ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O LY A M , 8 . S Z Á M , 2 0 1 1 . A U G U S Z T U S

TARTALOM Civil fórum ...

2

Hitélet ...

6

Múltidézõ ...

8

Gyermeksarok ...

11

Sulivilág ...

13

Mezõgazdaság ...

14

Ép testben ...

17

Magazin ...

20

Mohácsi emlékpark

2/

CIVIL FÓRUM

IV. évfolyam, 8. szám, 2011. augusztus

Kilyénfalvi Falunapok negyedszerre Ebben az évben is, a hagyományokhoz hûen, a falu búcsús ünnepe, Szent Mária – Magdolna neve napja köré szervezõdtek a falunapok. Az egyházi és világi rendezvények kiegészítették egymást, a szervezõk mindanynyian kitettek magukért. A Kilyénfalvi Csipkebogyó Kulturális Egyesület, Fejér Lajos plébános és Gyergyóújfalu Önkormányzata közösen igen értékes ünnepségsorozatot szerveztek. Gál Katalin

T

emplomunk felszentelésének 250. évfordulóját ünnepeltük ebben az évben. E rangos évfordulóra Fejér Lajos plébános emlékkönyvet szerkesztett A kilyénfalvi plébániatemplom 250 éves jubileuma címmel. A szerkesztésben besegítettek Barabás Gyöngyvér és Szász Attila. A plébános úr igen nagylelkű ajándékkal örvendeztette meg a falu lakosait: minden családot egy könyvvel

lepett meg. A kiosztásban az egyháztanács tagjai segédkeztek. Természetesen az ünnepre lelkileg is felkészülhettek a hívek. Gegő István, Németországban szolgálatot teljesítő lelkiatyát hívta meg Fejér Lajos plébános, lelkigyakorlatot tartani, hogy ne csak külsőségekben készüljenek a falu lakosai az ünnepre. Ugyanezzel a céllal, rendhagyó módon, filmvetítésre került sor a templomban. Márton Áron püspök életéről szóló dokumentumfilmet nézhettek meg az

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


érdeklődők, szintén a plébános úr jóvoltából. Az ünnep előestéjén ünnepi hangversenyre került sor a templomban: György Róbert magánénekes, nagybőgőművész, Kilyénfalva szülötte és Potyó István orgonaművész léptek fel. Műsorukon Bach, Häendel, Mendelssohn, Dvorak, Stradella darabok hangzottak el. Örvendetes az a tény, hogy immár második alkalommal kerül sor klasszikus zenei koncertre a falunapok keretében. A falu nagynevű szülöttei hivatásuknak érzik, hogy szülőfalujukat, ha csak egy napra is, de bekapcsolják a művészet forgatagába. Az ünnepi búcsús szentmisét Dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. Beszédében megemlékezett a 250 évvel ezelőttiek templomépítő igyekezetéről. A szentmisét a csikszentgyörgyi egyházi kórus éneke tette ünnepélyesebbé, akik a plébános úr szülőfalujából érkeztek. Köszönjük e tartalmas, lelki feltöltődést nyújtó programot Fejér Lajos plébánosnak! A falunapok keretén belül került sor Farkas Aladár – dr.Janitsek Jenő: Kilyénfalva története és névanyaga című könyv bemutatójára. Megjelenését Gyergyóújfalu község Önkormányzata, a kilyénfalvi plébánia, Hargita Megye Tanácsa és a kilyénfalvi Közbirtokosság támogatta. A gyermekprogramok töretlen népszerűségét idén is sikerült megőrizni, erről az egyik szervező, Barabás Adél cikkében olvashatnak bővebben. Ugyanakkor sor került a főzőversenyre is. Sajnos az idén is csak egy csapat, a Kovács – trió nevezett be a versenyre. Ők nem találnak legyőzőre a faluban, hacsak jövőre valakik nem próbálkoznak. Köszönjük nekik, hogy minden évben finom főztükkel színt és ízt visznek az ünnepi rendezvények hangulatába. E verseny kapcsán került sor a hagymavágó versenyre is, természetesen férfiaknak, ahol a hölgyek meggyőződhettek, hogy a férfiaknak a hagymavágás is ugyanolyan jól megy, mint a kaszálás. A hagyományos hajnali ébresztő

CIVIL FÓRUM

sem maradt el: a gyergyóújfalvi Molnár Antal fúvószenekar szolgáltatta. A Caritas sátorban ismertették a szervezet tevékenységi területeit, ugyanakkor ingyenes vérnyomásmérésre is sor került. Az ünnepi szentmisét néptánctalálkozó követte, melyen a gyergyóújfalvi, remetei, marosfői, tekerőpataki és gyergyószentmiklósi együttesek léptek fel. A kilyénfalvi táncosok két csoportja is táncolt. A meglepetést a kilyénfalvi serdülők szolgáltatták: két hét alatt megtanulták a hagyományos botos táncot, Bakos Enikő tanítónő irányításával. Az előadáson kiderült, hogy ifjaink

/3

igencsak szorgalmasan gyakoroltak. Természetesen nem csalódtak a könnyedebb műfajt kedvelők sem. A fellépők – Haverock, Insect, Levyband – kitettek magukét, így mindenki jól érezhette magát. Köszönet a szervezőknek, akik önzetlenül dolgoztak az ünnep sikeréért! A támogatók, Gyergyóújfalu Község Önkormányzata, kilyénfalvi Közbirtokosság, gyergyóújfalvi TeleHáz és még sokan mások, szintén köszönetet érdemelnek. Reméljük, hogy az elkövetkezendő években is hasonlóan tartalmas ünnepen vehetünk részt!

4/

CIVIL FÓRUM


Élménybeszámoló a kilyénfalvi falunapok gyermekprogramjáról „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Õ azt hiszi, hogy játszik, de mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszû és tevékeny ember váljék belõle.” (Vargha Domokos) Barabás Adél

A

z ez évi gyermekprogramok talán az egyik legsikeresebbek közé sorolhatók. Rengeteg színes programmal készültek a szervezők a gyerekek számára. Az egész rendezvénysorozat a gyerekprogrammal indult csütörtökön, 2011. július 21én 2 órai kezdettel. Ezt megelőzően a szervezők rengeteg segítséget kap-

tak: a támogatóktól, Újfalu Község Önkormányzatától, a Kilyénfalvi Közbirtokosságtól, akik pénzbeli támogatással segítették a progra-

mok megvalósulását. Segítséget kaptunk a Csipkebogyó Kulturális Egyesület tagjaitól, kilyénfalvi fiataloktól, az újfalvi Teleháztól. A kilyénfalvi üzlettől, György Gizellától, aki minden gyerek számára biztosított csomagot. Szintén csomagot tudtunk osztani a TeleHáz, Lukács Róbert jóvoltából. Ezúton is szeretnénk megköszönni önzetlen, fáradságot nem ismerő munkáját minden segítőkész személynek és a tevékenységeket vezetők munkáját, valamint mindazoknak a személyeknek, akik bármilyen segítséget nyújtottak a programok szebbé tételében. 2 órától kezdődtek a párhuzamosan folyó tevékenységek, az arcfestés, nemezelés, gyöngyfűzés, asztaldíszkészítés, üvegfestés, gipszforma festés és íjászat. Közben folyamatosan lehetett jelentkezni, benevezni az ügyességi versenyekre. Ezeken a sokszínű tevékenységeken


a rossz idő ellenére rengeteg, számszerűen 85 gyerek vett részt, ami Kilyénfalva szinten rengeteg gyereknek számít. Persze e gyerekek között volt más faluból érkező érdeklődő is. Az ügyességi vetélkedőket is nagy érdeklődés övezte, mindhárom korosztály: óvoda, I-IV, V-VIII, képviseltette magát mindenik versenyszámban, az üdítőivó versenyen, a párviadalon és az akadálypályán is. A versenyeredmények összesítése után következett az eredményhirdetés, díjkiosztás. A résztvevő gyerekek közül mindenki édességcsomagot és emléklapot kapott. Akik valamilyen versenyszámban kiemelkedő teljesítményt

nyújtottak azok csomagokat is kaptak oklevéllel. Kezdődhetett a táncház, amely nagy népszerűségnek örvendett, és amelyet Gáspár Judit táncoktató vezetett. Köszönjük szépen neki a sok türelmet. A gyerekek véleménye szerint ez volt az egyik legszínesebb, legnépszerűbb, „legszuperebb” gyerekprogramos nap Kilyénfalván. Az eredmény magáért beszél, mert nekik, értük szerveztük ezeket a programokat, hogy ők is jól érezzék magukat. Reméljük, hogy a közeljövőben is sikerül ilyen színes és jól megszervezett programot készíteni a gyerekek számára közös összefogással.

CIVIL FÓRUM

/5

6/

HITÉLET


Szent István Király Szent István király a keresztény Magyarország megalapítója. Tíz egyházmegyét alapított, köztük az erdélyit, mai nevén a gyulafehérvárit is. Amikor Szent Istvánra gondolunk, róla beszélünk, vagy írunk augusztusban, csak hálatelt szívvel tehetjük. Neki köszönhetjük nemzeti, egyházi létünket, megmaradásunkat a Kárpátmedencében. Hálásak lehetünk Istennek, azért, hogy Szent István királyt adta vezetõnknek az igazság útján, hogy megláthassuk az éji homályban a krisztusi hajnal fényét, és egyenes ösvényen járva, örök otthont és hazát leljünk!”(Ünnepi prefáció)

veszter pápától kér koronát, elismerve ezzel az Egyház égi alapítását, isteni rendeltetését. És a történelem bebizonyította, hogy a római Egyház értékesebb segítséget adott nemzetének minden korban, mint a körülötte élő szláv és germán népek. – Élete utolsó nagy tette is keresztény gondolkodásból fakad, amikor trónörökös hiányában a Boldogságos Szűz Máriának ajánlja fel koronáját, országát és népét. Így lehettünk a világon elsőkként Mária országa, Mária népe.

Csedõ István, plébános

2. Szent István jó keresztényként beszélt

S

zent István komolyan vette a kereszténységet, és ezt tette államiságunk alapjává. Vallásossága példaértékű, jótékonysága követésre indít. Szigorú ember, vezető, de elsősorban önmagához, s utána másokhoz, népéhez. Ez egy másik oka annak, hogy az általa alapított ország, ha megtépázva, megcsonkítva is, de ma is áll. Milyen nagy szükség volna ma is Szent Istvánra, szent Istvánokra, hogy az ország ne csak álljon, sokszor meg-meginogva, ingadozva, hanem erősen, rendíthetetlenül. A IV. században élő Nisszai Szent Gergely püspök A keresztény tökéletesség c. művében ezt írja: „Három dologról lehet megismerni a keresztény ember életét, és ez meg is különbözteti más emberek életétől, tudniillik: a gondolkodása, a beszéde, és a cselekedete.”

1. Szent István keresztényként gondolkodott

Ez a gondolkodásmód indítja arra, hogy népét a krisztusi hitre vezesse. Ő a saját életében érezte át, és élte meg a keresztény hit utolérhetetlen gazdagságát. Népe sorsát is Krisztus keresztjéhez kötötte, hogy el ne sodorja a következő évszázadokban, évezredekben semmiféle ár.

Keresztény gondolkodása vezette házasságkötésekor is. Feleségül vette Gizellát, a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérét. Ez a magyarság számára nemcsak politikai és diplomáciai okokból volt fontos, hanem vallási okokból is. Ezzel Szent István király előremutató példát nyújtott a nemcsak katonai kalandozásokhoz szokott, de házassági kalandozásokba is bocsátkozó népének a házasság szentségéről: az állandóságról, a hűségről, a kölcsönös szeretetről és a családi nevelésről. Keresztény gondolkodása mutatkozik meg abban is, hogy nem keresi sem Bizánc, sem a Nyugat-Római császárság kegyeit, hanem II. Szil-

A mindmáig fennmaradt, latin nyelven írt INTELMEK is ezt bizonyítják. Ez a mű az akkori Magyarország legjelentősebb irodalmi alkotása. Fiának, Imre hercegnek arról beszél benne, hogy a szent hit megtartása életében az első helyen kell hogy álljon. Ezt követi az egyházhoz való hűség, mert az Egyház az üdvösség letéteményese. De beszél benne az önmérsékletről, a béketűrésről, a vendégszeretetről is. Beszédét, intelmeit átszövik az evangéliumi gondolatok, amelyek lelkéből fakadtak. Beszédét már nem a pogány gondolkodásmód irányítja, hanem a keresztény életfelfogás. 3. Szent István keresztényként cselekedett

A szigort irgalmassággal tudta párosítani, amikor rokona, Vazul az életére tört. A király elleni lázadásért halált érdemelt volna, ő megbüntette ugyan, de az életét meghagyta, ami abban az időben kegyelmi tettnek számított. Nagy lélekre vall ez, különösen ha meggondoljuk, hogy ezer évvel később, sokkal magasabb szellemi, lelki fejlődési fokon, a kommunista diktatúra idején még a ki nem


mondott, csak feltételezett gondolatokért is halállal büntették ártatlanok százait, ezreit. Szent István békeszerető ember volt. Tudott harcolni, ha kellett, ha országa, népe, Egyháza érdekei megkövetelték, de támadó, hódító háborút soha nem kezdeményezett. A politikai menekülteknek, sorsüldözötteknek oltalmat nyújtott, amiért az ország határain túl is nagy tiszteletnek örvendett. Megszervezte országában az első egyházi intézményeket. Esztergomban, Kalocsán érsekséget és még nyolc püspökséget alapított, köztük 1009-ben az erdélyi püspökséget is. Pannonhalmán, Veszprémben, Pécsváradon monostorokat, Budán, Nyitrán, Székesfehérváron káptalanokat hozott létre. De elősegítette a zalavári, bakonybéli, aracsi, oroszlánosi, sári, tatai és jáki monostorok felépítését is. Ezekben az egyházi intézményekben azonnal elkezdődött a keresztény szellemű tudományos élet és művészi munka. Minden plébánián iskolának kellett működnie, s megtanult a magyar nép házakat építeni, szántani, vetni, gyümölcsfát ültetni, európaiként is magyarként élni. „Ami azonban a magyar népet leginkább megindította és a keresztény élet elfogadására bírta, az Szent István példás vallásossága és ennek megfelelő életmódja volt. Ehhez járult családja kimagasló példaadása, amelyet hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre nyújtott. Így történt, hogy az a nép, amelyet egykor „a keresztények ostorának” tartottak, a hithirdetők munkája révén olyan nemzetté vált, amely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki!” (VI. Pál pp. apostoli leveléből, amelyet Sz. István születésének és az Egyház alapításának ezredik évfordulója alkalmából írt.) Szent István nemcsak államalapító, hanem elsősorban apostoli király, amit ma sajnos kezdenek elfelejteni, illetve elhallgatni. Nemcsak a jogi államnak vetette

HITÉLET

meg az alapjait, hanem a kereszténységnek is. Apostol volt, mert gondolkodásmódjával, beszédével és tetteivel az evangélium magvetője lett. Isten ezért megengedte, hogy minden magyar, bárhol él, az oltár magaslatára emelve tisztelje. Épen maradt szent jobbja pedig, mellyel annyi jót tett, a legértékesebb nemzeti kincsünk lett.

/7

Augusztusban, Nagyboldogaszszony és Szent István havában, nemzeti ünnepünkön mi is kérjük: Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk, árva maradékid. Tekints, István király, szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet régi országodra!

8/

MÚLTIDÉZÕ


Négyszáznyolcvanöt éve volt a mohácsi csata A mohácsi csata – közhely – a magyar történelem fordulópontja, de a vereség nem elsõsorban önmagában tekinthetõ sorsdöntõ eseménynek, hanem mindazokkal a politikai, gazdasági és katonai eseményekkel együtt, amelyek hozzá vezettek és amelyek belõle kiindultak. Az alábbi összeállításban a csata részletes menetét és végkifejletét olvashatják.

A

ugusztus 29-én tehát a Mohácstól 7 km-re délre elterülő síkon szembetalálkozott a két sereg. A terület mindenképpen nagyobb figyelmet érdemel, mert terepadottságai befolyásolták a csata menetét (nem a kimenetelét, mert az már réges-rég eldőlt). A csatahelyet a magyar fél választotta ki, hiszen egy része már hetek óta ott várakozott a szultáni seregre. A mezőt kelet felől a Duna mocsaras ártere határolta, szélén az Eszék felé vezető úttal. Közepén a Borza patak folydogált. Délnyugat felé, a patakkal csaknem párhuzamosan mintegy 20-30 m-rel magasabban fekvő terasz húzódott, amely messzire elnyúlt észak felé, délkeleti végét pedig egy erdő zárta le. A források utalásai alapján elképzelhető, hogy ennek partoldala meglehetősen meredek volt, s akadályozhatta az oszmán sereg felvonulását. A patak és a terasz közti síkon mélyebb teknők sorakoztak, olykor áttekinthetetlenné téve a terepet. A magyar táborban néhányan azt javasolták, hogy ne ütközzenek meg, hátráljanak, és főleg várják be Szapolyai István erdélyi vajda 20-25000 fős seregét, aki már jelezte érkezését. Hasonlóképp megindult és Zágrábnál járt Frangepán Kristóf a horvátszlavón bánság haderejével. A Csehországból érkező segélycsapatok is a

Dunántúlon voltak már. A magyar sereg többi vezetője azonban köztük Tomori is, akit nemrég neveztek ki fővezérnek Szapolyai Györggyel együtt - a csata mellett döntött. Ennek okairól szintén vita folyik, de az az érvelés, hogy a már közelben levő, nagyszámú és gyors lovassággal rendelkező oszmán sereg elől ekkor már nem lehetett volna biztonságosan visszavonulni, igencsak megfontolandó. Nem biztos továbbá, hogy az említett segélyhadak az előtt megérkeznek, mielőtt a magyar sereg mégis csatára kényszerült volna valahol Buda előtt. Azt sem lehet kizárni, hogy a fővárostól minél távolabb akartak megütközni. Mindenesetre a magyar hadvezetés is úgy döntött, hogy augusztus 29-én vívják meg a csatát. Ennek megfelelően a sereg már hajnalban felfejlődött. Harcrendjük két vonalból állt, amely a Borza pataktól délnyugatra, a teraszszal szemben, ettől kb. 2-2,5 km-re helyezkedett el. Az első vonal kb. 6000 lovasból álló jobbszárnyának Batthyány Ferenc horvát-szlavón bán, a 3000 lovast magában foglaló balszárnynak pedig Perényi Péter temesi ispán volt a parancsnoka. Középen a mintegy 12000 főnyi zsoldos gyalogság helyezkedett el. Tomori, a fővezér, attól félvén, hogy szárnyait a nagyobb létszámú ellen-

ség átkarolja, a lehető legjobban széthúzta az arcvonalat. A második, az elsőnél kisebb létszámú és ezért rövidebb harcrendet jórészt a főúri bandériumok alkották. Ez elsősorban a király védelmét látta el, illetve a tartalék szerepét játszotta. A király tulajdonképpeni testőrségét 1000 nehézlovas adta, mellettük kétoldalt gyalogosok és könnyűlovasok sorakoztak fel. A tüzérség elhelyezkedése meglehetősen bizonytalan. A szembenálló erők elhelyezkedése a síkon. A sereg ilyetén való felállítása három problémával járt. Egyrészt a harcrend kialakítása azt eredményezte, hogy a rövidebb második vonal miatt a szárnyak veresége esetén szinte bizonyosan bekerítik a sereget. (Ha azonban az első vonal rohama sikeres, a győztes szárnyak bekerítik és a centrum gyalogságának szorítják az ellenség középhadát.) Másrészt a sereg felállítása mindenképpen túl korán történt, hiszen a csata csak délután 3 óra után kezdődött. A katonák hosszú órákig ácsorogtak az augusztus végi napon, ami elég fárasztó elfoglaltság csata előtt. Harmadrészt a csatarendbe állt csapatokat a lassan beérkező oszmán had vezetőinek bőven volt ideje az említett teraszról szemrevételezni, és annak megfelelően elrendezni saját erőiket. Az önmagában csupán 2526000 (de lehet, hogy 30000) fős magyar királyi sereggel egy több mint kétszeres számbeli túlerőben és mint láttuk, még annál is nagyobb harcászati és technikai fölényben levő, tehát mintegy 50-60 000 főnyi reguláris katonát számláló oszmán had állt szemben. Ezt az adatot ma már források igazolják, és minden-


képpen az erős túlzások körébe kell utalni a (több) százezres török seregekről szóló mendemondákat. Az Oszmán Birodalom teljes hadereje ekkortájt 100-110000 fő lehetett, és elképzelhetetlen, hogy mindenkit kivezényeltek volna a Magyarország elleni hadjáratra, hiszen ez esetben a birodalom távoli végei őrizetlenek maradtak volna, és a belső területeken is szükség volt a katonaság jelenlétére, tekintettel a gyakori lázadásokra. Az oszmán sereg kora délután kezdett kibontakozni a Karasica irányából. A csapatok harcrendben vonultak fel, már amennyire ezt a terep megengedte. A sereg élén a ruméliaiak haladtak, mögöttük a szultán az udvari zsoldos hadakkal, és végül az anatóliai hadtest következett. Nehézségeikről sokat elárul, hogy bár a táborból kora reggel útnak indultak, és a csatatérig csupán kb. 10 km-es távolságot kellett megtenniük, mégis, a ruméliaiak dél körül, a derékhad és az anatóliai hadtest pedig 1-2 óra további késéssel érkezett meg a terasz peremére. A források szerint a csapatok annyira elfáradtak, hogy a szultán haditanácsot tartott, melynek eredményeként a csata elhalasztása mellett döntöt-

MÚLTIDÉZÕ

tek, és parancsot adtak a táborverésre. A ruméliai hadtest ezután megkezdte a leereszkedést a délnyugati magaslatról, hogy a síkon táborozzanak le. Balszárnyáról kivált Bali bég egy csapat akindzsival, és elindult, hogy balról megkerülje a magyar harcrendet. Tomori kénytelen volt ellenük Ráskai Gáspár vezetésével oldalvédet küldeni. Feltehető, hogy a magyar hadvezetés is értesült arról, hogy a ruméliaiak tábort vernek, és a királynak a táborba való visszatérést ajánlották. Tomori azonban az ellenkezőjét javasolta, arra számítva, hogy ha aznap vívják a csatát, külön-külön verheti meg a szultáni sereg egyes részeit. Nyilván ez volt az egyetlen esély a győzelemre. II. Lajos ezért parancsot adott a támadásra. A szultán vezette udvari zsoldosok a terasz szélén lehettek, s talán már meg is kezdték leereszkedésüket a magaslat pereméről, a ruméliaiak pedig már a tábort építették, amikor a magyar jobbszárny teljes vágtában megrohamozta őket. Nagy valószínűséggel a centrum gyalogsága a jobbszárnnyal együtt indult meg, míg Perényi balszárnya helyben maradt, mivel velük szemben ekkor még nem állt ellenség: az anatóliai csapatok csak

/9

később értek a helyszínre. Mindenesetre a balszárny lovasságának támadása zavart idézett elő a ruméliai hadtestnél, és a katonák menekülni kezdtek. Hátrafelé azonban a terasz oldala elzárta az utat, ezért két irányba szétváltak. Tomori az első sikert látva futárt küldött a királyhoz, hogy a második lépcső is támadjon. Mire azonban ezek a csapatok harcba léptek, a jobbszárny támadása már kifulladt, és elkezdett visszavonulni. Ezt, a közhiedelemmel ellentétben, bizonyosan nem a török tüzérség tüze okozta, mert egyrészt ezt biztosan tudjuk – oly magasra irányozták a lövegeket, hogy golyóik az előremozgó második magyar harcrend felett is átrepültek, másrészt mert a centrum gyalogságára lőttek belőlük. Elképzelhető, hogy a táborveréskor olyan helyre állították az ágyúkat, ahonnan nem tudták belőni az egész terepet. A megfutamodás fő oka az lehetett, hogy az időközben a helyszínre ért janicsárok sortüzekkel fogadták a magyarokat. Nagy valószínűséggel ekkor esett el Tomori is, miközben a futókat próbálta feltartóztatni. Folytatás a 10. oldalon

10 /

MÚLTIDÉZÕ


Folytatás a 9. oldalról

Azzal, hogy az első lovasroham kifulladt, lényegében a csata is eldőlt. Az időközben elsáncolt török ágyúk elé érve a gyalogság mozgása is megtört, a mögöttük érkező második magyar harcrend pedig kitérésre kényszerült, és a centrum gyalogságának két oldalán mozgott előre. Egy részük a balszárnyat vezénylő Perényihez csatlakozott, aki a vele szemben megjelenő anatóliai hadtesttel vívott kemény harcot. Perényi rohama a többszörös túlerő ellen nem járt eredménnyel, s hamarosan ő is hátrálni kényszerült. Ettől kezdve a csata eseményei áttekinthetetlenné váltak. A lovasságnak a janicsárok sortüzeit túlélő része ekkor már menekült, ám az ágyúk előtt harcoló gyalogságot az oszmánok bekerítették, és nagy részüket lemészárolták. Az alig másfél-két órás csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. Elesett 4000 lovas, 10000 gyalogos, 7 püspök és 28 főúr. A menekülő király a Csele patakba fulladt. Tomori fegyverrel a kezében halt meg. A szultán megkerestette a holttestét, levágott fejét karóra tűzték sátra előtt. Ismét felmerül a kérdés: hol maradtak, miért nem érkeztek meg időben a már említett erősítések. Frangepán Kristóf még szeptember 1-jén is a horvát csapatok gyülekezésére várt, így tulajdonképpen el sem indulhatott. Szapolyait július folyamán hol Havasalföld ellen küldték, hol a fősereghez való csatlakozásra utasították. De ha akart volna, akkor sem tudott volna Mohácsra indulni, mert az erdélyi seregek sem siették el a hadba vonulást, így Szapolyai augusztus 15-én még Tordán várakozott, jó 400 km-re a csata helyszínétől. Végkifejlet A szultán a számára is némileg meglepő győzelem után rövid pihenőt adott hadának, majd megindult hadjáratának fő célja, Buda felé. A kiküldött portyázók előtte jártak, és raboltak, pusztítottak. Eközben augusztus 30-án a csatavesztés híre megérkezett

a fővárosba, mire az egész udvartartás még aznap éjjel elmenekült Pozsonyba. Másnap csaknem az egész lakosság követte őket. A szultán szeptember 12-én érkezett Budára. Megszemlélte a várat, s ezalatt a sereg hidat vert a Dunán, és megkezdte átkelését a pesti oldalra. 14-én felgyújtották a várost, hajóra rakták a palotában talált kincseket, köztük azt az óriás ágyút, amelyet Hunyadi János zsákmányolt 1456-ban Nándorfehérvár alatt. A szultáni sereg szeptember 25-én indult vissza Isztambul felé. Addigra portyázói a főváros körüli területeket Győrig és Egerig pusztították. Csupán néhány fallal erődített város menekült meg. A csatavesztés hírére a Zágrábnál álló Frangepán Kristóf mindössze 500 katonával a Dunántúlra sietett, és néhány portyázó csapatot sikerült is szétvernie. Szapolyai azonban alapvetően tétlen maradt. Feltehető, hogy haderejét már az elkövetkezendő királyválasztási küzdelemre tartogatta, s a Tisza bal partja mögül figyelte a dél felé elvonuló oszmánokat, akik október 8-án hagyták el az országot. A mohácsi csatát nem lehet önmagában vizsgálni, sokkal inkább csomópontnak kell tekinteni. Mohács végelszámolás volt, az akkor már másfélszáz esztendeje kisebb-nagyobb megszakításokkal zajló háború végelszámolása. A Magyar Királyság a maga alig 4 millió lakójával, Mátyás király halála óta folyamatosan hanyatló gazdaságával, korszerűtlen hadseregével

nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször, lakosságát tekintve hatszor nagyobb Oszmán Birodalommal. Vereségre volt ítélve, mert az erősen központosított, despotikus uralom alatt élő oszmánok erőiket sokkal jobban tudták összpontosítani, mint a közállapotait tekintve teljesen szétzilálódott, pártharcokba merült magyar állam. Kilátásai még ép gazdasági, társadalmi és politikai háttér esetén is kérdésesek lettek volna, hiszen az ellenállás az egyre erősödő oszmán nyomással szemben hihetetlenül sok pénzbe és emberbe került, s ezt hosszú távon nem tudta biztosítani. De ahogy Mohács a Magyar Királyság középkori történetének lezárása, úgy kezdete is egy másik korszaknak, a török hódítás korának. Azzal, hogy az uralkodó, II. Lajos odaveszett, s vele az ország vezetőinek jelentős része, új hatalmi rend kialakulása vette kezdetét. A két nagyhatalom, a Habsburgok és a Porta közé ékelődött Magyarország még jobban belesüllyedt a pártküzdelmekbe, melynek egyenes következménye lett a kettős királyválasztás, majd ezzel együtt az ország két részre szakadása. A bomlási folyamatot betetézte Buda elvesztése 1541-ben, amelynek eredményeként az oszmánok tartósan megvetették lábukat az országban, beékelődve a korábbi két országrész közé, és másfélszáz esztendőre állandósítva a háborús állapotokat. (forrás: http://crowland.uw.hu/images/csata /mohacs.html)


GYERMEKSAROK

/ 11

„De nehéz az iskolatáska”... Ígéretemhez híven e hónapban a tanulási módszerek boncolgatásával folytatom a rovatot. Mire kezetekbe kerül e lapszám, már lázasan készülõdtök a tanévkezdésre. Jó lesz újra találkozni barátokkal, osztálytársakkal, és felfedezni az új iskolai év ajándékait: új, érdekes tantárgyak, új osztálytársak. Gál Katalin

N

os lássuk, még milyen módszerek segíthetnek neked abban, hogy eredményes legyen az iskolai munkád? Rajzok készítése Sokan vannak közületek, akik kifejezetten vizuális típusok, vagyis gondolataikat szinte mindig képi formába öntik. Számukra sokkal maradandóbbak azok az ismeretek, amelyek kép formájában is megjeleníthetők. Nekik, de egyébként mindenkinek, nagyon hasznos módszer, ha a megtanulandó részről ábrát, egyszerű rajzot készítenek. Elősegíti a feladat megértését a matematika vagy fizika feladathoz készített vázlatrajz éppúgy, mint a földrajzi fogalmakhoz, folyamatokhoz készített szemléltető ábra. A történelem, biológia órákon is hasznát veheted saját készítésű rajzaidnak. A rajzok elkészítésénél törekedj a minél egyszerűbb és gyorsabb felvázolásra! Legyen áttekinthető, ne zsúfolódjanak össze az elemek rajta. Mondanom sem kell, hogy nem művészi alkotás a cél! Ne merülj el a részletek kimunkálásában, mert a végén nem fogod látni a fától az erdőt!

Vaktérképek Földrajz és történelem órán rengeteg olyan ismeretet kell elsajátítanod, amelyhez nélkülözhetetlen a térképismeret. Természetesen ez nem öncélú tevékenység, hiszen cserkészeink tudják, milyen fontos, hogy élesben is megbirkózz a térképpel, tájolóval. Ehhez lényeges, hogy a „fejedben” is helyén legyen a vidék térképe. Nos, a vaktérkép ebben segít. Nagyon megkönnyíti a rögzítés folyamatát. Készítésekor a már meglévő földrajzi vagy történelmi térképed engedélyezett vonalait (határok, folyók) másold át egy fehér lapra. A legegyszerűbb vékony csomagolópapírt használni, mert az kellően áttetsző. Ha nem áll rendelkezésedre,

akkor az ablaküveghez tett térképre helyezz egy fehér papírt, így ceruzával a vonalakat könnyedén meghúzhatod. Ha esetleg indigóval dolgozol, olyan golyóstollat használj, amely már kifogyott, így nem hagy nyomot az eredeti térképen. Vigyázz, ne nyomd túlságosan oda, mert könnyedén kiszakítja a papírt! Ha megvagy a vaktérképpel, akkor írd be a hiányzó információkat: például hegyeket, medencéket, átjárókat. Csak azután próbálkozz e tevékenységgel, amikor már megtanultad a hiányzó részeket! Semmit sem ér a munkád, ha az eredeti térképről átmásolod az információkat! Nos, mindenkinek jó tanulást az új tanévben!

12 /

GYERMEKSAROK


A magyar népmesében „az Isten szól hozzánk olyan nyelven, melyet a gyermek is megért” „Mese kell nekünk! Szépséget zuhogtató, végtelenbe áradó, csodálatos mese, ahol rajongó, hõsi magyar lelkünk nagy világosságú tüzek mellett táborozhatik.”(Tamási Áron: Levél Benedek Elekhez) Hadnagy Jolán óvónõ, Farkaslaka

A

mesélés közösségi termék, mely lelki immunrendszer erősítő. A magyar népmeséknek lélekrendező ereje van és nekünk vissza kell térnünk saját értékeink becsüléséhez, és az általuk nyújtott lehetőségeket megfelelőképpen kell használnunk. A magyar népmesék nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeink szűkebb és tágabb környezetben eligazodni, problémákat feldolgozni képes felnőttekké: fél-elemből testileg-lelkileg egészségesekké váljanak. Mai depresszióra, önpusztításra hajlamos világunkban egyre nagyobb szükség van a magyar népmesék gondolkodásunk, közösségi és egyéni énünk, cselekvéseink fejlesztésére gyakorolt pozitív hatásaira. A magyar népmesék őstudást őriznek magukban: őrzik magukban a világ teljességét, a legfontosabb igazságokat. A meséket nem lehet eléggé komolyan venni. A mesélési szokások sajnos megváltoztak, ma már nincsenek tollfosztók, guzsalyasok, mint régen, így a meseátadás többnyire a szülők és pedagógusok feladata lett. A mese azonban nem áll meg ott, hogy pontos képekben megvilágítsa egy-egy élethelyzet lényegét, megoldását. A gyakori záróformula: „aki nem hiszi, járjon utána" azt fejezi ki, hogy a mese fontosnak tartja a hitet, a bizalmat, a tudást, de arra ösztönöz, hogy amit megtudtunk, megértettünk, használjuk fel az életben is. Sok esetben a mai meseírók, rajzfilmesek, a „negatív" mesefigurák tulajdonságait tompítják. A sárkány például a nyugati mesékben negatív figura, a keletiekben pozitív, nálunk a mesehőst

próbára tevő szereplő. Benedek Elek Hajnal című meséjében a címadó főhős fejbe teremti a sárkányt. A mai ember ebből a nyelvi fordulatból agresszív cselekedetre következtet, holott a mese és a nyelv pontos képi logikája szerint arról van szó, hogy a főhős a sárkány fejét, vagyis a szörny szellemét, gondolkodását változtatja meg, teremti újjá. Ha a mesékben nincs, aki próbára tegye a legkisebb fiút, akkor az élet próbái előtt is tanácstalanul áll, akinek ez a tapasztalat nem épül be a személyiségébe. Hárítja az akadályokat, menekül, akár a szellemi-lelki, vagy az anyagi drogokhoz is. „Mert hát az igazán nagy lélegzetű tündér- vagy hősmesék miről is szólnak? Az elrabolt, elveszített Fény visszaszerzéséről, az éjszaka lenti birodalmában (a tudatalattiban) tett rémálomszerű utazásról, ahonnét a Naphoz hasonló hős mindig visszatér, miután legyőzte a sötétségnek (lelkünk titkos mélyének) szörnyalakjait.” (Jankovics 1996. 101.) A mese nem arról szól, hogy minden rendben van, hanem hogy minden rendbe hozható! A magyar népmesék nem csak a felnőttekhez és nem csak a gyerekekhez, nemcsak egyetlen korosztályhoz, az Emberhez szólnak, ahhoz az emberhez, aki gyermeki lelkületét meg tudja őrizni. Népmeséinket nem lehet kinőni, minden korosztály számára más és más jelentése válik érthetővé. Sajnos a nagyobbakat úgy nevelik, tartsák gyerekes dolognak a mesét, ezért az óvodáskor után többnyire mellőzik. A magyar népmesék pozitív hatásai bizonyítottak, ám rendkívüli hatásának eredete alapjaiban feltárhatatlan. Az útján

elinduló legkisebb királyfi vagy kondásfiú győzelmén erőt meríthetünk a magunk mindennapi harcaihoz, küzdelmeihez, félelmeink megnevezéséhez és legyőzéséhez. Napjainkra ezért is vált a gyermekek műfajává, akiket mesehallgatások alatt, a felnőtt világgal szemben átélt kiszolgáltatottságából szabadít fel a mesei igazságszolgáltatás. Felhívnám a szülők és pedagógusok figyelmét arra, hogy minél többet meséljenek és főként magyar népmesét, mert azokban olyan tömény kivonata van a világ tudásának és teljességének, mit sok évszázad sűrített mai formájába. Ha a modern technikára bízzák a mesélést, válogassanak kellő körültekintéssel, és lehetőleg üljenek le velük a képernyők elé. Ha a gyerek elé kész mesét tárunk, az legyen művészi színvonalú, mint pl. a Jankovics Marcell féle Magyar népmesék sorozat. Vigyázzanak arra a veszélyre, amit az „álmesék” és angolszász filmek (mint a Csillagok háborúja, a Gyűrűk Ura stb.) rejtenek, mert ezek a magyar népmesékkel ellentétben zavaros szerkezetűek, a rend és az egyetemesség hiánya, természetellenesség jellemzi, és ami a legroszszabb: a technikai civilizáció fensőbbségét hirdetik a hagyománnyal szemben. A mesék hagyományos szerepkörét sajnos sok műmesében is felcserélték. Ma van jószívű sárkány, ellenséges vagy kikacagni való sárkányvadász. pl. Sárkányszív, de még a „Süsü, a sárkány” is szétrombolja az évszázadok során megőrzött mesei képeket és szimbolikát. Fedezzük fel újra a magyar népmesét, melyben SZER van, hisz így is kezdődik legtöbbjük: „Egyszer volt” és legyen szer-tartás a mesélés, mert a szer egy fontos elem (szer + elem= szerelem) és hogy a mesében ott van a SZER, ami ETET, vagyis a SZERETET. Ezek a szavak is jelzik, hogy milyen nagy áldás számunkra a magyar nyelv, a magyar észjárás, lelkület, és hogy magyar népmesét csak magyarul lehet igazán megérteni.


SULIVILÁG

/ 13

Osztálykirándulás Hevederben Egy júliusi napon az osztálylyal, osztályfõnökünkkel valamint az igazgató úrral kimentünk Hevederbe 3 napra. Amikor megérkeztünk, nekiláttunk fölhúzni a sátrakat, több-kevesebb sikerrel. Mikor végre az összes sátor állt, megebédeltünk. Délután meglátogattuk a Bálint család pisztrángos tavát, majd rövid idõ múlva hazafelé vettük az irányt. „Otthon” az osztályfõnökünk vezetésével egy beszélgetést tartottunk a segítõkészségrõl. A nap többi részét játékkal, beszélgetéssel és többnyire lustálkodással töltöttük. Jakab-Tatár Edina

M

ásnap, reggeli után szendvicseket pakoltunk magunknak, és gyalogtúrára indultunk Feketerezbe. A hosszú és fárasztó út közben gyakran megálltunk pihenni, és a szendvicsek is gyorsan elfogytak. Útközben elég sok rókagombát találtunk, s megnéztük a Maros forrását, mindannyiunknak jól esett a frissítő, hideg víz. Amikor kiértünk, újból leültünk megpihenni, majd elindultunk visszafelé. Mindenki jóízűen evett az ebédből, amit Tódor Mária néni és Péter Juliánna néni készített nekünk. Újra erőre kaptunk, s gyorsan letudtuk azt a rövid távot, ami a táborhelyünkig vezetett. Szinte megrohamoztuk a sátrakat, mindannyian fáradtak voltunk, hiába

próbáltuk az ellenkezőjét mutatni. „Legnagyobb örömünkre” a gombapucolás is a mi feladatunk volt. Estére tábortüzet raktunk, szalonnát sütöttünk és énekeltünk. Az utolsó

napon részt vettünk egy szentmisén is. Azt hiszem, ez a kirándulás mindenki számára emlékezetes élmény marad. Reméljük, jövőre is részünk lehet benne.

14 /

MEZÕGAZDASÁG


Idényben – Legeltetés A szarvasmarha tejtermelésének 55-60 %-a a legeltetési idõszakban termelõdik. Ezért vidékünkön is nagyobb gondot kellene fordítani az olcsón elõállított zöldtömeg termelésére, egyre gyakoribbak a leromlott, elgyomosodott, elmohásodott, befásodott, gyenge botanikai összetételû vagy vizes területek. Ha ezekhez társul a szakszerûtlen használat (kora tavaszi juhlegeltetés, leterheltség, rossz szervezés) a termelõképességükhöz viszonyítva sokkal kevesebb zöldtakarmányt tudunk megtermelni rajtuk. Incze Péter állattenyésztési mérnök, Mezõgazdasági Igazgatóság, Kovászna megye

kosarazás is. Egy elkerített részt az időjárás fűggvényében 2-5 napot használhatunk, 3m²-t számítva egy számosállatra. Ílymódon a legeltetési

érzékenyebbek a pillangósok, ezért a savasság javítására talajmeszet használhatunk, 5-25 tonnát hektáronként szórva ősszel vagy tavasszal. Hatása 10- 15 évig megmarad. Az állat, ha módjában áll, csak a számára legértékesebb és legkényelmesebben elérhető füveket legeli le. Igyekszik előre mozogni, és így nagy legelőterűletet jár be, közben tapossa, tönkre gázolja az értékes fűtermést. Ez indokolja, hogy az állatokat bizonyos korlátok közé kényszerítsük. A korlátozás másik tényezője, hogy a füveknek a fejlődésükhöz, megújulásukhoz bizonyos időre van szükségük, ez általában 20- 30 nap. Ezt csak az állatok

időszak alatt egy szarvasmarhával 200-400 négyzetmétert tudunk megkosarazni. Ajánlatos a szőrfüves területeken kosarazni, mert így ezek teljesen eltűnnek a gyepszőnyegből.. A hatása 4-5 évig érződik, és ajánlatos a terület utólagos felülvetése. Gyepjeink jelentős része erdők közelében található, ezek a talajok savas vegyhatásúak. A savasságra leg-

mozgási lehetőségének korlátozásával érhetjük el. A legeltetést ősszel 25-30 nappal a fagyok beállta előtt indokolt befejezni, ezáltal időt biztosítunk a növényeknek, hogy tápanyagot halmozzanak fel magukban, így könynyebben telelnek, és tavasszal hamarabb beindul a növekedés is. A legeltetési módszerek többfélék, ezek a szabad legeltetés, a sza-

A

gyepek minőségének feljavítása érdekében ajánlatos néhány sajátos munkálat elvégzése, ezek közül említeném a vakondtúrások megsemmísítését, a fás szárú növényzet, tönkök, kövek eltávolítását, a fölös víz lecsapolását és a gyeplevegőztetést. A fűhozam gyarapításának leghatásosabb módszere a tápanyagutánpótlás, ezért szükséges a 4-5 évenkénti alaptrágyázás és a koratavaszi kiegészítő trágyázás. A pillangósok uralta területen vigyáznunk kell a nitrogén túladagolására, ez az értékes fűfélék eltűnéséhez vezethet, és a 200 kg fölötti aktív adagolás már nem gazdaságos. A nitrogén tartalmú műtrágyák nagy mennyiségű adagolása javasolt a szőrfű (Nardus stricta) uralta területeken, mert elősegíti a szőrfű arányának nagyfokú csökkenését és a pillangósok megjelenését. A N javítja a növények fogyaszthatóságát, nő a leveles felület, a növény nedvdúsabb lesz, és az állat szívesen fogyasztja. Az érett istállótrágyát ősszel vagy télen szórjuk, a tavasszal kiszórt területen az állatok nem szívesen legelnek. Az istállólé használatakor figyelembe kell venni, hogy csak nitrogént és káliumot tartalmaz, ezért gondoskodni kell a foszfor utánpótlásról. Jól hasznosítható a


kaszos legeltetés és az adagolt sávos legeltetés. Nálunk leginkább elterjedt a szabad legeltetés, jóllehet sok hiányossága van. Eléggé rossz a fű hasznosítása, a zöldnövényzet 5060 %-a kárba vesz. Az állatok az egész területen szétszóródva legelnek, így nagy a taposási veszteség, de még ennél is nagyobb kárt okoz, hogy nincs elég idő az egyszer már lelegelt fű sarjadására. A válogatós fogyasztás következtében az értékes és jóízű növényeket az állatok ismételten fogyasztják, ezek valósággal kifáradnak és eltűnnek a gyepszőnyegből. A gyom- és mérgezőnövények beérnek, magot termelnek, így gyorsan elszaporodnak, és rövid időn belül ez lesz az uralkodó növényzet. Másik hiányossága a szbad legeltetésnek, hogy ebben az esetben a fű energiájának 12%-a az állat mozgására fordítódik. Kedvezőbb fűhasznosítást érünk el, ha a szakaszos legeltetést választjuk. Ezzel a módszerrel a legelőt állandó kerítéssel vagy moz-

MEZÕGAZDASÁG

gatható villanypásztorral 6-8 szakaszra osztjuk. Amikor az állatok egy szakaszt lelegeltek(általában 4-6 nap), a következő szakaszra hajtjuk őket, és a lelegelt szakaszon ápolási munkálatokat végzünk(maradék fű lekaszálása, ürülék szétterítése, műtrágyázás). A szakaszok felosztásánál figyelembe kell venni, hogy a növényzetnek 20-25 napra van szükége az újraalakuláshoz. Viszont azt is tudni kell, hogy a legeltetési időszak elején a növényeknek nagyobb az életereje, gyorsabban újulnak meg, ezesetben 20-25 nap elég az újrasarjadzáshoz, de ősszel 30 napos időszak is szükséges az újraalakuláshoz. A legeltetés legelőnyösebb formája az adagolt legeltetés. Ebben az esetben egy napra elegendő területet határolunk el villanypásztor segítségével, így állandóan biztosított a friss fű, és a legeltetési idény a leghosszabb. Ma már aránylag olcsón beszerezhetők a villanypásztorok, áruk a minőség függvényében 100 és 250 euro

/ 15

közötti. Ma már léteznek az akkumulátoros villanypásztorok mellett a villanyhálózatról is müködtethetőek. A pásztor segítségével nagy területeket keríthetünk be, a huzal a berendezés minőségétől függően akár 40 kilométerre is kihúzható. Ezenkívül a villanypásztor a vadkárok ellen is biztos védelmet nyújt. A legeltetés használatának még van egy fontos előnyéről is szólnunk kell, a takarmányozás ugyanis hatással van a marhahús zsírsavöszszetételére, amely összetétel az emberi egészség szempontjából fontos. A telített zsírsavaknak szerepük van a szív és az érrendszeri betegségek kialakulásában, míg a telítetlenek segítenek ezek megelőzésében. A húsmínőséggel foglalkozó kutatások bebizonyították, hogy az istállózott körülmények között tartással ellentétben a legelőn tartott, illetve hizlalt állatok húsában a legelőn töltött idővel arányosan nőtt a telítetlen zsírsavak aránya.

16 /

MEZÕGAZDASÁG


„Torokgyík” szarvasmarhánál... Augusztusban a tehenészek fõ témája és gondja volt vidékünkön a „torokgyík”, elég gyakran érdeklõdtek errõl a betegségrõl. Valójában egy baktérium által okozott betegségrõl van szó, leggyakoribb kórokozó a Pasteurella multocida, ritkábban a P. haemolytica, esetenként más pasteurellák is okozhatják, lázas általános tünetekkel, vérzéses általános fertõzéssel vagy csak a tüdõre lokalizálódik. Dr. Horváth Nina, állatorvos

A

baktérium törzsek fertőzőképessége tág határok között változik, az általuk okozott betegségek lehetnek elsődleges pasteurellosisok, amikor a kórokozó egymaga okozza a betegséget, illetve kialakulhat

másodlagos fertőzésként is. A kórokozók rendszerint a fertőzött váladékok belégzésével vagy szájon át jutnak a szervezetbe. A kevésbé fertőző baktériumok huzamosan megtelepedhetnek a felső légutak nyálkahártyáin, a fertőzés tünetmentes marad, vagy idült lefolyású egyedi megbete-

gedés alakul ki. A nagyon fertőző törzsek, gyakran a véráramba törnek, és elhullásra vezető vérfertőzést idéznek elő. Leggyakrabban tüdő- és mellhártya-gyulladás alakul ki. A klinikai tünetek kialakulása azonban nemcsak a kórokozótól, hanem nagymértékben a gazdaszervezet ellenálló képességétől és hajlamosító hatásoktól is függ. A vérfertőzéssel járó esetek nagyon gyors lefolyásúak, a gyógykezelést minél hamarább el kell kezdeni, viszont a gyógyszeres kezelés ellenére az állatok baktériumhordozók maradnak. A gyógykezeléssel azonos fontosságú a hajlamosító hatások kiküszöbölése is.


ÉP TESTBEN...

/ 17

Röviden a vérnyomásról – A vérnyomás szerepe szervezetünkben A szív, mint pumparendszer – A szív két vastag falú izompumpával, a bal és jobb kamrával rendelkezik. A kamrák felett két vékony falú üreg helyezkedik el, ezek a pitvarok. A bal kamra a fõütõéren keresztül löki ki a vért szervezetünk különbözõ helyeire, az agyba, a hasi szervekbe és a végtagokhoz. A jobb kamra a tüdõbe löki a vért. Az elhasznált (oxigénszegény, vénás) vér a jobb pitvaron, jobb kamrán át a tüdõbe kerül, ahol feltisztul, újra oxigén dús lesz. A felfrissült vér a tüdõbõl kivezetõ ereken keresztül a bal pitvarba jut, innen a bal kamrába, majd a szívbõl kivezetõ erekbe. Dr. Madarász Kelemen Enikõ családorvos

z érrendszer felépítése – Egy pumpa csak úgy tud működni, ha benne folyadék (vér) van, és ezt a folyadékmennyiséget megfelelő nyomás alatt tartja, valamint izomtömegével, megfelelő erővel kilöki. Így tud az oxigén dús vér a legkisebb, legeldugottabb helyre (szövetek) is eljutni. A bal kamra izomereje révén alakul ki az induló vérnyomás. Amint az egy pumpa-összehúzódás által kilökött vérmennyiség elhagyta a szívet, attól kezdve a vérnyomás fokozatosan, de nem egyenletesen csökken. A vér először az ún. nagy erekbe, artériákba kerül, majd a szervekben (agy, vese, vázizomzat) az erek egyre kisebbek lesznek. Az artériák rugalmas csőrendszerként képzelhetők el, melyek falában elsősorban rugalmas rostok és izomzat (simaizom) van. Minél nagyobb egy ér, annál inkább rendelkezik rugalmas rostokkal. Ezen erek rugalmasságuk révén jól tudnak tágulni. A további érlumen csökkenésnél már csak izompárnával rendelkező kis erek jelennek meg, ezek

az érmeder keresztmetszetét nagyon megnövelik (1000-szeresére). A szövetekben minden kis érből több ezer

másik oldalán (vénás oldal), majd az erek újra növekednek venulákká, végül nagy gyűjtőerekké, vénákká állnak össze, és alacsony nyomás mellett a vér beáramlik a szív jobb pitvarába. Ez a keringés nagy körforgása. A vérnyomás nagyságának változása az érrendszerben – A vért az érrendszer egyes helyei között fennálló nyomáskülönbség, a vérnyomás tartja keringésben. A legnagyobb nyomás a bal kamrában van, akkor, amikor a vér kilökődik a szívből a főütőérbe, az aortába. A vér helyes áramlását a szíven belül speciális billentyűrendszer szabályozza. A fő erekbe kikerült vér nyomása kitágítja

A

kapilláris (még kisebb erecskék, melyek behálózzák minden szervünket) ered. A kapillárisok biztosítják a szövetek oxigénellátását. Ezek gyűjtik össze az elhasznált vért is a rendszer

a rugalmas érfalat, ez mint kinetikai (mozgás) energia érvényesül, és a vér a mind kisebb erek felé áramlik. Folytatás a 18. oldalon

18 /

ÉP TESTBEN...

Folytatás a 17. oldalon

Eközben a kis erek szintjén érvényesülő rugalmas ellenállás még emeli a vérmennyiség nyomását, tovább tágítva a nagy ereket. Ez a statikai energia a vérnyomás másik fő komponense. Amikor a szív összehúzódik, egy nagy lökéshullám érvényesül, ez a nyomás systolés értéke. Ha a kis erek szintjén nem volna ellenállás, akkor a szív nyugalmi állapotában (diastole) nem volna nyomás, illetve nulla lenne. Mivel azonban van érellenállás, annak mértéke függvényében a szív nyugalmi állapotában is érvényesül nyomás az érrendszerben és ez a diastolés nyomás. A másik érdekesség, hogy a nyomás pulzáló jellege (systoléban magasabb, diastoléban alacsonyabb) fokozatosan csökken, és egyúttal a nyomásértékek is kisebbek lesznek. A kapillárisok szintjén már igen alacsony a nyomás, és nincs systolés vagy diastolés nyomás, egyenletes, ún. középnyomás érvényesül. A vénákban a nyomás tovább esik, legalacsonyabb a jobb pitvarba kerü-


lés időpontjában. Amikor a vér viszszafelé áramlik a szív felé, sokszor a hidrosztatikus nyomás ellentétes az áramlási iránnyal. Például az alsó végtagokban felfelé áramlik a vér, a vénás billentyűrendszer segíti a helyes irányba terelni. A szív, mint a keringés fenntartója – A szív alapfunkciója: a keringés fenntartása, hogy a szervekhez, szövetekhez elegendő oxigén dús vér jusson. A szövetekben, nyugalomban és terhelés (fizikai terhelés) során egyaránt megfelelő nyomásnak (perfúziós nyomás) és oxigénmennyiségnek kell lennie. A szív erejét jellemző paramétert perctérfogatnak nevezzük. A perctérfogat az egy percre vonatkoztatott kilökött vér mennyisége. A perctérfogat nagysága attól függ, hogy az egy szívösszehúzódás alatti vérmennyiséget milyen szaporasággal (szívfrekvencia) tudja a szív kilökni. Normális nyugalmi állapotban 5-6 liter vért képes a szív 1 perc alatt kilökni. Terhelés alatt ez a többszörösére növekedhet, 10-15 liter is lehetséges. Egy edzett atléta szíve

akár 50 l/perc térfogattal is képes dolgozni. Ez azt jelenti, hogy óriási teljesítménynövekedésre képes az emberi szervezet. Természetesen vannak gátló hatások. Ilyen a már említett, a kis arteriolák szintjén kialakuló ellenállás, akkor a szív nem tud nagyobb perctérfogatot produkálni ereje teljében sem, mert nem képes az ellenállást teljes mértékben leküzdeni. Ezt az ellenállást a szív utóterhelésének nevezzük. Ha a szív előtt nagy terhelés van (ellenállás-növekedés), akkor a vér hátrafelé torlódik, emelkedik a kamrákban a nyomás, majd a nyomásemelkedés áttevődik a tüdő erek szintjére. Itt a vértorlódás nagy nyomást fejt ki a szívre, ezt a szív előterhelésének nevezzük. Normális körülmények, normális érellenállás mellett a pumpafunkció jól működik, zavar esetében azonban a keringés fenntartása nehézségekbe ütközhet. Dr. Kékes Ede: Tudnivalók a magas vérnyomásról című könyve alapján.


ÉP TESTBEN...

Hörgi asztma Leggyakoribb és legtöbb problémát jelentõ légzõszervi allergiás megbetegedés. Gyerekkorban még gyakoribb az elõfordulása, mint felnõtteknél. Iskolai hiányzások szempontjából is vezetõ helyen áll gyerekeknél. Fõ tünetei: ismétlõdõ száraz köhögés, sípoló, ziháló légzés, légszomj, mellkasi szorító érzés krízisek formájában, amelyek ritkán nagyon súlyos formában nyilvánulnak meg, amely az életet is veszélyeztetheti. Dr. Magyarósi Julianna, Székelyszentlélek

vatkozás, amit egyébként kénytelenek volnánk alkalmazni.

A

A kivizsgálás menete 1. A beteg alapos kikérdezése 2. A beteg általános klinikai vizsgálata 3. Laboratóriumi vizsgálatok: tüdőröntgen, fül-orr-gégészeti szakvizsgálat Ellenanyagok mennyiségi meghatározása a vérből: előnyös lenne konkrétan az adott antigénre meghatároztatni ezt, viszont ez már költséges és csak jól felszerelt laboratóriumban lehetséges. Bőrtesztek elvégeztetése légzőszervi allergiák esetén feltétlenül indokolt, mert: aránylag egyszerű és eléggé megbízható eljárás- prick módszerrel végzik manapság, ez a módszer a legelterjedtebb. Lényege: a bőrre cseppentünk 1520 féle allergénkivonatot egymástól pár centiméternyi távolságra, majd egy apró,1mm-es hegyű lándzsával pontszerű sérülést ejtünk a bőrön ,a cseppen keresztül, ezzel minimális allergént juttatunk a bőrbe, majd 15 perc múlva értékeljük a reakciót.

zt is tudni kell, hogy a fenti tüneteket nem mindig allergia váltja ki. Mai felfogás szerint akár allergiás akár egyéb eredetű az asztma, a panaszok okozója a légutak idült gyulladása, a gyulladt légutak túlérzékenyek a különböző környezeti hatásokra, a légutak falában található körkörös izomzat összehúzódik, fokozódik bennük a nyáktermelés. Mindezen tényezők hatására a légutak beszűkülnek, csökken a bennük ki- és beáramló levegőmennyiség. A krízisek közvetlen kiváltó okai az allergéneken kívül, lehetnek – vírusos fertőzések, hideg front, ködös, szennyezett levegő, izgalmi állapotok, sírás, nevetés, vegyszerek vagy gyógyszerek. Mikor gondoljunk arra, hogy panaszainkat allergia okozza? – Ha a fenti panaszok szezonálisan jelentkeznek. – A panaszok láz nélkül jelentkeznek. Nem elég csak annyit tudni, hogy a betegséget allergia okozza,ki kell deríteni, milyen tényező ,milyen allergén váltja ki a tüneteket, kiváltó tényezőt lehetővé válik a megismert allergén elkerülése. – Felesleges antibiotikumos kezelések kiiktatása. – Ismert allergén esetén a kezelést minimalizálni lehet csak az allergén előfordulási időszakára. – Ismert allergén esetén feleslegessé válhat sok olyan orvosi vagy egyéb bea-

Gyógyszeres kezelés Gyógyszeres kezelést akkor célszerű alkalmazni, ha a kiváltó ok, az allergén elkerülésével nem érünk el kellő eredményt. A kezelés módja és a kezelés tulajdonképpeni célja szerint megkülönböztetünk: – tüneti kezelést – megelőző, preventív kezelést Tüneti kezelés Az éppen fennálló panaszok, köhö-

/ 19

gés, fulladás enyhítésére alkalmazott kezelést nevezzük tüneti kezelésnek.. – megelőző, preventív kezelés – a megelőző kezelés tulajdonképpen gyulladáscsökkentő kezelés, amely a légutak érzékenységének csökkentésére szolgál. – Mindkét kezelést legelőnyösebb helyileg alkalmazni, vagyis a gyógyszert azonnal a célszervbe juttatjuk, jelen esetben a légutakba. Így előbb kifejti a hatását megkerülve az emésztőtraktust, májat, keringést. Ennek fő előnye a gyors hatás, kevesebb gyógyszeradaggal. Hátránya viszont, hogy a gyógyszer hatása rendkívüli módon függ a beteg ügyességétől, ismereteitől. – A légutakba helyileg bejuttathatjuk a gyógyszert: hajtógázas spray, vagy kapszulázott belélegezhető porok. Milyen hibák adódhatnak? – A spray működtetése nincsen szinkronban a beszívással. – Ha kapszulázott port kell beszívni, előfordul, hogy a por nem jut ki a kapszulából, mert nem lyukadt ki a kapszula. – A por a szájra, a fogakra rakódik. A külünböző segédeszközök használatával ezen hibák magyrésze kiküszöbölhető. Ezek az ún. Spacerek, pipaformájúak vagy lámpacsőszerűek, a sprayt tartalmazó készülékhez kapcsolva megkönnyíthető a gyógyszer helyes bejuttatása. Fontos tudni – Olyan családok, ahol gyakoriak az allergiás betegségek már csecsemőkorban, ha elővigyázatosak megelőzhetik a gyereknél a betegség jelentkezését: – egészséges, száraz tisztántartott lakással – a dohányzás kiiktatásával a lakásból. – megfelelő pályaválasztás rendkívül nagyfontosságú: kerülni kell mindennemű olyan foglalkozási ágat, ahol vegyiszennyeződésekkel lehet számolni vagy egyáltalán bárminemű levegőszennyeződéssel járó szakmát, textilipar, faipar, vegyipar, malomipar kerülendő! – Kiegészítő kezelésként rendkívül előnyös a légzőtorna és légzési gyakor-

20 /

TARKABARKA – MAGAZIN


Csíkos csoda Gál Katalin

Hozzávalók: Az első tésztalaphoz: 1,5 dl tejföl, 1 tojás, 1 mokkáskanál szódabikarbóna,5 evőkanál finomliszt, 5 evőkanál kristálycukor, 5 evőkanál mák. A második laphoz ugyanezek a hozzávalók kellenek, csak mák helyett 5 evőkanál diót teszünk. A harmadik lapot ugyanígy készítjük, csak dió helyett keserű kakaóport teszünk hozzá. A krémhez: 1 liter tej, 8 evőkanál búzadara (gríz), 2 csomag vaníliacukor, 25 dkg sütőmargarin, 25 dkg porcukor. Elkészítése: Az első laphoz valókat kikeverjük a felsorolt hozzávalókból, majd a kivajazott nagy tepsibe szétkenjük. Az

előmelegített sütőbe 25 perc alatt, közepes lánggal megsütjük. Miután megsült, gyúródeszkán hagyjuk kihűlni. A diós és a kakaós lapot is ugyanígy megsütjük, mint az előzőt. A tejből és a darából sűrű tejbegrízt főzünk és lehűtjük. Amíg hűl , addig a puha margarint a kétféle cukorral

habosra keverjük és a kihűlt tejbegrízhez adjuk. Végül a három lapot megtöltjük a krémmel, úgy hogy a kakaós középre kerüljön. A tetejét vékonyan megkenjük krémmel, és reszelt csokival vagy csokimázzal bevonjuk. Jó étvágyat!

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents