ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I I . É V F O LY A M , 5 . S Z Á M , 2 0 1 0 . M Á J U S

TARTALOM Önkormányzat ...

2

Sulivilág ...

6

Civil fórum ...

11

Múltidézõ ...

15

Gyermeksarok ...

17

Hitélet ...

20

Mezõgazdaság ...

22

Ép testben ...

23

Tarkabarka – Magazin ...

24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

III. évfolyam, 5. szám, 2010. május

Aranyból is megárt a sok Nincs jó hírem, kedves Olvasóim, most húzták ki alólunk a lepedõt, vagy mondjam úgy, két lábbal szereltek és hátulról. Dühöng Hargita megye polgármestereinek nagy része, mert újra bebizonyosodott, egyszer a kormánypárt, utána újból a kormánypárt, majd mások kapnak, a többinek meg nem jut. Egyed József polgármester

E

z a sorsa annak a nagy lehetőségnek, amelyben titokban bíztunk. Kiírták az eredményeket, és uniós világunk, ahogy a kedves papbácsink mondja, nem szánt nekünk pénzt, legalábbis ebben a kiírásban. Nem építünk aszfaltutat, kanalizálást sem uniós pénzből. Természetesen óvni fogunk, mint minden hivatal, de sajnos nem látok nagy reményt. Ha már a politikai szín dönt ilyenkor, sokan feltették a kérdést, nem kellene-e a kormány színeiben tündökölni, és kapni pénzeket. Csakhogy itt Romániában olyan gyorsan változik minden, hogy nem győznénk cserélni a szekrényben a színes ruhákat, így marad minden a régiben. Ne szomorkodjunk, hisz még Böjte atya is megpróbál lelket verni ázott-fázott népébe, és egymás biztatására kér, egymás támogatására szólít fel mindenkit. A pályázat készítésével egy időben egy úgynevezett B terven is dolgoztunk, mert minden eshetőségre számítottunk. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a szennyvízhálózat hossza községszinten 32 km, és tartalmazza a megyei utak mentén mindkét oldalon a vezetéket, így a szükséges gerincvezeték lefektetéséhez 20 km bőven elég lesz, amit saját erőből 2-3 év alatt, komoly odafigyeléssel meg tudunk valósítani. Lépésen-ként véve, az idei évben nagy

megvalósítás lenne, ha a technikai tervek elkészülhetnének, és ki lehetne cserélni a Maros melletti 600 m-es szakaszt, mert a felmérések szerint teljesen leereszti a talajvizet, mivel nem zárt rendszer, és a Maros szintje alatt van elhelyezve, a medertől 6 méterre. A felmérések és a tanulmány fogja megmondani ennek a szükségességét, viszont a szakemberek már jelezték ezt a problémát, ezért is nem lehet beindítani az átemelő szivattyúkat Csomafalva határában. Mi értelme van a teljes keresztmetszetében talajvízzel megtelt csőből emelni a vizet egy másik rendszerbe? Ha ezek a lépések megvannak, lehet gondolkodni két lehetőségen: közbeszerzésen kiírni a munkát, és erre szakosodott céggel elvégeztetni, vagy felállítani egy szakképzett csapatot, egy ásógépet vásárolni a falunak, és így olcsóbban, több odafigyeléssel lecsatornázni az egész községet. Személyes véleményem szerint ez a második verzió lenne nekünk kézenfekvő, mert a gépet, ha az ásásokkal kikeresné az árát, az elkövetkező időkben még nagyon sok mindenre használhatná a község. A munkára meg úgyis nagyon oda kellene figyelni, nehogy megismétlődjön a Maros melletti eset, akkor meg jobb és olcsóbb, ha mi végezzük. Nehéz pénzügyi éveknek nézünk elébe, ezért eléggé be kell húzni a kéziféket, és figyelni

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected] Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Sulivilág Fodor Annamária, Gáll Katalin Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária, Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Mezõgazdaság Horváth Nina Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka Gál Katalin


minden lehetőségre. Végére egy kis jót is írhatok pár szóban, mert azért nyert is a község, mégpedig a 313-as kiíráson, és régi álmuk valósulhat meg a tekerőpataki embereknek, hisz újból lesz egy közösségi házuk, ha azt turisztikai információs irodának hívják is. Az épületben lesz önkormányzati, turisztikai és közbirtokossági iroda, és ami fontos,

ÖNKORMÁNYZAT

hogy egy romos épület uniós pénzből kerül felújításra. Kedves Olvasóim, túl nagy reményeket ne fűzzünk a gyors gazdasági fellendüléshez, most nem jó irányba tart az ország, dörzsöltebb gazdasági elemzők szerint negatív emelkedés van most, amit senki sem ért, csak érez a bőrén, hogy napról napra szűkebb minden. Az

1947-48-as esztendő megmutatta, hogy milyen az igazi válság, ahhoz képest most Kánaán van, de nagyon nehéz a jóról lemondani. Vessük össze a válunkat, és minden megoldódik. Segítsük egymást, mert a rossz idők is elmúlnak lassan, mint ez a májusi eső, melynek eleink szerint, minden cseppje aranyat ér.

Kilopták a rózsákat a tanács elõtti parkból Alig néhány napja, hogy az újfalvi Önkormányzat feljavíttatta az épülete elõtti parkot, kedd reggelre, azaz május 25-re virradólag valaki ellopta a parkba ültetett két gyönyörû rózsát. Czirják Kinga

„Ha én rózsa volnék…”, (vagy éppen az a bizonyos rózsa), talán elmesélném, hogy hová vittek innét…Sajnos, nem elég, hogy az Önkormányzat és a lakosság többsége igyekszik szebbé varázsolni községünket, talán őrizni is kellene a frissen kialakított kerteket, parkokat, hiszen élnek közöttünk olyanok, akik előszeretettel lopják ki a temetőből vagy a közparkokból a virágokat.

/3

4/

ÖNKORMÁNYZAT


Új óvoda alapkövét rakják le hamarosan Gyergyóújfaluban! A tervek szerint a tanév végeztével el is kezdõdik a központi óvoda felújítása és bõvítése, és várhatóan már õsszel birtokba vehetik az újfalvi kisgyerekek az új óvoda épületét. Czirják Kinga

A

beruházás összköltsége mintegy 750 000 új lej, tudtuk meg Egyed József polgármestertől, amelyből 150 000 lej a megyei tanács adománya, a hátralevő 600 000 lejt a helyi Önkormányzat a tavalyi és idei

költségvetéséből biztosítja. A terveket a csíkszeredai Kontúr Kft. készítette, az engedélyeztetési dokumentációk pedig készülnek, előreláthatólag május végén hirdet közbeszerzést az Önkormányzat. Az új intézmény kétszintes lesz, a jelenlegi 472 alapnégyzetméter 518,70-re bővül a

hőközpont és a tornác beépítésével. Az összesen 861,70 négyzetméter területen helyet kap a földszinten két csoportszoba, orvosi szoba és elkülönítő, egy többfunkciós ebédlő, mely alkalmanként díszteremmé alakítható, konyha és mellékhelyiség, az emeleten pedig három csoportszoba, tanári szoba található majd. Az új korszerű épület teljesen megfelel az európai uniós feltételeknek, reméljük sok újfalvi kisgyerek leli majd örömét a biztonságos, gyönyörű és tágas óvodánkban!


ÖNKORMÁNYZAT

/5

Tûzoltó- és mentõállomás épül Gyergyóújfaluban! Nem kis örömünkre szolgál tudatni olvasóinkkal, hogy idén az Önkormányzat épületének hátsó udvarán megvalósul a mentõk és tûzoltók egységes irányító rendszere. Czirják Kinga

A

mintegy 350 000 lejes beruházásból, melyből 150 000 lejt a Hargitai Megye Tanácsának köszönhetünk, az Önkormányzat egy központi épületet szeretne biztosítani a három falu tűzoltó-alakulatának, ezáltal javítva a település és a környéken élők biztonságát. Köztudott, hogy a tűzoltóság és a mentők döntő szerepet játszanak a katasztrófa-elhá-

rítási feladatokban. Az operatív mentőmunka lényege e társszervek közötti kölcsönös segélynyújtás, együttműködés. E közös együttműködést segíti majd elő az új, közös épület létrehozása, amely több mint 300 négyzetméteren fekszik majd, és ahol a meleg garázsokban várakoznak a bevetésre kész autók, ezáltal kiküszöbölve a téli hidegek által okozott időveszteségeket is. Az emeleten a személyzet számára alakítanak ki

szobákat, öltözőket, mellékhelyiségeket. A koncepció lényege az információk gyorsabb, pontosabb áramlása és a meleg garázs, ezáltal „őrangyalaink” hamarabb érkeznének a káreset helyszínére, elkerülhető lenne a hosszas várakozás és egyéb technikai gondok. Az Önkormányzat ígéretet kapott a Megyei Mentőszolgálat igazgatójától, hogy az épület elkészültével biztosítani fogja a község számára a mentő- és betegszállító autókat és a személyzetet. Reméljük a jövőben kevésszer lesz szüksége a község lakóinak a mentők és tűzoltók segítségére, de ha mégis bekövetkezik a baj, perceken belül ott lesz majd a segítség.

6/

SULIVILÁG


Sportélet az újfalvi iskolában Harmincadik alkalommal rendezték meg Csíkszeredában a hagyományos tavaszi futóversenyt, a Mindannyiunk Egészségére elnevezésû vetélkedõt a Hargita Megyei Sportigazgatóság és a megyei Szabadidõs Sportegyesület szervezésében. Kedves Botond, testnevelõtanár

I

dén szombaton, május 8-án délelőtt került sor a futóversenyre, kitűnő időben és jó szervezés mellett. A versenytáv hossza 5.5km hosszú volt. Idén 173-an álltak rajthoz, több korosztály, 57 lány és 116 férfi. Amatőr és élsportolók egyaránt részt vettek. A gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Isko-

Buzánszky Jenő az újfalvi kicsi focicsapattal

lát is képviselték: Elekes Henrietta, András Botond, Elekes Köllő Szilamér és Fodor Szilveszter. A legjobb eredményt Elekes Henrietta

ért el, aki saját korosztályában elsőként ért célba. Május 13-14 között Csíkszentdomokoson zajlott az Erdélyi Gyermekfoci Kupa döntője. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett torna fővédnöke Buzánszky Jenő, a legendás Aranycsapat hátvédje volt, aki az 1952-ben Helsinkiben szerzett olimpiai aranyérem mellett tagja volt az 1954-ben világbajnoki ezüstérmes magyar együttesnek, és csapattársa Puskás Ferencnek, az egyik legnagyobb labdarúgó legendának. Nemrég ünnepelte 86-dik életévét. 1925. május 4-én a Tolna megyei Újdombóváron született. Bizonyára az idősebb generáció emlékszik rá, és a magyar csapat szebb napjaira. Az eseményen részt vett az Elekes Vencel Általános Iskola kicsi focicsapata is, ahol nagyon jó eredményt ért el. Az idén 60 település csapata vett részt


az előselejtezőkön, és a 8 körzet legjobb 8–8 együttese vehetett részt a szentdomokosi döntőn, ahol külön versenyeztek az 5–6., és külön a 7–8. osztályosok. Íme, az első játéknap eredményei:

5–6. osztályosok A-CSOPORT: csíkszeredai József Attila iskola – Hidegség 3–0, Csíkszentkirály–Csíkszentdomokos 2–0, Csíkszereda–Szentkirály 1–0, Hidegség–Szentdomokos 0–3, Hidegség–Szentkirály 1–3 és Csíkszereda–Szentdomokos 4–1. A csoport végeredménye: 1. Csíkszereda, 2. Csíkszentkirály, 3. Csíkszentdomokos, 4. Hidegség. B-CSOPORT: Lövéte – Gyergyóújfalu 0–0, Csíkszenttamás – Kézdialmás 2–2, Lövéte– Szenttamás 3–1, Gyergyóújfalu – Kézdialmás 2–1, Lövéte – Kézdialmás 1–1 és Gyergyóújfalu – Szenttamás 0–0. A csoport végeredménye: 1. Lövéte 5pont, 2. Gyergyóújfalu 5pont, 3. Kézdialmás, 4pont 4. Csíkszenttamás 2pont (egyenlő pontszám esetén a gólarány számított) Második játéknap erdeményei vagyis a helyosztók: A 3. helyért: Csíkszentkirály–Gyergyóújfalu 2–0. A döntőben: a csíkszeredai József Attila Általános Iskola – Lövéte 0–0, büntetőrúgásokkal 3–2. Végeredmény: 1. Csíkszereda, 2. Lövéte, 3. Csíkszentkirály 4. Gyergyóújfalu 5– 8 .Csíkszentdomokos, Hidegség, Kézdialmás és Csíkszenttamás. Az újfalvi csapat tagjai: Albert Roland, Balla Szabolcs, Elekes Józsa Márton, Fodor Szilveszter, Lázár Tivadar, Oláh Dániel-László, Simon Szilárd, Sólyom Tamás. Szintén a cikkhez kapcsolódó hír, hogy idén is megszervezésre kerül az immár hagyományos labdarúgó Katorzsa-kupa a környékbeli iskolák számára, a rendezvényre május 21-én kerül sor.

SULIVILÁG

/7

Kenguru matematikai verseny Az 1980-as év kezdetétõl Peter O'Holloran matematikatanár Sydney-bõl, egy új típusú játékot alkotott az ausztrál gyerekek részére. Elekes-Köllõ Tibor, matematikatanár

Ö

sszeállított egy kérdéssorozatot, amelyben mindegyik kérdéshez több válasz tartozott (rendszerint 5), de csak 1 volt helyes. A tanulók kódolva kellett megjelöljék a helyes választ, így lehetővé vált a kódlapok számítógépes feldolgozása. Következésképpen több ezer ausztrál tanuló vett részt az így megszervezett Ausztrál Matematikai Versenyen. Az 1991-es esztendőben Franciaországban 2 francia tanár is elindította a versenyt, az Ausztrál kezdeményezésre való tekintettel a “Kangourou sans Frontieres” vagy röviden KANGOUROU néven, de ezúttal részt vehettek Európa bármely országának a tanulói. A verseny hamarosan nagyon népszerű lett az egész világon, viszonyítva 1993-hoz, amikor országunk 500 iskolájából 10.000 tanuló vett részt, addig 2008-ban hazánk 4500 iskolájából 245.000 tanuló volt jelen. A világ országaiból 2009-ben, mindössze 43 országból, 5.000.000 tanuló vett részt. Minden bizonnyal állíthatjuk, hogy a Kenguru matematikai verseny a világ legnépszerűbb matematikai versenye. A versenyen kezdetben csak VI-XII. osztályos tanulók vehettek részt, napjainkban már I.-XII. osztályok is részt vehetnek, és saját anyanyelvükön kapják meg a feladatlapokat. A verseny szervezői európai szinten a “Kangourou sans Frontieres” Nemzetközi Szervezet, Romániában pedig a FIES (Fundatia pentru Integrare Europeana Sigma) és a Nevelési és Kutatási Minisztérium. A verseny célkitűzései: – A matematika népszerűsítése és meghonosítása Európa több millió tanulójának körében. – Az általános matematikai ismeretek, az intuíció, az alkotóképesség, alkalmazott gondolkodás, a szelektív képesség és a döntéshozatal felmérése és fejlesztése. – A feleletválasztós gondolkodás fejlesztése a tanulók vizsgákra készülése céljából. A verseny rácstesztekből áll, osztályonként így csoportosítva: I, II, III-IV, V-VI, VII-VIII. A tételeket különböző nemzetiségű matematikusok állítják össze és válogatják ki. A versenyen mindenki részt vehet, nem csak a “jó tanulók”, ugyanis a feladatsor fokozott nehézségszintű feladatokat tartalmaz, így minden tanuló talál magának való feladatokat is. E feladatok pontértéke is 4-6 pont között változik. A dolgozatokat teljesen számítógépes megoldással javítják ki, így alakul ki a rangsor. A jó eredményeket elért tanulókat, felkészítő tanáraikat, az iskolájukat különféle díjazásban részesítik, emléktárgyaktól, oklevelektől kezdve értékes külföldi kirándulásokig. 2004-től kezdődően rendszeresen és szép számmal vettünk részt tanulóinkkal a „Kenguru” nevű, nemzetközi szervezésű versenyen. Ebben a tanévben az iskolánk 33 versenyzője közül a következő tanulók értek el jó eredményeket és továbbjutottak a körzeti selejtezőre: Király Krisztina és Kozma Emil III.-os osztályból, Simon Beáta, Albert Brigitta, Simon Edina és Egyed Anita az V. osztályból, Veres Helga és Molnár Henrietta a VI. osztályból. Továbbá nagyon jó pontszámot ért el Kovács Katalin VII. osztályos tanuló. A körzeti szakaszt május 22-én szervezik meg. Nagyon reméljük, hogy az elért eredmények továbbra is ösztönözni fogják a tanulóinkat hasonló, és ennél jobb eredmények elérésére!

8/

SULIVILÁG


Ki fát ültetett, nem élt hiába! Románia, de fõleg a gyergyói medence nagyon gazdag természeti kincsekben. Ha azt szeretnénk, hogy ez még sokáig megmaradjon tenni kell érte. Papp Csilla, biológia szakos tanár, Gyergyóújfalu

2010. április 27-én gyermekzajtól volt hangos a Libántető. Az arra járó emberek kíváncsian kérdezték „Hová megy ez a gyereksereg?”. Hát, íme a válasz: a gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola diákjai ezt a szép délelőttöt és koradélutánt nemes célra áldozták. A kirándulással egybekötött nemes cél pedig az volt, hogy az iskola erdőségéből kivágott, elpusztult fenyőfák helyett új fenyőcsemetéket ültessünk. Az újfalvi iskola VI., VII. és VIII. osztályos tanulói és kísérő tanárai vállalták ezt a feladatot. A Libán térségéhez tartozó Sára dűlőre vezető

út nagyon izgalmasnak ígérkezett. A Libán tetőig az iskolabusszal jutottunk el, onnan teherautó segítségével közelítettük meg a célhelyet. A rossz útviszonyok miatt pár percet gyalo-

golnunk kellett, és hamarosan megérkeztünk a kívánt helyre. A gyermekek osztályok szerint felsorakoztak a munkára, a fiúk gödröket ástak, a lányok pedig beleültették a fenyőcsemetéket. A diákok nagyon szorgalmasan dolgoztak, és néhány órán belül elültették a közel 4000 csemetét ( Vörösfenyő- Larix decidua, Lucfenyő – Picea abies) és jöhetett a jól megérdemelt pihenés étkezéssel egybekötve, majd indulás vissza. A mondás úgy tartja, hogy minden embernek életében legalább egy fát kell ültetnie, és az újfalvi diákok teljesítették ezt a kívánalmat. Én személy szerint mindenkit csak buzdítani tudok a csemeteültetésre, és ennek kapcsán A.M. Jenkins amerikai írót idézném: „Minden élőlénynek adnia kell és kapnia a levegőt, vizet, tápanyagot, amit akarsz. Mindennek kapcsolatban kell lennie a környezetével, ez az élet definíciója”.


SULIVILÁG

/9

Év végi mûsor a tekerõpataki iskolában A tekerõpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulói bemutatták hagyományos év végi mûsorukat 2010. április 30-án. A mûsort Kolumbán Csaba igazgató úr nyitotta meg köszöntõ beszédével, aki megköszönte a kollegák munkáját. Ezután következtek a változatos mûsorszámok. Fodor Annamária

Íme a műsorrend: 1. Kézfogó – jelenet – I. osztálybetanította Szabó Tünde tanítónő 2. Felhőtlen boldogság – jelenet – IV. osztály – betanította Deák Éva tanítónő. 3. Népi gyermekjátékok – I. és II. osztály – betanította Fodor Annamária tanítónő. 4. Mátyás anyja – jelenet – Tavaszi dalok – III. osztály – betanította György Tünde tanítónő. 5. Modern tánc – V. osztály. 6. Székely lakodalom és csárdás – II. osztály – betanította Fodor Annamária tanítónő. 7. Modern tánc – VI. osztály. 8. Mese a kishercegről –V. osztálybetanította György Emília tanárnő. 9. Furulyások – Népdalok – V.VIII. osztály – betanította Kolumbán Csilla tanárnő. 10. Modern tánc – VII. osztály 11. Magyarországi testvéreink határon innen és túl – tréfás jelenetek– VI. osztály betanította Kolumbán Csilla tanárnő. 12. Modern tánc – VIII. osztály.

13. Furulyások – Népdalok – IIV. osztály –betanította Kolumbán Csilla tanárnő. 14. Leányos tánc – V.-VIII. osztály – betanította György Emília tanárnő.

15. Furulyás Jani – jelenet -VII. osztály – betanította Molnár János tanár úr. 16. Ceppel – V.-VIII. osztály – betanította Kolumbán Csilla tanárnő. 17. Székely tánc – V.-VIII. osztálybetanította Kolumbán Csilla tanárnő. 18. Palotás tánc -VI. osztály - betanította Kolumbán Csilla tanárnő. A Palotás tánc nyitotta meg a műsor utáni Táncházat, melyet Mogyorós László vezetett. A kitűnő táncos bevezetett minket a moldvai és a felcsíki táncok rejtelmeibe, nagyon jó hangulatot teremtve. Köszönjük neki a tanítást! A tartalmas este azt bizonyítja, hogy gyermekeink szeretnek szerepelni, büszkén veszik fel a székely ruhát, szeretnek táncolni és hagyományokat ápolni. Mi, felnőttek, minden alkalmat megragadva tálaljuk nekik az igazi értékeket, hogy majd ők is továbbadhassák gyermekeiknek. Viszontlátásra jövőben!

10 /

SULIVILÁG


Favágó kaláka a tekerõpataki iskolában „Valami nagy nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek..... Azt a tüzet, ó, jaj, meg kéne rakni, Hogy fölmelegednének az emberek!” (József Attila) Kolumbán Csaba, iskolaigazgató

M

ájus 15-én a Tarisznyás Márton Általános Iskola Vezetősége favágó kalákát szervezett az iskola udvarán. Köszönjük, hogy halló fülekre talált a felhívás, megértették, hogy milyen fontos a tűzifa feldarabolása, előkészítése télire, és ezt megjelenésükkel, szorgalmas munkájukkal igazolták: Molnár Zoltán, Vígh László, Tódor Levente, Kovács Róbert, Sajgó Csaba, Fodor Tivadar,

Bálint László, Antal Ervin, György Zsolt, Bartha Miklós, Bajkó László, Tódor Tivadar, György László, Gyulai Imre, Bálint Pál, György Béla,

Fodor Emil, Deák László, Szász László, Kovács Nándor, Sára Zoltán. Hálás köszönet mindenkinek az iskola Vezetősége nevében.

Búcsúzik a VIII. osztály Május 14-én, pénteken tartottuk meg búcsúmûsorunkat a tekerõpataki kultúrotthonban. Szereplésünket nagy szorgalom elõzte meg. Arra törekedtünk, hogy minden jelenlévõ jól érezze magát. Kovács Beáta, VIII. osztályos tanuló

E

lső műsorszámként a „This is me” című dalt hallhattuk. Ezt követően a „Családi kör” című jelenet következett. Ez a jelenet betekintést nyújtott a mindennapi élet gondjaiba. Ezután György Endre előadásában az „Utazás a libáni busszal” című monológot hallhattuk, aminek jó, székelyes nyelvezete humoros hatást keltett.

Majd az „Oszióra, kicsit másképp” című jelenet következett. Ez az oszióra kicsit eltért a mindennapi osztályfőnöki óráktól. A tanár kérdéseket intézett a tanulókhoz, hogy megtudja milyen az általános műveltségük. A diákok okosan húzták ki magukat a

kérdések alól a székely észjárást használva. Befejező műsorszámként a lányok modern tánca következett, amelyet egy kis buli követett.Reméljük minden jelenlevő jól szórakozott, és szép emlékekkel tért haza búcsúműsorunkról.


CIVIL FÓRUM

/ 11

Rendezvények Dr. Jakab Antal emlékére Annak ellenére, hogy 2010. március 13-án lezárult a centenáriumi emlékév, Kilyénfalva nagy szülöttére, Dr. Jakab Antal püspökre több rendezvény keretében is emlékezhettünk. Gál Katalin

A

centenáriumi év záró-gálaműsorán jelentette be Varga Gabriella a Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) megalakulását, melynek általános célkitűzései között szerepelnek a következők: – Dr. Jakab Antal hitvalló gyulafehérvári megyéspüspök emlékének ápolása; – a magyarság (és más nemzetek) figyelmének nagy példaképeinkre irányítása Európa és világviszonylatban; – a hithez, a magyarsághoz, kultúránkhoz s ezek megmaradásához kapcsolódó és azt szolgáló értékek erkölcsi, szellemi és anyagi támogatása; – Jakab Antal emlékdíj alapítása és annak évente egy alkalommal két (egy papi és egy világi vagy két papi) személy részére való odaítélése és átadása. Nos, a JAKK nem tétlenkedett, megalakulása után még két hónap sem telt el, és május 6-án, Kolozsváron, a Római Katolikus Teológia épületének dísztermében, sor került az első Jakab Antal díjátadásra. A díjazottak Veress László nyugalmazott esperes-plébános és Tokay Rozália (Csöpi) voltak. Mindketten jelentőségteljes munkát végeztek és végeznek ma is, amely által kiérdemelték a JAKK figyelmét és megtisztelő díját. Az ünnepséget Varga Gab-

riella és Dr. Vencser László moderálta. A kulturális részét kilyénfalvi előadók biztosították: György Levente és Róbert, Marthy Ágota és Gál Katalin. Másnap, május 7-én, pénteken este került sor Kilyénfalván a Dr. Jakab Antal könyvtárban Varga Gabriella – Vencser László Én Uram és én Istenem! című könyvének első

bemutatójára. A könyv bemutatja a hetvenállomásos zarándokutat Jakab püspökért, tulajdonképpen az emlékév története, megörökítve minden egyes mozzanatot 2009. március 122010. március 13 között. Az est házigazdája Fejér Lajos plébános volt, és az ünnepélyes hangulatot fokozta a tekerőpataki egyházi kórus előadása, Ambrus Levente karnagy irányításával. A könyvbemutatón minden jelenlévő ajándékba kapott egyet a kötetből, a szerzők jóvoltából. Vasárnap, május 9-én, délben került sor Gyergyószentmiklóson az egykori Fapiac tér névadó ünnepségére. A tér Dr. Jakab Antal nevét kapta a téravató ünnepség során, hiszen a Gyergyószentmiklóson tanuló és később ott igazgatóként dolgozó Jakab Antal sokszor áthaladt ott. A téravató ünnepség bizonyítja, hogy Dr. Jakab Antal egész kisrégiónk jelentős személyisége, nagyságának méltó bizonyítéka a sok rangos rendezvény, amelyet emlékére szerveznek emlékét odaadóan ápoló követői.

12 /

CIVIL FÓRUM


Tehetség a zongoránál Bár Oláh F. Csongor még alig 12 éves, számos hazai koncerten és versenygyõzelmen van túl. A sikereihez viszont nem kevés tehetség, kitartás, szorgalom és gyakorlás kellett. És persze egy támogató család, akik mellette állnak, ha gyakorol segítik hibáinak kijavításában és viszonylag sok szabadidõvel rendelkeznek, hiszen hozni-vinni kell az ifjú pianistát. Czirják Kinga

C

songort a zongorázáshoz fűződő kapcsolatáról kérdeztem. – Különleges helyzet a tied, hisz a családtagjaid többsége maga is zenész. Hogyan esett épp a zongorára a választásod? – O.Cs.: Csak első osztályos koromban kezdtem el hangszeren játszani, harmadikos koromig furulyáztam, most már két és fél éve zongorázom és „imádom!”- meséli felcsillanó szemekkel. Nekem a zongora nem nehéz, egyszerűen csak úgy jön, hogy játsszak. – Kinek a műveit szereted játszani leginkább? – O.Cs.: Kedvencem Yruma, a japán zeneszerző, az ő dalait még az internetről is leszedem, és magamtól egyedül betanulom, de szívesen játszom Beethoven szonátáit, vagy akár Schumann és Bach műveit is. – Mennyit gyakorolsz naponta? – O.Cs. Hát mindennap iskola után legalább két órát… – Két órát? Olyan sokat? Mikor

marad még időd a játékra és a tanulásra? – O.Cs.: Fél óra csak a bemelegítő. De én szeretek zongorázni, nem megerőltető nekem, jut még idő biciklizni, gördeszkázni… – Nemrég több díjat is szereztél. Mesélsz róluk? – O.Cs.: Márciusban voltam az Országos Zongora Versenyen, melyet Udvarhelyen rendeztek az idén, és ahol diplomát kaptam. Voltam Kolozsváron a „Johann Sebastian Bach Fesztiválon”, ahol II. helyezést értem el. Három művet kellett fejből, kotta nélkül előadnom: Schumann, Beethoven és

Czernytől, amely összesen hat percet tartott. – Nem izgultál, nem volt lámpalázad a fellépésekkor? – O.Cs.: Hát egy kicsit féltem azoktól a szigorú zsűritagoktól, akik még azt is pontozzák, ha nem ülök elég egyenesen a széken. De sokat gyakoroltam, amíg minden hang tökéletes nem lett, így hát nem féltem olyan nagyon. Már több év végi és karácsonyi koncerten vettem részt, legutóbb most hétfőn Maroshévízen kellett szerepelnem. – Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?- kérdeztem Csongit, mire azt felelte ragyogó mosollyal,


hogy „Zenész!” és „bejárni az egész világot!”. Beszélgetésünk végeztével a lakásban kialakított zeneszobában bemelegítésképp két zeneművet is eljátszott nekem ez a kis bátor zenei tehetség, és édesanyja elárulta azt is, hogy nővére, Tünde kottáit is szívesen lejátssza. A kezdeti nehézségeket lassan felváltja a taps, a siker élménye, bizonyosságot ad arról, hogy öt évvel ezelőtt jó úton indult el. A sok gyakorlás és szorgalom lassan meghozza gyümölcsét. Reméli, ő is nővére nyomdokaiba léphet, és folytathatja majd zenei tanulmányait az udvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában. Édesapjától megtudtam, hogy már kapott is fel-

CIVIL FÓRUM

kérést az iskola részéről, miszerint szeretnék, ha a közeljövőben Csongor is diákja lenne a zeneiskolának.” „A mi feladatunk egyre kevésbé a konkrét tanítás, inkább csak az útmutatás, a terelgetés, a versenyeken való támogató jelenlét felé tolódik.” – mesélik Csongor szülei. E cikkem célja, felhívni elsősorban a szülők és a község lakóinak figyelmét értelmes, tehetséges gyerekeinkre, hiszen mindenkiben van valamilyen adottság, a mi feladatunk volna ezeknek az adottságoknak a korai felismerése és továbbfejlesztése, hogy esélyt adjunk e tehetségek kibontakozására! Akinek gyereke van, előbb vagy utóbb figyelni kezdi, gyermeke miben más, miben tehetségesebb, mint

/ 13

hasonló korú társai. Bizonyos adottságok valóban korán felismerhetőek, mint például a zenei képességek, a logikai- matematikai képesség, vagy a verbális intelligencia. Az otthoni éneklés, mondókázás, mesélés vagy verselés nagyban hozzájárulhatnak e készségek kifejlesztésében. De mint a Csongor esetében is láthattuk, nem késik el a gyerek „semmiről”, ha iskolakezdéskor érdeklődik valamely szakterület iránt. A tehetség azonban önmagában mit sem ér. A tehetséget gondozni kell, szorgalmat és elkötelezettséget követel. A Barázda következő számaiban szívesen írnék más kiváló gyerekeinkről is, kik tehetségükkel községünk hírnevét viszik szerte az ország-világban.

Mi is meglátogattuk a csiksomlyói Szûz Máriát A pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe, de nem csak a székelyeké, hanem a világ minden tájáról ide érkeznek magyar, csángó és más nemzetiségû testvéreink, hogy a Boldogságos Szûz Máriát dicsérjék és segítségét, közbenjárását kérjék. Czirják Kinga

A

pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, vagyis a tolvajosi győztes csata után tartják, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjéről az erőszakos hittérítés veszélyét. Folytatás a 14. oldalon »

14 /

CIVIL FÓRUM


» Folytatás a 13. oldalról

Csíksomlyói Segítő Máriának nagy faszobra a kegytemplom főoltárának díszeként áll magasan Szent István és Szent László király szobra között, magassága a koronával együtt 2.27 méter. Hársfából van faragva és a Nap sugaraiba öltözött asszonyt ábrázolja. Az idei 443-dik pünkösdi búcsúra Újfaluból haton már pénteken elindultak gyalog, csatlakozva az alfalvi és csomafalvi zarándokokhoz. Szombaton pedig egy busszal és még számtalan sok autóval érkeztünk községünkből Csiksomlyóra, igaz hittel és jó szándékkal, hogy az itt töltött órák, napok élménye hozzájáruljon lelki tisztulásunkhoz, megújulásunkhoz. Nagyszerű, felemelő érzés volt megtalálni a Jézus hegyének is nevezett Kissomlyón akkora nagy tömegben az újfalvi piros keresztalját, és találkozni annyi ismerős arccal. Örömmel vettem tudomásul, hogy az esős időjárás ellenére többen képviseltük falunkat, mint az előző években. Találkoztunk a gyalog érkező újfalvi zarándokainkkal is, akik elmesélték, hogy elég „vizes” és nehéz útjuk volt, péntek éjjel végig verte az eső őket, de mégis nagyon boldogok, hogy ezt az utat megtehették. A karcfalvi iskola tornatermében kaptak szállást, ahol hazafelé vasárnap éjjel is megszállnak. De olyan falustársainkkal is találkoztunk, akik az éjszakai virrasztásra is szívesen maradtak. Az ünnepi szentmisét, a hagyományokhoz híven, a két Somlyó-hegy közti nyeregben, a Harmashalom oltárnál tartották, ahol Böjte Csaba ferences szerzetes összefogásra és a nehézségek leküzdésére buzdította a csíksomlyói zarándokokat. Az igazi keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, hanem imádkozik. Arra buzdított, hogy egymást biztassuk, bátorítsuk, lelkesítsük, mert mint mondta „hiszem, hogy a szeretet, a jóság, a szolidaritás útja mindannyiunkat boldoggá tud tenni. Szívem minden melegével bátorítom, biztatom drága népemet, hogy ezen az úton járjon.” A csík-

somlyói pünkösdi zarándoklat igazi értéke a bűnbánatban, az Istennel való közös találkozásban, a Máriatiszteletben rejlik. Én hiszem, hogy a közös imádkozás és a közös Szűzanya-tisztelet segít az Istenre való rátalálásban és minden magyar egymásra találásában. Bábel Balázs érsek szavaival búcsúzom, aki a szentmise elején így fogalmazott: „Itthon vagyunk. A magyar nemzet szíve itt

dobog most ebben az ünnepi órában. Égi édesanyánk összeköt bennünket a világ bármely tájáról érkezett magyarokat, de összeköti azokat is, akik más nemzethez tartoznak, mert az első pünkösd óta tudjuk, hogy az egyházban minden nemzetnek helye van”. Külön tisztelet és köszönet mindazoknak, akik gyalogosan, busszal, vagy autóval érkeztek a csíksomlyói kegyhelyre.


MÚLTIDÉZÕ

/ 15

„Isten adott, a kommunisták elvették” 1949 március 2-án a Nagy Nemzetgyûlés elfogadta azt a törvényrendeletet, amelyik tisztán kitûzte a kommunisták céljait: az összes mezõgazdasági területek, eszközök és állatok az állam vagyonába való kerülése. „A szocialista mezõgazdasági gazdálkodásokban a parasztok önkéntesen összefognak a közjó érdekében”. Elekes Dániel László

A

kommunisták hangsúlyozták hogy a „kollektívben való belépéskor, a tagok önszántukból átadják az összes termőföldeket”, a parasztoknak nem marad csak maximum 20-30 ár udvarnak és különböző épületeknek. A termőföldeken kívül, a kollektívbe be kellet adni az összes mezőgazdasági munkákra alkalmas állatokat, az összes munkaeszközöket, a vetéshez szükséges magokat, szénát az állatok ellátásra és minden más eszközöket és műhelyeket, amelyek a mezőgazdaságban felhasználhatók. Ilyen körülmények között nem kell csodálkozni, hogy a beiratkozások nagyon nehezen haladtak. A mi falunkban a kollektivizálás folyamata alig észrevehető volt, legalábbis az ötvenes években, és nem annyira, mert nagy lett volna a parasztok ellenállása, hanem inkább a helyi hatóságok miatt, akik semmilyen odaadást nem tanúsítottak a párt parancsai végrehajtásában. A környék lakossága közömbösen reagált erre az új „furcsaságra”. Az első kollektivizálási hullám érintetlenül hagyta a községünk lakosait, és legalább egy időre a parasztokat békén hagyták. Látva, hogy az első próbálkozások nem jártak sikerrel, a kommunisták egy új taktikához folyamodtak. 1958ban elkezdték megszervezni a társulásokat, egy átmeneti megoldás, ahol

az emberek közösen művelték a földeket, de a saját tulajdonukban tartották. Újfaluban hat ilyen társulást hoztak létre: „Petőfi Sándor” 179 családdal és 652,45 hektárral, „Győzelem útja” 188 családdal és 688,19 hektárral, „December 30” 145 családdal és 545,03 hektárral, „Dr. Petru Groza” 131 családdal és 486,54 hektárral, „Körösi Csoma Sándor” 160 családdal és 619,01 hektárral és végül „Kossuth Lajos” 250 családdal és 761,36 hektárral. Összegezve, a községben élő 1247 családból 1071 családot fogtak össze az új társulásokban. Nyilvánvaló tehát, hogy a lakosság túlnyomó többsége társult, viszont hogy mennyire önkéntesen, erről a vélemények megoszlanak. „Általában az emberek önszántukból léptek be a társulásokba – mondta Nagy Endre –, mert látták, hogy mégis a földművelés könnyebben megy”. „Minket kényszerítettek a társulásokba, de ezerszer jobb volt, mint a kvóta-rendszerben” (Szőcs Gazdi Péter). Akárhogy is lenne, a két év alatt, amíg működtek a társulások, nagyon jövedelmezők voltak köszönhetően a jobb szervezésnek és nem utolsó sorban az új technológiák bevezetésének, a gépesítésnek. „Idővel bevezették a gépesített munkát, még akkor is, ha elég kicsi volt a gépek száma, de megjelentek az első traktorok, aratógépek, ami megkönnyítette a földek művelését” (Nagy Endre).

„Már nem kellett annyit dolgozzunk, főleg a gépesítés miatt. Mindenfajta gép jelent meg, elindultak a S.M.A.-k, (mezőgazdasági gépállomások) és az összes föld egy helyre került” (Szőcs Gazdi Péter). „Mindenki ellátta a földjeit trágyával és olyan termések lettek, hogy le a kalappal” (Czírják József). A társulásokban mindenki megtartotta a tulajdoni jogot a földek fölött, csak a munkát végezték közösen, a termelést felosztva a birtokolt földek arányában. Addig, amíg sértetlen maradt a tulajdonjog, a lakosok hajlandók voltak közösen művelni a földeket, és érdekelte őket az új technológiák alkalmazása, így végül is működőképesek és hatékonyak voltak a társulások. Csak sajnos, a kommunisták soha nem értettek egyet a magántulajdon fogalmával. „Ott meg kellett volna álljanak, szóval a termőföldeket közösen műveljék, csak a legelőket kellett volna mindenkinek meghagyni, azoknak a családoknak a felügyeletében” (Nagy Endre) Ahogy már említettük, maradtak családok a társulásokon kívül is. A hatóságokat nem érdekelte ezeknek a családoknak a beíratása a társulásokba, mivel kevés vagy rossz minőségű földekkel rendelkeztek. „A társulásokban nem voltunk, nem is kényszerítettek minket, mert nem volt olyan nagy birtokunk” (Czirják József). Azoknak, akiknek birtokába jó minőségű föld, volt de nem akartak beiratkozni a társulásokba, elcserélték a földjüket egy másikkal, más helyen, általában roszszabb minőségben. Persze az ilyen fajta döntések a parasztok elégedetlenségét váltották ki, néhányan próbáltak ellenállni is. Folytatás a 16. oldalon »

16 /

MÚLTIDÉZÕ

» Folytatás a 15. oldalról

A korszakban járt egy anekdota egy ilyen esettel kapcsolatosan, amit leírunk úgy, ahogy Nagy Endre emlékezett rá: „Élt egy idős legény, úgy hívták, Fehér József, akit az egész Gyergyó-medence ismert. És ezt a Jóska bácsit behívták a néptanácshoz, mert sehogy se akarta kicserélni a földjét, egy jó minőségű földet, egy rosszabb minőségűvel. És mind magyarázták neki, Jóska bácsi, a föld az föld! Az idős bácsi hallgatott, nem mondott se jót se rosszat, az ajtóhoz ment, és a fogasról, mert több kabát volt rajta, levette a legjobb kabátot az ő szaggatott, kopott kabátja helyett. Egyik aktivistáé volt. Akkor rászóltak: Jóska bácsi, maga mit csinál? Erre csak annyit vála-


szolt: ha a föld az föld, akkor a kabát is kabát!” Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején az események felgyorsultak, miután Gheorghe Gheorghiu-Dej kifejezte elégedetlenségét a kollektivizálás lassú folyamatával. Másrészt, a társulások elérték azt a „fejlődési” szintet, amikor már lehetett könnyen átalakítani őket szocialista mezőgazdasági gazdálkodásokká. 1959. március 10-én megjelent törvényrendelet megtiltotta a fizetett munkát a mezőgazdaságban és a földek bérlését. Így hát megkezdődött azoknak a földeknek az elkobzása, amelyeket a tulajdonosok nem tudtak önállóan és egyedül megművelni. Ezúttal is a Gyergyó rajon helyi hatóságai lassan reagáltak, ahol csak

1961-ben kezdték meg a kollektivizálást megelőző lépéseket. 1961 augusztus 3-án a Román Munkás Párt Maros Régió tanácsa döntésében ez állt: „ A párt régió tanácsa vezetésével megalkotnak egy párt aktivistákból álló munkacsoportot, amelyik segíteni fog a rajoni néptanácsoknak összeállítani egy tanulmányt az összes helyiségek tulajdonságairól, és konkrét javaslatokat fog tenni a kollektivizálható falvakról és községekről. Határidő: 1961. október 1”. Ugyanakkor eldöntötték, hogy „a mezőgazdaság kooperatívizálásának befejezése Csík, Gyergyó és Maroshévíz rajonokban 1964 előtt történjen”. A kommunista szellemnek megfelelően, ezt is idő előtt teljesítették, ahogy látni fogjuk a következő számban.

Elsõ világháborús újfalviak 7. Farkas József, tizedes, magántisztviselõ

ifj. Sólyom István

Ferenczi Péter, gyalogos, kisbirtokos

1892-ben született Tekerőpatakon. 1914. október 27-én vonult be a 22. honvéd gyalogezredhez. 1915. január 29-én az orosz frontra ment. Itt Komarnik és Turka mellett harcolt. 1915. május 3-án orosz fogságba esett, ahonnan 1918 augusztusában tért haza. Az összeomlás után szerelt le.

1882-ben született Gyergyóújfaluban. 1916-ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 augusztusától a román és olasz hadszíntereken küzdött, Sósmező, Leánykamező és Asiago mellett harcolt. Az összeomlás után szerelt le. Egyszer sebesült. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és a Szolgálati Vaskereszt. Testvére József szakaszvezető 1916-ban a román fronton hősi halált halt.

Miklós Sándor, tizedes, kisbirtokos

Gergely Ambrus, honvéd, szabómester, kereskedõ 1897-ben született Gyergyóújfaluban. 1916. július elsején vonult be a 22. honvéd gyalogezredhez. 1917 júniusától az orosz és olasz hadszíntereken küzdött, Halics, Zoleseiki és Asiago mellett harcolt. Az összeom-

lás után szerelt le. Kitüntetése Károly csapatkereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. édesapja három évig teljesített harctéri szolgálatot.

1885-ben született Kilyénfalván. Tényleges katonai szolgálatra 1906ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez, ahol három évig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor újra bevonult. Augusztus 23-án az orosz frontra ment. 1915. május 27-én orosz fogságba esett, ahonnan 1918. október 12-én tért haza. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora Ambrus József az orosz fogságban halt hősi halált.


GYERMEKSAROK

/ 17

„De nehéz az iskolatáska”… E havi rovatunkban, amint már ígértem, a figyelemrõl és néhány önfegyelmezési technikáról lesz szó. Gál Katalin

A

bban, hogy a gyerekek mit és mennyit értenek meg a tanítási óra magyarázatából, hatalmas szerepe van a pedagógusnak. Egyénisége, előadásmódja, alkalmazott módszerei valamelyest meghatározzák, hogy mennyire vagy képes figyelemmel végigkísérni az óra menetét. De nem a teljes felelősség a pedagógusé. Ugyanis birtokodban van egy olyan képesség, amely segítségével te is sokat tehetsz azért, hogy megértsd a magyarázatot, mégpedig az irányított figyelem. Azt gyanítom, hogy amikor rém unalmasnak tűnnek az órák, az azért van, mert a magyarázat közben elkalandozik a figyelmed, és amikor visszatérsz, úgy tűnik, hogy a pedagógus hetet-havat összehord. Néhány másodpercnyi figyelemkiesés is elegendő lehet ahhoz, hogy elveszítsd a fonalat, s a következő

Fórika Szabolcs

Bernád Ildikó

mondatok már zagyvaságnak tűnjenek számodra. Minél kevesebb lesz az órai magyarázatból a kiesésed, annál jobban megérted az órán a tananyagot, és ezáltal otthon sokkal könnyebben, pontosabban és gyorsabban készülsz el a leckével. Alaposabb lesz a felkészülésed, jobban sikerülnek a feleleteid és a felmérőid, így aztán elégedettebbek lesznek nevelőid, szüleid egyaránt. Ettől te is

jobban érzed magad, nő az önbizalmad, és azt a teljesítményt nyújtod, amire képes vagy. Elégedett leszel önmagaddal, és békében élsz a környezeteddel is, mert jelentősen lecsökken a konfliktusaid száma. Mégis ejtenék néhány szót a „rendbontókról”. Az első csoportba tartozik a figyelmetlen rendbontó. A téma követéséből kiesett tanuló elkezd rakodni, forgolódni, megjegyzéseket tenni, vagy piszkálni kezdi a szomszédját. Magatartásával egyre több társát zökkenti ki a munkából, mígnem a pedagógus kénytelen figyelmeztetni őket. Ettől azonban megszakad az óra tartalmi és logikai felépítése. Ez nagyon zavaró azok számára, akik követték a magyarázatot, és figyelmüket most kénytelenek rendbontó társukra irányítani. A második csoportba tartozik a csendes kalandozó. Az előzőektől eltérő kategória, de bizonyos szempontból sokkal veszélyesebb. Velük semmi gondja a pedagógusnak, órán jók, magatartásukkal minden rendben. Mi mégis a probléma? Az, hogy a számonkéréskor kiderül, semmit sem tudnak a tananyagból. Az ő figyelemkalandozásaikról még a

18 /

GYERMEKSAROK

pedagógusok sem szereznek tudomást, mert magyarázat közben nézik a pedagógust vagy a könyvet, füzetet. Úgy tűnik, teljesen elmerülnek az óra témájában. A látszat azonban csal, ugyanis az ilyen ábrándozó, álmodozó gyerekek fejében teljesen más képek, képzetek jelennek meg, mint amiről éppen szó van. Ez a gond az imént említett rendetlenkedőknél is nehezebben orvosolható, mert míg az előző estében feltűnő, hogy nem figyel, és egy figyelmeztetés visszairányítja a magyarázatra, addig egy ilyen gyerek akár az egész tanórát is elábrándozhatja, anélkül, hogy feltűnne a pedagógusnak. Gyakran az válik ilyen csendes álmodozóvá, aki zaklatott lelkiállapotban érkezik az iskolába. Ő megnyugvást talál abban, hogy tanórákon saját gondolatvilágába menekülhet. Ha te is a fent leírt problémával küzdesz, mindent meg kell tenned annak érdekében, hogy odafigyelj az órai magyarázatokra. Csapongó figyelmedet be kell szorítani a pedagógus által kiépített mederbe. Ha gondjaid vannak, így is elfeledkezel róluk, és még hasznát is veszed a dolognak. Elkalandozó figyelmed irányításához nagy önfegyelemre lesz szükséged. Íme, néhány önfegyelmezési technika: 1. Bármelyik csoportba tartozol, elsőként azt javaslom, hogy figyelj az ülésmódra. Húzd magad alá a széket annyira, hogy mellkasod szinte nekiérjen a padnak. Ez a feszes tartás megakadályoz a forgolódásban, mozgásban, segít abban, hogy kontrolláld a viselkedésedet. 2. A padodról pakolj el mindent, ami nem szükséges az órán. Ami elől marad, az legyen rendezetten elhelyezve! 3. A tolltartódban se tarts semmi felesleget. Órán zárd be, csak a szükséges ceruza, radír, toll maradjon elől. Le kell szoktatnod magad a felesleges babrálásról! 4. A kezedben ne legyen a magyarázat alatt semmi! Csak akkor vedd fel az íróeszközt, ha írni kell vele!


Tódor Zsolt

5. Kérd meg a padtársadat, hogy órán semmivel se zavarjon. A legjobb, ha egyedül ülsz, persze, ha erre van lehetőség. 6. Ne ülj ablak mellé! Ha ez mégis elkerülhetetlen, székedet fordítsd kissé befelé, hogy ne vonzzanak a külvilág eseményei! 7. Az ellenőrződ hátuljára készíts egy feliratot: FIGYELEM! Tedd magad elé, hogy jól lásd! Egy nyíl mutasson rajta a tábla irányába. 8. Tedd mindig azt, amit a pedagógus kér tőletek! Tekintetedet tartsd rajta! Vigyázz, ne azt nézd, hogy hány gomb van begombolva a zakóján, vagy hogy áll a gallérja! Az arcára és a mondataira koncentrálj! 9. Ha érzed, hogy lankad a figyelmed, nyomkodd meg kicsit a tarkódat, írj le néhány kört a fejeddel, és figyelj tovább. Ha minden igyekeze-

ted ellenére is valahol elveszíted a fonalat, bátran kérj segítséget a pedagógustól! 10. Ragadj meg minden kínálkozó lehetőséget önmagad felzárkóztatására! A figyelemkalandozásról és ábrándozásról nem könnyű leszoktatnod magad, mert sokkal kényelmesebb számodra az erőfeszítést nem igénylő állapot, mint a megfeszített figyelem. De megéri, mert nem mindegy, hogy jegyeid a valódi képességeidet tükrözik-e, és lehetővé teszik-e számodra azt, hogy az általad óhajtott iskolát választhasd a továbbtanuláshoz. Mert „el lehet lenni” néhány évig bármilyen iskolában, de felnőttként már nem biztos, hogy fogod szeretni azt a szakmát, amire a jegyeidből és hozzáállásodból futotta! Tehát, figyelj!


GYERMEKSAROK

/ 19

Játsszunk együtt! Az egészséges gyermekkor jellemzõ hangulata a jókedv, vidámság. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehettek idõnként elgondolkodóak, komolyak, sõt néha szomorúak is. Gál Katalin

G

yermeknapra néhány játékot ajánlok Nektek, amelyek biztosítják a jókedvet számotokra! Jó szórakozást!

1. Szegény Micus A gyermekek körben ülnek, az egyik gyerek cicaként négykézláb a körben járkál. Valakihez odamegy, hozzádörzsölődik, és nyávogó hangot ad ki, mintha valami baja volna. Akihez odamegy, annak háromszor kell megsimogatnia, és a legnagyobb komolysággal azt mondani: „Szegény Micus”. Ha közben elneveti magát, zálogot ad. Ha sikerült komolynak maradnia, akkor a cica más áldozathoz megy. A cica a simogatás alatt is nyávoghat, sőt, minél nevetőbben nyávog, annál inkább számíthat sikerre. A többiek termeszétesen nevetnek.

2. Ákombákom emberke Minden gyermek előtt papír és ceruza fekszik. Úgy helyezkedjenek el, hogy egymás munkáját ne láthassák, mert amin dolgoznak, az egy közösen készített emberrajz lesz. A hosszúkás papír felső részére mindenki rajzoljon egy fejet. Ezt a részt úgy hajtsa hátra, hogy a fej alsó részéből egy kicsike kilátsszon. A következő hozzárajzol egy nyakat, és visszahajtva megint továbbadja. Ezek után felsőtestet, alsótestet,

térdtől lefelé lábat rajzolnak, cipőt, és mindig továbbadják a következő gyereknek.Nagyon mulatságos a kész rajzokat végignézni, mert az össze nem illő részekből furcsa emberke jön létre.

3. Cipõpárosítás A helyiség egyik oldala mentén sorba állítjuk minden pár cipőnek az egyik darabját. Szemben, más sorrendben, a párjukat helyezzük el. Két versenyző esetén ugyanabból a

sorból adott jelre mindegyik megfog egy cipőt, átfut a túlsó oldalra, és megkeresi a párját. Ha megtalálta, félreteszi az előre megbeszélt helyre, és egy másikat véve, ugyancsak a párját keresi annak. Győz az, aki többet párosított hiba nélkül. Csapatjátékot is alakíthatunk, ha a végén összeszámoljuk az egy csapathoz tartozó játékosok cipőit. Kisebb gyerekeknek egymástól jól megkülönböztethető cipőket adjunk, nagyok már a finomabb árnyalatokra is vigyázhatnak.

20 /

HITÉLET


Könyvbemutató a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban (2010. április 22.) Bernád Rita Plébánia Levéltárak I. A Gyulafehérvári-, a Sepsiszentgyörgyi, a Szamosújvári- és a Gyergyószentmiklósi Gyûjtõlevéltárak repertóriuma c. könyvének a bemutatóján hangzott el Fejér Lajos kilyénfalvi plébános alábbi beszéde, amelyet azért közlünk, mert a megjelent munkának rengeteg helyi vonatkozása van. Fejér Lajos plébános

Tisztelt Szerző! Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Vendégek!

N

em szokványos könyvbemutatóra gyűltünk össze, hiszen ez a munka, amely most bemutatásra kerül, egy rendkívüli munka. Sok fáradtsággal, sok ráfordított energiával és hozzáértő szakmai precizitással megírt műről van szó. Bernád Rita: Plébániai Levéltárak I. A Gyulafehérvári-, a Sepsiszentgyörgyi, a Szamosújvári- és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárak repertóriuma a címe ennek a munkának. A repertorium szó latin eredetű tudományos szakkifejezés. Jelentése: adattár, címjegyzék; valamely kérdésre vonatkozó művek jegyzéke, de jelent tárgymutatót is. Ebből már a könyv témájára is ráismerünk. Ez a munka a harmadik kötet az Erdélyi Római Katolikus Levéltárak c. sorozatban. A továbbiakban is működő folyamatról van szó, hiszen folyamatban van a Plébániai Levéltárak II. A Marosvásárhelyi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárak repertóriuma c. munka is, amelynél társszerzőként szerepel a jelen mű szerzője. Az Egyházi Törvénykönyv 535. k. 4. p. rendelkezik a plébániai levéltárakkal kapcsolatosan: „Minden plébánián legyen levéltár, ebben őrizzék a plébániai anyakönyveket, a püspökök leveleit és azokat az egyéb okmányokat, melyeket szükségességük vagy hasznosságuk miatt meg kell őrizni. Mindezt a megyéspüspök vagy megbízottja a látogatás alkalmával vagy más megfelelő időben meg kell hogy tekintse; ügyeljen a plébános arra, nehogy ez az anyag kívülállók kezébe kerüljön.” Főegyházmegyénk millenniumi évében különféle rendezvényekkel, kiadványokkal tisztelegtünk az elmúlt évezred előtt.

„Egy új egyházmegyei évezred küszöbén egyházmegyénk pusztulással fenyegetett, írott értékeire fokozottabban figyelünk, ez a cél késztetett a gyűjtőlevéltárak felállítására is. Az elkövetkezendőkben is gondoskodnunk kell írásos örökségünk tárházának szakszerű védelméről, történelmi írásos forrásaink szakszerű feldolgozásáról” - írta Dr. Jakubinyi György érsek úr a bevezetőben. A könyv kiadását 7 évi gyűjtőmunka előzte meg. Az európai katolikus egyházi gyakorlatban egyedüli, mert plébániai gyűjtőlevéltár csak a mi Főegyházmegyénkben található. Magyarországon sem létezik ilyen kezdeményezés, hogy a plébániákról összegyűjtsék és rendszerezzék az iratokat. A Gyűjtőlevéltár létrejöttében messzemenő segítséget nyújtott a Gyulafehérvári Érsekség. Emellett jelentős támogatásban részesítette a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap, amelyet eszközök, dobozok, állványok vásárlására, levéltári helységek kialakítására és a sérült dokumentumok restaurálására fordítottak. Egy ezer éves egyházmegyének az iratairól van szó, amik rendezett, hozzáférhető állapotba kerültek és ez fontos nemcsak


közös keresztény írásos múltunk megőrzése szempontjából, hanem olyan forrásokat sikerült megmenteni az utókor számára, amelyek történelmiségünk és megmaradásunk bizonyítékai.Mivel ez egyedi ebben a vallási-, földrajzi térségben, és nem található gyakorlati útmutató, amelyet a szerző és a sorozat szerkesztői kiindulópontnak vehettek volna, így egy sajátos egyházi-levéltári osztályozási rendszert alakítottak ki. Ez a rendszerezési szempont mintaképpen szolgálhat a jelenleg is működő egyházközségek folyamatosan termelődő levéltári anyagainak őrzői, kutatói és feldolgozói számára. Az erdélyi katolicizmus történetének kutatása ezeknek a levéltári forrásoknak a feltárásával előbbre mozdulhat. Egy szakkönyvről van szó, olyan tudományágban, ami a történelem segédtudományai között Erdélyben még nem nyert önállósulást. Ezáltal mérföldkőnek számít a levéltárosi tevékenység tudományos fejlődésében. A Főegyházmegye érdeme, hogy felpártolta a szakembereket, akik a munkát elkezdték. Köszönet illeti az ELTE Levéltár Szakos hallgatóit, akik a Sepsiszent-

/ 21

HITÉLET

györgyi és a Szamosújvári Gyűjtőlevéltárak létrejöttében munkájukkal segítettek a szakembereknek. Természetesen elsősorban a könyv szerzőjét, Bernád Rita főegyházmegyei levéltárost illeti dicséret, hiszen az ő fáradságos és lelkiismeretes munkája nélkül nem tarthatnánk kezünkben ezt az értékes művet. Befejezésképpen a szerzőt idézem: „Az ezer éve alapított erdélyi történelmi egyházmegye vallásos közösségeinek, plébániáinak múltját a ma is létező vagy mára csak romjaiban ismert templomai tükrözik, amelyben az egyházközség hitéletét, egyházjogilag alsóbb színtű igazgatási tevékenységét csak az egyházközségek írásos öröksége – levéltári gyűjteményei igazolják. Mint egyedi és egyetlen történelmi forrásként felruházott bizonyíték, ezen archívumok megőrzéséről, utódainkra való hagyatékozásáról gondoskodni emberi és keresztényi kötelességünk.” A szerzőnek őszinte elismerésemet fejezem ki a könyv anyagának az összegyűjtéséért és megírásáért, valamint sikert kívánok a következő alakuló levéltárak létrejöttéhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

A Lélek ott fúj, ahol akar Pünkösd Fejér Lajos plébános

P

ünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük, aki heves szélvészként érkezett, és kiűzte hajlékukból a félénk apostolokat a városba, hogy hirdessék az embereknek Jézus feltámadását és a lélek kiáradását. Pünkösd mozgásba hozza az embereket. Három képet alkot nekünk a Biblia pünkösdről: ez Lukácsnál a szélvész, ami lelkesíti és bátorítja a tanítványokat. És a láng, amely újra a szentlélek tüzével tölt el bennünket, ha már kiégtünk, s amely melegít és átváltozatja nyelvünket, hogy érthetővé válik, mihelyst beszélni kezdünk. János elsősorban a forrás képét szereti a Szentlélek lényének leírásához. A Szentlélek forrása bennünk buzog. Ha ebből a forrásból merítünk, nem merülünk ki olyan könnyen.

napján Pünkösdért

Hogy elégjen a múltunk minden vétke, hogy teremjen a bűnök gazos rétje, zúgasd át rajtunk múltunkat kitépő, új magot szóró pünkösdi Szélvészed.

A tavaszod, Uram, nem akar fakadni, hiába várjuk, hogy már üt az óra, mikor kinyílik bűngennyes szívünkben a véred mása, a pünkösdi rózsa.

Mert megnémultunk és süketté váltunk és mégis várunk küldő ünnepet, nyisd már fel ajkunk gyermeki imára, adj korcs hitünknek égi nyelveket!

A békéd, Uram, bennfullad a könnyben és félreverjük a törött harangot, hogy küldd el nekünk Ararát hegyére zöld ágat hozó pünkösdi Galambod.

Jöjjön közénk el szent Szerelmed Lelke, hogy próféták születhessenek újra, kikről a béke piros boldogságát a gyűlölség is újra megtanulja.

Még a mocsár is kiszáradt, Uram, s a buja gazból a lidérc üzen, ó, gyújtsd fel bűnünk búvó nádasát, hintsd le fejünkre pünkösdi Tüzed!

Erőd, Hatalmad, Bölcsességed árán gyengeségünkből ihless hős erőt, ezért könyörgünk pünkösdért ma Hozzád Pünkösdtelen oltáraink előtt!

Magasi Artúr

Imádság Pünkösd

22 /

MEZÕGAZDASÁG


Kirándulás az „Agraria” Vásárra A gyergyóújfalvi szarvasmarha tenyésztõk egyesületének idén is sikerült megszervezni a már hagyománnyá vált tavaszi kolozsvári „Agraria” Nemzetközi Mezõgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolóanyag Vásár látogatását. Dr. Horváth Nina állatorvos

E

rdély legfontosabb ilyen jellegű rendezvénye és idén megrendezett vására május 5.- 9. között zajlott. Mint minden évben, idén is tartalmas időtöltést biztosított az ott lévőknek a vásár, ugyanis nemzetközi részvétellel, számos cég állította ki termékeit: mezőgazdasági gépek, állattenyésztési termékek, szállítóeszközök, feldolgozó ipari berendezések, halászati/ vadászati felszerelések, alkohol- és üdítőipari áruk, élelmiszeripari cikkek, virágok és kertészeti kellékek, hagyományos mezőgazdasági termékek és a biotermékek, élő tenyészállatok. A

Chicago, Charolaise tenyészbika

Chicago, Charolaise tenyészbika

szombati nap egyik fő programja a tehenészeknek tartott előadás, melyet kővetett egy nyílt vita a tehenészetek jövőbeni sorsáról, a törzskönyvezésről, a hivatalos termelés ellenőrzésről… Sok érdekes dolgot lehetett hallani, ugyanis a tehenészet minősí-

téséről, az állatok takarmányozásáról és a farm pénzügyi lehetőségeiről tartott előadásokban olyan tényeket tártak fel, amelyeken javítani vagy változtatni lehet és kell, ahhoz hogy a jelenlegi nehéz válság időt a farm sikeresen élje túl. Az előadásokat követően a nyílt vita fórumban megtudtuk, hogy igenis van olyan hely, ahol nem hagyták fel a termelés ellenőrzést, például Kolozs megyében – ahol 350 lej/év/ szarvasmarha végzik továbbra is ezt a munkát, ugyanakkor a törzskönyvezést sem hanyagolták el. Az egész vita lényege az volt, hogy meg kell tanulni minőséget termelni, akár tejről, akár élő állatról van szó, ugyanis aki piacon akar maradni a jövőben, az kell tudja hogy csak a minőségi termék lesz az, amelyet reális áron eladhat. Érdemes időtöltés, hasznos információkkal és bővült látókörrel jön el a látogató egy ilyen rendezvényről, a mai gazda napirenden kell legyen a mezőgazdasági újdonságokkal, és bizonyára mindenki egyet ért azzal hogy mindig van hely a jobbításra, modernizálásra.


ÉP TESTBEN...

/ 23

Az álmatlanság Dr. Turányi Csilla

A

z alvászavarokat többféleképpen lehet értelmezni, manapság egyre inkább elterjedt az a nézőpont, miszerint testünk így jelez nekünk, ha életmódunkon változtatni kellene. E szerint az alvászavar nem betegség, csupán egy tünet, mely segít, hogy észrevegyük a problémát. Beszéljünk először a leggyakoribb alvászavarról, ami a szívérrendszeri megbetegedések után vezető kórkép az átlag lakosság körében. Mit is jelent az inszomnia? Persze, mindenkivel előfordult már, hogy nem tudott elaludni, ez még nem alvászavar, csak akkor nevezzük betegségnek, ha a tünetek legalább 1 hónapig fennállnak. Az inszomniának több fajtáját különböztetjük meg: A pszichofiziológiai inszomnia a krónikus inszomniások 15%-át teszi ki. Ez a tanult vagy kondicionált inszomnia, amikor az illető már krónikusan szorong a rossz alvás miatt, ami majd ténylegesen előidézi azt. Jellemző rá a fordított első éjszakai effektus (idegen környezetben kitűnően alszik) valamint a gyógyszerek túlzott használata. Szubjektív inszomniáról akkor beszélünk, ha a páciens úgy éli meg, hogy nagyon keveset, vagy semmit nem aludt, holott voltaképpen eleget alszik. Ilyenkor, ha alvásvizsgálatot végzünk (egy erre kialakított laboratóriumban) fokozott mentális aktivitás figyelhető meg, a beteg gyakran azt álmodja, hogy dolgozik, vagy hogy nem tud elaludni, és valóban fáradtan kel másnap. A gyermekkori specifikus inszomnia oka általában a környezetben keresendő. Legtöbbször a kondicionáló tényezők hiánya miatt alakul ki, tehát a lefekvés előtti rutin (fogmosás, pizsama, esti mese,

esti puszi) fontosságára hívja fel a figyelmet. Ha a szülők sokszor veszekednek, vagy túl merevek a szabályok, a gyerekek gyakran így jeleznek. Előfordul, hogy ételallergia okozza az alvásproblémákat. Az időskori alvászavar korai elálmosodással, gyakori ébredésekkel, felületes alvással, korai ébredéssel, nappali álmossággal jár. Bár a legtöbbször túl nagy elvárásokról van szó csupán, köztudottan az idősebbek alvásigénye csökken, mégis nagyon gyakran annyit vagy még többet szeretnének aludni, mint fiatal korukban. Mivel ők már kevesebbet mozognak napközben, a maghőmérséklet elalváskor náluk már kevésbé csökken le este, ami hozzásegítené őket a könnyű elalváshoz. Ezért az alvás szempontjából is fontos a rendszeres testmozgás, valamint az esti meleg fürdő, ami felviszi a testhőmérsékletet. Az idősebb embereknél jelentkező alvászavar egyik okaként a csökkent melatonin termelést említik, ami a sötétség hormonjaként ismert fontos vegyület. A mostani társadalomban, a fényszennyezés miatt azonban nemcsak náluk csökkent e hormonnak a mennyisége. Ha kialakul az inszomnia, nagyon fontos, hogy komolyan vegyük, mivel számos következménye lehet a hosszú távú fennállásá-

Az inszomnia meghatározása: – Az elalvás és/vagy az átalvás zavara – Rossz minőségű alvás – A megfelelő feltételek és körülmények ellenére fennálló alvási nehézség – Túlságosan korai ébredés 1 hónapig fennálló panaszok

nak, az egyik talán legfontosabb, hogy hajlamosít a depresszióra. Az inszomnia következtében a napközbeni tevékenységek is romolhatnak. Jelentkezhet a figyelem, a koncetráció, a memória zavara, fáradtság, kimerültség, testi diszkonfort érzés, emésztőszervi tünetek, tenziós fejfájás, indítékszegénység, hangulatzavarok vagy ingerlékenység, gyenge teljesítmény (társadalmi, foglalkozási, iskola), munkahelyi vagy közlekedési tévedések balesetek. Gyakoriak a napközben megjelenő alvással kapcsolatos aggodalmak, félelmek, amelyek mintegy előre beprogramozzák az esti rossz alvást. A krónikus inszomnia kezelése sok türelmet igénylő időigényes folyamat. Az elsőként választandó lehetőség a kognitív viselkedésterápia, mely számos kutatásban hosszú távon is hatásosabbnak bizonyult a gyógyszeres kezelésnél is. Ezen kívül több lehetőség közül kereshetjük meg a számunkra legmegfelelőbbet: pszichodinamikusan orientált terápia, egyéni és csoportos pszichoterápiás módszerek, hipnózis, pszichoedukáció, stresszcsökkentő tréningek, relaxációs módszerek, alvásmegszorítással történő kezelés, kronoterápia (cirkadián ritmuszavar esetén), fényterápia, akupunktúra, gyógynövények (levendula, macskagyökér, orbáncfű, golgotavirágfélék), homeopátia. Mivel az alkohol szorongás oldó, valóban könnyebb elaludni fogyasztása után. Ez mégsem javasolt megoldásként, mivel a rászokás veszélye mellett, az alkohol igaz, hogy segíti az elalvást, viszont rontja az alvás minőségét, sokkal felületesebben alszunk és gátolja a REM szakaszt (az álomfázist).

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN


Ifjú lánya a vén télnek Petõfi szavait idézve az „ifjú lánya a vén télnek” lassan, óvatosan, egy kicsit késve, egy kicsit tétovázva, valahonnan a dombok, hegyek mögül hozzánk is megérkezett, hozva magával az életet, a reményt, „a fák zöld sátrait”, a virágot, a csodálatos madáréneket, betöltve a tél által hagyott ûrt életkedvvel, új tervekkel, mozgással. Szakál András

M

intha egy kicsit felgyorsult volna az idő, mintha versenyre kelne az élővilág; ki tudja a legszebbet, a legjobbat, a legérdekesebbet, a leghasznosabbat adni. Ez a csodálatos, idillikus állapot akarva, nem akarva kicsalja az embereket a természetbe, egy kicsit sétálni, egy kicsit tenni – venni, egy kicsit élvezni azt a gyönyörű képet, mely csak egyszer adódik meg egy évben: tavasszal. Sétáinkat pedig gyakran összekötjük egy-egy hasznosnak vélt, hobby szinten űzött tevékenységgel: gyógynövény-gyűjtés, erdeigyümölcs-szedés, gombászás, csúszómászók megfigyelése. Az utóbbi kettőről szeretnék egy pár sort írni.A meleg, csapadékos idő után már megjelentek az első gombák, melyek mint finom, ízletes falatok gyűjtésre ösztönzik a természetjárót. A legelső gombafaj a süveggomba, és szinte ezzel egyszerre jelenik meg a mogyoróalja gomba. A gombákat nem ismerők közül minden évben megvannak az áldozatok. Néhány tévhitet szeretnék ismertetni az ehető és mérgező gombákról. – Nem igaz ,hogy az a gomba mérgező, amelyik vágáskor , vagy töréskor színben megváltozik. Pl. a gyilkos

galóca vágás vagy törés után is fehér marad. – Nem igaz, hogy forrázás után minden gomba fogyasztható . – Nem igaz, hogy biztos próba, ha a gombából előzőleg állatokat etetnek meg, mert az állatok szervezete másként reagál bizonyos mérgekre, vagy pedig a mérgezés tünetei mind az állatnál, mind az embernél egyaránt fogyasztás után későre, olykor csak 24 vagy 36 óra múlva jelentkeznek. – Nem igaz, hogy a mérgező gomba leve, főzete megfeketíti az ezüstkanalat, mert semmilyen megkészített gomba nem változtatja meg az ezüstkanál színét. – Nem igaz, hogy nem mérgező minden gomba, amelyik nyüves vagy csigarágott. – Tévhit az is, hogy a mérgező gomba szomszédságában nőtt ehető gomba mérgező lesz. A természetjáró egyik nagyon fontos kelléke a megfelelő öltözet mellett egy könnyű, jó fogású, szilárd bot, melyre támaszkodni is lehet, s mellyel az avart szükség esetén megpiszkálhatjuk. Ezt írom azért is, mert a felhagyott kaszálókon, a verőfényes oldalakban egyre gyakrabban találkozhatunk a „tarkakígyó”-val, mely nem más, mint

a vipera. Itt van botunk egy másik szerepe, hisz a legszebb szamócák egyegy kivágott fenyőfa korhadozó csutakja körül teremnek, mely a vipera kedvenc tartózkodási helye. Ha a csutak környékét megkopogtatjuk botunkkal, a kígyónk biztos elmenekül, ha ott van, és máris miénk lehet az ízletes gyümölcs. Mit kell tudni a viperáról? Melegben nagyon éber, és nagy távolságról észleli az ember közeledtét. Veszély esetén menekülni próbál, de rálépés esetén, vagy ha megfogjuk, villámgyors mozdulattal belemar támadójába. Marás esetén a legsürgősebben, a legrövidebb időn belül orvoshoz kell fordulni. Tisztelt olvasók! A gombákról, illetve a viperáról nem azért írtam e pár sort, hogy kedvüket vegyem a sétáktól, a természetjárástól. Azért sem, hogy minden megfontoltság nélkül pusztítsuk a „feltehetően mérges gombákat” – mert minden gomba mérgező, melyet nem ismerek – elv alapján, és a viperákat, hisz a természetben mindennek megvan a jól meghatározott helye és szerepe, és még soha nem történt feljegyzés arról, hogy egy mérges gomba, vagy egy vipera valakit megtámadott volna.

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents