ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O L Y A M , 4 . S Z Á M , 2 0 1 1 . Á P R I L I S

TARTALOM Önkormányzat ...

2

Civil fórum ...

6

Hitélet ...

10

Múltidézõ ...

14

Mezõgazdaság ...

19

Sulivilág ...

20

Gyermeksarok ...

22

Ép testben ...

23

Tarkabarka – Magazin ...

24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

IV. évfolyam, 4. szám, 2011. április

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.

A rendõrség emlékeztet! Tepes Nica Ioan, Gyergyóújfalvi Rendõrfõnök Megkérjük, hogy miután jelen lapot átolvasták, nézzék meg a személyazonossági igazolványukat is, ellenõrizzék hogy meddig érvényes. Ugyanis, a 97/2005 számú, érvényben lévõ kormányhatározat értelmében, a szabályok a következõk: – minden 14-ik életévét betöltött fiatal, köteles 15 napon belül kérni a személyazonossági igazolvány kibocsátását a Gyergyószentmiklósi Lakosságnyilvántartó Irodánál. – a felnőtt személyek kötelesek 15 nappal a személyi igazolvány lejárta előtt kérni az új személyi igazolvány kibocsátását a Gyergyószentmiklósi Lakosságnyilvántartó Irodánál. Ezen előírások be nem tartása 40től 80 lejig terjedő pénzbírságot von maga után. – a személyi igazolvány rongálása vagy elhagyása 25-től 50 lejig terjedő pénzbírságot von maga után. – amennyiben a településtől idegen személy 30 napnál hosszabb ideig tartózkodik a településen, köteles a személyi igazolványán feltűntetni az ideiglenes tartózkodási helyét, ezen előírások be nem tartása 75-től 150 lejig terjedő pénzbírságot von maga után.

Az új személyi igazolvány kérésénél a Gyergyószentmiklósi Lakosságnyilvántartó Irodánál a következő iratokat kell bemutatni: – születési bizonyítvány – eredeti és fénymásolt példány – hölgyek esetében kell a házassági igazolás és a 14 év alatti gyerekek születési bizonyítványa (eset függvényében) – eredeti és fénymásolt példány – lakhelyigazolás a Gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivataltól – az elvállást igazoló okiratot – amennyiben ilyen van – 4 lej értékű okmánybélyeg és nyugta 7 lej értékről, mely a személyi igazolvány ellenértéke, és a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal pénztárában kell kifizetni. (a Carpaţi úton van a székhelye) – választókönyv, melyet egy időben bocsátottak ki a lejáró személyi igazolvánnyal.

ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


ÖNKORMÁNYZAT

/3

Mûgyep a focipályákon Bizonyára már sokan észrevették, hogy a gyergyóújfalvi valamint a tekerõpataki iskolák fotballpályáján korszerõ mõgyep került az aszfalt tetejére. Czirják Kinga

E

gyed Józseftől, Újfalu község polgármesterétől megtudhattam egy rövid beszélgetés kapcsán többek között azt is, hogy a tekerőpataki közbirtokosság területére állítandó szélgenerátorok megbeszélésekor került szóba az a tény, hogy van Udvarhelyen műgyep, melyet a város a Győri ETO-tól kapott ajándékba és mivel Udvarhely nem tudta biztosítani a műgyep lerakásának feltételeit, ezért a szállítás összegéért átadnak belőle. Így sikerült, hogy Újfalu Önkormányzata csupán a Győrből Udvarhelyig való szállítás költségeit

kellett kifizesse, azaz 2700 eurót, 2000 négyzetméter műgyepért. Az Udvarhelyről Újfaluba való szállítás költségeit a tekerőpataki, valamint az újfalvi közbirtokosság állta. Bár a műgyep nem új, mégis rendkívül örülhetünk neki, hiszen egy ilyen 4 cm-es, kvarc-homok és gumigranulátumos műpázsit kényelmesebb a sportolók számára, mint az aszfalt, továbbá sokkal jobb labdamozgást biztosít, védi a sportolók izületeit és csökkenti a balesetek lehetőségeit, csak hogy néhány előnyét említsem. A műgyepes pálya karbantartási költségei viszonylag alacsonyak és egy ilyen pálya tartó-

sabb, mint a természetes gyeppel borított pályák. Ilyen műgyep került nem csak az újfalvi és a tekerőpataki iskola focipályájára, hanem Újfaluban a felszegi pályára is. Míg Tekerőpatakon az iskola mesterei, alkalmazottai rakták le a műfűszőnyeget, addig az újfalvi iskolánál egy erre szakosodott cég bevonásával sikerült mindezt megvalósítani, amely cég majd fel is fésüli a pázsitot a rugalmasság visszanyerése végett. Dicséret illeti a Katorzsa Sport Klub tagjait, akik részt vettek az ügy adminisztrációjában. Hálás köszönet a magyarországi Fazekas József edző- és menedzsernek, aki nagymértékben közbenjárt, hogy ez a műgyep községünk tulajdona legyen.

4/

CIVIL FÓRUM


Színpadon a gyergyóújfalvi önkéntes tûzoltó alakulat színjátszó csoportja Április 24-én, azaz Húsvét vasárnapján elõadással egybekötött bálra hívták a község lakóit az újfalvi önkéntes tûzoltók. Az elõadást Búzás Ferenc parancsnok nyitotta meg köszöntõ beszédével, melyben köszönetet mondott a jelenlévõknek, hogy részvételükkel támogatják a tûzoltó alakulatot, melyet õk egy kis mûsorral szeretnének meghálálni. Czirják Kinga

H

unyadi László alparancsnok ismeretlen szerzőtől a „Hívjátok a Tűzoltókat!” című versét osztotta meg a nézőkkel, melyet én is közölni szeretnék azokkal az olvasóinkkal, akik esetleg nem hallhatták e verset. „Mikor recsegve - ropogva ég a ház, Mikor robbanni készül palackban a gáz, Mikor szét kell vágni a roncs autókat, Hívjátok a tűzoltókat!

Ha beázik a pince és a padlás, Ha villámként jön felülről az áldás, Ha menteni kell rosszakat és jókat, Hívjátok a tűzoltókat! Mikor viharban leszakad az ág, Mikor az őrült újra a turulra hág, Mikor nem tudtok már a bajban jobbat, Hívjátok a tűzoltókat! De, ha együtt vagyunk

és zene szól végre És a történeteknek soha sincs vége, Borral telt pohárral koccinthatunk jókat, Hívjátok a tűzoltókat!” A köszöntő beszédet a humoros jókedv váltotta fel, hiszen több viccel tűzdelt humoros jelenet következett: A kisebbségi iskola, A borravaló valamint a Hacsek és Sajó- Érettségi találkozó című jeleneteken mulathatott a közönség. A műsor után hajnalig tartó bálon táncolhattak a fiatalok, ahol a talpalávalót György Vince és Simon Alpár szolgáltatta. Természetesen tombola is volt: A botmixert Csíki Kinga vihette haza, a hajszárító egy budapesti turistáé lett, valamint a fődíj, egy mikrohullámú sütő boldog tulajdonosa nem más, mint Albert Enikő.


CIVIL FÓRUM

/5

Húsvéti elõadás Kilyénfalván A Kilyénfalvi Csipkebogyó Kulturális Egyesület ebben az esztendõben is, a hagyományokhoz hûen, ünnepi mûsort állított össze a Húsvéti Ünnepek tiszteletére. Az elõadásra Húsvét vasárnap este került sor a helyi kultúrotthonban. A szervezõk két mûfajjal lepték meg a közönséget: néptánccal és egy népszínmûvel.

A

mint mindannyian tudjuk, a néptáncoktatás folyamatosan zajlik Kilyénfalván, a Hóvirág Néptáncegyüttes táncosainak irányításával. Jelenleg két csoporttal, az apróbbak és a nagyobbak csoportjával dolgoznak az oktatók, Gáspár Judit, Szász Ferenc és Veress Gergő. A fellépésen az előadáshoz méltó hangulatot teremtettek a nagyobbak a felcsíki táncokkal, amelyben hejszát, zsukát (legényest) és csárdást láthattunk. Az apróbbak következtek a színen, ők húsvéti jelenettel és felcsíki meg más népi gyerekjátékkal szórakoztatták a közönséget. Időközben a nagyobbak átöltöztek, és a lányok sárközi karikázót táncoltak. A

karikázó, mint tánc leginkább Magyarországra jellemző, de Erdély-

ben is megjelenik elszórtan, főleg Küküllő- és Marosmentén. A kilyénfalvi lányok csodás táncukkal és énekhangjukkal valamint szép öltözetükkel elnyerték a közönség tetszését. A tánc műfajának zármozzanataként egy valódi széki mulatságot jelenítettek meg a nagyobb csoport táncosai. Folytatása 6. oldalon

6/

CIVIL FÓRUM

Folytatás a 5. oldalról

Széken az emberek mulatozását a táncba menés jelentette, így a széki tánc az együttlét, szórakozás örömét szolgálja, nem annyira túldíszítettségéről és sok figurájáról ismeretes. Ugyanakkor gyönyörű népdalok jellemzőek rá. A táncokat összeállította és betanította Gáspár Judit, Szász Ferenc és Veress Gergő. Köszönjük nekik kitartásukat és elkötelezettségüket! Ugyanakkor köszönjük az apró és nagyobb táncosainknak az áldozatos munkáját és elkötelezettségét! Természetesen ez nem csak rajtuk múlik, főleg az apróbbak esetében, nagyon sokat jelent a szülők hozzáállása. Köszönjük nekik is a táncoktatással járó áldozatot, reméljük, az előadás meggyőzte őket arról, hogy érdemes volt. Az előadás második részében egy székely népi játékot – Tamási Áron Énekes madár című darabját láthatták a nézők. A három felvonásos mű, más szereposztásban már néhányszor szerepelt műsoron Kilyénfalván, de témája, a szerelem, örökifjú, nem évül el sohasem. A színdarab bizonyíték arra, hogy az igaz szere-


lem nem ismer gátakat, megküzd minden akadállyal. A Kilyénfalvi Csipkebogyó Kulturális Egyesület színjátszó csoportja ez alkalommal is remekelt. Kemény, fáradságos munkával, éjszakába nyúló próbákkal

készültek az előadásra. A szereposztás találó volt, mindenki tudott azonosulni a szerepével, átélte azt. Lássuk a szereposztást: Gondos Eszter, vénleány – Daradics Réka


Gondos Regina, vénleány – Bányász Szilvia Gondos Magdolna, fiatal leány – Balázs Júlia Bakk Lukács, vénlegény, az Eszter vőlegénye – ifj. Borka Béla Préda Máté, vénlegény, a Regina vőlegénye – György Szabolcs Kömény Móka, fiatal legény – György Bálint Kömény Ignácné, a Móka anyja – András Edina

CIVIL FÓRUM

Katolikus pap – Csibi Alpár Boszorkány és dobos ember – Csibi Norbert Három vénasszony – György Katalin, György Beáta, Daradics Andrea A színdarab tanulását irányította, felügyelte, és az előadáson súgó szerepben volt jelen Borka Zsuzsánna és Balázs Edit. Köszönjük kitartásukat, kemény munkájukat! A rendezvény záróakkordja a Hús-

/7

véti hagyományos bál volt, amelyen a zenét a helyi Levyband zenekar szolgáltatta. A mulatságon tombolát is lehetett vásárolni, a nyeremény két éneklő nyuszi és egy csokitojás voltak, a nyertesek meg: Balázs Rozália, Daradics Zsuzsa és Borka Dalma.Köszönet az Egyesület tagjainak az önzetlen munkáért, és azért, hogy töretlenül tesznek az akadályok ellenére is a közösségi szellem fellendítése érdekében.

Tavaszi nagytakarítás a kilyénfalvi temetõben Gál Katalin

Á

prilis 2-án, szombaton nagyméretű tavaszi takarításra került sor a kilyénfalvi temetőben. Fejér Lajos plébános kezdeményezésére a közmunkára közel harminc személy gyűlt össze, hogy megszabadítsák a temetőt az ősz és a tél folyamán összegyűlt szemét-

től, száraz gallyaktól és levelektől, valamint a fákat megnyessék, eltávolítsák a túlnőtt bozótot, felgereblyéljék a száraz avart. Jelen volt az egykori és új egyháztanács több tagja valamint még sokan mások, akik szívügyüknek tekintik a temető rendezettségét, szépségét. Az egész délelőtti kemény munkának meg is lett az eredménye, a temető

tisztán és teljes pompájában várja a tavaszt. A plébános úr jóvoltából a közmunkázók kaláccsal és pálinkával voltak megvendégelve, és délután a jól végzett munka örömével térhettek haza. A teljes közösség nevében mondunk ezúton is köszönetet nekik, hogy időt és energiát nem kímélve a köz javára dolgoztak önzetlenül.

8/

CIVIL FÓRUM


Tojás festés mesterfokon, Salamon Éva tojásíróval Mivel nemrég léptük át a húsvét küszöbét, ezen lapszám bizonyult legmegfelelõbbnek bemutatni Salamon Éva tojásíró személyét s munkásságát. A kilyénfalvi származású Évát 2009. decemberében ismertem meg a Szentmiklósón megrendezett téli vásáron. Ezen a vásáron ismerhettük meg a környékünkön tevékenykedõ kézmûveseinket, kik ott mutatták meg saját készítésû termékeiket.

O

tt figyeltem fel Éva csodaszép hímes tojásaira, precíz mutatós munkáira. 2010- ben elhívtam Újfaluba, hogy az érdeklődő fiatalokkal ismertesse a tojásírás fortélyait és szépségét, lehetőséget teremtve egy általunk kevésbé ismert hagyomány elsajátítására. Mivel nagyon tetszett helyi fiataloknak ildomosnak tartottam, hogy idén is ő vezesse be az érdeklődőket a tojásírás világába és reméljük még nagyon sok ideig oltja ki tudásszomját a fiatal generációnak. Pályakezdéséről és egyáltalán a tojásírás sikerességéről és annak értelméről kérdeztem, hogy betekintést nyerhessünk e ritka szakma mivoltába. – Hogyan kerültél kapcsolatba a tojásírással? – Kislányom mikor óvódás volt, édesanyám (mint kislányom óvónője) elvitte egy tojásíró tájházba, hogy mutassa be a gyerekeknek a tojásírást. Mivel nekem is nagyon tetszett és érdekelt, hogy hogyan is készül el egy ilyen csodás tojás engem is elvitt a kiállításra. Ott nyílt lehetőségem először kipróbálni a megfelelő eszközökkel hímes tojást készíteni. Első próbálkozásom sikeresnek bizonyult, ugyanis a kiállítást szervező tojásíró asszonykák elhalmoztak dicséretükkel, és arra bíztattak, hogy ha csak családom részére is, de folytassam a hímestojás készítés, mert megvan a kellő kézügyességem. Abban az

évben, tanácsukat megfogadva, locsolóink az általam készített tojásokat vihették haza. Környezetem-

élő reklámot, így munkáim egyre szélesebb körben váltak ismerté. – Milyen folyamatokon megy keresztül a tojás, mígnem elnyeri hímes tojás formáját? – Hát először is megfőzzük, vagy kifújuk a tojást, majd alaposan megtisztítjuk, kiszárítjuk, és foghatunk is neki a mintázásnak. Írókával vagy más néven kesicével, szabad kézzel rárajzoljuk a kívánt motívumot. Ha ezzel elkészültünk langyos tojásfestékbe kell mártani az így elkészített

nek annyira tetszett, hogy következő évben már szélesebb családi körben kellett készítsek tojásokat, majd jöttek a barátok ismerősök, kik szintén igényelték munkáim. Tőluk kaptam a legnagyobb bíztatást, és úgymond

tojásokat, addig, míg el nem nyerik az általunk kívánt színt. Az utolsó részben pedig felmelegített törlőkendővel leszedjük a viaszréteget, melynek befejeztével el is készítettük a hímes tojást.


CIVIL FÓRUM

– Milyen motívumokat használsz a tojások díszítésére? – Kezdettől a gyímesi motívumokat kedveltem, kizárólag azokból dolgozom. A gyímesi motívumok változatosak, egy mintát többféleképpen lehet ábrázolni, színes és változatos. Ezért áll olyan közel hozzám. Nem mondhatnám, hogy teljes mértékben betartom a megadott formákat, ugyanis vagy túlpontozom, vagy megkacskaringózóm egy kicsit jobban, mint az eredeti, de ettől lesznek egyediek, személyre szabottak. – Milyen és mekkora méretű tojásokat festesz szívesen, és melyikre van nagyobb kereslet? Tyúktojással kezdtem. 2009-ben ajánlotta fel édesanyám, hogy adna lúdtojást, hogy azokat is fessem meg. Mivel volt igény rá már második éve dolgozok lúdtojásokkal is. Később felvetették, hogy ha már a lúdtojásokat is bevontam az eszközök soraiba, próbáljam meg a strucctojásokat is díszíteni. Hát bíztatásra azt is kipróbáltam, igaz beszerzése mai napig nagyon körülményes, de igény van rá. Tojá-

festés során. A pöttyös és domború tojásokat kerülöm, ugyanis ezeknek festése igen nehézkes. Az igazán szép hímes tojás titka, hogy sima tojásból készüljön. – Hogyan ismerteted munkáid a nag közönséggel, hogyan promoválod őket?

sokból inkább a világosakat szeretem megírni, és ha lehet a házi tojáshoz ragaszkodom. Annak simább a felülete, mint a boltban vásároltnak, és nincs rajta pecsét, amit igen nehéz eltüntetni a

– 2009-ben voltam először vásáron Csíkszeredában, hova 2010- ben is visszahívtak, és idén is helyet adtak munkáimnak. 2010-ben Gyergyószentmiklósón állítottam ki a hímes tojásaim a téli

/9

vásáron. Ugyancsak 2010-ben ismertettem a Gyergyóújfalvi TeleHázban a tojásírás fortélyait. Idén meghívást kaptam az Udvarhelyen megszervezett tavaszi hagyományőrző vásárba, hol sikerült több mint 500 hímes tojást kiállítanom. Ezen vásárokon és kiállításokon kívül rendszeresen hívnak meg iskolákba a környező falvakba (Szárhegy, Tekerőpatak,) hogy a helyi gyerekek is megismerjék a hímes tojás készítésének folyamatait. – Miért tartod fontosnak, hogy a helyi fiatalok is megismerjék ezen tojásmintázást, tojásfestést? – Személy szerint örömömet lelem a hímes tojás festésben. Szépek és mutatósak, lehetnek személyre szabottak, vagy átlagosak, de mindenkinek szólnak, és mindenki azt lát benne, amit a lelke diktál. A szépet és jót megismertetni másokkal élmény, cél hogy más is átérezze azt az érzést, ami ez a szépség nekem is nyújt. Bármit munkálkodunk a lényeg, hogy lelkesen és szívből tegyük azt, és biztosan meghozza gyümölcsét a befektetett munkánk....és ha egy technikával többet sajátítunk el, még ha nem is tesszük azt profi szinten, de azt már senki nem veheti el tőlünk.

10 /

CIVIL FÓRUM


Húsvéti foglalkozás a TeleHázban 2011. április 21-én délelött az aktív fiatalok tartalmas kikapcsolódással készültek a húsvét ünnepére a kultúrotthonba. A TeleHáz és a Katorzsa Spor Klubb igyekezett a helzi fiatalokat húsvéti ünneplésre serkenteni ... mégpedig nem is akármilyen módón, úgy állítva össze programjaninkat hogy azok megcélozzák a gyerekek, fiatalok kreativitását. Lukács Emõke

P

rogramunk vártnál nagzobb sikernek örvendett. Közel 70 gyerek kapcsolódott be aktívan a nyuszicsalogató tevékenységünkbe.

A 2 éve már ismerté vált húsvéti foglalkozások alkotó elemeit hagyományörző módon idén is terítékre kerültek, újításként azonban sok más új foglakozástipus is helyett kapot. Aki tavaly - tavalyelött lema-

radt a fogalalkozásokról, idén is megtanulhatta, hogyan készítheti el a locsólóváró hímestojásokat, természetesen a gipszfigurafestés sem maradt el. Idén azonban gipszből készült tojástartók és mécsestartók is készítettünk, szebbnél szebbeket, mindenki gondosan festette, színezte tojástartóját. Előre megvolt mindegyiknek a rendeltetése...vagy ajándék vagy dísztárgy készült belőlük. Az idén első alkalommal készítettünk húsvéti ajtó és falidíszeket. Nagy érdeklődés övezte a bemutatók munkáját....árgus kivácsi sze-


mekkel figyelték a gyerekek, hogyan is készülnek e mutatós díszek, majd mindenki nekilátott az általa megálmodott dísztárgy elkészítéséhez. Rövid idő alatt, ízléses, mutatós alkotások csüngtek alkotóik kezében. Kicsik és nagyok, szülők és nagyszülők közösen fonták, hajtogatták az ágakat, díszítették a rendelkezésre álló nagyrészben természetes anyagokból. Pompás alkotások születtek, egyediek, különlegesek voltak, árúlkodtak készítőjük személyiségéről, lelkességéről.. Adott időben arra lettünk figyelmesek, hogy a kisérők legalább olyan lelkesen és odaadóan dolgoztak, mint gyerekeik. A falidíszeknél is igyekeztünk természetes anyagokból megoldani a díszítéseket, felhívja ezzela figyelmet a természet csodálatos mivoltára. Igyekeztünk kellő mennyiségű mohát, fenyőtobozt, vízre hajló bar-

CIVIL FÓRUM

kaágat, nyírfaágat beszerezni, bizonyítva a résztvevőknek, hogy ha nyított szemmel éljük életünk, a minket körülölelő természetben is meganynyi díszítő elem megterem, csak meg kell látni mindenben a csodát...nem félrerugni utukból, hanem felvenni és a kellő helyre illesztve páratlan, egyedi módon díszíthetjük környezetünk. Tevékenységünk kincskereső részét nagyon izgatottan várták a résztvevők...csakhogy a zzúfolt piactéren sajnos nem tudtuk megoldani...így átnevezve a tevékenység nevét búvárkodás név alatt szerezhették meg a gyerekek az asztal alatt elrejtett finomságokat. Természetesen minden kincs gazdára talált...senki nem ment haza ürés kézzel. Nem beszélve a rajzpálzázatunkon részvevőkről. Ők ugyanis értékes ajándékokkal gazdagodhattak....összesen 37 rajzot küldtek be a

/ 11

gyerekek, ezek köyűl minden korosztályból 3 rajzot díjaztunk, összesen 9 ajándékcsomagot osztottunk ki. Gondolom kellőképpen értékelve azon gyerekek és fiatalok munkáját kik szabadidejüket rászánva benyújtottak egy-egy alkotást. A programok ideje alatt folyamatosan megtekinthető volt a Salamon Éva, kilyénfalvi tojás író tojáskiállítása. 360 darab hímestojást csodálhattak meg az érdeklődők. Szebbnél szebb, színesebbnél színesebb tojások kápráztatták tekintetünk... Programunkon Gyergyószentmiklósi gyerekek is résztvettek..ismerősöktől hallották, mi készülődik Újfaluba, és felcsigázva érdeklődésük eljöttek. Mi meg büszkélkedünk, hogy e kis közösség is tud értékeset alkotni, megmozgatni kicsiket és nagyokta egyaránt, felkelteni körnzyezete figyelmét, és értékét megmutatni másoknak.

12 /

HITÉLET


Feltámadás a Feltámadottal Pázmány Péter SJ. (1570 – 1637) bíboros, esztergomi érsek, a XVII. századi katolikus megújhodás vezére és a magyar irodalmi köznyelv megteremtõje (negyven munkát hagyott az utókorra, és ebbõl huszonhármat magyar nyelven), egyik ünnepi prédikációjában írja: „ Régi képírók festményük alá írták: – Csinálja vala – értésre adván, hogy jobbítás lehet még. „Ha Krisztussal föltámadtatok, keressétek ami fönt van Ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Ami ott fönt van, arra legyen gondotok, ne a földiekre.” (Kol. 3, 1-2.)

M

iután Jézust eltemették sziklával zárták le a sírját, lepecsételték azt, és katonák őrizték még a halottat is. Ellenségei föllélegeztek, végre megnyugodtak. Az átélt izgalmak után Jézus tanítványai is nyugalomra vágytak. Fájó szívvel gondoltak arra, hogy nemcsak Mesterüket temették el, hanem holttá dermedt hitüket, legszebb reményeiket is. Ki gondolta volna, hogy a virágvasárnapi ünneplés itt és így végződik be. Most minden szép reményük, álmuk, tervük Krisztussal együtt sírba szállt. Ott fekszenek a sziklasírban Jézus halotti leple alatt. De lám, elérkezik az a csodálatos éjszaka, amikor Jézus feltámadva megdicsőült testével kilép sírjából, és vele együtt kilép onnan az apostolok halott hite és reménye. Mekkora szenzáció lehetett Jeruzsálem városában a hír, hogy Jézus sírja üres, és feltámadását megbízható tanúk igazolják. Azóta eltelt kétezer esztendő és a győzelmes Alleluja áttör a századok kemény, sokszor ellenséges falán, hogy ma felcsendüljön a mi ajkunkon, a mi életünkben is. A Jézussal együtt föltámadt hitet és reményt nem lehet többé kioltani, a tagadás, a

közöny sírjába zárni. A húsz százada élő kereszténység, az ismert és ismeretlen szentek megszámlálhatatlan serege azt bizonyítja, hogy érdemes egy győzelmes, sikeres ember szolgálatába állni. De csak akkor, ha nem

egy legyőzött, egy megalázott, csatát vesztett, hanem egy örökre győzelmes király szolgálatába álunk. Olyan valakinek a szolgálatába, aki a szeretet hatalmával biztosította végleges győzelmét. Igazi húsvétunk azonban csak akkor van, ha nem érjük be a győzedelmes Jézus ünneplésével. Örök húsvétunk akkor lesz, ha nemcsak Jézus feltámadását ünnepeljük, hanem a sajátunkat is. Jézus ugyanis nem azért támadt fel, hogy csak saját magát emelje egy új, véget nem érő, megdicsőült létrendbe. Sokkal inkább az


volt a célja, hogy minden követőjét részesítse a feltámadás dicsőségében. Ő nem azért támadt fel, hogy mi emberek a bűn sírjában raboskodjunk. Jézus nem azért támadt fel, hogy közönyösen álldogáljunk üres sírja mellett. Igazi húsvétja annak van, aki lélekben, gondolkodásban, érzéseiben, tetteiben, teljes életvitelében feltámad egy igazabb keresztény életre. Mi nem egy múltbeli feltámadást akarunk ünnepelni. Nekünk, mai keresztényeknek is fel kell támadnunk azzal, aki értünk halt meg és értünk támadt fel. Vajon mit jelent a gyakorlatban ez a feltámadás? Nem kell messze mennünk, hogy megállapíthassuk mai társadalmunk sajnálatos lezüllését. A megölt hit, a megtiport erkölcsök, a gyűlölködés korában élünk. A kőtáblák életet és rendet biztosító törvényei helyett az aranyborjú körül táncol a világ. Azzal ámítanak és ámítjuk magunkat, hogy nemzeti és egyéni felemelkedésünk egyetlen záloga az anyagi jólét biztosítása. Mindez súlyos tévedés! Csak egy röpke pillantást kell vetnünk a tengeren túlra, a Nyugat Európai országokra, ahol bővelkednek az anyagi javakban, de szegények a lelki békében és az igazi boldogságban. Egyre terjed az alkoholizmus, a kábítószerek rabsága, a szabados erkölcsi felfogás, a házasságok és a családok széthullása, a gyilkosságok különféle fajtája, az abortusz és öngyilkosság, a céltalanság, a kínzó magányosság, az emberi test kiárusítása, gyermekek adás-vétele, s ki tudná felsorolni egy világméretű agónia többi megnyilvánulási formáit. Erről a „modern” világról elmondhatjuk Pál apostol bírálatát: érzés és irgalom nélküli világ. Hiába növeljük a rendőrök számát, hiába szereljük fel őket egyre modernebb műszerekkel, minden ember mellé nem lehet rendőrt állítani. Ha az emberek szívéből kihal a hit, ha eltompul a lelkiismeret, ha a szeretet helyett urrá lesz bennünk az önzés, senki sem segíthet rajtunk. Politikusok nyilatkoznak a jövőről, ígérnek fűt-fát a hiszékeny embereknek, de

HITÉLET

azt szégyellik bevallani, hogy az ember, az emberiség felemelése elképzelhetetlen a krisztusi szeretet nélkül. Föl kell, föl kellene támadnunk a bűnös szenvedélyek halálából, le kellene győznünk a zabolátlan ösztönök uralmát, mert önmegtagadás, önfegyelem nélkül nincs kultúra, nincs jövő, nincs emberhez méltó élet. Ha a székely-magyar társadalom nem találkozik a feltámadt Krisztussal, Akit nálunk is több évtizeden át sírba, templomba zártak, akkor nem reménykedhetünk nemzeti feltámadásban. Halála előtt ezt nyilatkozta Lenin a hozzá egészen közel állóknak: „Oroszországnak nem reánk lenne szüksége, hanem legalább tíz Assisi Szent Ferencre.” Ne ámítsuk magunkat! Semmiféle politikai párt, semmiféle választás nem emeli fel népünket, csak a feltámadt Krisztus segíthet rajtunk. Ennek azonban az a feltétele, hogy akarjunk feltámadni, hogy nyújtsuk feléje segélykérő kezünket. Ő akár csak az első húsvétkor nem ront be életünkbe, és csak azok találkoznak vele, akik hittel és szeretettel

/ 13

várják érkezését. Amikor Jézus felkereste apostolait így bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!” Ma is ezt mondja nekünk, mert sokan ma is félnek tőle. Miért? Azért, mert sötétek cselekedeteik, mert sokan úgy élnek, mint Krisztus keresztjének ellenségei. Csak a gyilkosoknak, a tolvajoknak, a házasságtörőknek, a csalóknak, a hazudozóknak és a gyűlölködőknek van félnivalójuk. A tiszta, a megtisztult emberek nem félnek tőle. Átölelik Őt, mint Magdolna, mint az apostolok, és felismerik a kenyértörésben. Húsvét van, Jézus feltámadásának az ünnepe. Ünnepeljünk azzal, hogy mi is feltámadunk a közömbösség, a hanyagság, a kishitűség a tagadás és a gyávaság sírjából és hajlandóak vagyunk új, igaz keresztény életet élni. Üresen tátong Jézus sírja. S hogy ne maradjon üres, temessük el benne régi, gyarló, bűnös emberségünket és megtisztulva hittel, reménnyel, bizalommal induljunk el szeretetben a feltámadt Krisztus nyomában egyéni, családi, közösségi és nemzeti jövendőnk felé.

14 /

MÚLTIDÉZÕ


Elfelejtett évforduló (1711. április 30.) Manapság nagyon sokat beszélünk különbözõ eseményekrõl melyek döntöttek a magyarság sorsáról, mind például március 15 (1848) vagy október 23 (1956), jobb és jobb lehetõséget nyújtva a politikusok számára hogy megmutassák magukat a választók elõtt és többékevésbé reális ígéreteket tegyenek meg. De a fájdalmas és egyben legtanulságosabb eseményekrõl rendszerint megfeledkezünk, fõleg ha az adott eseményben a magyarok keze, úgymond, vastagon benne van. Elekes Dániel László

I

lyenek például a számtalan székelyi felkelések, amellyel kapcsolatban csak két nevet említenénk, Lázár Istvánt és Dózsa Györgyöt, vagy a szintén szép számban előfordult székelyi szerepek sorsdöntő ütközetekben, mint például a havasalföldi török ellenes kampány (1595), Mihály Vajda támogatása vagy akár a két világháborúban töltött szerep. Egy ilyen, szerintünk fontos, sorsdöntő esemény, történt pont háromszáz évvel ezelőtt, amikor véget ért az egyik legnagyobb szabadság harc, a kuruc-labanc háború, vagy ahogy még ismert a II Rákóczi Ferenc vezette szabadság harc (1703-1711). Az osztrákok, ügyesen felváltva a diplomáciát és a katonai erőt, „felszabadították” Erdélyt a törökök alól és a saját birodalmukba olvasztották. E folyamat 1686-ban kezdődött és 1699-ben ért véget a karlócai (Karlowitz) békével. Azon kívül, hogy a fejedelmet központosították és a Bécsi udvar vezette közvetlenül, az osztrákok nem változtattak semmit az országban fennálló rendek viszonyán. Ezért már 1697-ben kitört egy parasztfelkelés, amit a császári (osztrák) és nemesi (magyar) csapatok együttesen levertek. De amikor a bécsi udvar úgy döntött, hogy a törö-

köktől visszaszerzett területeken a magyar nemesek csak akkor kapnak birtokot, ha valamilyen dokumentummal betudják bizonyítani, hogy igenis ők birtokolták, a magyar nemesség úgy döntött hogy megelégelték az osztrák uralmat. Eleinte Rákóczi Ferenc habozott, nem volt meggyőződve, hogy sikerrel járhat egy osztrák ellenes nyílt harc, de végül a franciák határozott diplomáciai biztatások sikerrel járt. A franciáknak erős okuk volt arra, hogy gyengítsék az osztrák-spanyol császárságot, ezért pénz és fegyvertámogatással csalogatták Rákóczit, hogy ellenálljon az osztrákoknak. 1703. május 6-án megkezdődött hivatalosan is a kuruc háború, de már elejétől fogva kiéleződtek a nemesek és a parasztok közötti ellentétek, ugyanis mindenki más célból ragadott fegyvert. A nemesi és a paraszt csapatok gyakran harcoltak egymás ellen, és Rákóczinak az egész diplomáciai tudását latba kellett vesse, hogy kordába tartja őket. Érdekes hogy az első nagy győzelmet a kuruc csapatok pont a magyar nemesek hadserege ellen vívták Tiszabecsnél július 14-én. Miután elvesztették a kállói várat is, a nemesek inkább kényszerből álltak át Rákóczi oldalára. A mindvégig megoldatlan ellentétek ellenére a kurucok halmozni

kezdték a sikereket, és 1705-re Erdély és Magyarország nagy része Rákóczi kezében volt, a Határőrvidék és Dél-Erdély területeire illetve a nagyobb várakba szorultak vissza. De a francia csapatok verességet szenvedtek Bajorországban az osztrák csapatoktól, így a megígért segítség Rákóczi számára többé nem jött, ami elég súlyos helyzetbe hozta a kuruc csapatokat. Pénzhiányban szenvedő Rákóczi már nem tudta eltartani csapatait. Így is a harcok kimenetele váltakozó szerencsével járt, és 1706 végén a kuruc hadsereg elérte a 70.000 főt. Ezek nemesekből, parasztokból, városlakókból, bányászokból állt, de nemzetiségi hozzátartozása is nagyon vegyes volt: magyarok, székelyek, németek, szlovákok, szlovének, románok, csak a Dél-Erdélyben lakó szászok maradtak semlegesek és mindvégig nem avatkoztak a harcokba. Rákóczi érdemeit hangsúlyozza az a tény, hogy képes volt egy ilyen kozmopolita hadsereget vezetni, amihez csatlakoztak lengyel, havasalföldi és moldvai román vagy akár török zsoldosok is. Az igazi nagy fordulópont az 1708. augusztus 3-án bekövetkezett Trencsén melletti ütközet volt, ahol a császáriak könnyedén legyőzték a kurucokat. Ezután már megkezdődött az átpártolás végtelen sorozata, hisz a nemes vezérek nem csak kilátástalannak látták a háború kimenetelét, de Rákóczi országgyűlése úgy döntött, hogy a nemesek is kötelezőek adót fizetni, ami egész Európában hallatlan példa volt. Az ország kimerült, a fejedelem és emberei folyamatosan hátrálásra kényszerültek. Erdélyt már 1707-ben elvesztette, habár itt az ellenállás a császári csapatokkal szemben tovább folyt, így


például a románok tovább folytatták a harcokat még a szatmári béke után is, amikor hivatalosan is véget ért a kurucok háborúja. 1710-ben Rákóczi már Magyarország nagy részét is elvesztette, csupán Kassa, Ungvár, Munkács, Huszt, Kővár és Szatmárnémeti környéke volt uralma alatt. Ilyen körülmények között már Rákóczi számára is nyilvánvaló vált hogy béketárgyalásokat kell kezdeményezzen a bécsi udvarral, mégis a csapatait Károlyi Sándor főparancsnoksága alatt helyezte, azzal a paranccsal hogy minél tovább tartson ki. 1711. február 21-én örökre elhagyta Magyarországot. Károlyi Sándor titokban esküdt tett József osztrák császárnak, így a Szatmár mellett kötött béke hamar lezajlott 1711. április 30-án. Rákóczi heves ellenállása ellenére a lázadók hamar kapituláltak, és június máso-

MÚLTIDÉZÕ

dik felében az utolsó vár is, Munkács, kapitulált és elfogadta a szatmári békét. A szatmári béke egyrészt biztosította az amnesztiát a szabadságharc minden résztvevőjének és Magyarország létezését az osztrák monarchia határain belül, de másrészt visszaállította a kiváltságos rendek létezését, vagyis pont azokat a nemesi kiváltságokat, ami ellen Rákóczi és főleg a parasztság harcolt nyolc éven át, ugyanis a parasztok és a szegények helyzete továbbra is nyomorúságos maradt. A mai napig a szatmári békét heves viták veszik körül, ugyanis nehéz megítélni, hogy a nemesek árulásáról beszélünk vagy az egyetlen helyes megoldásról egy kilátástalan helyzetből. Tény viszont, hogy a kuruc háború kimutatta, hogy egy közös célért vívott harcban bárki

/ 15

képes akárki mellett harcolni (lásd a fent említett soknemzetiségű résztvevőket). De addig, amíg mindenki csak a saját céljait követi – mint például a nemesek vagy a parasztok helyzete, az egyik a nemesi kiváltságok megtartásáért harcolt a másik meg a jobbágyság felszámolásáért és egyiket sem érdekelte igazán az ország függetlensége – semmi esélye nincs egy közös úgynevezett szabadságharcnak. II Rákóczi Ferenc soha nem fogadta el a szatmári békét és száműzetésben élte le hátralevő életét, Lengyelországban, Angliában, Franciaországban, majd az Oszmán birodalomban, ahol meg is halt Rodostóban 1735. április 8-án. A mai napig mind egy szimbólum maradt meg, a szabadság, az egyenlőség és a modern fejedelem megtestesítőjeként.

Hõsi halál – Molnár Péter tizedes emlékére Alábbi írásunkban a néhai Molnár Péter, gyergyóújfalvi születésõ tizedesnek a galíciai fronton való hõsi haláláról emlékezünk meg egy korabeli újságcikk és ütegparancsnokának részvétnyilvánító levele közzététele által. Sajnos nem tudtuk kideríteni, melyik korabeli hírlap közölte a megemlékezõ írást, a szövegbõl viszont arra lehet következtetni, hogy az egyik Csíkvármegyei újságban jelenhetett meg az írás. Az értékes kordokumentumért ez úton is köszönetünket fejezzük ki a ma élõ leszármazottaknak. arról a sok névtelen hősről, kik kiráIfj. Sólyom István lyért és hazáért életüket és vérüket áldozták a csatatéren. Ezen sokak ost mikor nagy hazánkban for- egyike legközelebbi földink Molnár ró hálaimák szállnak az éghez, Péter a 34-ik tábori ágyúsezred 3-ik hogy megköszönjék a hadak Urának, ütegének szakaszvezetője; fegyvertéhogy a mi, és velünk szövetséges nyeiről és hősi haláláról ütegparancshősi német hadseregeket a dicsőség- nokának hiteles adatai alapján hozteljes győzelmekhez segítette, csen- zánk juttatott megemlékezését virágdes fájdalommal emlékezünk meg koszorú helyett akarjuk letenni a

M

szép Csíkmegye hős fiának távoli országban fekvő sírjára. Molnár Péter Gyergyóújfalu községének fia, a háború kitörésekor, mint tényleges tizedes (távolságmérő) vonult az orosz ellenség ellen. Vitézül és kitartóan küzdött mindenütt, hol az üteg a túlerőben lévő ellenséggel csak szembekerült és a múlt októberében ütegparancsnokának, ki alól lovát kilőtték, életét mentette meg az által, hogy saját lovát adta neki, míg ő maga a hegyeken keresztül gyalog jött vissza. 1914. október 9-én egyedül, revolverrel a kezében húsz oroszt fogott el, amit ezek látva az ütegparancsnokra akarták vetni magukat, Molnár azonban sarkunkban maradt s egy lövést leadva, maga előtt kergette a muszkákat. Folytatása 16. oldalon

16 /

MÚLTIDÉZÕ



1914. decemberében Tuchow-nál a nagy ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve s 1915. februárjában szakaszvezetővé és az üteg első megfigyelőjévé nevezték ki. 1915. június 8-án az üteg elsőnek lépte át újból 9 hónap után a Dnyesztert Zurawno mellett; 42 csatát és ütközetet szerencsésen túlélt, amint a hevenyészett hídon ütegparancsnoka mögött az ellenség borzalmas tüzében áthaladt egy ellenséges golyótól szíve alatt találva hős halált halt. Zurawno mellett tették hajtásai örök irgalomra, távoli sírjánál elöljáróinak, bajtársainak hű szeretete és emlékezése áll őrt, hősiessége pedig az ezred történetében örökidőkre fényes és lelkesítő például fog szolgálni. Ütegparancsnoka legutóbb írt Molnár Ágoston gyergyóújfalvi gazdaembernek fia haláláról. A levél szó szerint így hangzik: „Kedves Uram és Asszonyom! Szomorú hírt kell önökkel tudatnom, szegény jó Péter fiúk, nekem legkedvesebb altisztem, ki annyiszor mentett meg engem a haláltól e hó 9-én Zuravnco galíciai városkánál, hazája iránti kötelességének teljesítésében súlyosan megsebesült. Gyalogsági golyó hatolt gyomrába és másnap kilehelte hősi lelkét. Jajkovolban helyeztük hűlt testét örök nyugalomra, de emléke a hazaszeretet, kötelességtudás és vitézség példájaként fog élni szívünkben. Én tudom, hogy mit vesztettek benne, mert tíz hónapon keresztül volt legközvetlenebb környezetemben s alkalmam volt egyenes, igaz lelkületéért, becsületes szívéért megszeretni, mint öcsémet s vakmerő, bátorságos, önfeláldozó jellemét megcsodálni. Én biztosíthatom önöket, hogy nincs még egy ember, ki annyira szerettem és becsültem volna, mint hősi halált halt fiúkat. Szeretném fájdalmukban vigasztalni önöket, de nem hiszem, hogy egy ember gyenge ereje erre képes volna. De bízom Istenben, ki ily fiúval ajándékozta meg önöket, hogy benne

vigaszukat is meg fogják találni. És vigasztalja még önöket az a tudat, hogy hazájáért hősiesen küzdve esett el, magyar fiúk körében, szeretve egyként fölebbvalóitól és társaitól. Én magam, midőn hálával és köszö-

nettel adózom fiúk emlékének, kérem önöket, legyenek meggyőződve, hogy fájdalmukban igaz és őszinte részt veszek. Igaz hívül: Z……. főhadnagy, ütegparancsnok.”


MEZÕGAZDASÁG

/ 17

Röviden a tetanuszról…

vérkeringési zavar követi.Lovakon a legjellegzetesebb a tünetkor, az izmok a fejről kiindulva deszka

nyak, törzs és végtagok izmai, az állatok zászlószerűen kinyújtott farokkal, merev lábakkal állnak és bármilyen hangra az izmok még jobban begörcsölnek. Egyéb fajokban is hasonlóan zajlik le, mint a lóban. A beteg állat meggyógyításának a kilátásai attól függnek, hogy milyen gyorsan alakul ki a bántalom és milyen korán kezdődik a kezelés. A

keménnyé merevednek, a fülek mereven felfele állnak, az orrnyílások trombitaszerűen kifeszülnek, a rágóizmok merevek, bár étvágya van, de képtelen enni az állat, végére szájzár alakul ki, kirajzolódnak a

beteg állatot a kezelés alatt, besötétített légymentes istállóban, nyugodt viszonyok között kell tartani és a jellegzetes és tüneti kezelés mellett gondoskodni kell a mesterséges táplálásról is.

Ez az a betegség, amelyikrõl sokan tudnak, de mégsem figyelnek kellõképpen a megelõzésére. Lényegében, egy mérgezési betegség, ugyanis a sebzések útján a szövetek közé került tetanusz spórák csak akkor csiráznak ki, szaporodnak el és termelnek mérget, ha ott oxigén mentes viszonyok vannak. Dr. Horváth Nina állatorvos

A

mély, szúrt vagy zúzott sebek, melyekben szövetek és genynyesztő baktériumok vannak, melyek elhasználják az oxigént, különösen veszélyesek a tetanusz kialakulása szempontjából. A seb mélyén elszaporodó baktériumok oxigén hiányában termelik a mérget, mely a mozgatóideg-pályák mentén, a nyirok és vérpálya útján a központi idegrendszerbe jut, támadási pontja pedig a mozgató idegvégződéseken van, állandósítja az ingerületet, és amit látható az állaton az a reflexingerlékenység fokozódása és az izmok merevgörcsében megnyilvánuló betegség. A tetanusz iránt minden emlős fogékony, de jelentős különbségek vannak, ugyanis a méreg iránt háziállatokban a ló a legérzékenyebb, majd a kiskérődzők, a szarvasmarha, a sertés és végül a húsevők következnek. Rendszerint a fiatal állatok érzékenyebbek, mint az idősek. A madarak és hidegvérűek nem érzékenyek a tetanusz iránt. A tetanusz spórái a talaj felső rétegében mindenhol megtalálhatók. Kórfejlődésileg két alakja van a betegségnek: (1) az általános/leszálló forma – amikor a fejnél kezdődik, a száj és a nyak merevedik meg aztán a törzs izmain át, folytatódik a végtagokba és (2) a helyi tetanusz, mely a sebzéssel szomszédos végtagizmok görcsével kezdődik, és innen kúszik fölfelé a törzs, nyak és fejizmaira. Ezeket a tüneteket a légzőközpont bénulása és a

18 /

SULIVILÁG


Tojásírás kesicével A hagyományokhoz híven idén is elhívtuk iskolánkba Fehér Gizella tojásfestõt, aki bemutatta a tojásfejtés rejtelmeit. Fodor Annamária

F

ehér Gizella szeretettel mesélte el nem mindennapi festési módszerét, melyet kiskorában tanult édesanyjától: a főtt tojásokat viasszal rajzolják meg kesicével, majd megfestik, azután forró ronggyal letörölik a viaszt, így megmarad a viasz helye szebbnél szebb mintákkal. Tarsolyában 2000 minta van, nekünk is elmondott néhány mintanevet: Szárnyas, Pásztorkutya (csomafalvi motívum), Halpikkelyes, Rabok útja, Fenyőágas, Berbécsszarv, Tyúkláb, Cserelapis, Báránylába, Kőpadláb. Megcsodálhattuk Kisné Portik Irén

„Székelyföldi hímes tojások” gyűjteményét, melyben csaknem 180 minta található. Mindenik tanuló szorgalmasan dolgozott, és kíváncsian várta a „végeredmény”-t. Szebbnél-szebb

tojások kerültek ki a szorgos kezekből. Köszönjük Fehér Gizellának a tojásfestés művészetét, melyet Húsvétra hangolódva ismerhettünk meg.

„Mesék szárnyán, csodák földjén!” Benedek Elek A fenti mottó szellemében szerveztük meg a Tarisznyás Márton Általános Iskolában az I-IV osztályos tanulók számára a helyi Mesemondó-versenyt. Fodor Annamária

A

legügyesebb mesemondó képviseli iskolánkat a ditrói versenyen. Egy három perces népmesét kellett elmondani kifejezően és helyesen hangsúlyozva. Végül a tanítónők döntése alapján Fórika MáriaMagdolna, IV. osztályos tanuló mutatja meg tehetségét Ditróban, a körzeti szakaszon. Sok sikert neki! A többi kis mesemondónak kitartást

jövőre is, és olvassanak sok mesét, hiszen „a mesék világa csodás, abban

bátrak lesznek a bátortalanok, erősek a gyengék.” (Kodály Zoltán)


Ébred a természet

E

gyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, azt úgy hívták, hogy Bernadett. Bernadett egyszer felébredt és látta, hogy tavasz lett. Hamar felöltözött és elindult a mezőre. Énekeltek a madarak és ő nagyon jól érezte magát. Amikor szedte a virágokat, sütötte a nap. Egyszer amint szedte a virágot találkozott Szabival. Kérdi Szabi: – Hát te mit keresel itt? Bernadett megszeppent: – Én virágokat szedek. És, mentek, haza vidám hangulattal. És aztán amikor mentek haza, simogatta őket a meleg. Nagy Beáta

Tavasszal

É

bresztő természet volt a mi kis falunkban, a gyerekek játszottak. A nap meleg sugarai csak úgy sütöttek, szép gyümölcsöskertek voltak és vidám hangulat. Ébredező táj, éneklő gyerekek, zöldülő fák. Habfehér hóvirágok nyíltak, csodás volt. És egyszer csak zümmö-

/ 19

GYERMEKSAROK

gő méhek jöttek, és a gyerekeket közbefogták. Pompás illat jött, de nem tudták, hogy honnan. És simogató meleg. A Nap úr küldte. De a gyerekek nem vették észre, hogy eltelt az idő, mert csak egy álom volt. Jó éjt, gyerekek! Tódor Bernadett

A tavasz friss természete

E

gy kertésznek nagyon szép gyümölcsöskertje volt. Rendezte, öntözte, kapálta vidám hangulattal. Egy nap a kertész nagyon megbetegedett, és elmentek a kórházba, hogy vizsgálják meg. Megkérte a természetet, hogy ápolják a szép gyümölcsöskertet. Ápolták a zümmögő méhek, a meleg sugarak és még a többi kis állatka meg a természet. Egy nap dudaszót hallanak és hát kijön a kertész. Amikor meglátta a kertet a méhek a természet mind aludtak. Leszedte a gyümölcsöket és friss bort készített belőle. Bernád Ildikó Folytatása 20. oldalon

20 /


SULIVILÁG


Ébred a természet

V

olt egyszer egy kisgyermek, úgy hívták, hogy Józsika. Józsika elhatározta, hogy elmegy kirándulni. Ment, mendegélt, egyszer eltévedt egy ébredező erdőben. Meglátott egy kis madárkát. Követte és a madár elvitte egy olyan helyre, ahol a meleg sugarak csiklandozták. Habfehér hóvirágok vették körül. Józsika jól érezte magát. Miközben evett, ivott, madarak énekeltek neki. De egy nap honvágya lett. Elhatározta, hogy megkeresi az otthonát. Ment, mendegélt, és egyszer meglátta az otthonát. Ha Józsika az otthonát nem látta volna meg, az én mesém is tovább tartott volna. Sajgó Dávid

Kinyílt a természet

T

avasszal ébredezik a természet és a nap meleg sugaraitól kinyílik a hóvirág. Tavasszal szép a gyümölcsöskert és vidám a hangulat. A fák ébredeznek és az éneklőmadarak énekelnek a fákon. A fű kizöldül és habfehér hóvirágok bújnak elő. Tavasszal zümmögő méhek gyűjtik a mézet és pompás illatok szállnak. És simogató meleg simogatja a fákat. György József

A tavasz

vagyok, akkor elmondom. Én Réka vagyok. Te ibolya vagy. – Honnan tudod? – Hát, látom. Na mindegy, szia! – Hát szia! Milyen okos ez a Réka! – gondolta a virág. Bernád Kata

Tavasz

É

n szeretem a tavaszt, mert tavasszal nyílik ki a hóvirág, ébredezik a természet, szép a gyümölcsöskert. Tavasszal nagyon vidám a hangulat, ébredeznek a fák. Visszajönnek a vándormadarak és énekelnek. Kizöldül a fű, a méhek zümmögnek, a fák pompás illatúak, a nap melegen simogat. Tavasszal játszok a barátaimmal, focizunk, biciklizünk és még mást is játszunk. Én szeretem a tavaszt! Bükfejes Rolland

T

avasszal ébred a természet. A gyümölcsöskertben dolgoznak az emberek, a gyermekek játszanak, vidám a hangulat. Ébred a természet. Szeretem a tavaszt, mert vannak zümmögő méhek, jó a hangulat. A jó hangulathoz nem kell más, csak gyerekek. Antal Henrietta

Ilyen a tavasz

T

avasszal megébred a természet és ilyenkor a madarak is röpködnek fészket keresve. De egy szép nap az történt, hogy sétált egy kislány, és meglátott egy szép virágot, az ibolyát. – Szia, mondd, ki vagy? – érdeklődött a kislány. – Neked is szia! Mondd, mit keresel errefelé? Elengedtek a szüleid? Nem félsz az erdőben? Valaki elkísért? És hogy hívnak? – Tessék? Szeppent meg a kislány. Amúgyis csak erre jártam, és elengedtek a szüleim, és nem félek az erdőben, és nem kísért el senki. Ha pedig akarod tudni, hogy ki

Megjött a tavasz

V

olt egyszer egy szép gyümölcsöskert, annak a kertészét úgy hívták, hogy Dávid. Ő szépen gondozta a kertet, vidám hangulata volt, de egyszer megjelent a boszi. Dávid megijedt és elbújt. Eszébe jutott, hogy ijessze el a boszit, odament a zümmögő méhekhez és kiengedte. Úgy összecsípték a méhet, hogy alig tudott elmenni. A boszi elment és Dávid élt boldogan a cicájával, Cirmivel. Fórika István

Itt a tavasz

E

ljött már a tavasz, ébred a természet, vidám hangulattal csiripelnek a madarak. A meleg napsugarak felolvasztják a természetet. A hóvirág kezd kibújni a földből és hangulatosabb a természet. Az ébredező fák, a zöldülő fű kibújik. És vidám hangulat lesz. Itt a vége. Antal Emõke


/ 21

ÉP TESTBEN...

Futóverseny Szovátán A hét végén, szombaton a Szováta Hegyimentõ Egyesület, Szováta Polgármesteri Hivatala és a Maros Megyei Ifjúsági Sportigazgatóság XVII. alkalommal sikeresen szervezték meg a Szovátai Tavaszi Futóversenyt. A verseny 2011-es futamát az idén elhunyt szoavátai sporttanár, Bokor Jenõ emlékének tiszteletére ajánlották a szervezõk. Ebben az évben a télies idõjárás miatt gyengébb volt a részvétel. 216 versenyzõ nevezett be, akik jó körülmények között versenyeztek a fürdõváros utcáin. Molnár János

M

iután az utcai futóverseny követelményeivel a versenyzők sikeresen megbirkóztak, a támogatók jóvoltából üdítő és frissítő ételeket, italokat fogyaszthattak. A nagyon sok versenyző vett részt sportiskoláktól, többen érkeztek Magyarországról is. EREDMÉNYEK Lányok

Fiúk

Gyerek III

Boila Alisa (I.)

Bozai Tudor

Gyerek II

Kiss Alina (I.)

Istratescu Andrei (I.)

Gyerek I

Zudor Iulia (I.)

Lastum Alexandru (I.)

Junior III

Puscasu Cornelia (I.)

Popescu Rares (I.)

Junior II

Rus Alexandra (I.)

Leanca Andrei (I.)

Ifjúság és felnõtt gyõztes)

Cristea Paula-Cristina (I.)

Boldi Bogdan (I., abszolút

Veterán 30-39 évesek

Herman Maria (I.)

Prasneac Cristian (I.)

Devries Andrea (I.)

Gerlei Tamás (I.)

40-49 évesek 50-59 évesek 60-69 évesek

–

Suciu Alexandru (I.)

–

Molnár János (I.) Geréd Gábor (II.) Mészáros János (III., Tata, HU)

70 év fölött

–

A gyergyói medence versenyzői: Kedves Botond testnevelő tanár kíséretében négy tanuló érkezett gyergyóújfalvi iskolától: Lázár Tivadar, Oláh Dániel László, Jakab Levente. Gyergyószentmiklósról – Pál Csongor, továbbá Molnár János a ProTekerőpatak részéről. A torna abszolút győztese a szászmedgyesi Boldi Bogdan lett, míg Kozomos Lajos a leggyorsabb szovátai címet tudhatta magáénak.

Keresztes Gyula (I.)

Folytatása 22. oldalon

22 /

ÉP TESTBEN...


Újfalu (1982/ 1991), 6. Pál Csongor – Gyergyószentmiklós (1982/91); 4. Bartus Attila – Udvarhely (30 - 39 éves); 2. Vass Sándor – Csíkszereda (40-49 évesek), 3. Spânachi Ilie Csíkszereda (40-49 éves), 6. Takács Szabolcs – Bánkfalva (16-19 éves), 8. Berszán Kláudiu – Csíkszereda (16-19 éves), 60 – 69 éves korosztály: 1. Molnár János – ProTekerőpatak, 2. Geréd Gábor – Pálfalva, 3. Mészáros János – Magyarország, 1. Keresztes Gyula (70 éven felüliek), Minden versenyző: Tavaszi Futóverseny –Szováta 2011 feliratú fehér pólót és részvételi oklevelet kapott. A korcsoportok díjazottjai kupát és oklevelet kaptak.


A jelentkezők életkora szempontjából egy fölöttébb színes mezőnynek szurkolhatott a járdákon összesereglő lelkes közönség: a legfiatalabb az 5 tavaszt látott Prasneac Alexandru (Vatra-Dornei ) volt, a legidősebb pedig a 87 esztendős konstancai Petcu Traian bácsi, aki rutinos visszatérő vendége a versenynek. A gyergyói és csíkszeredai versenyzők eredményei: 7. Jakab Levente – Újfalu (1998/99), 8. Oláh Dániel László –Újfalu (1998/99); 6. Lázár Tivadar – Újfalu (1996/97), 7. Fodor Szilveszter – Újfalu (1996/97); 5. Kedves Botond –

A gyomorfekélyrõl… A fekély körülírt, mély seb, ami a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáján található. Akkor alakul ki, ha az emésztéshez szükséges gyomorsav áttör a gyomrot védõ nyálkahártyán, és behatol a mélyebb rétegekbe. Dr. Madarász Kelemen Enikõ családorvos

R

égebben az volt a vélemény, hogy a gyomorfekélyt a túlzott gyomorsav-termelődés okozza, aminek hátterében a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a megterhelő étrend, a túl sok stressz áll. Az egyetlen kezelési mód szerint megpróbálták közömbösíteni a gyomorsavat megfelelő étrenddel, savlekötő gyógyszerekkel. Ennek ellenére azonban a fekély legtöbbször kiújult. Fekélyre hajlamosító tényező lehet a Helicobacter pylori baktérium is, mivel az irritált nyálkahártyán elszaporodva gátolja a gyógyulást. A fekély kialakulhat gyógyszerek hatására is, mely a gyógyszersze-

dés abbahagyása után meggyógyul. Sajnos a krónikus fekély okainak egy része még ismeretlen, hátterében legtöbbször pszichoszomatikus tényezők állnak. A fekélybetegség szövődménye lehet: vérzés, hegesedés okozta szűkület és a a gyomorfal és a nyombél falának perforációja, ez utóbbi során a gyomor fala átfúródik, és a gyomortartalom a hasüregbe kerül, ami pedig hashártyagyulladáshoz vezet. A vérző gyomorfekély tünetei a szurokfekete széklet, a vérhányás vagy a részben emésztett táplálékot tartalmazó, kávé-

zaccszerű hányás. A tünetek az éjszaka folyamán gyakran felerősödnek. Ha a kiváltó ok nem egyértelmű, gyomortükrözés válhat indokolttá. Ennek során a gyomornyálkahártyából mintát is vehetnek szövettani vizsgálat céljából. A baktériumok okozta gyomorhurutot kilégzési teszttel, illetve biopsziával lehet diagnosztizálni. A betegséget előidéző kórokozóval szemben egyébként ellenanyagok termelődnek a szervezetben, és ezek vérvizsgálattal kimutathatók.


ÉP TESTBEN...

/ 23

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN


Háztetõ Az alábbi sütemény igen tetszetõs, bármilyen ünnepi alkalomra elkészíthetõ, és nem is bonyolult az összeállítása. Ajánlom mindenkinek! Gál Katalin

Hozzávalók (két adag): 20 dkg cukor, 5 dkg zsír, 60 dkg liszt, 3 kanál méz, 5 kanál tej, 2 egész tojás, 1 kiskanál szódapor. A fentieket összegyúrjuk, a tésztát kétfelé osztjuk, egyik felébe belegyúrunk 2 kanál kakaót, amit kevés tejben előre elkavarunk. A fehér tésztából sütünk két lapot. Amíg meleg a tészta, három részre vágjuk. A barna tésztából sod-

runk 12 rudacskát, olyan hosszúságúra, mint a lap. Krém: 3 csomag vaníliás- vagy tejszínes pudingot egy liter tejben megfőzünk. 25 dkg Ráma margarint vagy

vajat 25 dkg porcukorral simára keverünk, és ha kihűlt a puding, összekevarjuk Glazúr: 2 evőkanál víz, 2 kanál kakaó, 7 dkg vaj vagy margarin, 15 dkg cukor. Ezeket összekavarjuk, sűrűre főzzük, majd a tűzről levéve 2-3 evőkanál lisztet kavarunk bele, rögtön rákenjük a tésztára. Összeállítás: A lapot megkenjük krémmel, ráteszünk három rudacskát, rákenünk a krémből, majd ráteszünk két rudacskát, rákenünk a krémből, majd rátesszük a megmaradt rudacskát, rá ismét egy kevés krémet, így egy háztetőszerű alakot kapunk. A megmaradt két lapot krémmel a háztető két oldalához ragasztjuk, végül az egészet a glazúrral bevonjuk.

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents