Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek Gazdasági hírek

2010 48. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Elképesztő mértékű lakásár-változás! ..................................... 5 Indul a MARGARÉTA-projekt ............................................ 6 Kis színes: Átadták a világ legdrágább lakóházát Indiában ..................... 7 Európa legnagyobb hotelét tömbházzá alakítják a Negoiţa testvérek ............. 8 A 10 legrosszabb lakásvásárlási döntés ................................... 9 Irodapiaci hírek .................................................... 12 Interjú Baross Pállal ................................................. 13 Új ingatlanfejlesztő lép a magyar piacra - Atenor Group ...................... 17 Nehezedõ fejlesztõi feltételek .......................................... 19 100 milliós plusz az Appeninn lányainál .................................. 20 Fejlesztés alatt álló irodaépületek - Kivárás jellemzi a piacot .................. 22 Emelkedő kereslet a KKE-régióban ...................................... 24 Logisztikai hírek ................................................... 25 Tavaszra új légügyi stratégia .......................................... 26 Péchy László az új MSZSZ-főtitkár ...................................... 27 Épül a tatabányai Henkel-gyár ......................................... 28 Bajai narancs - egy kisérlet margójára ................................... 29 Bonyolódik a budai fonódó ............................................ 31 Több mint 5 milliárd forint a MÁV Zrt. vasúti hídjainak felújítására .............. 32 Visszaeső nemzetgazdasági beruházások - KSH ............................ 33 Lezárult a záhonyi széles nyomtávú vasút-korszerűsítés első üteme ............ 34 Kétmilliárd forint közlekedés-biztonságra ................................. 35 Szlovákiai autópályaépítés: érdekes útvonalak ............................. 36 Újabb ideiglenes engedély az M6-os Szekszárd-Dunaújváros szakaszára ......... 37 Retail hírek ....................................................... 38 Társadalomformáló vásárlás ........................................... 39 Újból Év Honlapja díjazott az Irodahaz.info portál ........................... 41 Magyarország a 13. legvonzóbb piac Európában ........................... 42 Egymillió euró a Campona felújítására ................................... 44 Gazdasági hírek ................................................... 45 Két kézzel költenek az európaiak ....................................... 46 Újraalakuló bormarketing bizottság? .................................... 47 Kaviár árban mérhetik húsz év múlva a csokoládét ......................... 48 Meghosszabbodó földmoratórium ....................................... 49 636 ezer EU pályázat, 21 ország - Euractiv elemzés ......................... 50 4500 forinttal emelkedik a minimálbér ................................... 52 Vállalati vezetők: optimista hangulat .................................... 53 Külkereskedelem: hatalmas többlet ..................................... 54 Ipari termelői árak, 2010. október ...................................... 55 Kevesebb és kisebb külső tőkebefektetés a kkv szektorban ................... 56 Egyre jobb üzlet lakást bérbe adni: hogyan változnak a szabályok? ............. 58

2/77

A magyar-orosz kapcsolatokról tárgyalt Orbán Viktor Putyinnal ................ A gazdaságot veszi célba a WikiLeaks ................................... Lámfalussy: a pénzpiacok globális szabályozásra lenne szükség ............... Történelmi mélyponton a német munkanélküliség .......................... Nőtt a munkanélküliség az euróövezetben ................................ Max Otte: "Csak az ír bankokat és általában a nyugat-európai bankokat mentik" ... Átadták a második iráni-türkmén gázvezetéket ............................ Osztrák abszurd: szemétégető a kertkapuban ............................. GKI: 2,8 százalékos növekedés jövőre ................................... Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2010. augusztus - október ..............

Egyéb hírek ....................................................... Átadták a „Harmóniában a növényekkel 2010” pályázat díjait ................. Építőipari Szolidaritási Platform a vörösiszap károsultjaiért .................... Property News ..................................................... Offices under construction Q4 2010 ..................................... Hungary ranked 13th among the most attractive markets of Europe ............

3/77

59 60 61 62 63 64 66 67 68 70 71 72 74 75 76 77

Lakáspiaci hírek 2010 48. hét

4/77

Elképesztő mértékű lakásár-változás! 2010. December 03. Péntek A Global Property Guide közzétette a világgazdaság jelentősebb szereplőinek ingatlanpiaci teljesítményéről és azok összehasonlításáról szóló legfrissebb jelentését. Több változás is történt az előző negyedévhez képest, a korábbi sereghajtó Lettország az élre tört, de reálértéken kétszámjegyű eredményt ért el Szingapúr, Hongkong és Izrael is.

Magyarországon stagnáló árak, lényegesen lecsökkent forgalom, pangó hitelpiac, drasztikusan csökkenő kínálat és visszafogott kereslet jellemzik a lakáspiacot. A vizsgált 35 ország adatai rendkívül vegyes képet mutatnak, reálértéken tizenhét országban emelkedés, ugyanakkor 18 országban továbbra is csökkenést regisztráltak. Továbbra is érvényes a megállapítás, mely szerint a felépülés területileg és százalékos mértékben sem mutat egyenletes képet, ráadásul országonként időben is eltérő szakaszokban kerülhet rá sor.   Tovább a Pénzcentrum elemzésére.

5/77

Indul a MARGARÉTA-projekt 2010. November 29. Hétfő Az új társadalmi, gazdaságpolitikai stratégiák, víziók mellett sürgető szükség van komplex programok beindítására is. 2010. december 9-én ennek fényében kerül sor az EMIZO - Első Minősített Zöldotthon MARGARÉTA-projekt bemutatására.

A regionális vállalkozásfejlesztést, munkahelyteremtést, energetikai, hulladékhasznosítási és építőipari innovációt, takarékos, élhető otthonok építését, tiszta, zöld környezetet zászlajára tűző konferencia rangját a szakmai és közéleti előadók mellett a meghívott vendégek is fémjelzik –  tájékoztatta az OGH hírügynökséget az esemény házigazdája, Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere. A MARGARÉTA mozaikszóként egy olyan nagy ívű, regionális gazdaságélénkítő projektet takar, amely az építőipar rövid távú talpra állítását célozza meg. Mindezt az erőforrások ésszerű felhasználásával, kreatív módon, magyar fejlesztésű energetikai és hulladékhasznosítási elemekkel kombinált zöld-passzív építéseken keresztül – hívja fel a figyelmet Szűcs László, a projektet összefogó Első Minősített Zöldotthon Kft. (EMIZO) ügyvezető igazgatója.   „Törekednünk kell az olyan optimális építési megoldásokra, amelyek anyagukban, gyártásukban, építésükben, fenntarthatóságukban a lehető legkevesebb környezeti terhelést okozzák. Olyan gazdaság létrehozását kell megcéloznunk, amely komplex módon kíméli Földünket, és közvetlen környezetünket is. A megtermelt hulladékokban lévő anyag és energia újrahasznosításában látjuk a környezeti problémáink és a humán élettér új kihívásainak megoldási lehetőségét. A műanyag és üveghulladék adhat alapot a jövő, sőt a ma iparának. Az elmúlt két évszázadban kényszerűen betárolt és a folyamatosan keletkező hulladékkészletek bölcs felhasználása új energetikai, környezetvédelmi, építőipari, gazdasági és társadalmi perspektívákat nyit meg” – összegezte a MARGARÉTA projekt céljait Velősy András, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának mestertanára, a projekt rendszergazdája.   „Mindezek alapján a MARGARÉTA valójában a most kialakuló új társadalomstratégiák sajátos szimbólumává válhat, jelezve ezzel, hogy a magyar társadalomban felszabadulóban vannak azok az alkotó-teremtő energiák, amelyek úgy segíthetik elő az ország felemelkedését, hogy közben a globális folyamatokhoz való kapcsolatunkban nemcsak hogy nem sérül, de kifejezett hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés létstratégiája” – húzza alá a projekt jelentőségét  Dr. Bogár László, közgazdász professzor, a konferencia egyik kiemelt, felkért előadója. Ez különösen időszerű, amikor az építőipari termelés az elhúzódó lejtmenetnek köszönhetően 2010 első kilenc hónapjában 10,5%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Az építőipari vállalkozások 2010. január–szeptemberben kötött új szerződéseinek volumene 7%-kal kisebb volt, mint az egy évvel ezelőtti bázis időszakban. A piaci folyamatok rámutatnak arra, hogy az új társadalmi-, gazdaságpolitikai stratégiák és víziók mellett égető szükség van olyan gyakorlati program elindítására, amely sikeresen hangolja össze a megújuló „zöld” energiák térnyerését, az ehhez kapcsolódó tudományos innovációk fellendítését, az otthonteremtés céljainak a teljesülését, a vállalkozások élénkítését, megerősítését, és ezeken keresztül a foglalkoztatás alapvető jelentőségű növelését.  

Forrás: OGH Hírügynökség

6/77

Kis színes: Átadták a világ legdrágább lakóházát Indiában 2010. November 29. Hétfő A gazdagok és vagyonosok számára rendezett ünnepség keretében avatta fel a világ legdrágábbnak tartott lakóépületét Mukesh Ambani indiai iparmágnás Mumbai városában.

Az Antilia nevű 174 méter magas felhőkarcoló közel 3 milliárd lejnek megfelelő összegből épült meg - írta a hét végén a The Times of India című lap. Ambani, India - és egyben a világ - egyik leggazdagabb embere nyolcvan fős vendégsereget hívott meg az épület átadóünnepségére. Az acéliparban meggazdagodott mágnás feleségével, három gyerekével, valamint édesanyjával az extravagáns torony egy hatemeletes apartmanját foglalja el. A lakás energiafogyasztása sajtóértesülések szerint 7000-szerese az indiai háztartások átlagos áramigényének. A felhőkarcolón három helikopter-leszállónak jutott hely, de kétemeletes edzőterem, uszoda és ötven fős mozi is várja a lakókat. Az épületről és a benne lakókról hatszáz fős személyzet gondoskodik. Polgárjogi harcosok bírálták Ambanit, mondván hogy egy ilyen léptékű magánbefektetéssel csak gazdagságát fitogtatja. Mumbai 18 millió lakosának több mint 60%-a nyomornegyedekben él.

Forrás: MTI

7/77

Európa legnagyobb hotelét tömbházzá alakítják a Negoiţa testvérek 2010. November 29. Hétfő A csökkenő bevételek miatt a Rin Grand Hotel szobáinak több mint felét kénytelen tömbházlakásokként értékesíteni a Negoiţa testvérek. A legolcsóbb, kétszobás lakás 49.000 euróba fog kerülni, az árak azonban felmehetnek 91.000 euróig is a négyszobás apartmanok esetén.

Az első lakások jövő év február-március körül vásárolhatók meg, miután 800 szobát 330-350 lakássá fogják átalakítani. Aki pedig úgy dönt, hogy a Rin Grand Hotelben fog lakni, igénybe vehet olyan hotelszolgáltatásokat, mint wellness, áruház, fedett parkoló, étterem és szobaszervíz. A maradék 600 szoba továbbra is hotelként fog működni.

Forrás: Transindex.ro

8/77

A 10 legrosszabb lakásvásárlási döntés 2010. November 29. Hétfő Időnként többet gondolkodnak az emberek egy néhány napos nyaraláson, mint a több tízmillió forintba kerülő otthonuk kiválasztásán - pedig a nem kellően előkészített döntés hosszú távon pénzügyi veszteséget jelenthet. Az is könnyen előfordulhat, hogy egyáltalán nem fogja jól érezni magát otthonában, vagy befektetése haszon nélkül zárul. Melyek a leggyakoribb döntési hibák ingatlanvásárláskor?

Bár egybehangzó piaci vélemények szerint a 2008 ősze óta tartó pénzügyi bizonytalanság fennállása óta jelentősen megfontoltabb lett az ingatlanvásárlók jó része, ám a "terepen" továbbra is nem egyszer lehet olyan esetekkel találkozni, amikor a vásárló vagy a befektető - a fennálló, ismert körülmények ellenére is - rosszul dönt. Az sem ritka, hogy mindez annak ellenére történik, hogy a rossz döntés veszélyeire egy külső személy (ingatlanközvetítő, befektetési tanácsadó, esetleg személyes ismerősök) is figyelmeztet. 1. Időhiány Az egyik leggyakoribb hiba, melyre az élet sok más területén is akad példa, ám ingatlanvásárlás esetén túl sokba kerülhet. Sok ingatlanvásárlónál létezik egy bizonyos "telítődési pont" - amikor már nem hajlandó újabb és újabb lakásokat megtekinteni, hanem a korábban látottak közül választja ki a legoptimálisabbnak tűnőt - azonban ettől még könnyen csinálhat rossz üzletet. Ez a telítődési pont egyeseknél már 5-8 lakás megnézése után bekövetkezik, mások több tucatig bírják. Gyakorló ingatlanosok szerint a szakma egyik kedvence az ilyen típusú vásárló, akin ráadásul nagyon sokszor látszik, hogy otthon eldöntötték: most aztán, ha törik, ha szakad, lakást vesznek. 2. Az alacsony ár misztifikálása Sok vevő - érthető okok miatt - inkább az olcsóbb lakásokat keresi, és még akkor is könnyen elcsábul egy kevesebbe kerülő ingatlan irányába, ha egyébként a végleges döntés már szinte megszületett. Azonban az ingatlanpiacon az "olcsó húsnak híg a leve" mondás hatványozottan igaz - a kiemelkedően alacsony áron kínált ingatlanok általában nem véletlenül kerülnek annyiba, amennyibe. Kivételek talán a bedőlt hitel miatt nagyon sürgősen értékesítendő lakások, de ha erről nincs szó, érdemes nagyon alaposan utánajárni a kérdésnek, nehogy esetleg kiderüljön, hogy a hangulatos, nevetségesen olcsón kínált családi háztól 200 méterre mondjuk autópályát építenek fél év múlva, vagy esetleg felette szállnak le a repülők. 3. Beleszeretős lakásvásárlás Jobb esetben a vevőt az ingatlan megtekintése után eltölti egy "ez az, ezt kerestem" érzés ilyenkor érdemes megkötni az üzletet. Kevésbé jó esetben - és sajnos ez a gyakoribb - azonban csak a lakás egy, általában kevésbé lényeges tulajdonsága nyűgözi le a vásárlót, ami viszont annyira erős hatással van rá, hogy felülírja az összes többi szempontot. Sokfajta példát fel tudnak sorolni a gyakorló ingatlanközvetítők a toronyszobától kezdve a panorámán át a borospincéig jellemző példa volt azonban a 2000-es évek közepén a közös medencével és fitness teremmel rendelkező társasház, melynek az új lakók egészen addig örültek, míg ki nem derült, hogy az exkluzív szolgáltatásnak köszönhetően az 50.000 forintot is átlépi a lakás havi közös költsége. 4. A "lemaradok róla" érzés Régi eladási trükk, melyet a dörzsöltebb eladók előszeretettel alkalmaznak az ingatlanpiacon. A mostanában ritkábban szóba kerülő új építésű lakásoknál klasszikus megjelenési formája a "már

9/77

csak néhány darab lakás" jellegű megjegyzés a hirdetésen - kicsit továbbgondolva azonban a megfontoltabb vásárló rájöhet, hogy a mostani gazdasági helyzetben aligha kell sorban állni egy-egy ingatlan megvásárlásakor. Használt lakások esetén pedig néhány eladó 1-2 nap után jelzi az ott járt potenciális vevőnek: néhány órát tudja még tartani a lakást, mert egy komoly vevővel tárgyal. Bár ez 90%-ban blöff, előfordult már, hogy bejött - ráadásul az egész mindössze egy pár perces telefonhívás árába kerül. 5. Ismeretlen környéken vásárolni Standard esete a "Pár percre a Belvárostól, közel az egyetemekhez, jó közlekedéssel közel a 4-6-os villamosokhoz" - típusú hirdetés olcsó árral párosítva, ami sokszor a VIII. kerület legrosszabb utcáit jelenti. Ezt a fajta rossz döntést általában a főváros adottságait kevésbé ismerő, vidéki vásárlók hozták meg az utóbbi években, de volt olyan külföldi befektető is, aki kvázi az internetről vásárolt, majd később csodálkozott, miért nem tudja kiadni az ingatlant. Ismeretlen terület esetén a vásárlási döntés előtt feltétlenül a szokásosnál több információt kell gyűjteni, különben előfordulhat, hogy egy gyakorlatilag a későbbiekben eladhatatlan lakás tulajdonosává válik a boldog vevő. 6. Drágább lakást venni, mint amennyit a kassza megenged A lakossági hitelezés jelentős mértékű korlátozása óta kevésbé lehetséges az anyagi lehetőségeket messze meghaladó árú ingatlant megvásárolni, ám még így is sokszor előfordul, hogy a vásárlási tervek és a valóság szöges ellentétben áll egymással. A jó cím, a tágas nappali, az exkluzív kilátás, a dupla garázs valóban jó befektetésnek tűnik, ám érdemes gondolni arra is, hogy egy hirtelen pénzügyi probléma esetén mennyi idő alatt lehet túladni az ingatlanon - a mostani adatok szerint egy "prémium" lakás akár egy évig, vagy még tovább is várhat vevőre. 7. A későbbi eladhatóság figyelmen kívül hagyása Előfordul az a típusú vásárlási hiba is, amikor a vevő nem gondol a későbbi esetleges eladhatóságra, illetve az ingatlan forgalomképességére. Jellemző eset például a "kertkapcsolatos" lakás - melyek sokszor tényleg hangulatosak, viszont nem árt tudni, hogy a vásárlók jó része "földszint kizárva" felkiáltással kezdi az ingatlankeresést. Hasonló csapda a túlságosan nagy alapterület (senki nem akar nagy fenntartási költségű lakást vásárolni), az elégtelen közlekedési lehetőségek (külvárosi kerületek félreesőbb utcái), vagy éppen ellenkezőleg, a forgalmas főútvonalra néző, borzasztóan zajos, éppen ezért alig eladható - bár kétségkívül központ elhelyezkedésű ingatlan. 8. A bátortalan vevő Nehezen hihető, de igaz - még mindig vannak olyan vásárlók, akik nem mernek, nem tudnak alkudni, vagy éppen tárgyalni. Ők azok, akik adott esetben 10%-kal drágábban vásárolnak ingatlant még a válság kellős közepén is, vagy éppen rossz tárgyalási technikájuknak köszönhetően "jó áron" megvásárolják azokat a meglévő berendezési tárgyakat (konyhabútor, beépített bútorok, komplett ülőgarnitúra) mely az eladónak csak elszállítási költséget okozott volna - így viszont még pénzt is kapott. Fontos tudni: a mostani piaci helyzetben a vevő van előnyben, ha egy vásárló egyáltalán nem tud, vagy mer alkudozni, érdemes szakértő segítségét kérni. 9. Nem figyelni a későbbi költségekre Tipikus vásárlási hiba az, amikor az "igazi" lakás megtalálásának örömében a vásárló nem figyel oda, mennyibe fog majd kerülni az ingatlan fenntartása. Ennek egyik esete lehet a fentebb már említett magas havi közös költség, de a nagy alapterületű lakások esetén (különösen igaz ez a távhővel ellátott lakásokban) a fűtésszámla akár még a havi törlesztő részletet is elérheti. Szintén hiba, amikor használt lakás estén a vételárhoz nem számolja hozzá a leendő tulajdonos a felújítás költségeit - megeshet ugyanis, hogy a két számot összeadva már nem is feltétlenül olyan jó az

10/77

egyébként csábító kínálati ár. 10. Amikor nem a vevő dönt... Az ingatlanvásárlásnak is megvan a maga pszichológiája - nem mindig az dönt, akinél a pénz van. Tipikus esete ennek a feleség-gyerekek kategória: de családon belül még talán elfogadható az ilyenfajta felelősség-megosztás. Nagyobb baj az, amikor valaki nem veszi észre, hogy egy számára alkalmatlan lakásra próbálják rábeszélni. Ha ezt ingatlanos teszi, az még a könnyebben kezelhető eset, hiszen lehet nemet mondani, nagyobb probléma azonban, amikor valamelyik kedves rokon, vagy ismerős ajánlgatja már szinte erőszakosan eladó lakását - hiszen ilyenkor gyakran sértődés származhat egy erősebb elutasításból. A témát ismerő ingatlanos szakértő szerint ebben az esetben a legjobb megoldás az adott ingatlan megdicsérése, hozzátéve egy olyan kifogást, ami a lakás szempontjából nem változtatható: túlzottan kicsi, pénzügyileg nem engedhető meg, túl messze van valamitől. A lényeg: semmiképpen sem szabad olyan lakás vételébe belemenni, ami már elsőre sem tűnik alkalmasnak.

Forrás: ReSource

11/77

Irodapiaci hírek 2010 48. hét

12/77

Interjú Baross Pállal 2010. December 01. Szerda Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indított, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában. E heti riportalanyunk Baross Pál, az RICS magyarországi szervezetének elnöke.

                  Tisztelt Baross úr! Hol tanult és mit?

Hosszú a sor, én az „életen keresztül tanulás” elkötelezett híve vagyok. Legutoljára 66 évesen iratkoztam be az angol BREEAM (fenntartható ingatlan fejlesztés) minősítés programjára és szereztem meg az International Assessor képesítést. Három egyetemi diplomám van, kerttervező, várostervező és ingatlanfejlesztő szakokon és nagyon értékelem azt a pár hónapot, amit 2008 nyarán, a Harvardon a Kennedy School of Government-en töltöttem. Ezt most különösen tudom használni a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ igazgatótanácsának elnökeként betöltött állásomban. Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával?

Pár évet dolgoztam Vancouverben (Kanada) várostervezőként, amikor a munkám során szorosabb kapcsolatban kerültem az ingatlanpiaci szereplőkkel. Érdekelt az a munka, ami egy-egy új fejlesztés kitalálásához és megvalósításához vezet. Elhatároztam, hogy “kitanulom” és visszamentem az egyetemre, ezúttal Londonba. Mik voltak a fordulópontok a karrierjében?

Mintegy húsz évig a város és ingatlanfejlesztés átfedő területén dolgoztam a „fejlődő országokban”, Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Ezek általában a nemzetközi fejlesztési bankok és UN szervezetek által támogatott kölcsönök hasznosítása volt a gyorsan növekvő városok infrastrukturális fejlesztéseinek finanszírozása. A munka bonyolult a képlet rendkívül egyszerű volt,

13/77

hol és hány hektár területet kell alap- és közlekedési infrastruktúrával fejleszteni, hogy az éves 100.000- 200.00 ezer új lakost ezek a városok be tudjanak fogadni és még helyi munkahelyekre is legyen terület. Azután 1990-ben visszatértem Budapestre és kezdetben, mint ingatlanfejlesztési tanácsadó, később, mint egy nagy nemzetközi ingatlanfejlesztő cég munkatársaként műveltem a szakmát. Fejlesztéseink rendre nyerték a hazai és nemzetközi nívó díjakat. Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? leghasznosabbnak benne?

Mit

tart

Ön

a

legérdekesebbnek

és

Az ingatlan, mint „társadalmi termék” évezredes, már az első barlangok is azok voltak, de mint szakma, amit egyetemen tanítanak, könyveket írnak, konferenciákat szerveznek, szakértői státuszt osztogatnak, mindössze talán ötven éves. Sok minden érdekes ebben az iparágban, az hogy összetett, hogy mindig változik (és az ingatlan attól is változik, hogy körülötte változnak dolgok), az hogy leggyakrabban valós igényeket szolgál ki, az hogy látható, és ha az ember jól csinálja szép is lehet, ha még jobban csinálja maradandó műemlék is lehet. Az hogy érteni kell hozzá, először tudás, azután tapasztalat és azután bölcsesség. Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői?

Az, hogy gyakran csak pénzről és gyakran csak nagy pénzről szól. „Capital gain”. Véleményem szerint az ingatlanok értékét sok összetevő befolyásolja és valahol ennek a sok értékképző elemnek az összerakása az igaz tudás. ha pénzre kell lefordítani (és természetesen ez egy meghatározó szempont) akkor én inkább a cash flow személetet preferálom és tanítom diákjaimnak. Az ingatlan folyamatos értéke az izgalmas. A magyar piac hátulütője hogy, mint a focihoz, mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá és az ingatlan a meggazdagodás bálványává vált. Milyen kvalitásokra, szellemi ingatlanpiaci szakembernek?

képességekre

és

szakértelemre

van

szüksége

egy

Nagyon sok háttérrel el lehet indulni, ez egyáltalán nem „csak” egy építész, vagy mérnök, vagy közgazdász szakma. Fontos a nyitottság, team munka, vízió, egy kis matek, tárgyaló és kommunikációs képesség, meg annak a tisztelete, hogy minden estben mások pénzét kockáztatjuk. Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac?

Kicsit átláthatóbb, kicsit kevésbé spekulatíve, kicsit szakmaibb. A lejtőn már nem lefele csúszunk, hanem felfele kapszkodunk. Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna?

Kitalálnám. De szívesen űzném első szakmámat is, mint kerttervező. Vagy még azelőtti szakmámat is, mint borász. vagy kamaszkori vágyamat, hogy filmrendező legyek. De hál Istennek mások kitalálták az ingatlanszakmát és ebben ragyogóan érzem magam. Mik az Ön legfőbb tulajdonságai?

Figyelek, minden érdeke, az újdonság meglátása az exisztenciám. Úgy tekintek minden apró

14/77

felfedezésemre, mintha valaki megajándékozott volna. Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban?

Jókedvet, szeretetet, toleranciát és azt látni, ha valakiben megmaradt még legalább egy lépés, hogy tovább megy. Vagy vált. Mit tart a legfőbb erényének?

Azt, hogy mindig vannak személyes példaképeim és ezek, mint jól körüljárt modellek, viselkedések segítenek a változásban. Mit tart kellemetlennek, kínosnak?

A nyers erőt, fizikailag is, szellemileg is. Mi az, amit nem tolerál? Korrupciót. Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani? Hozzá nem értést. Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna?

Ezek elsősorban a gyermekeimet, családomat érintik.   Mit jelent Ön számára profinak lenni?

Van egy Tao mondás: „a célba tartó nyíl nyugalma”

Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett?

Azt ajánlottam egy ingatlanfejlesztési partneremnek, hogy ez egy olyan üzlet ahol neki nincs semmi kockázata. A hiba nem az volt, hogy betartottam, hanem az hogy ilyen üzletnek csak az ajánló a károsultja. Nincs olyan ingatlan üzlet, amelyikben nincs kockázat.   Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt?

Még valami komplexebb fejlesztést megvalósítani a Belvárosba, ami egyszerre értékörző és modern.

15/77

  Mit szeretne csinálni öt év múlva?

Olvasgatni.  

Forrás: IngatlanHírek.hu

16/77

Új ingatlanfejlesztő lép a magyar piacra - Atenor Group 2010. December 01. Szerda Új ingatlanfejlesztő csoport mutatkozott be a Group idén kezdi meg a közeljövő legnagyobb Váci Greens irodakomplexum a Váci úti környezetbarát és energiatudatos építészeti és

magyar piacon. A belga gyökerű Atenor volumenű budapesti irodafejlesztését. A irodafolyosón épül fel, egyedülállóan épületgépészeti megoldásokkal.

A projekt fejlesztői a munkahelyi és közösségi tér egyedi ötvözetével új szemléletet honosítanak meg Budapest irodafejlesztéseinek sorában. A beruházás a következő években közvetlenül több mint ezer, közvetetten pedig közel kétezer-ötszáz főnek ad munkát. Az ünnepélyes projektindító eseményen beszédet mondott Pierre Labouverie, a Belga Királyság budapesti nagykövete, Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkára, Dr. Tóth József, a XIII. kerület Polgármestere, és Stéphan Sonneville, az Atenor Group Vezérigazgatója. Új szereplő a magyar piacon Új befektető és fejlesztő csoportot köszönthet az irodapiaci szektor a belga Atenor Group első budapesti beruházásával. A vállalat nagyszabású, kivételes elhelyezkedésű városi ingatlanfejlesztésekre specializálódott, projektjei során irodaépületeket, több funkciójú ingatlanokat és lakóházakat épít kiemelkedő technikai és építészeti minőségben. Az Atenor Group kiemelt célja, hogy mind a várostervezés, mind pedig az építészeti kivitelezés tekintetében olyan megoldásokat kínáljon, melyek megfelelnek a városi és munkahelyi élet modern elvárásainak. Az Atenor Group fejlesztéseinek egyik alapelve, hogy kiemelten együttműködik a helyi önkormányzatokkal. Ezt az elvet követve kizárólag olyan ingatlan beruházásokat valósít meg, amelyek nagyon szigorú követelményeknek felelnek meg elhelyezkedés, funkció, felosztottság, technikai minőség, vagy gazdasági hatásfok szempontjából. Emellett nagy figyelmet fordít környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági, és szociokulturális kérdésekre is. Mindezek szellemében valósul meg a Váci Greens projekt, a közeljövő egyik legnagyobb iroda beruházása Budapesten. 2010-2012 legnagyobb irodafejlesztése A Váci Greens irodapark több fázisban, mintegy százezer négyzetméteren épül meg, látványos közösségi térrel, kertekkel, kereskedelmi célú ingatlanokkal, teraszokkal kiegészülve, a közösségi célokat maximálisan szem előtt tartva. Az Elzett gyár által elhagyott terület (Váci út 117-129.) barnamezős beruházás keretében újul meg és gazdagodik mindenki számára használható sétányokkal, parkkal. Első lépésként három különálló épület születik meg, majd ezt két további épület követi, a kerületi városfejlesztési tervvel összhangban. A fejlesztés első üteme már az idén elkezdődik, melyet a piaci lehetőségek alapján 1-1,5 éves ütemezéssel követi a többi épület. A Váci Greens fejlesztése során összesen 85.000 négyzetméternyi „A” kategóriás, egyedülállóan környezettudatos és energia-hatékony irodaterület kerül kialakításra. Az irodaközpontban maximálisan testre szabható irodák, közös területek, tárgyalók és egyéb helységek szolgálják majd a bérlők kényelmét. Az első irodákat előreláthatóan 2012 őszén adják át. Egyedülálló zöld és környezetbarát megoldások A kivitelezés során egy egyedülállóan környezettudatos és energia-hatékony épületegyüttes kerül kialakításra, melynek fejlesztése az alábbi öt pilléren nyugszik: -    Prémium -    Kiváló minőségű hő- és hangszigetelés

17/77

-    „A” kategóriájú kialakítás és design -    BREEAM „Kiváló” minősítés -    -    -    -   

Energia-hatékony Hő visszanyerés az elhasznált levegőből meleg víz előállításhoz Energiatakarékos világítás Optimalizált épületüzemeltetési rendszer

-    -    -    -   

Természetes A természetes talajhő felhasználása a fűtéshez talajhő szivattyúk segítségével Természetes fény optimalizált használata Az esővíz és talajvíz gyűjtése, tárolása és felhasználása

-    -    -    -    -   

Fenntartható Távfűtés (nincs lokális légszennyezés) Alacsony vízfelhasználás Szelektív hulladékgyűjtés, és kezelés Több száz kerékpár-tároló, öltözőkkel, zuhanyzókkal

-    -    -    -   

Ideális elhelyezkedés Bejáratott irodalokáció Kiemelkedő elhelyezkedés tömegközlekedés szempontjából Szolgáltatások széles kínálata az irodapark közelében

A Váci Greens projektről

A Váci Greens irodapark a 2010-2012-es időszak legnagyobb budapesti irodaprojektje. Az öt épületből álló irodapark barnamezős beruházásként, egy korábban ipari telepként hasznosított területen épül fel. Az első ütem munkálatai 2010 telén megkezdődnek. Első lépésként három különálló épület születik meg, majd ezt két további épület követi, a főváros irodapiaci trendjeivel összhangban.  A Váci Greens első irodaházát (a Váci Greens „A” épületét) várhatóan 2012 őszén adják át. A következő épületek átadását a fejlesztő 1-1,5 éves ütemezéssel tervezi.   Az Atenor Group-ról A belgiumi gyökerű ingatlanfejlesztő vállalat több mint 15 éve aktív az ingatlanfejlesztő szektorban, ez idő alatt több mint 30 kiemelkedő volumenű fejlesztést valósított meg Belgiumban és Luxemburgban. Közép-Európai képviseleteit 2007-ben hozta létre, kiemelten Magyarországra és Romániára összpontosítva. A Váci úti „irodafolyosó” a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő része, egyéni és tömegközlekedési eszközökkel, kerékpárral is könnyen, gyorsan elérhető, ezért választotta az Atenor ezt a területet első magyarországi projektje helyszínéül. Az Atenor Group a brüsszeli Euronext tőzsdén jegyzett vállalat, a tavalyi évet 7,32 millió eurós üzleti eredménnyel zárta.  

Forrás: Atenor Group

18/77

Nehezedõ fejlesztõi feltételek 2010. November 30. Kedd Erősen visszafogott banki finanszírozásról és nehezedő fejlesztői feltételekről beszélt Gyáfrás Sándor, az Erste Bank Nyrt. üzletág igazgatója, és egyben az Immorent Kft. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a válság előtti időszakban tapasztalt piaci trendek hosszú évekig nem térnek vissza, így rövid és középtávon, a leendő új projektek számára a finanszírozás megszerzése jelentheti az egyik legnagyobb kihívást.

Gyáfrás további a tranzakciós hozamok további visszafogott csökkenését várja, és a Portfolio.hu Property Investment Fórumon készült interjúban a lakáspiacot valamint az irodapiacot emelte ki, mint a rövid távon legkönnyebben regenerálódó alpiacokat. A videó riport a ReSource.hu oldalán hallható és látható

Forrás: ReSource

19/77

100 milliós plusz az Appeninn lányainál 2010. November 30. Kedd 2010. november 30. A stabilizálódó irodapiaci körülmények nyerteseként közel 100%-os irodakihasználtságról adott számot gyorsjelentésében az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt., melynek leányvállalatai 2009-es árbevételüket időarányosan több mint 100 millió forinttal múlták felül.

A november 29-én közzétett tőzsdei gyorsjelentés szerint az elsősorban ingatlanhasznosítással foglalkozó Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalatai az idei első kilenc hónap alatt 821 millió forint árbevételt termeltek. Ez a tavalyi, egész éves, 928 milliós árbevételüknek több mint 86 százaléka, vagyis az időarányoshoz képest 100 millió forintnál is többel gyarapodott a bevétel.

„Ez a kedvező folyamat a szinte teljes foglaltságnak köszönhető, mely nemcsak az irodapiac talpraállását bizonyítja, hanem saját üzleti terveinket is maximálisan visszaigazolja” – mondta a gyorsjelentés kapcsán Székely Gábor, az Appeninn igazgatótanácsának elnöke.   A korábban prémium, illetve ’A’ kategóriás irodaházakat preferáló bérlői szegmens bizonyos része költséghatékonysági szempontok miatt a ’B’ kategóriás irodaházak felé fordul, ezzel hozva helyzetbe az Appeninn érdekeltségeit. Az összesítve 98 százalékos foglaltsággal üzemelő ingatlan-befektetések az Appeninn Holding stratégiájának megfelelően kiemelkedően jó lokációval rendelkező ’B’ kategóriás irodákból állnak, elsődlegesen Budán. A Cégcsoport évközben 49%-ot akvirált az első kerületi Hattyúházban. Az ingatlan népszerű a ’B’ kategóriás irodát keresők körében, kihasználtsága 95%-os. Az ingatlanhasznosítási üzletághoz kapcsolódó hír, hogy novemberben megalapították az Appeninn Logisztika Zrt-t, mellyel az ipari és raktár ingatlanok piacán kívánnak terjeszkedni.

Ugyancsak az Appeninn leányvállalatai közé tartozik, a Kranservice Zrt., mely a hazai speciális járműpiacon egyedi szerepet tölt be önjáró teleszkópos daruk bérbeadásával. A társaság járműflottája a negyedév során tovább bővült 2 db Mercedes nyerges vontatóval, melyek szintén bérbeadással kerülnek hasznosításra. A vállalat gazdálkodása stabil és nyereséges. A holding szeptember 30-án megtartott rendkívüli közgyűlése zártkörű tőkeemelésről döntött, amit a Cégbíróság november 10-én bejegyzett. Székely Gábor szerint a társaság számára a meghatározó tulajdonoson, a Lehn Consultingon keresztül a finanszírozási háttér biztosított, így megfelelő forrásokkal rendelkezik a kedvező befektetési lehetőségek, további irodaház vásárlások lebonyolítására. Az Appeninn folyamatosan vizsgálja a befektetési lehetőségeket, a társaság menedzsmentje szerint a jelenlegi árak mellett a piaci környezet előnyös akvizíciós lehetőségeket biztosít 3000 nm feletti ’B’ kategóriás budai irodaházakra, mely tranzakciók révén további növekedésre nyílik kilátás a társaságnál.

A Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. 2010 első három negyedévi gazdálkodásáról a gyorsjelentésből többet is megtudhat. A gyorsjelentés elérhető a BÉT honlapján.

20/77

21/77

Fejlesztés alatt álló irodaépületek - Kivárás jellemzi a piacot 2010. November 30. Kedd A RERA (Real Estate Research Association – Ingatlanpiac-kutatók Egyesülete) elkészítette legújabb piaci jelentését a jelenleg építés alatt álló, budapesti irodapiaci fejlesztésekről.

További csökkenés várható 2010 utolsó negyedévében összesen 6 280 m2 irodaterület kerül átadásra, amely 2006 óta a legalacsonyabb értéket jelenti. Így ebben az évben összesen 145 339 m2-re bővül az irodaállomány, ami a 2009-es évhez képest 36%-os visszaesést mutat (227 689 m2). A következő évben várhatóan mindösszesen 128 ezer négyzetméternyi új irodaterületre számíthatunk, mely további csökkenést jelent a korábbi évekhez képest. A piacot továbbra is a fejlesztők kivárása jellemzi, bár számos új, spekulatív projekt engedélyeztetése már folyamatban van. ”Régi-új” átadások 2010 negyedik negyedévében nem kerül új, spekulatív irodaterület a piacra, amire korábban eddig nem volt példa. Ebben a negyedévben két irodaterület kerül átadásra Budapesten, ezek közül az egyik a Downtown IX, amely hosszú késlekedés után végül októberben kapta meg a használatbavételi engedélyt, bővítve ezzel a dél-pesti régió kínálatát. A másik irodaház pedig, a Nestlé Hungária egykori székházaként, már korábban is jelen volt az irodapiacon, azonban az idei teljes körű felújításnak köszönhetően november végétől Duna Bellview néven 2 200 m2-nyi új irodaterületet kínál. A jelenleg építés alatt álló projektek közül leghamarabb 2011 második negyedévében várható újabb átadás, amely lassú élénkülést mutat az irodapiacon.

2010 IV. negyedévre várható átadások   2010 IV. negyedévre várható átadások Alpiac

Kerület

Épület neve

Teljes bruttó bérbe adható irodaterüle

Bel-Buda

1

Duna Bellview (felújítás)

2 200

Dél-Pest

9

Downtown IX

4 080

Összes átadandó terület 2010 Q4-ben

6 280

    2011-re várható átadások

22/77

Alpiac

Kerület

Épület neve

Dél-Pest

10

Laurus

15 000

Dél-Pest

9

Millennium Tower „H”

9 500

Észak-Buda

2

Officium

16 000

Észak-Buda

2

Pasaréti Irodaház

5 185

Észak-Pest

19

KÖKI Terminál Iroda

7 000

Periféria

Törökbálint

Tópark (iroda)

75 312

Összes átadandó terület 2011-ben

Teljes bruttó bérbe adható irodaterület

127 997

  Kereslet - Előbérleti szerződések Az utolsó negyedévben egyre sikeresebbnek bizonyul a jelenleg fejlesztés alatt álló projektek bérbeadása. A 2011-ben átadásra kerülő irodaházak esetében komoly előbérleti szerződések születtek. Az Immorent fejlesztése alatt álló Laurus irodaház három épületéből az egyik már bérlőre talált, az SCD Group presztízs zöldövezeti irodaháza, az Officium telítettsége a fejlesztő információi szerint pedig hamarosan eléri a 70%-ot. Ezeknél a fejlesztéseknél egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartható, környezetbarát építési elvek. Más fejlesztők is tervezik, hogy még ebben az évben új projekteket indítanak az egyre népszerűbb zöld koncepciót követve. Ilyen lesz a várhatóan 2012-re elkészülő Skanska fejlesztése, a Green House, továbbá az Atenor Group Hungary több fázisban megvalósuló projektje, a Váci Greens. Mindkét beruházás a Váci úti régióban fog megvalósulni.

Azok a projektek, melyek már a korábbi negyedévekben leálltak továbbra is nagyobb bérlőkre várnak.

Forrás: RERA

23/77

Emelkedő kereslet a KKE-régióban 2010. November 29. Hétfő Egyre több helyről hallani a Nyugat-, valamint Kelet- és Közép-Európában már élénkülő pozitív jelekről és az érezhetően növekvő optimizmusról az ingatlanbefektetési piacon. A régió legnépszerűbb piaca továbbra is Lengyelország, hazánk egyelőre csak az élmezőny után kullog.

A nyilatkozatok, a piaci hírek és a tanácsadó cégek kutatási eredményei is igazolják: bár még nem a válság előtti hozamokon, de megindult a kereslet a jól működő és kockázatmentesnek ítélt eszközök iránt. A meginduló vásárlásoknak azonban egyelőre csak a hírük jut el hazánkba, mivel idén a tranzakciók száma és volumene még mindig inkább a válság közepén befagyott piacra, mintsem egy élénkülő és felpörgő időszakra emlékeztet.  

Javuló tendencia Az ingatlanfejlesztői szempontból is tragikusnak mondható 2009 első három negyedéve után, amikor is a kelet-közép-európai régióban az ingatlanbefektetések volumene a három negyedévet egybevéve még az 1 milliárd eurós összértéket sem érte el, idén már az első negyedévben sikerült túlszárnyalni ezt az összeget. 2010 első, második és harmadik negyedévében mintegy 3,3 milliárd eurónál jár a piac, és ha sikerül a karácsonyi nagybevásárlások ütemét betartani, akkor az idei utolsó negyedév teljesítménye még jócskán nőhet. További jó hír a kínálati oldal résztvevőinek, hogy néhány helyen − elsősorban Lengyelországban és egyes prémium eszközöknél − már érezhető hozamcsökkenéseket láthatunk, amit jól tükröz az is, hogy annak ellenére, hogy a tranzakciók száma idén negyedévről negyedévre csökken, nőtt a befektetések volumene.   Az elemzés további részét a ReSource.hu oldalán olvashatják

Forrás: ReSource

24/77

Logisztikai hírek 2010 48. hét

25/77

Tavaszra új légügyi stratégia 2010. December 02. Csütörtök A magyarországi vidéki repterek kihasználtságának növelésével, a légi közlekedés versenyképességének javításával is foglalkozik a tavaszra elkészülő légügyi stratégia, amely a várhatóan őszre megszülető új légi közlekedésről szóló törvény alapja lesz ismertette Márton Attila légi közlekedésért felelős miniszteri biztos a témában tartott szakmai konzultációt követően.

A stratégia fontosabb területei között említette az oktatás-képzés rendszerét, a munkahelyteremtést, a befektetők vonzását, utóbbit különösen a vidéki repterek fejlődése érdekében. Beszámolt arról is, hogy a kormány asztalán fekvő javaslat alapján január elsején egy új, a nemzetközi előírásoknak maradéktalanul megfelelő légügyi hatóság állhat fel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország jövő évi EU elnöksége a légi közlekedés területén is óriási kihívást, egyben lehetőséget is jelent a bizonyításra. Gergely Máté, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a kétoldalú légügyi megegyezések fontosságát emelte ki, példaként említette Ukrajnát és Moldovát. A HungaroControl vezérigazgatója, Szepessy Kornél arról beszélt, hogy a légi közlekedés mára tömegközlekedéssé vált, világszinten a közlekedési ágazat legdinamikusabban fejlődő területe. Az elmúlt 10 évben a légi forgalom növekedése meghaladta az 50 százalékot. Csak Európában évente 8,5 millió repülés történik. Az Eurocontrol jelentése szerint 2020-ra a jelenlegi forgalom is megduplázódik. A forgalom óriási növekedése jelentős terhet ró a légiirányításra is. Ezért fontos a tevékenység hatékonyságának, versenyképességének növelése - tette hozzá.

Forrás: MTI

26/77

Péchy László az új MSZSZ-főtitkár 2010. December 02. Csütörtök Péchy László lesz 2011 januárjától az MSZSZ új főtitkára. A novemberi konferencián Iszak Tibor, a szállítmányozók szövetségének elnöke bejelentette, hogy Torma Imre eddigi főtitkár az év végén visszavonul.

Péchy László a Hamburgi Kikötő budapesti képviseletét vezette az elmúlt időszakban. Az MSZSZ irodája továbbra is a Masped-házban működik.  

Forrás: LogPortál

27/77

Épül a tatabányai Henkel-gyár 2010. December 02. Csütörtök Ünnepélyes alapkőletétellel megkezdődött csütörtökön a Henkel új ragasztógyárának és logisztikai központjának építése a Tatabánya-Környe Ipari Parkban.

A Henkel első zöldmezős magyarországi beruházása, a gyár és a hozzá tartozó logisztikai központ 14,7 millió euróból épül és 80 főnek biztosít majd munkalehetőséget 2012-től - mondta el a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Dieter Knoll hozzátette: a keleti irányba terjeszkedő elektronikai ipart követve döntöttek úgy, hogy a ragasztás-technológia területén fejlesztik a gyártókapacitást. A Henkel három gyárból telepíti át a termelést az új üzembe. Egy lengyel gyár egy része és egy angliai üzem termelése kerül Magyarországra, valamint a Henkel Magyarország Kft. jelenlegi, váci ragasztógyárának termelése is az új üzembe költözik. A ragasztógyár és logisztikai központ generálkivitelezője a Market Építő Zrt., amely pályázaton nyerte el a létesítmény építését. A beruházás keretében az üzemcsarnok mellett raktárépületet, irodákat, előadótermeket és étkező-konyha helyiséget is kialakítanak. Az építkezés befejezése 2011 júniusára várható. A Henkel Magyarország Kft. 2009-ben 83,9 milliárd forint értékesítési árbevételt ért el és állományi létszáma az éves átlagot tekintve 595 fő volt.

Forrás: MTI

28/77

Bajai narancs - egy kisérlet margójára 2010. December 02. Csütörtök Számos közlekedési tanulmány - illetve az életszerű tapasztalatok tömege - utal a kisvárosi - jellemzően buszos - közlekedési fenntarthatatlanságára, "életidegenségére". Ehhez képest Baján, az Orangeways - meghazudtolva a távolsági közlekedésben szerzett hírnevét és tapasztalatait - egyelőre sikeres koncepciót valósított meg.

Tavaly januárban kezdte meg az Orangeways Baja városának közösségi közlekedésének ellátását, így most már valódi lehetőség van a magán kézbe kerülő tömegközlekedés tapasztalatainak megvitatására. Ami első olvasatra egyértelműnek látszik, hiszen Baja városa az első év pozitív tapasztalataiból kiindulva, most már tíz évre kötött szerződést az Orangewys-el.

Egy évvel ezelőtt Baja azzal a feltétellel írta alá a közszolgáltatói szerződést, hogy a társaság igyekszik kibővíteni a különböző városrészek közlekedési lehetőségeit, ezzel is növelve a közösségi közlekedésben részt vevők számát, javítja az utazási nívót. Mindez megvalósulni látszik. A járművek új, kizárólag alacsony padlós DAF tipusú, autóbuszok, a társaság saját autóbuszai. A társaság új bérlettípusokat és jegyrendszert vezetett be, mindezt egyelőre áremelés nélkül.

A korábbi 32 kilométeres buszhálózatot a társaság 43 kilométerre növelve racionalizálta a járatokat, új városrészeket bevonva a hálózatba, miközben a kevesebb mint egy tucat busszal - elvileg továbbra is meg tudja oldani Baja közlekedését.   Az Orangeways terjeszkedési koncepciója egyértelműnek tűnik. A távolsági közlekedés után a társaság jelentős tapasztalatokat igyekszik szerezni a helyi és helyközi (Gemenc volán alvállalkozójaként) közlekedésben, hogy az igazán nagy piacnak számító Budapest várható buszos kiszervezéseiből minél jobban részesedjen. Ennek megfelelően - bár még a szakszervezetek tiltakozása miatt bizonytalan végkifejlettel - a budai vár midibuszait a narancsos társaság fogja üzemeltetni. És hogy mennyibe kerül Baján az utazás?

Menetjegy 195 Ft Emeltárú menetjegy 240 Ft Napijegy 750 Ft Összvonalas havi bérlet 4 040 Ft Összvonalas félhavi bérlet 2 740 Ft Összvonalas heti bérlet 1 360 Ft Összvonalas negyedéves bérlet 10 700 Ft 10 db-os gyűjtőjegy 1 850 Ft Felmutatóra szóló havi bérlet 12 050 Ft Tanuló/nyugdíjas havi bérlet 1 770 Ft Tanuló/nyugdíjas negyedéves bérlet 5 200 Ft   Bazsó Bálint

29/77

Forrás: IngatlanHírek.hu

30/77

Bonyolódik a budai fonódó 2010. December 02. Csütörtök Nagy a csend a tervezett, majd többször, többek által megfúrt úgynevezett budai fonódó villamoshálózat körül. Gyanúsan nagy... Egyébként már eleve elég blaszfémikusra sikeredett a hivatalos elnevezés "budai fonódó villamoshálózat-fejlesztés".

Hiszen mindössze arról van - vagyis lenne - szó, hogy végre, több, mint száz évvel a villamos feltalálása után, Óbudától Dél-Budáig átszállás nélkül, egy kicsit kényelmesebben és gyorsabban jussunk el autó nélkül, tömegközlekedve, környezetkímélve. Ehhez viszont néhány helyen át kellene építeni és ki kellene egészíteni a sínpályát. Ez pedig borzalmas módon - néhol egy kicsit az autóközlekedés rovására menne. A villamosfejlesztési tervek elkészülte után, Láng Zsolt második kerületi polgármester vezetésével rögtön meg is alakult a titkos jeppes, terepjárós, luxusautós nagykoalíció, ami ékes bizonyítéka lett annak: a környezetszennyezés és a mindenáron autóban pöffeszkedés olyan mindet felülíró preferencia, amely egyből feloldja a pártpolitikai vitákat, ellentéteket. Nem is volt sikertelen ez a rózsadombi SZDSZ-eseket, a fővárosban is komoly mutyimúlttal rendelkező MSZP-seket és luxusautóikba hízott ifjú fideszeseket tömörítő "autós nagykoalíció": úgy tűnik, sikerült például elbuknunk a budai fonódó villamoshálózatra kapott uniós támogatást, ami nyilván azért volt fontos cél, mert így könnyebben lehet majd arra hivatkozni, hogy szép a terv, de nincs rá pénz. Mindössze két embert hallottam - nyilvánosság előtt, egyenesen és világosan nekimenni ennek a sunnyogó mutyibrigádnak: az egyik Tarlós István főpolgármester volt, a másik pedig Vitézy Dávid (jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ irányítója). Ők, egymástól teljesen függetlenül, többször, több helyen azt nyilatkozták: igyekeznek megálljt parancsolni Láng Zsolték ámok- autózhatnékjának, és igenis, el fog készülni a budai fonódó villamoshálózat. Sokan várjuk egyre fogyatkozó - türelemmel.

Forrás: Noemissio.blog.hu

31/77

Több mint 5 milliárd forint a MÁV Zrt. vasúti hídjainak felújítására 2010. December 01. Szerda Az országgyűlés gazdasági bizottsága a tegnapi nap folyamán tárgyalta meg - többek között - azt a módosító indítványt is, mely a Magyar Államvasutak kezelésében álló hidak felújítására szán külön pénzt. Bár még fedezet nincs rá, az indítványok 30 milliárddal növeli meg a kiadásokat, köztük a hidakról szóló beterjesztés 5,2 milliárddal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium büdzséjében 5,2 milliárdos előirányzat hidak felújítására, azon belül is kifejezetten az árvizekben megrongálódott műtárgyak rendbe tételére vonatkozik. Ez a módosítás új, eddig nem szerepelt a jövő évi büdzsé összeállításában, olyannyira, hogy még a fedezet sem világos rá. Minden bizonnyal a társasági adóbevételeket emelik meg hasonló összeggel.

Forrás: IngatlanHírek.hu

32/77

Visszaeső nemzetgazdasági beruházások - KSH 2010. December 01. Szerda 2010 III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,9%-kal, 2010 első három negyedévében 4,2%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdasági beruházások az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 0,4%-kal emelkedtek.

A nemzetgazdasági beruházások 2008 eleje óta tartó – a megelőző év azonos időszakához viszonyított – csökkenése 2010 harmadik negyedévében is folytatódott, de a visszaesés üteme mérséklődött. A beruházások harmadik negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 1,9%-os csökkenésén belül az építési beruházások 3,8%-kal, a gép- és berendezésberuházások 0,3%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az autópálya-építéseket is tartalmazó szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág csökkenésének (18,6%) oka, hogy az előző évi bővülést okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött. A lakásépítések visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 10,3%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A tavalyi szinthez képest elmaradtak a beruházások a mezőgazdaságban (30,5%), a bányászatban (29,0%), a közigazgatásban (24,6%) és az információ, kommunikáció (11,7%) ágban is. A nemzetgazdasági ágak többségében növekedést tapasztaltunk, amelyben a bázishatásnak volt jelentős szerepe. A feldolgozóipar beruházásai 14,8%-kal nőttek, amihez elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi nagyberuházásai járultak hozzá. Az energiaipar növekedését (15,7%) a villamosenergia-termelésben és -elosztásban megvalósult jelentős beruházások okozták. Az oktatás nemzetgazdasági ág beruházásai 89,6%-kal emelkedtek, az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeképpen.

Forrás: KSH

33/77

Lezárult a záhonyi széles nyomtávú vasút-korszerűsítés első üteme 2010. November 30. Kedd Lezárult a záhonyi széles nyomtávú vasúti alaphálózat korszerűsítésének első üteme – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hétfőn.

A korszerűsítés során átépítették a nyílt vonali és állomási átmenő vágányokat Záhony-Tuzsér között 5 kilométer hosszon, Tuzsér-Eperjeske között 1,9 kilométer, Záhony-Eperjeske között 1,1 kilométer, Eperjeske-Tornyospálca között 9 kilométer hosszon. A korszerűsítés első ütemében kicserélték azokat a felépítményi szerkezeteket is, amelyek nem igényeltek speciális tervezést és gyártásfejlesztést. A beruházó NIF Zrt. közbeszerzési pályázaton választotta ki a kivitelező EUROKAPU-21 Konzorciumot. A támogatás összege összesen bruttó 16,1 milliárd forint, ebből 15 százalék az operatív programon belüli hazai forrás, 85 százalék pedig uniós támogatás.

Forrás: LogPortál

34/77

Kétmilliárd forint közlekedés-biztonságra 2010. November 30. Kedd Véglegesítés előtt áll a 2011–2013-ra szóló Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram, amelynek keretében a nemrégiben megjelent pályázati kiírások alapján 2013-ig összesen 1,8 milliárd forintnyi állami társfinanszírozással valósulhatnak meg közlekedésbiztonsági beruházások – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden.

A 4. Európai Közlekedésbiztonsági Cselekvési Program stratégiai célja a közúti balesetek halálos áldozatainak 50 százalékos csökkentése a 2011–2020 közötti időszakban. A magyar Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram e törekvéshez illeszkedve fogalmazza meg az első három év beavatkozási irányait és lehetőségeit – idézi a közlemény Schváb Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkárát. A magyarországi dokumentumot a szaktárcák a közeljövőben véglegesítik. Az államtitkár kifejtette: a közösségi cselekvési program hét stratégiai célterületének támogatása mellett Magyarország a közlekedésre nevelés középpontba helyezését és az európai tranzitforgalom kiemelt kezelését javasolja megfontolásra a tagországoknak. Az országos közutak települési átkelési szakaszain megvalósítandó közúti közlekedésbiztonsági beruházásokhoz három év alatt összesen 1,8 milliárd forint állami hozzájárulásra pályázhatnak az önkormányzatok. Az államtitkár szavai szerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) által kiírt három konstrukcióban összesen 80-100 pályázat kaphat támogatást egyebek mellett körforgalom, jelzőlámpás gyalogátkelőhely, vagy településkapu építésére. (MTI)

Forrás: Magyar Nemzet Online

35/77

Szlovákiai autópályaépítés: érdekes útvonalak 2010. November 29. Hétfő A nemzeti kérdésekben roppant egyedi és egyszerű gondolkodásáról hírhedt Robert Fico szerint a szlovák kormány előnyben részesíti a D1 autópálya drágább szakaszának építését az olcsóbb szakasszal szemben.

A kormány Robert Fico szerint  Pénteki sajtótájékoztatóján az ellenzéki Smer elnöke kijelentette, Ján Figeľ közlekedési miniszter „érthetetlen okokból“ megszüntette a PPP-projekt első csomagját a D1 Dubná Skala és Szinye közti szakaszára, mely olcsóbb, mint a projekt harmadik csomagja, a Ricsóváralja-Dubná Skala szakasz építése. „Azt kérdezzük, miért részesíti előnyben a kormány a 29 kilométeres Zsolna-környéki szakasz építését a 75 kilométeres, Dubná Skalától gyakorlatilag Epersig tartó szakasz előtt, holott az építés lényegesen drágább. A megszüntetett projekt 29 millió euróra jött ki egy kilométerre. Az a projekt, amit a kormány elfogadni készül, 54 millió euróba kerül kilométerenként. Számunkra ez érthetetlen“ – jelentette ki Fico. A volt kormányfő szerint a döntés, amit a kormány elfogadni készül, jelentősen károsítja a szlovák cégeket, mivel a harmadik csomag megvalósítását német és osztrák cégek biztosítják, az első csomagét viszont főleg szlovák cégek biztosították volna. „Ez olyasvalami, amit nem lehet elfogadni“ – hangsúlyozta Fico. Elmondása szerint a Smer ezért újra kezdeményezni fogja a parlament rendkívüli ülésének összehívását, az autópálya-építésről kérdeznének a közlekedésügyi minisztertől. „Ha ez az ülés nem valósul meg, vagy ismét csak az ellenzék megvádolásában merül ki, felelősségre kell vonnunk Figeľ minisztert“ – jelentette ki Fico. A kormány hozzáállásaát az autópálya-építéshez Szlovákiában a szlovák vállalkozók egy része is kifogásolja. A Klub 500 elnevezésű szervezetbe tömörűlő munkáltatóknak elsősorban az a tény nem tetszik, hogy a szlovák utak építésében elsősorban külföldi cégek vesznek részt. Közleményükben kijelentik: minden kormány elsődleges céljának annak kellene lennie, hogy saját gazdaságát, a munkahelyteremtést és ezek megtartását támogassa. „Sajnáljuk, hogy a szlovák kormány épp ellenkezően cselekszik a szlovák autópályák építésével kapcsolatban“ – áll a Klub 500 állásfoglalásában.   Bumm.sk

Forrás: Bumm.sk

36/77

Újabb ideiglenes engedély az M6-os Szekszárd-Dunaújváros szakaszára 2010. November 29. Hétfő Újabb ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt kért az üzemeltető az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszára, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) december 31-ig dönt az engedély meghosszabbításáról – tájékoztatott az NKH.

"Tekintettel arra, hogy a hátralévő munkálatok még nem készültek el teljes körűen, az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. megkérte az ideiglenes forgalomba helyezési engedély 2011. végéig történő meghosszabbítását" – tájékoztatott Szabó Aliz, az NKH kommunikációs referense. Arra a kérdésre, hogy a végleges engedélyhez szükséges feltételek közül melyeket nem teljesített az üzemeltető zrt., a sajtóreferens konkrétumokat nem közölt, tájékoztatása szerint a mostani eljárás célja, hogy meghatározzák a "további műszaki és dokumentációs feladatokat". Az M6-os 65,1 kilométeres Dunaújváros és Szekszárd közötti szakaszára az autópálya átadásának napján, 2010. március 31-én adott az NKH ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt. Az akkori közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint azért, mert pályaszakasz koronaélen – az útpadka szélső vonalán – kívüli befejezésén folyamatosan dolgoznak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium júliusban átfogó műszaki felülvizsgálatot rendelt el az M6-os érintett szakaszára. Ennek keretében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ az aszfaltburkolatok és alaprétegek rétegvastagságát, a szalagkorlátokat és vadvédő kerítéseket ellenőrzi. Megvizsgálja továbbá a rézsűk, töltések anyagösszetételét, tömörségét, a beszállított építőanyagok és a föld minőségét, kiemelt figyelemmel a május végi beomlás környezetére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálat részleteit csak annak év végi várható lezárulása után hozza nyilvánosságra. Forrás: integratorforum.hu

Forrás: LogPortál

37/77

Retail hírek 2010 48. hét

38/77

Társadalomformáló vásárlás 2010. December 03. Péntek Az év végi ünnepek kapcsán a „vásárlás” mint magán- és vállalati projekt ismét a figyelem középpontjába kerül, miközben az is tapasztalható, hogy honfitársaink érzékenyebbé válnak a társadalmi felelősségvállalás iránt. Sajnos egyre nehezebb azonban a témával kapcsolatos híreket, információkat elhelyezni a médiában.

médiában. Ez indokolhatta, hogy CSRLabor néven egy új, tematikus híroldal indult el a közelmúltban. Egy másik, civil kezdeményezés olyan, egyedülálló webvásárteret (webvasarter.com) hívott életre, amely a társadalomtudatos vásárlást erősíti. Polai Bernadett, a kezdeményezést életre hívó Szolidaritás Egyesület elnöke szerint a magyar vállalkozások és magánemberek egyre nyitottabbak a társadalomtudatos vásárlásra, ha ezzel embertársaikat segíthetik. A közelgő ünnepi időszak évről-évre nem csak a fogyasztóerő szempontjából állít ki látleletet a társadalomról – az üzleti és a magán szféráról –, hanem a szociális érzékenységről, társadalmi felelősségvállalásról és a szolidaritásról egyaránt. Kiváló időszak ez többek között a társadalomtudatos vásárlásra is.   „A karácsony és az év vége különösen nagy lehetőséget nyújt az alternatív kereskedelmi hálózatoknak, hogy a cégvezetőket és magánembereket megszólítsák. Fel kell hívnunk a figyelmét mindenkinek, hogy ha tehetik, a vásárlások során saját honfitársaikat részesítsék előnyben. Ezáltal segíteni tudnak a megváltozott munkaképességű, hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradt térségek lakóinak, hiszen az általuk előállított termékek megvásárlásával az ő megélhetőségüket támogatják” – mondta el az OGH hírügynökségnek  Polai Bernadett, a Szolidaritás Egyesület elnöke. Az általuk beindított webvasarter.com is ezen a területen kíván megoldást és jobb életminőséget biztosítani, mindezt úgy, hogy cserébe a vásárlók is igazi értékeket kapjanak. A program a "2010 A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve"  program keretében valósul meg. A témához kapcsolódóan 2010. november közepén harmadszor került megrendezésre a Szociális Expo, ahol a szociális szakma képviselői bemutatták a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése érdekében végzett tevékenységeiket. A szociális szakemberek nemcsak az általuk létrehozott szakmai értékek megismertetését, hanem eredményeiket és konkrét szolgáltatási ajánlataikat is elérhetővé tették. Több mint 40 civil szervezet állította ki „szociális termékeit”. A szervezetek eközben egyre nagyobb mértékben ismerik fel, hogy az állam szerepe mellett alulról induló, a fair trade mozgalomhoz hasonló kezdeményezéseknek is növekvő szerepe van. A hátrányos helyzetű emberek sokszor csak ilyen alternatív kereskedelmi mozgalmak segítségével kapnak megfelelő munkalehetőséget, illetve az általuk előállított termékeknek így teremthető, tartható fenn piac.   A Szolidaritás Egyesület elnöke szerint Magyarország már megérett az ilyen civil kezdeményezésekre, és egyre többen tudnak azonosulni azzal a szemlélettel is, hogy a társadalomtudatos vásárlással nemcsak harmadik világbeli embereket, hanem első sorban magyar honfitársainkat lehet és kell segíteni.   A szociális és családtámogatás mellett mindenképpen a munkahelyteremtés, átképzés a legfontosabb eszköz a szegénység elleni küzdelemben. Bár évek óta számos hazai vagy EU finanszírozású program létezik – többek között vállalkozásösztönzések, képzések, vagy ideiglenes (tranzit) foglalkoztatások –, a tapasztalatok alapján az átképzésre és bérjárulékra költött pénzek tartósan nem növelték a munkahelyek számát. Ezzel szemben a „méltányos kereskedelem” gyakorlati alkalmazása segít az új munkahelyek teremtésében, a meglévők megtartásában, a

39/77

munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek, gyermekeiket egyedül nevelő nők, veszélyeztetett fiatalok, megváltozott munkaképességűek egzisztenciateremtésében.          Ami e téma nyilvánosságát illeti, jelenleg sajnálatos módon a médiatörvény nem kezeli helyén a CSR-t (a vállalatok társadalmi felelősségvállalását), amivel bizonytalanságot okoz. Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet. hogy a CSR nem egyszerűen jótékonykodás. A társadalmi felelősségvállalás tudatos, hosszú távú tevékenység, ami nem feltétlenül mérhető pénzben, ezért szerinte a kereskedelmi médiának is kötelessége lenne a jövőben nagyobb társadalmi felelősséget vállalni.

Forrás: OGH Hírügynökség

40/77

Újból Év Honlapja díjazott az Irodahaz.info portál 2010. December 03. Péntek A Magyar Marketing Szövetség gondozásában, kilencedik alkalommal megrendezett „Az Év Honlapja” online szakmai megmérettetésen, a www.irodahaz.info portálunk újból „Minőségi díjat” kapott a fő és egyben legtöbb nevezést felvonultató, „Szolgáltatók” kategóriában.

Az idei díj még kiemelkedőbb jelentőségű, mivel egymást követő években nagyon ritkán nyer ugyanaz a pályázat. Az elbírálási szempontok, melyeknek portálunk magasan megfelelt: - Aktualitás - Betöltési gyorsaság - Célcsoportnak megfelelő tartalom - Elérhetőség - Információ mennyisége, minősége - Navigáció könnyedsége - Struktúra - Interaktivitás - Marketing tevékenység - online eszközök - Szolgáltatás tartalma és színvonala - Ügyfélszolgálat   Egy portálnak az elégedett partnerek és felhasználók mellett az online szakma elismerése a másik legfontosabb szempont mely megmutatja, hogy tökéletesen megfelel a kitűzött céljainak. Ez az irodahaz.info esetén a hazai irodapiac információinak professzionális összefogása és naprakészségének biztosítása, valamint az irodaházak népszerűsítése és a szabad irodaterületek közvetett kiadása. Az irodahaz.info e célok tekintetében a legjobb. E díj, bár nem közvetlenül, de a többi portálunknak (www.raktar.info, www.ujlakas.info, www.uzlethely.info) is elismerés, hiszen ezen oldalak struktúrája minden szempontból megegyezik az irodahaz.info-val.

Forrás: Irodahaz.info

41/77

Magyarország a 13. legvonzóbb piac Európában 2010. November 29. Hétfő Az erős gazdasági növekedés mellett a kiskereskedelmi piacon a hazai szereplők túlsúlya jellemzi Németországot, ami idén is az elsőszámú célpont azon vállalatok számára, akik terjeszkednének a következő egy évben. Németország megtartotta vezető pozícióját, mint a leginkább vonzó kiskereskedelmi piac az európai, közel-keleti és afrikai régióban, ahol a nemzetközi kereskedelmi cégek 41 százaléka tervezi, hogy boltot nyit a következő egy évben.

Lengyelország vált a második legvonzóbb piaccá a régióban, ahol a kereskedők 33 százaléka tervez bővülést, majd Franciaország (33%), Spanyolország (30%) és az Egyesült Királyság (29%) következik. A CBRE jelentése („Milyen aktívak a kereskedők az EMEA-régióban?”) a világ 212 vezető kereskedelmi láncának 2011-es terjeszkedési terveit vizsgálta, 2010 nyarán végzett interjúkra támaszkodva. 2011 vége előtt a nemzetközi kereskedelmi láncok a régió 38 országában szándékoznak bővíteni, ami ambiciózus és növekvő terjeszkedési terveket takar nagyszámú piacon. Míg a főbb nyugat-európai piacok továbbra is népszerűek – a tíz legfontosabb piac közül hét nyugat-európai –, számos kereskedő a feltörekvő piacokra is koncentrál. 2011-ben már az első húsz célpont fele a feltörekvő országok közé tartozik, ráadásul a kereskedők 41 százaléka legalább egy közép- és kelet-európai országban bővítene, 39 százalékuk pedig Dél-Kelet-Európát választja. A feltörekvő közép- és kelet-európai piacok közül Lengyelország a legnépszerűbb, a kereskedők 33 százaléka tervezi bolt nyitását, Oroszország és a Cseh Köztársaság szintén szerepel a tíz legnépszerűbb ország között hatodik, illetve a hetedik helyen. A TOP20-ba még belefért Magyarország, Bulgária, Románia és Törökország is. A felmérés szerint Franciaország a nemzetközi kiskereskedők legnépszerűbb célpontja (nem számítva a hazai bővítéseket), minden harmadik válaszadó Franciaországot tekinti célpontjának 2011-ben. A német kereskedők nagy többsége hűséges marad saját piacához: 42-ből 29 úgy válaszolt, hogy a hazai piacon bővít. Ez részben azzal magyarázható, hogy Németországban öt-hat egyenrangú piac létezik, szemben a többi ország egy-két nagyvárosával. A fiskális megszorítások hatására több ország megítélése romlott, így Görögország, Írország és Spanyolország is hátrébb csúszott a listán. Az egyik legnagyobb piacnak számító ibériai országban a hazai kereskedők alig egyharmada tervezi új üzlethelyiség nyitását odahaza, inkább új piacok felé mozdulnak, kiegyensúlyozva portfoliójukat. „Magyarország a lista 13. helyén áll, a nemzetközi kereskedők 22 százaléka fejezte ki óhaját a magyarországi terjeszkedésre a tavalyi 18 százalék után. A közép- és kelet-európai országok listán való elhelyezkedése az egymáshoz viszonyított gazdasági pozíciójukat is jelenti, így nem is csoda, hogy Lengyelország és Oroszország a legvonzóbb új piac ” – kommentálta a jelentést Borbély Gábor, a CBRE regionális elemzője. „Ezen országokat Csehország és Magyarország követi, mint a régió következő legnagyobb gazdaságai, mindketten javítva tavalyi pozíciójukon. Szlovákia és Románia viszont visszaesett a listán”   A 20 legvonzóbb kiskereskedelmi piac Európában Sorrend

Ország

A piacon bővíteni kívánó kereskedők aránya (%)

42/77

1.

Németország

41%

2.

Lengyelország

33%

3.

Franciaország

33%

4.

Spanyolország

30%

5.

Egyesült Királyság

29%

6.

Oroszország

28%

7.

Csehország

28%

8.

Olaszország

27%

9.

Ausztria

27%

10.

Belgium

25%

11.

Hollandia

24%

12.

Svájc

23%

13.

Magyarország

22%

14.

Bulgária

19%

15.

Törökország

17%

17.

Portugália

16%

17.

Ukrajna

16%

19.

Szlovákia

15%

20.

Horvátország

14%

Forrás: CBRE

43/77

Egymillió euró a Campona felújítására 2010. November 29. Hétfő Csupán három évvel a Campona megvásárlása után az ING REIM egymillió eurót fektetett be a bevásárlóközpont korszerűsítésébe azért, hogy az megfeleljen a legmagasabb üzleti kívánalmaknak. Ez is bizonyítja, hogy az ING REIM bízik a magyarországi piacban.

Új minőségi bérlők megjelenése, valamit egy új üzlet megnyitása – TAKKO, DEICHMANN, TALLY WEIJL, PLAYERSROOM, ILLY CAFÉ, iCORNER-APPLE –  az ING REIM által nyújtott minőség elismerése. A 2010. év során a pontos, és folyamatosan finomított marketing tevékenység a valaha elért legmagasabb, minden korábbi átlagot felülmúló látogatószámot eredményezte, ami igazolja, hogy a Camponában az üzleti következetesség a bérlők és a vásárlók számára is a legjobb. Magyar Balázs, az ING Real Estate Investment Management CEE magyarországi vezető vagyonkezelője a Campona felújításával kapcsolatban elmondta: „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Camponát a lehető legmagasabb színvonalnak megfelelően újítottuk fel. Az ING REIM figyel arra, hogy a bérlőkkel és a vásárlókkal a legjobb üzleti kapcsolatot alakítsa ki.   Azáltal, hogy elősegítjük, hogy bérlőink a vásárlóik javára a legkiválóbb teljesítményt nyújthassák, növekszik a bizalmuk és hűségük irántunk. Nagyon örülünk, hogy a pozitív kölcsönhatásoknak ez a láncolata biztosítja számunkra az üzleti stabilitást.” 2010-ben a Campona épülete BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method), a világszerte használt vezető környezettudatos épületminősítő rendszer tanúsítványát kapta azért a magas szintű teljesítményért, amit környezetvédelmi mutatói jelentenek. A Camponának megítélt BREEAM minősítés jó ajánlólevél az épületről mind a bérlők, mind a vásárlók és a látogatók számára. A fenntarthatóság szempontjainak megfelelő Campona épület bizonyítja, hogy egyaránt gondot fordítanak az üzletre és az életminőségre.

Forrás: ING

44/77

Gazdasági hírek 2010 48. hét

45/77

Két kézzel költenek az európaiak 2010. December 03. Péntek Októberben 0,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában szeptemberhez képest, ami május óta a legerősebb egyhavi teljesítménynek felel meg. 2009 októberéhez mérten a forgalom 1,8 százalékkal gyarapodott.

A német adat kiemelkedett a mezőnyből, a legnagyobb európai gazdaságban 2,3 százalékos növekedést mértek a statisztikusok, ami arra enged következtetni, hogy Németországban a 18 éves mélypontra eső munkanélküliség meghozta a lakosság vásárlási kedvét. Elemzők szerint ez a tendencia kitarthat a negyedik negyedév egészére, ami optimizmusra ad okot az eurózóna várható teljesítményét illetően, főleg úgy, hogy egy friss tanulmány szerint a 16-tagú valutaunióban novemberben 35 hónapos csúcsra javult a lakossági hangulat.

Forrás: HVG

46/77

Újraalakuló bormarketing bizottság? 2010. December 03. Péntek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten nevezte ki az újjáalakuló Bormarketing Bizottság tagjait. A testület alakuló ülésen a bizottság elnökéül Geönczeöl Attila marketing szakembert választották meg.

A testület első munkanapján javasolta a szakminiszternek a folytatását és a legfontosabb nemzetközi szakkiállításokon gyorsított ütemben dolgozzák ki még ebben a hónapban észrevételeket bárki küldhet az Agrármarketing Centrum üzenőfelületen keresztül.

„Magyar bor mindenkor” kampány való részvételt. Határoztak, hogy a jövő évi akciótervet, melyhez weboldalán erre a célra nyitott

A Bormarketing Bizottság Elnök: Geönczeöl Attila Titkár: Dr. Simon Péter jogász, az AMC igazgatója   Borászok: Csutorás Ferenc, Klément György Zoltán, Marozsán Judit, Szepsy István, Tálas László. Marketingesek: Ács Dóra, Csathó Pál, Farkas Zoltán, Kampós Jenőné Wisnovszky Grácia, Mészáros Péter, Rigler Zsolt. Simon Péter kifejtette: azt várja, hogy a Bormarketing Bizottság munkájában gördülékeny és a korábbinál gyorsabb lesz az ügymenet, a forrásfelhasználás pedig érzékelhetően hatékonyabbá válik. A rendelkezésre álló források véleménye szerint elegendőek ahhoz, hogy eredményes programokat tudjanak lebonyolítani. A koncepció formálódása közben a szöveget az AMC honlapjára is felteszik, hogy mindenki megfogalmazhassa a véleményét egy társadalmi vita keretében. Jelenleg többféle koncepció töredék forog a szakmai közvélemény körében, mindegyiket megvizsgálják majd, és amit lehet, hasznosítanak belőle – ígérte az AMC igazgatója. A bizottság munkájával javulhat az Agrármarketing Centrum és a Bormarketing Bizottság együttműködése is. Az AMC ugyanis nemcsak a végrehajtásért felel, hanem a döntéshozatalban, a javaslatok előkészítésében is szerepet vállal. A termelők jelenleg marketing célokra kötelező járulékot fizetnek minden Magyarországon forgalomba hozott bor után. A minőségi boroknál ez az összeg literenként 10, egyéb esetekben 5 forint. Eddig a járulékokból befolyt összeg 5 százalékát működésre költötték el, az AMC belépésével ezt az összeget is a marketing programok finanszírozására lehet költeni.

Forrás: HVG

47/77

Kaviár árban mérhetik húsz év múlva a csokoládét 2010. December 03. Péntek A kakaóbab-ültetvények csökkenése és az egyre növekvő kereslet miatt hamarosan a csokoládét is a luxuscikkek kategóriájába lehet sorolni – figyelmeztettek szakemberek.

A vidéki területek gazdasági fejlődésével és az erőforrások megőrzésével foglalkozó, ghánai központú Natural Conservation Research Council (NCRC) szerint a világ csokoládéfogyasztásának jelenlegi szintje tovább már nem tartható fenn, ezért az édesség 2030-ra olyan ritka csemege lehet, mint manapság a kaviár - adta hírül az ABC News ausztrál hírportál. A kakaóbab hiányát többek között a nyugat-afrikai aszályos időjárással és az indonéziai ültetvényeket megtámadó kártevőkkel magyarázzák. A Sydney Egyetem kakaószakértője, Jeffrey Neilson szerint a probléma jelentőségét jelzi, hogy csokoládégyárak is próbálnak már közbelépni. „Egyre többen ébrednek rá arra, hogy ami a termelőt érinti, az hamarosan a felvásárlóknál is jelentkezni fog” – tette hozzá Neilson. Jelenleg az ültetvényeken – elsősorban a kártevők miatt – csökken a terméshozam, így a bevételek is elmaradnak, és a csalódott gazdák végül más haszonnövények termesztésébe fognak – magyarázta a szakértő. Az NCRC szerint az ültetvények területének növelését még az is nehezíti, hogy a kakaóbab csak az Egyenlítő közelében terem meg.  

Forrás: HVG

48/77

Meghosszabbodó földmoratórium 2010. December 02. Csütörtök Még az év vége előtt jóváhagyhatja az Európai Bizottság a külföldiek magyarországi földvásárlásait tiltó moratórium meghosszabbítására irányuló kérést.

Forrás: Világgazdaság online

49/77

636 ezer EU pályázat, 21 ország - Euractiv elemzés 2010. December 02. Csütörtök Az Európai Uniós pályáztatás, a szabályok és persze a nyert pályázati pénzeket gyakran lengi körül az információ hiány szürkés köde, az erről szóló ismeretek mintha a brüsszeli bürokrácia szövevényes helyi és elvi leképeződése lenne. Euractiv.hu elemzése következik.

A legtöbb EU-s pályázatot a strukturális alapból kapjuk, ami mindig lassú és soha nem elég, ha várunk a pénzre, és általában mindig nagyon sikeres, ha értékeljük. Most először próbálta meg valaki az EU apparátuson kívülről értékelni a rendszert. A Financial Times és a BIJ nyolc hónap munkájával több mint hatszázezer támogatott projekt adatait rendezte adatbázisba.

Ha nem is okozott akkora érdeklődést mint a WikiLeaks botránya, az EU pénzekkel kapcsolatos állami adatvagyont a Potter Alapítvány támogatásával feldolgozó Financial Times és a BIJ adatbázis a brüsszeli köröket napok óta teljes izgalomban tartja. Természetesen előkerült pár zaftos botrány is, de Európa egyik vezető üzleti napilapja gondosan ügyelt arra, hogy elsősorban a rendszerszintű problémákra világítson rá. Az értékelés legfontosabb megállapítása, hogy a strukturális alapok kifizetései nagyon-nagyon lassúak minden tagállamban. Ennek két oka van: a hatalmas adminisztrációs terhek és a mindenhol költségvetési deficittel küzdő állami és önkormányzati szervek társfinanszírozásának hiánya. Az FT becslése szerint ezért az Uniós költségvetési periódus felénél még csak körülbelül a lehetséges összeg 10 százalékát fizették ki. Valamekkora késedelem persze normális, hiszen az EU pályázatai utófinanszírozottak, vagy ahogy Andor László foglalkoztatási biztos fogalmazott „ez nem egy bank, aminek mindig kiegyensúlyozott a mérlege”. Az EU támogatások közel fele még nincsen lekötve a tagállamokban (bár Magyarországon ez az arány jóval magasabb).  A második megállapítás, hogy a kifizetések nem átláthatóak. A BIJ/FT a hatalmas adatrendszer feldolgozása közben saját pontrendszert dolgozott ki az EU-s pénzek átláthatóságára. A 27 országból Magyarország a 18. helyen végzett, az legátláthatóbbnak Szlovákia, Finnország és Lengyelország bizonyult, a sereghajtók az Egyesült Királyság, Belgium és Bulgária. Magyarország és Lettország kivételével az új tagállamok, amelyek a régieknél sokkal nagyobb arányban kapnak ebből a fejlesztési forrásból, általában sokkal nagyobb átláthatóságra kényszerülnek. Bár az nem igaz, hogy a rendszer kifejezetten sok csalással működne, az biztos, hogy a bizonyított csalások esetén a pénzek visszaszerzése nagyon hosszú évekbe telik, és egyáltalán nem biztosan sikerül. A Bureau of Investigative Journalism (City University, London) és a Financial Times nyolc hónap munkájával próbálta megfejteni, hogy a 2007-2013-a költségvetési periódus strukturális alapjaiból mennyit, hol, mire költöttek el. Az adatok elvileg nyilvánosak, a valóságban azonban az EU 21 nyelvén és 100 gyakran változó című, a nemzeti hatóságok által fenntartott honlapon lehet őket összegyűjteni. Az FT azt állítja, hogy tulajdonképpen először sikerült egy 646 929 projektről bejegyzést tartalmazó közel teljes és összehasonlítható adatbázist készítenie a kifizetésekről. Az EU Bizottság normálisnak tartja, az FT azonban az európai válságkezelés szempontjából igen károsnak értékeli azt a jelenséget, hogy az egyébként pénztelen nemzeti kormányok és még inkább az önkormányzatok nem képesek a támogatások önrészét kifizetni, és ezért az egyébként elvileg rendelkezésre álló pénz nem élénkíti az EU gazdaságát. Az értékelés több példát sorol arra a Magyarországon is nagyon jellemző jelenségre, hogy az önkormányzatok akár 20 százalékot meghaladó éves önkormányzati költségvetési hiányt is vállalnak, csak hogy fel tudják venni a támogatásokat.

50/77

Az FT/BJI jelentés és weboldal időzítése kiválóan sikerült, mivel két hete kezdődött az EU félidei önértékelése illetve a kohéziós politika reformjáról, jövőjéről vagy eltörléséről szóló vita. A Bizottság természetesen a politika alapjait védelmezi, és reformokkal kívánja az alapokat javítani. Egyes tagállamok és politikai pártok érdekeiknek megfelelően a jelenleg futó programok vagy akár egész alapok megszüntetését is javasolják. Andor László újságírók kérdésére válaszolva mindenkit arra bíztatott, hogy vegyenek részt az ötödik kohéziós jelentés vitájában. (Az Euractiv folyamatosan követni fogja ezt a vitát). Vélemények Johannes Hahn, regionális politikáért felelős biztos: „Nem igaz, hogy a kohéziós politika a bürokrácia béklyói alatt vesztegel. […] Normális dolog, hogy a kifizetések lassan indulnak a programozási időszak elején a végéhez képest. 2009. végéig a tagállamok még az előző időszak pénzéből költöttek, vagy más EU válságalapokból is részesültek. […] A kohéziós alap pénzeinek csak kis részét érintik hibák, és ennek mértékét sikeresen csökkentettük kevesebb mint a felére amivel már csak kevéssel vagyunk a megcélzott 5% felett.  Andor László kollégámmal november 9-én egy olyan javaslatot prezentáltam a kohéziós politika reformjára ami tovább növeli majd az intézkedések hatékonyságát.”

51/77

4500 forinttal emelkedik a minimálbér 2010. December 02. Csütörtök Bár múlt héten még elszántan küzdöttek a felek, most váratlanul létrejött az egyezség. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén megállapodás született a jövő évi minimálbérről, a garantált bérminimumról és a bérajánlásról is.

A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók egyezsége nyomán 2011. január 1-től 78 ezer forintra emelkedik a minimálbér, míg a szakmunkás-bérminimum 94 ezer forint lesz. Ez mindkét esetben bruttó 4500 forintos emelést jelent az idei bérekhez képest. Az OÉT tagjai átlagosan bruttó 4-6 százalékos béremelésben állapodtak meg 2011-re.

Forrás: Heti Válasz

52/77

Vállalati vezetők: optimista hangulat 2010. December 02. Csütörtök Mind saját cégük, mind az ország gazdasági kilátásait tekintve optimisták a magyar vállalati vezetők, akiknek háromnegyede azt várja, hogy cége árbevételének alakulása két éven belül ismét eléri vagy meghaladja a válság kitörése előtti szintet – derül ki a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. aktuális gazdasági trendeket vizsgáló, nyolc ország 450 vállalatára kiterjedő felméréséből.

„A felmérés egyik legpozitívabb üzenete, hogy a beruházások tekintetében jelenleg komoly vetélytársaknak számító balkáni országokhoz képest pozitívan változik Magyarország gazdasági környezetének megítélése a cégek körében” – idézi a közlemény Gerendy Zoltánt, a BDO Magyarország vezető partnerét. A szakértő szerint mindez első jele lehet az előző években fokozatosan növekvő régiós versenyhátrányunk leépülésének, ami segíthet abban, hogy a következő időszakban megálljon vagy meg is forduljon a vállalatok gazdasági áttelepülésének trendje. A magyar cégek mellett azok balkáni versenytársaira – bolgár, görög, horvát, román, török, szerb, szlovén cégekre – kiterjedő elemzés a bevételek és a profit várható alakulására, az ügyfelek és munkatársak számának és elégedettségének változására, a munkavállalói juttatások és továbbképzési költségeinek jövőbeli alakulására is rákérdezett. A magyarországi cégek várakozásai a kérdések többségét tekintve a három legkedvezőbb hely valamelyikén szerepeltek. Különösen a munkatársak elégedettségét, juttatásainak és képzésükre fordított erőforrásokat, illetve a vállalatok általános költési lehetőségeinek növekedését illetően tapasztalható pozitív eltérés a régiós átlaghoz képest. Általában a szerb és török cégek várják a legnagyobb mértékű javulást az egyes tényezőket tekintve, ugyanakkor az elmúlt időszak kényszerű gazdasági sokkterápiája egyértelműen tükröződik a görög vállalatok várakozásain, amelyek rendre a legpesszimistábbak a nyolc országot tekintve. A gazdasági környezet alakulását érintő kérdések többek között az infláció, a GDP alakulása, a munkanélküliség, valamint a külföldi tőkebeáramlás mértékének változásait érintették. A magyar cégek döntéshozói e területeken is kedvező várakozásokat fogalmaztak meg: mind a munkanélküliség, mind az infláció változásának tekintetében a legoptimistább, míg a GDP növekedését tekintve a második legpozitívabb álláspontot képviselik a vizsgált régióban. (MTI)

Forrás: MTI

53/77

Külkereskedelem: hatalmas többlet 2010. December 02. Csütörtök Az idén szeptemberben, jelentősen lassulva, csaknem azonos mértékben bővült az export és az import: a kivitel euróban számolva 18,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az augusztusi 35 százalékot meghaladó bővülés után, a behozatal éves növekedési üteme pedig 18,6 százalékra lassult az előző havi 30,8 százalékról - közölte a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön.

Az év első kilenc hónapjában az export értéke 52,2 milliárd euró, az importé 48,1 milliárd euró volt, forintban értéke 14.358 milliárd, illetve 13.248 milliárd volt, így a kivitel forintértéke némileg meghaladta, a behozatalé azonban még nem érte el a két évvel korábbi, a gazdasági világválság előtti szintet. Az első kilenc havi kivitel volumene 18, a behozatalé 16 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A külkereskedelmi mérleg többlete a harmadik negyedév végére 4,033 milliárd eurót tett ki, 1,495 milliárd euróval többet, mint 2009 azonos időszakában. Az első háromnegyed éves forgalom forintban mért árszínvonala az előző év azonos időszakának szintjén maradt. A cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 2,5 százalékkal erősödött, ezen belül az euróhoz viszonyítva 3 százalékkal értékelődött fel, míg a dollárhoz képest 0,4 százalékkal gyengült.

Forrás: KSH

54/77

Ipari termelői árak, 2010. október 2010. December 01. Szerda Az ipar belföldi értékesítési árai 2010 októberében az előző havihoz viszonyítva 0,2%-kal alacsonyabbak lettek, a 2009. októberivel összehasonlítva 10,0%-kal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés forintban mért árai a 2010. szeptemberinél 1,3%-kal alacsonyabbak, a 2009. októberinél 4,4%-kal magasabbak voltak.

A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző havihoz képest 0,8%-kal csökkentek, az egy évvel korábbihoz mérten 7,1%-kal nőttek. Októberben az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz viszonyítva 0,2, ezen belül a feldolgozóipari ágazatokban az árszínvonal 0,1%-kal volt alacsonyabb. Jelentősebb áremelkedés történt az élelmiszer-ipari termékek (2,2%) esetében, ahol a legfontosabb befolyásoló tényező a rendkívül rossz időjárás volt, ami nagymértékben megemelte a takarmány és a gabona, ezáltal pedig a búzából őrölt fehérliszt, finomliszt és az ebből készült lisztes áruk, tészták árait. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 2,7, a járműgyártásban 1,2%-kal alacsonyabbak voltak az árak a szeptemberinél. A kohászat, fémfeldolgozás területén nem történt árváltozás; a többi feldolgozóipari ágazatban az árszínvonal –0,8% és 0,2% között változott. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai októberben 0,2%-kal alacsonyabbak voltak; a víztermelés, -kezelés, -ellátás díjai és a kis súlyú bányászat árai az előző havi szinten maradtak. Egy évvel korábbi összehasonlításban a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését 7,4%-os áremelkedés jellemezte. Ezen belül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (23,7%), a vegyi anyag, termék gyártásában (14,6%), valamint a kohászat, fémfeldolgozásban (13,6%) nőttek az árak. Kisebb áremelkedés történt a villamos berendezés (4,3%), az élelmiszer-ipari (3,5%), és az egyéb feldolgozóipari termékek (2,9%) gyártásában. 2009 októberéhez viszonyítva csökkentek az árak a textil- és bőriparban (3,0%), illetve a járműgyártásban (2,4%). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 0,3 és 2,3% között alakult. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 12,9, a víztermelés, -kezelés, -ellátásé 4,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A bányászat árai 1,1%-kal nőttek. A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2010 októberében az előző hónaphoz képest az energiatermelő ágazatokban 0,6%-os csökkenés, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,6%-os árnövekedés mutatkozott.   A beruházási javak árai 0,3%-kal mérséklődtek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árai 0,8%-kal emelkedtek. 2009 azonos hónapjához mérten az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 13,1, a beruházási javakat előállító ágazatokban 1,7%-kal nőttek az árak. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 1,2%-kal magasabb árakat mértünk. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest 2010 októberében 1,3%-kal csökkentek, 2009. októberhez viszonyítva 4,4%-kal emelkedtek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz mérten 2,8, az amerikai dollárhoz képest 8,6%-kal erősödött; a 2009 októberében jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 2,2, a dollárhoz viszonyítva 8,9%-ot vesztett értékéből.

Forrás: KSH

55/77

Kevesebb és kisebb külső tőkebefektetés a kkv szektorban 2010. December 01. Szerda A tőkebefektetések nagy része mikrovállalkozásokba érkezett tavaly; a hazai kis- és középvállalkozásokba invesztált 22 milliárd forintnyi friss tőkebefektetésből 1,6 milliárd forint – az előző évi harmada – származott új tulajdonosoktól – ismertette a Start Zrt. friss felmérésének eredményét.

A társaság a közlemény szerint az idén már harmadszor vizsgálta a magyarországi kis- és középvállalkozásokba érkezett tőkebefektetéseket. A felmérés szerint 2009-ben 360 társaságban közel 22 milliárd forint összegben valósult meg tőkeemelés, a forrás az esetek túlnyomó részében a meglévő tulajdonosi körből érkezett. „A külső befektetőktől érkező tőkebevonás összértéke és száma is csökkent a korábbi évhez viszonyítva, s a befektetések átlagos értéke is közel felére, 37 millió forintra csökkent 2009-ben, mivel kevés volt a 100 millió forint feletti befektetés” – emelte ki a közleményben Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. A befektetések 90 százaléka 2009-ben 100 millió forint alatti volt. A legtöbb tőkeemelés mikrovállalkozásokban valósult meg, míg a középvállalkozások közül kevesen vontak be tőkét. Az elmúlt évben szinte minden jelentős ágazatban volt tőkeemelés. A kereskedelmi vállalkozásokba irányuló befektetések jelentősen csökkentek, miközben a mezőgazdasági szektor népszerűsége növekedett, a feldolgozóipari befektetések aránya pedig változatlan maradt. A k f területre, az innovatív vállalkozásokba kevés befektetés érkezik. A kkv-k beruházásai 2007-ben 1 836 milliárd forintra, a szektor banki hitelállománya 2009-ban 3.753 milliárd forintra rúgott. „A kkv szektor beruházásaihoz, illetve hitelállományához képest nagyon alacsony a bevont tőke nagysága, azonban ne felejtsük el, hogy válságévről beszélünk, bizonytalanabb piaci környezetben születtek e döntések” – mutatott rá Zoltán Csaba. A magyarországi régiókon belül Közép-Magyarország mind értékben (27 százalék), mind darabszámban (37 százalék) a legjelentősebb arányú, a dunántúli és az alföldi régiók jól szerepeltek, Észak-Magyarországon viszont nem volt ebben az évben befektetés. A legnagyobb befektetések értékében volt leginkább tetten érhető a visszaesés, míg az első tíz befektetés összértéke idén 750 millió forint volt, egy évvel korábban meghaladta a 2 milliárd forintot. „A hazai kkv-k vállalkozói kedve ugyan meghaladja a környező piacok szintjét, de kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, mint a fejlett piacokon. Hasonló problémát jelent a vállalkozásfejlesztési tapasztalatok hiánya, beleértve az üzleti ismereteket is, illetve az EU szabályozáshoz való illeszkedés ismeretei sem állnak rendelkezésre - mutatott rá Baranyai Gábor, a QualyPlan ügyvezetője. - Pedig jó projektre lehet finanszírozást találni, amennyiben ehhez közös kockázatvállalási hajlandóság is társul’. Az idén új elemmel bővült a finanszírozási paletta, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogrammal, mely az öt évnél fiatalabb vállalkozások számára biztosít 45 milliárd forintos forrást, nyolc kockázati tőkealapon keresztül, tőkebefektetés formájában. „Az innovatív vállalkozások esetében kritikusan alacsony a külső forrásból bevont tőke nagysága, e tekintetben a program mindenképpen pozitív irányú elmozdulást hozhat” – emelte ki Zoltán Csaba. A vezérigazgató szerint 2011-ben a Jeremie alapok létrejöttével várhatóan többszörösére növekedhet a kkv-kba irányuló tőkebefektetés, s az alapok befektetési politikája miatt nőni fog a

56/77

közép-magyarországi régión kívüli befektetések tőkefinanszírozása.

Forrás: HVG

57/77

Egyre jobb üzlet lakást bérbe adni: hogyan változnak a szabályok? 2010. December 01. Szerda A lakásbérbeadás örök üzletnek tűnik, jövedelmezősége felveszi a versenyt akár az állampapírok hosszú távú hozamával. A bérbevevői kereslet a lakáshitelek korlátos volta miatt nem csökken, és a válság első évéhez képest idén már nem esnek az albérleti díjak sem.

Bár jövőre már csak az összevont jövedelem részeként jelenhet meg a bérbeadás bevétele, adózását előzetesen átgondolva, a lehetőségek mérlegelésével komoly adminisztrációtól szabadulunk meg, vagy éppen bizonyos adminisztrációs terheket vállalva csökkenteni tudjuk az adókötelezettséget, javítva a bérbe adott ingatlan megtérülési rátáját. Főként az olcsóbb kategóriában tapasztalható, hogy a lakásvétel és hitelfelvétel elhalasztása miatti keresletnövekedés megfékezte az árak további esését. A nagyobb egyetemi városokban és a frekventált budapesti kerületekben így tavalyhoz képest legfeljebb 5-10 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen a 2009-es szinten maradtak. Az alkupotenciál is jelentősen szűkült: egyrészt a lakáshirdetők a tavalyi évhez képest a reálishoz jobban közelítő árakat adnak meg idén, másrészt a bőséges kínálat teremtette verseny is visszafogott árazásra kényszeríti a tulajdonosokat. A lakástulajdon magas magyarországi arányában az is jelentős szerepet játszik, hogy sok magánszemély befektetési céllal vásárolt lakását bérbe adja; vállalati vagy egyéni bérlő számára. „Az adózók az adórendszert megkerülve is próbálnak ily módon jövedelemre szert tenni, a becslések szerint ma még a lakásbérbeadásból származó jövedelmek fele, kétharmada jut el ily módon a bérbeadókhoz” – vélekedett ki Héhn Miklós, az RSM DTM partnere. Mivel a költségvetést elkerülő jövedelmeket az adóhatóság még nem ellenőrzi kiemelten, jelenleg csupán a vagyonosodási vizsgálatok során derülhet fény egy-egy esetre. Az Otthon Centrumnak a 2010. január-október közötti időszakban eladott és kiadott lakásaihoz kapcsolódó tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy jelentős különbségek vannak a budapesti kerületekben és a vidéki városokban elért hozamok között. Használt téglalakásnál az elérhető hozamok 3,7-7,2 százalék között mozognak. Az V. kerületben túl magasak a lakásárak, így ott látszólag nem éri meg kiadási céllal befektetni. A legjobbnak a VII., XI. XIII, kerületek, illetve a vidéki városok közül Miskolc tűnik. Itt egyrészt átlag alatti ár párosul átlag feletti bérleti díjjal, vagy mindkettő átlag alatti (VIII. ker.). Budapesten ezek jellemzően a belvároshoz közeli, „egyetemista” kerületek, illetve Miskolcon is sok egyetemista van, amellett, hogy eleve kevés a téglalakás. Panellakásoknál a hozam 6,1-8,1 százalék között mozog. Ez egyrészt kedvezőbb a tégláénál – hiszen bérleti díjban kisebb különbség a téglához képest, mint árban –, illetve kategórián belül is kisebb a szórás területenként, mint a téglánál. „A 7-8 százalék már elég vonzó hozam ahhoz, hogy megérje befektetésnek, kiadási céllal lakást venni, nem is számolva a várható értéknövekedéssel. Itt nem számoltunk a járulékos költségekkel sem a vásárlásnál, sem kiadásnál, például adózás, amortizáció. Ráadásul a jó helyeken az árak mehetnek még kissé lejjebb, tehát van perspektíva a jövőre nézve is” – fejtette ki Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.

Forrás: HVG

58/77

A magyar-orosz kapcsolatokról tárgyalt Orbán Viktor Putyinnal 2010. November 30. Kedd A magyar-orosz kapcsolatok hosszú távú rendezésére irányuló reményét fejezte ki Orbán Viktor magyar kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel tartott találkozón kedden Moszkvában.

Putyin magyar kollégáját az orosz kormány vendégházában fogadva üdvözölte a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését, utalt rá, hogy a jövő év első felében Magyarország lesz az EU soros elnöke, s reményét fejezte ki, hogy az adott időszakban kedvezően alakulnak majd Oroszország és az unió kapcsolatai. Mindkét fél megemlítette, hogy egy évvel ezelőtt Szentpéterváron már találkoztak. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kifejtette: akkor még csak feltételesen beszélhetett, de időközben a magyar nép kinyilvánította akaratát. "Magyarország nehéz korszakot zárt le, új korszakot kezdett, most már lehet hosszú távra tervezni a kapcsolatokat" - mondta. Kijelentette, hogy Magyarország Oroszországot jelentős katonai, politikai és gazdasági hatalomnak tekinti.   Rámutatott: reméli, hogy a tárgyalásokon nem csupán egyes kérdéseket oldanak meg, hanem lerakják majd a XXI. századi típusú partneri kapcsolat alapjait. Végül hangsúlyozta hogy maga is fontosnak tartja mindazon gazdasági témaköröket, amelyeket Putyin említett bevezetőjében.   Vlagyimir Putyin vendégét üdvözölve külön kiemelte az energetika, ezen belül az atomenergia, a közlekedés és a fejlett technológiák, ezen belül a nanotechnológia területét. Megemlítette azt is, hogy az oroszországi magyar beruházások értéke eléri a kétmilliárd, a magyarországi orosz befektetéseké a hárommilliárd dollár értéket. A két ország közötti, vita tárgyát képező gazdasági témákat az orosz kormányfő nem említette.   A kölcsönös üdvözlést követően a két miniszterelnök a küldöttségek körében zárt ajtók mögötti tárgyaláson, majd azt követően ebéden vett részt.

Forrás: MTI

59/77

A gazdaságot veszi célba a WikiLeaks 2010. November 30. Kedd A szenzációsnak minősített politikai leleplezések után a gazdaságot kívánja célba venni a WikiLeaks. Mindezt a portál ausztrál származású alapítója, Julian Assange közölte az amerikai Forbes magazinnak adott interjújában.

Assange - aki ellen az amerikai kormányzat szinte bosszút esküdött - a nyilatkozatban utalt arra, hogy internetes portálja különböző pénzügyi intézetek belső - azaz bizalmas - dokumentumainak tízezreivel rendelkezik. A célkeresztben különböző amerikai nagybankok állnak, és a "hadjárat" a jövő év elején indul. kKjelentette: a gazdasági jellegű dokumentumok nyilvánosságra hozásával azt kívánják elérni, hogy az emberek valós betekintést nyerjenek a bankok magatartásába. A Wikileaks korábban az afganisztáni, majd az iraki háborúval kapcsolatos amerikai dokumentumok, most pedig a szinte az egész világot érintő washingtoni külügyi iratok kiszivárogtatásával keltett szenzációt, illetve egyfajta nemzetközi diplomáciai botrányt. Nem sokkal korábban a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson azt közölte: a WikiLeaks folytatni kívánja a leleplező diplomáciai iratok közlését is.

Forrás: MTI

60/77

Lámfalussy: a pénzpiacok globális szabályozásra lenne szükség 2010. November 30. Kedd Lámfalussy Sándor, "az euró atyja", az Európai Monetáris Intézet egykori vezetője szerint a pénz- és tőkepiacok globális szabályozásra lenne szükség a későbbi pénzügyi válságok elkerülésének előmozdítása végett.

Forrás: MTI

61/77

Történelmi mélyponton a német munkanélküliség 2010. November 30. Kedd A vártnál kevésbé csökkent a munkanélküliség Németországban, ám így is történelmi mélypontra süllyedt; az infláció pedig változatlan maradt az eurózónában.

A belső kereslet húzza a lengyel gazdaságotÓriási profit a LukoilnálNagyon felpörgött IndiaAz egyik legnagyobb bankot dönti be legközelebb a WikileaksA cseh kormány nem követné a magyar példát Bár a Reuters által megkérdezett elemzők által várt 20 ezer helyett csupán 9 ezerrel csökkent a munkanélküliség Németországban a szezonálisan kiigazított adatok szerint – a munkanélküliség ezzel 7,5 százalékos –, közgazdászok szerint a trend hosszú távon továbbra is jó irányba mutat. Az állástalanok száma így is 1991, a német újraegyesítés óta a legalacsonyabb szintre, 2,93 millió főre esett a kiigazítatlan adatok szerint. Az ING Bank Bloomberg által megkérdezett közgazdásza szerint Németországban hamarosan beindul a belső kereslet erősödése: a közeledő karácsonyi szezon, a magas fogyasztói bizalom, a csökkenő munkanélküliség és az emelkedő átlagfizetések mind arra mutatnak, hogy lendületet kap a sokáig nyomott német fogyasztás. Nem változott az infláció az eurózónában novemberben októtberhez képest, az elemzői várakozásoknak megfelelően 1,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak tavalyhoz képest – tette közzé kedden a Eurostat.

Forrás: MTI

62/77

Nőtt a munkanélküliség az euróövezetben 2010. November 30. Kedd Októberben 10,1 százalékra emelkedett az euróövezetben a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta a szeptemberi 10,0 százalékról.

Az Európai Unió egészében változatlan maradt az arány, 9,6 százalékon - derül ki az Eurostat kedden ismertetett adataiból. Tavaly októberben 9,9 százalékos volt az euróövezeti munkanélküliség, a 27-ek összesített munkanélküliségi rátája 9,4 százalékot tett ki. Ezzel a 495 millió lakosú unióban az Eurostat szerint 23 millió 151 ezer állástalan volt októberben, 84 ezerrel több, mint szeptemberben, és 590 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A tagországok közül a legalacsonyabb munkanélküliséget Hollandiában és Ausztriában mérték, 4,4 illetve 4,8 százalékot. A legtöbben Spanyolországban és Lettországban voltak állás nélkül, a ráta 20,7 és 19,4 százalékot tett ki.

Forrás: MTI

63/77

Max Otte: "Csak az ír bankokat és általában a nyugat-európai bankokat mentik" 2010. November 30. Kedd „Átok ül az Európai Unión, az átok neve: euró. Ne hagyják, hogy termőföldjeik pénzemberek játékterévé váljanak” – mondja a Crash (Összeomlás) című könyv révén világhírre szert tett német tudós és sztárbefektető, Max Otte professzor. Szerinte a közép- és kelet-európai tagországoknak saját valutazónát kellene létrehozniuk.

Zentai Péter: Ugye sikerül az uniónak az IMF-fel közösen megmentenie Írországot?  S – ha jól számolom – a mentőalapból még bőven marad forrás akár Spanyolország megmentésére is? Max Otte: Egyiket sem sikerül megmenteni. Csak az ír bankokat és általában a nyugat-európai bankokat mentik. Ezt az ír, a spanyol és főként a német közemberek terhére csinálják. Az európai tömegek életszínvonalát süllyesztik egyre mélyebbre a bankok érdekében. Z.P.: Ön úgy beszél, mint egy marxista. De hiszen nem csupán a pénzügyi tudományok professzora, hanem sikeres befektető, ha úgy tetszik, spekuláns is. M.O.: Igen, spekuláns is vagyok, de bőven akadna lehetőségem az üzletre akkor is, ha nem találták volna ki ezt az átkot, tudniillik az eurót. A népek, az egyszerű polgárok kárára sosem spekulálok. Z.P.: Tudok róla, hogy óriási pénzeket fektet például termőföldek vásárlásába, mert az ön által jósolt válságban a földet a legjobb befektetésnek tartja. Viszont nálunk, Magyarországon nem vehetne, külföldieknek ezt nem engedi meg a kormány. M.O.: Akkor helyesen teszi ezt a kormányuk. Ha maguknál nem liberalizálták a földdel való kereskedelmet, akkor maradjon is így, mert a pénzügyi befektetők nem a valós, hanem a spekulatív érték iránt érdeklődnek. Inkább lemondok a magyar termőföldről. Z.P.: Vissza az euróhoz. Ön az imént átoknak nevezte az egységes nyugat-európai pénzt. Hogy mondhat ilyet? Az a politikai egység megteremtéséhez vezető út egyik fontos mérföldköve, csak nem ellensége ön a politikai egységnek? M.O.: Éppenséggel a legnagyobb híve vagyok. Csakhogy az euró akadályozza a politikai unió megvalósulását, ez áll leginkább az útjában. Z.P.: Amerika politikai egységének egyik záloga, tartóoszlopa a dollár. Az euró tán nem az európai egység fundamentuma? M.O.: Ez óriási tévedés. A politikai osztály, az uralkodó elit hatalmának érdekeit szolgálja az euró. Amerikában a politikai egység létrejötte megelőzte a dollárt. Itt viszont fordítva csinálnak mindent. Fölöslegesen, felelőtlenül Helmut Kohl kancellár belement a franciák követelésébe, hogy a német újraegyesítés akceptálása fejében indítsák be a közös pénz projektjét. Kohl elutasíthatta volna ezt, de beadta a derekát, holott még az amerikaiak sem javasolták az euró erőltetését. Ők azt javasolták, hogy az európaiak mindenekelőtt fejlesszék tovább a közös demokratikus politikai intézményeket, többek között az Európai Parlamentet. Mindent elrontottak, az euró megléte szétzilálja az uniót. Z.P.: Ezt hogy kell érteni?

64/77

M.O.: Spanyolország az eurót tudván maga mögött engedhette szabadjára az ingatlanlufit, Görögország ugyanezért engedhette meg magának a csalás politikáját, az írek banklufit fújhattak fel. Történt mindez azért, mert néhány ország, mindenekelőtt Németország, valamint Ausztria, Hollandia roppant fegyelmezett maradt. Az euró – az amerikai bankok okozta világválság kirobbanásáig – fedezte a csalássorozatot. Valójában – most kiderült – megingatja az egész uniót. Z.P.: Akkor hát mi, magyarok ne is akarjunk oda belépni, mert csak bajt keresünk magunknak? M.O.: Az Isten szerelmére, sose akarják az eurót! Ugyanezt mondtam a minap a lengyel pénzügyminiszternek is. Maguknak inkább saját valutaövezet létrehozásán kellene dolgozniuk. Az egymáshoz hasonló, egymást kiegészíteni képes cseh, szlovák, lengyel, magyar, esetleg román gazdaságok összefonódásán alapuló közös valuta lenne az önök számára a kiút. Z.P.: Hagyjuk ott az Európai Uniót? M.O.: Sosem. Az unió éppen akkor fog tovább élni, ha a tagállamok pénzügyi, gazdasági függetlensége bizonyos határokig megmarad, például a körülmények követelte le- vagy felértékelést végre tudják hajtani. Ahogy ez működött Nyugat-Európában az euró előtti időkben. Németország, a Benelux államok, az osztrákok egységes valutarendszert alkottak, még ha különbözőképpen hívták is a nemzeti pénzeiket. Z.P.: Az unióban akkor tehát maradna egyrészt az euró, másrészt egy másik közös, kelet-európai közös valuta? M.O.: Így van. Ezen az alapon sokkal működőképesebb, és főként demokratikusabb lenne az egész politikai együttműködés. Z.P.: Az euróországok jelenlegi tábora azonban megmaradna, ugye? M.O.: Nem igazán. Úgy tetszik, hogy ezt a mostani válságot – ahogy mondtam: főként a német adófizetők kárára – ugyan megoldják, de a a későbbiekben üdvös lenne, ha a déli országok Írországgal egyetemben kilépnének a zónából, és csak a korábbi mag maradna benne.

Forrás: HVG

65/77

Átadták a második iráni-türkmén gázvezetéket 2010. November 29. Hétfő Irán és Türkmenisztán vasárnap átadta a két országot összekötő második gázvezetéket. A lépéssel Türkmenisztánnak az a célja, hogy Oroszország mellett másfelé is kiépítsen exportvonalakat, míg Irán gázelosztó központtá kíván válni a térségben.

Az 1,2 milliárd dollárba kerülő új vezeték révén Irán megduplázza, évi 20 milliárd köbméterre növeli gázimportját Türkmenisztánból. Türkmenisztán Közép-Ázsia legnagyobb gázkitermelője, és a gáztartalékok tekintetétben egyes források szerint a 4. helyen áll a világon. A következő 20 évben a jelenlegi évi 75 milliárd köbméteres kitermelését háromszorosára növeli a tervek szerint.

Forrás: MTI

66/77

Osztrák abszurd: szemétégető a kertkapuban 2010. November 29. Hétfő Bár a Heiligenkreuz-ba tervezett szemétégetőről a befektető és az osztrák környezetvédelmi tárca mint környezetvédelmi beruházásról (sic), a közvetlenül a magyar határra telepített létesítményről továbbra sem juthat más az eszünkbe, mint egy rosszakaró szomszéd korántsem gyermeteg csínye. Az erőmű megvalósulása esetén jóvátehetetlen károkat szenvedne a térség.

Magyarország hivatalos álláspontja természetesen nem változott, ma is elfogadhatatlannak tartjuk a hulladékégető határ mellé telepítését. Bár a befektető és az osztrák zöldtárca környezetvédelmi beruházásról beszél, Magyarország ezt nem látja megalapozottnak, hiszen a közelség uniós alapelvét sérti, hogy nagy távolságról szállítanák oda az évente 325 ezer tonna hasznosítani kívánt hulladékot – közölte a környezetvédelmi államtitkárság. Mint azt már a helyi civilekkel együtt minden fórumon hangoztatták, a hulladékok szállítása és elégetése indokolatlan környezetterhelést okozna a térségben és ellehetetlenítené a régió idegenforgalmát. A Szentgotthárd és az Őrségi Nemzeti Park közvetlen közelébe, Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető  engedélyezési eljárásában Magyarország az espooi egyezmény alapján 2007 májusa és 2009 februárja között mint „hatásviselő” fél vett részt, két szakértői konzultáció mellett több miniszteri, illetve államtitkári szintű politikai egyeztetésre is sor került. Magyarország a határra települt ipari park energiaellátását az osztrák tervekkel szemben nem egy hulladékégetővel biztosítaná. Másrészt, ha a tervezett beruházás fő célja mégis a szemét ártalmatlanítása lenne, úgy elengedhetetlenül szükségesnek tartják a tervezett hulladékégető áthelyezését. A környezetvédelmi államtitkárság közölte: a bírósági szakban lévő üggyel kapcsolatban nem merült fel olyan újabb érv vagy tény, amely az álláspontok közeledéséhez vezethetne. Éppen ezért jelenleg nem látják időszerűnek a tárgyalások felújítását. Azt is közölték, hogy a nemzetközi szerződésekben, valamint az Európai Unió joganyagában vannak még olyan lehetőségek, amelyekkel egy esetlegesen kedvezőtlen osztrák döntés esetén élni lehet, de a jelenlegi bírósági szakban nem lenne szerencsés ennek részleteit taglalni. Az osztrák jogszabályok nyújtotta lehetőségeket viszont ezzel a bírósági panasszal kimerítették. Az esetleges kedvezőtlen döntés esetén kormányzati szintű egyeztetéseket fognak kezdeményezni. A környezetvédelmi államtitkárság a térségben kibontakozó civil ellenállást is fontosnak tartja, mert ez a teljes társadalmi elutasítás szintén nem kedvez a befektetőnek. Két uniós tagország között ugyanis példátlan lenne ilyen társadalmi ellenállás mellett megvalósítani a beruházást. A helyi civilek, a ProNatura St.Gotthard az osztrák közigazgatási bíróság döntésének elhúzódásában bízik. A szervezet elnöke még örül is annak, hogy jelenleg nem történik semmi, mindenki hallgat az ügyben. Soós Zoltán szerint ahogy megy az idő – az erőmű átadását 2010-re tervezték –, úgy fogy a beruházás megvalósulásának esélye is. Elmondta: Szentgotthárd városa mellett az Őrségi Nemzeti Park és egy osztrák civil szervezet is megtámadta a 2008-es engedélyeztetési eljárást Ausztriában. Ha a közigazgatási bíróság új eljárás lefolytatására kötelezné a Begast, akkor az egész folyamatot elölről kellene kezdeni. Ez újabb két év haladékot jelentene, no és rengeteg pénzébe kerülne a beruházónak. A Begas így akár el is állhat szándékától, hogy egy évtizedeken át bajt okozó bűzbombát telepítsen Magyarország határára.

Forrás: Magyar Nemzet Online

67/77

GKI: 2,8 százalékos növekedés jövőre 2010. November 29. Hétfő A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idei 1% után jövőre 2,5% körüli ütemben - az EU átlagánál gyorsabban, de a régió országainak többségénél lassabban - fejlődik. A 2011. évi adóátrendezés biztosítja az államháztartási hiány 3% alá csökkenését, de nem biztosítja ennek fenntarthatóságát, s hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából.

A GDP 2010. III. negyedévében 1,6%-kal, két éve nem látott mértékben emelkedett. A magyar dinamika megegyezik az EU átlagával, de érezhetően elmarad a német vagy a szlovák ütemtől. A növekedés motorja továbbra is a kivitel, főleg a gyengülő euró által is segített német export. A környező országokba irányuló kivitel is gyorsan emelkedik, ez is nagyrészt a multinacionális cégek által vezérelt regionális munkamegosztás eredménye. A belföldi kereslet az I. félévben még érezhetően csökkent, s a részadatok alapján a III. negyedévben is inkább csak stagnált. A GKI szerint a kormány adóintézkedései nem segítik a növekedést. A társasági adó mérséklése főleg az ország tőkevonzó képességét  javíthatja, ám a gazdaságkutató szerint aggályos a jogbiztonság gyengülése. Az egykulcsos szja főleg a magas jövedelműeket kedvezményezi, akik vagy megtakarítanak, vagy az importot növelik (például gépkocsijuk lecserélésével). A „válságadók" viszont kifejezetten visszafogják az érintett ágazatok fejlesztéseit, a bankok hitelezési aktivitását. Az adóbevételek bővülése a nyugdíjpénztári vagyon felélésével együtt 2011-re biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány 3% alá csökkentését. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, s ennek hatására a magán-nyugdíjpénztárakból a kormány által tervezettnél lényegesen kevesebben, főleg a nagyobb jövedelemmel, illetve vagyonnal rendelkezők közül  csak viszonylag kis számban lépnek át az állami rendszerbe, az megnehezítheti a hiánycél elérését. A GDP arányában 2,94%-os hiánycél formálisan ugyan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergencia programnak, de a közpénzügyek mélyén  egyensúlyi szempontból  kedvezőtlen fordulat megy végbe. Ezt jelzi, hogy az államháztartás (nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és  az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) un. strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint  a 2009 évi 3,1% után 2010-re 4,2%-ra , 2011-re  pedig  már 5,5%-ra emelkedik, ami az egyensúly fenntarthatatlanságára utal. Az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget a konvergencia-program tudná demonstrálni, ha sor kerülne a kiadási oldal rendszerszerű átalakításának meghirdetésére és megkezdésére. A jövő évi árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lehet, de a költségvetési politika negatív nemzetközi megítélése esetén ennél gyengébb forint alakulhat ki. Amennyiben a 2011-es költségvetés hiányát betömő bármelyik intézkedés kiesik, a piacok igen érzékenyen reagálhatnak. Ez az árfolyam és az állampapírhozamok ingadozását vetíti előre 2011-re. A jegybanki alapkamat kedvező esetben is csak változatlan szinten marad, figyelemmel az év során várhatóan meginduló nemzetközi kamatemelésre is. Gyengülő forint esetén viszont kamatemelés sem zárható ki. Az infláció mérséklődése megtorpan, mivel az energia- és közszolgáltatások árának önkormányzati választások előtti korlátozása inflációs nyomást okoz, amit csak fokoznak a különadók. A lakosság vásárlóerejének emelkedése pedig a korábbinál puhább korlátot állít az áremelési törekvések elé.

68/77

Forrás: GKI

69/77

Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2010. augusztus - október 2010. November 29. Hétfő 2010 augusztus–októberében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 824 ezer fő volt, ami 35 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 5,9%-kal, 466 ezer főre nőtt, ami 0,5 százalékponttal magasabb, azaz 10,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett.

A vizsgált időszakban a 15–64 évesek közül 4 millió 258 ezren minősültek gazdaságilag aktívnak, – foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként a munkaerőpiac szereplőinek – 61 ezerrel többen, mint 2009 azonos időszakában. A férfiakat jellemző 68,9%-os aktivitási arány 0,3 százalékponttal, a nőket jellemző 57,1%-os pedig 1,4 százalékponttal volt magasabb a 2009 augusztus–októberében mért értéknél.   A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 792 ezer fő volt, 35 ezer fővel magasabb, mind az egy évvel korábbi, mind pedig a három hónappal ezelőtti (2010. május–július) értéknél. Az erre a korcsoportra számított 56%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,4 százalékponttal haladta meg. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 34 ezer fő volt, 61,2%-os foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket 1 millió 758 ezer fős, 51%-os foglalkoztatottság jellemezte. A férfiak foglalkoztatási mutatói lényegében megegyeztek a 2009 azonos időszaki értékekkel, ugyanakkor a három hónappal ezelőttieket (2010. május–júliusi) 25 ezer fővel, illetve 0,7 százalékponttal meghaladták. A nők foglalkoztatottsága 34 ezer fővel, 1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, illetve 10 ezer fővel, 0,4 százalékponttal a 2010. május–júliusi értékeket. A 15–74 éves munkanélküliek száma 466 ezer fő volt, 26 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A létszámnövekedés mindkét nemet azonos mértékben érintette (13–13 ezer fő). A munkanélküliségi ráta 10,9%-os értéke 0,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél, és lényegében megegyezik a három hónappal ezelőtt publikált 11%-os rátaértékkel. A férfiakat 11,1%-os, a nőket 10,6%-os munkanélküliségi ráta jellemezte 2010. augusztus–októberben. A munkanélküliek 17,7%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,9%-os munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2009 azonos időszakában. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátáját 9,9%-os érték jellemezte, amely 0,5 százalékponttal haladta meg egy évvel ezelőtt mértet. A munkanélküliek 54,1%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap, 2,5 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.

Forrás: KSH

70/77

Egyéb hírek 2010 48. hét

71/77

Átadták a „Harmóniában a növényekkel 2010” pályázat díjait 2010. December 01. Szerda Két tehetséges ifjú tájépítész, Angyal Andrea és Varró Dorottya Katalin, a „deSIGN as you play” elnevezésű pályaművével elnyerte a Leier Hungária Kft. által idén ősszel kiírt, „Harmóniában a növényekkel 2010” című országos kerttervező pályázat I. díját.

A pályázók feladata az volt, hogy minél szebb és élhetőbb kertet tervezzenek a Leier kertépítő anyagok felhasználásával. Az első három helyezett és a különdíjas pályázó 2010. november 30-án, a győri Leier City Centerben, ünnepélyes keretek között vehette át értékes díjait.   A Leier Hungária Kft. fontos küldetésének tartja a hazánk egyetemein tanuló fiatal mérnökgeneráció támogatását. Ennek szép bizonyítéka, hogy évek óta - hagyományteremtő szándékkal pályázatokkal támogatja a legtehetségesebb mérnökhallgatók szakmai fejlődését, és értékes díjakkal ismeri el a legjobbak munkáit. Pályázataival nemcsak értékes, hasznos technikai eszközökhöz juttatja az ifjú mérnököket, de ösztönzi őket a szakmai munkában való fejlődésre is. Az elmúlt évben a „kis ház- NAGY ÖTLETEK” országos pályázatának nyertese Lipusz Roland, a győri Széchenyi István Egyetem hallgatója lett. A feladat főleg építészmérnök hallgatóknak volt testhezálló.   Ebben az évben a kert és a természet került előtérbe, ösztönözve ezzel a Magyarországon tanuló tájrendező és kertépítő, valamint tájépítész mérnökhallgatókat is. A pályázat célja egy olyan mintakert tervezése volt, amelyben a térburkolókövek és a növények megfelelő és harmonikus egyensúlyban vannak. A Leier Hungária Kft. célja egyrészt megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel az új trendeknek is megfelelő, de funkcionalitással teli, színvonalas kertterveket, másrészt bemutatni a követendő kertépítészeti és -tervezői magatartást.   A „Harmóniában a növényekkel 2010” pályázaton olyan kertépítészeti tervvel lehetett nevezni, mely az esztétikai és műszaki követelményeket legmagasabb fokon kielégítő díszburkolatokat, kertépítő elemeket felhasználva, a növényekkel tökéletes harmóniát, kerti térkompozíciót alkot. Mindemellett a leendő kertépítész saját elképzelése és esztétikai, valamint tervezői fantáziája és szakmai tudása is megmutatkozik.   A felhívásra az ország különböző részéről érkeztek pályamunkák, de a legtöbben a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karáról pályáztak, - az első helyezett pályázók is itt végzik tanulmányaikat. A szakmai bizottság egyhangú véleménye az volt, hogy a benyújtott pályamunkák mindegyike tükrözi a megalapozott szakmai tudást, és a belefektetett komoly munkát.   A „TERASZkertTERASZ” elnevezésű pályázat alkotóit részesítette a Bíráló Bizottság elismerésben: a tervezőpáros jól tagolta a szinteket, és a burkolatok kombinációját is jól oldották meg. Pályázatuk

72/77

sok elemet tartalmazott, melyet részletesen kidolgozva mutattak be.   A harmadik helyezett „Air Kraft” jeligéjű pályázat a legvagányabban tervezett kert lett, melyben jó növény-együttesek voltak megtalálhatóak.   A „KIWI” jeligével benyújtott pályázat a bíráló Bizottság szerint ötletgazdag és lendületes volt, melyben a tervezők valóban társították a növényeket a díszkövekkel. A munka pozitívuma volt továbbá, hogy a tervezők körbevezették a látogatót a kertben, de pihenőhelyet is kialakítottak. Ezzel elnyerték az ezüstérmes helyezést.   Az abszolút nyertes a „deSIGN as you play” jeligével beadott pályázat lett, ezt tartotta a Bíráló Bizottság a legnagyvonalúbbnak, és legötletgazdagabbnak, melyre illik a „minden út Rómába vezet” idézet, hiszen az információs ház köré tervezett térben impozáns és élménygazdag kertet hoztak létre az alkotók. A bizottság tagjai szerint némi csiszolgatással érdemes lenne megvalósítani ezt a mintakertet.   Valamennyi pályamű szépen kidolgozott és ötletgazdag volt. Ez ösztönözte a bizottság tagjait arra a döntésre, hogy az első három helyezett mellett egy különdíjat is átadjanak.   A „Harmóniában a növényekkel 2010” pályázatot az Angyal Andrea - Varró Dorottya Katalin tervezőpáros nyerte meg, akik a Corvinus Egyetem hallgatói, - nyereményük egy prémium kategóriás Leier ECO-Line elektromos kerékpár volt. Második helyezett lett a Perneczky Sára Jánossy Gergely tervezőpáros, akik egy 100.000 Ft értékű Leier ECO-Line elektromos rollert kaptak. A harmadik helyezett a Vécsey Dávid - Márton Lőrinc tervezőpáros lett, akik egy több, mint 100.000 Ft értékű digitális fényképezőgéppel lettek gazdagabbak.   Elismerésben részesült még a Schneider Judit - Seres Adrienn tervezőpáros, akik szintén egy értékes, 80.000 Ft értékű fényképezőt kaptak munkájuk díjazásaként.   A díjátadó ünnepségen elhangzott, hogy a „hagyományt” a következő években is folytatni szeretné a kiíró, hiszen a Leier Hungária Kft. számára kiemelten fontos a fiatal szakmai generációval, ezért is törekszik az egyetemekkel való minél intenzívebb kapcsolatra.

Forrás: Goodwill Communications

73/77

Építőipari Szolidaritási Platform a vörösiszap károsultjaiért 2010. December 01. Szerda Listaáron egymilliárd forint értékű építőanyagot és szolgáltatást ajánlott fel 20-60 százalékos kedvezménnyel az ipari katasztrófa utáni újjáépítéshez 40 építőanyag-ipari vállalat. Az Építőipari Szolidaritási Platform tagjai vállalták, hogy segélyáron szállítják majd termékeiket az újjáépítés során a rászorultaknak.

Az Építőipari Szolidaritási Platform (ÉSZP) néven életre hívott iparági összefogás 2010. október 8-án azzal a céllal jött létre, hogy a vörösiszap ipari katasztrófa utáni helyreállítási munkákhoz, az újjáépítés és kárenyhítés hatékony megvalósításához nyújtson segítséget. Az ÉSZP tehát egyféle platformba tömöríti Magyarország építőanyag-gyártó cégeit, akik termékeiket segélyáron biztosítják az újjáépítéshez. Az összefogást a Baumit Kft., a Tondach Magyarország Zrt. és a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) kezdeményezte és azóta 40 építőanyag-ipari vállalat csatlakozott hozzájuk. A felajánlott építőanyagok listaáron számolt összértéke 1 milliárd forintot tesz ki, az eltérő mértékben adott engedmények volumene ebből 550 millió forint. Felajánlásukkal az ÉSZP tagjai lemondanak fedezetük jelentős részéről. Az ÉSZP tagok közül sokan a segélyáron kívül készpénzadományt is adtak a Nemzeti Kármentő Alapba, illetve különböző segélyszervezetek számára.  Ennek értéke meghaladja a 10 millió forintot. Több tag ingyenesen is felajánlott termékeket, szolgáltatásokat a rászorultaknak. Az ÉSZP létrejöttével példátlan ágazati összefogás történt. Bebizonyosodott: Magyarország felelős építőanyag-ipari  vállalatai felismerték, hogy egy ilyen nagy horderejű probléma megoldásában csakis közös erővel képesek valóban hatékony segítséget nyújtani. Az ÉSZP tagokról és a felajánlásról: A piacvezető multinacionális cégektől a kis festékboltig sokféle ágazati területről érkezett felajánlás. A kedvezményesen felajánlott termékek alapvető építési és épületgépészeti anyagok: homlokzati hőszigetelés, tetőcserép, kémény rendszer, vakolat, szigetelő anyag, építőipari gépek, festékek, fűtésszerelési anyagok, üvegek egyaránt megtalálhatóak köztük. A cégek által biztosított kedvezmény mértéke eltérő, de valamennyi mélyen a jelenlegi piaci ár alatt (20-60 %) van. A csatlakozó cégek maguk határozták meg a kedvezmény mértékét és volumenét. A csatlakozó cégek felajánlásai a www.baumit.hu, a www.tondach.hu és a www.measz.hu honlapokról tölthetők le. Az még nyitott, hogy pontosan milyen mechanizmussal és milyen koordináció mellett jutnak el a felajánlások a valóban rászoruló emberekhez. Erről folynak még az egyeztetések, de az ÉSZP reményei szerint hamarosan átlátható és megnyugtató megoldás születik a kormányzat közreműködésével.

Forrás: Építőipari Szolidaritási Platform

74/77

Property News 2010 48. hét

75/77

Offices under construction Q4 2010 2010. December 03. Péntek The latest market report of Budapest office market developments which are currently under construction has been prepared by RERA (Real Estate Research Association).

Waiting for a sign? Further decrease to come A total of 6,280 sq m office space is expected to be handed over in the last quarter of 2010. This figure is the lowest since 2006. With this, modern office stock reached 145,339 sq m this year, which represents a 36 percent drop- in comparison with the 2009 stock-expansion (227,689 sq m). For next year, only 128,000 sq m of new office space can be forecasted, which also means further decrease in comparison with the preceding years. The market is still characterized by developers’ inactivity, there are however new, speculative projects in the process of acquiring permits. ”New-old” deliveries In Q4 2010 there will be no new speculative office developments, which is without precedent so far. Two offices are going to be handed over in this quarter: Downtown IX in South Pest region, having received (after a long delay) its occupancy permit in October. The other office building is Nestlé Hungária’s former headquarter building, which is not a newcomer on the market, just fully reconstructed. It offers 2,200 sq m new office space under the name Duna Bellview. From the buildings under construction, new deliveries are expected only in Q2 2011, indicating low activity on the market.  

Forrás: RERA

76/77

Hungary ranked 13th among the most attractive markets of Europe 2010. November 29. Hétfő Strong economic growth and a relative lack of international retailers are two of the reasons Germany has been selected as the number one target destination for retailers looking to expand their international presence in 2011.

Germany has maintained its leading position as the most attractive retail market in the Europe, Middle East and Africa (EMEA) region, with 41% of retail brands planning to open a store there next year, according to new research by the world’s leading real estate advisor, CB Richard Ellis (CBRE).   Poland emerged as the second most popular retail market in the region, with 33% of retailers targeting the country, followed by France (33%), Spain (30%), and the UK (29%) to round out the top five most popular markets for retailer expansion in 2011. CBRE's research report – How Active are Retailers in EMEA? – examines the attitudes and 2011 expansion plans of 212 leading retailers, based on interviews conducted over the summer of 2010. Before the end of 2011, international retailers intend to expand their store networks into 38 countries across EMEA, reflecting their ambitious and growing expansion plans across a wide range of markets. Whilst the core Western European markets remain a popular target, representing seven of the top 10 country targets for expansion next year, many retailers are now also preparing to expand into the emerging markets of the region. This is backed by the number of emerging markets which have risen into the top destinations list for 2011, now accounting for half of all the top 20 targeted countries. Moreover, 41% of retailers are targeting at least one country in Central Europe and 39% are targeting Southern Europe. Poland leads the way as the most targeted “emerging” market and the leading destination in Central and Eastern Europe (with 33% of retailers), sustained by one of the strongest economies and an undersupply of good quality retail space. Russia and Czech Republic also feature in the top 10 most targeted in 2011, at sixth and seventh places respectively. Other emerging markets populating the top 20 list include Hungary, Bulgaria, Romania and Turkey. This trend is likely to continue as retailers look to the emerging markets for new revenue growth as the scope to expand further in their domestic markets diminishes.

Forrás: CBRE

77/77