ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O L Y A M , 3 . S Z Á M , 2 0 1 1 . F E B R U Á R

TARTALOM Önkormányzat ...

2

Civil fórum ...

6

Hitélet ...

10

Múltidézõ ...

14

Mezõgazdaság ...

19

Sulivilág ...

20

Gyermeksarok ...

22

Ép testben ...

23

Tarkabarka – Magazin ...

24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

IV. évfolyam, 3. szám, 2011. február

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József

Önkormányzati hírek Január – március közötti idõszakban öt alkalommal ülésezett a tanácstestület, ezen alkalmakkor a következõ tanácshatározatok kerültek elfogadásra: – 1/2011 – Határozat a Polgármesteri Hivatal székhelyének megvásárlásáról – 2/2011 – Határozat a de minimises támogatás szabályzatának elfogadásáról – 3/2011 – Határozat a Simacom adóhátráléka átütemezésének elfogadásáról – 4/2011 – Határozat a 2011. évi adók és illetékekről szóló az 55/2010-es határozat módosításáról – 5/2011 – Határozat a köztisztviselői állások elfoglalásának tervezetéről – 6/2011 – Határozat a Kilyénfalvi Általános Iskola tulajdonát képező erdős terület üzemtervének elkészítéséről – 7/2011 – Határozat a 2011. évi helyi költségvetés elfogadásáról – 8/2011 – Határozat a szociális segély jövedelmi kritériumrendszerének megállapításáról

– 9/2011 – Határozat az 56/2010-es Határozat módosításáról – 10/2011 – Határozat a háztartási hulladékok gyűjtési díjszabásának aktualizálásáról – 11/2011 – Határozat a földgáz hálózat létesítését célzó beruházás megvalósításának célszerűsége és szükségessége megállapítására, Újfalu községben, Újfalu faluban – 12/2011 – Határozat a földgáz hálózat létesítését célzó beruházás megvalósításának célszerűsége és szükségessége megállapítására, Újfalu községben, Tekerőpatak faluban – 13/2011 – Határozat a földgáz hálózat létesítését célzó beruházás megvalósításának célszerűsége és szükségessége megállapítására, Újfalu községben, Kilyénfalva faluban – 14/2011 – Határozat egyes alapeszközök eladásának jóváhagyásáról

Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


ÖNKORMÁNYZAT

/3

Közbirtokossági közgyûlés Tekerõpatakon A Tekerõpatak Közbirtokosság február 24-én tartotta a 2011 évi közgyûlését. A második alkalommal összehívott közgyûlés ezúttal határozatképes volt. A helyi kultúrotthon fûtött termében 120 személy jelent, közülük 81-en rendelkeztek szavazati joggal. Többen is érkeztek a szomszédos Vaslábról és Marosfõrõl. Molnár János, Tekerõpatak

A

közgyűlés napirendi pontjai között szerepelt a vezetőtanács 2010-es évi beszámolója, a felügyelő bizottság jelentése, a 2011-es évi költségvetési tervezet előterjesztése, valamint az új elnök és az új felügyelő bizottsági tag megválasztása. Az ülésvezető elnökség és a jegyzőkönyvvezető bizottság megválasztása után Egyed József községi polgármester irányításával eredményesen vitatták meg és hagyták jóvá a napirendre tűzött dokumentumokat. Bálint Ágoston a közbirtokosság elnöke beszámolójában ismertette a 2010. évi megvalósításokat és azokat a nehézségeket, amelyek akadályozták, hogy eredményesebben gazdálkodjanak. Aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy a gazdasági krízis következtében nehézségekbe ütközött az árverezett fák eladása. A fiatal erdőállomány miatt nagy mennyiségben termeltek gyérítésből származó fákat, amelyeket csak alacsony áron lehetett értékesíteni. A Gyergyói-medencében a tekerőpataki erdős területek állománya a legfiatalabb: az 1-2 éves erdős területek összesen 152,8 hektárt tesznek ki, 2140 éves erdő 800 ha, 41-60 éves erdő 431 ha, 61-80 éves erdő 297 ha, 81100 éves 209 ha, és a 100 éven felüli erdősterületek mindössze 38,2 hektárt tesznek ki. Az elnök bízik abban, hogy 20-30 év elteltével közbirtokosságunknak lesz a leggazdagabb erdőállománya. A beszámolóban elhangzott az is,

hogy 2010-ben közel 75 hektár legelőt sikerült feljavítania a Tekerőpatak Közbirtokosságnak, mely jelenleg összesen 1833,51 hektár erdős területtel és 441,62 ha legelővel rendelkezik. Legújabban a közbirtokosság a 247-es törvény értelmében 62,42 ha területet kapott vissza 5 év várakozás után, ebből 4 új tagnak 10,16 ha területet sikerült visszaadni. A Tekerőpatak Közbirtokosságnak összesen 662 tagja van, a tekerőpataki tagok száma 396, a vaslábi tagok száma 110, míg a marosfői tagok száma 156. Molnár János titkár tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a tervek szerint augusztusban felavatják a jegyzői lak felújításával kialakított turisztikai központot, ahol az ígéretek szerint helyet kap a Községi Hivatal fogadószobája és a közbirtokosság székhelye is. A közgyűlés folytatásában György Vince ismertette a felügyelő bizottság 2010-es évi jelentését. Miután a közbirtokosság elnöke felolvasta a 2011es év költségvetési tervet is, az elhangzott anyagok vitája következett. Egyed József polgármester bíztatta a közbirtokosság vezetőségét, hogy az árverésre előkészített fára ezután is szükség lesz, és jól lehet értékesíteni a gyenge minőségű vékony fát is. Közölte a tagsággal, hogy a vadászterületek hatékonyabb kihasználása érdekében községi szinten megalakították a területtulajdonosok szövetségét, amelyhez az igazgatótanács jóváhagyásával társult a Tekerőpatak Köz-

birtokosság is. Továbbá tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a közbirtokosság területére szélgenerátorok építését tervezik, melyből jelentős jövedelem származik majd a közbirtokosságnak. Hozzászólásukban többen elmondták, hogy magasnak találják a magánerdészetnek fizetett adminisztrációs költségeket. Határozat született arról, hogy az új vezetőség a költségek csökkentése céljából kezdeményezzen tárgyalásokat a magánerdészet vezetőségével. Jóváhagyták ugyanakkor a helyi tűzoltó testület és az egyháztanács által benyújtott fakérelmeket. Az elnök a hozzászólók kérdésére válaszolva részletezte azoknak a cégeknek az adósságait, akik ellen törvényes eljárást indítottak, hogy felhajtsák a múlt évi tartozásukat. Megjegyzem, hogy a hozzászólásra kevesen jelentkeztek, így az események gyorsan követték egymást. A negyedik napirendi pont keretében Bálint Ágoston elnök felmondását követően a gyűlésvezető elnök megköszönte az elnök eddigi tevékenységét. Elhangzott, hogy a nehézségek ellenére a leköszönt elnök irányításával az adminisztratív tanács igazgatótanács eredményes munkát végzett. A tagság ezután titkos szavazással két elnökjelölt, Miklós Károly és Gyulai Arthur közül kellett válasszon. A jelöltek rövid bemutatkozása után Miklós Károly kapott többségi szavazatot. A felügyelő bizottságba Farkas Magdolna közgazdászt javasolták, a tagság egyhangúlag elfogadta az ő személyét. A választott tagok megköszönték a tagság bizalmát, és ígérték, hogy tehetségük szerint azon igyekeznek a továbbiakban, hogy a Tekerőpatak Közbirtokosság vagyonával eredményesen gazdálkodjanak.

4/

ÖNKORMÁNYZAT


Könyvelõség

– Iskolák – hitelnyitás, zárszámadások készítése, bérelszámolások monitorizálása, együttműködve az iskola könyvelőivel. Ugyancsak a könyvelő feladatkörébe tartozik különböző jelentések, statisztikák, beszámolók elkészítése és azok határidős leadása. Minden hónapban a hitelnyitások, pénzkéré-

sa a könyvelő hatásköre. A feladatkörébe tartozik az egyenlegek napi követése, a bérlista és adóhivatal felülellenőrzése és a kassza átvétele, napi ellenőrzése. A napi bevételek követése, adószedők által begyűjtött pénzek átvétele, annak napi letétbe helyezése a Gyergyószentmiklósi Kincstárba, különböző pénzügyi akták letevése és elhozása a pénztárnok kompetenciája. Bérelszámolás, illetve bérlista elkészítése és annak kifizetése szintén az ő feladata. A 112-es jelentés elkészítése és letétele határidőre a pénztárnok

sek, bérelszámolás monitorizálása, saját jövedelemből származó alap havi jelentése, havi mérlegkivonat, költségvetés szükségszerű módosítása kerülnek leadásra a Megyei Pénzügyre. A Gyergyószentmiklósi Kincstárba havonta háromszor tesz le a betervezett kifizetések helyzetéről kimutatást. Negyedévenként leadásra kerül az iskolákkal összesített zárszámadás a Megyei Pénzügyre. Ugyanakkor a számlák rendezése, illetve kifizetése, ezek lekönyvelése és költségvetési kötelezettség vállalá-

munkaköri beosztásához tartozik. Fűtéspótlék felvétele és kifizetése is az ő hatásköre. Az anyagok átvétele, leltárok nyilvántartása ugyancsak az ő feladatkörébe tartozik. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a könyvelőség feladata a tájékoztatás, naprakész információk szolgáltatása, valamint a tanácsadás. Ehhez szükséges a bizonylatok megfelelő nyilvántartása és folyamatos könyvelése. Ezekért a feladatokért, amelyeket ellenőrzése alatt tart a könyvelő felelősséget vállal, előzetes pénzügyi ellenőrzési kinevezés alapján.

Jelen pillanatban három közalkalmazott és egy szerzõdéses alkalmazott végzi a mezõgazdasági irodában zajló tevékenységeket, ebbõl két mérnök, egy referens és egy jogtanácsos. Az iroda Mihálydeák Ervin alpolgármester alárendeltségébe tartozik. Sajgó Annamária

E havi lapszámunkban a Könyvelőségi iroda tevékenysége, annak más osztályokra való kihatása kerül bemutatásra. Az osztály alárendeltségébe tartozik az Adóhivatal, mely szoros összefüggésbe van a könyvelőséggel. (Az Adóhivatal bővebb bemutatását a következő lapszámunkban jelentetjük meg.). A pénzügyi osztályvezető Deák Anna könyvelőnő, kinek közvetlen alárendeltségébe Sólyom Katalin, pénztárnok tartozik. Az Adóhivatalban három alkalmazott végzi a tevékenységet, Máté Tünde (referens), Buzás Adél Anna (referens – jelen pillanatban gyereknevelési szabadságon van 2011. május 31.-ig, június elsején kezdi újra az aktivitását), és Tódor Mária (referens), aki újonnan került az adószedői funkcióba. A könyvelő feladatkörébe tartozik a Helyi Képviselőtestület által jóváhagyott költségvetés megállapítása és annak végrehajtása, kiadások és jövedelmek törvényszerű ellenőrzése. Községszinten az ő felelőssége a következő fejezetek követése: – Helyi Közigazgatás (Tanács) – bérszámfejtés, dologi kiadások és beruházások – Könyvtár – bérszámfejtés, dologi kiadások – Kultúrházak – dologi kiadások – Beteggondozók – havi juttatása – Caritas – szociális rászorultak ellátottsága – Árvaházba gondozottak után, a község területén lévő ellátás – Öregotthonba elhelyezettek ellátása


ÖNKORMÁNYZAT

/5

A mezõgazdasági területek birtokba helyezése Újfaluban Alábbi írásunkban a mezõgazdasági területek birtokba helyezési körülményeirõl, a folyamat jelenlegi állásáról, megoldási módozatokról és javaslatokról olvashatnak. Míg Tekerõpatakon és Kilyénfalván a Tulajdonjogcímek vagy Birtoklevelek (Titlu de proprietate) 85-90 százalékban ki vannak adva, addig Újfaluban csak most közelítjük az 50 százalékot. Mezõgazdasági Iroda

A

folyamat ütemének zökkenőmentes haladását a következő okok hátráltatják: Szántóföldek esetében: – 1460,80 ha van felmérve (még kb. 10 ha van felméretlenül, ahol a birtokhatárok nem láthatóak, a tulajdonosok nélkül nem lehetett felmérni) – belépési nyilatkozatok alapján: 1440,62 ha volt 1962-ben – visszaigénylés (jóváhagyott melléklett szerint – anexa 1): 1552,13 ha A területhiány lehetséges (feltételezett) okai: – hamisan tanúztatott területek – a 10 %-os csökkentés (a kollektív gazdaság idejében létrehozott utak, árkok, farmok miatt) be nem tartása – csalások, azaz ugyanazt a birtokot több helyen vagy többféle örökséget egy helyen, nehezen követhetően mérettek ki a tulajdonosok vagy örökösök – mérési hibák (parcellázáskor): a parcellák kb. 80 %-a 1-2 vagy több árral nagyobb, mint amennyi kell hogy legyen egyrészt a pontos (műszeres) felmérés hiánya, másrészt a gyengébb, formátlan vagy út melletti parcellákra ráhagyott plusz területek miatt

– legnagyobb problémánk az AGROMEC területek, ahol 192 ha papiron szereplő szántóföld helyett a valóságban csak 58 ha van meg és sajnos nincs semmi adatunk (dokumentumunk, leltárunk), hogy mikor, hol, és mennyi terület volt átadva a fent emlitett társaságnak, sajnos azok a személyek a vesztesek akik a társasba adták a területeiket, mert ayoknak csak kb. 30 %ban van meg a területüka fent leirt hiánzok miatt Javaslat A tisztességes megoldást mindenki számára a szántóterületek újramérése jelentené, valamint minden egyes gazdától levonni azt a 10 százalékot, amit már az előző bizottságok is hiányként észleltek. Ez csakis akkor lenne kivitelezhető, ha mindenki kivétel nélkül beleegyezne, különösen abban az esetben, ha már a birtoklevél is ki van állítva. Mindéképp ki kellene merni a volt társas által felhagyott maradék területet, mert ha jelentős mértékben kevesebb is a terület, de legalább a tulajdonos tisztában van saját tulajdonával. Jelenleg fennakadások vannak, mert a gazdák, főleg, akik nem a község területén laknak, nem tudják, hogy hol, mennyi területük van. Ez a kusza helyzet Ez bérbe adásokat is akadalyozza.

Kaszálók esetében: – a kaszálók nem voltak parcellázva, mindenki a régi tulajdonát műveli, emiatt és a tulajdonosok érdektelensége miatt a kb. 8000 ha kaszálós területnek kb. 20 százaléka van felmérve (csak azok, amelyeket kért a tulajdonos és egyeztetett a szomszédaival) – a valós (felmért) kaszálós területek sokkal nagyobbak az 1962-es Gazdalajstromban szereplő (bevallott) és ennek alapján visszaigényelt területeknél, ez azért okoz gondot a Birtokbahelyezési Jegyzőkönyvek kitöltésénél, mert a plusz területeket a szomszédok a Polgármesteri Hivatalnál irt nyilatkozata alapján a Megyei Földosztó Bizottság jóvá kell hagyja – tehát végleges Birtokbahelyezési Jegyzőkönyvet a Tulajdonjogcím kibocsátása céljából csak felmért területek helyszínrajzával és a digitális parcellázási terv csatolásával lehet a Megyei Földosztó Bizottsághoz beküldeni. Javaslat Emiatt fontos a kaszálók felmérése, ami lehetséges tulajdonosonként a szomszédok jelenlétében, azonban ez nem elég hatékony módszer. Rendszerezetten, (dűlőnként) a tulajdonosok részvételével hatékony igazán a felmérési folyamat. A nemrég lezajlott mezőgazdasági összeírás szerint 4000 hektárnyi különbözet van a gazdák által bevallott és a község területen létező mezőgazdasági területek között. Az egyetlen megoldas a területek felmerése, a folyamat gyorsítása, amihez a gazdák aktív részvétele szükségeltetik.

6/

CIVIL FÓRUM


Vidám farsangtemetés A farsangtemetésnek régi hagyományai vannak a mi vidékeinken, és ezt a nagyszüleink által ránk hagyott hagyományt próbálják feleleveníteni, ápolni és megmenteni bár egy töredékét gyerekeink, unokáink számára a Katorzsa Néptánccsoport, akik immáron második éve szervezik meg a farsangtemetést. Czirják Kinga

S

zombaton, március 5.-én, a farsangfarkához közeledve járták körbe a falut szekéren, gyalogosan és égették el a telet jelképező bábut. A vidám farsangi menetben különböző jelmezekbe öltözött fiatalok haladtak, ahonnan nem hiányozhatott a pap és a kántor, a „szegény Dobai”, a sirató asszonyok, a kéregető cigányasszony, a muzsikusok, az ostorcsattogtatók, Konc király (aki a húsos, zsíros ételeket jelképezi) és Cibere vajda ( böjti ételek), no meg persze egyéb ötletes figurák, mint az apáca, utcalány, öregember stb. A falu főbb utcáin végighaladva zeneszó mellett jajveszékelt a sok sirató asszony: „Jaj, jaj, jaj drága jó szomszédom Dobai Mi lett véled? Olyan jó szomszéd voltál Mikor férfi kellett mindig ott voltál…jaj, jaj, jaj….” Erre a „tisztelendő” így szólt: „Könyököljünk! Drága Dobai elhunytál Ezért én gondoskodom rólad, Hogy a Földön ne maradjál,…” Erre a a másik siratóasszony így felelt: „Jaj vigyék, vigyék, elvigyék, csak kert mellé ne tegyék, megakad egy karóba s visszajő a nyakamra.” A temetés után az utcákon, a kínálkodások közepette táncra perdült mindenki, idős és fiatal, maszkurák és nézelődők, miközben a „pap” megáldotta híveit. Mire ily módon végigjárták a falut és meghívtak mindenkit az esti mulatságra, már kezdődhetett is a

farsangi előadás, amelyre hála Istennek sokan összegyűltünk. A gyógyszertári jelenettel kezdődött a műsor, amelyben Deák Laci, mint Gézuka, Lukács Izabella mint Sárika volt a

nyos farsangtemetés következett, melyben a pap így köszöntötte híveit: „Kedves testvéreim, félresikerült ember utánzataim! A bűnbánatot tartsátok bé, A böjtöt is tartsátok bé, A teheneket mind ondóztassátok bé, A magyar igazolványokat váltsátok ki, Hogy azután kedvezményekkel ellátva, szép sorjába A gyergyószentmiklósi

főszereplő. Patikus hölgyek voltak Ferenczi Ottilia, valamint Deák Katalin, pénztáros Máthé Noémi. A következő jelenetben egy székelyember meg egy „tápos” várta a „macit” a medvelesen érdekes eszmecserét folytatva. Szereplők: Sólyom Csaba: magyarországi turista, Czirják Zoltán: a székely. Majd folytatódott a „Katonadolog” Simon Attila és Czirják Zoltán bemutatásában. A Csíki Kinga és Sólyom Csaba által előadott adóbevalláson mindenki jót nevethetett, majd Simon Attila és Dávid Szilvia mutatta be, milyen is egy „átlagos házasság.” A mókás jelenetek után a hagyomá-

öregotthonba vonuljatok bé!!!” Miután nagy sírás-rívás közepette elbúcsúztak a telet jelképező Dobaitól, az udvaron elégették szegényt közben énekeltek és pálinkával, no meg finom farsangi fánkkal kínálták a nézőközönséget. A nagysikerű farsangi jeleneteket a Katorzsa néptánccsoport március 12.-én Kilyénfalván is előadta, majd közkívánatra március 13.-án, vasárnap, Újfaluban még egyszer. Március 26-27.-én pedig Szárhegyre és Ditróba voltak hivatalosak. Természetesen, mint minden népszokást, hagyományt, a társadalom ezt az ősi télűző rítust is átalakítja a maga számára, ízlése szerint. Ilyenkor


CIVIL FÓRUM

/7

szervezünk iskolákban, óvodákban, hokipályán karneválokat, maszkabált, de a felnőttek is szívesen szerveznek házi mulatságokat vagy jelmezes bulit. Népszokásaink fennmaradása ugyanolyan fontos, mint néptáncaink ismerete, népviseletünk rendszeres felöltése, ne hagyjuk feledésbe merülni a MI értékeinket, szokásainkat, mint amilyen a karácsonyi éneklés, „szálláskeresés” vagy a húsvéti locsolkodás, tojásfestés stb. Gratulálunk a Katorzsa néptánccsoportnak, hogy fáradtságot nem ismerve igyekeznek hagyományainkat fenntartani és egy kis színt vinni a mindennapjainkba!

Érezd a múltat – éld a jelent – tégy a jövõnkért ! Nagyon rég foglalkoztatja a TeleHáz önkénteseit azon gondolat, hogy milyen jó is lenne egy olyan programot szervezni melynek tárgya a rovásírás. Csakhogy, az ember akkor döbben rá, hogy mennyi falba ütközik, mikor nekifog ténylegesen egy reális és kivitelezhetõ terv elõkészítéséhez. Kivel lehetne tárgyilagosan, minél érthetõben beszélni, aki érti amit mond, és át is érzi azt, nem pedig az anyagi világ a tettének mozgató rugója.... De mikor elindulsz egy úton elõre és jó szándék vezet, valahogy mégis minden kilátástalan dologra válasz és megoldás kerül. Lukács Emõke

Í

gy sikerült egyeztetnünk Vadász Szatmári Istvánnal, ki felajánlotta, hogy közszemlére teszi a többéves rovásírással kapcsolatos gyűjteményét, és bonuszként, az érdeklődőknek ajándékként, megosztja velünk minden eddig összegyűjtött tudását ezen téren. Ahhoz, hogy mindannyiunk számára tiszta kép alakuljon ki a rovásírás mivoltáról, bevezetésként néhány kérdésünkre válaszolt, melyek megnyitják az utat

az érdeklődőknek kíváncsiságuk csillapítására. Kérdésünkre tárgyilagos, mindenki száméra érthető válaszokkal méltatott, hogy esetleg az is kedvet kapjon a rovásíráshoz, annak történelmi mivoltához, aki mostanig közömbösen tekintett rá. – Miről is beszélünk pontosan, amikor a rovásírást említjük? – A rovásírás a kultúránk alapja , együtt alakult ki a magyar nyelvvel több ezer évvel ezelőtt itt a Kárpátmedencében.

– Honnan ered ezen írásforma? – Kialakulása a Kárpát-medence területén tehető. Bizonyítékul szolgálnak a napjainkig feltérképezett székelyföldi leletek Bosnyák piramis 35000 év, Tatárlaka 7500 év, Tordos 5500év, rovóbalta 3000 év, avar-magyar gyűrűk 1500 év. – Pontosabban milyen írásszabályokra épül? A köztudatban több elmélet is létezik mely úgymond hitelesen alátámaszt egymásnak ellentmondó téziseket. – Az elméletek a köztudatból tévesek mert nincs szabály, pontosabban egyetlen szabály van, hogy minél kevesebb jellel minél többet mondjunk és amit leírtunk legyen olvasható. Sajnos, mint az élet más területen, ebben a témában is jelentek meg téves feltevések, állítások, bizonyítások, de sajnos ez elkerülhetetlen, ugyanis elég sok tévinformáció vesz körül minket, mindenki maga kell megszűrje ezeket. Folytatása 8. oldalon

8/

CIVIL FÓRUM

Folytatás a 7. oldalról

– A latin írás előtt hol találkozhatunk a rovásírás nyomaival, és kik használták azt és milyen formában? Az egész Európában megtalálható Izlandtól – Rómáig és Kínától – Egyiptomig és használták a Szkíták, hunok, avarok, magyarok, vagyis a Turul népek – Tükröződik valamilyen modern kultúrába a rovásírásunk? – Modern íráskultúránk szerves része, ugyanis az összes mai írásnak a közös őse a rovásírás. – Milyen formában maradt fenn az utókor számára? – Ha tüzetesen megvizsgáljuk és dokumentálódunk ezen téren, megállapíthatjuk, hogy a ránk hagyott dokumentumok, a feltérképezett leletek, hűen bizonyítják, hogy az általunk használt írásforma megegyezik az ősök által használták írásformával. – Milyen intézményekről, cégekről vagy bármilyen szerveződésről van tudomásod, kik felvállalták a rovásírás szélesebb körben való megismertetését, és hogyan teszik ezt? – Elsősorban sok ezer magyar ismeri és használja és a számuk hatványozódva nő. A cserkészek az egész Kárpátmedencében, a székely nemzeti tanács, a barantások, a hagyományőrzők, a táltosok, és mindenki aki


érzi a rovásírás fontosságát, és annak minél szélesebb körben való terjesztését, megismertetését. – Vannak, akik azt mondják, hogy a rovásírás egy régi valami, ma már senki sem használja, minek tanulnám meg. Mit felelsz te ezeknek, illetve mivel bíztatod az embereket, miért vegyenek részt rovásírás-tanfolyamon? – Aki nem akar elveszni a tömegekben , a globalizáció mocskában, aki szeretne ember és magyar ember maradni és nem beolvadni a fogyasztói társadalom értéktelen semmijébe, az megőrzi a kapcsolatot az őseivel, a székely-magyar kultúrával és a múlttal. A jövőnk csak a múltunkon keresztül megmenthető. Aki nem érzi ennek a fontosságát azt sajnáljuk és kész. Mindenki joga megválasztani az életformát és életfilozófiát ami neki tetszik. De a magyar emberek lelkében ott a vonzalom a magyar szellemiség felé, és a tudatunkban ott a vonzódás az értékeink felé – és akiben van akarat az meg is tudja tanulni nagyon könnyen , és így kialakul a kapcsolat a múlttal. A Dobogókőn egy táltos kapun a következő feliratot olvastam Érezd a múltat – éld a jelent – tégy a jövőnkért ! Ezzel az idézettel zártuk beszélgetésünk, mely talán a legtalálóbb

idézet mely a témánkhoz és programunk célkitűzéséhez illik. Gyökereinkkel, múltúnkkal tisztában kell lennünk, ildomos tudnunk kik vagyunk, honnan jöttünk, mi a történelmünk és világnézetünk. Hagyományaink nélkül nem lehetünk teljes értékű emberek, ugyanis bármilyen hihetetlen is, de múltúnk nagyban meghatározza a MA emberét. Április 8-án, pénteken a helyi könyvtárban a TeleHáz és a Gyergyóújfalvi Könyvtár közös szervezésében az érdeklődők megtekinthetik Vadász Szatmári István rovásírás gyűjteményét, melyhez természetesen magyarázatot is kapunk, betekintést egy elveszett világba, melynek megismerése, átláthatósága megerősít minket hovatartozásunkba, mivoltunkba. Egy előadás erejéig talán azok is eljöhetnek kik nem igazán érdekeltek e téren, kinek mostanig nem jelentett semmit az a tény, hogy a székely népnek saját írása van. A közösség, az együttlét, a közös beszélgetés kedvéért látogassa meg kiállításunkat, és talán tiszta képet tudunk ezáltal nyújtani arról, hogy a rovásírást éppúgy őrizni kell mint közismert hagyományainkat, a szövést, fonást, faragást... és sorolhatnánk. A kiállított dokumentumokat az érdeklődők minden nap megtekinthetik április 8-tól, a helyi könyvtárban. Döntse el mindenki maga, fontos vagy sem múltjának megismerése.

Március 15. ünneplése Kilyénfalván Gál Katalin

K

is falunkban családias, meghitt hangulatban emlékeztek meg március 15-én a magyar szabadságharc kitörésére. Az ünnepség szentmisével kezdődött, majd a jelenlévők szervezetten kivonultak a Jakab Antal térre. Itt, a közösségi ház előtt egy kis kulturális műsorra került sor, Szász Anett szavalatával, és a furulyázó gye-

rekek néhány előadott darabjával. Fejér Lajos plébános ünnepi beszédet tartott, majd felszólalt Kolumbán Imre, független önkormányzati képviselő is. A Kilyénfalvi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjainak felvonulása még ünnepélyesebbé tette az eseményt. Az ünnepség befejezéseként az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai megkoszorúzták a falu központjában található emlékművet.


CIVIL FÓRUM

/9

Megjelent a Jakab Antal Keresztény Kör 2010-es beszámolója 2011. márciusában jelent meg a Jakab Antal Keresztény Kör 2010. évi beszámolója. A kiadvány korlátozott számban, 500 példányban jelent meg, terjesztése a tagság által, közvetlen úton, ingyenesen történik. Gál Katalin

V

arga Gabriella szerkesztésében, Vencser László lektorálásában született meg a beszámoló nyomta-

tott formája, amely tartalmazza a Kör elmúlt esztendei tevékenységeiről szóló részletes beszámolót, időrendi sorrendben haladva. „Egy kulturális értelemben és ismeretterjesz-

tés szempontjából is meglehetősen gazdag összeállítást vesz kezébe az Olvasó, amit mi most, a visszatekintés pillanatában jóleső örömmel, az avval egyidejű előretekintés pillanatában pedig azzal a reménnyel és hittel nyújtunk át, hogy egy év múlva egy újabb, hasonlóan tartalmas kiadványt helyezhetünk a jelenlegi mellé.”- írja Varga Gabriella a mű ismertetésében. Nos, kívánjuk, hogy így legyen!

Autót hozományban Fodor Annamária

M

ár hetekkel ezelőtt zajlottak a próbák a tekerőpataki tűzoltószertárban. Hiszen a szereplők tudták, hogy majd a falu népe előtt kell előadják az Autó hozományba című két felvonásos vígjátékot (Író: Hans Kehrer, fordító: Gyöngyösi Gábor) A csaknem nyolc szereplős színdarab a ’70-es években játszódik, amikor még nagy cikk volt a négykerekű jármű. Az „autós mennyasszony” kipróbálja a kérőket, és majd azt választja, aki nem az autóért megy hozzá feleségül, hanem aki igaz szerelmet érez iránta. A Tekerőpataki Önkéntes Tűzoltó Alakulat színját-

szó csoportja tette mindezt, akik szabadidejüket feláldozva készültek a falu apraját-nagyját szórakoztatni. A főpróba 2011. március 3-án, majd az

János, a gazda ...................................................................... Blénessi Levente Anna, a felesége …………………………............................….... Molnár Hajnal Aranka, a lányuk………………………….................................…..... Péter Anna Nagymama …………………………………......................…… Fodor Annamária Ilona ………………………………………......................…….. Kémenes Gyöngyi Mihály ………………………………………….............................. Kovács Róbert Krisztián ……………………………………...............................…… Kovács Ottó Péte r………………………………………........................……... Molnár Levente

előadás 2011. február 5-én volt. A vidám hangulatú színdarab a szereplők bemutatásával történt, melyet Gál István tűzoltóparancsnok köszöntője előzte meg. Majd Fodor Emil súgó bemutatta a szereplőket: A sikeres előadás után hajnalig tartó bál volt, melyen a zenét Sajgó Árpád, Kolumbán Tivadar, valamint Kovács Beáta szolgáltatták. Köszönjük a lelkes kis csapat odaadó munkáját! A közönségnek köszönjük a sok biztatást és a sok tapsot! Reméljük mindenki jól szórakozott!

10 /

HITÉLET


„Legyenek mindnyájan egy” (Jn. 17, 21.) Fõegyházmegyénk pasztorális terve a 2010/2011-es évet a kommunió évének nevezi. Az elmúlt esztendõt (2009) „Krisztussal ezer esztendeig” mottóval, fõegyházmegyénk ezer éves alapításának megünneplésére szenteltük. Jelen esztendõnek a mottója: „Legyenek mindnyájan egy” (Jn. 17, 21.). Fejér Lajos, plébános

D

r. Jakubinyi György érsek úr így fogalmaz a pasztorális terv bevezetőjében: „Idén figyelmünknek egymásra kell irányulnia. Az új lelkipásztori év lehetőségként kínálkozik számunkra, hogy új fényben fedezzük fel egymást, és új módon viszonyuljunk egymáshoz. Isten nemcsak engem szeret határtalanul, nemcsak engem engedett be a maga szeretetközösségébe, hanem ugyanilyen kegyelemben részesítette minden keresztény testvéremet is. És „ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást” (1 Jn. 4,11). Az év során lehetőségünk adódik arra, hogy elmélyedjünk Istenhez tartozásunk közösségi tudatában és építsük is ezt a közösséget. Ha Isten ennyire szeret bennünket, akkor nem lehetünk közömbösek egymás iránt, hanem ápolnunk kell kapcsolatainkat, szolgálnunk kell egymást szeretetben.” Ez a szeretetszolgálat mindig is az Egyház tevékenységéhez tartozott. Az egyházatyák teológiájából kimutatható, hogy az üdvösséget mindig közösségi valóságnak tekintették. Ennek szellemében fogalmaz a Lumen Gentium (Egyházról szóló dogmatikus konstitúció) 9. pontja: „Istennek a terve, hogy ne különkülön szentelje meg és üdvözítse az embereket, hanem tegye őket néppé”. Ez kell, ösztönözze a keresztény embert is arra, hogy mindnyája, együtt és közösen, a szeretet-Isten

jóságát éljük és hirdessük. Minden közösségnek vannak szolgálattevői, akik arra vállalkoznak, hogy a közösség életének, tevékenységének hatékony irányítói legyenek a közös cél elérése érdekében. Ha az ősegyház életét nézzük, számtalan esetben találkozunk olyan személyekkel, akik a közösség életében valamilyen feladat elvégzésére, szolgálatára, megbízást kaptak az elöljárótól. Így választottak az apostolok diakónusokat, akik az igehirdetésre és a szegények szolgálatára kaptak megbízást. Mások az Eucharisztia ünneplésénél segédkeztek, voltak, akik az apostolokat kisérték útjukon vagy a hittanulókkal foglalkoztak, ismét mások – főleg az üldözések idején – az ajtónállói szolgálatot látták el. A szolgálattevők nem tartoztak az egyházi rendhez, nem voltak felszentelt személyek, de hitükben kipróbált férfiak voltak, akik tanúbizonyságot tettek hitükről, cselekedeteik által. Az egyházi hierarkia fontosabb beosztásban lévő tagjainak mindig volt tanácsadó testülete, hogy annak munkáját segítse. A pápának a bíborosi kollégium, a püspöknek – a régebbi időkben a székeskáptalan (kanonokok testülete) – amelynek szerepét a II. Vatikáni Zsinat után a papi szenátus tölti be, a plébánosnak – aki a püspök megbízásából felelős vezetője az egyházközségnek – az egyháztanács. Ahhoz, hogy egy közösség jól működjön, fontos, hogy életét törvények szabályozzák. A világiaknak „… fontos lehet

közreműködésük a lelkipásztorok segítésében, az egyházi közösségekben, ha ilyesmire hivatást éreznek, vagy felkérik őket. Új színt, új életet vihetnek az egyházközségbe, ahol különböző tisztségeket töltenek be, a nekik adott kegyelem és képességek mértéke szerint” írja VI. Pál pápa az Evangelii Nuntiandi (Az evangéliumot hirdetni…) kezdetű, 1975. december 8-án kiadott apostoli buzdításában, amely dokumentum a mai világ evangelizálásáról szól. A Katolikus Egyház Katekizmusa 911. pontja a világiak közreműködéséről, az Egyházi Törvénykönyvet idézve így fogalmaz: „Az Egyházban a kormányzati hatalom gyakorlásában a világi krisztushívők a jog előírásai szerint közreműködhetnek: Így jelen lehetnek a részleges zsinatokon, az egyházmegyei zsinatokon, a pasztorális tanácsokban; egy plébánia pasztorális feladatának gyakorlásában; a gazdasági tanácsokban közreműködhetnek, valamint az egyházmegyei bíróságokban is részt vállalhatnak”. A híveknek az egyház küldetésében való sajátos részvételére az Egyházi Törvénykönyv szerint a pasztorális és a gazdasági tanács ad szervezett keretet (CIC 536 és 537 kánonok). Ezt a feladatot a gyulafehérvári főegyházmegyében az egyháztanács látja el évszázados hagyományokra támaszkodva. Az egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) az egyháztanács működési szabályait, feladatkörét csak általánosságban határozza meg, a munkakör behatárolását a részleges jogra hagyja. (Főegyházmegyei Hatóság: A gyulafehérvári római katolikus plébániák igazgatási szabályzata). Az Igazgatási Szabályzat tartalmazza az egyháztanács megszervezésével, működésével, feladataival, tisztségviselőivel és tanácskozási rendjé-


vel kapcsolatos előírásokat. Egyháztanácsos a Főegyházmegyei Hatóság vonatkozó és hatályos, 1291/1993 sz. Szabályzata szerint az lehet, aki: – elmúlt 25 éves és még nem töltötte be a 70. életévét. – nincs eltiltva a szentségekhez való járulástól és az egyházi tisztségvállalástól. – rendezett a családi állapota, idehaza tartózkodik, és rendszeresen gyakorolja a vallását. A szavazás után összeszámoljuk az eredményt, és a legtöbb szavazatott kapott 15 személy (Kilyénfalván a póttagokkal ennyi lehet a létszám) névsorát két hétre, kifüggesztjük a hirdetőtáblára, hogy ha valakinek még ellenvetése van valaki ellen, kifogását írásban benyújthassa a Plébánia Hivatalba. A választott egyháztanácsot a Főegyházmegyei Hatóság hagyja jóvá a választásról felvett jegyzőkönyv alapján. Ezen Szabályzat értelmében került sor Kilyénfalván az új egyháztanács megválasztására február hónap folyamán. Az előző egyháztanács tagjai közül már többen nem élnek, van, aki már az 1950-es

HITÉLET

évektől tagja a tanácsnak, a fiatalabbak is már 1977 óta tevékenykednek egyháztanácsosokként. Az ők többszöri kérésére történt a csere. Ők nehéz időkben hűségesen kitartottak az egyházközség tisztségviselőiként, amiért minden elismerést és köszönetet megérdemelnek. Név szerint: Egyed Antal gondnok, György András algondnok, Kolozsi András, Kovács Béla, Kolozsi Károly, Kolozsi Márton, Borka Béla, György Balázs, Marthy Lajos, Kovács Gyula, György Albert, György Sándor, Balla Béla, Pál János, György András, Kolumbán Péter, Czirják Árpád, Bálint József, Ferenczi László, Kolumbán Vilmos. Az elhunytakat Isten jutalmazza örök boldogsággal! A Mindenható Isten fizesse meg és jutalmazza őket kitartó és példás munkájukért, mert valóban tehetségük szerint Isten és egyházközségünk szolgálatában szorgoskodtak (vö. Róm. 6, 13.). Az egyházközség életében ők ezután is részt vesznek, mint az egyháztanács tiszteletbeli tagjai. Jó tanácsaikra, munkájukra ezután is számítunk. Az előírások betartásával meg-

/ 11

történt a választás és a Főegyházmegyei Hatóságtól az egyháztanács működésének a jóváhagyása is megérkezett. A megválasztott és a Főegyházmegyei Hatóság által jóváhagyott egyháztanács tagjai a következő: Gál Péter gondnok, Kolozsi Attila jegyző, Ambrus Adorján pénztáros, Bálint Attila, Czirják Áron, Fodor Pál, Fodor Tibor, Gál Ernő, Gál József dr., ifj. György Géza, Salamon Géza, Kolozsi Árpád, ifj. Kovács Béla, Marthy Barna, Péter József. Ezen 15 személynek rendes tagként adott a Főegyházmegyei Hatóság működési engedélyt a 99 – 2011 sz. jóváhagyással. Az új tisztségviselők az előírás szerinti eskü letételével lépnek hivatalba. Megbízásuk 3 évre szól. Munkájukra Isten bőséges áldását kérjük, valamint azt, hogy a Krisztus Urunk által óhajtott egységben és megértésben tudják szolgálni közösen egyházközségünk híveinek a javát. „Aszerint, hogy ki-ki milyen lelki ajándékot kapott, legyetek egymásnak szolgálatára, hogy az Isten sokféle kegyelmének jó letéteményesei legyetek” (1Pt. 4, 10.).

12 /

HITÉLET


Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe – március 25. Pázmány Péter SJ. (1570 – 1637) bíboros, esztergomi érsek, a XVII századi katolikus megújhodás vezére és a magyar irodalmi köznyelv megteremtõje (negyven munkát hagyott az utókorra, és ebbõl huszonhármat magyar nyelven), egyik ünnepi prédikációjában írja: „ Régi képírók festményük alá írták: – Csinálja vala – értésre adván, hogy jobbítás lehet még. Fejér Lajos, plébános

P

rotogenes pedig minden mesterségét megmutatván azt írá alája: – Elvégezte ezt Protogenes… már jobb nem lehet! A Szentírás mikor Isten Fiának emberré létéről emlékezik, azt mondja: Végbevitte ezt a nagyhatalmú Isten (perfectum est) – ennél szebb és nagyobb munkája nem lehet. Azért írja Szent Tamás, hogy a három dolog közül, melynél nagyobbat Isten nem alkothat, egyik a Krisztus embersége, másik az Isten anyja. Nagyobb dolog a bűnös ember igazítása (megváltás), mintsem az egek és a föld teremtése. Hisz gyönyörűséggel, játszadozásképpen (ludens in orbe), vitte Isten végbe a világ teremtését, az igazulást pedig mily fáradsággal és munkával nyerte az Isten Fia!... Isten emberré létében az isteni személy és azzal isteni természetét adta nekünk… annyival nagyobb az Isten Fia testesülése a teremtésnél!... Ez bezzeg fölöttébb való, mindeneket felülmúló szeretet, melyet emberi elme meg nem érthet, emberi szó ki nem mondhat, emberi tehetség meg nem hálálhat, mert ez igazán az irgalmasságnak feneketlen tengere… Hogy lehet szerelmesebb irgalmasság, hogy a mi Istenünk miérettünk, elveetett teremtett-állatiért, kikre szüksége nem volt, sőt: ellenségeiért, – szolgai ábrázatba öltözött, hogy veszedelmünkből kimentene! Orvoshoz sem mehettünk erőtlenségeink miatt, – hanem Ő jöve hozzánk. Ördög tömlöcében, bűnök láncaival

kötözve valánk, reménységünk nem lehetett szabadulásra! Hanem a Fiú Isten magát adá, hogy őrajta kiváltakozzunk, aláhajla, hogy fölemelje az esettet, megüresíté magát, hogy mi gazdagodjunk.” Az ünnepnek az idők folyamán különféle elnevezése volt használatban, de mindenik elnevezés az ünnep lényegét megfogalmazta. A Müncheni-kódex naptárában Máriának hirdetete napja, a szegedi eredetű Lányikódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642) Boldogasszzony fogadása, de már a Winkler kódex naptárában és a Debreczenikódexben Gyümölcsoltó Boldogaszszony. Az Érdy-kódex így méltatja az ünnepet: „ez az dicsőséges szent nap, kit Úristen próféta mondása szerént kiváltképpen teremte ez világban az tebb napok között. Annak okáért mindennek nagy lelki eremmel és szerelmes ájtatossággal kell ülleni és tisztelni. Mert ez a mai nap vonyá le ő szent méhében az szeplételen Szűz Mária Atya mindenható Úristennek Szent Fiát, az édes Jézust. Ez mai napon mézillatot mutatának az kemény egek, mert Atyaúristen levetvén ő hozzánk való nagy keménységes haragját, irgalmasságot hinte az egész világra. Ez mai napon egyesülteték egybe az kijelenthetetlen isteni természet emberi természettel az édes Szűznek szeplételen méhében. Ez mai

napon az Szent Dávid királynak nemzetéből támadott szép szűz választaték, hogy Istennek szent anyja lenne és… áldott királyné asszonya. Ki miérettünk szenetlen esedezik dicsőséges Szent Háromság Úristennek elétte. Annak okáért nem illik minekünk és ennyi sok számlálhatatlan jóságokról elfeledkeznünk, és hálátlanoknak lennünk. Mert őmiatta élhetünk békével az világon, ő miatta tehetünk jót, ő általa érdemelhetünk malasztot, őmiatta mehetünk mi halálunknak idején az erek dicsőségnek országába es” (Érdy-kódex: 1525 körüli legterjedelmesebb magyar nyelvemlékünk, amely a Karthauzi Névtelen prédikáció és legendagyűjteménye. A szerző a lutheri eretnekséggel szemben anyanyelvű szent olvasnivalóval kívánja felvértezni a latinul nem tudó laikus testvéreket és a különböző rendekhez tartozó apácákat –vö.: Madas Edit). Az ünnepi mise liturgiájához Padányi Bíró Márton feljegyzései szerint (Nyelvemlékek) szép régi magyar hagyomány fűződött: „Karácsony napján és Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogaszszony, vagyis az Ige testülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban levő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, úgy imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek, ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal, tiszteli”. Mária a föld egyik igen eldugott részén élt. Tirusz nemzetközi bazárjainak zaja nem hallatszott el hozzá. Damaszkusz karavánútjai is távolabb vonultak. Galilea dombjai között van a kis település, Názáret, ahol élt. A korabeli feljegyzések sem említik. Itt élet az addig ismeretlen fiatal leány, akit az angyali hírnök tett ismertté örökre. A mennyei követ nem az úton-útfélen


fecsegők között talált rá, hanem a szobájában, amint éppen imádkozott. Az angyal köszöntése, szavai ezt jelenthetik: kegyelemmel vagy teljes, mert kiválasztást nyertél Istentől, életed magasztos értéket nyert, Isten szeretete nem ismer veled szemben határt, az örök élet ígéretét bírod, igaz vagy, kiegyensúlyozott lelki nagyságod elragadó., lelkületed Isten közelébe emelt téged, ezért „ne félj”, különös kegyben állsz Isten előtt. Kiválasztása nem volt másokkal szemben kirekesztő. Éppen ellenkezőleg: ezáltal lett mindegyikünké. Mindazt a szépséget, amit a „kegyelemmel teljes” jelent, ő nem veszi, nem szerzi, nem önmagából fejleszti,

HITÉLET

nem kiérdemli, hanem kiválasztottsága miatt kapja. Az említett szerzők művei a Boldogasszony méltóságát emelik ki, zengik dicséretét. Mert Mária „igen”-je mindnyájunk számára követendő példa. Ő a kiválasztottságot elfogadta, Isten akaratával tudott együttműködni és az Ő beleegyezése nem feltételes és időhöz kötött volt, hanem örök és feltétlen. Az Isten megszólító hangja minden egyes emberhez, külön-külön szólóan is, folytonosan visszhangzik a történelem századaiban. Kötelességünk figyelni erre az isteni megszólításra és Máriához hasonlóan erre pozitív választ adni Istennek. Aki hisz, amikor „igen”-t mond a

/ 13

hallott isteni szóra, Mária nagy tettét ismétli meg. Beleegyezünk ilyenkor abba az isteni tervbe, amely üdvözíteni akar bennünket és engedjük, hogy bennünk is megtegye az Úr azokat a csodákat, amelyeknek a vége az üdvösségünk. Imádságban kérjük az Ő közbenjárását, hogy segítsen meglátni, mi a legfontosabb az adott pillanatban Isten akarata szempontjából, rántson vissza a torony párkánya által szimbolizált erkölcsi szakadék széléről és adjon erőt ahhoz, hogy keményen és határozottan tudjuk kitessékelni életünkből a nagy kísértőt. Szent Fia a világot bennünk és általunk akarja végigjárni és áldottá tenni.

14 /

MÚLTIDÉZÕ


125 éves az autó Tavaly januárban, IHS Automotive kiszámította, hogy az utóbbi 125 év alatt a világon 2.485.041.881 autót gyártottak, és ennek a két és fél milliárd autónak egy részét a mi országunkban gyártották. Elekes Dániel László

125 év telt el amióta Stuttgart-ban Karl Benz először gyártott egy eredeti autót. 1886 január 29-én szabadalmazta a három kerekű „önhajtású szekerét”, azóta ez a dátum jelképezi az autó születését. Benz-el egy időben, Gottlieb Daimler fejlesztette a saját, négy kerekű autóját. A kezdeti nehézségek kiküszöbölése után, 1926-ban a Benz & Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft egyesül és így született a Daimler-Benz AG, a híres Mercedes autó gyár. Az autó gyártás nem egy idegen foglalkozás nálunk sem. Viszont a közhiedelemmel ellentétben, nem az ARO vagy a Dacia volt a legelső gyártott autó. A harmincas években már létezett Bukarestben egy Ford autókat összerakó gyár, amelyik 1935-től gyártotta a 193-as modellt. Mi több, az első autó gyárat Aradon alapították 1908-ban. Az aradi helyi tanács kérésére, hogy autóbuszokat gyártsanak egy, a helyi hatóságoktól kapott területen, épített gyárban, a Le Havre-i Westinghouse adta a legjobb választ. Így született a MARTA cég (Magyar Automobil Részvény Társaság Arad). Az épületek felépítése és a gépkocsik üzemeltetése egy évben telt, de a gyárból hamarosan kezdtek kigurulni emeletes vagy szimpla autóbuszok, három vagy öt tonnás kamionok, vagy akár mozdony motorok. 1910-ben kezdődik a gépkocsik gyártása: Double-Phaeton, Landolet, Limuzin. 1912-ig itt gyártottak 150 autót, amíg a Westinghouse cég bebu-


kott. A MARTA céget Austro-Daimler mentette meg, aki elkezd Daimler licenc alatt gyártani autókat. Az első világháború kitöréséig itt gyártottak körülbelül 300 teherautót és autóbuszt, meg körülbelül 650 gépkocsit a Mercedes jelvény alatt. Az első világháború után Erdély Romániához kerül, és ezután a MARTA gyárat átnevezik ASTRA-nak ahol már csak motorok vagy teherautók gyártásával foglalkoznak. 1926-ban teljesen megszűnik a gépkocsigyártás kaland, és az egész gyárat áthelyezik Brassóban ahol átalakul repülőgép gyárrá (IAR). De a gépkocsigyártás története nem szakadt meg itt. 1957-ben elkezdődik Câmpulung Muscel-ben az ARO terepjáró gyártása, majd 1968-ban felavatják a Colibaşi (ma Mioveni, Piteşti mellett) Dacia gyárat Renault licenc alatt, végül 1981-ben megjelenik Craiován az Oltcit gépkocsigyár, amelyik Citroën licenc alatt gyártott gépkocsikat. Hogyha az ARO nem változott majdnem semmit az évek folyamán, kivéve a minőségét, ami folyamatosan romlott, a „mindennapi” Dacia nagy változásokon ment át, és nem mindig a jó irányban. 1968 augusztus 20-án megkezdődik a Dacia 1100-as modell gyártása, ami alapul vette a Renault 8as modellt. 1972-ig majdnem 44.000 darabot gyártottak ebből a modellből, amelynek a motor és a meghajtás hátul volt. Gyártottak limitált számban egy erősebb változatot is, dupla lámpákkal, a 1100S-t, az akkori Milícia számára. 1969 augusztusában megjelenik a már közismert 1300-as Dacia, a Renault 12 román változata, eleinte Franciaországban gyártott alkatrészekkel. Több mint 2 millió példányt gyártottak belőle különböző változatokba: limuzin, kombi, vagy „papucs” (teherszállító). Érdekességek közé tartoznak a kis létszámban gyártott D6-os Dacia (egy mikrobusz, a Renault Estafette másolata, ami közvetlen konkurenciát jelentett a bukaresti TV-nek, ezért gyártását leállították) és a Dacia 2000-es, a Renault 20 másolata, amit csak a párttagok számára gyártottak rendelésre. Folytatása 16. oldalon

MÚLTIDÉZÕ

/ 15

16 /

MÚLTIDÉZÕ



Nem árulunk el egy titkot azzal, hogy beszámolunk az 1989-ig gyártott „kis kocsi”-ról, a Temesváron gyártott, igaz a Dacia gyár irányítása alatt, Lăstun autóról, vagy más néven a Dacia 500. Egy 22 lóerős, 499 cm3 motorral látták el ami 3,3 litert fogyasztott 100 kilométerként. Az óriási minőségi problémák és az ára miatt megszűnt a gyártása, rögtön a forradalom után. 1985-ben a Dacia mérnökök elkezdik tervezni az első 100%-os román eredetű autót, ami csak pont tíz évre rá fog látni napvilágot, a Dacia Nova néven. De ez a modell már megjelenésekor elavult volt, nem beszélve a minőségi problémákról, ezért miután megvásárolják a gyár 51%-át, a Renault gyár rögtön átváltoztassa SupeRNova néven 2000-ben, majd Solenza néven 2003-ban. Manapság a Dacia gyár az egyetlen amelyik sikeresen működik, az Oltcit gyárat megvásárolta a Ford (egy sikertelen Daewoo kísérlet után) de a gyártás még mindig magára vár, miközben az ARO gyár romokba hever. Hogy mit hoz a jövő, azt nehéz kitalálni. Mindenki kíváncsian várja, hogy vajon fogunk-e még egy évszázadot ünnepelni az autónak.

A Horthy-korszak csendõrsége (1919-1944) Az Önálló Fõvezérség 1919. augusztus 9.-i megalakulásakor a Horthy Miklós által vezényelt Nemzeti Hadsereg már rendelkezett egy csendõrszázaddal, amelynek állománya fõleg a román és szerb megszállás alatt lévõ területekrõl Szegedre menekült tisztekbõl és altisztekbõl tevõdött össze. Ifj. Sólyom István

A Fővezérség nyolc katonai körletre osztotta az országot, a felosztás a területi visszacsatolások idejéig fennma-

radt. A rendőrség és a csendőrség feletti ellenőrzéshez Horthy még a kormánnyal szemben is ragaszkodott, a karhatalom erősítéseként pedig felállította a csendőrtartalékot. A Fővezér-

ség 1920. áprilisi megszüntetése után a két szervezet újra visszakerült a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium alárendeltsége alá. A trianoni békeszerződés értelmében megszűnt az általános védkötelezettség, a létszámot csak toborzással lehetett kiegészíteni. A tiszteknél 20, a legénységnél 12 év volt a szolgálati idő, tartalékos állomány fenntartása tilos volt. A csendőrség és a rendőrség létszámát 4000-4000 főben állapítot-


ták meg. Az 1921. január 3-án kiadott miniszterelnöki rendeletben úgy a csendőrség, mint a rendőrség és határőrség létszámát jelentősen megemelték, ez 18084 csendőrt és 16652 rendőrt jelentett. A Tanácsköztársaság nyomasztó emléke hatására a rendőrség jelentős teret nyert a csendőrséggel szemben, ugyanis a rendőrség nagyobb gyakorlattal rendelkezett a fedett nyomozásokban, ill. a bonyolultabb munkásmozgalmi „bűnügyek” felderítésében. A csendőrségnek ebben az időben még nem volt polgári ruhás nyomozószolgálata, ez által jelentős lépéshátrányba került a rendőrséggel szemben. A testület vezetése elvi szinten már 1925-ben rátalált a megoldásra, azonban a központi nyomozó osztály csak 1928-ban, míg a minden csendőrkerületben működő nyomozó alosztály az 1930as évek elején állt fel. A belső biztonság konszolidációjában nagy szerepet játszott a csendőrség, feladatkörébe ugyanúgy beletartozott a köztörvényes bűnözőkkel szembeni eljárás, mint a munkásmozgalom elleni fellépés, a sztrájkok leverése. A politikai szélsőségekkel szembeni határozott fellépés a szélsőjobbra is vonatkozott, legalábbis a második világháború kitöréséig. Egy őrsbeli csendőrre 11,67 négyzetkilométer és 792 lakos jutott, egy csendőrjárőr évente átlag 71 személyt fogott el, jelentett fel. A csendőrség és a rendőrség újra a dualizmuskori, igen magas szinten biztosította az ország közbiztonságát. A felderítési mutatók a 90 százalékot is meghaladták, ráadásul úgy, hogy a bűnüldözés mellett a csendőrség a fennálló politikai rendszer védelmét is ellátta. 1927 szeptemberétől életbe lépett a csendőrség új, európai színvonalú Szervezeti és szolgálati utasítása (SZUT), amely teljessé tette a testület újjászervezését. A gazdasági világválság beköszöntével felerősödött a munkásmozgalom, s ezzel párhuzamosan a csendőrség ilyen irányú nyomozómunkája is. A harmincas években épült ki a testület rádióhálózata, majd 1938-tól ismét kettős alárendeltségbe került testület feletti irá-

/ 17

MÚLTIDÉZÕ

nyításért komoly rivalizálás zajlott a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium között. A konkurenciaharc a csendőrség felügyelőjének kinevezése körül csúcsosodott ki. Az 1939. augusztus elsején kinevezett Nemerey Márton tábornok, később altábornagy a honvédség egyik legszigorúbb tábornoka volt, aki olyan poroszos fegyelmet vezetett be, hogy országszerte rettegték a nevét. A bécsi döntést követően a testület kiterjesztette fennhatóságát: 1938-ban felállították a kassai VIII. 1940-ben pedig a kolozsvári IX. és a marosvásárhelyi X. csendőrkerületet. A visszacsatolást követően ismét jelentkeztek a nemzetiségi problémák, hisz milliós ruszin és román kisebbség került Magyarországra. E területeken a rendvédelmi szervek egyik fontos feladata volt a nemzetiségi vezetők ellenőrzése. A csendőrség és a rendőrség közösen hajtotta végre Kárpátalján azt a razziát, amelynek során összefogdosták a magyar területen illetéktelenül tartózkodó, elsősorban zsidó menekülteket. 1940 őszétől

Észak-Erdély vált a Kommunisták Magyarországi Pártja fő bázisává. A rendvédelmi szervek már az első pillanattól kezdve megfigyelés alatt tartották a kommunistagyanús személyeket, a vasgárdistákat, a sziguranca (román titkosszolgálat) embereit, a cionistákat és a szabadkőműveseket. A csendõrség szerepe a holokausztban A Magyar Királyi Csendőrség kitörölhetetlen szégyenfoltja a zsidóság deportálásában való részvétele. 1944. március 19-én a megszálló csapatokkal együtt érkezett Adolf Eichmann és néhány száz fős különítménye. Az SD és az SS tagjaiból összeállított „szakértői csoport” feladata az Európában felhalmozott tapasztalatok átadása után az ország „zsidótlanításának” koordinálása. A deportálásokat teljes egészében a magyar közigazgatási és karhatalmi erőkkel végeztették. Folytatása 18. oldalon

18 /

MÚLTIDÉZÕ



A magyar kormány, és az irányítása alatt álló hatóságok szolgálatkész közreműködése nélkül kivitelezhetetlen lett volna, hogy a németek három hónap leforgása alatt a fővárosi lakosok kivételével a teljes magyar zsidóságot kiszállítsák az országból. A deportálás során a Sztójay-kormány a németek rendelkezésére bocsátotta a tíz kerület csendőrségét, a rendőrséget, a vármegyei közigazgatást valamint a MÁV apparátusát. A városokban a rendőrség, míg vidéken a csendőrség feladata lett a gettózás és a deportálások végrehajtása. A deportálás magyar felelősei, Baky László és Endre László államtitkárok és Ferenczy László csendőr alezredes voltak. Az összegyűjtött emberek elszállítását a csendőrség biztosította. A deportálások lebonyolítása mellett a csendőrség feladata volt annak biztosítása is, hogy az elhurcoltak ingó és ingatlan vagyona az államkincstárba folyjon be. A nemzetközi tiltakozás hatására július 26-án Horthy Miklós leállította a további deportálásokat, ennek ellenére a vidéken összegyűjtött és a Budapest környéki zsidóság kiszállítása még július 9-ig folytatódott. Baky és Endre különös ügybuzgósággal próbálta „megtisztítani” Budapestet is. A rendőrség „megbízhatatlansága” miatt Baky július 2-án jelentős létszámú csendőrséget csoportosított át Budapestre. A Vérmezőre tervezett ünnepségre a kormányzó feleségét kérték fel zászlóanyának. Az államtitkárok váratlan terve az lehetett, hogy egy nap alatt gyorsan deportálják a budapesti zsidóságot, azonban a kormány jobboldali puccskísérlettől tartva a fővárosba rendelte az 1. páncéloshadosztályt. A váratlan fellépés hatására Baky elrendelte a csendőri erők számára Budapest elhagyását. Ekkor azonban már a Veesenmayer jelentés szerint 437402 fő hagyta el az országot, nagy részük nem élte meg a háború végét. A háború alatt, különösen a nyilas uralom idején gyakran halálbüntetéssel sújtották a parancsmegtagadást,

mégis voltak csendőrök, akik életükkockáztatásával segítettek az üldözötteknek. Endre László csendőr főtörzsőrmester, a csillaghegyi gettó parancsnoka amellett, hogy a rábízott szörnyű feladatot a lehető legemberségesebben igyekezett elvégezni, legkevesebb 400 ember (szociáldemokrata politikusok, lengyel és magyar zsidók) életét mentette meg. Háromgyermekes családapaként még akkor is menekülteket bújtatott, amikor már őt is a nyilasok keresték. Kulcsár István csendőr őrmester négyterhes nőt mentett meg, akiket a huszti gettó kiürítésekor szedetett le az Auschwitzba tartó vonatról. Kalotay Árpád csendőrszázados Budapesten bújtatott négy zsidó nőt. Parádi István csendőrszázados és Gere Kálmán csendőr főtörzsőrmester pedig Paoul Wallenberg, ill. a Svéd Vöröskerszt tevékenységét támogatták. A felszámolás A német megszállást követően az ország egész területére kiterjesztették a

csendőrség rendkívüli fegyverhasználati jogát. Az egyre romló hadi helyzet és a szovjet betörés következtében a csendőrséget a frontvonalon is bevetik, ám az alkalmatlan felszereléssel rendelkező állománynak esélye sem volt a szovjet csapatokkal szemben. A magyarországi harcokban a csendőrség mintegy 11000 embert veszített, 1944es állományának közel 50 százalékát. 1945. május 10-e, az európai háború befejése után, az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1699-1945. M.E. számú rendelettel feloszlatta a csendőrséget, feladatainak ellátását a rendőrségre ruházta. A csendőrséget kollektívan ítélték el, teljes állományát leszerelték, a volt csendőrök nyugdíját megvonták. Sorsuk ezt követően az üldöztetés (börtön- vagy halálbüntetés), ill. az emigráció lett. Az itthon maradottak számkivetettekké váltak, sorsuk csak az ötvenes évek közepétől kezdett rendeződni. Forrás: Kaiser Ferenc: A csendőrség a Horthykorban, 1919-1945, In. Rubicon, 2010/1


MEZÕGAZDASÁG

/ 19

A ló fertõzõ kevésvérõsége Az egypatások retrovírus okozta betegsége, amely az esetek kis részében már a betegség lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többségében azonban idült lefolyású, ismételt lázas rohamokkal, vérszegénységgel, gyengeséggel, oedemákkal, tartós vírushordozással jár. A betegséget legelõször Franciaországban i9rták le, napjainkban világszerte elõfordul, gyakorisága nagyon eltérõ. Dr. Horváth Nina állatorvos

A

betegség terjesztésében a vérszívó ízeltlábúak nagy szerepet játszanak, ezek csak mechanikus átvivők, bennük a vírus nem szaporodik. Egyik lóról a másikra átvihető a betegség, ha nem steril tűkkel végzik a vérvételt vagy nem steril eszközöket használnak sebészeti beavatkozásoknál. Vemhes kancáknál, a betegség heveny szakaszában a vírus átjut a magzatba is, ilyenkor vagy vetélés történik, vagy fertőzött csikó születik. Ugyanakkor a fertőzött állat váladékaival üríti a vírust és a fogékony

állatok szájon át is felvehetik a kórokozót. A fertőzés átvitel fedeztetéskor is megtörténhet. A betegség fenntartásában a fertőzött lovak játszanak szerepet, életük végéig vírushordozók maradnak. A lappangási idő tág határok között mozog – 1 hét – 3 hónap, az átvitt vírus mennyisége döntő ebben az esetben. A tünetek a heveny esetekben hirtelen magas láz, mely pár napig ezen a szinten marad, vagy hullámzó lefutású. Vannak esetek, amikor az állatok hirtelen elhullnak. Többnyire a tünetek tompultság, fáradékonyság, és a hátulsó végtagok

gyengesége miatt gyakran bizonytalan a járásuk. A vemhes kancák vetélnek. A test mélyebb részein oedemás duzzanatok jelennek meg. A félheveny és idült alakban a tünetek a lázroham után alakulnak ki, rendszerint a lovak lesoványodnak, fizikai teljesítő képességeik romlanak, a hátulsó végtagok gyengesége jellemző. Az ismétlődő lázrohamok miatt vérszegénység alakul ki. A fertőző kevésvérűség nálunk és az Európai Unió országaiban is bejelentés kötelezettsége alá tartozik. A fertőzött (a beteg és a diagnosztikai próbákban pozitív) állatot le kell ölni, az ilyen állattal együtt tartott vagy érintkezett állatokat pedig forgalmi korlátozás alá kell vonni, és rajtuk a diagnosztikai vizsgálatokat ismételten el kell végezni, mindaddig, amíg a betegség/fertőzöttség megállapítható vagy kizárható. A megelőzés érdekében a vérvételhez, oltásokhoz csak steril eszközöket szabad használni, ló vásárlásnál pedig kell kérni az állatorvosi bizonylatot és az útlevelet.

20 /

SULIVILÁG


Favágó kaláka „Vágom a fát hűvös halomba Fényesül a görcse sikongva, Zúzmara hull szárnyas hajamra Csiklándani benyúl nyakamba Bársonyon futnak perceim..” (József Attila) Kolumbán Csaba iskolaigazgató

2011. márc. 19-én szép számmal összegyűltünk favágó kalákába a Tarisznyás Márton Általános Iskola udvarára. Csákányt, botot ragadtak a szorgalmas apák, döntötték a tőkéket vidáman, kemény székely férfiakhoz méltóan. Köszönjük, hogy az iskolánk ügyét szíveteken hordjátok, lemondtátok a saját programotokat, és együtt dolgozhattunk.

Jakab Antal püspök élete és munkássága „Gyermekeitekre vigyázzatok, beszédükre, tetteikre, iskoláikra, hitoktatásukra, otthoni imádságukra. Öltöztessétek és féltsétek őket!....” (Jakab Antal) Kolumbán Csilla hitoktató

J

akab Antal püspök gondolata volt a 2011. márc. 4-én megszervezett verseny mottója, amit a kilyénfalvi kultúrotthonban tartottunk meg 12 csapat részvételével. Beneveztek: Dominus meus et Deus meus, Kicsiponk, Tanulni Akarok, Tizen 3, Biciklis diák, Székely leányegylet, Márton Áron utóda, Mosolygós Káplán, Jakab Antal gyermekei, Megalkuvás nélkül, Hit, remény szeretet, Jakab Antal követői csapatok A vetélkedő célja, hogy sokáig megőrizzük Jakab Antal püspökün-

ket az emlékezet számára, példaként állítsuk a jelen és jövő nemzedéke elé.

Miután a versenyt szervező köszöntötte a versenyzőket, jelenlevőket, megkérte, hogy mindenki


vonuljon ki a Jakab Antal szoborhoz, a koszorúzáshoz. A kultúrotthonba visszatérve ismertette a zsűri tagjait (Borka Ernő pléb., Csuszner Jolán tanárnő, Lokodi Éva hitoktató, Jakab Erzsébet óvónő), a szabályokat, a rendezvény támogatóit: Tarisznyás Márton Ált. Isk., Újfalvi Polgármesteri Hivatal, Kilyénfalvi Plébánia. A versenyt a „Szentlélek Isten szállj le ránk” kezdetű egyházi énekkel nyitottuk meg. Nyolc fordulóból állt a vetélkedő.

SULIVILÁG

A tanulók bebizonyították, hogy nagyon komolyan vették e felkészülést. Az utolsó versenyszám után Jakab Antal püspök búcsúztató beszédéből hallgattunk, amit Márton Áron püspök sírjánál mondott. Amíg a zsűri az eredmények összesítésével dolgozott a Jakab Antal Emlékszobát, valamint a könyvtárt néztük meg. Az első három csapat: Mosolygós káplán (Tekerőpatak), Kicsiponk (Ditró), Megalkuvás nélkül (Gyergyószentmiklós). A többi 9 csapat a

/ 21

IV. helyezést érte el. Minden versenyző könyvjutalomban részesült, Érdemoklevelet, vagy Emléklapot kapott. Mivel még a farsangi időbe került megszervezésre, a kedves kilyénfalvi szülők jóvoltából farsangi fánkkal, teával kedveskedtünk. Mogyorós tanár úr vezetésével néptáncot tanultunk, vidáman zártuk a rendezvényünket. Hálás köszönet a hitoktatóknak, a munkatársaknak a vetélkedő megszervezésében.

Farsangi bál Jakab-Tatár Edina VII. oszt.

2011. március. 7-én megrendezésre került a hagyományos Farsangi bál. Az idén a kultúrotthonban volt megtartva, ahol már 3 óra előtt gyülekeztek az ötletesebbnél ötletesebb jelmezbe bújt gyerekek, óvodás kortól egészen a nyolcadik osztályig. A szokásos "felvonulás" után mindenki bemutatkozott, elmondta, hogy minek öltözött. Ajándékba egy csokoládét kapott és választha-

tott egy mackót is. Ezután a mi osztályunk egy farsangbúcsúztató rövid vicces jelenetet adott elő, s ezután elkezdődött a bál. Mindenki teával olthatta a szomját, s mellé hogy a farsangi hangulat meglegyen - fánkot ehetett. Eltáncoltuk a Ceppelt, a Hejszát, és azokat, amiket a táncórákon tanultunk. Azt gondolom, hogy mindenki számára emlékezetes maradt ez a bál, s reméljük, hogy a jövőben is megrendezésre kerül.

Jelmezbál az óvodában „Gyertek, gyertek, gyerekek Én veletek nevetek Mosolyogjunk, kacagjunk Kacagtatók maradjunk!” (Devecsery László) Horváth Ildikó

I

zgatottan számoltuk, „hányat kell még aludni a NAGY NAPIG?” mikor végre a halk, suttogó hangok már nem lesznek titkok többé, mert kiderül, ki milyen jelmezben segít elűzni a telet. A NAGY NAP (február 24) reggelén vidáman üdvözölték egymást a

királykisasszonyok a Csizmás kandúrral, a Tigris és Leopárd is barátságos volt, vígan lovagolt közöttük a Póni, a Síugró a Békával táncolt, barátságos volt a Kalóz, akárcsak a Pincérlány, egyszóval csupa öröm volt a tarka társaság. Ezt a vidámságot körüllengte a frissen sült fánk csodás illata, amit citromos teával öblítettünk le. Meg is szeppent egy pillanatra a „farkasordító”, reméljük komolyan veszi az ijesztést és eliszkol tőlünk, átadva helyét a tavasznak. Tudja meg mindenki, a tekerőpataki óvodások is segítettek ebben.

22 /

GYERMEKSAROK


„De nehéz az iskolatáska”… Lapunk januári számában arról lehetett olvasni, hogy mit tehet a szülõ, ha gyenge a gyereke iskolai teljesítménye. Most nézzük meg azt, hogy milyen felkészülési lehetõségei vannak a gyereknek.

z egyes tanórákra mindenki más-más módszerrel készül. Azoknak, akik jó eredményt érnek el, biztos, hogy helyes, egyéniségüknek megfelelő tanulási stílust sikerült kialakítaniuk, amely meghozza a várt eredményt. Most inkább azokhoz szólnék, akik úgy érzik, hogy nehézségeik adódnak a felkészülés során, illetve az eddig alkalmazott tanulási módszerük kevésbé hatékony.

szerzés lehetőségei közül iskoláinkban leginkább a tanórai magyarázat, munka, gyakorlás valamint az otthoni felkészülés a legjellemzőbb. Az otthoni tanulásról szólnék elsősorban, amelynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő minőségű olvasás, ugyanis e módszer segítségével történik az ismeretszerzés. Nos, nézzünk meg néhány olvasási stílust, amelyet felhasználhatunk a hatékonyabb ismeretszerzéshez. A rögzítő olvasás kitartó figyelmet, nagy kon-

Természetesen az egyes anyagrészek tanulási módszereit maga a tantárgy határozza meg, de a tanulási folyamat minden esetben a következő leegyszerűsített lépésekre tagolható: az ismeretszerzés, a rögzítés, az ismeretek ellenőrzése. Az ismeret-

centrációt igényel. Nem a szöveggel történő ismerkedéskor kell használni, hanem a második, harmadik olvasásnál kell törekedni a szöveg hatékonyabb rögzítésére. A tagoló olvasást olyan esetben kell alkalmazni, ha összefüggő szö-

Gál Katalin

A

veg elsajátítását tervezed. Az első olvasás során jelekkel, alcím adásával széttagolod a szöveget, esetleg szövegtérképet készítesz. Ez a módszer hatékony az ismeretterjesztő szövegek esetében (biológia, történelem, földrajz, stb.), ha nagynak tűnik számodra a terjedelmük. A tájékozódó olvasás lassú, sok gondolkodással vegyített olvasási forma. Nem eredményez pontos, alapos tudást, de alkalmazása rendkívül hatékony a tájékozottság növelésére. Ilyenkor kerülnek elő a lexikonok, képek, térképek és más eszközök, amelyek a tájékozottság kialakulását szolgálják. Nem hoz gyors eredményt, de rendkívül hatékony a kapcsolódó ismeretek megszerzésére. A válogató olvasás során jellemző az olvasás közbeni aláhúzás, jegyzetelés, vázlatírás. Ez estben az olvasó kiemeli a lényeges elemeket a szövegből, ezek köré építi gondolatait, mondandóját. Nagyon hatékony módszer olyan tantárgyaknál, ahol egy szó vagy egy mondat gondolatindító lehet. A böngésző olvasást akkor használjuk, ha már ismerős a szöveg tartalma. Az olvasó szeme bele-belekap a szövegbe, agya felfogja a kiemelt szót, fogalmat, s ha felvillan benne, hogy nem emlékszik az összefüggésekre, akkor áttér a rögzítő olvasásra. Miután pontosította a dolgot, tovább vadászhat a szövegben. Ezt a fajta olvasási stílust érdemes tanórák előtt használni, a leckére történő ráhangolódáskor. Ez a fajta stílus alkalmatlan a rögzítésre, ugyanis csak felületes tudást eredményez. A gyorsolvasás rendkívül hatékony módszer, de csak annak, aki elsajátította, és megfelelően képes alkalmazni. Általános iskolai tanuláshoz nem ajánlott, mert lényege nem az olvasási tempóban, hanem a felfogási sajátosságban rejlik. Pontos tanuláshoz csak a nagyon gyakorlottak tudják használni.


ÉP TESTBEN...

/ 23

Csak nátha… Kinek nem dugult még be rettenetesen az orra, ki nem érezte úgy, hogy háromszorosára dagadt a feje, lüktet, majd kiesik a szeme, kellemetlenül kapar a torka? Ki nem használt el napi száz zsebkendõt, trombitált éjt nappallá téve, nem érezte a szagokat, nem élvezte az ételek ízét? Dr. Kelemen Madarász Enikõ, családorvos

S

eközben nem számíthatott mások együttérzésére, hisz nem is volt beteg: ez csak egy közönséges nátha! Úgy indul az egész, hogy csiklandozni, égni kezd belül a torok, és ez az érzés hamarosan ráterjed az orra is. Pár óra múlva kezdődik a tüsszögés, a didergés, az izomfájdalom, az orrfolyás, az enyhe köhögés. Másnap már rossz a közérzet, fáj a fej, esetleg hőemelkedés is lesz. A híg orrfolyás egy nap után sűrűvé, gennyessé válik. Torokfájást tovább fokozza, hogy az orrdugulás miatt a szájon át veszik a levegőt, így szárazabbá válik a garat nyálkahártyája. E kellemetlen tünetek körülbelül egy hétig tartanak. A náthát vírusok okozzák. Lényegében ugyanolyan fertőző betegség, mint bármelyik másik. Van azonban egy lényeges különbség: míg a klaszszikus ragályos betegségekért mindig csak egy-egy meghatározott kórokozó a felelős, a náthát több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti. Ezért van az, hogy hiába esik át az ember a náthán, nem lesz védett, újra és újra viszszakapja. A legtöbben azt gondolják, hogy a náthát a lehűlés, a hideg okozza. Ha nem öltöznek elég melegen, eláznak az esőben, huzat éri őket, akkor másnapra biztosan tüsszögve, rekedten ébrednek. Sok embernél ez valóban így van, de legalább ennyinél ez nem igaz. A náthát mindig vírus okozza, ám az, hogy a szervezet ellen tud-e állni támadásuknak, sok mindentől függ. Függ a vírusok számától, fertőzőképességüktől, bizonyos meteorológiai tényezőktől és attól, hogy milyen testi-lelki állapotban van

a fertőzés pillanatában. A lehűlés csökkentheti a szervezet ellenálló képességét, ily módon valóban hozzájárulhat a nátha kifejlődéséhez. Ám aki kellően edzett, nem hűl meg egy

váratlan felhőszakadástól. A nátha a legtöbbször következmények nélkül egy-két hét alatt elmúlik. Felléphetnek azonban bizonyos komplikációk is, amikor az egyszerű orrfolyásból komoly betegség is kialakulhat. Ezeket a "második" betegségeket azonban általában nem a nátha vírusai, hanem bizonyos baktériumok okozzák, a nátha tehát "fölülfertőződik". A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás. A középfül,

vagyis a dobüreg összeköttetésben áll az orrüreggel, és a felgyülemlett fertőző orrváladékkal könnyen kórokozók juthatnak a fülbe is. A fertőzés az orr melléküregeire is átterjedhet, arc- üreggyulladás, homloküreggyulladás alakulhat ki. Nem ritka a légcsőhurut, a hörghurut sem. Egy kisgyerek évente átlagosan ötször-nyolcszor lesz náthás, a bölcsődébe, óvodába járók esetleg még gyakrabban. A legfogékonyabb idő-

szak a három hónapos és a kétéves kor közötti. Ilyenkor nemcsak gyakoribb, de komolyabb tünetekkel is jár a nátha. Felszökik a láz, a gyerek nyugtalan, levegő után kapkod, étvágytalan. A csecsemők nehezebben szopnak, hisz közben nem kapnak levegőt az orrukon át. Ráadásul a gyerekek náthája gyakrabban jár szövődményekkel, mint a felnőtteké. Folytatása 24. oldalon

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN


Ahogy a gyerek nő, úgy csökken a szövődmények fellépésének esélye. Megváltoznak az anatómiai viszonyok, tágul az orrüreg, érik az immunrendszer, és az okosodó gyermek megtanulja rendesen kifújni az orrát. A nátha nem gyógyítható. Vírus okozza, tehát az antibiotikumok nem segítenek, sőt, a feleslegesen adott antibiotikum megzavarja a szervezet biológiai egyensúlyát. A szövődmények kezelése viszont gyakran antibiotikummal történik, de az előre adott antibiotikum nem képes megelőzni a bajt. Legfontosabb az orrváladék rendszeres és alapos eltávolítása, ez az egyetlen lehetőség a "második betegségek" kivédésére. Ne sajnálják az időt az alapos orrfújásra. Először csak az egyik orr felet fújják ki, a másikat közben fogják be. Ez fontos,


mert ha egyszerre fújják ki mindkettőt, a váladék hátrafelé, az arc- és homloküreg felé nyomódhat. A nátha elleni orrcseppek csökkentik a nyálkahártya duzzanatát, így pár órára megszüntetik az orrdugulást. A beteg megkönnyebbül, és ismét levegőt tud venni. Jó néhány ilyen készítmény recept nélkül is kapható. Az orrcseppek használatának szabályai vannak. Mielőtt becsepegtetnék, el kell távolítani az orrváladékot. A csepegtetés után egy-két másodperccel hátra kell hajtani a fejet, majd szép lassan balra és jobbra forgatni. Napi három csepegtetésnél többet ne végezzenek, ugyanis az orrcseppek egy idő után irritálni kezdik a nyálkahártyát. Már nem használnak, sőt, ismét bedugul és érzékennyé, fájdalmassá válik az orr. Ezért egy hétnél tovább lehetőleg ne csepegtessenek.

Az elmúlt években egyre több nátha elleni "csodaszer" tört be a piacra, pirulák, pezsgőtabletták, vízben oldódó porok. Ezek többnyire paracetamolt és efedrint tartalmaznak. Az első széles körben alkalmazott láz-, fájdalomcsillapító, a második érösszehúzó hatású. Ezek enyhítik a tüneteket. Szinte nem telik el nap anélkül, hogy fel ne tegyék a szülők ezt a kérdést: hogyan tudják megelőzni a náthát és a többi hurutos betegséget? Mit adjanak a gyereknek, hogy növelje ellenálló képességét, erősítse immunrendszerét? Nincs csodaszer. Kell erősíteni a szervezetet, edzés, minél többet a szabadba lenni, sokat mozogni, menni a gyerekkel kirándulni, stb. Ha ezek után mégis beüt a nátha, nincs mit tenni - fogadják kellő méltósággal. És tömérdek zsebkendővel…

Narancstorta Gál Katalin

Hozzávalók: a tésztához 7 tojás, 25 dkg cukor, 1 ½ narancs leve és reszelt héja, 15 dkg dió, 2 kanál prézli. A krémhez: 4 tojás, 12 dkg cukor, 2 dl tej, 2 kanál zselatinpor, 1 ½ narancs leve és héja, ½ l tejszín. A tojások sárgáját a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a narancslevet és a reszelt héjat, a darált diót, a prézlit és a kemény tojáshabot. A tortasütő megvajazott, lisztezett alján (de még jobb, ha vajazott sütőpapírt használva) 5-6 vékony lapot sütünk, vigyázva, hogy ne égjen meg. Óvatosan bánjunk a lapokkal, mert nagyon törékenyek, és könnyedén ragadnak. A krémhez a tojásokat elkeverjük a cukorral és a tejjel, és sűrűre főzzük. Beleszűrjük a kevés vízzel simára kevert és megfőzött zselatinport, majd, ha a krém kihűlt, összekeverjük a tejszínhabbal, hozzáadva a narancslevet és narancshéjat is. (A tejszínhabból először tegyünk félre egy pohárnyit a díszí-

téshez). A tortaformánál egy ujjnyival nagyobb lábast veszünk, és hideg vízzel kiöblítjük. A krémből ujjnyi vastag réteget kenünk az aljára. Rátesszük az első lapot, erre ismét krémet kenünk, úgy, hogy a lábas faláig az üreget kitöltse. Így folytatjuk, míg a lapokból és a krémből tart, az utolsó lapra nem kell krém. A lábast néhány órára

a hűtőszekrénybe tesszük. Amikor a krém már teljesen megmerevedett, a torta oldalát egy késsel körben elválasztjuk a lábastól, majd egy percre forró víz fölé tartjuk, aztán a lábasra egy tálat borítunk, és a tortát átfordítjuk a tálra. A félretett tejszínhabbal díszítjük. Nagyon különleges deszszert!

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents