ulafjuogreg adzarab GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, FEBRUÁR

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O L Y A M , 2 . S Z Á M , 2 0 1 1 . F E B R U Á R

TARTALOM Önkormányzat ...

2

Civil fórum ...

5

Hitélet ...

6

Múltidézõ ...

7

Sulivilág ...

12

Gyermeksarok ...

18

Ép testben ...

20

Tarkabarka – Magazin ...

24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február

Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás, Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás. Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel, Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden ami jó, semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható. Ahogy tudatunk lassan a világra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik. Előbb éteri szépség, ideál, trubadúrok álma, költők ihletője, szerelem és őrület forrása, Majd társunk a jóban és rosszban, életünk néma napszámosa, Vetett ágy, vasalt ing, étel és ital, kedvesség, szerelem, a test gyönyöre, az apokalipszis kínja és a mennyország ígérete. Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, aki értünk létezik és mi őérte. Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekik mindazt a szépet, amit érettünk ma és minden nap önként megtesznek.

A Barázda szerkesztõ csapata ezúton kíván minden kedves nõi olvasójának, Márai Sándor szavait idézve

BOLDOG, VÍG NÕNAPOT!

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária

Köszönet a nőknek. Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, amikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor meg-

buktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott. És köszönet neked, mert jó voltál, mint az állatok. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején. Köszönet a nőknek, köszönet.

Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


ÖNKORMÁNYZAT

/3

Beruházások és pályázatok A Gyergyóújfalvi Község Polgármesteri Hivatala a tavalyi év folyamán több beruházást is megvalósított és el készített. Ezeket egyrészt a helyi és megyei költség által biztosított pénzforrások igénybevételével finanszírozta, valamint néhányra célirányos támogatást pályázott meg és nyert el uniós pénzalapokból. Marthy Attila

E

zek közül néhány már a tavalyi évben teljes egészében megvalósult. A „Harangvirág” óvoda és napközi otthon Mikulás napján beköltözött a felújított és kibővített épületbe, az építkezési munkálatok költsége a helyi költségvetésből, a helyi forgótőkealapból, valamint a Megyei Tanács által biztosított pénzalapból került finanszírozásra. Szintén a tavalyi évben került átadásra a Gyergyókilyénfalvi Közösségi Ház, építkezési munkálatainak költségeit szintén a helyi és a Megyei Tanács költségvetéséből és a helyi for-

gótőkealapból állták. Felújításra került a libáni iskola épülete is. A tavaly kezdődtek el a tűzoltó és mentőállomás építkezési munkálatai is, az épület szintén a Megyei Tanács pénzügyi segítségével, helyi erőforrások felhasználásával épül. Mind a Helyi Tanács, mind a közösség szempontjából nagyon fontos megvalósítás, hogy idén januárban sikerült megvásárolni a CEC Bank tulajdonában lévő épületrészt, ezzel a Polgármesteri Hivatal épülete teljes egészében a község tulajdonába kerül. Továbbá a Polgármesteri Hivatal sikeresen pályázott a következő beruházások finanszírozására, ezeknek a

kivitelezésre való előkészítése folyamatban van: – A Tekerőpataki Turisztikai Információs Iroda elkészítésére sikerült pénzalapot szerezni az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a 313-as Turisztikai Tevékenységek Ösztönzése Program (FEADR) keretén belül. Ezzel egy épületben, a volt jegyzői lakban fog helyet kapni a Polgármesteri Hivatal egy kihelyezett irodája is, ennek az elkészítésével járó többletköltségeket helyi forrásokból fedezzük. A teljes dokumentáció már elő van készítve a közbeszerzési eljárás kiírására. – Szintén kedvező elbírálást kapott az a pályázat is, amelyet ugyanennek a programnak a keretében a 125a és 125b intézkedés kiírására alapján nyújtottunk be egyes mezei és erdei utak felújítására. Ezeknek a tervdokumentációja készen van, az engedélyeztetési eljárás jelenleg is zajlik.

Véget ért az Általános Mezõgazdasági Összeírás (Recensãmântul General Agricol – RGA) Uniós szabványok szerint Romániában tízévente kerül sor az Általános Mezõgazdasági Összeírásra, amely legutóbb 2010. december 2-tól 2011. január 31-ig tartott. Sajgó Annamária

G

yergyóújfaluban az akció szakirányítója Máthé Katalin jogtanácsos volt. A 15 összeíró biztos munkáját két összeíró főbiztos, Kovács Éva Újfalu Község jegyzője és Szász Annamária agrármérnök koordinálták. Községszinten 180 gazdaság jutott egy összeíró biztosnak. Az összeírás a mezőgazdasági tevé-

kenységet folytató cégeket és vállalkozásokat is érintette, községszinten mintegy harmincat. December hónapban a terepmunka egybeesett az Ünnepekkel, és ahhoz, hogy tartani lehessen az összeírás ütemét, kénytelenek voltak megzavarni a családok nyugalmát. Mindenki saját bevallása szerint tölthette ki a nyomtatványt, amely személyes adatokat is tartalmazott. Az adatokat bizalmasan kezelik,

semmilyen más célra nem használhatók. Az adatok a Megyei Technikai Iroda által kerülnek feldolgozásra, ezt követően nem családonként, hanem községszinten teszik publikussá. A terepmunka január 31-ével fejeződött be. Az összesítések február 7-én kerültek leadásra a Megyei Statisztikai Hivatal Technikai Irodáján. A Polgármesteri Hivatal ez úton szeretné megköszönni a lakosság szíves közreműködését és türelmét, valamint a község tudomására hozza, hogy ősszel újabb nagyszabású akció veszi kezdetét, a 2011-es népszámlálás.

4/

ÖNKORMÁNYZAT


Mezõgazdasági iroda Jelen pillanatban három közalkalmazott és egy szerzõdéses alkalmazott végzi a mezõgazdasági irodában zajló tevékenységeket, ebbõl két mérnök, egy referens és egy jogtanácsos. Az iroda Mihálydeák Ervin alpolgármester alárendeltségébe tartozik. Sajgó Annamária

A

mérnökök, Tódor Levente Béla és Kósa Csaba feladatkörébe tartozik mind a terep, mind az irodai munka. Téli időszakban többnyire a földterületek tisztázásával foglalkoznak, mivel az időjárás sajátosságai miatt a beazonosításra váró határok nem látszanak. A terepmunkához tartoznak: a területek mérése, beazonosítása, birtokbehelyezési jegyzőkönyvek technikai részének elkészítése. Az irodai munkához tartoznak: ügyfelek problémás ügyeinek tisztázása, főként, ami a felmért területeket illeti, statisztikák készítése és kül-

dése a Megyei Statisztikai Hivatal részére. Ügyfélfogadás előzetes egyeztetés alapján történik, egy munkanapon 3 időpontban, 9-11-13 órától állnak a kliensek rendelkezésére. Lázár Mária referens feladatkörébe a különböző igazolások kibocsátása, a személyazonossági kicseréléséhez, fabélyegzéshez, családi pótlékhoz a család összetételről stb., valamint az őstermelői engedélyek előállítása és az ehhez tartozó típusnyomtatványok kitöltése, valamint a gazdasági nyilvántartási jegyzék (regiszter) kitöltése tartozik, amelyet minden évben fel kell újítani. A regiszter a nevet, családösszetételt, személyi számot, tulaj-

donban lévő, illetve használandó területeket tartalmazza. Az egyéni gazdaságok külön oldalon, házszám szerint vannak vezetve. 2009-től már számítógépes nyilvántartás is létezik. A Mezőgazdasági Iroda jogtanácsosa Máthé Katalin, aki a fentiekben bemutatott tevékenységek koordinálásáért felel. Feladata a földterületekkel kapcsolatos peres ügyek és jogviták rendezése, alapfokon a Gyergyószentmiklósi Bíróságon, valamint a fellebbezésre kerülő ügyek a Csíkszeredai Törvényszéken. Felülvizsgálja a birtoklevelek előállításához szükséges bizonyító aktákat és előterjeszti a teljes dokumentációt a Megyei Földosztó Bizottsághoz. A Polgármesteri Hivatal képviseletében a Földosztó Bizottság gyűlésein is részt vesz Csíkszeredában, örökösödési problémákban, adás-vételeknél és földes ügyekben szak- és jogi tanácsokkal látja el az újfalvi lakosokat.

Önkormányzati hírek • 2011. február 4-én leadásra került a 2010-es pénzügyi év zárszámadása a Megyei Pénzügy részére. • 2011. február 14-i tanácsülésen a Helyi Tanács képviselőtestülete egyöntetű többséggel, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta a 2011. évi helyi költségvetést, amely február 21-én leadásra és elfogadásra került a Megyei Pénzügyön. • A cégek adóbevallásának határideje lejárt, ez úton is felhívjuk azok figyelmét, akik nem tettek eleget ezen kötelességüknek, hogy mielőbb pótolják mulasztásukat. • A lakosság és a község területén működő gazdasági egységek által a 2010-es évben felhalmozott adóhátrálék összege jelentős mértékben

nőtt. Ez úton felszólítjuk az érintetteket, hogy adósságaikat mielőbb rendezzék. • Február folyamán 95%-ban kifizetődött az állami költségvetésből elkülönített fűtéspótlék november és december hónapra, a januári, februári és márciusi támogatások kifizetésére az elkövetkezendőkben kerül sor. • A 277/2010-es törvény értelmében, megváltozott a családi pótlék és pótgyermeksegély folyósítása és annak kritériumai. A kéréseket március 7-től lehet leadni, a szükséges iratokat és kritériumokat az Önkormányzat honlapján, illetve a Polgármesteri Hivatal hírdetőtábláján találják meg.

• A 276/2010-es törvény értelmében a szociális segélyben részesülők újra be kell nyújtsák kéréseiket. A megítélt segély folyósítását ezt követően a Polgármesteri Hivatal helyett a Hargita Megyei Szociális Kifizetési Ügynökség végzi postai, illetve banki úton. • A 202/2010-es törvény értelmében a helyi Anyakönyvezetői Hivatalban is benyújthatók a házasság felbontásához szükséges kérelmek. A kérelmek csak abban az esetben nyújthatók be, amennyiben a házastársak Újfaluban kötöttek házasságot, ide szól utolsó lakcímük, és házasságukból nem származik kiskorú vagy örökbefogadott gyerek. Az eljárás minimum 45 napot vesz igénybe.


CIVIL FÓRUM

/5

Február, Böjtelõ hava, Télutó Február (régiesen Februárius, õsi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökõévekben pedig 29 napos. A népi kalendáriumban böjtelõ hava néven szerepel. Forrás: Wikipédia Lejegyezte: Czirják Kinga

A

január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott. Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

ték a február 2-ai népi hiedelem tárgyává . Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják. Február 3-án, Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Balázs napja az iskolások ünnepe

(Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Az angolszász országokban alakult ki az a hagyomány, hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok, akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal (képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást. Február 21-e az Anyanyelv nemzetközi napja. Általában februárra esik a karnevál, vagyis farsangi felvonulás. A leghíresebb a riói és a velencei karnevál, Magyarországon a busójárás, nálunk a farsangtemetés.

is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a magyarságon kívül a szlovákok és csehek körében is ismert volt. Február 4-e Rákellenes világnap. Február 6, Dorottya napja, azaz a népi hiedelem szerint „Ha Dorotytya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis ha Dorottya- napkor fagy, akkor Julianna napjára- február 16-ra- megenyhül az idő. És fordítva. Február 11-e a Betegek világnapja. Február 14-e Szent Bálint napja

Február 24-e Mátyás napja. A Mátyás napi hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Február második vasárnapja pedig a Házasság napja. A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi: Gyertyaszentelő melege Sok hó s jégnek előjele, Gyertyaszentelő hidege Kora tavasznak előhírnöke. Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál, S ha nem talál, akkor bizony csinál. Ha derűs a Román napja, Ég áldását bőven adja.

Februári népszokások, hagyományok A barnamedve, gyertyaszentelő kedvelt „időjósa”. Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint, ha a barna medve- egyes helyeken a borzgyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából, és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik, és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az észak-olasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg. ÉszakAmerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tet-

6/

HITÉLET


„Az Emberfia talál-e hitet a földön?” Borka Ernõ, plébános

A

humanizmus a kereszténységből született, a századok folyamán mégis egyre radikálisabban szembefordult vele, s főleg Marx és Nietzsche eszméiben eljutott annak teljes tagadásáig. Az Ember nevében bontottak zászlót Isten ellen, mintha az emberi kiteljesedésnek legfőbb akadálya Isten volna. Henri de Lubac teológus szemléletesen mutatja ki a „modern ateizmus tragédiájáról" szóló könyvében (Isten útjain), hogy az ateista humanizmus hogyan torkollott szükségszerűen zsákutcába. Az emberi autonómia, szabadság és felelősség csak akkor lehet biztonságban, ha nem önmagának mércéje és őre, s ha nem véges és változó szempontok alapján határozzák meg értékét. A kereszténység a kinyilatkoztatás Istenének üzenetét hordozza. Ő azonban nem köti gúzsba az ember szabadságát, nem gáncsolja el az ember többre törekvését, nem féltékeny az ember boldogságára és hatalmára. Sőt: Isten nemcsak abszolút ősalapja a világnak, hanem szeretet (Szentháromság), aki az embert szeretetének közösségébe kívánja bevonni. Az ember éppen Isten partnereként válhat igazán személlyé, vele közösségben alkothat igazi közösséget embertársaival, neki felelősen juthat el valódi szabadságához. Századunkban Isten egyre jobban kiszorult a modern társadalmak életéből. A szekularizált ember úgy él és cselekszik, „mintha Isten nem volna". Az ateizmusok egy része (kelet európai államokban) durvábban vagy mérsékeltebben siettette is ezt a folyamatot, másik részük megelégedéssel vagy legalábbis közömbösen szemlélte: az ember végre gátlásoktól, külső irányításoktól mentesen rendezheti be

az életét, s élhet azután erkölcs nélküli „Való Világ”-ot. Ennek a sikernek azonban nem sokáig lehetett örülni. Az elmúlt évtizedekben egyre riasztóbb jelek utalnak arra, hogy nemcsak Isten szorul ki a modern életből, hanem az ember is. Az emancipálódott, abszolutizált emberközpontúság emberellenes, veszélyezteti a személy kiteljesedését, a társadalomban élő ember békéjét. A kinyilatkoztatás (Isten üzenete) az ember minden egyes ember utolérhetetlen, egyedi méltóságát, a többiekkel való alapvető egyenlőségét, végső és teljes boldogságra meghívottságát hirdeti.

Ehhez feltételként a szabadság felelős vállalását szabja, s a szeretet főparancsát, mint az együttélés és a boldogság elsődleges feltételét. Világmértékű értékválság van kibontakozóban, amely a legsúlyosabb gazdasági-politikai válságnál is jobban veszélyezteti magát az embert. Az Egyház, krisztusi küldetését teljesítve jelentkezik: felkínálja az Evangélium értékeit, s megmutatja, hogyan lehet szabadon, méltósággal és felelősséggel emberül élni. Meghallják-e szavát, érteni akarjáke üzenetét, elfogadják-e segítségét? „Az Emberfia talál-e hitet a földön?”


MÚLTIDÉZÕ

/7

Románia és az uniós világ 2. Az elõzõ számban megígértük, hogy pillantást vetünk arra, hogy milyen mértékben, ha egyáltalán, változott meg az egyszerû ember élete amióta az Európai Unió tagja lettünk. Itt is viszont figyelembe kell venni a különbséget a gyakorlat és az elmélet között. Elekes Dániel László

N

em sokan tudják azt, hogy 2007 január 1-től Románia polgárai ugyanazzal a jogokkal rendelkeznek mint minden uniós tagállam polgárai, vagyis teljes közlekedés szabadság az egész EU területen, rezidencia (letelepedési) jog bármilyen tagállam területén, szavazási és jelöltetési jog bármilyen tagállam helyi választásain, ha annak az államnak a területén telepedett le, kérvények benyújtására bármilyen intézményekhez, amelyek külön ezt a célt szolgálják, az EU intézmények védelme a helyi hatóságok, az erőszak vagy a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, vagy az EU országok küldöttségének védelme olyan országokban, ahol Románia nem rendelkezik saját küldöttséggel. Persze új pozíciókat is hoztak létre, amire a román politikusok pályázhatnak, de ezek az egyszerű embert nem érintik: egy európai megbízott, 35 európai Parlament tag, egy törvényszéki bíró, 15 gazdasági és társadalmi bizottság tag, 15 regionális bizottsági tag stb. Mi több, a Román Nemzeti Bank kormányzója tagja az európai központosított bank rendszerének, és részt vesz teljes jogú tag-

ként az Európai Központosított Bank Általános Tanács ülésein. Másszóval, minden román állampolgár automatikusan európai állampolgársággal rendelkezik, vagyis bármelyik tagállam területén kereshet magának munkahelyet vagy lakást. Akármerre forgatjuk, csak ez a tény önmagában egy óriási előny. Többek között, mivel Románia már tagállam, nyugodtan vette tudomásul, hogy lakossága egy része a magyar állampolgárságot is felveszi, tudván hogy ez a tény úgymond „se nem oszt se nem szorozz” a jogait és kötelessége-

it nézve, holott tíz évvel ezelőtt egy ilyen lépés óriási felháborodást keltett volna főleg a politikai körökben. De ahogyan már említettük, az elmélet és a gyakorlat között van némi különbség (lásd a Franciaországban élő román cigányok, azaz romák, helyzetét). Az euró bevezetése egy másik óriási előnyt jelentene, mivel az árucikkek és termékek árát már nem befolyásolna a pénzváltás, a bankok és a pénzváltó cégek opportunista politikája. Folytatás a 8. oldalon

8/

MÚLTIDÉZÕ

Folytatás a 7. oldalról

Az előnyöket csak fokozatosan éreznénk meg viszont, mert az első lépés az árak egyesítését jelentené az EU többi országához képest, más szóval drágulások, amíg elérik a többi európai országok szintjét. Meg kell érteni azonban, hogy az ilyen fajta változások közép és hosszú távra szólnak, vagyis türelemmel kell legyünk, amíg megjelennek a jólét jelei, mert bizony a rövid távú hatások akár katasztrofálisak is lehetnek. „Integráció” azt jelenti, hogy fokozatosan beolvadunk az európai politikai, gazdasági és társadalmi struktúrákban, ami éveket jelent. Románia számára az integráció 1993-ban kezdődött meg, és még mindig nem ért véget, majdnem négy évre rá, hogy az Európai Unió tagállama lett. Annak ellenére, hogy óriási elvárásokkal vágtunk neki az Európai Uniós tagságnak, és annak ellenére, hogy nagyon jól képviselve vagyunk az EU intézményekben (a miniszterek tanácsában, a gazdasági és társadalmi bizottságban, az európai parlamentben), mégis figyelemre méltó társadalmi előrelépéseket nem értünk el. A legnagyobb problémákat az okozza az egyszerű ember számára, hogy valójában az európai országok nem engedik meg a romániai lakosoknak hogy munkát vállaljanak külföldön, ezzel korlátozva az amúgy is szűk munkalehetőségeket. Ugyanúgy, mint a bolgárok, egy óriási hátrányos megkülönböztetéssel állunk szemben, amit az Európai Tanács aktívan próbál megoldani. Így kerültünk oda, hogy annak ellenére, hogy európai polgárok vagyunk, mégis „másodrangú polgárok” vagyunk csak. Bizonyos nyugateurópai országok fenntartása, másrészt, nem teljesen alaptalan, hisz ők is csak a saját munkaerőt próbálják óvni. Képzeljük el, mit jelent társadalmukra nézve, ha hirtelen országukat elözönli kelet európai olcsó munkaerő, miközben a saját polgárai nem találnak munkahelyet: munkanélküliség, társadalmi feszültségek, alacsony életszínvonal, elégedetlenség. Ismerős ugye? Hogyan reagálnánk mi, ha afri-


kaiak és kínaiak özönlenék el országunkat és elfoglalnák munkahelyünket, mert olcsóbban dolgoznak... Első látásra nem tűnik fel, de a külföldön dolgozók óriási jövedelmet hoznak országunk számára. Például, hivatalos források szerint, a külföldön dolgozók hazaküldtek 2008-ban körülbelül 7 milliárd eurót, többet, mint amennyit a hatóságok képesek voltak felhasználni európai alapokból, azaz 4,5 milliárd euró. Nem beszélve arról, hogy a nemrégiben felbukkant franciaországi román cigányok problémája nem éppen hátrányosan oldódott meg Románia számára. A hazaküldött romák pénzt hoztak magukkal, amit itthon költöttek el, majd szépen... visszamentek. Egy problémamentes, gyors, pénzforrás országunk számára. Rövid távon! Hosszú távon, viszont... Ne felejtsük soha el, hogy a legnagyobb gondok nem kapcsolhatók össze az Európai Unióval vagy az integrációval. Mert végső sorban, sem a hatóságok, sem az egyszerű polgárok nincsenek kellőképpen felkészülve egy igazi versenyen alapuló szabad gazdasági piacra. És nem azért, mert nem lennék képesek rá, hanem a tájékozatlanság és a rossz indulat miatt, amivel nagyon hamar meggátolják azokat, akik esetleg sikeresek lehetnek. Másrészt, még mindig nem rendelkezünk a kellő tudással, még a hatóságok szintjén sem, amivel fel tudnánk használni az európai pénz alapokat. Mint majdnem minden európai ország esetében, Romániai gondjai is a lakosság öregedéséből adódnak. Már köztudott dolog, hogy Románia lakosságának száma folyamatosan csökken: a híres 23 milliótól, amit 1989-ben számoltak, elérte 2002-ben a 21,8 milliót, majd 2008-ban a 21,5 milliót, és ez a tendencia egyáltalán nem tűnik megállni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nyugdíjasok száma lassan de biztosan elkerülte a munkavállalók számát, ami óriási nyomást gyakorol az úgynevezett nyugdíj alapra. Magyarán mondva, lassan nem lesz amiből kifizetni a nyugdíjakat. Ezt a

problémát az európai hatóságok a nyugdíjazási korhatár megemelésével próbálják orvosolni. Valójában, az az elnevezés, hogy „nyugdíj alap” az nem helyes, mert egy piramis felépítésű szerkezettel állunk szemben. Így például, amit a mostani tisztelt nyugdíjasok fizettek egy életen át, azt nem félre tették hogy majd öreg korban visszakapják nyugdíj formájában, hanem arra használták, hogy az akkori nyugdíjasokat fizessék ki. Ez a rendszer csak addig működhet, amíg több a dolgozó, mint a nyugdíjas. De amint tudjuk, manapság már majdnem kétszer annyi nyugdíjas, van mint munkavállaló – és ide beszámították az esetleges feketén dolgozókat is –, ami azt jelenti hogy hamarosan összeomlás fenyegeti ezt a nyugdíjazási rendszert. Többek között ezért is vezették be a magánnyugdíj alapot – és ez már igazi nyugdíj alapot jelent, mert legalábbis elméletben csak az fogja felhasználni a nyugdíj összeget, aki fizette, ha csak az állam nem fogja elkobozni ezt az alapot, mint Magyarországon, mivel rövid távon megoldottak egy pár gondot, de hosszú távon... – de egy gyökeres reformálás hiányában egy teljes összeomlással nézünk szembe. Hogy hogyan tudunk boldogulni az „uniós világban”? Anélkül hogy mindentudónak tekintenénk magunkat, mégis e cikk szerzője meggyőződése, hogy muszáj lesz kihasználnunk országunk adottságait, és ne másoljuk fejetlenül más országok megoldásait. Óriási mezőgazdasági lehetőségekkel rendelkezünk, amit még mindig nem tudunk hatékonyan felhasználni. Mivel jobb a török pityóka, mint a miénk? Miért drágábbak a hazai termékek, mint az importált cikkek, holott a hazai termelők folyamatosan panaszkodnak, hogy potom pénzt fizetnek munkájukért? Mindenki maga döntse el. Viszont még mindig úgy érezzük hogy az Európai Unióban való integráció hosszú távon jót tesz nekünk, csak addig lesz elég döcögős az út.


/9

MÚLTIDÉZÕ

A Magyar Királyi Csendõrség története a kezdetektõl a felszámolásig (1881-1945) A magyar királyi csendõrség katonai és fegyverzeti tekintetben, a tisztek és a csendõrök mindennemû személyi ügyeikben saját elöljáróik, és az 1881. évi III. t.-c. 8. paragrafusa elõírása szerint a m. kir. Honvédelmi miniszter alá, a közbiztonsági szolgálat teljesítésére és gazdászati ügyekre nézve pedig a m. kir. Belügyminiszter alá voltak rendelve. ifj. Sólyom István

A

tiszti kinevezések, a szabályzatok, a fegyverzet és a felszerelés tekintetében a két minisztérium egyeztetett álláspontjára volt szükség. Sem a tisztek, sem a legénység politikai pártoknak tagja nem lehetett. A csendőrség legénységi egyénei a honvédség, hasonló rendfokozatú egyéneivel, tisztjei pedig a honvédség azonos állománycsoportba tartozó tisztjeivel voltak egyenlő rangúak. A rendfokozati elnevezések és jelvények azonosak voltak a honvédséggel. Büntetőbíráskodás tekintetében a tisztek és a legénység is a katonai büntető törvények hatálya alá tartoztak. A csendőrségi szabályzatok mellett a honvédségi szabályzatok hatálya is kiterjedt a csendőrségre. A m. kir. Csendőrség élén a m. kir. Csendőrség felügyelője állott. Feladatát és hatáskörét a Szervi Határozványok állapították meg. A felügyelő a Honvédség egységes tábornoki karába tartozott, rangja vezérőrnagy vagy altábornagy volt.

Szervezeti felépítés

Csendõrfelvétel és az õrs

A csendőrkerületek szárnyakra, a szárnyak szakaszokra, míg a szakaszok őrsökre tagozódtak. A tiszti parancsnokságokat (szárny- és szakaszparancsnokságokat) többnyire a nagyobb városokban, az őrsöket pedig a járási szolgabíróságok székhelyén, a szabad királyi városokban, vasúti és közlekedési csomópontokban, fontosabb határátkelőhelyeken helyezték el. Az előírások szerint az őrsök egymástól való távolsága nem haladhatta meg 23-24 km.t. Egy csendőrjárőr mindig két főből állt, az egy napra kirótt terület 120 négyzetkilométer volt, ami a hatékony napi ellenőrzést lehetetlenné tette.

A felvételnél előnyt élveztek a katonaviselt jelentkezők. A testületbe való belépés elengedhetetlen feltétele volt a magyar állampolgárság, a feddhetetlen erkölcs, a 20-40 év közötti életkor, nőtlenség, katonai alkalmasság, az írás, olvasás és számolás képessége, valamint még egy nyelv ismerete. Ez utóbbi elvet nem tudták minden esetben betartani, ugyanis a jelentkezők száma elmaradt az előzetes becslésektől. Erkölcsi és katonai alkalmasság tekintetében nem tettek kivételt, azonban az írni-olvasni tudás és nyelvismeret hiányosságait egyes esetben eltekintettek. Folytatás a 10. oldalon

10 /

MÚLTIDÉZÕ


Az 5-7 fős őrsök a falu központjában álló, állam által bérelt házakban voltak elhelyezve. A házak 2-3 legénységi szobából és egy őrsirodából álltak, de elvárás volt a konyha, kamra és melléképület léte is. A ház mögötti 12 hold bérelt földön az őrs egész évre szükséges burgonya-, bab- és borsókészletét termesztették. Szárnyasokat és sertéseket is tartottak, csökkentve ezzel az ellátás költségeit. Minden őrs szakácsnőt, vagy más néven őrsfőzőnőt fogadott, aki a főzés mellett minden ház körüli női munkát elvégzett. Bérét az őrsön szolgáló csendőrök fizették, mint ahogy a hát fenntartási költségeit is.

A járõrözés Az őrsök területét több őrjáratra osztották fel, bejárását havonta több-


ször meg kellett ismételni. Az őrjáratok érintették a községeket, a tanyákat, erdőket, lakott és lakatlan helyeket, ahol. A járőröknek az egész terület egy részét kellett bejárniuk, amit az őrsparancsnok jelölt ki számukra. Az eligazítás, a felszerelések ellenőrzése és az utasítások kiadása szintén az őrsparancsnok feladata volt. A csendőrjárőrök az esetek nagytöbbségében nem a forgalmas utak mentén portyáztak, hanem az ösvényeket, mellékutakat járták, falvakban pedig különösen éjszaka álltak lesben. Egy korabeli statisztika szerint a csendőr egy évben 2860 km-t gyalogolt, mire őrmester lett 11400 km-t tett meg. A tiszthelyettesi rang elérésekor már 28600 km volt a lábában. A menetteljesítményt az időjárási körülményektől függetlenül kellett végrehajtani. Ajándékot, ingyenes ellátást nem fogadhattak el, ven-

déglőkbe csak nyomozás vagy ellenőrzés alkalmával mehettek be a szolgálatos járőrök. Az ottani étkezést, italozást szigorúan büntették. Portyázás közben, lakott településeken kívül a dohányzás megengedett volt, intézkedés közben, hivatalos helyiségben, magánlakásba való belépéskor viszont a legszigorúbban tiltották. A vidéken élők számára a csendőr volt az állam első számú képviselője. A testület tekintélyére, a tőle való félelemre mi sem volt jellemzőbb, mint az, hogy a járőrök megjelenése már önmagában is elég volt a lázongó tömeg szétoszlatására. A csendőrnek akkor is köteles volt ellátni feladatát, ha szolgálaton kívül észlelt törvényellenes cselekményt.

Fegyverhasználat A csendőrségnél a fegyverhasználatot rendkívül szigorúan szabályozták. A csendőrség egyik legjellemzőbb tárgyi eszköze, a kakastollas kalap mellett a szuronyos puska volt. Fegyvert a fenyegetettség mértékének megfelelően lehetett használni, így sokkal gyakrabban került sor puskatus, kard használatára, mint célzott lövés leadására. Mivel a csendőrség nagy teljesítményű hadipuskával volt felszerelve, lövés csak akkor dördülhetett el, ha ártatlanok nem voltak a tűzvonalban. A jogtalan és az elmulasztott fegyverhasználatot szigorúan büntették. Éves átlagban 20-30 dokumentált fegyverhasználatra került sor, ötödük végződött halálos sérüléssel. A bűnüldözés mellett az őrs feladatkörébe tartozott a politikailag gyanús személyek ellenőrzése is.

Egy nap az õrsön A magas kerítéssel körülzárt őrsön szigorú napirend szerint éltek a csendőrök. Nyáron hat, télen hét órakor volt az ébresztő. Egy óra állt rendelkezésre, a tisztálkodásra, öltözködésre, a reggelizésre, a fegyvertisztításra és a szobák takarítására. Az őrsparancsnok szemléjét és eligazítá-


MÚLTIDÉZÕ

/ 11

sát követően indultak el 12-36 órás portyáikra a csendőrök. Az őrsön maradt állomány számára ekkor vette kezdetét a félórás gyakorlati képzés (lövészet és kardvívás), majd a háromórás elméleti oktatás következett. 12 órakor került sor az ebédre, majd 15 óráig szabadidő állt a legénység rendelkezésére. A délutáni kétórás elméleti foglalkozáson önképzés zajlott. A vacsora télen 18, nyáron 19 órakor volt, a nap a 21, illetve a 22 órai takarodóval ért véget. Szombaton elmaradt a délutáni foglalkozás, vasárnap pedig eligazítás után a szolgálatmentesek felekezet szerinti istentiszteletre mentek, utána kimenő következett. A hálóhelyiségeknek szobaparancsoka volt, aki a rendért és tisztaságért felelt. A falakra szigorúan csak vallásos ábrázolások, vagy a kormányzót ill. más feljebbvalóról készült képeket lehetett kitenni, a családi képeknek a kisszekrényen volt helyük.

Családi élet Az állomány magánéletének különös figyelmet szentelt a vezetés. A csendőröknek szolgálati évük első hat esztendejében elvileg még nőre sem volt szabad nézniük, ám sokan nem voltak képesek papi erényekre. Keményen büntették, ha egy csendőr lányokat rontott meg, asszonyokat hozott hírbe, ezért a legénység tagjai leggyakrabban a prostituáltak vendégei voltak. Ez a kapcsolat is tiltva volt ugyan, de kellő óvatosság és diszkréció esetén elnézőek voltak a felettes szervek. Ebből fakadóan rendkívül nagy volt a nemi betegség miatt leszereltek száma. Mind a legénységi állomány, mind a tisztikar számára, a nősülés rendkívül nehéz volt. A parancsnokság szemében a megnősült csendőr értékcsökkenésen ment keresztül, családi élete elvonta a szolgálattól, nehezebb volt az áthelyezése és sokkal többe került a kincstárnak. A nősülési engedélyek kiadását szigorúan korlátozták, a nősülni szándékozóknak kemény feltételeket kellett teljesíteniük. Kerüle-

tenként a legénységi állomány 20 százaléka lehetett nős, az őrs létszámának maximum fele nősülhetett. Az általános szabály szerint 28 éves életkor, illetve hat év szolgálati idő alatt nősülési kérvényt nem lehetett beadni. A gazdasági világválság idején a korhatárt 30 évre emelték. A beadott kérvényt először az őrsparancsnokságnak kellett jóváhagynia, majd a közbülső szinteket követően a Belügyminisztérium illetékes osztálya hozta meg a végső döntést. Aki engedély nélkül nősült, azt leszerelték. A menyasszony családjánál ugyanolyan részletes környezettanulmányt végeztek, mint a csendőrfelvétel esetében. Az esküvőt követően a csendőr kikerült a közgazdálkodásból, jelentős pénzösszeghez jutva

ezzel. A nős csendőr ideje nagy részét továbbra is az őrsön volt köteles töltenie, csupán étkezni és aludni járt haza. A csendőrfeleségtől ugyanúgy elvárták a példamutató életvitelt, mint a csendőrtől. A csendőrcsaládokat a falu egésze szemmel tartotta, ezért az őrsparancsnok különösen nagy figyelmet szentelt a házas csendőrök mindennapi életvitelének. A következő részben a csendőrség Horthy-korszakbeli történetével ismerkedünk meg. Felhasznált irodalom: Csapó Csaba: A csendőri szolgálat, In. Rubicon, 2010/1 Kaiser Ferenc: Élet a csendőrőrsön, In. Rubicon, 2010/1

12 /

SULIVILÁG


Farsang az oviban Gazdag Erzsi Ma van az óvodában A farsangi bál napja, Jelmezemet édesanyám Két kezével varrta. Mókázunk és táncolunk Az összes bút feledve, Bárcsak az év minden Napja ily vidáman telne! Czirják Kinga

I

smét a farsang időszakában járunk, ugyanis február a bolondozás ideje, csupa móka és kacagás, álarc és bujaság, az vagy akinek látszani akarsz: ez bizony a farsang! A farsang változó hosszúságú időszak, vízkereszttől hamvazószerdáig, az idei év kivételt képez, hiszen csak márciusban kezd-

ődik a nagyböjt. A farsang a vidámságról szól, az élet öröméről, a szórakozásról. Ilyenkor jobban elviseljük az élcelődéseket, a pajzán tréfákat. Az egyik legfontosabb, hogy álarc mögé rejtőzhetünk. A különböző maszkok között megtalálhatjuk a különféle karaktereket, foglalkozásokat, néptípusokat sejtető álarcokat. Ezek néha csak a szem és orr megváltoztatására szorítkoznak, gyakran gazdag kiegészítő kellékeket is: kalap, tolldísz, ékszer, ruha tartalmaznak. Napjaink legnépszerűbb jelmezei, a foglalkozásokat megjelenítő karakterek: apáca, rendőr, nővér, orvos, gésa, rab, ezenkívűl népszerűek az aktuális filmsztárokat, mesehősöket, mesefigurákat imitáló jelmezek: pókember, Superman, cowboy,Zorro

stb., de a klasszikusok: boszorkány, tündér, hercegnő, király, különféle korok ruhái, és a különböző állat jelmezek sem mentek ki a divatból. Idén is, a hagyománynak megfelelően, az óvodákban és napközikben jelmezekbe bújtatva ünnepelhették a kicsik a farsangot. A központi napközisek az iskola tornatermében énekeltek és táncoltak, a kislányok többnyire hercegnőkként, míg a fiútársaik harcosként, katonaként vagy valamilyen szuperhősként. Így azzá változhattak, aminek igazából szeretnének, és ez a legfontosabb. A gyerekek közösen énekeltek, majd a szereplés után felszabadultan szaladgálhattak a nagy teremben. A szülők pedig csörögét ettek, teát ittak és közben gyönyörködhettek a sok


színes és ötletes jelmezekben. A központi óvodások és a marosfalvi óvodások a csoportban, családiasabb hangulatban ünnepeltek szülőkkel együtt, közösen maskarába bújva, táncolva, énekelve és játszva az anyukákkal. Népi mondókákat, kurjantásokat, farsangi énekeket adtak elő, minden maskarás bemutatkozott, majd jöhetett az eszem- iszom: főtt kukorica, csöröge vagy éppen kürtőskalács. A marosfalvi gyerekek még kacsatáncot és csárdást is jártak az anyukákkal. A farsangi mulattság végén minden gyerek emléklapot, oklevelet vihetett haza, mindenki rengeteg színes ötlettel, élménnyel lett gazdagabb, talán már sokan sejtik is, a sok érdekes jelmezt látván, hogy jövőben minek szeretnének öltözni. Nyulász Péter

Farsang Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt, lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap. Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke, fejem búbján két kis csápom,

hátamon meg szárnyam lenne. Pille nem jó, hanem cica! Elég lesz egy csíkos ruha, cérna bajusz, hosszú farok, láthatnák, hogy macska vagyok. Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg, esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg. Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez Az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz: ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.

SULIVILÁG

Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang. Tali Gitta

Farsangi vigadalom... Gyertek, Pali, Valika a farsangi víg buliba! Lesz is ott majd sokadalom, zene, tánc és vigadalom. Öltözzünk mókás jelmezbe, színes vidám öltözetbe! Álarc mögött elbújhatunk, másokon meg jót mulatunk. Tízkor lesz a tombola, kis malac lesz kihúzva. Ha téged ér a szerencse, malachús lehet ebédre. Vígadjunk és bizakodjunk, s közben nagyokat táncoljunk! Használjunk ki minden percet, s ne veszítsük el a kedvet! Mert csak egy hosszú év múlva jön a farsang el majd újra. Akkor lesz új sokadalom, zene, tánc és vígadalom.

/ 13

14 /

SULIVILÁG


Repül a zsák Szakál András, tanító

B

eszélgetéseim során egyre több embertől hallani: – Bizony, a mostani telek nem olyanok mint ezelőtt, az időjárás sokkal szeszélyesebb. Ebben én is teljesen osztom a véleményüket. Ez a tél is az előbbiekhez hasonlóan leginkább a hőmérsékletekkel volt elfoglalva, „két kézzel” szórta a plusz – mínusz fokokat, melynek következtében havazott egy – egy keveset, majd újból elolvadt, próbára téve az emberi szervezetet, megtréfálva a rügyeket, becsapva a cinkéket, akik már decemberben kezdték „nyiszálni” a telet. Ez a tél is elég szűkmarkúan osztogatta a havat, melyre nagy szüksége lenne mind a vetéseknek, mind a gyerekeknek. Így aki valamilyen téli programot akar szervezni, ki kell várja a megfelelő időt, alkalmat, hogy a téli örömöknek hódolhasson. Végre az első félév utolsó napján reggelre néhány centiméter hó hullott a régi hóra. Ezt várták már jó néhány napja az

ELEKES VENCEL Általános Iskola III. osztályának tanulói, hisz zsákozni készültek a Fodoré-hoz. Az indulást délelőtt tíz órára terveztük. Meg kellett várnunk, hogy az erős fagy szűnjön egy kicsit. Reggel minden gyermek izgatottan érkezett az iskolába, hozva magukkal a zsákokat, no meg egy kis tízórait, a

termoszokba pedig meleg teát. Pontosan tíz óra. Megérkezett az iskolabusz. A hangulat egyre izgatottabb. A zsákokat bepakoltuk, felültünk a buszra, és máris indultunk. Egész utazásunk alatt a gyerekek énekeltek, csupa jókedv, csupa vidámság. Húsz perc sem telt el, és máris megérkeztünk. Az útról letérve az érintetlen friss hóban csupán vadnyomot lehetett látni. A hidegnek még mindig foga van. A gyerekek sietve igyekeztek a tetőre, hogy teljes lényükkel hódolhassanak a zsákozásnak, örvendhessenek a hónak, élvezhessék a friss, tiszta levegőt, és gyönyörködhessenek a hóborította táj szépségében. Vidám gyermekzsivaj töltötte be az oldalt. Volt borulás, bukfenc, jókedv, nevetés. Úgy egy óra múlva előkerül a tízórai, a meleg tea, majd újból ereszkedtek. Száraz porhó kavargott a száguldó zsákok nyomában.


SULIVILÁG

/ 15

Én pedig mint vén diák, nézve a gyermeksereget, régi telek élményei elevenednek fel, és a ragyogó napfényben észre sem vettük, hogy milyen hamar repül az idő, és át kell adjuk helyünk egy másik csoportnak. Még egy – két ereszkedés, még egy – két fotó, és elégedetten, kipirulva, egy kicsit fáradtan indultunk az iskolabuszhoz. Az egyik gyerek kérdő tekintettel jött hozzám. – Tanító bácsi! Jövőben újra eljövünk? – Jövőben?! – Hát persze, hogy igen. Eljövünk!!

Tantárgyversenyek idõszaka Január, február a tantárgyversenyek idõszaka. Ilyenkor tanároknak és diákoknak sokkal többet kell dolgozniuk, a versenyekre készülés mindig plusz munkát igényel. Gáll Katalin

T

ermészetesen nem miden tanuló készül tantárgyversenyre, vagy más típusú versenyekre, de a legjobbaknak ez mindig különleges kihívást jelent. A „Lumina Math” egy nemzetközi matematikaverseny olyan tanulók részére, akik országos szinten szeretnék megmérettetni tudásukat. Az elején a versenyt csak Konstancán és Bukarestben szervezték meg. Később további városok is bekapcsolódtak: Piteşti, Ploieşti, Râmnicu-Vâlcea, Craiova, Iaşi, Brăila, Galaţi, Tulcea, Slobozia. A múlt tanévben, 2009 őszén szervezték meg először magyar nyelven is. Iskolánk tanulói már akkor is próbálkoztak a feladatok megoldásával, de az idei tanévben már jelentősebb eredményeket értek el.

Gyergyóújfaluból huszonnégy tanuló vett részt, négyen a IV. osztályból és húszan az V-VIII. osztályból. A feladatok nehézsége ellenére a gyerekek ügyesen dolgoztak. Három IV. osztályos diák, aki a képen is látható, dicséretet kapott: Király Krisztina, Kozma Emil és Gál Viola. Reméljük, hogy a következő években sem hagy alább a tanulók lelkesedése, beneveznek a versenyre és hasonlóan jó sikereket érnek el. A hagyományos matematika tantárgyverseny körzeti szakaszán az V-VIII. osztályból évfolyamonként két-két tanulóval vettünk részt. Ezt egy helyi szinten megszervezett válogatás és persze komoly felkészülés előzte meg. A sok munka eredményes volt, hiszen Balla Hajnalka VII. osztályos tanuló dicséretben részesült, a többiek is közepes

helyezéseket értek el. Az idén a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom verseny megyei szakaszán iskolánkat öt tanuló képviselte: Deák Gabriella és Elekes Izabella az V-dik osztályból, Balla Júlia a VIdikból, Szabó Ágota és Fákó Júlia pedig a VII-ből. Mindannyian tisztességgel helytálltak, közepes és annál jobb eredményt érve el. A román nyelvből szervezett tantárgyversenyen, ami a mi tanulóink számára természetesen nagyon nehéz, iskolánk részéről az V.-es Deák Gabriella volt jelen. Szintén érdekes tanulmányi verseny volt a „± poezie” (költészet) című, amelyen a matematikát és a román nyelvet egyaránt szerető tanulók vehettek részt. Ezt a román iskolák tanulói számára szervezték, ezért külön öröm, hogy iskolánkból is részt vett négy tanuló, Deák Gabriella V-dikből valamint Benedek Ingrid Fernanda, Balla Júlia és Albert Brigitta a VI. A osztályból. Folytatás a 16. oldalon

16 /

SULIVILÁG


Angol nyelvből is megszervezik minden évben a „Kenguru” elnevezésű nyelvi versenyt, amelyen a III-VIII. osztályos tanulók is részt vettek, ezzel is gyarapítva tudásukat. Az iskolát tizenhét tanuló képviselte, akik közül kiváló eredményt ért el Mihálydeákpál Tilda III., Gál Viola a IV., Czirják Adrián VII. és Simon T.


Tihamér VIII. osztályos tanulók. Az utóbbi években hittanból is megszervezik a tantárgyversenyeket. Az idén ezen Elekes Zsuzsanna hittan tanárnő irányításával két tanuló vett részt a VII. B osztályos Nagy Ágota, aki 9-est kapott, és Oláh Ágota a VIII. osztályból, ő közepes eredményt ért el. Biológiából csak a VII.-es tanulók

számára szerveztek tantárgyversenyt, ezen iskolánkból Szabó Ágota és Nagy Ágota jelent meg. Ők a rendkívül nehéz versenyen a legjobbak között végeztek. Láthatjuk, hogy a tanórákon kívül mennyi más tevékenység zajlik iskolánkban, amelyek mind hozzájárulnak diákjaink szellemi gyarapodásához.

Nyelvünk õrei vagyunk! Fodor Annamária

„Aha… asszem… oké… nem tom… mért nehéz a navétázás?…” Ilyen és ehhez hasonló beszédfoszlányokat lehet hallani az iskolában, az utcán vagy a közhelyeken. Sajnos egyre inkább elsokasodnak a magyar nyelvet torzító szavak, kifejezések. Szebb és magyarosabb lenne így mondani: „Igen… azt hiszem… rendben…nem tudom… miért nehéz az ingázás?” Mind tanítók és mind szülők mindig és mindenütt e nyelvi hibák ellen

küzdjünk, a magyar nyelv őreivé válva! Nagyon időszerű megvizsgálnunk nyelvünket, melyben elszaporodtak azok a szavak, mondhatnánk „divatszavak”, amelyeket más nyelvből vettünk át. Sajnos, nagyon elburjánoztak a magyar nyelv számára „idegen” szavak. A számítógéppel, a maroktelefonnal sok fölösleges angol szó tolakodott mindennapi beszédünkbe. Sokszor hamarabb eszünkbe jutnak a „monitor”, a „difuzor” vagy az

„SMS” szavaink. Ehelyett feledésbe merülhetnek csengő-bongó szavaink, mint a „képernyő”, „hangszóró” vagy az „üzenet”. Fiataljaink szótárában fő helyen áll az „OK” és a „YES”. Ezt ne engedjük! Ehelyett szoktassuk rá a „Rendben” és az „Igen” használatára. De hallottam már a „sansza van” kifejezést is egyik sportbemondó „szájából”. Ugyanez a helyzet a román szavakkal is. Várjuk el, hogy a „buletin” visszaváltozzon „személyi igazolvány”-nyá, a „navéta” „ingázássá”,


az „abonament” pedig „bérlet”-té. És a felsorolás sajnos végtelen, hiszen a „pufuleţi” (kukoricapehely) „gogoş”(paradicsompaprika), „maszlina”(olajbogyó), „praktika” (gyakorlat), „líceum”(középiskola), „adeverinţă”(igazolás) mind a román nyelvből átvett szavak. Ha ehhez hasonló szavakat használunk, ilyen szörnyeket kapunk: „Rohantam a gárába megvenni a bilétet, hogy elérjem a navétások kurszáját.” Ez a magyar nyelv közönséges gyilkolása.

SULIVILÁG

Nem hangzik szebben és magyarosabban így: „Rohantam az állomásra megvenni a jegyet, hogy elérjem az ingázók járatát.” Határozott „IGEN!” a válasz. A következő figyelmeztetés megszívlelendő: „Kezdjük a nyelvművelést saját magunkkal!” (Molnos Angéla) Hiszen nem elég elhatározni, hogy nem használunk ezután idegen szavakat, nagyon nehéz ezekről leszokni. A magyarítás időszerű lenne,

/ 17

mivel rengeteg nyelvünkben a latinmagyar szó is. Sokszor észre sem vesszük, hogy nem tisztán beszélünk, amikor e szavakat használjuk: abszolút, direkt, fantasztikus, fotó, harmonikus, modern, minimum, praktikus, kreál, program, profeszszor, teológia, masszív, monográfia, pólus. Tudjuk, hogy latin-magyar szó forog a fejünkben, keressük a magyar kifejezést, de mindhiába. Tudatosan, készakarva használjuk a latin-magyart, mert úgy véljük „ezt így kell mondani”, „erre nincs magyar szó”. Ne fogadjuk el ezt! Érdemes megnéznünk a következő szavakat: kalauz = jegyőr, helikopter = helybőlszálló, fotoriporter = hírfényképész stb. Azt hiszem, mindannyiunknak van tennivalója, mivel keményen meg kell küzdenünk az idegen szavak ellen, hogy megőrizzük a magyar nyelv épségét és szépségét, hiszen „Minden nemzetnek fő kincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha a nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé. Aki a jó magyar szót elhagyja az idegenért, akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló." (Gárdonyi Géza)

18 /

GYERMEKSAROK


Szánkózás az osztállyal Szánkózás az osztállyal

Szánkózás

2011. január 25-én délután a tanító néni és az egész osztály elmentünk szánkózni. Zsoltika síekkel és a többi gyerek szánkóval volt. Nagy lejtőn mentünk fel és le. Szabi, Heni, Ildikó és én felültünk hárman egy szánkóra és úgy mentünk lefelé. Jó volt, de amikor hazamentem, tiszta víz volt a ruhám és én is. Azt mondta a tanító néni, hogy a vakáció után még elmegyünk egyet szánkózni. Jó volt a szánkózás

Egy szép délután elmentünk szánkózni. Nagyon jó volt, de nagyon szomjasok voltunk. Ott maradtunk 2 órát, mindenkinek tetszett. A tanító néni is leereszkedett a lejtőn. A tanító néninek is tetszett, azt mondta, hogy megdöntötte a világrekordot. Berni, Ildi és én húztuk a szánkót. Leereszkedtünk és leestünk a szánkóról. Mondtuk au au au egy kicsit megütöttük magunkat, de jó volt. Remélem máskor is megyünk. Zsolti sível volt és ereszkedett. De azért jó volt. Szeretek szánkózni.

Tódor Bernadett III. oszt.

A szánkózás Egyszer elmentünk szánkózni az osztállyal. Jó volt, de nem jött Dávid és Katika. De így is jól éreztük magunkat. Roli belement a barázdába. Józsika kiütötte Máriát láb alól, de nem lett baja. Kacagtunk, és Istit is kiütötte az üres szánkó. Örülnék, ha még elmennék, de jöjjön Dávid és Katika is . Tódor Zsolt-Csaba III. oszt.

Antal Henrietta III. oszt.

A szánkózási élményem Én a tegnap voltam szánkózni. Nagyon jó volt. Sokat szánkóztunk. Én lecsúsztam és Berni nekiment a lábamnak és második ereszkedésnél Henivel mentem és beleestünk a hóba. Roli és Isti voltak a mentők. Zsol-

ti egy nagyot esett sível, és Roli és Isti segítettek Zsoltinak. De nemcsak Zsoltinak segítettek, hanem mindenkinek. És csomó szánkót húztak fel a dombra. Nekem is segítettek felhúzni a szánkót. Nagyon jó volt a szánkózás. Bernád Kata III. oszt.

A szánkózás Egyszer elmentünk szánkózni az osztállyal. Ott volt: Szabi, Isti, Zsolti, Józsi és még a lányok, csak most nem sorolom fel őket. Zsolti sível jött. A többiek szánkóval. Nagyon sokat voltunk ott. Volt egy nagy domb, amin mindenki lejött, de a tanító néni csinált egy rekordot. Isti és én voltunk az életmentők. Ha valaki elesett vagy felborult a szánkóval, segítettünk neki. És ki ne hagyjam, hogy mi húztuk a szánkót a nagy dombon. Bükfejes Rolland III. oszt.

Téli történet Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Úgy hívták, hogy Isti. Egyszer Isti elment szánkózni. Találkozott egy másik gyerekkel. Ezt a gyereket úgy hívták, hogy Dávid. Jóbarátok lettek, de történt egyszer, hogy Dávid és családja elköltöztek. Isti morcos volt. De egyszer találkoztak egy nagy sípályán. Isti és Dávid megörültek, hogy újra láthatják egymást. De egy pár óra múlva Istiék hazamentek. Telt múlt az idő. Isti és Dávid is megnőtt. Egyszer Dávid és a felesége viszszaköltöztek a régi házukba Istiék mellé. Isti nagyon meglepődött és boldogan élnek, míg meg nem haltak.

Antal Henrietta rajza Sajgó Dávid III. oszt.


GYERMEKSAROK

Az osztály szánkózása

Szánkózási élményem

Egyszer az osztály elment szánkózni. Mentek mendegéltek, megérkeztek a szánkózó helyre. Sokan voltak, de nagyon jó volt. Sokat ereszkedtünk és Rolival eldöntöttük, hogy életmentők leszünk. Sok életet mentettünk, és húztunk szánkókat és segítettünk, aki nem tudta kihúzni. És amikor lementünk, jó volt, de amikor fel kellett menni, akkor nem volt jó. De Rolinak a szánkója nehéz volt, de ketten felhúztuk. És aztán mindenki erszkedett egyet és hazamentünk.

Mi a tegnap az osztály és a tanító néni elmentünk a Béla-kertbe szánkózni. Berni, Heni, Szabi és én szánkóztunk, Szabi vezetett, nagyon jó volt. Aztán én vezettem Heni szánkóját. Amikor éppen lefele indultunk, akkor felborult a szánkó és Heni, Berni, és én felborultunk. Heni azt mondta, hogy fáj a lába, Berni azt mondta, hogy a dereka, és én azt, hogy eltörött az ujjam és jött és jött is a mentő csapat Roli és Isti. Felhúztak, és ment tovább a menet. Ez volt az én szánkózásom.

Fórika István III. oszt.

Bernád Ildikó III. oszt.

Téli élményem Nekem az volt a téli élményem, amikor elmentünk az osztállyal szánkózni. Nagyon jó volt, mert a szánkó gyorsan ment és hosszút lehetett menni a szánkóval. Egy kicsit döcögött, de legalább egy jót lehetett menni. És én belementem szánkóval a sáncba. Zsolti is jól ment a síekkel. De nem tartott sokáig, és mentünk az iskolába és onnan haza. György József

A szánkózás Egyszer egy délután elmentünk szánkózni a Béálakertbe. Ott egy darabig mentünk, és odaértünk, ahová akartunk menni. A fiúk közül Zsolt volt síekkel egyedül. Mi lányok pedig sikoltoztunk és szánkóztunk. A dombon pedig estünk le, ahogy

/ 19

mentünk fel a szánkó lenn maradt a domb alján. Amikor felvittem Ildi, Zsolt és én mentünk. Zsolti a gödörbe irányította. Még felvittük, szánkóztunk. Zsolti pedig síezett, így jöttünk vissza. Itt a vége. Antal Emõke III. oszt.

Szánkózási élményem Mi tegnap az osztállyal szánkózni voltunk. Nagyon jó volt, mert sokat kacagtunk és sokat estünk. Nagyon tetszett nekem, amikor Berniék felborultak és akkor, amikor Kata erősködött, hogy jöjjön fel a kicsi dombon, és úgy jött fel, hogy fogta a szánkót, és mászott, és ez nekem nagyon tetszett. És még nagyon tetszett, amikor jöttem le a dombról és Heniéknek kiáltottam, hogy álljanak félre, és ők nem álltak félre, és én a szánkóval nekik mentem. Nagyon jó volt a szánkózás, de sajnos haza kellett menjünk. Nagy Beáta III. oszt.

20 /

ÉP TESTBEN...


Idén nem volt olyan kegyes az idõjárás a hagyományos Katorzsa Kupához Az évrõl évre megrendezett öregfiúk hokitornáját idén február 11-13. között tervezte meg a Katorzsa Sport Klub. A házigazda Katorzsa csapatának Csomafalva, Szárhegy és Gyergyószentmiklós volt a vendége. Pénteken és szombaton rendben le is zajlottak a mérkõzések, vasárnapra viszont a napos idõ annyira felolvasztotta a jeget, hogy a meccseket és a szépre tervezett ünnepséget sajnos el kellett halasztani. Czirják Kinga

A

z időjárás másodjára is megviccelte a sport kedvelőit, hiszen következő hét végén ismét felmelegedett az idő. A szervezők harmadjára már nem bízták a véletlenre a dolgot, azaz a Fennvalóra, így hát a Katorzsa Kupát a gyergyószentmiklósi műjégpályán fejezték be az Öregfiúk. Az első helyért Gyergyószentmiklós és Újfalu csapata mérkőzhetett meg egy igen izgalmas és hajtós meccsen, ahol végül 3-2 arányban Gyergyószentmiklós meg-

szerezte a Kupát. Így Újfalu lett a második, Szárhegyé a harmadik hely, Csomafalvának jutott a negyedik hely. A mérkőzések eredményei rendre a következők: Újfalu- Csomafalva 32, Szárhegy- Gyergyószentmiklós 612, Csomafalva- Gyergyószentmiklós 3-2, Újfalu- Szárhegy 4-3, Csomafalva- Szárhegy 1-8, Gyergyószentmiklós- Újfalu 3-2. A Kupa különdíjai pedig: Gólkirály: Sípos László Gyergyószentmiklóstól, Legjobb hátvéd: Baróti Endre (Csomafalva), Legjobb csatár:

Köllő Csaba ( Szárhegy), Legjobb kapus: Csiszér Előd (Újfalu) és a Legjobb szurkolónak járó díjat ketten érdemelték ki: Sólyom Vilmos és Sólyom Mátyás. Köszönet még egyszer minden sportkedvelőnek, aki az ifjú vagy felnőtt hokitornát anyagilag, vagy fizikailag, kétkezi munkával támogatta, ezáltal megvalósítva a hagyományos Katorzsa Kupát: a Katorzsa Sport Klubnak, az Önkormányzatnak, Simon Attilának, György Ignácnak, Kovács Ernőnek, Albert Lórántnak, Simon Csabának, Sólyom Józsefnek, Elekes Darabont Imrének, Sólyom Lászlónak, Czirják Zoltánnak, Csíki Miklósnak, Sólyom Vilmosnak, Simon Máténak, Sólyom Mátyásnak, az újfalvi Fényes vendéglőnek, a Büfének és még sorolhatnám a nevét azoknak, akik nap mint nap, időt nem sajnálva segítettek a szervezőknek a hokitorna lebonyolításában.

15 éves kihagyás után ismét U 10-es jégkorongtorna Újfaluban Czirják Kinga

V

égre, hosszú idő után, sikerült újból megrendezni a mini gyermekhokitornát Gyergyóújfaluban. Úgy gondolom, hogy mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy most már több mint egy éve van Újfalunak egy lelkes kishokis csapata, hogy egyre több gyerek húz korcsolyát és vesz

hokibotot a kezébe, és egyre többen lépnek jégre a szabadkorcsolyázáson is, mellőzve a tévé és számítógép melletti kényelmet. A január végén megszervezett Katorzsa kupán az U10-esek, azaz az alig egy éve korcsolyázó és a „tapasztalt”, pár éve hokizó palánták kergették a korongot. Amint Molnár Szabolcs edző fogalmaz, az újfalvi csa-

pat megállta a helyét, sokat fejlődtek, persze még rengeteget kell tanulniuk, de meg van bennük a tenni, bizonyítani akarás, és egy ilyen torna remek játéklehetőség, ami csakis előnyükre válik. A mérkőzéseken a házigazda újfalvi csapaton kívül részt vett Csomafalva, Szentgyörgy, Csíkszentdomokos és Gyergyószentmiklós. Ter-


mészetesen mindenki győztesként térhetett haza, hiszen minden kishokis egyforma érmet, díjat kapott, minden csapat pedig egyforma kupát. A meccsek egész szombaton remek hangulatban folytak, jó volt látni, ahogy a kis reménységek minden anyai- apait beleadnak, hogy

ÉP TESTBEN...

tudásuk legjavát nyújtva színvonalas játékot láthassunk, természetesen a szülők és edzők legnagyobb büszkeségére. Az eseményt csak még ünnepélyesebbé tette a Molnár Antal Fúvószenekar előadása a gála-esten. Amint Molnár Szabolcs edző

/ 21

beszámolt, az újfalvi csapat sok mérkőzésre volt már meghívva, a Gyilkostó- kupára, Szentgyörgyre, Csomafalván a Délhegy- kupára, Csíkszentdomokoson a Terkő-kupára, most pedig február 27-én Maroshévízre, 28-án pedig Udvarhelyre, amely tornák nagyszerű lehetőséget nyújtanak a továbbfejlődésre, a tapasztalatszerzésre, ugyanakkor ezeknek a mini hokistáknak az a legnagyobb büszkeség és jutalom, ha éremmel gazdagodhatnak. Nemrégiben a szülő- gyermek mérkőzésen mérhették össze erejüket a mini jégkorongozók a felszegi jégpályán, ahol az apukák természetesen csúfos vereséget szenvedtek. Nagy élmény volt ez a kis sportolóknak, bizony ám! Reméljük, hogy Újfalunak megmarad ez a lelkes gyereksereg, lesz utánpótlás, és hogy a jövőben is sikerül megrendezni az ifjú hokisták kupáját. Köszönetet illet minden szervezőt, támogatót, önkormányzatot, szülőt és edzőt, aki a mini Katorzsa Kupa lebonyolításáért felelt. Gratulálunk a csapatnak!

22 /

ÉP TESTBEN...


Röviden a streptococcus fertõzésekrõl A streptococcusok olyan fertõzõ baktériumok, amelyek változatos megbetegedéseket okozhatnak. Egyik legjelentõsebb képviselõje a Streptococcus pyogenes, más néven húsevõ baktérium. Nevét onnan kapta, hogy elõszeretettel szaporodik el sebekben vagy gyulladt bõrterületeken, és fõként erõsen szennyezett sebek vagy legyengült állapotú betegek esetén akár amputáció is szükséges lehet a beteg gyógyulása érdekében. Dr. Madarász Kelemen Enikõ, családorvos

A

húsevő baktériumot egyébként az emberek többsége tünetmentesen hordozza, egyben üríti a kóro-

kozót. Leginkább a felső légutak közvetítésével, cseppfertőzéssel terjed. Betegség akkor alakul ki, ha a szervezet immunrendszere valamilyen okból legyengül. Egy másik jelentősebb képviselője

a Streptococcus agalactiae. A tehéntőgy normál baktérium flórájának a tagja, és a nők közel 40 százalékánál is jelen van. Azoknál a nőknél, akik hordozzák ezt a baktériumot, sokkal gyakoribb a szülési komplikációk kialakulása. Az újszülöttnél súlyos megbetegedések forrása lehet, újszülöttkori vérmérgezéshez vezethet. Ezen kívül ízületi gyulladást és szívbetegséget okozhat a véráramba kerülés után. A legtöbb streptococcust gyakran állatok hordozzák tünetmentesen, emberben viszont súlyos, gennyesedéssel járó kórképeket alakíthatnak ki. Ezek az alábbiak lehetnek: torokgyulladás, tüdőgyulladás, a bőr mélyebb rétegeinek gennyes gyulladása, ótvar, különböző sebfertőzések, gyermekágyi és újszülöttkor vérmérgezés, a szív belhártyájának gyulladása, ízületi gyulladás, a vese gyulladása. A bélben élő streptococcusok összefoglaló neve enterococcusok. Közös jellemzőjük, hogy általában a bélrendszer normál flórájának részét képezik, viszont a szervezet legyengülésekor vagy a véráramba kerülésük után súlyos betegségeket alakítanak ki. A vérbe bekerülhetnek például a bélrendszer rosszindulatú megbetegedéseinek következtében. A kiváltott kórképek közül jellegzetes az szív belhártyájának gyulladása, húgyúti fertőzések, hasüregi fertőzések, bőrfertőzések, gennyes sebfertőzések és súlyos esetben vérmérgezés is kialakulhat. A Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) gyakran található meg a légutakban, képes súlyos megbetegedések kiváltására, elsősorban gyermekeknél, ahol zárt közösségekben járványos lehet az előfordulás. A streptococcus fertőzések három


formában jelenhetnek meg. A hordozó állapotra jellemző, hogy a hordozó személyben a kórokozó nem okoz megbetegedést. A heveny megbetegedések gyakran gennyesedéssel járnak. Az akut szakasz után a szervezet immunreakcióinak következtében a fertőzés lezajlása után nagyjából két héttel úgynevezett poststreptococcalis kórképek jelenhetnek meg. A streptococcus okozta torokgyulladás a leggyakoribb kiváltott betegség, leginkább a S. pyogenes okozza, erre a fajta torokgyulladás egyötödére jellemző, hogy a betegnek torokfájása, láza van. A torokképletek vörösek, duzzadtak, nem ritka a gennyesedés, főleg a mandulák területén. A betegség az esetek többségében általános panaszokat

ÉP TESTBEN...

okoz: enyhe torokfájás, fejfájás, rossz közérzet, émelygés, hányás, hányinger. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodottak és fájdalmasak. A köhögés nem általános. Kisgyermekeknél gyakran az orrfolyás az egyetlen tünet. A torok- és mandulagyulladás esetében a kórokozó a nyirok utakon keresztül terjed és gennyes középfülgyulladás, agyhártyagyulladás alakulhat ki szövődményként. A bőrfertőzések közül gyakran okoznak ótvart, skarlátot. A streptococcusok okozta megbetegedések lezajlása után immunológiai mechanizmusok következtében poststreptococcalis kórképek fejlődhetnek ki, melyek jellemzően az elsődleges betegség gyógyulása után alakulnak ki. A kórfolyamatok érint-

/ 23

hetik a veséket, a szívet rheumás láz formájában, a központi idegrendszert, a mozgásszerveket. A diagnózis a fertőzött területből vett váladék vagy súlyos esetben vérmérgezés fennállásakor a vér mikrobiológiai vizsgálatán alapszik, a tünetek pontos feltérképezése után. A mikrobiológiai vizsgálat megadja a kórokozó pontos típusát, illetve meghatározható az a legmegfelelőbb terápiás szer is, amely az adott baktériumot a legnagyobb hatásfokkal pusztítja el. Az egyes streptococcus fajok baktériumérzékenysége eltérő. Gyakran nagyon jól reagálnak penicillinre, ám gyakran, főként súlyos esetben erőteljesebb kezelés, antibiotikum kombinációk alkalmazása válik szükségessé.

Róka – kutya – veszettség… Újból téma, hiszen többen panaszkodtak megint, hogy nagyon sok a róka az utóbbi idõben, jönnek-mennek a lakott területen, nem mutatnak félelmet. Emiatt szeretnénk újból erre a betegségre felhívni a figyelmet. A veszettség a legelterjedtebb vírus okozta zoonosis, állatról emberre terjedõ betegség. Ausztrália kivételével minden földrészen elõfordul. Dr. Horváth Nina állatorvos

A

veszettség fenntartásában és terjesztésében vidékenként eltérő fajú házi- és vadon élő állatfajok játszanak döntő szerepet. Települési veszettségről beszélünk, ha a vírus fő terjesztője az ember lakhelyének közelében élő kutya és macska, erdei veszettségről pedig, ha vadon élő húsevők. Európában főként a vörös róka terjeszti a vírust. Hazánkban és más európai országokban egyaránt, az erdei veszettség elterjedtsége ellenére is lényegesen több ember érintkezik veszett vagy erre gyanús házi-, mint vadállatokkal. Az emberi fertőzés utáni oltások nagy részét veszettségre gyanús háziállatokkal (túlnyomórészt kutyával,

macskával) történő érintkezés miatt kell elvégezni, s csak egy kisebb része volt indokolt vadon élő állatokkal való érintkezés miatt. Az emberre veszélyesek lehetnek a rókán kívül más vadon élő állatok, pl. őz, vadmacska, patkány, görény, mókus stb. is. A betegséget okozó vírus kimutatható a fertőzött állatok nyálában. A fertőzés egyik állatról a másikra – vagy emberre – harapással szokott terjedni. Igaz, hogy a veszettség aránylag ritkán előforduló emberi megbetegedés, de kell tudni, ha mégis megbetegszik valaki, az elképzelhető legszörnyűbb állapotba kerül. A veszettség heveny lefolyású, vírus okozta betegség, amely eml-

ősökben, beleértve az embert is, a klinikai tünetek megjelenését követően rendszerint halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás formájában zajlik le. Az emberek veszettségének lappangási ideje többnyire két hét és három hónap között változik, átlagosan hat-hét, de lehet akár csak öt nap is, attól függően, milyen messze van a harapás helye az agytól. A kezdeti tünetek fejfájás, fokozatosan súlyosbodó rosszullét, a marás helyének viszkető, égő fájdalmassága. Ezt magas láz, nyálzás, nyugtalanság, dühöngési rohamok és görcsök követik. A víz látványától, a vízcsobogás hangjától is fájdalmas görcsök keletkeznek az állkapcsi-, torok- és légző izomzatban (hidrofóbia, azaz a víziszony stádiuma). A görcsös idegállapot bénulásokba megy át. A bénulás ott kezdődik, ahol a vírus a szervezetbe jutott, és könyörtelenül halad felfelé. A klinikailag megnyilvánuló betegség következetesen halállal végződik. Folytatás a 24. oldalon

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN



Az emberi veszettség megbetegedések azon szakaszában, miután a tünetek kialakultak, az orvostudomány már nem tehet semmit. Az irodalom az emberi veszettség esetek közül is csupán néhányat jegyzett fel, amikor megbetegedett személyek túlélték a fertőzést. A szörnyű kínok közt, rendszerint halállal végződő megbetegedés elleni védelem szempontjából tehát létfontosságú a megelőzés. Az Állategészségügyi Szabályzat vonatkozó előírásai rendelkeznek a veszettségre gyanús állatok laboratóriumi vizsgálatáról, ebzárlat elrendeléséről, az ebek évenkénti kötelező, megelőző vakcinázásáról, az embert mart eb és macska 14 napos megfigyeléséről, stb. A kutyákat évente egyszer be kell oltatni veszettség elleni védőoltással. A vakcinák adta védettség legalább egy évig tart A veszett rókák által megmart, a betegség ellen nem oltott vagy rosszul immunizálódott kutyák, macskák betegszenek meg veszettségben. A macskák veszélyességét az ember fertőzése szempontjából csak fokozza, hogy megbetegedésükkor kifejezetten támadó magatartást

tanúsítanak, s általában az ember fejét támadják. Különösen veszélyes, hogy a veszett macska provokálás nélkül is támad. A veszettség megelőzésében fontos az emberek felvilágosítása (a veszett, illetve gyanús állatok elkerülése, a harapás bejelentése, mielőbbi

orvoshoz fordulás stb.), a marást követően az azonnali sebellátás (a seb fertőtlenítőszerrel való átöblítése vagy legalább tiszta vízzel való kimosása), illetve indokolt esetben az emberek fertőződést követő sorozatoltása.

Madártej Íme egy könnyen és gyorsan elkészíthetõ finomság, amellyel feldobhatjuk a farsangi összejöveteleket. Ajánlom mindenkinek, mert gyerekek és felnõttek egyaránt kedvelik. Gál Katalin

ozzávalók: 1 l tejhez 3-4 tojás, vanília, 1 kanál liszt vagy csapott kanál pudingpor, 6-7 kanál cukor. A tej ¾ részét kis vaníliával főni teszszük. A tojásfehérjéket kemény habnak felverjük, 2-3 kanál cukorral tovább verjük, míg egészen kemény, súlyos-fényes lesz. A habot a forró tejbe mártott evőkanállal a tejbe szaggatjuk, de egyszerre csak 3-4

H

galuska legyen a tejbe. A tejnek nem szabad forrnia, csak jó forró legyen. Amikor a galuskák könnyen átfordulnak (kb. fél perc múlva), megfordítjuk a másik oldalukra. Újabb fél perc múlva lyukas kanállal kiszedjük a tejből, ugyanolyan sorrendbe, mint ahogy beraktuk. Tál fölé állított szitára rakjuk, hogy lecsorogjanak. Az így készült habgaluskák nem lesznek szalonnásak, és nem esnek össze. Amikor az összes habgaluska kifőtt,

a tojássárgákat 4 kanál cukorral habosra kiverjük, hozzáadjuk a lisztet – vagy még jobb, ha vaníliaízű pudingport -, és feltöltjük a félretett hideg tejjel. A forró tejbe még teszünk vaníliát, állandóan kevergetve felforraljuk, és még 1-2 percig főzzük. Ha így járunk el, a mártás nem csapódik ki. Az elkészült mártáshoz hozzáöntjük a galuskákról lecsorgott cukros tejet, és tálba szűrjük. Rárakjuk a galuskákat, amelyeket 1-1 rumos meggyel, mazsolaszemmel, befőtt barackkal díszíthetünk. Ha az egész kihűlt, legalább néhány órára, de még jobb, ha másnapig hűtőszekrénybe tesszük.

ulafjuogreg adzarab GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, FEBRUÁR

Recommend Documents