BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
A MAGYAR KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK NEMZETKÖZIESÍTÉSE- A SPANYOL KAMARÁKNÁL MŰKÖDŐ PIPE PROGRAM MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSE
Készítette: Bolbás Gyöngyi
Budapest 2007.
Tartalomjegyzék I. Bevezetés .......................................................................................................................4 II. A magyar gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése .......................................................................5 2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások ...........................................................7 3. Külkereskedelem ...............................................................................................8 4. Makrogazdasági mutatók előrejelzés ................................................................9 III. A spanyol gazdaság helyzete 1. A spanyol gazdaság helyzete...........................................................................11 2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások .........................................................12 3. Külkereskedelem .............................................................................................13 IV. A magyar és a spanyol gazdaság összehasonlítása ...................................................16 V. A magyar kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás.............................................................................................18 2. A vállalatok csoportosítása..............................................................................20 2.1. Általános szempontok alapján ..........................................................20 2.2. Gazdasági forma szerinti megoszlás.................................................21 3. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban...............................................................23 4. 2007. évi adatok a kis-és közepes vállalkozások helyzetéről..........................24 4.1. Kapacitáskihasználás szintje.............................................................25 4.2. Export tevékenység...........................................................................26 4.3. Rendelésállomány.............................................................................26 4.4. Termelési szint és üzleti helyzet .......................................................27 4.5. Üzleti várakozások............................................................................28 4.6. A létszám és a beruházások várható alakulása .................................29 4.7. Árak alakulása ..................................................................................29 4.8. Gazdaságfejlesztési pályázatok ........................................................30 VI. A spanyol kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás.............................................................................................32 2. A vállaltok csoportosítása................................................................................32 2.1. A vállalatok szektor szerinti megoszlása..........................................32 2.2.Gazdasági forma szerinti megoszlás..................................................33 2.3. A vállaltok terület szerinti megoszlása .............................................34 3. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban...............................................................34 4. Export tevékenység .........................................................................................35 VII.A magyar és spanyol kis-és közepes vállalkozások helyzetének összehasonlítása..36 VIII. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1. Bemutatás ........................................................................................................37 2. Külgazdasági tevékenység...............................................................................38 IX. A Spanyol Kereskedelmi Kamara 1. Bemutatás ........................................................................................................41 X. A magyar és a spanyol kereskedelmi kamara összehasonlítása .................................43 XI. A magyar kereskedelmi és iparkamarák szolgáltatásai.............................................45 XII. A spanyol kereskedelmi kamarák szolgáltatásai .....................................................47 1. Hazai területen.................................................................................................47 1.1. Innocamaras......................................................................................47 1.2. Incyde alap........................................................................................47 1.3.Egyablakos vállalat-létrehozási rendszer...........................................48
2
1.4. PAEM ...............................................................................................48 1.5. Családi kis-és közepes vállalkozások ...............................................48 1.6. SCOP ................................................................................................49 1.7. SIAP..................................................................................................49 1.8. Helyi irodák a kis-és közepes vállalkozások szolgálatában .............49 1.9. Camerfirma .......................................................................................49 1.10. Camerpyme.....................................................................................50 1.11. NexoPyme.......................................................................................50 1.12. Választott bírósági eljárás...............................................................50 2. Nemzetközi területen.......................................................................................50 2.1. C@sce...............................................................................................51 2.2. C@bi.................................................................................................51 2.3. Nemzetköziesítést támogató on-line útmutatók................................52 2.4. Subcontex .........................................................................................52 XIII. A PIPE program bemutatása ..................................................................................53 1. Résztvevők ......................................................................................................53 2. A vállalatok jellemzői......................................................................................54 3. A program működése ......................................................................................54 4. A fázisok bemutatása.......................................................................................55 5. A program előnyei...........................................................................................57 6. A program finanszírozása................................................................................58 7. Statisztikai adatok 2006. évből........................................................................58 XIV. A PIPE-hez hasonló program bevezetésében rejlő lehetőségek Magyarországon.60 XV. Összegzés ................................................................................................................64 XVI. Felhasznált irodalom ..............................................................................................65 XVII. Ábrák jegyzéke .....................................................................................................67 XVIII. Mellékletek ..........................................................................................................69
3
I. Bevezetés A szakdolgozatom témájának a spanyol kamarai PIPE program bemutatását, valamint ez alapján a magyar kis-és középvállalkozások nemzetköziesítési lehetőségének bemutatását választottam. A dolgozatom egy összehasonlító, elemző tanulmány, amelyben a magyar és a spanyol gazdaságot, a kis- és középvállalkozások helyzetét, valamint a két ország kamarai rendszerét, és azok szolgáltatásait hasonlítom össze. Ezt követően felvázolom a Spanyolországban rendkívül sikeresen működő PIPE (Plan de Iniciación de Promoción Exterior) elnevezésű programot, mely a vállalatok export tevékenységének támogatására irányul. Azért választottam ezt a felépítést, hogy megalapozott háttér információra építhessem a dolgozatom gyakorlati részét. A Spanyolországban jól bevált program magyarországi bevezetéshez alapvető fontosságú a két ország gazdasága, kamarai rendszere közötti különbségek, és hasonlóságok ismerete. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatóságán töltött gyakorlatom során lehetőségem nyílt ezzel a témával mélyebben foglalkozni. A gyakorlatom ideje alatt sor került a magyar kamara részéről egy tanulmányútra a Spanyol Kamarához, melynek köszönhetően közelebbi információkra tehettem szert a programról, és megbizonyosodtam ennek kiemelkedő jelentőségéről. A dolgozatom végső célja, hogy a feltárt adatok alapján bemutassam, hogy Magyarországon is sikeres lehetne egy hasonló program elindítása. A magyar vállalkozásoknak is szükségük van erre a támogatásra, és alkalmasak egy ilyen program befogadására. Remélem, hogy nem csak elmélet marad ennek a programnak a magyarországi megvalósulása, hanem át lehet ültetni a hazai közegbe a Spanyolországban bevált gyakorlatot.
4
II. A magyar gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése A 2006. évi 3,9%-os bővülés után 2007. első negyedévében a GDP 2,7%-kal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest. Viszont a magyar és az €-zóna GDP-jének növekedése közti eltérés 1,5%-pont, ami az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva nagyon kevésnek mondható. A növekedés meghatározó tényezője az áru- és szolgáltatásexport dinamikus, (16%-os) bővülése. A GDP-felhasználási oldalán a magánfogyasztás a 2006-os év folyamán egyre lassuló ütemben nőtt: összességében 1,5%-os magánfogyasztás-növekedés volt tapasztalható. A GDP növekedése Magyarországon
1.sz ábra
Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4 A beruházások teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi évekétől: a legnagyobb súlyt képviselő – s a korábbi időszakban közel 40%-os növekedést felmutató – szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban mindössze 13,5%-kal bővültek a beruházások, amelyhez az út- és autópálya-építések mellett a hídépítések is számottevően hozzájárultak. Különösen kedvezőtlennek értékelhető a feldolgozóipari beruházások 6%-os csökkenése, mivel hosszú távon már veszélyezteti az ipari és exportteljesítmény alakulásában is meghatározó potenciális növekedést. A GDP termelési oldalán az árutermelő ágazatok 4,5%-os bővülése jelentette a növekedés húzóerejét. A szolgáltatások lassú bővülésén érhető tetten a kiigazító csomag növekedés-
5
mérséklő hatása. 2007 első negyedévében a szektor teljesítménye mindössze 0,2%- kal emelkedett az előző év első negyedévéhez képest, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb értéke. Az államilag finanszírozott szolgáltatások volumene 2-3%-kal zsugorodott. A hazai agrárpiaci folyamatokat igen erősen befolyásolják a világpiaci hatások, mindenekelőtt a 2006/2007 fordulóján kibontakozott és tartósnak mutatkozó agrár- és élelmiszeráremelkedés. Idén a belföldi élelmiszerpiac a mérsékelt vásárlóerő miatt kis mértékben zsugorodik. Jelentős lehet viszont az agrárexport-többlet növekedése. Az ipari termelés növekedése – a tavalyi és az idei év eleji szárnyalás után – változatlanul magas, de az ütem csökkenő. A termelés egyedüli húzóereje továbbra is az export. Gondot jelent azonban a rendelésállomány alacsony szintje, különösen néhány húzóágazatban. A mérsékeltebb optimizmusra okot adó tendenciák láttán az idei termelésbővülésre vonatkozó prognózist 8,5%-ra csökkentették. Az építőipar továbbra is gyengélkedik. A jelenlegi szerződésállomány alakulása építőipari dekonjunktúrát jelez előre. A nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlya 2007 első negyedévében jelentősen javult az előző évihez képest. Viszont kedvezőtlen jelenség, hogy folytatódott a háztartások finanszírozási képességének 2005 vége óta tartó romlása: az akkori, a GDP 4%-át kitevő nettó pénzügyi megtakarítási arány 2007. március végén csupán 1,4% volt. Az államháztartás pozíciója az év első öt hónapjában a törvényben előírtnál is nagyobb mértékben javult. A TB- alapok többlettel zártak, nem csak a növekvő bevételek, hanem a csökkenő egészségügyi kiadások miatt. Az év hátralévő részében az egészségügyi kiadások némi növekedésére számítanak. A nyugdíjkiadások továbbra is számottevően emelkednek. A pénzügyi kormány legújabb előrejelzését, amely az önkormányzatok nélküli hiányt a GDP 6%-ára teszi, reálisnak tartják. Az első félévi 8,6%-os infláció meghaladta korábbi előrejelzéseket, ezen belül is különösen a második negyedévi áremelkedés. A vártnál magasabb infláció elsősorban az élelmiszerárak magas indexeinek a következménye, amit elsősorban az emelkedő világpiaci agrárárak, valamint a belföldi időjárási viszonyok magyaráznak Ennek ellenére az idei inflációs prognózist a korábbi 6,8%-ról 7,5 ±0,2%-ra emelték fel. A kedvező nemzetközi pénzpiaci környezetben újabb pozitív negyedévet zárt a magyar pénzés tőkepiac. Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama a még jól tolerálható 245-255 Ft/€ sávban mozgott, az állampapírok hozama csökkent, a tőzsde szárnyalt: közel 5000 ponttal nőtt 3 hónap alatt.
6
2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások A munkaerőpiacon tapasztalt lassú javulás 2007 elején megállt, de nem járt együtt a munkanélküli létszám emelkedésével. A munkanélküli ráta lényegében változatlan, az amúgy is alacsony foglalkoztatottsági ráta és a munkaerő-piaci részvételi arány visszaesett az egy évvel korábbi szintre, ami különösen azért kedvezőtlen, mert a foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta emelése az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek is kiemelt gazdasági célja. A foglalkoztatottság visszaesésének a forrása egyrészt a költségvetésben foglalkoztatottak egy éve tartós és folyamatos létszámvesztése, ami ez év elején további radikális leépítések hatására tovább csökkent, különösen a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén de az egészségügyi elbocsátások is érzékeltetik hatásukat. A versenyszférában is csökken a foglalkoztatottság, főleg az alacsonybérű ágazatokban. 2007 első harmadában drasztikusan visszaestek a nettó reálkeresetek (különösen a költségvetési szférában), a magas kimutatott nominális bruttó béremelkedés ellenére. A háztartások fogyasztása viszont csak csekély mértékben csökkent, tehát a háztartások igyekeznek lehetőség szerint szinten tartani fogyasztásukat a csökkenő jövedelem ellenére. Ennek megfelelően a háztartások pénzügyi megtakarításai gyengén alakultak az idei első negyedévben, ráadásul a lakossági hitelfelvételi aktivitás továbbra is erős. A háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak értéke az első negyedévben nem érte el a GDP 1%-át. Az előttünk álló szigorítások a kedvezőtlen trend folytatódását, a foglalkoztatottság hosszabb időn át tartó stagnálását valószínűsítik. Ennek következtében az amúgy is kellemetlenül magas (ráadásul immár az új EU tagállamok többségéhez viszonyítva is magas) munkanélküliségi ráta tovább nő. Foglalkoztatottság, munkanélküliség és aktivitás 2004-2006
Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4
7
2.sz. ábra
3. Külkereskedelem A külkereskedelemi termékforgalom dinamikus növekedése, egyenlegének javulása 2007 első harmadában folytatódott, az export volumene 17,9%-kal, az importé 15%-kal volt magasabb a 2006. január-áprilisinál. A teljesítmény a növekedési ütemet tekintve az EU27 átlagánál jobb. A jelentős ütemkülönbségnek tudható be, hogy az árukereskedelmi mérleg hiánya csökkent, és gyorsult a külkereskedelem növekedése, mind export mind import oldalon, ami a világkereskedelem gyorsulásával is összhangban van. Ez a gyorsulás meghatározó részben a régi EU tagországokkal folytatott kereskedelemben következett be. Mivel az export értéke az importénál gyorsabban nőtt, az első négyhavi deficit egy év alatt durván a felére csökkent. A cserearányok nem változtak, ami pozitív fejlemény. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007 első negyedévében a GDP 4,8%-ára csökkent. A GDP-arányos külső pénzügyi mutatók egy év alatt jelentősen javultak: 2006 első negyedévében a folyó mérleg deficitje a GDP 7,5%-a, a nettó finanszírozási képesség hiánya 6,9%-a volt. A hiányunk teljes egészében az EU25-n kívüli országokkal képződik: főleg az Ázsiával folytatott kereskedelemben, s kisebb részben a nem EU- tag európai országokkal bonyolított forgalomban. Az iparcikkek exportja a növekedéshordozó, elsősorban a gépeké és szállítóeszközöké, s részben az egyéb feldolgozott termékeké. Az energiahordozók kivitele csökken, miközben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, valamint a nyersanyagok exportja bővül. Az importban az iparcikkek forgalma 12-13%-kal bővült, s ehhez hasonló mértékű volt az élelmiszerek, italok és dohányféleségek behozatalának fejlődése is. 2006-ban az áruforgalmi mérleg hiánya 2,3-2,4 milliárd eurót tett ki. Külker termékforgalom
3.sz.ábra
8
Külkereskedelmi áruforgalom alakulása
4.sz. ábra
4.Makrogazdasági mutatók, előrejelzések
5.sz ábra Előrejelzés
2006
2007-re
2008-ra
2006.okt.
2006.dec.
2007.ápr.
2007.júl.
2007.ápr.
2007.júl.
GDP összesen
3,9
2,8
2,8
2,8
2,7
3,2
3,2
Belföldi
0,5
-0,6
-1,5
-0,4
-0,4
0,7
0,7
Magánfogyasztás
1,2
-0,7
-0,7
-0,5
-0,6
0,0
0,0
Közösségi
-5,5
-5,0
-7,0
-7,0
-7,0
-5,0
-5,0
-1,8
2,5
1,0
2,0
2,0
3,0
3,0
Export
18,0
9,9
10,5
13,5
14,0
11,0
11,0
Import
12,6
6,5
6,2
9,5
10,0
8,5
8,5
Ipari termelés
10,1
6,5
7,0
9,0
8,5
7,0
7,0
Fogyasztói
3,9
5,8
6,4
6,8
7,5
3,5
3,5
7,5
8,0
8,0
7,8
7,5
7,5
7,5
3,5
-3,0
-3,5
-3,2
-3,8
0,5
0,5
2,9
4,7
5,0
2,9
2,5
3,3
3,0
felhasználás
fogyasztás Bruttó állóeszköz felhasználás
árindex Munkanélküliségi ráta Nettó reálkeresetek Megtakarítási ráta
9
Külkereskedelmi
-2,0
-1,0
-1,0
-1,0
-1,0
-1,0
-1,0
-4,5
-4,1
-4,1
-3,9
-3,9
-4,6
-4,0
-3,9
-3,6
-3,6
mérleg Mrd € Folyó fizetési
-4,5
mérleg Mrd € A GDP %-ában
-5,0
-4,6
Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4.
10
III. A spanyol gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése Spanyolország az Európai Unió 5., a világgazdaság 8. legnagyobb gazdaságává vált. Az előrelépést a spanyol gazdaság évek óta tartó expanziója alapozta meg, mivel a GDP átlagosan 3,4%-os növekedési értéket ért el az előző évihez képest. Ez továbbra is nagymértékben a jelentős építőipari beruházásoknak és a belföldi kereslet növekvő dinamizmusának, a lakossági fogyasztás és a bruttó felhalmozás, azon belül is a bruttó állóeszköz felhalmozásnak köszönhető. A magánszféra fogyasztásának növekedése - a nagyszámú új munkahely-teremtéssel összefüggésben - 4,2% volt. Az ipari termelés 3,5 százalékkal, a gépek és berendezések kibocsátása 7,3 százalékkal, a fogyasztási cikkeké 1,5 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés 0,5 százalékkal nőtt (csökkent a növénytermesztés, nőtt az állattenyésztés teljesítménye). A Spanyolországba látogató külföldi turisták száma 4,6 százalékkal emelkedett. Ez a jelentős gazdasági fejlődés két okra vezethető vissza: a munkaerőpiac kedvező alakulására, illetve, hogy a költségvetés a GDP 1,1%-nak megfelelő többletet produkált. Vannak viszont gyenge pontok is:
Az infláció növekedése
A termelékenység növekedési rátájának csökkenése
A gazdaság külkereskedelmi hiánya, amely jelenleg eléri a GDP 8,7%-át
A kormány több intézkedést is hozott a gazdaság egyensúlyi és versenyképességi problémáinak megoldása érdekében: A 35 százalékos társasági adókulcsot 2007-től évente 1 százalékponttal, 2011 végéig 30 százalékra csökkentik. (A mikro- és kisvállalatok esetében 30 százalékról 25 százalékra.). A távközlésben, valamint az energia szektorban átlátható tarifarendszer bevezetését, a független szabályozó hatóságok jogosítványainak megerősítését, az engedélyezés rugalmasabbá tételét határozta el a kormány. A verseny feltételeinek megteremtését kívánják elérni a vasúti árufuvarozásban, a repülőtéri és kikötői szolgáltatásokban is Állami eszközökkel segítik a digitalizációt, a digitális televíziózás beindítását és a kis-és középvállalkozói szektor bevonását az információ technológiába.
11
2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások A munkaerőpiac kedvező fejlődése; a hatalmas mértékű munkahelyteremtés jelentős mértékű munkanélküliségi ráta csökkenéssel járt együtt. A foglalkoztatottak száma 2001-ben 15,9 millió fő volt, míg ez az érték 2006-ban 19,9 millió főt tett ki. 5 év alatt 4 millió munkahelyet hoztak létre. Viszont a munkanélküliségi ráta 2006-ban még mindig 8,15%-on állt. Ez a jelentős mértékű növekedése a foglalkoztatottaknak a spanyol lakosság létszámának növekedésére vezethető vissza. 2005-ben a lakosság létszámának évi emelkedési üteme elérte a 2,1%-ot, ami minden korábbi előrejelzést túlszárnyalt. A lakosság növekedése nagy részben a bevándorlóknak köszönhető, ami 1998 óta megfigyelhető jelenség. Az új állapot új foglalkoztatási és szociális politika kialakítására is kényszeríti az országot, mivel a bevándorlók a teljes lakosság 8,7%-át alkotják. A foglalkoztatási ráta 66,1%-ot mutatott 2006-ban. Ez az aktivitási ráta emelkedésének, valamint a munkanélküliségi ráta csökkenésének tudható be. Az aktivitási ráta esetében a nők munkaerő-piaci bevonása, és a bevándorlók belépése játszott kulcsszerepet. A munkanélküliségi ráta esetében van okuk optimistának lenni, mivel előrejelzések szerint ez a csökkenés tartós marad. Viszont a lisszaboni célkitűzések teljesítésének érdekében még mindig javulniuk kell, mind a foglalkoztatottsági arány, mind a nők foglalkoztatottsága területén. A szezonális foglalkoztatottsági mutatók duplái az uniós átlagnak (2005-ben 33,3%). Spanyolország gazdasági mutatói
6.sz. ábra
MEGNEVEZÉS
ÉRTÉK
2001
2002
2003
2004
2005
2006
A GDP értéke folyóáron
Mrd EUR
679,8
729,0
780,5
837,3
904,3
975,1
2,8
2,2
3,0
3,1
19,4
20,5
21,5
22,2
A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron
% Ezer EUR/fő
3,4 23,0
3,8 21,8
Az infláció
%
2,7
4,0
2,6
3,2
3,7
3,6
Munkanélküliségi ráta
%
13,0
11,5
11,2
10,9
9,7
8,6
Az export értéke
Mrd EUR
129,8
133,3
138,1
146,9
153,5
153,5
Az import értéke
Mrd EUR
173,2
175,3
185,1
208,4
231,4
231,4
- 26,3
- 23,8
- 27,9
- 44,5
A folyó fizetési mérleg egyenlege
Mrd EUR
12
-60,7
- 72,5
Közvetlen működő tőke import
Mrd EUR
26,7
27,3
14,8
8,2
21,5
21,5
Közvetlen működő tőke export
Mrd EUR
40,5
27,6
19,9
18,7
50,6
50,6
a GDP %-
- 0,2
- 0,3
- 0,0
- 0,1
A költségvetés egyenlege
a
1,1
1,8
Forrás: OECD, World Bank, Economist Intelligence Unit Makrogazdasági mutatók (%)
7.sz.ábra
Év
2007
2008
2009
Reál GDP
3,4
3,3
3,3
Magán fogyasztás
3,4
3,3
3,3
Közösségi fogyasztás
4,6
4,8
Fogyasztási árak
2,4
2,6
Munkanélküliségi ráta
8,1
7,8
Nemzeti kereslet
4,3
4,1
4,0
Export
6,1
5,6
5,8
Import
7,9
6,8
6,7
Folyó fizetési mérleg
-9,1
-9,7
Külkereskedelmi
-0,9
-0,8
-0,7
egyenleg Forrás: Comercio exterior informe anual 2006. 3. Külkereskedelem Az export és az import változása
8.sz. ábra 2002
2003
2004
2005
2006
Az export értéke
Mrd €
133,3
138,1
146,9
153,5
168,6
Az import értéke
Mrd €
175,3
185,1
208,4
231,4
259,1
Forrás: Instituto Nacional de Estadísticas (INE) Az utóbbi években az import az exportnál lényegesen gyorsabb ütemben növekedett. A behozatal 60,8%-a, a kivitel 72,1%-a EU tagországokkal bonyolódik le. 13
Az export főbb tételei: gépek és berendezések, autóipari termékek, élelmiszerek, gyógyszerek, és egyéb fogyasztási cikkek. A fontosabb exportpiacok: Franciaország, Németország, Portugália, az Egyesült Királyság, Olaszország és az Egyesült Államok. Az import főbb tételei: gépi berendezések, orvosi és gyógyszeripari műszerek, üzemanyagok, vegyi termékek, félkész termékek, élelmiszer és egyéb fogyasztási cikkek. A fontosabb beszerzési piacok: Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Kína. A spanyol külkereskedelmi vállalatok száma folyamatosan emelkedik. Valamint emelkedik az átlagos forgalmuk is. Az exportáló vállalatok száma elérte a 77.300-at, és az átlagos éves exportértékük az évi 2 millió €-t. Nem mondható, hogy magas fokú koncentráció létezne az export vállalatoknál, mivel az export 9,3% át 4 cég adta, 16,1%-át pedig a 10 legnagyobb vállalat. A kereskedelmi kamarák vállalati kilátásokat vizsgáló felmérése szerint a spanyol exportáló vállalatok kilátásai kedvezőek: 91%-uk tudja majd növelni vagy fenntartani a jelenlegi export mennyiségét, és csak 9%-uk vélte úgy, h csökkeni fog az exportjának a mértéke. Ezek az arányok hasonlóak az előző évi értékekhez. A spanyol vállalatokat a külkereskedelmi forgalmuk alapján értékelő felmérés 2007-ben azt mutatta, hogy egy kicsivel jobb helyzetben vannak az európai átlagnál. Ez viszonylag kedvező a többi változóra nézve is: üzletkötések száma, foglalkoztatottság, befektetés, nemzeti eladások. Viszont a közeljövőben a vállaltok 23% a szerint csökkeni fognak a megrendeléseik. A 2006. év végén készült, az exportáló tevékenység stabilitási szintjét vizsgáló felmérés adatai szerint a megkérdezett vállalatok 45% átlagosnak, 37%-uk magasnak, 18%-uk alacsonynak értékelte a stabilitási szintet. Az árstabilitást tekintve 58%-uk emelkedést, 24%uk stagnálást, 17%-uk csökkenést észlelt, az előző év azonos időszakához képest. A spanyol export fejlődése
9.sz. ábra
14
Éves kereskedelmi egyenlegek (millió €)
10.sz. ábra
Forrás: Comercio exterior informe anual 2006 Spanyolország külkereskedelme 2006. Millió €
EU 25
11.sz. ábra
€-zóna
Nem € zóna
3. országok
Spanyolország összesen
Export
119.502
95.465
24.037
50.370
169.872
Összes %-a
70,3
56,2
14,1
29,7
100
06/05 (%)
8,0
7,8
8,6
17,5
10,6
Import
151.688
126.681
25.007
107.871
259.559
Összes %-a
58,4
48,8
9,6
41.6
100
06/05 (%)
7,8
7,5
9,5
19,0
12,2
Fedezeti ráta
78,8
75,4
96,1
46,7
65,4
Kereskedelmi
-32.186
-31.216
-970
-57.501
-89.687
Összes %-a
35,9
34,8
1,1
64,1
100
06/05 (%)
7,2
6,5
38,1
20,3
15,3
egyenleg
Forrás: Comercio exterior informe anual 2006 CRECIMIENTOS RAMAS DE ACTIVIDAD
15
IV. A magyar- spanyol gazdaság összehasonlítása A hasonlítást két téma köré szeretném csoportosítani: a gazdaság helyzete általánosságban, és a két ország külkereskedelme. Szeretném felvázolni az erősségeiket, gyengébb területeiket, hol nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, és mely területeken lehetne javítani. 1. Gazdaság Az első jelentős különbséget rögtön a legfontosabb gazdasági mutató, a GDP fejlődésénél tapasztalhatjuk. Míg a spanyol gazdaság az elmúlt években jelentős GDP növekedést tudott felmutatni, addig a magyar gazdaság egyre gyengébb mutatókat produkál. Ez azért nagyon negatív a számunkra, mert a spanyol gazdaság sokkal fejlettebb, és így is nagyobb növekedést képes felmutatni abban az időben, amikor nekünk épp kibontakozóban kellene lennie a fejlődésnek. A befektetések csökkentek az elmúlt években Magyarországon, míg Spanyolországban éppen ez járult hozzá ehhez a jelentős fejlődéshez. Mivel a befektetések jelentik a jövőbeni fejlődés alapját, ezért sajnálatos adatok ezek Magyarországra nézve. Az infláció viszont magas mind a két országban, meghaladja az EU átlagát. De a spanyolok 3,6%-os inflációja még mindig kedvezőbb kép a mi 7,5%-os idei értékünkhöz képest. A foglalkoztatottságot tekintve is találunk hasonló, illetve különböző tendenciákat. A munkanélküliségi ráta magas mind a két országban, (magyar érték 7,5%, spanyol 8,15%), viszont míg nálunk ez egy növekvő tendencia eredménye, addig Spanyolországban igen jelentős javulásnak tudható be. Ott az utóbbi években rengeteg munkahelyet teremtettek, és ezt a tendenciát követik is, addig nálunk nagy mértékűek az elbocsátások. A foglalkoztatottsági ráta szintén alacsony mind a két országban, elmarad a lisszaboni stratégia célkitűzéseitől. Az állami költségvetési terülten és különbözik a két ország helyzete: míg a spanyolok a GDP 1,1%-os értékének megfelelő többletet produkáltak, sajnos nálunk köztudottan nagy a gond a magas a hiány miatt: az önkormányzatok nélküli hiány a GDP 6%-ára tehető.
16
2. Külkereskedelem A külkereskedelem már kicsivel kedvezőbb képet mutat Magyarországról, mivel az utóbbi években felgyorsult a külkereskedelem növekedése. Magyarországon az áruexport növekedése jelenősen meghaladta az importét, ami a spanyolok esetében pont fordítva tapasztalható. Náluk az utóbbi években nagy mértékben nőtt az import. Míg Magyarországon az árukereskedelmi mérleg hiánya csökkent, addig Spanyolországban jelentősen nőtt. A folyó fizetési mérlegünk hiánya csökkent, a cserearányok nem változtak, a termék külkereskedelem javult. Mindezek fordítottak a spanyolok esetében. Mindkét ország EU tagországokkal bonyolítja a kereskedelmének nagy részét. Az importok kisebb hányada kerül ki ezen országokból, viszont az exportok jelentős része ide irányul. Ezek után az exportban a nem EU tag európai országok következnek. Az import jelentős hányada Ázsiából, főleg Kínából származik.
17
V. A magyar kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás „A hazai kis- és középvállalkozások az elmúlt másfél évtizedben az átmeneti gazdaságok magánszektorainak jellemző útját járták végig; egy kevés tapasztalattal rendelkező, a piacgazdaság szabályrendszerében tájékozatlanul mozgó vállalkozói kör napjainkra hálózati kapcsolatokat építő, különféle együttműködési formákat alkalmazó kis- és középvállalkozói szektorrá vált, amely több területen (finanszírozás, önszerveződés, menedzsment,
infokommunikáció,
stb.)
csökkenti
lemaradását
a
fejlett
országok
kisvállalkozóihoz képest. A magyar kis- és középvállalkozói szektor mára nagyon hasonlóvá vált a kevésbé fejlett korábbi és az újonnan csatlakozott EU tagállamok kisvállalkozói szektoraihoz. Nagyszámú, kisméretű vállalkozás működik a gazdaságban. A vállalkozások átlagos mérete 5 fő alatt van.” (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 20072013, 13.o.) A kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. A mikro- és kisvállalkozások fő tulajdonosai jellemzően belföldi magánszemélyek, a közepeseké belföldi társaságok, a nagyvállalatoké külföldi tulajdonosok. A nagyvállalatok részesedése az üzleti szektor össztőkéjéből mintegy 45-51 százalék (2001-2005 között), a közepeseké 17-19, a mikro- és kisvállalkozásoké 32-36 százalék. A tőkekoncentráció tehát nagy, de már nem fokozódó. A magyar kkv-k erősségei közé tartozik, hogy rugalmasak, gyors adaptációra képesek. Növekszik a hálózatszervezési kapacitásuk, és pénzügyi tudatosságuk. Egyre jellemzőbb az információs- kommunikációs technikák (IKT) használata a bankok és ügyfelek, az adóhatóságok és az adózók közötti kapcsolatokban. Magyarország kedvező földrajzi helyzetét logisztikai és kulturális szempontból egyre többen ki tudják használni. Hazánkban nagyszámú gyorsan növő vállalkozás található. Gyengeségeik, hogy európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képességgel és termelékenységgel rendelkeznek. Magas a nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű vállalkozások aránya Ugyanakkor alacsony az alapvető vállalkozói ismeretekkel, információ technológiai képzettséggel, nyelvtudással és más kulcskompetenciákkal rendelkezők száma. Nem elég felkészültek tevékenységük nemzetközivé tételére, az egységes piacon való 18
megjelenésre. Alacsony a k+f ráfordításuk, a kapacitás és innovációs tevékenységük, valamint kevés szabadalommal és önálló termékkel állnak elő. Lehetőségeik közé sorolom, hogy a világgazdaság erősödő globalizációja révén bővül az elérhető erőforrások, piacok és együttműködések köre, így könnyebben integrálódhatnak a nagy nemzetközi termelési, szolgáltatási és kereskedelmi hálózatokba. Az euró zónához való csatlakozással az árfolyamkockázat csökken/megszűnik, a tranzakciós költségek csökkennek. A finanszírozási eszközök széles skálájának megjelenésével, fejlettebb finanszírozási eszközök alkalmazására nyílik lehetőség. Az IKT fejlődésével és terjedésével a hálózati együttműködés intenzívebbé válhat. Veszélynek számít azonban kkv-szektor fejlődésének lassulása, a növekvő versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben. A megnyíló európai munkaerőpiac elszívó hatást gyakorolhat a magasan képzett szakemberekre, kutatókra Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó szigorodó környezetvédelmi és egyéb előírásokhoz való alkalmazkodás költségigényes, ami jelentős terhet jelent. Valamint probléma a nehézkes, bürokratikus közigazgatás, és a kiszámíthatatlan szabályozási környezet. A legfőbb akadályozó tényezőként továbbra is a magas adó- és társadalombiztosítási terheket jelölik meg a vállalkozók. 2005-ig csökkent (72%), majd 2007-ben jelentősen emelkedett (77%). Ugyancsak jelentősen emelkedett a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságának pontszáma. Ez a tényező 1998-2005 között az erős verseny mögé szorult, 2007-ben ismét megelőzte azt. A piaci környezetet jellemző tényezők (erős verseny, nincs elég megrendelése, tisztességtelen verseny) foglalják el a 3-5. helyet. (Az elemzésem alapját az a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által készített SWOT elemzés adta, amelyet mellékletben csatoltam a dolgozatomhoz.) A vállalkozások helyzetét jellemző mutatók méretkategóriák szerint (2005)
12.sz.ábra
Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 14.o.
19
2. A kis-és középvállalkozások csoportosítása 2.1. Általános szempontok alapján A vállalkozásokat az általános helyzetük alapján vizsgálva egy érdekes elemzésre bukkantam, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium készített. Az alábbiakban szó szerint idézek belőle, mert teljes képet szeretnék adni róluk: „Elemzéseink és felméréseink alapján a – vállalkozások szám szerint 99,2%-át kitevő, legheterogénebb csoportját jelentő – kisvállalkozások különböző helyzetű, három csoportját különíthetjük el: 1.A gyorsan növekvő vállalkozások csoportjába a vállalkozások mintegy 15 százaléka tartozik. Életciklusuknak expanzív vagy érett szakaszában vannak. Helyzetüket jónak tartják, és jövőképük is bizakodó. Jellemzően jogi személyiségű mikro- és kisvállalkozások, cégcsoportok, vállalkozói hálózatok tagjai. Főként más vállalkozások számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat, létszámukat bővítik, és beruházásokat terveznek, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul. A vállalkozók személyes jövedelme emelkedik. Köztük vannak a gyorsan – 2004- 2005-ben évi átlagban 20 százaléknál gyorsabban – növekvők, a külpiacokon aktív, illetve terjeszkedő, vagy jelentős szellemi tőkét mozgató, innovatív kisvállalkozások. Finanszírozásukban banki forrásokra is támaszkodnak. Hazai és külföldi eredetű, naprakész, speciális ágazati-szakmai, technológiai, üzleti, pénzügyi, jogi információk fogyasztói és igénylői. A piaci elven működő tanácsadó vállalkozások és a vállalkozói szervezetek partnerei, utóbbiak aktív tagjai. A különböző vállalkozáserősítő és közbeszerzési pályázatok résztvevői, a pénzintézeti, tőkepiaci finanszírozás célcsoportjai. 2. A szintentartó csoportba a vállalkozásoknak az a 65-70 százaléka tartozik. Életciklusaik széles skálán, a kezdéstől az érettségig változnak. Helyzetüket közepesnek tarják és nem számítanak változásra: sem javulásra, sem romlásra. Több mint kétharmaduk egyéni vállalkozás és egyszeres könyvvitelt vezető mikrovállalkozás, vagyis betéti és közkereseti társaság. Hálózatosodottságuk kisebb, mint az első csoporté. Főként lakossági piacra termelnek, de jelentős a más vállalkozások számára értékesítők aránya is. Létszámukat bővítik, egy részük beruház, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul, de kevésbé, mint az első csoporté. A vállalkozók személyes jövedelme mérsékelten emelkedik. Finanszírozásukhoz banki forrásokat csak kivételesen használnak, inkább családi, baráti segítséget vesznek igénybe. Az általános vállalkozási 20
ismeretek
mellett
ágazati-szakmai,
üzleti,
pénzügyi,
jogi
tanácsadásra
szorulnak.
Vállalkozáserősítő pályázatok esetleges résztvevői. A mikrohitelezés, a kölcsönös garanciavállalással működő pénzügyi intézmények és a hitelszövetkezetek célcsoportjai. Köztük vannak a bankok potenciális ügyfelei. 3.A lemaradók csoportjába a vállalkozások mintegy 16-20 százaléka tartozik. Életciklusuknak kezdő vagy hanyatló szakaszában vannak. Helyzetüket rossznak látják és jövőképük is borúlátó. Főként a lakosság számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Ezek a vállalkozások jellemzően vállalkozói hálózatokon kívül állnak. Helyzetük válságosnak tűnik. Árbevételük, kapacitáskihasználásuk csökken, értékesítési lehetőségeik, eredményességük romlik. (Az adóbevallások alapján 80 ezer zsugorodó, 2003-2005 között csökkenő árbevételű társas
vállalkozást
találtunk.)
A
vállalkozók
személyes
jövedelme
csökken.
Ha
finanszírozásukhoz külső forrásra van szükségük, akkor rokoni, baráti segítséget vesznek igénybe. Köztük vannak a szociális, az etnikai, illetve a korukból adódó hátrányoktól sújtott vállalkozók sikertelenebbjei. Az életkörülményeiket, helyzetüket jól ismerő tanácsadó, segítő intézményen keresztül rendszeres tanácsadásra is szorulnának. Az általános vállalkozási ismeretek közvetítésének és a mikrohitelezésnek esetleges célcsoportjai.” (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013. 22.o.) A csoportosítás alapján látszik, hogy ugyan a magyar kkv-k kisebb hányada tartozik a gyorsan növekvő vállalkozások csoportjába, ők a legaktívabbak külpiaci területen, így egy PIPE programhoz hasonló kezdeményezésre véleményem szerint ebből a csoportból kerülnének ki a legalkalmasabbak, és a leginkább fogékony vállalkozások. Bár biztosan meg lehetne mozgatni a szintentartó vállalkozások egy csoportját is, valószínűleg bővebb tájékoztatás lenne szükséges hozzá, és nagyobb mértékű segítség minden téren. Ez természetesen több időt, és forrást is igényelne, de véleményem szerint megtérülne a befektetés. A lemaradók csoportját pedig talán azért lenne hasznos egy hasonló kezdeményezésbe bevonni, hogy fel tudják lendíteni a vállalkozásaikat. Itt is arra a következtetésre jutottam, hogy minden csoporthoz tartozó vállalkozásnak segítséget nyújthatna egy ilyen kezdeményezés. 2.2 A kkv-k csoportosítása gazdasági forma szerinti megoszlásban A regisztrált vállalkozások száma 2006-ban megközelítette az 1,2 milliót. A vállalkozások 57 százaléka egyéni, 43 százaléka társas vállalkozás. A vállalkozások számának alakulását az elmúlt három évben az egyéni vállalkozások arányának csökkenése jellemezte,
21
viszont a társas vállalkozások aránya nő. A jogi személyiség nélküli vállalkozások között a betéti társaságok, a jogi személyiségűek között a kft-k dominálnak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya töredéke az említettekének. A vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2001–2006)
13.sz.ábra
Az összesen rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik az összesen oszlop adataival.
Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013. A működő vállalkozások száma létszám kategóriánként
14.sz. ábra
Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013. A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazást, ingatlan-bérbeadást, számítástechnikai és gazdasági,
illetve
gazdasági
tevékenységet
segítő
szolgáltatást
magában
foglaló
gyűjtőágazatban működik. Ezt követik a kereskedelemi vállalkozások, majd a feldolgozó- és az építőipar. Ezek voltak a legnépesebb ágazatok, az összes vállalkozás több mint háromnegyedét foglalták magukban 2005-ben.
22
3. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban A
kis-
és
középvállalkozások
kiemelkedően
fontos
szerepet
játszanak
a
foglalkoztatásban. A vállalati szektoron belül a foglalkoztatás több mint kétharmadát a kis- és középvállalkozások adják. A kkv szektor az egyetlen olyan fontos része a magyar gazdaságnak, amelyik az elmúlt tizenöt éves időszakban foglalkoztatás bővülést tudott produkálni. A kis-és középvállalkozások foglalkoztatási szerkezete regionálisan sokkal kiegyenlítettebb, mint a nagyvállalatoké. A foglalkoztatási rátára gyakorolt hatás mind a Budapest-vidék, mind a vidéki régiók közötti különbség esetében kisebb eltérést mutat, mint a nagyvállalatoknál. A következő táblázat a vállalkozások összes foglalkoztatottainak számát mutatja
vállalati
alkalmazottakat,
létszám-kategóriánként. az
egyéni
Foglalkoztatottnak
vállalkozókat,
a
társas
tekintjük
vállalakozások
tehát
az
tagjaként
foglalkoztatottakat, és a segítő családtagokat. A számításban nem szerepelnek a költségvetési szektor alkalmazottai, ezért az arányok csak a versenyszférára vonatkoznak. A vállalkozások összes foglalkoztatottainak száma vállalti létszám-kategóriánként 15.sz.ábra
Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013.
23
4. 2007es adatok a kkv-k helyzetéről Egy
2007.
áprilisi
felmérés
eredményei
azt
mutatják,
hogy
a
kis-
és
középvállalkozások üzleti helyzete némileg romlott, a konjunktúramutatók kivétel nélkül csökkentek; a legnagyobb mértékű esés a termelési szint esetében tapasztalható. Ezzel szemben a vállalkozások rövid-távú várakozásai továbbra is viszonylag kedvező képet mutatnak: ugyan a cégek a termelési szint csökkenésének folytatódására számítanak, és az év elejéhez képest az üzleti helyzet enyhe romlását várják, de a 2006 harmadik negyedéve óta folyamatosan emelkedő várható kapacitáskihasználtság, jövedelmezőség és létszámalakulás mellett a beruházási aktivitás is felfelé mozdult. Tavalyhoz képest alapvetően nem változtak a vállalkozások adminisztratív terhei, bár a különböző kötelezettségek adminisztrációs ideje kissé megnőtt. A cégvezetők továbbra is a kötelező adatszolgáltatás időigényét tartják a leginkább eltúlzottnak, ami után az adó-és járulékbevalláshoz
kapcsolódó
munkák
következnek.
Az
adóbevalláshoz
és
a
mérlegkészítéshez kapcsolódó feladatok elvégzése a vállalkozások számára nagyobb terhet jelent, mint tavaly. Konjunktúra- és bizonytalansági index, 2005-2007
16.sz. ábra
KKV Körkép: KKV Konjunktúra- és Bizonytalansági Index, 2005-01 - 2007-04 0,16
0,45
0,14
0,44
0,12
0,43
0,10
0,42
0,08
0,41
0,06
0,40
0,04
0,39
0,02
0,38
0,00
0,37 KKV_KI
-0,02
0,36
KKV_BI
-0,04
0,35 2005_JAN
2005_APR
2005_JUL
2005_OKT
2006_JAN
2006_APR
2006_JUL
2006_OKT
2007_JAN
2007_APR
Forrás: GVI
Forrás: KKV Körkép – 2007 / január A kkv konjunktúraindex csökkenése egyedül a kis cégek helyzetértékelése és várakozásai miatt következett be, ami azt mutatja, hogy az államháztartási deficit csökkentését célzó kormányzati intézkedések leginkább a kicsiket sújtották.
24
Exporttevékenység szerinti bontásban azt találjuk, hogy a konjunktúraindex értéke minden esetben a 2006 októberében mért értéket veszi fel ismét, ugyanakkor ez a kizárólag belpiacokon értékesítő, illetve a döntően exportáló cégek esetében az index csökkenését jelenti. A tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek kilátásai továbbra is legjobbak, ugyanakkor az index értéke minden kategóriában csökken az elmúlt negyedévhez képest. A cégek jelenlegi helyzete
17.sz. ábra
KKV Körkép: A cégek jelenlegi helyzete, 2005-01 - 2007-04 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 -0,05 -0,10 -0,15
rendelésállomány
üzleti helyzet jelenleg
jövedelmezőség jelenleg
termelési szint - múlt félév
-0,20 2005_JAN
2005_APR
2005_JUL
2005_OKT
2006_JAN
2006_APR
2006_JUL
2006_OKT
2007_JAN
2007_APR
Forrás: GVI
Forrás: KKV Körkép – 2007 / január 4.1. Kapacitáskihasználás szintje A kapacitáskihasználtság szintjében némi csökkenés figyelhető meg az év elejéhez képest, de a mostani közel 80%-os kapacitáskihasználtság nagyon magas értéknek számít. A kapacitáskihasználtság legmagasabb szintje még mindig a döntően exportáló cégek körében tapasztalható, ugyanakkor növekedés csak a hazai piacon értékesítő cégek esetében figyelhető meg: a kapacitáskihasználtság körükben 79% feletti. Gazdasági ágazatok szerint a termelés szezonalitása miatt az építőiparban nőtt a kapacitáskihasználtság, és 7 százalékponttal magasabb szintet ér el, mint tavaly. Az építőipar mellett a kereskedelem területén működő cégek tudták növelni kapacitáskihasználtságukat az elmúlt negyedévben; a feldolgozóipari és a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások alacsonyabb kapacitáskihasználtsággal működnek, mint három hónappal korábban. Az
átlagos
kapacitáskihasználtság
a
nagyobb
vállalkozások
körében
csökkent
legjelentősebben, és egyedül a közepes méretű cégek tudták növelni tőkehasznosítási mutatójukat, amely így meghaladja a 83%-ot. 25
Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a kkv szektorban, (%) 18.sz. ábra KKV Körkép: A kapacitáskihasználás alakulása, (%), 2005-01 - 2007-04 82 80,6 80
79,8
79,4
78 76,8
77,1
77,0 76,0
75,8
76
74,1
73,8
74
72
70 2005_JAN
2005_APR
2005_JUL
2005_OKT
2006_JAN
2006_APR
2006_JUL
2006_OKT
2007_JAN
2007_APR
Forrás: GVI
Forrás: KKV Körkép – 2007 / január 4.2. Export tevékenység Az exportértékesítés megoszlását 2002 óta az jellemzi, hogy a nagyvállalatok részesedése változatlan (64–65 százalék), a közepeseké enyhén csökken, míg a mikro- és kisvállalkozásoké valamelyest nő. A mikro- és kisvállalkozások az összes export 22, a közepesek 13 százalékát bonyolítják. A 49 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások exportja 2001–2005 között 1500 milliárd forintról 2140 milliárd forintra növekedett, ami igen jelentős, 42 százalékos emelkedés. Az export aránya az árbevételben a különböző nagyságú vállalkozásoknál 2001-ben és 2005-ben közel azonos arányú volt. A mikro- és kisvállalkozásoknál 11–13%, a közepeseknél 16–18%. 4.3. Rendelésállomány A rendelésállomány mutatója is enyhe keresletcsökkenésről ad számot: a cégek 22%-a jelzett magas, 17%-a pedig alacsony rendelésállományt (az előző negyedévben 30%, illetve 14% volt a megfelelő arány). Tovább növekedett az exportáló, és a nem exportáló cégek rendelésállománya közötti különbség, ami a megszorító csomag belföldi keresletre gyakorolt negatív hatásának következménye, ugyanakkor a kereslet csökkenése a döntően exportáló cégeket is sújtja: a külpiacra termelő vállalkozások 29%-a számolt be magas rendelésállományról, míg a kizárólag belföldön értékesítők 16%-a jelezte a rendelésállomány magas szintjét. 26
A cégek rendelésállományát létszámosztályok szerint vizsgálva láthatjuk, hogy a kereslet beszűkülése mindegyik létszám-kategóriát érinti; leginkább a nagyobb vállalkozások kereslete csökkent. A 20-49 fős vállalkozások 19%-a, az 50-99 fős cégek 24%-a számolt be magas rendelésállomány szintről, és a 100 főnél nagyobb cégek esetében is csupán 27%-os ez az arány. A rendelésállomány szintje az export árbevételi aránya szerint
19.ábra
KKV Körkép: Rendelésállomány jelenlegi szintje az export árbevételen belüli aránya szerint, 2005-01 - 2007-04 0,6
nincs export x-50%
0,5
51-x% 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 -0,1 -0,2 2005_JAN
2005_APR
2005_JUL
2005_OKT
2006_JAN
2006_APR
2006_JUL
2006_OKT
2007_JAN
2007_APR
Forrás: GVI
Forrás: KKV Körkép – 2007 / január 4.4. Termelési szint és üzleti helyzet A termelési szint 2006 negyedik negyedévében kezdődő csökkenése folytatódott 2007 első három hónapjában. A termelési szint csökkenéséről a cégek 26%-a, a termelés bővüléséről 32%-a számolt be. Az exportáló cégekre továbbra is magasabb termelési szint jellemző, mint a kizárólag belföldre szállítókra, de a döntően exportáló vállalkozások is a termelési szint csökkenésével kénytelenek szembenézni. A termékeit vagy szolgáltatásait főleg külföldön értékesítő cégek 42%-a jelezte a termelési szint növekedését és 20%-a a termelés csökkenését. A tisztán külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező cégek magasabb, a teljes mértékben magyar kézben lévők alacsonyabb termelési szintről számoltak be, de a termelés csökkenése mindhárom kategóriát jellemzi. A cégek üzleti helyzetében a többi mutatóhoz hasonlóan enyhe romlás figyelhető meg. Jó üzleti helyzetről a vállalkozások 27%-a számolt be, ami 6 százalékponttal alacsonyabb az év elejei értéknél. 27
A tisztán külföldi kézben lévő vállalkozások továbbra is lényegesen kedvezőbb üzleti helyzetről számolnak be, mint a magyar tulajdonban lévők, ugyanakkor – ahogy ezt már a többi mutató esetében láttuk – a cégek üzleti helyzete tulajdonosi összetételüktől függetlenül romlott az elmúlt három hónapban. A tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek 49%-a tartja jónak üzleti helyzetét, míg a magyar tulajdonban lévőknek csak 22%-a. Az üzleti helyzet megítélése a vállalkozás méretének tekintetében: a 100 főnél nagyobb létszámú cégek 30%-a minősítette üzleti helyzetét jónak, az 50 fő alattiaknak viszont csak 21%-a. Az eredmények azt mutatják, hogy az üzleti helyzet romlása valamennyi gazdasági ágban jelentkezett. 4.5. Üzleti várakozások A közepes és a nagyobb cégek körében javuló kilátásokról beszélhetünk az előző felvételhez képest, de a magyar tulajdonú cégek továbbra is romló üzleti helyzetet várnak. Az exportáló cégek kedvezőbb kilátásait a belföldre termelők pesszimistább várakozásai egészítik ki. A gazdasági ágak között a feldolgozóipari és az építőipari vállalkozásokra jellemzőek a legoptimistább várakozások, a legkevésbé optimisták pedig a kereskedelem területén működő cégek. Az üzleti helyzethez hasonlóan a termelési szint kismértékű csökkenésére számítanak a cégek. Az döntően exportálók magasabb, a kizárólag belföldi piacra szállítók inkább alacsonyabb termelési szintet várnak, de mindkét kategóriára a csökkenő tendencia jellemző. A nagyobb cégek magasabb termelési szintre számítanak, 29%-uk várja a termelés bővülését, míg a kisebbek 22%-a vélekedik így. A gazdasági ágak közül egyedül a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégeknek várható a termelési szint növekedése: 41%-uk számít a termelés bővülésére. A kereskedelem területén működő cégek a leginkább borúlátóak, mindössze 13%-uk várja a termelési szint emelkedését. A termelési szint várható alakulásában nagy különbségeket figyelhetünk meg a külföldi tulajdon aránya szerint, abban azonban nincs eltérés, hogy mindegyik kategóriát csökkenő tendencia jellemzi. A tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek 39%-a a termelési szint növekedésére számít és mindössze 2%-uk várja a termelési szint csökkenését. A magyar tulajdonban lévők 23%-a növekedést és 16%-a csökkenést prognosztizál.
28
4.6. A létszám és a beruházások várható alakulása A munkaerő-kereslet nem változott az elmúlt negyedév során (most is a vállalkozások 19%-a tervez munkaerő-felvételt). Ez a stagnáló/enyhén növekvő tendencia a nagyságtól többé-kevésbé függetlenül érvényesült minden cégre. Az export arány tekintetében a döntően exportáló cégek körében esik a várható létszámnövekedés trendje: a vállalkozások 22%-a tervezi növelni alkalmazottainak számát. A külföldi tulajdonban lévő vállalkozások nagyobb arányban terveznek munkaerő-felvételt, ugyanakkor a tisztán magyar tulajdonú cégek esetében tapasztalható növekvő munkaerő-kereslet. Ha a cégvezetők terveiknek megfelelően cselekednek, akkor mintegy 4000 fővel fog nőni a foglalkoztatottság 2007 első félévében, ami a szektorban 847 ezer foglalkoztatottal számolva 0,5%-os foglalkoztatás növekedést jelent. Ugyanakkor éves szinten a munkahelyteremtés jelentős csökkenését figyelhetjük meg. A beruházási aktivitás enyhe növekedésére lehet számítani következő hónapokban. A cégek 30%-a nem tervez beruházást, 18% tervez csökkenést, és 20%-uk szeretné növelni beruházási aktivitását. A beruházási aktivitás erősebb és növekvő a nagy cégek körében, viszont gyengébb és csökkenő az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások között. A gazdasági ágak közül a beruházási kedv az építőiparban és a gazdasági szolgáltatásokban nő nagymértékben, a feldolgozóiparban enyhe csökkenésre lehet számítani. A beruházási hajlandóságot exporttevékenység szerint vizsgálva azt találjuk, hogy az exportáló cégek terveznek inkább beruházást a következő félévben. 4.7. Az árak alakulása A belföldi értékesítési árakat a cégek mindössze 5%-a növelné a várható inflációnál jobban és csak 28%-uk kíván emelni a becsült infláció mértékének megfelelően. Ezzel szemben a cégek 45%-a nem kíván változtatni árain, 20%-uk szerint pedig az inflációnál kevésbé fognak emelkedni az árak a következő fél évben. A gazdasági ágazok között a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek tervezik leginkább növelni belföldi áraikat – a többi gazdasági ágban nagyjából hasonló erősséggel érzékelhető az enyhe árcsökkentési nyomás. Az exportáló cégek is árstabilitásra, illetve enyhe árcsökkenésre számítanak: 21%-uk várja az árak növekedését és 2%-a azok csökkenését.
29
4.8. Gazdaságfejlesztési pályázatok A megkérdezett kis-és középvállalkozások viszonylag jól informáltak az uniós pályázatokkal kapcsolatban, az egyes pályázatokról a válaszadók 61-85%-a hallott már. Nagyobb ismertség jellemzi a kifejezetten a kkv-k számára kiírt pályázatokat. A gazdaságfejlesztési célú uniós pályázatok ismertsége, 2007. április
20.sz. ábra Pályázat ismertsége
Pályázat elnevezése
%
GVOP 2.1. Kis- és középvállalkozások műszaki technológiai hátterének fejlesztése
85,3
GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése
61,0
GVOP 2.3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban
62,5
GOP 2.1.1/A Munkalehetőség teremtő beruházás támogatása hátrányos kistérségben
76,6
GOP 2.1.1/B Komplex vállalati technológia-fejlesztés kis- és középvállalkozások számára
72,0
GOP 2.1.1/C Komplex vállalati technológia-fejlesztés
69,1
GOP 2.1.2/B Munkalehetőség teremtő beruházás támogatása hátrányos kistérségben kis- és középvállalkozások számára GOP 2.1.2/C Munkalehetőség teremtő beruházás támogatása hátrányos kistérségben
71,4 69,3
Forrás: KKV Körkép – 2007 / április A megkérdezettek 44%-a nyilatkozta azt, hogy valamennyi pályázatról hallott. Leginkább a kkv-k között is a kisebbekre jellemző, hogy az összes pályázatról ismerik: az 50 fő alatti, tisztán magyar tulajdonú, nem exportáló vállalkozások hallottak a legnagyobb arányban a pályázatokról. A gazdasági ágak közül a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek a leginkább informáltak: előbbiek 49%-a, utóbbiak 59%-a valamennyi felsorolt pályázatról hallott. A megkérdezett vállalkozások 54%-ánál felvetődött annak lehetősége, hogy elinduljanak a 2005-2006-os GVOP pályázatok valamelyikén. A cégek ennél jóval alacsonyabb arányban tervezik a részvételüket valamelyik GOP pályázaton. Akik eleve kizárták az elindulásuk lehetőségét, leggyakrabban azzal indokolták, hogy cégük nem felelt meg a pályázati kiírásnak vagy a nyertessel szemben támasztott szigorú követelményeknek, ezenkívül gyakori okként vetődött fel a túlságosan nagy önerő szükségessége is. A megkeresett kkv-k eredményes pályázónak bizonyultak, ugyanis a valamelyik pályázaton elindult cégek háromnegyede el is nyerte a támogatást. Akik nem nyertek, azok leggyakrabban azért nem voltak sikeresek, mert tisztán külföldi tulajdonban voltak (26%),
30
vagy pedig a bírálók nem ítélték elég jónak pályázatukat, illetve forráshiány hiúsította meg a támogatás megszerzését (22-22%). Legnagyobb arányban azok örülhettek, akik „GVOP 2.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése” című pályázatra jelentkeztek, ugyanis a pályázók 98%-a nyert. A „GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése” című pályázat esetében 86%-os, a „GVOP 2.3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban” pályázat esetében pedig 80%-os a nyerési arány. A legeredményesebb pályázóknak az 50 főnél kisebb, hazai tulajdonú, illetve a kizárólag a belpiacra termelő vállalkozások bizonyultak. A gazdasági ágakat tekintve az építőipari cégek 83%-a, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak pedig a 90%-a elnyerte a támogatást. Azért tartottam fontosnak bemutatni a kkv-k pályázatok felőli érdeklődésének mértékét, hogy mennyire nyitottak a lehetőségek felé. Ez a későbbiekben bemutatásra kerülő PIPE program miatt fontos, mivel ott is egy újdonságról lenne szó, amin keresztül fejleszthetnék vállalkozásaikat, növelhetnék a bevételüket.
31
VI. A spanyol kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás 2006. január 1-én 3.161.480 kkv-t tartottak nyilván, ami a vállalkozások 99,87%-át teszi ki. Az utóbbi években nőtt a vállalat alapítások száma: csak 2004-2006 között 223.277 vállalatot hoztak létre. A tavalyi évben ez az arány 13,56 %-ot ért el, ami azt jelenti, hogy minden 100 vállalatra jut 13 új. A bezárásokat illetően ez a mutató 9,7%, ami az utóbbi évekhez képest magas. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évben a vállaltok nagyobb akadályokba ütköztek a tevékenységük során, és 100 vállaltból 10 nem tudta ezeket leküzdeni. Spanyolországban minden 100 lakosra 7,1 kkv jut, 15,9 minden 100 foglalkoztatottra. A kkvk százalékos aránya, szemben a teljes vállalati létszámmal nagyobb arányt mutatott Spanyolországban, mint az uniós átlag. Ugyanakkor a kkv-k több embert is foglalkoztattak, így nagyobb százalékban járultak hozzá az össze hozzáadott értékhez, mint az unióban átlagosan. A fő problémák egyike viszont, hogy a hozzáadott érték foglalkoztatottanként, és a termelékenység is az EU15 átlaga alatt volt. 2.A kkv-k csoportosítása 2.1. A kkv-k szektor szerinti megoszlása A kkv-k többsége a szolgáltató szektorban működik. Főleg ingatlanügyletekkel, vendéglátóiparral, vállalati szolgáltatások nyújtásával, élelmiszer-és ital-kiskereskedelemmel foglalkoznak. Bár az utóbbi években jelentősen nőtt az építőipari szektorban működő kkv-k száma. Az újonnan létesült vállalatok is nagy részben ezeken a területeken épültek ki. A spanyol kkv-k 60%- a kereskedelem, az ingatlanpiac és az építőipar területén működik. Az alkalmazott nélküli mikrovállalkozások körében a szállítmányozási tevékenység nagyon jellemző, valamint az élelmiszer kiskereskedelem és a kommunikációs tevékenység. A néhány alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások körében a vendéglátóipar népszerű terület. A 10-249 főt foglalkoztató közepes méretű vállalkozások körében pedig a hagyományos gyáripari tevékenység a jellemző. A vállalkozások mérete a gazdasági szektortól is függ. A nagyobb vállalatok inkább az ipari szektorban találhatóak, a 250 főnél többet alkalmazó vállalkozások 25%-a. 32
A mutatók szektor szerinti megoszlása, amelyben viszonyítják a vállalatok számát a foglalkoztatottak számával, azt mutatja, hogy a kkv-k közül az egyéb szolgáltatások szektorban találhatóaknál 8,3 vállalat jut minden 100 foglalkoztatottra, a kereskedelmi szektorban 4,2, az építőipari szektorban 2,3, míg az ipari szektorban 1,2. A kkv-k szektoronkénti megoszlása 2006 Ipar
21.sz. ábra
Építőipar
Kereskedelem
Egyéb
Összesen
szolgáltatások
Db.
241.934
448.810
833.319
1.614.556
3.165.619
%
7,64
4,18
26,32
51,86
100
Forrás: Retrato de las PYME 2007 2.2. A kkv-k csoportosítása gazdálkodási forma szerinti megoszlásban A vállalkozási formákat tekintve a természetes személy dominál a kkv-k között, majd a korlátolt felelősségű társaság, és a részvénytársasági forma következik. Az „Új vállalat kft” formát olyanok választhatják, akik nem minősülnek természetes személynek. Főleg önálló dolgozók választják, mivel nagyon rövid a létrehozási idő, és engedélyezi a vállalati és személyi vagyon különválasztását is. A részvénytársaság a közepes méretű vállalkozások jellemző formája, mivel a vállaltok 44%a ilyen gazdasági formában működik. A kisvállalkozások közül ez az arány 22%. Bár az utóbbi években jelentősen csökkent az rt.-k száma: főleg az alkalmazott nélküli mikrovállalkozások körében, de jelentős a csökkenés a kisvállalkozások között is. Az újonnan létesült vállalatok közül a korlátolt felelősségű társasági formát választják a legtöbben, majd a természetes személyi formát. 2006-os adatok alapján a kkv-k 97,5 %-ának az éves bevétele kb. 2 millió € körül mozog. Körülbelül 2%-uk 2-10 millió € közötti bevételt, 0,38%-uk 10-50 millió € közötti, és csak 0,09%-uk könyvelhet el 50 millió € fölötti bevételt évente.
33
A kkv-k vállalkozási forma szerinti megoszlása 2006. Természetes
Rt.
Kft.
Bt.
23.sz. ábra Szövetkezet
személy
Más
Összesen
vállalkozási formák
Db.
1.787.779
120.587
916.906
94.782
25.714
132.119
3.060.409
%
56,47
3,69
31,27
3,19
0,80
4,57
100
Forrás: Retrato de las PYME 2007 2.3. A kkv-k terület szerinti megoszlása Spanyolországban a regionális megoszlásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak. Például az egyes régiókban magasabb támogatást kapnak a vállalat alapítók, vagy különböző kedvezményekkel csábítják a befektetőket. Katalónia, Andalúzia, Madrid és a Valencia Közösség azok a régiók, ahol a legtöbb vállalat található, (az összes vállalkozások közel 60%-a), gazdaságilag és demográfiailag is a legfejlettebbek közé tartoznak. Ha méret szerint vizsgáljuk a vállalatokat, már más képet kapunk: Katalóniában, Madridban, Baszkföldön és Navarrában sokkal több nagyobb vállalat található. De ezen mutatók nem azt jelentik, hogy ezek a régiók lennének a legfontosabbak. Megvizsgálták a vállalati sűrűséget is, ahol érdekes képet kaptak: az egy főre jutó vállalatok száma azokon a területek nőtt jelentős mértékben, ahol addig kevesebb vállalat létezett. Tehát 1998-2004 között a területek vállalat szerinti sűrűségének mértéke közeledett egymáshoz. Pénzügyi szempontból a madridi vállalatok járnak a legjobban, mivel ott támogatják a leginkább a kis és közepes vállalkozásokat. 3. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban A vállalatokat az alkalmazottak száma alapján vizsgálva kiderül, hogy 51%-uk nem foglalkoztat
alkalmazottat.
Bár
ezeknek
a
vállalatoknak
a
száma
csökken.
A
mikrovállalkozásokban dolgozik a legtöbb ember, az összes kkv-k által foglalkoztatottak 93,94%-a, vállalatonként átlagosan 2,6 fő. A kisvállalatok (ahol 10-49 fő közötti az alkalmazotti létszám), 2006-ban 5,18%-ot tett ki, itt a vállalatonkénti átlagos foglalkoztatottak száma 19. A közepes vállalkozásoknál pedig az átlagos létszám 96 fő.
34
A vállaltok megoszlása az alkalmazottak száma szerint 2006.
22.sz. ábra
Alkalmazott
Mikrovállalkozás
Kisvállalkozás
Közepes
Kkv-k
Nagy
nélkül
(0-9 fő)
(10-49 fő)
vállalkozás
összesen
vállalatok
Összesen
Db.
1.612.902
2.973.857
163.825
23.798
3.161.480
4.139
3.165.619
%
50,95
93.94
5,18
0,75
99,87
0,13
100
Forrás: Retrato de las PYME 2007 4. Export tevékenység A spanyol exportáló kkv-k aránya az unió összes nagyobb országától magasabb értéket mutat, kivéve Franciaországot. Viszont a többi európai országhoz képest az utóbbi években kevésbé nőtt az exportáló kkv-k száma. Az tény, hogy egy magas értéket nehezebb még tovább fejleszteni, de inkább az a probléma áll fenn, hogy a „maradék” vállalatok nem is tervezik a nemzetközi piacra lépést. Azon vállalatok, amelyek nem kapcsolódtak be a nemzetközi kereskedelembe, két okkal magyarázzák: soha nem is tervezték, vagy leküzdhetetlen akadályokat látnak benne. Ilyen akadályként jelölték meg a saját költségeiket (amely ugyanakkora Spanyolországban, mint a többi európai országban), valamint hogy sok költség adott, ami kisebb vállalkozások számára nagyobb terhet jelent. Az utóbbi években a kkv-k exportra való törekvése növekedett, ami a spanyol gazdaság erőteljes növekedésének is köszönhető. Viszont a nagyobb spanyol vállalatok jelentős mértékben növelték exportjuk mértékét. Viszont ki kell emelni, hogy a spanyol kkv-k az eladásaiknak sokkal nagyobb százalékát exportálják, mint az európai kkv-k. A vállalatok nagy többsége saját eszközöket használ az exportáláshoz, míg a közös tevékenységi akciók vesztenek a jelentőségükből. Kevés spanyol kkv-knak van saját termelő leányvállalata külföldön, de ez az érték megegyezik más nagyobb európai országok arányaival. A nemzetközi földrajzi célpontokat vizsgálva láthatjuk, hogy a spanyol kkv-k főleg európai kkv-kal kötnek üzleteket. Kiemelkedő a közeli piacok, - pl. portugáliai - száma. De feltűnően sokan exportálnak az Egyesült Államokba is.
35
VII. A magyar – és spanyol kis-és középvállalkozások helyzetének összehasonlítása Ebben a részben szeretném összehasonlítani az előbb bemutatott két ország kkv-ainak helyzetét. A kkv-k aránya mind a két országban nagyon magas értéket mutat. Gazdasági vállalkozási forma szerinti megoszlást vizsgálva kiderül, hogy mind a két országban a természetes személyi forma dominál, utána a kft. következik, bár a részvénytársasági forma nálunk nem annyira jellemző, mint Spanyolországban. Viszont mind a két országban csökken a természetes személyek száma, és nő a társas vállalkozási formák aránya. A foglalkoztatást tekintve mind a két országban jelentős szerepet játszanak a kkv-k. Láthatjuk, h a 0-1 főt foglalkoztató vállalkozások száma mind két országban csökkenő tendenciát mutat. Mindkét országban a mikrovállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert, majd a kis vállalkozások következnek, és a közepesek zárják a sort. Bár nálunk jelentős létszámot foglalkoztatnak a nagy vállalatok, addig Spanyolországban az arányuk elég alacsony. Az export tevékenységet vizsgálva kiderül, hogy Spanyolországban nagyon magas az exportáló kkv-k száma, de szerencsére az utóbbi években nálunk is emelkednek az értékek. Magyarországon inkább a nagyméretű vállalkozások foglalkoznak export tevékenységgel, de a kisméretű vállalkozások is jelentősen tudták növelni az utóbbi években az exportjuk értékét, és forgalmukat. A beruházásokat nézve mind a két országban növekedtek az értékek. Viszont a beruházási aktivitás Magyarországon erősebb és növekvő a nagy cégek körében, valamint gyengébb és csökkenő az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások között. Ha hazánkban a beruházási hajlandóságot exporttevékenység szerint vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az exportáló cégek terveznek inkább beruházást, ami nagyon pozitív. A gazdasági ágak közül a beruházási kedv az építőiparban jellemző leginkább mind a két országban. Ez az ágazat Spanyolországban rendkívül nagy mértékben járult hozzá az utóbbi évek látványos fejlődéséhez. Napjainkban sok spanyol építőipari vállalat települt Magyarországra is. A vállalkozások kilátásait tekintve mindkét országban többségben vannak az optimista képpel rendelkező vállalatvezetők, de az arányok jelentős eltéréseket mutatnak, ami magától értetődően következik a spanyol és a magyar gazdasági helyzetet látva.
36
VIII. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1. Bemutatás Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarákról először az 1850. március 18-án kelt királyi pátens rendelkezett. A II. világháború után egy kormányrendelet megszűntette a kereskedelmi és iparkamarákat. Ezt követően 1948-ban hozták létre a Magyar Kereskedelmi Kamarát, mely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó, érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti feladatokat betöltő intézménnyé vált. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény újból intézményesítette a köztestületi kamarákat, s az országos kereskedelmi és iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara néven folytatta működését. A gazdasági kamarákról szóló 1999ben elfogadott új kamarai törvény (1999. évi CXXI. törvény) alapján 2000 novemberétől egyrészt a kamarai tagság önkéntes, másrészt a kamarák visszaadták a korábban átvett közigazgatási feladatok ellátását a különböző államigazgatási szervezeteknek. A kereskedelmi és iparkamarák hivatása, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. A kamarai törvény szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az országos koordinációs szervezet szerepét tölti be a kamarai hálózatban. Tagjai a 23 területi kereskedelmi és iparkamara, melyek Budapesten, a 19 megyében és három megyei jogú városban működnek. A kereskedelmi és iparkamarák egy olyan egyedülálló országos hálózatot alkotnak, mely a magyar gazdaság –kereskedelem, ipar, kézművesipar– teljes egészét képviselik. Az önkéntes kamarai tagság 2000. évi bevezetésével jelentkező nehézségek ellenére az országos kamarai taglétszám jelenleg 44 ezer. A tagság a kereskedelmi, ipari és kézműves tevékenységet folytató egyéni és társas gazdálkodó szervezetekből kerül ki. A tagvállalatok több mint 90%-a továbbra is mikró- és kisvállalkozás, nőtt azonban a közepes és nagyvállalatok aránya. A 44000 regisztrált tag alapvető legitimitást ad a kamarai rendszernek feladatai ellátásához, valamint az ország legjelentősebb gazdasági érdekképviseletévé, a gazdasági tevékenységet folytatók legfontosabb általános érdekérvényesítőjévé teszi a kereskedelmi és iparkamarákat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főbb koordinációs tevékenységei a gazdasági érdekérvényesítés, a gazdaságfejlesztés, a szakképzés, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, 37
valamint igen fontos szolgáltatás a Választott Bíróság működtetése. A kamarai rendszer 2000. évi átalakításával párhuzamosan az MKIK továbbra is jelentős szerepet tulajdonított szakmai munkája során az együttműködéseknek. 2. Külgazdasági tevékenység A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége a nemzetközi kereskedelemfejlesztési funkción belül is az országosan egységesen kezelendő konkrét feladatokra terjed ki. Ennek megfelelően az MKIK
Kapcsolatot tart fenn a nemzetközi szervezetekkel, külföldi országok országos kamaráival
Részt vesz a kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés nemzeti promócióját megvalósító állami szervezet (ITDH Rt.) irányításában és működtetésében
Fokozatosan bekapcsolódik az üzleti világ érdekeinek érvényesítésébe a külföldi kereskedelmi irodák működésébe
Kapcsolatot tart fenn a Magyarországon működő külföldi kamarákkal, kereskedelmi képviseletekkel, vegyeskamarákkal
Nemzetközi
részvételű
rendezvényeket,
üzleti
fórumokat
szervez,
illetve
közreműködik azok szervezésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagja:
Az Európai Kamarák Szövetségének (EUROCHAMBERS)
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának (ICC), illetve 1996. júniusa óta az ICC Magyar Nemzeti Bizottságának
A CEFTA országok kereskedelmi és iparkamarái által 1995. november 28-án létrehozott szövetségnek (CEFTACHAMBERS).
2006. év során – a kereskedelemfejlesztésre fordított állami források csökkenése ellenére – a magyar kamarai hálózat több mint 300 külgazdasági vonatkozású rendezvénnyel segítette elő a vállalkozók külpiacra jutását. A kamarai programokon kb. tizenötezer vállalkozó profitálhatott a külpiaci információkból, személyes találkozók révén pedig bővíthette üzleti kapcsolatrendszerét. A kiutazó delegációk jellemzően a környező országok és Oroszország jelentősebb vásáraihoz, kiállításaihoz kapcsolódtak, de a Kína iránt tapasztalható fokozott vállalkozói érdeklődésre válaszolva több kamarai delegáció szerveződött ebbe az országba. 38
A kamarák egyre aktívabban használják ki az európai uniós pályázati lehetőségeket, a pótlólagos forrásokat felhasználva bővítik a vállalkozók számára kínált színvonalas szolgáltatásokat. Az uniós pályázati lehetőségek közül elsősorban az INTERREG, a Gateway to Japan, az ETP, Asia Invest és Al Invest programokban találhatunk magyar kamarai projekteket. Az utóbbi program segítségével az elmúlt évben 8 európai vagy latin-amerikai vásárhoz kapcsolódó üzletember találkozó szerveződött magyar cégek részvételével. Az intézményi kapcsolatok is erősödtek, az argentin Cordobai Kereskedelmi Kamarával kialakult szorosabb együttműködés, illetve az ecuadori CORPEI szervezettel nyert közös projekt révén. Az Asia Invest Program támogatásával megszerveződő EU-China Partenariat rendezvényen 8 magyar cég képviseltette magát Kínában, egy kétnapos kiállításon és üzletember találkozón, amelyen 500 kínai és 400 európai cég kapott lehetőséget üzleti kapcsolatai fejlesztésére. A COSMEC projekt keretében öt gépipari cég utazott Sanghajba, ahol négy további uniós ország részvételével találkoztak potenciális kínai partnereikkel. A Gateway to Japan program keretében a magyar cégek az újonnan csatlakozott tagországok közül a legeredményesebben pályáztak, 27 sikeres magyar pályázó utazhatott ki a komplex üzleti programot kínáló, kiemelkedően hatékony egyhetes japán üzleti útra. Az ETP program támogatásával egy magyar cégvezető kapott támogatást egy egyéves koreai képzéshez és szakmai gyakorlathoz. Uniós
csatlakozásunkat
követő
második
évben
továbbra
is
nagy
az
igény
a
jogharmonizációval kapcsolatos felkészítő, tájékoztató rendezvényekre. Az Európai Bizottság TAIEX Irodájával való együttműködés már több évre tekint vissza. Az elmúlt év közös rendezvényei közül kiemelkedik az euró bevezetéséről és az iparjogvédelemről tartott konferencia. A kamarák továbbra is aktív szerepet játszottak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal együttműködve szervezett határon túli uniós felkészítő rendezvények szervezésében. 2006. november 21-én megnyílt az MKIK brüsszeli irodája, melynek révén hatékonyabbá válik az európai szintű, gazdaságot érintő jogi szabályozás befolyásolása, az ezzel kapcsolatos lobbi tevékenység. További előnyt jelent az európai uniós pályázati lehetőségek eddiginél szélesebb körű kihasználása, valamint a kamarai szolgáltatások körének bővítése. Az irodán keresztül könnyebb a kapcsolattartás az Európai Bizottság főigazgatóságaival, az Európai Parlament képviselőivel, az Európai Bírósággal, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, európai szintű lobbi-szervezetekkel. Az iroda tevékenységi körébe tartozik az uniós információk összegyűjtése és továbbítása, különös tekintettel a jogalkotásra és a pályázati 39
lehetőségekre. Az információ rendszeres hírlevél formájában a kamarai honlapon, a területi kamarák hírleveleinek keretében jut el a tagokhoz. Az MKIK külgazdasági stratégiája szempontjából döntő jelentőségű a két határon túli vegyes kamara létrehozása. Az MKIK kezdeményezésére, a GKM támogatásával 2007. március 10én megalakult a Kárpátia Magyar – Román Kereskedelmi és Iparkamara, majd 2007. május 24-én Zágrábban létre jött a Magyar – Horvát Kereskedelmi és Iparkamara.
40
IX. A Spanyol Kereskedelmi Kamara 1. Bemutatás A Spanyol Kereskedelmi Kamarát 1886-ban alapították. A jelenleg hatályos rá vonatkozó törvényeket 1993-ban hozták meg. Ez a törvény kimondja, hogy a kamara köztestület, amely szorosan együttműködik a kormánnyal, közvetítő intézmény, amely képviseli, előmozdítja és védi a spanyol gazdaság általános érdekeit. A fő célja a széles körű szolgáltatásnyújtás, valamint az ország gazdaságának fellendítése. Spanyolországban 87 kereskedelmi kamara működik, amely további 400 területi irodára oszlik. A kamarának állandó képviselete működik Brüsszelben. A spanyol kamara két testületből áll, a plenáris ülésből és a végrehajtó bizottságból. A plenáris ülés a legmagasabb testület, amely vállalatokból és befolyásos emberekből áll. 4 évente megrendezésre kerülő demokratikus választás útján kerülnek a kamara élére Ez a testület felelős a költségvetésért, ők határozzák meg a különböző politikákat, valamint ők nevezik ki a végrehajtó testületet, és az elnököt. A végrehajtó bizottság a kamara menedzselési és adminisztrációs testülete. Az elnök képviseli a kamarát. Célkitűzéseik:
A kkv-knak nyújtott szolgáltatások területén a szerepük megerősítése
Az üzleti hivatás fellendítése, valamint vállalatok létrehozása
Aktívan együttműködni a vállalat létrehozási procedúra egyszerűsítésében, amelyre létre is hozták az egyablakos vállalat alapítási rendszert
Bevezetni a kkv-kat az információs- kommunikációs technológiákba
Népszerűsíteni az innovációt a kkv-k körében
Segíteni a külkereskedelem fellendítését, és a vállalatok nemzetköziesítését
Képzési- és üzleti tréningek szervezése
Üzleti struktúrák és tevékenységek modernizálása és támogatása
Segíteni a regionális gazdasági fejlődést
Tanácsadás
a
turisztikai
vállalkozásoknak,
hogyan
fejlesszék
és
szolgáltatásaikat, amelyekkel alkalmazkodni tudnak az új piaci helyzetekhez.
41
frissítsék
A kamara finanszírozása két forrásból származik:
Állandó források: a spanyol törvény értelmében a kamarák jogosultak bizonyos adókból
származó
bevételekre.
Ezeket
a
forrásokat
viszont
szigorúan
a
külkereskedelem fejlesztésére kell felhasználniuk.
Nem állandó források: a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokból származó bevételek.
Néhány számszerű adat a kamara bemutatására:
87 kereskedelmi kamara, 400 területi irodára osztva
3.000.000 vállalati taggal rendelkeznek
2500 vállalat választja ki a kormányzó testületet
100 üzleti inkubátort hoztak már létre
Az első nem kormányzati testület, amely használhatja a külkereskedelem fejlesztésére szánt forrásokat
37 bilaterális együttműködő bizottság Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Európában, amelyet 1400 vállalat alkot
35.000 exportáló vállalat veszi igénybe a szolgáltatásaikat
125 export célországgal rendelkeznek az exportáló vállalatok
Több mint 2000 on-line bizonyítványt állítottak ki
37.000 vállalatot alapítottak az egyablakos vállalat-alapítási rendszer segítségével
154 képzési centrum működik
A munkáltatói központok képzéseiben 60.000 vállalat működött közre
45 regionális kutatási program valósult meg
62 európai információs központ áll a kkv-k szolgálatában
1200 publikációt adnak ki évente
42
X. A magyar és a spanyol kamara összehasonlítása
Név Helyi szintű szervezet Regionális szintű szervezet Döntéshozó testület Tevékenység
Finanszírozás
Jelenleg hatályos törvény érvénybe lépésének éve A kamara rendszerét felügyelő testület Tagság típusa A tagok száma A tagok típusai
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 4 városi kamara
23.sz. ábra Spanyol Kereskedelmi Kamara 88 helyi kamara
19 megyei kamara
7 regionális kamara
4 évente választott közgyűlés, felügyelő bizottság, tanács, etikai bizottság - általános üzleti érdekek képviselete - információs, tanácsadó szolgáltatás - képzések szervezése - gazdasági fejlesztés előmozdítása - nemzetköziesítés támogatása - választott bírósági szolgáltatás - export dokumentumok kiállítása
4 évente választott közgyűlés, elnök, tanács, 19 tanácsadó bizottság
- tagok hozzájárulása (2,9%) - programok és eladói szolgáltatások (56,5%) - kormányzati támogatás(37%) - kamatlábak (3,6%) 1999
- általános üzleti érdekek képviselete - a kereskedelem és az ipar előmozdítása - nemzetköziesítés - képzések szervezése - választott bírósági szolgáltatás - export dokumentumok kiállítása - gazdasági tanulmányok készítése, és adatszolgáltatás - információs, tanácsadó szoláltatások - vállalkozók segítése - vállalat-alapítás támogatása - női vállalkozók segítése - új információs- kommunikációs technológiai szolgáltatások nyújtása - digitális bizonyítványok kiállítása - tagok hozzájárulása - EU- s pályázatokból származó támogatások - eladói szolgáltatások 1993
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Regionális Kormányzatok, Ipari, Turisztikai és Kereskedelmi Minisztérium
Önkéntes
Automatikus
40.000
3.165.619
Vállalatok
Vállalatok
43
Tagvállalat ok mérete
Tagvállalat ok szektor szerinti megoszlása
Forrás: Eurochambres Ezt a táblázatot azért készítettem, hogy jobban áttekinthető legyen a kamarák működése, a kkv-k szerkezete a két országban. Spanyolországban több támogatást nyújtanak a kkv-knak a kamarák mint itthon. Könnyebben tehetik meg, mert nagyon fontos különbség, és ez a tény sok mindent meghatároz, hogy Spanyolországban kötelező a kamarai tagság. Ez azt is jelenti, hogy a spanyol kamarák óriási bevételre tesznek szert a tagdíjakból. Emellett persze a vállalatok úgymond „elvárják” a szolgáltatások, és támogatások nyújtását. Az már a korábbi elemzésekből kiderült, hogy mind két országban jelentős mértékű a kkv-k száma. Ez az arány természetesen tükröződik a kamarai tagságnál is. A tagvállalatok szektor szerinti megoszlásánál megfigyelhető, hogy Spanyolországban több mint 51%-ot tesznek ki a szolgáltatási szektorhoz tartozó vállalatok, míg nálunk az arányuk 0%. Ez a leginkább szembetűnő különbség. A kereskedelmi vállalatok aránya közel hasonló, míg az ipari szektorba tartozó vállalkozások aránya nálunk 34%, addig a spanyoloknál mindössze 8%.
44
XI. A Magyar Kereskedelmi Kamarák szolgáltatásai Magyarországon a területi kamarák nyújtják szolgáltatásaikat közvetlenül a kkv-knak. Ezért szeretném ebben a fejezetben a területi kamarák szolgáltatásait bemutatni. Kereskedelemfejlesztés, a bel- és külpiacra jutás elősegítése érdekében:
Üzleti találkozó szervezése belföldön, illetve külföldön
Külföldi szakmai utak szervezése
Vállalkozások termékeinek megjelentetése hazai és külföldi kiállításokon
Külföldi üzleti ajánlatok közvetítése
Hirdetés a Gazdasági Kalauzban
Hirdetés a kamarai Internet oldalon
Üzleti ajánlatok szemlézése, válogatása, továbbítása termék/szolgáltatás szerint
Üzleti ajánlatok közvetítése külföldre
Céginformációs anyag küldése KSZ irodák felé
Üzleti ajánlatok folyamatos szemlézése
Címszolgáltatás, céglisták kérése
Céginformáció
Belföldi, külföldi piaci információk
Információk kül- és belföldi kiállításokról
Cégbemutatók, kiállítások szervezése
Általános tájékoztatás, információnyújtás az Európai Unióról
Gazdaságfejlesztési programok:
Gazdasági elemzések
Beszállítói részvétel szervezése
Gazdasági általános érdekek érvényesítése
Befektetéseket elősegítő programok szervezése
Irányított jogszabálykeresés
Emellett sok kapcsolódó szolgáltatást nyújtanak a kkv-k támogatására: rendezvényeket, szakmai előadásokat, szemináriumokat, konferenciákat szerveznek, szakmai klubokat működtetnek, üzleti tanácsadásokat tartanak.
45
A szakképzés területén: mesterképzéseket, mestervizsgáztatást végeznek, gyakorlati képzőhelyek minősítését, ellenőrzését hajtják végre, vizsgabizottsági tagokat delegálnak, tanulószerződések kötésében vesznek részt, valamint tájékoztatást adnak a képzési lehetőségekről. A vállalkozások forráshoz jutásának segítése érdekében: pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérik (központi, nemzetközi, alapítványi stb.), valamint tájékoztatás tartanak a hitellehetőségekről. Hatósági feladataik körébe tartozik az okmányhitelesítés, a választott bírósági, az etikai bizottsági, és a békéltető testületi szolgáltatás. Van olyan területi kamara, amely kamarai tagkártyát bocsátott ki. A kamarai tagok a kártyát használhatják országosan is különböző kedvezmények igénybevételére. A törzsvásárlói rendszer előnyein túl, több mint ötven kamarai szolgáltatás fajtában a kamarai tagok kedvezményesen részesülnek. A kedvezmények főbb területei:
Kapcsolódás egy kedvezményeket biztosító törzsvásárlói rendszerhez (1600 elfogadóhely)
Jelentkezhetnek kedvezményt nyújtó vállalkozásnak, amely jelentősen növelheti az üzleti forgalmukat
Lehetőség a kamarai szolgáltatások kedvezményes, illetve díjmentes igénybevételére
Üzleti információ-szerzés lehetősége a kamarai hálózaton keresztül
Kamarai minősítést kaphatnak, ha a meghirdetett minősítési rendszereknek vállalkozásuk megfelel, mivel így partnerei komolyan veszik majd, és megbíznak vállalkozásukban
Kedvezményes lehetőséget kapnak informatikai eszköz
Különböző kamarai elismerésben részesülhetnek. Egy ilyen üzleti közösségi elismerés növeli a vállalkozás ismertségét, megbecsülését.
Valamint kamarai szolgáltatás, a közismert és igen népszerű Széchenyi Kártya, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Célja, hogy a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak.
46
XII. A Spanyol Kereskedelmi Kamarák szolgáltatásai 1. Hazai területen 1.1. Innocamaras: vállalkozási fejlesztések: A program meghatározott régiókban lévő kkv-k versenyképességét fejleszti. Ösztönzi a vállalkozásokat, hogy az üzleti stratégiájukban alkalmazzanak fejlesztéseket. Ezt a kezdeményezést a kereskedelmi kamarák és az Európai Regionáls Fejlesztési Alap közösen hozták létre. Célok:
Különböző módszerekkel támogatni a kkv-kat, hogy még inkább nyissanak az újítások felé
Innováción alapuló megoldások kifejlesztésére ösztönözni a kkv-kat
Olyan üzleti hálózatok létrehozásának előnyben részesítése, amely a tudást és a helyes gyakorlatokat terjeszti
Technológiai és tudástranszfer átadása a kkv-k számára
1.2. Incyde alap: vállalkozások létrehozása. A vállalkozási tevékenység támogatása érdekében egyesítik a vállalat-alapítási és megszilárdítási tevékenységét. A program folyamata: 1. Az ötlettől a projekttervezésig: szakértők segítségével előkészítenek, illetve kifejlesztenek egy megvalósítható projektet. 2. A projekttől a vállalat létrehozásáig: a kamara személyre szabott felügyeletet biztosít a vállalat elindítása érdekében. 3. A vállalat létrehozásától a megszilárdításig. A kamara irodaépületek hálózatát biztosítja a vállalkozásoknak, hogy működésüket elindíthassák. Más néven üzleti inkubátoroknak nevezik őket. Pénzügyi támogatásokat az Európai Szociális Alapból, az Európai Regionális fejlesztési Alapból az önálló régióktól, tanácsoktól, kereskedelmi és iparkamaráktól kaptak a program megvalósítására. 2000-2008 között legalább 3500 vállalatnak biztosítanak helyet ilyen irodaházban, ahol minden infrastruktúra adott, és csak jelképes bérleti díjat kell fizetniük. Az Incyde tanácsadói könyvelési és adóügyi szolgáltatásokat is nyújtanak, valamint a kamaráktól is mindig friss információt kapnak az aktuális üzleti hírekről. Viszont a vállalat csak 12 hónapig maradhat ezekben az irodaházakban, végső esetben maximum 2 évig. Az egyedüli követelmény, hogy 47
igénybe lehessen venni ezekez az irodaházakat: az Incyde keretében szervezett valamely képzési programon való részvétel. 1.3. Egyablakos vállalat-létrehozási rendszer: Ez a kezdeményezés egyszerűsíti a vállalat létrehozási folyamat adminisztrációját. A következő szolgáltatásokat nyújtják:
Tanácsadó centrumok hálózata
On-line tanácsadás
A program célja a vállalkozó széleskörű információval való ellátása, valamint útmutatás a projektekhez, pénzügyi forrásokhoz, hitelkeretekhez, munkaadó kötelezettségeiről, stb. Illetve lecsökkenteni a folyamat időigényét, mivel ezekben a centrumokban egy helyen minden elintézhető. 1999-2005-ig elért eredmények:
Több mint 36500 vállalat jött létre
Több mint 158000 vállalkozó részesült tanácsadásban
54000 munkahelyet hoztak létre.
1.4. PAEM női vállalkozókat támogató program: A program célja, hogy még több nőt vonjon be a munkaerőpiacra, információval lássa el őket az új technológiákról, valamint felkeltse az érdeklődésüket az önálló munkára és üzleti tevékenységre. Eredmények:
48741 nő kereste fel a kamara irodáit
-40832 új projektet regisztráltak
-9089 vállalatot hoztak létre
-2394 új munkahely született.
1.5. Családi kkv-k: A program célja: átsegíteni a generációs váltáson a vállalkozásokat. A program a következő tevékenységeken alapul:
A programot egy CD-s útmutatóban foglalták össze, és terjesztették a programban részt vevő vállalatok között, mint képzési eszközt.
Interaktív workshops: 8 órás workshopok 15 fős csoportokban, ahol a vállalkozások főnökei ismereteket kapnak a vállalkozást segítő eszközökről.
Felmérés a spanyol családi vállalkozások helyzetéről.
48
1.6. SCOP Képzési útmutató szolgáltatás: A szolgáltatás célja, hogy közvetítsen a vállalatok és a munkára jelentkezők között. 3 fázisból áll:
Személyi elemzés: a jelentkező potenciálját, képességeit mérik fel az ő közreműködésével
Felmérik, hogy a jelentkezőnek szüksége van e további képzésre
Az eredmények elemzése
A program által a vállalatok átfogó képet kapnak a munkaerőpiac helyzetéről, valamint a pályázók információt szerezhetnek a lehetséges állásajánlatokról, állásvadászati technikákról. A programon keresztül 1999 óta több mint 11.000 állás-szerződést kötöttek. 1.7. SIAP: Munkát találni a jelentkezőknek: Ez a szolgáltatás az állásra jelentkezőknek nyújt szükséges képzést, hogy megfeleljenek a vállalat követelményeinek. A SIAP elemzi a munkaerőpiac egy specifikus területét, azonosítja az állásokat és az igényeket, majd kiválasztja a megfelelő jelentkezőt, akit szintén alávetnek egy képzésnek. 2005-ban már 2122-en vettek részt ebben a képzésben, és 1091-en találtak munkát. 1.8. Helyi irodák a kkv-k szolgálatában: Ez a program is segíti leküzdeni a vállalatalapítási akadályokat, valamint információt szolgáltat az újdonságokról, a piac szükségleteiről. Szolgáltatásaik: on-line valamint személyes tanácsadás formájában a következő területekről szerezhető információ: hazai-és külkereskedelem, képzések, információs-kommunikációs technikák, információs társadalom, vállalat-alapítás. Minden helyi iroda rendelkezik egy megfigyelőközponttal is, ahol a helyi gazdaságról, szektorokról készítenek jelentéseket. Eredményeik:
-100 ilyen iroda működik
-32406 vállalat, 78462 vállalkozó vette igénybe a szolgáltatásaikat
-78 helyi megfigyelőközpont jött létre.
1.9. Camerfirma: digitális bizonyítvány a vállalatoknak: Ez a szolgáltatás a vállalat azonosítására szolgál, valamint biztonságos e-kereskedelmet nyújt. Fajtái: Külön bizonyítványt kaphatnak a vállalat dolgozói, képviselői, ügynökei, valamint létezik csak számlázásra használható bizonyítvány, aláírást igazoló bizonyítvány is. Ezekkel az elektronikus bizonyítványokkal a vállalat sok költséget tud csökkenteni; pl. papírmunka, idő. 49
A következő szolgáltatásokat nyújtja:
Elektronikus-számlázás
Vállalati bankügyek intézése
Dokumentáció tárolása
Elektronikus fizetés
Elektronikus rendelések lebonyolítása.
1.10. Camerpyme: On-line üzleti szolgáltatás: A különböző on-line szolgáltatások összehangolására hozta létre a kamara. A helyi kamarák különböző szolgáltatásokat biztosíthatnak a program égisze alatt. 1.11. NexoPyme: Információs-kommunikációs technológiák (ICT) a kkv-k számára: Ez a program hozzájárul a vállaltok versenyképességének növeléséhez és erősítéséhez, az ICT használatának népszerűsítésével. A programban csak 50 főnél kevesebb létszámmal dolgozó, és 50 millió €- nál kevesebb forgalommal rendelkező vállalatok vehetnek részt. A NexoPyme szolgáltatói csomag tartalma:
On-line üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférés 1 évig
Web-szolgáltatások: honlap-készítés
Számítógépes felszerelés az alapvető programokkal és egy multifunkcionális nyomtatóval
Tanácsadói szolgáltatás
Eredményei: Majdnem 9000 vállalat és önalkalmazásban levő személy vett részt. 1.12. Választott bírói eljárás: A spanyol jog alapján a kamarák kötelezettsége a hazai-és nemzetközi kereskedelmi döntőbíróságok fenntartása. 56 ilyen bírói tanács működik Spanyolországban. Rövid idő alatt hoznak ítéletet, a vállalatnak kevés költségébe kerül ez a fajta eljárás, és minden speciális ügyben hozhatnak döntést. Ugyanolyan hatállyal rendelkeznek, mint bármely más döntőbírói testület.
2. Nemzetközi területen A nemzetközi területen legsikeresebb programjukat a PIPE-t a következő fejezet tartalmazza.
50
2.1. A C@sce program egy külkereskedelmi tanácsadói szolgáltatás, ahol kérdéseket lehet feltenni az exporttal kapcsolatban, és a válaszolnak rá. A C@sce szolgáltatás a következő lehetőségeket biztosítja:
On-line adatbázis: több mint 4000 kérdést és választ tartalmaz a külkereskedelem területéről; nemzetközi szerződéskötés, nemzetközi szállítmányozás, pénzügyi fizetési módok, nemzetközi marketing, stb.
On-line személyre szabott tanácsadó szolgáltatás: a vállalatok által feltett speciális kérdésekre válaszol szakértő segítségével
On-line C@sce útmutató: támogató és konzultációs eszköz, ami elérhető az interneten keresztül.
A C@sce eredményei:
85 kamarát vontak be
15 tárgyi modult tartalmaz
Több mint 4000 kérdés és válasz található a honlapon
Több mint 120.000 látogató a weboldalon
2.2. C@bi: nemzetközi információkereső szolgáltatás. Interneten keresztül, speciális módszerrel és eszközökkel segít megkeresni a külkereskedelem területéről a szükséges információkat. A vállalatok elküldhetik a kamarának a kérdéseiket, amire azután a c@bi szakértői megkeresik és elküldik a választ. A
következő
területekről
nyújtanak
információt:
országok,
érvényes
törvények,
szabályozások, üzleti kultúrák a különböző országokban, e-kereskedelem, üzleti statisztikák, piaci elemzések, stb. Ez a szolgáltatás kiegészíti a különböző promóciós tevékenységeket, amit a kamarák végeznek: jelentések előkészítése kereskedelmi vásárokra, találkozókra, képzésekre. Készítettek útmutatót Spanyolországról, piaci felmérésekről, kereskedelmi vásárokról, piaci kutatásokról, export ár kalkulációról, stb. C@bi eredményei:
63 kamaránál létezik aktívan ez a szolgáltatás
108 c@bi szakérő dolgozik
9196 megkeresés érkezett a c@bi szolgáltatáshoz
51
2.3. A nemzetköziesítést támogató on-line útmutatók: Ugyanazon az elven működik, mint az előbb bemutatott két szolgáltatás. A következő témákról találhatunk hosszabb leírásokat: üzleti utak szervezése, hogyan válasszunk külföldi értékesítőt, vámokat tartalmazó leírás, bioterrrorizmust elhárító technikák, leírás az export- import dokumentumokról, stb. 2.4. Subcontex: ipari alvállalkozási hálózat: A kereskedelmi kamarák támogatják az alvállalkozói tevékenységet, valamint ezek nemzetköziesítését. A legfontosabb szolgáltatása ennek a programnak az üzleti keresletek és lehetőségek felkutatása és terjesztése. OWN SERVICES
52
XIII. A PIPE program bemutatása A PIPE program a Spanyolországi Kereskedelmi Kamarák és az ICEX (Spanyolországi Külkereskedelmi Intézet) közös programja, melyben együttműködnek a CCAA-kal, (Autonóm Közösségek), és az Európai Unióval. Az Európai Uniós FEDER-en (Európai Regionális Fejlesztési Alap) keresztül nyertek el támogatást. A program célja, hogy ösztönözze a spanyol kis –és középvállalkozások nemzetközi piacra lépését, valamint hozzájárul, hogy új exportőrökké fejlődjenek. Szakértők bevonásával felmérik a vállalkozás potenciális export területtét, a célországot, különböző stratégiai terveket dolgoznak ki, és segítik elindítani a külkereskedelem területén. Mindehhez jelentős pénzügyi forrásokat is biztosítanak, mivel a vállalkozásoknak mindössze 20% önrészt kell vállalniuk. Spanyolország célja ezzel a programmal az volt, hogy növelje és erősítse a spanyol exportáló bázist. Ez a feladat nagyon jó eredményekkel teljesült, mivel a 1997. évi indulás óta több mint 4500 kis –és középvállalkozást sikerült bevonniuk, és stabil exportáló céget képezni belőlük. Spanyolországot különböző területekre osztották, így van ahol nagyobb támogatást lehet igényelni. 1. Résztvevők Ezt a programot kimondottan a kis- és középvállalkozások támogatására hozták létre, hogy saját termékeiket és szolgáltatásaikat exportálni tudják. Viszont ehhez a következő kritériumoknak kell megfelelniük:
az EU meghatározása szerint kis- vagy középvállalkozásnak minősüljön
saját termékkel vagy szolgáltatással rendelkezzen
az éves forgalma ne haladja meg az 50 millió €-t, vagy az éves mérlege ne legyen nagyobb 43 millió €-nál
kevesebb, mint 250 alkalmazottat foglalkoztasson
önálló vállalkozás legyen, amely nem rendelkezik más vállalkozásban 25%, vagy nagyobb társasági tőkével
jelenleg a termelésének 30%-ánál nem exportál többet
53
2. A programban részt vevő vállaltok jellemzői A vállalatok 25%-a 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, 22%-uk 10-20 fő közötti, 27%-uk 20-50 fő közötti létszámmal működik. Szektor szerinti megoszlásban: 25,8% mezőgazdasággal foglalkozik, 22,6%-uk iparral, 32,9%-uk fogyasztási javakkal, és 18,7%-uk szolgáltatást nyújt. Újításként 91%-uk használt új technológiákat a program során, és 75%-uk a marketing eszközeit. 3. A program működése A PIPE program segíti a vállalkozást minden döntéshozó folyamatban, hogy elérje a nemzetközi piacra lépési szintet. Először segít a vállalkozásnak elkészíteni egy elemzést a jelenlegi helyzetéről, valamint egy tanulmányt, hogy hogyan tudna versenyképes pozíciót elérni a nemzetközi piacon. Ezt szakértő bevonásával végzik, ami szintén a program része. 24.sz. ábra Fázis
Fázis neve:
Célok:
Szakértői segítség
Időtartam
I.
A versenyképes
A vállalat jelenlegi
PIPE oktató
2 hónap
pozíció
helyzetének
diagnosztizálása, és
elemzése, és egy
a nemzetköziesedés
speciális módszer
lehetséges formáinak
szerint a piaci
felkutatása
versenyképes
3-4 hónap
pozícióinak felkutatása II.
Nemzetköziesedési
A feladat a vállalat
Találkozók a PIPE
stratégiai terv
nemzetközi piacra-
képviselőjével a
készítése,
lépésére való
vállalatnál
piackutatás
nyitottságának előkészítése egy szakértő segítségével
III.
Nemzetköziesedési
A terv megvalósítása
PIPE együttműködő,
14-16
terv elindítása
a PIPE
akit a PIPE
hónap
54
együttműködő
képviselője segít
segítségével Forrás: www.camaras.org Viszont ezek a határidők csak irányadóak, vállalatonként változhatnak, de maximum 24 hónapig terjedhetnek. Személyre szabott tanácsadó szolgáltatás: A program minden fázisban biztosít szakérőt:
PIPE oktató: szakmabeli, általában a kamarai hálózatnál dolgoznak. Ők segítik a vállaltokat az I. fázis során.
PIPE képviselő: képzett külkereskedelmi tanácsadó, aki segít a vállalatnak megtervezni a nemzetköziesítési tervet a II. fázis folyamán.
PIPE együttműködő: fiatal külkereskedelmi képzettséggel rendelkező szakemberek, akik a nemzetköziesítési terv végrehajtásában segítik a vállalatot. 4. A fázisok bemutatása I. fázis Ennek a fázisnak a célja az elemzés, a gyenge pontok felkutatása, a vállalat erősítése.
Készítenek egy dokumentumot, amely tartalmazza, hogy hova érdemes tőkét fektetnie a vállalatnak, valamint felsorolja a hozzáadott értékeit is. A cég képviselője és a szakértő konzultációkat tartanak, ahol a szakértő információt kap a cégről, így együtt készítik az elemzést. A fázis végén az oktató átadja az elkészített elemzést a vállalat képviselőjének. A PIPE oktató szerepe: elsődleges feladata az elemzés elkészítése, és a lehetséges exportpiacok felkutatása. A program követése a technikai titkársághoz feladata, ahol minden vállalatról begyűjtik és elraktározzák az elemzések másolatait. II. fázis Cél: a nemzetköziesítési stratégiai terv megtervezése egy olyan tanácsadó segítségével, aki ismeri a külpiacokat, a specializációja a vállalat értékesítési területe, valamint speciálisan ki van képezve a programra.
55
PIPE oktató szerepe: segítséget nyújtani a vállalatnak a nemzetköziesítési terv megtervezésében. A segítség módszere: a nemzetköziesítési stratégiai terv elkészítéséről megállapodnak egy fix költségben. A terv elkészítése kb. 30 óra konzultációt vesz igénybe a vállalat képviselője és az oktató között. Költségek ebben a fázisban: a kezdeményező honoráriuma (amely költség rögzített). A nemzetköziesedési terv tartalma: 1) Az exportáló tevékenység meghatározása: a nemzetköziesedési elemzés elkészítése után a vállalat megvizsgálja, és meghatározza a lehetséges export piacokat. 2) Stratégia: mielőtt eldöntik melyik országot választják célpiacnak, a vállalatnak ismernie kell a piacok számát és a kritériumokat, melyek ismeretében meghozza döntését. 3) A célpiac kilátásai és kiválasztása: a piaci csatorna, valamint a piacra lépési forma kiválasztása. 4) Információ-keresési terv: mivel az információ birtoklása csökkenti a kockázatot, a vállalat megpróbál minden információt megszerezni. Ehhez tervet készítenek, hogy hogyan, mikor, kitől milyen információt kell megszerezniük. A fázis követése a technikai titkárság feladata. Ennek a fázisnak a végén a vállalat bemutatja a technikai titkárságnak a nemzetköziesítési tervét a kezdeményező jelenlétében. III. fázis Cél: elindítani a nemzetköziesítési tervet a kezdeményező, és egy belső PIPE együttműködő segítségével. Ez az együttműködő fél képviseli a vállalti profilt, a kezdeményező pedig támogatja, hogy együtt vigyék véghez a nemzetköziesítési stratégiát. A PIPE kezdeményező szerepe: a kezdeményező elsődleges szerepe abból áll, hogy tanácsot ad és segít a vállalatnak a nemzetköziesítési terv elindításában, és segíti az együttműködő felet. A PIPE együttműködő szerepe: a PIPE együttműködő olyan személy, aki a vállalatnál dolgozik, ő indítja el, és hajtja végre a nemzetköziesítési tervet a PIPE kezdeményező segítségével. A segítség módszere: egyéni találkozók a PIPE kezdeményezővel a vállalatnál. Ennek a tanácsadásnak a minimális időtartamának kötelezően 40 órának kell lennie. Ráadásként a vállalat kérvényezhet még 30 óra tanácsadást, ugyanazzal a kezdeményezővel, vagy más specialistával, aki a vállalat érdekeltségi területén szakértő. 56
Költségek: a költségek, amit ebben a fázisban figyelembe kell venni, a kezdeményező honoráriuma, az együttműködő fizetése, és minden promóciós költség. 5. A program előnyei A PIPE programban minden külkereskedelmi érintettségű intézmény részt vesz, így a részt vevő vállalatok összetett szolgáltatásokban, és támogatásban részesülnek. Személyre szabott szakértői technikai segítséget kapnak, valamint minden PIPE programban részt vevő vállalat a Club PIPE tagjává válik. A Club PIPE szolgáltatásai:
a Spanyol Kereskedelmi és Gazdasági Iroda piackutatói segítenek a megfelelő célpiacok felkutatásában, valamint a SECOT tagjai: Spanyol Senior Tanácsadók a Technikai Együttműködésben.
Promóciós tevékenység: o Vásárokon való látogatások szervezése: abból a célból, hogy a vállalatok megismerjék a versenytársak kínálatát, és felmérjék a lehetőségeiket. Kézhez kapnak egy információkat tartalmazó dokumentumot a vásárról, valamint a látogatás előtt felkészítő szemináriumokon vehetnek részt. o Partnerkereső látogatások: külföldi kereskedőkkel való kapcsolatfelvétel, a kereskedelmi lehetőségek azonosítása. A látogatás előtt információs dossziét kapnak a résztvevők, és tájékoztató szemináriumokon vehetnek részt. o Vásárokon való részvétel: az ICEX tájékoztatja a tagokat a vásárokról, és megkapják a jelentkezési lapokat is. Segítenek a stand bérlésében, elrendezésében, dekorálásában,
biztosítanak
tolmács
és
hostess
szolgáltatást.
Mindezek
hitelek, biztosítások állnak a
résztvevők
költségeinek 50%-át állja a program.
Pénzügyi szolgáltatások: bankok, rendelkezésére
Felügyeleti szolgáltatások
Minőségbiztosítási szolgáltatások
Logisztikai szolgáltatások
Szimultán telefonos fordító szolgáltatás
Angol üzleti nyelvképzések
Meghatározott telefon társaságok szolgáltatásai 57
PIPEnet
szolgáltatások:
személyre
szabott konzultációs
szolgáltatás,
amely:
nemzetközi üzleti modell megtervezésében segít, valamint bármilyen probléma megoldásában próbál segíteni. 6. A program finanszírozása I.. fázis: 100% intézményi. II-III. fázis: 80% intézményi: A vállalat a költségek 100%át előfinanszírozza. Az intézményi támogatás mértéke 80%. Különböző területeken különböző intézmények más-más arányban járulnak hozzá a program támogatásához. Legnagyobb részben a FEDER-ből finanszírozzák a programot, de a CCAA, a Kamarák, valamint az ICEX összesen állják a költségek 80%-át. A maradék 20%-ot kell a vállalatnak finanszíroznia. Amikor az EU és a Kamarák Felső Tanácsának közös finanszírozása áll fenn, fontos kiemelni, hogy az EU-s FEDER alapok igénybe vételekor sok kritériumnak kell megfelelni. Ezek a kitételek a következők:
Elkülönített könyvelés: a résztvevő vállalatnak külön vezetett könyvelést kell fenntartania, vagy minden realizált tranzakciónak egy megfelelő könyvelési iktatást.
Indokolt költségek: csak a ténylegesen realizált és kifizetett költségek lehetnek indokoltak.
Vizsgálat és ellenőrzés: a realizált költségek dokumentációját meg kell őrizni, és a könyvvizsgáló-ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, a jelentkezési normatívákban meghatározott idő alatt.
A FEDER alapokkal való közös finanszírozás esetén sem haladhatja meg a közösségileg meghatározott szintet a pénzügyi támogatás mértéke. 7. Statisztikai adatok 2006. évből A PIPE programban részt vevő vállaltok 71,1%-kal növelték az exportjuk értékét, a
program 4,5 éves periódusa folyamán. Az exportra való termelés átlagos értéke ezen idő alatt 323.600€-ról 553.800€-ra nőtt. A programban részt vevő vállalatok személyzetének létszáma 13,7%-kal emelkedett, és az új alkalmazottak 35%-a nő. 51%-uk saját export részleget hozott létre a program végrehajtása után. A programban részt vevő vállalatok átlagos termelési értéke 3.341.400€-ról 4.169.900€-ra emelkedett, ami 24%-os növekedést takar. A program 58
kezdeti időszakában a vállalatok összes termelésének 12,4%-át exportálták, 2 évvel később ez az érték már 18,4% lett. A vállalatok 53,4%-a jelezte, hogy a külföldi piac igényeihez igazította a termékeit, míg 46,6%-uk számára ez sem volt szükséges. A vállalatok 60,1%-a kötelezve volt címkemódosításra, 41,1%-uk pedig a kivitelezésen változtatott. A szolgáltatást értékesítő vállalatok 36,1%-a jelezte, hogy alkalmazkodniuk kellett a célpiac igényeihez. A részt vevő vállaltok 65%-a nyilatkozta, hogy a program beváltotta a hozzá fűzött reményeiket. Pénzügyi területen 74,8%-uk értékelte nagyon elfogadhatónak, 18,9%-uk elfogadhatónak, és csak 6,3%-uk volt elégedetlen. A programban 2400 PIPE együttműködő vett részt, főleg fiatal külkereskedelmi végzettséggel rendelkező egyének, akiket kimondottan erre a programra válogattak ki. A program végére a vállalatok 54,4%-a kötött alkalmazotti szerződést az együttműködővel. Több mint 230 képviselő, több mint 400 oktató, 88 kereskedelmi és iparkamara valamint 4840 vállalt vett részt a programban. 2007-ben a spanyol vállaltok külpiaci tevékenységének fejlesztésre a spanyol kereskedelmi kamarák 80 millió €-t szentelnek. Ez 14, 2%-kal több mint tavaly. Cél a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkentése, ami a tavalyi évben 15,6 %- ot ért el. Ebben az évben indult a PIPE program következő 7 éves terve, ahol még 3500 vállaltot szeretnének bevonni, melyek elsődleges célpiacait ebben a sorrendben határozták meg: Ázsia, EU tagországok, nem EU tagok, Latin-Amerika, Afrika, Egyesült Államok, Kanada, és a Közel-Kelet.
59
XIV. A PIPE-hez hasonló program bevezetésében rejlő lehetőségek Magyarországon A dolgozatom egyes részeinél már utaltam arra, hogy miért lenne sikeres egy hasonló program bevezetése Magyarországon. Most szeretném az elméletemet hosszabban kifejteni. A program indokoltságát a dolgozatomban bemutatott kutatás alapján a kis- és középvállalkozások erősítése, és a nemzetközi gazdaságba való mélyebb integrálódására adja. Alkalmazása Magyarországon ezt a két célt egyesíti. Ezért látom kiemelkedő lehetőségnek egy PIPE-hez hasonló program megvalósítását. A projekt célterülete a kkv-k nemzetköziesítése. A kkv-k helyzete című fejezetben bemutattam, hogy lenne fogadóképes vállalkozói réteg egy ilyen programra, sőt szinte minden vállalkozói réteget be lehetne vonni. A célcsoport kiválasztásánál figyelembe kell venni a következő szempontokat:
Legyen meg a termelőkapacitása a nagyobb mennyiségű rendelés kiszolgálására
Még nem nagy cégek, de tudnak, képesek növekedni
Egyelőre nincs túl nagy felvevőpiaca
Jelenleg ne végezzen nagy mértékű export tevékenységet
Legyen meg a vállalatban az export hajlandóság.
Mivel sok vállalat fél megtenni az első lépéseket az export tevékenység elindításának érdekében, nincs anyagi tőkéje a piackutatásra, egy ilyen projekt segítené őket elindítani ezen az úton. A legideálisabb befogadó réteg a gyorsan növekvő vállalkozások azon csoportjából kerülne ki, akik jelenleg nem exportálnak. Mivel ők fogékonyak az újításokra, könnyen lehetne őket bevonni egy ilyen kezdeményezésbe. Intézményi hátterük biztosított, termelő kapacitásuk fejleszthető, és megfelelő vállalkozói kedvvel rendelkeznek. Később, mint sikeres példákat lehetne a cégek elé állítani. A szintentartó vállalkozások csoportját fel kell karolni egy ilyen kezdeményezés által. Tájékoztatással, a lehetőségek bemutatásával, megfelelő szakmai háttéranyaggal fel lehet kelteni az érdeklődésüket. Mivel a magyar kkv-k nagy többsége ebbe a rétegbe tartozik, nagy figyelmet kell szentelni a program tájékoztató kampányára, hogy megtalálja ezeket a vállalkozásokat. Magyarország export szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik. A nyitott gazdaságból származó előnyöket, a földrajzilag kedvező fekvést ki kell használni, kaput kell nyitni a 3. országok felé. Ennek ellenére a kkv-k több mint a fele nem végez export 60
tevékenységet, ami pedig nagy potenciálokat rejt. Fontos szempont, hogy még a nyelvtudás hiánya sem lehet minden célpiacnál akadályozó tényező, mert a szomszédos országok sok területén beszélnek magyarul. Másik lényeges pont, hogy Magyarország az EU tagja, ezáltal a kereskedelmi korlátok minimumra csökkentek, könnyebb a kivitelezése egy - egy kereskedelmi ügyletnek. Viszont a belső piac komoly szabályozási rendszerét ismerni kell. Ebben is segítene ez a program, mivel a szakemberek pontosan ismernék a különböző szabályozási rendszereket. A foglalkoztatottsági tényezők szempontjából is csak pozitívumokat tudok felsorolni egy ilyen program bevezetése esetén. A spanyol példa alapján mind a vállalkozásoknak, mind a szakembereknek előnyös részt venni a programban, mivel Spanyolországban sok vállalkozás a program idején túl is tovább alkalmazta ezeket a szakembereket. Minden vállalkozásnál ki kell nevezni egy projekt menedzsert, aki akár belső, akár újonnan felvett egyén lehet. Az intézményi háttér biztosítása komoly munka. A koordinációt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatósága látná el. Itt rendelkeznek nemzetközi projektekben jártas szakemberekkel, tapasztalt vezetőkkel, és működik spanyol tagozata is a kamarának. Erős kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A program beindítását megelőzően szükség van egy kutatómunkára, mely alapján meghatározásra kerül a program időtartama, kérdőíves megkérdezés útján a vállalatok hajlandóságának felmérése. A cél, hogy a program országos lefedettséget biztosítson. Ehhez a 23 területi kamarát meg kell győzni a programban való részvételről, ki kell kérni a véleményüket, meg kell bizonyosodni a támogatásukról. A területi kamarai hálózat megfelelő eszköz a közvetlen szolgáltatás-nyújtásra. Ők ügyfélszolgálati, tanácsadói feladatokat, üzletember klubokat, információs szemináriumokat jelenleg is tartanak és szerveznek, nem jelentene problémát egy ilyen program közvetítése a vállalkozók felé. Képzésük alkalmával akár a spanyol kamarai kollégákat is be lehet vonni. Mivel a területi kamarák közvetítenék az egész programot a vállalkozók felé az ő meggyőződésük a program hasznáról, megfelelő képzettségük, információ szolgáltató rendszerük kialakítása elengedhetetlen a program sikere érdekében. Ezek alapján az intézményi hátteret megalapozottnak látom. A program finanszírozásának megoldása komoly feladat, mivel nagy mennyiségű tőkére lenne szükség. Spanyolországban európai uniós alapokból finanszírozták a program nagy részét, amire nálunk a már Magyarországra átutalt Strukturális Alapokból lehetne pályázat 61
útján hozzájutni. Ezen felül Spanyolországban az Autonóm Közösségek, a kamarák, valamint a Külkereskedelmi Intézet szállt be a program finanszírozásába. Sajnos ez a mai magyar viszonyok között elég nehezen elképzelhető, hogy akár a kamarák, akár a területi önkormányzatok anyagilag támogassanak egy ilyen programot, mivel mindannyian pénzhiánnyal küszködnek. Spanyolországban kötelező a kamarai tagság, és bizonyos adókból is részesülnek, így volt fedezetük. Tehát a vállalatoknak mindössze 20% önrészt kellett vállalniuk. A projekt költség hatékonyságához nem fér kétség, a megfelelően előkészített tervek, felmérések, kutatások alapján biztos célpiacokat lehet teremteni a vállalkozásoknak. Az alábbi logikai keretmátrixban összefoglaltam a program céljait és várható eredményeit: Logikai keretmátrix Beavatkozás területei Hosszútávú célkitűzések Rövidtávú Célkitűzések
Várható eredmények
Tevékenységek
- nagy számú exportáló kkv létrehozása - vállalkozói ismeretek bővítése - vállalati struktúrák átalakítása - versenyképes kkvk létrehozása - képzések szervezése - tájékoztató tanácsadások - szakemberek alkalmazása - ITK eszközök használata - források biztosítása - bizalmatlanság megszüntetése - intézményi háttér biztosítása - képzések, tanácsadások szervezése - a program marketingjének kialakítása
25.sz ábra Az elért eredmények objektíven meghatározható mutatói - országos gazdasági statisztikák kimutatásai - regionális, helyi vállalkozói, gazdasági statisztikák
A mutatók ellenőrizhetőségének forrásai és eszközei - gazdasági helyzetelemző tanulmányok - kérdőívek, felmérések - könyvelési adatok
- jelenléti ívek - tanácsadás felőli érdeklődések száma - foglalkoztatási statisztikák - honlapok, internet kapcsolatok száma - vállalkozások gazdasági mutatóinak javulása
- jelenléti ívek dokumentációi - érdeklődők személyi adatainak begyűjtése - foglalkoztatási hivatal bejegyzései - bejegyzett honlap elérhetőségek az interneten - könyvelési adatok
- irodai helység biztosítása - szakemberek képzése, alkalmazása - képzésekhez személyzeti és infrastruktúra biztosítása - marketing kampány
- dokumentáció az intézményi szerkezet fejlesztéséről - szakképzési bizonyítványok, tanúsítványok - felvett munkaerő bejegyzése
62
Feltételezések és kockázatok
F:- vállalatok bevonhatósága - jelentkezők száma K:- kezdeti bizonytalanság a vállalkozók részéről F: intézményi háttér biztosítása - vonzó export piacok megléte
F: - a programot megvalósító csapat felállítása a program végrehajtásához szükséges infrastruktúra kialakítása - megfelelő szakképzés
kialakításához személyzeti és eszközállomány biztosítása
- marketing kampány dokumentációja
kialakítása - megfelelő számú jelentkező strukturálisan alkalmas vállalatok - források biztosítása figyelemfelkeltő marketing kampány
A probléma-fa és cél-fa- amit a logikai keretmátrix elkészítéséhez állítottam fel- mellékletként olvasható a dolgozatom végén.
63
XV. Összegzés Ebben a fejezetben szeretném kifejteni a véleményemet, és egy összefoglalót nyújtani a dolgozatomról. Ahogy az előző fejezetben bemutattam, véleményem szerint Magyarország, és a kis-és középvállalkozások csak profitálni tudnának egy ilyen kezdeményezésből. Minden szempontból előnyös lenne a gazdaságra, a munkaerő-állomány alakulására, a kkv-k fellendítésére nézve. Az export tevékenységgel Magyarország ismertségét, image-t is erősíteni lehetne külföldön, akár személyes akár közvetett jó benyomások révén, ami hatással lehetne más ágazatok erősítésében is. Gondolok például a turizmusra. Összesen két problémát látok a projekttel kapcsolatban:
A vállalkozók esetleges kezdeti félelme nagyobb lenne, mint a bizalma egy ilyen program felé, és nem jelentkeznének
A finanszírozása egy ilyen projektnek, ami nem könnyen megvalósítható
Szerintem minden más tényező - amiket az előző fejezetben felvázoltam- megvalósítható, és sikerre vihető. A problémák megoldására: Az a véleményem, hogy a magyar vállalkozók bizalmatlanságát néhány jól megszervezett tájékoztató kampány, ingyenes szemináriumok, információs füzetek, valamint néhány sikeres példa megtörné. Ami azért fontos, mert ha sikerülne beindítani, utána már egyre több jelentkezőre lehetne számítani. Magyarországon fontos lenne olyan találkozók szervezése, ahol a már sikeres vállalkozások vezetői elmondják tapasztalataikat, eloszlatják a kételyeket, talán még ötletet is adnak. Az a tapasztalatom, hogy az emberek jobban hisznek egy- egy élő példában, mintha „csak” az oktató elméletét hallgatnák meg. Persze ez segítené a személyes kapcsolatok kialakítását is, esetleges későbbi együttműködésre is fórumot adhatna. A finanszírozást tartom a legnehezebbnek, mert ott nem elég kreatívnak lenni. Mivel jelentős mennyiségű pénzösszegre lenne szükség, több pályázati forrásból lehetne megvalósítani. Összefoglalásként azt szeretném mondani, hogy fel kell mérni a vállalkozásokat, és ha elegendő igény lenne egy ilyen programra, bele kell vágni a megvalósításába.
64
XVI. Felhasznált irodalom 1. Konjunktúrajelentés 2006/4. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai; készítette a Kopint- Datorg Zrt. és a Kopint- Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány munkacsoportja 2. Magyar gazdaság 2007/2 Készült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Stratégiai Főosztályán 3. ITD Hungary Gazdasági tájékoztató Spanyolország 4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai Spanyolországról 5. Comercio Exterior Informe Anual 2006, Perspectivas 2007 (2006. évi jelentés a külkereskedelemről, és a 2007. évi kilátások) Készítette a Spanyol Kereskedelmi Kamara 6. Marco Estratégico Nacional de Referencia 2007-2013 ( Spanyol Nemzeti Fejlesztési Terv) 7. Informe económico anual 2006 (2006. évi gazdasági jelentés) 8. KKV Körkép – 2007 / január 9. KKV Körkép – 2007 / április 10. A kis és középvállalkozások helyzete 2005–2006 GKM jelentés 11. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája (2007-2013) GKM 12. La empresa en Espana Servicio de Estudios Enero 2007 (A vállalat Spanyolországban 2007. év januári tanulmány) 13. Retrato de las PYME 2007. (A kkv-k helyzete 2007) Készítette a Spanyol Ipari, Turisztikai és Kereskedelmi Minisztérium 14. Informe sobre las pymes 2004 (Jelentés a kkvk-ról 2004) Készítette a Spanyol Ipari, Turisztikai és Kereskedelmi Minisztérium 15. Support plans for SMEs (Kkv támogatási programok) Készítette: Spanyol Kereskedelmi Kamara 16. A Spanyol Kereskedelmi Kamara hivatalos honlapja: www.camaras.org, www.plancameral.org 17. A Gazdasági és közlekedési Minisztérium hivatalos honlapja: www.gkm.hu, 18. A Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet hivatalos honlapja: www.oecd.com 19. A PIPE program hivatalos honlapja: www.portalpipe.com 20. Spanyol export tevékenységet támogató program honlapja: www.aprendiendoaexportar.com 65
21. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos honlapja: www.mkik.hu 22. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató dokumentumai, éves jelentése 23. Az EUROCHAMBRES holnapja: www.eurochambres.be
66
XVII. Ábrák jegyzéke 1. A termék külkereskedelem alakulása Magyarországon
Forrás: Konjunktúra jelentés 2006/4. 2. A kkv k rövid távú várakozásai, 2005. január - 2007. április KKV Körkép: A vállalkozások várakozásai, 2005-01 - 2007-04 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 -0,05 -0,10 várható létszámalakulás várható jövedelmezőség várható termelési szint
-0,15 -0,20
2005_JAN
2005_APR
2005_JUL
várható üzleti helyzet várható kapacitáskihasználás várható beruházási aktivitás 2005_OKT
2006_JAN
2006_APR
2006_JUL
Forrás: GVI
Forrás: KKV Körkép – 2007 / április
67
2006_OKT
2007_JAN
2007_APR
3. A kkv szektor problémáinak összefoglalása
Forrás: GKM A kis-és középvállalkozások fejlesztési stratégiája 2007-2013.
68
XVIII. Mellékletek 1. SWOT elemzés „A szektor heterogenitásából adódóan a megemlített tényezők egy része természetesen csak a vállalkozások egyes részhalmazára vonatkozik. Az elemzés „Erősségek” és „Gyengeségek” pontjai a fennálló helyzet és a kis- és középvállalati szektor belső adottságait mutatják be. A „Lehetőségek” és „Veszélyek” alatt a jövőben várható és a jelenlegi trendekből adódó lehetséges kimenetelek kerültek összefoglalásra. Míg az erősségek és a gyengeségek a kkvszektor által befolyásolható tényezők köre, addig a lehetőségek és a veszélyek külső, a vállalkozások által nehezen befolyásolható körülmények összességét jelentik. Erősségek • A gazdasági átmenet közel húsz éve alatt kompetitív környezetben szerzett tapasztalatok • Rugalmasság, gyors adaptációs képesség • Új vállalkozói generációk belépése • Nagyszámú gyorsan növekvő vállalkozás • A nagyvállalatokkal szembeni verseny-hátrányt csökkentő vállalkozói hálózatok kialakulása és fokozatos terjedése, a kkv-k hálózatszervezési kapacitásának és hajlandóságának megjelenése, növekedése • Növekvő pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság • A finanszírozási minimumot elérő (hosszabb gazdálkodási múlttal rendelkező, stabil jövedelemtermelő képességű, finanszírozási igénnyel fellépő) vállalkozások folyamatosan növekvő aránya • A növekvő IKT- használat a bankok és ügyfelek, az adóhatóságok és az adózók közötti kapcsolatokban • Magyarország kedvező földrajzi helyzete logisztikai és kulturális szempontból Gyengeségek: • Az európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képesség és termelékenység • A nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű vállalkozások magas aránya • Magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás • Alacsony tőkefelhalmozási képesség és hajlandóság
69
• Magas az alacsony teljesítményű, elmaradott technológiai színvonalú, alacsony energiafelhasználási hatékonyságú vállalati kör aránya • A külső forrást igénybevevő vállalkozások aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony • A kkv-k pénzügyi tudatossága, tervezésük nem kellően fejlett • Az alapvető vállalkozói ismeretekkel, információ technológiai képzettséggel, nyelvtudással és más kulcskompetenciákkal rendelkezők alacsony száma • Nem elég felkészültek tevékenységük nemzetközivé tételére, az egységes piacon való megjelenésre •
Munkaerőpiaci
problémák
(alacsony
munkaerőpiaci
aktivitás
és
foglalkoztatás;
munkajövedelmek eltitkolása; nem jellemző az élethosszig tartó tanulás, a munkaerő mobilitása alacsony; kevéssé elterjedtek a rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák) • Alacsony k+f ráfordítás, kapacitás és innovációs tevékenység • Kevés szabadalom és önálló termék • Túlzottan koncentrált vállalati k+f tevékenység • Több területen magas relatív tranzakciós költségek Lehetőségek: • A világgazdaság erősödő globalizációja révén bővül az elérhető erőforrások, piacok és együttműködések köre • Húzóágazati tudásközpontok + nagy növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k hálózatainak kialakulása, fejlődése • A hazai kkv-k integrálódása a nagy nemzetközi termelési, szolgáltatási és kereskedelmi hálózatokba • Az euró zónához csatlakozással az árfolyamkockázat csökken/megszűnik, a tranzakciós költségek csökkennek • Az IKT fejlődésével és terjedésével a hálózati együttműködés intenzívebbé válik • A kutatók vállalkozás alapítását ösztönző innovációs törvény és adókedvezmények a k+f ösztönzésére • Az oktatás stratégiai jelentőségének felismerése, és színvonalának javítása minden szinten • A külső források bevonásának kínálati oldalról meglevő nagy növekedési potenciálja, a pénzügyi szolgáltatók javuló kínálata, hatékonyabb, olcsóbb kockázatkezelési eljárások terjedése • A finanszírozási eszközök széles skálájának megjelenése, fejlettebb, diverzifikáltabb finanszírozási eszközök alkalmazásának lehetősége 70
• A finanszírozási minimumot elérő, aktív, szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfélkör bővülése. • A pénzügyi közvetítés mélységének növelése, részben a meglevő ügyfeleknek nyújtott több szolgáltatással, részben új ügyfeleken keresztül • Több vállalkozást elérő, hatékonyabb állami vállalkozásfinanszírozási politikák alkalmazása Veszélyek: • A kkv-szektor fejlődésének lassulása, növekvő versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben • A saját források felhalmozását lassító, nehezítő környezeti változások, pl. növekvő adó- és járulékterhek, visszafogott vásárlóerő • A megnyíló európai munkaerőpiac elszívó hatást gyakorolhat a magasan képzett szakemberekre, kutatókra • Szakemberhiány (szakmunkás és diplomás) • Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó szigorodó környezetvédelmi és egyéb előírásokhoz való alkalmazkodás költségigényes • A lassú konvergencia-folyamat, az euró bevezetésének kitolódása növeli a hazai vállalkozások árfolyamkitettségét és tranzakciós költségeit regionális versenytársaikhoz képest. • A makrogazdasági változásokból eredően a kkv-k hitelképességének romlása, növekvő finanszírozási kockázat és kamatszint • Nehézkes, bürokratikus közigazgatás • Kiszámíthatatlan szabályozási környezet • Viszonylag kevés vállalkozót elérő, rossz hatékonyságú kkv fejlesztési politika és programok” (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013. 50.o)
71
Probléma- fa
Exportáló kkv-k alacsony száma
Vállalkozói ismeretek hiánya
Kevés képzési tanfolyam
Kevés tájékoztatás a lehetőségekről
Alkalmatlan vállalati struktúra
ITK eszközök használata alacsony
Szakemberhiány
72
Alacsony versenyképesség
Kevés a vállalati tőke
Bizalmatlanok a vállalkozók a külföldi piacokkal szemben
Cél-fa
Nagy számú exportáló kkv
Vállalkozói ismeretek bővítése
Képzések szervezése
Tájékoztató tanácsadások
Vállalati struktúra átalakítása
Szakemberek alkalmazása
ITK eszközök használata
73
Versenyképes kkv-k
Források biztosítása
A külföldi piacokkal szembeni bizalmatlanság megszüntetése
