ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O LY A M , 9 . S Z Á M , 2 0 1 1 . S Z E P T E M B E R

TARTALOM Önkormányzat ... 2 Civil fórum ... 4 Hitélet ... 9 Múltidézõ ... 11 Gyermeksarok ... 15 Sulivilág ... 18 Mezõgazdaság ... 20 Ép testben ... 22 Magazin ... 24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

IV. évfolyam, 9. szám, 2011. szeptember

A márciusi ifjú Tikkasztó augusztusi napon mezõre megyünk, kaszálógéppel az utánfutón, egy palack marosfalvi borvízzel felszerelve. Sarjúkaszálás lenne a cél, ha már a lábán nem száradt el szegény, mert kinéznénk belõle, hogy beadta a kulcsot, és elájult ettõl a rengeteg szúrós napsütéstõl. Útmesternél döcögünk, visszatekintek, és egyetlen felhõ van csak az égen. Az autó által felvert megyei út porából akar képzõdni, kevés sikerrel.

Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK:

Egyed József, polgármester

Önkormányzat Egyed József

K

urtaegerhídhoz közeledve látjuk, hogy valaki nagyon sürögforog az emlékkő körül. Megállunk a nadrágszíj parcella szélén és készülődünk levenni a kaszálógépet, mikor bevillan, meg kellene nézni, mit is csinálnak ott, mert az a valaki a gyökereinket piszkálja. Odamenve látom, egy magyar rendszámú Lada Samara, benne minden útimenüvel. A sátor vas és kikandikál az egyik ablakon. A sok mindentől alig látva, döntött székben egy kedvesen mosolygó fiatal hölgy, műszerfalra tett lábakkal könyvet olvas, míg egy szakállas, talpig poros fiatalember valamit csinál az emlékkővel. Előre így román papnak nézném, de látva a magyar rendszámot, gondolom megszólítom. Köszönünk egymásnak és kérdem, mit csinál, a válasz egyszerű, mutatja a drótkefét és rámutat a kőre. Akkor esik le nekem, hogy nem rongál, ellenkezőleg, pucolja a követ. Szó szót követ, elmondja, hogy minden évben itt kirándulnak, és ő mindig megpucol, – lehetőségei szerint – rendbetesz egy régi emlékövet. Dokumentálódik róluk, mert látva a magyarság beolvadását, félelmei vannak, hogy ezek lassan eltűnnek. Miután meggyőződtem, hogy jószándékú magyar emberről van szó, megkértem egy barátomat, biztosítson szállást kis panziójában, mert az előrejelzések mind vihart

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala

Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István

jósoltak, ők viszont kint akartak aludni a szabad ég alatt. El is fogadták, visszaadták a kölcsön kért létrát, és mindenki ment a dolgára. Meghívtam reggel az irodámba egy korai feketére. Reggel a gőzölgő kávé mellett már igazi baráti beszélgetés bontakozott ki, és elmondták, hogy az autóm rendszámából meg a rövidnadrág-póló kollekcióból ítélve inkább egy hazatelepült farmernek néztek, mint polgármesternek. A beszédből az is kiderült, hogy az úriember egy igazi márciusi ifjú, aki miután a marosvásárhelyi gyárban elkiáltotta magát „védjük meg a főteret a hodákiaktól”, és pár igazi magyar emberrel kimentek segíteni a rend helyreállításában, másnap már a nevük a körözöttek listáján volt és

Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


ÖNKORMÁNYZAT

/3

menekülni kellett a szülővárosból ki a nagyvilágba. De mindig visszatér ide, mert itt érzi jól magát, és szívja a vásárhelyi és a gyergyói levegőt. Szerinte ma már Vásárhely nem a régi, „Vásárhely teljesen elveszett”. Pár szóban megemlíti, hogy kint is tizedelték a jó magyart a szocis érában, így veszett el egy közvetlen jó barátja, a Bolíviában agyonlőtt Eduardo Rozsa Flores, akiről azt beszélik fű alatt, hogy oroszlánrésze volt az öszödi beszéd kiszivárogtatásában, és ezért kellett meghalnia. Ő nem azért ment, hogy Evo Morales elnököt megölje, hanem az autonómiát követelő Santa Cruz tartományba szervezzen helyi védelmi miliciát. Az is ide tartozik, hogy a bolíviai őslakosság nem egy munkától megszakadni akaró nép és a fehérek lakta Santa Cruz viszi a hátán a bolíviai döcögő gazdaságot. Ezt elégelték meg, és kérik az autonómiát, amit persze tűzzel-vassal megakadályoznak, mint nálunk. Az eset után elgondolkodtam, vajon hogy is gyűlhet fel egy fiatalemberben ennyi magyarságtudat, miért is nem megy a nagy többség után, a horvát vagy a Maldív szigetekre nyaralni, inkább pucol drótkefével egy régi követ, ami tényleg, ha nem ügyelünk rá, lassan eltűnik a történelem süllyesztőjében. Ennek a hányatott sorsú fiatalembernek a példája hívja fel figyelmünket arra, hogy minden született és születendő magyar székely embernek valami feladata van ezen a földön. Egyik ilyen feladat pedig a közeljövőben végbemenő népszámlás, ahol magyarnak kell vallani magunkat, nem székelynek vagy csángónak, esetleg tótnak, mert így feldarabolnak minket, és Európának be tudják bizonyítani, lám csak egy kevés magyar és egy kevés székely él Erdélyben és egyik sem éri el a 20 százalékot. Nem vagyok paranojás típus, de legalább annyi ember gondolkodik elveszejtésünkön, mint amennyien védekezünk ellene. Kérem vállaljuk bátran magyarságunkat, kiállva: „igen, én magyar vagyok”.

4/

CIVIL FÓRUM


Rövid ismertetõ a tompai ünnepségrõl és a falunkban mûködõ kulturális csoportokról „A program az az eszköz, mely a zenét a gondolkodás és cselekvés emberei számára könnyebbé és érthetõbbé teszi”. Liszt Ferenc Molnár Sándor, kántor - karnagy

A

Gyergyóújfalvi Molnár Antal Fúvószenekar és a mazsorett csoport a 2011-es évben is derekasan kivette részét a különböző rendezvényeken. Az alábbiakban egy pár fontosabb rendezvényről szeretnék tájékoztatást adni. Minden meghíváson részt vettünk, kivéve Parajdot, ahol egy haláleset miatt nem tudtunk megjelenni. Részt vettünk a különböző fúvós fesztiválokon: Borszék, Székelykeresztúr, Csomafalva stb. Kezdeném azzal, hogy a fúvószenekarunk tiszteletére, amely 2010ben ünnepelte a 100 éves évfordulóját, egy mazsorett csoportot alakítottunk, amelyet a gyergyószentmiklósi Páll Ágnes és Portik Gabriella tanárnők készítettek fel. Hála Istennek a jelentkező tehetséges kislányaink fáradságot nem ismerve kitartóan készültek az ünnepségre, és munkájuknak megvolt a gyümölcse. Egy éve folyamatosan próbálnak, és így sikerült, hogy ebben az évben is sikeresen bizonyítsanak. Szeretném megemlíteni, hogy az újfalvi falunapok keretében nagyon szép műsorral tisztelték meg falunk lakosságát. Jelenleg a mazsorett csoportot Sólyom Vivien kellő szaktudással és tehetségével irányítja. Meghívást kaptunk Tompa város vezetőségétől az augusztus 20.-i rendezvényre. Augusztus 17-én hajnalban indultunk, reggel 5 órakor gyülekeztünk falunk központjában. Fiatal kislá-

nyaink szorongva hallgatták kedves szüleik jó tanácsait, aggódó, féltő tekintetük kíséretében szálltak fel a buszra, amelyet kedves barátunk és zenekar tagunk, Gergely Zoltán, vezetett, aki humoros, mosolygós tekintettel fogadta az utazó közönséget. A csapattal utazott Mihálydeák Ervin alpolgármester és Dr. Madarász Kelemen Enikő, így biztonságban érezte magát a társaság. Utazásunk kellemes volt, így a délutáni órákban szerencsésen megérkeztünk Tompára. Az ottani testvéreink nagy szeretettel fogadtak az iskola éttermében. Az iskola igazgatója köszöntötte a csapatot, az újfalviak nevében, az alpolgármester tartott egy rövid beszédet. A vendégfogadók kiválasztották a várt személyeket. Vacsora után a zenekar összegyűlt és tiszteletét tette Jakus László egykori alpolgármester sírjánál. Augusztus 18-án nagyon kellemes napot szerveztek a vendégfogadók. Délelőtt 9 órakor indultunk Mórahalomra, ahol délután 6 óráig kitűnően éreztük magunkat. Közös ebéd volt, melyet a tompai Önkormányzat biztosított. Augusztus 19-e délelőttöt a családoknál töltöttük. Délután 4 órakor kezdődött a Nyugdíjas Klubbok Dalos Találkozója a Művelődési házban. 4 órától 5 óráig a Molnár Antal Fúvószenekar fogadta az érkező dalos csoportokat. Azután a zenekar és a megjelent csoportok közös ünnepi megnyitója következett.

A dalos csoportok szereplése után a zenekarunk közreműködésével elénekelték a Magyarok világhimnuszát, utána pedig ismerkedés és közös vacsora volt az iskola ebédlőjében és az emléktárgyak átadása. Augusztus 20-án zenés ébresztő volt az újfalvi zenekarral reggel 6 órakor. 9-kor helységnévtábla avatás a Dózsa György utcában. 10 órakor ünnepi szentmise a Kapisztrán Szent János templomban.” Omnia ad maiorem Dei Gloriam!”, azaz „ Mindent Isten nagyobb dicsőségére!” A szentmisén mindannyian részt vettünk, mise végén elénekeltük a himnuszokat. Fél 2-kor kemence átadás és kenyérszentelés, melyre a zenekar és a mazsorett csoport ünnepi műsoros felvonulással jelent meg. A kenyérszentelés után is közös műsort biztosítottunk. A délután folyamán különböző műsorokon vettünk részt, 7 órakor következett a mazsorett csoport bemutatója. Lányaink nagyon ügyesek voltak, kitűnően táncoltak, szereplésüket hatalmas tapsviharral jutalmazták. Az ünnepség tűzijátékkal ért véget. Tisztelettel megköszönöm minden zenekari tagnak és a mazsorett csoportnak, hogy minden rendezvényre pontosan megjelentek és tudásuk legjavával széppé tették a tompai napokat. Résztvevő zenekari tagok: Gergely Zoltán, Egyed Zoltán, Keresztes Zsolt, Simon Géza, Simon István, Elekes Péter, Kiss Lóránd, András Emese, Oláh Tünde, Kozma Emil, Koós János, Koós Imre, Sólyom László, Sólyom Zoltán,


Nagy Zsolt, Péter Sándor, Baricz József és Molnár Sándor. A Mazsorett csoport névsorát még egyszer nem sorolom fel, hiszen mint értesültem Deák Gabika is írt már egy beszámolót, amelyben bemutatja a csapat tagjait. Annyit hozzáfűznék, hogy nagyon szépen szerepeltek, gratulálok Sólyom Viviennek, és kérem, hogy tartsa össze ezt a lelkes csapatot, hogy szép érzékükkel és mosolygós arcukkal vidámítsák e rohanó világ szépről és egymáshoz való kedvességről, törődésről megfeledkezett embertársaikat. Köszönöm a szülőknek, hogy megbíztak és elengedték féltett gyerekeiket. Úgy érzem, hogy gazdag, kellemes élményekkel tértek haza. Köszönöm a zenekarnak a helytállást, a kitartást, a pontos megjelenést és a színvonalas fellépéseket. Nem utolsó sorban köszönjük a polgármester úrnak, hogy végig mellettünk volt a szervezésben és a kapcsolattartásban. Köszönjük az

CIVIL FÓRUM

erkölcsi és anyagi támogatást! Gratulálunk és a továbbiakban is sok sikert kívánunk Deák M. Lászlónak és tánccsoportjának. Már az újfalvi falunapok alkalmával nagyon szépen bizonyítottak. Kitartó munkájukat értékeljük és kívánjuk, hogy sokáig fennmaradjon a néptánccsoport. Külön dícséretet érdemel Deák M. Csaba festőművész úr kiállítása. aki vette a fáradságot és megtekintette a csodálatos művészi alkotásokat, gazdag élménnyel távozhatott a kultúrotthonból. A kiállítás hatását növelte Balázs József festőművész úr beszéde és az odaillő csellóduett, amelyet Molnár Katalin tanárnő és tanítványa Simon Boglárka adtak elő. Nem feledkezhetünk meg a színjátszó csoportról sem, amelyet Hunyadi László, falunk szülöttje, kiváló hozzáértéssel és lelkesen vezet. Sikeres fellépéseikhez gratulálunk

/5

és további türelmet, hozzáállást és jó egészséget kívánunk, hogy sokáig folytathassák áldozatos munkájukat. Dicséretet érdemel a Haverock együttes, amely kiváló muzsikájával, koncertjeikkel nem csak falunk közönségét, hanem a környező falvak közönségét is meghódították. Tisztelt olvasók, megpróbáltam dióhéjban összehozni azokat a kulturális tevékenységeket, amelyek Újfaluban zajlanak. Tapasztalataim szerint nem sokan tudják, hogy hány derék ember feláldozza szabadidejét mások szórakoztatására. Nagyon remélem, hogy a Barázda hasábjain mindenkihez eljut e rövid leírás és talán azon személyek is, akik nem sokat tudnak ezen tevékenységekről, a jövőben jobban odafigyelnek és tisztelettel tekintenek azokra a személyekre akik tehetségükkel szórakoztatják a közönséget, és falunk hírnevét is

6/

CIVIL FÓRUM


Idõsek klubja A helyi Önkormányzat támogatásával a Caritas Családsegítõ Szolgálat idén indította el az idõsek klubját, Gyergyóújfalu szépkorú lakosai számára. Az idõsek klubjának célja a társas kapcsolatok kialakítása, fennmaradása, az elmagányosodás elkerülése, egészségnevelés, valamint különbözõ elõadások és szabadidõs programok szervezése az idõsek részére. Páll Emília

F

ontosnak tartom az időskorú lakossággal való kapcsolattartást, az idősek bevonását a lakosság mindennapi életébe, mivel a falu teljes értékű tagjai, akik gazdag hagyományokat őriznek, és értékes tapasztalatot adhatnak át a fiatalabb nemzedék számára. Munkánk során fontos szempont, hogy nyugdíjasainknak olyan körülményeket és lehetőségeket biztosítsunk, melyben őket mentálisan és fizikailag is szinten tudjuk tartani. Az idősek kétheti rendszerességgel találkoznak a helyi Polgármesteri Hivatal Tanácstermében, amely találkozásokon 15-25 fős létszámmal szoktak megjelenni. Találkozásainkat igyekszünk minél tartalmasabbá tenni, előadásokkal, filmnézéssel, ünnepséggel, közös beszélgetésekkel. Előadást hallgathattak meg a népi szimbólumokról Portik Irén néprajzkutató előadásában, valamint Simon Ferenc az egészséges életvitelről tartott előadást a résztvevőknek. Márciusban megünnepeltük a farsangot a helyi Fenyőliget Panzióban egy ebéd kíséretében, melyen meghívásunkat elfogadva részt vett a kántor úr is. Ugyanakkor közös beszélgetéseket folytattunk a Böjt egyéni megélésről, valamint szintén előadás keretén belül beszélgettünk a mese személyiségfejlesztő jellegéről, amely régi gyerekkori emlékeket idézet elő az idősekben. Júniusban egy közös bográcsoláson is részt

vettünk, a güdüci motorspályán, a környékbeli falvakban működő testvér klubokkal közösen, ahol az időseknek lehetőségük volt találkozni rég nem látott ismerőseikkel. Ugyanakkor minden szórakozás ellenére, júniusban nagy odaadással készültünk egy rövid előadással, klubunk bemutatkozása céljából, a falunapok programja keretén belül. A program alapján este 7 órától vette kezdetet az idősek énekes, verses előadása, amelyen 20 idős vett részt. Az előadás nagyon jól sikerült, az előtte lévő nagy izgalmat felváltotta az elégedettség érzése. Az idősek örömét nem csak az előadás lebonyolódása, hanem a közönség nagyszámú részvétele, valamint egy közös vacsora a polgármester jelenlétében és az általa kiosztott névre szóló díszoklevél egyre inkább fokozta. Másik nagy esemény az idős klub életében, a nyári nagy kirándulás, amelyet a Hargita Megyei Tanács is támogatott. A kirándulás augusztus 1.-én volt, a Gyilkos-tó, Békási-tó és Borszék útvonalon, amelyen 22 klubtag vett reszt. Az indulás reggel 8 órakor volt Gyergyóújfaluból Gyilkos-tó irányába. A tóhoz megérkezve az idősek egy rövid sétát tehettek volna a tó körül, ha nem szólt volna közbe a kellemtelen időjárás. Ugyanis érkezésünkkor elkezdett esni, így a teraszok alá húzódva mindenki elfogyasztotta az útra felpakolt reggelijét. Reggeli után megnéztük a Szt. Kristóf kápolnát, ami

nagyon meghatotta az időseket. A kápolna megtekintése után egy rövid sétát tettünk a Gyilkos-tó Békási-szorosnak nevezett szakaszán, majd a Gyilkos-tó vendéglőbe visszatérve elfogyasztottuk az Önkormányzat által támogatott ebédet. Az idősek nagyon hálásak voltak az ebédért, ugyanakkor nagy tiszteletnek örvendhettek, mivel a vendéglő tulajdonosa a ház ajándékaként borral kínálta meg az időseket. Tovább haladva utunkon a Békási-tóhoz érkeztünk, ahol, akinek kedve volt, igénybe vehette a félórás hajókázást, aki viszont nem hajókázott, az a tó partján lévő árusoknál vásárolhatott, ajándékot az unokáknak vagy kávézhatott, fagylaltozhatott a vendéglőnél. Innen tovább haladva a Békásitó menten megérkeztünk Borszékre. Érkezésünkkor egy parkokban elfogyasztotta mindenki az uzsonnáját, ez alatt az idő alatt az információnál lévő hölgy segítsége által sikerült egy idegenvezetőt találnunk, aki bemutatta a Borvíz Múzeumot, és elmondta Borszék üdülőtelep történetét is. Haza érkezésünk este 9 órakor volt. Az idősek a hosszú kirándulás fáradalmai után, hálálkodva ezért a szép napért, énekelve és jópofa mondásokkal kívánva jó pihenést egymásnak, szálltak le a buszról és tértek haza. Az idősek számára továbbra is szeretnénk ezeket, az összejöveteleket biztosítani, legközelebbi eseményünkként megemlíteném az Idősek Világnapjának megünneplését, amelyre októberben kerülne sor. Ünneplésünkre szeretettel várunk minden kedves gyergyóújfalvi szépkorú lakost, ugyanis klubunk ajtaja mindig nyitott mindenki számára és vár minden idős személyt, aki szereti az embereket.


CIVIL FÓRUM

/7

Beszámoló az önkéntes tõzoltó alakulatunk féléves tevékenységeirõl A májusi lapszámban már volt egy kis tájékoztató, hogy csapatunk milyen eredménnyel vett részt az idei vetélkedõkön, de most bõvebb beszámolót tartunk, hogy mi is történt az idei félévben. Deák Csaba

Tüzek és tarlótüzek Március 14-én a Kilyénfalvi tűzoltó alakulat kérte segítségünket a Szenéte területén terjedő tarlótűzhöz. Annak ellenére, hogy év elején megtiltották a tarló égetését, mégis akadtak olyan személyek, akik ezzel nem törődve elég nagy károkat okoztak, nemcsak magán személyeknek, hanem a természetnek is. Április 20án az Újfalvi nyíres területére riasztottak, ahol újabb károk keletkeztek, és ahol veszélyeztetve volt egy fafeldolgozó cég is. Alig egy hét elteltével április 25-én újabb tűz ütött ki ezen a területen. Tűzoltóink Húsvét másodnapján, a kilyénfalvi, a tekerőpataki és gyergyói tűzoltókkal együtt nem a lányokat locsolták, hanem az Újfalvi nyírt, hogy meg tudják fékezni azt a tüzet, amely már a közeli erdőt veszélyeztette. Május-14-én a gyergyói tűzoltóság kérte a segítségünket egy nagyüzem oltásában, ahol a környékbeli tűzoltók is részt vettek. Június 21-én különleges riasztásban volt részünk, amely az alszegi új útra vezetett. Egy gólyacsalád fészkét kellett megmenteni a fenyegető lángoktól. Reméljük, hogy az idénre be is fejeződnek a tüzesetek, és csak más eseményekre kell összegyűlnünk, mint például az ügyességi vetélkedőkre.

Versenyek és eredmények Május 7-én Szárhegyen került sor egy ilyen rendezvénysorozatra,ahol sikeresen kis szerencsével sikerült megszerezni az első helyezést Kilyénfalvával holtversenyben. Május 15-én Remete látott vendégül egy újabb megmérettetésre, és itt újra sikerült elhozni az első díjat. Június 25-én két év után mi is megszervezhettünk egy sikeresnek remélt vetélkedőt, amit sajnálatos módon az előre jelzett esős idő meg is zavart. Reggel 9-órakor fogadtuk a csapatokat, a fúvószenekar ünnepélyes zenével köszöntötte, majd a díszes felvonulást követően a nagy eső miatt a versenyt le kellett mondani. A jó ebéd és a díjkiosztás természetesen nem maradt el, és mindenki megkapta a részvételéért megérdemelt oklevelet. A rendezvényt az önkormányzat finanszírozta, nagyon szépen köszönjük. Június 26-án Csomafalvára voltunk hivatalosak, ahol a szép idő köszöntött, és itt már megmutathatta mindenki tudását. Itt összesítésben a negyedik helyen végeztünk. Támogatások Január 19-én és 20-án általános ellenőrzést tartottunk a helyi fafeldolgozó cégeknél, amely során rajzokat készítettünk a cégek villamossági hálózatáról, és az épületek elhelyez-

kedéséről, hogy egy esetleges tűz esetén tudjuk, hogy hogyan lehet megközelíteni az adott helyet. Ez alkalommal támogatásokat is kaptunk a következő cégektől: – Ferenczi Zsolt 200 lej – Mónika Impex 100 lej – Görbe Impex 100 lej – Libán KFT 100lej – Eleni Logistic Srl 50 lej Támogatást kaptunk: – az önkormányzattól 5000 lejt – a közbirtokosságtól 5000 lejt – a 19-es Molnár Lajosé tagrésztől 3000 lejt Ezekből a pénzösszegekből sikerült megvásárolni egy Honda nagy teljesítményű generátort, egy ugyancsak Honda motorpompát, egy Husqvarna láncfűrészt, védő ruházatot, és kisebb kézi szerszámokat, lapátot, ásót, villát stb. A tűzoltó autóba lecseréltük az olajat, és vettünk két akkumulátort. Ezt is az önkormányzat finanszírozta, köszönjük szépen. Beszámolónk végéhez érve hálás köszönet mindazon cégeknek és személyeknek, akik támogattak, és nem utolsó sorban várjuk mindazok segítségét, akik úgy gondolják, hogy anyagilag tudják egy kicsit is támogatni a helyi tűzoltó alakulatot. Nagy szükségünk van az adományokra, mert sajnos a tömlőket elég gyakran cserélni kell, csizmákat, védőbakancsokat szeretnénk vásárolni, az autóra plusz gumikat, és a közel jövőben egy pompát vagyis (invertert), ami kutak takarítására szolgál.

8/

CIVIL FÓRUM


Újfalvi mazsorettesek Tompán Kellemes meglepetésben volt részünk ezen a nyáron, hiszen alig hogy egy éve újjáalakult a mazsorett csapatunk, és máris részt vehettünk a Molnár Antal Fúvószenekarral közösen a magyarországi testvértelepülésen, Tompán, a falunapokon. Deák Gabriella, VI. osztályos tanuló

A

mikor megtudtuk, hogy mi is megyünk, lázas készülődésbe kezdtünk, hogy méltóan képviseljük falunkat az anyaországban. A már hagyományos bemutatókon kívül új koreográfiát is betanultunk néhány nap alatt, amelynek a címe a „Candyman” és amit fehér pólóban és farmer rövidnadrágban kellett előadjunk. Augusztus 17-én hajnalban indultunk a busszal, ami tele volt a zenekar tagjaival és újfalviakkal egyaránt. A hosszú út után késő délután érkeztünk Tompára, ahol a fogadtatás után megismerkedtünk házigazdáinkkal. Családoknál voltunk elszállásolva ketten, hárman. 18-án egész napos strandolás volt a program Mórahalmon egy élményfürdőben. Nagyon csodálatos volt egész nap a vízben lubickolni, kipróbálni a szaunát, a csúszdákat, a jakuzzit, a gőzfürdőt. Másnap a szállást adó családok szervezték a programot, mi Szegeden városnézőben voltunk, jártunk a Plázában, egy hatalmas bevásárlóközpontban. Szombaton, augusztus 20-án volt a nagy ünnepség, a fellépésünk. Délelőtt ünnepi szentmisén vettünk részt, délután pedig nagy

izgalmakkal bemutattuk a friss koreográfiánkat. A táncunk hatalmas sikert aratott, a közönség állva tapsolt nekünk. Ez nagyon jó érzés volt, már csak ezért is megérte a sok munkát. Jelen voltunk az óvoda udvarán felállított kemence szentelésén is, ahol a képen látható bordó ruhában adtuk elő a Szamos menti és a fehérvári induló koreográfiáját. Majd megkóstolhattuk a kemencében frissen sült kenyeret is, este pedig óriási bulival végződtek a falunapok. Csodálatos volt a tűzijáték, méltó befejezése a nagyszerű kirándulásnak. Vasárnap reggel könnyes búcsúval köszöntük meg a vendéglátást, megígérve egymásnak a viszontlátást. Mi is meghívtuk őket, hogy látogassanak meg minket, ismerjenek meg jobban bennünket, újfalviakat. Köszönjük a lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen a szép eseményen, kellemes emlékekkel maradva a 2011-es tompai napokról. És köszö-

net ezúton Sólyom Viviennek is, aki úgymond „felkarolt” minket, és türelmesen tanítgat már egy éve, ő kereste ki nekünk a koreográfiát, és így együtt, közösen, csapatként megpróbáljuk összehozni tudásunk legjavát. Mi nagyon szeretünk mazsorettre járni, táncolni, reméljük, hogy sikerül jövőre is megmaradnunk, és a falunapokra újabb táncokat betanulnunk. És most leírnám a lányok névsorát, összesen 14-en vagyunk: Márton Henrietta Elekes Krisztina Kóos Bernadette Grigore Laura Máté Edina Czirják Klaudia Kozma Laura Veres Helga Sólyom Vivien Oláh Ágota Simon Beáta Egyed Anita Deák Gabriella Simon Bíborka


HITÉLET

/9

Kisasszonyunk, Mária… Üdvözlégy, Szent Kereszt… Szeptember hónap két szép ünnepérõl szeretnék írni. Égi édesanyánk földi születésnapjáról, és megváltásunk fájáról, Szent Kereszt felmagasztalásáról. Tankó Géza, plébános

A

z Ószövetség utolsó nagy prófétáját Keresztelő Jánosnak hívták. Zakariás zsidó pap és Erzsébet gyermeke. Idős korukban született gyermekük. Zakariás nem akarta elhinni, hogy idős korukban is gyermekük születhet, de Istennél semmi sem lehetetlen. Istennél minden lehetséges. Ezért Keresztelő János születéséig megnémul, nem tud beszélni. Amikor megszületett a gyermek, nevet adtak neki. Zakariás pap egy táblára írta rá a gyermek nevét: János legyen a neve. A rokonok és ismerősök feltették a kérdést: „Vajon mi lesz e gyermekből?” És tudjuk mi lett belőle. Próféta, aki készítette az emberek lelkét a Messiás befogadására. Útépítő volt. Utat készített Isten és ember között. Vértanú lett. Az igazság vértanúja. Megmondta az igazságot Heródes fejedelemnek: „Nem élhetsz együtt testvérednek feleségével.” Az igazság kimondása a fejébe került. Heródes fejedelem lefejeztette Keresztelő Jánost. Kisboldogasszony ünnepén a világegyház keresztényei a Boldogságos Szűzanya születésére emlékeznek. Kisasszonyunk Szent Joáchim és Szent Anna gyermeke volt. Kisboldogasszonyunk szép ünnepén mi is feltehetjük a kérdést, mint Keresztelő Szent János ünnepén feltették a rokonok és ismerősök: Mi lett Kisboldogasszonyunkból? A kérdésre válaszolunk is. Kisboldogasszonyunk édesanya lett. Igent mondott

Gábor angyalnak a názáreti kicsi otthonában. A zsidó nép egyetlen vágya volt, hogy a próféták által megjövendölt Messiást megláthassa. Tudták, hogy amikor ez a Messiás eljön a földre, akkor megszabadítja őket a rómaiak uralmától. Kincsekkel, földekkel gazdagítja őket. Nem ilyen Messiás jött el Jézus személyében. Nem hozott földi kincseket. Ma sem ad nekünk ilyen kincseket, mert Isten földi kincsekben szegény. Nem lehetett gazdag, ha istállóban született. Nem szabadította meg népét a rómaiak uralmától. De megszabadította, megváltotta a világot az emberiség

legnagyobb betegségétől, a lélek rákjától, a bűntől. Kibékítette Istent és embert egymással. Visszaadta az embernek a lélek nyugalmát, Isten legnagyobb ajándékát, a megszentelő kegyelmet. Mária, amikor Jézus édesanyja lett, akkor Krisztushordozóvá vált. Krisztust hordozta a szíve alatt kilenc hónapon át. Názáretből szíve alatt vitte Betlehembe. Itt, az elhagyott istállóban adta az emberiségnek legidősebb testvérünket, Jézust. Mária nemcsak a szíve alatt hordozta Jézust. Folytatás a 10. oldalon

10 /

HITÉLET

Folytatás a 9. oldalról

Elkísérte földi életének útjain. Mert az édesanyák nemcsak felnevelik gyermekeiket. Számítanak arra, hogy gyermekeik leszállnak az édesanyák karjai közül. Elengedik az édesanyák kezét és köntösét, kilépnek a világba. Kisboldogasszonyunk Szent Fiával volt tanítói körútjain. Osztozott Szent Fia örömében és szenvedésében. Mert amikor Jézust Ő, az édesanya hallgatta, nemcsak örült, hanem szenvedett is. Jézus nemcsak hívő emberekkel találkozott, amikor tanította őket, hanem vallásilag közömbös és hitetlen emberekkel is, akik kinevették Isten hozzájuk szóló üzenetét. Nemcsak Jézusnak, hanem Kisasszonyunknak, a Boldogságos Szűz Máriának is fájt ez a vallási közömbösség. Ma is fáj. Fáj Kisaszszonyunknak, édesanyánknak sok megkeresztelt, de vallásilag közömbös ember élete és kapcsolata Fiával, Jézussal. Isten nélkül, Jézus nélkül szeretnek és akarnak élni. Úgy érzik még, hogy így könnyebb az élet. Könnyebb lehet, de e fajta élet Isten nélkül nem szép és nem jó. Isten nélkül üres és céltalan az életünk, az is marad. Vissza az Istenhez. Ő szeret minket. Kisboldogasszonyunk nemcsak Jézusnak volt az édesanyja. Nekünk is édesanyánk lett. Egyházi énekünkben gyakran énekeljük: „Téged rendelt jó anyánknak az Isten Fia.” Kisasszonyunk nagypénteken, a megváltás napján ott állt a kereszt tövében. Lenéz a haldokló Krisztus a keresztről, és azt mondja édesanyjának: „Asszony, ő a te fiad.” Szent Jánosnak pedig: „Ő a te anyád!”Szent János apostol személyében minden embert gyermekévé fogadott Kisboldogasszonyunk. Kisboldogasszonyunk még több mint édesanyánk. Anyja Krisztus titokzatos testének, az Egyháznak is. Ha az Egyház alapítója Jézus, akkor az Egyház édesanyja Mária. Ő adta nekünk az Egyház forrását, gyökerét, Jézust. Jó azért tudnom, hogy az Egyházban, Isten nagy családjában van a földi édesanyám mellett egy


másik édesanyám, Mária. Földi édesanyánkat egyszer elveszítjük. Egyedül csak ő marad számunka. Búcsújáró helyeink ezt bizonyítják. Székely népünk zarándokhelyét, Csíksomlyót, minden Mária ünnepén ezért keresik fel többször is az emberek százai, ezrei. Érzik ezek az emberek, hogy valaki várja őket Csíksomlyón. Érzik, hogy Máriában Jézus egy olyan édesanyát adott nekünk, aki gondjainkat, szenvedéseinket nemcsak meghallgatja, hanem szívén is viseli. Imádságunkban is ezt mondjuk: „Sohasem lehetett hallani, hogy te valakit magára hagytál volna.” Valóban így van. Mária nem hagy el minket… Csak mi vagyunk neki sokszor hűtlen gyermekei, akkor, amikor a bűn által elfordulunk tőle. Még ilyenkor is jó édesanyja. A földi édesanyát is gyermekei bármennyire megsértik, az édesanya megbocsát gyermekeinek. Mária is ezt teszi. Mindig visszavár, hazavár Szent Fia nagy családjába, az egyházba. A keresztény ember tudja, hogy, akinek Mária az édesanyja, az általa eljuthat Jézushoz. Kéréseinket Mária odahelyezi Jézus elé. Ezt tette a kánai lakodalomban is. Jézus itt tette a legelső csodáját, amikor a vizet borrá változtatta. Édesanyja kérésére tette ezt a csodáját. Ma is ezt teszi, akik Máriához fordulnak panaszaikkal, kéréseikkel. Továbbítja, közvetíti azokat Szent Fia felé. Lourdesban történt egy csodás gyógyulás egy körmenet alkalmával. Az Oltáriszentséggel körmenetet tartottak. Ott ült tolókocsijában egy béna ember. A pap elhaladt az Oltáriszentséggel a béna ember mellett. Az hangosan felkiáltott: „Hadd el Jézus, mert megmondom édesanyádnak, hogy nem gyógyítottál meg!” A pap megfordult az Oltáriszentséggel, és megáldotta a béna embert, aki meggyógyult. Mária által az erőshitű ember eljuthat Jézushoz. Szeressük ezért kisasszonyunkat, égi édesanyánkat, a Boldogságos Szűzanyát. Kisasszonyunk adta a világnak az első kereszthordozót, Jézus Krisztust. Mit jelentett a kereszt az ókor-

ban? Kivégzőeszköz volt a halálraítéltek számára. Fához szegezték a halálraítéltek kezeit és lábait. Órákon keresztül ott haldokolt, szenvedett a kereszten függő ember. Jézus Krisztus, az emberré lett Istenfia, ezen a leggyalázatosabb kivégzőeszközön szenvedte el a halálbüntetést. „Átlyuggatták kezemet és lábamat, megszámlálhatom minden csontomat”- imádkozhatta Jézus is a zsoltáros szavait nagy fájdalmában és szenvedésében. Jézus kereszthalála óta megváltozott a kereszt jelentése emberi világunkban. Az emberek felmagasztalták a keresztet, föltekintenek a kereszten szenvedő Krisztusra. Megköszönik a megváltás nagy ajándékát. Az emberek különböző formában fejezik ki tiszteletüket a megváltás szent fája előtt. Nyakláncra akasztva a mellükön hordozzák. Kereszténynek vallják általa magukat. Lakásuk falára helyezik, hogy a rajta függő Jézus áldása kísérje családjuk életét. Az utak mentén állítják föl, hogy figyelmeztesse az embereket, hogy csak turisták, utasok vagyunk itt a földön. Földi sátrunk egyszer leomlik, Istennél veszünk öröklakást. A kereszt figyelmeztet és tanít arra, hogy már a földön élve törekedjünk az ég felé, ahová a kereszt felső ága mutat. Az első kereszthordozó, Jézus Krisztus, vétkeinket felvitte a keresztfára. A legsúlyosabb rabságtól. A bűntől szabadított meg minket. A bűn ma is elszakít az Istentől. A bűn Isten ellenségévé teszi az embert. Kizár Isten országából. Jézus kereszthalálával kibékítette Istent és embert egymással. Önmagunk nem tudtunk volna kibékülni az Istennel. Ezt csak Jézus tehette meg, aki közvetítő Isten és ember között. A kereszt fája Jézus szenvedése óta nem a szégyen fája, hanem az üdvösségé. Mert föltekintenek arra, Akit átszúrtak. Mi is lélekben térdeljünk le Krisztusunk keresztje előtt, és így imádkozzunk: „Imádunk Krisztus, és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Ámen.”


MÚLTIDÉZÕ

/ 11

A parlamentben ünnepli 90. születésnapját Mihály király A román uralkodói ház nyilatkozatban adott hangot örömének, hogy Mihály király több mint hatvan év után ismét a parlamentbõl szólhat a nemzethez egy olyan pillanatban, amikor „bizalomra, egységre, reményre és tiszteletre van szükség a társadalomban”. A nyilatkozat leszögezi, hogy a parlament bizonyosságot tett arról, hogy demokratikus, szabad, történelmi érzékkel és tisztánlátással rendelkezik. ifj. Sólyom István

A

parlament kedden, második nekifutásra fogadta el a liberálisok javaslatát, és ünnepi ülésre hívta Mihály királyt október 25-ére, aki ezen a napon ünnepli kilencvenedik születésnapját. A PDL tagjai először azért szavaztak a liberálisok javaslata ellen, mert alkotmányellenesnek minősítették a volt uralkodó meghívását. Összeállításunkban a román uralkodói ház történetét foglaljuk össze, különös tekintettel az országból 63 évvel ezelőtt elűzött Mihály királyra. A HohenzollernSigmaringen ház A Hohenzollern-ház nemesi család és uralkodói dinasztia idén márciusban ünnepelte fennállásának 950. évfordulóját Németországban. "Szeretnénk emlékezni családunk több évszázados történelmére és bemutatni, hogy az idők során megszerzett felelősségünket ma is megőriztük" mondta Károly Frigyes, Hohenzollern-Sigmaringen hercege, a sváb Hohenzollern-ág feje. A porosz Hohenzollern-ág soraiból porosz királyok és német császár is kikerült a történelem során. Jelenlegi feje, György Frigyes porosz herceg nyáron nősült meg Potsdamban. A szerteágazó porosz ághoz képest a sváb ág a történelem során megőrizte

székhelyét, tagjai jelenleg is Sigmaringenben élnek. A két, 1214-ben kettévált uralkodói ág közös gyökerei egészen 1061-ig nyúlnak vissza. Importuralkodó Romániában 1859-ben Alexandru Ioan Cuza egyesítette Havasalföldet és Romániát. A perszonálunió révén létrejött az Egyesült Román Fejedelemség. Cuza 1866-os lemondatása után a konzervatívok és liberálisok koalíciója által létrehozott helytartótanács irányítot-

ta az országot. Az államcsíny napján az országgyűlés Fülöp belga herceget választotta meg a fejedelmi trónra, a törökök azonban tiltakozásukat fejezték ki, és egy konferencia összehívását követelték. Időközben Ion Brătianu megnyerte a trónra Karl von Hohenzollern-Sigmaringen (I. Károly) porosz herceget, akit - ellentétben Fülöppel - a románok népszavazáson is elfogadtak. A kitörni készülő porosz– osztrák–olasz háború miatt pedig a törökök is elfogadták, hogy Károly trónra kerülése elsősorban osztrákellenes lépés, így a nagyhatalmak és Törökország 1867ben belenyugodtak az új helyzetbe. I. Károly 1877. május 10-én kikiáltotta az Egyesült Román Fejedelemség függetlenségét, és orosz támogatással legyőzte az oszmán birodalmat. Így az 1881. május 10-én kikiáltott Román Királyság első királya Karl von Hohenzollern-Sigmaringen lett. Népszerű uralkodó volt és szigorú, erkölcsös, példamutató életet élt. Ezt próbálta átadni a környezetének is. Felesége szerint még alvás közben is viselte a koronát. Károly egyetlen saját gyermeke meghalt, így örökbe fogadta testvére fiát, Ferdinándot, aki az első világháború kitörésekor lépett a román trónra. Románia 1916-os belépése a háborúba az Antant oldalán a dinasztia szempontjából azt eredményezte, hogy Ferdinándot 1916-ban kizárták a Hohenzollern családból. Ferdinánd arra kényszerítette a kicsapongó életet élő, ellentmondásos személyiségű fiát, Károly koronaherceget, hogy mondjon le a trónnal kapcsolatos jogairól, így Ferdinánd 1927-es halála után unokája, Mihály herceg örökölte a trónt. A herceg külföldre távozott. Folytatás a 12. oldalon

12 /

MÚLTIDÉZÕ



Éretlen apa, érett gyermek Három év múlva Károly hazatért, megszüntette a régenstanácsot, amely fia, a kiskorú Mihály helyett kormányzott, s 1930. június 8-án letette az uralkodói esküt. Szertelen, energikus ember volt, csodálta Benito Mussolini olasz diktátort, politikája aláásta a gyenge alapokon álló romániai demokráciát. 1938 februárjában korporatista királyi diktatúrát vezetett be, majd a bécsi döntést követő területi veszteségek miatt fia, Mihály javára 1940. szeptemberében lemondott trónjáról, és végleg külföldre távozott. Politikai baklövései mellett a korabeli közvélemény főleg szerelmi kalandjain, számtalan orgiáján csámcsogott. Anyja, Mária királyné, beteges, megszállott emberként jellemezte, apja “romlott hajtásnak” nevezte. Az új király nem gyakorolhatta hatalmát, hisz Ion Antonescu marsall puccsot hajtott végre, az új kormány pedig a parlament megkerülésével a 18 éves Mihályt ültette a trónra, az ország tényleges irányítását a fasiszta pártvezér, Antonescu gyakorolta. 1944-ben a szovjet csapatok vészesen megközelítették a román határt, Mihály egyre szorosabb kapcsolatokat kezdett ápolni a szövetséges hatalmakkal, végül 1944. augusztus 23-án puccsot hajtott végre, és letartóztatta Antonescut. Majd rádióadásban tudatta a román néppel, hogy az ország a szövetségesek oldalára állt át, fegyverszünetet kötött azokkal, és hivatalosan is hadba lépett Németország ellen. A hivatalos álláspont szerint Mihály kiugrásával mintegy 6 hónappal rövidült meg a háború, és százezrek életét mentette meg a király. A II. világháborút követően Truman amerikai elnöktől és Sztálintól is kitüntetéseket kapott. 1945. márciusában szovjet nyomásra a kommunista Petru Grozát nevezte ki az ország miniszterelnökének, így kommunista uralom alatt a király kezében valódi hatalom ezút-

tal sem összpontosulhatott. A következő év elejéig a király minden igyekezetével a kommunista kormány ellehetetlenítésén fáradozott, pl. nem írta alá a parlamenti határozatokat, így azok nem léphettek érvénybe. „A király sztrájkjának” nevezett időszaknak a szovjet, brit és amerikai nyomás vetett véget. 1947. novemberében egy londoni esküvőn megismerkedett a jövendőbeli feleségével, Anna Bourbon pármai hercegnővel, és úgy döntött, nem tér vissza Romániába. Nyugati vezetők biztatására azonban meggondolta magát. A trónon mégsem maradhatott, hisz a román kommunisták 1947. decemberében kihirdették a királyság megszűnését és egy új népköztársaság létrejöttét. Rá néhány napra Mihály

lemondott, és 1948. január 3-án őt és a királyi család számos tagját kiutasították az országból, állampolgárságát visszavonták. 1948 júniusában feleségül vette Anna hercegnőt, akivel előbb Londonban, majd Svájcban telepedett le. A királyi párnak öt lánygyermeke született. Újból Romániában A rendszerváltás után három évvel az akkori kormány engedélyezte visszatérését az országba. Bukarestben közel egymilliós tömeg gyűlt össze a fogadására. A királyt övező hatalmas szimpátiát látva Ion Iliescu államfő és a szocialista kormány rendeletben tiltotta meg neki, hogy az elkövetkező években újra az ország-


ba jöjjön. A kormányváltást követően 1997-ben az új kormány visszaadta Mihálynak a román állampolgárságot, és engedélyezték beutazását az országba. A Román Tudományos Akadémia 2008-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Jelenleg legtöbbet Svájcban, Aubonne városában tartózkodik, de gyakran megfordul soborsini birtokán, és a bukaresti palotájában is időzik. A sinaiai Peleşkastélyt 2006-ban szolgáltatta vissza a román állam a királyi családnak. A műemléképület múzeumként működik, fenntartója a kulturális minisztérium. Mihály király idén májusban jelentette be, hogy a román királyi család minden történelmi és dinasztikus kapcsolatot megszakít a német Hohenzollern-házzal, és lemond a

MÚLTIDÉZÕ

Hohenzollern-Sigmaringen cím használatáról. Az uralkodó közölte, ezzel nagyapja, I. Ferdinánd 1921-es döntését erősíti meg, amelynek célja a román királyi család nemzeti jellegének és függetlenségének biztosítása volt. A határozat értelmében így a Hohenzollern-Sigmaringen ház helyett a román uralkodói ház kifejezés használandó. Támad az államfõ Júniusban általános megütközést keltett értelmiségi és politikai körökben Traian Băsescu kijelentése, amely szerint Mihály király elárulta a román nemzeti érdeket 1947-ben, amikor lemondott a trónról. Az államfő egy televíziós műsorban az „oroszok lakájának” nevezte a volt uralkodót,

/ 13

sőt a holokausztban való felelősségét is hangsúlyozta. Dan Berindei, a Román Tudományos Akadémia alelnöke helytelennek minősítette Băsescu álláspontját, és a román média figyelmeztetett: az államfőnek a király lemondásáról kifejtett véleménye ellentétben áll azzal a tanulmánynyal, amely alapján 2006-ban Băsescu elítélte a romániai kommunizmust. Marius Oprea történész szerint Mihály király a romániai holokausztért sem tehető felelőssé, hiszen az Antonescu katonai diktatúrája által uralt országban a király semmilyen hatalommal nem rendelkezett. A román uralkodói ház nem kívánt reagálni a kijelentésekre. Margit hercegnő, Mihály lánya csupán annyit mondott: „nem kívánjuk kommentálni, így a legjobb.”

Milyen volt és milyen lett... A huszadik század elsõ felében Erdély sorsát mind olyanok döntötték, akik kevésbé vagy egyáltalán nem ismerték az erdélyi lakosság helyzetét. Függetlenül attól, hogy milyen származású, etnikai hovatartozású vagy vallású volt, az erdélyi polgár megérezhette a „gyõzelem” vagy a „veresség” ízét, egyformán találva magát a „boldogok” vagy a „szomorúak” táborában. De ugyanez elmondható a világ összes népérõl, legyen az világhatalom vagy ismeretlen nemzet, mert egyaránt mindegyik nevében az érdekek döntenek, és a valódi okokat csak nagyon kevesen ismerik. Elekes Dániel László

1944-ben Romániának sikerült az, ami Magyarországnak nem, éspedig kiugorni a süllyedő hajóból időben, és ezzel kedvezőbb pozícióhoz jutni a következő béketárgyalásokon. Más szóval sikerült minden polgárt egyesíteni a közös cél érdekében, függetlenül a politikai hozzátartozásától, ami Magyarországon már nemzedékek óta nem jön össze. Hogy Erdélyt miért Románia kapta a második világháború után, nem

is olyan egyszerű kimutatni. Túlságosan sok nemzet és politikai érdek közreműködött, viszont az igazi tragédia az, hogy mindig nem érti meg senki, hogy bizonyos döntéseknek, bármilyen jó szándék rejtőzik mögötte, katasztrofális következményei lehetnek, ha nem vesszük figyelembe a nemzetközi és a helyi erőviszonyokat, a közös érdekeket és nem utolsó sorban a helyes időzítést. Az évszázadokon át folyó külső politikájának köszönhetően, Magyarországnak sokkal több gondja akadt

a szomszédjaival, mint például Romániának. Ezt a tényt tükrözi Eduárd Benes levele is Moszkvához, amelyben kérte Sztálint, hogy szigorúan büntesse meg Magyarországot, és tegyen eleget Románia területi követeléseinek. Sztálin, aki már 1940-ben elfoglalta Bukovinát és Besszarábiát, fontolgatta azt a gondolatot, hogy „kárpótolja” Romániát Erdéllyel. Így is, 1944 szeptembere és 1945 márciusa között Észak Erdélyben, amit Hitler olyan „nagylelkűen” Magyarországnak adományozott, szovjet katonai kormányzást vezetett be, és csak miután a kommunisták átvették gyakorlatilag is a hatalmat Romániában, engedte át a román hatóságoknak Erdélyt teljes egészében. Gyilkosságok, lincselések, erőltetett áttelepítések mindennapi látványok voltak már évek óta, időnként fokozódva vagy alábbhagyva a külső helyzeteknek megfelelően, annak ellenére, hogy mindkét fél tagadja saját tetteit és túlméretezi a másikét. Folytatás a 14. oldalon

14 /

MÚLTIDÉZÕ



A Romániai Magyar Népi Szövetséget, ahogyan nevezték az erdélyi magyarokat képviselő politikai pártot a második világháborút követően, mindenki másképp fogta fel, ugyanúgy ahogy a mai napig ellentmondásos vélemények és érzések körvonalazódnak az erdélyi magyar politikusok körül. Egyesek azzal vádolták, hogy eladta Erdélyt, mások hevesen azt állították, hogy megmentette a magyar intézményeket, míg mások nem láttak benne csak a Román Kommunista Pártnak az egyik fiókját. Tény hogy az RMNSZ kiváltságos pozíciót foglalt az RKP politikájában, mivel az utóbbi egyáltalán nem volt népszerű a románok soraiba, nem beszélve, hogy a kommunisták Romániában alig voltak egy-két ezren. Az RMNSZ szerepe Románia kommunizálásában tovább rontotta a románok véleményét a magyarokról. Más körülmények között és más tényezőkkel foglalkozva, a helyzet ismétlődik manapság is... Hogy bizonyítsák „nagylelkűségüket”, a román kommunisták boldogan engedték az RMNSZ-nek, hogy „nemzetmentő” aktivitásokat folytasson. Az erdélyi magyar politikusok hamar manipulálni kezdték a közvéleményt, elsajátítva a romániai magyar intézmények létezését (iskolák, egyetemek, színházak, múzeumok, bankok, kiadók), annak ellenére, hogy ezeknek túlnyomó többsége már akár két évszázad óta is létezett. A román kommunistáknak nagy szükségük volt arra, hogy a béketárgyalásokon tudják mutatni, hogy a romániai magyarok elfogadták az új helyzetet, és az RMNSZ boldogan teljesítette ezt a kis „szívességet”. 1945 novemberében, Marosvásárhelyen, a párt végrehajtó bizottsága által létrehozott álláspontjába az állt hogy, „az erdélyi magyarok nem fogják kontesztálni a béketárgyalásokon hozott döntéseket”. 1947. február 10-én, a békeszerződés aláírásával, megpecsételődött az erdélyi lakosság sorsa, legyenek azok székelyek, magyarok vagy románok.

A kommunista elmélettel összhangban – ami a nehézipar fejlődését fhangsúlyozta – elkezdődött a Székelyföldön is az iparosítás. Egymásután megjelentek a Székelyföldi Bányászati Intézet, az olyan kooperatívák mint a „Kaláka”, a „Hangya” vagy a „Szövetség”, támogatták a kézművesek és fafeldolgozók képzését, még egy egyetemet is próbáltak létesíteni a Székelyföldön. Az RMNSZ politikusai hamar alávetették magukat a román kommunisták politikájának, főleg miután számos pártvezető eltűnt a börtönökben. Nem csak hogy nem tanúsítottak semmilyen fajta ellenállást, hanem aktívan támogatták Bukarest politikáját Erdélyben, meggyőződésből, a politikai hatalom elvesztése félelméből, vagy egyszerűen remélve, hogy ha feláldoznak néhány kollégát, még meg menthetnek ami menthetik. De mivel egy kommunista demokráciában csak egyetlen egy politikai párt létezhet, nem kell csodálkozni azon, hogy a Romániai Magyar Nép Szövetség megszűnt létezni. Annál inkább azon, hogy a tagjai nagy része ezt szükségesnek tartotta, különböző okokból... 1948-ban fokozódott az ország

sztalinizálása, az „osztályharc” fel gyorsult, az államosításokkal és kötelező kvóta rendszerrel. Egyrészt éleződött a harc a „kulákok” ellen, másrészt az új kommunista alkotmány garantálta az anyanyelv szabad használatát, és az oktatást a saját anyanyelvén minden kisebbség számára. A köztisztek kinevezésében figyeltek arra, hogy az illető beszélje a helyi lakosság nyelvét. A külső és belső politikai körülmények, viszont, a kisebbségek helyzetének romlását okozta minden közép- és kelet-európai államban, nem csak Erdélyben. Minden erővel a szocializmus építésére törekedtek, másrészt az erőviszonyok erősítése céljából a román kommunisták mindenkit kezdtek gyanúsítani és kritizálni: a magyarokat nacionalizmussal, a németeket fasizmussal, a szerbeket titoizmussal, a bolgárokat és az ukránokat kuláksággal, a törököket és a görögöket nyugati imperializmussal, a zsidókat pedig cionizmussal vádolták. Persze ez nem jelentette, hogy a román többségnek könnyebb élete volt ... Erdély történelme olyan szakaszába jutott, amely gyökeresen megváltoztatta lakói életét, értékrendjét, kultúráját és örökségét, és visszafordíthatatlanul átalakította szülőföl-


GYERMEKSAROK

/ 15

Karaván- vakációs gyerekprogram Gyergyó régióban A Gyulafehérvári Caritas Családsegítõ Szolgálata, a Hargita Megyei Tanács keretében mûködõ Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság támogatásával az idén is színes vakációs programot kínál a vidéken élõ gyerekek számára. Páll Emília dást, valamint így az iskolakezdés elején vidám ráhangolódást jelentett. Csodasziget a falumban című A program I-VIII. osztályosoknak Karaván, Csíkszereda és Szé- szólt, de szívesen fogadtuk a más kelyudvarhely környéki falvak után, korú gyerekeket is. megérkezett Gyergyószentmiklós A Karaván először Remetén Csukörnyékére is. A program, a gyere- takfalvára majd Szárhegyre, Csomakeknek hasznos nyárvégi kikapcsoló- falvára végül pedig Újfaluba látoga-

A

tott, ahol a helyi iskolákat illetve kultúrházakat töltötte be a vidám gyerek zsivaj. A program reggel 10-től du. 18 óráig tartott, ahol különböző játékokat, vetélkedőket, hasznos foglalkozásokat és a Harmopan pékség jóvoltából közös étkezést is biztosíthattunk a gyerekeknek. Lehetőségük volt a kreativitásuk kifejezésére, a közösségi élmény valamint a csapatban való együttműködés megtapasztalására. A program lebonyolításában a munkatársak mellett lelkes önkéntesek segédkeztek.

16 /

GYERMEKSAROK


Vakációs élmények A E

vakációban voltam az erdőn és találkoztam egy fiúval, akit úgy hívtak, hogy László. gyik nap megtudtam, hogy ő egy tehénpásztor. Fociztam az unokatestvéreimmel, és elkezdtem szinte sírni, mert nem volt esély a győzelemre, de akkor észbe kapott a csapat, és tizenhárom nullra győztünk. Nemrég voltunk az erdőn, és láttam őzet, szarvast, mókust, sast. Ez volt életem legjobb vakációja! Bernád Ildikó, IV. oszt.

É

n egyszer apuval elmentem Temesvárra, én nyaralni, apu pedig dolgozni. Ott volt Alex, a főnök fia, sokat játszottunk. Másfél hetet voltunk Temesváron, aztán lementünk a Dunapartra. Nagyon meglepődtem, mikor megláttam, hogy milyen széles a Duna. Aztán egy nap a főnökkel elmentünk bárkázni, bementünk egy repedésbe a sziklák közt. Aztán a Dunán felfele bementünk egy bázisbarlang-

ba. Onnan visszafele jövet megnéztük a Decebal szobrát. Nagyon jó volt a vakációm. Sajgó Dávid, IV. oszt.

A

vakációban voltunk lakodalomban. A házasulandó volt Csaba és Katalin. Az ő esküvőjük a szárhegyi templomban volt. Úgy kezdődött, hogy Csabiékkal elindultunk az útra. Először mentünk Csabikáékhoz. Onnan mentünk leányt kikérni. Ott verset mondott a bemondó, aztán mentünk a polgári esküvőre, onnan hazamentünk és újra visszamentünk szárhegyre, majd a Kultúrházba, megettük az előételt, aztán kezdtek jönni a maszkurák. Ja, és elfelejtettem, hogy Szabi felment a színpadra. Fórika István, IV. oszt.

N

ekem a vakációs élményem az volt, hogy a mezőn voltunk szénáért. És még voltam az erdőn. És az is jó volt, amikor a patakon fürödtem. Jó volt a vakáció, de már az iskolát is vártam. György József, IV. oszt.


GYERMEKSAROK

/ 17

A

csűrkertbe voltunk Dávid, Levente, Robi és én. Unatkoztunk. Nekem az az ötletem támadt, hogy ugráljunk mereklyébe. Volt egy nagy mereklye. Dávid rögtön nekiszökött. Én következtem, Dávidra estem. Levente is reánk szökött, és lett egy nagy kupac gyermek, és lett kacagás. Fórika Szabolcs, IV. oszt.

É

n voltam Fundátán, és ott volt egy uszoda, és ott fürödtünk sokat. És Sanyi bement a vízbe, és kapálózott, és úgy csinált, mintha csak nyakig érne, és én is belementem, és elmerültem. És azután mondta a tanár úr, hogy másfél méter. Nagyon jó volt, és a versenyen nagyon jó eredményt értem el. Még elmegyek jövőbe is. Jó volt a vakáció. Tódor Zsolt-Csaba, IV. oszt.

A

testvérem és én elmentünk Udvarhelyre. Egyik nap elmentünk a csúcsra, hogy ereszkedjünk be. Ahogy kiértünk a tetőre, megpihentünk. Azután megindultunk befelé és elértünk egy almafához. Nagyon sok almát szedtünk, majd este megettük, de én nem mostam meg. Mikor lefeküdtünk, rosszul lettem tőle. De bevettem egy gyógyszert, és már jobban is lettem. Bükfejes Rolland, IV. oszt.

É

n voltam egy hetes kiránduláson Csíksomlyón a délutáni iskolából. Tekerőről volt Andi, Robi és én. Nagyon jó volt. Csapatokba voltunk osztva, és egy csapatba 16-on voltunk. Volt egy jó játék, a kincskeresés, amellyel pontokat lehetett szerezni. Nagyon jó volt, s még sok játékot játszottunk. Antal Emõke, IV. oszt.

18 /

SULIVILÁG


Tanévnyitó a tekerõpataki iskolában A 2011/2012-es tanév megnyitójára készültünk 2011. szeptember 12-én. A tekerõpataki iskola udvarán kicsik és nagyok gyülekeztek, hogy nekiinduljanak a tudomány új útjainak. A tanévnyitó a furulyások két dalával („Boldog vagyok, hogy újra látlak”, „De nehéz az iskolatáska”), valamint Szász Anett VII. osztályos tanuló szavalatával „Templom és iskola” (Reményik Sándor) kezdõdött. Fodor Annamária

„Szép volt idén a nyár, nagyon szép, Most ősz van és az iskolák megint kinyitva. Sötétlő szájuk elnyeli mindazt mi kéjes volt a nyárban. Követ, vizet, füvet, csigát, kalandot.”

eredményekben és sikerekben gazdag tanévet kívánt. E gondolatokkal az új tanévet megnyitottnak tekintette, majd átadta a szót Melles Géza igazgató úrnak. Az igazgató úr

a két iskolánál úgy, ahogy voltak. Ha bármi gondunk van, az igazgató úrhoz bátran fordulhatunk. Sikeres új tanévet kívánt, majd átadta a szót Egyed József polgármester úrnak. A polgármester úr rávilágított arra a tényre, hogy most még az ügyeskedőké a világ, de mire a diákok kikerülnek az életbe, a tudás fog érvényesülni. Mindenkinek sok sikert kívánt. Ezután Csedő István plébános úr tudatta a szülőkkel, hogy minden gyerek misenaplót kap, majd áldását adta mindenkire. A tanévnyitó záró-

elmondta, hogy először vesz részt Tekerőpatakon évnyitón, hiszen felsőbb utasításra az iskolánk az újfalvi iskolához fog tartozni. Ez előnyére válhat a tekerőpataki iskolának, hiszen szakos tanárok fognak betanítani. A vezetőségnek több feladata lesz, de a tanulók helyben maradnak. A hagyományok megmaradnak mind

jelenete az I. osztályosok műsora volt, mellyel mindenki ráhangolódhatott az új tanévre. Ezt követően mindenki bevonult az osztályba osztályfőnöki órákra, ahol minden pedagógus megbeszélte a teendőket, problémákat. Mindenkinek sikeres tanévet kívánunk!

F

alcsik Mária gondolataival köszöntötte a jelenlevőket Kolumbán Csaba aligazgató úr. Beszédében kiemelte, hogy a nevelőtestület szakmailag jól felkészülten várja az új tanévet, és teljes a nyitottsága a tanulók, a szülők és a társadalmi elvárások felé. A VIII. osztályosok életük igen fontos szakaszát zárják ebben a tanévben. Felkéri őket, hogy mutassanak mindenben jó példát az első osztályosoknak, akik ha jól használják a varázsceruzát, akkor a tanév végére biztosan sok jutalmat vehetnek át. Továbbá az aligazgató úr megkért minden jelenlevőt, hogy a következő tanévben közös akarattal munkálkodjanak azon, hogy tovább növeljék a Tarisznyás Márton Általános Iskola jó hírét. Elmondta azt is, hogy az új tanügyi törvény értelmében az iskolánkat az újfalvi iskolához csatolták, de ígéretet kaptunk arra, hogy ez az összevonás nem lesz az iskola, a tanulók és a faluközösség hátrányára. Ezután bemutatta az iskola nevelőközösségét, valamint a betanító tanárokat. Végezetül jó égészséget,


SULIVILÁG

/ 19

Álló sor, balról a második Szakál Ilona tanító néni

Becsengettek A „Sulivilág” címû rovat keretén belül már írtunk jól sikerült kirándulásokról, jól megszervezett gyermekprogramokról, esett szó már jól teljesítõ diákokról, akik különbözõ megmérettetések alkalmával nagyon jól teljesítettek, de nem írtunk arról, hogy ezen teljesítmények hátterében jól felkészült szakemberek állnak, akik sok év tapasztalatával és hatalmas szakértelemmel irányítják a gyermek lépteit. Szabó Éva

A

z új tanév egy ilyen jól teljesítő pedagógus leköszönésével kezdődött. Itt szeretnék Szakál Ilona tanító néniről lejegyezni néhány gondolatot: iskolánkban 35 éven át tanította az írás, olvasás, számolás tudományát, több mint 250 diáknak. De ő nemcsak tanított, hanem „nevelt”, a

szó legnemesebb értelmében. A kötelező tananyagon túl megtanította a gyermekeket emberségre és tisztességre, mert meglátta és megtanította meglátni minden emberben az értékeket. Az életre nevelte gyermekeinket, és tudatosította bennük, hogy ha mernek őszinték lenni, merik vállalni véleményüket, akkor tudnak igazán emberhez méltón boldogulni. Nem-

csak beszélt ezekről a dolgokról, hanem a cselekedetei is ezt tükrözték. Wass Albert szavai szerint élte meg az iskolában eltöltött idő minden egyes napját. „Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életbe- kötelességen belül, vagy azon felül is talánmert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.” Végezetül kívánunk a Tanító néninek jól megérdemelt pihenést, és nagyon sok, boldog nyugdíjas évet.

20 /

MEZÕGAZDASÁG


Mezõgazdasági hírek E havi számunkban ismételten közöljük a legeltetési szabályzatot, amelynek betartására kérünk minden községlakót. 1. CIKK. A Gyergyóújfalu községhez tartozó területeken a legeltetés a jelen szabályzat előírásainak betartásával történhet, függetlenül a terület tulajdonjogától. 2. CIKK. A legeltetési jog igénylésének szabályai: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre az igénylő a polgármesteri hivatalnál kell jelentkezzen a következő iratokkal: a) kérés, amelyben jelzi az igényét, és kijelöli a legelőt b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora c) az állatfajok és állatlétszám táblázata 2. A magántulajdonban lévő legelőkre vagy mezőgazdasági területekre (kaszálók, parlagföldek) szükséges a tulajdonos írott jóváhagyása, melyet a polgármesteri hivatalnál iktattak. 3. CIKK. A legeltetési jog elnyerésének feltételei: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre: a) a polgármesteri hivatal által kiadott szerződés a legelőről b) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan, ahová iktatva vannak az állatok c) a főgazda, gazdák és a pásztor közötti megállapodás/szerződés 2. A magántulajdonban lévő legelőkre: a) a terület tulajdonosok névsora és az iktatott jóváhagyások b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora

c) az állatfajok és állatlétszám táblázata d) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan, ahová iktatva vannak az állatok 4. CIKK. A legeltetés megszervezésének feltételei: 1. Az állatlétszám megállapítása – A legelők racionális haszná-

lata érdekében szabályozni kell az állatok létszámát,melyek az adott területeken legelhetnek, mely 1 nagy állat egység/ha. A nagy állat egység meghatározása az Európai Unió által megszabott értékeknek megfelelően történik: – bika, tehén és két évnél idősebb szarvasmarhák – 1,0 ha – 6 hónapnál idősebb lovak – 1,0 ha


– 6 hónap – 2 év közötti szarvasmarhák – 0,6 ha – 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha – 0,4 ha – juhok – 0,15 ha – kecskék – 0,15 ha A fenti értékeket, állatfejenként be kell szorozni az állatok számával és a kapott értéket el kell osztani az adott terület nagyságával (hektár). Pl: 1) 10 juh x 0,15 = 1,5 vagyis 10 juh = 1,5 ha, 10 ha = 10 két évnél idősebb szarvasmarha, vagy 17 drb 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vagy 67 juh, kecske. A magántulajdonban lévő legelőkre a tulajdonosok vagy a főgazda kell igazolja, hogy elegendő terület áll rendelkezésükre. 2. A legeltetés szervezése – A legeltetés megkezdése függ a növényzet fejlődésétől, a növények magassága 10-15 cm kell legyen, tilos túl nedves talajon kezdeni a legeltetést, ugyanis később csökken a takarmány mennyiség. Ősszel a legeltetést egy hónappal a fagyok beállta előtt be kell fejezni. 3. A főgazda és a pásztorok kötelezettségei a) az állatokkal foglalkozó személyek egészségesek kell legyenek – orvosi bizonylat b) tartsák be a növénytermesztési és állattenyésztési szabályokat, és végezzék el rendszeresen a kosárfordítást c) vigyázzanak az állatok egészségügyi állapotára, és ha a helyzet megköveteli intézkedjenek d) a pásztorkutyákat kötelező beoltani veszettség ellen e) tartsák be a kutyalétszámot: 3 kutya – 100 szarvasmarha 8 kutya – 500 juh, kecske f) tartsák napirenden az állatok és tulajdonosok nyilvántartását g) a legelőre engedett állatok benne kell legyenek a mezőgazdasági nyilvántartóban, a jelenlegi jogszabályok szerint h) kötelező hogy, az idegenből hozott állatoknak érvényes állategészségügyi igazolásuk legyen i) az állatokat csak egészségesen és féregtelenítve szabad elfogadni a legelőre

MEZÕGAZDASÁG

5. CIKK. Legeltetési szabályok a) a legeltetés csak szervezetten történhet b) a legeltetés csak az előjegyzett területeken történhet, magántulajdonban lévő területeken csak a tulajdonos beleegyezésével lehet, melyet a helyi polgármesteri hivatalnál iktattak c) tilos az egyedi legeltetés vagy a nem engedélyezett legeltetés, függetlenül a terület tulajdonjogától d) tilos a magánkaszálókon és a folyóvíz medrekben legeltetni e) a magántulajdonban lévő mezőgazdasági területeken (kaszálók, parlagföldek) a legeltetést csak a terület bekerítése után lehet megkezdeni f) a község területén a legeltetés április 24 – október 25 között engedélyezett. Ezen időpontok változhatnak az időjárástól függően, 5 nappal a változás előtt hivatalosan értesítik az érintetteket g) a legeltetés szigorúan tilos az f pontnál megszabott időponton kívül h) tilos a nem engedélyezett apaállatok használata legelőkön 6. CIKK. 1. Tűzoltási szabályok a) a főgazda és a pásztorok kötelesek betartani a tűzvédelmi előírásokat, és biztosítani a tűzoltási eszközöket b) a tűzvédelmi előírások betartása kötelező függetlenül a legelő tulajdonjogától c) mulasztásból származó tűzkárok esetében a felelősség a főgazdákat és a pásztorokat terheli a jelenlegi büntetőjogi szabályok szerint d) a nyílt tűz használata csak a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően történhet 2. Erdészeti szabályok a) tilos a fák levágása a legelőkön b) kötelező a nyaklók használata pásztorkutyáknál c) kötelező a veszettség elleni oltás a pásztorkutyáknál 3. Munkavédelmi szabályok a) kötelező betartani az általános munkavédelmi előírásokat

/ 21

b) tilos műtrágyás zsákok használata eső elleni védekezésben c) tilos viharos időben egyedülálló fa alá menekülni 4. Állategészségügyi szabályok a) a megelőző védőoltásokat az egész állomány kell kapjon b) a kezeléseknél a személyzet köteles segíteni c) a beteg állatokat el kell különíteni d) minden betegséget jelenteni kell a szakembernek 5. Környezetvédelmi előírások a) tilos a vízlelő helyek szenynyezése, és kötelező ezeknek a karbantartása b) tilos a növényzet károsítása a legelő túlterhelésével c) tilos a legeltetés és irtás a fiatal erdőkben d) tilos a gyújtogatás 6. Ellenőrzési szabályok a) a pásztorok kötelesek a nyilvántartást az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek átadni b) a pásztorok kötelesek az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek segíteni a helyzet felmérésében c) kötelező ismerni és betartani jelen szabályzat előírásait 7. CIKK. Büntetés és bírságolás 1. Azon állatok tulajdonosai, melyeket nem engedélyezett helyen találnak, kötelesek kifizetni az előidézett kárt és a 300 és 1000 lej közötti értékű büntetést 2. A jelenlegi szabályzat előírásainak be nem tartása kihágásnak minősül, és 1000-3000 lej közötti büntetéssel jár. 3. A jelenlegi szabályzat előírásainak megfelelő kihágások megállapítása a polgármester, alpolgármester, a helyi tanács mezőgazdasági komisszió elnöke és a helyi rendőrség hatáskörébe tartozik. 8. CIKK. A jelenlegi szabályzat érvényes minden állatra, amelyik a gyergyóújfalvi területeken legel.

22 /

ÉP TESTBEN...


A magas vérnyomásról… Dr. Kelemen Madarász Enikõ, családorvos

A

magas vérnyomás értelmezése A vérnyomás Hgmm-ben kifejezett értéke ad számunkra támpontot ebben a kérdésben. A magas vérnyomás elnevezés használata az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. 20-30 évvel ezelőtt sokáig úgy gondolták - és ez a felfogás hosszú ideig fennmaradt -, hogy a systolés érték 160 Hgmm, a diastolés érték 95 Hgmm fölé kerülése jelenti a magas vérnyomás helyes definícióját. Azóta ez az álláspont nagymértékben változott. Vérnyomásértékek és méréstechnikai értelmezés 1. Fontos az ismételten mért értékeket használni megszabott ideig tartó pihenő állapot után. 2. El kell választani az orvosi rendelőben mért vérnyomást az otthoni körülmények között kapott vérnyomásértékektől. 3. Mivel a napszakok is szerepet játszanak az aktuális vérnyomás kialakulásában, indokolt a méréseket ugyanazon időpontban, napszakban végezni, ha a hagyományos mérési módszerhez ragaszkodunk. 4. A napi bioritmus értékelése és megismerése érdekében 24 órás vérnyomás-monitorozás igen hasznos a beteg vérnyomásprofiljának megismerése céljából. Biológiai értelmezés 1. A normális vérnyomás jóval a 150/90 Hgmm határérték alatt van. 2. Minél alacsonyabbak - bizonyos határok között - a systolés és diastolés vérnyomásértékek, annál kisebb valószínűsége van szervi szövődmé-

nyek kialakulásának. Az új értelmezés alapján a következő táblázat szerinti vérnyomás-kategóriákat használják: A táblázat alkalmazására is van szabály. A stádiumokat úgy értelmezik, hogy akár a systolés, akár a diastolés érték éri el az egyik stádiumot, mindig a magasabb érték a döntő.

izgalom a legtöbb egyén számára. A vérnyomásnak sajátos napi biológiai ritmusa van. Erre jellemző, hogy a nappali órákban a vérnyomás magasabb, éjjel alacsonyabb. Ezt az összefüggést némileg befolyásolja a valódi ébredés és elalvás ideje. Konvencionálisan a nappali időszakot reggel 7 órától este 22 óráig tekinthetjük, és 22 órától reggelig beszélünk éjjeli periódusról. A két periódus közötti vérnyomáskülönbséget speciális vérnyomásmérő monitorokkal ellenőrzik. A nappali vérnyomásérték (systolés, illetve diastolés) átlagosan 10-12 %-kal magasabb mint az éjjeli. Ez a

A MAGAS VÉRNYOMÁS STÁDIUMBEOSZTÁSA Határérték vérnyomás

Systolés Hgmm

Normális vérnyomás Emelkedett vérnyomás

Diastolés Hgmm

<130

<85

130-139

85-89

Magas vérnyomás 1. stádium

140-159

90-99

2. stádium

160-179

100-109

3. stádium

180-209

110-119

4. stádium

>210

>120

Tehát, ha valakinek 165 Hgmm a systolés értéke, de a diastolés érték csak 92 Hgmm, a beteg akkor a magasvérnyomás betegség 2. stádiumában van. Napi bioritmus, vagyis az életaktivitás hatása - A vérnyomásváltozásokat csak úgy lehet a maga valóságában megérteni, ha figyelembe veszik, hogy minden aktivitás más és más nagyságú változásokat hozhat létre. Az tehát semmiképpen nem jellemző, hogy a vérnyomás egy adott napon pl. 120/80 Hgmm. A vérnyomás a felébredéstől késő estig változik és ezen változások jellemzőek lehetnek. A vérnyomás a napi jellegzetes élettevékenységekkel együtt változhat. Ugyanakkor azt is meg kell érteni, hogy teljesen normális, egészséges egyénnél is magas lehet átmenetileg a vérnyomás, minden káros következmény nélkül. Sportolóknál nagy erőkifejtés közben 200 Hgmm fölé is emelkedhet a vérnyomás, melyet kiválóan tűrnek. A vérnyomásmérés önmagában

vérnyomáskülönbség a felnőtt populáció igen magas százalékában (92-95 %) így van. Ha ez a különbség hiányzik, akkor kóros állapotra lehet gondolni. A nappali emelkedettebb értékeken túl még további jellegzetességek is megfigyelhetők. A vérnyomás általában a reggeli órákban magasabb, majd késő délután is van egy második csúcsérték. Az egészséges egyén és a magas vérnyomásban szenvedő beteg között az a különbség, hogy utóbbinál csaknem minden időszakban magasabb értékekkel találkozunk, sőt a kora reggeli vérnyomáskiugrás igen magas lehet. Hypertoniás betegekben a kora reggeli vérnyomás-emelkedés már a hajnali órákban megindul, és a pulzusszám emelkedésével jár együtt. Angol kutatók figyelték meg a vérnyomás heti ingadozását. Jellegzetes, hogy a hét napjai közül a hétfői nap a legrosszabb. Itt emelkedik reggel legmagasabbra a vérnyomás a többi naphoz képest. (folytatjuk)


ÉP TESTBEN...

/ 23

Minifoci bajnokságok Újfaluban A hétvégén, szeptember 24-25-én, tartották a foci kedvelõk a Carrion kupát az Elekes Vencel Iskola pályáján, melyre 5 újfalvi csapat nevezett be: a Seklers, a FC Bulls, a Red Ball Team, az Újoncok és a Carrion. A mérkõzések szombat-vasárnap szépen le is zajlottak, végül a kupa gyõztese a Seklers csapat volt, 3-1 arányban legyõzve a II. helyen végzõ házigazda Carrion csapatot. Czirják Kinga

A „legtechnikásabb csapat” díját is a Seklers zsebelte be, a dobogó alsó fokán pedig a Red Ball Team állhatott. Fair Play díjban részesültek az Újjoncok, IV. helyen a FC Bulls labdarugói kerültek. Továbbá kiosztották a gólkirálynak járó emléklapot Orosz Attilának, legjobb játékos György Mihály lett ezen a kupán,

legjobb hátvéd Fórika Attila, a legjobb kapus pedig Csata Levente (Saddam). Egy vicces díjat is kiosztott a bizottság, éspedig a legmérgesebb játékos néven, melyet Ferenczi Ernőnek ítéltek oda. Mindegy, hogy ki a győztes, vagy ki a vesztes egy ilyen tornán, a szerencse ugyanis forgandó, a lényeg, hogy sokan részt vegyenek hasonló sporttalálkozókon, itt mindenki nyer,

ha egyebet nem is, de tapasztalatot biztosan, és baráti társaságot. Nagy örömmel hallottam a labdarugóktól, hogy bár csak három minifoci bajnokság zajlott le a nyáron itt Újfaluban, a Carrion kupán kívül két Katorzsa kupa, melyből az egyiket a Seklers, a másikat a Red Ball Team szervezte, mégis minden áldott este és délután tele volt a pálya. Naponta játszottak barátságos mérkőzéseket a tekerőpatakiakkal, de voltak itt a marosfőiek, alfalviak is. Amióta a pálya műgyepesített, élet van rajta, mint mondják, „ki van használva”. Hát legyen is így! Remélem a jövőben minél több sporteseményről számolhatunk be, és még több fiatal kap kedvet egy kis délutáni sportoláshoz.

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN


Krumplis ételek Üregi Éva Édeni régi étkek címû könyve nyomán Burgonyapecsenye Hozzávalók: 1/2kg krumpli, 1 tojás, liszt, 10 dkg kemény sajt, petrezselyem, só, olaj. 1/2 kg héjában főtt krumplit még melegen áttörök. Ha kihűlt, beleütök egy tojást, és annyi liszttel állítom össze, hogy tenyérben jól formázható pogácsákat nyerjek. Sóval, apróra vágott petrezselyemmel vagy reszelt sajttal ízesítem. Lisztbe fogatva, kevés zsiradékon pirosra sütöm mindkét oldalát, de be is panírozhatom. Töltött krumpli Hozzávalók: 8 db szép nagy, egyforma, héjában főtt krumpli, 25 dkg gomba, 1 pohár tej, 1 csokor petrezselyem, 1 tojás, 1 pohár tejföl, 1 zsemle, vaj, só, bors. A zsemlét kockázva kevés tejbe áztatom. A gombát vajban, a petrezselyemmel megdinsztelem, majd

kihűtöm, és összekeverem a megáztatott zsemlével, a felvert tojással. A burgonyákat megfőzöm és félbevágom. Kikaparom a belsejüket, de úgy, hogy kb. 1cm vastag falú csónakokat kapjak. A kikapart krumplit is a gombás masszához keverem. Sóval, borssal ízesítem. A tölteléket a krumplikba töltöm jó púposan, majd a kimaradt tölteléket a megtöltött krumplik közé rakom a kivajazott tepsibe. A megsózott tejföllel és egy kevés olvasztott vajjal meglocsolom a töltött krumplikat, forró sütőben szép pirosra sütöm. Salátával tálalom. Paprikás krumpli Hozzávalók: 1kg krumpli, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 szál kolbász vagy 6-8 db virsli, olaj. Fűszerek: bors, babérlevél, édes-nemes paprika,

kömény, ételízesítő vagy só. Meghámozom a krumplikat és a hagymát. A krumplit csónak alakúra szelem, a hagymát pedig apró kockákra vágom. A hagymát felforrósított olajon megpárolom, paprikát szórok rá. Ezzel elkészült egy pörkölt alap, ráhalmozom a szeletelt krumplikat, meghintem ízlés szerint köménnyel, egész borssal, ételízesítővel vagy sóval, és egy nagyobb babérlevéllel. Jól összekeverem, és fedővel letakarva párolom egy kicsit. Majd annyi vizet töltök rá, hogy ellepje. Így hagyom főni, míg meg nem puhul. Vigyázni kell arra, hogy a krumpli szét ne főjön. A lezárás előtt 1-2 perccel hozzáöntöm a kolbászt vagy a virslit. Savanyúságot tálalok mellé. Kenyeret szelek hozzá és ezzel mártogatom fel a levét. Mindöszsze1/2 óra alatt elkészül az étek.

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents