ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • V. É V F O LY A M , 1 . S Z Á M , 2 0 1 2 . J A N U Á R

TARTALOM Önkormányzat ... 2 Civil fórum ... 3 Hitélet ... 6 Múltidézõ ... 10 Mezõgazdaság ... 12 Gyermeksarok ... 14 Sulivilág ... 16 Ép testben ... 21 Magazin ... 24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

V. évfolyam, 1. szám, 2012. január

Anyakönyvi Hivatal E havi lapszámunkban a Jegyzõ közvetlen alárendeltségébe tartozó Anyakönyvi Hivatal kerül bemutatásra. Az osztályon történõ tevékenység elvégzését egyetlen közalkalmazott, Molnár Mária végzi. Sajgó Annamária

A

z anyakönyvvezető munkáját a 119/1996-os, újraközölt és módosított, az anyakönyvi aktákra vonatkozó törvény szabályozza. Ide tartoznak a születési, házassági, illetve elhalálozási akták. Ezen aktákat kézzel, speciális fekete tintával és két eredeti példányban kell kiállítania. A feladat elvégzése óriási figyelmet és pontosságot igényel. A születési adatok kiállításához szükségeltetik a szülők házassági, illetve személyi igazolványa, valamint az orvos által kibocsátott igazoló akta. Abban az esetben, ha a szülők között nincs házastársi kapcsolat, akkor mellékelni kell egy nyilatkozatot a gyerek elismeréséről. A házassági ügycsomóhoz szintén szükséges a személyi igazolvány, születési bizonyítvány és orvosi igazolás, valamint válási végzés, illetve halotti bizonyítvány. Ez utóbbiakra abban az esetben van szükség, ha nem első házasságról van szó. Ugyanakkor a felek saját felelősségükre nyilatkozatot írnak, hogy nincs felbontatlan házasságuk. A házassági szándék bejelentése tíz nappal a házasságkötés dátuma előtt történik. A ceremóniára általában szombati napokon kerül sor, de kérésre más napon is elvégzi az anyakönyvvezető. A haláleset bejelentésekor ugyancsak szükség van az elhunyt személyi igazolványára, születési- valamint házassági bizonyítványára és az orvos által kibocsátott halotti bizonylatra.

A hagyatéki procedúra elindítása. A 2011. október 1-től érvénybe lépett Polgárjogi Törvényköny előírása szerint a lehetséges örökös az elhunyt elhalálozási időpontjától számított 1 éven belül fogadhatja el az örökséget. A hagyaték elindításához nem szükséges megvárni az iroda értesítését. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg érvényben levő pénzügyi szabályzók szerint az elhalálozástól számított 2 éven belül számottevő közjegyzői adókedvezmény alá esik az ingatlanok hagyaték általi átírása. Szintén az anyakönyvvezető kompetenciája a külföldön kiállított anyakönyvi akták átírása illetve külföldön létrejött válások bejegyzése. Ezek egy időigényes folyamatok, a dossziék összeállítása helyben történik, de a jóváhagyás a megyei szervek kompetenciája. Újdonságnak számít a 202/2010es törvény által bevezetett, az anyakönyvvezető által végzett, közigazgatási úton történő válási procedúra elvégzése. Ez abban az esetben lehetséges, ha a felek egyikének állandó lakhelye a községben van és nincs kiskorú gyerek az eltartásukban. Ez mintegy hatvan napos folyamat. Egy másik tevékenységi köre az idők során kiadott hibás akták kiigazítása, helyesbítése. Ezen kiigazítás a megyei szervek jóváhagyásával történik. A Hivatal megőrzésében találhatóak az 1896-tól kiállított mindhárom település polgári anyakönyvei,

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


kivételt képeznek a tekerőpataki 1940-1945 között kiállított akták, amelyek sajnálatos módon nem kerültek megőrzésre. Érdekességként megjegyezzük, hogy amíg az egyházi anyakönyvek

ÖNKORMÁNYZAT / CIVIL FÓRUM

latin nyelven készültek, addig a polgári anyakönyvek a mindenkori állam hivatalos nyelvén. Ezért hivatalunkban megtalálhatóak az 1896-1920, illetve 1940-1944 között kiállított magyar anyakönyvek.

/3

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a Polgármesteri Hivatal egyik legfontosabb osztályáról van szó, hiszen létünket az anyakönyvi aktákkal igazoljuk a születéstől életünk végéig.

Karácsonyi élményeink Immáron hagyomány, hogy az év legszebb ünnepén az újfalvi központi 1-es számú óvoda csoportjának lelkes apróságai, elátogatnak a Szent Erzsébet Öregotthon lakóihoz Gyergyószentmiklósra.

A

z idén az év legszebb és legnagyobb ünnepén, Karácsonykor leptük meg az idős embereket a „Karácsonyi történet” című műsorunkkal.

kifejezni tiszteletünket, szeretetünket az idősek iránt, ezáltal az érzelmi nevelésnek egyik formáját élhettük át. Az idős, megfáradt emberek pedig jóságos simogatással, tapssal ajándékoztak meg bennünket. A kulturális felelős és munkatársai édességgel és apró aján-

kal. A szülők részéről sem maradt el a mérhetetlen nagy öröm és szeretet jeleként tanúsított összefogás, együttműködés. Mély emberi érzelemmel, egymás iránti tisztelettel sikerült ünnepelni a Karácsonyt. A sok finom házi süteményt nagy szeretettel kínálgatták gyerekeiknek a szülők, és jókívánságaikat fejezték ki egymásnak, így mindannyian részesei lehettünk az ünnepnek. Szeretném, ha az új évben eszközei lennénk a szere-

Úgy érzem a tiszta gyermeki szívek, hangok ajándékká váltak a szeretet ünnepén, ugyanakkor a gyerekek és szüleik is értékes pillanatokat élhettek át akkor, amikor a mézes süteményeket készítették, díszítették és csomagolták. Igazán lelkileg is ráhangolódhattak az ünnep lényegére, a SZERETETRE. Az általunk készített és átadott ajándékkal szerettük volna

dékokkal jutalmazták munkánkat. Őszinte találkozások ezek, mélységes emberi érzéseink kerülnek előtérbe, néha még a könnyeinkkel is küszködünk a meghatottság miatt. Azért, hogy érzéseink, emlékeink felidézhetőkké váljanak fényképeket is készítettünk. Óvodánkban is tartalmassá, valóságossá tettük az ünnepet a nagyszülők, szülők örömére előadásunk-

tetnek, a békességnek és a hitnek. Minden kedves olvasónak Márai Sándor gondolatait idézve szeretnék Békés, Boldog Új Évet kívánni: „Igen lassan kellene élni. Nemcsak azért, mert a lassan legtöbbször tovább is. Lassan kellene élni, mert a „lassan” annyi is, mint figyelmesen, mint közelebbről, mint igazabban, mint emberibben élni.”

György Gizella, óvónõ

4/

CIVIL FÓRUM


Karácsonyi kabaré Katorzsa módra Mint minden évben, tavaly is megrendezésre került a ,,Karácsonyi kabaré” és az azt követõ bál, ahol nagyon sokan megjelentek, mint mindig, és ahogy tapasztaltuk, jól is érezték magukat. A felkészülés kemény munkát, és idõt igényelt, de hála a csapatunk lelkes összetartásának és odaadó munkájának, kiváló sikerünk volt. Deák László

O

roszlánrészt vállalt ebben Simon Attila, aki a szerepeket beszerezte és összeállította, amiért külön köszönet neki. Kissé későn sikerült a próbákat elkezdeni, alig három hét alatt tanultuk be az egészet, de csak sikerült. Az első felvonásban a Katorzsa táncosok kiseb-

bik csoportja felcsíki táncokat adott elő, aztán jött a kacagás. ,,Kórházi diszpécser” jelenet következett Simon Attila és Czirják Zoltán előadásában, ezt követte a ,, Vidékiek Budapesten”, amit Deák László, Simon Szabolcs, és György Kovács Bernadett adott elő. Ezt újra egy vidéki jelenet követte, a ,,Szecskavágó”, ahol Lázár Tivadar, Koós

Róbert, Csíki István, Lukács Izabella, és Elekes Köllő Szilamér megpróbáltak vidéken egy szecskavágót eladni. Majd ,,Eszti néni „ következett, a jelenetek csattanója, amit Simon Attila, Dávid Szilvia és Czirják Zoltán adtak elő. A jeleneteket táncok követték, a tánccsoport tagjai széki táncokat adtak elő, ezt követte a nyári tánctáborban tanult szentiványi sebes fordulós, amit a tánccsoport felnőtt tagjai adtak elő. Ezúton köszönetünket fejezzük ki a nagyszámú közönségnek, akiktől sok bátorítást és segítséget kaptunk, mivel ráadást kértek, és újra elő kellett adjuk az egész műsort. Az előadásunk egy napra került a nagyon


/5

CIVIL FÓRUM

rég tervezett ,,Táncházzal”. Ez a táncház külön élmény volt a kisebbek számára, mert ők még ilyen helyen nem voltak. A gyerekek számára felcsíki énekek tanulásával kezdődött a táncház, majd Danguly Ervin táncoktató ,,moldvai” táncokat tanított, és folytatták csíki táncokkal. A felnőtt Táncházban meghívottaink voltak Kilyénfalváról, Gyergyóból és Szárhegyről, ahol mindenki kitűnően érezte magát. A talpalávalót a csíkszentdomokosi Román Hunor és bandája húzta. Ezzel egy régi álmunk teljesült, de reméljük, hogy ennek még többszöri folytatása is lesz.

Amirõl még sokan nem tudnak… Mi is az a betlehemi láng? – merült fel a kérdés bennünk egy jó barátnõmmel, amikor elõször hallottunk róla. Tulajdonképpen egy láng – a béke lángja, amely Krisztus születését jelzi. Azon a helyen, ahol Jézus megszületett kétezer évvel ezelõtt, ma egy templom áll. Ott, az istálló helyén épült templomban, napjainkban egy mécses ég.

Farsangi beköszönõ

Gál Viola, Fehér nárcisz õrs

E

mécses lángját hozzák osztrák cserkészek Bécsbe minden évben, ott szétosztják a környező országok cserkészei közt. A cserkészcsapatok láncszerűen továbbítják a szeretet lángját. Ily módon jutott el a betlehemi láng Erdélybe is. Elekes Zsuzsanna cserkészvezető irányításával, három csapattársammal, Ferenczi Bernadettel, Király Krisztinával és Lázár Júliával a ditrói Lovag Takó János cserkészcsapattól vettük át e lángot. A cserkészotthonban fogadtak bennünket a ditrói cserkészek, ahol a lángot őrizték, amiről mi meggyújtottuk a petróleumlámpánkat. Miután megtörtént a lángátadás, finom teával kínáltak meg bennünket.

Simon Rozália

A lángot karácsonyig megőriztük. Sok helyre eljutott a betlehemi láng, így a Mennyből az angyal szavalóversenyre is, ahol nagy népszerűségnek örvendett, és sokan kis mécsesekben vitték haza. A béke lángja bejárta az egész világot a cserkészek segítségével. Mi, az újfalvi Márton Áron cserkészcsapat tagjai, ezzel az ajándékkal kedveskedtünk közösségünknek Jézus születésének ünnepén.

Jó reggelt e ház minden lakójának, Hogyha nem tudnák, ma Húshagyó vasárnap. Hírmondóként járunk Végig a faluban Kezdődik a Nagyböjt Vége a farsangnak. Holnap s holnapután Folyhat még a vígság, De azután vége, Legyünk komolyak ám. Mert aki Nagyböjtbe Eszik, táncol, mulat Úgy megy a pokolba Tüstént, mint a huzat.

6/

HITÉLET


Árpádházi Szent Margit Született: Klissza (Dalmácia), 1242. Meghalt: Nyulak szigete (ma: Margitsziget), 1270. január 18. Atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnõ volt. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben Wahlstattnál megsemmisítették a németek és lengyelek egyesült seregét, majd a vértõl és a gyõzelmi mámortól megittasodva betörtek Magyarországra. Béla király megkísérelte föltartóztatni õket a Sajónál, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie.

A

szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. És a lehetetlen megtörtént: messze Belső-Ázsiában meghalt a nagykán, s Batu a Duna-Tisza táján meghódított hatalmas területeket hátrahagyva összegyűjtötte lovasait, és sietve távozott kelet felé, hogy le ne késsen az osztozkodásról. Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit hároméves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben. A domonkosok rendi családja, amelyben Margit felnövekedett, még csak néhány évtizede létezett. Még telítve volt az első buzgalom frissességével és töretlenségével. Amíg a prédikáló testvérek bejárták Spanyolországot, Dél-Franciaországot és Észak-Olaszországot, tanítottak, koldultak, eretnekekkel vitatkoztak, addig a Szent Domonkos szabá-

lyait követő női kolostorok a belső, misztikus jámborság őrhelyei voltak. Szűz Mária bensőséges szeretete, a szenvedő Megváltó iránti nagy odaadás, valamint a megalkuvás nélküli vezeklő szellem voltak lelkiségük jellegzetes vonásai. A vezeklés mindenekelőtt a szeretet önfeláldozó tetteiben, betegek gondozásában, bélpoklosok ápolásában nyilvánult meg. Ebben a szellemben nőtt fel Margit. Béla király leánya részére új kolostort építtetett a Duna egyik szigetén

(Nyulak szigete, ma Margitsziget), Buda közelében. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben. Különböző kijelentései értésünkre adják, hogy a tizenkét éves leány tudta, mit tesz, amikor letette fogadalmát Humbert rendfőnök előtt. Isten kétszer is nagyszerű lehetőséget adott neki arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa: ő teljesen szabadon és szívének teljes odaadásával szentelte magát az Úrnak. Kétszer is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmen-


tést kérjen a fogadalma alól. Atyja ugyanis kétszer is fölkereste a kolostorban házassági ajánlattal, mindkét alkalommal biztosítva őt arról, hogy a fölmentést Róma minden bizonynyal meg fogja adni, hiszen a kilátásba helyezett házasságok igen nagy politikai előnyökkel járnának. Az első kérő a lengyel király volt, a második Ottokár cseh király. Margit mindkettőt határozottan visszautasította. Ottokárral azonban -- atyja sürgető kérésére -- egy bemutatkozás erejéig találkozott. A cseh király a találkozás után tudatta vele, hogy szépsége a rendi ruha ellenére is elbűvölte. Margit erre meglehetős fölháborodással azt mondta a nővéreknek: inkább levágatja az orrát, hogysem még egyszer ilyen hűtlenségnek kitegye magát. Atyját pedig emlékeztette arra, hogy ő ajánlotta föl egykor Istennek, és a cseh királyság összes kincsével és dicsőségével együtt siralmas látvány ahhoz az országhoz képest, melyet az ég és föld Királya ajánl neki, aki az ő jegyese egyszer s mindenkorra. Szenttéavatási aktái megmaradtak, s nővérés kortársainak, élete tanúinak sok értékes és hitelt érdemlő vallomását is tartalmazzák. Értésünkre adják, hogy Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, s a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon is a királylányt tiszteljék. Egy szolgáló, akit csodával határos módon mentett meg a megfulladástól, a szenttéavatási akták szerint így tanúskodott: ,,Margit jó és szent volt, mindnyájunk példaképe. Alázatosabb volt, mint mi, szolgálóleányok.” Életének alapszabálya egészen egyszerűen hangzik, de a három egyszerű tétel az evangélium egész tökéletességét magában foglalja: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.

HITÉLET

Isten rendkívüli imameghallgatásokkal és csodákkal jutalmazta odaadását. Margit bírta a jövendölés adományát is. Bizonyított példa, hogy atyjának II. Osztrák Frigyessel Stájerországért folytatott harcában a győzelmet előre megmondotta. Nyilvánvalóan a fátyol alatt is IV. Béla odaadó leánya maradt. Nem hagyta ugyan politikai érdekből férjhez adatni magát, de az utolsó nagy Árpád-házi uralkodó messzemenő terveivel és erőfeszítéseivel szoros kapcsolatban volt. Talán ebben a kapcsolatban és közös felelősségben látta életének igazi értelmét. És ez az elhivatottság olyan vezeklő életre ösztökélte, ami ma nekünk szinte öngyilkosságnak tűnik. Egykor Istennek ajándékozták,

/7

mivel atyja azt hitte, ezáltal kieszközölheti Magyarország megszabadulását a tatároktól. Amikor Margit elég idős volt ahhoz, hogy önmaga felől szabadon döntsön, megerősítette ezt a fölajánlást. Remélte, hogy Isten elfogadja őt, mint elfogadta valamikor Krisztus áldozatát, akinek haláláról ezt mondja az Írás: jobb, ha egy ember hal meg, mint hogy az egész nép elvesszen. Huszonnyolc éves korában halt meg, szeretettől és vezekléstől elemésztve. Halála óráját derűs arccal előre megmondotta a nővéreknek. Boldoggáavatási perét sohasem fejezték be, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatták szentté. Folytatás a 8. oldalon

8/

HITÉLET

Folytatás a 7. oldalról

Életét az 1300-as évek elején írták meg, s Ráskay Lea domonkos apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Az alábbiakban ebből közlünk néhány részletet: ,,Mert eloszlott vala néminemű malaszt az ő orcájában és néminemű malasztos, megért erkölcs az ő tekintetében, úgy, hogy sem kemény beszédekkel, sem lágy beszédekkel nem láttatnék megváltoztatni... Gerjedez vala ez nemes szent szűz az isteni szerelemnek tüzével, és meggyulladván, imádkozék vala szüntelen, olyha minden közbevetés nélkül, úgy, hogy napnak első idejétől fogva az konventnek ebédének ideiglen szünetlen imádságban marad vala meg. És mennyével felülmúl vala mindeneket nemességgel, annyéval inkább erőlködik vala magát megalázni ez nemességes szent szűz, magyeri királnak nemes leánya. Hetet tart vala az konyhán, főz vala az szororoknak, fazekat mos vala, tálakat mos vala, az halakat megfaragja (lepikkelyezi) nagy hidegségnek idején, úgyhogy az nagy jeges víznek hidegségétől ez gyenge szűznek az ő kezének bőre meghasadoz vala és a vér kijő vala az ő kezéből, és némikoron bekötik vala az ő kezét az ő nagy fájdalmáért. Az konyhát megsepri, fárd hord vala hátán, vizet merét vala és ő maga az konyhára viszi vala. Éjjel fölkel és úgy hallgatja vala, ha valamely szoror nyög, és hozzámegyen, megkérdezi. Némelyeknek bort hevít, némelyeknek ruhát melegít, és odateszi, hol az betegnek fájdalma vala. Ha kedég valamely az szororok közül meghal vala, tehát ez szent szűz mindaddig el nem megyen az meghalt szorornak testétől, mígnem eltemettetik vala. Hanem az holttestnél imádkozik, és oly igen nagyon siratja, nagyobban hogynem mintha őneki testi atyjafia volt volna. Esmég ez szent szűz vala mindenben szegénységnek szeretője és megtartója és igen szeret élni vala szegénységben. Őneki ruhája, kápája vala igen ő és megszakadozott, és


foltos vala. És némikoron ez szent szűz az sárból veszen ki posztódarabokat, és azzal foltozza vala meg köntösét, kápáját.” Boldog Özséb Született: Esztergom, 1200 körül. Meghalt: Pilisszentkereszt, 1270. január 20. Nevéhez fűződik a magyar eredetű szerzetesrend. a pálosok alapítása és megszervezése, amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is. Az egykori esztergomi kanonok lelkét és szándékát -- mint minden szentét -- a szenvedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kivezető utat az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisztus keresztjének különös tiszteletében jelölte meg. Esztergomban, Magyarország akkori fővárosában született 1200 körül. Szülei gondos nevelésben részesítették, s az 1028ban Szent István által alapított káptalani iskolába járatták. Életrajzírója szerény, hallgatag, komoly fiúnak jellemzi. Hosszú imák, sok böjt, elmélkedések érlelték hivatását. Szembetűnő vonása volt a magány szeretete, akkor érezte jól magát, ha félrevonulva elmerülhetett tanulmányaiban. Pap lett. ,,Minden nap mély áhítattal mutatta be a szentmisét, ami akkor ritka és szokatlan dolog volt.'' Gyöngyösi Gergely írja róla: Olyan filozófiát tanított, amely nem az emberek, hanem Isten tetszését vívta ki. Az esztergomi főkáptalan tagjai közé iktatta. A papi zsolozsmát, a szentmise bemutatását annyi áhítattal végezte, hogy mély benyomást tett mindenkire, aki csak látta. Jövedelmét a szegényeknek osztotta szét, olvasásnak, tanulásnak, írásnak szentelte magát. Följegyezték róla, hogy ,,egyetlen percet sem hagyott kihasználatlanul'': könyveket írt. Sajnos, a tatárjárás vagy későbbi századok pusztításai ezeknek még a címét is elsodorták. Csak sejtjük, hogy egyházjogi munkákat írhatott, így pl. az

akkor fölkapott Gratianus Dekrétumainak magyarázatát, ,,mivel a kánonjog tudományában kiválóan járatos volt''. Vágyódott a pilisi erdők vadonába, de tervének keresztülvitelét az országra zúduló tatár betörés késleltette. Akkoriban sok remete élt Esztergom környékén, a pilisi hegyekben. Amikor bent jártak a városban, hogy készítményeiket eladják, és azok árából szükségleteikről gondoskodjanak, rendszerint Özséb vendégszerető házát is fölkeresték. A velük való beszélgetés Isten ösztökéje lehetett, ami a magány felé hajtotta. A tatár pusztítás a fiatal kanonok lelkében komoly szemléletváltozást okozhatott, s még inkább a remeteség felé hajlíthatta. De négy évig még segítenie kellett a rábízottakat testi és lelki felépülésükben. Az óhajtott magányba az út a szenvedések keresztútján át vezetett. Feladatának a kor sötét történelmi és erkölcsi viszonyai között a lelki élet megújítását tekintette. Örömmel és elismeréssel szemlélte az Esztergomban máris megtelepedett, nemrég alakult két kolduló rend, a domonkosok és ferencesek munkáját, de nem csatlakozott hozzájuk. Úgy érezte, hogy kortársainak még több kell: példaadás az engesztelésre és vezeklésre. Kortársai lelkéhez csak úgy férkőzhet hozzá, ha saját élete föláldozásával utat és irányt mutat. Nem bírálgatta mások fölfogását, csak várt türelemmel, míg Isten kegyelme és az idő meghozza számukra is a megfelelő belátást. Miután négy éven át kivette részét az újjáépítésből, lemondott a kanonokságról, javait szétosztotta a rászorulók között, és Vancsai István érsek engedélyével 1246-ban Szántó közelében a sziklás rengetegbe vonult. Már megtanulta, hogy mi a mulandó, mi a maradandó érték, hiszen hamuvá és porrá vált minden nagyszerű alkotás, amelyet a keresztény áldozatkészség hazánkban létrehozott. Azért választotta a remeteéletet, hogy az ima, böjt és engesztelés által esdjen kegyelmet mostoha sorsú nemzetének. Ezzel érseke kívánságát is teljesítette, aki


imádságába ajánlotta megyéjét és az országot. A pilisi remete első ténykedése az volt, hogy hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet. Ma is ott áll az utódja, talán ugyanazon a helyen, az útszélen: esőmosta, vaskorpuszos, egyszerű feszület. In Cruce salus, 'keresztben az üdvösség': ez volt a jelszava és meggyőződése. Ezért szentelte később az egyesült remeték templomát a szent kereszt tiszteletére. Ezért hívják középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is intézményét ,,a szent kereszt testvéreinek''. Minden középkori és későbbi pálos templomban a főoltáron kívül a legszebb oltárt mindig a szent kereszt tiszteletére szentelték. Az ő nyomán szaporodtak el mindenütt a keresztek a Pilisben az utak mentén, házak előtt, erdőmélyen. Személye a realitás talaján áll, nem szövik át a legendák aranyszálai. Egy alkalommal mégis csodálatos látomásban részesült, amely döntő volt további életútjára. Egy éjjel, ima közben az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. Úgy érezte, hogy ez a különös tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egyesítse a szétszórtan élő remetéket. Belátta, hogy ő egyedül kevés, önmagában semmi, szükséges az összefogás. 1250-ben Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy fölötti kis magaslaton, ahol hármas teraszt képeztek ki, délről kisebb templomot építettek a szent kereszt megtalálásának emlékére. A csúcsíves templomhoz észak felől négyszögletes monostor csatlakozott a társas remeték számára, magas fallal körülvéve. Özséb azután sorra járta az országban a nagyobb remetetelepeket. Először a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékhez megy, akik már 1225-től közös életet éltek. Elkéri szabályukat, egyesíti a két monostort, és társai őt választják meg első tartományfőnökké. Rómába megy társaival, hogy a szerzetalapításhoz a Szentszék jóváhagyását és megerősítését megszerezze. Sikerül megnyernie Aquinói Szent

HITÉLET

Tamás pártfogását IV. Orbán pápánál. Az jóváhagyja a rendet, de nem engedi meg, hogy átvegyék Szent Ágoston rendi szabályait, mert a szükséges anyagi feltételek még nem voltak biztosítva. Egyelőre Pál veszprémi püspököt bízta meg az ideiglenes szabályok megszerkesztésével. Huszonnégy évet töltött Özséb a Pilisen, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét. Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert mint első remete ő volt ennek az életformának az elindítója. Szerénységében mintegy el akarta hárítani magáról a rendalapítónak kijáró tiszteletet, és Remete Szent Pál palástja alá rejtőzött. De amint láttuk, a rendalapítás teljesen az ő érdeme. Az 1256. évi esztergomi zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet is aláírta: ,,Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae'' (Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele). Ebből a

/9

hivatalos elnevezésből rövidült le a rend népies neve: pálosok. Özséb 1270. január 20-án halt meg Piliszszentkereszten, súlyos betegség után. Halálos ágyán a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és jó példaadásra buzdította testvéreit. Jézus és Mária nevével ajkán lehelte ki lelkét. Az általa alapított templom sírboltjában temették el. Oda kerültek tanítványai s későbbi utódai is: Benedek (+ 1290) és István rendfőnökök. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a rend. Ekkor tértek át a Szent Ágoston szabályai szerint való életre. A fehér ruhás pálosok öt házban éltek Magyarországon. Ma hozzávetőlegesen 300 pálos szerzetes él a világ különböző tájain: 11 lengyelországi, 1 horvát, 1 római, 1 svéd és 3 amerikai házban. Pálosok gondozzák a világhírű czestochowai kegyhelyet. Forrás: www.katolikus.hu

