életben. Nincs időnk a gyermekeinkre, nincs időnk egymásra, nincs időnk élvezni egymás jelenlétét.“ „Szükségünk van megtalálni Istent, de Őt nem találhatjuk meg a zajban és nyugtalanságban. Isten a csend barátja. Nézzétek a természetet, ahogy a fák, a virágok, a fű csendben növekszik; nézzétek a csillagokat, a Holdat és a Napot, ahogy csendben haladnak… Szükségünk van a csendre, hogy megérinthessük a lelkeket.” A SZEGÉNYSÉGRŐL „Istent látom minden emberi lényben. Amikor a leprások sebeit mosom, úgy érzem, mintha magát az Urat ápolnám. Hát nem egy csodálatos tapasztalat?” „Amikor ezt a pusztaságot látom, haragot érzek. Egyébként nem engedem meg magamnak a haragot, de miután láttam Etiópiát, nem tudok ezen segíteni.” „A legszörnyűbb szegénység a magány és az érzés, hogy senki sem szeret minket.” „A ma legnagyobb betegsége nem a lepra, sem a tuberkulózis, hanem a nemkívántság és kivetettség érzése.” „A világban nagyobb az éhség a szeretetre és elfogadásra, mint a kenyérre.” „Olykor azt gondoljuk, a szegénység: éhesnek, mezítelennek és hontalannak lenni. Mégis a legnagyobb szegénység nemkívántnak, nem szeretettnek lenni és tudni, hogy senki sem törődik veled. El kell kezdenünk gyógyítani ezt a szegénységet a saját otthonainkban.” A SZERETETRŐL „A szeretet az otthonainkban kezdődik; a szeretet az otthonokban lakik és ezért van a sok szenvedés és szerencsétlenség a világban... Úgy tűnik, manapság mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása.” „Igyekszem a szegényeknek szeretetből nyújtani azt, amit a gazdagok pénzért kapnak. Nem, én nem érinteném meg a leprást ezer fontért sem; de Isten iránti szeretetből örömmel ápolom.” „Megismertem a paradoxont: ha fájdalomig szerettek, a fájdalom eltűnik és csak a szeretet marad.” „Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, NEM azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi SZERETETTEL tettük.” „Ha elítélitek az embereket, nincs időtök szeretni őket.”
Szent István király imája A mélységből kiáltok Hozzád, hallgass meg Uram! Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben. Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság színtelenségét okosan csillogtassam. Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni. Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam a léleknek. Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dícsérnek. Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak. Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam. Ne add meg mindig, amit nagyon kérek. Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek. Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni. Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék, nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád, hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.
AZ IMÁDSÁGRÓL „Fölfedeztem minden baj gyökerét, minden siránkozásunk okát: hiányzik az imádság. Társadalmunk megújulásának az imádságból kell kiindulnia.” „A kudarc legfontosabb okai az imádság elhanyagolásában és az őszinteség hiányában keresendők. Ezért van szükség arra, hogy mindannyian teljes őszinteséggel önvizsgálatot tartsunk.” 4
9
ügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem máig egyik leghitelesebb dokumentuma, amely 13581370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla. Gellért velencei szerzetes, a későbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta első igehirdetését. Azt követően mutatták be István királynak, aki itt marasztalta, hogy a magyaroknak hirdesse az Evangéliumot. Nagyon sok magyart keresztelt meg. István mélyen szeretett, tehetséges, keresztény lelkületű fiához, Imréhez írta latin nyelven az Admonitionest (Intelmeket). Ez a mű az akkori Magyarország legjelentősebb irodalmi alkotása. Hatalma megszilárdulása után István át akarta adni a koronát Imrének, saját életét pedig teljesen Isten szolgálatának szerette volna szentelni. A Képes Krónika így ír erről a 69. részben: „Miután az Úr dicsőségessé tette az ő irgalmát Szent István királyban, kardjának színe elől megfutamította a királyokat, mind a körül fekvő nemzetek fejedelemségeit és hatalmasságait alávetette uraságának: Szent István király úgy tervelte és szilárdan elhatározta, hogy az evilági dicsőség minden pompáját félreveti, az ideig-tartó királyság koronáját leteszi és egyedül Isten szolgálatának szenteli magát. Elhagyja a külső gondokat, csöndes békességben, szemlélődésben tölti életét; a királyi fönség koronáját pedig fiának, Imre hercegnek akarta adni, aki szentséges erkölcsökkel volt áldva, úgy is nevelkedett.” Imre viszont 1031-ben váratlanul meghalt. Az idős király fia halálát követően Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Ezért nevezzük
őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. „Isten kifürkészhetetlen végezése folytán elragadta a halál, hogy a gonoszság meg ne változtassa lelkületét, és hamis képzetek meg ne csalják elméjét – miképpen a Bölcsesség Könyve írja a korai halálról.” (63. rész) Istvánt a gyász nagyon megviselte, majd súlyosan meg is betegedett: „A keserves, nagy fájdalom beteggé tette Szent István királyt, súlyos kórságba esett; sok napok után is csak alig érte egészsége javulását, de régi épsége nem tért vissza soha többé. Gyötörte a lábfájás; szomorúság, jaj gyötörte, kivált, amiért atyafiságában nem látott senki olyast, aki az ő halála után keresztényi hitben tartsa meg országát. Mert a magyar nemzet inkább hajlott a pogány szertartásokhoz, mint Krisztus hitéhez.” (69. rész) István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. Népe három évig gyászolta: „Azonnal Magyarországszerte gyászra fordult a lantpengetés, az ország népe mind, nemesek és nem nemesek, gazdagok és szegények egyaránt siratták a szent király halálát, bőséges könnyhullatással és sok jajszóval gyászolták az árvák kegyes atyját. A szomorúság és fájdalom jeléül gyászruhát öltöttek, az ifjak és szűzek három évig nem táncoltak, elhallgatott a mindenféle nyájas, édeshangú muzsikáló szerszám, hű szívek siralmával siratták őt; vigasztalhatatlan, nagy volt a siralom.” (70. rész) Az államalapító Szent István királyt augusztus 20-án ünneplik Magyarországon, és ez a magyarok legnagyobb nemzeti ünnepe. Forrás: internet
SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ
álnok gondolatban, az én szemeimnek ne adj kevélységet és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságait, és a tisztátalan és esztelen léleknek ne adj engem, Uram.” ... Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd látható és láthatatlan ellenségeidet. Hogy valamennyi alattvalóddal együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd életed pályáját.
... Te pedig fiam, valahányszor Isten templomához járulsz, hogy Istent imádd, Salamonnal, a király fiával, magad is király lévén, mindig mondjad: „Küldd le [Uram, a bölcsességet] szent egedből, dicsőséged trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben [minden időben].” És ismét: „Uram, Atyám, életemnek Istene, ne hagyj engem 8
AZ ABORTUSZTRÓL „Ma Jézus gyermekként jön közénk újra – meg nem született gyermekként – és övéi nem fogadják be Őt. Jézus azért vált kisgyermekké Betlehemben, hogy megtanítson minket a gyermekek szeretetére. A meg nem született gyermek – emberi magzat – az emberi faj élő tagja, akárcsak Te vagy én, az Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, nagy dolgokra: hogy szeressen és szeressék. Ezért nincs választási lehetőség, ha egy gyermek megfogant. Egy második élet – egy másik emberi lény – van már az anya méhében. Ennek az életnek az elpusztítása abortusszal: gyilkosság. Éppen olyan mint bármely más gyilkosság, sőt még rosszabb is azoknál! Mert a magzat a leggyengébb, a legkisebb, a légrászorultabb: az anyjától – tőlem és tőled – függ a puszta léte is. Ha a meg nem születettnek az anyja – akinek feladata, hogy óvja és táplálja életét – szándékos elhatározása miatt kell meghalnia, ugyan ki védi meg? Éppen ezért nevezem a meg nem születetteket a szegények legszegényebbikének. Ha egy anya képes megöletni a méhében saját gyermekét, elpusztítani a húsából való húst, az életéből fakadó életet, saját szerelme gyümölcsét, miért csodálkozunk a körülöttünk terjedő erőszakon és terroron? Az abortusz – a béke hatalmas rombolója a mai világban – a szeretet legnagyobb pusztítója. Imádkozom mindnyájatokért, hogy kiálljatok Isten mellett, az élet és a család mellett, és hogy megvédjétek a magzatokat. Imádkozzunk! Mária, Anyánk, Oltalmazd ezt a parányi életet számodra nem ismeretlen az öröm, minden erőddel és figyelmeddel. a boldogság és a bizonytalanság, Mária, boldogságos Szűzanya, amely egy anya szívét eltölti virrassz e formálódó emberke fölött, gyermeke születését várva. hogy anyja méhében lüktető, piciny szívét Áldd meg a szülőket, és áldd meg ezt a gyermeket, ne érje semmi bántódás születése előtt, tűnjön bár mégoly parányi, jelentéktelen lénynek is. hogy teljesíthesse küldetését e világon, amellyel Atyánk nagylelkűen megajándékozta. Teremts neki békés, boldog életet, szeretettel és örömmel teljeset. Ámen.” A BOLDOGSÁGRÓL „Jogunk van a boldogsághoz és a békéhez. Erre lettünk teremtve – azért születtünk, hogy boldogok lehessünk – azonban csak akkor tudjuk meglelni az igazi boldogságot és az igazi békét, ha Istenbe vagyunk szerelmesek: mert Istent szeretni a legnagyobb öröm, a legnagyobb boldogság.” „Sokan azt gondolják, hogy a pénz boldoggá tesz. Én azonban azt gondolom, hogy nehezebb boldognak lenni annak, aki gazdag, mert nehéz meglátni az Istent, hiszen a gazdagnak túl sok mindenre kell gondolnia. Ám, ha Isten megajándékozott földi javakkal, akkor használjuk fel azokat az Ő céljaira – segítsünk másokat, segítsük a szegényeket, teremtsünk állásokat, adjunk munkát másoknak. Ne pazaroljuk el javainkat. Ha van ételünk, otthonunk, emberi méltóságunk, szabadságunk, egészségünk és képzettségünk – gondoljunk arra, hogy ezek mind Isten ajándékai, melyeket azért kaptuk, hogy általuk segítsünk azokon, kik kevésbé szerencsések nálunk.” 5
„Légy boldog a pillanatban, ennyi elegendő. Minden egyes pillanat: ez minden, amire csak szükségünk van, nem több. Légy boldog most, és ha cselekedeteiden keresztül megmutatod, hogy szeretsz másokat, beleértve azokat is, akik szegényebbek nálad, akkor boldoggá teheted őket is. Ehhez nem kell sok – elég lehet egy mosoly. Mennyivel jobb hely lenne a világ, ha mindenki többet mosolyogna. Ezért hát mosolyogj, légy derűs, s örülj annak, hogy Isten szeret téged.”
Imádkozzunk Teréz anyával!
„Legyetek tökéletesek! Őrizzétek meg szíveteket tisztán, hófehéren, hogy megláthassátok egymásban Jézust. Tudatában vagyunk-e, hogy a világnak sohasem volt nagyobb szüksége a szentekre, mint manapság? Az életszentség nem kevesek kiváltsága, hanem mindannyiunk kötelessége. A valódi szentség lényege: megtenni Isten akaratát, mosollyal az ajkunkon.” Megtaláltalak, Uram
Azokért, akik nem tudnak imádkozni Uram, segítsd meg azokat a férfiakat és nőket, akik szeretnének imádkozni, de nem tudják, hogyan kezdjék. Fogadd el tőlük az imádság vágyát, mint kész imát. Hallgasd meg hallgatásukat, és találkozz velük lelkük pusztájában. Hiszen egyszer, réges-régen, kivezetted népedet a pusztából, megmutattad nekik az ígéret földjét. Te, a világmindenség Ura, a királyok Királya. Ámen. „Imádság nélkül egy fél órát sem tudtam dolgozni. Az Atyától kapom az erőt az imádság által. Valamennyiünknek időt kell szakítanunk az elcsendesedésre, hogy eltöprengjünk és imádkozzunk.”
Számtalan helyen megtaláltalak, Uram. Hallottam szíved lüktetését a mezők mély csöndjében, üres katedrálisok sötétjében, a tabernákulum előtt, a téged szeretők közösségének szívbéli és értelmi egységében. Reád leltem az örömben – ó, mily gyakran megtalállak ott. Mindig rád találok a szenvedésben. A szenvedés, mint a félrevert harang, imára szólítja Isten jegyesét. Megtaláltalak, Uram mások rettenetes kínjaiban. Láttalak, amikor a szenvedők vállukra vették keresztjüket, és arcukon mosoly futott át. De nem sikerült reád találnom apró rosszulléteimben, és banális kényelmetlenségeim közepette. Gyötrelmemben hagytam elkallódni megváltó kínszenvedésed gyümölcseit, és húsvétod örömteli életerejét megfojtotta önsajnálatom szürkesége. Hiszek, Uram, de erősítsd hitemet!
Szent István, az első keresztény magyar király I. Szent István király (uralkodott: 997-1038) a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg vallásos leányát, Gizellát. Gizellával sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. 997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István, aki a krónika szerint akkor vett fel először kardot, összegyűjtötte seregét, Isten segítségét kérte, majd győzelmet aratott az ellenség felett a Veszprém melletti csatában. A harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. Isten segítségével István győzött, és az utóbbi következett be. Később évszázadokon át a magyar nép védte Európát a pogányok inváziójától. Az egykor pogány magyarság a keresztény Európa védőbástyájává vált. Istvánt az ezredfordulón, kb. 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény ki-
rálynak ismerte el. Ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság. István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi. István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak hittérítők, hanem a király és a vármegyék fő emberei is lettek. A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentfölre tartó zarándokokat István fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentfölre illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában. István a pogány szokásokat igazságos törvényekkel szorította ki, a kereszténységet pedig megerősítette. Bőkezűen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta őket, és személyesen fel(folytatása a nyolcadik oldalon)
6
7
„Légy boldog a pillanatban, ennyi elegendő. Minden egyes pillanat: ez minden, amire csak szükségünk van, nem több. Légy boldog most, és ha cselekedeteiden keresztül megmutatod, hogy szeretsz másokat, beleértve azokat is, akik szegényebbek nálad, akkor boldoggá teheted őket is. Ehhez nem kell sok – elég lehet egy mosoly. Mennyivel jobb hely lenne a világ, ha mindenki többet mosolyogna. Ezért hát mosolyogj, légy derűs, s örülj annak, hogy Isten szeret téged.”
Imádkozzunk Teréz anyával!
„Legyetek tökéletesek! Őrizzétek meg szíveteket tisztán, hófehéren, hogy megláthassátok egymásban Jézust. Tudatában vagyunk-e, hogy a világnak sohasem volt nagyobb szüksége a szentekre, mint manapság? Az életszentség nem kevesek kiváltsága, hanem mindannyiunk kötelessége. A valódi szentség lényege: megtenni Isten akaratát, mosollyal az ajkunkon.” Megtaláltalak, Uram
Azokért, akik nem tudnak imádkozni Uram, segítsd meg azokat a férfiakat és nőket, akik szeretnének imádkozni, de nem tudják, hogyan kezdjék. Fogadd el tőlük az imádság vágyát, mint kész imát. Hallgasd meg hallgatásukat, és találkozz velük lelkük pusztájában. Hiszen egyszer, réges-régen, kivezetted népedet a pusztából, megmutattad nekik az ígéret földjét. Te, a világmindenség Ura, a királyok Királya. Ámen. „Imádság nélkül egy fél órát sem tudtam dolgozni. Az Atyától kapom az erőt az imádság által. Valamennyiünknek időt kell szakítanunk az elcsendesedésre, hogy eltöprengjünk és imádkozzunk.”
Számtalan helyen megtaláltalak, Uram. Hallottam szíved lüktetését a mezők mély csöndjében, üres katedrálisok sötétjében, a tabernákulum előtt, a téged szeretők közösségének szívbéli és értelmi egységében. Reád leltem az örömben – ó, mily gyakran megtalállak ott. Mindig rád találok a szenvedésben. A szenvedés, mint a félrevert harang, imára szólítja Isten jegyesét. Megtaláltalak, Uram mások rettenetes kínjaiban. Láttalak, amikor a szenvedők vállukra vették keresztjüket, és arcukon mosoly futott át. De nem sikerült reád találnom apró rosszulléteimben, és banális kényelmetlenségeim közepette. Gyötrelmemben hagytam elkallódni megváltó kínszenvedésed gyümölcseit, és húsvétod örömteli életerejét megfojtotta önsajnálatom szürkesége. Hiszek, Uram, de erősítsd hitemet!
Szent István, az első keresztény magyar király I. Szent István király (uralkodott: 997-1038) a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg vallásos leányát, Gizellát. Gizellával sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. 997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István, aki a krónika szerint akkor vett fel először kardot, összegyűjtötte seregét, Isten segítségét kérte, majd győzelmet aratott az ellenség felett a Veszprém melletti csatában. A harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. Isten segítségével István győzött, és az utóbbi következett be. Később évszázadokon át a magyar nép védte Európát a pogányok inváziójától. Az egykor pogány magyarság a keresztény Európa védőbástyájává vált. Istvánt az ezredfordulón, kb. 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény ki-
rálynak ismerte el. Ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság. István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi. István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak hittérítők, hanem a király és a vármegyék fő emberei is lettek. A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentfölre tartó zarándokokat István fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentfölre illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában. István a pogány szokásokat igazságos törvényekkel szorította ki, a kereszténységet pedig megerősítette. Bőkezűen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta őket, és személyesen fel(folytatása a nyolcadik oldalon)
6
7
ügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem máig egyik leghitelesebb dokumentuma, amely 13581370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla. Gellért velencei szerzetes, a későbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta első igehirdetését. Azt követően mutatták be István királynak, aki itt marasztalta, hogy a magyaroknak hirdesse az Evangéliumot. Nagyon sok magyart keresztelt meg. István mélyen szeretett, tehetséges, keresztény lelkületű fiához, Imréhez írta latin nyelven az Admonitionest (Intelmeket). Ez a mű az akkori Magyarország legjelentősebb irodalmi alkotása. Hatalma megszilárdulása után István át akarta adni a koronát Imrének, saját életét pedig teljesen Isten szolgálatának szerette volna szentelni. A Képes Krónika így ír erről a 69. részben: „Miután az Úr dicsőségessé tette az ő irgalmát Szent István királyban, kardjának színe elől megfutamította a királyokat, mind a körül fekvő nemzetek fejedelemségeit és hatalmasságait alávetette uraságának: Szent István király úgy tervelte és szilárdan elhatározta, hogy az evilági dicsőség minden pompáját félreveti, az ideig-tartó királyság koronáját leteszi és egyedül Isten szolgálatának szenteli magát. Elhagyja a külső gondokat, csöndes békességben, szemlélődésben tölti életét; a királyi fönség koronáját pedig fiának, Imre hercegnek akarta adni, aki szentséges erkölcsökkel volt áldva, úgy is nevelkedett.” Imre viszont 1031-ben váratlanul meghalt. Az idős király fia halálát követően Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Ezért nevezzük
őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. „Isten kifürkészhetetlen végezése folytán elragadta a halál, hogy a gonoszság meg ne változtassa lelkületét, és hamis képzetek meg ne csalják elméjét – miképpen a Bölcsesség Könyve írja a korai halálról.” (63. rész) Istvánt a gyász nagyon megviselte, majd súlyosan meg is betegedett: „A keserves, nagy fájdalom beteggé tette Szent István királyt, súlyos kórságba esett; sok napok után is csak alig érte egészsége javulását, de régi épsége nem tért vissza soha többé. Gyötörte a lábfájás; szomorúság, jaj gyötörte, kivált, amiért atyafiságában nem látott senki olyast, aki az ő halála után keresztényi hitben tartsa meg országát. Mert a magyar nemzet inkább hajlott a pogány szertartásokhoz, mint Krisztus hitéhez.” (69. rész) István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. Népe három évig gyászolta: „Azonnal Magyarországszerte gyászra fordult a lantpengetés, az ország népe mind, nemesek és nem nemesek, gazdagok és szegények egyaránt siratták a szent király halálát, bőséges könnyhullatással és sok jajszóval gyászolták az árvák kegyes atyját. A szomorúság és fájdalom jeléül gyászruhát öltöttek, az ifjak és szűzek három évig nem táncoltak, elhallgatott a mindenféle nyájas, édeshangú muzsikáló szerszám, hű szívek siralmával siratták őt; vigasztalhatatlan, nagy volt a siralom.” (70. rész) Az államalapító Szent István királyt augusztus 20-án ünneplik Magyarországon, és ez a magyarok legnagyobb nemzeti ünnepe. Forrás: internet
SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ
álnok gondolatban, az én szemeimnek ne adj kevélységet és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságait, és a tisztátalan és esztelen léleknek ne adj engem, Uram.” ... Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd látható és láthatatlan ellenségeidet. Hogy valamennyi alattvalóddal együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd életed pályáját.
... Te pedig fiam, valahányszor Isten templomához járulsz, hogy Istent imádd, Salamonnal, a király fiával, magad is király lévén, mindig mondjad: „Küldd le [Uram, a bölcsességet] szent egedből, dicsőséged trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben [minden időben].” És ismét: „Uram, Atyám, életemnek Istene, ne hagyj engem 8
AZ ABORTUSZTRÓL „Ma Jézus gyermekként jön közénk újra – meg nem született gyermekként – és övéi nem fogadják be Őt. Jézus azért vált kisgyermekké Betlehemben, hogy megtanítson minket a gyermekek szeretetére. A meg nem született gyermek – emberi magzat – az emberi faj élő tagja, akárcsak Te vagy én, az Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, nagy dolgokra: hogy szeressen és szeressék. Ezért nincs választási lehetőség, ha egy gyermek megfogant. Egy második élet – egy másik emberi lény – van már az anya méhében. Ennek az életnek az elpusztítása abortusszal: gyilkosság. Éppen olyan mint bármely más gyilkosság, sőt még rosszabb is azoknál! Mert a magzat a leggyengébb, a legkisebb, a légrászorultabb: az anyjától – tőlem és tőled – függ a puszta léte is. Ha a meg nem születettnek az anyja – akinek feladata, hogy óvja és táplálja életét – szándékos elhatározása miatt kell meghalnia, ugyan ki védi meg? Éppen ezért nevezem a meg nem születetteket a szegények legszegényebbikének. Ha egy anya képes megöletni a méhében saját gyermekét, elpusztítani a húsából való húst, az életéből fakadó életet, saját szerelme gyümölcsét, miért csodálkozunk a körülöttünk terjedő erőszakon és terroron? Az abortusz – a béke hatalmas rombolója a mai világban – a szeretet legnagyobb pusztítója. Imádkozom mindnyájatokért, hogy kiálljatok Isten mellett, az élet és a család mellett, és hogy megvédjétek a magzatokat. Imádkozzunk! Mária, Anyánk, Oltalmazd ezt a parányi életet számodra nem ismeretlen az öröm, minden erőddel és figyelmeddel. a boldogság és a bizonytalanság, Mária, boldogságos Szűzanya, amely egy anya szívét eltölti virrassz e formálódó emberke fölött, gyermeke születését várva. hogy anyja méhében lüktető, piciny szívét Áldd meg a szülőket, és áldd meg ezt a gyermeket, ne érje semmi bántódás születése előtt, tűnjön bár mégoly parányi, jelentéktelen lénynek is. hogy teljesíthesse küldetését e világon, amellyel Atyánk nagylelkűen megajándékozta. Teremts neki békés, boldog életet, szeretettel és örömmel teljeset. Ámen.” A BOLDOGSÁGRÓL „Jogunk van a boldogsághoz és a békéhez. Erre lettünk teremtve – azért születtünk, hogy boldogok lehessünk – azonban csak akkor tudjuk meglelni az igazi boldogságot és az igazi békét, ha Istenbe vagyunk szerelmesek: mert Istent szeretni a legnagyobb öröm, a legnagyobb boldogság.” „Sokan azt gondolják, hogy a pénz boldoggá tesz. Én azonban azt gondolom, hogy nehezebb boldognak lenni annak, aki gazdag, mert nehéz meglátni az Istent, hiszen a gazdagnak túl sok mindenre kell gondolnia. Ám, ha Isten megajándékozott földi javakkal, akkor használjuk fel azokat az Ő céljaira – segítsünk másokat, segítsük a szegényeket, teremtsünk állásokat, adjunk munkát másoknak. Ne pazaroljuk el javainkat. Ha van ételünk, otthonunk, emberi méltóságunk, szabadságunk, egészségünk és képzettségünk – gondoljunk arra, hogy ezek mind Isten ajándékai, melyeket azért kaptuk, hogy általuk segítsünk azokon, kik kevésbé szerencsések nálunk.” 5
Kalkuttai Teréz anya gondolatai „Azt gondolom, hogy a mai világ fejtetőre van állítva, és sok a szenvedés azért, mert oly kevés a szeretet az otthonokban és a családi életben. Nincs időnk a gyermekeinkre, nincs időnk egymásra, nincs időnk élvezni egymás jelenlétét.“ „Szükségünk van megtalálni Istent, de Őt nem találhatjuk meg a zajban és nyugtalanságban. Isten a csend barátja. Nézzétek a természetet, ahogy a fák, a virágok, a fű csendben növekszik; nézzétek a csillagokat, a Holdat és a Napot, ahogy csendben haladnak… Szükségünk van a csendre, hogy megérinthessük a lelkeket.” A SZEGÉNYSÉGRŐL „Istent látom minden emberi lényben. Amikor a leprások sebeit mosom, úgy érzem, mintha magát az Urat ápolnám. Hát nem egy csodálatos tapasztalat?” „Amikor ezt a pusztaságot látom, haragot érzek. Egyébként nem engedem meg magamnak a haragot, de miután láttam Etiópiát, nem tudok ezen segíteni.” „A legszörnyűbb szegénység a magány és az érzés, hogy senki sem szeret minket.” „A ma legnagyobb betegsége nem a lepra, sem a tuberkulózis, hanem a nemkívántság és kivetettség érzése.” „A világban nagyobb az éhség a szeretetre és elfogadásra, mint a kenyérre.” „Olykor azt gondoljuk, a szegénység: éhesnek, mezítelennek és hontalannak lenni. Mégis a legnagyobb szegénység nemkívántnak, nem szeretettnek lenni és tudni, hogy senki sem törődik veled. El kell kezdenünk gyógyítani ezt a szegénységet a saját otthonainkban.” A SZERETETRŐL „A szeretet az otthonainkban kezdődik; a szeretet az otthonokban lakik és ezért van a sok szenvedés és szerencsétlenség a világban... Úgy tűnik, manapság mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása.” „Igyekszem a szegényeknek szeretetből nyújtani azt, amit a gazdagok pénzért kapnak. Nem, én nem érinteném meg a leprást ezer fontért sem; de Isten iránti szeretetből örömmel ápolom.” „Megismertem a paradoxont: ha fájdalomig szerettek, a fájdalom eltűnik és csak a szeretet marad.” „Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, NEM azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi SZERETETTEL tettük.” „Ha elítélitek az embereket, nincs időtök szeretni őket.”
Szent István király imája A mélységből kiáltok Hozzád, hallgass meg Uram! Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben. Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság színtelenségét okosan csillogtassam. Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni. Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam a léleknek. Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dícsérnek. Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak. Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam. Ne add meg mindig, amit nagyon kérek. Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek. Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni. Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék, nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád, hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.
AZ IMÁDSÁGRÓL „Fölfedeztem minden baj gyökerét, minden siránkozásunk okát: hiányzik az imádság. Társadalmunk megújulásának az imádságból kell kiindulnia.” „A kudarc legfontosabb okai az imádság elhanyagolásában és az őszinteség hiányában keresendők. Ezért van szükség arra, hogy mindannyian teljes őszinteséggel önvizsgálatot tartsunk.” 4
9
ÉN JELEN VAGYOK Én jelen vagyok, amikor egyedül vagy. Én jelen vagyok, amikor elveszettnek érzed magad. Én jelen vagyok, amikor elhagynak téged. Én jelen vagyok, amikor úgy gondolod, valami nem megy tovább. Én jelen vagyok, amikor kétségbeesett és szomorú vagy. Én jelen vagyok, amikor félelem és szorongás tör rád. Én jelen vagyok, amikor senki sem akar téged. Én jelen vagyok, amikor falak választják el tőled barátaidat. Én jelen vagyok, amikor gondjaid miatt már aludni sem tudsz. Én jelen vagyok, amikor valaki szenvedést okoz neked. Én jelen vagyok, amikor nagy veszélyben forogsz. Én jelen vagyok, amikor beteg vagy és segítségre szorulsz. Én jelen vagyok, amikor képtelen vagy egyedül megoldani problémáidat. Én jelen vagyok, amikor világodat darabokra törik. Én jelen vagyok, amikor egy kicsit több szeretetre van szükséged. Én jelen vagyok, amikor nagy fájdalmakat érzel. Én jelen vagyok, amikor senki sem tartozik hozzád. Én jelen vagyok, amikor elveszett számodra az egész teremtés. Én jelen vagyok, amikor rossz a lelkiismereted. Én jelen vagyok, amikor hozzám kiáltasz. Én jelen vagyok, amikor megtérsz hozzám. Jelen vagyok Én, mint a Nap, amely meleget és vidámságot ad. Jelen vagyok Én, mint aki nem alvó láng. Jelen vagyok Én, mint szívedet megörvendeztető virág. Jelen vagyok Én, mint szeretettel beburkoló felhő. Jelen vagyok Én, mint utadat megvilágító fény. Jelen vagyok Én, mint olyan szem, amely szeretettel néz rád. Jelen vagyok Én, mint olyan kéz, amely gondoskodva fogja a kezed. Jelen vagyok Én, mint olyan szív, amely mindig érted dobog. Én úgy vagyok jelen, mint őrangyalod, aki vezet és óv téged. Én úgy vagyok jelen, mint barátod, aki soha nem hagy cserben. Én úgy vagyok jelen, mint nővéred, aki gondoskodásával körülvesz. Én úgy vagyok jelen, mint bátyád, aki örömödben és bánatodban melléd áll. Én úgy vagyok jelen, mint édesanyád, aki együttérez veled és egészen megért. Én úgy vagyok jelen, mint édesapád, aki örök életet ad neked. Én mindig érted vagyok jelen, végtelenül szerető Istened. H. Hang
anya és rendje kiterjesztette tevékenységét a világ minden országára és az „élet minden sebesültjére.” Teréz anya munkásságának lényegét talán Monseigneur Jean Michel di Falco fogalmazta meg a Teréz anya, a hit csodái című könyvében: „Teréz anya egyedülvalóságát az adja, hogy a humanitárius munkát nem a humanitárius munkáért végezte, mint ahogy a jótékonyságot sem a jótékonyságért. Nem kizárólag a fizikai szenvedés, a lepra, az AIDS, az éhség stb. ellen küzdött, hanem minden erejével harcolt a lelki lepra ellen, amelyben az emberiség jó része szenved. Célja nem egyszerűen a gyógyítás volt, hanem és főként az üdvösség és a megváltás, és ennek a legértékesebb dolognak a mércéjével mérve kell őt megítélni és megérteni. Hiszen nem elegendő csodálni Teréz anya emberi kvalitásait. Annyi és annyi mindenféle megtisztelő díjat és kitüntetést kapott, hogy személyes megbecsülésünk vagy egyéni jóváhagyásunk keveset jelent. Jóval inkább, mint a művei iránti támogatást, Teréz anya az ügyével való azonosulást igényli, vagyis annak az elfoga-
Szabadíts meg, ó, Jézus, a vágytól, hogy szeressenek, a vágytól, hogy magasztaljanak, a vágytól, hogy tiszteljenek, a vágytól, hogy dicsőítsenek, a vágytól, hogy előnyben részesítsenek, a vágytól, hogy kérjék véleményemet, a vágytól, hogy helyeslésre leljek, a vágytól, hogy népszerű legyek; a félelemtől, hogy megaláznak, a félelemtől, hogy megvetnek, a félelemtől, hogy megütnek, a félelemtől, hogy megrágalmaznak, a félelemtől, hogy elfelejtenek a félelemtől, hogy bántanak, a félelemtől, hogy kigúnyolnak, a félelemtől, hogy meggyanúsítanak!
dását, hogy Isten mindegyikünkben munkálkodik, és vezet minket, hogy beteljesítsük az Ő igazságát.” (343.o.) MK Csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében 2003. október 19-én vasárnap, a Missziós Világnapon II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren boldoggá avatta Kalkuttai Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját. A szertartást a Duna Televízió közvetítésén keresztül az erdélyi nézők is figyelemmel kísérhették. A boldoggá avatási szentmise a pápa megválasztásának 25 éves évfordulójára eseménysorozat részét képezte. A szentmisére 27 országból érkeztek diplomáciai küldöttségek, köztük államfők, miniszterelnökök, a politikai élet képviselői. Megjelentek ortodox és muzulmán delegációk, misszionáriusok és szegények. A szentatya homíliájának olasz részét Leonardo Sandri érsek, a vatikáni államtitkárság helyettese, két angol szakaszát pedig Ivan Dias bíboros olvasta fel. Forrás: http://www.communio.hu
Uram, akarod? Uram, akarod a kezemet, hogy ez a nap a rászoruló szegények és betegek megsegítésével teljen? Uram, neked adom ma a kezemet. Uram, akarod a lábamat, hogy a mai nap azok látogatásával teljen, akiknek barátra van szükségük? Uram, ma neked adom lábamat. Uram, akarod ma a hangomat, hogy a mai nap beszélgetéssel teljen azokkal, akik a szeretet szavát szomjazzák? Uram, neked adom ma a hangomat. Uram, akarod a szívemet, hogy ez a nap a magányosok szeretetével múljon el, mert hiszen ők is emberek? Uram, ma neked adom a szívemet.
Boldog Kalkuttai Teréz anya Boldog Kalkuttai Teréz anya
10
3
szerzetesi életet élhetett, klauzúrán kívül, a kalkut- ismerettel megenni, amikor testvéreim közül tai érsek felügyelete alatt. 1948. augusztusában Te- annyian halnak éhen. Nekem egy darabka kenyér réz anya levette a Loreto nővérek ruháját és fehér és egy pohár víz elegendő.” száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a Patnába ment, az amerikai missziós orvosnő- gazdagok felelősségéről vallott nézetei II. János vérekhez, hogy beható kiképzést kapjon, mint ápo- Pál pápa gondolkodásának irányvonalában helónő. Karácsonyra visszatért Kalkuttába és a sze- lyezkednek el, ezért is szövődtek kivételes baráti gények Kis Nővéreivel lakott. Még ugyanebben az szálak a szerzetesnővér és a szentatya között. II. évben engedélyt kapott első nyomornegyedi isko- János Pál 1979. decemberében lelkesülten tisztelájának megnyitására. 1950. októberében jóvá- letét fejezte ki Teréz anya iránt, akinek munkáját hagyták az új szerzetescsodálattal követte nyotársulatot, a Szeretet mon. 1986. február 3M é g i s ... Miszszionáriusait, amely án, Kalkuttában a pápa Az emberek gyakran figyelmetlenek, Kalkuttában alakult meg, meglátogatta a Szeretet következetlenek és önközpontúak, és innen terjedt el egész Misszionáriusainak MÉGIS SZERESD ŐKET. Indiában, majd világházát. Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és szerte. A Szeretet MissziTeréz anya élete leghátsó gondolat vezérli cselekedeteidet, onáriusai 1965. februárszebb napjának nevezte MÉGIS TÉGY JÓT. jában pápai jogú társaezt a látogatást. Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi sággá lett. Hitvallásuk A Szentatya pedig ellenségeket szerzel magadnak, szerint: „Mindenekelőtt így fogalmazott: MÉGIS BOLDOGULJ VALAHOGY. szerzetesnővérek va„A Nirmal Hriday a A jó, amit teszel, holnap már feledésbe merül, gyunk, és nem szociális remény otthona. Olyan MÉGIS TEDD A JÓT. segítők, tanárok, ápoló- A becsületesség és őszinteség sebezhetővé tesz, ház, amely a bátorságon nők vagy orvosok. A küés a hiten alapszik, MÉGIS LÉGY BECSÜLETES ÉS NYÍLT. lönbség köztünk, és a olyan ház, ahol a szereAmit fáradtságos munkával évek alatt szociális gondozók között felépítesz, azt elpusztíthatják egy éjszaka alatt, tet uralkodik. A Nirmal az, hogy ők valamit cseHridayban az emberi MÉGIS ÉPÍTS. lekszenek, mi pedig Valaszenvedés misztériuma Az embereknek valóban szükségük van kinek. Jézust szolgáljuk a segítségre, azonban támadás érhet, ha segíted őket találkozik a hit és a szeszegényekben. Minden, retet titkával. És ebben a MÉGIS SEGÍTS. amit csinálunk, Jézusért találkozásban az emberi A legjobbat add a világnak amid csak van, van. Életünknek ez az érlét legmélyebb kérdései s ha cserébe arcul csapnak, telme. A nap 24 órájában érthetővé válnak.” AKKOR IS A LEGJOBBAT ADD Jézust szolgáljuk.” Teréz anya 1997. szepA VILÁGNAK, AMID CSAK VAN. A Szeretet Missziotember 5-én halt meg. Kalkuttai Boldog Teréz anya náriusai egész szívükAzt, hogy áldozatos ből, szabad elhatározástevékenységét mennyire sal a szegényeket szolgálják, és munkájukért elismerték a más valláson lévők is, jelzi, hogy az semmi pénzt nem fogadhatnak el. Teréz anya te- indiai kormány állami temetésben részesítette. vékenységét az egész világon elismerték. A renA Szeretet Misszionáriusainak rendjéhez ma geteg kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a már négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartoNobel-békedíjat. Kérésére nem tartották meg az zik, gyógyító-gondozó tevékenységüket háromilyenkor szokásos bankettet, az erre szánt össze- millió önkéntes segíti. Öt földrész csaknem száget az éhezők kapták. Teréz anya ugyanis elveihez zötven országában – köztük Romániában – vanhűen visszautasította, hogy a ceremóniát záró nak jelen, gondoskodnak a szegényekről, ápolják bankett finomabbnál finomabb ételeiből fogyasz- a betegeket, a legsúlyosabbakat, így a leprásokat szon: „Nem tudnék venni belőle, és nyugodt lelki- is. Az alapítás óta eltelt ötven esztendő alatt Teréz 2
A kalocsai érseki főszékesegyház A Szent István alapította egyházmegye első székesegyháza Foerk Ernő kutatásai szerint a mai szint alatt másfél méterrel állt. Az egyhajós, félköríves szentélyű templomot a XII-XIII. század fordulóján háromhajós, keresztházas, szentélykörüljárós templommá bővítették. A török hódoltság alatt az épület súlyosan megsérült, tetőzete 1602-ben teljesen leég, beomlik. Bár 1710-ben új tetővel látják el és 1728ban elkezdik az újjáépítést, de Csáky Imre érsek utasítására a régi, használhatatlan részeket felrobbantják és Mayerhoffer András tervei szerint 1735-ben megkezdik az új templom építését. A még ebben az évben elkészült részeket nyugat felöl egy fallal lezárják, kis toronnyal teszik teljessé és így 1738-tól kezdve plébániatemplomként működhet. A székesegyház többi építészeti része 1741-re teljesen elkészülnek, de a templom berendezése csak 1757-re fejeződött be. Klobusiczky Ferenc és Batthyány József érseksége alatt kerül a baldachinos főoltár mögé az 1738-ban felszentelt Mária mennybevitelét ábrázoló oltárkép. Elkészül az orgona és a templombelső gyönyörű stukkó és domborműves díszei is. A ma is látható klasszicista jellegű sisakokat 1799 és 1800 között helyezték föl a tornyokra. A székesegyház szépítése nem fejeződött be, még a XIX. század folyamán is gazdagodott a templom új oltárképekkel és szobrokkal. A már említett Foerk-féle kutatások után néhány változtatást is végrehajtottak a templomon. Az eredeti középkori székesegyház alaprajzának megfelelően a szentélykörüljáró helyett kápolnasort alakítottak ki, amely összeköti a sekrestyéket. Ugyanekkor nyitották meg az új lejáratot az érseki kriptába. A főoltárt is felújították Foerk Ernő tervei szerint, a régi oltárkép helyett Leopold Kupelwieser 1857-ból származó, Mária mennybevitelét ábrázolófestményét állították föl. A szép, harmonikus arányú székesegyház jellegzetesen barokk alkotás. Az építészeti elemekkel, falpillérekkel és változatos formájú nyílásokkal tagolt homlokzatot hangsúlyos, ívesen megtört vonalú főpárkány zárja le. Az íves mezőben elhelyezett dombonnű Máriát ábrázolja a magyar szentek társaságában, melyet 1912-ben állítottak a régi helyére. A két torony közötti részen áttört kőmellvéd fölött Szent Péter és Szent Pál szobra fogja közre Mária alakját. A két apostolfigura az 1750-es évek alkotása, míg Mária szobra a XIX. század végéről származik. Az áttört mellvéd mintázata a bejárat fölötti kis erkélyen és a nyílások alatti részen megismétlődik. Ahogy a külsőn is láthatjuk, a templom belső terében a barokk és a későbbi korok alkotásai harmonikus egységben forrnak öszsze. A klasszicista kor is nyomot hagyott a templom belső kialakításán. Pesky József az 1832-ben felállított Szent István király oltárt, míg az Őrangyal oltárt Johann Kessler festette 1865-ben. Szent István és Szent László szobra a főhajóban Andreas Halbig bécsi szobrász munkája, melyeket 1851 és 1866 között készített. A templombelsőt 1912 óta Zsellér Imre üvegablakai világítják meg. Kalocsa – Nagyboldogasszony főszékesegyház
Csigó László: Magyar katolikus templomok 11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK Új évfolyam 136. szám
A szent keresztségben részesültek: – Magos Hunor Róbert, Kolcza Gyopár Zenkő Teréz, Varga Nóra, Kiss Norbert Kristóf, Deák Norbert, Vrencsan Vlad Albert, Farkas Bence, Zöldi Zsófia Teréz, Balázs Biborka, Tusa Gergő Norbert, Florea Csanád, Fülöp Zsigmond Zsolt.
Érsek atyánk augusztus 1-től két új szőlőmunkást küldött a Szent József egyházközségbe
Szentségi házasságot kötött: – Balázs Zoltán – Éltes Brigitta, Wild Zoltán Róbert – Konnát Ildikó, Pető Antal – Boga Ildikó, Varga János – Peligán Tünde, Bálint Levente – Aldea Éva, Karda Ádám – Tankó Emőke, Györgyjakab Pál István – Gébel Timea Rita, Mikó Nimród – Péter Ágnes, György László – Tüzes Erika.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! „Úr Jézus, aki a papságot minden ember üdvösségére rendelted, folytatva benne megváltásod művét a földön: hallgasd meg alázatos könyörgésünket. Tedd, hogy valamennyi papod életszentségén és buzgóságán keresztül a keresztény nép elevenen érezze a te jelenléted, újra hallja a te hangodat, újra lássa a te csodáidat. Ébreszd fel legjobb ifjaink szívében a papi hivatást, úgy, hogy egyetlen nyáj, a legkisebb se legyen kénytelen pásztor nélkül maradni! Őrizd meg a jámborság, tisztaság és buzgalom által kispapjainkban azt az ajándékot, amelyet nekik adtál, amikor szent szolgálatodra hívtad őket! Őrizd és növeld a hitet és a kegyelmet keresztény népeinkben. Add meg nekünk mindezt, Te, aki élsz, uralkodol és bennünket szeretsz mindörökkön-örökké.” Ámen. 12
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ 100 éve született Kalkuttai Boldog Teréz anya
Az Úr hazahívta: – Bara Juliánna, Cziprian Jolán, Péter Zoltán, Selymes Aranka, Kórodi Hajnalka.
2010 augusztus
Gödri István Brassó szülöttje (1979. december 16). 2007. május 12-én szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek atya a Boldog Apor Vilmos templomban. Előző állomáshelye Gyergyócsomafalva.
Salamon Endre Csíkrákoson született 1981. március 27én, pappá szentelték 2008. június 29-én, Gyulafehérváron. Csíkszentdomokosról érkezett hozzánk.
Nagy szeretettel köszöntünk! Isten hozott közösségünkbe! Imádkozunk értetek és szívből kívánjuk munkátokra Isten áldását!
www.katolikussepsi.ro
Teréz anya 1910. augusztus 27-én született, Agnes Gonxha Bojaxhiu néven, albán szülőktől, Üszküb városában (ma Skopje, a Macedón Köztársaság fővárosa). Macedónia akkoriban az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozott. Agnes édesapja, Kolle Bojaxhiu albán nacionalista volt, építési vállalkozó, édesanyja, Drana, otthon nevelte a gyerekeket. Agnesnek két testvére volt, Aga és Lázár. A család az oszmán környezetben is ragaszkodott katolikus hitéhez. Agnes 9 éves volt, amikor édesapja meghalt. Fivére, Lázár bizonyos volt abban, hogy édesapjuk politikai bűntény áldozata lett. A magára maradt özvegy ezután kézimunkaüzlettel tartotta fenn magát és három gyermekét. Teréz anya később úgy emlékszik vissza ezekre az évekre, hogy a mély katolikus hitből származó szeretet segített enyhíteni a fájdalmukat, az apa halála még jobban összeforrasztotta az amúgy is összetartó családot. Édesanyja jelentős szerepet töltött be a Szent Szív egyházközség életében, a jótékony cselekedetek asszonyának nevezték, mivel a nálánál szegényebbek megsegítését mindig kötelességének tartotta. Ha egy szegény ember kopogtatott be házuk ajtaján, ala-
mizsnát adott neki, s felhívta gyermekei figyelmét: még ha nem is vér szerinti rokonuk, akkor is a fivérük, mert szegény. Agnes 1928-ban, áldozócsütörtökön határozta el, hogy szerzetesként Istennek szenteli életét. Iskolatársnőjével és barátnőjével, Betikával együtt felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat, 1931. május 25én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott kis Thérése Martin de Lisieux iránt érzett tiszteletből választotta. Döntését így indokolta meg: „Ha keresztényi életet él az ember, akkor az biztosítja hitének növekedését. Sok szent járt előttünk, hogy vezessen minket. De én azokat szeretem, akik egyszerűek, mint Szent Thérése de Lisieux, Jézus kis virága. Őt választottam névadómnak, mert hétköznapi dolgokat tett nem hétköznapi szeretettel.” Engedélyt kért elöljáróitól, hogy egyedül élhessen a zárdán kívül, és a kalkuttai nyomornegyedben dolgozhasson. Kérését Róma elé terjesztették, és XII. Pius pápa egyévi időtartamra jóváhagyta azt: (folytatása a második oldalon)
