ulafjuogreg adzarab TARTALOM

ulafjuoGreG adzarab

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • V. É V F O L Y A M , 2 . S Z Á M , 2 0 1 2 . F E B R U Á R

TARTALOM Önkormányzat ... 2 Hitélet ... 3 Múltidézõ ... 5 Mezõgazdaság ... 8 Gyermeksarok ... 9 Sulivilág ... 12 Ép testben ... 13 Magazin ... 20

2/

ÖNKORMÁNYZAT

V. évfolyam, 2. szám, 2012. február

Kedves Olvasóim! Kötelességem lévén, szólnom kell azokról a fontosabb beruházásokról pár szót, amelyeket elvégzünk a 2012-es esztendõben. Azért teszem, hogy mindenki tudja, mi is fog történni, melyek a fõ prioritások. Gondolom, Önök is így képzelik el, és legfontosabbnak a csatornázást tartják, amire az önkormányzat 420 000 lejt különített el. Itt reményeink szerint már nyáron kezdõdhet a munka. Egyed József, polgérmester

A

másik nagy beruházás a libáni villamosítás, mely Hargita Megye Tanácsával közösen történik, itt a község a beruházás 10%-át kell biztosítsa, továbbá a teljes tervezés költségét, amely 70 000 lejbe kerül. A rendszer egészen a libáni boltig fog most kiépülni, igaz nem a teljes hosszában, mint a valamikori elképzelés, de szűkös világunkban ez is egy nagy segítség a libáni embereknek. Reméljük, hogy a jobb életminőség talán helyben tartja a libáni fiatalt, és nem hagyja magára az ő kis impozáns települését. Ne jusson oda Libán, mint azok a román települések, ahol most, mikor a hó fogságába kerülve kellett volna a fiatal erő, nincsen, mert ők sajnos a taljánoknál keresik a kenyeret nem tudván segíteni bajba jutott szüleiken, nagyszüleiken. Másik fontos tennivaló a tekerőpataki Pérás híd újraépítése, amelyre a Tanács 25.000 lejt különített el. Ha már Tekerőpatakon vagyunk, az idén felújításra kerül a teljes orvosi rendelő, a teljes tetőhéjazat cseréjétől a pincejavításig, úgy, hogy az megfeleljen a közegészségügyi normáknak. Itt kialakításra kerül még hátul egy fogorvosi rendelő is, mely hasznára válik mind a tekerői, mind a kilyénfalvi, vagy akár az újfalvi embereknek is. A jegyzői lak udvarán pedig meleggarázs épül a tűzoltókocsinak. A két beruházásra a tanács 91.000 lejt különített el.

Kilyénfalván a régi iskola épületében egy kis belső átépítéssel illemhelyek épülnek mind a kisgyerekeknek, mind a tanároknak vagy a könyvtárt használók számára. Az új óvodában pedig új központi fűtésrendszer épül. Az iskola megmentéséért a falu lakosságának beleegyezésével új helyen, vagyis a közösségi ház emeleti részén kezdheti meg modern körülmények közt az új tanévet a kilyénfalvi gyereksereg. Kilyénfalván még teljesen megújul a volt községháza (a bolt), ide is elkülönítette a tanács a teljes felújítás költségét. Az újfalvi és egyben a központi irányítást végző tűzoltó és mentőgarázs építésére, befejezésére 200.000 lejt szánunk Itt tartom érdemesnek megjegyezni a Megyei Mentőszolgálat igazgatójának válaszát, miszerint ha az építmény elkészül, lesz mentőautó is. Az iskolákra visszatérve, a rendes működéshez szükséges költségek biztosítása mellett, még jut Tekerőpatakon a tornaterem fűtésrendszerének kiépítésére és a régi iskola illemhelyére is egy kis pénz. Újfaluban pedig teljes ablakcsere, Marosfalván a termek betonozása, parkettozása mellett a külső pucolás is belefér. A központi iskolába pedig lesz kazánház-átalakítás és tornaterem modernizálás. Kifizetésre kerül a malom teljes tervezése is, melyre az engedélyekkel, szakvéleményezéssel együtt 30.000 lej lett elkülönítve. Megvásárlásra kerül a közbirtokosság segítségével egy helyzet-meghatározó készülék (GPS), melyre

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected]

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina, Deák Csaba Sulivilág Gáll Katalin, Fodor Annamária Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Ép testben … Horváth Nina, Czirják Kinga Tarkabarka – Magazin Gál Katalin


20.000 lej jutott. Ez egy nagy pontosságú műszer, melyre nagy szűkség van jelen pillanatban, hisz miként határozhatnánk meg két szomszéd közt a határvonalat egy beltelek esetében, ahol néhány centiméter is fontos, ha a jelenlegi műszer csak méteres pontosságú. Nagy költség még a derítő állomás költsége is, mely évente 120.000 lejt jelent jelen pillanatban, ez oszlik le majd a rendszer kiépülése után a csatornát használó lakosokra. A Leader pályázat teljes költsége még az idén 85.000 lej, ezt is elkülöníettük, itt, ha minden igaz, már a

ÖNKORMÁNYZAT / HITÉLET

nyár folyamán pályázatokat lehet kiírni. A fejlesztési egyesületek mellett a Caritas beteggondozó szolgáltatására, parkok karbantartására, a fogyatékos beteggondozók fizetésére, falunapokra, sportra, kultúrára is jut egy kis pénz. Az utak javítására 150.000 lejt szán a Helyi Tanács, ebbe nincs beleszámítva az erdei, mezei utak pályázati értéke. Az aszfaltozási munkálatok tolódtak a csatornahálózat építése utánra. Nos kedves olvasók, ezek lennének a főbb beruházások a 2012-es évben, illetve a már folya-

/3

matban lévő pályázatok. Remélem ad elég erőt az Isten mindenkinek, hogy ezt a munkát el tudjuk végezni. Várjuk a tavaszt, a szép virágzó fákat, a szép zöld füvet és a levegőben szálló virágpor illatát, de sajnos jön a választás, a mocskolódás ideje, mikor semmi sem szent, csak egymás sárba tiprása. Viszont a természetet szépen megszerkesztette a Fennvaló, mert tavasz után nyár, ősz után újból a tél jön, mi pedig örüljünk egymásnak és az életnek minden nap, mert sajnos rövidre szabták, mint a kisgyerek nadrágját.

Böjt és méltóság A böjtben van mindig valami kellemetlen. Visszanyesegeti szabadságunkat, megfoszt az élvezetektõl. Így aztán érthetõ, hogy a böjtben az a legjobb, amikor végre letelik, és már semmi élvezhetõhöz nem kapcsolódik tiltás. Román szólásmondásként olvastam: „Hosszú, mint a böjti nap”. Ez különösen is érvényes a nagyböjtre. Olyannyira, hogy ezt a negyven napos idõt sem a lényegénél, a céljánál ragadjuk meg, amikor néven akarjuk nevezni, hanem a kellemetlen oldala felõl közelítjük meg. Elekes András

V

életlenül sem nevezzük megtisztulásnak, felébredésnek, vagy valaminek, ami találóan fejezi ki a lélek, az egész ember igazabbá válását, hanem böjtnek, ami nagyrészt csak az étel és ital megvonását jelenti. S ha még egy lépést teszünk ezen a soron az ünnepek magyar megnevezésének területén, akkor a megtisztulás hosszú időszaka utáni ünnepnek sem Krisztus feltámadása nevet adtuk, hanem a Húsvétot. Hál’Istennek vége a nagyböjtnek, lehet húst enni, vagyis magunkhoz vehetjük a régen óhajtott húst. Mintha az egész önmegtagadásnak az volna a célja, hogy utána egyet jót ehessünk a rég nem ízlelt sonkából.

„Nyelvi édesanyánk” szeretettel tárja fel azokat a mélységeket, amelyekben élő, eleven az egység a Mindenséggel, de olykor kajánul leplezi le lelkünk szemforgató fondorlatait. A nagyböjt és a Húsvét esetében is a megnevezés egyáltalán nem fejezi ki a lényeget, a célt, nevezetesen a megtisztulást és újjászületést, hanem csak az oda vezető utat és a kellemetlen önmegtagadás alóli felszabadulás hangulatát. Nyelvünk csak ránk pirít, megmutatja, hogyan is gondolkodunk szívünk mélyén, hogy ha már az elnevezéseken nem is változtathatunk, legalább a lényeghez való viszonyulásunkon változtassunk. A megnevezések szintjén maradunk továbbra is a böjtnél és húsvétnél, de tudatosítjuk magunkban,

hogy ezek jóval többet jelentenek, mint önmegtagadást, és ennek a kötelező idejének a befejeződését, amikor is húst vehetünk magunkhoz. Jézus nyilvános működése előtt hosszabb időt töltött a pusztában. Miután csaknem harminc éven át megismerte a világban uralkodó erőviszonyokat, és mielőtt igazából, ebbe a világba mint ténylegesen cselekvő belépett volna, a pusztában, a csendben tisztázta önmagában a dolgok Rendjét. Mindezt kísértéseiből tudjuk, amelyek azt mutatják, hogy a világgal eddig könnyedén játszadozó istenellenes hatalom megpróbálja őt is megingatni, beszervezni szekértolói közé. Jézus ezeket a kísérleteket meghiúsítja. Böjtölése tehát nemcsak azt jelenti, hogy nem eszik és nem iszik, hanem hogy számba veszi hatalmát, és azt is, hogyan használhatja. A köveket nem változtathatja kenyérré, amikor nagyon éhes, és szerintünk akár indokolt is lenne ez, de megszaporítja a kenyeret, amikor az éhező tömeget látja. Hatalmával meggyógyítja a betegeket, feltámasztja a halottakat, de önmagát nem szabadítja meg a keresztről. Folytatás a 4. oldalon

4/

HITÉLET

Folytatás a 3. oldalról

Nem kímélheti önmagát, de Istent sem kötelezheti az öntelt, magamutogató kaszkadőr-mutatványoknál való asszisztálásra. Nem kell neki semmit se birtokolnia, várost, országot, a nagyvilágot ugyanvalóst nem ahhoz, hogy minden az övé lehessen. A legkisebbnek vagy a legnagyobbnak is a birtoklása csak kötné, mint kutyát a lánc, aki hűségét heves ugatással kényszerül gazdája tudtára adni. Ezt talán még a gonosz is szívesen elfogadná a nagy alkuban, hogy Jézus szépen és meghatóan prédikáljon a tömeg gyönyörűségére, vagy rendezvényeket, konferenciákat szervezzen az okoskodóbbak számára, csak éppen szabad ne legyen, aki félelem nélkül átlát a sunyiságokon. Ezért kínálja fel neki az egész világot, csak éppen boruljon le előtte, az utánzó előtt, és imádja őt. Övé lehetne az egész világ, csak éppen önmagát adná el, ha elfogadná az alkut. A pusztában ilyen kérdésekkel és kísértésekkel kellett szembenéznie. Valójában a Rendet, Isten Rendjét tudatosította magában, és kötötte magát ehhez. A Méltóságot őrizte


meg, ami felismerhető nyilvános működésének minden pillanatában. Ezzel a méltósággal rendeli el a vizesedények megtöltését, és ezzel a méltósággal mondja ki azt is, hogy beteljesedett. Méltóságunkat mi már rég elvesztettük. Ott és úgy szaporítjuk a kenyeret, ahogy nem szégyelljük (kit érdekel az íze és a minősége), mélységekbe ugrunk és a világ tetején járunk a garasért, hírnévért és elvárjuk hozzá az égiek segítségét is, és már nem is az egész világért, de egy üres bankjegyért – amivel többet kapunk, mint a másik – eladjuk magunkat. Belefáradunk ebbe az életbe. Aki nem fáradt bele, az még éppen ennek pillanatnyi előnyeitől kábul. Ilyen állapotban emberfölötti igény a megtisztulás és újjászületés. Inkább nem eszünk egy darabig húst, úgyis jót tesz az egészségnek, majd, ha a tilalom letelik annál nagyobb örömmel lehet pótolni a kimaradást. Egyszerűbb tehát periodikusan böjtölni, majd a húst magunkhoz venni. Pedig méltóságunkat kellene visszaszereznünk, ami tényleg ember fölötti vállalkozás. Azt a hatalmat kellene felismernünk magunkban, amit létünkkel

kaptunk. „Isten megteremtette az embert a maga képére és hasonlatosságára.” Van hatalma annak, aki tényleg Isten képe és hasonlatossága, de a megalkuvásokkal éppen erről a méltóságunkról mondtunk le. A méltóságunkhoz az is hozzátartozik, hogy a felismert hatalmat csak arra használjuk, amire valójában kaptuk: a teremtés művének a folytatására és nem a világ kisemmizésére. Ha egy pillanatra is pusztai csendben maradnánk, és nem a projektektől, bombasztikus rendezvényektől zakatolna az agyunk, meghallanánk, meglátnánk, felismernénk a megtisztulás lehetőségét. Ezzel az is együtt járna, hogy amit eddig beprogramozott hangyaként összehordtunk, és amiért méltóságunkat is odaadtuk, lelkünket is piacra vittük, azt most hagynunk kellene. Nem dicsekedhetnénk sem megvalósítással, sem megnyert pályázattal, semmilyen világra szóló eredménnyel, nem mutathatnánk fel semmit, csak üres kezünket, és üresen is a Valósággal tele szívünket. Csak ekkor tölti be szívünket a Valóság, maga Isten. Újjászülethetünk a Méltóságra.


MÚLTIDÉZÕ

„Ki találta fel az iskolát?” Az évek során sokszor tették fel ezt a kérdést a diákok, valahányszor megelégelték az iskola által hozott korlátozásokat és kötelességeket. Gyakran még mi is, a felnõttek, elgondolkoztunk rajta, hogy vajon mikor és miért pont ezt a formát öltötte az oktatás, amihez hozzászoktunk manapság. Ez a cikk az ilyen kérdésekre próbál valamilyen formában választ találni. Elekes Dániel László

A

mikor látjuk, hogy a gyerekeket mindenütt a világon a törvény veszi rá, hogy iskolába menjenek, hogy majdnem minden iskola egyforma felépítésű, és hogy a társadalmunk sok erőfeszítést és pénzt áldoz az iskolák működésére, az ember természetesen feltételezi, hogy egy jó, logikus ok lapul mindezek mögött. Lehetséges, hogy a gyerekek nem nőnének fel mint tehetséges, kompetens felnőttek, ha nem köteleznék, hogy iskolába járjanak, vagy ha az iskolák másféle képpen működnének? Lehet, hogy nagyon okos emberek mindezt bebizonyították, vagy hogy teszteltek más alternatívákat az oktatáshoz és zsákutcának bizonyultak? Az Egyesült Államokban, a Sudbury Valley iskolában, már több mint négy évtizede a gyerekoktatás egy teljesen más szervezésben folyik, mint a hagyományosan elismert „hatékony” modern oktatásban. Állítólag, a gyerekek oktatott felnőttekké válnak a saját játszó és kutató készségeit használva és nem a felnőttek irányítása és ösztönzése által. Ahelyett, hogy irányítsák és ösztönözzék a gyerekeket, az iskola biztosít egy gazdag környezetet számukra, hogy játszanak, kutassanak és tapasztalják a társadalmat a saját bőrükön. Állítólag még kisebb gondokkal és költségvetéssel jár! Akkor

miért nem minden iskola ilyen? Ha meg akarjuk érteni a mai iskolák standardjait, hogy miért olyanok amilyenek, le kell mondanunk arról a meggyőződésről, hogy egy tudományos, logikus folyamatnak a termékei. Valójában a történelem szüleménye, vagyis a modern iskolák formáját, szervezését és célját a történelem során bekövetkezett események alkották. Az ember megjelenése után, több százezer éven át, a gyerekek saját magukat oktatták a játék és a kutatás-felfedezés segítségével, mint minden más állat, emlős vagy nem, a mai napig. Egészen a mezőgazdaság feltalálásáig vadászok és szedegetőkként éltünk. A vadász-szedegető társadalomban a felnőttek szinte korlátlan szabadságot biztosítottak a gyerekek számára, hogy játsszanak és felfedezzenek, mert felismerték, hogy ez a leghatékonyabb módszer a természetes tanuláshoz. A mezőgazdaság feltalálása teljesen megváltoztatta az életünket. A vadász-szedegető élet a képességeken és a tudáson alapult, míg a mezőgazdaság a munkán. Hogy hatékony vadászok és szedegetők legyenek, őseinknek ismerniük kellett az állatokat, a növényeket és a környezetet ahol éltek, ugyanakkor különleges képességekkel kellett rendelkezzenek ahhoz, hogy használják a különböző eszközöket és fegyvereket, főleg ha a

/5

vadállatok becserkészéséről szólt. Óriási szerepet játszott a kreativitás, a kezdeményezés készség és az ügyesség. Viszont nem volt szükség arra, hogy hosszú órákat dolgozzanak. A munka, amit végeztek izgalmas volt és nem kimerítő. Az antropológusok kimutatták, hogy a mai természeti népeknél is észrevehető felfogás az emberek között az, hogy az élet az egy nagy játszótér. Semmi különbség nem volt a munka és a játék között. A mezőgazdaság lehetővé tette az emberek számára, hogy letelepedjenek, állandó településéken lakjanak, ami a tulajdon megjelenéséhez vezetett. Több élelmet tudtak előállítani így több gyerekük lehetett. De ezekért a változásokért nagy árat kellett fizetni, munkában. A vadász-szedegető ember ügyesen szerzi meg azt, amit a természet előállít, a farmer kimerítő munkát végez szántással, palántázással, aratással, pásztorkodással stb. A sikeres mezőgazdasághoz szükséges volt hosszú, aránylag szakképzetlen és ismétlődő, nehéz munkaórákra, amit a gyerekek is megtehettek. Így a gyerekek élete fokozatosan megváltozott. Az elszaporodott családok eltartásához szükséges lett a gyerekek munkája is, akik már nem saját „hobbikat” követték, hanem segítettek a család eltartásában. A tulajdon halmozása, a birtokok szaporodása, a társadalmi rétegek megjelenéséhez vezetett. Megjelent a rabszolgaság, a jobbágyság, és másfajta függőségek, ami kihatott az oktatásra. A legfontosabb lecke, amit egy gyerek meg kellet tanuljon, az engedelmesség, a saját akaratuk elnyomása és a hódolat mutatása az urak iránt. Egy lázadó szellem akár halálbüntetéssel is járhatott... De mégis hogy jelentek meg az iskolák? A bonyolult civilizációk megjelenésével, mint például az egyiptomi vagy a babiloni társadalom, a tudásszint túlságosan magas lett ahhoz, hogy át lehessen adni közvetlenül embertől emberhez. Folytatás a 6. oldalon

6/

MÚLTIDÉZÕ


A kulturális és tudományos örökséget valahogy meg kellett örökíteni, így jelent meg az írás több mint 5 ezer évvel ezelőtt. Mivel a mindennapi tapasztalatok nem taníthatták meg az embert az írás és olvasás titkaira, egy ezt a célt szolgáló intézmény kellett megjelenjen: az iskola. És az iskolával együtt megjelent az a speciálisan kiképzett felnőtt csoport, amely az iskolákat működtette: a tanárok. Eleinte ezek többnyire írnokok voltak vagy a templomok papjai. Kezdetektől fogva a tanulás formája a memorizálás volt, a motiváló eszköz pedig a kemény fizikai fegyelmezés. Egy ókori egyiptomi agyag táblán valaki ezt írta: „Megverődtem és a tudás a fejembe hatolt”. Az ősemberhez képest az oktatás céljai már megváltoztak. Most már nem az volt fontos, hogy a gyerek megtanuljon boldogulni, ahogy célszerűnek látja, hanem hogy megfeleljen a társadalom és az állam céljainak. Talán a legjobban ezt a felfogást a görög városállamok oktatási rendszere tükrözi. A spártai oktatás célja a katona-polgárok kiképzése volt, míg az athéni rendszer inkább a béke, mint a háború művészetben készítette fel utódait. Spártában a gyerekek már hét éve-


sen elhagyták otthonukat és katonai kiképző táborokba vitték. Kemény kezű fegyelmezés alatt kitűnő katonákat faragtak belőlük: mezítláb jártak, földön aludtak, fizikai edzéseket végeztek, és minden alkalommal keményen büntették. Büszkék voltak a magas fájdalmat toleráló szintjükre. Az olvasás, írás, irodalom vagy zene nagyon kevés figyelmet érdemeltek, és akkor is csak a katonai célok eléréséért. Más görög városokkal szemben, a lányok is részesültek oktatásba, ugyanúgy, mint a fiúk, csak ők nem kellett elhagyják otthonukat. Őket is kiképezték birkózásra, gerelydobásra és más katonai tevékenységekre. Athénban csak a két éves katonai kiképzés volt kötelező, a többit az állam a szülőre bízta. Csak magániskolák voltak, de a bér elég alacsony volt, hogy bárki megengedhesse magának legalább pár évig. Megtanultak írni, olvasni, számolni és részt vettek testnevelési programokban. 14 -15 éves kortól a tanulás már teljesen önkéntes volt: mértan, csillagászat, filozófia, szónoklás és retorika. A római kultúra óriási mértékben másolta a görög kultúrát, ezért az oktatás is nagymértékben hasonlott az athénihez. De mivel a hangsúly a

szónoklaton volt – Rómában a beszédkészség nyitotta meg az ajtókat a politikusok előtt –, ezért az irodalom és a szónoklat volt a legfontosabb tantárgy, kisebb hangsúlyt fektetve a tudományokra, filozófiára, zenére vagy testnevelésre. És mivel a hangsúly a nyelvre és az irodalomra, ráadásul egy idegen – görög – irodalomra volt fektetve, így a birodalom idején a római oktatás teljesen elvesztette a kapcsolatot a valódi világ érdekeivel. A motiváló eszköz így még nagyobb fegyelem és büntetés lett. De nem csak a római diákok szenvedtek az ilyenfajta oktatási rendszer miatt, hisz egészen a XX. századig a római iskola volt a követendő példa, és mindenütt a „civilizált” világban – Európa és bárhol ahová az európaiak kijutottak – ezt a modellt követték. Nem beszélve arról, hogy a rómaiak nyelvét is örököltük mind a tudományokban, mind az oktatásban. Több évszázadon át a latin dominálta a vallást, az irodalmat, a kereskedelmet, a közigazgatást, az oktatást és úgy tovább. A bevándorló törzsek, amelyek majdnem teljesen elpusztították a római világot, szinte semmilyen oktatási rendszerrel nem rendelkeztek. És mégis elég ügyesek és alkal-


mazkodók voltak ahhoz, hogy felborítsák a római rendet. Az V. századtól kezdődően az oktatás csak az egyház keretein belül működött. Ha a görög és a római iskolák felkészítették az embert az életre, az egyházi iskolák a túlvilágra készítették fel a diákokat. Tanulták a latint, hogy tudják másolni és örökíteni az Egyház írásait, megtanulták a matematika alapjait, hogy ki tudják számítani a különböző ünnepek dátumait, és gyakorolták a zenét, hogy tudjanak részt venni a misék szertartásaiban. A testnevelés és a fizikai egészség egyáltalán nem voltak fontosak, mivel csak a lélek és annak sorsa volt fontos, így minden fajta sportot vagy testnevelési aktivitást betiltottak. Meg kell érteni, hogy a középkorban az a fogalom, hogy „gyerekkor” nem létezett. Egy 6 és egy 60 éves embert egyformán kezelték, ugyan abban a padban tanultak. Valójában a középkori iskola nem is a gyerekek számára létezett. A gyerekkort csak a XVIII. században ismerték fel, és csak a XX. században kezdték megérteni! A XII. században megjelentek az egyetemek, ahol a „hét liberális művészetet” oktatták: nyelvtan, retorika és logika (a trivium, vagy felkészítő), számtan, mértan, zene és csil-

MÚLTIDÉZÕ

lagászat (a quadrivium, haladóknak). A diák feladata nem az volt hogy tesztelje, kérdőre vonja és felfedezze az igazat saját magának, hanem hogy értelmezze és előadja az elfogadott doktrínákat. Más szóval, a középkori diák tárgyalhatott arról és megvitathatta azt, hogy hány angyal fér el egy tűhegyen, de az angyalok létezését már nem! A középkori oktatás sem volt problémamentes. Sok volt a kimaradó diák, akik nem fejezték be tanulmányaikat, az egyház befolyása miatt pedig az elmét inkább tompították, semmint felélénkítették. A diák gyakran el kellet fogadjon olyan elméleteket, amiket nem ésszerűen állítottak elő és nem bizonyítottak be. A didaktikai eszközök kevesek és rossz minőségűek voltak. A legtöbb egyetemi könyvtár kevesebb mint száz kötettel rendelkezett. Mivel kevés volt a könyv, a leckéket diktálni és memorizálni kellett. Valahonnan ismerős ez a folyamat? Akárhogy is, a középkori oktatás véget vetett a barbár időszaknak, karriereket indított el, és kis mértékben fejlesztette a nyelvet. A reneszánsz adta viszont az alkalmat, hogy viszszatérjenek az ókori eszmékhez: az oktatás fejlessze az intellektuális, spirituális és fizikai képességeket az élet

/7

gazdagításához. A humanisták hozzáadták a „hét liberális művészethez” a történelmet, a fizikai gyakorlatokat és a kísérletezést. De a legfontosabb változás maga a hozzállásson történt: a tudást többé nem keserű gyógyszerként kellett lenyomni a diák torkán, hanem izgalmas, kellemes, mókás folyamattá kéne átalakuljon. Az egész elképzelés viszont inkább elméleti szinten maradt, hisz nagyon hamar az egyetemek visszatértek a „jól bevált” erőszakos, kemény fegyelmen alapuló oktatáshoz. A Reformáció még jobban visszarántotta az oktatási rendszert és módszereket a középkor elején létező szintre. Mivel a protestánsok kénytelenek voltak megvédeni új vallásukat, ezért az oktatás ugyan olyan szűklátókörű és túlvilági lett, mint amit a humanisták teljes erejükből próbáltak megváltoztatni. De létezett egy előrelépés is: a protestánsok hangsúlyozták az egyetemes oktatás bevezetését, vagyis mindenki számára hozzáférhető legyen, minden mennyire szegény. Ez a hozzáállás fogja megváltoztatni az oktatást elképzelhetetlen és előreláthatatlan következményekkel a nyugati világra nézve. folytatjuk

8/

MEZÕGAZDASÁG


Röviden egy új betegségrõl… Lassan hozzászokunk, hogy mindig újabb és „érdekesebb” megbetegedéseket jeleznek, állatnál – embernél egyaránt. Tavaly nyáron jelent meg egy új tünetkór, melyet-mostanra már kezd körvonalazódni – a Schmallenberg vírus okozza. Dr. Horváth Nina állatorvos

E

gy új betegséget jeleztek az európai hatóságok, melyet legelőször tavaly novemberben diagnosztizáltak Németországban és Hollandiában, ahol több mint 100 farmon találták meg a fertőzést. Azóta a betegséget már jelezték Franciaországban, Belgiumban és Angliában is. Oroszország első lépésként, idén januártól már betiltotta az érintett állatfajták és a szaporítóanyag importját azokból az államokból, ahol a betegséget jelezték. A hivatalos adatok szerint jelenleg

Belgiumban 103 farm, Hollandiában 76 farm, Németországban 200 farm, Angliában 4 farm és Franciaországban 30 fertőzött. Hivatalosan Romániában nem jelezték a betegség jelenlétét. A kórokozó egy vírus, Schmallenberg vírus – nevét a Schmallenberg (Westfalia, Németország) városról kapta, ahol legelőször felfedezték 2011 novemberében – nem ragályos emberre (nem zoónozis). A vírus a szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket betegíti meg. Az orthobunyavirusokhoz tartozik, közel áll a vírushoz és a kérődző állatok fogékonyak rá.

Az elsődleges felmérések szerint a juhok a legérzékenyebbek, ennél a fajnál az elhullás 100%. Terjedését szúnyogcsípés biztosítja, ezzel magyarázzák a hatóságok, hogy a tél folyamán nem jeleztek újabb fertőzéseket. A fertőzés nem terjed állatról állatra. Jelenleg nincs védőoltás a betegség ellen. A tünetek: magas láz, hasmenés, étvágytalanság, testsúlyvesztés, tejtermelés csökkenés és vemhes anyaállatoknál vetélés, magzatkárosítás. A fertőzött anyaállatok a kórokozót a placentán átjuttatják a magzathoz, mely torzszülött vagy életképtelen. A hivatalos adatok szerint jelenleg Belgiumban 103 farm, Hollandiában 76 farm, Németországban 200 farm, Angliában 4 farm és Franciaországban 30 fertőzött. Hivatalosan Romániában nem jelezték a betegség jelenlétét.


GYERMEKSAROK

„De nehéz az iskolatáska”… Ígéretemhez híven elkezdjük tantárgyanként taglalni a legeredményesebb tanulási eljárásokat, módszereket, technikákat. Anyanyelvünkkel, a magyar nyelvvel kezdeném, hiszen a többi tantárgy tanulását is nagyban elõsegíti, ha jó viszonyban vagy például a szövegértéssel vagy a helyesírással, nem is beszélve a fogalmazásról. Gál Katalin

A

magyar nyelvtant anyanyelv órák keretében tanuljátok, de természetesen minden egyes anyanyelv órán használjátok. Néhányatoknak rettegett órái a nyelvtanórák, mert sok gondja akad ilyenkor. Másoknak meg alig kell tanulni valamit, mert megfelelő „érzékükkel” jó eredményt érnek el. Az igazság az, hogy vannak, akik adottságaik révén jó helyesírók, ugyanakkor a nyelvtani szabályok és az elemzés sem jelent nekik nehézséget. De nem kell elkeserednie annak sem, aki nem a fent említett tanulók közé tartozik, ugyanis mindez megtanulható! Általában a nyelvtani szabályok tudása és megfelelő alkalmazása, az elemzési gyakorlatok, tollbamondások, valamint helyesírási feladatok alkotják a nyelvtanórai jegyek alapját. Természetesen beépülnek egyéb területek is a tananyagba, de a tantárgy vázát a felsorolt területek adják. Kérdezheted: „Miért van szükség nyelvtant tanulni?” Azért, mert anyanyelvét mindenkinek a tőle telhető legjobban kell ismerni és tudni. Ez a kincsünk, amely meghatározza magyarságunkat, és igyekeznünk kell minél fényesebbre csiszolni, ne hagyjuk berozsdázni. Az igazság az, hogy anyanyelvünk nem tartozik a könnyű nyelvek közé. Sok a szabály, sok a kivételek száma, de örülj, hogy nem kínaiként kell magyarul tanulnod.

Nos, kezdjük a nyelvtani szabályokkal. Ahhoz, hogy jó eredményt érj el, elengedhetetlen a szabályok ismerete. Nélkülük nem tudod rendszerbe fogni a tudásodat. Ezért ajánlatos, ha összegyűjtöd a nyelvtani szabályokat. Ennek legegyszerűbb módja az, ha a helyesírási szótár első részében található szabályrendszert kijegyzeteled. Ne hidd, hogy én találtam ki e módszert! Ezelőtt jó pár évvel, a tanítóképző kilencedik osztályában nekünk is ez volt a feladatunk. Ma is megvan a füzetem, amelyet bizony sokat forgattam azóta, haszonnal. Mivel nagyon időigényes munka, ajánlatos a nyári vakációban elvégezni. A szabályok kiírásánál ne hagyd figyelmen kívül a példákat és a kivételeket! Kezdj el egy gyakorló füzetet, amelyben a helyesírási szabályok alkossák az első fejezetet! Természetesen nem elég csak kijegyzetelni a szabályokat. Meg is kell tanulnod őket, de mind a helyesírásban, mind az elemzési feladatokban lényeges támpontot jelentenek. Időnként olvasd át a gyűjteményt, mert az ismétléssel frissíted, mélyíted tudásodat. A nyelvtani szabályok ismerete azonban szükséges, de nem elegendő feltétele a jó jegynek, ugyanis a szabályokban leírtakat gyakorlatban is kell tudni alkalmazni. Ehhez gyakorlásra van szükség. Ezért fontos a házi feladatok rendszeres megoldása! A helyesírás a nyelvtanban az a

/9

terület, amely nagy gondot okoz egyeseknek. A pedagógusok általában tollbamondás segítségével mérik fel, hogy mennyire tudod a gyakorlatban alkalmazni az általad megismert szabályokat, illetve hogyan tudod írásban alkalmazni a nyelvet. A problémák igen eltérőek lehetnek gyerekenként, ezért fontos feltérképezni, hol a baj. Az viszont bizonyos, hogy sok és rendszeres munkával lehet eredményt elérni. A rendszerességet a mindennapi gyakorlásra értem. Ehhez akaraterő és kitartás szükséges! Lássuk a problémák fokozatait: A rendkívül súlyos esetekben a tollbamondás javítása után szinte nem látható a leírt szöveg, mert a piros javítószín elfedi azt. Ilyen esetben betűtévesztési és tagolási gondok állhatnak a háttérben. Egy szó elhangzásakor nem tudja megállapítani a tanuló, hogy mennyi és milyen betűből áll. Ilyen esetben felzárkóztatási munkára van szükség, amelyet felnőtt segítséggel kell végezni. Az intézmény logopédusa, pszicho-pedagógusa segíthet e helyzetekben. A következő fokozatban más jellegű gondok adódnak: a tévedések a hosszú és rövid hangzók jelölésénél, a hangzásban és írásban másképp jelölendő szavak hibás leírásából adódnak. Ha elemzed a füzetedben a tollbamondásokban ejtett hibáidat, könnyen felmérheted, hogy mely területen vannak problémáid. Ilyenek lehetnek: az ó – o, i – í, u – ú, ö – ő nem megfelelő használata, a j – ly tévesztése, az írásban és hangzásban eltérő szavak hibás leírása. Előfordulhat az is, hogy a rossz helyesírónak nem eléggé szelektív a hallása. Ez azt jelenti, hogy nem tudják kellőképpen megkülönböztetni az egyes hangokat, így természetesen hibáznak. Ilyen esetekben az auditív differenciálást kell fejleszteni, amely szintén szakember feladata. Ha nálad nem ez a helyzet áll fenn, akkor önállóan is gyakorolhatsz. Folytatás a 10. oldalon

10 /

GYERMEKSAROK



Sok munkafüzet kapható, vagy egyszerűen az elemi osztályok III – IV. osztályának anyanyelv tankönyvét is használhatod, mert sok helyesírási gyakorlatot tartalmaznak. Ugyanakkor másolhatsz is, de természetesen nem félig bambán, hanem tudatosan. A lemásolt szavakat hangoztasd is, hogy rögzüljön a helyes hangzás, és kapcsolódjon össze az írásformával. Majd kérj meg valakit a családból, hogy a korábban lemásolt szavakat diktálja le neked! Nem fog elsőre tökéletes eredmény születni, de ne csüggedj. Lényeges az alapos begyakorlás. Egy fontos dolgot azonban ne tévessz szem elől: ha a gyakorlásokhoz a szüleid erőszakkal kell odaültessenek, ha csak azért gyakorolsz, hogy ne veszekedjenek veled, akkor abból nem lesz eredmény. Fontos, hogy te is akard a javulást! A következő fokozatban található tanulók általában helyesen írnak, de néha elmaradnak náluk is a mondatvégi írásjelek, elvétenek egy-két hosszú-rövid hangzót, nem alkalmazzák a megtanult szabályt, vagy nem ismerik fel a kivételeket, esetleg sietség vagy figyelmetlenség miatt követnek el hibákat. Az ilyen esetek a legbosszantóbbak a pedagógus számára, hiszen kis odafigyeléssel tökéletes eredmény születhetne. Mi a teendő? Ha te is ebbe a csoportba tartozol, gyakorolj szorgalmasan. Elárulok egy szórakoztató, ugyanakkor nagyon eredményes módszert a helyesírás megtanulásához: az olvasás. Most lehet, hogy nevetsz egyet, hiszen nem szeretsz olvasni. A titok a vizualitásban rejlik, ugyanis az olvasási folyamat során spontánul rögzül a helyes forma, minden szónak az írott képe. A későbbiekben automatikusan ez ugrik be, amikor le kell írnod az adott szavat. Természetesen nem egy mese/félév ritmusban kell gondolkodnod, hanem jóval többet kell „bújni” a könyveket. Nos igen, nem mindegy, mit olvasol. A helyesírási hibáktól hemzsegő, esetleg új keletű rövidítésekkel teletűzdelt e-

mailek, szövegek olvasása nem fejleszti a helyesírást, ellenkezőleg, lerombolja a már meglévő ismereteket. Csak igényes munkákat olvass, ha nem tudsz dönteni, kérd ki a pedagógus vagy szüleid véleményét. A nyelvtan másik területét az elemzési feladatok képezik. Ilyen a szószerkezeti, mondattani elemzés például. A jól elvégzett elemzéshez elkerülhetetlen a szabályok pontos ismerete. Ha itt akadnak problémáid, orvosold! Az elemzési munkához elsősorban a szófajokkal kell tisztában lenned. Az ige, főnév, névmás, melléknév, számnév és társaik ismeretének hiányában sok kudarc érhet. Gyakori hiba a szófajok és a mondatrészek összekeverése. Igyekezz megérteni e két fogalom közötti különbséget, illetve az egy-egy csoportba tartozókat elkülöníteni. Készíthetsz színes táblázatot, a szobád falát kitapétázhatod a szófajok és mondatrészek közötti összefüggések ábrázolásával (melyik szófaj milyen mondatbeli szerepet tölthet be). Néha az okoz gondot, hogy nem megfelelő szempont szerint elemzel. Lehet, hogy kifelejtesz néhány kategóriát, és esetleg olyat használsz,

amely nem éppen az adott szóra vonatkozik. Fontos tehát, hogy tudd a szabályokat, és értsd is őket. Logikusan építsd fel a fejedben a megfelelő sorrendet. Ugyanakkor az elemzéshez elvont gondolkodásra is szükség van. A pontos ismeretek valamint a többirányú gondolkodás sikerre vezetnek. Mit is tehetsz? Kezdetben ismerkedj meg a tankönyveddel, és a benne található témakörökkel. Figyeld meg, hogyan van tagolva a tartalomjegyzék. Akár ki is másolhatod a könyvből, így egy jól áttekinthető rendszert kapsz, ami a tanulásod alapja lehet. De könnyebben áttekinthető az adott tananyag, ha táblázatot készítesz. A jól kiválasztott szempontok segítenek az eligazodásban. Ha nagyon nagy a káosz benned, kérj segítséget tanárodtól. Ha a nyelvtani ismereteid hiányosak, hátrányos helyzetbe kerülsz az idegen nyelvek tanulása terén is. Aki ugyanis a saját anyanyelvén nem képes feltárni a szavak közötti nyelvtani összefüggéseket, annak idegen nyelven sem sikerül. Tehát a veszteség többszörös is lehet. De fel a fejjel, lám, minden begyakorolható!


GYERMEKSAROK

Játék otthon is! Óvodapedagógusi munkásságom alatt lehetõségem nyílt mélyebben is kutatni, tanulmányozni az óvodáskorúak beszédfejlõdésének szakaszait, jellemzõit, fejlesztéseinek lehetõségeit. Az elõzõ lapszámban megjelent írásomban a beszédfejlesztés fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet, most néhány játékötlet bemutatásával remélem kedvet kapnak a szülõk a gyermekeikkel való nyelvi játékok alkalmazására. Gáll Mária, óvodapedagógus

N

emcsak a beszédhibás gyerekekkel kell foglalkoznunk ezen a téren, hanem az ép beszédfejlődésű gyermekek is igénylik a foglalkoztatást, ami ebben a korban csakis játékos gyakorlással valósítható meg. Otthon is, napi öt perc gyakorlással, a mindennapi munka közepén is játszhatunk kisgyermekeinkkel. Váljunk mi is gyermekké a játékok során, élvezzük mi is, felnőttek a játékot, és ne felejtsünk el közben a lehető legtöbb pozitív visszajelzést adni a gyermekeknek! A logopédia neves professzora, Kanizsai Dezső szerint „az ember nem a szájával, a fülével tanul meg beszélni”, találó megjegyzése a hallásnak a beszédben játszott szerepét kívánta aláhúzni. Repülő-Mozgással kísért hangerő gyakorlat. Utánozzuk a repülő fel és leszállását. A kiinduló helyzet a guggolás. A gyerekek lassan felemelkedve fokozódó hangerővel szólaltatják meg a repülő hangját („zs”), majd halkulnak, miközben ismét leguggolnak. Hol ketyeg? – elrejtünk egy hangosan ketyegő órát a szoba valamelyik sarkába, a gyermeknek a ketyegés alapján kell megtalálnia azt. „Az érthető, tiszta beszéd alapja a helyes beszédlégzés.” (Dankó Ervinné) A kisgyermek tüdeje kapacitásának megnövekedését célozzuk. Anyanyelvünk beszédhangjait kilégzéssel képezzük, az ehhez szükséges levegőt

pedig belégzéssel tudjuk biztosítani. Rakéta röptetés-során hanyatt fekve zsebkendővel borítjuk be az arcunkat, majd azt nagy levegő kifújással meszszire repítjük Óvodáskorban nagyon gyakran sikerrel alkalmazhatóak a beszédszervek ügyesítésére szolgáló játékok, melyek arra szolgálnak, hogy a beszédet létrehozó izmok mozgékonyabbak legyenek, aktívan vegyenek részt a hangképzésben. Daruzás-helyezzünk egy kis tálkába pattogatott kukoricát, majd kérjük meg a gyermekeket, hogy egy-egy szívószál segítségével, kezeik használata nélkül rakosgassák át a szemeket egy másik tálkába. Addig tapad a kukorica a szívószál végéhez, amíg a gyermek a folyamatos szívást be nem fejezi.

/ 11

Háromévesekkel játszhatjuk az ajkak ügyesítésére, hogy a kisegér (felső fogsor harapdálja az alsó ajkat), a halacska (tátogás cuppantó hanggal), a krokodil (alsó fogsor harapdálja a felső ajkat) hogyan mozgatják a szájukat. Játékosabbá tehetjük a gyakorlást bábokkal, képekkel. – Kövér ember, sovány ember: töltsük meg az arcüregünket levegővel, majd hirtelen engedjük ki a levegőt és szívjuk be az arcunkat, Szájtéren kívüli játékos gyakorlatok: – csináljunk úgy, ahogyan a cica nyalakodik, körbe-körbe, – a zsiráf felnyúl a fára, majd lehajol inni (a nyelvhegy emelése az orrig, vissza, majd az áll érintése), – a kutya csóválja a farkát (szájzug megérintése nyelvheggyel jobbrabalra), – zizi felszedése nyelvheggyel (nyelvöltögetés), – mutassuk meg, hogyan trombitál az elefánt (nyelvünket kidugjuk az ajkaink között, lazán ráfújunk, megpergetjük). További játéklehetőségek szájtéren belül: – utánozzuk a lovacskát (csettintés) – énekelnek a kismadarak: lá-lá-lá, (hangutánzás) – a kanalasgém csőrét megmutatjuk: szánkat nagyra tátjuk, nyelvünkkel kanálformát formálunk – puszit küldünk egymásnak, – beszéljünk úgy mint a baba: o-á, farkas: á-ú, csacsi: i-á, malacka: u-í, mentő: é-ő, rendőrautó: né-nó, kalapács: kipp-kopp, óra: tik-tak, Ne feledkezzünk meg arról, hogy a rágás már önmagában is erősíti a szájizmokat! Ne vágjuk le a kenyér haját, ne reszeljük le az almát, ne pépesítsük feleslegesen a gyermekek ételeit! Ne feledjük, hogy a gyakorlatok erősítik a beszéd létrehozásában szerepet játszó izmokat, szerveket, ugyanakkor jó lehetőséget teremt az otthoni együttlét kellemesebbé, tartalmasabbá tételére.

12 /

SULIVILÁG


Jégpálya a tekerõpataki iskolában Idén is Kolumbán Csaba aligazgató úr kezdeményezésére a Rió Ti-Tár Ifjúsági Egyesület tagjai, valamint Deák László és Molnár Zoltán segítségével jégpályát készítettek a tekerõpataki iskolában. Fodor Annamária

A

tanulók szüneteken és a testnevelési órákon korcsolyáznak. Délután is megtelik a pálya. Remek kikapcsolódási és sportolási lehetőség a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ugyanakkor a friss levegőn való mozgás erősíti az immunrendszert és jókedvre derít. Gyertek minél többen, hiszen a korcsolyapálya mindenki előtt nyitva áll!

Szánkózás a IV. osztállyal 2012. január 25-én voltunk Fodor Annamária tanító nénivel és a IV. osztállyal szánkózni. Tódor Bernadett IV. osztály

A

z iskolából indultunk a szánkókkal Tekenyősbe. A fiúk síkkel voltak. Sokat mentünk, és már az úton elfáradtunk. Amikor kiértünk, egy lejtő szájánál álltunk meg. Én szánkót és zsákot vittem. Először Ildikóval mentünk a szánkót, hogy megtanítsam őt a szánkón irányítani. Aztán mentem zsákkal, és Heninek is odaadtam. A szánkót odaadtam Rolinak, Dávidnak és Zsoltinak. Amikor én zsákkal lementem, utánam jöttek

Roliék szánkóval. Zsoltiék elhagyták Dávidot, és olyan nagy lendülettel mentek, hogy felverték a havat maguk után, és Dávidnak az arca tiszta hó

volt. Aztán a tanító néni mondta, hogy lassan kellene hazamenni. Elindultunk hazafelé.Jó volt a szánkózás, és remélem, hogy még elmegyünk.


ÉP TESTBEN...

/ 13

Sífutás és síugrás Tekerõpatakon A gyergyói téli sportok 75. éves évfordulóján hangzott el „Talán nincs is még egy olyan település a világon, mint Tekerõpatak, amely a lakosság számarányához viszonyítva, ennyi olimpiai résztvevõt, országos és balkán bajnokot nevelt volna, messzire vive a falu hírnevét. Ez a két sportág a hét végén hazatért.

a forralt bor vagy a tea, a közönséget pedig a helyi fúvószenekar szórakoztatta. Sok év után mindkét versenyen kedvezett az időjárás. A reggeli hidegek után a versenyek idején kisütött a nap. Mindenki jó hangulatban, kiváló körülmények

Molnár János

I

gazi népünnepély volt a hét végén Tekerőpatakon. A település lakói szombaton a Béla kertben sífutóiknak szurkoltak, vasárnap pedig Nagyszegben gyűltek össze, hogy hat év után síugrókat újra munka közben csodálják. Tény, hogy mindenki, aki futó- vagy ugrólécet kötött a lábára, az győzni akart, kiérdemelni a család, a szomszédok, a falustársak tapsát, büszkeségét, de vesztes senki nem lehetett, hiszen részese volt annak, hogy Tekerőpatak két nemzeti sportja újra hazai pályán mutatkozhat be. A pályák mellett jólesett mindenkinek között szurkolhatott a versenyzőknek. A sífutásban izgalmas versenyek voltak. A kisebb korcsoportok versenyén a szülők jobban izgultak, mint gyerekeik. De a felnőttek versenye is kemény csatát eredményezett. Több korcsoportban hajszálnyi döntötte el a helyezéseket. Antal Zsolt, Tankó Elemér olimpiai szereplők, országos bajnokok kemény csatát vívtak a fiatalokkal. A nagyszegi sáncnál több százan nagy érdeklődéssel követték a veterán ugrókat és a fiatal gyerekeket. A közönség nagy tapssal jutalmazta az ugrókat, akik minél nagyobb ugrásokkal próbáltak örömet szerezni a falusfeleiknek. Folytatás a 14. oldalon

14 /

ÉP TESTBEN...


A hagyományt tovább kell ápolni Az utóbbi évek időjárása nem kedvezett annak, hogy Tekerőpatakon versenyeket szervezzenek. A sífutók ugyan évről évre megrendezték a ProTekerőpatak kupát, de otthontól távol, a Bucsin-tetőn. A síugráshoz azonban sánc kell, anélkül nem lehet gyakorolni, még kevésbé versenyt szervezni. Emiatt megszakadt a folytonosság, nem volt utánpótlás, a sáncok környékét benőtte a bozót, úgy tűnt, az enyészetté válik a sportág. Szerencsére, mégsem. A nagyszegi sáncnál az elmúlt napokban lázas, önkéntes munka folyt, hogy versenyzésre alkalmassá tegyék. Aktív síugrók távollétében (balkán bajnokságon szerepeltek) a veteránok kötöttek újra ugrólécet, magukat is kipróbálva, hogy az egykori ügyesség és merészség mennyire kopott meg az elmúlt évek alatt. Mindenki jelesre vizsgázott. A tekerőpatakiak még szeretik a síugrást, nagyon sokan kimentek a versenyekre. A nagy érdeklődés bizonyíték arra, hogy kellene valaki, aki újra összegyűjtse a gyermekeket, és megtanítsa a sportág ábécéjére. Bízunk abban, hogy visszajöjjön az az idő, amikor egyszerre harmincan is ugráltak a három sáncon. Egyelőre nagy megvalósítás lenne, ha a három sánc közül bár kettőre műanyag borítást lehetne szerelni. A sífutók 12 korcsoportban, míg a síugrók 4 korcsoportban mérték össze tudásukat. Mindkét verseny dobogósai kupát, érmét, diplomát és ajándékot kaptak. A verseny támogatói: Újfalvi Önkormányzat, a Fortathouse Kft, Tódor Tihamér, Gál Forest Kft, Karpaten Milk Kft, Katalin Kft, Both Csaba, Tódor Tihamér, Scientia Sacra Alapítvány (Heveder) Köszönjük a fúvószenekarnak a szórakoztatást.



ÉP TESTBEN...

/ 15

Sífutás-eredmények A Béla kertben negyvennyolc sífutó rótta a köröket, Tekerőpatak (T), Gyergyószentmiklós ( Gy), Hargitafürdő (H), Csíkszereda (Cs) és számos korosztályban osztottak díjakat. 2003- 2004 korosztály dobogósai: Fiúk: 1. Bokor Róbert, 2. Antal Dávid (mindketten T.) 2001-2002-es korosztály: 1. Tódor Zsolt, 2. Fórika Szabolcs 3. Bükfejes Roland (mindhárman T.) 4. Sajgó Dávid (T), illetve 1. Csutak Andrea (H) 1999-2000: 1. Hajdu Timea (H), 2. Potyó Katalin (Cs.) 3. Darvas Zsanett (Gy) 1997- 1998: 1. Bokor Rajmond, 2. Benedek Norbert, 3. Bükfejes Rajmond (mindhárman T) 1995-1996: 1. Gyulai Albert (T) 1992-1994: 1. Kolumbán István (T), 2. Bernád Szilárd (T) 1982-1991: 1. Tódor Tihamér (T), 2. Tódor János (T), illetve Baricz Emőke (Gy). 1972-1981: 1. Antal Zsolt, 2. Bencze Béla (mindketten T), illetve 1. Horváth Annamária, 2. Rácz Zsuzsanna (mindketten Cs) 1962-1971: 1. Tankó Elemér (Gy), Sárig Csaba, 3. Ágoston László (mindketten Cs), illetve Szőcs Gizella (Cs) 1952-1961: 1. Fénya József, 2. Imre István, Spănachi Ilie (mindhárman Cs). 1942-1951: 1. 1. Molnár János (T), 2. Incze Zoltán (Cs), 3. Csiszer Andor (Cs). 1941 és idősebbek: 1. Szabó József – Csíkszépvíz, 2. Keresztes Gyula (Cs), 3. Borbáth István (Cs), 4. Orbán József (T), 5. Sándor István (Csíkszentsimon). Legfiatalabb versenyző: Antal Dávid (Tekerőpatak) – 2004ben született, a legidősebb versenyző az 1933-ban született Sándor István volt. Síugrás-eredmények: A síugró sáncon tizennégy versenyző mutatta meg képességeit, mindannyian tekerőpatakiak, illetve tekerőpataki származásúak.

Érdekesség volt, hogy most először próbálta ki ezt a sportot Antal Zsolt, aki sífutásban többszörös olimpiai résztvevő. A versenyt a nyolc éves Molnár Barbara nyitotta meg. A résztvevők névsora: felnőttek: I. korcsoport: 1. Bányász László, 2. Sajgó

Árpád, 3. Molnár Csaba, 4. Antal Zsolt. II. korcsoport: 1. Fórika Róbert, 2. Tódor Tivadar, 3. Molnár Zoltán, III. korcsoport: 1. Angi Róbert, 2. Bányász Róbert, 3. Hobaj Ernő. Gyermekek: 1. Restás István, 2. Bokor Rajmond, 3. Molnár Attila, 4. Molnár Barbara

16 /

ÉP TESTBEN...


Mit is tudunk a gyógynövényekrõl? A betegségek kezelésében a növények alkalmazása egyidõs az emberiség történetével. Egyes növények gyógyító hatását az ókorban, a gyûjtögetõ életmód kapcsán ismerték fel, valamint az állatok viselkedésének megfigyelésével, azok betegsége esetén, amikor is szinte „válogatva” csak, bizonyos növényeket fogyasztottak el. Dr. Kelemen Madarász Enikõ, családorvos

A

növények gyógyító hatásának felismerése a történelem folyamán egyes csoportok esetében nagyhatalmat, befolyást jelentett (papok, sámánok, varázslók). Ismert tény, hogy a keleti népeknél a növények ismeretét felhasználták a hit terjesztésére, „a gyógyítások” pedig csak az úgynevezett gyógynövények alkalmazását jelentette. Egyiptomban valóságos gyógynövény kultusz fejlődött ki (gyógyítás, balzsamozás, mérgezés), amit az is bizonyít, hogy az ún. Ebers – papiruszok (i.e. 3500), több mint 800 receptet tartalmaznak. Ismerték, pl. a retek, a hagyma, a fokhagyma gyógyító hatását is. Az egyiptomi nők sáfránnyal, hennával festették hajukat, szemüket, bőrüket. Az asszírok és a babiloniak a kökörcsin, cékla és a csírázó gabona jótékony hatását használták fel. India fűszerei, illóolajai, balzsamai az egész világon ismertek voltak. A kínai és a japán ősi gyógyászat gyakorlatilag növényekre alapult, amely kisebb-nagyobb kivétellel napjainkban is folytatódik. A görögrómai kultúra megjelenésével és Hippokratész, Galenus gyógyászattal foglalkozó munkái, a gyógynövények helyes használatát indította el. Ebben az időben már jól ismert gyógyszerformák voltak a vizes és szeszes növényi kivonatok is.

A római birodalom hanyatlása, majd bukása után, a haladás az arab világban folytatódott, főleg Avicenne munkásságával. A gyógynövényekkel kapcsolatos ismeretek felhalmozódása következtében, azok alkalmazása a XII. században terjedt el, a fűszerkönyvek, füvészkönyvek és a herbáriumok megjelenésével. A XIX. és XX. században a kémia fejlődése tette lehetővé, hogy a természetes eredetű anyagok ismerete igazi tudománnyá fejlődjék. A növényekben rejlő felbecsülhetetlen értékeket bizonyítják a digitálisz, penicillin stb. felfedezése is. A gyógynövény ismeret és a gyógynövény gyógyászat fejlődése a történelem folyamán a következőképpen alakult:

– az őskortól az újkorig, amikor a növények a gyógyászatban szinte kizárólagos szerepet játszottak. – a XVIII. század második felétől kb. 1977-ig, amikor is csökkent a gyógynövények jelentősége, előtérbe kerültek a szintetikus készítmények, amelyek új, szerves vegyületek előállítását indították el, olyan vegyületeket is, amelyek a növényekben is megtalálhatók voltak. - l980-tól napjainkig, amikor is a gyógynövények korát éljük. Ennek okai a szintetikus vegyületek, úgynevezett mellékhatásai, valamint a gyógyszeripar növényi alapanyag igényének növekedése és bővülése. A gyógyszernövények felhasználása a gyógyászatban, iparban, valamint más ágazatokban napról-napra növekvő tendenciát mutat. A különböző hatóanyagot tartalmazó növények száma kb. 250000. A gyógyászatban (gyógyászati célra) felhasznált növények 90 %-a magasabb rendű növény. Kémiai összetételüket csak 10%-ának ismerjük. Mindezek alapján megállapítható, hogy a növényvilág még beláthatatlan tartalékokat rejt magában, mind gyógyászati, mind toxikológiai szempontból. Gyógyszernövényeknek azokat a növényeket nevezzük, amelyeket a hivatalos gyógyászat, a népi gyógyászat, a természetgyógyászat, valamint az ipar (élvezeti-, kozmetikai-, háztartási cikkek, fűszerek, rovarírtószerek) felhasznál. A fűszernövény, az élelmiszernövény, valamint a takarmánynövény csak részben nevezhető gyógynövénynek. (Dr. Bordás Imre, Dr. Tompa Anna – Mérgező növények, növényi mérgek, 2006, könyv alapján)


ÉP TESTBEN...

/ 17

Rózsahimlõ, bárányhimlõ, pöttyök, kiütések Bizonyos, hogy az idei õsz óta vidékünkön gyakorivá váltak a kiütéses fertõzõ betegségek, elsõsorban gyerekeknél, de újabban felnõtteknél is. Kiütéseknek hívjuk a bõrön hirtelen, rövid idõ alatt megjelenõ, kisebb-nagyobb felületet érintõ vöröses foltokat, pöttyöket. Ezek viszkethetnek, hólyagosodhatnak, esetleg lázzal, rossz közérzettel járhatnak. Nagyon gyakran valamilyen fertõzõ betegség velejárói, kísérõi, és néha járványok formájában terjednek, mint ahogyan ez az utóbbi hetek rózsahimlõjárványával is történt. Tekintsük át a következõkben a legfontosabb tudnivalókat a mostanában leggyakoribb kiütéses fertõzõ betegségrõl, a rózsahimlõrõl. Dr. Váradi István, Farkaslaka

A

rózsahimlő, más néven rubeola, meglehetősen gyakori, könnyű lefolyású fertőző betegség. Kórokozója egy nagyon könnyen terjedő vírus, a fertőzésre fogékony személyek pillanatok alatt elkaphatják a betegséget a levegőn keresztül, ha beteg személy közelében tartózkodnak, és az egyszerűen rájuk köhint, prüszköl, vagy rájuk fújja a fertőzött levegőt. A betegség leginkább az óvodáskorú kisgyerekeket érinti, de az utóbbi időben gyakran látunk nagy gyerekeket, sőt felnőtteket is megbetegedni. Az utóbbi néhány évben az egyéves korú kicsiket beoltjuk rózsahimlő ellen is, ezért a fertőzött betegek korhatára egyre inkább felfele tolódik, azok felé, akik nem részesültek oltásban. A betegség egész életre szóló védettséget nyújt, vagyis aki egyszer már volt rózsahimlős, az többet nem kapja meg a betegséget. A járványok három-ötéves rendszerességgel jelennek meg, többnyire ősztől tavaszig. A fertőzés és az első tünetek megjelenése között körülbelül tíz-tizennégy nap telik el, ez a lappangási idő. Ez idő alatt a beteg már hordozza a kórokozó vírust, sőt már

másokat is megfertőzhet, bár még nincs panasza. Egyébként a rózsahimlő nagyon könnyű lefolyású, a betegek egy része észrevétlenül átesik a betegségen. A tünetek enyhék, leginkább könnyű hűléshez hasonlítanak. Megjelenhet hőemelkedés, esetleg láz, torokfájás, orrváladékozás. Szinte mindig megnagyobbodnak a nyirokcsomók a nyakon és jellegzetesen a fülek mögött, ezek néha fájdalmasak lehetnek. Legtöbbször a tünetek annyira enyhék, hogy csak a kiütések megjelenése jelzi a betegséget. A kiütések az arcon, nyakon, majd hamarosan a mellkason, karokon, majd lábakon is láthatók lesznek. Kis vöröses pöttyök, gombostűfejtől lencse nagyságig terjednek, nem viszketnek, nem fájdalmasak, és nyomtalanul eltűnnek két-három nap alatt. Néha annyira könnyű a betegség, hogy a kiütések észrevétlenek maradnak, máskor, ritkán, hosszabb ideig megmaradhatnak, de szövődményt nem okoznak. A rubeola nagyon hasonlíthat néhány más hasonló, rokon vírustörzs okozta kiütéses betegséghez. Ezek elkülönítése gyakran nehéz, de a gyakorlatban nagy jelentősége nincs is, hiszen a kapcsolatos tennivalók minden esetben

megegyeznek. A kezelés nagyon egyszerű, hiszen a betegség is enyhe. Pihenés, teázás, könnyű lázcsillapítók, vitamindús, gyümölcsben gazdag étkezés többnyire elég szokott lenni a gyógyuláshoz. Megtörténhet, hogy a legyengült, vagy amúgy is érzékenyebb szervezetet a rubeola után valami más kórokozó is megtámadja, ez a hosszadalmasabb, nehézkesebb gyógyulásról ismerhető fel. Természetesen ilyenkor egyéb kezelésre is szükség lehet, ennek a megállapítása az orvos feladata. A betegeket ne engedjük óvodába, iskolába, közösségbe a teljes és biztos gyógyulásig, ezáltal a fertőzés terjedését is befolyásolhatjuk. Feltehető a kérdés: ha ilyen könnyű a betegség, akkor miért kell oltani ellene? Nos, amilyen jóindulatú a betegség lefolyása, éppolyan ártalmasak a következményei a várandós kismamák számára, illetve a magzat számára. Sajnos, nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a magzatfejlődési rendellenességgel jöjjön a világra, ha a kismama a terhesség alatt rózsahimlőben betegedett meg, és ez annál veszélyesebb, minél korábban, a várandósság minél koraibb hónapjaiban történt a fertőzés. Ilyenformán érthető, hogy nem baj az, ha a kislányok már életük korai szakaszában elkapják a betegséget, hiszen többet nem betegednek meg benne, és majdani várandósságuk alatt nem fenyegeti őket és magzatukat fertőzés veszélye. Erre szolgál a védőoltás is, amelyet a kisgyerekek egyéves korukban kapnak, együtt a kanyaró és a fültőmirigy-gyulladás elleni oltással. Természetesen az áldott állapotban lévő anyukáknak feltétlenül kerülniük kell az érintkezést rózsahimlős betegekkel, hacsak nem biztosak benne, hogy már átestek a betegségen.

18 /

ÉP TESTBEN...


Katorzsa kupák 2012-ben 2012. január 28-án rendezte meg Gyergyóújfaluban az UKSK, azaz az Újfalvi Katorzsa Sport Klub a 3-dik Taekwondo ifi-tornát. E Katorzsa Kupán a házigazda Újfalu csapatán kívül még összesen 11 csapat vett részt: Csíkszentkirály, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sófalva, Szentegyháza, Madéfalva, Gyímesfelsõlok, Szentmihály, Csomafalva, Gyergyóditró és Szárhegy. Péter Balázs, 3 danos edzõ, Czirják Kinga

G

yergyóújfalu Katorzsa csapata összességében a második helyezést érte el a 12 csapatból. Egyéni eredmények pedig a következők: I. Hely: Simon Szabolcs Simon Andrea Veress Tihamér Elekes Izabella II. Hely: Salamon Evelin György Endre III. Hely: Czirják Rudolf Csíki Szabolcs

Salamon Márk Kovács Kristóf A versenyen a 12 csapatot 92 versenyző képviselte. Az első, második és harmadik helyet szerzett sportolók pedig részt vehetnek a tavasszal megrendezendő Országos Bajnokságon Bukarestben. A versenyen érvényes találatok: 1 pont köríves rúgás mellényre 2 pont fordulatos rúgás mellényre 3 pont bármilyen rúgás fejre. A verseny után az edzők, szervezők és bírók a helyi vendéglőben költhettek el egy közös vacsorát a Simacom Kft támogatásával. Ezúton is köszönjük az UKSKnak a nagyszerű szervezést és segítséget, valamint a helyi Önkormányzatnak a terem biztosítását. Február 11-én remek hangulatban és színvonalas játékkal zajlott le Újfaluban az U8-asoknak, U10-eseknek és U12-eseknek rendezett gyermekhokitorna. Ez eseményre a házigazda csapatokon kívül, még 10 csapat kapott meghívást: Gyergyószentmiklósról 3 csapat összesen, Domokos, Madaras, Csomafalva, Szárhegy és természetesen Újfalu hokis legényei léptek jégre. A dermesztő, -20 C fokos hideg ellenére is kitettek magukért a gyerekek, no meg a lelkesen szurkoló szülők.


A kupát reggel 9 órától az U 10esek keresztpályás meccsei nyitották, majd déli 1 órától az U8-as korosztály kergette a korongot. Mivel e két korosztályban nemzetközileg nem jegyzik az eredményeket, így minden csapat egyformán volt győztes, egyforma érmeket, díjakat és kupát kapott. Játékosok, csapatok egyformán a legjobbat nyújtották mind odaadásban, mind a hoki, a játék szeretetében, mind pedig a küzdeni akarásban. Az U8-asok játéka után, a helyi mazsorett csoport előadása emelte színvonalasabbá, ünnepélyesebbé az eseményt, majd a kishokis csapatok felvonulása következett. Egyed József polgármester köszöntötte a jégkorongozó reménységeket, edzőket, szülőket. Rövid beszédében nagy örömmel könyvelte el azt a tényt, hogy végre életet lát a pályán, megtelt a lelátó, még vannak, akik szeretik a hokit, a sportot és tesznek is érte. Nagy sikernek számít már az is, hogy egyáltalán össze lehet hozni a mai világban egy ilyen kupát, hiszen hol az időjárás nem kedvez e kültéri sportnak, hol anyagi támogatás nem kerül elegendő, hol pedig nincs kellő érdeklődés ilyenfajta kikapcsolódás iránt. A szabad korcsolyázásokon is sajnos kevesen használják ki a lehetőséget, hogy a szabad levegőn kikapcsolódjanak, szórakozzanak. Bár attól tartottunk, hogy az idő miatt nem sokáig tudjuk élvezni a korizást, úgy látszik, nem is az idővel van a hiba, fölöslegesen dolgoznak éjjelente a pályakezelők, alig 10 lélek téved a pályára esténként. Az újfalvi Katorzsa kupa sem jöhetett volna létre a szülők és a szervezők hozzáállása és áldozatos munkája nélkül. Köszönet a lelkesen bíráskodó ifjaknak is, hisz ők vezették le a kishokisok mérkőzéseit. Délután az U12-es hokis legények voltak a főszereplők. Az itt elért eredmények a következők: Domokos- Újfalu 3-1, Domokos- Csomafalva 9-0, Újfalu- Csomafalva 1-0. Különdíjakat is osztottak a játéko-

ÉP TESTBEN...

soknak, így a gólkirály Karda Előd volt (Domokos), legjobb csatár Karda Tamás (szintén Domokos), legjobb hátvéd András Csongor Csomafalváról és a legjobb kapus Elekes Rajmund Újfaluból. Gratulálunk nekik! A mérkőzések közben és után minden jelenlevő zsíros kenyeret, teát, forralt bort ehetett-ihatott, és egy kis szilvapálinkával melegedhetett a hidegben, majd a Metróban finom pityókástokány várta a vendégeket, a csapatokat a szülők és támogatók jóvoltából. Ünnep volt ez a nap, jó volna, ha az öregfiúknak is sikerülne összehozni egy ilyen kupát. A Katorzsa kupa sikeréhez az alábbi támogatók járultak hozzá: – Gyergyóújfalvi Önkormányzat – 1-es, 2-es, 7-es, 11-es16-os, 17es, 19-es, 20-as, 21-es, 23-as, 27-es számú erdőcsoportosulás – Gyergyóújfalvi Közbirtokosság

– Katorzsa Sport Klub – Simacom Kft – Carrion Kft – Libán Kft – Impex- Monika Kft – Molnár Cont Kft – Willex Kft – A Büfé – Miklós Kft – Görbe Katalin – Nagy Árpád – Véh Béla – Kovács László – Ferenczi Attila – Nagy Zoltán – Nagy Csaba – Czirják Zsolt – Szász János – Kovács Ernő – Kovács Antal – Nagy Edit – Cserny Ildikó – Albert Lóránt – Szabó László – Mihálydeák Ervin

/ 19

20 /

TARKABARKA – MAGAZIN


A galagonya és annak gyógyhatásai Fekete Ildikó, könyvtáros, Szentábrahám

A

népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilenc méteresre is megnövő bokor, formára nyesve fehér virágaival, piros bogyóival gyakorta szolgál dekoratív kerítésként is. Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta. Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a 19-20. századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele. A galagonya levelében, termésében és virágzó ágvégében egyaránt

sokféle vegyület fordul elő: flavonoidok, aminok, triterpénszármazékok, kolin, acetil-kolin, purinszármazékok, amigdalin, pektinek, antocianidinek és proantocianidinek. Régóta ismeretes, hogy a galagonya hatóanyagai csökkentik a vérnyomást (ha nem is közvetlenül) és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal

járó (angina pektoriszos) rohamokat is. Jótevő hatásuk annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítják a szívizomzat vérellátását, elősegítik azokat az anyagcserefolyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzinátalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák. Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzuszszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.



/ 21

Nagyika tanácsai Bán Magdolna, nyugdíjas óvónõ, Szentábrahám

– Élesztőt úgy lehet frissen eltartani, hogy jól benyomkodjuk egy pohárba és szájával lefelé vízzel telt tányérba állítjuk. – Réztárgyakat budaiföld és ecet keverékével tisztítunk, utána kréta- vagy faszénporral át kell dörzsölni, hogy ne feketedjenek meg. – A burgonya és a karfiol fehérebb lesz, ha a főzővízbe egy kiskanál citromsavat adunk. – A rizs fehérebb lesz és nem ragad össze főzésnél, ha a vízbe egy fél kiskanál citromlevet adagolunk. – Friss rozsdafoltot fehérneműből és természetes szálú anyagokból úgy lehet eltávolítani, hogy citromlevet csepegtetünk rá, és nedves fehér vásznon át kivasaljuk. Szükség esetén a műveletet megismételjük. – A sárgaréz tárgyak csillogóbbak lesznek, ha frissen hámozott citromhéjjal, majd itatóspapírral vagy finom posztóval átdörzsöljük. – Fehérebb lesz a fogunk, ha pirított citrom- vagy narancshéjjal dörzsöljük be néhány napon át. – A migrént enyhíti a halántékra tett citromszelet. – A hangyacsípés sem viszket annyira, ha citromlével kezeljük. – Megkeményedett talpbőrt gézzel odafogott vastagabb citromszelettel lehet megpuhítani. – Bőrtárgyakat (szíjak, retikülök, cipők stb.) is tisztít a citromlé. – Eltűnik a szobából a cigarettaszag, ha forró kályhára citrom vagy narancs pirított héját szórjuk. – Rozsdás vastárgyakat citromlé és étsó keverékével lehet tisztítani. – Tintafoltokat a kézről citromlével dörzsölhetünk le. – Üveg- és kristálytárgyakat egyenlő arányban kevert kávézacc, ecet és víz keverékével mosunk. – Odaégett edényeket kávézaccal tisztítunk.

– Nem lesz halszagú az edény, ha kevés meleg vízzel kevert kávézaccal mossuk meg. – Sütés előtt tegyünk kevés sót az olajba vagy zsírba, így nem fröcsköl. – Citromot úgy lehet frissen eltartani, hogy egy nagyobb (10-15 l-es) széles szájú uborkásüvegbe tesszük, melléje meg egy kisebb (0,1-0,25 l-es) üveget helyezünk vízzel. – Kirándulásra a vajat kicsumázott zöldpaprikába tegyük. – Szúnyogok ellen az éjjeliszekrényre pár szál levendulavirágot helyezzünk. – Moly ellen véd a ruhák közé, a polcra tett kis darab kámfor vagy néhány szem feketebors. – Elkerülnek a legyek, ha kívülről az ablakrámákat bekenjük petróleummal vagy a szobában pár szál ricinust tartunk. – Eltűnik a penész szaga a szobából, ha egy nagyobb tányérra égetett meszet helyezünk és 2-3 napon át 3-4szer cseréljük. – A vasaló nem rozsdásodik, ha szappannal kenjük be, majd használat előtt jól bedörzsöljük sóval. – Frissítő fürdő: egy kád vízhez két kanál (25%-os) ammóniát oldunk. – Hangya ellen hintsünk kevés sót a kamrában tárolt rizsre, paszulyra, lencsére stb. – Nem párásodnak az ablakok, ha egy deci szesz és 10 cm glicerin keverékével dörzsöljük át. – Sárga- vagy vörösréz edényeket,

dísztárgyakat, sütőformákat konyhasóval kevert ételecettel dörzsölünk fényesre. Ugyanerre a célra jó a sóba mártott citrom is. – Rozsdamentes acél evőeszközöket időnként iszapolt krétával dörzsöljünk át. – Sötét színű len- és jutaszőnyegeket teafű-levelekkel lehet tisztítani. – Tojásfehérjét könnyebb felverni, ha pár csepp citromlevet vagy egy késhegynyi sót adunk hozzá. – Csillogóbbak lesznek az ablakok, ha a vízbe pár csepp szalmiákszeszt teszünk. – Északi fekvésű falak mentén nem dohosodnak és nem penészednek meg a könyvek, ha a polcra időnként kevés terpentint csepegtetünk. – Szép fénye lesz az ágyneműnek, ha a keményítőbe pár csepp foltbenzint töltünk. – Élénkebb színe lesz a tojássárgájának egy késhegynyi sótól. – Nem repednek meg a főtt tojások, ha előzőleg a vízbe kevés sót teszünk. – A samponnal vagy szappannal mosott haj csillogóbb lesz, ha az öblítővízbe literenként 2 kanálnyi hígított ecetet töltünk. – Megzöldült sárgaréz edényeket fűrészporral kevert kanálnyi ecettel lehet tisztítani. – Zománc nélküli agyagedények föld ízét úgy vesszük ki, hogy néhányszor kiöblítjük ecetes vízzel. – Az ecetes víz leviszi a mészfoltokat az üvegről. – Ónkannák, -edények, -dísztárgyak újra fényesek lesznek a meleg sörrel vagy káposztalével való dörzsöléstől. – Aranyozott képkereteket szeszbe mártott, félbe vágott hagymával tisztítunk. – Molyok ellen naftalin, levendula és egyéb szeren kívül ánizsolajba mártott filcdarabot is használhatunk (az olajba mártott textildarabot göngyöljük papírba, és úgy helyezzük a szekrénybe).

22 /



Egészséges életmód tanácsok Hogyan éljünk egészséges életmódot? A tudatosan élõ emberek napjainkban erre a témára nagyon odafigyelnek. Minden ember szeretne egészséges lenni, azonban a népesség csupán elenyészõ 10%a tesz is érte, hogy megõrizze egészségét, és most nem arra gondolok, hogy bizonyos betegség esetén orvoshoz fordul. Az egészséges életmód eléréséhez nem szükséges semmi más csupán, az hogy odafigyeljünk a táplálkozásunkra, valamint mozogjunk eleget. Fekete Ildikó, Szentábrahám

F

őként az ősz végén valamint a téli hónapokban nagyon fontos odafigyelnünk arra, hogy megfelelően pótoljuk a szervezet számára esszenciális vitaminokat, erre már rengeteg mód van, ugyanis tele vannak a boltok a jobbnál-jobb vitaminokkal. Az egészséges életmódban a táplálkozásnak nagyobb szerepe van, mint a testmozgásnak, ezt fontos megjegyeznünk. Igaz, azonban az hogy a média, napjainkban tele van olyan hirdetésekkel, amelyek azt hivatottak a hallgatók, vagy a nézők tudtára adni, hogy a mozgás sokkal fontosabb az egészséges életmód eléréséhez, mint a táplálkozás! Mozogni azonban nem mindenkinek van ideje, a mai rohanó világban. Táplálkozásunk során fontos a következőket szem előtt tartani: ahhoz hogy elmondhassuk magunkról, hogy az amit eszünk egészséges, ahhoz alaposan utána kell járni az adott élelmiszer összetevőinek. Ezalatt nem azt értem, hogy levelet kell írni a gyártónak, vagy esetleg felhívni őket, elegendő megnézni a csomagoláson lévő szöveget. Az egészséges életmód Egészséges életmódot élek jómagam is és akkor, mikor elhatároztam, hogy

mostantól kezdve odafigyelek arra, hogy mit eszek, és megpróbálok mozogni is azt hittem, hogy egyszerű

ban, és zsírban gazdag ételekre, a magas cukortartalmú ételekre, valamint a túl sok tartósítószert tartalmazó ételekre! Nem olyan könnyű lemondani ezekről, az ételekről, de az egészséges életmód eléréséhez elengedhetetlen! Minden fejben dől el! Ha az ember elég kitartó, akkor egy idő után nem fog vágyódni ezen ételek után, mert ahogyan ránéz, vagy meghallja a nevüket, már tudni fogja, hogy ezek az ételek "tiltólistán vannak". Egészséges életmódot élő emberek

lesz. Aztán egy kis idő múlva rájöttem, hogy ez az egész egészséges életmód dolog összetettebb annál, mint ahogy azt gondoltam, voltak olyan időszakok, amikor azt mondtam, hogy nem ér ez nekem ennyit, de tévedtem, az egészség mindennél többet ér. Minden dologgal kapcsolatban vannak hullámvölgyek, túl kell magunkat tenni a megpróbáltatásokon. Itt most arra kell gondolni, hogy az egészséges életmód eléréséhez le kell mondanunk olyan ételekről, amiket szeretünk, amiket mindenki szeret, akkor is, ha mindenki tudja, hogy nem éppen egészséges. Gondolok itt a gyorsételekre, az olaj-

nem minden gondolata az ételek körül forog! Egészséges életmódhoz testmozgás is kell. A testmozgás is fontos ahhoz, hogy egészséges életet éljünk. A mai világban ugyan az emberek többségének nincs ideje egészségesen mozogni, de elég egy kis esti, vagy kora reggeli kocogás, ami lehet 10-15 perc is. Az egészséges életmódhoz ennyi is elég. Vagy a másik lehetőség, az hogy például kerékpárral megy a munkahelyére. Ennyi, egy idő után hozzászokik az ember, kitartással megmaradnak ezek a szokások, és a végeredmény: EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD.



/ 23

Keresztrejtvény Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdõ

ORBÁN BALÁZS VÍZSZINTES: 1. Ismerete van. 4. A néprajzi gyűjtő, akadémikus, író hatkötetes főműve. 12. Háromatomú oxigénnel ellátott. 13. Elcsen. 14. Rugózat. 16. Piaci elárusító hely. 17. Úri nő. 18. Éra. 20. Létezik. 21. Épületszárny. 22. Rejtjelez. 24. Thaiföldi,

svéd és spanyol gkj. 25. Római hatos. 26. Igaz. 27. …-… kezekkel, félre innen. 29. Kényelmesen ásó. 31. Egyfülű veder alakú edény, de a vederből ebbe szoktak esni! 33. Fohász. 34. Lopakodva megy. 35. Dákó egyik vége! 36. Orosz folyó. 38. Ramon …

De Ayala, spanyol író, a Belarmino és Apolonio írója. 40. Vosztok alkatrészek! 41. Belső csönd! 43. Petőfi tábornoka. 44. Orosz folyó. 45. Ehető gyümölcs. 48. Valamiből egy darabot hasítva leválaszt. 51. Összeforrott ikrek! 53. Abrosz. 54. … Mór „Bálványos vár” című regényének forrása volt a vízszintes 4. című mű. FÜGGŐLEGES: 1. Az író egy másik jelentős műve. 2. Szokásos, használatos – latinosan. 3. Egyházi hittétel. 4. Celebeszen élő vadtulok. 5. Ételt ízesít. 6. Zsákokba tölt. 7. Kicsinyítő képző. 8. Belső belseje! 9. Balti állam lakója. 10. … Sumac, a perui csalogány. 11. Élezés. 15. Édes mártás. 19. Vés. 22. Fejfedő. 23. Sóval tartósít. 24. Somogy megyei város. 26. Határilleték. 28. Ipari növény. 30. …… sánc alól – Nagy István műve. 31. Fiatal fa vagy cserje. 32. A Holt – tengertől délre élő ókori nép. 34. Orosz város. 37. Mértani eszköz. 39. Kutya. 40. Kopik. 42. Színtelen, szagtalan gáz alakú szénhidrogén. 44. Növénytámasz. 46. Beír, de fejetlenül! 47. Thaiföldi, máltai és jemeni gkj. 49. … – Haj, vidámság kifejezésére használatos szó. 50. Derítői rész! 52. Hiéna gyomra!

24 /



Sajtos pogácsa E sütemény nagyszerûsége egyszerûségében rejlik. Kevés hozzávalóból, viszonylag rövid idõ alatt elkészíthetõ. És ami a legfontosabb: nagyon finom! Akár egy pohár ital mellé is felszolgálhatjuk, vagy csak úgy magában ehetõ. Hûvös helyen tárolva nagyon hosszú ideig eláll. Ajánlatos egyszerre két adagot sütni, így sokáig lesz amire „rájárjon” a család a kamrába! Nagy kedvencem, kedves barátnõm jóvoltából ismertem meg, és úgy döntöttem, megosztom Önökkel is. Gál Katalin

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 25 dkg Ráma margarin (de helyettesíthető másfajtával is), 1 kiskanál só, 2 dl tejföl (házi, de lehet vegyíteni üzletivel is, fontos, hogy nagyobb arányban legyen a házi), 1 sütőpor, 1 tojás sárgája, sajt. A hozzávalókat tálba tesszük, eldolgozzuk, majd összegyúrjuk. Egy laza, puha tésztát kell kapnunk. Ha mégsem ilyen, akkor még tehetünk hozzá egy kis tejfölt vagy tejet. Néhány órát hűvös helyen pihentetjük a tésztát. Jó megoldás az, ha este összegyúrjuk, és reggelig állni hagyjuk a kamrában. 1 – 1,5 cm vastagra nyújtjuk, megkenjük tojássárgájával, és sajtot reszelünk rá. Pohárral vagy más formával kivágjuk a pogácsákat, zsírozott tepsibe tesszük, és forró lerben szép „pirosra” sütjük. A kis maradékokat, amelyek a vágás során keletkeztek, újra összegyúrjuk, kinyújtjuk, kivágjuk és megsütjük.

ulafjuogreg adzarab TARTALOM

Recommend Documents