10 /

MÚLTIDÉZÕ


A nõ státusza az idõk folyamán A történelem bebizonyította, hogy a nõnek mindig harcolnia kellett, hogy a férfiak elismerjék az egyenlõ jogait, harcolnia kellett, hogy egyenlõ polgárként kezeljék a férfiakkal. De legtöbb társadalomban, még manapság is, – még akkor is, ha zárt ajtók közt –, a nõk folyamatosan be kell bizonyítsák, hogy õk nem csak szexuális tárgyak, hanem érzelmekkel, intellektuális képességekkel és lelki erõsséggel rendelkeznek. De mindezek soha nem tudták megállítani az ellenük elkövetett erõszakot mind máig. Elekes Dániel László

M

anapság a nő még mindig áldozata annak a nézőpontnak, miszerint a férfi felsőbbrendű. Ennek a gyökere visszanyúlik az emberiség megjelenéséig, és mindig jellemzője volt a férfi-dominált társadalomnak. Egészen a 19-dik századig, az irodalom, a filozófia, a teológia, mind figyelmen kívül hagyta a nők szerepét és teljesítményeit. Manapság ezt sovinizmusnak nevezzük, ami egy hatalmas tüske a feministák oldalában. A történelem kimutatja, hogy nagyon sok nő bebizonyította, nem is olyan alsóbbrendűek a férfiakhoz képest: Jean D'Ark, Marie Curie, Amelia Earnheart, Indira Gandhi – aki egyébként életével fizetett ezért –, és sok más. Néhányan azt állítják, létezett az őskorban egy Aranykor, amikor a matriarchátus uralkodott, vagyis a nők jelképezték a domináns felet a társadalomban, viszont semmilyen bizonyítékot nem találtak ennek alátámasztására. Sem a múltban, sem a jelenben, sehol a világon nem találtunk jeleket arra utalva, hogy valaha is a nők uraltak, de az is igaz, hogy az ellenkezőjét sem tudja senki bizonyítani. Az ókori kultúrák (asszír, görög, római, zsidó stb.) írott forrásai már

úgy írják le a nőt, mint alárendelve a férfinak, társadalmi és jogi szempontból. Még a Biblia is azt állítja, hogy Isten ezt parancsolta a nőnek: „Vágyakozni fogsz férjed után, és ő uralkodni fog rajtad”. (Teremtés, 3:16). Az ókori Görögországban, az athéni nők nem részesültek oktatásban és már a pubertás idején férjhez adták egy felnőtt férfihez. Az édesapjuk tulajdonában maradtak mindvégig, aki dönthetett az elválása mellett, ha másnak akarta adni. Elkülönítve éltek és nem hagyhatták el a házat kísérő nélkül. Nem vehettek, vagy adhattak el földet. Ha megerőszakolták, a férjének két választása volt: vagy elvált tőle, vagy elvesztette az állampolgárságát és az ebből fakadó jogokat. A megerőszakolt nő többé nem viselhetett ékszereket, és nem vehetett részt nyilvános ünnepélyeken. Senki sem törődött magával a nővel... A római törvény szerint, a férfi hatalma korlátlan volt: bármilyen „indokolt” okból, meg „fenyíthette” vagy akár ölhette a feleségét. Egy perzsa dokumentum szerint, „egy férfi, úgy nappal mint éjjel, köteles annyira ellenőrzés alatt tartani feleségét, hogy az semmiképp se tudjon önszántából cselekednie”. Ugyan az a dokumentum folytatja:

„Ha egy férfi, fenyegetéssel és elzárással, nem képes őrizni feleségét, akkor adjon neki egy pénzösszeget, adja meg neki a szabadságot, hogy rendelkezhessen a saját bevétellel és kiadással, de helyezze az istenek szolgálatában”. A középkorban a helyzet kicsit javult, abban az értelemben, hogy már gyilkosságnak tekintették a feleség megölését a férj által, és akasztással büntették, mint minden más gyilkosságot. Viszont ha a feleség ölte meg férjét, az már árulásnak számított, és ugyan úgy büntették, mint a király merénylőket: élve égették máglyán. Ez azért volt, mert az ilyen fajta gyilkosság „fenyegette a társadalmi rendet”. Köztudott dolog hogy a 12. században a férfiak – mármint az előkelők, akik ezt meg tudták engedni maguknak – elkezdték használni a vas övet vagy csípőszorítót a feleségükön, ezzel biztosítva feleségük hűségét. Az utolsó ilyen „vas alsóneműt” 1910-ben gyártották Franciaországban... A házasságokat gyakran eldöntötték már akkor, amikor a lány még csak három vagy négy éves volt. Az akkori törvények azt állították, hogy egy lány már hét évesen képes elfogadni egy házasságot saját akaratából. Mégis, a házasságot nem lehetett véghez vinni, amíg nem töltötte be a 12 évet! A közhiedelem szerint a terhesség Isten beleegyezését jelentette a házassággal, ezért, furcsa módon vagy nem, soha nem ítéltek el egy olyan férfit, aki megerőszakolt egy nőt, hogyha az terhes lett, mert ez csak annyit jelentett hogy Isten is jóvá hagyta! A reneszánsz idején a nők elvesztették azt az apró szerepet is, amit addig játszottak a gazdaságban, mivel a férfiak elköltöztek otthonról. Nem a szó szoros értelmében, hanem csak a munkával. Többé nem otthon dolgoztak a hagyományos műhelyekben, hanem gyárakban, távol a nőktől. A nők továbbra is fizetetlen, gyakran megalázó, munkákat végeztek otthon.


Az oktatás fontos szerepet játszott a társadalomban és az irodalmi szalonok közismert helyszínei lettek az intellektuális beszélgetéseknek és az oktató olvasmányoknak. A nőket általában kizárták, mert nem tartották szükségesnek őket megtanítani írni és olvasni. A humanisták támogatták az arisztokrata nők oktatását, de vigyázniuk kellett, hogy ne tegyenek tanulságot túl nagy okosságról, mert akkor már „férfiassággal” vádolták őket, vagy még rosszabb, boszorkánysággal, és akkor már máglyán végezték. A 14. században megjelenik a „boszorkány vadászat”, aminek, az utóbbi számítások szerint, körülbelül 100.000 áldozata lett egész Európában, ennek 75 százaléka nő volt. Ha a férfiakat általában politikai okból ítélték el, a nők elleni „háborút” más okok váltották ki: valójában a férfiak így reagáltak arra, hogy a nők kezdték elhagyni a nekik kirendelt „munkahelyet”, és fokozatosan fejlesztették tudásukat könyvek segítségével. A nőkről alkotott kép egyáltalán nem volt hízelgő: morálisan gyengék, szexuálisan mohók és könnyen elcsábíthatóak. Főleg a független, saját gondolkodású nők estek áldozatul a boszorkányirtóknak. Általában elfogadott tény, hogy a nőket azért tekintették mindig tulajdonként, és szoros ellenőrzés alatt tartották, mert a férfiak fizikailag erősebbek. A biológusok úgy gondolják, hogy bizonyos mechanizmusok a férfi testben és agyban lehetővé tesznek bizonyos viselkedési mintákat. Például, kisebb kontroll az impulzusok felett, ami azt jelenti, hogy a férfiak kevésbé képesek ellenőrzés alatt tartani az agresszív impulzusokat, mint a nők. Amikor ehhez hozzá adjuk a férfi testsúlyból és erősségből adódó előnyt, megkapjuk az alapot a nő-férfi kapcsolatnak a tulajdonságairól a mai napig. A házasságban született gyerekek csak a férfi tulajdonában voltak, aki törvényesen bármikor elvehette

MÚLTIDÉZÕ

feleségétől még akkor is, ha azok még csecsemők voltak. Ha bármilyen okból a házasság felbomlott – ami ritkán történt meg, mert a nők inkább minden fajta megaláztatást, fizikai fenyítést és erőszakot eltűrtek, minthogy még a saját szülei is elítéljék és magányosan az utcára kerüljenek – a gyerekek automatikusan a férfi felügyeletébe kerültek, aki megtilthatta a nőnek, hogy valaha is újra lássa gyerekeit. A férfi kinevezhetett egy gondnokot – aki épp szeretője is lehetett – aki halála esetén vigyázott a gyerekekre, de így sem az anyjukhoz kerültek. A középkorral kezdődően a nőknek soha nem volt joguk a vagyonhoz. A birtokot, a házat vagy bármilyen tárgyat csak az apa, a fiútestvér, a férj vagy a fiaik birtokolhatták. Nem volt joguk eladni vagy vásárolni birtokot, keresni pénzt vagy beleszólni a vagyonkezelésben. Ez nagyon sok időben telt, amíg megváltozott, de kisebb-nagyobb mértékben, nyilvánosan vagy nem, a mai napig meg maradtak mind elfogadott, „normális”, szokások. A modern korszak sem hozott nagy változásokat a nők életében. Csak az első világháború után nyerték el a szavazási jogot, de még mindig megakadályozták abban, hogy saját üzleti tevékenységekbe kezdjenek. Az arisztokrata nőket még mindig politikai házasságokkal ejtették csapdában, és az erkölcsösségi elvárások még mindig szigorú büntetéseket vontak maguk után a nők számára. Mindkét világháború idején a nők szerepe erősen megváltozott: mivel át kellett vegyék a férfiak szerepét a gyárakban, a bányákban de még a harctéren is, végleg megváltozott a róluk alkotott kép. De vajon mi volt nehezebb: helyt állni a csatatéren a férfiak oldalán – még akkor is ha nem mint aktív harcolók hanem mint ápolók és más kisegítő egységek tagjaiként – vagy betölteni a férfiak szerepét a társadalom minden táján, ugyanakkor nem figyelmen kívül hagyni a hagyományos szerepet mint anya és házfenntartó?

/ 11

Annak ellenére, hogy az ötvenes években a férfiak mindent megpróbáltak, hogy a nőt visszategyék a hagyományos szerepébe még társadalmi reklámok segítségével is – amik biztatták a nőket, hogy „tartsák boldogan a férjüket” és hogy az ők „szükségleteit kell előnyben helyezni” – a világ végérvényesen megváltozott és a nő többé nem tért vissza az előző helyzetbe. A feminista mozgalmaknak köszönhetően manapság már nem meglepő egy nőt látni betöltve bármilyen posztot, amit ezelőtt csak férfiak foglalhattak el (a katolikus papságot kivéve!). Valójában ezek a változások annyira drasztikusok voltak, hogy most már elég sok nő elkezdte viszszasírni a „régi időket”, amikor még az anyagi szükségletek nem kényszerítették „fizetés-rabszolgaságra”, és biza bármit megadnának, hogy több időt tölthessenek otthon. Ez persze a személyiségtől is függ, egyes nők inkább a függetlenséget választják és a lehetőséget, hogy saját maguk rendelkezzenek a beszerzett összeggel, míg mások inkább férjükre bíznák az anyagiak beszerzését és csak a „házi munkákra” összpontosítanának. Végül is az a fontos, hogy a nőknek manapság – legalábbis a legtöbb társadalomban – lehetőségük van választani arról, hogy hogyan akarják élni az életüket, választás, ami a történelem folyamán nagyon ritkán adódott meg nekik. És nem utolsó sorban ez attól függ, hogy a férfiak mennyire tisztelik, és mennyire tartják tiszteletbe jogaikat, kívánságaikat, szükségleteiket. Mert hiába ünnepeljük pompásan a nőket március 8-ikán, ha az év többi részén megalázóan bánunk velük, és hiába lepjük meg különböző ajándékokkal, ha ezt bűntudatból tesszük, mert előzőleg megsértettük vagy akár fizikailag bántottuk! És nem kell attól tartani, hogy „felfordul a világ” és a férfi a nő rabszolgájává válik, ahogyan ez oly hosszú ideig igaz volt a nőre nézve...

12 /

MEZÕGAZDASÁG


Az Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) 2013 utáni lehetséges változásairól A KAP finanszírozása az Unió legnagyobb kiadását jelenti. A tagországok saját elõnyükre kívánják fordítani a változtatásokat, ezért az új KAP tárgyalása komoly erõfeszítéseket követel. Jelenleg a tervezetet tanulmányozzák, ehhez fogják csatolni a javasolt változásokat. Elsõ olvasatban jövõ év áprilisában fogja tárgyalni az új KAP tervezetét az Unió parlamentje. Incze Péter, állattenyésztési mérnõk, Kovászna Megyei Mezõgazdasági Igazgatóság

T

ovábbra is hangsúlyos az agárszektor „zöldítésének” irányvonala, amellyel esetenként túl is lőnek a célon. A környezetbarát mezőgazdálkodás kemény szabályai hátrányba sodorják az uniós gazdákat a világ más nagy agrártermelőivel szemben, akik enyhébb szabályozás mellett olcsóbban állíthatnak elő élelmiszereket. A hátrány leküzdéséhez a fogyasztói szokások változása is segítséget adhat, mindehhez csupán az szükséges, hogy hangsúlyosabb legyen a helyi termékek vásárlása. A KAP változtatására tett javaslatok szerint a jelenlegi kétpilléres szerkezet átalakulna. Az utólag csatlakozott országok a közvetlen támogatások célzottabb és igazságosabb elosztását szorgalmazzák. Ezek keretében bevezetnék a kötelező „zöld” komponenst, amely a közvetlen kifizetések összegének 30 százalékát érhetné el. Az új KAP is kétpilléres marad. Az agrártermelőknek juttatott közvetlen támogatásokat célzatosabban és igazságosabban próbálják elosztani, a vidékfejlesztés terén az eredményességre összpontosítanak. A vidékfejlesztési alapokat ugyanak-

kor össze kell hangolni más uniós alapokkal, és nem álmok finanszírozására kell fordítani, pontosabban kötelező programként marad meg az alaptámogatás, a fenntartható ökoszisztéma programja és a fiatal gazdák támogatása. Ez az alaptámogatás kiegészítője lenne, és a klímaváltozás mérséklését, a környezetvédelmet szolgálná. Ez nagyon vitatott változtatás, hiszen a zöld komponens kötelezővé tenné a vetésváltást (minimum három növényfajjal), a szántóterület és az ültetvény legalább hét százalékát ökológiai célokra kellene hasznosítani (területpihentetés, teraszosítás, tájvédelem, megműveletlen védelmi sávok létesítése), az állandó gyepterületet pedig meg kellene őrizni eredeti nagyságában a gazdaság szintjén. Az önkéntes programok révén támogatást kaphatnak a kedvezőtlen adottságú területeken dolgozó gazdák, és termeléshez kapcsolt támogatásokra is számítani lehet. Az egy hektárra eső közvetlen támogatás terén országunk az uniós utolsók között áll. A megcélzott 200 eurós támogatásunkkal (100 euró az uniótól és 100 euró az államtól) csak Litvánia és Észtország marad mögöttünk. Magyarország esetében a támogatás 300 euró, Hollandiában több mint 400

euró. Románia az aktív gazdákat kívánja támogatni, külön támogatási rendszert képzelnek el a kisgazdaságok számára. Meg akarják tartani a területalapú támogatásokat és hektáronkénti kifizetéseket, korszerűsítenék a vidéki infrastruktúrát, támogatnák a nem mezőgazdasági szolgáltatásokat is. Az igazságosabb elosztást szolgálná az „aktív farmerek” támogatása, a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy megszüntetnék a referenciaéveket és számokat, és csak a valóban mezőgazdasági tevékenységet – növénytermesztést és állattenyésztést – folytatók részesülnének támogatásban. Az állattenyésztésben például a referencia állatlétszám meglehetősen visszás helyzeteket teremtett, mivel egy időpontban állatokat tartó gazda éveken keresztül kapja a támogatást, attól függetlenül, hogy egyáltalán még léteznek-e az állatok a gazdaságban vagy időközben teljesen felszámolta azokat. A javaslatok közt szerepel továbbá a 20–25 hektárnál kisebb gazdaságok egyszerűsített, kevésbé bürokratikus támogatása: a gazdálkodónak ötévenként egyszer kellene közvetlen támogatási kérést letennie a kifizetési ügynökséghez. „Minél nagyobb vagy, annál kevesebbet kapsz” a lényege a tervezetnek, vagyis a közvetlen támogatást az összeg függvényében fokozatosan csökkentik: 150–200 000 eurós támogatás esetén a csökkenés 20 százalékos lesz, 300 000 euró fölött pedig százszázalékos. A tervet ellenzik a hollandok, szlovákok, csehek, támogatják viszont az osztrákok és a szlovénok, így érdekes vitákra lehet szá-


mítani. A mamut gazdaságok támogatását korlátoznák: ha farmszinten a támogatás évenkénti összege meghaladja a 150 000 eurót, százalékos leütést alkalmaznának, és minél nagyobb az ezen összeget meghaladó támogatás, a leütés mértéke is növekedne. Abban viszont a tagországok egyetértenek, hogy nem kellene csökkenteni a mezőgazdasági támogatás összértékét a 2014 és 2020 közötti időszakban, megmaradna a 2013-as szint. Így összesen az említett periódusban 435,5 milliárd eurós alapból lehetne biztosítani a támogatásokat, ebből 317 milliárd közvetlen és a piaci támogatás, 101 milliárd pedig a vidékfejlesztésre lenne fordítható. A fennmaradó összeg az élelmiszer-biztonságra, a rászorulók élelmiszer-segélyezésé-

MEZÕGAZDASÁG

re, a tartalék-beavatkozásra mezőgazdasági válság esetén, az európai globalizációs alaphoz való hozzájárulásra és a mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatások és fejlesztések finanszírozására maradna. 2013 után is tovább támogatnák a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodókat, ez az illető tagország kérésére történne. A kifizethető összeg viszont nem haladhatná meg az éves támogatás öt százalékát. Külön támogatásban részesülhetnének a fiatal gazdák – uniós szinten fiatal gazda a 40 év alatti, aktív mezőgazdász. Az eddigi javaslatok szerint a különtámogatást öt éven keresztül lehetne folyósítani, az éves támogatási összeg két százaléka kerülhetne kifizetésre itt. Az újonnan csatlakozott országok elégedetlenek a közvetlen kifi-

/ 13

zetések mértékével és a jóváhagyott növekedés ütemével. A jelenlegi törvények értelmében Romániában 2016-ban a közvetlen kifizetések mértéke csak 183 euró lenne hektáronként, ami az európai átlag támogatási szint csupán 68 százaléka. Az új javaslatok értelmében a támogatás mértéke 200 euróra nőne hektáronként, de így is csak az uniós átlagszint 76 százalékát érné el. A bemutatott adatok szerint a közvetlen kifizetések mértéke jelenleg csak a balti országokban (Litvánia, Észtország és Lettország) alacsonyabb, mint Romániában. A legnagyobb összeget a máltaiak kapják, hektáronként közel 700 eurót, a 300 és 400 euró közötti támogatás viszont a legtöbb régi uniós országra jellemző.

14 /

GYERMEKSAROK


Kedves gyerekek! Íme néhány Agypörgetõ betû- és képrejtvény a hasznos idõtöltésre!

Gyûjtötte: Fodor Annamária


GYERMEKSAROK

/ 15

Fodor Boglárka

Portik Anita Orsolya

16 /

SULIVILÁG


Délutáni iskola Tekerõpatakon „... jó együtt lenni, jó találkozni, jó közösségben lenni, sokkal jobb, mint az elszigetelõdés, még az elefántcsonttorony magányánál is boldogabb a szeretetbõl vállalt közösség.” – Csaba testvér. Ezzel az idézettel kezdeném a bemutatkozásunkat, hiszen már elmúlt egy éve, hogy a Szent Ferenc Alapítvány keretén belül mûködik Tekerõpatakon is a „délutáni iskola”, melyet 2010. október 18-án indítottunk. Molnár Erika

S

egítséget kaptam az iskolától, Kolumbán Csaba igazgatótól, az egyház részéről pedig mindenben támogatott Csedő István plébános, a papszakácsnő, és néhány szülőre is számíthattam mindig. Talán a mai napig is vannak olyanok, akik nem igazán értik, hogy mit is csinálunk mi ott délutánonként, többféle variáció is elhangzott az elmúlt év során. Először is ezeken a délutáni foglalkozáson szeretnénk olyan gyermekeknek segíteni a másnapra való felkészülésben, akik egyedül nem tudnak otthon tanulni, sokáig dolgoznak a szülők, nem tud otthon a szülő

segíteni. De nemcsak éppen a tanulásról van szó, mert akadnak olyan problémás gyermekek is, akik nehezen illeszkednek be a közösségbe, ezért ezekkel a problémákkal is megpróbálunk foglalkozni. Nagyon sok felkészítőn részt vettünk, ahol mindig arra próbáltak ösztönözni, hogy bármilyen nehéz is ilyen vegyes összetételű gyerekcsoporttal foglalkozni, alakítsunk jó közösséget, szeretetből tegyük, amit teszünk. A tavalytól már nem egyedül vezetem a mi kis „családunkat”, amely 22 gyerekből áll. Én már csak egy-két órát segítek be hetente, a munka nagy részét Fodor Klementina nevelő néni végzi, aki eleinte kicsit félve, de most már nagyon ügyesen irányítja a rábízott csemetéket. Ha tehetjük, akkor részt veszünk az alapítvány által szervezett táborokban, tevékenységeken, mi is megszervezzük minden évben a Mikulást, eljön az Angyal, verseket, énekeket tanulnak. Sajnos még az étkeztetéssel problémák vannak, mert nincsen külön konyha, de ígéretet kaptunk egy nagyobb helyiség kialakítására a közeljövőben. Köszönjük ezúton is minden adományozónknak, támogatónknak, akik az elmúlt időszakban mind anyagilag, mind pedig akár jó szavakkal támogattak minket. Isten fizesse, és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónak!


/ 17

SULIVILÁG

Decemberi események a Tarisznyás Márton Általános Iskola „Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek...” (Ady Endre Karácsony) Kolumbán Csilla

É

letünk folyamán kedves állomás a karácsony. Egy pár napra félretesszük a hajszát, az indulatokat. Lelkünk mélyéről előkerülnek a szép szavak, ki tudja hányszor megfogadjuk, hogy jobbak leszünk, jobban odafigyelünk másokra. A gyerekek kedvenc hónapja a december, mivel sok meglepetést, örömet tartogat. Nagy örömünkre

szolgált a Mikulási ünnepség, ahol mindenki jól érezte magát. December elején az iskolánk foci csapata Gyergyóremetén ügyeskedett és el is

hozták az első díjat. Kísérő tanáruk Kolumbán Csaba aligazgató. Folytatás a 18. oldalon

18 /

SULIVILÁG


Az odafigyelésnek, kitartó munkának mindig meg van a gyümölcse, ha kevesebben vagyunk, kisebbek vagyunk is! Az osztályokban, iskola előtt elkészített adventi koszorúk szolgálták a céljukat. Hétfőn nagyszünetben az udvaron meggyújtottuk a gyertyákat, énekeltünk: Karácsony este jöjj el már kezdetű éneket, verset mondtak a kijelölt tanulók, és furulyáztak. Advent második vasárnapján lectorokat és ministránsokat avattunk a kis templomunkban. A harmadik osztályosokat ministránsokká és az ötödik osztályosokat lectorokká, vagyis felolvasókká avattuk. Nagy izgalommal várták ezt a napot, komoly ígéreteket tettek, amit be is tartanak. Szépen felkészülnek a szentmisére, hogy mindenki számára érthető legyen Isten üzenete. A gyergyói Gyermekotthonba látogattunk el az V-VIII-as diákokkal, ajándékokat, adventi dalokat vittünk nagy szeretettel az otthonban levő gyermekeknek. December 8-án Szűz Mária Szeplőtelen fogantatásának ünnepén iskolánk gyerekeivel a szentmise után csodálatos Karácsonyi Koncerten vettünk részt a templomban. Hall-


hattuk Antal Imrét és feleségét Antal Ágnest. A Magyar Köztársaság méltán tüntette ki őket 1988-ban a Pro Cultura Hungarica-díjjal. Ők a” tiszta forrás”követői, gyönyörű karácsonyi énekekkel, imádságokkal ajándékoztak meg, és vittek közelebb lélekben a betlehemi istállóhoz. A gyermekeink hajnali szentmiséken való részvétele, helytállása is a fent leírtakat bizonyította. Talán soha ennyi tekerőpataki gyermek nem vett részt a rórátén, mint az idén. Szentségekhez járultak. Milyen jó lenne, ha megmaradna ez a lelkesedésük felnőtt korban is így gyakorolnák a vallásunkat. Derekasan helytálltak a Szállást keres a Szent Család hagyomány ápolásában is, a plébános áldásával indultunk a templomból és utolsó este ott is fejeztük be. Reménykedünk, hátha a felnőttek is kedvet kapnak gyerekeik szorgalmát, odaadását látva, és jövőben több bokoralj indulna december 15-én. Köszönjük azoknak a családoknak, akik befogadtak, megosztották szállásukat a Szent Családdal. Az iskolai műsor betanításáért Burján Izabella tanárnőt és Szász László tanár urat illeti a dicséret. Megható, nagyon szép karácsonyi

élményekkel indulhattunk vakációra. A Pásztorjátékban szereplő gyermekeknek is hálásan köszönöm, hogy becsületesen megtanulták a szerepüket. Próbákat komolyan vették. A kisfúvósaink szorgalmasan megtanulták a karácsonyi dalainkat furulyázni, az ünnepünket szebbé tenni. December utolsó napjaiban felavatásra került a Turisztikai központ, szépen elkészített, bebútorozott épület átadásakor szintén iskolánk tanulói kulturális műsorral kedveskedtek. Azt sem felejthetem el, hogy alig van hét, amikor nem veszem igénybe a kisfúfósainkat. Hála Istennek ünnepeinken mindig kéznél vannak, és értékessé teszik magukat szereplésükkel. Miért panaszkodunk? Nem olyan rossz a világ. Öröm a gyermekekkel együtt felkészülni az ünnepekre. Reméljük, ha együtt dolgozhatunk a gyermekeink neveléséért, előre haladásukért, megmaradnak otthont, Istent, családot szerető felnőtteknek. „Az emberszívek örökélõ õre Tegye ma mind össze a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!” (Móra László)


SULIVILÁG

/ 19

Az Elekes Vencel Általános Iskola tanulói sikeresen szerepeltek a matematika versenyeken A hosszú nyári vakáció után tanulóink bele sem kezdtek a tanulásba, máris komoly megmérettetéseken vettek részt, ahol tisztes helytállással szerepeltek a megyei és országos rendezvényeken. Az elsõ próbát 2011. október 14-én tették a Bolyai matematika csapatversenyen, amelyen 6 osztály 14 csapattal vett részt, ami 56 tanulót jelent. A legjobb helyezést a III. osztály csapata érte el (megyei III. hely).

C

sapattagok: Bálint Hanna, Czirják Rudolf, Elekes Balázs, Nagy Klementina. Tanulóink ki sem pihenték az első verseny fáradalmait máris készülhettek a következő országos versenyre, a „Lumina Math 2011”re, amelyet 2011. november 26-án szervezték meg Gyergyószentmiklóson. Ezen a versenyen 22 tanuló vett részt iskolánkból, a IV. osztálytól a VIII. osztályig. Ezen a versenyen is szépen bizonyítottak tanulóink, egy III. díjjal (Elekes-Köllő Hunor) és egy dicsérettel (Nagy

Balázs) tértek haza. Mindkét tanuló IV. osztályos. A kötött versenyek mellett tanulóink szép számmal kapcsolódtak be a Matlap, Mikmatek és a Mategye alapítvány internetes versenyen kijelölt feladatok megoldásába. A rengeteg munkának az eredménye is megvolt, Gál Viola jelenlegi V. A osztályos tanuló a Matlapban megjelent feladatok megoldásáért Ezüst Oklevélben részesült. A Mategye Alapitvány internetes versenyén is szép eredményeket értek el tanulóink. A legtöbb pontot elért tanulóink

a fenti versenyen: Czirják Márk, Elekes-Köllő Hunor, Sólyom Dániel, Nagy Balázs, Gál Viola, Balla Márta, Simon Bíborka, Király Krisztina. A „versenyprogram” nagyon zsúfolt, szinte havonta van egy-egy komoly rendezvény. Most közelebről következnek a tantárgyversenyek, ezután a Kenguru, majd a Zrinyi Ilona matematika verseny megyei fordulója. A versenyektől és az eredményektől eltekíntve örvendetes dolog, hogy egyre több tanuló kapcsolódik be a versenyekbe és érzi szükségszerűségét a feladatmegoldó kézség és, a logikus gondolkodás fejlesztésének, hogy az életben adódó problémákat, feladatokat könnyebben tudják megoldani. A tanulókat felkészítő tanárok közössége

20 /

SULIVILÁG


Karácsonyi rendezvények az Elekes Vencel Általános Iskolában A marosfalvi iskolások is szerveztek egy karácsonyi programot, ahol szavalatok, karácsonyi énekek hangzottak el. Ha valaki nem látta a mûsorokat élõben, vagy a kábel tv mûsorán , megnézheti az interneten az iskola honlapján. www.evencel.ro Gáll Katalin, magyartanárnõ

A III osztályosok pásztorjátékot adnak elő, betanította Csata Jolán tantítónő

Az iskola korúsa karácsony énekeket ad elő

Jelenetek a IV. osztályosok pásztorjáték előadásából, betanította Elekes Zsuzsanna hittantanárnő

A VII-VIII. osztályos korcsoport díjazottjai: I. Szabó Ágota, II. Molnár Hennrietta és Egyed Anita, III. Fákó Júlia és Ferenczi Lilla Rozália

A V-VI. osztályos korcsoport díjazottjai: I. Elekes Izabella, II. Deák Gabriella és Elekes Karola, III. Simon Bíborka és Kozma Emil

A zsűri tagjai a szavalatokat hallgatják


ÉP TESTBEN...

/ 21

Jeges örömök Megnyílt idén is a jégpálya, hála Istennek, a kedvezõ hideg idõnek köszönhetõen sikerült jeget csinálni. Hogy ha egy kis idõre is, de átadhatjuk magunkat a szabad levegõn való mozgás, a korcsolyázás örömeinek. Czirják Kinga

M

inden délután 3-4 órától este 9ig hangulatos zenével várják a gyerekeket, diákokat és persze a korcsolyázni szerető felnőtteket. Sokan nem is gondolnák, de jeget készíteni és fenntartani nem is olyan egyszerű feladat, fáradságos munkába kerül, no meg nem utolsó sorban nem kis pénzbe. Úgy hogy ha tehetjük, használjuk ki a lehetőséget. Idén több mint két hetet kínlódtak a pályakezelők: Simon László és Elekes Viktor, míg sikerült a pályán a

vizet megállítani, és míg elérkezett az a várva várt hidegfront, ami meg is fagyassza a vizet. Jó lett volna, ha már a három hetes vakációban is jég lett volna, de a hideg nem érkezett. Így január 16.tól korcsolyázhatunk, hogy meddig, azt csak a Fennvaló tudja. Hétvégén már lesz is egy barátságos hokimérkőzés a felnőtteknek Csomafalvával, reméljük, hogy az idő egy annyit kedvez még, hogy meg lehessen szervezni a gyerekeknek is, U8-asok, U10-esek, U12-esek bajnokságát és esetleg egy jégkarne-

vál, vagy egy évadzáró jégdiszkó is belefér a programba. Ha korcsolyázás közben elfáradtunk, vagy megfáztunk, a büfében forralt borral, meleg teával és zsíros kenyérrel csillapíthatjuk szomjúságunkat és étvágyunkat, vagy felmelegíthetjük a hidegben elgémberedett végtagjainkat. Minden délután kellemes kikapcsolódást nyújthat az egész családnak, baráti körnek, osztálytársaknak a korcsolyázás, élvezzük még ki, amíg lehet! Az alábbiakban a korcsolyázás eredetéről számolnék be olvasóinknak, no és arról is, hogy ez a fajta mozgás jótékonyan hat szellemi és fizikai erőnlétünkre. Folytatás a 22. oldalon

22 /

ÉP TESTBEN...



A korcsolyázás rövid története A korcsolyázás kialakulásának időpontját nem tudják pontosan meghatározni. A régészeti leletek szerint a kezdetek egészen a korai kőkorszakra tehetők, amikor a legnagyobb valószínűség szerint az első korcsolyát a jeges területen való gyors és biztonságosabb mozgás utáni törekvés hozta létre. Természetesen e kezdetleges korcsolyák sem alakjukat, sem anyagukat nézve nem hasonlítottak a mai korcsolyákhoz. Csontból készültek, és általában a rénszarvas, illetve a ló lábszárcsontjait használták éles szélük miatt. Eleinte nem rögzítették a lábukhoz, csak a csont redős érdességén tapadt meg a talpuk, majd a csontot több helyen átfúrva, bőrszíjakkal rögzítették a lábukra. A korcsolyázás kezdetétől a középkorig csupán egy korcsolyát használtak, a másik lábukkal lökték magukat. Egyes források szerint botokkal hajtották magukat. A középkorban megjelentek a fából készült korcsolyák is, melyek foglalatába később már vasdarabot is ültettek. A fakorcsolyákat sokáig, még a IX. században is használták. Ezek közül nagyon népszerűek voltak a hosszan hajlított orrúak, amelyek nagyon hasonlítottak az akkori divatú lábbelikhez. A XIX. század közepén megjelentek az első, teljesen fémből kovácsolt korcsolyák, majd az első ipari gyártású acélkorcsolyák is. Az európaiak előtt mutatta be az első csavarokkal cipőre erősíthető korcsolyáját egy amerikai műkorcsolyázó, Johnson Heinz. Az évek folyamán, sokféle korcsolyatípus alakult ki, attól függően, hogy milyen célból használták őket. A műkorcsolyázók egy darab, jó minőségű acélból gyártott és a spiccén rovátkolt korcsolyát használnak. A jégkorongozók rövidebb, ívesebb, kerek spiccű acél-éles korcsolyát használnak. A gyorskorcsolyázók ún. gyorskorcsolyázó késeken versenyeznek, mely korcso-

lyák alacsonyabb szárúak és hoszszabb egyenes éllel vannak ellátva, ami megkönnyíti a nagy sebességű, hosszú csúszást. A korcsolyákat eredetileg közlekedési eszköz gyanánt használták azon vidékeken, ahol huzamosabb időre nagyobb vízfelületek - tavak, folyók fagytak be. A korcsolyáról szóló legrégebbi adatok az északi országokból származnak, ahonnan kiindulva terjedt át más országokba. Hollandia volt az első ország, ahol a korcsolyázást nem csak mint közlekedési formát, hanem mint szórakozást is alkalmazták, hiszen ideális lehetőséget nyújtott télen - a vastag jég borította holland csatorna-, és kanális hálózat. Már a középkorban is rendeztek itt versenyeket, sőt különféle játékokat is játszottak a jégen. Az egyik legnépszerűbb a “Kolven” játék volt, ahol hajlított botokkal labdát hajtottak 2 csoportra osztva. Ez lehetett a jégkorong, illetve a görhoki elődje. A múlt század második felében a korcsolyázás három irányba vált szét. Azokban az országokban, ahol főleg közlekedési eszközként szerepelt (Svédország, Norvégia, Finnország), ott a versenyszerű gyorskorcsolyázás terjedt el, míg azokon a vidékeken, ahol hiányzott a természetes jég, a műkorcsolyázás és a jégkorong alakult ki (Hollandia, Nagy-Britannia, USA, Canada ). Vélhetően a jégkorcsolyázásból alakult ki a mai görkorcsolya.

Korcsolyázás és egészség Fittségünk, egészségünk szempontjából a korcsolyázás rendkívül jó hatással bír. A korcsolyázás fokozza a stresszel szembeni ellenálló képességünket egyrészt azzal, hogy a szabad levegőn végzett intenzív testmozgás serkenti a vérkeringést, a légzőrendszert és az immunrendszert, másrészt emlékezetes élményt, társas kikapcsolódást nyújt. Edzettebbé és egészségesebbek válhatunk a korcsolyázással. Na meg persze gazdagabbakká mármint nem anyagilag, hanem olyan emlékekkel, élményekkel töltekezve, amelyeket csak azok élhetnek át, akiknek van merszük kipróbálni, és ki is tartanak, hogy ezt a remek érzést megtapasztalják. Aki egyszer átadja magát a siklás örömének, az hamar beleszeret, ugyanis mozgása a gyakorlás révén látványos fejlődésen megy keresztül, és a kezdeti nehézségek is hamar megtérülnek, a befektetett munka meghozza gyümölcsét, a megnövekedett önbizalmat és a könnyed mozgás örömét. A jégkorcsolyázás elsősorban a láb izmait (vádli, comb), valamint a farizmot dolgoztatja meg. Heti 3X1 óra folyamatos, megfelelő intenzitású korcsolyázás jótékonyan hat az állóképességre. A váltakozó intenzitású terhelés pl. fogócska, hokizás szinten tarthatók a kondicionális képességek. Tehát korcsolyát fel és irány a jégpálya!


ÉP TESTBEN...

/ 23

Ha náthásak lettek… Megint az évszaknak és idõjárásnak megfelelõ betegségrõl lesz szó, ugyanis ilyenkor a nátha gyakori és akármilyen furcsa, de tudni kell – a nátha nem gyógyítható betegség, hanem egy kezelendõ tünet együttes és nem ritka, hogy kénytelenek végigszenvedni évente párszor egy-egy hetet vele. Néhány kézenfekvõ ötlet, ha már náthásan lettek. Dr. Kelemen Madarász Enikõ családorvos

T

anuljanak meg orrot fújni – A gyerekeket például nem könnyű megtanítani erre, 5-6 éves koruk előtt nem is képesek elsajátítani. Márpedig a nátha gyógyításának alapja az orrjáratok váladéktól való megtisztítása. Nem mindegy azonban, hogyan próbálják kifújni az orrot. A helyes orrfújás technikája: kicsit előrehajtott fejjel végezzék, először az egyik, majd a másik orrjáratot fogják be. A két orrjáratot ugyanis felváltva kell kifújni, mert ha egyszerre fogják be mind a kettőt, a túlnyomás, a nyomáskülönbség miatt keletkező vákuum nem kifelé, hanem éppen befelé, a melléküregek felé préseli a váladékot, ami alapja lehet valamilyen szövődménynek, például arc- és homloküreg-gyulladásnak. A rendszeres, alapos orrfújás a leghatékonyabb védelem a bakteriális felülfertőződés, a másodlagos betegségek ellen. A besűrűsödött, nehezen kifújható (kisgyermekek esetében a nehezen kiszívható) váladékot célszerű hígítani: erre orrcseppet, orrsprayt alkalmazhatnak. Orrcsepp helyett (amelyeket korlátlanul azért nem tanácsos használni, mert huzamosabb időn át károsíthatja az orrnyálkahártyát) hígításra tökéletesen megfelel az élettani sóoldat is. Vannak belsőleg adagolandó nyákoldók is, amelyek szintén segítenek megelőzni a váladék besűrűsödését, betokosodását. Az orrspray alkalmazásának is megvannak az előnyei, hiszen egyenletesen oszlik el a nyálkahártyán, viszont a

hátsó orrjáratok környékére és az orrgaratba kevésbé jut el. A náthaellenes szerek egyre nagyobb választékában számos olyan gyógyszer is van, amely érösszehúzó hatásával szünteti meg a nyálkahártya-duzzanatot. Ne vigyék túlzásba az antibiotikumokat - A nát-

antibiotikumokra is. Ezt azonban orvos kell eldöntse. Házi kezelések - Nincs még egy betegség, amelyre ennyi természetes szert, házilagos gyógymódot használnának hagyományosan, mint a náthára. Az évszázadok óta ismert, sok esetben felejthető nátha ellenes praktikák között vannak azonban megszívlelendő tanácsok is. Ilyen például az, hogy a náthás beteg, ha lehet, maradjon otthon, bújjon ágyba, feküdje ki a baját - így nemcsak a saját szervezetét kíméli, hanem másoknak sem adja tovább a fertőzést. Jó hatású a tisztító izzasztás, a keringés élénkítése is: a

hák legtöbb esetben vírusos fertőzés nyomán alakulnak ki és a vírusok ellen az antibiotikumok hatástalanok. Ezért teljesen felesleges egy egyszerű nátha esetén szedni az antibiotikumokat – adott esetben káros is, hiszen ha indokolatlanul használják ezeket, előbbutóbb a szervezetben hatástalanná válnak, mivel arra rezisztens baktériumtörzsek telepednek le. Így később, amikor egy súlyosabb esetben valóban arra lenne szükség, nem lesz megfelelő fegyver az orvosok kezében. Ha azonban a náthától elcsigázott szervezetben bakteriális fertőzés lép fel, vagy a tünetek (láz, fájdalom) alapján erre lehet gyanakodni, szükség lehet az

beteg vegyen meleg fürdőt, vagy áztassa egy időre jó meleg vízbe a lábait. Igyon forró gyógyteát - nátha esetére a hársfa, bodza és kakukkfűből készült keveréket ajánlják, mert egyszerre van köptető, melegítő, izzasztó, vízhajtó hatása. Ma már léteznek több tünetre ható gyógyszerek, amelyek csökkentik a lázat, kitisztítják az eldugult orrot, csökkentik a fájdalmakat, de általános érvényű a jó tanács, hogy akkor is érdemes alaposan elolvasni és betartani a betegtájékoztató használati utasítást, ha vény nélkül vásárolható szerről van szó, mert még ezek túlzott szedéséből is kialakulhat túladagolás, keresztreakció.

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN


Tompai tarhonyás szûzpecsenye kaporöntettel Ugyan ki ne ismerné tompai kedves barátunkat, Véh Bélát? Bátran elmondhatjuk róla, hogy õ a két település közötti testvérkapcsolat leghívebb ápolója. Gyakran látogat családjával községünkbe, minden ünnepet itt tölt. Legutóbb karácsonykor örülhettünk társaságuknak, és ez alkalommal egy régi ígérete is valósággá vált: egyik kedvenc receptjét osztotta meg velünk. Nos, természetesen nem csak a receptet ismertette, meg is kóstolhattuk az igen ízletes fogást. El kell mondanom, hogy Béla kiváló szakács, errõl árulkodik az alábbi könnyed, hamar elkészíthetõ, ugyanakkor nagyon finom étek. Gál Katalin

Hozzávalók 4 személyre: 2 darab sertés szűzpecsenye (vesepecsenye), 15 dkg füstölt szalonna, 2 csomag gépi tarhonya, 2 darab 2 dles tejföl vagy főzőtejszín, 1 kiskanál őrölt köménymag, fehérbors, friss vagy szárított kapor, 5 dkg vaj, néhány cikk zúzott (őrölt) fokhagyma, 1 dl étolaj, 1 kanál liszt, só ízlés szerint, esetenként kevés cukor.

Az elkészítés módja: 1 dl étolajban a fűszereket elkeverjük (fehérbors, köménymag, zúzott fokhagyma), az 1 cm vastagra szeletelt szűzpecsenyét sózzuk, a beáztatott fűszerekkel bekenjük, majd kb. 1 órát állni hagyjuk, aztán kevés olajban átsütjük. A füstölt szalonnát apró kockára vágjuk, majd kisütjük. A

pörcöt kiszedjük, a zsírban a tarhonyát kissé megpirítjuk, felöntjük vízzel, esetleg sózzuk, majd a kisütött pörccel összekeverjük. A vajon a kaprot kissé megfuttatjuk, majd egy kanál lisztet csomómentesen elkeverünk benne. Hozzáadjuk a tejfölt (tejszínt), felforraljuk, ízlés szerint sózzuk, esetleg cukrozzuk, ha savanyúbb a tejföl.

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents