ulafjuogreg adzarab GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. III. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM, NOVEMBER

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I I . É V F O LY A M , 1 1 . S Z Á M , 2 0 1 0 . N O V E M B E R

TARTALOM Önkormányzat ...

2

Civil fórum ...

4

Hitélet ...

11

Múltidézõ ...

13

Mezõgazdaság ...

14

Sulivilág ...

15

Gyermeksarok ...

17

Ép testben ...

19

Tarkabarka – Magazin ...

23

2/

ÖNKORMÁNYZAT

III. évfolyam, 11. szám, 2010. november

Gondolatok Csicsaj kõsziklája alatt Tizenéves fiatal erdõ közepén egy magas sziklatömb emelkedik a kék ég felé, tetején szobányi nagyságú lapos kövek, melyek szélére állva jó idõben belátható az egész Gyergyói medence. A lapos kõbe még az 1700-as évekbõl megmaradt szép, kacskaringós betûkkel bevésett évszámok és nevek is látszanak. A meredek sziklafal alsó részén medvebarlangok vannak, itt a gyakorlott erdõjárónak is megremeg a lába a félelemtõl. Egyed József, polgármester

Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária

A

mindig párás, sötét levegő még nyomasztóbban hat minden arra látogatóra. Ez a hely a Csicsajhegy. Közvetlenül az átkos után levágott erdő már regenerálta magát, szép 3-4 méteres cserje nőtt, amiből kikandikál a fény felé törő fenyő zöld lombja. Egyik kedvenc helye a medvének, szarvasnak, az erdő igazi királyának, királynőjének. Szeptember végén itt sokszor lehet hallani a szarvasok bőgését, ami egy idegen ember számára elég hátborzongatóan hat, a helybélinek ez az erdő zenéje. Sokan mennek hallgatni és figyelni a szarvasok üzekedését. Ez a hely is a nehezen megközelíthetők közé tartozik, pedig vannak utak, össze-vissza mindenfelé, aminek nem örvend a természetjáró, mert az ő járműve a bakancs. Erdészeti szempontból teljesen más a helyzet, utak kellenek, a fát ki kell termelni, el kell szállítani, mert ebből él egy közösség. A nemrég megnyert két pályázatunk pontosan ezt célozza meg, nagyon sok erdei és mezei út lesz felújítva, új burkolattal ellátva, sáncok és átereszek rendbe rakva, hogy végre elér-

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala

Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária hető legyen a Súgó barlang, a Feketerez. Mindezek mellett még javítva lesz a Gáborút, a Keskenybükk és Csicsaj, Mélypatak, Szobásza és Cigánykő. A kilyénfalvi emberek egyik álma is teljesül, mert végre igazán megjavításra kerül az Erdőlő útja, Tekerőpatakon pedig egy elkerülő út épül, ami segít az embereknek elkerülni a nemzetközi úton való közlekedést. A pályázat összege 2,5 millió euró, vagyis 110 milliárd lej régi pénzben. A pályázati feltételek között szerepel,

Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


hogy az elkészített utak állapotát 5 évig meg kell őrizni, és ingyenesen kell a közösség használatára bocsátani. A tapasztalatok tükrében nem lesz egyszerű, mert szinte egyetlen kitermelő sem becsüli a már most kiásott sáncokat, és szemrebbenés nélkül vontatja a fát, akár kilométereken keresztül az út közepén. Lassan semmi sem szent a régen törvényhozó székely embernek, főleg nem a más tulajdona. Nagyon sok esetben letörik a kertet, és utána át a kaszálón, mert úgy hamarabb, és egy ilyen nagy gépnek miféle megálljt jelent egy gyenge kerítés, ha nem erkölcsit. A 2009-es évben elkezdtük szedni az erdei útadót az erdős társulásoktól, közbirtokosságoktól, ami nem egy nagy összeg volt. Ebből ásattuk a sáncokat, utakat javítottunk. Észrevételeim alapján mindenki valahogy ki szeretett volna bújni a fizetés alól, hogy én nem járok arra, hogy én nem termelem a fát stb., viszont ha rossz az út, akkor mindenki morog, háborog. Egymással versengenek a közbirtokosságok, a társulások a

ÖNKORMÁNYZAT

pénzosztáskor, vajon meddig tarható még ez, mikor látjuk be végre, hogy egy ilyen szervezetet elődeink nem csak e célból hoztak létre? Ha már régen így döntöttek, és létrehozták a 32 csoportot ugyananynyi adminisztrációval, plusz a közbirtokosságokat, akkor itt óriási lehetőség is van. Nem értem, hogy 2-3 ezer lej befizetése miért okoz gondot egy több milliárd lejes forgalommal bíró csoportnak. Fizetni nem fizetünk, de az útnak rendben kell lennie. Újfalu büszkélkedik az egyik legrégebbi falutörvénnyel, nem ok nélkül kellett már akkor törvény, és valamikor rend volt. Egyetlen polgármester sem szeretne népe ostora lenni, ezért kerüli a büntetgetéseket, néha viszont nagyon kellene, mikor látjuk a kiásatlan sáncokat, szekérrel, autóval tömegével a mezőre szállított szemetet és az erdei utakon hagyott ágakat, szétzúzott árkokat. Mindig felvetődik bennem a kérdés, ki legyen az első, netán barát, rokon, koma, ismerős, mert majdnem mindenki belefér ebbe a kategóriába. Melyik

/3

társulásnak tiltsuk le a számláját, mert nem fizetett útadót. Most így az ünnepek előtt úgyis az egyszerű ember lesz megrövidítve egy vezető felelőtlenségéért. Lassan eljön mindennek az ideje, az európai szellemiség itt is eléri hatását, és a törvényt nem tisztelők elnyerik büntetésüket, a jók pedig a jutalmukat, mert e nélkül egy társadalom sem tudott működni, és most sem tud. A táj lenyűgöző szépsége mellett a ködös hideg rányomta bélyegét írásomra. Hazafelé menet megállok a bánya tetején, csodálom a szép fehér tengert, és eszembe jut egy vicc, amikor a szilvát áruló kütyős ugyanígy lenéz a bánya tetejéről, minden fehér, csak egy kereszt látszik. Megköti a lovát, és elmegy szétnézni a faluba. Időközben eloszlik a köd, keresi a kütyős a lovát, de nem találja. Később veszi észre, hogy a templom tornyán lóg a szegény pára. A táj, a medence néha nyomasztó, de szép, egy magamfajtának a legszebb a világon, én pedig maradok dilemmába burkolózva, de csillogó szemekkel.

4/

CIVIL FÓRUM


Katalin bál Tekintetet csalogató plakát hirdette, hogy 2010. november 20-án este 7 órától a tekerõpataki Kultúrotthonban Katalin bál lesz, melyet a Rió Ti -Tár Ifjúsági Egyesület szervez. Az est házigazdája és bemondója a Rió Ti-Tár alelnöke, György Zsolt köszöntötte a vendégeket, és kiemelte az ilyen rendezvények fontosságát: „Miért is kellenek ezek a rendezvények? Gyerekek ülnek számítógép és tévé elõtt. Fodor Annamária

F

elnőttek ülnek számítógép és tévé előtt. Amikor nem dolgoznak, jobbára csak ott. Társaság semmi. Hogy járvány van Haitin, Szélsőségesek garázdálkodnak a Fülöp szigeteken, Brazíliában 6-os ikrek születtek, vagy hogy ki a Megasztár aktuális kiesője. Ezt mindenki tudja. De hogy a szomszédja, jó barátja

nem beteg-e, azt a nép nem tudja. Na ezért kellene minél több ilyen. Mármint rendezvény. Ha elmész, talán találkozol valakivel, aki 60 méterre lakik tőled, de június óta nem láttad. És ha még jól is érzed magad, az már főnyeremény.” Az este kultúrműsorát a Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulói nyitották meg, akik népi táncokat (dunántúli ugrós, felcsíki tánc, csárdás), népdalokat, nyelvi tréfákat, valamint furulyaszámokat adtak elő.

A színes és változatos műsorszámok Kolumbán Csilla és Fodor Annamária pedagógusok munkáját dicsérik. Ezt követően az Udvarhely Táncműhely előadása következett. Az Udvarhely Táncműhely a Négy tánc című folklórműsorát adta elő. A koreográfiát a tánckar tagjai állították össze. A zenei alapokat a Heveder együttes játszotta fel. A Táncműhely fellépését Hargita Megye Tanácsa támogatta. A fergeteges előadás után következett a bál, melyen a zenét a Stramiband szolgáltatta. A hangulatot fokozták az értékes tombolanyeremények: egy kosaras ajándékcsomag (Fodor Alpár nyerte), a Karpaten Milk által készített ajándékcsomag (Koós Judit vitte haza), mobiltelefon (György Eszteré lett), mikrohullámú sütő (Koós Csaba tulajdonába került). Gratulálunk a szerencsés nyerteseknek! A jó hangulat, a tánc és a zene elfeledtette a mindennapi gondokat. Valóban kellenek az ilyen rendezvények, hiszen így együtt tud örülni és mulatni minden korosztály. És biztosan találkozunk rég nem látott jó ismerősökkel, akikkel elmondhatjuk: „Ez jó buli volt!”


CIVIL FÓRUM

/5

Gyergyóújfalvi zarándokcsoport a gyimesi ezeréves határnál Csodálatos napra virradtunk 2010. november 10-én. Lelkipásztorunk Tankó Géza plébános úr ugyanis e napra gyimesi zarándoklatot szervezett. Hála Istennek nagyon sok jelentkezõ volt az útra, de sajnos csak egy autóbuszt rendeltek, így 56 személy tudott részt venni, melybõl 3 gyerek volt. Molnár Sándor

A

z indulást 8 órára terveztük. BuszsofőrünkGergely Zoltán percnyi pontossággal jelent meg a marosfalvi iskolánál, majd a plébánia templomnál, így időben elindulhattunk. Társaságunk 10 éves kortól 81 éves korig terjedő életkort foglalt magába. Bizony jóleső érzés volt ifjú, középkorú és idős útitársakkal imádkozva elindulni úticélunk felé.

Első állomásunk a csikszentdomokosi templom volt, ahol Csibi László plébános úr részletesen ismertette a felújított templom történelmi múltját. A templomlátogatás után átsétáltunk Erdély nagy püspökének, Márton Áronnak a tiszteletére létesített múzeumba, emlékházba, melyet ebben az évben, 2010-ben szentelt fel Dr. Jakubinyi György érsek úr. Itt részletes betekintést nyertünk a püspök úr csodálatos

életrajzába születésétől haláláig. Tisztelettel ajánlom, aki megteheti, látogassa meg ezt az emlékházat, állítom, nagy lelki élményben lesz része. Mi, a zarándokok is meghatottan és átszellemülten szemléltük Erdély nagy egyházi méltóságának, Márton Áron püspök úrnak hittel és méltósággal megélt életpályáját. A következő megállónk a „Szermászó” Gyimestető volt, ahol csodálatos látvány tárult a szemünk elé. Kb. 20 percet időztünk itt, áthatva a természet kimondhatatlan szépségeitől. Tovább haladva megérkeztünk Komját helységbe. Itt azt az új templomot tekintettük meg, melyet Tankó Géza plébános úr építtetett. Folytatás a 6. oldalon

6/

CIVIL FÓRUM


Megcsodáltuk a számunkra sokat mondó épületet, a körülötte lévő fákkal beültetett templomkertet, melyek rendről, tisztaságról és jól megfontolt alkotásról árulkodtak. Ezt tetézte még a komjáti emberek vendéglátása is. A templomlátogatás déli 12 órakor történt, ahol elimádkoztuk az Úrangyalát és két szép Mária éneket is elénekeltünk: a Hozzád fohászkodunk…és Nagyasszonyunk, hazánk reményét. A templomból kivonulva Hatos

osztályig, és 80 bentlakó diákja van. A szülők 32 diáknak tudták fizetni a bentlakási díjat, a többi diák számára az igazgató úr az iskola vezetőségével teremti elő a fejenkénti 200 lej összeget. Sajnos Berszán Lajos úrral személyesen nem tudtunk találkozni, mivel külföldön tartózkodott. Az iskola működéséről, alapításáról és belső rendszabályáról Ambrus István aligazgató úr tájékoztatott. Berszán Lajos iskolaigazgató úrról még azt szeretném tudatni a kedves olvasók-

Mihály plébános és a komjáti tanácsos urak családjaikkal együtt süteménnyel, üdítővel és kitűnő szőlőborukkal kínáltak. Az a szeretet, természetes jószívűség, jóindulat meghatott mindannyiunkat. Különösen az a látvány, ahogy körülfogták régi lelkipásztorukat, Tankó Géza plébános urat, könnyet, örömkönnyet csalt a szemünkbe, mert nem színészkedést láttunk, hanem őszinte, tiszta szívből jövő szeretetet. Folytattuk utunkat a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba. A gimnázium alapítója Ft. Berszán Lajos plébános úr, iskolaigazgató. Ez az iskola 467 diákot tanít óvodától 12

kal, amit a Hargita Népe újság 2010. november 19.-i számában olvashattunk: „Ma, Árpádházi Szent Erzsébet napján, délelőtt fél tízkor Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét adja át Berszán Lajosnak, a gyímesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium megalapítójának, akit munkásságáért, életművéért ér a megtiszteltetés. A kitüntetést diákjai körében veszi át Lajos atya.” Azt hiszem, ez mindent elmond a szerény, nagy köztiszteletnek örvendő atyáról. A gimnáziumból Hatos Mihály plébános úr vezetésével meglátogattuk a templomot, ahol ismer-

Folytatás az 5. oldalról

tette a templom stílusát, történetét és a hívek hozzáállását. Azután a plébános úr meghívott a plébánia ebédlőjébe, ahol ismét süteménnyel, üdítővel, ásványvízzel és frissen főzött gyümölcspálinkával kínálták meg az egész csoportot. Úti célunk végállomása az 1000 éves határ volt, ahol szintén csodálatos élményben volt részünk. Aki egészségileg úgy érezte magát, megpróbálkozhatott a Rákóczi vár meredek lépcsőivel, és a vár tetejéről élvezhette a nem mindennapi panorámát, ahol megcsodálhattuk a kontumáci kápolnát is. Sajnos sem Salamon József plébános úrral, sem Bilibók Ágoston úrral nem tudtunk szóba állni elfoglaltságuk miatt, de Salamon plébános úr gondoskodott fogadásunkról az egyháztanácsos urak által. Szerettük volna a végállomás múzeumot megtekinteni, sajnos ez most nem sikerült. A látogatások után letelepedtünk egy szép kertben, és elfogyasztottuk a tanácsos urak kínálatát és a hazulról csomagolt élelmünket, közben nem győztük egymásnak magyarázni a nem mindennapi élményeinket. Hazautazásunk nagyon kellemes és hangulatos volt, fogyasztgattuk a még meglévő maradékainkat, és megismerhettük egymás lelki világát a 3-dik osztályos Szabó Ibolyától a 81 éves Elekes Köllő Anna néniig, amit mindenki a saját nótájával próbált elénk tárni. Ezúton köszönjük Gergely Zoltán buszsofőr úrnak a türelmes és figyelmes vezetést, az utasokkal szemben tanúsított udvarias modorát, és hálás köszönet Tankó Géza plébános úrnak a kitűnő szervezésért. Továbbá nagy örömünkre szolgál bejelenteni a kedves olvasóknak, hogy a Molnár Antal Fúvószenekar meghívást kapott Gyimesfelsőlokra 2010. november 30. Szent András napjára. A meghívást elfogadtuk, és a Portik Dobos Gabriella tanítványaival, az újfalvi mazsorett csoporttal közösen fogunk részt venni, mely eseményről következő lapszámunkban fogunk beszámolni.


CIVIL FÓRUM

„Fel-fel cserkészek” – avagy kiránduláson az újfalvi cserkészek Az erdélyi cserkészszövetség idén ünnepli fennállásának 20. és az elsõ erdélyi cserkészcsapat létrejöttének 100. évfordulóját. A kettõs évforduló emlékére a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) kiállítást szervezett, melynek anyagát a Gödöllõi Városi Múzeumban látható gyûjteménybõl, magángyûjteményekbõl, öregcserkészek által õrzött ereklyékbõl válogatták össze. Simon Boglárka és Sólyom Beáta

A

kiállítát a magyar cserkészet szempontjából kiemelt értékekkel bíró tárgyi emlékeket, dokumentumokat mutatja be, nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, sőt a tengeren túlról is. Rávilágít a magyar cserkészet egységére, ennek szerves részeként mutatja be az erdélyi magyar cserkészet történetét a kezdetektől napjainkig. Ez a cserkésztörténeti kiállítás megtekinthető a Csíki Székely Múzeumba, ahová a mi cserkészcsapatunk tagjai is ellátogattak. Ezen a kiránduláson 22 cserkész vett részt, akiket a csapatparancsnok Elekes Zsuzsanna és Gál Péter kísért el. Az indulás október 29-én délután 3 órakor volt. Folytatás a 8. oldalon

/7

8/

CIVIL FÓRUM


Egész úton mindenki vidáman, felszabadultan énekelte kedvenc népdalait, cserkészdalait.Megérkezve a Múzeumhoz már alig vártuk, hogy megtekinthessük a kiállítást. Először egy állandó kiállítást tekintetünk meg a ,,Hagyományos népi mesterségek Csíkban” címmel, ahol a különböző népviseletekkel, foglalkozásokkal, használati tárgyakkal ismerkedhettünk meg. Ezután került sor a cserkésztörténeti kiállításra, ahol megtekinthettük az 1933-as gödöllői cserkészvilágtalálkozó fokosát, térképét, ugyanakkor láthattunk morze-bicskát, 1928-ból származó csapatnaplót, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbumát, különböző cserkész nyakkendőket, pólókat, kalapokat, jelvényeket, kitűzőket, képeket, zászlókat, könyveket, illetve más használati tárgyakat pl: cserkészliliomos kulacsot.Egy remekül


összeállított bemutató volt ez a cserkészet történetének szemléltetésére. Itt viszont nem ért véget kirándulásunk, hiszen hazafele jövet megtekintettük a Márton Áron halálának 30 éves évfordulójára készített kiállítást is. Ez a kiállítás Csikszentdomokoson van, hiszen itt született a nagy püspök atya. Ezen a kiállításon megismerkedhettünk csapatunk névadójának életével, családjával, mindazzal, ami számára fontos volt, és azokkal a dolgokkal is szembesülhettünk, amelyek fájdalmat, keserűséget okoztak neki: pl. a börtön, ahol sokáig raboskodott. Megtekinthettük egy csíkszenttamási művész, Kurkó János makettjét Márton Áron szülőházáról és annak udvaráról. Nagyon sok érdekes dolgot tudtunk meg. Összességében egy élményekkel teli, csodálatos délutánt töltöttünk el együtt.


CIVIL FÓRUM

/9

A cukorbetegek is teljes értékû emberek! Erre igyekezett felhívni a figyelmet a Gyergyói Cukorbetegek Egyesülete és a gyegyóújfalvi TeleHáz október 29-én,mivel napjainkban igen gyakran találkozhatunk környezetükben e betegség okozta problémákkal. Egyre több gyereket és felnõttet „fertõz” meg e számunkra bonyolult és összetett betegség. Az októberben megszervezett közös beszélgetésen, mint megtudtunk, mindegyik eset a maga módján különös és egyedi. Éppen ezért fontos, hogy néha összeüljünk és megbeszéljük, kinek milyenek a tapasztalatai, ugyanis sokan abban a hitben élnek, hogy ha cukorbetegek lettek, akkor számukra megszûnik a normális életvitel közel összes feltétele. Pedig ha figyelmesen elolvassák a Suciu Gábor úrral készített interjúnkat, megláthatják, ez közel sem igaz. Lukács Emõke

1. Rövid ismertető a Gyergyói Cukorbetegek Egyesületéről. Az egyesület 2008-ban alakult. Olyan személyek alapították, akik már több mint 15 éve cukorbetegek. Célunk, a társadalom figyelmének ráirányítása a cukorbetegek problémáira, hogy teljes értékű emberként ismerje el a cukorbetegeket, és egyenlő eséllyel indulhassanak az élet minden területén, mint egészséges társaik. 2. Miről is beszélünk, mikor a cukorbetegséget említjük?

A cukorbetegség egy alattomos betegség, összetett anyagcserezavar, melynek legszembetűnőbb jele a vércukorszint megemelkedése. Alapvetően két típusa létezik, az 1-es típusú cukorbetegség elsősorban gyermekkorban és kora felnőtt korban lép fel ,és inzulinnal kezelik. A 2-es típusú cukorbetegség többnyire 40 vagy annál idősebb korban lép fel, és tabletta szedése kötelező. 3. Melyek e betegség első jelei? Klasszikus tünetek a fokozott szomjúságérzet, a vizelet mennyisé-

gének megnövekedése, fokozott éhségérzet, a testsúly gyors csökkenése, levertség, fáradtság érzése. Inzulinkezelés nélkül felléphet az acetonos leheletszag, mely azonnali beavatkozás nélkül halálhoz vezethet. 4. Létezik valamilyen gyógyítási módja? Kétfajta módja létezik az inzulinos kezelésnek, ami injekció keresztül történik, és a tablettás kezelés, illetve bizonyos esetekben ezek kombinációja. Folytatás a 10. oldalon

10 /

CIVIL FÓRUM


Folytatás a 9. oldalról

5. A közvetlen környezetünkön kívül ajánlott másokkal is tudatnunk (osztálytársak, munkatársak, baráti kör, )milyen betegségben szenvedünk, hogy az esetleges rohamok beálltakor tudják, mit is kell tenniük? Mindenképp jó, ha tudnak a betegségünkről, de legfőképp azokról a teendőkről, amelyek rosszullét esetén életet menthetnek. Erre kiválóan alkalmas az életmentő kártya, amit minden tagunk díjmentesen kap, ebben részletesen le vannak írva a teendők rosszullét esetén. 6. Ha már rohamokat említettünk, milyen gyors és praktikus eszközökhöz, úgymond trükkökhöz folyamodhatunk egy esetleges vészhelyzetben? A rosszullétet általában rohamok követik, ezért ajánlatos, hogy kézügyben legyen cukros víz, vagy szőlőcukor, miután normalizálódott a vércukorszint, ajánlatos kenyér, kifli, vagy keksz fogyasztása. 7. Mennyire tér el avagy kellene eltérnie a cukorbetegek étrendjének a hétköznapi étrendtől? Esetleg állandó diéta javasolt? Az étrendnek az egészséges étrendet kell követnie, de léteznek bizonyos tilalmak is, ezek a kezelés módjától, a napi fizikai tevékenységtől függenek. 8. Megelőzhető-e a cukorbetegség kialakulása? A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása az esetek túlnyomó többségében az egészségtelen táplálkozás, elhízás, csökkent fizikai tevékenység következménye, tehát az esetek jelentős részében megelőzhető. 9. Örökölhető népbetegségről beszélünk? Az 1-es típusú cukorbetegség ritkán öröklődik, a 2-es típusú cukorbetegeknél a betegség iránti hajlam erősen öröklődik, de ki lehet védeni a súlyfölösleg leadásával, helyes táplálkozással és megfelelő rendszeres fizikai aktivitás/mozgással. 10. Milyen gyakorlati haszna van szerinted a csoportos foglalkozásoknak, találkozásoknak?

Elsősorban igyekezünk meggyőzni minden cukorbeteget betegsége kezelésének fontosságáról, kortól, nemtől függetlenül, a szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében. Sajnos általában csak akkor vesszük komolyan a betegséget, ha már késő, a szövődmények jelen vannak. Ezt szeretnénk elkerülni vagy minél inkább késleltetni. 11. Te mint szakértő és a Cukorbetegek Egyesületének elnöke milyennek értékelted a cukorbetegeknek szervezett találkozót Újfaluban? Ez az első találkozó volt, nagyon kellemes körülmények között zajlott, örvendek, hogy nagy volt az érdeklődés és minden sorstársat illetve érdeklődőt bátorítani szeretnék arra, hogy jöjjön el a következő találkozóra, amit november 26-án, pénteken este 6 órától tartunk a TeleHázban. 12. Mit javasolsz az újfalvi (és nem csak) betegeknek a jövőre nézve? A cukorbeteg maga tehet legtöbbet betegsége egyensúlyban tartásáért, ehhez azonban sok tudásra van szüksége. Ne szégyelljünk tanulni,

eljönni a találkozókra ,mert néha a baráti szó, a sorstársi tanács többet jelent, mint az orvos intelmei. Foglalkozásaink nyitottak mindenki számára, bárki meghallgathatja előadásainkat. Ne feledjük, a helyes táplálkozás és rendszeres mozgás sok mindenre megoldás. Próbáljunk meg mi is picit egészségesebben élni, ugyanis ha egészségünk nincs, nem érünk mi sem semmit. Érdemes és ajánlott a havi egyszeri alkalommal megszervezett találkozókon részt venni még a nem cukorbetegeknek is, ugyanis a hasznos és életmentő tanácsok nem csak a betegségben szenvedőknek fegyver a kezükben, hanem nekünk passzív szenvedőinek, kik ezáltal egy sürgősségi esetben hasznosíthatjuk itt szerzett tudásunk. Emellett csupán az a tény is megnyugtató a résztvevőknek, hogy nincsenek problémájukkal egyedül, figyelnek rájuk, és a világ összes támogatását élvezhetik. Minden érdeklődőt szeretettel várunk ezentúl a minden hónap utolsó péntekén megszervezésre kerülő találkozókra a TeleHázba. Addig is figyeljünk magunkra, hisz egészségünk csak egy van.


HITÉLET

/ 11

Találkozás a szentekkel, találkozás meghalt szeretteinkkel 1981. június 21-én az 1000 éves gyulafehérvári székesegyház falai között Jakab Antal püspök úr pappá szentelt engem és 29 osztálytársamat. A papszentelés után elbúcsúztunk egymástól, és ígéretet tettünk, hogy minden évben valahol egy paptestvérünknél találkozunk. Azóta eltelt 30 esztendõ. Az ígéretet megtartottuk. Öröm volt a találkozás mindig. Egymásnak elmondtuk lelkipásztori sikereinket, sikertelenségeinket, örömünket, bánatunkat. Élményeinkkel egymást gazdagítottuk, egymásnak életébõl sokat tanultunk. Tankó Géza, plébános

N

ovember elsején, Mindenszentek ünnepén a világegyház keresztényei is kettős találkozón voltak. Az első találkozó az egyházközségek templomaiban történt. Találkoztak egymással a zarándok Egyház tagjai, a hitüket gyakorló keresztények és a győzedelmes Egyház tagjai, Isten barátai, a szentek. Ma közel került egymáshoz az ég és föld, Isten és ember az ő szentjei által. Mi a szenteknek e találkozáson csak hibáinkról beszélhettünk, mert emberek vagyunk, és naponta elesünk. Ritkán sikerül úgy egy napunk, hogy abból tényleg hiányozzék az emberi gyengeségünk. Éppen ezért ezen a napon mi nem beszéltünk, amikor találkoztunk Isten barátaival, a szentekkel, hanem hallgattunk. Engedtük, hogy példás életükkel ők beszéljenek, bátorítsanak, minket tanítsanak. Engedtük, hogy elmondják nekünk, hogyan kell élnünk itt a földön, hogy egyszer majd mi is abban az örömben részesüljünk halálunk után, mint ők.

Szent János apostol a szentek nagy sokaságáról, seregéről beszélt a Jelenések Könyvében. Ott álltak Isten trónja előtt, fehér ruhában, kezükben pálmaágakkal. Dicsőítették az Istent. Ők földi életükben a jó harcot megharcolták. A jó harcosnak pedig jutalmat adnak. E jutalmat a szentek meg is kapták, Isten barátainak hívják őket. A keresztség szentségében mi is megkaptuk Istentől ajándékba a fehér ruhát, a megszentelő kegyelmet. E nagy ajándék által Isten gyermekei lettünk. Kell-e ennél nagyobb ajándék és öröm, mint annak tudata, hogy Isten gyermeke vagyok? Az volna az igazi öröm és lelki béke forrása, ha ezt az istengyermekséget születésünk pillanatától megőriznénk halálunkig. De ez néhányszor nem sikerül. A megszentelő kegyelmet milyen sokszor elveszítjük bűneink által. Sokszor hátat fordítunk Istennek. Nem közeledünk, hanem eltávolodunk Istentől. Isten közeledni akar felénk, mi pedig nem engedjük, hogy megszólítson minket. Eltaszítjuk bűneink által magunktól. Emberileg nézve járjuk

a könnyebb utat, a bűn útját. A valóságban mégsem könnyebb az út, mert a bűn elkövetése után megszólal lelkünkben az Isten hangja, és vádol minket bűneink miatt. Figyelmeztet minket, hogy az út, a bűn útja, melyre ráléptünk, nem jó. Nem az üdvösségre vezet, hanem Istentől eltávolít minket. A keresztény ember számára a helyes út az, amelyet Jézus meghirdetett, a nyolc boldogság útja. A szentek ezt az utat járták. Akik ezen az úton járnak, azokat Jézus boldognak mondja. Mi pedig boldogtalanoknak. De Isten útjai nem a mi útjaink, gondolatai nem a mi gondolataink. Jézus azokat mondja igazán boldognak, akik szelídek, akik irgalmasak, akik szomorkodnak, akiket az igazságért üldöznek. Ha emberileg nézzük az ilyen boldogságot, ez tényleg nem boldogság. Azonban ha Isten szemével nézzük, akkor tényleg Jézus szavai az igazi boldogság forrásai. Isten barátait, a szenteket egyházunkban úgy kell tekintenünk, mint egy virágos kertet. Nem szép az olyan kert, melyben csak egyfajta és egyszínű virág van. Annál szebb egy kert, egy park, minél változatosabb benne a virágok sokasága. Az egyház szentjeit is ezért kell csodálnunk és követnünk. E nagy virágoskert, melyet a szentek ékesítenek példás életükkel, azt hirdeti, hogy mindegyikük más-más módon próbálta Isten életét, a kegyelmi életet kialakítani lelkében. Mindegyikük más-más úton próbálta Jézust követni. Egyén útjaikon jártak, de ezen az úton mindig Istent keresték. Folytatás a 12. oldalon

12 /

HITÉLET



Így jutottak el Hozzá. Az igazság ma is áll. Mi is sokféle módon megközelíthetjük Istent. Minden út Rómába vezet. Keresztény életünkben is minden út, melyet jó szándékkal járunk, Istenhez vezet. Aki pedig eljutott Istenhez, és közelében hűségesen kitartott, az megnyerte a mennyországot. Mindenszentek ünnepén a második találkozó meghalt szeretteink falujában, a temetőben történt. Olvastam nem is olyan régen egy tanulságos kis történetet, ami egy gazdag emberről szólt, aki nagy kastélyt épített. Amikor elkészült a kastély, barátait meghívta a kastély felavatására. A vendégek dicsérték a házigazdát a sikeres munkájáért. De a társaságban volt egy ember, aki nem dicsérte a házigazdát. Meg is kérdezte a házigazda vendégétől: barátom, neked mi a véleményed e szép kastélyról? A vendég így válaszolt: szép kastélyt építettél, de ne feledd el, hogy a sok ajtó közül egyszer majd számodra is egy megnyílik, és téged kivisznek egy másik kastélyba, ami nem lesz ilyen díszes, ilyen zajos, hanem csendes és néma. Ez a kastély nem lesz számodra mást, mint a temető. Meghalt szeretteink, akik küzdelmes munkájukkal házat, otthont, hajlékot építettek számunkra, amikor beérett búzakalászok lettek Isten búzamezejében, a családi szentély egy ajtaja megnyílt, és kikísértük őket a halottak falujába, a temetőbe. E helyen az élők hangja csendesebb, inkább meghalt szeretteink beszéltek és tanítottak minket. A pogány Zénó megkérdezte a jósdát, hogy miként lehet szépen, erényesen élni. Ezt válaszolták neki: menj a halottakhoz, hallgasd meg őket. Ők megmondják neked. Meghalt szeretteink, halottaink első üzenete: a halál biztos minden ember életében. Lehet az bárki, egyszer találkozik a halál testvérrel.

Hitetlen ember számára a halál jelenti a végleges, teljes megsemmisülést. A keresztény ember számára többet jelent a halál. Elszakadást a földi, anyagi világtól, amelyben élünk. Elszakadást azoktól, akiket itt a földön szerettünk, akikért dolgoztunk. Elszakadást az emberektől, akikkel naponta találkoztunk. Akiknek segítségére rászorultunk vagy, akiken mi is segítettünk. A halállal lezárul a keresztény életben egy földi világ, egy földi élet, hogy elkezdődjék egy másik élet, az Isten élete bennünk, és kialakuljon bennünk az Isten világa. Meghalt szeretteink második üzenete: készüljünk a halálra. Fontos ez a készület, mert senkinek nincs a homlokára írva, hogy mikor jön el halála órája. A halál biztos, órája bizonytalan. Jézus tanítói körútján milyen sokszor figyelmeztette az embereket az Úr érkezésére. Az Istennel való

találkozásra az embernek készülnie kell. Milyen kellemetlen sokszor egy váratlan vendég érkezése egy családban. A halál is éppen olyan meglepő lesz azoknak, akik nem készülnek rá. Úgy jön el, mint a tolvaj. Abban az órában, amikor nem is gondoljuk. Talán éppen akkor, amikor jövőnket, gyermekeink jövőjét tervezgetjük. Ha tudná a házigazda, hogy mikor jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Halálunk is éppen így jön el. Addig, amíg e pillanat bekövetkezik, alakítanunk kell Isten akarata szerint életünket. A talentumokat, amiket Istentől kaptunk, kamatoztatnunk kell. Nem rejthetjük el. Nem elég az én életemben sem, hogy kereszténynek vallom magam. Ismerek néhány szemnyi igazságot Jézus tanításából. Keresnem kell egy életen át Jézus igazságait. Egész életem Krisztus tanítására kell építenem. Aki Jézus nélkül él, az homokra épít, annak romba dől minden munkája a halál után. Meghalt szeretteink harmadik üzenete: vigasztalás. A halál nem végleges megsemmisülés. Egy új élet kezdete. Isten életében való részesedés. Szeretteink sírján ott a KERESZT. Megváltásunk szent jele. Jézus Krisztus az első kereszthordozó legyőzte a halált, hazavárja meghalt szeretteinket és egyszer minket is az Ő országába. Ezzel a hittel gyújtottunk gyertyát meghalt szeretteink sírján. Életünk, mint a gyertya elég, de Krisztus feltámadásába vetett hitünk gyertyája megmarad. Szülőfalum temetőjében olvasható egy szép sírfelirat, mintha meghalt szeretteink szólnának az élőkhöz: ne sirassatok. Az Isten arca volt. Mely mosolyogva, hívón rám hajolt. Én mentem, és most fényözönben élek. És nem vagyok más, csupán tiszta lélek. Nevem kimondva mosolyogjatok. A sírom áldás lesz rajtatok. Ámen.


/ 13

MÚLTIDÉZÕ

Az Európai Unió rövid története 1. 1948-ban megalakul a Benelux Unió, amely 3 országot foglalt magában: Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot. Ez a három ország közötti gazdasági együttmõködést segítette. Megalakul a DEEC, tagjai a marsall-segély részesei. Célja a segély szétosztásának koordinálása és a gazdasági növekedés végrehajtása. 1961-ben létrejön az OEDC, a Gazdasági Együttmõködés és Fejlõdés Szervezete. Elekes Dániel László

E

z a gazdaságilag legfejlettebb országokat foglalja magába a mai napig is. 1948-ban a Brüsszeli szerződés a Benelux államok, NagyBritannia és Franciaország kölcsönös katonai segítségnyújtásáról szól. 1948-ban van a Hágai kongresszus, ahol a „Hogyan tovább?” kérdésről vitáznak. Az Unionisták a szorosabb együttműködést támogatták, ide tartoznak a franciák és a belgák. A Föderalisták a lazább együttműködést képviselik, ide tartoznak a britek és a skandináv országok. A vitában a Föderalisták győztek, így 1949-ben létrejön az Európai Tanács, amely az emberi jogokkal foglalkozik. 1950-ben megszületik a Schumann-Monet terv, melynek célja a francia-német együttműködésre épülő európai föderáció megteremtése volt. Itt kiválasztottak egy konkrét területet, és ezen igyekeztek sikereket elérni. Ez a terület a szén és acélkohászat volt. Ez a hadiipar szempontjából fontos. A közös ellenőrzés lehetővé tette a fegyverkezés megakadályozását, másrészt a gazdaság fejlődését. 1951-ben létrejött az Európai Szén és Acélközösség, aminek a tagjai a Benelux államok, Franciaország, Olaszország és Németország voltak. A vas-, és acélipari termékeket teljesen szabadon lehetett szállítani az

egyik országból a másikba. 1952-ben megalakul az Európai Védelmi Bizottság, amely a koreai háború hatására jött létre. Franciaország, Olaszország, Németország és a Benelux államok szorosabbra fűzi a gazdaságot, megteremtik a közös európai hadiipart, és felállítják a közös európai hadsereget. 1954-ben van a Párizsi-szerződés. Itt kimondják Németország katonai megszállásának megszűnését, és létrehozzák a Nyugat-Európai Uniót, ami az Európai Védelmi Közösség helyett jön létre. 1955. Messina: a Szén és Acélközösség mellett szorosabb együttműködés szükséges a gazdasági területeken és az atomenergia területén. 1956-ban létrehozzák az Európai Atomenergia és Gazdasági Közösséget. 1957: Római szerződés. A Szén és Acélközösség mintáját vették alapul, de itt a kormányközösség nagyobb hangsúlyt kapott. Megkezdődik az áruk szabad áramlása, kiépül a külső vámrendszer, és közös mezőgazdasági politikát építenek ki. 1961-ben és 1967-ben Nagy-Britannia benyújtotta csatlakozási kérelmét, de elutasították. Az elutasítás a franciáknak köszönhető, mivel ők úgy gondolták, hogy Nagy-Britannia túl sok szállal kapcsolódik az USAhoz. Nem indul meg a tőke, a szolgáltatás és a munkaerő szabad áram-

lása. A mezőgazdasági politikai együttműködés kivételével a többi politikai együttműködés nem működött. A franciák akadályozták a szorosabb együttműködést. 1965-ben az Egyesítői szerződés aláírása történik meg, amely kimondja, hogy a három szervezetnek egy bizottsága és tanácsa legyen. Innentől nevezik Európai Közösségnek. 1969-1970 között a Werner-terv születik meg. Ez célozta meg először a gazdasági és monetáris unió megteremtését. Ezt a tervet nem sikerült megvalósítani, de felvetette a továbblépés igényét. Majd 1970-ben az Európai Politikai Együttműködés aláírása történik meg, ahol a kül- és biztonságpolitikai együttműködést valósították meg. 1973-ban Nagy-Britannia, Írország és Dánia lépett be a közösségbe. Ezáltal nagymértékben megnőtt a világgazdasági súlya. 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália csatlakozik az Európai Közösséghez. Ezen országok (Görögország, Spanyolország és Portugália) hosszú ideig katonai diktatúrában éltek, és a demokráciát a csatlakozással meg akarták erősíteni. Másrészt a NATO déli szárnyát is igyekeztek megerősíteni. A bővülés után megnőtt az Európai Közösség területe és lakossága, és megnőtt az elmaradott területek aránya. Politikai téren, 1974-ben volt a Párizsi csúcstalálkozó, ahol két fontos döntés született. Az egyik az, hogy rendszeresek lesznek az állam- és kormányfői találkozók. A másik az, hogy 1979től közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Gazdasági téren, 1973-ben olajválság és gazdasági válság következett be. Folytatás a következő számban

14 /

MEZÕGAZDASÁG


És újból a legeltetési szabályzatról… Úton-útfélen látni gazdátlanul legelészõ állatokat a mezõn, a csûrkertekben, és folyamatosan panaszkodnak az emberek, hogy a „nem-tudom-ki” lovai, tehenei, juhai összetörték a frissen zöldülõ vetést, letörték a kerítést stb. Dr. Horváth Nina állatorvos

G

yakori kérdéssel találkozom nap mint nap: „miért nem alkalmazzák a legeltetési szabályzatot, ha már megcsinálták?” Nos, itt jön a bökkenő: igenis alkalmazzák a legeltetési szabályzatot, amennyiben van ami alapján elindulni. Ugyanis legtöbben úgy képzelik el, hogy az önkormányzat, ha már „megcsinálta” a legeltetési szabályzatot, akkor ő fogja ellenőrizni a betartását, egyszerűsítve: „majd ők (polgármester, alpolgármester) megnézik, hogy ki hol és hogy legeltet…”. Nem erről szól a szabályzat, hanem arról, hogy amennyiben egy tulajdonos területén jogtalanul legelnek állatok, és írásban jelzi a polgármesteri hivatalnál, akkor az eljárás elindul, az állatok gazdáját behívják és megegyeznek, hogy a sértett félnek fizeti a kártérítést vagy a szabályzatban megsza-

bott büntetést. A legeltetési szabályzat úgy írja elő, hogy alkalmazása az alpolgármester „feladatköre”, és megkértem Mihálydeák Ervin alpolgármester urat, hogy ismertesse velünk az eddigi helyzetet. Amikor egy helyzetjelentést kapunk – úgy ahogy a szabályzat előírja – iktatott kéréssel a polgármesteri hivatalnál, nem pedig csak egy telefonhívás vagy az irodámban „üti az asztalt” – akkor megindítjuk az eljárást. Sokat javult a helyzet a nyári legeltetésnél, ott mindig nagy gondok voltak, de azt kell mondjam, hogy a pásztorok aránylag jól betartják a szabályzatot. Kivételt képez a tekerőpataki helyzet, pontosabban onnan érkezett be a legtöbb jelentés azokról a kihágásokról, amelyek a pásztorokat terhelték. Ezek a jelentések mind ellenőrizve voltak és min-

den kárvallottnak megtérítették az okozott kárt. Tudni kell, hogy Tekerőpatakon van alkalmazva mezőőr, neki köszönhetően a gazdátlanul legelésző lovak tulajdonosait azonosították és a legeltetési szabályzat értelmében megindult ellenük az eljárás. Az újfalvi pásztorokat terhelő jelentésekből a hosszúkői eset maradt csak el, én akkor nem voltam idehaza. Sajnos, a helyzet sokkal rosszabb lett, miután az állatok hazatértek a legelőkről. Ugyanis jó szomszéd ide vagy oda, de reggel úgy kihajtja az állatait a kapun, hogy utánuk sem néz. Viszont, amikor éppen a szomszédot kell „megvádolni” hivatalosan tulajdonjogsértésről – akkor nagyon sokan „lecsillapodnak”, és hivatkozva sok mindenre nem vállalják fel nevüket, csak továbbállnak. Szerencsére vannak olyanok is, akiknek a jó szomszédi viszony azt jelenti, hogy „én becsüllek téged, és te is becsülsz engem” – így tudtuk megfékezni a gazdátlan legeltetést a Fenyés utcában és Alszegben, sajnos nem ugyanaz a helyzet a Felszegi részen. Az emberek gondolkodásmódját nem tudjuk megszabni, ha valaki nem akarja vagy nem meri felvállalni nevét a jelentésben, ezen segíteni nem tudunk, viszont amennyiben a kárvallott személy vállalja nevét, és kiáll igaza mellett, akkor minden segítséget megkap, és eddigi tapasztalataink szerint mindig megoldódtak a problémák. Abban a reményben, hogy a képösszeállításunkban szereplő állatokra nem csak az illusztrátorunk, Deák Csaba „embere” fog vigyázni ezentúl, ismételten megkérünk minden gazdát, vigyázzon állataira és falustársa, szomszédja, rokona tulajdonjogára is!


SULIVILÁG

/ 15

Termésbál Második alkalommal rendeztük meg 2010. október 29-én a hagyományos Termésbált a tekerõpataki iskolában. Minden osztály szorgalmasan készítette a termésbábukat, melyeket a bálon kellett kiállítani: Gesztenyébõl, fenyõtobozból, zöldségekbõl, gyümölcsökbõl, tökbõl, kukoricából készültek az ötletesebbnél ötletesebb figurák. A kiállító terem közepén egy kisszekérre kosarakban zöldségek, gyümölcsök voltak kitéve áldásra várva. Fodor Annamária

A

z előkészületek után kezdődhetett a bál. Minden osztály tanulói az osztályfőnökkel vagy az osztálytanítóval körülállták a termésbábukkal teli asztalukat. Itt voltak a kilyénfalvi I-IV. osztályos tanulók is tanítójukkal. Kolumbán Csaba igazgató úr köszöntötte a jelenlevőket, ismertette a programot, majd Csedő István plébános úr megáldotta a terméseket, valamint a termésbábokat. Mindenki hálát adott az Úrnak a földi javakért. Ezután az V-VIII. osztályos tanulók körültáncolták a szekeret, eltáncolva a Ceppelt.

Egy semleges zsűri kiválasztotta a két legérdekesebb termésbábot, így a II. osztály karalábéhattyúja és a VII. osztály tökbábuja lett a győztes, a jutalom pedig egy kosár alma volt. A tánc után minden osztály viszszapakolta a termésbábokat az osztályterembe, majd következett a várva-várt ebéd: főtt pityóka, túró, szalonna, házi kenyér, hagyma. Ezúton is köszönjük Bálint Piroskának, Fórika Idának, Tódor Irénnek és Molnár Zoltánnak a pityókafőzést. A két nagy fazék pityóka nem maradt szégyenben, alig maradt néhány pityóka hírvivőnek.

Miután mindenki jóllakott, kezdődhetett a tánc, a mulatság. Mogyorós László táncoktató ismét fergeteges táncházat tartott. Köszönjük a támogatóknak a segítséget: Pro Tekerőpatak Egyesület, Ferencz Béla, Bernád Ottó és a Tarisznyás Márton Általános Iskola Vezetősége. Értékelnünk kell saját földjeink terméseit, hiszen sok munka és fáradtság árán tudtuk asztalainkra tenni. Adja Isten, hogy egészséggel tudjuk elfogyasztani a finom és vitamindús földi javakat!

Ki mit tud? vetélkedõ Csomafalván A versenyt október 16-án tartottak. Összesen 14 csapat versenyzett. 9 órától egy szentmisén vettünk részt, ahol a plébános úr sok sikert kívánt nekünk.

A

szentmise végeztével elmentünk a kultúrotthonba. Mindenki elfoglalta a helyét, és kezdetét vette a megmérettetés. Minden csapatnak egy szent életét kellett bemutatnia. Mi Szt. Hedvig életét foglaltuk bele egy színdarabba. Sok dolgot megtudhattunk a szentek életéről e versenyszám alatt. Ezután egy verset kellett

elszavalni Áprily Lajostól. Utolsó versenyszámként az Apostolok Cselekedeteinek első két fejezetéből kellett kiválasztani a kakukktojást különböző kifejezések közül. Mindenki izgatottan várta az eredményhirdetést. Az első három csapatot kiemelték, de nem rangsorolták.

A zsűrik kifejezte a tetszését, és a legtöbb dolog a mi szereplésünkre volt jellemző. A díjkiosztás után a Borsika panzióban egy finom ebédet ettünk, utána táncház is volt. Egyikünk sem bánta meg, hogy részt vett a versenyen, mivel 4 csodálatos könyvvel, egy oklevéllel és sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak. A csapattagok: Gyulai Zsanett, Jakab Tatár Edina és Tódor Gizella- Mária.

16 /

SULIVILÁG


Készülünk a gólyabálra Mint az elõzõ évben, idén is megrendezzük a már hagyományos gólyabált. Most is a nyolcadikos diákok szervezik, az ötödikes tanulók számára.Az ötödikesek körül hét pár lesz, akik megmutatják tehetségüket. Kovács Katalin, Nagy Tünde, VIII. osztály

A gólyatánccal fognak bevonulni, amit a nyolcadikosok tanítottak nekik. Először bemutatkoznak,

elmonddják, hogy miért is akartak gólyák lenni. Megmutathatják költői tehetségüket és tánctudásukat, majd a gyors gondolkozó képességüket. A zsűri tagjai: Papp Csilla biológia tanárnő, Simon Katalin angol és

román szakos tanárnő, Balázs József rajztanár és festőművész, valamint Melles Géza-igazgató úr, pontozni fogják a gólyák tejesítményét majd a pontszámok alapján kiválasztják az év gólyapárját. A gólyabál végén lesz egy buli, megünnepeljük Miss és Mrs. gólyát. Reméljük, hogy minden ugy fog alakulni, ahogy azt elterveztük, és mindenki jól fog szórakozni.

Félmaratont futottak November elsõ szombatján Csíkszentimrén 8-dik alkalommal rendezték meg a Csíkszentimrei Félmaratont, ahol felnõtt, gyermek egyaránt rajthoz állhatott. A versenytáv 21 km volt, és ezt egyénileg vagy a váltó (3x7 km) tagjaként kellett teljesíteni aszfaltúton kisebb-nagyobb szintkülönbségekkel. Kedves Botond, testnevelõ tanár

A

gyergyói medencét képviselv, részt vett a gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola három tanulója is, akik kitűnő eredményt értek el váltóban, Oláh Dániel-László (VI.A oszt.) Fodor Szilveszter és Lázár Tivadar(mindkettő VII.A oszt.)

A fürgelábú újfalvi csapat A verseny izgalmasan indult számunkra, a csapat vezetett az első váltásig, a másodiknál viszont visszacsúszott a második helyre, amit a verseny végéig tartani is tudott. Így maradt a megérdemelt második helyezés. Az utóbbi két tanuló már vett

részt hasonló versenyen, ez segítség is volt az erőbeosztás szempontjából. Tudni kell, hogy jó állóképességgel kell rendelkeznie annak aki hosszú távfutásra vállalkozik. A fiúknál ez nem is hiányzott. Kitűnő időjárási és szervezői körülmények között zajlott a verseny. VÁLTÓ, 3 X 7 km dobogósai Ifjúságiak: 1. Csíkszentimrei Torna Egyesület I.,2. Gyergyóújfalu Elekes Vencel Ált. Isk.(Lázár Tivadar, Oláh Dániel László, Fodor Szilveszter), 3. Csíkszentimrei Torna Egyesület II. A futóversenyt a Csíkszentimrei Torna Egyesület és a Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület szervezte. Támogatók: Csíkszentimrei Önkormányzat, Hargita Megyei Sportigazgatóság és Hargita Gyöngye. Tulajdonképpen a hasonló versenyek nem titkolt célja elsősorban a felnőttek, gyermekek kimozdítása a tévé és a számítógép ,,rabsága” alól, példát mutatva az egészségesebb életmódra, és persze mozgásra ösztönözni mindenkit, valamint próbára tenni magunkat, szervezetünket, hogy mire és mennyire vagyunk képesek.


GYERMEKSAROK

/ 17

„De nehéz az iskolatáska”… Gondolkodtál el azon, hogy milyen az idõbeosztásod? Sokan azért nem tudnak megfelelõ teljesítményt nyújtani, mert nem használják ki hatékonyan a rendelkezésükre álló idõt. Nézzük, milyen hibák léphetnek fel ezzel kapcsolatban! Gál Katalin

• Van, aki úgy véli, nagyon hosszú az előtte álló idő, hiszen több óra áll a rendelkezésére estig. Ő az, aki hazaérkezése után elfoglalja magát apró tevékenységekkel, kicsit tévézik, kicsit játszik a többiekkel. Sajnos a délután hamar elröpül, a játékba, a tévézésbe könnyen bele lehet feledkezni. Késő délután meg nagyon gyorsan telik az idő, hazaérkezik a család minden tagja, valaki beszalad beszélgetni, szóval a megmaradt idő éppen csak elég az írásbeli feladatok elkészítésére, de alapos tanulásra semmiképp.

• Van olyan gyerek is, aki ebéd után szorgalmasan nekilát a munkának, ám sodródik az egyik tantárgytól a másikig. Mindegyikbe belekóstol, de nem értem jelszóval félreteszi, hogy majd később megoldja. Belelapoz mindenbe, és mintha jól végezte volna dolgát, meggyőződve, hogy ő semmit sem ért, túl sok a feladat, összerakja a táskáját, többet nem törődik a tanulással. Nos, erről a felkészülésről elmondhatjuk, hogy roppant hiányos. Ugyan ismerős a tananyag, de nem annyira, hogy stabil alapot jelentsen az elkövetkezendőkben elsajátítandó ismereteknek. A tanulásra szánt időt kitölti e tevé-

Íme egy egyszerû példa:

Felkészülés a szerdai órákra A tanulás kezdete: 15 óra Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6

Órarend Matematika Román Anyanyelv Földrajz Testnevelés Zene

Szóbeli – 25 10 25 – 10

Írásbeli 25 15 20 – – 10

140 perc= 2 óra 20 perc Pihenõ: 10 perc Vége: 17 óra 30 perc

Összesen 25 40 30 25 – 20

kenységgel a gyerek, de a tanulás minősége nem megfelelő. • Egy másik típusú gyerek a „peszterkedő”. Ő mindent kipakol az asztalra, hisz tanul, csak időközben felugrál, és mindenféle érdekes ötletét váltja valóra. Belekap valamibe, majd újra visszaül, és megold egy feladatot. Támad egy jó ötlete, például megszereli az óráját vagy a zseblámpát, esetleg eszébe jut egy érdekes kísérlet, amelyet otthon is megismétel, majd ismét tanulgat egy kicsit. Lehet, hogy ő alaposan tanul, csak nagyon hosszú idő alatt, hiszen rengeteg az elpocsékolt idő, tanulása vontatott, mintha sohasem érne véget, azt a benyomást kelti, hogy a megtanulandó anyagnak sosem lehet a végére érni. Hogyan lehet tehát úgy megszervezni az otthoni tanulást, hogy hatékony legyen? Először is fontos tudatában lenni annak, hogy az egy-egy napra való felkészüléshez mennyi időre van szükséged. Ez nemcsak egyénenként, de a következő napi óraszámtól és tantárgyaktól függően is változó. Hogyan tudnád hát megállapítani, hogy egy-egy nap mennyi idő kell neked a tanulásra? Egy pár perc alatt elkészíthető, tudatosan átgondolt időterv sokat segít a dolgon. Ebbe fel kell írnod a másnapi órarendet, és meg kell nézned, hogy miből mi és mennyi van feladva. Megbecsülöd, hogy mennyi idő kell az írásbeli, illetve a szóbeli tanulás elvégzéséhez, majd felállítasz egy általad jónak talált sorrendet. A sorrend kialakításánál vigyázz arra, hogy váltakozzanak az eltérő módszert kívánó tanulnivalók. Folytatás a 18. oldalon

18 /

GYERMEKSAROK



Írásbeli után szóbeli, matematika után történelem! Ne tanulj fizika után kémiát vagy történelem után verset! Könnyebben elfáradsz, ha nem sikerül egy jó sorrendet felállítanod. Egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli feladatai közé ne iktass be másik tantárgyat! Nem célravezető, ha egyszer leírsz minden írásbeli feladatot, és csak aztán tanulod meg az anyagot! Így érdekes összefüggések felfedezésétől esel el, ugyanis a megszakítás miatt nem látod át megfelelően a tananyagot! Természetesen a fent leírtak érvényesek a tanulás sorrendjének az összeállításánál. Ne ess abba a hibába, hogy az órarend alapján vedd sorba a tantárgyakat! Megeshet, hogy valamelyik tantárggyal hamarabb végzel egy kicsit. Sebaj, lehet a másiknál jól jön az a néhány perc. A tanulás megkezdése előtt pakold ki az asztalodra a másnapi órákra szükséges felszerelést, könyveket, füzeteket. Miután megállapítottad a sorrendet, rakd őket kinyitva egymásra fordított sorrendbe. Így egy nagy kupac lesz előtted, de nagyon kellemes látvány lesz, aho-

gyan egyre nő a megtanult tárgyak kupaca, és csökken a megtanulandó-

ké. Közben ne hallgass zenét, vagy ne nézz tévét! Sokan azt állítják, hogy zenehallgatás közben jól tudnak tanulni. Nos, ez nem így van, ugyanis lehet, hogy látszólag jobban telik az idő, de a munka eredménye nem lesz a megfelelő. A felkészülésed utolsó mozzanata a táskádba történő bepakolás. A reggeli felületes és gyors pakolás eredménye az lehet, hogy otthon marad egy elkészített feladat, esetleg munkafüzet. Így rengeteg fekete pontot lehet begyűjteni, amelyektől aztán nehéz megszabadulni. Kedvenc mondásom, hogy a fekete pont tulajdonképpen egy időzített bomba. Bármikor robbanhat! Tehát mindig a tanulás végeztével, alaposan odafigyelve pakold be a táskádat! Reggelre csak a tízórai bepakolása maradjon! Nos, mindannyitoknak további jó tanulást!


ÉP TESTBEN...

/ 19

Szent Miklós kupán az újfalvi kis hokisok Bár még nem igazán érezzük a tél derét, szépen lassan kezd beindulni az élet a havas- jeges sportok világában. Kíváncsi voltam, hogy az újfalvi kicsi hokisok szívében még most is tart-e az a kezdeti lelkesedés és ambíció, az újdonság varázsa, amit ez év elején tapasztalhattunk a csapat megalakulásakor. Czirják Kinga

E

z ügyben kerestem fel Molnár Szabolcs jégkorong- edzőt, aki megerősítette: nem hogy apadt volna a kedvük, de heti 5 alkalommal rendszeresen és nagy örömmel járnak és edzenek a gyergyószentmiklósi jégpályán, és még létszámban is gyarapodott a csapat. Nyáron heti négy-

szer tartottak itthon Újfaluban szárazedzéseket, jégedzés pedig már augusztus végétől van. Már három barátságos mérkőzésen is részt vettek a kis jégkorongozó palánták, ahol természetesen nem volt eredmény-

hirdetés, hiszen minden csapat egyformán első helyet érdemelt. Az edzések és mérkőzések fő szempontja ugyanis e sportág, a játék megszerettetése, nem pedig a győzelem megszerzése. Ugyanez a szellem kíséri majd a hét végén, november 27-28-án megrendezésre kerülő Szent Miklós kupát is, ahol a mi kis hokisaink immáron vadonatúj piros mezben fehér felirattal tündökölhetnek. A mezekre az újfalvi Önkormányzat 5000 lejt különített el, melyből 15 dresszet és a kapus felszerelését sikerült megvásárolni. Az idei U 10-es Szent Miklós kupán 17 csapat vesz részt, ahol keresztpályán egyidejűleg két mérkőzés zajlik majd. Érdemes lesz egy-egy meccsre ellátogatni egész szombat- vasárnap a gyergyószentmiklósi jégpályára, nemcsak a kupa hangulata miatt, hanem hogy szurkoljunk, biztassuk gyerekeinket, velük együtt örüljünk a góloknak, a győzelmeknek.

20 /

ÉP TESTBEN...


Barangolás Kovácspéterre Egy vasárnapi harmatos reggelen a Tarisznyás Márton Általános Iskola elõtt gyülekezett egy 30 fõs csoport. Kolumbán Csaba igazgató úr gyalogtúrát szervezett Kovácspéterre, hogy onnan Hevederbe menjünk ebédre. A 4 – es km-tõl indultunk a túrára, ahova a szülõk vittek ki autókkal. 8 órakor elindultunk kifelé a magasbükki úton. Sokat mentünk a kanyargós és sokszor meredek utakon. 12 órakor kiértünk a kovácspéteri kápolnához, ahol megettük a tízórainkat. Fodor László VII. osztály

T

ovább indultunk kissé megfázva, de hamar felmelegedtünk, amikor megtudtuk, hogy még 7 km-t kell menni. Már mindenki ki volt fáradva,

amikor kiértünk Hegyeskő tetejére. Onnan továbbmentünk, és kezdett ismerős lenni a táj. Lok fején a Lok pataka mellett indultunk Hevederbe. Sokat beszélgettünk és szórakoztunk, majd megérkeztünk Heveder-

be, Kolumbán Csaba igazgató úr tanyájához. A tanyán finom étel várt ránk, amit az autóval hamarabb kiért tanárnők főztek. Amikor mindenki megette, akkor a fiúk focizni kezdtek, míg a lányok lovagolhattak, amit a fiúk is kipróbálhattak. A tanár diák meccs után a tekerői és a kilyénfalvi plébános urak tábori misét tartottak. Estefelé kezdtünk készülődni hazafele. Molnár Zoli bácsi vitt haza minket szekérrel. Nagy élmény volt, hogy harmincan egy szekéren együtt hazaérhettünk. Szerintem mindenkinek élményben gazdag, fáradalmakban teljes nap volt!


ÉP TESTBEN...

/ 21

Mitõl fájhat a fejünk?... A fenti kérdésre a válasz lehet: a villanyszámlától, a gyerek rossz jegyétõl, amelyet az iskolában kapott stb… viszont szinte minden ember tapasztalt már fejfájást. A legtöbben nem is gondolkoznak azon, hogy miért, csak gyorsan bedobnak egy-két tablettát. Az ok-okozati összefüggés csak akkor kerül elõtérbe, ha a probléma rendszeres vagy állandó. Ilyenkor pedig jönnek a találgatások: vajon az idõjárás vagy a szemüveg hiánya okozza? Pedig a fejfájás hátterében nem csak ennyire prózai okok állhatnak. Nézzük csak, melyek azok a rejtett okok, amikre majdnem senki sem gondol! Dr. Madarász Kelemen Enikõ családorvos

A

szakirodalom szerint évente legalább egyszeri alkalommal a lakosság 70%-a szenved fejfájásban, mely azonban csak az esetek kis részében válik olyan súlyossá vagy olyan gyakorivá, hogy orvoshoz forduljanak vele. A fejfájás sokak számára csak rövid ideig tartó kellemetlen élmény, amely spontán elmúlik. Mások olyan fájdalomcsillapító gyógyszerekkel próbálnak segíteni magukon, melyek a gyógyszertárakban recept nélkül is kaphatóak, és a médiában sokat reklámoztak. A fejfájás, sajnos, sok ember számára súlyos panaszok forrása, mivel esetükben kínzó, elviselhetetlen, s nem kis mértékben megkeseríti az életüket. Figyelembe kell venni azt is, hogy ha fájdalomcsillapítót szednek, és nem fordulnak idejében orvoshoz, nem derül fény a fejfájás okára. Hiszen a fejfájás lehet önálló betegség, de lehet komoly megbetegedés kísérő tünete is. Az orvos feladata, hogy kiderítse az okait, majd megfelelő kezeléssel tünetmentessé tegye a beteget.

A leggyakoribb fejfájástípusok

Migrén – az esetek nagy részében féloldali, de jelentkezhet a homlok-

és halántéktájékon is. Gyakran lüktető, dörömbölő, fúró jellegű. A beteg sokszor úgy érzi, a feje belső részéből érkezik a fájdalom. Az erős fény, zaj még inkább fokozza a fájdalom erősségét. A fájdalom hamar,

egy-két óra alatt eléri csúcspontját, és az esetek 60%-ában hányingerrel vagy hányással tetőzik. Nemritkán egyéb tünetek is kísérik: verejtékezés, hasmenés, szapora szívdobogás. A roham néhány vagy sok órán át tarthat, gyakorisága az évi néhány rohamtól a szinte mindennaposig terjed. Előfordulása nők között kb. 25%-os, a férfiak között 17%-os. A rohamokhoz néha kísérőjelenség is

társul: látászavar, a szemizmok bénulása azon az oldalon, ahol a fájdalom jelentkezik, végtagzsibbadás, az illető vagy az ellentétes oldal bénulása, beszédzavar. Ezek a tünetek az esetek döntő többségében egy órán belül meg szoktak szűnni, néha viszont tovább is fennmaradnak, sőt a maradandó károsodás sem zárható ki. Migrént kiváltó tényező lehet az időjárás-változás, fényingerek, menstruáció, túl kevés vagy túl sok alvás, lelki megterhelés, fokozott felelősségérzet, gondok, túlhajszoltság, fogamzásgátlók szedése stb. Stressz okozta (tenziós) fejfájás – a leggyakoribb visszatérő fejfájásforma. Legtöbbször az egész fejre kiterjedő, nyomó-szorító, néha lüktető fájdalommal jár, amely a hom-

lok, halánték vagy a tarkó táján a legerősebb. A fájdalom a nap különböző szakaiban jelentkezik, de gyakrabban reggel, az ébredés vagy az ágyból való felkelés után. Általában nincs kísérő tünete. Gyakori kiváltó tényezők: lelki feszültség, stressz, depreszszió, időjárás-változás, fokozott alkoholfogyasztás. Folytatás a 22. oldalon

22 /

ÉP TESTBEN...


Hasonló típusú fejfájás fordulhat elő bizonyos koponyasérülések után is. Nyaki gerinc okozta fejfájás – a fájdalom legtöbbször féloldali vagy a tarkóra korlátozódik, esetleg onnan a homloktájra is kisugározhat. Nem ritkaság, hogy a fájdalom bizonyos fejmozdulatra vagy fejtartásra (hoszszan tartó olvasás, varrás, számítógépen történő munkavégzés stb.) jelenik meg, esetleg éjjel jelentkezik a fej kedvezőtlen helyzete miatt. Különböző időtartamú lehet. Társulhat hozzá könnyezés, orrfolyás, szemhéjak duzzanata, illetve kivörösödése is. A nyaki gerincről készült röntgenfelvételeken igen gyakran látni csigolya elváltozásokat. Halmozott fejfájás rohamok – elsősorban középkorú férfiak beteg-

alkohol rohamokat kiváltó hatásáról számol be, mások esetében a rohamokat stressz, bizonyos ételek fogyasztása, dohányzás előzi meg. Fejsérülést követő fejfájás – a zárt koponyasérülések után csak kb. egy nappal kezdődik, majd a következő hetekben súlyosbodhat, végül fokozatosan enyhül. Általában állandó, tompa, de időnként lüktetővé válik; olykor émelygés, hányás kíséri. Előfordulhat egyensúlyzavar is, esetenként társulhat szédüléssel, melyet helyzetváltoztatás vagy a fej mozgása gyakran súlyosbít. Ugyancsak gyakori panasz lehet az emlékezetzavar, rossz koncentrálóképesség, érzelmi labilitás. A fájdalom időtartama nem mindig függ össze a fejsérülés súlyosságával. Arcidegzsába – leginkább közép-

sége. Több héten át naponta jelentkeznek a súlyos, féloldali, szemüreg körüli fájdalmak, melyeket sok esetben a következő tünetek követnek: azonos oldali orrdugulás, orrfolyás, könnyezés, a szem vörössége. A tünetek rendszerint éjjel jelentkeznek, felébresztik a beteget, és nem tartanak két óránál tovább. Ezután hetekig vagy hónapokig tartó panaszmentes időszak következhet, mielőtt egy újabb, sűrűn jelentkező rohamokból álló sorozat kezdődne. Sok beteg az

korúak vagy ennél idősebbek betegsége. A hirtelen kezdődő, villanásszerű, igen erős arcfájdalom jellemző rá, amely általában a szájzug környékéről indul, majd az azonos oldali fül, szem vagy orrlyuk felé sugárzik. Általában csak néhány másodpercig tart, de olyan erősségű, hogy alig lehet elviselni. Gyakran bizonyos ténykedés – rágás, beszéd vagy az arc egy bizonyos pontjának megérintése – váltja ki a fájdalmat. A betegség lehet a sclerosis multiplex részjelensége, a háromoszta-


tú ideg közelében elhelyezkedő kóros folyamat-daganat, gyulladás, érelváltozás, összenövések következménye, de igen gyakori a kimutatható ok nélküli formája is. Fejfájás koponyaűri nyomások fokozódásakor, agydaganat esetén – a betegek közel felénél korai vagy vezetőtünet a fejfájás, mely gyakran azon az oldalon támad, ahol a daganat elhelyezkedik, de kiterjedhet az egész fejre. Jellemzője a koponya belsejében megnövekedett nyomás is – ezt szemvizsgálattal orvos állapítja meg. Tünetei: intenzívebb fájdalom fekvő helyzetben, valamint köhögéskor, tüsszentéskor. Az éjszakai, illetve a reggeli órákban még erősebb, nappal enyhül. A fejfájást gyakran előzik meg pszichés változások: fáradékonyság, az emlékezőképesség gyengülése, ingerlékenység. Gyakori a hányinger, éhgyomori sugárhányás. Gyógyszerek okozta fejfájások – A gyógyszer okozta fejfájásokért általában fájdalomcsillapítók, nyugtató hatású gyógyszerek felelősek, tartós, gyakori fogyasztásuk esetén. A fejfájás lehet egyoldali, kétoldali, lüktető és szorító jellegű, s kapcsolódhat fény- és hangérzékenység, valamint testsúlycsökkenés is. Egyéb „társuló” fejfájások – vérnyomás-emelkedés, napszúrás, szem eredetű, agyhártyagyulladás, agytályog, orrmelléküregek fertőzése, idült vashiány szintén makacs fejfájással járhat, mint ahogy a különböző tüdőbetegségek, szívbetegségek, menstruáció, cukorbetegség stb. is. Az előző felsorolásból kitűnik, hogy a fejfájásnak számos oka és formája van. Sajnos, a fájdalom erőssége nem mindig függ össze az azt kiváltó betegség súlyosságával. Ezért minél előbb tisztázni kell az okot. Csak a helyes diagnózis felállítása után következhet a célzott kezelés. Ne feledjük, a fejfájás igen gyakran csak tünet, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy valami nincs rendben a szervezetünkkel. Ha „csodaszerekkel” elnyomjuk is, a kiváltó okot nem szüntetjük meg, s az idővel súlyosabbá, esetleg visszafordíthatatlanná válhat!


TARKABARKA – MAGAZIN

/ 23

Utazás a múltba Sûrû ködben kanyarog iskolabuszunk Csomafalván és Alfalun át Szárhegy irányába. Szinte semmit sem lehet látni a tájból a sûrû köd miatt. Ez a szürkeségben való lebegés, ringatózás a gyerekek hangulatára is rányomta a bélyegét. Máskor a zajosságról, éneklésrõl ismert gyermeksereg mintha kicserélõdött volna, mintha nem is õk lennének. Vagy mégse?! Szakál András tanító

N

em tudom, mert mielőtt elindultunk volna, ismertettem az útirányt és utazásunk célját. – Egy nagyon hosszú útra indulunk! Visszautazunk körülbelül ötszáz évet a „múltba”, és ezt az utazást folytatjuk körülbelül a XVIII. század elejéig. A busz egyszer csak lassítani kezdett, majd egy éles kanyar után meg-

állt. Megérkeztünk a szárhegyi Lázár kastélyhoz. Amikor kinyitották a busz ajtaját, egyre több gyerektorokból csendült fel: Jaj, de szép! Jaj, de gyönyörű! Ez csodálatos! –és mintha „Csipkerózsika álmából” ébredtek volna fel a gyerekek, egyre érdeklődőbbek, egyre kíváncsiabbak lettek. Egy kis várakozás után, mint a mesében, léptük át a több évszázados kaput. Belépéskor Petőfi: Vajda-

hunyadon című versének első két sora jutott eszembe. „Fogadjatok be, ti dicső falak, Fogadj magadba híres ősi vár! A kastély területén egy teljesen más világ fogadott. Az omladozó várfal, melynek minden téglája és köve ereklye, minden téglája és köve valóság és egyben maga a történelem, széles teret adtak a képzeletnek, hogy a képzelet szárnyán, a valóságot tapasztalva minél nagyobb távolságot tudjunk bejárni. Legelőször magát a várat, a bástyákat és a várfalat a csodálatos pártadíszeivel figyeltük meg. Később a képzőművészeti galériát néztük meg. Folytatás a 24. oldalon

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN

Folytatás a 23. oldalról

Innen a lovagterembe vezetett utunk, áthaladva a kastély udvarán, ahol hajdanán Bethlen Gábor játszadozott barátjával Lázár Istvánnal, aki 1596–ban az agyagfalvi székely nagygyűlésen elnökölt. A lovagteremben, ahol valamikor fontos döntések születtek, a „kis lovagok” sorra foglaltak helyet. Innen a népművészeti részre érkeztünk, ahol csodálatos varrottasok, festett bútorok, csipkék, különböző gyékényből fonott tárgyak vártak. A bástyába felérve még egy tekintet a várudvarra, a falura, a medencére, és már is a szárhegyi


Ferenc – rendi kolostorhoz indultunk, melynek területét szintén a Lázár család adományozta. A kolostor 1669–1752 között épült, és ebben a kolostorban is tevékenykedett Kájoni János, akit Erdély Pázmányának is neveztek, aki egy személyben pap, természettudós, orvos, zeneszerző, nyomdász, zenész és orgonaépítő volt. Ebben a kolostorban helyezték örök nyugalomra 1687–ben. A kápolnából kiérve a művésztelepre értünk. Megtekintve az alkotásokat Bethlen Gábor fejedelem mellszobránál álltunk meg. Az ő nevéhez fűződik Erdély „aranykora”.

Nyílt, tekintélyt parancsoló tekintete ott lebeg a falu felett, a medence felett, mintha azt sugallná „Vigyázzatok mindenre, amit rátok hagytam, és gyarapítsátok a jövő nemzedék számára!” A kolostortól Gyergyószentmiklósra mentünk, ahol az örmény római katolikus templomot látogattuk meg.Az örmények több mint 400 éves moldovai tartózkodásuk után 1672–ben nyernek bebocsátást és letelepedési engedélyt Apafi Mihály fejedelem idejében. Kijőve a csodálatos templomból újra az iskolabuszra ültünk. Rengeteg élménnyel és tanulsággal indultunk hazafelé.

ulafjuogreg adzarab GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. III. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM, NOVEMBER

Recommend Documents