ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I I . É V F O LY A M , 4 . S Z Á M , 2 0 1 0 . Á P R I L I S

TARTALOM Sulivilág ...

2

Hitélet ...

4

Civil fórum ...

6

Múltidézõ ...

12

Gyermeksarok ...

17

Mezõgazdaság ...

18

Ép testben ...

20

Tarkabarka – Magazin ...

21

2/

SULIVILÁG

III. évfolyam, 4. szám, 2010. április

Víznapi vetélkedõ Az ENSZ közgyûlése 1993-tól hivatalosan a Víz Világnapjának nyilvánította március 22-ét.

Papp Csilla, biológiatanár

M

árcius 25-én került megrendezésre a víznapi vetélkedő az Elekes Vencel Általános Iskolában. A vetélkedő jelmondata: „Tiszta vizet az egészséges világért”. A gyermekek lázasan készültek a vetélkedőre és nagyon ügyesen helytálltak. A versenyen hat csapat (Szitakötők, Delfinek, Rákok, Csikóhalak, Cápák és Hattyúk) vett részt, minden csapatot egy-egy ötödikes, hatodikos, hetedikes és nyolcadikos tanuló alkotott. A csapatoknak hét feladatot kellett teljesíteniük. Első próba a bemutatkozás volt, amelyet egy ügyességi vetélkedő követett. Közben a csapatok egyik tagja miniplakát készítésével foglalkozott a vetélkedő jelmondata jegyében. A negyedik próbát halak felismerése

képezte kivetített képről. Ezután egy keresztrejtvény megfejtése, majd szabad versírás következett. Végezetül a diákoknak egy reklámszöveget kellett írniuk az elkészített miniplakáthoz. Mindegyik próbát sikeresen és ötletesen sikerült a tanulóknak teljesíteniük, ezért a zsűrinek nagyon nehéz feladata volt. Legjobb eredményt a Delfinek csapata (Simon Beáta – V.o., Ferenczi Bernadett – VI.o., Kovács Renáta – VII.o., Sólyom Beáta – VIII.o.) érte el, második helyen a Szitakötők, harmadik helyen a Rákok végeztek. Köszönetet szeretnék mondani az iskola igazgatóságának, hogy hozzájárult a vetélkedő lebonyolításához, valamint a zsűri tagjainak (Fákó Hajnal, Szőcs Hajnalka, Szakál András és Laczkó D. Csaba) a próbák elbírálásában nyújtott segítségért. Végül, de nem utolsósorban köszönöm a tanulóknak, akik vállalták részvételüket a vetélkedőn, és nagyon ügyesen helytálltak. Remélem ezután is részt vesznek hasonló rendezvényeken.

Felhívás Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala ingyenes, a Munkaügyi Minisztérium által akkreditált szakképzéseket szervez, amelyek előreláthatólag 2011. elején veszik kezdetüket. A képzéseken részt vehet vállalkozó, alkalmazott, munkanélküli segélyben részesülő és munkanélküli segélyben nem részesülő, 18 év feletti újfalvi lakos. A képzésekre a Barázda e havi számában található kérdőív kitöltésével és annak a Polgármesteri Hivatalba történő eljuttatásával lehet jelentkezni. A kitöltött kérdőíveket tíz napon belül kérjük visszajuttatni a Polgármesteri Hivatal titkárságára. Kapcsolattartó személy: Sólyom István, telefon: 0731031077.

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected] Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Sulivilág Fodor Annamária, Gáll Katalin Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária, Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Mezõgazdaság Horváth Nina Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka Gál Katalin


SULIVILÁG

/3

Tojásírás kesicével A Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulói buzgón készültek a március 31-én megszervezett tojásírásra. Kolumbán Csilla hitoktató meghívottja Fehér Gizella tojásfestõ volt, aki Csomafalváról jött hozzánk. Fodor Annamária

A

Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulói buzgón készültek a március 31-én megszervezett tojásírásra. Kolumbán Csilla hitoktató meghívottja Fehér Gizella tojásfestő

volt, aki Csomafalváról jött hozzánk. Fehér Gizella szeretettel mesélte el nem mindennapi festési módszerét, melyet kiskorában tanult édesanyjától: a főtt tojásokat viasszal rajzolják meg kesicével, majd megfestik, azután forró ronggyal letörölik a

viaszt, így megmarad a viasz helye szebbnél szebb mintákkal. Tarsolyában 2000 minta van, nekünk is elmondott néhány mintanevet: Szárnyas, Pásztorkutya (csomafalvi motívum), Halpikkelyes, Rabok útja, Fenyőágas, Berbécsszarv, Tyúkláb, Cserelapis, Báránylába, Kőpadláb. Mindenki szorgalmasan dolgozott, és kíváncsian várta a „végeredmény”-t. Köszönjük Fehér Gizellának a tojásfestés rejtelmeit, és várjuk jövőre is Tekerőpatakra!

4/

HITÉLET


Kalász, kalász, árva magyar kalász… Búza, aranyszemû búza, nyáron kötnek koszorúba Székely falvainkban szép szokás és hagyomány, hogy az egyházközségek hívei Búzaszentelõ vasárnapján kimennek a zöldellõ mezõkbe. A világ négy égtája felé fordulnak, imádkoznak, és kérik a kenyéradó gazdát, az Istent, hogy áldja meg vetéseiket. Tankó Géza, plébános

M

ert hiába az ember küzdelmes és fáradságos munkája, ha nincs rajta az Isten áldása. Kisgyerek voltam, amikor én is édesapámmal kimentem a mezőre. Felszántottuk a földet. Édesapám belevetette a búzát. Amikor befejezte a munkát, levette a kalapját. Mozgott az ajka, mert imádkozott. Mint kisgyermek, megkérdeztem édesapámtól, hogy miért vette le a kalapját, hiszen még nem harangoznak délre. Ő ezt válaszolta: „Azért fiam, mert imádkozom, és kérem a jó Istent, hogy adjon nyáron is jó búzatermést. Mert ha lesz búzánk, akkor lesz kenyér az asztalunkon. Kértem a jó Istent, hogy őrizze meg búzatábláinkat ártalmas időjárástól, jégveréstől.” Hát ezért megyünk ki mi is Búzaszentelő vasárnapján Gyergyóújfalu és Gyergyócsomafalva közös határába, hogy kérjük kenyéradó gazdánkat, Istent, őrizze meg vetéseinket, terményeinket az aratásig, hogy bőséges kenyér legyen minden család asztalán. Talán észre sem vesszük, hogy életünk folyamán, Isten évtizedeken keresztül minden nap két asztalt terít nekünk. Ez annak a jele, hogy Isten szereti az embert. Ő a szeretet Istene. Nem méricskél és nem számítgat, amikor az emberek szeretetéről van szó. Ezt a legjobban Jézus szenvedé-

se, kereszthalála és feltámadása bizonyítja. Jézus szenvedett, meghalt és feltámadt értünk, mert szeretett minket, mert Isten szerette és ma is szereti az embert. Isten szeretetének jele az is, amikor a családi szentély kicsiny asztalát minden nap megteríti nekünk az édesanya szeretete által. Egy keleti királyról olvastam egy tanulságos, kis történetet. Összehívta udvarába országa bölcs és tudós embereit. Megkérdezte tőlük, hogy mi a Földön a legdrágább kincs. A tudósok válasza alapján kiderül, hogy a pénz, gazdagság, siker, egészség, hosszú élet. Mi is pontosan ezt válaszoltuk volna, ha minket kérdez a keleti király. A király ezt válaszolta tudósainak: „Az én életemben pénz is volt bőségesen, egészség is, siker is, mégsem e kincseket tartom a Föld legdrágább kincseinek.” Ott volt az udvarban egy szegény ember, aki egy nap gondolkodási időt kérve megígérte, hogy elhozza neki a Föld legdrágább kincsét. Hazament a szegény ember. Felesége a kemencében finom, ropogós búzakenyeret sütött. Azt a következő napon, egy tálcán elvitte a királynak, és ezt mondta neki: „Királyom, elhoztam neked a Föld legdrágább kincsét, Isten ajándékát, a fehér búzakenyeret.” Igaza volt a szegény embernek, mert a Föld legdrágább kincse, Isten ajándéka, a kenyér.

Isten ajándéka, a mindennapi kenyér, demokratikus. Ez azt jelenti, hogy minden emberé, nem csak egyeseké. Jóllakat szegényt, gazdagot, tudóst és egyszerű embert. Soha nem válik unalmassá számunkra. Terített asztalunkon ott látjuk naponta háromszor. Ott látjuk a ringó búzatáblákon. Benne van édesapák küzdelmes munkája, édesanyák jósága és szeretete. Amíg van családjaink asztalán kenyér, addig biztos a földi életünk. Életkedvet, erőt ad munkánk teljesítéséhez. Ha hiányzik asztalunkról, tarisznyánkból, akkor életünket az éhség vagy az éhhalál fenyegeti. Teréz anya nővérei egy alkalommal kenyeret osztottak az éhező gyerekeknek. Azt a darab kenyeret, amit kaptak a gyerekek, gyorsan elfogyasztották. Az egyik nővérnek feltűnt, hogy az egyik kisgyerek csak morzsánként fogyasztotta darab kenyerét. Meg is kérdezte tőle a nővér, hogy miért teszi ezt. A gyerek ezt felelte: „Azért nővér mert így tovább tart. Én tudom azt, ha elfogy e darab kenyerem, éhen kell halnom.” A világ egyes részein ma is élnek emberek, akiknek még kenyerük sincs. Pedig e földi javakat Isten azért adta, hogy azokból minden ember részesüljön. Ezért minden nap, amikor a családi asztalhoz ülünk, gondoljunk a világ éhezőire, akik abban az órában vagy percben éhen halnak. Legyünk hálásak Istennek a családi szentély terített asztaláért. Móra Ferencnek van egy szép elbeszélése, melynek címe: Mindennapi kenyerünk. Az író elmondja, hogy családjuk nagyon szegény volt. De az emberi


szegénység nem szégyen, az emberi aljasság viszont igen. Egyszer segített egy gazdag asszonynak, és ajándékba kapott egy darab kenyeret. Bele akart harapni a darab kenyérbe, de eszébe jutott, hogy az édesanyja napok óta nem evett egy falat kenyeret sem. Hazavitte az édesanyjának, aki azt mondta neki, hogy elteszik az édesapának, mert nagyon jó lesz neki, amikor hazamegy fáradtan a mezőről. A kisfiú már aludt, amikor az édesapja hazaérkezett. Kora reggel beszélgetést hallott, az édesanyja azt mondta az édesapának, hogy vigye el a mezőre ezt a darab kenyeret, mert jó lesz neki, amikor elfárad. Este, amikor az édesapa hazaérkezett a mezőről, belenyúlt a tarisznyájába, és kiemelte a kenyeret, mondván: „Nézd meg, fiam, mit hoztam neked, madárlátta kenyeret!” Hármuk mindennapi kenyere volt az. Akkor értette meg az író, hogy mit jelent a nagy igazság, amit az imában így kérünk Istentől: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Tegyük mi is ezt. Gyermekeinkkel együtt hívjuk asztalunkhoz Jézust. Osszuk meg a kenyeret azokkal, akiknek nincsen. Talán az utcánkban

HITÉLET

élnek magányos, elhagyatott emberek. Segítsünk rajtuk. A másik asztal, amelyhez minden nap odaülhetünk, az oltár asztala. Van egy kicsi különbség a két asztal között. A földi asztalról a földi kenyérrel csak a testünket tápláljuk. Ez a kenyér nem ad üdvösséget, örök életet. Az oltár asztala igen. A családi asztalhoz minden nap nem ültetjük oda barátainkat. De az oltár asztalához Isten mindenkit meghív, aki hisz benne. Nem földi életet, örök életet ígér azoknak, akik testével, az Oltáriszentséggel táplálkoznak. Az Oltáriszentség számunkra erőforrás. Sokszor az életünk hasonlít Illés próféta életéhez, akinek menekülnie kell a királynő elől. Halálát kívánja Istentől. Isten gondoskodik róla, kenyeret és vizet ad táplálékul. A keresztény ember életútja sem könnyű. Ő a mai kor Illés prófétája. Nem könnyű a szülőnek megőrizni gyermekeit az Isten számára. A fiataloknak, akik elviselik hitükért a cinikus megjegyzéseket, szintén nem könnyű. A betegeknek, akiknek nehéz a betegség keresztje, és sokszor a saját halálukat kívánják. Nem könnyű éveken keresztül a minden-

/5

napi munka. „Elég volt Uram” – talán mi is sokszor mondjuk, de hallszik Isten hangja is: „Kelj föl, jöjj ide asztalomhoz. Itt az erőforrás testemben, az Oltáriszentségben.” Az Oltáriszentség erőforrás a szeretet gyakorlásában. Jézus tanította, és életével bebizonyította a nagy igazságot: „Szeressétek egymást úgy, ahogyan én szerettelek titeket!” Teréz anyáról olvastam, hogy megérkezett egész fiatalon India egyik nyomornegyedébe. Látott egy idős embert, akit kitettek az utcára meghalni. Azt mondta erről Teréz anya: „Elmentem a beteg ember mellett, de akkor megszólalt lelkemben egy belső hang, Jézus hangja: Abban a beteg emberben engem hagytál az utcán. Visszamentem, lehajoltam és megcsókoltam a beteg embert. Éreztem, hogy abban a pillanatban találkoztam Jézussal.” Az Oltáriszentség erőforrás ellenségeink szeretetében, a bajok és a szenvedések könnyebb elviselésében. Ezért jó, ha nemcsak a családi asztal földi kenyerével táplálkozunk, hanem Jézus kenyerével, az Oltáriszentséggel is a gyakori szentáldozásban. Ne féljünk Jézustól, mert Jézus nem leprás, nem ragályos beteg. Jézus a végtelen szépség. Széppé akarja tenni szívünk és lelkünk. De ezt Ő csak akkor tudja megtenni, ha te is akarod. Egy szép verssel és énekkel szeretném köszönteni azon keresztényeket és híveimet, akik a kenyérben és ringó búzatáblákban Isten ajándékát látják, az Oltáriszentségben pedig felismerik a köztünk élő Krisztust! Búza, aranyszemű búza, Nyáron kötnek koszorúba. Zúzva kemencébe raknak, Oltár asztalára adnak. Szőlő, ezüstszemű szőlő, Ősszel szednek le a tőről. Töltvén a pap kehelyébe, Úgymond ez az Isten vére. Búza, hullasd belém magvad, Szőlő, édes leved adjad. Színbor legyek én is zúzva, Lisztláng, aki voltam búza.

6/

CIVIL FÓRUM


Húsvéti mulatság Kilyénfalván Nemhiába táncosak a csütörtökök Kilyénfalván! Húsvét vasárnapján az egész falu tanúja lehetett, mi mindent tudnak táncosaink, ugyanis a Kilyénfalvi Csipkebogyó Kulturális Egyesület néptánc-elõadást szervezett. Decembertõl folyik a néptáncoktatás a faluban, és mára már bátran elmondhatjuk: megérte a fáradozást. Gál Katalin

A

mint már lapunkban beszámoltunk, az oktatás három korosztályban történik. Így az előadáson is fellépett mindhárom korosztály. Az előadást a felnőttek csoportja nyitotta meg, akik udvarhelyszéki népdalcsokrot mutattak be. Őket követték a legkisebbek, felcsíki és más gyerekjátékokat előadva valamint húsvéti locsolkodást felelevenítve.

A későbbiekben ismét a felnőtt korosztály mutatta be énektudását: György Bálint, Tamás Ibolya, Frunză Andrea énekeltek balázstelki, széki valamint kalotaszegi népdalokat, majd ezt követte egy udvarhelyszéki csárdás és egy friss csárdás, szintén a felnőttek előadásában. A harmadik részben a serdülők csoportja lépett a színpadra. Ők is dalcsokorral kezdték. Citerán Fodor Szabolcs kísérte az énekeseket. Az általuk eltáncolt felcsíki hejsza és

csárdás is nagy sikert aratott a nézőközönség körében. Az előadás után minden táncos kapott egy kis ajándékot az Egyesület részéről: a gyerekek és a serdülők egy kis húsvéti édességcsomagot, a felnőttek meg egy-egy kis itókát, hiszen mindannyian megdolgoztak a sikerért. Gáspár Judit és Szász Ferenc néptáncoktatók, a Hóvirág néptáncegyüttes táncosai segédeikkel hosszú délutánokon dolgoztak azon, hogy a csoportok színpadra állhassanak. Ugyanakkor kitartó munkával összekovácsolták a csoportokat, ez az együvé tartozás hangulata forrasztotta egybe a táncosokat, és a nézőtérre is átragadt. Azok a kis táncosok, és persze nagyobbak is, akik egyetlen foglalkozásról sem hiányoztak, oklevelet kaptak. Így: Bálint Hanna, Bálint Hilda, Dali Klaudia, Kolozsi Erika, Marthy Gergő a legkisebbek közül, András Edina, Balázs Júlia, Bányász Szilvia, Borka Ágota, Czirják Boglárka, Csibi Alpár, György Beáta, György Katalin, Szász Zoltán a serdülők soraiból. Természetesen mindenki nagyon nagy odaadással és ambícióval táncolt, e kemény munka eredménye mutatko-


zott meg ezen az estén. A sikeres előadást fergeteges bál követte. A tánchoz megvolt a jó hangulat és a jó zene, a Levyband zenekar húzta a talpalávalót, amelyre hajnalig ropta mindenki a táncot. Természetesen a tombolahúzás sem maradt el, húsvéti nyuszikat (egyik élő volt, és András Csongor ajándékozta erre a célra), tyúkocskákat lehetett nyerni. Miután mindennek megkerült a gazdája, a mulatság folytatódott. Köszönet mindenkinek, aki akár anyagi, akár erkölcsi támogatással hozzájárult e rendezvény sikeréhez!

Könyvbemutató Újfaluban K

önyvbemutató keretében emlékeztek Újfaluban a kommunista diktatúra alatt meghurcolt Pál Bélára (1929-1993), néhai ditrói matematika tanárra. A csomafalvi születésű pedagógusnak annyi bűne volt, hogy névtelen leveleket küldött a Román Kommunista Párt legfelsőbb szerveihez, amelyekben a romániai magyarság erőszakos asszimilálása ellen emelte fel a hangját. A Pál Béla életéről szóló, „Kálvária” c. kötet szerzője, a szintén ditrói Gergely Géza, magyar irodalom szakos tanár szavaival élve: „Pál Béla egyetlen bűne, hogy magyar volt”. A tragikus sorsú tanárember rövid élettörténete és rabsága, valamint szabadulása körülményeinek bemutatását közös együtténeklés követte, majd a rendezvény közös beszélgetéssel és dedikálással zárult. S.I.

Tûzoltóbál Újfaluban

H

úsvétvasárnap telt ház előtt zajlott az Újfalvi Önkéntes Tűzoltóalakulat humoros előadása. A nagyérdemű nevettetéséről Csíki Szilveszter és Sólyom Botond gondoskodtak, akik Hacsek és Sajó szerepében sziporkáztak a színpadon. Ezt követően Molnár Zsolt és Deák Csaba poénbombái következtek, a közönség rekeszizmainak végleges megdolgozása érdekében. Az előadás után hajnalig tartó bálra került sor, amelyen egy elektromos húsőrlő is gazdára talált. S.I.

CIVIL FÓRUM

Kolumbán Lajos

Megkínzott Kollektíva Mint a fogyó holdnál, köd borul a tájra Járványos betegség a Kollektívára Vírusos betegség kínozza már régen Az a sok orvosság nem volt jó, úgy érzem Súlyos beteg szegény, éppen, hogy csak bírja Nincsen őszinteség, hamis az orvosa Amikor született már akkor beteg volt Szegény bábaasszony megmondta, hogy horkolt Nehezen született, nagyon elkínozták A sok bába között megnyomorították Szegény édesanyja rossz dajkát tett hozzá Tudva minden jótól, sokszor megfosztotta A sok éhes dajkák nyúzták, ahogy tudták Ellopták szegénytől a kiadott kosztját A botfejű dajkák a zsebben hordozták Szegény szorzótáblát, ha szükséges, hogy lássák Lopni tudtak szépen, melyik, ahogy hízott Átadta a csuszlit, mert már benne hízott Hogyha lassan elfogy, amit onnan lopott Hajnal sötétjében megtöltik a zsákot A szegény nagy beteget, mint a tetűk szívták Minden nap vérétől titkon megfosztották Ezért került rúdra a kollektív bőre Titkon készülődnek már a temetésre A nagy rokonizmus az alkalmat várta Mégis, ha kimúlna a két falu raktára Hogy tudnák ellopni mi őket illette Mert a rokonságban van a vezetője Olyan ez a banda, mint a lyukas hordó Nem tudnak megtelni, ha az égből csorgó Csatornák állnak Még akkor is mindig valamire várnak Ha majd eljön a nap, búcsút kell mondani A népnek vagyonát nem lehet már lopni Mert az osztályharcok kegyetlenek voltak Sok keserű könnyet sok szemből kihoztak De ha mégis meghal szegény Kollektíva A sok brigádosnak sose legyen nyugta Se földön, se mennyben, a népek ezt kérik Legyenek híjával, amikor megmérik.

/7

8/

CIVIL FÓRUM


A Föld napja- avagy környezetvédelem gyerekcipõben Elõször 1970. április 22-én indított mozgalmat egy amerikai egyetemi hallgató Földünk védelmében. Ma már e kezdeményezésnek köszönhetõen emberek ezrei, milliói vesznek részt különbözõ programokban ezen a napon, hogy egy kis futással, biciklizéssel, villanyoltással vagy egyéb ötlettel tegyenek valamit bolygónk érdekében. Czirják Kinga

N

ap, mint nap szembesülünk azzal, hogy bolygónk veszélyben van. Elég, ha csak a közvetlen környezetünkben szétnézünk, ha végigmegyünk az utcáinkon, sétálunk a patak partján, vagy kimegyünk az erdőinkbe. Mindenhol szeméttel találkozunk. Nem is olyan régen, hóolvadáskor, találkoztam olyan panaszos lakótársaimmal, akik elmesélték, megmutatták, hogy évről évre mit hoz a Viszafolyó a

kapujuk elé. Telis-tele volt a patak flakonokkal, elhullott állattetemekkel, rossz műanyagvödrökkel, nejlonzacskókkal és még sok más egyéb hulladékkal. Ha minden egyén megfizeti a szemételhordási illetéket, és a szemetet el is viszik, akkor miért van szükség beledobálni a szemetet a patakba, vagy esetleg eldobni az utcán, mikor a község polgármesteri hivatala szemeteseket helyezett el a község különböző területein? Miért kell továbbpusztítanunk környezetünket? Bár a

tanács alkalmazottai rendszeresen szedik a szemetet, kitakarítják a patak medrét, még mindig nem elég, még mindig vannak olyan egyének, kiket nem zavar a szemét látványa, és a kukák helyett az utcára vagy a patakba dobják azokat. Tisztább és szebb lenne környezetünk, ha gondosabban bánnánk a hulladékkal. Minden embernek, kicsinek és nagynak kötelessége megóvni tágabb és szűkebb környezete tisztaságát. A környezetvédők azon vannak, hogy megoldást találjanak sok gondra, így ma már újrahasznosítanak sok olyan hulladékot, amit a szemétbe dobunk. Sok probléma ma is megoldatlan, de arra kell törekednünk, hogy szándékosan és tudatosan NE SZENNYEZZÜK KÖRNYEZETÜNKET! Hanem vigyázzunk rá és óvjuk meg, hiszen ezáltal a jövőnkre is vigyázunk! Meg kell említenünk, hogy közsé-


CIVIL FÓRUM

/9

„Mi is hosszabbíthatjuk e cselekedeteinkkel Földünk életkorát. A Föld nem a miénk, csak kölcsönkaptuk. Gondoljunk gyermekeinkre, unokáinkra, hogy õk is tiszta levegõt lélegezzenek, miközben a tiszta erdeinkben vagy a patak partján kirándulnak.”

günknek vannak szép, ápolt helyei, utcái is, hiszen most zöldülnek ki az ősszel kialakított parkok, és ezen kívül egyre több utca lakossága érzi úgy, hogy szebbé kell varázsolnia környezetét. Virágokat, fákat, cserjéket és más évelőket ültetnek lakóhelyük közelébe. A Föld napján való rendezvények alkalmat adnak arra, hogy az emberiség, és az egyes ember is mérlegelje, hogyan bánik környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen, hogy meg-

óvja a Földet. „Mit tehetünk mi, egyszerű emberek?” hangzik a kérdés. Egészen egyszerű, apró kis cselekedet is elég ahhoz, hogy jobbá, fenntarthatóbbá tegyük a körülöttünk levő világot. Ha még évek múltán is szeretnénk madárcsicsergésre ébredni, vagy nyuszit, őzet vagy mókust látni az erdőben, ha horgászni szeretnénk vagy egyszerűen csak tiszta levegőt szívni, nekünk is tennünk kell valamit érte. Fel kell szednünk az eldobált szemetet, vagy inkább ne dobjuk el, takarékoskod-

nunk kell a vízzel, az árammal, tudatosan kell vásárolnunk, védenünk kell a növényeket és állatokat, és máris sokat tettünk környezetünkért. Mi is hosszabbíthatjuk e cselekedeteinkkel Földünk életkorát. A Föld nem a miénk, csak kölcsönkaptuk. Gondoljunk gyermekeinkre, unokáinkra, hogy ők is tiszta levegőt lélegezzenek, miközben a tiszta erdeinkben vagy a patak partján kirándulnak. Tanítsuk meg őket, hogy védjék és tiszteljék a természetet és a Földet, amin élnek.

10 /

CIVIL FÓRUM


Könyvbemutató Kilyénfalván Április 11-én, a szentmisét követõen könyvbemutatóra került sor Kilyénfalván a kultúrházban. A könyv címe: Szilágyi Ferenc, az operaénekes. Szerzõje György Róbert, Kilyénfalván született, és itt is végezte elemi tanulmányait, majd Kolozsváron tanult. Jelenleg a Kolozsvári Filharmónia szóló-nagybõgõse, magánénekes. Gál Katalin

E

könyvvel tiszteleg egykori tanítómesterének, Szilágyi Ferencnek, és igyekszik kiragadni a feledés homályából az ő nagyszerű életpályáját. A rendezvényen a házigazda tisztségét Fejér Lajos plébános töltötte be, aki köszöntötte a résztvevőket és a meghívott vendégeket: Tódor Irénke nyugdíjas tanító nénit és Petres Csaba zeneszerzőt, zenetanárt. Miután röviden ismertette Szilágyi Ferenc életművét, mindenkit gondolkodásra késztetett Marcus Aurelianus, római sztoikus gondolkodó és császár szavaival: „Ne gondold, ami neked nehezedre esik, az emberileg lehetetlen!” Miután felvételről hallhattuk Szilágyi Ferenc hangját, Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának egy részletét énekelve, Tódor Irénke tanító néni köszöntötte az egybegyűlteket. Ő volt Róbert tanítója Kilyénfalván, és miután mindenkit megnevettetett azzal, hogy elmesélte, Róbert is ugyanolyan huncut gyerek volt, mint társai, meghatódottan köszönte meg egykori tanítványának a meghívást, elmondva: „Büszke vagyok a kilyénfalvi tanulóimra, mert tudom, hogy mindannyian megállták helyüket az élet színpadán”. Irénke néni a könyvbemutató folyamán részleteket olvasott fel a könyvből, olyanokat, amelyek Szilágyi Ferenc életének sorsdöntő pillanatait jelentették. Így a pásztorkodásról, amikor kisgyerekként elszakadt a szülői háztól, a versenyvizsgáról és az első szerepről, majd a diktatúra próbálkozásairól, hogy elnémítsa az énekest. A továbbiakban Petres Csaba, ditrói zeneszerző és zenetanár méltatta a könyvet és annak szerzőjét. Elmondta, hogy hármas feladatnak kell eleget tegyen: szólni az operáról mint műfajról, szólni a szerzőről és a könyvről. A rövid, frappáns fogalomtisztázást követően gratulált a szerzőnek, ismertette pályáját, és szólt könyvéről. Elmondta, hogy e könyv műfaját tekintve kismonográfia, és egy nagy ívű művészi pálya felvázolása.

Kitért arra is, hogy a szerző maga is büszke kilyénfalvi mivoltára. Ezt követően a szerző, György Róbert kapott szót. Elmondta, hogy Szilágyi Ferenc életútja nem csak egyszerű élettörténet, és részben ez is motiválta a könyv megírására. Másrészt meg a hang, amely olyan sajátosan áradó, érces színnel rendelkezett, hogy hangfenoménnak nevezhető. Ugyanakkor szót ejtett Szilágyi Ferenc énektechnikájáról, amely mindenkit lenyűgöz még ma is. György Róbert a könyv műfajáról ezt nyilatkozta: „Igyekeztem a mai szabványoknak megfelelni, mert a mai olvasó időhiányban szenved.” Szilágyi Ferenc kedvenc szófordulatával búcsúzott a szerző, „Isten áldja meg Önöket!”, majd mielőtt meghallgattuk volna a Hazám, hazám kezdetű részletet a Bánk bán című operából, a nagy művész előadásában, felvételről, elmondta, hogy még maga Simándy József is azt tartotta „ha igazi Bánkot akarnak hallani, akkor menjenek Kolozsvárra”. Zárszóként Fejér Lajos plébános köszönetet mondott mindenkinek, hogy széppé varázsolták a vasárnapot. A résztvevők megvásárolhatták a könyvet, amelyet a szerző készségesen dedikált.


CIVIL FÓRUM

/ 11

Hímes tojás TeleHáz módra Mivel Húsvét ünnepe, annak dísze és érzelmi világa nemrég hagyta el mindnyájunk otthonát, és mivel az elõzõ lapszámba Cirják Kinga értékes és érdekfeszítõ módon vezetett be minket a húsvéti hagyományok világába, annak jelentését és eszmei mondanivalóját magyarázta, így ezt én nem teszem. Lukács Róbert

A

rra viszont felhívom az olvasók figyelmét, hogy a fent említett cikkben megjelent hogy a mi községünkben nem található tojásíró, ki hagyományainkat felelevenítve taníthatna minket is e díszes szokásra. Cirják Kingával közösen folyatatva a tojásírók kutatását, nagy örömünkre szolgál megosztani minden kedves község-lakóval, hogy TALÁLTUNK tojásírót, ki nem kis tapasztalattal és tudással nagyon sok gyereknek és felnőttnek adja át értékes tudását. Az idei év tojásíró felfedezettje községünkben Salamon Éva, ki óriási türelemmel rendelkezik, – mely elengedhetetlen ezen tevékenység gyakorlásakor – valamint igen értékes ismerettel. Beszélgetésünkből kiderült, hogy idén közel 700 tojást írt már meg, és az év vége még mesze van.

Tehetségét nem rejti véka alá. Minden felhívásnak igyekszik eleget tenni, és tudása szerint próbálja átadni a gyerekeknek felnőtteknek eme hagyomány csínját-bínját. Igyekeztünk átfogó munkát végezni a tojásírók keresésében, ellenben ha kimaradt valaki, ezúton is elnézést kérünk, sajnos pár ember nem képes egy ekkora közösséget átfogni. Ezért tisztelettel kérjük az esetleg kimaradt személyeket, ha tudnak tojást írni, jelezzék szerkesztőségünkbe, bizonyára jövőben közös munkával értékes alkotásokat valósíthatunk meg. Na, de térjünk vissza a TeleHáz húsvéti foglakozására. Ennek az örvendetes felfedezésnek örömére szerveztük meg idén hagyományos tojásíró foglakozásunkat, melynek szakértő meghívottja volt Salamon Éva tojásíró, és természetesen nem

hiányoztak állandó segítőink sem Lukács Judit, Gagyi Andrea és Simon Eszter. Szakértőnk bevezette a gyerekeket a tojásírás változatos világába. Az érdeklődés meglepően nagy volt, és annak ellenére, hogy a tojásírással egy időben más tevékenység is elő volt készítve, annak nem volt nagy sikere. Mindenki igyekezett a kesicéket elkapni, hogy a családja részére szebbnél szebb tojásokat készítsen. Kicsik és nagyok vésték a népi motívumokat az előkészített tojásokra. Olyan gyerek is volt, ki a nagyszüleinek is készített áltata megírt tojáskát. A siker nem maradt el. Minden gyerek hibátlan tojásokat készített, mondhatni igazi tojásíró csemetékkel foglakoztunk. Bevallom, még mi is mint segítők izgatottan fogtuk kezünkbe a kesicét, és reszkető kezekkel húztuk azokat az egyszerűnek tűnő egyenes vonalakat. A foglakozás végéhez közeledve a húsvéti pályázat kisorsolására került sor. A beküldött munkákat 4 kategóriába soroltuk, ugyanis pályázatunkra jelenkezhettek óvodások, I., II., III., IV., V., és az VII. osztályosok is. Érkeztek is bőven a helyes megfejtések. A nagy létszám miatt minden korosztálynak 3 díjat sorsoltunk ki. Nagy volt az öröm és a feszültség. Mindenki izgatottan várta, hogy nyerjen. Akit nem húztunk ki, azok sem maradtak üres kézzel, ugyanis egy hatalmas doboz maci várta, hogy gazdára találjon, hazavigyék, és a Húsvétot kellemes környezetben tölthesse. Gondolom, mindenkinek sikerült boldog ünnepet teremtenünk. Igyekeztünk az idén is hagyományunkat ápolni, feleleveníteni és átadni. Ennek reményében szerveztük meg a második húsvéti foglalkozásunk. Bízzunk benne, hogy e foglalkozás hatására a jövőben több oktató lesz mint diák a faluban, és nem lesz ilyen fárasztó munka a tojásírók felkutatása.

12 /

MÚLTIDÉZÕ


„Isten adott, a kommunisták elvették” Addig, amíg egy politikai támogatás nélküli pártot alkottak, a kommunisták nem mertek kikezdeni a parasztsággal, de mihelyt kényelmesen befészkelõdtek az ország vezetõ pozícióiba, elkezdték a falusi világ gyengítéséért vívott „titkos harcot”. Elekes Dániel László

M

oszkva parancsára és mintájára Romániába is be kellett vezetni a kollektivizált mezőgazdaságot. Hogy ezt elérjék, először meg kellett törni a parasztok ellenállását, a köztudatból ki kellett törölni a magántulajdon fogalmát. Így 1947. december 31-én Gheorghe Gheorghiu-Dej, az akkori párttitkár és országfő, kihirdette „a kötelező kóták bevezetését, hogy biztosítsuk a városiak kenyerét”. Valójában a kommunisták próbálták legyengíteni a parasztságot azzal, hogy súlyos adókat fizettettek velük, így megtörve az ellenállásukat. Romániában a falu lakosságát öt csoportra osztották: a mezőgazdasági proletariátus, vagyis a föld nélküli parasztok, a szegény parasztok (akik kevesebb mint 5 hektár földdel rendelkeztek), közepes parasztok (akik 5 és 20 ha termőfölddel rendelkeztek), a gazdag parasztok, az úgynevezett kulákok, mert béreltek munkaerőt vagy mezőgazdasági eszközöket, és végül a földesurak, vagy ami maradt még belőlük az 1921-es és 1945-ös földosztás után. A kvóták mennyiségét a birtokolt földek arányában döntöttek el. A súlyos adók bevezetését mindenki másképp próbálta megmagyarázni, feldolgozni. „A második világháború után a népre egy elképzelhetetlen nehézség súlyosodott, mert az országnak nem volt ipara, ami volt azt is lerombolták, az országnak nem

volt más lehetősége, minden probléma a falura nehezedett” – mondta Nagy Endre. „Nem beszélve, hogy az ország kárpótlásokat kellett fizessen Szovjetuniónak például, és ez még nehezebbé tette a falusi lakosság életét, főleg a földművelőkét”. Még akkor is ha elfogadták mint egy szükséges rossz, mindenki remélte, hogy nem fog sokáig tartani. Függetlenül attól, hogy ki hogyan próbálta megmagyarázni, amikor a következményekről esett szó, mindenki egyet értett. „Annyira leszegényedtek azok a kulákok, hogy alig tudták ellátni magukat – emlékezett Czirják József. Alig volt mit egyenek, mert mindent be kellet adjanak. És a legtöbb ártatlan volt. Nem ártottak senkinek. Csak annyit, hogy dolgoztak. Sokat dolgoztak”. „Teljesen kihasználtak minket – mondta Nagy Tékla is. Olyan kvótákat kellett fizetnünk mindenből, hogy alig maradt nekünk a túlélésre”. A kvóta rendszer hihetetlen adókat rótt a parasztokra. A búza és a rozs esetében elérhették a 980 kg-ot hektáronként azok a parasztok számára, akik több mint 50 hektár földdel rendelkeztek. Legalábbis ez volt a törvény, de a gyakorlatban sokszor meghaladták az előírt mennyiséget. Sőt, mi több, legtöbbször nem csak abból fizettek kvótákat, amit termeltek, de még más termésből is: hús, tojás, gyapjú stb. „1950-től 1959-ig volt a kvóta rendszer – emlékezett Szőcs Gazdi Péter. Amikor dolgoz-

tunk mint a bolondok és nem volt semmink. Én 10 hektárról adtam szénát, tehénhúst, disznó húst, tejet... Persze a termésből is”. „Anyósoméknak 8000 és nekünk 6000 liter tejet kellett leadnunk. Hát még a Marosból sem tudtunk volna ennyit kiszedni” tette hozzá Nagy Tékla. Nem mindenki volt ilyen nehéz helyzetben. Minél kisebb volt a vagyon, annál kisebbek voltak az adók is. Akinek egy hektárnál kevesebb volt, azok mentesítve voltak a kvóta fizetése alól. Ilyen volt Czirják József esete is: „Nekünk nem volt nagy kvótánk, mert nem volt nagy területünk. Nem kellett sokat leadnunk”. Falunk lakosai próbáltak boldogulni, ahogy csak tudtak. Eladták egy részét annak, amit termeltek vagy akár személyes tárgyakat, hogy megvásárolják a kvóták lefizetésére szükséges terméseket. „Muszáj volt megvenni pénzzel, azt a húst le kellett adni” (Czirják József). „Emlékszem, hogy Újfaluban is voltak emberek, akik rákényszerültek erre. Amit termeltek nem volt elég, hogy kifizessék az adókat, ezért más tájakra mentek, hogy megvásárolják a különbséget” (Nagy Endre). Mások egyszerűen kevesebb területet vallottak be, csak kisebb legyen a fizetendő kvóta. Mindenki mellőzte a földjeit, nem vallotta be az egész területet, bármit megtett, hogy kevesebb hektárja legyen papíron. Vagy egyszerűen próbáltak lopni a saját termésükből. Szőcs Gazdi Péter: „Persze a termésből, amikor arattunk, próbáltunk lopni belőle, és ha sikerült, jó volt, ha nem...” Már az a tény, hogy a parasztoknak kvótákat kellett adniuk olyan ter-


mésekből is, amiről még nem is hallottak, bizonyította, hogy ezeknek csak egy céljuk volt: a parasztok leszegényítése. Erre az emberek is elég hamar rájöttek. „A lakosságot rákényszerítették olyan ipari nővények termelésére, ami azelőtt ismeretlenek voltak ezen a tájon. Sokszor nem az ország érdekeit követték ezek az emberek, a kommunisták, hanem az egyetlen céljuk az volt, hogy egészen elpusztítsák a gazdag parasztokat” (Nagy Endre). A kvótára szánt terméseket csak Gyergyóban lehetett leadni. A szállításról is maguk a termelők kellett gondoskodjanak. Gyergyóig szarvasmarha vontatta szekerekkel vitték. „A saját szekerünkkel, gyorsan helyszínre kellett vinni, Gyergyóba. Ahogy kiástuk a pityókát, vagy akármilyen más termést, el kellett vinni” (Czirják József). 1957-ben beszüntetik a kötelező kvóta rendszert a

MÚLTIDÉZÕ

különböző növényterméseknél és a tej esetében. Viszont továbbra is érvényben maradnak a hús kvóták azok számára, akik több mint egy hektár termőfölddel rendelkeztek. Például ha a terület meghaladta a tíz hektárt, a kvóta elérhette a 256 kg szarvasmarha húst és 77 kg disznóhúst. Az újdonság abból állt, hogy most már pénzt kaptak cserében a parasztok, még akkor, is ha inkább egy szimbolikus összegről volt szó. „Tudom, hogy megtöltöttünk egy nagy szekeret úgy, hogy recsegtek a kerekek, és kaptunk rá 100 lejt” mondta Nagy Tékla. „Fizették, de úgy ne, hogy ne mondjuk, hogy nem fizették. De ha béreltünk egy szekeret, hát az még el se vitte volna azért a pénzért”. „'56 után következett egy úgymond könnyebb időszak. A kvóta- rendszer, a kötelező adók rendszere véget ért, ezt felváltotta egy szerződés alapú vásárlási rendszer.

/ 13

Ez azt jelentette, hogy a termést már nem vitték el ingyen, hanem fizettettek rá. Annyit fizettek, hogy az előző időszakhoz képest a falu lakossága fel tudott lélegezni” (Nagy Endre) Tehát a kvóta-rendszer elérte mindenütt, és nem csak nálunk, a célját, vagyis a parasztok leszegényítését. Olyan helyzetbe hozták a falu lakóit – legalábbis azt hitték a kommunisták, – ahonnan könnyebben bevezethették a kollektivizálást a parasztok ellenállása nélkül. A kötelező adók rendszere olyan kétségbeesett helyzetbe hozta a parasztot, hogy szívesebben odaadta a földjét, csak szabaduljon meg a nehéz kvótáktól. Viszont a kommunisták nagyon elszámolták magukat, és egyáltalán nem értették meg a földművelő gondolkodását, aki makacsul ellenállni fog a kollektivizálási folyamatnak, ahogyan látni fogjuk a következő számban.

Fedett jégcsarnok Gyergyószentmiklóson Gheorghe Gheorghiu-Dej város – ahol öröm élni E havi számunkban a kommunizmus évtizedeire tekintünk vissza korabeli sajtóorgánumok segítségével. A szocializmus évtizedeiben az erõltetett iparosítás következtében számos falu és város hagyományos építészeti öröksége jutott az enyészet sorsára, gombamód nõttek ki a földbõl a jellegtelen, egy kaptafára húzott tömbházak és a szocreál építészet egyéb remekei. Ifj. Sólyom István

S

őt, a tervgazdaság időszakában egyenesen városokat is építettek. Jó példa erre Gheorghe GheorghiuDej város, mai nevén Onesti, amelyet nyolc év alatt építettek fel. Ezen a héten egy tizenéves szemével

mutatjuk be a várost, aki nem győz csodálkozni a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és állam legújabb megvalósításán. Sok érdekesség kiderül a beszámolóból, többek közt annyira szépen ír a szerző a vívmányokról, az életkörülményekről, a lehetőségekről és a

polgármester kedvességéről, hogy ember legyen a talpán, akiben nem támad fel a nosztalgia a letűnt világ iránt, ahol minden csupa öröm és boldogság volt, és a tudományos előadásokon is a lurkók a Scînteiat olvasták. Aztán hírt adunk a gyergyószentmiklósi műjégpálya megnyitásáról. Az összeállításból kiderül, hogy a jég szükséges, de nem elégséges feltétele a jégkorongnak; különben is a gyergyói jégkorong romantikus szakasza a fedett csarnok átadásával lezárult, a komoly szakmai munkának érkezett el az ideje. Folytatás a 14. oldalon »

14 /

MÚLTIDÉZÕ

» Folytatás a 13. oldalról

IFJÚMUNKÁS, A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA, alapítási év 1922., IV. sor., XVII. 1973. január 4., ára 30 bani HÚSZÉVES VÁROS TIZENÉVES SZEMMEL „Egyetlen útravalóval láttak el: ne fedezzem fel a vegyipar alapvető folyamatát, mármint azt, hogy a kombinát egyik végén befolyik a földgáz, a sóoldat és a kőolaj, s a másik végén zsákolják a műanyagport. Bár egy újszülött számára minden új – ezt már sokan felfedezték előttem. A várost azonban, a húszéves várost, Gheorghe GheorghiuDej municípiumot viszont felfedezhetem, még ha sokadik is ez a felfedezés. S az alkalom – a város alapításának 20. évfordulóját ünnepelte – egyenesen csábított arra, hogy a Trotus szálló magasából tekintsem át a környéket, kószáljak a parkokban, barangoljam be a művelődési palota zugait és sétáljak a neonfényes sugárúton.


milyen lehet egy húszéves város, egy serdülő város, ahogy magukat nevezik, amelynek legöregebb itt született fiai velem egyidősek. És hogy érezhetik itt magukat a velem egykorúak. Az volt az érzésem, hogy kevés a gyermek, a serdülő. Aztán ámulattal hallottam, hogy a a születési arány az országos átlag fölött van, tehát van gyermek bőven. És felfedeztem őket – a két mozi előcsarnokában, a tömbházak közötti kis sportpályákon, a korcsolyapályán, a tornatermekben. Sehol sem voltak sokan, mert annyi a szabadtéri ping-pong asztal és kosárlabda-pálya, a tornaterem, hogy sehol sem kell tülekedniük, sorukra várniuk. A tornacsarnok különben egyedülálló az országban, a tornalíceum használja. És a válogatott keret. De hát a kettő lassan azonos lesz, az ország legjobb tornászai innen kerülnek ki. Már Münchent is megjárták, a jövő pedig teljesen az övék.

mestere már évek óta nemcsak személyesen fogadja a városba kinevezett mérnököket, vegyészeket, tanárokat, nemcsak egy pohár pezsgőt koccint az egészségükre, hanem mindegyiknek át is adja a lakása kulcsát. Ez már kész szocializmus, mondogatják. Hát az, ahogyan maga a város is: a lakótelep kilométerekre fekszik az iparteleptől, a gyáróriások füstje nem csap be, az uralkodó szél ellenkező irányú. Új város Gheorghe Gheorghi-Dej municípium, építészetileg mégsem egyhangú. Húsz év valamennyi irányzata kiolvasható a különböző lakónegyedekből. Az első blokkokat még álkapukkal, márványportálokkal díszítették. Azután következtek a kaszárnyaépületek, majd a csinosabb erkélyes házak, s most a pengeblokkokon a sor. Leginkább az új épületeket csodáltam meg, a lakosok a régebbieket dicsérik, külsőre jellegtelenek, de tágasabb lakások.

A Vegyipari Kombinátban – aznap kezdte meg az 1973-as termelését, amikor végigkalauzoltak benne – óriásszerkezetek, precíziós műszerek, gépek, csarnoknyi elektromágneses tér (zsebemben táncolt az aprópénz), szerelvénynyi tartályok – és ember csak mutatóban. A sci-fi irodalomból ilyennek –csak egy kicsit tisztábbnak- képzeltem a korszerű gyárat. Aztán mini-szerkezetek, precíziós műszerek, gépek, apró tartályok – a vegyipari iskolaközpont laboratóriumában. Ugyanaz, mint maga a kombinát, csak laboratóriumi méretekben. És ember itt sincs – a szakiskola, szaklíceum diákjai, az almérnöki hallgatói éppúgy vakációznak, mint én. És más tájakon fedezik fel a csodákat, úgy, mint én itt.

A város vezetőségéről annyi jót hallottam, hogy valamennyinek a felsorolása nem férne ide. Valerian Ghinet polgármester rendszeresen tanácskozik a gyermekekkel, kifaggatja őket igényeik felől. Így született meg a gyermekváros, s benne az óriáskerék, amilyen tudtommal csak Bukarestben van még egy. Így alakultak meg a különböző körök. A Minitechnicus aranyérmeseivel nem találkozhattam, de láttam a Ion Diaconescu képzőművészeti köt kiállítását. Minca Gabriella 22 ország gyermeke közül nyerte az idei UNICEF nagydíjat, és Párizs városi tanácsának lesz egy hónapra vendége. A 14 éves Luka Ferenc egy tárlatra való érett festménnyel mutatkozott be, Pirvu Ioan mintha a középkori kolostorok névtelen festőinek a kromatikáját folytatná.

Beültem egy tudományos ülésszakra. S bár közben a Scinteia évkönyvet lapozgattam, a sok komoly szóba hamar belefáradtam, néhány adat megütötte a fülemet: minden 32 lakosra jut egy főiskolai végzettségű, az emberek egyharmada továbbtanul, az átlagéletkor 27 év, a város 1972-es ipari termelése 5,6 milliárd lej értékű volt (az ország ipari termelésének 1,3 százaléka). 1952-1960 a nagy építkezések, 19611969 a nagy indulás, 1970-1972 a nagy termelés évei voltak a város történetében. 1975-ig a város ipari termelése megkétszereződik, 1980ig pedig megnégyszereződik. Lehet, hogy ennél fontosabb adatok elkerülték a figyelmemet. Egy jövendő vegyész biztosan másra figyel fel, engem, a matematika szerelmesét a számok, az arányok érdekelte, még ha nincs is összehasonlítási alapom hozzá.

Itt lehet vegyészetet tanulni. És van kitől. A városnak 520 mérnöke van. Leginkább az érdekelt, hogy

S a város gondoskodása kiterjed az életbelépő fiatal értelmiségiekre is. Mesélték, hogy a város polgár-

Örömmel csodálkoztam rá a hosszúnevű város szépségeire, a Trotus szállóra, amelyért a tervező


állami díjat kapott, amelynek tömbjét, mintha fába faragták volna, az emeletes, tágas, levegős (és nem zsúfolt) nagyáruházra. Ha vegyésznek készülnék, ez lenne álmaim városa.” ELŐRE, A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK LAPJA, 1982., XXXVI. évfolyam, 10657.sz., március 2., kedd A HOKIHOZ NEM CSAK JÉG KELL „A Maros szálló éttermében felszolgáló fiatalasszony elnézést kér: ma korábban vált. Hoki mérkőzés lesz a városban – mondja – s megígértem lányaimnak, hogy megnézzük az új jégcsarnokot. Gyergyóban ma ez a sláger. Még csak érdeklődnie sem kell az idegennek: a jövő-menő hokiruháshokibotos fiatalok jelzik az utat a jégcsarnok felé. (…) Most délelőtt a serdülők országos bajnoksága zajlik, délután edzések, barátságos mérkőzések tarkítják a programot. A jégpálya, szinte észrevétlenül a gyergyóiak mindennapjainak tartozékává vált. Igaz, korábban éveken át beszéltek róla, harcoltak érte. De hát megérte – állítják, s büszkén hozzáteszik: a miénk az országban a legszebb. Kívülről a süllyesztett, boltíves csarnok nem tűnik építészeti remekműnek, de igaz, ami igaz, belülről egészen más. Az oldalfalakat borító falburkolaton, a fehérre és zöldre festett székek rendezett sorain, az ízlésesen elhelyezett reklámokon, hirdetéseken szívesen megpihen a tekintet. Szabó Balázs pályafelelős számos érdekes adattal szolgál. A tetőszerkezet kísérleti terv alapján készült. A 46 méteres nyílást hajlított préselt falemezzel fedték be. szigetelését ún. nedvszívó préselt üvegvattaréteg (szilán) biztosítja, fölötte helyezkedik el az azbeszt hullámlemez. A lelátókon ezerötszáz ülőhely van, de kétszer ennyien is kényelmesen elférnek. A csarnok kellékei az

MÚLTIDÉZÕ

öt játékosöltöző, a két bírói szoba, az orvosi rendelő, a javítóműhely, a rádiósítási központ, a sajtóiroda. Csak egy korszerű jégkarbantartó gép, a rolba hiányzik, hogy teljes legyen a leltár. Idővel ez is meglesz, addig is beérik egy egyszerűbb géppel. (…) Az egyik játékosöltözőben Basilides Csabával, a Kercsó-testvérekkel (ők foglalkoznak jelenleg a város hokisportjával az Avintul és az Iskolás sportklub keretében) a gyergyói jégkorongról – az ország negyedik fedett műjégpályájáról – a jelenről, de még inkább a jövőről folyik a beszélgetés. Mindhárman tele vannak lelkesedéssel, tervekkel. Vége a csíkszeredai kirándulásoknak, az éjjel 11 óra után elkezdett edzéseknek, más szóval a kínlódásoknak, ahogy egyikük megfogalmazta, a gyergyói hokisok éveken át tartó ingázását. Basilides Csaba egyértelműen fogalmaz: Ezzel a létesítménnyel a román jégkorongsport lett gazdagabb, a hazai hokisport nyert vele. Mi ezt a szempontot tartjuk szem előtt, amikor meggyőződéssel állítjuk: néhány év alatt Gyergyó és környéke az ország egyik legerősebb jégkorong központjává növi ki magát. Távol áll tőlünk a helytelenül értelmezett rivalizálás gondolata. Mi elsősorban dolgozni akarunk, azt szeretnők, hogy kizárólagosan a végzett munka minősége és eredménye alapján értékeljenek bennünket. Basilides Csaba egyelőre a bajnokság utolsó menetére készül, nem adta fel az első értékcsoportban maradás gondolatát. Csapatával, az Avintullal keményen készül a döntő felvonásra… Kercsó Árpád reménységcsapata, az ISK zömében csomafalviakból álló serdülő gárdája a 16 éven aluliak bajnokságában máris két szenzációs győzelemmel hívta fel magára a figyelmet. Előbb a csíkszeredaiakat, majd a listavezető galaciakat győzte le imponáló módon.

/ 15

Meg is jegyezték többen: ezek az ifik a felnőtteknél sokkal tetszetősebben játszanak! Nos, a gyergyói jégkorong elsősorban ezekre a fiatalokra, a holnap nemzedékére épít. A Gyergyó-medence minden községében két iskolás hokicsapat is tevékenykedik, hat községnek – Csomafalva, Remete, Alfalu, Újfalu, Szárhegy, Ditró – kivilágított, lelátóval ellátott, természetes jégpályája van. Az itt dolgozó testnevelő tanárok lelkes munkája nyomán rendszeres hokiélet alakult ki, számos helybéli iskolás, falusi gyerek hokizik ma Csíkszeredában és az ország más, műjégpályával rendelkező városában. Az itt zajló tevékenységre jellemző, hogy eddig mind a hat alkalommal a Gyergyó-medence csapatai nyerték az Előre Kupát. Mi ezeknek a falvaknak a fiataljaira számítunk, tőlük várjuk a minőségi ugrást, a színvonal emelkedést, mondja Kercsó Árpád, aki mint edző, a csomafalviak csapatával eddig négy alkalommal hódította el az Előre Kupát. (…) A Gyergyói Avintul – Sepsiszentgyörgyi Metalul IMASA barátságos mérkőzésre szinte teljesen megtelt a csarnok. Nálunk az ifi találkozóknak is sok nézője van, a nagycsapat mérkőzéseit rendszeresen teltház szurkolja végig, jegyzi meg Kercsó Csaba. Hangzik is a buzdítás, a bíztatás a lelátókon. Csak hát éppen nem megy a játék a hazaiaknak. Pedig délben a gyergyói játékosok még tízgólos sikerben reménykedtek: 7-1-re nyert az IMASA. A hokihoz nem csak jég kell, mondja 5-0 után a palánk mellett álló Kercsó Árpád. Akaratlanul is az igazságra hibázott. A jégpálya felépítésével nem oldódtak és nem oldódnak meg egyszerre a gondok. A pillanatnyi lelkesedést a tervszerű és szakszerű munkának kell felváltania. A gyergyói hoki romantikus korszaka lejárt, a minőségi ugráshoz korszerű edzésmódszerekre, felkészült szakember gárdára lesz szükség.

16 /

MÚLTIDÉZÕ


Második világháborús újfalviak Elekes Józsa János, tizedes, középbirtokos Újfaluban született 1889-ben. 1914. augusztus elsején vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1918. augusztus 8-tól kétszeri megszakítással az orosz és egy ízben a román harctereken küzdött. Halics, Stanislau, Dunajó, Luek, Sósmező és Leánykamező mellett harcolt. Kétszer sebesült, majd 1918 augusztusában felmentést nyert. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt.

Ferenczy József, gyalogos, kisbirtokos, közbirtokossági elnök Újfaluban született 1876-ban. 1914. augusztus elsején vonult be a 82. közös gyalogezredhez. A világháború alatt a pékeknél teljesített szolgálatot. Az összeomlás után szerelt le, kitüntetése: Károly csapatkereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Őrmester testvére, Márton 1915. március 15-én halt hősi halált.

Elekes Sándor, õrmester, gazdálkodó Tekerőpatakon született 1875-ben. Tényleges katonai szolgálatra 1896ban vonult be a 82. közös gyalogezredhez, ahol három évig szolgált. A világháború kitörése után a mozgósításkor a 24. népfelkelő gyalogezredhez vonult be. 1914. augusztus 26-tól egyszeri megszakítással az orosz harcszíntéren küzdött; Halicsnál, Rohatynnál harcolt. Egyszer sebesült, majd 1918. június 20-án szerelték le. Édesapja Sándor részt vett a

szabadságharcban. Sógora, Fülöp István 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt.

György József, honvéd, kisbirtokos Kilyénfalván született 1876-ban. Tényleges katonai szolgálatra 1898ban vonult be a 24. honvéd gyalog-

ezredhez, ahol 1900-ig szolgált. 1914. július 28-án a 22. honvéd gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztusában a tábori ezreddel az orosz harcszíntérre vonult. 1915. május 26-án súlyosan megsebesült. 1917 júliusában 60 százalékos hadirokkantként szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére Ferenc, az orosz fronton hősi halált halt.


/ 17

GYERMEKSAROK

A tavasz Tavasz, tavasz, gyere már! Gyere már, gyere már! A kiskutya téged vár, A ló is nyerítezik jobbra-balra, Tavasz, tavasz, egyre csak azt hajtja! Alig visszatérj, ne késsél!

Todor Zsolt

Tódor Bernadett II. oszt.

Találós kérdések 1. Melyik ló Arisztid barátja? (Tasziló) 2. Melyik ló való meneteléshez? (az induló) 3. Melyik ló diák? (a tanuló) 4. Melyik ló kopíroz? (a másoló) 5. Melyik ló ellensége egymásnak? (a rabló és a poroszló) 6. Melyik ló szórja a pénzt? (a pazarló) 7. Melyik ló takarékos? (a sporló) 8. Melyik ló újító? (a feltaláló) 9. Melyik ló recseg? (a padló) 10. Melyik ló simít? (a vasaló) 11. Melyik ló eszik mohón? (a faló) 12. Melyik ló muzsikál? (a cselló) 13. Melyik ló kredaenc? (a tálaló) 14. Melyik ló előleg? (a foglaló) 15. Melyik ló beszédes? (a felszólaló) 16. Melyik ló kövérít? (a hízlaló) 17. Melyik ló gyalogol? (a talpaló) 18. Melyik ló gazember? (a csaló, az áruló) 19. Melyik ló őröl? (a daráló) 20. Melyik ló repül? (a holló) 21. Melyik lón nehéz mezítláb járni? (a tarlón) 22. Melyik lónak nincs sörénye? (a tarlónak) 23. Melyik ló rágja a kendert? (a tiló) 24. Melyik ló nem eszi a szénát? (a vasaló) 25. Melyik lónak nincs vére? (a vasalónak) 26. Melyik ló jár az asztalon? (a vasaló) 27. Melyik ló bírja a parazsat? (a vasaló) 28. Melyik tó nyílik? (az ajtó) 29. Melyik ló leng? (a zászló) 30. Melyik ló nem bánja, ha kilógatják a torony ablakából? (a zászló) 31. Melyik ló nyeli el a legtöbb szalmát? (az istálló) 32. Melyik ló a legnagyobb a világon? (az istálló) 33. Melyik lóban lakik a ló? (az istállóban) 34. Melyik ló nem mozog? (az istálló) 35. Melyik ló vág posztót, vásznat? (az olló) 36. Melyik lóval nem lehet szántani? (az ollóval) 37. Melyik ló lóg a szegen? (az olló) 40. Melyik ló melegít? (a kandalló) Gyûjtötte: Fodor Annamária

Tavasz Tavasz, tavasz, itt vagy már, Felsütött a napsugár. A sok madár vígan repül, Az időjárás éppen derül. Kakukk, fürj és cinege, Mind szállnak és röpködnek. Várják a szép, új tavaszt, Hogy családot alapítsanak. Medve, maci, gondolkozik, Kibújjon vagy szundikáljon. A kis nyuszi vígan ugrik, A szép tavaszban reménykedik. Molnár Anett IV. oszt.

Ébred a világ Tavaszi szellő simogatja arcod, Lágy suhanása érzed, hogy áthatott. Átjárja lelked a tavasz varázsa, Ébredést parancsol, ez a kívánsága. Megszólal az erdő, elindul az élet, Sürgős dolga van most minden teremtménynek. Tüstént szorgoskodni, serényledni szépen, Majd nyugodtan pihenni a következő télen. Megtelik élettel az egész nagy világ, Tavaszi fénysugár mindenhová bocsájt Egy kis boldogságot, egy kis szeretetet, Megtölti meleggel a fagyos szíveket. Kovács Beáta VIII. oszt.

18 /

MEZÕGAZDASÁG


Legeltetési szabályzat E havi számunkban ismételten közöljük a legeltetési szabályzatot, amelynek betartására kérünk minden községlakót. 1. CIKK. A Gyergyóújfalu községhez tartozó területeken a legeltetés a jelen szabályzat előírásainak betartásával történhet, függetlenül a terület tulajdonjogától. 2. CIKK. A legeltetési jog igénylésének szabályai: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre az igénylő a polgármesteri hivatalnál kell jelentkezzen a következő iratokkal: a) kérés, amelyben jelzi az igényét, és kijelöli a legelőt b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora c) az állatfajok és állatlétszám táblázata 2. A magántulajdonban lévő legelőkre vagy mezőgazdasági területekre (kaszálók, parlagföldek) szükséges a tulajdonos írott jóváhagyása, melyet a polgármesteri hivatalnál iktattak. 3. CIKK. A legeltetési jog elnyerésének feltételei: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre: a) a polgármesteri hivatal által kiadott szerződés a legelőről b) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan, ahová iktatva vannak az állatok c) a főgazda, gazdák és a pásztor közötti megállapodás/szerződés

egység meghatározása az Európai Unió által megszabott értékeknek megfelelően történik: – bika, tehén és két évnél idősebb szarvasmarhák – 1,0 – 6 hónapnál idősebb lovak – 1,0 – 6 hónap – 2 év közötti szarvasmarhák – 0,6 – 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha – 0,4 – juhok – 0,15 – kecskék – 0,15 A fenti értékeket, állatfejenként be kell szorozni az állatok számával és a kapott értéket el kell osztani az adott terület nagyságával (hektár). Pl: 1) 10 juh x 0,15 = 1,5 vagyis 10 juh = 1,5 ha, 10 ha = 10 két évnél idősebb szarvasmarha, vagy 17 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vagy 67 juh, kecske. A magántulajdonban lévő legelőkre a tulajdonosok vagy a főgazda kell igazolja, hogy elegendő terület áll rendelkezésükre. 2. A legeltetés szervezése – A legeltetés megkezdése függ a növényzet fejlődésétől, a növények magassága 10-15 cm kell legyen, tilos túl nedves talajon kezdeni a legeltetést, ugyanis később csökken a takarmány mennyiség. Ősszel a legeltetést egy hónappal a fagyok beállta előtt be kell fejezni.

4. CIKK. A legeltetés megszervezésének feltételei:

3. A főgazda és a pásztorok kötelezettségei a) az állatokkal foglalkozó személyek egészségesek kell legyenek – orvosi bizonylat b) tartsák be a növénytermesztési és állattenyésztési szabályokat, és végezzék el rendszeresen a kosárfordítást c) vigyázzanak az állatok egészségügyi állapotára, és ha a helyzet megköveteli intézkedjenek d) a pásztorkutyákat kötelező beoltani veszettség ellen e) tartsák be a kutyalétszámot: 3 kutya – 100 szarvasmarha 8 kutya – 500 juh, kecske f) tartsák napirenden az állatok és tulajdonosok nyilvántartását g) a legelőre engedett állatok benne kell legyenek a mezőgazdasági nyilvántartóban, a jelenlegi jogszabályok szerint h) kötelező hogy, az idegenből hozott állatoknak érvényes állategészségügyi igazolásuk legyen i) az állatokat csak egészségesen és féregtelenítve szabad elfogadni a legelőre

1. Az állatlétszám megállapítása – A legelők racionális használata érdekében szabályozni kell az állatok létszámát,melyek az adott területeken legelhetnek, mely 1 nagy állat egység/ha. A nagy állat

5. CIKK. Legeltetési szabályok a) a legeltetés csak szervezetten történhet b) a legeltetés csak az előjegyzett területeken történhet, magántulajdonban lévő területeken csak a tulajdonos

2. A magántulajdonban lévő legelőkre: a) a terület tulajdonosok névsora és az iktatott jóváhagyások b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora c) az állatfajok és állatlétszám táblázata d) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan ahová iktatva vannak az állatok


MEZÕGAZDASÁG

/ 19

ség a főgazdákat és a pásztorokat terheli a jelenlegi büntetőjogi szabályok szerint d) a nyílt tűz használata csak a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően történhet 2. Erdészeti szabályok a) tilos a fák levágása a legelőkön b) kötelező a nyaklók használata pásztorkutyáknál c) kötelező a veszettség elleni oltás a pásztorkutyáknál 3. Munkavédelmi szabályok a) kötelező betartani az általános munkavédelmi előírásokat b) tilos műtrágyás zsákok használata eső elleni védekezésben c) tilos viharos időben egyedülálló fa alá menekülni 4. Állategészségügyi szabályok a) a megelőző védőoltásokat az egész állomány kell kapja b) a kezeléseknél a személyzet köteles segíteni c) a beteg állatokat el kell különíteni d) minden betegséget jelenteni kell a szakembernek

beleegyezésével lehet, melyet a helyi polgármesteri hivatalnál iktattak c) tilos az egyedi legeltetés vagy a nem engedélyezett legeltetés, függetlenül a terület tulajdonjogától d) tilos a magánkaszálókon és a folyóvíz medrekben legeltetni e) a magántulajdonban lévő mezőgazdasági területeken (kaszálók, parlagföldek) a legeltetést csak a terület bekerítése után lehet megkezdeni f) a község területén a legeltetés április 24 – október 25 között engedélyezett. Ezen időpontok változhatnak az időjárástól függően, 5 nappal a változás előtt hivatalosan értesítik az érintetteket g) a legeltetés szigorúan tilos az f pontnál megszabott időponton kívül h) tilos a nem engedélyezett apaállatok használata legelőkön

5. Környezetvédelmi előírások a) tilos a vízlelő helyek szennyezése és kötelező ezeknek a karbantartása b) tilos a növényzet károsítása a legelő túlterhelésével c) tilos a legeltetés és irtás a fiatal erdőkben d) tilos a gyújtogatás 6. Ellenőrzési szabályok a) a pásztorok kötelesek a nyilvántartást az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek átadni b) a pásztorok kötelesek az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek segíteni a helyzet felmérésében c) kötelező ismerni és betartani jelen szabályzat előírásait 7. CIKK. Büntetés és bírságolás 1. Azon állatok tulajdonosai, melyeket nem engedélyezett helyen találnak, kötelesek kifizetni az előidézett kárt és a 300 és 1000 lej közötti értékű büntetést 2. A jelenlegi szabályzat előírásainak be nem tartása kihágásnak minősül és 1000-3000 lej közötti büntetéssel jár.

6. CIKK. 1. Tűzoltási szabályok a) a főgazda és a pásztorok kötelesek betartani a tűzvédelmi előírásokat és biztosítani a tűzoltási eszközöket b) a tűzvédelmi előírások betartása kötelező függetlenül a legelő tulajdonjogától c) mulasztásból származó tűzkárok esetében a felelős-

3. A jelenlegi szabályzat előírásainak megfelelő kihágások megállapítása a polgármester, alpolgármester, a helyi tanács mezőgazdasági komisszió elnöke és a helyi rendőrség hatáskörébe tart. 8. CIKK. A jelenlegi szabályzat érvényes minden állatra, amelyik a gyergyóújfalvi területeken legel.

20 /

ÉP TESTBEN...


Baranta – magyar hagyomány Ebben a lapszámban a barantát, az õsi magyar harcmûvészeti irányzatot szeretném az olvasóinkkal ismertetni. Hogy miért épp a barantát? Talán emlékeznek Önök is, hogy a nyáron, az újfalvi búcsú alkalmával is volt egy ilyen bemutató, és bizony Gyergyóújfaluból több gyerek is gyakorolta, gyakorolja e harci technikát. Czirják Kinga

A

z interneten böngészve e téma iránt egy érdekes idézetre bukkantam, amit szeretnék önökkel is megosztani: „Hogy ki is a barantázó, arról a hozzáértők a következőket írják: „Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A Baranta harcművészet.” A Baranta szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harcra, hadjáratra való felkészülés, törvényesen alkalmazható erőszak, ill. az erőszak alkalmazása. A kunoknál zsákmányszerző utat jelent. A környező szláv nyelvű országokban állatok elhajtását, zsákmányolást jelenthet. A kirgizeknél gyorsan közlekedő lovas csa-

patot, a kazakoknál az erőszak jogos alkalmazását, egyes kaukázusi népeknél a fegyveres gyakorlatok helyszínét, a legkorábbi írott források szerint pedig a Nap harcosait jelenti. A Baranta a magyar történelem kezdeti időszakaiban élő azon szabad jogállású tagjaitól származik (fejérek), akiknek kiváltsága és egyben kötelezettsége volt a hadakozás. A hadi hivatást mesteri módon elsajátító, sajátos kiképzési rendszert és taktikai elveket alkalmazó harcos réteg az előzménye a magyar történelemben évszázadokig fennmaradó harcoló /nemesi/ rendeknek, csoportoknak. A Baranta a magyar harci testkultúra megmaradt és megőrzött elemeinek rendszerbe foglalását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Jelenleg közel ezer tradicionális technikai megoldás alkotja a Baranta alapvázát. A különböző fogások, eljárások mintegy 60 %-a más harcművészetekben nem fordul elő, vagy feledésbe

Megkezdõdött a tavaszi minifoci bajnokság Az idei SEKLERS kupára összesen 9 csapat nevezett be, melyek két csoportra vannak osztva. Az „ A” csoportba tartoznak: a Seklers, az Utolsók, a Carrion csapatok Újfaluból valamint a Súgó Tekerőpatakról, a „B” csoportba a Rangers, a Silvers, a Fenyő, a Csontdarálók és az alfalvi AFE csapata tartozik. A bajnokság május végéig, azaz 29-ig tart, mivel minden csapat mindenkivel játszik, csoporton belül pedig visszavágó is lesz. A benevezési díj 100 lejbe került, melyből a szervező Seklers csapat beszerzi az érmeket , kupákat és különdíjakat, valamint vizet és további költségeket fedez. A focirajongók szerda kivételével minden este 6,30-tól 7,30-ig megtekinthetik az újfalvi Elekes Vencel iskola udvarán a mérkőzéseket, és szurkolhatnak kedvenc csapataiknak. Czirják Kinga

merült. A Barantát ezen elemek léte, sokrétűsége, a történeti magyar gondolkodásmódból származtatott életfilozófiája teszi igazán izgalmas, egyedülálló szellemi és fizikai alkotássá. A Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat. Jelentős szerep jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkíták, hunok, avarok, türkök, onugorok, kazakok) harci és kiképzési kultúrájának is. A Baranta (Böllön) mozgásanyagának visszafejlesztésében nagy szerepet játszottak az idegen (elsősorban Habsburg) uralkodók birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást tiltó vagy korlátozó törvényei. A mozgáskultúra nagy része így csupán harci táncokban, a pásztor életmódban, vívókönyvekben és művészeti ábrázolásokon maradt meg. Gyergyószentmiklóson Székely Csaba és Bara István oktatja két csoportban az érdeklődőket. Az edzések során több típusú fegyvert használnak: botot, ostort, íjat, kardot, lándzsát és birkóznak is. Fontos, hogy a gyerekek megtanulják uralni a fegyvereket, és megtanuljanak vigyázni magukra és egymásra, például egyszerű forma-gyakorlatokkal, mint a bukfencezés, birkózás. A baranta nem csak harc, hanem egy életforma is, hisz a közösségen belül történelmet és verseket is tanulnak, gyakorolják a népi hagyományokat is. Minden évben szerveznek baranta tábort, tavaly a Gyergyószentmiklósi Baranta Sportegyesület szervezett egy egynapos bajnokságot, melynek gyergyóújfalvi résztvevői is voltak. Baranta csapatokkal nem csak Székelyföldön, hanem Erdély különböző területein, Kalotaszegen, Magyarországon, Felvidéken, Kárpátalján is találkozunk.


/ 21

TARKABARKA – MAGAZIN

Méregtelenítõ böjt A böjtölés – amit egyfajta diétának is felfoghatunk – kifejezetten jót tesz a szervezetnek. Tisztít, salaktalanít, serkenti a felgyûlt méreganyagok távozását, fokozva ezzel fizikai – szellemi teljesítõképességünket. Szépíti bõrünk, üdíti lelkünk – fitté, fiatalossá tesz. Fekete Ildikó

A

megszokott élvezetekről való önkéntes lemondás, a bizonyos időszakokhoz kötött testi-szellemi megtisztulás, a böjt az emberiség egyik legősibb tradíciója. A keresz-

tény vallásban bizonyos élelmiszerek kerülését, akár az étkezésről való teljes lemondást jelentheti, amellyel a hívők a szenttel való találkozásra készülnek fel. A böjtölésnek szigorú szabályai vannak. Ebben az időszakban tiltott

az állati eredetű ételek - a hús, a tejtermékek, a tojás - fogyasztása. Ami megengedett: a gabonafélék, gyümölcsök, egyes főtt ételek, kásák és levesek. Az ünnep előtti utolsó napokban már csak nyers, mindenféle zsiradékot nélkülöző táplálékot fogyaszthatnak a hívek. Vannak, akik az ünnep előtti utolsó napokban egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot. Az advent egyébként – nem úgy, mint a II. Vatikáni zsinat által kötelezőnek nyilvánított, februárban kezdődő és húsvétig tartó 40 napos „nagyböjt”, – a katolikus egyházi szabályai szerint nem böjti időszak; a négy adventi hét sokkal inkább lelki felkészülést kíván a hívőktől.

Egészséges tradíció A böjtölés kifejezetten jót tesz a szervezetnek. Tisztít, salaktalanít, serkenti a felgyűlt méreganyagok eltávozását. Ha nem fogyasztunk húst, ezzel megkönnyítjük emésztőrendszerünk működését. Az egyébként a zsíros ételek emésztésére fordított energia ilyenkor más szerveink kedvezőbb működését, a szervezet regenerálódását segíti elő, és fokozott szellemi-fizikai teljesítőképességet hoz magával. A böjt tulajdonképpen mindenkinek hasznos, a fiataloknak és az idősebbeknek, de még a betegeknek is. A betegeknek előírt böjt a diéta valamelyik formája, amely a különböző betegségekhez alkalmazkodik. Ám a böjt csak akkor használ, ha a koplalás, a táplálékmegvonás nem jár túl komoly megterheléssel. A böjtre fel kell készülni, és a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani. Tanácsos előtte orvossal is konzultálni. A hirtelen elkezdett koplalás komoly egészségügyi veszélyeket rejt magában. Folytatás a 22. oldalon »

22 /


» Folytatás a 21. oldalról

A sikeres böjt egyénre szabott, mindenkinek be kell tartania az erre az időszakra felállított szabályokat, és fel kell mérnie tűrőképességét. A beteg embereknek, az időseknek, a 14 éven aluliaknak, a terheseknek és azoknak, akik komoly fizikai munkát végeznek, nem szabad koplalniuk.

Böjtös ételek Sárgarépa saláta almával 3 nyers sárgarépát leszerelünk nagyobb szeletekre, majd 2 almát vékony cikkelyekre vágunk és 2 evőkanál darált dióval megszórjuk, mindezt pedig néhány csepp frissen facsart citromlével ízesítjük. Köztudott, hogy szervezetünknek szüksége van a sárgarépában lévő karotinra. Csökkenti a vérszegénységet, hasznos a veséknek és a májnak is.

Feketeretek saláta 40 dkg retket lereszelünk, majd egy közepes nagyságú hagymát apróra vágunk, megsózzuk és egy kevés


növényi olajjal meglocsoljuk. Tehetünk bele egy kis petrezselymet is. Ehetünk hozzá egy kis rozskenyeret (más fajta retekből is elkészíthetjük a salátát). A feketeretek étvágygerjesztő és jót tesz a bélműködésnek.

Orosz céklaleves 2 kilogramm nyers céklát megmosunk, meghámozunk, majd nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Langyos, előzőleg felforralt vizet öntünk rá, annyit, hogy ellepje, majd rozskenyeret teszünk a tetejére. 5-6 napig állni hagyjuk meleg helyen. Amikor megsavanyodik, a levét leöntjük róla, és ezt a lét félretesszük. Ezután hozzáláthatunk az étel elkészítéséhez. 2 sárgarépából, 1 zellerből, 2 fej hagymából néhány babérlevél és pár szem fekete bors hozzáadásával zöldséglevest főzünk. A levél átszűrjük, és ebbe a lébe öntjük bele a cékla erjesztetett levét. Majd ízesítjük sóval, egy kis cukorral és citromlével. A cékla nagyon hasznos a bélműködés serkentésében, a székrekedések ellen. Az összes zöldség közül a cékla tartalmazza a legtöbb jódot.

Babsaláta A tarkababot szétválogatjuk, jól megmossuk és kevés vízzel leforrázzuk, majd annyi langyos vizet öntünk rá, hogy éppen csak ellepje, addig főzzük, amíg meg nem puhul. Ezután ízlés szerint megsózzuk, és hozzáadunk egy kis fej apróra vágott hagymát, ezzel együtt továbbfőzzük még vagy félórát. Nem öntjük le róla a levét, azt is elfogyasztjuk A végén megszórhatjuk egy kis petrezselyemmel. Melegen és hidegen is fogyasztható. A bab főzőlevének kiváló vízhajtó és vércukor csökkentő hatása van.

Tökbõl készült kompót Szirupot készítünk 5 pohárnyi vízből és fél pohár cukorból, ehhez hozzáadunk néhány szem aszalt szilvát, mazsolát és egy pár szem szegfűszeget. Az elkészül szirupba 30 dkg apróra vágott sütőtököt teszünk és 5 percig főzzük a szirupban, majd 2 savanykás almát vágunk bele, puhára főzzük és lehűtve tálaljuk. A tök nagyon kedvezően hat az emésztési problémákra. Koleszterin csökkentő és vízhajtó hatása is ismert.

Nagyika tanácsai Bán Magdolna, nyugdíjas óvónõ, Szentábrahám

• Élesztőt úgy lehet frissen eltartani, hogy jól benyomkodjuk egy pohárba, és szájával lefelé vízzel telt tányérba állítjuk. • Réztárgyakat budaiföld és ecet keverékével tisztítunk, utána krétavagy faszénporral át kell dörzsölni, hogy ne feketedjenek meg. • A burgonya és a karfiol fehérebb lesz, ha a főzővízbe egy kiskanál citromsavat adunk. • A rizs fehérebb lesz és nem ragad össze főzésnél, ha a vízbe egy fél kiskanál citromlevet adagolunk.

• Friss rozsdafoltot fehérneműből és természetes szálú anyagokból úgy lehet eltávolítani, hogy citromlevet csepegtetünk rá és nedves fehér vásznon át kivasaljuk. Szükség esetén a műveletet megismételjük. • A sárgaréz tárgyak csillogóbbak lesznek, ha frissen hámozott citromhéjjal, majd itatóspapírral vagy finom posztóval átdörzsöljük. • Fehérebb lesz a fogunk, ha pirított citrom- vagy narancshéjjal dörzsöljük be néhány napon át. • A migrént enyhíti a halántékra tett citromszelet. • A hangyacsípés sem viszket annyira, ha citromlével kezeljük.

• Megkeményedett talpbőrt gézzel odafogott vastagabb citromszelettel lehet megpuhítani. • Bőrtárgyakat (szíjak, retikülök, cipők stb.) is tisztít a citromlé. • Eltűnik a szobából a cigarettaszag, ha forró kályhára citrom vagy narancs pirított héját szórjuk. • Rozsdás vastárgyakat citromlé és étsó keverékével lehet tisztítani. • Tintafoltokat a kézről citromlével dörzsölhetünk le. • Üveg- és kristálytárgyakat egyenlő arányban kevert kávézacc, ecet és víz keverékével mosunk. • Odaégett edényeket kávézaccal tisztítunk.


• Nem lesz halszagú az edény, ha kevés meleg vízzel kevert kávézaccal mossuk meg. • Sütés előtt tegyünk kevés sót az olajba vagy zsírba, így nem fröcsköl. • Citromot úgy lehet frissen eltartani, hogy egy nagyobb (10-15 l-es) széles szájú uborkásüvegbe tesszük, melléje meg egy kisebb (0,1-0,25 les) üveget helyezünk vízzel. • Kirándulásra a vajat kicsumázott zöldpaprikába tegyük. • Szúnyogok ellen az éjjeliszekrényre pár szál levendulavirágot helyezzünk. • Moly ellen véd a ruhák közé, a polcra tett kis darab kámfor vagy néhány szem feketebors. • Elkerülnek a legyek, ha kívülről az ablakrámákat bekenjük petróleummal vagy a szobában pár szál ricinust tartunk. • Eltűnik a penész szaga a szobából, ha egy nagyobb tányérra égetett meszet helyezünk és 2-3 napon át 34-szer cseréljük. • A vasaló nem rozsdásodik, ha szappannal kenjük be, majd használat előtt jól bedörzsöljük sóval. • Frissítő fürdő: egy kád vízhez két kanál (25%-os) ammóniát oldunk. • Hangya ellen hintsünk kevés sót a kamrában tárolt rizsre, paszulyra, lencsére stb. • Nem párásodnak az ablakok, ha egy deci szesz és 10 cm glicerin keverékével dörzsöljük át. • Sárga- vagy vörösréz edényeket, dísztárgyakat, sütőformákat konyhasóval kevert ételecettel dörzsölünk fényesre. Ugyanerre a célra jó a sóba mártott citrom is. • Rozsdamentes acél evőeszközöket időnként iszapolt krétával dörzsöljünk át. • Sötét színű len- és jutaszőnyegeket teafű-levelekkel lehet tisztítani. • Tojásfehérjét könnyebb felverni, ha pár csepp citromlevet vagy egy késhegynyi sót adunk hozzá. • Csillogóbbak lesznek az ablakok, ha a vízbe pár csepp szalmiákszeszt teszünk. • Északi fekvésű falak mentén


nem dohosodnak és nem penészednek meg a könyvek, ha a polcra időnként kevés terpentint csepegtetünk. • Szép fénye lesz az ágyneműnek, ha a keményítőbe pár csepp foltbenzint töltünk. • Élénkebb színe lesz a tojássárgájának egy késhegynyi sótól. • Nem repednek meg a főtt tojások, ha előzőleg a vízbe kevés sót teszünk. • A samponnal vagy szappannal mosott haj csillogóbb lesz, ha az öblítővízbe literenként 2 kanálnyi hígított ecetet töltünk. • Megzöldült sárgaréz edényeket fűrészporral kevert kanálnyi ecettel lehet tisztítani.

/ 23

• Zománc nélküli agyagedények föld ízét úgy vesszük ki, hogy néhányszor kiöblítjük ecetes vízzel. • Az ecetes víz leviszi a mészfoltokat az üvegről. • Ónkannák, -edények, -dísztárgyak újra fényesek lesznek a meleg sörrel vagy káposztalével való dörzsöléstől. • Aranyozott képkereteket szeszbe mártott, félbe vágott hagymával tisztítunk. • Molyok ellen naftalin, levendula és egyéb szeren kívül ánizsolajba mártott filcdarabot is használhatunk (az olajba mártott textildarabot göngyöljük papírba, és úgy helyezzük a szekrénybe).

24 /



Tavasz a kertekben Saját kertünkbõl, saját ágyásainkból lehet a legfrissebb gyümölcsöt és zöldséget leszedni. Mindemellett bizonyított tény, hogy az aktív, kreatív kerti munka, más testi „kihíváshoz” hasonlóan, segít közelebb kerülni önmagunkhoz. Gál Katalin

I

lyenkor tavasszal időszerű a gyümölcsfák formálása. A gyümölcsfákat azért kell metszeni, mert az ápolatlan fák gyümölcseinek minősége néhány éven belül rohamosan csökken. Sok apró gyümölcsük lesz, és ezek sem tudnak rendesen beérni, tehát az aromájuk sem lesz az igazi. Így a gyümölcstermesztésnek sem értelme sem célja nem lesz. Következetesen végezzük el az alakító-, a korona-, majd a termőre-alakító, valamint a fiatalító metszéseket. A fa növekedési dinamikája és a nagy terméshozam a metszés eredménye. Mindenekelőtt szerezzünk be egy metszőollót, egy ágvágó ollót és egy keretes fűrészt, mert ezek a

szerszámok elengedhetetlenek ebben a munkában.Most pedig nézzünk meg néhány metszésfajtát, amelyet Engelbert Kötter ajánl a Kertészkedés kezdőknek című munkájában. 1. A megvásárolt, idősebb, földlabdás gyümölcsfát úgy kell megmetszeni, hogy látható legyen rajta a korona majdani formája. Az alsó ágacskát a talaj felszínétől körülbelül 60 cm magasságra hagyjuk meg. 2. Az alakító metszés során az alma- és körtefák középhajtás körüli 3-5 hajtását hagyjuk meg vezérágnak. A többit úgy vágjuk vissza 5-7 szemre, hogy a legutolsó rügyek egy szintben legyenek. A középső ág 35°-os szöget zárjon be a vezérhajtásokkal. A szilva- ringló-, cseresz-

nye- és meggyfáknál gyakran kivágják a középső hajtást és 3-5, egyenletesen eloszló vezérágat hagynak meg. Így tányér alakú korona keletkezik, és több fény juthat a korona belsejébe. 3. A már termett ágakat fiatal, később termőkre is vissza lehet vágni, úgynevezett karcsú orsók formára. Ez esetben a fa középső hajtását hagyják nőni, a rövid oldalsó hajtásokat vízszintesre rögzítik. A középső hajtás felső hat szemét lemetszik, a többit meghagyják. Néhány év következetes metszése után megerősödnek a megmaradt vezérágak. Látszik, hogy milyen stabil a korona. A törzs tartja a vezérágakat, ezek a támasztóágakat, és innen indulnak ki a termést hozó hajtások. 4. Az idős fa megfiatalítására is van mód, de ehhez radikális beavatkozásra van szükség. A koronát visszavágják, ennek következtében sok új hajtást hoz a fa. A fiatal ágakból lehet majd a koronát kialakítani. Ez azonban 3-5 évig eltart.

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents