ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I I . É V F O LY A M , 3 . S Z Á M , 2 0 1 0 . M Á R C I U S

TARTALOM Önkormányzat ...

2

Sulivilág ...

4

Hitélet ...

6

Civil fórum ...

9

Múltidézõ ...

12

Gyermeksarok ...

17

Mezõgazdaság ...

19

Ép testben ...

20

Tarkabarka – Magazin ...

23

Húsvét ...

24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

III. évfolyam, 3. szám, 2010. március

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected] Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József

Március idusán Egyed József, polgármester

Március 15-dike van, ünnepel a magyar nemzet, ünnepel a székely is, hősi halottai előtt rója le kegyeletét. Koszorúzás Tekerőpatakon. Nézem a tekerőpataki tűzoltókat, megannyi egyenruhás legény, kidüllesztett mellel állnak feszes vigyázzban. Őket nézve egy egész regiment erejét látom bennük, van erő a magyarságban, csak egy kicsit szunnyad valahol mélyen a szívekben, de sebaj, hisz szól a nóta, Csinom Palkó, Csinom Jankó csontos karabélyom. Egy óra elteltével nagy esemény Libánban, mert egy szép domborművet adományozott Győrfi Lajos szobrászművész a falunak. Koszorúzás után megragad egy érdekes dolog. A művész által megalkotott Petőfi, összehúzott szemöldökkel néz le rám. Azt hittem tévedek, és a szemem csal, de közelebb menve látom, a szememnek semmi baja, haragszik a költő. Elgondolkodva

állok, vajon miért van ez, talán másként kellene politizálni, vagy többet vártak a székelyektől, mint ami most van itt Erdélyben? Talán azért haragszik, mert széthúzunk, nagy szabadságról szónokolunk, de nem teszünk érte semmit? Eszembe jut egy érdekes történet, amit most olvastam. 162 éve Jókai és Petőfi is úgy összeveszett egymással, hogy többé soha nem beszéltek. Lehet, eleink kódolták belénk a veszekedést vagy a magyar szilaj véréből fakad ez az „erény”. Mi lesz veled magyar nemzet? Akad még ki harcoljon érted, vagy most indulunk a száműzetésbe? Azt is el tudom képzelni, hogy a mai nap emberének már annyira mindegy, hogy harc nélkül, bólogatva menne Törökországba. Mi lesz veled székelység? Lesz autonómia, vagy a sok totojázás miatt lassan nem lesz, akinek kérni. Vajon, van mit várni tőled anyaország, van még erő, nemzeti öntudat benned, vagy te is tőlünk várnád, hogy majd utat

Sulivilág Fodor Annamária, Gáll Katalin Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Mezõgazdaság Horváth Nina Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka Gál Katalin


mutasson a székely. Az alkotást nézve az én szemöldököm is összeráncolódik. Igen, sok a gond, és még beszélni sem merünk róla. Mi lesz veled székely nép? Pesten román, itthon boz-

ÖNKORMÁNYZAT

gor, talán Törökország, Rodostó, leszünk ott még magyarok, ha engedik. Ady Endre szavaival: „Ez a hőkölő harcok népe S mosti lapulása is rávall,

/3

Hogy az úri kiméletlenség Rásuhintott szíjostorával. Mindig ilyen volt: apró khánok Révén minden igának barma, Sohse harcolt még harcot végig, Csak léhán és gyáván kavarta.”

Újfalu díszpolgárává avatták dr. Jakab Antalt ifj. Sólyom István

Újfalu község tanácsa posztumusz díszpolgárrá avatta dr. Jakab Antalt, néhai gyulafehérvári megyéspüspököt. A kilyénfalvi születésű főpap tiszteletére emléktáblát és szobrot is avattak. Újfalu tanácsa először ado-

mányozott díszpolgári oklevelet, a ceremóniára a Jakab Antalról elnevezett kilyénfalvi könyvtárban, kihelyezett dísztanácsülés keretében került sor. A méltatás során Kilyénfalva nagy szülöttjét Márton Áronhoz hasonlították, aki egész életében az egyházmegye és az erdélyi magyarság

érdekeiért harcolt. A díszpolgári címet Egyed József polgármester adta át Fejér Lajos kilyénfalvi plébánosnak. A rendezvényen Jakab Berta, a nagy püspök húga is felszólalt, aki Jakab Antal életének eddig nem ismert, személyes részleteit ismertette a hallgatósággal.

Tisztelt Községlakók!

A 2009. évi anyakönyvi adatok

Szerkesztőségünk szeretettel várja az Önök kultúrával, művelődéssel, Gyergyóújfalu község mindennapjaival kapcsolatos írásait, véleményét, meglátásait. Kézirataikat eljuttathatják elektronikus úton a [email protected] email címre, valamint személyesen is leadhatják a Polgármesteri Hivatal titkárságán. Kérjük Önöket, bátran ragadjanak írószert, billentyűzetet és vegyenek részt a Barázda szerkesztésében!

A 2009-es esztendőben Gyergyóújfalu községben 92 elhalálozás történt, ebből 55 nő, 37 férfi. A születések száma 57 volt, ebből 31 lány és 26 fiú. Az elmúlt esztendőben 31 házasságot kötöttek.

4/

SULIVILÁG


Gyerekeink felelõs nevelése megkívánja a szexuális nevelést is a családoktól A címben olvasható felhívásról fog szólni az az előadás, amelyre Újfaluban április 15-én, du. 6 órától kerül sor a Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A tartalomból előzetesen ismertetnénk a tisztelt olvasóval néhány kulcsfogalmat, fontos kérdést, amelynek kibontására az előadás keretében lesz majd lehetőségünk. Ilyenek a szexuális nevelés célja, mikor kezdjük el a gyermekek szexuális nevelését, milyen ismereteket kell elengedhetetlenül ismernünk a gyermekek pszichoszexuális fejlődésével kapcsolatosan, hogyan nevelje a szülő a gyermekét, milyen nyelvezetet használjon vele, melyek a szexuális nevelés hiányának következményei. A téma indokoltságát az magyarázza, hogy bár az még mindig tabu téma a családban, iskolában, a gyerekeket, fiatalokat elárasztják a médiából özönlő egyoldalú és hiányos információk, amelyek őket éretlenül meggondolatlan viselkedésre késztetik. Előadásunk azt a célt szolgálja a nyitott, érdeklődő hallgatóság számára, hogy a szülők, nagyszülők vállalják felelősségüket e kérdés kapcsán is utódaik testi-lelki egészségének érdekében. Fontosnak tartjuk a felnövekvő generáció családi életre való felkészítését, mivel napjainkban ezek az ismeretek nem tudnak könnyedén átörökítődni a családon belül. A szexuális nevelés hiányából adódó következmények közé tartozik a serdülőkori szorongás, depresszió, a fiatal erőszakos, bomlasztó viselkedése, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megromlása, a felnövekedéstől, a világtól való félelem kialakulása, a jövőben kialakuló párkapcsolatot érintő szexuális problémák. Minden érdeklődőt szeretettel várunk előadásunkra 15-én du. 6 órától, amelyet a Caritas Családsegítő Szolgálat szervez. Lejegyezte: Bartalis Kinga pszichológus, a Caritas Családsegítő Szolgálat munkatársa.

Jakab Antal élete és munkássága Fodor Annamária

Ez volt a címe a 2010. március 11én Kilyénfalván megrendezett vallásversenynek, mely a 2009. március 12 – 13-án elkezdődött Centenáriumi rendezvénysorozat egyik zárórendezvénye volt. A versenyt Kolumbán Csilla hitoktató szervezte és vezette le. A vetélkedő jó keresztényekhez illően imával kezdődött. Kolumbán Csilla hitoktató szerint e verseny célja az, hogy hosszú távon megőrizzük Jakab Antal püspök emlékét, és példaként állítsuk Őt a jelen és a jövő nemzedéke elé. A verseny mottója: „Gyermekeitekre vigyázzatok, beszédükre, tetteikre, iskoláikra, hitoktatásukra, otthoni imádságukra. Öltöztessétek, és féltsétek őket…” (Jakab Antal) A Gyergyói-medence iskoláiból érkeztek csapatok, összesen 13 csapat mérte össze tudását: Jó Pásztor

(Remete), Székely Leányegylet (Gyergyószentmiklós, Vaskertes Iskola), Mária Kongregáció leányai (Újfalu), Márton Áron utóda (Csomafalva), Mosolygós Káplán (Ditró), István Pap hívei (Alfalu), Mária Kongregáció (Újfalu), Bölcs Utódok (Csutakfalva), Hűség (Gyergyószentmiklós, Fogarassy Mihály Általános Iskola), Kilyénfalva Nagy Szülöttje (Kilyénfalva, Tarisznyás Márton Általános Iskola), Én Uram és Én Istenem (Tekerőpatak, Tarisznyás Márton Általános Iskola), Kós Károly (Gyergyószentmiklós, Kós Károly Általános Iskola), Szent Johanna (Alfalu). A zsűri tagjai: Varga Gabriella újságírónő, dr. Vencser László főtisztelendő úr, a Jakab Antal püspökről írt könyv társszerzője, Jakab Erzsébet óvónő, valamint Borka Ernő marosfői plébános úr. A verseny kilenc „embert próbáló” fordulóból állt. A csapatok bemutatkozása után


Jakab Antal életéről és munkásságáról szóló kérdésekre kellett válaszolniuk a versenyzőknek. Kreativitást igénylő feladatok is voltak, mint például egy ismert egyházi ének dallamára kellett egy új éneket írni felhasználva a megadott szavakat. A feladatok megoldása közben a jelenlevők képeket láthattak Jakab Antalról, és kellemes zenét hallgathattak. Az utolsó forduló után mindenki meghallgathatta Jakab Antal hangját, mely a Márton Áron püspök temetésén mondott beszédéből volt megörökítve. Végül így alakult a helyezés:

SULIVILÁG

I. hely: Én Uram Én Istenem (Tekerőpatak) II. hely: Kilyénfalva Nagy Szülöttje (Kilyénfalva) III. hely: Hűség (Gyergyószentmiklós) Kérték a Szentlélek segítségét: „Szentlélek Isten, szállj le ránk, / Elmét segítő tiszta láng, / Öntsd lelkeinkbe, melyeket megszenteltél, – kegyelmedet.” Végezetül pedig „Az Úristent magasztalom” című egyházi éneket közösen énekelték el. A verseny támogatói: Polgármesteri Hivatal, Tarisznyás Márton Általános Iskola, Varga Gabriella

/5

újságírónő, Kilyénfalvi Plébánia, Apáczai Kiadó, Szántay Judit nyugdíjas tanárnő. Minden jelenlevőt ámulatba ejtett a felnőttként fellépő és sok tudással rendelkező tanulók viselkedése. Varga Gabriella újságírónő szerint mindenki visz haza valamit a versenyről: egy szót, egy gondolatot, melyet sohasem felejt el. Igyekszünk mi is tanulni Jakab Antaltól, szeretnénk jobbak lenni, jobban becsülni egymást és az életet. „Az Istennél a belépőjegyen az kell álljon: mindent megtettem önmagam, felebarátom és népem javára és épülésére!” (Jakab Antal)

„Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag,…” Gáll Katalin, magyartanárnõ

Ebben az évben is együtt ünnepelt március 15-én az Elekes Vencel Általános Iskola munkaközössége a község lakóival. A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisére együtt vonultak a fúvószenekar nyomában az iskola tanulói, pedagógusai és a község lakói. Az ünnepi szertartás és prédikáció után következett az iskolások ünnepi műsora, amelyet az itt közölt ünnepi beszéd, a tanulók szavalatai és a kórus műsora alkotott. „Az 1848-as forradalom 162-dik évfordulóját jöttünk ünnepelni. Ünnepeljük a magyar nép régenvolt gyönyörű márciusát, amikor együtt, közös erővel lerázta magáról a zsarnokság, a szolgaság nyűgét. Ezek a gyönyörű tavaszi napok nem tartottak sokáig, következett a keserű valóság, Bécs ellenreakciója, a politikai cselszövések, majd a fegyveres harc. Ez különösen dicsőséges fejezete a magyarság történelmének. Az újonnan alakult nemzeti hadsereg

sikeresen felvette a harcot a Habsburg birodalom reguláris csapataival, és híres győzelmeket aratott. A később csatlakozó székelység és Bem tábornok nagyszerű szereplése még tovább erősítették a nemzeti hadsereget. Egy másik nagyhatalmat, a cári Oroszország csapatait kellett segítségül hívni, hogy a kicsiny, de szabadságát és hazáját utolsó leheletéig védő magyar sereget le tudják győzni. Verseinkkel, dalainkkal a magyar történelemnek ezt a csodálatos szakaszát szeretnénk felidézni. Úgy gondoljuk, hogy az akkor, személyes élmények hatására született versek, dalok hallgatásakor mi, kései utódok is megérthetjük az akkori idők lelkesültségét, nagyszerűségét. Legyen ez a rövid műsor a hálás utódok tisztelgése a nagy idők nagy elődeinek.” Úgy gondolom, a tanulók mindent megtettek azért, hogy igazi ünnepi hangulatot varázsoljanak az emberek szívébe, lelkébe. Lelkünkből szóltak Petőfi, Arany János,

Madách Imre gyönyörű, személyes érzelemtől áthatott versei és az 1848as eseményeket idéző dalok. A templomi műsor után a templomkertben, a hősök emlékművénél folytatódott az ünnepség. Itt Egyed József polgármester úr és ElekesKöllő Tibor önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet, amit a koszorúzás követett. Először a Polgármesteri Hivatal részéről helyezte el a kegyelet virágait az emlékműnél Egyed József polgármester és Mihálydeák Ervin alpolgármester, majd a politikai szervezetek nevében Elekes-Köllő Tibor és Elekes Róbert, valamint Sólyom László és Jánossy László koszorúzott. A programot a fúvószenekar műsora tette emelkedetté, igazán ünnepivé. Itt kell megemlítenünk az újfalvi cserkészcsapat részvételét, akik az ünnepség ideje alatt díszőrséget álltak a hősök emlékművénél. Köszönet Újfalu népének, akik úgy érezték, hogy részesei ennek az ünneplésnek, és zsúfolásig megtöltötték a templomot.

6/

HITÉLET


A Jakab Antal-centenáriumi év záróünnepsége Kilyénfalván Gál Katalin

„A Gondviselő Isten Jakab Antalt kiváló tehetséggel, jóságos szívvel, az egyház iránti töretlen hűséggel és a szenvedések türelmes elviselésével áldotta meg. Egyénisége és püspöksége nem törpül el Márton Ároné mellett, hanem fényesen csillog az egyház egén.” Marics József lovagrendi kanonok (Szent Gellért Lovagrend) Március 13-án került sor Kilyénfalván, a 2009-es esztendőben elkezdett Jakab Antal centenáriumi ünnepségek záróprogramjára. Ez időszak alatt sok rendezvény kapcsolódott a nagy emlékű püspökhöz, sok helyszínen emlékeztek rá, könyvbemutatókkal és egyéb rendezvényekkel. Az ünnepség délelőtt 10.30kor kezdődött, emléktábla avatással,

a szülői háznál, amely ugyan nem a régi ház, de annak a helyére épült, és itt élnek ma is Dr. Jakab Antal rokonai. Ünnepi beszédet mondott Fejér Lajos plébános. Közreműködött a tekerőpataki fúvószenekar, Szász Anett és Gál Katalin. Az emléktáblát Jakab Antal és Jakab László leplezték le, mindketten a nagy püspök unokaöccsei. A későbbiekben Exc. Tamás József segédpüspök megáldotta a leleplezett emléktáblát. 11 órakor kezdődött az ünnepi szentmise a kilyénfalvi templomban. A szentmisét egyenes adásban közvetítette a Mária-rádió, így nagyon sokan részesei lehettek a felemelő pillanatoknak. Főcelebráns volt Exc. Tamás József segédpüspök, igét hirdetett Msgr. Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános. Az orgonánál Geréd István zongoraművész valamint György Róbert magánéne-

kes teljesített szolgálatot. A szentmise után az ünnepség a Dr. Jakab Antal- tér avatásával és a téren elhelyezett utca- és emléktábla leleplezésével folytatódott. Ünnepi beszédet mondott Borka Ernő plébános, aki szintén közeli rokona a nagy püspöknek, majd Egyed József polgármester és Exc. Tamás József segédpüspök köszöntő szavai hangzottak el. Közreműködött a tekerőpataki fúvószenekar, Barabás Gyöngyvér, Gál Katalin és György Róbert, akik Kilyénfalván, Bartók Béla által gyűjtött népdalokat énekeltek. Az emléktáblát Egyed József polgármester és Egyed Antal egyházgondnok leplezte le, majd Tamás József segédpüspök áldotta meg. Koszorúkat helyeztek el Gyergyóújfalu Község Önkormányzata, a kilyénfalvi Egyházközség, a kilyénfalvi Közbirtokosság, valamint a család részéről,


majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget az ünnepség. A hideg szélben alaposan átfázott mindenki, így igencsak jólesett a köményes pálinka és a kalács, amelylyel megvendégelték a résztvevőket. 17 órakor kezdődött a Jakab Antal- emlékszoba megnyitása a kultúrotthon melletti kis teremben. Itt láthatók azok a személyes tárgyak, fényképek, újságkivágások, amelyek már sok helyet bejártak az elmúlt esztendő alatt, és most „hazakerültek”. Ünnepi beszédet mondott Prof. Dr. Vencser László. Közreműködött a tekerőpataki énekkar Ambrus Levente kántor vezetésével, valamint Kovács Anett és Marthy Ágota. Miután Fejér Lajos plébános és Jakab Erzsébet óvónőkönyvtáros átvágták a szalagot, az emlékszobát megáldotta Tamás József segédpüspök. Az emlékszoba megnyitása után került sor a centenáriumzáró gálaműsorra a kultúrotthonban. A bevezetőben Varga Gabriella és Dr. Vencser László beszámolója hangzott el a centenáriumi évről. Díszvendég Borsos Géza volt, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke. Közreműködtek Borka Ágota, Kovács Anett és Marthy Ágota. Az est fénypontja Dévai Nagy Kamilla előadóművész koncertje volt, aki nemcsak dalaival, de rengeteg meséjével is belopta magát a jelenlévők szívébe. A koncert Varga Gabriella és Dr. Vencser László ajándéka volt a résztvevőknek. Minden egyes rendezvényen a házigazda és moderátor szerepét

HITÉLET

Varga Gabriella látta el. Alapos szervezéssel és körültekintéssel építette fel percről-percre az ünnepségsorozatot, figyelve minden apró részletre. Segítségére volt a rokonság, akik

/7

mindig készségesen vesznek részt a nagy püspök emlékének ápolásában. Köszönjük mindannyiuknak, hiszen ez által kis falunk gazdagsága gyarapodott.

Ha Neki szolgálunk, kövessük õt! Csedõ István plébános

A tavasz nehezen érkezett meg ebben az évben. Mégsem kételkedtünk benne, hogy eljön, hiszen ahogy a nyár után jön az ősz, azt pedig követi a tél, úgy mindig eljön a

tavasz is. A hosszú téli esték után várja az ember: végre legyen több fény, több világosság, hogy kimehessen hosszabb időre a szabadba, és ne fázzon. Azonban nemcsak fizikai tavasz van, hanem lelki is: testünk várja a

naptári tavaszt, lelkünk a hitbeli, keresztény életet megújító kikeletet. Azt a kikeletet, amely elérkezik minden évben és a történelem középpontja lett. Folytatás a 8.oldalon »

8/

HITÉLET

» Folytatás a 7.oldalról

Ez Jézus Krisztus feltámadása, mely egyszer s mindenkorra megjelölte az üdvösségre vezető utat. Évről évre emlékeztet minket arra, hogy az Isten emberré lett, értünk halt meg és feltámadásával megnyitotta az utat a mennybe. Rohanó világunk alig hagy időt a megállásra, elcsendesedésre, saját jövendő sorsunk feletti elmélkedésre. Így mindennap száz és száz helyre, dologra figyelünk, túl sok mindennel törődünk. Az életmódváltozás szinte cselekvésmániássá tesz némelyeket, másokat pedig reményvesztetté, mert úgy érzik, a rohanó világ maga alá temeti őket. Vannak, akik meg tudnak állni, tudnak Istenre figyelni, de sajnos egyre kevesebben. Pedig erre Jézus is figyelmeztet: „Útjuk közben betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába. Ennek nővére, Mária leült az Úr lábához és hallgatta a szavait. Márta ellenben sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram, méltatlankodott, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem.” Az Úr azonban így felelt: „Márta, Márta! Sok mindennel törődöl, sok minden nyugtalanít. Pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszti el soha.” (Lk. 10,3842). Mindennapi küzdelmeink, melyektől jobblétet remélünk, nem nagyon visznek közelebb az igazi célhoz, legföljebb elapróznak, fásulttá, kiégetté tesznek. Céljaink mindig változnak, átalakulnak, egyet-egyet elérve már előttünk áll a következő. Lelkünknek mindez nem elég. Ha nem figyelünk Jézusra, csak Mártára hasonlítunk, akit sok minden nyugtalanít, de Arra, akinek szavai nyugalmat adnának, nem. De ott van Mária, Márta nővére is, aki Jézusra figyel, hallgatja Őt. Amikor valakit hallgatunk, és amit mond az érdekes, átéljük azt az élményt, hogy a mondandó megragad minket, örömünk telik a figyelmes hallgatásban. Magunkról is elfe-


ledkezünk. Így volt ezzel Mária. Ha máskor nem, húsvét előtt, a böjti időben tegyük meg, hogy a napi gondok Mártás sürgését-forgását felcseréljük Mária figyelmes Úr felé fordulásával. Egy korunknak és korunkban egészen magának élő vezető mindent elért. A vállalat vezetése mindig új, sokszor nagyon megterhelő feladatok elé állította. Ő csak hajtott, erőlködött, és eközben szétforgácsolta az életét. Célja az lett, hogy elérjen mindent, amit szeretne: kocsit, villát, vagyont, sok pénzt. Elérte. De az egészsége ráment. A kocsiban már a titkárnője ül, mert a felesége elhagyta, élete romokban, mert mindig sürgött-forgott, törtetett, dolgozott, de nem törődött családjával, lelkével, nem volt ideje találkozni Istennel. Pedig kell találkozni Vele, még akkor is, ha önkiüresítés nélkül ez nem megy. Csak nem az ünnepet, az Úr feltámadásának nagy ünnepét kellene kiüresíteni, hanem magunkat a földi gondoktól, hogy figyelmes hallgatói lehessünk az örömhírnek, és hogy befogadjuk, életünkké tegyük azt. Napjaink is adnak teret megállásra. Csak az elhatározáson múlik minden. Egy szép táj mellett nem rohan el az ember, hanem megáll, lefényképezi, hogy magával vihesse. Jó lesz emlékeztetőnek, még akkor is, ha nem lehet egy fotóval megragadni azt az érzést, amit a táj szemlélése jelent. Így vagyunk az örömhírrel is. Nem lehet elégszer visszatérni hozzá, nem lehet elégszer megörülni neki. Ébredj fel ember: az Isten Fia emberré lett, olyanná, mint te, és annyira szeret, hogy meghalt helyetted, éretted és miattad. Helyetted, hisz átvette a büntetést, noha bűntelen volt. Éretted, „mert az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse.” (Lk. 9, 56) Miattad, hiszen „bűneinkért szúrták át” (Iz. 53,2). Feltámadt, és feltámadásával megnyitotta a menny kapuját – helyetted, éretted, és miattad. Helyetted, mert Istent kiengesztelni csak Ő

volt képes, éretted, mert nagyon szeret, azt akarja, hogy „Isten legyen minden mindenben” (1Kor 15, 28) és miattad, mert Ő teremtett, megváltott, megszentelt, és megszentel minden nap. A mi válaszunk nem lehet más, mint az értelem és az akarat elkötelezése az Atyaisten teremtő akarata, Fiának megváltó jósága és Szentlelkének megszentelő kegyelme szolgálatában. Húsvét az emberré lett Isten teljes és végleges önfeláldozásának, szenvedését és kereszthalálát beteljesítő feltámadásának örömhíre, mely mint egy zenekari mű fortissimós záróakkordja zendül fel a történelem középpontjában. Ehhez mérjünk mindent, gondolatainkat, tetteinket, egész életünket, mert ennél nagyobb dolog a világon nem történt azelőtt, azóta, és nem fog történni a jövőben sem. Az ember útja Istenhez egyenessé lett, és a szeretet minden akadályt legyőzött – még a halált is. Kedves Olvasók! Biztosan mindenki szeretné, hogy szép, kint a természetben és bent a lelkében meleg húsvétja legyen. Mindenki igazságosabb világban, tisztább környezetben, boldogabb életet szeretne élni. A Feltámadott ehhez hozzátette az isteni részt, megalapozta azt. Rajtunk a sor, sőt sürget a feladat, hogy mi is hozzátegyük a mi részünket. S a mi részünk ez: nézzük az embereket a feltámadt Jézus szemével, szeressük őket az Ő szeretetével, szolgáljuk az Ő alázatával, s akkor ragyogóbb, békésebb, emberségesebb lesz a világ, amelyben élünk, és boldogabb az élet. Mert a lelkeinkből mások felé sugárzó jóakarat, segíteni akarás viszsza fog áramlani reánk, és felmelegíti lelkeinket. Így nemcsak külsőséges, de szívvel-lélekkel megélt húsvétunk lesz. Így húsvét nemcsak két napra „eső ünnep” lesz, hanem örök történés, mert a megélt krisztusi szeretet az örök húsvét. Békés, boldog, lelki húsvétot kívánok krisztusi szeretettel minden olvasónak, a község minden lakójának, és minden jóakaratú embernek.


/9

CIVIL FÓRUM

Árpád apánk, ne féltsd õsi nemzeted! Fodor Annamária

Ilyen buzdítással zajlott Tekerőpatakon az 1848. március 15-re való megemlékezés, amely Szentmisével kezdődött, melyet Csedő István plébános úr és Hetesi Zsolt fizikus-teológus celebrált. Ezt követően Egyed József polgármester úr tartotta meg ünnepi beszédét. Felhívta mindenki figyelmét a közös gondolkodásra és az összefogásra, valamint arra, hogy a nagy elődök szellemével kell helytállnunk, és egy szívként dobogva kell munkálkodnunk közösségünk jövője érdekében. Ezután Molnár János, helyi önkormányzati képviselő úr köszöntötte a jelenlevőket. Kiemelte, hogy a magyarság szimbóluma lett ez az ünnep. Kihangsúlyozta, hogy a szabadság annyit jelent, mint megőrizni a múlt emlékeit, becsülni a hagyományokat. Mindenkinek felhívta a figyelmét

arra, hogy álljanak meg egy szóra, és beszélgessenek egymással, hiszen tettekre van szükség. „Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot”– kezdetű népdallal

kezdték műsorukat a Tarisznyás Márton Általános Iskola V-VIII osztályos tanulói, melyet Szász László tanár úr és Kolumbán Csilla tanárnő tanított be. A versekből és népdalokból álló összeállítás a forradalomról, szabadságról és a hősökről szólt, akikre kegyelettel és hálával kell gondolni. A műsor után a tanulók elénekelték a hősök emlékművénél az „Emléketek oltárához” kezdetű dalt, majd Birton Szabolcs elszavalta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című versét. Majd elhangzott a Magyar Himnusz a Harsona Fúvószenekar előadásában, ezután gyászénekek következtek. Egy perc néma csenddel adóztunk a hősi halottak emlékének. Koszorúzások következtek: Egyed József polgármester úr, Molnár János tanácsos úr, valamint a tekerőpataki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Folytatás a 10.oldalon »

10 /

CIVIL FÓRUM


Majd elhangzott a Székely Himnusz, ezután toborzókat adtak elő a Harsona Fúvószenekar tagjai Kolumbán István karmester vezetésével.


Szükség van az emlékezésre, az ünneplésre. Az 1848-as forradalom hőseire büszkék kell lennünk, és be kell látnunk, hogy többet kell tennünk szabadságunkért, a közösségért.

„Áldott legyen az emléke a Márciusi ifjúságnak,… Dicső nevük, haló poruk, Dal övezze, virág födje!” (Pósa Lajos: A márciusi ifjúság)

Zúg március – történelmi cserkészvetélkedõ Ditróban Gál Katalin

Március 14-én Gyergyóújfalu cserkészcsapatának néhány tagja Ditró fele vette az irányt. Versenyre indultak. Sólyom Csilla, Sólyom Beáta, Oláh Ágota alkották a versenyző csapatot, míg Gábor Erika tapasztalatot gyűjteni kísérte el őket. Mi is történt Ditróban? Olvassuk el egy ditrói cserkész tudósítását, és nyomban rájövünk, hogy lányaink igencsak ismerik az 1848-1849-es szabadságharc eseményeit. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire, áldozataira és kiemelkedő szereplőire, történetére emlékezve tartotta a Lovag Takó János cserkészcsapat Zúg március történelmi vetélkedőjét március 14én, vasárnap. A versenyre a gyergyóditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont Dokumentációs és Informatika termében került sor. Meghívottaink Borszékről a Zimmethausen Antal, illetve Újfaluból a Márton Áron cserkészcsapatok voltak. A résztvevők és messziről jött vendégeink 11 órára érkeztek a helyszínre, ahol szendvics és forró tea várta őket. 12 órára meghívottaink is megérkeztek, majd elkezdődött a történelmi vetélkedő hat, egyenként háromfős csapat részvételével. A megmérettetés során a riválisoknak 7 fordulón át kellett teljesíteniük. A versenyszámok között volt arcképfelismerés, kvíz, Kokárda-széf, de Nemzeti dal-írás is. Végül az eredményeket a zsűri (Farkas Aladár cserkészvezető, Gál Katalin, Hompoth Szilárd cserkész) bírálta el.

Első helyet érdemelt az „Ágyúöntők” csapat Újfaluból, illetve másodikok lettek a hazai „Márciusi ifjak”, majd rögtön utánuk a „13–ak” következett. A résztvevők mindegyike egy szép emléklapot és egy könyvet kapott ajándékba. A vetélkedő kezdetén és a szünetekben vendégeinkkel közösen Kossuth dalokat, huszárnótákat énekeltünk. Véleményem szerint egy ötletes, hangulatos és humoros vetélkedőt, együttlétet sikerült összehoznunk, mely nem csak a történelmi megemlékezést, de a résztvevő cserkészcsapatok

szorosabb kapcsolatának ápolását is megfelelő keretben szolgálta.Köszönjük Román Sándor igazgató úrnak a lehetőséget a terem használatáért, Czimbalmos Anna könyvtárosnak, Szőcs Sándor kazánfűtő szülőnek, Puskás Anna szülőnek, hogy vasárnapi szabadidejükben a rendezvényt segítették, illetve azoknak a fenntartó testületi tagoknak, vendégeinknek, akik rendezvényünket megtisztelték jelenlétükkel. Hompoth Szilárd, cserkész, Ditró


CIVIL FÓRUM

/ 11

Hímes tojás, bársony barka… Czirják Kinga

Ma már ritkaságnak számít, ha valaki írott, hímes vagy levél- rátétes tojással díszíti ünnepi asztalát, helyüket a sorozatban gyártott csokinyuszik és színes matricákkal díszített tojások veszik át. Ez ősrégi hagyományunk, a tojásírás technikája a mai rohanó világnak köszönhetően sajnos kihalóban van, kevés ember mondhatja el magáról, hogy szüleitől, nagyszüleitől elsajátította a tojásírás csínjátbínját. A hímes tojás számos nép hitvilágában a húsvéti ünnepkör ősi, kultikus szimbóluma. Az újjászületés, a feltámadás és a termékenység szimbóluma. „Úgy bánik vele, mint a hímes tojással”- tartja népi közmondásunk, ami arra utal, hogy az ajándékba kapott, termékenységet jelképező hímes tojásra nagyon kellett vigyázni, az az élet szimbóluma. Az írott tojás adott esetben szerelmi ajándék is volt, vagy esetleg szerelmi üzenet, a leány a legcifrább, a legszebb tojást ajándékozta kedvesének. A színnek is nagy jelentőséget tulajdonítottak, magyar területen a legelterjedtebb szín a piros volt. A mágikus piros a vér és a tűz színe, továbbá a megújulás, a szerelem, a tavasz, a kicsírázó élet, az öröm színe, Krisztus értünk kiontott vére következtében a feltámadás, az örök élet jelképe. Régen növényi eredetű festékeket használtak, hagymahéj, piros bogyók, cékla levét a piros színhez, a zöldnek a zöldbúza főzete, fekete áfonya levele és zöld termése szolgáltatta az alapanyagot. Sárga színt a hagyma levéhez egy kis timsó hozzáadásával nyertek vagy esetleg almafa fiatal ágából és rügyéből. Régebben, amikor nem lehetett festéket kapni, az emberek nagyon leleményesek voltak, még a tintaceruza belsejét is feloldották, azzal festettek tojást, ruhát. Ma azonban időhiánya miatt a

boltokban kapható festékekkel gyorsan tudunk tojást színezni. A tojás írása írókával, vagy más nevén kesicével történik, melyet bárki elkészíthet otthon. Szükség van egy 10-15 cm hosszú, ceruzavékony botocskára vagy kifaragott fára. Ennek egyik végébe van egy furat, melybe réz- vagy alumíniumcsövecskét iktatnak be.(borotvakrém vagy tubusán található fémdarab, vagy a cipőfűző végén levő pléhfoglalat…régen a galamb szárnytollának a tövét használták fém helyett). Aztán ezt a kis fémlapocskát rá kell csavarni egy tűre( hústű, varrótű). Az így kapott csövecskét bele kell erősíteni a pálcika végébe, majd rögzíteni egy cérna vagy kenderszállal, esetleg lószőrrel, amely nemcsak rögzít, de tartalékolja is a viaszt. Ugyanis a forró viaszba mártott fonal megszívja magát vele, és amikor a csőből kifogy, utánapótolja. Érdemes 2-3 ilyen írókát készíteni, mivel a viasz hamar kihűl, úgymond belefagyhat a kesicébe, és csak azután lehet folytatni az írást, miután újra átmelegedett. Ha esetleg nincs a háznál méhviasz, megteszi a gyertya is. A viaszba szokás kormot is keverni, így az írás szürke nyomát munka közben szemmel lehet tartani. A tojásokat nagyon sós vízben

akár fél órán át is főzhetjük, ekkor sokáig eláll és nem is büdösödik meg, állítólag. A Gyímesekben például azért készítik nagypénteken a tojásokat, mert a hiedelem szerint azok az írott tojások nem romlanak meg. Talán fontos tudni, hogy az írást kézmeleg, langyos tojásokon érdemes végezni, így nem hűl ki olyan hamar a viasz. Díszítésekor a tojást négy részre osztják többnyire, ez a négy égtájra utal. A bezárt részeket különféle mintákkal díszítik, melyeket az állatvilágból (kakastaréj, tyúkláb, kakukknyelve, berbécs szarva) vagy növényvilágból merítik (töltöttrózsa, cserelapi, ördögborda, fenyőágas stb). De fellelhetők testrészekre vagy használati tárgyakra utaló motívumok is (tenyér ujja, szíves, gereblyés, patkó, cifrakantár), mely motívumok kombinálása is előfordul (fenyőágasgereblyés, ördögtérgye- töltöttrózsa). A gyergyószentmiklósi tájházban, a Népművészeti Alkotóházban évről- évre gyerekek ezrei tanulják húsvét közeledtével Kiss Portik Irén néprajzkutató és Fejér Gizella gyergyócsomafalvi tojásíró asszony segítségével a tojásírás technikáját. A gyergyószárhegyi kastélyban félezernél is több hímes tojást tekinthet meg az érdeklődő, melyek Székelyföld értékes kincsei. Jó lenne, ha a mi kis községünkben is akadna valaki, aki ezt a hagyományt felkarolja, és továbbítja a fiatalabb generációnak, nem hagyja, hogy feledésbe merüljön. Mivel a húsvéti locsolkodás és az ehhez kapcsolódó húsvéti tojás-ajándékozás szokása még ma is elevenen él, van rá mód belopni az emberek otthonába ezt a kiemelkedően gazdag és sajátosnak mondható, nagy múltú motívumvilágot, és talán mi is újra elsajátíthatjuk és művelhetjük e hagyományunkat, továbbörökíthetjük, mit ránk hagytak a századok.

12 /

MÚLTIDÉZÕ


Sólyom Gyulával a közbirtokosságról Elekes Dániel László

Ősidőktől fogva az emberben élt a vágy a magántulajdonra. Megpróbált minél hatékonyabb eszközöket és fegyvereket szerezni magának, minél jobb vadász-, és majd később földművelésre alkalmas területeket birtokolni, nem beszélve az állatok vagy akár emberek fölötti tulajdonjogokról. De amikor nem tudta egyedül birtokolni ezeket, akkor összetársult és közösen próbálta hatékonyan kihasználni birtokait. Így született a közbirtokosság fogalma is, szinténkényszer hatására. Európába a közbirtokosság ötletét a szlávok hozták be, ugyanis náluk a lakásokon és az ezekért körüvevő kerteken kívül hagyományosan mindent közösen birtokoltak, legyenek azok termőföldek, erdők, legelők, állatok vagy munkaeszközök. Persze Európában túlságosan erős volt a magántulajdon iránti tisztelet, így hát a szláv népekre jellemző szokások nem honosodtak meg, csak egy úgymond csonkított változatban. Még nem tudni pontosan, hogy a székelyek mikor kezdték alkalmazni és kinek a hatására a közbirtokosságot, mint szervezési eljárást, viszont a kevés fennmaradt iratból tudjuk, hogy nem új hagyomány. Ugyanez a helyzet a gyergyóújfalvi közbirtokossággal is, még akkor is ha a dokumentumok értelmében valahol a 19. század végére vezethető vissza a szervezése. Megkértük Sólyom Gyulát, hogy tisztázza nekünk a falunk közbirtokosságának történetét, ezért a következőkben átadjuk neki a szót. „1870 körül, az osztrák monarchiában felmérték első sorban katonai szempontból a területeket, és ugyan akkor a falu vezetőségének kérésére, amit persze pénzzel kellett honorál-

ni, felmérték a falut is. Tehát 1870 és 1880 között Újfalunak a területét felmérték, lépték helyesen, betájolva és pontosan. Úgy szabták meg a nagy közösbe a tulajdonjogot, hogy a beltelkeknek a háromszorosát adták arányjogul. Tehát ha valakinek volt itt bent hat hold birtoka, akkor annak háromszorosát, 18 hold jogot kapott a nagy közbirtokosságban. A közös erdős területeket műszerekkel mérték be, de megjelennek sokszor az úgynevezett becsült holdak. Becsült hold volt az egyéni felmérés. A külső földeket, kasszálókat már nem mérték, hanem becsülték. Ilyen hosszallókkal, láncokkal, kötelekkel, ilyesmivel mérték, ami nem volt már abban a világban sem elfogadott mérés. Felmérték a közös erdős és legelős területeket, ami Újfaluban 6270 – 6280 hektár. Az akkor elvégzett mérések tökéletesen megegyeznek a manapság végzett mérésekkel, ami nagyon precíz munkára utal, még akkor is, ha nem a mai műholdas technikával végezték. A másik dolog az, hogy amikor a nagy közbirtokosságot felmérték és beazonosították, akkor a legelső dolog az volt hogy majdnem 500 hektárt kiszakítottak, és odaadták az iskolának, az egyháznak és az ilyen kitűnő szolgálataikért jutalmazott személyeknek. A többi, az a szinte 6300 ha megmaradt a nagy közbirtokosságnak. Ebben mérték ki az arányjogot minden egyes falubeli gazdának, az egy a három arányban, és e szerint telekkönyveződött. 1948-ban 739 tulajdonosa volt a közbirtokosságnak. Most meghaladja az 1100-at. Miután ezeket az arányokat így leosztották, ez volt 1894-ben, kb. 20 év múlva lett egy belső viszály, ahol a nagyobb gazdák úgy vélték, hogy

nekik nem hozza az ő részük a közösből azt a hasznot, amit kéne, akkor megszabták ezt a belső rendelkezést, hogy akinek több mint 100 hold birtoka van, az egy erdőcsoporttal kiszakadhat. És így jött létre a 32 darab erdőcsoport. A nagygazdák kiálltak, így megmaradt még 2445 ha. Na, de megjelentek a spekulánsok, akik rávették a tulajdonosokat, hogy kilépjenek, megvásárolták tőlük az erdőrészt, és csak kivágták a fát onnan, mert csak ez érdekelte. Így ezt a műveletet megállították, mert rájöttek, ha így folytatódik, akkor a megmaradt területeket már nem lehet hatékonyan adminisztrálni. És megmaradt a törpebirtokosok és az árvák birtoka, ahogy írta Koós András bácsi, aki a világháború utáni időszakban volt a jegyző. Tehát a birtokosságban a kistulajdonosok maradtak és a kiskorú árvák, akik az apjuk tulajdonát örökölték. Egy másik nagyon fontos dolog volt még akkoriban a legeltetési jog, mert akkoriban a falu nem a fakitermelésből élt, hanem az állattartásból, ugyanis körülbelül tízszer ennyi állat volt a faluban, mint most. A legeltetési jogban meg volt szabva mindenkinek, hogy hány állatot csaphatott ki a legelőre a nyáron a tulajdona arányában. Tehát a terület függvényében meg volt szabva, hogy hány állatot szabadott kicsapni a legeltetőre. Az a vezetési struktúra, amit megszabtak az Osztrák-Magyar Monarchia idején, az folytatódott az első világháborúig, majd a román közigazgatásban, majd a magyar közigazgatásban 1940 és 1944 között, majd megint a román közigazgatásban egészen 1948-ig, amikor jött az államosítás, és amikor mindent elvettek. Többé-kevésbé az Osztrák-


Magyar Monarchiában alkotott törvények szerint működött minden. A területek ugyanazok maradtak tehát 1948-ig, ugyanabban a struktúrában, ugyanazokkal az eljárásokkal. 1948ban államosították a közbirtokosságot, de 1961-ig még megmaradtak a magántulajdonban lévő erdők és kaszálók.

/ 13

MÚLTIDÉZÕ

A kommunizmus összeomlása után kezdtek visszakerülni a területek a közbirtokosságba, és valahogy kezd most helyre rázódni az az állapot, ami volt az államosítás előtt, csak sajnos még mindig nem annyit és nem ott ahol volt. Mindenek fölött, óriási fontos dolognak tartom, hogy a közös tulaj-

don az maradjon meg közösnek a határaival együtt, mert ez szolgálja a pénzügyi támogatásokat, mint például a templomjavítást, a ravatalozó építését, a libáni kápolna vagy a fúvószenekar támogatását, vagy a tűzoltókocsi vásárlását. Mert ez helyénvaló, ez a célja és erre kell használni.”

Huszárok Magyarországon, huszárok a nagyvilágban ifj. Sólyom István

Házunk előtt mennek el a huszárok, Édesanyám én is közébükállok. Én leszek az első század vezető, Nem a világ ez a három esztendő. Bizonyára sokan ismerik a kedves Olvasók közül a „Dombon van a kolozsvári kaszárnya” című huszárnótát, és e mellett még számos, a huszáréletről szóló katonadal él népünk emlékezetében. Nem véletlen, hogy különféle zenés, táncos mulatságok alkalmával többnyire ez énekeket éneklik a leghangosabban, ezekre a dallamokra koccintanak a leghangosabban a résztvevők. Mindez nem véletlen, hisz a magyar eredetű könnyűlovassági fegyvernem egész Európában elterjedt, sőt még a tengerentúlon, az amerikai földrészen is zajos sikereket aratott. Napjainkban főleg az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos megemlékezéseken láthatunk felvonulni hagyományőrző huszárokat. Alábbi összeállításunkban a huszárság rövid történetének bemutatására teszünk kísérletet.

A kezdetek A huszár név eredetileg azt a magyar könnyűlovasságot illette, amelyet Mátyás király alapított 1458-ban a

törökök elleni hadjárat idején. Szalay László történész a huszár szót a húsz szóból származtatja, állítása szerint a szó 1458 után keletkezett, amikor a magyar országgyűlés elrendelte, hogy húsz-húsz jobbágytelek után egy-egy katonát kell a királyi seregbe küldeni. Mindazonáltal az elnevezés etimológiája körül számos vita folyik, ezeket ehelyütt nem kívánjuk részletezni. Ami bizonyos, hogy Mátyás király egy 1481-ben írt, latin nyelvű levelében, állandó seregének (az ókort követően Európában az első) könnyű lovasságát H.-nak (hussarones) nevezi.

Öltözetük, felszerelésük A huszárok jellegzetes viselete, a testhez simuló nadrág, csizma, laza köpeny és csákó már a legkorábbi szittya sírok kellékei között szerepeltek. A magas kalapból, zsinóros öltönyből, s a bal vállra aláhulló laza köpenyből álló egyenruhát mások is átvették. Mátyás huszárjai a korabeli német és olasz krónikások szerint: nemes ifjak és urak által vezényelt kitartó és edzett lovakon, másfél ember hosszúságú kopjákkal, görbe kardokkal és fokosokkal harcoltak. Öltözetük jól cserzett bőrökből volt készítve, sarujukra a sarkantyúkat szí-

jakkal csatolták fel. Fejüket csúcsban végződő, orrvédő rúddal ellátott sisak, vagy pedig vastag nemezből vagy báránybőrökből készített kucsmákkal védték, felső testüket némelyek sodronyinggel, mások a vállra vetett báránybőrökkel bélelt, cserzett bőrökből készített rövid felsőruhával (mente) s egy efölött viselt farkasbőrrel borították. Mátyás huszárcsapatai a jobbágytelkek után kiállított telekkatonák voltak, földműves családok fiai, többnyire szerb eredetűek. Az öltözet és a fegyvernem természetesen az adott korok divatjának megfelelően változott, azonban a főbb stílusjegyeit a történelem folyamán mindvégig megőrizte.

Mátyástól az OsztrákMagyar Monarchiáig II. Ulászló korában szétzüllött Mátyás állandó hadserege, azonban a huszárcsapatok a királyi és királynéi dandárokhoz valamint a végekhez beosztva együtt maradtak. Még a mohácsi vész előtt a stájer rendek horvát és bosnyák zsoldosokból alakítottak lovascsapatokat a török portyázók ellen, huszároknak nevezvén magukat. I. Ferdinánd király idejében a horvát és bosnyák zsoldosokból összeállított huszárcsapatok harcoltak német harctereken. Folytatás a 14.oldalon »

14 /

MÚLTIDÉZÕ



A bécsi kormány később valódi magyar huszárokat is küldött Németországba, akiket az ottani nép külsejük alapján szintén horvátoknak nevezett, habár „szelídebb erkölcsűeknek és istenfélőbbeknek” is találta, mint a horvátországi lovasokat. A Habsburg uralkodók alatt a magyar huszárok folyamatosan harcoltak német és olasz hadi színhelyeken, azonban e csapatokat a hadjáratok után többnyire feloszlatták, hisz ekkor már nem telek-katonák alkották a bandériumokat, hanem zsoldosok. I. Lipót király alatt, Montecuccoli seregében ugyanakkor telekkatonákból és fegyver alá szólított nemesi felkelőkből álló huszárcsapatok harcoltak a török ellen, a korabeli katonai írok főleg Bercsényi Miklós és Koháry huszárjait dicsérték merészségükért és ügyességükért. A Rákóczi-szabadságharc alatt mindkét fél oldalán harcoltak huszárcsapatok, amelyek a háború befejezése után szintén feloszlottak. Bercsényi László, Rákóczi testőrszázadosa azonban Franciaországban saját, mindmáig létező huszárezredet hozhatott létre, és a későbbiek során megszervezte az egész francia könnyűlovasságot, kiérdemelve ezzel a Franciaország marsallja címet. Mária Terézia idejében új huszárezredeket állítottak fel: 1741-ben kettőt: a gr. Beleznay-félét és a herceg Esterházy Antal-félét (1775-ben oszlatták fel), 1743-ban a gróf Kálnoky-félét, 1756-ban pedig – a 7 éves háború kitörésekor – a Jászkun huszárezredet (1775-ban oszlatták fel) és a Ferenc Császár-félét. Már III. Károly a magyar huszárezredeken kívül az ország déli határszélein, a határőrvidék lakosaiból 3 lovasezredet is szerveztetett: a bánsági és károlyvárosi határőrvidéki huszárezredeket; Mária Terézia 1762-ben székely határőrvidéki ezredet is felállíttatott. III. Károly uralkodásától kezdve számos nem magyar tiszt került vezető beosztásba a magyar huszárezredekhez, akik durva, szívtelen és

gyakran igazságtalan bánásmóddal azt érték el, hogy sok magyar tiszt lemondott, és Poroszországba ment, ahová követték őket az altisztek és közlegények is, akik a porosz király magyar mintára szervezett huszáralakulataiba álltak be. II. József feloszlatta a déli határőrvidék huszárezredeit, a székely huszárezredet viszont érintetlenül hagyta, amelyet csak 1851-ben alakítottak át sorhuszárezreddé. A huszárok a 17. század vége felé, a 18. század elején a kopja helyett már karabélyt és pisztolyt használtak. Az ekkoriban szervezett ezredek 3000 lovasból álltak, e szá-

mot a vezetési nehézségek miatt 1701-ben 1067-re csökkentették. Az ezredek így 6 svadront képeztek, és minden svadron 2 századra vagy kompániára volt tagozva. 1771-ben elrendelték, hogy valamennyi lovasezred huszárjai a gyalogharcra is legyenek kiképezve. Az 1800. évi nemesi felkeléskor a jász-kunok által kiállított nemesek lovasezredét a felkelők feloszlatásakor reguláris huszárezreddé alakították át. A napóleoni háborúkból a magyar huszárok derekasan kivették a részüket. Az 1848. márciusi vívmányok nyomán született meg a nemze-


ti őrseregről szóló törvénycikk, mely a részvételt ugyan vagyontól vagy jövedelemtől tette függővé, mégis a magyar állampolgárok zömét nemzetőri szolgálatra kötelezte. A gyalognemzetőr fekete csákót, sötétkék zsinóros, búzavirágkék atillát viselt, szürke pantallóval. A lovasok csak piros csákójukkal különböztek a gyalogságtól, pantallójuk alsó részét fekete bőr borította (ugyanolyan, mint a huszároké), azon kívül piros zsinórokból font huszárövet is hordtak. A lószerszám és a szerelvény a császári-királyi hadseregben használatoshoz volt hasonlatos. .Az osztrákmagyar hadsereg 12 huszárezrede közül az 5. és 7. ezred Itáliában harcolt, Magyarországon csak az 1. császár-, a 2. Hannover-, a 3. Ferdinándés a 1 1. székely határőr huszárezred tartózkodott. A magyar kormány többszöri felszólítására az osztrák hadügyminisztérium némi huzavona után hazaengedte Galíciából a 10. Vilmos-ezred felét. Csehországból a 9. Miklós-ezredet és Bécsből a 4. Sándor-ezredet. A hazahívó szavára lassanként hazaküzdötte magát Galíciából a 6. Württemberg-ezred, melynek egy százada Lenkey János századossal elsőnek szökött haza még júliusban. Novemberben a 8. Koburgezréd szökött haza, és Csehországból is hazaindult a 12. nádor-ezred 700 huszárja, de csak 260 érte el a magyar határt. A Honvédelmi Bizottmány igyekezett a csonka ezredeket régi létszámukra feltölteni. A szabadságharc alatt a magyar huszárok számos emlékezetes csatát vívtak. A 12 régi huszárezreden kívül a szabadságharc alatt hat új huszárezred szaporította a honvédsereget. Ferenc József császár uralkodása alatt a magyar huszárok számos külföldi hadjáratban vettek részt. Az 1859. évben az olasz francia-osztrák háborúban három huszárezred vett részt a harcokban: az 1., a 10. és a 12. Ezen kívül a porosz-dán, a porosz-olasz-osztrák valamint az osztrák-török háborúban is derekasan helyt álltak a magyar huszárok. Az osztrák-magyar hadsereg gyalogságát 1907-ben géppuskával szerelték

MÚLTIDÉZÕ

fel, a lovasságra 1911-ben került sor, azonban csak a két ezredből álló lovasdandár kapott géppuskát. Az első világháborúban a 3. honvéd huszárezred az 5. honvéd lovashadosztály keretében vonult a keleti frontra. Ebben az időben a lovasság már csak lóról szállva harcolt, elhatározták hét lovashadosztály átszervezését. Mindegyikbe egy gyalogos roham-félezredet szerveztek 4 aknavetővel, 2 gránátvetővel és 6 lángszóróval. A négy lovasezrednek csupán egy-egy lovasított százada maradt, a többi gyalog harcolt. Később minden ezred két félezredre tagozódott, 4-4 puskás- és 1-1 géppuskásszázaddal, azonkívül 4 aknavetője, 2-2 gyalogsági ágyúja és gránátvetője is volt. Minden puskásszázad 4 kézigéppuskával is rendelkezett. Ilyen volt 1918. júniusában a 11. honvéd lovashadosztály csapatainak, a 2., 3., 5. és 9. honvéd huszárezrednek az összetétele. Június 15-én a Montello elleni támadás során a 9. ezred átkelt a Piavén, de az 5. ezredből csak egy század tudta a túlsó partot elérni, mert időközben egymást érték az olasz légitámadások. A huszárság intézménye, közvetett vagy közvetlen magyar hatásra Angliában, Franciaországban, Poroszországban, Oroszországban, Svédországban és az Amerikai Egyesült Államokban terjed el

Híres huszárok Futaki gróf Hadik András (17101790) magyar huszártábornok, császári tábornagy és földbirtokos, politikus. Karrierjét 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol rohamléptekkel haladt a ranglétrán. Ezredes, majd tábornok lett, Mária Terézia alatt pedig részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban. 1759-ben lovassági tábornokká léptették elő, rá három évre pedig a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett. Élete végén a Moldvába menekült székelyeknek kegyelmet eszközölt ki, akiket a kormányzósága alá tar-

/ 15

tozó Bukovinában telepített le. Hálából a bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is róla nevezték el. Szobra a budai várnegyedben található. Brenhidau Huszár Péter (??1603) végvári vitéz és huszártiszt. A végvári vitézkedést egész fiatalon kezdte, Veszprémben szolgált, 1576-től pedig pápai várkapitány, 1593-ban pedig főkapitány lett. Ezt követően Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatába állt, aki udvari bejáróvá nevezte ki. A fejedelem lemondása után Erdélyben maradt, és az új fejedelmet, Báthory Andrást szolgálta. Az 1601-es kolozsvári országgyűlésen a lemondott és elűzött Báthory Zsigmond visszahívása ellen szavazott, ezért a fejedelemhű országgyűlés Déva várába zárta, ahonnan Básta György császári hadvezér szabadította ki, és Lugos parancsnokává nevezte ki. A császáriak ellen fellázadt Székely Mózes 1603-ban elfoglalta a várost, és a szövetséges tatárok Huszár Pétert elfogták és megölték, majd a szájhagyomány szerint a véréből is ittak. Élete során vitézségét mind az osztrák udvar, mind a török porta elismerte és tisztelte. Barbácsi és vitézvári báró Simonyi József (1771-1832) Ismertebb nevén Simonyi óbester, akit kortársai a „legvitézebb huszár” címmel illettek. 17 évesen állt be huszárnak, ahonnan az apja kiváltotta és mészáros inasnak szegődtette Kecskemétre. Az ifjú azonban fél év múlva újra felcsapott huszárnak. Élete első hadjáratát vicekáplánként fejezte be, arcára pedig egy karddal vágott sebhelyet is szerzett. A francia háborúk alatt, mintegy 25 esztendeig élete a hadszíntereken zajlott. Vitézségéről számos kortársa beszámolt, káplár létére pedig a brigadérosok asztalánál ebédelt. A rajnai hadműveletek végén őrmesterré léptették elő. A Garda-tó melletti visszavonulás során az ellenségtől harminc ágyút szerzett vissza, hőstette jutalmául hadnaggyá nevezték ki.

16 /

MÚLTIDÉZÕ


Folytatás a 16.oldalon » » Folytatás a 15. oldalról

Majd 1802-ben egy járőrözés során ötven katonájával több száz francia foglyot ejtett, ezt követően pedig megkapta a Mária Terézia-rendet. A kulmi csata után alezredessé léptették elő, a lipcsei csatában pedig egy golyó a szíve fölött lévő tárcában akadt meg. a csata után rögtön ezredparancsnokká nevezték ki. A háború utolsó szakaszában hosszasan üldözte Napóleon hadait, utolsó bravúrjára Lyonnál került sor, ahol egy éjszaka átúszta a jeges Rhone folyót, rajtaütésével pedig megakadályozta az ellenség sorainak rendezését. Katonai szolgálata során 72 kitüntetést kapott. Kortársai a „magyar lovasvezér mintaképének” nevezték. Fráter Loránd (1872-1930), huszárkapitány, dalszerző. A Ludovika Akadémián végzett, a tízedik huszárezredben teljesített szolgálatot. 32 éves korában huszárkapitányként vonult nyugalomba, ezt követően csak a nótaszerzésnek élt. Hangversenykörutakra járt, ahol cigánybanda élén énekelt és hegedült. Ősei közt találjuk Martinuzzi Fráter Györgyöt, esztergomi bíboros érseket, erdélyi vajdát, Fráter Erzsébetet, Madách Imre feleségét, valamint a brit uralkodóházhoz is rokoni kapcsolatok fűzték a Fráter familiát. Fabriczi Kováts Mihály (17241779), karcagi születésű huszárezredes, az Amerikai Lovasság alapító atyja. Az osztrák örökösödési háborúban a jászkun ezred zászlósa volt, majd a hétéves háborúban az osztrákok ellen harcolt. 1761-ben kilépett a porosz hadseregből és Lengyelországba akart távozni. Az osztrákok elfogták, de Mária Terézia szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. 1776-ban Amerikába ment, és Bostonban az amerikai hadseregbe jelentkezett. Rá két évre George Washington a Pulaski-légió ezredes-parancsnokává nevezte ki. New Jerseyben harcolt az angolok és az indiánok ellen, majd Dél-Karolinában Lincoln tábornoknak volt a jobb keze. Charleston ostrománál esett el,

ahol emlékét máig szobor őrzi.

A legidõsebb magyar huszár Magyarország legidősebb huszár ezredese Nagy Kálmán, aki 2009. december 8-án ünnepelte 100. születésnapját. Nyíregyházán született, tanulmányait a Ludovika Akadémián végezte, ahol 1931-ben avatták huszárhadnaggyá. 1941-ben az I. lovasdandár élén a Körösmezőn és a Tatárhágón harcolt, 1944 júniusától a magyarországi honvédelmi harcok részese volt. A háború után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hadtörténelem

tanáraként tevékenykedett, az 1956os forradalom során ő menekítette Mindszenty bíborost az amerikai nagykövetségre. Ellenforradalmi tevékenysége miatt első fokon 15 év fegyházbüntetésre ítélték, amit másodfokon 8 évre mérsékeltek. 51 évesen szakmát váltott, a rendszerváltásig nyomdai korrektorként dolgozott. 1990-ben rehabilitálták. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület örökös tagja, a Sárvári Huszár Múzeum Baráti Körének elnöke, a Magyar Huszár és Hagyományőrző Egyesület elnökségi tagja. Munkásságát a honvédelmi miniszter a Honvédelemért Érdemérem I. fokozatával, míg lakóhelye Budake-


/ 17

GYERMEKSAROK

„De nehéz az iskolatáska” Gál Katalin

Rovatunk folytatásában arról ejtek néhány szót, hogy hol is keresheted a bajt, ha nehezen megy a tanulás, és minduntalan kudarcok érnek az iskolában. Így ebben a részben szót ejtünk a mindentudó memóriáról és a képzelőerőről. Néhány gyerek úgy gondolja, hogy neki egyáltalán nem jó a memóriája, hiába tanul meg valamit, hamar elfelejti. Kaphatsz magadról egy kis képességvizsgáló eredményt, ha felidézed, miként viszonyulsz például a tévézéshez. Nem kell sem gyenge felfogóképességedre, sem rossz memóriádra hivatkoznod, ha könnyen megérted a filmeket, és az apró részletekre is vissza tudsz emlékezni. Ezek szerint, ha valami érde-

kel, tudsz koncentrálni. Persze nagy a különbség a tanulás és a tévénézés között, de a fent említettek jó előjelek. Nyilvánvaló, hogy a tévénézésre senki sem akar rákényszeríteni, sőt, saját belső hajtóerőd ültet oda a képernyő elé, és ellazultan, mindenféle sürgető tényező nélkül nézel végig egy filmet. Ha ebben a nyugodt állapotban tudnál tanulni is! De a tanulástól mindig menekülsz, sürgetnek más tennivalók. Úgy kellene leülni tanulni, hogy ne mindig a befejezésen járjon az eszed. Engedned kellene, hogy magával ragadjon a tanulás sodrása. Éppen azzal az érdeklődéssel kellene nekikezdened a munkának, ahogyan a filmek elé telepszel. Így fogadná be memóriád legkönnyebben a tudnivalót. A memorizálás talán a tanulási

folyamat leglényegesebb eleme. Ez a mozzanat határozza meg, hogy tanulásod milyen hatékonysággal bír. Azonban a memorizálás általi bevésés sok tényezőtől függ: – Nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen az egészségi és idegrendszeri állapotod. Betegen, zaklatott lelkiállapotban nem lehet a tanulásod megfelelő hatékonyságú. – Aki gyors felfogású, könnyen esik abba a hibába, hogy egyszeri elolvasás után úgy érzi, mindent tud. Ezt nevezik rövidtávú memóriának. Általa még másnap is jól emlékszel az órán hallottakra, ám ahogyan telik az idő, egyre több ismeretet kell megjegyezned, így a felületesen elhelyezett ismeretek egyre kopnak, és nagy részük végleg elfelejtődik. Folytatás a 18.oldalon »

18 /

GYERMEKSAROK


» Folytatás a 17. oldalról

Az e módszert követőknek nem kell csodálkozniuk, hogy pár nap múlva az egészből semmire sem emlékeznek. – A hosszú távú memória a tudás igazi bölcsője. Ahhoz, hogy tudásod bármikor felhasználható legyen, megfelelő mélységre kell ültetni a tanultakat, vagyis ismétléssel rögzítened, és hozzákapcsolnod a már meglévő ismereteidhez, majd a már meglévő rendszerbe beépíted az új információkat. Vigyázz! A memorizálás nem jelent magolást! A bemagolt ismeretek nem jelentenek alkalmazható tudást. Az így szerzett ismeretek nem tudnak összefonódni más ismeretekkel, nincs hozzákapcsolódó új dolog, így előbb-utóbb értelmét vesztve kilökődik a memóriából. Néhány gyereknél az tapasztalható, hogy tanulási teljesítményének gyenge képzelőereje szab határt. Ez meglehetősen nagy hátrányt jelent, mivel a tananyag képi kivetítése szinte nélkülözhetetlen. Az ilyen gondokkal küzdőknek a következőket ajánlhatom: – Céltudatosan kell fejlesztened fantáziádat. Ez könnyedén megy, ha olvasol, akár meséket, akár regényeket, vagy az olyan feladatok végzésével, amikor elkezdett történetet kell befejezned.

– Képek elemzése, róluk való mesélés, az apró részletek alapos megfigyelése és elmondása szintén segít. – Tanulásnál mindig hangos felolvasást kell alkalmazni, és nem maradhat el a hangos elmondás sem. Csak a kitartó munka és a megfelelő munkamódszerek használata hozhat eredményt. – Fantáziád fejlesztése érdekében alkalmazd az alábbiakat: alkoss saját,

képzeletbeli képregényt! Minden este, lefekvés után folytasd saját, megkezdett történeted! – Képzeletben találj ki olyan élőlényeket, melyeket különböző növényekből, állati és emberi testrészekből ötvözöl össze. Rajzold le őket! Az elkövetkezendőkben majd a figyelemről és néhány önfegyelmezési technikáról olvashattok. Addig is, jó tanulást mindannyiatoknak!

Locsolóversek Balogh József: Locsolós Jöttem árkon, hét határon, hogy locsoljak, alig várom, az én kölnim húsvét-harmat, akire hull, nem hervadhat, megöntözök minden hölgyet, legyen éltük ettől könnyebb, szívvel teszem, mégis annak örülök, ha tojást adnak, s ha ez így lesz, egy év múlva, eljövök majd ide újra.

Balogh József: Locsolásra Virágharmat várt reám húsvéthétfő hajnalán. Kakasszókor elindultam, tarka rétre eljutottam, illatait mind elkértem, és a rétnek megígértem: locsolkodni elmegyek, öntözni a hölgyeket. Tessék, hát most itt vagyok! Piros tojást kaphatok, ha már hoztam jó illatú harmatot?


MEZÕGAZDASÁG

/ 19

A kutyaféregrõl Dr. Horváth Nina állatorvos

A kutyaféreg - Taenia Echinococcus - kisméretű élősködő, élete két gazda szervezetében zajlik. Felnőtt korát a húsevő állatok (kutya, macska, róka, stb.) bélrendszerében tölti. A laposférgek családjába tartozó parazita kb. 0,5 cm hosszú és a fején található szívókoronggal erősen kapaszkodik a gazdaállat bélfalába, s onnan szívja magába táplálékát. Teste három szelvényből áll, amelyek közül az utolsó kb. 600–800 féregpetét tartalmaz. Ezek a peték az állat ürülékével a külvilágba jutnak, ahol hónapokig is megtartják fertőző képességüket. A szabad szemmel nem látható peték az ún. köztigazda szervezetébe jutnak, hogy továbbfejlődésüket biztosítsák. A köztigazda szerepét betölti a juh, sertés, szarvasmarha, az ember is. A parazitával fertőzött állatok ürülékből vagy annak száradt porából a peték rákerülhetnek a zöldségfélékre, egyéb élelmiszerre, de gyakran ott vannak a gazdaállat szőrén is. Egyszerűen következik, hogy ilyen állat simogatása után mosatlan kézzel megfogott élelmiszerek könynyedén beviszik a petéket a szervezetbe. A rágcsálók is szétszórhatják a kutyaféreg petéit a környezetben. A köztigazda bélcsatornájába bejutott petéből kiszabadul a lárva, amelyik átfúrja a bél falát és a vérkeringéssel a szervezetben bárhová eljuthat – májba, tüdőbe, ritkábban az agyba és a vesébe. A fertőzés után fél évre a parazita lárvája körül már diónyi nagyságú hólyag alakul, ebben a formában cisztának nevezik, és többrétegű burok veszi körül, melyben kristálytiszta folyadék van. Ebben a folyadékban vannak az új paraziták fejrészei, homokszerű üledéket alkotva - akár 400.000 fejrész is lehet. Újabb gazdába kerülve ezekből ismét felnőtt paraziták lesznek. A ciszta fej-

lődik, lassan növekedik, akár gyermekfej nagyságot elérhet. A tünetek a ciszta nagyságától és annak elhelyezkedésétől függnek. Ha nyomják a szomszéd szerveket, akkor működési zavarokat okoznak, ha megrepednek, akkor súlyos, anafilaxiás sokk következik be. Vannak azonban olyan ciszták is, amelyek a köztigazdának semmiféle panaszt nem okoznak, olykor fejlődésükben megállnak, mész rakódik le bennük, és állatoknál vágás után fedezi fel a hentes – amikor „hólyagot” talál valamelyik szerven, embernél pedig más célból végzett vizsgálatkor fedezik fel jelenlétüket. A májban fejlődő ciszta járhat étvágytalansággal, hányingerrel, gyomorszáji vagy májtáji érzékenységgel. A máj rendszerint megnagyobbodik. A tüdőben lévő ciszta leggyakrabban száraz köhögéssel jelentkezik, majd később véres köpet kísérheti, nagyságától függően nehézlégzést is elői-

dézhet. A pontos diagnózist mindig laboratóriumi vizsgálatok teszik fel, állatoknál kevésbé alkalmazzák. Embernél több módszer áll rendelkezésre: röntgenvizsgálat, ultrahang, komputertomográfia, viszont itt is a laboratóriumi vizsgálatok nyújthatnak segítséget a diagnózis megállapításában. A már kialakult cisztát csak szakszerű sebészi beavatkozással lehet eltávolítani. A betegség kezelésének nehézségei miatt lényeges annak megelőzése, melynek legfontosabb része az általános tisztasági rendszabályok betartása, és különösen az étkezés előtti alapos kézmosás. Ez különösen fontos azoknál a gyermekeknél és felnőtteknél, akik előszeretettel simogatják a kutyákat, macskákat. Emiatt lényeges az állatok rendszeres féregtelenítése is. Főként a gyermekekben kell tudatosítani a parazitás fertőzés lehetőségét és annak megelőzési módját.

20 /

ÉP TESTBEN...


Pro Tekerõpatak kupa a Bucsin tetõn Molnár János

Csaknem száz résztvevővel, első alkalommal rendeztük meg a Pro Tekerőpatak Kupa sífutóversenyt, amelyet a Gyergyóújfalvi Önkormányzat támogatott. A versenytávok a 12 korosztálynak megfelelően 1,5 és 6 kilométer között váltakoztak. Tekerőpatakon a sífutás és a síugrás nemzeti sportnak számítanak. A sífutók és síugrók ma is számos érmet és dicsőséget hoznak a falunak különböző országos- és világversenyekről. A román síugrást országos szinten jelenleg a tekerőpataki síugrók, Kozma Szilveszter, Fülöp Szilveszter és Gál Szilárd képviselik, akik állandóan jelen vannak az országos és világversenyeken. Sajnos a „kútfői síugrás” mélyponton van, az ugrósáncokat évek óta senki nem használja. A két éve megalakított Pro Tekerőpatak egyesület számára a sport kiemelt fontosságú. Szeretnének továbbra is népszerűséget szerezni a falu sportjának. Ehhez egy helyi rendezésű verseny lett volna az ideális. Az időjárás azonban nem kedvezett, így a Pro Tekerőpatak kupát február 28-án a Bucsin tetőn kellett megszervezzük. Így sajnos az egész falu ezen nem lehetett jelen nézőként és szurkolóként. Ezzel szemben a helyi és vendég sífutók egyaránt kitettek magukért, színvonalas versennyé varázsolva a hagyományteremtő sporteseményt. Kemény csatát eredményezett a felnőttek versenye: több korcsoportban is hajszálnyi távolság döntötte el a helyezéseket. Tankó Elemér, György Márton és Bencze Béla, akik valamikor az országos élvonalhoz tartoztak, nagy meccset vívtak a fiatalokkal. A Pro Tekerőpatak Kupa díjazottjai:

2000-ben és az ezt követően született lányok: 1. Darvas Zsanett (Gyergyószentmiklós), 2. Csutak Gabriella (Csíkszereda), 3. Kémenes Anna (Gyergyószentmiklós). 2000-ben és az ezt követően született fiúk: 1. Tankó Rudolf, 2. Sára Zoltán (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Becze Tamás (Csíkszereda). 1998–99-es korosztály, lányok: 1. Sára Dalma, 2. Kacsó Bernadett (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Hajdú Tímea (Csíkszereda). 1998–99-es korosztály, fiúk: 1. Dobrea Ciprian, 2. Abedei Iulian (mindketten Maroshévíz), 3. György Sándor (Tekerőpatak). 1996–97, lányok: 1. Bajkó Réka, 2. Sára Erzsébet (mindketten Gyergyószentmiklós), 3. Miklós Aliz (Csíkszereda). 1996–97, fiúk: 1. Gegő Hunor (Csíkszereda), 2. Cozma Silviu (Maroshévíz), 3. Blénesi Márk (Tekerőpatak). 1994–95 lányok: 1. Búzás Dorotytya, (Csíkszereda), 2. Bokor Linda (Tekerőpatak), 3. Vakaria Edit (Gyergyószárhegy). 1994–95 fiúk: 1. Fărţală Adrian (Tekerőpatak), 2. Sára Péter (Gyer-

gyószentmiklós), 3. Petru Vlad (Maroshévíz). 1992–93 lányok: 1. Sára Tímea (Gyergyószentmiklós), 2. Tófalvi Orsolya (Csíkszereda), 3. Ferencz Katalin (Tekerőpatak). 1992–93 fiúk: 1. Kolumbán István (Tekerőpatak), 2. Toma Ioan (Gyergyóhodos), 3. Bernád Szilárd (Tekerőpatak). 1990–91 lányok: 1. Baricz Emőke, 2. Kinda Lilla (mindketten Gyergyószentmiklós). 1980–89 nők: Ene Melánia (Csíkszereda). 1980–89 férfiak: 1. Péter László (Maroshévíz), 2. Bencze Béla. 1970–79 nők: Szőcs Gizella (Csíkszereda). 1970–79 férfiak: György Márton (Tekerőpatak). 1960–69 nők: 1. Birta Melánia, 2. Filip Ildikó (mindketten Csíkszereda). 1960–69 férfiak: 1. Tankó Elemér (Gyergyószentmiklós), 2. Spânachi Ilie (Csíkszereda). 1950–59 férfiak 1. Kolumbán Csaba (Tekerőpatak), 2. Fénya József, 3. Imre István (mindketten Csíkszereda).


1940–49 Molnár János (Tekerőpatak), 2. Keresztes Gyula, 3. Incze Zoltán (mindketten Csíkszereda). 1930–39, 1. Szabó József (Csíkszépviz), 2. Sándor István.

ÉP TESTBEN...

A legfiatalabb résztvevők: Máté Beáta (Csíkszereda) és Sára István (Gyergyószentmiklós). A legidősebb versenyzők: Sándor István -77 éves (Csíkszentsimon) és Birta Melánia

/ 21

(Csíkszereda). Iratkozáskor minden versenyző csokoládét kapott energiapótlóként, a dobogósokat diplomával, serleggel, kupával és ajándékokkal jutalmaztuk.

Kicsi falu nagy ugrói Fodor Annamária

Rég nem látott ismerősökkel nagyon jó találkozni. Sportolókkal találkozni, akik bejártak már sok országot, rendkívüli élmény. Szerettem volna megtudni, hogy miként telnek napjaik, hogyan élnek az iskola volt tanítványai, akik most Brassóban tanulnak, hogy közelebb legyenek az edzőhelyhez, ahol a síugrás minden csínjátbínját megtanulják: Kozma Szilveszter (szül. 1992. január 27.), Fülöp Szilveszter (szül. 1995. február 22.) és Gál Szilárd (szül. 1994. február 27.) Már egészen kis kortól, 5 éves koruk óta síznek. Aztán 2002-ben egy síugróverseny alkalmával felfedezték tehetségüket, míg 2003-ban a Brassói Dinamo Sportklub-hoz kerültek, ahol Bálint Lőrinc edzette őket. Ezután 2008-ig dupla elágazással voltak bejegyezve, vagyis a Dinamo Sportklub-hoz és a Gyergyói Sportegylet-hez is tartoztak. 2008-tól vannak leigazolva a Brassói Dinamo Sportklubhoz mint síugrók. Itt Spulber Florin a főedzőjük és Magdó Csaba a segédedzőjük. 2003-tól már külföldön is jártak különböző nemzetközi versenyekre. Büszkék lehetnek eredményeikre, hiszen Kozma Szilveszter 125 m, Fülöp Szilveszteré 105 m és Gál Szilárdé 100 m, s ezek az értékek napról-napra nőnek. Íme egy kis ízelítő eredményeikből: KOZMA SZILVESZTER 2009 – Lengyelország – I. hely, III. hely, VI. hely (3 verseny volt) 2010.01.28. – Németország Junior Világbajnokság – 52. hely 2010.02.13. – Ausztria - 52. hely

Szlovénia - 28. hely Lengyelország – 26. hely, Junior Olimpia – 18. hely FÜLÖP SZILVESZTER 2009 – Lengyelország – I. hely, II. hely, IV. hely 2010 – Ausztria – 72. hely, 34. hely 2010 - Lengyelország – 52. hely GÁL SZILÁRD 2009.12.6. – Lengyelország – 5. hely 2009.12.8. – Lengyelország – 13. hely 2009.11.21.- Németország – 40. hely A következő két weboldalon bővebb információkat találhatunk a síugrók eredményeiről: http://www.dinamobrasov.ro/sta ging1/index.php/schisarituridetalii/ sportivisarituri h t t p : / / w w w. f l y i n g - c i r c u s forum.de/ Nagyon szigorú szabályokat kell

betartaniuk, ami az edzést és a táplálkozást illeti. Sokat edzenek: iskola idő alatt reggel 6-tól 7-ig edzés (40 perc futás és 20 perc torna), délután 6-tól 8-ig erőgyakorlatokat végeznek. Külföldön reggel 7-től 8-ig edzés (futás, torna), este 8-tól 9-ig futás, eközben délelőtt és délután ugranak. Télen havas ugrón, nyáron műanyag sáncon. Egészségesen táplálkoznak, sok gyümölcsöt, zöldséget, olaj és zsír nélküli, főtt ételeket, valamint minimális édességet fogyasztanak. De ők mégis vállalják a sportéletet, mert megszerették, és álmaik vannak: az Ifjúsági Világbajnokság és az Olimpia. 2013-ban Barţa-Râşnov-ban lesz a Junior Olimpia, most épül a Sportbázis és a műanyagsánc. Nagyon jó eredményeket szeretnének ott elérni. Az osztrák ugrók a kedvenceik, sokat tanulnak tőlük. A sok edzés és a versenyek miatt kevés idejük marad a szórakozásra. Szabadidejükben futósíznek, kerékpároznak, számítógépeznek, teniszeznek, zenét hallgatnak. Talán legnagyobb álmuk az, hogy a tekerőpataki síugró sáncon is legyen egy műanyagsánc, melyről kedvükre ugorhatnak. Hiszen szerintük nem lehet elmondani azt az érzést, amikor egy ugrást elvégeznek. Mindenkit arra biztatnak, hogy próbálja ki, mert csak úgy lehet megtudni, milyen a levegőben lenni. Ha nem is lennénk annyira bátrak, mint ezek a fiatalok, azért tanulhatunk tőlük bátorságot, akaraterőt, életkedvet és kitartást. Hajrá, fiúk! További sok sikert kívánunk, és mindig hazavárunk kis falunkba!

22 /

ÉP TESTBEN...


Az „epeféregrõl” röviden... Dr. Madarász Kelemen Enikõ családorvos Dr. Horváth Nina állatorvos

A paraziták olyan élőlények, amelyek csak egy másik, általában jóval nagyobb méretű élőlényben – gazdaszervezetben - képesek élni. Lehetnek egysejtűek (protozoonok) vagy férgek. A protozoonok az állatvilág legalacsonyabb rendű egysejtű élőlényei. Jellegzetességük, hogy kétféle biológiai formában, vegetatív (trofozoit) és ciszta alakban fordulnak elő. A trofozoit az egysejtű parazita aktív alakja, mely táplálkozik, mozog, szaporodik, ingerekre reagál és ez felelős a klinikai tünetekért. Ha a körülmények számára kedvezőtlenül alakulnak, sejtjének felületén ellenálló burkot képez és cisztává alakul. A fertőzések terjedésében a ciszta játszik szerepet, ürül a külvilágba és fertőz. Nincs róla hivatalos statisztika, mégis a gyakorló orvos tudja, hogy szinte minden harmadik-negyedik ember epeféreg-, vagyis giardia hordozó. Ugyanakkor gyakori házi kedvenceinknél is, főként kutyában és macskában lelhető meg a kórokozó. Ez gyengeségérzettel, epepanaszokkal, májbetegség tünetekkel jár, melyet néha ki is vizsgáltatnak – de a vizsgálatok közül gyakran kifelejtik, hogy legalább háromszor vagy akár ötször is megismétlendő a mikroszkópos székletvizsgálat. Kezelése sokszor nehézkes. Makacs, „nagyon ragaszkodó” parazitáról van szó, és ez az „epeféreg” - a Giardia lamblia, az úgynevezett giardiasis járványos betegség kórokozója. Az „epeféreg” az egész világon elterjedt, megtalálható mind az állatnál, mind az embernél. Az orvosnál jelentkező összparazitás megbetegedések 50%át ez a parazita okozza. Az élősködő biológiai ciklusa egyforma állatban, emberben egyaránt. A vegetatív alak mikroszkopikus

nagyságú, és a vékonybél első szakaszán az epeutak, epehólyag nyálkahártyájára tapad, és onnan táplálkozik. Időnként cisztává alakul, és a széklettel ürül. A ciszta azonnal fertőzőképes, ezért a betegség gyorsan terjed, családon belül, gyermekközösségekben, de felnőtteknél is nagyon gyakori. A ciszták több napig életképesek maradnak a fertőzött vízben, gyümölcsön, zöldségen és különböző használati tárgyakon, amelyek az egészséges ember fertőzési forrását képezik. A szervezetbe bejutó kórokozó a vékonybél első szakaszának nyálkahártyáján tapad meg, zavarja a felszívódást, így hasmenést, hasgörcsöket is okozhat. Leggyakoribb tünetei: étvágytalanság, bizonytalan hasi fájdalmak, hasmenés, amely székrekedéssé alakul, reggeli hányinger, bőr-, orr-, végbélviszketés, csalánkiütés és más jellegű bőrelváltozások. Nem ritka az ingerlékenység, álmatlanság. A megelőzésben fontos a fertőzött személyek gyógykezelése, környezetükben a fertőzöttek felderítése

és kezelése, valamint az általános tisztasági rendszabályok betartása. Leggyakrabban az olyan területeken fordul elő, ahol a közegészségügy fejletlen, vagyis a szennyvíz elvezetése nem megfelelő, felszíni vizeket (patakokat, kutakat) fertőz. Az „epeféreg” ugyanis szájon keresztül terjed, vagyis az ember megeszi, vagy megissza a kórokozót: mosatlan gyümölcsökkel, konzervekkel, készítményekkel - amelyeket nem a higiénia szabályainak megfelelően állítanak elő, piszkos ivóvízzel, vagy egyszerűen a saját kézmosás kötelességnek elmulasztása is lehet az oka. A kezelésben mindig a kórokozó biológiai ciklusa lényeges, mert csak a trofozoit formát lehet gyógyszeresen befolyásolni, emiatt nehézkés a kezelés, mert amennyiben a parazita nem az aktív formájában van, akkor a gyógyszeres kezelés nem tud rá hatni. Kémiai vegyületek, gyógynövény alapú szerek állnak rendelkezésre, viszont a kezelés mindig a kezelőorvos által előirt folyamatot kell kövesse.


TARKABARKA MAGZIN

/ 23

Húsvéti ebéd bárányhúsból Gál Katalin

György Róbert gyergyószentmiklósi szakács egy igen ízletes húsvéti menüt ajánl olvasóinknak. A sokak által ismert, és házias ízeiről híres Robikonyha szakácsa és tulajdonosa még a legegyszerűbb krumplilevest is oly finomra készíti, hogy nem lehet betelni vele. Húsvétkor nagyon sokan fogyasztanak bárányhúst, a hagyományokhoz híven. Mivel nem mindenkinek van lehetősége bárányt vágni, sokan megveszik a húst, és nincs lehetőségük válogatni. Az általa ajánlott ebéd 2-3 kg bárányhúsból előállítható. A vásárolt húst gazdaságosan feldolgozva, minden részét felhasználva, főzhetünk egy igen ízletes palóclevest, főfogásként meg rozmaringos báránysültet készíthetünk. A bárányhúsból először kiválasztjuk a szeletnek valót, és a megmaradt apróhúsból vagy kissé csontos részekből készíthetjük a levest. Így nem vesz kárba semmi.

Palócleves Hozzávalók (4 személyre): 0,5 kg csontnélküli vagy csontos bárányhús (apróhús, pörköltnek való), 1,5 kg hagyma, 2-3 babérlevél, 20 dkg zöldpaszuly, 0,5 kg krumpli, 2,5 dl tejföl, 1 evőkanál liszt habarásnak, só, bors, pirospaprika, csipetnyi fűszerkömény. A húsból és hagymából pörköltet készítünk. A jó bő hagyma adja meg a pörköltalap zaftját. Miután megvan, felengedjük annyi vízzel, hogy elegendő legyen 4 személyre, majd ízesítjük babérlevéllel, fűszerköménnyel és sóval. A krumplit kockára vágjuk, beletesszük, és később a zöldpaszulyt is, attól függően, hogy konzerv vagy mirelitterméket használunk. Amikor a krumpli elkészült, behabarjuk a levest tejfölös-lisztes eresztékkel. Annyira kell besűríteni, hogy egy jó állagú levest kapjunk. Önmagában is, csípős paprikával is tálalható.

Rozmaringos báránysült A szeletnek való húst felszeleteljük, nem is túl vékony, nem is túl vastag szeletekre. Ha csontos, akkor nagyobb szeleteket, ha nem csontos rész, lehet kisebbeket is. A hússzeleteket 12-24 órára pácba tesszük, amely a következőkből áll: bors, őrölt rozmaring, olaj és pici só. A húsokat sütés előtt nem jó erősen besózni. Ha fűszerkeveréket használunk, ennek a sótartalma elegendő, nem kell pótolni. Miután a szeletek mindkét oldalát meghintettük borssal és rozmaringgal, műanyag vagy üvegedénybe helyezzük őket. A fémedény nem felel meg, mert „meghúzza”

a húst. Az edénybe helyezés után olajjal meglocsoljuk, és lefóliázva hűvös helyre tesszük. A hús minél többet áll a pácban, annál puhább, de 36 óránál tovább ne hagyjuk, mert romlik az állaga. Sütéskor vastagaljú serpenyőt használjunk, amit kellő módon felhevítünk. Ez annyit tesz, hogy amikor az olajat beletesszük, akkor enyhén füstöl. Fontos, hogy az olaj mennyisége megfelelő legyen, ne tocsogjanak benne a szeletek. A forró olajba tesszük bele őket, és amikor látjuk, hogy a szélük kezd megkészülni, gyorsan átfordítjuk. Ha szükséges, még egyszer visszafordíthatjuk, de általában nincs erre szükség, mert a megfelelő ideig pácolt bárányhús könnyen puhul. Gyorsan, magas hőfokon sütjük. Ha a serpenyő nem elég forró, főni kezd a hús. Ha főni kezd bármilyen sültünk, a hús megedződik, és rágós szeleteket kapunk. Ezért lényeges a vastagaljú, nehéz serpenyő, mert ugyan nehezen melegedik fel, de nem is hűl le olyan hamar, ahogyan a hideg szeleteket belehelyezzük, és egy viszonylag állandó hőfokot tud tartani, szemben a vékonyaljúval, amely ugyan hamar melegedik, de könnyen is kihűl. Köretként akár petrezselymes natúr krumplit, akár rántott krumplit adhatunk mellé. Savanyúságként bármilyen házi jellegű savanyúság, de akár friss zöldségsaláta is tálalható.

24 /

HÚSVÉT


Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk a magunk és az Önkormányzat nevében! Egyed József polgármester

Mihálydeák Ervin alpolgármester

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents