ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O LY A M , 1 1 . S Z Á M , 2 0 1 1 . N O V E M B E R

TARTALOM Önkormányzat ... 2 Civil fórum ... 4 Hitélet ... 10 Múltidézõ ... 14 Gyermeksarok ... 17 Sulivilág ... 18 Mezõgazdaság ... 19 Ép testben ... 20 Magazin ... 22

2/

ÖNKORMÁNYZAT

IV. évfolyam, 11. szám, 2011. november

Ravatalozó bõvítése és egy kis csatorna Örülök kedves olvasóim, hogy végre kész van a ravatalozó bõvítése, sikerült átadni az épületet. Meg is szentelte a Püspök urunk rendesen, igaz vártam, hogy felmászik a haranghoz, mert megérdemelte volna szegény kis csengettyû, hisz olyan szépen szól. Igaz úgy féltünk ettõl a beruházástól, mint az ördög a tömjéntõl, de hála Istennek, van egy-két jóravaló ember, aki az ügy mellé állt, így a siker biztosított.

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK:

Egyed József, polgármester

K

edves olvasóim, kis beszámolót írnék, hogy mindenki tudja miként valósult meg ez a bizonyos bővítés, székelyesen tódás. Az elkészült tervek alapján a kivitelezésre egyetlen cég jelentkezett, aki 58.000 lejért vállalta az építkezést, ami rendben le is zajlott. Az ixnik beázásából, az épület teljes festése és a lambéria többletből adódó költségek 6.370 lejt tettek ki. A kereszt 850 lejbe került. A kis harang, mely Udvarhelyen öntetett és feliratoztatott, 10.100 lejbe került és szállításakor ökrös szekér híján meg kellett elégednünk a közbirtokosság platós járművével. Lehet, szekér és ökör került volna, de aki lemenjen, az nem biztos. Utoljára maradt még egy bejárati ajtó, ami ezután szerelődik fel, és reményeink szerint végképp kizárja a szelet az épületből. A teljes építkezés jogi procedúráját az Esély Alapítvány végezte el, köszönet a vezetője készséges munkájáért. Az adományokból bejött összeg 74000 lej, 30000 a közbirtokosságtól, a többi az erdőtársulásoktól, igaz 2-3nak még nem sikerült fizetnie, de reméljük, megoldódik ez is. Ha minden pénz bejön, éppen hogy elég lesz mindenre, így a bejárati ajtó is kifizetődik. Megköszönném az erdőtársulások, a közbirtokosság vezetőinek a remek hozzáállást, és a tulajdonosoknak,

vagyis Önöknek kedves újfalvi olvasóim, a pénzügyi segítséget. Köszönet az egyháztanácsnak, a papbácsinak is a 6000 lejes segítségért, mivel a fa aljzatburkolatot kőre cserélte, így még szebbé, patinásabbá téve a kisudvart. Utoljára köszönöm a bizottság minden egyes tagjának, hogy idejét nem sajnálva tevékenykedett az építkezésen, a pénz gyűjtésében és ügykezelésében. Kedves olvasóim, most láttam, hogy egy közösség, ha kell, képes összefogni egy jó cél érdekében, mert itt most mindenki, ha nem is volt jelen, segítségünkre volt az építkezésben, és ha azt vesszük, ez is egy kaláka, egy modernebb kaláka. A testület és 3 éves munkásságom oroszlánrészét a község csatornázásának a kiépítése tette ki. Három pályázatot készítettünk és adtunk le, míg végül egyet sikerült megnyerni nagy kínnal, bajjal. Az első a vidékfejlesztés 322-es tengelyén kiírt nagypályázat, ami tartalmazott vizet, csatornát és útjavítást, a második a Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt, ami egy meghatározott összeg elnyerését tette lehetővé, itt viszont az önkormányzat önrészt is kellett vállaljon, különben a nyerési esélyek csökkentek volna. Ezt sikerült megnyerni, a beruházás teljes összege 6,6 millió lej, amiből önrész 1,1 millió lej. Ez lehetővé teszi, hogy Újfaluban épüljön 14 km csatorna, 4,9 km Kilyénfalván és 4 km Tekerőpatakon. Sajnos ez sem födi le a tel-

Önkormányzat Egyed József Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


jes községet, de óriási lépés, mert háromnegyede a községnek, és a főbb, nehezebb helyek meg lesznek oldva. A harmadik pályázatunk még fut, a Fejlesztési Minisztérium által kiírt program révén, ahol a teljes községi hálózat tervezésére és kivitelezésére kértük finanszírozást. Sajnos itt még nem történt meg a döntés, erre még várni kell, és úgy néz ki, egyhamar nem is lesz eredmény. Igazából az egyik program, ha nyerő, kizárja a másikat, mert egy munkát kétszer nem lehet finanszírozni. Na de térjünk vissza a jelenlegi állapotra, mint írtam, a Maros melletti gerincvezeték cseréje megtörtént, az áteresztő szivattyúk cseréjénél most dolgozunk, így a rendszer most már komplett lenne. A probléma sajnos nem szokta kerülni a házat, hanem ajtóstul jön, a Maros melletti új szakaszt mikor csatlakoztattuk az alszegen jövő rendszerrel, észrevették, hogy a patakmeder szintje alá fektetett csövek ugyanúgy szállítják a talajvizet, mint a Maros melletti szakasz. Ez a probléma nagyon felborította minden tervünket, mert az alszegi szakaszt már az idén

ÖNKORMÁNYZAT

aszfalttal akartuk ellátni a Lafarge cég jóvoltából, így viszont felelőtlenség volna aszfalttal lezárni, amíg alatta a csövezetet nem rakjuk rendbe, illetve cseréljük ki, ez egy 450 m-es szakasz ,a DJ 126-ig, a megyei útig. A régi rendszerből maradt rész még egyelőre maradna, ott sem lehet jobb, mint máshol, de legalább nem patak vagy folyó mellett megy, így kevesebb a beáramló víz mennyisége. Remélem, hogy azokra a helyekre is el fog érni a közeljövőben a csatornázási rendszer, ahova most a program nem nyújt lehetőséget, ezt mondom, látván milyen kiemelt prioritással kezeli a helyi tanács a csatorna ügyét. Igazából most türelmüket szeretném kérni, kedves olvasóim, mert a csatornahálózat építése nem egy hálás feladat, nem egy szép építkezés, mert feltúródik majdnem az összes utca, nem lehet majd közlekedni, és ahogy gondolom, lesz sár is bőven. Mikor viszont az ügy lecsendesedik, érkezünk a számlás tömbbel minden hónapban, mert a rendszert fenn kell tartani, ami nem kis összeg, a szemétdíjhoz lehet majd hasonlítania fenntar-

/3

tási költségét. Mint tudjuk, a fejlődésnek ára van, és szükséges is, csak legyen lehetőség megfizetni. Úgy biza, kedves olvasóim, lesz még itt dolog bőven. Sikerült megegyezni a vízügyi hatósággal is, a csatornaépítés előtt végeznek egy medertakarítást a Viszszafolyón, ami kiszűri a patakba tartó csöveket, és lehetősége lesz mindenkinek, aki a szennyvizet belekötötte a patakba, hogy egyezkedjen a bírság nagyságán, ha éppen engedik. Remélem lesz még újra hal a patakban, mint régen, mert az idősek szerint valamikor lehetett fogni bőséggel az egrit a Visszafolyóban. Addig is kedves olvasóim, még egyszer a türelmüket kérem, mert haladnak a dolgok, még ha lassan is. Ahogy mondani szokás: „ha a kerék forog, és van mit tölteni a garatba, akkor a malom őröl”. Most kezd látszani a testület és a hivatal három éves munkája tavasszal, mikor elkezdik fel túrni az utcákat. Addig is hulljon a hó, és visítson a disznó, az uniós komiszár pedig fogja be a fülét, mert nálunk ez a szokás járja.

4/

CIVIL FÓRUM


A Szent Ferenc Alapítvány délutáni napközije Sokakban vetõdhet fel a kérdés, hogy mi is történik a régi Néptanács épületében? Az épület sok mindennek adott otthont az évek során, volt már ott Könyvtár, késõbb vele egyidõben Mentõállomás, mára viszont új lakói vannak az épületnek, akik nap mint nap életet és vidámságot visznek az épület falai közé. Páll Emília

E

ház a Polgármesteri Hivatal és az Esély Alapítvány támogatásával, a Böjte Csaba által létre hozott Szent Ferenc Alapítvány délutáni napközijének adott otthont. A napközi hozzávetőleg öt éve kezdte el tevékenységét Sólyom Hajnalka nevelői munkájával. A 2010-es tanévtől Páll Emília vette át a nevelői

munkát, majd 2011 februárjában újabb nevelőt kaptak a gyerekek Páll Mária személyében, aki gondviselő szeretettel egyengeti a gyerekek útjait. A délutáni napközi célja, hogy az ide járó gyerekeknek olyan délutáni foglalkoztatást biztosítsunk, ahol segítséget kaphatnak iskolai nehézségeikre, miközben szeretetre, egymásra figyelésre, egymás értékelésére

neveljük őket. Az ide járó gyerekek számára a napközi déli 12 órakor nyitja meg ajtaját egészen este 6 óráig. A gyerek különböző korosztályból tevődnek össze, így az iskolai tanítás befejeztével, de. 12 órától du. 2, 3 óráig, folyamatosan érkezve, gyűlnek be a napközibe. Megérkezve kifújhatják a gőzt, majd az iskola okozta fáradalmakat félretéve, közös ráhangolódással és a nevelő segítségével, neki fognak a tanulásnak, a házi feladatok elvégzésének. Tanulás közben nem maradhat el az uzsonnázás sem, minden délután szendvicset és teát kapnak a gyerekek, hogy kibírják a hosszú délutánokat. Reméljük, hogy idővel sikerül elkészíteni egy konyha részt, és akkor


meleg étellel szolgálhatunk a gyerekeknek. Tanulás után szabad foglalkozás van, vagy különböző fejlesztő játékokat játszanak közösen, valamint kézműveskednek. Napközink sok köszönettel tartozik a Polgármesteri Hivatalnak elsősorban azért, hogy rendelkezésünkre bocsátotta e házat, valamint legfőképpen azért, hogy nem kell aggódnunk a téli tüzelőért. Hálás köszönet az Esély Alapítvány támogatásának, neki köszönhetjük a napközi ablakainak kicserélését thermopánra, valamint Kovács Zuzsának és férjének Leventének, hogy adományuknak köszönhetően a bejárati ajtó is kicserélődhetett. Ezúttal meg szeretnének köszönni azoknak a személyeknek a jóságát is, akik ruha adományokat hoztak be a napközibe, a Vérmedve turkálónak, aki három gyerek teljes ruházatát vállalta fel,valamint a Központi turkálónak a függönyöket, melyek felkerülhettek a ház ablakaira. Külön köszönet Páll Károlynak az önkéntes gondnoki munkájáért, a cipőtartó és

CIVIL FÓRUM

a két fogas elkészítésért, ugyanakkor Húszár Editnek és családjának, akik nap mint nap önzetlen odaa-

/5

dással segíti a nevelő munkáját, besegítve a takarításba, tüzelésbe, a favágásban és annak elrakásában.

6/

CIVIL FÓRUM


Parázslik a Tõzeg a talpunk alatt! „Füstszagú õszi reggelek, munkát adó gyújtogatók ?” Ezekkel a gondolatokkal kezdem a cikkemet, mert mint önkéntes tûzoltó, már hetek óta részt veszek a községünk területén keletkezõ tarlótüzek oltásában. Deák Csaba

M

ár hetek óta érezni lehet az egész medencében terjengő, fojtogató füstöt, melyet a Remetétől Alfalun keresztül Újfaluig terjedő tőzeg begyúlása okoz. Ég a mező, és nincs tettes! Sajnálatos módon, községünkben is problémákat okoz a tarló és a hulladékok engedély nélküli égetése. A Polgármesteri Hivatal, tavasszal és

ősszel is felhívja az emberek figyelmét, hogy tilos a tarlóégetés, és mégis akadnak olyan személyek, akik ennek ellenére is megteszik. Hogy ezeknek a tüzeknek a keletkezése szándékos vagy nem, sajnos egyetlen alkalommal sem kerül meg a gazdája. Már lassan nem is tudjuk számolni, hogy hányadik alkalommal kellett kivonulnunk az idei évben. Persze ez az önkéntes tűzoltók munkája, hisz ezért vannak, de ez már sok kezdett lenni; senki nem

veszi figyelembe azt, hogy ezek a tüzek károkat okoznak, de nemcsak a környezetnek, hanem akár az egészségünknek is. Mert nem hiszem, hogy ne lenne beteg, gyerek, egészséges, akit nem irritálna ez a fojtogató füst. A legnagyobb probléma az, hogy augusztus eleje óta nem volt csapadék, és a nagy szárazság miatt nem kell szél legyen ahhoz, hogy a kisebb tüzekből nagyok keletkezzenek. Olyan részeken lobbannak fel a lángok, ahol évtizedek óta nem voltak megkaszálva a területek, és egyesek így próbálnak nagytakarítást végezni, nem törődve, hogy ezzel másnak is kárt okoznak. Már több alkalommal is a Szenéte területén keletkezett tűz a


Selyméken hosszan egészen a Maros hídig égett. Számtalan alkalommal voltunk a Nyírben, Fenyésben és a Sejméken. Olyan is volt, hogy egy nap két különböző helyre is mentünk, és még mehettünk volna a harmadikhoz is, csak már nem volt rá időnk és energiánk. És hiába, hogy minden alkalommal sikerült ezeket megfékezni, az eredmény arra vezetett, hogy a Sej-

CIVIL FÓRUM

mék területén begyulladt a tőzeg. Ez elég nagy problémát jelent, mivel a tőzeget nehezen lehet eloltani. Én csak az idősektől hallottam, hogy a tőzeg, ha begyúl, akár 2-3 évig is tud égni. Most már én is tapasztaltam. Itt körülbelül 2 hektár területen ég kisebb nagyobb foltokban és nagy erőfeszítések árán három napon keresztül próbáltuk megfékezni ennek

/7

a tovább terjedését. Mivel erre a részre nem lehet rámenni a tűzoltó autóval az ingoványos, csutakos talaj miatt, így a Marostól 300-400 méteren kellett a vizet odavezetni tömlők segítségével. Voltak olyan helyek, ahová 2500-3000 liter víz ment 2 négyzetméter helyre és miután a föld elitta, vissza újra kigyúlt. Három nap után azt hittük, hogy sikerült eloltani, de folyamatos ellenőrzés után kiderült, hogy vannak még kisebb részek, ahol még parázslik a tőzeg. A községünk kilyénfalvi és tekerőpataki alakulatai is egy nap a segítségünkre voltak, ezért külön köszönetet mondunk nekik. Tehát kedves gyújtogatók, ezeket végig kellene gondolni, mielőtt meggyújtjuk az avart, akár tavasszal akár ősszel, mert ezeknek súlyos következményei is lehetnek, és ha valakit megfognak tüzeléssel, az nagy árat fog fizetni. Ne csak mindig a magunk malmára hajtsuk a vizet, hanem legyünk egymásra tekintettel, mert egy közösségben élünk!

8/

CIVIL FÓRUM


Õszi vásár az újfalvi napköziben Érdekes ötlettel álltak elõ az újfalvi óvónõk: október végére egy õszi vásárt rendeztek a napközis gyerekek a szülõknek, ahol a kiállított õszi lekvárok, savanyúságok mellett találós kérdésekkel, népi mondókákkal, tréfás mondatokkal fûszerezett igazi piaci hangulatot varázsoltak. Czirják Kinga

B

ár sokak számára ezek az „iskolai, óvodai” témák nem annyira érdekfeszítőek, mint ahogyan már többször is értesültem a visszajelzésekből, mégis most úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg valaki más valami izgalmasabb témáról nem ír, addig én, ha megengedik a Barázda olvasói, írnék erről a kedves kis eseményről, hiszen én nagyon eredetinek, ötletesnek és szórakoztatónak

találtam. Na szóval, a gyerekek mind a három csoportból egyidejűleg, az óvónénik segítségével különböző tárgyakat készítettek képességeiknek, koruknak megfelelően. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi ötletes dolgot

valósítottak meg: katica dióhéjból levélen, fokhagyma- füzér, csipkebogyó- füzér, zöldségekből mindenféle állatok, bohóc, magokból fák, virágok, szalma- és dió-bábuk, só-lisztgyurmából és tökmagból sünik, és még sorolhatnám például az ehető dolgokat is, mint a lekvárok, savanyúságok vagy a gyümölcs- nyársat. Mikor a díszterembe érkeztünk színes, tarka-barka látvány fogadott, minden gyönyörűen, hangulatosan feldíszítve, a gyerekek a piaci asztalok mögött büszkén „kínálták” portékáikat. Majd megkezdődött az előadás Egyed Márta óvónő köszöntő beszéde után. A gyerekek közösen tanultak énekeket, verseket, mondókákat, tréfás népi beszólásokat, melyek az ősz és a vásárok hangulatát idézték. Az előadás után a gyerekek csillogó szemekkel várták, hogy vajon lesz-e keletje a portékáiknak. Végül szinte minden elkelt, és a jó hír, hogy az óvónők közösen úgy döntöttek, hogy a befolyt összegből


CIVIL FÓRUM

/9

a gyerekek játszóházban szórakozzanak. A fáradozásaikat méltóképpen jutalmazták, hisz a gyerekek akkora izgalommal várták azt a bizonyos napot, amikor játszóházba mennek, megígérve az óvó néniknek, hogy szófogadóak lesznek, csak mehessenek. A játszóházban mindamellett, hogy jókat csúszdáztak, mászkáltak, fánkot ettek, még arcot is festettek nekik. E sikertől felbuzdulva úgy döntöttek, hogy hamarosan egy Karácsonyi vásárt rendeznek, ami biztosan hasonlóan nagy sikert arat majd. A szülők büszkék gyermekeik munkáira, a gyerekek pedig boldogak, hogy mindezt bemutathatják nekünk, és hogy mi értékeljük azokat. Talán fáradozásaikat ezúttal a Mikulás, vagy az Angyalka fogja jutalmazni.

Népszámlálás után Azt hiszem, községünk minden lakója, tehát lapunk minden olvasója tudja, hogy október 20 és 31 között zajlott országunkban a népszámlálás – ami mint tudjuk, a lakások összeírását is jelentette. Gáll Katalin, tanárnõ

E

z egy rengeteg adminisztrációt, sok türelmet és nagy fegyelmet igénylő munka volt, és a rendelkezésre álló 11 nap az adatok felvételére rendkívül feszített munkatempót követelt. A munkában nagyon sok pedagógus vett részt, ők alkották a számlálóbiztosok nagy részét. Én magam is vállaltam ezt a munkát, már csak azért is, mert részemről ez a negyedik népszámlálás volt 1977-től kezdve, amivel azt hiszem „korelnök” is voltam a községben. Nekünk V-VIII osztályokban oktató tanároknak, még plusz nehézséget is jelentett az a tény, hogy a felső tagozatos diákok nem voltak

vakáción, mi csak a délutánokat és hétvégeket tudtuk felhasználni az összeírásra. Könnyebbség volt viszont az, hogy délelőtt az iskolában szünetekben, meg tudtuk beszélni a felmerülő problémákat, felhasználhattuk egymás tapasztalatait. Természetesen minden összeíró tartotta a kapcsolatot a főösszeírójával is. Hála és köszönet nekik, akik végtelen türelemmel, megértéssel támogattak ebben a munkában. Én személy szerint Lázár Máriának szeretnék köszönetet mondani a sikeres együttműködésért. És amiért ez a cikk létrejött, szeretném megköszönni a falu lakosságának az irántunk tanúsított bizalmát, megértését.

A község minden lakosa megértette ennek az eseménynek a fontosságát, és igyekeztek megkönnyíteni munkánkat. Nem találkoztunk bizalmatlansággal, akadékoskodással. Én személy szerint csak jóérzéssel tudok visszagondolni ezekre a napokra. Kemény munka volt, néha elcsüggedtem, megbántam, hogy így, egy évvel a nyugdíj előtt belevágtam, de az emberek bizalma, megértése, szeretete erőt adott, hogy be tudjam fejezni sikeresen. Összeírtam magyar, román, cigány családot, katolikust, reformátust, adventistát, a hit gyülekezetének tagját, de mindenhol maximális megértéssel fogadtak, minden dokumentumot a rendelkezésemre bocsátottak, a lakatlan házak felírásában is segítettek minden esetben. Köszönet mindenkinek, aki ebben a hatalmas munkában részt vett, segített, hogy tisztábban lássunk községünk dolgait illetően.

10 /

HITÉLET


Szentek Árpádházi Szent Erzsébet

S

zületett 1207. Meghalt Marburg, 1231. november 17. A ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így kezdi Szent Erzsébet életrajzát: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.'' Erzsébet azok közé a szentek közé tartozik, akiknek sugárzása nem csökken, fénye minden kor minden emberének világít. Magyarországon született, abban az országban, amelyben a független állami lét és a kereszténység alapjait Szent István király rakta le. Atyja II. András magyar király, anyja a merániai Gertrúd volt. Erzsébetet már négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. Lajos szülei, Hermann gróf és Zsófia grófnő e házasságtól sokat várt, és reményük igazolását látták abban, hogy a kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben akarták nevelni, hogy jól elsajátíthassa új hazájának minden szokását. A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb Lajos kezdettől fogva szívből szerette. A leendő anyós, Zsófia asszony ellenben egyre növekvő rosszallással figyelte a gyermek fejlődését, mert szokásaival nem tudott egyetérteni. Nemcsak apró, túlzásnak minősített vallási gyakorlatai zavarták (Erzsébet például ismételten megszakította játékait, hogy, mint mondta, ,,Istent szeresse''), hanem az is, hogy teljes természetességgel magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is. Ezt még mind elnézte volna, mint gyermekes jámborságot, azt azonban már nem tudta megbocsátani, hogy

Erzsébet nem vette át az udvari élet előírt formáit: nem volt hajlandó megtanulni a nők számára akkor kötelező tipegő járást, s ráadásul minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Ezzel egyébként az egész udvar megütközését is kiváltotta, s ha Lajos védelmébe nem veszi az áskálódásokkal szemben, és aránylag korai házassággal meg nem szilárdítja helyzetét a várban, Erzsébetet valószínűleg hamarosan hazaküldték volna Wartburgból Magyarországra. A házasságkötés azonban megtörtént,

és a fiatalok boldogsága teljes volt. Erzsébet teljes szívével átadta magát férjének, akihez a szeretet sokkal erősebb kötelékei fűzték, mint a szülők akarata vagy az együtt töltött gyermekkor. Most már nyugodtan függetleníthette magát az udvari etikettől. Ha férjét hazavárta, messzire elébe lovagolt, és viharos örömmel üdvözölte. Lajos pedig az udvari emberek megrökönyödésére egy asztalnál étkezett vele. Lajosnak tapasztalnia kellett, hogy felesége szívét, jóllehet nagyon szereti őt, nemcsak ő


birtokolja: Isten volt az, aki Erzsébetet egészen lefoglalta magának. És Lajos hálás hittel vette tudomásul, hogy felesége néha éjszaka fölkel mellőle, és a hideg padlóra fekszik, hogy Isten szeretetéért egy időre elhagyja férje közelségét. Azon sem ütközött meg, ha Erzsébet az asztalnál egy falatot sem evett, mert éppen böjtölt. Az 1225-ben kitört éhínség idején teljes tekintélyével mögötte állt, amikor Erzsébet fölnyitotta a kamrákat és hombárokat, és ,,kifosztva'' a várat, segített az éhezőkön. Erzsébet legbensőbb titka s egyúttal legvonzóbb vonása az volt, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között. Vannak, akik úgy magyarázzák, hogy a szerelme egyre inkább lelkivé vált. Ám ezt cáfolja az a tény, hogy milyen kimondhatatlan fájdalmat érzett akkor, amikor Lajos 1227-ben keresztes hadjáratra indult. Mintha sejtette volna a jövőt, Lajos ugyanis még útközben megbetegedett és meghalt. A hírt alig merték közölni Erzsébettel, s mikor megtudta, ezzel a kiáltással rohant végig a vár termein: ,,Jaj, Uram Istenem, most az egész világ meghalt számomra!'' Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért egy óvatlan pillanatban, gyermekeivel együtt elhagyta a várat. A későbbi korokban, amikor már nem értették a szegénység utáni vágyat, amely Erzsébet szívében állandóan égett, menekülését úgy magyarázták, hogy ,,elűzték a várból''. Érdemes fölfigyelnünk arra, hogy ez a későbbi értékelés mennyire megváltoztatta Erzsébet alakját: egy kitaszított, szegénységbe jutott grófnő, aki csodákat művel, hogy legyőzze környezete gonoszságait, jótettet jótettre halmoz, és fiatalon elég a szeretetben. Ez az Erzsébet-kép közelebb állt a hívők lelkéhez, mert érthetőbb volt, mint azé az asszonyé, aki mindezt szabad megfontolással, önként tette, és akinek férje halála adta az alkalmat arra, hogy az evangéliumot minden fenntartás nélkül kövesse. Utolsó éveiben nagy szerepet játszott Marburgi Konrád, akit maga a pápa jelölt ki Erzsébet lelkiaty-

HITÉLET

jául. Lajos még életben volt, amikor Erzsébet már arra a Konrádra bízta lelke vezetését, akinek 1226-ban engedelmességi fogadalmat is tett. 1228ban követte őt Marburgba. Konrád ferences komoly, szent buzgósággal teli pap volt, aszkézisben és szegénységben élt. Nagy feladatának tekintette Erzsébet tökéletességének kibontakoztatását. De amíg egyik oldalon engedelmességével megkönnyítette lelkivezetőjének dolgát, a másik oldalon szinte lehetetlen feladat elé állította: Konrádnak kellett irányítania Erzsébet mindent felülmúló szeretetének tetteit. Konrád egészségéről is néha maga Erzsébet gondoskodott, mert a betegápolásból sem akarta kivonni magát. Özvegyi javaiból Erzsébet ispotályt rendezett be Marburgban. Attól fogva ott szolgált a ferences harmadrend szürke ruhájában mint betegápoló. Gyermekeit nevelőkre bízta, mert úgy látta, hogy nem tud számukra megfelelő nevelést biztosítani. E döntésében bizonyára része volt annak is, hogy a szívét most már osztatlanul Istennek akarta adni. Legkisebb lányát, Gertrúdot boldogként tiszteljük. 1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Utolsó napjait gyermeki derű ragyogta be. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévő nővéreket. 16-án éjfél körül halt meg. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba, november 19-re, a temetése napjára. 1969-ben ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára. A szeretet nagy szentjének életét a wartburgi vár, a benne látható Erzsébet-lakrész, Moritz von Schwindt romantikus képei, valamint sok- sok elbeszélés hozza közel hozzánk.

Alexandriai Szent Katalin Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305 – 312) Ale-

/ 11

xandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát. A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet. A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett. Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. Folytatás a 12. oldalon

12 /

HITÉLET


Folytatás a 11. oldalról

A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének”, s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le. A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta. Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinaihegyen temessék el. A középkorban Katalint széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglal-

koztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolták.

Szent Imre herceg Született: Székesfehérvár, 1000 – 1007 között. Meghalt: Veszprém közelében (?), 1031. szeptember 2. Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke volt. Így a Képes Krónika több fiúról tesz említést. A gyermekek azonban nagyobbrészt már kiskorukban meghaltak, nevét is csak kettőnek ismerjük. Volt egy Ottó nevű fiuk, aki valószínűleg még 1000 előtt született és korán elhunyt. A másik fiú, Imre nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császártól vette (Henricus, Enricus, Emericus, Emreh, Imreh, Imre). Hogy melyik évben született, nem tudjuk biztosan. Általában az 1007-es évet szokták elfogadni, de a legújabb történetírás az 1000 és 1007 közötti évekre teszi születésének idejét, helyét pedig Székesfehérvárra. Imre herceg élete folyását nem könnyű követni, mivel legnagyobbrészt a krónikák és legendák gyér adataira vagyunk utalva, a legenda pedig a ,,liliomos herceg'' alakját még jobban kiszínezte, mint Istvánét. Szüzessége miatt százado-

kon át valami nőies, finom, nem e világból való alaknak rajzolták. ,,Pedig – írja joggal Sík Sándor – Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt. Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban átlelkesült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi vadságából, fiatalos nyerseségéből is alig vesztett. Nem lehet kétséges, hogy az uralkodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. A hősi magyar hagyományban nevelte. A másik hagyományt az anyatejjel szívta magába: anyja Gizella, maga is szent életű Boldog, a regensburgi udvar szent levegőjéből jön, ahol már akkor egy császári szent-család él, és szenteli meg az uralkodás német hagyományait.'' (Szent magyarság 27.) Bizonyos, hogy a trónörökös nevelésére rendkívül nagy gondot fordítottak. A legendaíró szerint ,,már gyermekkorában is szorgalmas őrködés alatt nevelkedve'' fejlődött. Első nevelői mindenesetre a szülei voltak, akik mindketten az életszentség útján jártak, s az ő hatásuk alatt érlelődött meg a kis királyfiban az


az életideál és az az út, amelyet járni megtanult. Mint a korabeli íróknál olvassuk, István szenvedélyesen szerette fiát, nevét nap nap után belefoglalta imádságos megemlékezésébe, és nem szűnt meg Krisztus kegyes pártfogásába és a mindenkor szeplőtelen Szűz anyai oltalmába ajánlani. Gyökeres változás állott be Imre herceg nevelésében 1015-ben, amikor Gellért bencés szerzetes Velencéből jövet – eredeti szándékát, hogy a Szentföldre utazzék, megváltoztatva – Pannóniába érkezett. Itt István udvarába vezették. A magyarok királya azonnal fölismerte benne a kiváltságos, nagy tudományú, szent életű szerzetest, aki elmondhatta magáról: ,,Nincs könyv, amelyet ne olvastam volna'', és fia nevelőjévé tette. Imre királyfi hét éven keresztül tanult kiváló mestere irányítása mellett. Elvégezte az akkori kor iskolafokozatait, a triviumot és quadriviumot, megtanult latinul, s anyjától föltehetőleg németül is. Azt mondja a legenda, hogy Imre a ,,grammatikai mesterségnek minden tudományával betelt''. Egy velencei krónika szerint ,,tudós és szent'' volt. A világi tudományok mellett Gellért apát bizonyára beavatta őt a lelki élet magasabb iskolájának titkaiba is. Így érthető, hogy olyan ifjú lett belőle, ,,akit szeretett az Isten és tiszteltek az emberek'', mint a krónika mondja róla. Tizenöt éves korától atyja vette maga mellé, huszonhárom éves korában befejezettnek látta nevelését. Imrétől mint jövendő uralkodótól elvárták, hogy rangjának megfelelő házasságot kössön, s biztosítsa a dinasztia fennmaradását utódaiban. A hagyomány három királyi családot említ, amelyből feleséget vehetett: a lengyel, horvát és görög uralkodóházat. A lysagorai Szent Kereszt-monostor évkönyveinek följegyzése szerint Imre egyszer Lengyelországban járt mint vőlegény. Más vélemény a görög uralkodóházzal való rokonságot helyezi előtérbe (emellett foglal állást Bogyay Tamás is ,,Stephanus Rex'' c. művében, 1976). Így pontosan nem tudjuk megállapítani feleségének kilétét, csak annyi bizonyos, hogy szűzi házasságban éltek egymás-

HITÉLET

/ 13

sal. Amint a legenda gyönyörűen mondja: ez a csodálatos ifjú ,,keblében hordta a lángot, de el nem perzseltetett annak égésétől''. ,,Lehetetlen, hogy ne érezte volna át óriási felelősségét, hogy ne látta volna atyja gondjait – írja ismét Sík Sándor. – Ha mégis vállalta fogadalma következményeit, biztosra vehetjük, hogy számolt ezzel a problémával; hogy valami nagy jót akart elérni fogadalmával, nagyobbat, mint az a veszteség, amely áldozatából származott...'' (I. h. 31.) Imrével kapcsolatban még meg kell említenünk II. Konrád német császárnak Magyarország elleni

amelyek őt Dux Ruisiorum néven említik (Ruisia, Rugia, szlávul Rakzia valószínűleg a meghódított Ausztria egy része). István ekkor (1031-ben) hatalmának és tekintélyének tetőpontján Székesfehérvárott koronázásra készült. Egyetlen életben maradt fiát akarta megkoronáztatni, hogy trónját és országában a kereszténység zsenge vetését a jövő számára biztosítsa. Valószínűleg erre az alkalomra készült Gizella királyné keze munkájával és irányítása alatt az a miseruha, amelyet később átalakítva koronázási palástnak használtak 900 esztendőn keresz-

hadjáratát 1030-ban, amely teljes kudarccal végződött. Egyes történetírók valószínűnek tartják, hogy a győri csatát Imre vezette. A magyar sereg előtt nyitva állt Bajorország kapuja, de a magyar királytól távol állt a hódítás szándéka. Békét ajánlott a császárnak, aki a szégyenletes kudarc után nem akart maga tárgyalásokba bocsátkozni, s a békekötést 13 éves fiára bízta. Henrik bajor herceg – a későbbi III. Henrik császár – 1031 tavaszán Esztergomba érkezett ,,az igazságtalanul megbántott magyar király'' megkövetésére, s a Lajta és Fischa folyó köze újra visszakerült Magyarországhoz a Morvamezővel együtt. Imrének a békekötésben való részvételére -- talán atyja megbízottaként -- a hildesheimi évkönyvek engednek következtetni,

tül: az egész királyi család képe rá van hímezve. Ebben az ünnepélyes hangulatban jött a szomorú hír: Imre herceget vadászat közben egy földühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. A gyászhír hatását a krónika így érzékelteti: ,,Siratta őt Szent István és egész Magyarország vigasztalhatatlanul, nagy sírással...'' Szent László király Szent Imrét atyjával, Istvánnal, és nevelőjével, Gellért püspökkel 1083ban az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette (ez felelt meg akkor a szentté avatásnak). Azóta példaképe a magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak. Forrás: www.katolikus.hu

14 /

MÚLTIDÉZÕ


Hol vagytok székelyek... Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy érdemes-e tovább firtatni ezt a témát, vagy inkább hagyjuk feledésbe merülni az egészet, és próbáljunk az életünkkel foglalkozni, olyan amilyen. De arra a következtetésre jutottam, hogy ezzel csak hozzá járulnék ahhoz a sajnálatos folyamathoz, ami által valaki, vagy valami mindenáron megpróbálja kitörölni a székelységet, magát a székely fogalmat, a létezésbõl, mi több, a történelembõl. Elekes Dániel László

M

ivel ez is egy kényes témává vált, és mivel nem szeretem a panaszkodó, siránkozó hozzáállást adoptálni, amit már annyira megszoktunk a magyar értelmiségtől, ezért csak annyit próbálok bebizonyítani: miért is nem lehet a székelyeket azonosítani a magyarokkal. Talán a tizenkettedik órában észrevesszük, hogy az elődeink hátrahagyott öröksége sokkal fontosabb, mint bármilyen más anyagi vagy elméleti haszon, és hogy a székely mivoltunk túlságosan fontos ahhoz, hogy csak úgy feledésbe merüljön. Mint mostanig számtalanszor, e cikk szerzőjére hárul a teljes felelősség a benne elhangzottakért. Vajon mi is váltotta ki bennem a késztetést, hogy egy ilyen kényes témához nyúljak? Hát a nemrégiben lezajlott népszámlálás és annak az előre nem látható következményei. Rövid időn belül nyilvánosságra fogják hozni a népszámlálás eredményeit, és belőle tisztán ki fog körvonalazódni egy számomra fájdalmas tény: Erdélyben többé nem léteznek székelyek! És így, egy tollhúzással, véget vetünk a székelyek egy évezrednél is hosszabb létezésének. Vajon Dózsa György, Gábor Áron vagy más híres elődeink mit mondanának, vagy mit gondolnak, látván, hogyan bánunk a ránk bízott örökséggel? Nagyon sokan a kedves olvasók közül, egy ferde mosollyal fogják

tudomásul venni mindezeket, azt gondolván, hogy egyszerűen túl dramatizálom a dolgokat. Talán igazuk is van, de ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ugyan ezt állították – mármint hogy ez csak egy technikai ügy, ugyanis egy nép létezését nem lehet megtagadni, csak úgy kitörölni a történelemből – számtalanszor a történelem folyamán a dákokról, a hunokról vagy az amerikai ősnépekről. Ki beszél manapság indiánokról, amikor mindenki tudja, hogy csak amerikaiak léteznek, és mindenki (?) egyenlő jogokkal rendelkezik? Talán ezért is ragaszkodom ennyire, hogy ne állítsa mindenki, hogy a magyar és a székely egy és ugyan az. Már a székelyek eredetét sem fogjuk tudni soha tisztázni. A rengeteg elméletből és találgatásból is tisztán kivehető egy tény, és pedig az, hogy a honfoglalás idején a magyar és székely nép mint két külön fogalom létezett. A magyar királyok felismerték a székely hadak fontosságát, és a hadviselésben nyújtott kiemelkedő szerepet, ezért mindig is külön elbánásban részesültek. Amikor a magyar királyság felajánlotta a székelyeknek, hogy a Kárpát medence dél-keleti részén, a hegyek között telepedjenek le, teljes szabadságot és adómentességet ígért meg. De vajon miért nem parancsolták meg a magyar nemeseknek és parasztoknak, hogy ide telepedjenek le, ahogyan ezt már megtették a többi erdélyi vármegye esetében? A magyar korona miért

ment bele a teljes szabadság kínálatában a székelyek esetében? És főleg miért egyeztek bele a székelyek egy ilyen vidékre való benépesítésbe, ahol ennyire kevés és rossz minőségű termőföldek léteznek, és ahol az egyetlen használható természeti erőforrás a faanyag? A válasz egyszerű: mert a magyar korona elismerte a székelység egyéniségét és megengedte a székelyeknek, hogy szabadon éljenek a saját törvényeik szerint azzal a feltétellel, hogy szó nélkül lássák el a katonai kötelességüket – a határvédelem és az aktív részvétel a magyar király katonai kampányokban. Akkor még senkinek nem fordult meg a fejében, hogy a székely embert magyarnak nyilvánítsa. Legtöbben azzal magyarázzák a székelyek magyarságát, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Ez a tény magában nem bizonyíték arra, hogy a magyar és a székely ugyan az. És itt nem arra gondolok, hogy a magyarországiak nem igazán értik a nyelvünket – habár állítólag egy és ugyanaz a nyelv. Hanem főleg arra gondolok, hogy a németek és az osztrákok is ugyan azt a nyelvet beszélik, de még senki se állt elő azzal az elmélettel, hogy egy és ugyanarról a népről lenne szó. Pedig azt már lehetne alátámasztani történelmi bizonyítékokkal! Vagy miért nem mondják, hogy az amerikaiak és az angolok egy és ugyan az a nép? Mert, ellentétben a székelyek esetével, hiányoznak a megfelelő (politikai) érdekek. Tehát egy nyelv használata nem bizonyít semmit egy nép eredetével kapcsolatosan. Akkor is, ha már rég óta nem használjuk, mindenki ismeri a székely rovásírást. De azt valaki észre vette, hogy az utóbbi időben székelymagyar rovásírásnak nevezik? Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy belőle magyar rovásírás legyen? Vajon


ennyire egyszerű lenne kicsalni az örökségünkből és kisajátítani minket, a székelyeket? Az utóbbi időben nagyon gyakran hallottuk – főleg a politikusok szájából – azt, hogy elveszítjük az identitásunkat, hogy már nem fogjuk tudni kik is vagyunk? De addig, amíg csak a magyar ünnepeket tartjuk meg, mint március 15, de megfeledkeztünk október 16-ról – az agyagfalvi székely népgyűlésről – és már nem emlékszünk többé Dózsa Györgyre, vagy Bethlen Gáborra, csak Kossuth Lajosa, vagy amíg a székely hagyományokat magyar zászló alá helyezzük, akkor én bátran kijelentem, hogy már elvesztettük az identitásunkat, és már nem tudjuk, hogy kik is vagyunk valójában. 1437. szeptember 16-án megjelent az úgynevezett Unio Trium Nationum, amit latinul azt jelenti a három nemzet egyesülete – vagy inkább szerződése – amit a bábolnai paraszt-

MÚLTIDÉZÕ

felkelés következéseként jelent meg. Benne a három kiváltságos erdélyi rend egy összefogásra egyeznek meg a felkelő parasztok ellen. Eddig semmi különleges nincs benne, csak az előkelők próbálkozásairól szól, hogy eltiporják az „alsó rétegeket”, a parasztokat. A három összefogó nemzet a magyar nemesek, a szász patríciusok és a székelyek elöljárói voltak. És még akkor is, ha társadalmi rétegekről van szó, nem nehéz észre venni hogy a székelyeket külön említik a magyarok oldalán. Igaz, hogy a helyzet megváltozott 1918 után, és a legnagyobb veszély most a román politikusok felől jön. Teljesen megalapozottnak találom, hogy harcolnunk kell a feledésbe merülés ellen, és nem szabad engednünk az elrománosításnak. De ezt meg lehet tenni anélkül is hogy elmagyarosodjunk! Ne felejt-

/ 15

sük el a magyar néppet összekötő kötelékeket, de ne azonosuljunk a magyarsággal! Próbáljuk megtartani, megőrizni és becsülni az örökségünket, és ne cseréljük fel egy másikkal csak azért, mert pillanatnyilag előnyösnek tűnik. Visszatérve a népszámlálás egyediségeire, félre téve azt a tényt, hogy az ország nagy részén olyan emberek végezték, akik nem rendelkeztek a megfelelő felkészültséggel és hajlékonysággal, alapos emberi jogok megszegésével járt. Mindenkinek joga van olyan vallást választani, amilyent megfelelőnek tart, és főleg annak nyilvánítani magát, aminek akarja. De amikor különböző politikai pártok parancsára már startból elvették azt a jogot, hogy székelynek vagy csángónak nyilvánítsuk magunkat, akkor a végeredmények nem fogják tükrözni a valóságot. A kisebbségek jogait meg lehet védeni anélkül is, hogy beleolvasszuk ezeket egy nagy magyar tengerbe. A hivatalos számok szerint elég szép arányban élnek magyarok Romániában, de ennek vajon hány százaléka valódi magyar és hányan székelyek, csángók vagy akár romák? A politikai céloknak ez nagyon jól megfelel, és ezzel semmi gond nincs, főleg a küszöbön álló választások fényében, de már semmi köze nincs a valóssághoz... Végső sorban csak annyit szeretnék mondani, hogy: semmi gond nincs a magyar állampolgársággal, mert minden embernek joga van olyan állampolgárságot választani, amit megfelelőnek tart, addig, amíg nem felejtjük el a székely eredetünket. Semmi gond nincs a magyar ünnepek megtartásával – március 15., október 23. – addig, amíg időt szakítunk azoknak az eseményeknek megünneplésére is, amelyek döntően befolyásolták a székelyek történelmét. Kötelességünk tisztelni a magyar történelmi személyiségeket, de nem a székely hősök kárára! Az ismert dal szavai korszerűbbek, mint valaha: „Hol vagytok székelyek...”

16 /

MÚLTIDÉZÕ


A Halloween és a halottak napja eredetérõl Elválasztva az õszt a téltõl, a gazdagságot a szegénységtõl, az életet a haláltól, Halloween az ünnep és a babona jelképe. Állítólag a kelta Samhain (kiejtése szó-in) fesztiválból származik, amikor az emberek különbözõ kosztümöt viseltek, és tábortüzet raktak a szellemek elûzéséért. A nyolcadik században III. György pápa november 1-jét választotta mint a szentek és a mártírok ünneplésére alkalmas napot. Elekes Dániel László

A

z ortodox keresztények Pünkösd utáni első vasárnap ünneplik „mindenszentek vasárnapját”, ahogyan azt az eredeti római keresztények tették. Mindenszentek napja tartalmaz számos Samhain szokást. Az előző estét – október 31 – a szentek estéjeként ünnepelték, (All Hallows’ Eve) amiből később megmaradt a Halloween. A kelták, kétezer évvel ezelőtt, november 1-én ünnepelték az Új Évet. Ez a nap jelentette a nyár és a termés behordás végét és a hosszú, sötét, hideg tél kezdetét. A kelták úgy hitték, hogy ezen a napon a határ az élők és a holtak világa között elmosódott. A szellemek segítettek a druidáknak – kelta papok – hogy megjósolják a jövőt és a következő év terméseit. Ennek érdekében ételt áldoztak fel a szellemeknek. A rómaiak megemlékeztek október végén az elhalálozottakról. Később IV. Bonifác majd III.

György pápa megpróbálta lecserélni a kelta halottak fesztiválját – a Samhain-t – egy, a katolikus egyház által jóváhagyott ünneppel, amit lelkek napjának neveztek, és ugyanúgy ünnepelték, mint a kelták annak idején: tábortüzekkel, parádék és álcákkal (ezúttal, mint angyalok, szentek és ördögök). A Halloween mindig egy misztikus, mágikus és babonás ünnep volt. A nyárvégi fesztivál idején a kelták különösen közel érezték magukat a már halott családtagokhoz és barátokhoz. Ezeknek a barátságos szellemeknek helyet hagytak az asztalnál, vagy édességeket hagytak az ajtóban vagy az út szélén, és gyertyákat gyújtottak, hogy a szeretetteik megtalálják az utat a szellemek világából. A Halloween manapság különösen a gyerekek számára élvezetes, ugyanis részt vesznek az úgynevezett

„trick-or-treat” játékban. Ez annyit jelent, hogy „édesség vagy csapda”, más szóval a gyerekek házalnak, és édességet kérnek, vagy akár pénzt, ellenkező esetben megleckéztetik a házigazdát egy csintalansággal. Skóciában a gyerekek énekelnek, vagy szellem sztorikat mondanak az édességekért cserében. Tehát a pogány szokásokat és ünnepeket a keresztény szokások átvették, és kisebb-nagyobb különbségekkel mai napig ünnepnapokat alkotnak: Halloween (október 31), Szentek Napja (November 1) és Lelkek Napja (November 2). Itt is tisztán észrevehető, hogy a kereszténység a pogány szokásokon alapult. A keresztény egyház nem tudta megállítani az embereket, hogy ezeket az ünnepeket tovább tiszteljék, ezért kis szentelt vízzel és új elnevezésekkel kisajátította magának.


/ 17

GYERMEKSAROK

Bíró László

Az elsõ siker Megvan már a tárgy, s kimondta A tanító néni: – Ott a rajzlap, víz, paletta, neki lehet fogni. És szorongva munkába kezd A sok-sok dundi kéz... Egyik pisze rájuk ijeszt: – Az enyém mindjárt kész! Grimaszba ráng nem egy mord arc, A nyelv egyre kinnebb, Mert ott belül nincs hely, kudarc: – Ez legyen a legszebb! Arány, távlat még nem ismert, Botladoz az ecset, De a csepp művész nagyot mert, S megszülte a becset.

Antal Emőke

Puhán matat kicsi ujja, Merre az a „nagy fej”. – Na, mi ég úgy, te kis vadkan? – Bili kéne, csak egy... – S miért beszélsz olyan halkan? – Hát hogy föl ne ébredj... -----------------

De a gólyák türelmesek. Veszekedő kisnemesek Cseppet sem zavarják őket: Csak szidják a háztetőket... De a veréb nagyképű ám: Ha majd egyszer eljössz hozzám, Meglátod, miért nem ázunk, Milyen óriási nagy a házunk!

----------------Bíró László Bíró László

Pöttöm logika Anyu vizsgán, s otthon maradt A két derék férfi: Háztartásban... csínján haladt Az úr, s a kis úrfi. Egyik éjjel Öcsi súgja: – Apu, apu, kelj fel!

Dicsekvés

----------------Bíró László

Csűr tetején gólyafészek, A fiókák szinte készek. Szárnyaikat próbálgatják: Láttok minket, anyák, atyák?

Ismerkedés

Rákelepel jó mamájuk, Háziak is büszkék rájuk. Nagy a fészek, s ágak között Csomó veréb beköltözött.

– Én vagyok a molnárfecske, Kedvenc étkem a legyecske. Eresz alá rakom fészkem, Délen is megtartom észben. – Házam előtt elevezek, Partifecskének neveznek. Piciny földlyukakban lakom, Az az ajtóm és ablakom. – Füstifecske az én nevem, Fiam pajtában nevelem. Villámgyors a repülésem, Villás farkam nem hull mégsem.

Gábor Mátyás

– Engem is fecskének hívnak, Mestere az útnak, hámnak. Pajtalakó táltos vagyok, Szeretnek is kicsik, nagyok.

18 /

SULIVILÁG


Termés-bál a tekerõpataki iskolában A hagyományokat híven ápoló tekerõpataki Tarisznyás Márton Általános Iskolában nagy buzgósággal készült tanár és diák egyaránt a 2011. október 20-án tartandó Termés-bálra. Fodor Annamária

A

napsütéses időnek köszönhetően az iskolaudvaron állítottuk ki közszemlére az ötletesebbnél- ötletesebb termésbábukat. Minden osztálynak külön asztala volt, melyre rátehette a tökből, zöldségekből, kukoricaszárból, és más természetes anyagokból készült bábukat. Figyelemre méltó volt Péter Juliánna gyöngyfűző eredeti ötlete, aki saját készítésű gyöngyeivel díszített tököt hozott. Az udvar közepén egy kisszekérre kosarakban zöldségek, gyümölcsök és házi kenyér volt kitéve áldásra várva. Kolumbán Csaba aligazgató úr köszöntötte Melles Géza igazgató urat, Fejér Lajos plébános urat, valamint minden jelenlevőt és

meghívottat. Ezt követően Fejér Lajos plébános úr megáldotta a földi javakat. Ezután az iskola tanulói körültáncolták a szekeret, eltáncolva a Ceppelt. A tánc után minden osztály visszapakolta a termésbábukat az osztályterembe, majd következett a várva-várt ebéd: főtt pityóka, túró, szalonna, házi kenyér, hagyma. Köszönet Molnár Zoltánnak a finom pityóka- adományért. Miután mindenki jóllakott, kez-

dődhetett a tánc, a mulatság. Veres Gergő táncoktató fergeteges táncházat vezetett. Jövőben is folytatjuk ezt a szép hagyományt, hiszen meg kell becsülni mindazt, ami a mi földjeinkben megterem. Úgy érezzük, nagyon hasznos egy ilyen nap megszervezése, hiszen fejlődik a tanulók kreativitása, közösségi hovatartozása, és biztosan jobban megbecsülik a kétkezi munkával termesztett földi javakat.

Gólyabál az Elekes Vencel Általános Iskolában Fákó Júlia és Szabó Ágota, VIII. osztály

I

dén november 19-én megrendezésre kerül a lassan már hagyományossá váló gólyabál. Ezt mindig a VIII.-os tanulók rendezik az V.-esek tiszteletére. Egy hónappal ezelőtt kezdtük meg az előkészületeket, ami a gólyák kiválasztásával kezdődött. Szerencsére nagyon lelkesek voltak az V.-esek, akadt bőven jelentkező, így könnyű volt kiválasztani a kilenc párt. Majd miután kialakítottuk a párokat, elkezd-

tük összeállítani a rájuk váró feladatokat, próbatételeket. Sok gondolkodás után összeállítottunk hat olyan feladatot, ami nem túl nehéz számunkra. Az I feladat a bemutatkozás lett, amelyet a „lufiborotválás” követ. Ezután következik a karaoke, ahol énektudásukat csillogtathatják meg a versenyzők, különböző ismert dalok szerepelnek a listán. A karaoket a versírás követi, ahol a párok lány tagjai öt megadott szó használatával kell egy szerelmes verset írjanak, amit a fiúknak kell felolvasni citromevés közben. Miután

ezzel is végeznek, elérkeznek az utolsó feladathoz, melyben megmutatják a tánctudásukat, különböző műfajú zenére kell táncolniuk, melyek véletlenszerűen következnek egymás után. A feladatok közötti szüneteket humoros párbeszédekkel töltjük ki. A négy főből álló zsűri (Papp Csilla biológia szakos tanárnő, Tokos Emőke testnevelés tanárnő, Olaru Cristina román szakos tanárnő és Szabó Ágota VIII. osztályos tanuló) a végén majd kihirdeti a 2011-es gyergyóújfalvi győztes gólyapárt.


MEZÕGAZDASÁG

/ 19

Röviden a szarvasmarha szaporodás-biológiájáról A szaporodási mutatók visszatükrözik a fajta-típus tulajdonságait, az elhelyezés, gondozás, takarmányozás körülményeit. A szarvasmarha védekezõ mechanizmusának az elsõ önvédelmi reakciója a szaporodás-élettani zavarokban jelentkezik. A szaporodás-biológiai zavar tehát már következmény, ezért annak okát kell keresni és a megelõzése a fontos. A takarmány mindig meghatározó, sõt a legmegbízhatóbb ivarzás indukáló faktor lehet. Dr. Horváth Nina, állatorvos

H

ormonkezeléssel a szaporodási zavarokat ideiglenesen gyógyítani tudjuk, de a takarmányozási, tartási hibák semmiféle gyógykezeléssel nem ellensúlyozhatók. Az istállózott, fejt teheneknél, melyeket lekötve tartanak, számos biológiai reakció megváltozik, ugyanis a szexuális folyamatok irányításában fokozott jelentőségűek a környezet ingerei azok, amelyek a szomatikus és vegetatív idegrendszeren, az érzékszerveken érkezve a köztiagyban (talamus) koordinálódnak. Itt rendeződnek, vagy időszakosan rendezetlenek lesznek az „általános”ingerek, mindig összegeződve az alkalmanként megjelenő stresszhatásokkal. A köztiagy alatti hipotalamuszban már „speciális” szexuálaktív centrumok vannak, melyeknek kissé „eről-

tetett” anatómiai, szövettani elválasztásával megérthetők az ivarzás és ivari ciklus rendellenességei. Az első „centrum” a „biológiai óra”, mely felelős az ivarzás 21 napos megismétlődéséért és bizonyos helyzetekben a ciklus teljes leállításáért, mint pl. a vemhesség. Hím állatokban ez hiányzik. A második vagy ovulációs „centrum” az, amelyik a szaporodás biológiának nagyon fontos hormonjait termeli. A harmadik vagy erotikus „centrum” az ivarzás tüneteinek kialakításáért felelős, hiányos működésekor „csendes ivarzás” vagyis tünetmentes ovuláció jöhet létre.

Egészséges állatokban a három centrum mindig együtt és harmonikusan működik. Ha az első hibás, akkor megrövidült vagy meghosszabbodott ivarzási intervallumok jönnek létre, ha a második, akkor ovuláció nélküli „álivarzás”, ha a harmadik, akkor a csendes ivarzás jelentkezik. Rendszerint a második centrum kiesése a legveszélyesebb, ugyanis annak a hibája meddőséget okoz. A három centrum tökéletes együttműködését befolyásolják a tartási körülmények, stresszhatások, de elsősorban a takarmányozási hiányosságok, főként az energiahiány.

20 /

ÉP TESTBEN...


Korisuli Gyergyószentmiklóson Ismét elérkeztünk az „ember”-es hónapokhoz, így hát aktuális a hoki- téma. Az idei szezon már augusztus közepén megkezdõdött a jégedzésekkel, amíg más napozott és fürdõzött, a kishokisok talpig felszerelésben a gyergyószentmiklósi jégpályán korcsolyázgattak már. Czirják Kinga

H

ála Istennek, idén nagyon sok gyerek jelentkezett a korisuliba, a három korcsoportban, az U12-es, az U10-es és az U8-as csapatoknál 30 újfalvi gyerek tanul korcsolyázni, illetve kergeti a korongot. Az edzések külön korosztályokként történnek, 13 órától az U 8-asok, 14 órától az U10-esek, negyed négytől pedig

az U12-esek. Az edzéseket egyszerre több edző is tartja, összesen öten vannak: Molnár Szabolcs, Csíki Csaba, Daradics Csaba, Pál Zsombor, Farkas Csaba, valamint Kémenes Balázs. Csak úgy zárójelben mondom el, ha még akad olyan szülő, aki korisuliba íratná kisfiát, netán kislányát, Újfaluban Molnár Szabolcsnál még érdeklődhet. Barátságos mérkőzések már vol-

tak az U10-eseknek Gyergyószentmiklóson, most hétvégén is lesznek, azaz november 19-20-án, és hamarosan a Mikulás Kupáról is beszámolhatunk már. De az U8-asoknak is lesznek nemsokára, Mikulás előtt, barátságos mérkőzéseik. Az U12-esek részt vettek az Országos Jégkorongbajnokság első fordulóján, amely november 26-27én folytatódik. Hamarosan, ha az idő is kedvez majd, lesz jég Újfaluban, a Katorzsa Sportklub az anyagiaktól függően igyekszik feljavítani a palánkot, előkészíteni a téli szezonra a jégpályát. Reméljük nemsokára gyerekzsivajtól és hokiszurkolóktól lesz hangos az újfalvi hokipálya.


ÉP TESTBEN...

/ 21

Hogyan magyarázzuk a magas vérnyomás keletkezését? Genetikus faktorok – Ma már tudjuk, hogy a magas vérnyomás-betegség több tényezõ együttes hatása révén alakul ki. E tényezõk között kiemelten szerepelnek genetikus, veleszületett, átöröklött faktorok, melyeknek hatására megváltozik az erek felépítése, szerkezete, valamint a vese só visszatartó képessége. Egész családok több generáción át örökölhetik a betegséget. Dr. Kelemen Madarász Enikõ, családorvos

enin-angiotenzin-aldoszteron-rendszer – A vérnyomás szabályozásában kulcsszerepet tölt be a renin-angiotenzin-aldoszteron erőteljes fokozott aktivitása. Külső tényezők – A külső környezeti tényezők között sok faktort említenek. Ilyenek a mindennapos életben, otthonunkban, munkahelyünkön, jelentkező stressz behatások, konfliktusok, a megnövekedett testsúly, az extrém sóbevitel is. Érfalon belüli elváltozások – Az erek sima izomzatában csodálatos szabályozó mechanizmusok működnek. Az erek legbelső rétege egy sejt rétegből álló védőháló, ahol az erek izomfalát (sima izmok, melyek összehúzódni és elernyedni tudnak) szabályozó hormonok termelődnek. Ha ebben a finoman szabályozott rendszerben az összehúzódást elősegítő tényezők jutnak uralomra, akkor az érfal megvastagodik, nő benne a nyomás, és máris itt a magas vérnyomás. A probléma fokozódik, ha az izomfeszülést okozó szerek összecsapják a jelenlévő vérlemezkéket is, és máris kialakulhat egy vérrög az érpályán belül. Inzulinrezisztencia – Az egyik legtetszetősebb és ma nagyon diva-

R

tos magyarázat az inzulinrezisztencia mint a magas vérnyomás-betegség egyik oka. Az inzulinra a cukor felhasználása során van a szervezetnek szüksége. Kulcsszerepet játszik az anyagcserefolyamatokon kívül a keringés szabályozásában is. Sajátos jelenség, hogy a magas vérnyomással összefüggésben a kövérségnek itt is milyen nagy szerepe van. Érdekes, hogy egészséges emberben az inzulin két sajátos hatása egymást ellensúlyozza, és a vérnyomás nem változik. Ha az egyén testsúlytöbblettel rendelkezik vagy már kialakult a hypertonia,

akkor az inzulin eltérő módon reagál. Ilyen esetekben állandósult szimpatikus aktivitás van, és elmarad az értágító hatás. Másodlagosan kialakuló magasvérnyomás-betegség – Fontos tudnunk, hogy a magas vérnyomás regisztrált eseteinek kb. 10 %ában valamely meghatározott betegségre lehet visszavezetni a magas vérnyomás kialakulását. Ennek ismerete azért fontos, mert ezen alapbetegségek felderítése és kezelése oki terápiát jelent. Szerencsés esetben a beteg teljesen meggyógyul. Minél fiatalabb valaki, annál inkább valószínű egy ilyen forma jelenléte. Ma indokoltnak tartjuk minden 50 év alatti egyénben ennek teljes mértékű kivizsgálását, mikor először jelentkezik a magas vérnyomás okozta panaszokkal orvosánál. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell minden esetben, minden életkorban az első ízben hozzánk került beteget kivizsgálni, csak fiatalabb korban nagyobb a fentiek valószínűsége. Néhány példát azért mutatok be, hogy az olvasó érzékelje, milyen széles skálán lehet a magas vérnyomás mint betegségtünet. A legtöbb vese megbetegedés, a belső elválasztású mirigyek betegségei – még olyan egyszerű is, mint a pajzsmirigytúltengés – okozhat systolés vagy diastolés vérnyomás-emelkedést. A vese erek szűkülete a renintermelés fokozódása révén tartós vérnyomás-emelkedést tart fenn. Megoldása ma már katéteres értágítással is lehetséges, drámai javulást eredményez. Ismeretesek olyan szívbetegségek is, melyek egyik vezető tünete az emelkedett vérnyomás.

22 /

TARKABARKA – MAGAZIN


A Mikulás eredetérõl Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa õket a szegénységtõl, és tisztességesen férjhez mehessenek.

A

legenda szerint Miklós az ablakba tett ajándékával megmentette a lányok becsületét. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek szépen kitisztított cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében. Stájerországban Szent Miklós ünnepének előestéjén a Mikulás- már igen régóta – ajándékot tesz az ablakba tett cipőkbe – persze csak a jó gyermekekébe. Másutt személyesen tér be a házakba, megajándékozni őket. A Mikulás-nap szokásai a polgárság

megjelenésével alakultak ki, s nagy valószínűséggel Ausztriából kerültek hozzánk. Bár a Mikulás ünneplése elsősorban a polgárság körében terjedt el, azért e jeles napon való ajándékozásnak a magyar parasztság körében is voltak hagyományai. A pogány babonákat, a népi játékokat némileg átmentve, a diákok aprószentek napi püspökválasztásának szokásaival ötvözve alakult ki a hazai ún. Mikulás-járás, főleg a Dunántúlon, Csallóközben és az Ipoly men-

tén. E rituálé szerint láncos, álarcos, olykor szalmába burkolt Mikulás és a kíséretében lévő ördög ijesztgette az utcán a kisgyermekeket, de a fonóházban a fiatalokat is. A színes, kavargó menet számára a tél örömeit köszöntő felvonulássá változott, a fiatalság találkozásának ünnepi alkalmává. A gyerekek persze mindig tudni szerették volna, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikuláslegenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik, és rénszarvas szánon közlekedik. Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor


Mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré. Amerikából az 50-es években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós. Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre. Az ajándékozás hagyománya, és Szent Miklós emléke, azonban máig megmaradt. A Mikulás nevei: Amerikában: Santa Claus Angliában: Father Christmas Brazíliában és Peruban: Papa Noel Dániában: Sinter Klaas Finnországban: Joulu Pukki Franciaországban: Pere Noel Hollandiában: Kerstman Japánban: Jizo

/ 23


Kínában: Shengdan Laoren Magyarországon: Mikulás, Télapó Marokkóban: Black Peter Németországban: Christindl Norvégiában: Julenissen Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale Oroszországban: Gyed Moroz Spanyolország: Papa Noel Svédországban: Jultomten

Forrás: www.harmonet.hu Devecsery László

Jön a Mikulás A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. ----Mentovics Éva

Mikulás-köszöntõ Édes, kedves Mikulás, köszöntünk most téged. Eljöttél az idén is, ahogy megígérted. Látjuk, hogy a tartásod teli zsáktól görnyedt. Rakd le nehéz puttonyod, pihenj meg egy csöppet! Sok-sok színes ajándék nyomja fáradt vállad. Tudjuk, hogy a Világot több százszor bejártad. Tudjuk, hogy a szánoddal tovasiklasz újra. Néhány darab sütivel gyűjts erőt az útra.

24 /



Bögrés süti E könnyed és gyorsan elkészíthetõ, ínyenc süteményt egy igen kedves barátnõmtõl tanultam. Azoknak ajánlom, akiknek kevés idejük jut sütésre. A hozzávalók kiméréséhez egy 250 ml-es bögrét kell használni, innen a sütemény megnevezése is. Gál Katalin

Hozzávalók: 4 bögre apróra darabolt alma, ½ bögre kimagozott meggy vagy cseresznye, ½ bögre apróra tördelt dió, 2 bögre liszt, 4 tojás, ½ bögre olaj, ½ bögre cukor, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál őrölt fahéj. A 4 tojást és a cukrot alaposan kikavarjuk, majd hozzáadjuk a fél bögre olajat, a 2 bögre lisztet apránként, illetve a sütőport, szódabikarbónát és a fahéjat. Ebbe a masszába beletesszük az apróra darabolt almát, a szűrőben lecsepegtetett meggyet vagy cseresznyét, valamint a diót.

Kissé sűrű, tömény massza lesz, ezt beleöntjük a sütőpapírral kibélelt vagy kizsírozott-lisztezett tepsibe és kissé előmelegített sütőbe tesszük, legalább 30 percet sütjük. Akkor van elkészülve, amikor a teteje barnára sült, és a sütibe szúrt fogvájón nem marad massza. Hibaigazítás Októberi lapszámunkban a hamis gesztenyés sütemény receptje tévesen volt közölve: a töltelékből kimaradt a cukor. Tehát szükséges a töltelékhez 25 dkg porcukor is. Az érintettek elnézését kérem! Kisbabával dolgozni néha nem egyszerű, csak annyi történt, hogy abba kellett hagynom az írást, és nem ott folytattam, ahol félbe maradt.

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents