ulafjuoGreG adzarab
G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O L Y A M , 1 . S Z Á M , 2 0 1 1 . J A N U Á R
TARTALOM Önkormányzat ...
2
Civil fórum ...
3
Hitélet ...
8
Múltidézõ ...
10
Mezõgazdaság ...
14
Gyermeksarok ...
16
Sulivilág ...
18
Ép testben ...
21
Tarkabarka – Magazin ...
23
2/
ÖNKORMÁNYZAT
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
A közúti forgalomban résztvevõk figyelmébe Tepes-Nica Ioan, gyergyóújfalvi rendõrfõnök Mivel az időszaknak megfelelő időjárási viszonyok vannak – köd, havas eső, havazás – a rendőrség a következőket szeretné az érintettek tudomására hozni: 1. Az állatvontatású járművek irányítóinak kötelességei: – a közutakon használjanak fényvisszaverő öltözetet; – a járművekre szereljék fel a rendszámokat a hátsó és jobboldalra, ugyanakkor hátul legyenek felszerelve a piros színű fényvisszaverők; – a szekereket ködös időben és éjszaka fehér színű fénnyel lássák el; – azon személyeknek, akik alkohol befolyása alatt vannak, tilos az állatvontatású járművek irányítása. A fenti jogszabályok megsértése kihágásnak minősül, és 603 lejtől 1340 lejig terjedő büntetést von maga után. 2. A gyalogosok kötelességei: – a gyalogos közlekedés a közút baloldalán, minél közelebb az útpadkához kell történjen, ugyanakkor sötétben ajánlott a fényvisszaverő öltözet használata; – tilos a közutat elfoglalni és zavarni a közlekedést más járókelővel beszélgetve A fenti jogszabályok megsértése kihá-
Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077,
[email protected]
Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba
gásnak minősül, és 134 lejtől 201 lejig terjedő büntetést von maga után. 3. A biciklisek és robogósok kötelességei: – a jármű fel kell legyen szerelve elől fehér, hátul piros színű fényekkel; – a közlekedés idején fényvisszaverő öltözetet és hitelesített bukósisakot kell viselni; – azon személyeknek, akik alkohol befolyása alatt vannak, tilos közlekedni ezekkel a járművekkel. A fenti jogszabályok megsértése kihágásnak minősül, és 402 lejtől 536 lejig terjedő büntetést von maga után.
Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
CIVIL FÓRUM
/3
Tegyünk az egészségért! Jó dolog olyan emberekkel találkozni, akik nemcsak a jelenben élnek, hanem a jövõre is gondolnak. Ilyen ember Tótpál László is, az Aranypatkó Fogadó tulajdonosa, aki az egészség megõrzéséért sóházat épített. Fodor Annamária
M
indig az járt a fejében, hogy mit lehetne megvalósítani, ami még nincs, és ami az emberek egészségét is javítja? Tudta azt, hogy az ásványi sókat és nyomelemeket tartalmazó természetes kristálysó mennyire fontos az élet fenntartásához, így felmerült benne egy sóház építésének gondolata. Aztán nyugati mintára kivitelezte a sokak számára
nálunk még ismeretlen sóházat. Hihetetlen, hogy a kis házban négy tonna só van, melyet Parajdról hozott. Úgy kellett berendezni, hogy a barlangklímát megfelelő szinten lehessen tartani. Állandó levegőnedvesítés, 3 db 500 wattos infravörös lámpa, nyáron pollenszűrő is van. Ezen kívül zene mellett lehet kikapcsolódni, akár gyermekekkel is, akik számára só-homokozás biztosítja a szórakozást.
A só-klímaterápia javallott a következő betegségekre: asztma, krónikus hörgőgyulladás, tüdőbetegségek, krónikus hurutos orr-, torok-, és gégegyulladások, krónikus arcüreg-gyulladások, különféle típusú allergiák, bőrbetegségek, valamint immunrendszer erősítése. Válasszuk a természetes gyógymódot egészségünk megőrzése érdekében, hiszen elérhető áron, jó környezetben, kellemes, sós levegőben erősödhetünk, gyógyulhatunk. Örüljünk annak, hogy kis falunkban ilyen lehetőségek is vannak, így nem kell messzire utazni és gyógyszerekre pénzt költeni. Tegyünk az egészségünkért!
4/
CIVIL FÓRUM
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Nevessetek emberek… Alkonyi órán néztem az eget. Az aranyló nap bágyadtan ragyogott. Szemem a horizont szélére tévedett, s éreztem belül, – súlytalan vagyok. Megihletett egy érzés, amit kaptam, amit tanultam, átjárta lelkemet. Tovább kell adnom, éreztem és tudtam, leültem hát, és írtam versemet: Több milliárdan vagyunk itt a földön, tanulni jöttünk, s adni is talán. Az idő elszáll, s ha tartalmasan töltöm, nem volt hiába, annyi iskolám. Most rátaláltam egy újabb ösvényre, mely minden lelket a boldogsághoz visz, megtanít újra a boldog nevetésre, s magához vonzza azt ki benne hisz. Emlékszel? Régen oly sokat nevettél, S jobb volt a kedved, – áldott a napod Tiszta szívből és őszintén szerettél. s önzetlenül, ahogy az állatok. Hallottad-e már: a nevetés gyógyít, s nem csak a lelket, ami felderül. Egészséget és immunrendszert jobbít. A legjobb masszőr, a testben legbelül! Ingyen kapható, szuper kábítószer, s legális, – törvény sem tilthatja meg. Mellékhatások nélkül álló gyógyszer, amit túlzásba vinni sem lehet. Nevess, s vegyél rá erre másokat! Járvány legyen, mindenki kapja el. Kezdd el ma még, ne várjál már sokat, A csüggedőket, vidámság rázza fel. Ha egyként nem megy, hívj és ott leszünk. A mélabúból ébredjen a nép! Egy szebb világért mindent megteszünk. Tegyük vidámmá egymás életét! (névtelen szerző)
Tegyünk a jövõért! 2009 júniusában Tótpál László lett a helyi Kultúrotthon menedzsere, aki javadalmazás nélkül vállalta a feladatot a jelen és a jövõ érdekében. Fodor Annamária
A
z Újfalvi Önkormányzat segítségével a következő munkálatok történtek a villamos rendszer rendbetétele, az evőeszközök felleltározása, a tetőszerkezet javítása, a régi fényképek eltárolása, a színpad kimeszelése, a villanyberendezés felújítása. 2010-ben a következő munkálatokra került sor: a víz bevezetése, a szennyvízhálózat kiépítése, a két
konyha kimeszelése, két konyhaajtó lefestése, bejárati ajtók és ablakok lefestése. A Gálforest kft. segítségével felújították a konyha bútorzatát, valamint az evőeszközök polcait. A jövőbeli tervek között szerepel egy mosogatókonyha és egy tálaló konyha elkészítése. A tenniakarás példáját láttuk. Tegyünk meg mi is mindent a jövőért úgy, hogy ne feledjük értékes múltunkat!
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
CIVIL FÓRUM
/5
Karácsonyi kabaré Katorzsa módra December 26-án rendezte meg elõször a Katorzsa táncegyüttes vidám jelenetekkel gazdagított, szórakoztató és táncos mûsorát. Az elõadást egy késõbbi idõpontban, január 9-én közkívánatra, a nagy érdeklõdésnek köszönhetõen megismételték. Czirják Kinga
A
műsor Simon Attila ízes, székelyes köszöntőbeszédével kezdődött egy- két viccel tarkítva, majd négy bohókás, komikus jelenet következett. A „Katonadolog” című jelenetet Simon Attila és Czirják Zoltán előadásában tekinthettük meg, majd a cigány ( Sólyom Csaba) elmesélte a közjegyző úrnak( Simon Szabolcs), hogy hogyan is lett saját magának a nagyapja… Hát ember legyen a talpán, aki ennek a bonyodalmas sztorinak a szálait végig tudta követni! Következő jelenetben egy
riportot láthattunk, ahol Anti bácsi, azaz Simon Attila, elmesélte az interjút készítő hölgynek (Dávid Szilvia), hogy hogyan „végezte ki” Lillike nénit. A jelenetet senki sem bírta ki kacagás nélkül, kacagás, amiért külön jutalom járt, hiszen az előadás végén a műkedvelő színjátszó csoport külön díjazta a legjobban nevetőhahotázó személyeket a közönség
soraiból. A riport után egy disznóvágásnak lehettünk tanúi amolyan „Katorzsa módra”, melyet Deák László, Czirják Zoltán, Simon Attila és a beleket pucoló Csíki Kinga adtak elő. Garantáltan megmozgatta nevető izmainkat ez a jelenet is! A humoros előadást az együttes kis táncosainak műsora váltotta fel, akik felcsíkiasan táncoltak, majd a felnőtt csoport az újonnan betanult mezőségi táncokat mutatta be, melyet Danguly Ervin táncoktató segítségével sajátíthattak el a Katorzsa táncosok. Műsor után a hajnalig tartó buliban táncolhatta ki magát a szórakozni vágyó. Természetesen volt tombola is, ahol a fődíj egy malac volt, melynek Sajgó Andrea örülhetett, de pezsgőt nyert Sólyom Csaba, Ramazotti italt Illésné Sólyom Éva, és egy mixert Hunyadi Tivadar. A szervezők azt ígérik, hogy hamarosan újra lesz humor, móka és kacagás, ismét megnevettetnek bennünket, hiszen itt a farsang, tehát... lesz Farsangtemetés is!
6/
CIVIL FÓRUM
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Január – Boldogasszony hava A Január hónap elnevezése latin eredetû, nevét a római Janus istenrõl kapta, aki a kezdet, a kapu, a határkõ istene volt. Januárt még nevezték Boldogaszszony havának, és Télhónak is. Január elseje, Újév napja mint évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonoszûzõ nap. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette e napot a polgári év kezdetévé. A napot vidámság, evés-ivás jellemzi, elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok. A falvakban a felnõttek meglátogatják egymást egy-egy újévi koccintásra. Czirják Kinga
J
anuárhoz rengeteg időjóslás kapcsolódik: például ha nincs fagy januárban, meghozza azt március és április. Sok jóslás fűződik az úgynevezett „elsőhöz”: az első újévi látogató lesz a lány férje, amivel pedig először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni. Január 6-án van Vízkereszt, vagy a karácsonyi háromkirályok napja, amely tulajdonképpen a karácsonyi ünnepek zárónapja. Ezen a napon szokás utoljára meggyújtani a gyertyákat a karácsonyfán, ekkor bontják le a fát. A nap összetett jellegű
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
keresztény ünnep, amelynek fő tárgya a kis Jézus imádására keletről Betlehembe érkező „három királyok” (napkeleti bölcsek) tisztelete, második vonása Jézus Krisztus a Jordán folyó vizében való megkeresztelkedésének megünneplése, harmadik vonása pedig az úgynevezett kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. Vízkeresztkor megszentelik a házakat, az ajtóra felírják az évszámot és a három király nevének kezdőbetűit: G+M+B. Január 17-e, remete Szent Antal névünnepe. Hosszú életet élt, hiszen 106 éves korában, 356-ban tért vissza a teremtőjéhez. Ő a beteg emberek és a beteg állatok patrónusa. A hiedelmek szerint a Szent Antal tüzének nevezett orbáncot és más hasonló eredetű betegségeket csak január 17-én és június 13-án lehetett gyógyítani. Egyes vidékeken azt tartották, hogy az orbáncosról úgy lehet levenni a tüzet, hogy az említett napokon három Antal nevű férfi megáll a beteg ágya mellett, és egyszerre szív el egy pipadohányt, amelynek füstjét a gyógyulni vágyóra fújja. Január 18-án Piroska napja van, azaz a „negyvenes nap”, a néphagyomány úgy tartja, hogy e napnak az időjárása egyezni fog az egy vagy két holdváltozásra bekövetkező időszak hőmérsékletével, csapadékmennyiségével. „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el sem hagy.” Január 20-án ünnepeljük Fábián és Sebestyén napját. Szent Fábián a 3. században élt, egy ideig pápa is volt. Szent Sebestyén ókeresztény vértanú, római császári testőrparancsnok volt, akit keresztény hite miatt 298-ban Diocletianus császár kivégeztetett. Ô a polgári lövészegyletek, a nyilasok és puskások védőszentje. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap, ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Január 22-re esik Vince, a szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Népi megfigyelések szerint
CIVIL FÓRUM
olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Január 25-én van a Pál-forduló, Szent Pál apostol névnapja. A bibliai Pál zsidó szülők gyermekeként körülbelül Jézus Krisztus születésével egyidőben látta meg a napvilágot a kis-ázsiai Tarzus városban. Pál eredeti zsidó neve Saul volt. Saul Jeruzsálemben fanatikus keresztényüldöző lett, egy alkalommal felhatalmazást kért a jeruzsálemi papi fejedelemtől, hogy Damaszkuszban összeszedhesse a keresztényeket, és bilincsbe verve Jeruzsálembe, a főtanács elé vihesse. Nem messze Damaszkusztól azonban látomása volt. Hatalmába kerítette a Jézus személyéből és tanításaiból áradó igézet: hirtelen menynyei fény villant körülötte, erre Saul a földre borult, és hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Ő pedig megkérdezte: „Ki vagy, Uram?” Mire ezt a feleletet hallotta: „Én vagyok Jézus,
/7
akit te üldözesz”. Saul remegve kérdezte: „Mit akarsz, Uram, hogy cselekedjek?” Erre azt a választ hallotta: „Kelj fel és menj be a városba, ott megmondják majd neked, mit kell cselekedned.” Saul a különös élmény hatására megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. Megtérésének Krisztus új szószólójaként névcserével adott nyomatékot: a Pál nevet vette fel, innen ered a Pál-fordulás kifejezés. A Pál-fordulás naptári helyének időjárási fordulatot tulajdonít a néphagyomány: azt jelenti, hogy túl vagyunk a tél felén, és várható, hogy az időjárás hamarosan jobbra fordul. Népi mondóka
Pálnak fordulása Fél tél elmúlása. Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy. Ha fénylik a Vince, Megtelik a pince. A ködös január Nedves tavasszal jár.
8/
HITÉLET
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Új évre Már túl vagyunk az új évi köszöntések áradatán, amely az esztendõ elsõ napjaiban tetõzõdik, és már azon a konfliktuson is, amelyben talán éppen azzal a személlyel álltunk szemben, akinek azokban az ünnepi percekben olyan széles mosollyal – és meglehet, hogy ugyanolyan sablonosan – kívántunk boldog újévet. Elekes András
E
zekben a napokban egyre-másra kívánjuk a boldog új évet, és ugyanúgy, mint a „jó napot” vagy a „jó estét”, nagyon sokszor csak megszokásból mondjuk, és ritkán nyílik meg úgy a szívünk, hogy amit kívánunk, azt tényleg szívből-lélekből áldásként kívánjuk.Mert a jókívánság és az áldás között valójában nincs is különbség. Szokásainkban a jókívánság ugyan sokszor a könnyed társalgás, a könnyen kimondott szavak szférájába tartozik, míg az áldást tel-
jesen a vallásosság birodalmába utaltuk. Minden különösebb reflexió, utángondolás nélkül kívánunk boldog új évet, jó napot, reggelt, estét, minden jót, vagy csak egyszerűen kívánunk, aztán mindenki azt gondolhat hozzá, amit akar. Az áldást a pap dolgai között emlegetjük, vagy ha nekünk is áldanunk kell, az ritkán kerül a templom falain kívül. Olyan valaminek tartjuk, ami a megszokott helyén, nevezetesen a templomon kívül könnyen nevetséges hatást ér el és egyszerűen gyermekesnek tűnik. Pedig a legegyszerűbb jókívánság
is csak akkor igazi bennünk, ha az valóságos szeretetből fakad. A szeretetet, bár sajnos már nyúlóssá nyálaztuk, mégis mindig újból rá kell jönnünk, hogy a szeretet az érzelmeken túl a valóságos, értelmes, tiszta, jóindulatú életet jelenti. Jálics Ferenc jezsuita szerzetes szerint ez az áldás kiindulópontja. Gondolatmenete szerint szívünk túlcsordulásig megtelik szeretettel. Ez irányulhat is valakire, vagy valamire. Ilyenkor azt mondjuk, hogy szeretünk. Ezzel a szeretettel kívánunk a szeretett lénynek valami lényegeset, a lehető legjobbat. A mi szeretetünk azonban önmagában mindig nagyon esendő és gyenge. Ehhez az esendő szeretethez társul a végtelen isteni szeretet, amely már tökéletes és csodákra képes. Ez teszi hatásossá, valódi áldássá gyenge szeretetünkből fakadó jókívánságunkat. Ugyanakkor szükség van a mi gyen-
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
ge szeretetünkre is. Nem, mintha az isteni szeretet önmagában, a mi „irányításunk” nélkül nem tudná véghezvinni a világ megáldását, hanem ez a mi részünkről hozzátartozik a létünkből fakadó feladatunkhoz: a világ műveléséhez, vagyis a teremtés folytatásához. Ezt a kötelességet, amit a teremtésben kaptunk, a szeretetből fakadó jókívánság, az áldás révén is gyakoroljuk. Tehát a jókívánság akkor igazi, ha az ugyanakkor áldás is. Az áldás pedig csak akkor az, aminek mondjuk, ha szívünkben értelmes, valódi a szeretet, és együtt jár a végtelen isteni szeretettel. Eszerint ha valóban boldog újévet kívánnánk, akarnánk valaki számára, akkor ebben a szívbéli kívánságban benne kell lennie annak is, hogy amikor lehetőségünk nyílik rá, teszünk is azért valamit, hogy valóban boldog új éve, jó napja legyen annak, akinek ezt kívánjuk. A jókívánság, azaz a szívből fakadó áldás, nem lehet elszigetelt. Azzal, hogy valakinek „címezzük” a jókívánságot, mégsem szabhatunk neki határt. A szívből jövő jókívánság, miközben ajkunkról ugyan „irányítottan”, azaz valakinek szánva hangzik el, mégis – közvetve vagy közvetlenül – mindenkire hatással van. Nem kívánhatunk jót valakinek, ha nem hagyjuk, hogy az áldás mindenkire hasson, vagy ha másoknak éppenséggel rosszat kívánnánk. A mindennapi élet azonban azt igazolja, hogy szívünk áldásának csatornáit bizony el-elzárogatnánk, ha az netán „nemkívánatos” irányba is működne. Nem kell kifejezett rosszindulat, elég egy kis túlfűtött adokveszek vallásosság ahhoz, hogy még az isteni áldásnak is határt szabjunk. Az anekdota szerint egy ilyen vallásosságú jámbor mondhatta valamikor, de mondhatta volna akármelyikünk: „Isten parancsa egyértelműen kimondja, hogy szeressük felebarátainkat. És mégis vannak olyanok, akik nem szeretnek. És én gyűlölöm az ilyen embereket!” Nem tagadnánk meg mindenkitől az áldást, csak azoktól, akik szerintünk nem érdem-
HITÉLET
lik meg. Ha e gondolatunkat kendőzetlenül kinyilvánítjuk, kész a cirkusz. Ha jólneveltségből leplezzük, a valóság úgyis kipattan az első élesebb helyzetben. Tele vagyunk ilyen konfliktussal. A konfliktusos élethelyzetek a jót kívánó énünk kritikusai. Sokszor ilyen helyzetben nem tudunk parancsolni magunknak, nem uralkodunk magunkon, vagyis éppen úgy nyilvánulunk meg, amilyenek szívben-lélekben vagyunk. Ilyenkor tűnik ki, hogy a jókívánság sokszor csak megszokás, az önuralom csak érdekek menti jólneveltség, és az arc, ami mögül szólunk, cserélhető, olykor, éppen a konfliktusban magától lehulló álarc. A konfliktushelyzet tehát úgy próbája a jókívánságoknak, mint a halál pillanata az egész hosszú életnek. Pierre Char-
/9
ron (16. századi gondolkodó) eszmefuttatásában idézi Epaminodaszt, akit megkérdeztek: „kit becsül többre, saját magát, Khabriaszt vagy Iphikratészt? Így válaszolt: előbb látni kellene mindhármunkat, hogyan halunk meg, (…) mégpedig azért, mert máskor lehet álarcot viselni, de ebben az utolsó jelenetben nincsen tettetés.” A konfliktus is az életnek azon surlódása, amely egy óvatlan pillanatban lerántja rólunk az álarcot. Maradunk azok, akik valójában vagyunk. Színpadias jókívánságainkra is ilyenkor dől rá az egész díszletrendszer. Az új évi és minden más jókívánsághoz előbb nekünk kell felnőnünk, megtisztulnunk, hogy áldóan tudjunk jót kívánni másoknak, mindenkinek, az egész világnak.
10 /
MÚLTIDÉZÕ
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Románia és az uniós világ Románia kapcsolatai az Európai Unióval nem a posztkommunista idõszakban kezdõdtek, ahogyan ezt legtöbben gondolják. Valójában, már a kommunista rendszer idejében az országunk volt a legelsõ Közép és kelet-európai ország, amelyik hivatalos kapcsolatokat hozott létre az Európai Unióval. 1974-ben Románia egy egyezményt írt alá, aminek köszönhetõen az európai közösség kiváltságos rendszerébe került be. Elekes Dániel László
A
berlini fal összeomlása után, Románia diplomáciai kapcsolatokat is létrehozott az EU-val, viszont a politikai helyzete miatt az Európai Gazdasági Közösség csak egy öt éves szerződést fogadott el, a megszokott tíz éves helyett, a Kereskedelmi és Együttműködési Egyezményből. Akárhogy is, egy döcögős és hoszszas folyamat után, ami majdnem 15 évbe került, az országunknak sikerült elérnie azt a szintet, amit az EU követelt politikai, gazdasági és társadalmi szempontból, ami szükséges volt ahhoz, hogy befogadják a nagy európai családba. Így hát hivatalosan is 2007. január 1-től Románia az Európai Unió tagja, még akkor is, ha még mindig vannak kényes pontok amit nem oldott meg, és amelyek rendszeres szemrehányásokra adnak okot EU részéről: korrupció, az állami intézményék kaotikus működése, a kiszámíthatatlan gazdasági döntések és a túlzott bürokrácia. Más szóval, ugyan azok a problémák, amelyek miatt, annak ellenére, hogy a legelső ország volt, amelyik elkezdett aktív kapcsolatokat létre hozni az EU-val már 1974-ben, mégis utolsónak csatlakozott, több mint három évtizeddel később. De valójában mit is jelentett ez
számunkra? Hogyan változtatta meg a csatlakozás Románia és persze az Európai Unió életét és működését? Ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat találni. Mivel az Európai Unió nagyon pontosan fogalmazott kritériumokat dolgozott ki már 1993 -ban minden jelölt ország számára, amelyik csatlakozni akart, ezért Románia is jelentős változásokat kellett bevezessen ahhoz hogy, megfeleljen az elvárásoknak. Már a magas célok kitűzése is az előnyt jelentett országunk számára, mert így a politikai erők olyan döntéseket voltak kénytelenek hozni, amit más körülmények között eszük ágában sem állt volna bevezetni. Így hát mondhatjuk nyugodtan azt, hogy csak az a verseny, ami elkezdődött hogy megfeleljünk az európai kéréseknek, fejlődésre kényszerítette az országunkat. De az Európai Unió nem csak célokat és kritériumokat tűzött ki, hanem támogatást is nyújtott: tanácsokat, felkészítő programokat, s ami a legfontosabb, jelentős anyagi támogatást. A csatlakozáshoz szükséges felkészülési alapot három részre osztották (PHARE, ISPA és SAPARD), ami együtt 2000 és 2007 között 3, 934 milliárd eurót jelentett. Románinak már a csatlakozás előtt meg kellett felelnie a politikai kritériumoknak, vagyis országunk be kellett
bizonyítsa, hogy stabil intézményei vannak, hogy garantálni tudja a demokráciát és a törvény uralmát, hogy be tartja az emberi jogokat és a kisebbségek jogait. És ezeket, legalábbis elméletben, meg is tette: modern, demokratikus törvények jelentek meg, a politikusok már nem használták a bányászokat a tüntetők elhallgattatására, a sajtó megszabadult a szorongató kontroll alól. A gazdasági kritérium előírta egy működő piaci gazdaság létezését, ami képes legyen versenybe szállni az európai egységes piacon. 2004-ben az Európai Bizottság elismerte, hogy Románia egy „működő piaci gazdasággal” rendelkezik, de a mai napig úgy véli, hogy nem képes felvenni a versenyt az európai egységes piaccal. És valójában, az egyetlen igazán sikeres romániai termék a külföldi piacokon a Dacia személygépkocsi. A kilencvenes évek második fele igazán megpróbáltató volt Románia számára, mert a hatóságok nem voltak képesek stabilizálni a gazdaságot, mivel populista célokból nem igazán akarták liberalizálni az árakat és a piacot. Az infláció 1997-ben elérte a hihetetlen 154% 1997-ben, és 1999-ig Románia belső termelése folyamatosan csökkent. De a 21. században a gazdaságunk folyamatosan nőtt, lassan de biztosan. Viszont még mindig óriási problémákat okoz az a tény, hogy országunk még mindig majdnem kétszer annyit importál, mint amennyit termel és elad. Más szóval, többet vásárolunk, mint amennyit eladunk. A hivatalos adatok szerint 2006-ban 40,74 milliárd euró értékben importáltunk, miközben az exportra küldött árúcikkek értéke alig érte el a 25,85 milliárd eurót. És nem utolsósorban, Románi-
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
ának vállalnia kell kötelességeit mint tagállam, ami annyit jelent, hogy folyamatosan reformálni kell az adminisztratív és jogi szerkezeteit úgy hogy megfeleljen az európai törvényeknek és szabályoknak. Hivatalos vélemények szerint, a legtöbb reformot, amit Románia kénytelen volt bevezetni ahhoz, hogy megfeleljen a kritériumoknak, amúgy is bevezették volna, csak nem ilyen felgyorsított tempóban. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy ha nem lett volna az Európai Unió, Románia soha nem reformálta volna magát ennyire drasztikusan, és soha nem fejlődtünk volna ilyen szintre. Persze, még messze vagyunk az ideális társadalomtól, de az európai intézmények szigorú tekintete alatt jó irányban haladunk. Az úgynevezett balkáni szellemnek megfelelően óriási a különbség az elmélet és a gyakorlat között. Így például a 2007-2013-as években, Románia felhasználhat 20 milliárd eurót a strukturális és kohéziós alapokból amit az EU biztosít, plusz még 13 milliárdot ami kizárólag a rurális és mezőgazdaság fejlődésére áll rendelkezésünkre. Hogy mire kéne használni ezt a
MÚLTIDÉZÕ
pénzt? Hát semmiképp sem az adósságok törlesztésére vagy a fizetések ellátására. Ezek mind fejlesztési alapok, vagyis országunk ebből az összegből biztosíthatja az infrastruktúra fejlesztését – ha már itt tartunk, csak annyit említünk, hogy a legpocsékabb vasúti hálózattal rendelkezünk majdnem egész Európában – továbbá a cégek kompetitivitását, más szóval emelni a termékek minőségét, és nem utolsósorban munka helyek létrehozása és biztosítása. Ehhez persze elsősorban meg kell tanulnunk, hogyan kell pályázatokat írni és felhasználni a rendelkezésünkre álló összegeket. Ami egyáltalán nem könnyű dolog a folyamatosan változó politikai és gazdasági körülmények miatt. 2009-ben például, amikor Románia a legjobban teljesített az összegek hasznosításában, 2,9 milliárd eurót használt fel, ami közel sem elfogadható. Mint minden más tagállamnak, Romániának is muszáj hozzájárulnia a közös EU költségvetéshez. És annak ellenére, hogy ez az összeg, amit a közös „konyhára” kell tennünk 1,1 milliárd eurót jelent – cserébe felhasználhatunk 6,6 milliárd eurót, ha tudjuk hogyan – így is az ország költség-
/ 11
vetése óriási problémákkal küszködik. Hogy ez mennyire előnyös nekünk, ezt az a tény tükrözi hogy, a 17. helyen állunk az Európai Unióban a hozzájárulási összeg szempontjából, holott a hetedik helyen állunk a lakosság szempontjából. Más szóval, azzal dicsekedhetünk, hogy mi járulunk hozzá a legkevesebbet az EU fejlesztéséhez, ugyanakkor mi húzzuk a legtöbb hasznot. És mégis, amióta tagállam, Románia költségvetését súlyosan terhelik a EU-val szembeni kötelességek. A költségvetési hiány (vagy deficit, vagyis az összeg amennyivel többet költünk, mint amennyit keresünk), 2007 óta folyamatosan nőtt, 1,7%-tól 4,9%-ra 2008-ban, 7,4%-ra 2009-ben, és most már tudjuk, hogy elkerülte a 10%-ot a múlt évben. Hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen előnyös üzletet kötöttünk, és mégis ennyire katasztrofálisan jövünk ki belőle? Mivel e cikk szerzőjének nem áll szándékába bírálni, erre a kérdésre a választ a kedves olvasóra bízzuk. Hogy milyen következményekkel jár az uniós világ az egyszerű ember számára, ezt a következő lapszámban próbáljuk feltárni.
12 /
MÚLTIDÉZÕ
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
A Magyar Királyi Csendõrség története a kezdetektõl a felszámolásig (1881-1945) Újonnan induló sorozatunkban a Magyar Királyi Csendõrség történetét mutatjuk be. Annak az alakulatnak a történetét, amely felszámolása után 65 évvel is ellentmondásos érzéseket, érzelmeket vált ki. Mõködése ideje alatt szintén tetten érhetõ volt az ambivalencia: tagjai közé bekerülni jelentõs presztízsnövekedéssel járt, ugyanakkor a csendõrök iránt erõs ellenszenvvel viseltetett a társadalom nagy hányada. ifj. Sólyom István
A
csendőrökkel kapcsolatos legendák mind a mai napig élnek Székelyföldön, így községünkben is számos igaz, vagy igaznak vélt történet kering szájról-szájra, amelyekben közös elem, hogy ahol a kakastollas magyar csendőr megjelent, ott az emberek jobbnak látták meghúzni magukat. Az 1881-ben felállított csendőrség jelszava: „Híven, becsülettel, vitézül!” istenfélelmet, hazaszeretetet és hivatástudatot tükröz. A testület a Magyar Királyság leghatékonyabb, legmegbízhatóbb rendvédelmi szerve lett. A korabeli Magyarország szegénysorban tengődő néprétegei számára a csendőrség egyet jelentett a hatalom érdekeit védő fegyveres erőszakkal, hisz a vidéki ember szemében e testület egy személyben a kormányt, az országot vezető politikai, gazdasági
elitet testesítette meg. A „közrend és közcsend” védelmében eltöltött majd 65 éves időszak azonban nem az emberek elnyomásáról, hanem az ország törvényeinek betartatásáról, valamint az emberi élet és tulajdon védelméről szólt. A csendőrség bűnüldözési eredményei mind a mai napig lenyűgözőek. Írásunk első részében az alapítástól az 1919-es felbomlásig tárgyaljuk röviden a testület történetét. A csendőrség, francia eredetű szóval Európa számos országában létezett, létezik, szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek alapján szervezett rendőri szerv, fő feladata a rendfenntartás. A konti-
nentális Európában francia hatásra kettős rendvédelmi struktúra alakult ki: a városok közbiztonságáért a különféle rendőrségek, a vidék közbiztonságáért a csendőr típusú szervezetek feleltek. A csendőrség testületére a gondosan válogatott, megbízható legénység, a példás szigorú, katonás fegyelem, és kettős, katonai polgári alárendeltség jellemző. A Magyar Királyi Csendőrség mind szervezeti és működési elveiben, mind tényleges szervezeti értelemben a napóleoni gendarmerie (zsandárság) örököse volt. A csendőr szavunk 1834-ben a nyelvújítás során keletkezett, a szélesebb közvéleményben csak az 1870-es években terjed el.
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
A kezdetek Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a neoabszolutista császári állam vezette be először a csendőrség intézményét Magyarországon. Mivel a testület az elnyomó államapparátus részét képezte, a császári csendőrséget közutálat övezte, annak ellenére, hogy a közrend fenntartása terén igen hatékonynak bizonyult. A lakossági ellenszenvet csak fokozta, hogy az alakulat a bűnözők mellett hazafiakat is üldözött. Az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon feloszlatták a zsandárságot, viszont az Erdélyt biztosító kolozsvári, illetve a zágrábi ezredek különleges helyzetüknél fogva tovább működtek. 1868-ban ennél a két ezrednél rendszeresítették a későbbiekben a szervezet legjellemzőbb ismertetőjeleként számon tartott kakastollas vadászkalapot és annak viselését. 1867 után országos közbiztonsági szervezet híján jelentősen nőttek a bűnözési mutatók. Vidéken ugyan visszaállították a pandúrrendszert, amely azonban a betyárvilág melegágyának bizonyult. Ugyanakkor az erdélyi és a zágrábi csendőrség magas színvonalon végezte munkáját, és biztosította a jó közbiztonságot. Ennek következményeként a döntéshozók a csendőrség intézményének visszaállításán kezdtek el gondolkodni. Hosszas huzavona után a magyar Országgyűlés az 1881/II.tc. „a csendőrség legénységi állományának a kiegészítéséről” és az 1881/III.tc „a közbiztonsági szolgálat szervezéséről” címmel fogadta el a Magyar Királyi Csendőrség felállítására vonatkozó törvényeket. Az uralkodó 1881. február 14-én szentesítette, azaz hatályba léptette a törvényeket; 1936-tól ez a dátum vált az évente nagy külsőségek közt megünnepelt Csendőr nappá. A szervezet kiépítése három évet vett igénybe, a folyamat kiinduló bázisa az erdélyi csendőrség volt, amely a Magyar Királyi Csendőrség struktúrájába önálló csendőrkerületként tagozódott be. Magyarország területét hat,
MÚLTIDÉZÕ
1900 után nyolc csendőrkerületre osztották. A szervezet működési területe kizárólag a vidék volt, városok kül- és belterületén a közbiztonságért az állami, ill. az önkormányzati rendőrségek feleltek. A dualizmuskori rendvédelem a századforduló tájékán már Európa szerte a leghatékonyabbak közé tartozott. A csendőrség a közrend és a közbiztonság biztosítása mellett társadalmi és hatalmi rendvédelmi feladatokat is ellátott. Az 1899. január elsején életbe lépő új polgári rendtartás szerint a csendőrtiszt nyomozásban nem vehetett részt, mivel esősorban katonának és nem polgári közegnek minősült. A tényleges közbiztonsági feladatokat 1945-ig a legénységi állomány végezte.
Az elsõ világégés Az első világháború első évében 800 tiszthelyettest vezényeltek a frontra, ami nagy érvágást jelentett a 12 ezres testületnek. Az egyre súlyosabb emberveszteségek pótlására egyre több csendőrt osztottak be hadi feladatokra, 1917-re a tapasztalt és megbízható állomány nagy része a különböző harctereken teljesített szolgálatot. Helyükre rosszul képzett, korosabb népfelkelők és tartalékosok érkeztek, akik még békeidőben is alkalmatlannak bizonyultak volna feladataik ellátására. A fokozatosan romló állapotok, a lakossági elkeseredés, a nemzetiségi problémák a testület erkölcsi tartásának rombolását csak tovább fokozták. A belső bomlás biztos jeleként a közbiztonság gyors romlásnak indult, a fegyveresen kóborló katonaszökevények mellett jól szervezett rablóbandák is módszeresen fosztogatták a lakosságot. Az őszirózsás forradalom után hatalomra jutott pártok és a lakosság sem bíztak a csendőrségben, ezért új rend- és közvédelmi szervek kerültek felállításra. 1918 novemberében a katonatanácsok mintájára létrehozták a csendőrtanácsot, amely a Tanácsköztársaság Vörös Őrségének felállításáig műkö-
/ 13
dött. A toborzás során mindenkit átvettek a korábbi rendvédelmi szervektől, amennyiben az illető hajlandó volt tovább szolgálni. A néhai csendőrök fő feladatuknak a közbiztonság helyreállítását tekintették, és nem a kommunista rendszer szolgálatát. Sok esetben előfordult a kommunistákkal való szembefordulás, sokan meg is tagadták az új rendszer elismerését. A Tanácsköztársaság bukása után a csendőrség egykori szervezete nem létezett. Tagjainak egy része elesett a világháborúban, másokat elüldöztek, a vidéki népesség csendőrök iránti unszimpátiája pedig nem lehetett volna nagyobb.
Az újjászervezés Peidl Gyula kormánya végül feloszlatta a Vörös Őrséget és visszaállította a rendőrséget. A csendőrség intézményét a Friedrich István vezette kormány állította vissza, minden volt csendőrt felszólítottak, hogy jelentkezzen az illetékes kerületi parancsnokságon. Az országban berendezkedő román haderőnek megszálló erőként a közbiztonságot is biztosítania kellett volna, azonban e feladat ellátása helyett a megszállt területek kifosztogatását tekintette elsődleges feladatának. A csendőrség minél hamarabbi visszaállítását az egyre gyakoribb sztrájkok és a zűrzavaros belügyi helyzet is sürgette. A munka egyrészt az antant misszió, másrészt a Horthy Miklós által vezetett Fővezérség irányítása alatt folyt. A románok kivonulása után az antant erők és a Nemzeti Hadsereg közösen vették át a Budapest feletti ellenőrzést. A következő részben a csendőrség szervezeti felépítéséről, a csendőrök mindennapi életéről, szolgálati körülményeikről és tevékenységéről lesz szó. (folytatjuk) Források: Kaiser Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség 1881-1845, In. Rubicon, 2010/1 www.csendor.com
14 /
MEZÕGAZDASÁG
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
A disznók leggyakoribb élõsködõi Gyakran csak a disznóvágás idején gondolnak arra, hogy a hízlalási idõ meghosszabbodása, a takarmányértékesítés romlása, a fejlõdésben való lemaradás rejtett oka az állatok parazitás fertõzöttsége lehet mert ilyenkor tisztán látszikhogy mennyire volt férges az állat... Dr. Horváth Nina állatorvos
A
paraziták azok az élőlények, amelyek egy más fajú állaton vagy állatban élősködnek ideiglenesen vagy állandóan táplálékszerzés céljából, és az állatot károsítják. Egyszerűen: a gazdaállaton való megtelepedésük helye és kártételük alapján a paraziták lehetnek külső – ektoparaziták (bolha, rüh, tetű stb) és belső – endoparaziták (orsóférgek stb). A paraziták kártétele lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen kártétel a táplálékelvonás: okozza a sertés orsóférge, vagy közismertebb elnevezéssel a giliszta és a gyomorférgek, a vérszívás: a sertéstetű, bolha, kullancs kártétele, mechanikai hatás: amikor orsóféreglárvák károsítják a májat, mérgező: a belső élősködők anyagcseretermékei a kiváltói. Közvetett kártételként szerepelnek a gyulladásos elváltozások, ilyen például a bolhák okozta allergiás bőrgyulladás. Az élősködők a szervezet működését gyengítik, az ellenálló képességet csökkentik, számos szövődményes betegség forrásává válhatnak. Rontják az állattartás gazdaságosságát, ezért védekezni kell ellenük, különös tekintettel arra, hogy egyes paraziták az emberre is átterjedhetnek, így közegészségügyi jelentőségükkel is számolni kell. A disznó belső élősködői – A legelterjedtebb és legkártékonyabb belső élősködő az orsóféreg. Az orsóféreg kártétele egyrészt a
kifejlett parazita okozta kedvezőtlen hatások jelentkezésében mutatkozik meg, másrészt a tüdőben és a májban vándorló lárvák roncsolják azokat a szöveteket, amelyeken áthaladnak. A bélben élő kifejlett férgek ingerlik a bél és a gyomor nyálkahártyáját, ezzel s az általuk termelt méreganyagokkal nyálkás hasmenést, ritkábban hányást okoznak. A méreganyagok fontos tulajdonsága, hogy csökkentik a kalcium beépülését a csontokba. Így következik a veszteség, ugyanis a máj hasznavehetetlen és a hízékonyság romlik. Szakirodalmi adatok szerint a súlyos fertőzés a sertésorbánc lappangási idejét is lerövidíti, aminek
nyomán a betegség súlyosabb formája alakul ki. A kifejlett férgek 6-18 cm hosszúak, szabad szemmel is jól láthatók a bélsárban. A bélsár vizsgálatnál ha rövidebb alakokat találnak, az súlyos fertőződésre, nagy mennyiségű féreg jelenlétére utal, míg a hosszabb egyedek esetén általában kevesebb a férgek száma. A hatékony védekezéshez ismerni kell az orsóféreg fejlődését. A kifejlett férgek vastag falu, nagyon ellenálló petéket ürítenek, amelyeket a hagyományos fertőtlenítőszerek nehezen pusztítanak el. A fertőzés egyik lehetősége, hogy a sertés szájon át ilyen petéket vesz fel, de így akár ember is fertőződhet. A szervezetbe jutott pete aztán kikelve először lárva alakot vesz fel. A lárvák a szervezetben mindenfelé szétszóródnak, vándorolnak, eljutnak a májba és a tüdőbe is, ahol azok szövete-
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
it károsítják. A károsult szövetek ellenálló képessége csökken, tüdőgyulladás, valamint a máj károsodásával az anyagcsere folyamatok zavara és az ellenálló képesség általános hiánya jelentkezhet. A vándorló lárva végső célpontja a bél, ahol a kifejlett féreg él. Az orsóférgeken kívül még a gyomorférgek, a vastagbélférgek, az ostorférgek és a veseférgek is a sertésben élősködnek, ezek azonban a gyakorlatban kevesebb kárt okoznak. A disznó külső élősködői – A külső élősködők káros hatásaikat többféle módon fejthetik ki. Így például a sertés vérének szívásával vérveszteséget okoznak, az állat nyugtalanításával rontják az súlytömeg gyarapodást, a sertés bőrét károsítva ipari bőrkárt okoznak, valamint kórokozókat, így például a sertéshimlő vírusát terjesztik. A külső élősködők közül a legtöbb kárt a rühök okozzák. A rühatkák a bőr felületén található elszaru-
MEZÕGAZDASÁG
sodott hámsejtekből, izzadmányrészecskékből, szövetnedvekből táplálkoznak. A bőrt elsősorban nagyobb mennyiségben mérgező anyagaikkal károsítják. A sertések többsége rühatkával tünetmentesen fertőzött, komolyabb kártételéhez az állat szervezetét gyengítő tényezők, mint a nem megfelelő takarmányozás, szennyezett ól, nem kellően tisztántartott környezet kellenek. A rühös állat állapota romlik, részben a viszketésből adódó állandó nyugtalankodás, részben az atkák által kiválasztott mérgező anyagok felszívódása, részben a bőr élettani működésének hiányosságai miatt. Amenynyiben a sertéseket beoltják rühösség ellen, úgy az élőtömeg-gyarapodás akár 10%-kal is javulhat, az állatok a hízlalás végére kevesebb takarmányból 5-7 kg-mal nagyobb testtömeget érhetnek el. A sertés kisebb jelentőségű, de gyakori külső élősködője a bolha. A
/ 15
bolha nemcsak mozgásával, szúrásával okoz viszketést és vérveszteséget, de nyálának anyagai allergiás, azaz túlérzékenységi reakciót okoznak, amelyhez a vakarás okozta sérülés is társul. Talán érdemes megjegyezni, hogy a falusi kutyák súlyos bolhaekcémáját gyakran szintén gyógyíthatatlan rühösségnek fogják fel. A mai állatorvoslás számtalan módszert, sok kiváló készítményt kínál a paraziták gyérítésére, a fertőzések megelőzésére. Minden esetben gondolni kell a gyógyszeres kezelés után megjelenő férgek elpusztítására, a környezet tisztántartásra, fertőtlenítésére, az újrafertőződés lehetőségének kivédésére. A gyógyítás lehetőségeit minden esetben egyeztessék az állatorvossal, kérdezzék meg a szakembert, hogy milyen módszert és készítményt javasol! Ezen kívül tudják meg, hogy a gyógyszert hogyan alkalmazzák, és mikor kell a kezelést megismételni.
16 /
GYERMEKSAROK
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
„De nehéz az iskolatáska”… E havi rovatunkban azt a kérdést járjuk körül, hogy mit tehet a szülõ, ha gyengék a gyerek jegyei. Ahol gondok vannak a tanulással, a család elõbb-utóbb eljut arra a pontra, hogy valakinek segítenie, ellenõriznie kell a tanuló felkészülését. Gál Katalin
A
legtöbb esetben ez valamelyik szülő feladata lesz, többnyire az anyukáé, hiszen leghamarabb ő elégeli meg a rossz jegyeket, minősítéseket. Így aztán elhatározza magát, hogy ellenőrzi a házi feladatokat, és kikérdezi a szóbeli leckét. Ez néhány napon át így is történik. Azonban a felnőttek napirendje, életvitele nem teszi lehetővé a mindennapos ellenőrzést. Ezen kívül nem is a feladatuk, hogy a gyerekeikkel újra járják az iskolát, és kiválóan tudják a matematikát, angolt vagy földrajzot. Ez nem az ő dolguk! Ezekben az esetekben megtapasz-
talható, hogy míg a szülő szorong a gyereke iskolai teljesítményéért, addig a csemetét egy csöppet sem érdekli, hogy bukásra áll-e vagy sem. A megszorító intézkedések hatására születnek ugyan rövidke sikerek, ám a szülő hamarosan belefárad a külön műszakba. Így ismét képességei alatt teljesít a gyermek, amíg a szülő újra meg nem elégeli, és ismét nem ellenőrzi. Így alakul ki egy ördögi kör, akár generációról generációra is átadódhat ez a szokásrendszer, de a valódi probléma nem oldódik meg. Mi is a valódi probléma ebben a helyzetben? Hogyan lehet az, hogy néhány
családban ezekkel a dolgokkal sokkal kevesebbet kell foglalkozni, és a gyerekek mégis sokkal jobb tanulók? A magyarázat nagyon egyszerű: a szülők együttes fellépése és értékrendje alapvetően meghatározza a gyerekek értékrendjét. Kimondva és kimondatlanul is a levegőben lebeg az elvárás szintje. A gyerekek nem erőszakból, és külső kényszerből, fenyegetés hatására, hanem a szüleik iránt érzett szeretetből, belső indíttatásból merítik az erőt a munkához. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenkor hibátlanok, és kihágás nélkül teljesítenek. Náluk is akadnak problémák, mint más családokban, de a dolgok orvoslására olyan eszközök állnak rendelkezésükre, mint a feltétel nélküli szeretet, a teljes elfogadás, a megfelelő kommunikáció és az összetartozás érzése. A családok gyermeknevelési szokásai nagyon színes képet festenek.
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Gyakran hallani olyan gyerekekről, akik bizonyos ajándékokat kapnak, ha javítanak a teljesítményükön. Ahol ilyen eszközök segítségével próbálnak a szülők eredményt elérni, ott előbb-utóbb szembe kell nézniük saját kudarcukkal, mert ez a módszer nem célravezető. De mit is tehetnénk? Sokkal jobb eredmény tapasztalható azokban a családokban, ahol a szülők kellő időt és energiát fordítanak arra, hogy gyermekeiknek megfogalmazzák azokat az elvárásokat, amelyeket ők szükségesnek tartanak. Ezek nemcsak a tanulásra, hanem más viselkedési szokásokra is érvényesek. Ezek tisztázása nélkül a gyerekek nem is tudják mit is várnak el tőlük. Közös beszélgetésben kell tisztázni az elvárásokat. A konkrét szabályok, elvárások, korlátok hiányában a gyerek a saját törvényeit alkalmazza, így aztán gyakran összetűzésbe kerül a szül-
GYERMEKSAROK
ővel. A gyermeknevelés legfőbb eszköze a kommunikáció. A szavak tartalmukon kívül is rengeteg információt hordoznak. Ha a kedveskedő szavak mögött ott lappang az ingerültség, a feszültség, ott a szó nem azt jelenti, amit a tartalma takar. A gyerekek érzik a mögöttes érzelmeket, nem lehet őket becsapni. Nyilván, azok a gyerekek, akik ezt gyakran megtapasztalják, azzal szembesülnek, hogy hiányzik a feltétel nélküli elfogadás és szeretet. Ennek következtében csökken a gyerek önbizalma. Fontos, hogy a szülő ne a gyereke egész személyiségét utasítsa el, hanem csak az adott cselekedetét. Harmonikus környezetben, ahol a szülők valóban hiteles személyiségek a gyermek szemében, a nevelés is egyszerűbb. Ha napról napra megtapasztalja a gyermek a feléje forduló figyelmet, az összetartozást, és azt, hogy fontos a szülei számára, könnyebben elfogadja a keményebb
/ 17
szabályokat is, mert érzi, hogy a javát szolgálják. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy, ha a gyerek teljesítménye körül gondokat tapasztal a szülő, a tükröt legelőször maga felé kell fordítania. Ha túl sok az elfoglaltsága, és kevés idő jut a gyerekre, vagy érzelmi válságban van, és valamilyen probléma túlságosan leköti a figyelmét, álljon meg egy pillanatra. Szidás és korholás helyett vessen egy pillantást gyerekére. Akár szavak nélkül is hozza tudomására, mennyire szereti, és milyen fontos neki! Beszélgessen vele őszintén! Mondja el neki, hogy gondban van, de ne terhelje a részletekkel! Segíteni nem tud. De azzal, hogy tudtára adja töretlen szeretetét, ismét erőt önthet bele. A problémás gyerekek családjában tehát először a szülőknek kell rendezni dolgaikat. Ezután következik a fent említett lépés, amikor tisztázni kell a gyerekkel szembeni elvárásokat.
18 /
SULIVILÁG
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Karácsonyi Szavalóverseny immár tizenkettedszer! Már túl vagyunk rajta, mivel a rendezvény 2010. december 21-én, lapzárta után zajlott, és aki akarta megnézte a helyi adón a kétszeri közvetítés alkalmával, így csak néhány benyomásomat szeretném átadni lapunk olvasóinak a teljesség igénye nélkül. Gáll Katalin, tanárnõ
A
verseny menetrendje az eddig megszokott volt. Már november elejétől nekifogtak verseket válogatni, tanulni iskolánk tanulói. Nagy öröm számomra, hogy a felső tagozatosok közül nagyon sokan jelent-
keztek, és kitűnően teljesítettek, úgy, hogy mintegy 27 tanuló bekerült a döntőbe – ez idáig a legnagyobb létszám. Ez azt jelenti, hogy ez az ünnepköszöntő eseménysorozat már beleépült iskolánk, és ezzel együtt községünk életébe, a tanulók várják,
készülnek rá. Ennek kapcsán jegyzem meg, hogy remélem nyugdíjaztatásom után sem szakad meg ez a szép hagyomány, a kollégák tovább ápolják, éltetik majd. Az is nagy öröm számomra, hogy kiteljesedett ez az ünnep, elválaszthatatlan szerves részét képezik az iskola kórusa által előadott karácsonyi dalok, a mindenkori IV. osztály által betanult Pásztorjáték, valamint a Karácsonyi Rajzkiállítás. Ezek megszervezéséért köszönet Csíki Enikő zene, Elekes Zsuzsanna hittan és Balázs József rajz szakos tanárnak. Itt szeretnék köszönetet mondani az Elekes Vencel Általános Iskola igazgatójának, Melles Géza úrnak és egyenként minden kollégának, akik egyemberként segítettek a szervezésben. Őszinte hálámat szeretném kifejezni a magam és gyermekeink nevében Egyed József polgármester úrnak, Tankó Géza plébános úrnak és mindazon vállalkozóknak, akik eltekintve a gazdasági nehézségektől, adományaikkal önzetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy ez a nap minden egyes újfalvi gyermek számára igazi, gazdag ünnep legyen. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de itt kell szólanom egy jelenségről, ami bánt egy kicsit. A verseny alkalmával nagyon kevés a felnőtt néző. Az emberek bizonyára azt gondolják, majd megnézem a TV-ben, most nem megyek. Higgyék el, kedves szülők, nagyszülők, érdeklődők, az élő előadás varázsát semmi sem pótolja, érdemes esetleg a jövőben rászánni azt a 2-3 órát. Végezetül szeretnék hálás köszönetet mondani minden résztvevőnek, és mindenkinek boldog, sikerekben gazdag Új Évet kívánni!
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
SULIVILÁG
/ 19
Emlékezzünk régiekrõl! Nagyon jóhangulatú, örömteli esemény kapcsán jutottak eszembe régi kollegáink, iskolánk volt pedagógusai, és döntöttem úgy, hogy egy emlékezõ cikket írjak róluk újságunkban. Gáll Katalin tanárnõ
A
gyönyörűen felújított „Harangvirág” napköziotthon avató ünnepségen nagyon jó érzés volt a meghívottak között látni a nyugdíjas óvónőket: Zsóka óvónénit, Kis Erzsébetet, Gizi óvónénit, Bajkó Gizellát, Egyed Verát és a szintén nyugdíjas szakácsnőt, Fákó Mancit. Boldogok voltak, hogy viszonylag jó egészségben, szellemileg frissen vehetnek részt a valamikor általuk beindított napközi épületének felavatásán. A velük való találkozás, beszélgetés szolgáltatta az alkalmat, hogy így év elején, amikor már számomra is közeleg a nyugdíjaztatás, felidézzem a magam és az olvasók, vagyis községünk lakói számára mindazoknak az emlékét, akik beépültek községünk lakóinak életébe, akik generációkat tanítottak az írás, olvasás, számolás tudományára, oktattak, neveltek, társadalmi munkát végeztek – vagyis igazából a „nemzet napszámosai” voltak. A régebb eltávozottak közül kell említenünk Mihálydeák Juci, Koszorús Éva tanító néniket és Krizbai Irma tanító nénit, akit tavaly temettünk. Azt hiszem, nincs a faluban olyan család, ahol ne tanítottak volna valakit, ahol mindmáig ne emlékeznének rájuk szeretettel, hálával. Elveszítettük Egyed Csaba kollegánkat, aki fogyó erejével és egészségével is mindvégig kitartott, tanította matematikára gyermekeinket.
Immár három éve, hogy eltávozott közülünk Szilágyi Miklós magyartanár, mindannyiunk Miki bácsija, falunk élő lexikona, aki mindenkit ismert, mindenkiről mindent tudott, és egyben mindenkit meg tudott nevettetni vicceivel, anekdotáival. Nemzedékek hosszú sorát tanította meg a magyar nyelv és irodalom szeretetére és egyben népszolgálatra. Szintén fájó számunkra Molnár Lenke román szakos kolléganőnk halála, akit alig másfél éve temettünk,
és aki nagyon kevés ideig élvezhette a megérdemelt nyugdíjat. Itt kell megemlítenünk Máté Etelka magyar szakos kolleganőnket, akit fiatalon ragadott el közülünk a kegyetlen halál, már majdnem húsz éve. Így év elején gondoljunk néhány másodpercre rájuk is, mert igaz az a mondás, hogy akire szeretettel gondolnak embertársai, az nem hal meg igazán. Drága kollegáink, barátaink, tanítóink, adja a Jó Isten, hogy emléketek még sokáig éljen szívünkben.
20 /
SULIVILÁG
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Legünnepélyesebb hónapunk Kolumbán Csilla, hitoktató
„Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek…” (Ady Endre: Karácsony)
D
ecember valamennyi hónap közül a legünnepélyesebb hónapunk, ez Karácsony hava. Maga az ünnep egy pár napos, de egész hónapunk az arra való készülődéssel, tervezgetéssel telik. Szeretjük Karácsonyt, mert bennsőséges, fennkölt, mert Karácsony üzenete : sosem vagyunk egyedül. Iskolánk tanulóival elkészítettük a Tarisznyás Márton emléknapon a hagyományoknak megfelelően a nagy adventi koszorút, amit minden hétfőn körülálltunk, gyertyát gyújtottunk, adventi énekeket furulyáztak, és verset szavaltak mellette. Utolsó héten elvégeztük szentgyónásainkat, nagyon komolyan készültünk mind Kilyénfalván, mind Tekerőpatakon a pásztorjátékra. Karácsonyfát állítottunk az iskolaudvarra, gyerekeink által készített díszekkel ékesítettük, miközben karácsonyi énekek hangzottak el. A nyolcadik osztályos fiúk megtartották a „Hej, víg juhászok, csordások” főpróbát a karácsonyfa mellett. A Rio-Ti-tár Egyesület a falu központján nagyon szép betlehemest állított. December 23-án este a Harsona Fúvószenekar nagyszerű hangulatot teremtett a falut körbejárva karácsonyi dalokkal. Karácsony előestéjén
templomainkban „Hív minket most egy tiszta szó” című adventi énekkel megkezdődött a pásztorjáték. Majd a furulyások karácsonyi énekekkel gyönyörködtették a híveket. Az éjféli szentmise után minden gyermek csomaggal távozott otthonába. Karácsony napján újra hallhatták furulyásainkat templomainkban.
Köszönet mindenkinek mindenért! „…Szeress hát minket is, koldusokat! Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat, Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk Törékeny játékunkat, a reményt.” (Babits Mihály: Karácsonyi ének)
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
/ 21
ÉP TESTBEN...
Galandféreg
Röviden a leggyakoribb bélférgességekrõl… Az orsóféreg (Ascaris lumbricoides) kifejlett állapotban 15-25 cm hosszú, jelenlétékre gyakran csak a fáradékonyság, köhögés hívhatja fel a figyelmet. A fertõzést, lárvakezdeményeket tartalmazó peték lenyelése okozza, melyek általában nem megfelelõen megmosott zöldségek vagy gyümölcsök külsõ részére tapadnak. Dr. Kelemen Madarász Enikõ családorvos
A
lárvák a vékonybélben kelnek ki, a bélfalon keresztül a keringésbe jutnak, majd a tüdőbe vándorolnak. Innen köhögés, majd a köpet lenyelése révén ismét a tápcsatornába jutnak. Az orsóféreg lárváiból a vékonybélben keletkezik kifejlett féreg. A nőstény férgek petéi a gaz-
daszervezetből a széklet útján távoznak. A petékben meleg, nedves talajban 2 hét alatt alakulnak ki a lárvakezdemények és ekkor lesznek fertőzőképesek. Gyakori a tünetszegény fertőződés, amikor fáradékonyság, köhögés lehetnek a tünetek. Ha a tüdőben sok lárva van jelen, tüdőgyulladást okozhatnak lázzal, köhögéssel, köpetürítéssel. A kifejlett orsóférgek –
különösen gyermekekben – kóros lesoványodást, illetve tápanyag-felszívódási zavart okozhatnak – vérszegénység, bágyadtság, hasmenés léphet fel. Nagyszámú féreg jelenléte hasi fájdalmakkal, akár bélelzáródással is járhat.A kórisme a széklettel ürülő peték mikroszkópos vizsgálatával, illetve kifejlett orsóférgek megjelenésével állítható fel. Kezelésére megfelelő gyógyszerkészítmények vannak a személyi higiéna betartása is alapvető fontosságú. A világszerte előforduló galandféreg akár 8-9 méter hosszúságúra is kifejlődhet, vagy petéi az izomba vagy az agyba tokozódva okozhatnak tüneteket. Folytatás a 22. oldalon
22 /
ÉP TESTBEN...
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Ostorféreg Orsóféreg
Folytatás a 21. oldalról
Kórokozói a simafejű galandféreg (Taenia saginata), és a horgasfejű galandféreg (Taenia solium). Előbbi akár 8-9 méter, míg utóbbi általában 2-4 méter hosszúságú kifejlett formában. Az ember általában a galandféreg lárváit tartalmazó nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt marhahússal (simafejű galandféreg), illetve sertés-, vagy vaddisznóhússal (horgasfejű galandféreg) fertőződhet. A lárvák a vékonybélben a bélfalhoz tapadnak, majd kb. 3 hónap alatt fejlődik ki belőlük a felnőtt féreg. A kifejlett férgekből a test petéket tartalmazó hátsó részei (proglottisok) folyamatosan leválnak, és a széklettel jutnak a külvilágba. A fertőződés történhet a horgasfejű galandféreg petéivel is. Ekkor a petékből a vékonybélben kikelnek a lárvák, majd ezek a bélfalon átjutva a véráramba kerülnek. A keringéssel általában az izmokba vagy az agyba jutnak, ahol betokozódnak, így kialakítva a „borsóka” emberi megfelelőjét. A
vékonybélben élősködő kifejlett galandférgek tüneteket legtöbbször nem okoznak. Amennyiben a borsó-
ka izmokban alakul ki, az adott izom duzzanatát, fájdalmasságát okozhatja. Az agyban kialakuló borsóka súlyos tüneteket, leggyakrabban epilepsziás rosszulléteket vált ki. A kórismét a székletből kimutatott peték, illetve a borsóka által sújtott szervek röntgen vagy CT vizsgálata nyújtja. A fertőzés megelőzése érdekében a legfontosabb a vágóhídra kerülő állatok állatorvosi vizsgálata! Az ostorféreg (Trichuris trichiura), amely kifejlett állapotban 30-50 mm hosszú és ostorhoz hasonló alakú. A fertőzés megtermékenyített féregpetéket tartalmazó talajszemcsékkel, vagy ezekkel szennyezett étellel, itallal történik. A gazdaszervezet vékonybelében kelnek ki a lárvák, melyek a vastagbélbe vándorolnak, és ott fejlődnek ki. A nőstény féreg petéket ürít, melyek a széklettel távoznak. A petékben meleg, nedves talajban 5-6 hét elteltével fejlődnek ki a lárvakezdemények és lesznek fertőzőképesek.
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
TARKABARKA – MAGAZIN
/ 23
Tál család Egy templom hirdetõtábláján a következõ olvasható: „Tudjátok, hogy a Tál család hány tagja tartozik a gyülekezetünkhöz?”
E
lőször is az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak változtatni. A húguk, Irri Tál, nyughatatlan bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt. Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál várni akar vele még egy évet. Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi gyülekezetünk
pontosan olyan legyen, mint az összes többi. Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbál új tagokat csalogatni a gyülekezethez. De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál testvér például kifejezetten segítőkészen intézi az egyházi ügyeket. A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi hozzájárulására mindig lehet számítani. A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál
kiválóan képviseli a közösség ügyeit diplomáciai körökben. Az elkötelezett Agi Tál nővér élen jár a térítésben. Medi Tálhoz bármikor fordulhat átgondolt és megnyugtató tanácsért, a szertartásokon az egyházi énekeket pedig Kán Tál dalolja, zenész fivére Trombi Tál (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel vele.) Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk: két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál áttért más vallásra, a kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt." (A világ melyik nyelve tud még ilyeneket? :))
24 /
TARKABARKA – MAGAZIN
IV. évfolyam, 1. szám, 2011. január
Darázsfészek Ki ne kedvelné e finom süteményt, amely ízével, illatával visszarepít minket a gyermekkor csodálatos világába, amikor nagymamáink a vasárnapi ebéd után e csemegével lepték meg a családot? A receptet egy olyan nagymamától kaptam, akit az unokái egyszerûen csak „szupernagyinak” neveznek, mert senki nem fõz és süt olyan ínycsiklandó étkeket, mint õ. Nos, kipróbálható! Sok sikert és jó étvágyat hozzá! Gál Katalin
Hozzávalók: 0, 5 kg liszt, 3 tojássárgája, 3 dg élesztő, 4 dl tej, 18 dkg cukor, 15 dkg vaj, 1 csomag vaníliapor, 1 diónyi zsír, őrölt dió vagy kakaó. A 0, 5 kg lisztből, 3 tojássárgájából, felfuttatott élesztőből, 3 dkg cukorból, a diónyi zsírból, 2 dl tejjel, kis sóval rétestészta keménységű tésztát gyúrunk és fél óráig meleg helyen pihentetjük, majd sodrófával vékonyra kinyújtjuk. 15 dkg vajat 15 dkg cukorral, vaníliával habosra verünk, és rákenjük a tésztára. Megszórjuk őrölt dióval vagy kakaóval. Összesodorjuk, 2 ujjnyi szeleteket vágunk, és kikent lábasba rakjuk a tekercselt résszel felfelé. Másfél órát hagyjuk kelni, míg magasra megnő. Ekkor egyenletes, közepes tűznél megsütjük. Mielőtt kivesszük, leöntjük 2 dl cukros, vaníliás, forró tejjel, és pár percre még visszatesszük a sütőbe. Kiborítva vaníliás cukorral megszórjuk, és forrón tálaljuk.