ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O L Y A M , 6 . S Z Á M , 2 0 1 1 . J Ú N I U S

TARTALOM Önkormányzat ...

2

Civil fórum ...

5

Hitélet ...

7

Múltidézõ ...

9

Mezõgazdaság ...

15

Sulivilág ...

17

Gyermeksarok ...

22

Ép testben ...

23

Falunapok ...

24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

IV. évfolyam, 6. szám, 2011. június

Õsztõl fújhat a szél Sövérné lika felõl Szeretettel köszöntöm kedves Olvasóimat! Lelkesedéssel szántam rá magam egy kis írásra, hisz az embert mindig boldogság tölti el, ha a közösségét érintõ örömteli eseményrõl, fejleményrõl, példaértékû összefogásról számolhat be. Az alábbiakban a ravatalozó bõvítést veszem górcsõ alá és megpróbálom annak részleteibe bevonni az Olvasót. Így hát kezdem is a mesét.

Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK:

Egyed József, polgármester

Önkormányzat Egyed József

H

ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy egész kis település, amelynek lakói álmodtak egy nagyot és felépítettek egy ravatalozót. Nagy megbeszélések útján, megváltoztatott helyszínnel és tervekkel, de áll az impozáns kis épület, a tábla is felkerült rá végre, még ha az írás meg is változott rajta. Telt, múlt az idő, a délutáni megbeszélések idején az idősek felvetették újból a témát, bővíteni kéne a ravatalozót, erősen fúj a szél Sövérné lika felől, és mindenki ott bújik el, ott keres menedéket, ahol tud. Meg is jegyezte a falu papja, hogy nem látszik a hívek apraja-nagyja. Összedugta fejét a kisfalu egyháztanácsa és eldöntötték, tényleg szükséges az a bővítés, még ha a válság kellős közepén vagyunk is, a végére kell járni. Újra megkérdezték a pici falu lakóit, tényleg igény van-e a bővítésre, a válasz egyértelmű igen. A fiataloknak nem annyira erős a hangjuk, de ők nem is járnak annyit temetésre. Viszont az idősebb emberek, akik lassan már egyre többet járnak temetőbe, hiszen most temetik a kollégát, rokont, gyerekkori játszótársat, ők hevesen bólogattak, igen, kell gondolni az egészségre is. Tenni akarástól felbuzdulva, megkeresték a híres tervezőt, aki vastag pipafüstbe burkolózva, szakállát vakargatva, néha hangos hümmögések közepette megígérte, vet egy pillantást a híres

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala

Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária

palotára. Ígéretéhez híven, Marci bácsi megnézte, és elkészített egy látványtervet, amit örömmel fogadott az önkormányzat, a közbirtokosság és az egyháztanács alkotta brigád. Jegyzőkönyvet írtak, és felkérték a „fővadász” urat, kanyarítsa papírra elképzeléseit szépen anyagszükséglet leírással és méretekkel, mint egy igazi nagy tervezőhöz illik. Időközben négy személyt neveztek ki az ügyek lebonyolítására, az önkormányzat részéről Egyed Imre urbanisztikus urat, a közbirtokosság részéről Ferenczi Józsefet, az egyház részéről pedig Simon Márton gondnok urat és Sólyom Endre egyháztanácsost, akik hamarosan nekilátnak a munkálatoknak. Felvették a kapcsolatot a közbirtokossággal, aki 30 ezer lejt hagyott jóvá az építkezésre, ezt meg is szavazta a tisztelt közgyűlés, a munkálatokhoz szükséges másik 30 ezer lejt az erdőtársulásoktól szeret-

Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga


nék begyűjteni, ami hektáronként 15 lej/tagrész. Az erdőtársulások részéről újbóli pozitív válasz birtokában indulhat a tervek részletes elemzése. Átnyálazva minden papírt, megszámolva minden főt, megkérdezve minden téglavetőt, kikerekedett egy ár, ami belefér a 60 ezer lejbe. Még az égbe törő kistorony is ki lesz fizetve ebből a pénzből, melyben ott lóg büszkén a kis harang is, amely egykoron mindannyiunk feje felett jelzi az utat az ismeretlen túlvilág felé. Igen ám, de licit lesz. Hátha jönnek a mesterek, a kőműves Kelemenek, és beleépítik szívüket, lelkü-

ÖNKORMÁNYZAT

ket csakhogy álljon már az a fránya torony. Az építő bizottság reméli, hogy mire lehullnak az őszi hóharmatok, és ökörnyálat fúj a szél, az épület állni fog és véd mindenkit a széltől, esőtől. De sok munka van még addig, sokat ütik a húzó lovat, sok furcsa elképzelés fog szárnyra kapni itt a fenyőerdők alatt. Sokan rebesgetik, bezzeg régebb a templom építésénél szekerekkel hordták a követ, igaz össze is szedtek mindent a határból, talán még a híres Bitóvár tornyát is belehordták a szép kis templomba. Akkor sem volt könnyű, most sem az, de az emberi

/3

akarat megoldott minden problémát, minden nehézséget. Ameddig épít magának a közösség. Addig van élet, benne van a láng a lelkekben, és elmondhatjuk, kis falucskánk bővült katolikus híveinek adományaiból. Kedves Olvasóim! Lassan mesém végéhez értem, a jó mesemondó azt mondja a végén: „aki nem hiszi, járjon utána”, és lám, engem megtalál a Polgármesteri Hivatalnál, a kis brigád pedig mindig beszámol az ő szeretett közösségének. Kérem Isten áldását munkájukra, és Önöknek sok türelmet az építkezés idejére! Maradok hűséges szolgájuk!

Szociális Osztály Ebben a lapszámunkban a Szociális Osztály kerül bemutatásra, amely a falu jegyzõjének az alárendeltségébe tartozik. Az osztályon egy közalkalmazott, Elekes-Józsa Gizella szociális referens végzi ezt a széleskörû munkát. Konzultál a jogi ügyekben a jegyzõvel, minden egyes esetet megvitat vele. Talán az intézmény egyik legkényesebb munkaköri beosztása, napirenden több konfliktushelyzet megoldását követeli, valamint rengeteg terepmunkát és türelmet igényel. Sajgó Annamária

A

nnak ellenére, hogy 2011. januárjától a Szociális Kifizetési Ügynökség utalja a pénzeket az illetékeseknek, a dossziékat a helyi hivatalokban kell elkészíteni. A szociális referens feladatkörébe tartozik: – Gyermeksegély aktacsomójának összeállítása (újszülötteknek) és ennek továbbítása a csíkszeredai Szociális Kifizetési Ügynökséghez, ahonnan folyósítják a segélyeket (200 lej két éves korig, valamint 42 lej 2-től 18 éves korig) – Gyermeknevelési szabadsághoz szükséges dosszié összeállítása és ugyancsak a Szociális Kifizetési Ügynökséghez való eljuttatása

– Családi pótlékhoz (alocatie familiala) szükséges akták összegyűjtése, amely azon hátrányos helyzetben lévő családok segítésére szolgál, akik egy főre eső jövedelme nem haladja meg a 370 lejt. Ezek az akták szintén a Szociális Kifizetési Ügynökséghez adódnak le. – Szociális segélyek követése Ugyanakkor különböző jelentések leadása és a szociális referens kompetenciája: – Minden hónap 5-ig statisztikák és jelenléti ívek kerülnek leadásra a Szociális Kifizetési Ügynökséghez – Minden hónap 27-ig jelentést kell küldeni a Területi Munkafelügyelőséghez a szociális segélyben részesültekről. Az ő feladata a környezettanul-

mányok elkészítése különböző esetekben, mint fogyatékosság, válás, gyermekelhelyezés, gyermekvédelem. Ezen feladat helyszínelést igényel, ezt követi a tanulmány elkészítése és véleményezése, valamint ennek leadása az illetékes intézménynek, mint például Törvényszék, Gyermekvédelem, Orvosi bizottság stb. Háromhavonta szükséges a szociális segélyben részesültek kéréseinek és nyilatkozatainak a felújítása, valamint a Munkaerő – elhelyezési Ügynökségtől havonta kell igazolást leadni a szociális osztályon. Ezen akták hiánya maga után vonja a szociális segély elvesztését, amely rengeteg konfliktus helyzetet szül. Ezúton felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy 2011. július hónap folyamán fel kell újítani a családi pótlékban részesültek kéréseit, amihez szükséges: jövedelmi igazolás, gyermeksegély szelvény, személyazonossági másolat, mint a típuskérés kitöltése a hivatalban. Ezen felújítás hathavonta szükséges. A kérések felújításának elmulasztása esetén megszűnik a családi

4/

ÖNKORMÁNYZAT


Iskolaátadás „Sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egy a szükséges…” (Vö. Lk. 10, 42) Kolumbán Csilla

A

Tarisznyás Márton Általános Iskola új épületét Kulturális és Örökségvédelmi minisztérium támogatásával sikerült befejezni, és megtörtént a hivatalos

átadása 2011. június 9-én. Jelen voltak az Átvevő Bizottság tagjai: Egyed József polgármester a tanács részéről, a kivitelező képviselői és az iskola átvevő bizottsága. Az ünnepélyes átadást 2011. szeptemberi iskolakezdéskor tartjuk. Kívánjuk, hogy álljanak még sokáig e tisztes falak, és hirdessék tanulóink jó eredményeit. Igazi második otthona legyen tanulóinknak.

Önkormányzati hírek Május-június közötti idõszakban három alkalommal ülésezett a tanácstestület, ezen alkalmakkor a következõ tanácshatározatok kerültek elfogadásra. – 25/2011 – Határozat a „Csatornahálózat kibővítése Gyergyóújfalu Községben, Hargita megyében” megnevezésű beruházás gazdasági mutatói módosításának jóváhagyásáról. – 26/2011 – Határozat a Gyergyóújfalu Község 2011-es évi költségvetésének kiigazítására.

– 27/2011 – Határozat az „Épületfelújítás helyi turisztikai promociós és infromációs iroda létrehozása és promociós anyag kiadása a Gyergyóújfalu községbeli turisztikai tevékenységek népszerűsítésére” megnevezésű pályázat beruházási értékének jóváhagyásáról.

– 28/2011 – Határozat az „Épületfelújítás helyi turisztikai promociós és infromációs iroda létrehozása és promociós anyag kiadása a Gyergyóújfalu községbeli turisztikai tevékenységek népszerűsítésére” megnevezésű pályázat keretében az előleg szavatolási levél kérelmezésének jóváhagyásáról. A határozatok megtekinthetőek az Önkormányzat hivatalos web oldalán a www.suseni.ro-n.


CIVIL FÓRUM

/5

Színes gyereknap a TeleHázzal Június 1-én idén harmadjára szervezte meg gyereknapi programját a TeleHáz. Az idén azonban az érdeklõdõk száma igen nagy volt, aminek, mi természetesen kimondhatatlanul örvendtünk. Lukács Emõke

T

öbb mint száz gyerek látogatott el a rendezvényünkre, és kapcsolódtak be aktívan a színes progamkavalkádba. A programok összeállításában igyekeztünk változatosságot csalogatni, azonban voltak programok, melyek az elmúlt 2 év tapasztalatából merítve, mondhatni szerves részét képezték az újfalvi gyereknapoknak. Gondolok itt a szivacspárbajra, az akadálypályára, aszfaltrajzra. Ezek a programok a gyerekek kedvencei közé sorolhatók, hol gyermeki odaadással és felnőtt komolysággal méretették össze erejük és ügyességük, hajtóerejük meg az egészséges versenyszellem volt. A fent említett hagyományos programok mellett, természetesen újakat is beiktattunk. Eltérve az előző évektől, helyet kapott a labdarúgás, kötélhúzás, zsákbafutás, kincskeresés és magas sarkú cipőben menetelés. Hát ezt leírni nem lehet, hogy mennyire szeretnek a 26os lábú gyerekek 42-es cipőkben versenyezni, a fiúk 39-es női magas sarkúban virítani..., elképesztően jó móka volt, nem csak a versenyzőknek, de bizton állíthatom hogy a nézőknek, szurkolóknak is. A programok némelyikében a különböző korosztályok összevont megmérettetése volt a lényeg..., és aggályaink ellenére, ezen megmérettetések is kiválóan sikerültek. A nagyok megfogva a kicsik kezét hajtották végre a rájuk szabott feladatot, és a közös megmérettetés meghozta gyümölcsét. Vesztes mindig volt, és lesz is mindig..., de a közös

munka, a közösségbe való tartozás erősödik bennük, és annál jobb érzés nem is kell, még akkor is, ha nem győztesen jöttek ki egy versenyszámból, hogy együtt megtettek mindent, ami tőlük telt. És ez az érzés szinte lebegett a közös feladatoknál a levegőben ... Bizton állíthatom, hogy az újfalvi gyerekek nagyon toleránsak, igenis figyelnek egymásra, és tudnak közösen építeni, megvalósítani, a jövőben akár értéket teremteni... Volt egy óriási eszköz, mely még önfeledtebben szórakoztatta a gyerekeket. Mi is volt az? hát a trambulliiiiiiin. Kicsik és nagyok, elvétve felnőttek is, élvezték a trambulin szédítő

rugalmasságát. Égbe repült ott mindenki, úgy pattogtak a gyerekek a gumis vásznon, mint valami pöttyös gumilabdák. Kipróbáltam én is, gondoltam valami igazán vagány dolog lehet, ha így szereti mindenki. 3 perc pattogás után nem igazán találtam az egyensúlyom a földön, de tény, hogy nagyon pattogós élmény volt.) Mivel ilyen nagy mókának bizonyult ez a trambulinos pattogás ... úgy döntöttünk szervezőkül, hogy ildomos lenne a trambulint is az újfalvi gyereknapok hagyományos programjai közé sorolni, ha valami ilyen jó miért is rontanánk el .. Az elmúlt három év tapasztalataira alapozva, elmondhatom, hogy az újfalvi gyerekekkel öröm dolgozni. Értük és nekik tenni nagyon felemelő, mert értékelik, elismerik munkánkat, és arra kérünk minden szülőt, hogy biztassa gyerekét, hogy minden nekik szóló tevékenységben aktívan vegyenek részt, mert nagyon sokat számít a gyereknek, hogy egy közösséghez tartozik, és annak szerves része. Jövőben a hagyományos programok mellé természetesen hozunk újdonságokat is. A terv megvan, reméljük, hogy sem ember sem természet nem szól bele, és akkor még nagyobb móka még nagyobb kacagás lesz. Köszönetünket fejezzük ki a Helyi Önkormányzatnak, a Kultúrotthon vezetőjének, a Katorzsa Sportklubnak és az Elekes Vencel Iskolának, hogy segítségükkel hozzájárultak felejthetetlenné tenni a gyereknapot. És legyünk büszkék, hogy a környező falvakban először Újfaluban került megszervezésre, a mindenki számára nyitott, közösségi gyereknap. Jövőben ismét tudósítunk a gyereknapi eseményről.

6/

CIVIL FÓRUM


Összefogás Tekerõpatakon Nem mindennapos rendezvényre került sor Tekerõpatakon 2011. június 4-én. A mûgyep pálya avatójára gyûltek a sportkedvelõk és szurkolók. A Székelyudvarhelyrõl hozott mûgyep komoly közmunkával került a Tarisznyás Márton Általános Iskola aszfaltpályájára. Dicséret illeti a falu azon embereit, akik részt vállaltak ebben a munkában. Fodor Annamária

A

pályaavatás hangulatát fokozta a Harsona Fúvószenekar játéka Kolumbán István karmester vezetésével. Egy bevezető meccsel kezdődött a rendezvény (A VIII. osztály a VI. osztály ellen játszott). Ezután Kolumbán Csaba igazgató úr

köszöntötte a jelenlevőket, és megköszönte a közmunkások segítségét. Egyed József polgármester úr „példátlan összefogásnak” nevezte a tekerőpatakiak hozzáállását a műgyep lerakásához. Ezután a fiatalok meccse zajlott le. A szünetek alatt is fokozták a hangulatot a zenekar tagjai. Közben a bográcsgulyás

készült az ügyes szakácsnők vezetésével. A Felszegiek és Alszegiek meccse után mindenkinek jól esett a friss levegőn elfogyasztott gulyás. Mindazoknak köszönet, akik támogatták ezt a rendezvényt: Polgármesteri Hivatal, Tekerőpataki Iskola, Közbirtokosság, Antal Zsolt, és még sokan mások. Az összefogás példáját láttuk. És úgy gondoljuk, megérte, hiszen a gyermekeink jövőjéről van szó, akik élvezhetik a pálya nyújtotta lehetőségeket, hiszen a sport elengedhetetlen az egészség megőrzéséért, de ugyanakkor összehozza a falubelieket. Hajrá, fiúk! Hajrá, Tekerőpatak!


HITÉLET

/7

A Szentlélek tevékenysége Fejér Lajos, plébános

„Szentlélek isten! Tűzlángot hoztál egykor a szívekbe, A csüggedőkből hősöket teremtve, És lángra gyulladt az egész világ.” (Szuhai Antal: Pünkösd)

A

köztudatban az üdvösség eseményből kiszakítva, izoláltan áll pünkösd ünnepe, azzal az évenkénti emlékezéssel, hogy ekkor jött el a Szentlélek. Azonban a pünkösd még a húsvéti ünnepkörhöz tartozik, ezzel az ünneppel ér véget a húsvét. A liturgia mindig is a húsvéti ünnepkörbe ágyazottan ünnepelte a pünkösdöt, mert a Szentlélek a feltámadásban megdicsőült Úr Krisztus ajándéka. Feltámadás, megdicsőülés, Lélekküldés egy és ugyanazon üdvösségi misztériumnak különböző aspektusai, és egyben a misztérium kiteljesedését jelentik. A Szentlélek kiáradása ünnepének magyar neve, a pünkösd, a görög Pentekoste szó magyarosítása: ötvenedik napot jelent, ami így nevében is jelzi és kifejezi a szoros kapcsolatot húsvéttal. Pünkösd tehát sokkal szorosabban tartozik húsvéthoz, mint a nagyböjt. Pünkösdöt az Ószövetségben hálaadó, aratóünnepnek és a hetek ünnepének is nevezték (Kiv. 34, 22.), mert húsvét után hét hétre következett. Későbbi elnevezése: a törvény kihirdetésének ünnepe, a sínai szövetségkötésé. Ez lett az Újszövetségben is: Krisztus húsvéti művének teljes beérése (hét héttel húsvét után). A Szentlélek kifejezés a Szentírásban többféle néven szerepel. A lelki ajándékok adományozója, a megszentelés tevékenységét tulajdonítjuk

Neki, Ő a Harmadik Isteni Személy. Az eljövetelét szélzúgás jelezte. Az a lélek, mely a teremtés hajnalán a vizek fölött lebegett, melynek erejével az Isten Fia testet öltött, s galamb képében Jézus feje fölött megjelent, az első Pünkösdkor a szelek szárnyán jött el ünnepélyes for-

mában, hogy a teremtés és megváltás munkáját folytassa az Anyaszentegyházban és az emberek lelkében. Az Úr Jézus Vigasztalónak nevezi a Szentlelket, aki feltárja előttünk Isten belső életét. Folytatás a 8. oldalon

8/

HITÉLET

Folytatás a 7. oldalról

Tulajdonképpen Pünkösd napján tudta meg az apostoli testület, hogy az Isten közösség: Atya, Fiú és Szentlélek. Hiszen csak a Szentlélek működése nyomán ismerték fel a názáreti Jézusban az Isten megtestesült Fiát és egyben azt a kapcsolatot, amely az örökkévaló Isten és a názáreti Jézus között van. Ezt tehát a Szentlélek nyilatkoztatta ki nekik, akit Jézus megígért, akit elküldött maga helyett, és akiről azt mondta: „Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha el nem megyek, a Vigasztaló nem jön el hozzátok.” Schütz Antal a XX. század magyar dogmatikus teológusa írja: „A Lélek tesz nagykorúvá, azaz önállóvá, hogy megállj a magad lábán, előre menj utadon, és ne nézz jobbra-balra, ne törődj vele, hogy tetszik-e vagy sem az embereknek, amit teszel: csak Istennek és önmagadnak akarj tetszeni.” Nézzük a Szentlélek földi tevékenységét! 1. A Szentlélek munkája hasonlít a napsugárhoz. Amit a napsugár fénye és melege eszközöl a természet rendjében, azt műveli a Szentlélek a természetfeletti rendben. Amint a napból kitörő sugárözön az egész földet bevilágítja, és felismerhetővé teszi az összes teremtményeket, úgy világítja meg Isten Szentlelke az Ő Egyházát a pátriárkák, próféták, apostolok, egyházatyák és egyetemes zsinatok tanításai által, hogy pontosan felismerje azt, ami a hit és erkölcs világába tartozik. Hatása érzékelhető a liturgiában, az egyházi zenében és az építészet remekeiben. 2. A Szentlélek munkája hasonlít a vízforráshoz. A teremtés könyvében olvassuk, hogy amikor Isten még nem hullatott esőt a földre, forrás fakadt a paradicsomkertben, mely megöntözte a föld egész színét, s így alkalmassá vált arra, hogy Isten növényt teremtsen a földre (Ter. 2, 5 6). Ilyen éltető forrást teremtett Isten az Anyaszentegyházban is, mely folyton öntözi egész színét. Ez a forrás a Szentlélek kegyelemkútja, melynek nyomán nyílnak az erények virágai és teremnek a


jócselekedetek gyümölcsei. A Szentlélek kegyelme hozza felszínre az emberben a jóság, a szentség, a bűnbánat, a megbocsátás és a többi erények virágait. A szamaritánusok, akik Krisztust befogadták, büszkék voltak egy kútforrásra, melyet Jákob pátriárkától örököltek. Büszkeségük kitűnik a szamariai asszony beszédéből, amit Jézussal folytatott annál a kútnál: „Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, melyből maga is ivott fiaival és jószágaival együtt? (Jn. 4, 2.). A szamaritánusok nem voltak igazi zsidók, hanem Asszíriából és Babilonból betelepített idegenek, mégis büszkék voltak arra a kútra, amelyet Jákobtól kaptak. Amikor a szamariai asszony felismeri Jézusban az Isten által küldöttet, már a Jézus által kínált kegyelem vizére szomjazik, ebből kér a maga számára, hogy a Mester által hirdetett igazság útjára lépve örök életet nyerjen. 3. A Szentlélek szerepe olyan az Egyházban, mint az emberi szív a szervezetben. Az Egyház titokzatos test, amelynek Krisztus a feje (vö: Ef. 1, 22). Aquinói Szent Tamás mélyenszántó hasonlata: A püspökök a szemek ezen a testen, a hithirdetők alkotják a nyelvét, a gyóntatószék a füleit, a hívek pedig a kezeit és a lábait, de a szíve ennek a titokzatos testnek a Szentlélek. A Szentlelket az Atya és Fiú szeretete származtatta öröktől fogva. Ezért a Szentlélek küldésével a szív, szeretet jött el hozzánk, és itt működik az Anyaszentegyházban az első pünkösd óta. Mivel a Szentlélek a szív szerepét tölti be az Egyházban, azért találunk annyi hőst, akik az Isten és emberek iránti szeretetet hősi fokban gyakorolták. 4. A Szentlélek munkája hasonlít a családapa munkájához. Ahogy a családapa gondoskodik a család tagjainak összes életszükségleteiről, úgy gondoskodik a Szentlélek is az Ő nagy családjáról, az Egyházról. A bölcsességgel irányít, értelemmel gazdagít, tanáccsal megismerteti e helyeset, lelki erősséggel a kísértések ellen védelmez,, a tudomány lelkével tanít, a jám-

borság lelkével buzgóbbá tesz az Isten szolgálatára és az isteni szent félelem lelkével segít, hogy kerüljük azt, ami visszatetsző az ő szemében. De a Szentlélek különös kegyelmeket is osztogat, amint az Egyház érdeke kívánja. Csalatkozhatatlanságot ad a pápának, amikor hit és erkölcs dolgában, mint az Egyház legfőbb tanítója nyilatkozik, tanítómestereket kreál, amikor szükséges, szentekké alakítja a gonosztevőket, hatására a halászokból apostolok lesznek, a vámosokból evangélisták, a lanton játszó pásztorfiúból zsoltáros lesz, és a szegény napszámos gyermekéből római pápa. Nekünk is rá kell hagyatkoznunk a Szentlélek erejére, és úgy kell várakozni Őreá, mint egy kedves vendégre, aki nem kérni jön, hanem adni akar. Így teljesül a régi közmondás: „Aki Istenre hagyatkozik, az nem csalatkozik.” Boldog XXIII. János pápa imájával kérjük: „Ó, Vigasztaló Szentlélek, tökéletesítsd bennünk a Jézus által megkezdett művet, tégy minket erőssé, imádkozz velünk az egész világért. Add, hogy jobban kihasználjuk az időt a benső élet elmélyítésére, adj lendületet apostoli tevékenységünknek, hadd érjünk el vele minden, Krisztus vére által megváltott embert, az Ő örökségét. Törd le bennünk a természetes nagyravágyást, emelj fel a szent alázat régióiba, töltsön el minket az igazi istenfélelem és a nagylelkű bátorság. Semmi földi kötelék ne akadályozza hivatásunk tökéletes teljesítését! Önző érdekek vagy lomhaság ne hallgattassák el bennünk az igazság követelményeit, semmiféle számítgatás, apró önzés ne csökkentse a szeretet mérhetetlen területeit. Legyen bennünk minden nagy: az igazság keresése és tisztelete, az áldozatkészség, egészen a kereszt és a halál vállalásáig; s végül legyen bennünk minden úgy, amint azt a Fiú Atyjához intézett utolsó imájában kérte – úgy áradjon ki ránk, az Egyházra, intézményeire, minden egyes hívőre és népre a Szeretet Lelke, amint azt az Atya és Fiú akarták.”


MÚLTIDÉZÕ

/9

„Most vagy soha... a szerbeket el kell takarítani!” Ezekkel a szavakkal sürgette az osztrák udvar Németországot arra, hogy támogassa a Szerbia elleni katonai hadmûveleteket. Az osztrák császár magabiztos volt, de, ahogy láttuk az elõzõ lapszámban, az osztrákmagyar hadsereg nem állt a helyzet magaslatán, és nem volt felkészülve rá, hogy valóra váltsa a császár álmait. Ebben a lapszámban megtekintjük konkrétan hol is harcoltak az osztrák-magyar kötelékekhez tartozó székely katonák az elsõ világháború örvényében. Elekes Dániel László

A

usztria-Magyarország számára a harcok csak 1914. augusztus 12én kezdődtek, amikor útnak indult a Szerbiát elfoglalni kívánó hadművelet. De mivel védeni kellett a keleti határokat is, ezért az osztrák-magyar hadsereg csak egy harmadát bocsáthatta a szerbek elleni harcba. Rövid időre el is foglalták a szerb fővárost, Belgrádot, de a szerbek ellentámadása kiűzte őket az országból 1914 végéig. Felbátorodva a németek sikerein, akik nemcsak megállították az orosz támadásokat augusztus 30-ig Tannenberg és a Mázúri tavaknál, de jelentős számú hadifoglyokat is ejtettek (közel 150.000 orosz hadifogoly

a két hadművelet során), az osztrák főparancsnok Konrad von Hoetzendorf a saját támadását indította el dél Lengyelország területén, Varsó felé. De az oroszoknak sikerült négy hadsereget felállítani az osztrák-magyarokkal szemben, így nem csoda, hogy szeptember végén Hoetzendorf egy általános visszavonulást rendelt el. Galíciából kivonulva az osztrák-magyar hadsereg több mint 130.000 katonát vesztett. 1914-1915

telén, von Hoetzendorf meggyőzte a németeket, hogy segítsenek neki elűzni az oroszokat a Kárpátok magaslatairól. A németek megint óriási veszteségeket okoztak az oroszoknak, de az osztrák-magyar hadsereg nem volt képes kiűzni az oroszokat a védelmi állásukból, ami egy újabb megalázó vereséghez vezetett, még jobban rontva a harci szellemet. Folytatás a 10. oldalon

10 /

MÚLTIDÉZÕ


Sőt, az oroszok elfoglalták a Dukla szorost is, ami azt jelentette, hogy szabad lett az út Pannónia felé. Magyarországot csak a téli viszonyok, és a pocsék orosz utánpótlás mentette meg a katasztrófától. 1915 kicsit másképp festett. Májusig a németek átvették a harcműveletek irányítását, sőt, német csapatok jelentős részét átvezényelték, hogy támogassák a fokozatosan összeesésben lévő osztrák-magyar alakulatokat. Május 1-én a német-osztrák csapatok egy újabb általános támadást indítottak Oroszország ellen, visszaszerezve Galíciát és elfoglalva Lengyelországot, Litvániát és Lettországot. Az osztrák-magyar hadsereg számára jól jött végre a győzelem, amit meg is ünnepeltek kellőképpen, de a vesztességek horribilisak voltak mindkét fél számára: Oroszország két millió katonát veszített, Németor-


szág és Ausztria-Magyarország együtt több mint egy milliót. Miután Bulgária is belépett a háborúba, és a németek megint jelentős segítséget küldtek délre, AusztriaMagyarországnak végre sikerült elfoglalni Szerbiát 1915 novemberéig, majd a következő év első hónapjaiban elfoglalták Montenegrót is. Ferenc József megint álmodhatott egy erős és hatalmas birodalomról, de az 1916-os események megint bebizonyították az osztrák-magyar hadsereg gyenge harci szellemét és ütőképességét. Őseink harci szellemét nem rontották annyira a vereségek és a visszavonulások, mint a szenvedett veszteségek, rengeteg barát, ismerős, családtag hadirokkant lett vagy életét vesztette. De legalább nyugodtak lehettek tudván, hogy otthon nem tombol a háború, és a családjaik, szülőföldjük, nincs kitéve veszélynek. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott

1916 nyarán, amikor a háború igenis elérte a Székelyföldet is. 1916 júniusában az oroszok egy újabb átfogó támadást indítottak Galíciában, főleg az osztrák-magyar csapatok ellen, akiről tudták, hogy sebezhetőek. A habsburg erőket akár 70 km-re is visszaverték, így az Osztrák-Magyar monarchia megint veszélybe került. De a helyzet igazán kritikussá csak augusztus 14 után vált, amikor Románia belépett a háborúba, a nyugati hatalmak nyomására, és elkezdte csapatait Erdélybe küldeni. Szerencsére a román hatóságokat inkább Erdély elfoglalása érdekelte semmint egy hatékony front vonal kialakítása, és ezt a német főparancsnok von Mackensen ki is használta. A Központi Hatalmak (német, osztrákmagyar, bolgár és török) ellentámadása Havasalföld és Bukarest elfoglalásával végződött. Még akkor is, ha a Székelyföld lerohanása és elfoglalása tiszavirág életű volt, tisztán kimutatta


a székelyi katonák számára, hogy a habsburg birodalom nem képes megvédeni a határokat és a hazájukat. Havasalföld elfoglalásával a németek és az osztrák-magyarok nagy szénleletekre és gabonaföldekre tettek részt, amivel hosszú időre eltudták látni hadseregüket, de más részt megnyújtották a frontvonalat még 300 kilométerrel, amit még meg is kellett védeni. 1916. novemberében Ferenc József meghalt, és az osztrák-magyar trónt az unokája, Károly veszi át. Ez egyben a monarchia politikájának változását is jelentette, hisz az új császárnak a fő célja nem újabb területek elfoglalása volt, hanem a birodalom megmentése és megőrzése. Ennek érdekében készen állt külön békét tárgyalni és kilépni a háborúból, sőt még föderalizálni is szerette volna a birodalmat, egyforma jogot adni minden egyes benne élő népnek. Az új császár egy Osztrák Egyesült Államokról álmodott, amit viszont nem tudott megvalósítani a háború kimenetele és a belső ellenállás miatt. Az oroszok tovább folytatták a

MÚLTIDÉZÕ

támadásokat, és újból elfoglalták Galíciát és Bukovinát, még akkor is, ha ugyanolyan hatalmas veszteségeket szenvedtek, mint az előző év vereségeiben. Innentől kezdve az Orosz birodalom bomlásnak indult, az orosz hadsereg szétesett, így a keleti fronton harcoló német és osztrák-magyar csapatoknak már könnyű dolguk volt. Mire a kommunista oroszok békét kötöttek 1918. március 3án, a német-osztrák-magyar csapatok egészen Ukrajnáig hatoltak előre egy hatalmas frontvonalon. A keleti fronton harcoló különböző csapatok harci szellemét tükrözi a hadifoglyok száma is. A keleti front megszűnése idején 3.900.000 orosz katona volt fogságban német és osztrák fogolytáborokban, másfelől 2.200.000 osztrák-magyar katona töltötte a háborút orosz fogságban. Ezek a számok önmagukban nem mondanak semmit, de ha összevetjük a britek, a franciák és a németek összes hadifogollyal, együttesen ezeknek a száma alig éri el a 1.300.000 katonát. Ezeknek a számoknak több magyarázata is van. Egyrészt a német, brit és francia

/ 11

katona nagyon jó harci szellemmel rendelkezett, miközben az orosz és az osztrák-magyar hadseregben harcoló katona nagyon hamar megragadta a lehetőséget, hogy megadja magát, és fogságba töltse a háborút, főleg mivel számára értelmetlen célokért harcolt. Ugyanakkor rontották a harci szellemet az orosz és osztrákmagyar hadvezérek döntései is, akik gyors és döntő győzelmeket szerettek volna, nem számolva a következményekkel. És ilyen körülmények között kellett az őseinknek helytállniuk és harcolniuk! 1918 novemberében bekövetkezett az elkerülhetetlen, és az Osztrák-Magyar monarchia szétesett, miután az első világháborút a vesztesek oldalán végezte. Azt a világháborút, amit Ferenc József makacssága és indulatai idéztek elő, és amiben katonái nem igazán akartak részt venni. Az osztrák-magyar hadsereg harci szellemét talán a legjobban Jaroslav Hašek írta le nekünk, a híres „Švejk” című művében. És mégis nem ez lett a legsötétebb időszak a modern történelemben a székely katona számára ...

Hetven éve rohanta le Németország a Szovjetuniót „Úgy érzem, mintha egy sötét szobába vezetõ ajtót nyitnék, ahol még sohasem jártam, és nem tudom mi van mögötte” – ezekkel a szavakkal kommentálta Hitler a Szovjetunió megtámadását. Jelen esetben jól ítélte meg a helyzetet, mégis a Barbarossa fedõnévvel illetett hadjárat mellett döntött. ifj. Sólyom István

70 éve, 1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor tüzérségi össztűzzel, bombázó repülőgépek százainak bevetésével, majd 3500 kilométeres arcvonalon 153 német és 29 szövet-

séges hadosztály támadásba lendültével a hitleri Németország hadüzenet nélküli háborút indított a Szovjetunió ellen, ezzel új szakaszába lépett az 1939. szeptember 1-jén kirobbant II. világháború.A hadjárat teljesen különbözött az addig megszokottak-

tól, nemcsak a Blitzkrieg (villámháború), de a legyőzhetetlenségi mítosz végét is jelentette, olvashatjuk a multkor.hu nagyszerű összeállításában. A szovjet hadjáratban magyar katonák is nagy számban vettek részt, egyebek mellett ezért is fontosnak tartjuk a hetven évvel ezelőtti események részletesebb ismertetését. Az elképzelést tekintve a már jól bevált Blitzkrieg taktikájára épült a tervezés, így a légierő hathatós támogatása mellett a döntő szerepet itt is a páncélosok játszották. Folytatás a 12. oldalon

12 /

MÚLTIDÉZÕ


Az 1940. december 18-án kiadott 21. számú hadműveleti utasítás szerint az orosz hadsereg zömét merész hadműveletekkel kellett megsemmisíteni. Első fázisban a páncélos ékek feladata volt áttörni a védelmet, majd az ellenséges területre mélyen benyomulva elvágni az utánpótlási vonalakat, és bekeríteni a szovjet seregeket. Második fázisban a már központi irányítás nélküli egységek maradék ellenállását kellett a gyalogságnak felmorzsolni. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy 300-400 km-es mélységben benyomulva megsemmisítik a szovjet főcsoportosításokat. Eleinte a páncélos és gépesített egységek napi mozgási ütemét 40-50 km-ben határozták meg, majd ezt felemelték 80-90 kmre. Értelemszerűen az elképzelés gyakorlati kivitelezhetősége az irreális kategóriába tartozott. Már Ausztria megszállásánál is a páncélosok 30%-a mozgásképtelenné vált, a lengyel és francia hadjáratnál pedig az üzemanyag normákat számolták el, így a páncélosok kénytelenek voltak


megállni. Ehhez képest Halder vezérkari főnök 1941. január 29-én a következőket jegyezte fel: "Bevetni az összes rendelkezésre álló egységet … sebesség, nem szabad megállni … meg kell növelni a gépesített alakulatok számát." Magától adódik kérdés: nem tanultak semmit a nagy elődök példáiból? A válasz annak ellenére nem, hogy tanulmányozták a történelmi előképeket. Az intő jelek ellenére a Führer hajthatatlan volt, egyfajta keresztes hadjáratként fogta fel a bolsevizmus elleni harcot. Alábecsülte az ellenfelet, mind faji, mind technikai értelemben: „Csak be kell rúgni az ajtót, és az egész korhadt építmény összeomlik.” A kocka el volt vetve, ezzel gyakorlatilag a szőnyeg alá söpörtek minden a tervezés során előkerülő problémát. Pedig a vezérkarból többen kifejezték aggályaikat a hadjárattal kapcsolatban, de mindhiába. A hadtápszolgálat emberei 1940. novemberében úgy becsülték, hogy kb. 600 km hosszan tudják biztosítani az ellátást, ezzel szemben a stratégák 1750 km-el kalkuláltak.

Von Kluge (4. hadsereg parancsnoka) szerint az orosz katonák vérében van a harc, kitartásuk pedig a legnehezebb helyzetekben is példamutató. Ezt ellensúlyozandó elrendelte, hogy a kiképzés során a fizikai állóképesség élvezze a legfőbb prioritást. Fokozottan kellett még gyakorolni a közelharcot, valamint az éjszakai támadásra történő felkészülést. Nézeteltérés alakult ki a légierő és a szárazföldi erők vezetése közt a tervezés során. A problémát az jelentette, hogy a Luftwaffe – akárcsak a nyugati hadjáratnál – magának követelte az elsőséget a támadásnál. Az ok mindkét haderőnemnél azonos volt, a meglepetés nyújtotta előnyt egyik sem akarta átengedi a másiknak. Végül a szárazföldi erők élveztek prioritást, és három támadási irányt jelöltek ki: észak, közép, dél. Jónéhány kérdéssel lehetne foglalkozni a hadművelettel kapcsolatban, most kettőt emel ki a szaklap. Egyrészt Sztálin lépéseit a támadást megelőző hónapokban, másrészt, hogy a német katonák miként viszonyultak a Szovjetunió megtámadásához, és


ehhez kapcsolódóan a komisszárparancshoz. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a német támadás meglepetésszerű volt, ekkora haderő összevonását ugyanis nem lehetett észrevétlenül végrehajtani. A szovjetek 1941. januárja és márciusa között 15-20-szor annyi kémet fogtak el, mint az előző év azonos időszakában. A készülő offenzíváról diplomácia csatornákon keresztül is értesítették a szovjet vezetést. A tények alapján azt sem mondhatjuk, hogy nem készültek a háborúra. Nem véletlen, hogy a határ menti körzetekbe május-június folyamán – ez tudatos koncepció volt a megnemtámadási egyezmény óta – újabb egységeket vezényeltek. Ennek tudatában nehezen érthetőek azok a katasztrofális vereségek, amelyeket elszenvedtek az első hónapokban. A válasz Sztálin hibás helyzetértékelésben keresendő, aki úgy gondolta, hogy a Wehrmacht csak egyetlen frontszakaszon – délen – indít majd támadást a gazdasági erőforrások megszerzéséért, ráadásul nem 1941ben.

MÚLTIDÉZÕ

Hubert Becker hadnagy visszaemlékezésének segítségével könnyen megérthetjük, hogy a katonák többsége miként viszonyult a Szovjetunió megtámadásához és a komisszárparancshoz: „Senki nem értette, az Oroszország elleni hadjáratra hogy kerülhetett sor. De parancs volt, és katonaként a parancsokat legjobb képességem szerint kellett végrehajtanom. Az állam eszköze vagyok, és meg kell tennem a kötelességemet. Soha nem éreztük, hogy a katonákat rossz célra használják fel. Hittük, német katonaként a hazánkat védelmezzük, nem számít, hol vagyunk….Egy nap parancsot kaptam, hogy menni kell. Senki nem tagadta meg a parancs teljesítését.” A hadjárat A támadás eredeti időpontját május 15-ről június 22-re halasztották. Az okok között az előre nem kalkulált balkáni offenzívát, valamint a tavaszi esőzések miatt a terepviszonyok alkalmatlanságát említették. A dátum egyébként szimbolikus jelentőséggel

/ 13

is bírt: Napóleon is ugyanezen a napon indította támadását 1812-ben. Már a haderő méretét tekintve is egyértelműen látszik, hogy az 1941. június 22-én hajnali 3.15-kor megindított hadművelet minden tekintetben új fejezetet nyitott a hadviselés történetében. A Wehrmacht kb. 3 millió katonával támadott, ehhez jött még 600 ezer román, finn, magyar katona. Technikai oldalról nézve a németek 3.648 harckocsival és önjáró löveggel, 7.146 löveggel, 2.510 repülőgéppel rendelkeztek. Ezzel szemben a szovjet haderő a Nyugati Katonai Körzetben 2.9 millió katonát, 14-15 ezer harckocsit, 34.695 löveget, 8-9 ezer repülőt vonultatott fel. A számokat összevetve, egyből kitűnik, hogy katonai potenciál tekintetében a Szovjetunió jelentős fölényben volt. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy az 1.700 német harckocsi teljesen elavultnak számított a szovjet típusokhoz képest, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi volt a Wehrmacht kezdeti sikereinek a titka? Folytatás a 14. oldalon

14 /

MÚLTIDÉZÕ


Természetesen itt sem létezik egyetlen válasz, ám néhányat kiemelve a németek mellett szólt: szervezettség, harci tapasztalat, haderőnemek közötti együttműködés, kommunikációs eszközök hatékony használata. A Vörös Hadseregnél a hadműveleti rugalmasság nem létezett, nem voltak szállítóeszközök, az adóvevők nagy része nem működött. A páncélosok 50-100 km-es mélységben állomásoztak a határtól, míg a tartalékok 150-400 km-es mélységben. A szovjet haderőnek már az első nap hatalmas veszteségei voltak, a német csapatok 40-60 km-es mélységben hatoltak be a Szovjetunió területére. A Luftwaffe 13.30-kor kelt jelentése szerint 800 repülőt semmisítettek meg a földön. Az első megdöbbenést követően a szovjet csapatok mindenhol felvették a harcot. Úgy tűnt, a Wehrmachtnak semmi nem állhatja útját, mint kés a vajban haladtak előre, a Blitzkrieg ismét sikeresen működött. Nem csoda, hogy Halder július 3-án a következőket írta naplójába: „Az Oroszország elleni hadjáratot 14 nap alatt megnyertük.” Sokan hasonlóan értékelték a helyzet nyugaton is. A brit hírszerzés tíz napot, Cripps moszkvai nagykövet egy hónapot, Dill vezérkari főnök hat hetet adott a Szovjetunió összeomlásának. A New York Post június 27-én kelt cikke jól visszatükrözi az amerikai közhangulatot: „Ahhoz, hogy a vörösök nagyon rövid időn belül bekövetkező összeomlástól megmenekülhessenek sokkal nagyobb csodának kell bekövetkeznie, mint amilyet a Biblia óta valaha is láttunk.” A németek propagandisztikus eszközökkel is próbálták bomlasztani a morált a Vörös Hadseregben és demoralizálni a lakosságot. Már az első napokban ötvenmillió röpcédulát dobtak le, melyek Moszkva kapitulációjáról szóltak. A német előrenyomulás középen volt a legerőteljesebb, ennek következtében a második hónapban 100150 km-es rés támadt a közép és déli


hadseregcsoport között. Ezt kiegyenlítendő délre koncentráltan indítottak támadást. Ennek köszönhetően augusztus 2-8 között az Umany melletti katlancsatában az szovjet haderő ismét óriási veszteségeket szenvedett el: 20 hadosztályt semmisítettek meg, 103 ezer katona került hadifogságba. Augusztus végére az egész Dnyeper vonala a németek kezén volt, kivéve Kijevet és Odesszát. Az északi fronton egy hónap alatt 500 km-es mélységben hatoltak be a német erők. Az elért sikerek ellenére a Wehrmachtot is érték meglepetések, elég csak a szovjet páncélosokra utalni, jónéhány egységnél sokkszerű volt a hatás, amikor szembesültek az ellenfél technikai fölényével. Szmolenszk térségében elkeseredett harc folyt minden talpalatnyi területért, már nemcsak a Vörös Hadsereg veszteségei voltak jelentősek. A zavart mi sem jellemzi jobban, a Führer augusztus elején még Leningrád elfoglalását jelölte ki elsődleges célnak, míg a hónap végén már a mindkét szárnyon történő támadást erőltette. A tábornoki karból sokan főleg ennek a döntésnek tulajdonították a Moszkva elleni támadás kudarcát. Végül szeptember 30-án Hitler úgy határozott, hogy a fő csapásirány Moszkva (Tájfun hadművelet) lesz, innentől számíthatjuk a moszkvai csata kezdetét. Szeptemberben a szovjet erők ismét hatalmas veszteségeket szenvedtek Kijev bekerítésénél, és hiába érveltek többen a vezérkarból (Kirponosz, Zsukov) a város feladása mellett, Sztálin hajtatlan volt, a katonai racionalitást ezen az oldalon is felülírta a vezér akarata. Kijev szeptember 19-én kapitulált. 665 ezer katona esett fogságba, 3718 löveget és kb. 800 harckocsit zsákmányoltak a németek. A hadászati siker ellenére Halder és Guderian is elfecsérelt időnek tartotta a kijevi csatát. Északon szeptember közepére bezárult Leningrád körül a gyűrű és megkezdődött a város 900 napon tartó ostroma.

A Tájfun hadművelet október 2án indult el, a kiadott támadási parancsot Hitler a következő szavakkal kommentálta: „Ma elkezdődik az utolsó nagy döntő csata.” A német taktika a már bevált gyakorlatra épült: az ellenség erőit az előretörő páncélos ékek harapófogóba – ezzel elvágják az utánpótlástól – zárják, majd a gyalogság felőrli a maradék ellenállást, míg a páncélosok tovább nyomulnak előre. A heves szovjet ellenállásnak köszönhetően azonban mindez kudarcba fulladt. A helyzet fontosságára való tekintettel Zsukovot visszahívták Leningrádból, és október 10-én kinevezték a középső front főparancsnokának. A légitámadások október 7-én indultak, de a hatalmas esőzések következtében a talaj néhány nap alatt iszapfürdővé változott. Október közepére a német támadás kifulladt, igaz már 80 km-re megközelítették Moszkvát; a vezérkarban megoszlottak a vélemények, hogy érdemes-e még támadni ebben az évben, végül azért döntöttek e mellett, hogy ne haragítsák magukra a Führert. A második moszkvai csata november 17-én kezdődött 50 hadosztály bevetésével. A leghevesebb harcok Tula körül alakultak ki. A német páncélosokat az egész hadművelet alatt hátráltatta, hogy a lánctalpakra nem érkeztek meg a jégszegek, a teleszkópos irányzó berendezések nem funkcionáltak, illetve időként az üzemanyag is megfagyott. December 5-ére teljesen kifulladt ez a támadás is, a hőmérő higanyszála ekkor 36 Celsius fokot mutatott. A Szovjetuniónak habár hatalmasak voltak a veszteségei – emberi és gazdasági vonatkozásban egyaránt – az első hónapokban, az állam mégsem omlott össze. A Wehrmacht veszteségei is jóval magasabbak voltak az addig megszokottaknál, a halottak száma elérte a 200 ezer főt. A folyamat, amely a Barbarossa hadművelettel kezdődött, végül a Harmadik Birodalom bukásával végződött.


MEZÕGAZDASÁG

/ 15

Vakáció, kirándulás, kutyák – nyári veszélyek... A jó idõ beköszöntével rendszerint a kutyák is többet tartózkodnak a szabadban, sokan a családi nyaralásra is magukkal viszik kutyájukat, macskájukat. Ha tisztában vannak a szezonális veszélyekkel és tudják, hogy mit tehetnek ezek elkerülése érdekében, a problémák nagy része megelõzhetõ. Ha mégis baj történik, mielõbb állatorvoshoz kell fordulni, megakadályozva a komolyabb következményeket. Dr. Horváth Nina, állatorvos

H

őguta kutyáknál – nyári melegben az állatokra is fokozott veszélyt jelent az erős napsütés. Az állandó belső hőmérséklet fenntartásához a hőtermelés és a hő leadás egyensúlya szükséges. A kutyának kevés a verejtékmirigye, hő leadását lihegéssel biztosítja, amely azonban izommunkát is jelent, így hőtermeléssel jár. A tűző napon vagy leggyakrabban gépkocsiban hagyott állatok hamar felhevülnek, s szervezetük egy idő után már nem bír elegendő hőmennyiséget leadni, hőszabályozásuk felborul, a kutya hőgutát kap. A kutyát hőgutára hajlamosító

tényezők: magas hőmérséklet és páratartalom, erős napfény, túlzott fizikai terhelés, folyadékhiány, idősebb állatok, egészségügyi problémák (elhízás, szívbetegség, hormonális betegségek, anyagcserezavarok), nagyobb testméret, rövid orrú kutyafajták (pl. pekingi palota pincsi) Tünetek: lihegés, szapora pulzus, a normálisnál magasabb testhőmérséklet, hányás, tudatzavar, ájulás, eszméletvesztés, görcsök, a keringés összeomlása Ha a kutya hőgutát, kapott vigyék azonnal árnyékba, vagy ha lehet hűvös környezetbe, csavarják nedves lepedőbe vagy törülközőbe, és azt váltogassák, és gondoskodjanak arról hogy a beteg mielőbb részesüljön

intenzív állatorvosi ellátásban, ugyanis a hőguta életveszélyes állapot! Sokkal egyszerűbb megelőzni: meleg nyári napokon ne hagyják állataikat az autóban (felhúzott ablakok mellett a direkt napsugárzásnak kitett autó belső terében kevesebb, mint 20 perc alatt akár 48ºC is lehet), biztosítsanak állatuknak a kertben olyan árnyékos helyet, ahová elhúzódhat a nap elől, mindig legyen az állat előtt friss ivóvíz, ne korlátozzák a vízfogyasztását, vegyék figyelembe kutyájuk alkatát, fajtáját, korát a fizikai terhelésnél, ne vigyék túlzásba az edzést, mozgatást kánikulai napokon Toklász – a nyári időszak egyik leggyakoribb problémája, ami miatt a gazdik felkeresik az állatorvost, a toklász, mely a növény kiszáradt kalászának része. A toklászok horoghoz hasonlóan befúródnak az állat testébe, ott vándorolnak, és szerkezetükből adódóan, csak egy irányba, befelé tudnak haladni. Leggyakrabban toklászok a kutya ujjai közé, ill. a hallójáratba fúródnak be, máskor a szájüregből, orrjáratból, szemhéjak alol, péra résből kell őket eltávolítani. A gazdi arra lehet figyelmes, hogy az állat hirtelen szüntelenül lábát nyalogatja, sántikál, fülét rázza, vakarja, prüszköl, szemét vakarja, dörzsöli, attól függően, hogy hova jutott be a toklász. Az érintett terület gyakran megduzzad, kipirult, gennyes váladék ürülhet a sebből. Egészen friss esetben (ha a terület még „nem gyűlt be”) az állatorvos lehet, hogy vár 1-2 napot, míg egy kis tályog keletkezik. Addigra a termelődő genny beolvasztja a szöveteket a toklász körül, így azt könnyebb felkeresni és eltávolítani. Folytatás a 16. oldalon

16 /

MEZÕGAZDASÁG


Az esetek nagy százalékában nem található meg a növényi részecske , vagy mert eleve nem is jutott be a bőr alá (de a szúrási csatornán baktériumok bejuthattak) vagy mert csak kisebb darabka került be, és azt a szervezet védekező sejtjei feloldották, és bekebelezték. A toklász eltávolítását nagyon kevés kutya hagyja éber állapotban, a legtöbb esetben az állat bódítása szükséges a beavatkozáshoz. Az előfordulás valószínűsége csökkenthető, ha a kert gondozott, a kutyák ujjai közül a szőrt kinyírjuk, rendszeresen átnézik az állat szőrzetét, és kerülik azokat a helyeket, ahol az ilyen növények nagy számban előfordulnak. Torokgyulladás kutyáknál – meleg nyári napokon sokszor lehet találkozni köhögő kutyákkal. A torok gyulladásának oka legtöbbször az, hogy a felhevült testű állat hideg vizet iszik, fagylaltot eszik, klímás autóban utazik, vagy egyszerűen csak nagyon liheg, aminek következtében a toroknyálkahártyája hirtelen lehűl, a lehűlés következtében a lokális


immunrendszer védekező képessége lecsökken, és kórokozók szaporodhatnak el a meggyengült nyálkahártyán. Torokgyulladásos kutyákban a garat-gégetájék kipirult, a mandulák duzzadtak, ritkán bágyadtság, láz jelentkezhet. Néhány napos antibiotikum terápiára és langyos víz itatására rendszerint jól reagálnak az állatok, a tünetek fokozatosan enyhülnek, a gyulladás néhány nap alatt megszűnik. A kutyák torokgyulladása megelőzhető, ha a kutya számára kitett friss ivóvíz nem hideg, inkább langyos, illetve kerülik a fagyi adását (ezek etetése kis mennyiségben sem egészséges). Nagy melegben kerüljék az erős testmozgást, mert egyrészt a kutya hőgutát kaphat, másrészt a lihegés miatt torokgyulladást. Rovarcsípés – a legtöbb házi kedvenc hamar megtanulja, hogy nem minden repülő rovar ehető meg büntetlenül, s a riasztó színű példányok (pl. sárga-fekete: darázs) nem kerülnek fel az étlapra. Így is előfordul azonban, hogy a rovar megcsípi kedvencüket, amit az rendszerint hangos felvonyítással jelez. A gazdi sejti,

hogy „valami történt”, aztán látja a kedvence fejét eltorzulni. A szemkörnyék, homlok és pofatájék beduzzad vagy éppen sajgó lábát emelgeti az állat. A rovarcsípés során bejuttatott anyagok helyileg a szöveteket izgatják, fájdalmat, helyi duzzanatot, kipirulást okoznak, a vérkeringésbe jutva pedig az egész szervezetet érintő láncreakciót indítanak el. A helyi allergiás reakció legnagyobb veszélye – ha a rovart lenyeli – a gége ödéma, amely a légutak be szűkülése révén légzési nehézséghez vezet, majd teljes elzáródás esetén az állat fulladását is okozhatja. Ilyenkor az állat légzésszáma megnő, a légvételeket szokatlan hang kísérheti, jelentkezhet nyálzás is, ha a duzzanat miatt az állat nehezen nyel. Ha bárhol a testfelületen csípi meg a rovar az állatot, általános allergiás reakció jelentkezik: szemkörnyék, pofatájék puffadása, a keringés esetleges összeomlása. Ha a fenti tünetek bármelyikét észlelik kedvencünkön, azonnal forduljanak állatorvoshoz, így elkerülhető egy aprónak tűnő problémából egy esetlegesen végzetes kimenetel.


SULIVILÁG

/ 17

Kirándulás Tordára Június elsején Kolumbán Csilla tanárnõ vezetésével elindultunk autóbusszal Tordára. Jakab-Tatár Edina, VII. osztály

E

lőször a sóbányát néztük meg. Idegenvezetőnktől sok mindent megtudtunk. Például azt, hogy 38 milliárd tonna sóból épül fel, ami 10 évre elegendő volna az egész világnak. A bánya 45 km² területen fekszik. 3 látogatható nagyterme van Terézia, József és Rudolf, s van egy úgynevezett „visszhang terem” is, ami azért kapta a nevét, mert több mint 13 visszhangot hallhatunk, ha

oda bekiáltunk. A Rudolf kamrában minigolfpályák, bowlingpályák és

óriáskerék található, a Terézia kamrában pedig csónakázni lehet. Továbbá megnéztük az eredeti szerkezetet, amivel régen a sót bányászták ki. Ez Romániában az egyedüli, Európában pedig csupán három ilyen található. Ezután a „Névsorolvasás termébe” mentünk, itt gyülekeztek munka előtt a bányászok. Egy kis oltár is el volt helyezve, ahol reggel és délután imádkoztak. Miután a bányából kijöttünk, tovább mentünk a tordai hasadékhoz, ahol elfogyasztottuk az ebédet, és egy kis pihenés után elindultunk hazafele. Nagyon tanulságos és érdekes kirándulás volt, s mindenki jól érezte magát. Reméljük a jövőben is megrendezésre kerülnek hasonló túrák.

Ballagás a Tarisznyás Márton Általános Iskolában „Gaudeamus igitur…” ballagó dallal kezdõdött iskolánkban a nyolcadik osztályos tanulók és az I-VII. osztályosok évzárója.

Kolumbán Csilla

Kolumbán Csaba igazgató úr köszöntötte a jelenlevőket: Csedő István plébános urat, a szülőket, gyerekeket, vendégeket és nem utolsó

sorban a György család képviselőit: Magdi nénit és fiát Bélát, akik nagylelkűen idén is felajánlottak három egyenként ezer lej értékű ösztöndíjat. Köszönet érte. Folytatás a 18. oldalon

18 /

SULIVILÁG



Az igazgató ismertette a programot: hálaadó ima a plébános úr vezetésével, a VII. osztályos tanulók elbúcsúztatják a végzősöket, a furulyások a „Ballag már a vén diák” kezdetű dalt elfurulyázzák, majd a nyolcadik osztályosok búcsúznak. Az igazgató beszéde, „György Béla – díj” átadása, majd a jutalomkönyvek átadására került sorra. Kolumbán Csaba, igazgató beszámolt az iskola sokrétű tevékenységéről: sportrendezvényekről, iskolanapokról, gyalogtúrákról, kirándulásokról, versenyekről, olimpiai eredményekről. Magyar nyelvből Jakab-Tatár Edina országos hatodik, György Sándor sífutásban országos első helyezett. Az idei tanév nagy megvalósítása a műfüves pálya és annak bekerítése a tanács támogatásával, a tűzifa beszerzése, felvágása, a szülőknek külön köszö-

net a sok segítségért. Megköszönte a kollegáknak a lelkiismeretes munkát. „Az új törvények értelmében szeptembertől fenntartói döntést követően összevont intézményként működik a község három általános

iskolája. A döntés azt ígéri, hogy a rendszerben levők semmilyen hátrányban nem részesülnek. A tanulók azt a képzést kapják, amit az iskolába iratkozásukkor kértek és kaptak Az iskola teljes önállóságát veszíti, neve megmarad, sajátos arculata nem sérül. Isten óvja és éltesse iskolánkat!” Felhívta a gyermekek figyelmét, hogy vigyázzanak a nyári szünetben magukra, ne keveredjenek veszélyes kalandba, mindig használják a fejüket. A „György Béla-díj” nyertesei: Bernád Bernadett tanulmányi ösztöndíj, Blénesi Márk sport és tanulmány, Fórika Attila –Csaba szociális és tanulmányi díjban részesültek. Mégegyszer hálás köszönet érte. A tanulók megkapták az érdemokleveleket és a jutalomkönyveket és a 2010-2011-es tanévet bezártuk. Isten veled te Jóbarát!

Mozgalmas tanévvége Május dereka. A tanév nagy részét magunk mögött tudva, az Elekes Vencel Általános Iskola I – IV osztályos tanulói egyik szemükkel az iskola, a másikkal a vakáció felé kacsintgatva, csipegetnek, tördelnek egy – egy kisebb – nagyobb darabot a „nagy ismeretlenbõl”, haladunk a tanév vége felé.

Szakál András

M

inél rohamosabban közeledik a tanév vége, annál inkább veszszük észre, hogy még rengeteg a tennivaló. És mit tudunk ilyenkor tenni? Mérlegelünk, megpróbáljuk törleszte-


SULIVILÁG

/ 19

ni az elmulasztott, be nem fejezett dolgokat, átütemezünk, tervezgetünk. Iskolánk hetvenöt I – IV osztályos tanulója, a pedagógusok és néhány szülő kíséretével, két autóbusszal egy egynapos kirándulásra indult Gyergyóújfalu és Segesvár útvonalon. A kirándulást lázas készülődés, felkészülés előzte meg. Nagy az izgalom. Május 16-án reggel 8 órakor indultunk. Az első állomásunk a zetelaki vízgyűjtő. Festői környezetben fogyasztottuk el a reggelit. Gyalog áthaladva a gáton gyönyörködtünk a táj szépségében és máris indultunk Székelyudvarhelyre. Itt fő célunk a belváros építészeti remekeinek a megtekintése, régebbi, és újabb emlékművek, valamint a Székely támadt vár megnézése. Innen az agyagfalvi emlékműhöz érkeztünk. Megérkezve a helyszínre látva a kitáruló síkot, egy kicsikét elgondolkodtam, hogy egy- egy nagyon fontos döntés, egy-egy minket is érintő nagyon fontos dolgot nem csak tőlünk sok kilométerre lehet hozni, hanem itt helyben is. Pl.1506 – ban A Székely Önkormányzat Szabályzata, vagy az 1848-as az erdélyi románok-

Az emlékház megtekintése után a gyerekek igyekezve ültek fel az autóbuszokra, hogy folytathassuk utunk a kirándulás végállomásához Segesvárra. Itt egy parkírozóban fogyasztottuk el az ebédünket, majd a segesvári várat látogattuk meg. Az Óratornyot, a Fegyvermúzeumot és a vár közepén levő teret tekintettük meg, no meg a vár magaslatából elénk táruló panorámát. Egy kis, pihenő a téren és a régi,

értünk haza. Ezzel a kirándulással nem ért véget az iskolán kívüli tevékenységek sorozata, hisz a következő heteken izgalommal készültünk az évvégi előadás megtartására. Az elemisek nem vállalkoztak kevesebbre, mint minél élethűbben feleleveníteni a hagyományokat ( Pünkösdölés ), felébreszteni Csipkerózsikát a hosszantartó mély álmából, vidám jelenetekkel mosolyt varázsolni az arcokra, közben bemutatni mit is tanultak ebben az évben az I. osztá-

hoz és szászokhoz intézett Kiáltvány. Elköszönve az emlékműtől, a következő megálló Székelykeresztúr. Itt a mezővárosok jellegzetes, tágas ,szellős központja fogad,majd Petőfi Sándor utolsó állomáshelyére , a Gyárfás kúriához vezet utunk.

kopott „macskaköves” lépcsőn ereszkedtünk le a várból,és máris indultunk vissza Székelyudvarhelyre. Itt a játszótéren egy kis kikapcsolódás, egy kis hancúrozás után este fél nyolcra egy kicsit fáradtan, de rengeteg élménnyel, nagy megelégedéssel

lyosok, a zene ritmusával, a táncok bemutatásával tapsot csalni a közönségtől. Az előadás teltház előtt zajlott. Köszönjük, hogy jelenlétükkel megtiszteltek, és rengeteg tapssal jutalmazták a kis művészeket.

20 /

SULIVILÁG


Újfalvi diákok Ópusztaszeren Hat államból érkezett 1400 magyar és székely gyerek, hatalmas kórust alkotva énekelte a Himnuszt és a Szózatot a Nemzeti Öszszetartozás Napján Ópusztaszeren 2011. június 11én. A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerzõdés aláírásának évfordulójára emlékezõ, június 4-ére esõ nemzeti emléknap Magyarországon. Kedves Botond

N

agyszámú kórus tagjai között volt az újfalvi Elekes Vencel Általános Iskola néhány tanulója, akik jó tanulmányi eredményeinek, valamint a magyarfülpösi Szivárványház Szorványkollégiumnak köszön-

hetően eleget tettek a magyar Közigazgatási –és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság a meghívásának. A hatalmas énekkar tagjai 31 hazai

és határon túli városból, községből érkeztek, velük együtt énekelt a Magyar Rádió gyermekkórusa is az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. diákokból álló kórus nagyon szépen szólt, pedig a gyerekek csak kétszer próbáltak együtt, és előtte hosszú utat tettek meg idáig.. A gyerekek mind fehér sapkában voltak, és a szervezők ügyeltek arra, hogy mindegyiküknél legyen ásványvíz.Teljes ellátás kaptak, és kitűnő fogadtatásban részesültek, megtekintették a Feszty-körképet, majd a parkban szabadidős foglalkozáson vettek részt.A Duna Televízió által élőben közvetített ünnepségen, karnagyuk, Vámos Anna, a Zenekadémia hallgatója elmondta, nagyon elégedett volt az összhangzással, és jól sikerültnek tartja a műsort. A következő diákok lettek egy felejthetetlen élménnyel gazdagabbak: Bulai Kozma Laura, Elekes Köllő Szilamér,Kovács Renáta, Kovács Katalin,Borka Ágota,Balla


SULIVILÁG

/ 21

Iskolanap „Nem vagyunk mindnyájan arra hivatottak / Hogy rendkívüli dolgokat hajtsunk végre, / Hanem arra, hogy nagyon egyszerû / Hétköznapi munkát végezzünk rendkívüli / szeretettel…” (Jean Vanler) Kolumbán Csilla

J

únius 10-én minden bizonnyal a tekerőpataki iskolában főztük a térség legfinomabb „pityókás tokányát” A Tarisznyás Márton Általános Iskolában június 10-én került sor az Iskolanapra, melyen alkalom adódott a kikapcsolódásra, a munkára, játékra, szórakozásra. Annak ellenére, hogy majdnem végig zuhogott az eső, sikeresnek mondható ez a rendezvényünk is. Nagy izgalommal készültek a diákok, osztálytanítók, osztályfőnökök, tanárok erre a napra. Reggel nyolc órától elkezdődött a krumplihámozás, hagymavágás. Pattogott a tűz két nagy bogrács alatt. Nagy volt a sürgés-forgás, hogy ki ne aludjon a tűz, az étel oda ne süljön, és jól megfőjön. A gyümölcssalátához szükséges gyümölcsöket tisztítottuk, vágtuk, jó volt a hangulat. Időközben megérkeztek az Újpesti Szent János Katolikus Iskolától a vendégek, és ők is részt vettek a tevékenységekben. Miután elkészültek az ételek közösen megebédeltünk. Összetakarítottuk a hulladékokat, és elkezdődtek a sporttevékenységek. A lányok hullahopp- karikán mutatták be ügyességüket, a legtöbb jelentkező az I-IV osztályból volt. A legügyesebben és leghosszabb ideig Bálint Katalin játszott a karikán. Fodrászversenyre különböző

alkalmakhoz illő frizurákat készítettek, így volt báli-, bulis-, lakodalmi-, diszkós-, rocker hajviselet. A fiúk pedig szkandereztek. Így megtudtuk, hogy ki az iskola legerősebb ifja: Máthé Vilmos VII. osztályos tanuló. Palacsintaevés következett, minden osztályból két tanuló nevezhetett be, az lett a nyertes csapat, aki a leggyorsabban megtalálta a palacsintába

elrejtett tíz banist. Sokat drukkoltunk, nevettünk. A versenyek után eredményhirdetés következett. Sajnos sok betervezett játék elmaradt az eső miatt, de sebaj az időjárást nem mi irányítjuk. Az a fontos, hogy mindenki jól érezte magát, jó volt a hangulat „És még mikor lesz?”kérdésekkel távoztak tanulóink.

22 /

GYERMEKSAROK


A kirándulás a Szent Anna-tónál

S

zerdán a tanítók elvittek a Szent Anna – tóhoz. Jó volt, mindenkinek volt párja. Voltunk Kisbaconban, a Benedek Elek emlékházánál. Ott volt egy bácsi, aki mesét mondott. Lehetett venni képet. Utána a Szent Anna-tóhoz mentünk. Ott ettünk, ittunk, és elmentünk a kápolnához. Ott a tóban fürdött sok ember. Voltunk a kézdivásárhelyi múzeumban, ahol sok mesterséget megismertünk: patkókészítés, kalapkészítés, fazékkészítés, festészet, csizmadia, tímár. Ott voltak olyan népviseletbe öltözött babák, amiknek az volt a nevük, hogy Andris baba és Zsuzsa baba. A múzeumnak az volt a neve, hogy „Céhek múzeuma”. Aztán voltunk a Nyerges tetőn, ott a székely hősök emlékére volt felállítva a síremlék. Remélem még megyünk, és fürdünk a Szent Anna-tóban. Antal Henrietta, III. osztály

A kirándulás

A

kirándulás hosszú volt. Sok helyen jártunk. Először Csíkszeredában, aztán Tusnádon mentünk keresztül, aztán Kisbaconban. Azután elmentünk a Szent Anna

Sajgó Dávid rajza

Kirándulás 2011. június elsején a gyermeknapkor reggel háromnegyed hétkor az iskola utcájánál találkoztunk a gyerekekkel és a tanító nénikkel. Vártuk a buszt az iskolánál. De közben kiderült, hogy a busz a kultúrház előtt állt meg, és odamentünk. Felültünk, és elindultunk Csíkszereda felé. Majd Tusnádon ettünk. Elmentünk Kisbaconba, és megláttuk Benedek Eleknek a szobrát, amint ült egy padon. Minden osztály odaült, és fényképeztek, és aztán a testvérem és én ültünk az ölébe, és Henrietta lefényképezett. Aztán elindultunk a Benedek Elek emlékházba, ahol egy bácsi mesélt nekünk. Majd bementünk egy másik szobába, és ott lehetett venni fényképeket. Azután a Szent Anna-tóhoz mentünk, ott ettünk, majd kimentünk a kápolnához, és pénzt dobtunk be. Ezután Kézdivásárhelyen meglátogattuk a Céhek Múzeumát, ahol sok régi mesterséget mutattak be: csizmadiák, kovácsok, tímárok, szabók, fazekasok. Egy másik teremben népviseletbe öltözött babák voltak. Azután a játszótérre mentünk, utána vásárolni, majd a Nyerges tetőre, ahol a székely hősök emlékére kopjafákat állítottak. Nagyon szép volt. Tódor Bernadett, III. osztály

– tóhoz, és ott megnéztük a tavat. Majd kimentünk a kápolnához. Aztán elmentünk Kézdivásárhelyre a Céhek múzeumába. A bácsi azt mondta, hogy: – Mivel ma gyermeknap van, ingyen bemehettek a múzeumba. – Jó – köszönjük, mondta a tanító néni. – Fogtok látni kalapkiállítást, cipőkiállítást, és lesznek mesterségek is: tímárok, kovácsok, mézeskalács készítők is. Voltak olyan szobrok és rajzok is, amelyeket gyerekek készítettek. Volt egy babakiállítás. Összesen 360 baba volt, és abból 260-at kiállítottak. Ezután elmentünk a játszótérre. Jót játszottunk. Azután elmentünk a Nyergestetőre. Minden nagyon szép volt és jó. Bernád Kata, III. osztály

A kirándulás Jött a busz háromnegyed hétkor az iskola utca előtt. Mentünk Csíkszeredába, aztán Tusnádon megálltunk és ettünk. Majd Kisbaconban Benedek Elek emlékházát néztük meg, ahol egy bácsi elmesélte Benedek Elek történetét. Voltunk a Szent Anna – tónál, és kimentünk a kápolnába, és dobtunk be pénzt. Kézdivásárhelyen voltunk a céhek múzeumába. Azután mentünk a Nyerges tetőre. Nagyon jó volt, remélem jövőben is lesz ilyen kirándulás. Nagy Beáta, III. osztály


ÉP TESTBEN...

/ 23

Vakáció, kirándulás, játszás – nyári veszélyek... Nyáron, különösen, ha jó idõ van, gyakrabban fordulnak elõ balesetek, mint télen. Végre süt a nap, így a lehetõ legtöbb idõt a szabadban töltjük gyermekeinkkel. A játszóterezés, biciklizés, lubickolás, kirándulás által nagyon sok élménnyel gazdagodnak az apróságok, és immunrendszerük is megerõsödik a tiszta levegõ és az aktív mozgás során. De mindeközben nagyon sok veszélynek vannak kitéve, melyekre legtöbbször nem is gondolunk. Dr. Kelemen Madarász Enikõ, családorvos

apégés, napszúrás – a gyermekeknek, különösen a csecsemőknek nagyon vékony a bőrrétegük, és sokkal lassabb a hő leadásuk, ezért fokozottabban kell óvni őket. Néhány ötlet: a kisbabákat sose hagyjuk a napon, mindig csak árnyékban altassuk; használjunk minden kimenetelkor baba napvédő krémet, legalább 30 faktorosat; a szabadban mindig legyen a gyermek fején vékony világos színű vászon sapka-kalap; kánikulában 11-15 óra között ne tartózkodjunk gyermekünkkel a szabadban, még árnyékban sem; itassuk gyakran vízzel, limonádéval, teával, vagy nem cukrozott gyümölcslével, hiszen a folyadékigény ilyenkor többszörösére nő. Ha mégis bekövetkezne a napégés, a következő tüneteket látjuk: fájdalmas bőr, hidegrázás, fejfájás, hányinger. Használjunk bőrnyugtató krémet, és itassuk a gyermeket minél többször. A napszúrás már sokkal veszélyesebb. Ebben az esetben akár láz, görcsök, ájulás is jelentkezhet, illetve hányinger, hányás, hasmenés. Ha 2-3 órán belül nem enyhülnek a tünetek, mindenképpen keressük fel a gyermekorvost. Kullancscsípés – akárhol jártatok szabadban a nap folyamán, mindenképpen tartsatok kullancsvizitet az esti fürdetésnél. Minden alkalommal, ha túrázott, nézze meg, nem szállított-e haza egy „potyautast”. Elsősorban a hajlatokat szükséges átnézni, de a hajas fejbőrt és a lábujjak közötti részt se hagyjátok figyelmen kívül. Kullancscsípéskor, de rovarok csípésekor is, a szúr- csatornán keresztül kórokozók, mérgek (méhecske, darázs) jutnak be a bőrünkbe. Ezek a sérülések a kórokozó milyenségén túl, bőrirritációt okoznak. Piros udvaruk lehet, viszkethetnek. Aztán, ha vakarózunk, akkor kórokozók kerülnek be a körmünk által „szán-

N

tott" rovátkákba, így a bőr mélyebb rétegeibe is, ezért próbáljuk meg nem elvakarni a csípések nyomait, inkább használjunk hámosító, hűtő, gyulladáscsökkentő krémeket, kenőcsöket. Ha 24 órán belül eltávolítja a „potyautast", akkor kicsi az esélye, hogy Ön megfertőződjön! A megelőzés érdekében, elsősorban az öltözködésre kell nagy figyelmet fordítani. Kiránduláskor ügyelni kell arra, hogy nagy felületű bőrt ne hagyjunk szabadon, főleg az alsó végtagokat kell védeni, viseljünk hosszúnadrágot, amit tűrjünk be a zokniba, az inget, pólókat is gyömöszöljük bele a nadrágba, a hosszú hajat ajánlatos lófarokba kötni és sapka, vagy kalap alá helyezni. A világos színű öltözéknek az az előnye, hogy könnyebben észrevehetjük, azonosíthatjuk a kullancsot. A gyógyszertárakban kaphatók különböző rovar- és kullancsriasztó szerek, amelyekkel kiránduláskor be kell fújni a szabadon maradt bőrfelületet. Otthon ellenőrizzük bőrünket (főleg a térd-, a könyökhajlatokat, az ágyék környékét), a gyerekeknél ajánlatos a fül körüli részt és a fejbőrt is alaposan átvizsgálni, hogy nem találunk-e egy vagy több fekete pontot, és azután zuhanyozzunk le, a használt ruhát, zoknikat tegyük a mosógépbe, mert lehet, hogy az öltözéken megbújt kullancs gazdára vár. Ha találunk kullancsot, azt ajánlott minél hamarabb eltávolítani, a csípés helyét fertőtlenítsük jód-készítményekkel, vagy alkohollal, de ezek hiányában kölnit is használhatunk.

Figyeljük a csípés helyét öt-hat héten keresztül, általában egy-két napon belül körömnyi nagyságú bőrpír szokott jelentkezni, enyhe viszketés kíséretében, ez többnyire a szervezet védőreakciójának tulajdonítható és magától elmúlik, de ha körkörös (kokárdafoltok) jelentkeznek, azok már a Lyme-kór előhírnökei és a diagnózishoz szükséges a vérminta szerológiai vizsgálata. A kullancsveszélyt komolyan kell venni, de megfelelő elővigyázatossággal megelőzhető és élvezhetjük a természetjárás örömeit. Játszótéri esések – a játszótéren hagyjátok gyermekeiteket, hogy önállóan keressenek játékot, kipróbálják, megküzdjenek a mászókával, a rugós lóval, a libikókával és a többivel. Nagyon fontos viszont, hogy mindig figyeljetek rájuk, legyetek valamennyire a közelükben. Ha még bizonytalanok a lépcsőn járásban, tartsátok kezeteket a hátuk mögött, segítsétek őket lecsúszni a csúszdán, vagy kapjátok el a végén, és nem utolsó sorban figyelmeztessétek őket arra, hogy a nem bekerített hinta közelébe ne menjenek. Kerékpárral, görkorcsolyával – bukósisak, illetve könyök- és térdvédő nélkül ne engedjétek őket száguldozni. Fontos továbbá elmagyarázni nekik, hogy az idős emberekre és az apró totyogókra fokozottan figyeljenek oda, és mindig kell figyelni, hogy ne az úttest legyen a játszótér. Vízi balesetek – nehéz elképzelni, de igaz, hogy egész kis vízbe is bele lehet fulladni. Sose hagyjátok a pancsoló kisdedeket egyedül, már csak azért sem, mert könnyen fel tudnak állni és megcsúszni, ami szintén balesetveszélyes lehet. Homok és föld – van egy elég hosszúnak tűnő korszak a gyermekek életében, amikor gyakorlatilag mindent a szájukba vesznek. Otthon valamelyest az ezzel járó veszély megelőzhető, de a szabadban gyakorlatilag nem, emiatt nagyon oda kell figyelni rájuk. Ha a szabadban terveztek programot, mindig legyen nálatok: tiszta víz, nedves törlőkendő, papírtörlő, vagy zsebkendő, fertőtlenítő oldat, hámosító kenőcs, ragtapasz, steril gézlap, orvosi telefonszámok. Tünetek, amikor kell orvoshoz fordulni, mentőt hívni: ha a gyermek eszméletét veszti; hányás, aluszékonyság, rosszullét, szédülés lép fel; csillapíthatatlan a vérzés; nem szűnő fejfájásra, illetve egyéb fájdalomra panaszkodik; orra, füle vérzik; nem tudjuk megnyugtatni, szakadatlanul sír; valamelyik végtagját alig, vagy nem tudja mozgatni

24 /

FALUNAPOK


ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents