BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY
A SCHENGENI RENDSZER BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK MAGYARORSZÁGI MŰKÖDÉSE
Készítette: Markó Anikó
Budapest 2011
TARTALOMJEGYZÉK Táblázatok és ábrák jegyzéke ................................................................................................ 5 Bevezetés ............................................................................................................................... 6 1.
A schengeni folyamat történeti áttekintése .................................................................... 9 1.1
Kezdetektől a Lisszaboni Szerződésig (1957 – 2009) ............................................ 9
1.2
Mérföldkő a bel- és igazságügyi együttműködésben (a Lisszaboni Szerződés
megkötése 2009.) ............................................................................................................. 16 1.3 2.
A stockholmi program (fő prioritások 2010 – 2014.) ........................................... 19
Magyarország schengeni csatlakozása ......................................................................... 20 2.1.
A felkészülés folyamata ........................................................................................ 20
2.2.
A teljes jogú schengeni tagság .............................................................................. 21
2.3.
Magyarország csatlakozása a SIS I+ informatikai rendszerhez (a portugál javaslat
szükségessége) ................................................................................................................. 23 3.
A schengeni együttműködés főbb területei .................................................................. 24 3.1.
Vízumpolitika ....................................................................................................... 26
3.1.1.
4.
A központi vízumhatósága által kiadott engedélyek (2009 -2010.) .............. 27
3.2.
Belső és külső határellenőrzés .............................................................................. 28
3.3.
Rendőrségi és bűnügyi együttműködés ................................................................ 29
3.4.
Migrációs politika ................................................................................................. 30
3.4.1.
A FRONTEX ügynökség szerepe a tagállamok közötti együttműködésben . 31
3.4.2.
A FRONTEX ügynökség kockázatelemzése 2010 -2011. ............................ 33
A schengeni térség hatékony kommunikációját biztosító informatikai rendszer ......... 35 4.1.
A Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrejötte ............................................. 35
4.2.
A SIS rendszer magyarországi működése ............................................................ 37
4.2.1.
SIRENE Iroda ................................................................................................ 39
4.2.2.
SIRENE-kézikönyv ....................................................................................... 41
4.3.
A Schengeni Információs Rendszer adatbázisa .................................................... 43
4.3.1.
A SIS adatbázisában szereplő adatok ............................................................ 43
4.3.2.
A SIS-be bevitt adatokhoz való hozzáférés ................................................... 45
4.3.3.
A SIS-be bevitt adatok kijavíttatása vagy töröltetése .................................... 46
4.4.
A SIS-ben elhelyezett figyelmeztető jelzések ...................................................... 46 3
4.4.1.
A SIS-be bevitt adatoknak megfelelő figyelmeztető jelzés, azaz a találat .... 49
4.4.2.
Magyarországi SIS találati és körözési statisztika 2008 – 2010.................... 51
4.5.
A SIS-ben elért találat estén követendő eljárások ................................................ 52
4.5.1.
Az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs esetén követendő eljárás ....... 53
4.5.2.
A beutazási és tartózkodási tilalom esetén követendő eljárás ....................... 54
4.5.3.
Az eltűnt személy megtalálása esetén követendő eljárás .............................. 54
4.5.4.
Eljárás a terheltként vagy tanúként körözött személy megtalálása esetén .... 55
4.5.5.
A leplezett figyelés esetén követendő eljárás ................................................ 55
4.5.6.
A körözött tárgy megtalálása esetén követendő eljárás ................................. 56
5.
Jövőkép (a második generációs rendszer) .................................................................... 56
6.
Befejezés ...................................................................................................................... 58
Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 62 Melléklet .............................................................................................................................. 66
4
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. A schengeni több lépcsős szűrő rendszer 2. Bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó tartózkodók száma a 2009 – 2010. éves állapot szerint 3. FRONTEX Kockázatelemző Csoport 2011. októberi adatai 4. A SIS adatbázisában 2011. májusban rögzített, személyekre vonatkozó adatok 5. A SIS adatbázis 2011. májusban rögzített, az elveszett vagy ellopott tárgyakra vonatkozó adatok 6. A nemzeti SIS adatbázisban a találatra és a körözésekre vonatkozóan, a 2008-2010 közötti időszakban rögzített adatok
5
Bevezetés Szakdolgozatom
témája
magyarországi működése.
a
schengeni
rendszer
biztonságát
szolgáló
eszközök
Témaválasztásomat indokolja, hogy Magyarország a teljes
jogú schengeni tagság elérésével az Unió egyik külső határa lett, így a schengeni normáknak megfelelő szigorú határellenőrzés több százmillió ember biztonságát szolgálja. Izgalmas kérdésnek találom, hogy hazánk vajon helyt tud-e állni a schengeni térség határországaként és meg tud-e felelni az ebből fakadó kihívásoknak? Témám aktualitását erősítette, hogy 2011. év tavaszán Észak-Afrikában és a Közel-Keleten bekövetkezett politikai események az ún. „arab tavasz” eseményei Európára az illegális bevándorlók sosem látott tömegét zúdították. Ennek kezelése súlyos próba elé állította a schengeni rendszer működését. Témaválasztásom fontosságát jelzi, hogy hazánk 2007. december 21-től megvalósuló teljes jogú schengeni tagsága a mindennapokat érintő olyan eredmény, amelynek pozitív hatásait közvetlenül, folyamatosan és személyesen, akár napi szinten is megtapasztalhatják a magyar állampolgárok. Dolgozatomat a schengeni együttműködés főbb állomásainak történeti áttekintésével kezdem, amely a magyar csatlakozási törekvések keretét adta. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) kialakításán keresztül kitérek a SIS működését biztosító nemzeti hatóság, a SIRENE
Iroda
létrehozásának
céljaira,
feladataira,
felépítésére
és
működési
mechanizmusára. E rendszer működésének jelentősége meghatározó a mindennapjaink számára, hiszen a 25 schengeni tagállamban, belső határellenőrzések nélkül több, mint 410 millió fő szabad mozgása valósulhat meg. A kialakított rendszer mindezt biztonságosan, a külső határok fokozott ellenőrzése mellett szolgálja ki, kezelve a menekültek áradatával felmerülő problémákat is. A schengeni felkészülés során biztosítani kellett a megfelelő számú, megfelelő műszaki felszereltséggel ellátott átkelőhelyet, a technikai és személyi feltételek biztosításával
6
felállítani és működőképessé tenni az N.SIS Hivatalt és a SIRENE Irodát, csatlakozni a SIS rendszerhez, kialakítani és működtetni a schengeni vívmányok teljes arzenálját. Dolgozatom középpontjában a SIS rendszer magyarországi működése áll. Bemutatom a SIS létrejöttét, annak történeti hátterét, majd részletesen foglalkozom a SIS rendszerbe bekerült adatokkal és magával a rendszer működésével. A rendszer működéséhez kapcsolódóan olyan alapfogalmakat mutatok be, mint a figyelmeztető jelzés, a kiegészítő jelzés, a találat. A
Schengeni
Egyezmény
aláírói
az
információs
rendszer
létrehozásával
a
határellenőrzések, az országon belül végzett rendőrségi és vámellenőrzések, a vízumok és tartózkodási engedélyek kiállítása, valamint az idegenrendészeti ellenőrzések elvégzéséhez kapcsolódó gyors és közvetlen kommunikációt biztosító informatikai megoldás létrehozására törekedtek. A létrehozók a csatlakozó államok számára szigorú feltéteket szabtak, a rendszer zártságának és hatékonyságának stabilitása érdekében. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) a schengeni térség államai számára olyan személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszer működését biztosítja, amelyben a tagok megvalósíthatják a belső határok lebontása és a megerősített külső határellenőrzés miatt szükségessé vált hatékony, gyors és közvetlen kommunikációt. Be kívánom bizonyítani azon feltevésemet, hogy a SIS rendszerhez csatlakozott Magyarország hozzájárul a schengeni térség biztonságához. Kutatási koncepcióm szerint a SIS rendszer magyarországi működését konkrét esetek tanulmányozásán keresztül szándékoztam bemutatni. Az volt az elképzelésem, hogy gyakorlatias, a mindennapi életben használható információk feldolgozásával olyan következtetéseket is levonhatok a SIS rendszer működéséről, ami elősegítheti a jogkövető és
magabiztos
állampolgári
hozzáállás
kialakítását
a
rendszerben
elhelyezett
„figyelmeztető jelzésekkel” kapcsolatosan. Ennek érdekében felvettem a kapcsolatot az ORFK szervezetén belül működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ vezetőjével, aki a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény alapján létrehozott magyarországi SIRENE Irodát irányítja. A kezdeti konstruktív hozzáállást teljes elzárkózás követte. 7
Ezt követően kutató munkám fókuszába a SIS rendszerbe kerülő adatokról közzétett statisztikák és elemzések feldolgozása került. A FRONTEX Ügynökség – a schengeni külső határok kezelésének koordinátora – kockázatelemző csoportja rendszeresen közzéteszi a schengeni határsértésekről készített elemzéseit. Az EU Tanács Főtitkársága naprakész tájékoztatói a kumulált SIS adatok alakulásáról, a figyelmeztető jelzések elhelyezéséről, valamint azok találati arányairól nyújt adatokat. A magyar vízumhatóság (Bevándorlási és Állampolgári Hivatal) 2009 – 2010. évi adatai felölelik a hazai hatóság eljárásainak körét. Mindezen naturáliák elemzésével, tanulmányozásával sikerült a SIS rendszer magyarországi eszközrendszeréről véleményformáló következtetéseket levonnom. Dolgozatom összeállítását Káldyné dr. Esze Magdolna belső konzulensként segítette, aki az Integrálódó Európa alkotószerkesztője és egyben a téma elismert szakértője. A SIS rendszer működésével kapcsolatos gyakorlati információgyűjtésben dr. Timár Emil rendőr ezredes úrtól, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgató-helyettesétől kaptam segítséget, akinek gyors és készséges külső konzulensi közreműködése hatékonyan hozzájárult szakdolgozatom elkészítéséhez.
8
1. A schengeni folyamat történeti áttekintése A Schengeni Egyezmény megkötésével elkezdődött az a napjainkban is tartó folyamat, amely az Európai Unió tagállamai közötti belső határok megszüntetését, a személyek szabad mozgását tűzte ki célul. Az Európai Unió olyan térség kialakítására törekszik, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul. Az EU tagországai, e szakpolitikai területen jogalkotói hatáskörük egy részét átruházták az Európai Unióra annak érdekében, hogy polgárai jogainak és érdekeinek védelme, az igazságügyi szervek együttműködése, a menekültügy és bevándorlás kezelése és a bűnözés elleni küzdelem összehangoltan és egységesen valósuljon meg.
1.1
Kezdetektől a Lisszaboni Szerződésig (1957 – 2009)
Az 1957. március 25-én Rómában, 6 ország (Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) által aláírt Római Szerződés
célul
tűzte
munkahelyválasztását.
Ez
ki
az nagy
aláíró
tagállamok
mérföldkő
volt
lakóinak az
Európai
szabad
lakó-
Közösség
és
(EK)
együttműködésben, de a tagországok szembesültek az ebből származó problémákkal is. A 70-es évek közepétől nagy kihívást jelentett a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus terjedése. Az EK bel- és igazságügyi miniszterei a megoldáson gondolkodva döntöttek a TREVI (Terrorism, Radicalism, Extremism, Violance Internationalle) együttműködés kialakításáról. Ez a bel- és igazságügyi együttműködés kialakítását jelentette, célja a tagállamok közötti egyeztetés volt a fenti kérdésekben, továbbá az első fóruma volt az információ- és tapasztalatcsere kibontakoztatásának. A nemzetközi együttműködés szükségességét támasztotta alá, hogy a ’80-as évek végén - a közép és kelet-európai szocialista rendszerek összeomlását követően - megerősödött az illegális migráció és a szervezett bűnözés. Az EK tagállamok számára egyértelművé vált, hogy céljuk megvalósítását - állampolgáraik belső határokon történő ellenőrzés nélküli mozgását, tehát a személyek szabad mozgásának biztosítását – csak a külső határok őrizetének fokozott megerősítésével tarthatják fenn.
9
Franciaország és Németország 1984-ben írta alá a Saarbrückeni Egyezményt, mely a személyforgalom ellenőrzésének közös határukon történő megszüntetéséről szólt. 1985. június 14-én Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg és Hollandia a luxemburgi Schengenben aláírták a Schengeni Megállapodást a személyek ellenőrzésének a belső határokon történő fokozatos megszüntetéséről. 1 A Schengeni Megállapodás az Európai Unió Alkotmányában rögzített négy alapvető szabadságjog (személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad áramlása) közül a személyek szabad mozgásával foglalkozik az EU területén belül. A személyek szabad mozgása kettős jelentésű: egyrészt az Európai Unió belső határain történő személyforgalom ellenőrzésének megszüntetésére vonatkozik, másrészt az uniós állampolgárok szabad letelepedését jelenti más tagállamokban. A belső határellenőrzés megszüntetése nagy kihívást jelentett a tagállamoknak, hiszen lemondtak a szuverenitásuk részét képező, kizárólagos állami jogkörbe tartozó ellenőrzési rendszerről, amellyel saját államuk közbiztonságát védték a nem kívánatos személyek kiszűrésével, és országuk területére való beengedésük megtiltásával. Az egyes tagállamok megszabták a saját belépési és tartózkodási követelményeiket, valamint rendelkeztek tiltó listákkal, amelyet saját maguk voltak képesek leginkább ellenőrizni. A belső határok lebontása egyúttal az Európai Unió külső határainak megerősítését, valamint a külső határellenőrzés megszigorítását is jelentette. Ebből következően meghatározó szerep jut a külső határral rendelkező országoknak, az illegális migráció és a nemzetközi bűnözés megelőzésében és megakadályozásában. A felek 1990. június 19-én a Schengeni Egyezményt kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely 1995-ben lépett hatályba és az aláíró államok ratifikációját megkívánó államközi szerződés volt, és egyúttal meghatározta az Egyezmény megvalósításának folyamatát. A Végrehajtási Egyezmény tette lehetővé, hogy a határok fizikai értelemben is megnyíljanak, ezért az európai uniós együttműködés egyik legfontosabb és legmeghatározóbb vívmányának tekinthető. A Végrehajtási Egyezmény többek között a következő területeken fogalmazza meg a végrehajtás szabályait: alapfogalmak, meghatározások, az ellenőrzések megszüntetése a belső határokon és a személyek szabad mozgása, 1
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Hatodik, átdolgozott, bővített kiadás, Budapest, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005, 566. o.
10
a belső határok átlépése, a külső határok átlépése, vízumok, a külföldiek közlekedési feltételei, tartózkodási engedélyek és beléptetési tilalom, kiegyenlítő intézkedések, a menedék iránti kérelem elbírálásának feladatai, rendészet és biztonság, rendészeti szervek közötti együttműködés, Schengeni Információs Rendszer (SIS) SIS működtetése és használata, személyes jellegű adatok biztonsága és védelme a SIS-ben, bűnügyi jogsegély, a „ne bis in idem” elvének alkalmazása, kiadatás2 A kábítószer és más tiltott anyag csempészése vagy az embercsempészet eseteiben, illetve az egészségügy területén azonban továbbra is volt lehetőség az ellenőrzésre. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény a külső határok megerősítéséről és a Schengeni Információs Rendszer kiépítéséről is rendelkezett. A Végrehajtási Egyezmény Záróokmányához csatolt Közös Nyilatkozat értelmében, annak alkalmazására akkor kerül sor, ha az aláíró államokban a feltételek teljesülnek. Ez azt jelenti, hogy az újonnan csatlakozó államoknak ahhoz, hogy az Egyezmény aláírását és ratifikálását követően azt a gyakorlatban is alkalmazhassák, meg kell felelniük a szigorú követelményeknek. Ez a tagállamok szakértőiből álló bizottság döntési jogkörébe tartozik. A bizottság többek között a külső határokon alkalmazott ellenőrzések hatékonyságát, a nemzeti információs központ létét, illetve alkalmasságát és a vízumpolitika harmonizációját vizsgálja. A Schengeni Megállapodáshoz és a Schengeni Végrehajtási Egyezményhez 1991-ben csatlakozott Olaszország, szintén 1991-ben csatlakozott Portugália és Spanyolország, 2
Fejes Zsuzsanna – Sallai János – Soós Edit – Tóth Judit (szerk.) – Vájlok László: Schengenre hangolva = Európai Műhelytanulmányok, a Külügyminisztérium kiadványa, 2007, 113. szám
11
1992-ben Görögország, 1995-ben Ausztria. Az eredeti öt aláíró államban, valamint Spanyolországban és Portugáliában 1995. márciusában lépett hatályba a szerződés. Olaszország, Görögország és Ausztria 1997-től alkalmazza a szabályokat. Dánia, Svédország és Finnország 1996-ban csatlakozott az egyezményhez. Ezen országok esetében a határellenőrzés nélküli személyforgalom kisebb-nagyobb eltolódással lépett hatályba. Társult országként Norvégia és Izland is csatlakozott a Schengeni Egyezményhez, a három skandináv tagállammal egy időben.
3
Dánia, Svédország,
Finnország, Norvégia és Izland már korábban megkötötte az Észak Unióról szóló szerződést, mely az egymás közötti határokon való szabad átlépésről szól. Ennek fényében logikus döntés volt, hogy annak ellenére, hogy Norvégia és Izland nem tagja az Európai Uniónak, részese legyen a schengeni övezetnek. Az Európai Unió tagállamai közül a két szigetország, az Egyesült Királyság és Írország kimaradt az egyezményből. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok – Ciprus kivételével – 2007. december 21. óta teljes jogú tagjai a schengeni övezetnek, ugyanis ekkor szűnt meg a határellenőrzés. A téma dolgozatom későbbi fejezetében részletesen kifejtésre kerül. Svájc 2008 óta tagja a rendszernek, mely magával vonta Lichtenstein csatlakozását is, mivel a két ország között nincs belső határellenőrzés.4 A Schengeni Egyezmény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, a tagállamok csatlakozási szerződései és a schengeni szervek határozatai és nyilatkozatai együtt alkotják a schengeni vívmányok elnevezésű szabálygyűjteményt. Az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága a schengeni együttműködés vezető szerve, mely 1999. május 20-án a schengeni joganyagot képező acquis-listát elfogadta és meghatározta magát
a joganyagot, valamint
megteremtette a további együttműködés alapját. A schengeni vívmányok részét képezi egy részletes intézkedés-gyűjtemény, amely meghatározza az EU külső határain történő biztonsági megerősítés módját és mértékét. A belső határellenőrzések megszüntetésével a külső határellenőrzés megerősítésének különösen fontos szerep jut. A legfontosabb intézkedés az, amely előírja a külső EU határral rendelkező tagállamok számára a megfelelő ellenőrzések fenntartását és a hatékony felügyelet biztosítását.
3
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Hatodik, átdolgozott, bővített kiadás, Budapest, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005, 566. o. 4 Káldyné Esze Magdolna (alkotószerkesztő) – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs – Takács Gábor: Integrálódó Európa II., Budapest, Perfekt Kiadó, 2010., 299. o.
12
Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés az európai integráció szintjén intézményesítette a bel- és igazságügyi együttműködést. „Az Európai Unióról szóló szerződés K. cikke rendelkezett pontosan a bel- és igazságügyi együttműködésről, s ezen belül a K.1. cikk sorolta fel azokat a területeket, amelyeket a harmadik pillérben megvalósuló kormányközi együttműködés körébe utaltak. Ezek a következők voltak: 1. menekültpolitika; 2. a személyek ellenőrzése a tagállamok külső határain; 3. bevándorlás-politika és harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos kérdések (ezen személyek belépése, kilépése, tagállamokon belüli forgalma, tartózkodása, bevándorlása, letelepedése, családegyesítése, munkavállalása); 4. kábítószer elleni küzdelem; 5. nemzetközi csalások elleni küzdelem; 6. igazságügyi együttműködés a polgári ügyekben; 7. igazságügyi együttműködés a büntetőügyekben; 8. vámügyi együttműködés; 9. rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formái ellen, illetve ezek megelőzése céljából.”5 A Maastrichti Szerződés értelmében a bel- és igazságügyi együttműködés legfőbb szerve a Tanács lett, ahol a tagállamok miniszterei együttes álláspontot alakíthattak ki, együttes fellépéseket határozhattak el és egyezményeket fogadhattak el. A Maastrichti Szerződés egyhangú döntéshozatalt írt elő, kivéve az együttes fellépések végrehajtását és az eljárási kérdéseket illetően. Az Európai Parlament csupán konzultációs jogkörrel rendelkezett és utólag értesült a döntésekről, határozatokról, ezért semmilyen befolyása nem volt a folyamatokra. Az Európai Bíróságnak minimális ellenőrzési jogköre volt, az Európai Bizottság jogalkotási kezdeményezési jogköre is csupán hat területre terjedt ki és a tagországokkal megosztott volt. A büntetőügyi igazságügyi együttműködés, a rendőrségi együttműködés és a vámhatóságok közti együttműködés területein csak a tagországoknak volt kezdeményezési jogkörük.
5
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Hatodik, átdolgozott, bővített kiadás, Budapest, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005., 564. o.
13
A felmerült problémák és hiányosságok állandó kritikára ösztönözték az Európai Unió intézményeit, amelynek eredményeként az 1997-ben aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés jelentősen megreformálta a bel- és igazságügyi együttműködést. Az Amszterdami Szerződés, mely Maastrichti Szerződés felülvizsgálatára összehívott kormányközi konferenciát lezáró egyezmény volt, a bel- és igazságügyi együttműködés átalakításáról, annak újraértelmezéséről szólt. Alapvető célkitűzései közé tartozott a szabadság, a biztonság és az igazságosság fenntartása az Unió területén, illetve, hogy a hatályba lépését követő öt év alatt a mozgásszabadság teljessé váljon az Európai Unió területén. Az Amszterdami Szerződés módosította a pillérek szerkezetét, és bizonyos területek átkerültek egyik pillérből a másikba. Az Amszterdami Szerződés módosította a bel- és igazságügyi együttműködés rendszerét. Az Amszterdami Szerződés változtatásai a következők voltak: a bel- és igazságügyi kérdések egy részének - mint a menekültügyi és bevándorlási politika, az igazságügyi együttműködés polgári jogi ügyekben vagy a külső és belső határellenőrzés – első pillérbe történő átemelése, a Schengeni Egyezmény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény és a schengeni vívmányok egészének beillesztése az Európai Unió jogi-intézményi keretébe, a megmaradt harmadik pillér – mely rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben kategóriát takarta - megerősítése és jogforrási rendjének átalakítása.6 A Nizzai Szerződés - melyet az Európai Unió külügyminiszterei 2001. február 26-án írták alá Nizzában - 2003. február 1-jén lépett hatályba. Intézményi reformjával az Európai Unió gyorsabb és racionálisabb döntéshozatalát, azaz hatékonyabb működését és az együttműködések megerősítését kívánta elősegíteni. A Nizzai Szerződés „amszterdami maradéknak” is nevezett kérdésköre lényegében három téma köré csoportosult: a Tanácsban a tagállamokat megillető szavazatok újrasúlyozása, a minősített többséggel elfogadott döntések és az Európai Bizottság mérete, összetétele. A szerződés jelentősége kiemelkedő abban, hogy lehetővé tette az EU keleti irányú bővítését, új dimenziókat vetítve ezzel előre. A szerződés célja az volt, hogy az Unió még gyorsabban a szabadság, a 6
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Hatodik, átdolgozott, bővített kiadás, Budapest, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005, 568-569. o.
14
biztonság és a jog térségévé válhasson, tiszteletben tartva ennek során az Európai Unió hatásköreit. Az Európai Unióban a bel- és igazságügy területén az Amszterdami Szerződéssel elkezdődött egy szorosabb együttműködés. Az 1999-ben elindított ún. Tamperei Program –
melynek
célja
a
tagállamok
menekültügyi,
bevándorlási,
határőrizeti
és
vízumpolitikájának összehangolása volt - 2004-ben véget ért. Az Alkotmányszerződésben vállalt feladatok abszolválása érdekében szükségessé vált a harmonizáció folytatása. A 2004. novemberi 4-5-én elfogadott Hágai Program a Tamperei Program folytatása, valamint továbbfejlesztése volt. A program részleteit a tagállamok belügyminiszterei dolgozták ki hágai konferenciájukon, innen kapta a program a nevét. A Hágai Program további együttműködést szorgalmazott a bűnügy, a menekültügy és a bevándorlás-politika területén, egységesítve a menekültstátusz igénylésének eljárását és a nyomtatványokat, továbbá javaslatot dolgozott ki az Európai Menekültügyi Alap létrehozására. A program kiemelten foglalkozott a felelősség megosztásával a külső határokon és külön pénzügyi forrásokat nyitott a hosszabb schengeni határral rendelkező tagállamok számára. A közös vízumpolitika és az úti okmányok egységesítése (a biometrikus azonosítók bevezetése) hangsúlyosan szerepelt a tervek között. A fentiekkel összhangban a Hágai Program kiemelten foglalkozott a terrorizmus visszaszorításának lehetséges eszközeivel. A korábbiaknál erősebben jelentkezett a dokumentumban a polgári jogi együttműködés, középtávon pedig az eddig teljesen tagállami hatáskörben tartott házassági vagyonjogi, családjogi és örökösödési szabályok harmonizációja került napirendre. A Prümi Egyezmény aláírásával hét tagállam: Ausztria, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Spanyolország bel- és igazságügyi miniszterei szorosabb együttműködésre kötelezték magukat a terrorizmus elleni harc, az illegális bevándorlás elleni fellépés és a rendőrségi adatbázisokhoz való kölcsönös hozzáférés jegyében. A Schengen III néven emlegetett egyezményt a tagállamok képviselői 2005. nyarán írták alá a nyugat-németországi Eifel közelében fekvő Prüm városában. Az együttműködéshez csatlakozhatnak további tagállamok is. Az egyezmény többek között ujjnyomat- és gépjármű-nyilvántartási adatok, DNS-profilok és a határokon átnyúló rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos személyes és nem személyes adatok kölcsönös átadására is kiterjedt, továbbá segítségnyújtási záradékot is tartalmazott. 2008. júniusában 15
egy tanácsi határozat a tagállamok mindegyikében elrendelte a Prümi Egyezmény „alapvető részeinek” alkalmazását. A Prümi Egyezmény keretében folytatott integráció a belbiztonsági együttműködés új formáját jelentette. A Prümi Egyezmény főbb területei többek között az alábbiak: információ és adat átadása bűncselekmények megakadályozása és rendezvényekkel kapcsolatos veszélyek elhárítása céljából (pl. nemzeti ujjlenyomat-adatok kicserélésének megkönnyítése vagy DNA-profilok összehasonlítása), terrorista cselekmények megakadályozását célzó intézkedések, együttműködés a légi biztonsági kísérők kiképzésével és továbbképzésével kapcsolatban, az illegális migráció elleni küzdelmet elősegítő intézkedések.7
1.2
Mérföldkő a bel- és igazságügyi együttműködésben (a Lisszaboni Szerződés megkötése 2009.)
A Lisszaboni Szerződés jelentős változást hozott a bel- és igazságügy területén. Átalakította a bel- és igazságügyi politika jogszabályi keretét, valamint új rendelkezésekkel egészítette ki a korábbi joganyagot. A Lisszaboni Szerződés megszűntette a harmadik pillért és átalakította a döntéshozatal rendszerét. Az Amszterdami Szerződéssel elindított folyamatot viszi tovább. A Szerződés a bel- és igazságügyi szakpolitika minden aspektusát egy cím, „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség” cím keretében tárgyalja. A Szerződés, amely 2009. december 1-jén lépett hatályba, módosította a hatályos EU- és EK-szerződést. Főbb célkitűzései közé tartozik többek között az, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödjön, az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok megerősödjenek valamint, hogy elősegítse az uniós értékek érvényesülését. A Lisszaboni Szerződés céljai között szerepel, hogy Európa hatékonyabb globális szereplőként tudjon fellépni az európai külpolitikai eszközök egybekapcsolása révén. 7
Fejes Zsuzsanna – Sallai János – Soós Edit – Tóth Judit (szerk.) – Vájlok László: Schengenre hangolva = Európai Műhelytanulmányok, a Külügyminisztérium kiadványa, 2007, 113. szám
16
A Lisszaboni Szerződés felépítése: A bel- és igazságügyi politikára vonatkozó joganyag öt fejezetből áll. Az első részben az általános rendelkezéseket olvashatjuk. A második fejezet a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel, a bevándorlással kapcsolatos politikákkal foglalkozik. A harmadik fejezet az igazságügyi együttműködés polgári ügyekben témakörrel, míg a negyedik fejezet a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködéssel foglalkozik. Az ötödik fejezetben a rendőri együttműködésről olvashatunk. A Lisszaboni Szerződés átvette azon jegyzőkönyveket, amelyek az Egyesült Királyság, Írország és Dánia speciális schengeni részvételét szabályozzák. E három ország számára továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy kimaradhasson a rendőrségi és büntetőjogi együttműködésből és akár eseti alapon is élhessen a kimaradással. A továbbiakban röviden áttekintem a Lisszaboni Szerződés fentebb említett öt fejezetet, amelyeket úgy gondolom, hogy témám szempontjából fontos ismertetni. Az Általános rendelkezésekkel foglalkozó rész bemutatja a térség tartalmi jegyeit, meghatározza a részpolitikák alapelveit, eszközeit, továbbá a tagállamok, közösségi intézmények hatáskörét és a döntéshozatalra vonatkozó szabályokat. „Az Unió a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodik, megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, fellép a bűncselekmények, a rasszizmus, az idegengyűlölet ellen. A büntetőügyekben és a polgári ügyekben hozott bírósági és bíróságon kívüli határozatok estében a kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni. A Szerződés a tagállamokban a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladatokat tagállami hatáskörben hagyja.”8 A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák: a személyek számára a belső határellenőrzés nélküli átlépés biztosítása, a külső határokon a személyi ellenőrzés és a határátlépés felügyeletének biztosítása, integrált határőrizeti rendszer bevezetése. 8
Káldyné Esze Magdolna (alkotószerkesztő) – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs – Takács Gábor: Integrálódó Európa II., Budapest, Perfekt Kiadó, 2010., 311. oldal
17
A közös menekültügyi politika célja, hogy a védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok részére megfelelő jogállásról rendelkezzen. A közös bevándorlási politika többek között a migráció kezelését, a méltányos elbánás biztosítását és az emberkereskedelem, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelmet célozza meg. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben: A
polgári
ügyekben
az
igazságügyi
együttműködés
többek
között
az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását, a jogviták rendezésére alternatív módszerek kidolgozását és a bírák, ügyészek képzésének támogatását kívánja biztosítani. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben: Az igazságügyi együttműködés többek között az Eurojust keretében folytatott együttműködést, a tagállamokban alkalmazandó szabályok közelítésének területét, a tagállamok hatóságai közötti együttműködés megkönnyítésének és meggyorsításának témáját érinti. A Lisszaboni Szerződés ugyanakkor foglalkozik az Eurojust működésével, felépítésével, feladataival és bővíti a hatáskörét. Speciális, pénzügyi bűncselekmények kivizsgálására felállításra kerülhet az Európai Ügyészség, amely átvehetné az Eurojust feladatait. Rendőrségi együttműködés: A rendőrségi együttműködés célkitűzése a tagállamok vámhatóságai, rendőrségei és az egyéb bűnüldöző szolgálatok közötti operatív együttműködés fejlesztése. A főbb feladatok közé tartoznak a releváns információk gyűjtése, feldolgozása, tárolása, a szervezett bűnözés felderítésére irányuló közös nyomozási technikák kialakítása, értékelése. Az Europol támogatja az illetékes hatóságok közötti együttműködést.9 A Szerződés úgy rendelkezik, hogy az Unió tagállamai a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. Az egyezmény hatályba lépésével bővültek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés célját szolgáló uniós képességek, mely 9
Káldyné Esze Magdolna (alkotószerkesztő) – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs – Takács Gábor: Integrálódó Európa II., Budapest, Perfekt Kiadó, 2010, 310 -318. o.
18
közvetlen előnyöket biztosít a bűnözés és a terrorizmus elleni uniós fellépés terén. A humanitárius segítségnyújtással, a polgári védelemmel és közegészségüggyel kapcsolatos új rendelkezések ugyancsak arra irányultak, hogy az Unió könnyebben tudjon reagálni az európai polgárok biztonságát fenyegető veszélyekre. A Lisszaboni Szerződés révén az Unió jobban fel tud lépni számos, az Unió és polgárai számára napjainkban prioritást jelentő területen. Ez különösen igaz a szabadság, biztonság és jogérvényesülés terén felmerülő feladatok, így pl. a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni fellépés esetében, de más területeken is - mint pl. az energiapolitika, közegészségügy, polgári védelem, éghajlatváltozás, általános érdekű szolgáltatások, kutatás, űrpolitika, területi kohézió, kereskedelmi politika, humanitárius segítségnyújtás, sport, idegenforgalom és igazgatási együttműködés - elmondható ugyanez.10
1.3
A stockholmi program (fő prioritások 2010 – 2014.)
Az Európai Unió Tanácsa 2009. december 8-án adta ki a stockholmi programot, mely az Európai Unió polgárait szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa megteremtésére irányult. A stockholmi program kiadásának hátterében az állt, hogy az Unió - bár a korábban kiadott, hasonló jellegű programjai által már jelentős eredményeket ért el – további intézkedések megvalósítását tartotta szükségesnek. A 2010 - 2014. közötti időszakra vonatkozó program fő prioritásait az uniós polgárok érdekei és szükségletei képezték. A legfőbb kihívást az Unió Tanácsa részéről - Európa biztonságának garantálása mellett - az alapvető emberi szabadságjogok és az integritás tiszteletben tartása jelentette. A program számos biztonsági mechanizmus kiépítésére és megszilárdítására törekedett, ezáltal is védve az uniós polgárok jogait és érdekeit. A stockholmi program olyan fontos területekkel foglalkozik, mint a polgárok védelme, a jogbiztonság, a jogérvényesítés, a felelősségvállalás és partnerség, de érinti a migráció, a rasszizmus, a gyermekek jogainak biztosítása és a bűncselekmények áldozatainak kérdéskörét is.
10
Lisszaboni Szerződés Szerződés a 21. századi Európa számára http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/index_hu.htm letöltés: 2011. 09. 17.
19
A stockholmi program alapján az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy készítsen el egy cselekvési tervet a jelölt feladatokra és a menetrendre (időrendre) vonatkozóan. Az Európai Bizottságnak 2012 első félévében kell elvégeznie a program végrehajtásának félidős értékelését, s a helyzetelemzést követően akár más, kiegészítő intézkedések meghozatalára is sor kerülhet.11 2. Magyarország schengeni csatlakozása 2.1.
A felkészülés folyamata
Magyarország schengeni csatlakozása előtt létezett egy önálló Határőrség, amely jelentős szerepet játszott a csatlakozási és felkészülési folyamatban. Hazánk csatlakozását megelőzően egy többlépcsős ellenőrzési folyamat zajlott le, mely során megvizsgálták technikai, szakmai és szervezeti felkészültségünket is. A szárazföldi és légi határok ellenőrzésére külön került sor. A felkészülés folyamán nemcsak a Határőrséget ellenőrizték, hanem a légi határok vonatkozásában a teljes repülőteret, azaz annak a schengeni követelményeknek való megfelelését is. A légi határok schengeni ellenőrzése 2006. június 16 – 19. között zajlott le Szlovéniával és Csehországgal együtt. A többlépcsős ellenőrzési folyamatban a légitársaságoknak is fontos szerepe volt, hiszen a légitársaságok is szűrhetnek utas-felvételkor, mivel gyakorlatilag bárkitől megtagadhatják az utazást. A hamis vagy hamisított okmányok felismerése elsősorban nem elvárás velük szemben, azonban, a hatályos vízum-megállapodások ismerete igen. A légitársaságok a hatóságok által elküldött kockázatelemzéseket felhasználva dolgoznak. A budapesti Repülőtéri Rendőr Igazgatóság egy hatékony munkakapcsolat kialakítására törekszik a Malév külföldi állomásainak képviselőivel. A hatályos jogszabályokban 12 létezik a közrendvédelmi bírság intézménye, amellyel a légitársaságok sújthatók, abban az esetben,
11
Az Európai Unió Tanácsának feljegyzése – Brüsszel, 2009. december 8. Tárgy: A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő nyitott és biztonságos Európa http://www.baleset-megelozes.eu/pics/stockholm_program_eredeti.pdf letöltés: 2011. 10. 07. 12 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, 69. § http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E7F5B5D3-AC4E-4A68-BE344538959901A9/0/071219_2007_eviII_tv_harmtv.pdf letöltés: 2011. 11. 10.
20
ha olyan utas belépését engedélyezik, aki nem rendelkezik érvényes okmánnyal. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság álláspontja szerint a vízum is ide tartozik, ám a másodfokú hatóság szerint nem, így vízum hiányában ideszállított utas esetében nem bírságolható meg a légitársaság. Az értékelést követően kerülhetett sor Magyarország schengeni övezethez történő csatlakozására. Ennek következtében az önálló Határőrség 2008. január 1-jén megszűnt és feladatait jelenleg a Rendőrség végzi. Az utóellenőrzésekre 2012-ben kerül sor, amelyekre a felkészülés már folyik.13 A teljes jogú schengeni tagság
2.2.
A Bel- és Igazságügyi Tanács 2006. decemberi döntése nyomán tehát kibővítésre került a SIS rendszer, így 2007 decemberétől került sor a szárazföldi és tengeri, 2008. március végén pedig a légi határok megnyitására. A teljes jogú schengeni tagság elérése Magyarország számára uniós csatlakozásunk kezdetétől fogva meghatározó cél volt. 2007. december 21-én a szárazföldi belső határokon, 2008. március 30-án pedig a légi határokon megszüntetésre kerültek az ellenőrzések, mely intézkedések nyomán az alábbiak mondhatók el: -
A magyar állampolgárok szabadon, megállás és ellenőrzés nélkül léphetik át az országhatárokat a schengeni övezethez csatlakozott államokban. Alapelv, hogy a schengeni térségbe belépőket csak annak a tagállamnak kell ellenőriznie, amelynek a külső határán beutaznak. A térségbeli utazás jelentősen könnyebbé és gyorsabbá vált.
Személyazonosításra
alkalmas
dokumentum
(útlevél
vagy személyi
igazolvány) rendelkezésre állása azonban szükséges. -
A nagyobb mozgásszabadságot a külső határok egységes követelmények szerinti őrizete szavatolja.
Azt mondhatjuk, hogy teljes jogú schengeni tagság a mindennapokat érintő eredmény, amelynek pozitív hatásait közvetlenül és személyesen is megtapasztalhatják a magyar állampolgárok. A schengeni rendszerhez történő felkészülés során hazánk a bel- és igazságügyi együttműködés fejezeten belül tárgyalt a schengeni övezethez történő csatlakozásról, 13
dr. Timár Emil rendőr ezredestől, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgató-helyettesétől kapott tájékoztatás, Budapest, 2011. november
21
valamint a schengeni joganyag átvételéről. A csatlakozást követően még fennállt a határellenőrzés az Unió tagállamai és a Magyarország közötti belső határszakaszokon. A csatlakozási tárgyalásokon a bel- és igazságügyi fejezetnél Magyarország nem kért átmeneti mentességet. Az Európai Bizottság ország-jelentései szerint, hazánk jogszabályi rendszere szinte teljesen összhangban volt az EU-vívmányokkal. A felkészülés befejezése érdekében Magyarországnak az alábbi területeken kellett erőfeszítéseket tennie:
a jogharmonizáció befejezése (pl. vízumpolitika),
a jogszabályokat kikényszerítő hatóságok anyagi és emberi erőforrásainak fejlesztése,
a schengeni rendszer gyakorlati követelményeinek teljesítése.
Az Unió 2004. május 1-jei bővítésével nem változtak a schengeni határok. A schengeni rendszert nem lehet automatikusan áttenni egyik határról a másikra. Az eddigi gyakorlat szerint a csatlakozni kívánó országot a tagállami szakértők ellenőrzik arra vonatkozóan, hogy hogyan működik az átkelőhely, a számítógépes rendszer, a konzulátus, vagyis a teljes schengeni normarendszer. A legapróbb részletekig mindent megvizsgálnak - hasonlóan az ISO minőségbiztosítási rendszerhez - majd eldöntik, hogy megfelel-e a rendszer, vagy még javítani kell bizonyos feltételeken. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után megkülönböztettük Magyarország külső és belső határait. A belső határok teljes megnyitására akkor került sor, amikor gyakorlatban is bebizonyítottuk, hogy hatékonyan el tudjuk látni az Unió külső határainak védelmét. A nem uniós tagállamokkal közös határaink csatlakozásunkkor nemcsak Magyarország, hanem egyidejűleg az Unió külső határaivá is váltak, ahol az ún. schengeni normáknak megfelelő szigorú határellenőrzés került bevezetésre. Biztosítani kellett a kellő számú, megfelelő műszaki felszereltséggel ellátott átkelőhelyet. A tagállamok közti szoros belbiztonsági, rendőri együttműködés feladata, hogy visszaszorítsa a bűnözést. A „nem kívánatos személyek” kiszűrését segíti elő a SIS rendszer, a schengeni együttműködés adatbázis rendszere és számítógépes infrastruktúrája, amely a határátkelőhelyeket összekapcsoló nemzeti alrendszerekből és egy központból áll. 2007-ben sikeresen lezárult Magyarország schengeni értékelése, amelynek eredményeként 22
minden akadály elhárult az elől, hogy a schengeni joganyagot hazánk is teljes mértékben alkalmazza. Ez újabb jelentős lépés volt Magyarország európai integrációjában. Magyarország csatlakozása a SIS I+ informatikai rendszerhez (a portugál javaslat szükségessége)
2.3.
Az első generációs, SIS I nevű rendszert a szükséges bővítésekkel hamar „átkeresztelték” SIS I+-nak, amely funkcionalitásában kevésbé, inkább kapacitásában bővült, azonban a jelentős
újítások
a
Schengeni
Információs
Rendszer
második
generációjához
kapcsolódnak. A közel tíz éves rendszerhasználat során szerzett tapasztalatok, az újabb és újabb rendszerrel szemben támasztott – nem csak kapacitáshiányból fakadó – igények már az ezredfordulót követően körvonalazták egy merőben új politikán alapuló rendszer életre hívásának szükségét. A SIS II bemutatásával külön fejezetben foglalkozom, így ebben a fejezetben csupán érintem azt. A második generációs SIS rendszer csúszásából, valamint az új államok csatlakozási kötelezettségből adódó ellentmondásos helyzet feloldására szolgált a portugál javaslat, melynek megvalósítása nem jelent külön generációt a schengeni információs rendszer történetében, de fontos és jelentős mérföldkő a schengeni rendszer fejlődését tekintve.
2006 során Magyarország schengeni csatlakozásának előkészítésekor felmerült a kérdés, hogy a jelenleg működő SIS I+ vagy a második generációs rendszer, a SIS II kerül-e bevezetésre hazánkban, mivel akkor úgy tűnt, hogy 2007 végére befejeződhet a SIS II fejlesztése. A SIS I+ rendszer az eredeti SIS I bővített kapacitású változata, melyre a kilencvenes években uniós taggá váló északi országok csatlakozása miatt volt szükség. Magyarország – a többi 2004-ben uniós taggá vált országgal együtt – következetesen a SIS II megvalósítására készült. A tagállamok és az Európai Bizottság részvételével folyó központi uniós SIS II projekt azonban 2006-ban behozhatatlan késedelmet szenvedett. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy Magyarország a schengeni tagságra való felkészültségét tekintve a 2006 során elvégzett schengeni értékelő látogatások alapján kiemelkedő teljesítményt nyújtott, azaz egyetlen szakterületen sem írtak elő pótlólagos szakértői helyszíni látogatást, csak a SIS bevezetéséhez kapcsolódó ellenőrzés maradt hátra.
23
A belső határnyitás feltételeként hazánk a SIS második generációs rendszerének bevezetését irányozta elő, azonban a folyamatos csúszás következtében a rendszer bevezetése egyre elérhetetlenebbnek tűnt. A SIS II uniós fejlesztésében bekövetkezett késedelem miatt hazánknak és a többi új tagállamnak nem lett volna esélye 2007-ben a belső határok ellenőrzésének megszüntetésére. „A helyzetből való kilábalásra Portugália tett miniszteri szinten javaslatot, felajánlva nemzeti rendszerszoftverének másolatát, hogy lehetővé váljon a jelenlegi SIS I kibővítése az új tagokkal. A kibővített rendszer neve SISone4ALL […] vagyis „SIS egy mindenkiért”, ami a portugál felajánlásra utal.”14 3. A schengeni együttműködés főbb területei Az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködési célkitűzése egy olyan térség kialakítása, ahol a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése kiszámítható, humánus és megbízható szabályrendszerben működik. A szabadság a személyek szabad mozgásának biztosítása, amely az alábbi területek átfogó és összehangolt szabályozásával biztosított: menekültügy, határőrizet, vízumpolitika, migráció. Ezenkívül ide tartozik még az alapvető emberi jogok védelme, a megkülönböztetés tilalma. A biztonság térsége a terrorizmus, a csalás, a kábítószerkereskedelem és a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést jelenti. A jog érvényesülése pedig az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférésnek a biztosítását jelenti, illetve a bíróságok tevékenységének koordinálását segíti. A polgári ügyeknél ide értjük az ítéletek határon átnyúló végrehajtását és a jogi környezet egyszerűsítését. Büntetőügyeknél a jog érvényesülésén az eljárásjogi szabályok és a bűncselekmények, illetve a büntetések kategóriáinak a meghatározását, valamint a kölcsönös bűnügyi jogsegélyt értjük.15 A schengeni államok körébe 25 ország tartozik: az Európai Unió (EU) 27 tagja közül 22 ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország,
14
Tóth Krisztián: A Schengeni Információs Rendszer (SIS) – háttéranyag a sajtó számára, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Bel- és Igazságügyi Együttműködési Főosztály, 2007, 3. o. 15 Káldyné Esze Magdolna (alkotószerkesztő) – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs – Takács Gábor: Integrálódó Európa II., Budapest, Perfekt Kiadó, 2010, 295. o.
24
Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország), valamint Norvégia Izland és Svájc. (Az Európai Unió tagállamai közül a következő 5 ország - Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Írország és Románia ugyanakkor továbbra sem része a schengeni térségnek).
1. A schengeni több lépcsős szűrő rendszer16
1. Politikai, gazdasági, tájékoztató eszközök a migráció kezelésében 2. Vízumrendszer alkalmazása 3. Kihelyezett okmányszakértő 4. Összekötők alkalmazása 5. Szállító vállalatok felelőssége 6.
Tranzit államok határőrizeti rendszere
7.
Biztonságos harmadik országok
8.
Külső határok szigorú őrizete
9.
Kiegyenlítő intézkedések
16
A schengeni felkészülés kapcsán tartott előadássorozatra készült prezentáció, Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Elemző Értékelő Osztály, Budapest, 2007
25
10. Belső határ ellenőrzése + 1 repülőtér üzemeltetők felelőssége
Vízumpolitika
3.1.
A schengeni együttműködés egyik kiemelt területe a vízumpolitika, mely területen egy harmonizált rendszert kiépítése a cél. Az Európai Unió Tanácsa rendeletben meghatározta a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, valamint a vízummentes harmadik országokat. E lépések az egységes uniós vízumpolitika kialakítása érdekében történtek. A rendelet többek között azon harmadik országok listáját tartalmazza, amely országok állampolgárainak a tagállamban történő – 3 hónapot meg nem haladó – tartózkodáshoz vízummal kell rendelkezniük (negatív lista) és azon országok listáját, amelyek állampolgáraira a fenti kötelezettség nem vonatkozik (pozitív lista). A negatív és a pozitív lista összeállításakor számos kritériumot kellett számításba venni: a közérdeket, a közbiztonságot, az illegális migráció mértékét és potenciális veszélyét, az Európai Unió harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatait és a kölcsönösséget. A rendelet az ún. „szolidaritási mechanizmus” szabályait is tartalmazza, melynek értelmében a kölcsönösség elvét lehet alkalmazni akkor, ha egy a pozitív listán szereplő harmadik ország egy vagy több tagállam állampolgáraival szemben vízumkötelezettséget vezetne be. A viszonosság alapján azonban a vízumkötelezettség bevezetésének megakadályozása is elérhető,
a
szabályozás
ugyanis
lehetővé
teszi
ellenlépések
foganatosítását
a
vízumkötelezettséget bevezetni kívánó harmadik országgal szemben. A vízumpolitika területén az Európai Unió harmadik, szomszédos országokkal való kapcsolatait a kishatárforgalomra vonatkozó szabályozás is befolyásolja. 2001. decemberi, laekeni ülésén az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot a Vízuminformációs Rendszer (Visa Information System, VIS) kidolgozására, melynek célja a tagállamok közötti
vízumokkal
kapcsolatos
információk
és
adatok
továbbítását
szolgáló
számítástechnikai rendszer létrehozása volt. A Vízuminformációs Rendszer a központi információs rendszerből (CS-VIS), a tagállami interfészekből (NI-VIS) és az ezeket összekötő hálózatból áll.
26
Fő szabály szerint a vízumokat a külképviseletek adják ki, mert a külképviseletek hozzáférnek mindazon adatbázishoz, amely szükséges a vízumkiadáshoz. Ennek értelmében meg is tagadhatják a vízumkiadást azon személyek részére, akik pl. beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állnak. Azt is mondhatjuk, hogy a külképviseletek egyfajta szűrőként működnek. Abban az esetben, ha egy ország vízummentességi megállapodást köt az Európai Unióval, ez a szűrő kieseik és nagyobb a felelőssége az országhatáron ellenőrzést végző személyeknek is. Így fordulhat elő az, hogy az utóbbi időszakban megnőtt a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló albán állampolgárok száma, akik belépése megtagadásra került.17 3.1.1. A központi vízumhatóság által kiadott engedélyek (2009 -2010.) A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, mint központi vízumhatóság többek között kapcsolatot tart más schengeni tagállam központi vízumhatóságával, a SIS jelzésekkel összefüggésben megkeresést intéz a nemzeti SIRENE Iroda (későbbiekben kifejtve) felé és reagál a SIRENE Iroda megkereséseire. Az alábbi táblázatban összefoglalásra került a bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó Magyarországon tartózkodók száma 2009-2010 közötti időszakban. 2. Bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó tartózkodók száma a 2009 – 2010. éves állapot szerint18 Változás %-ban
2009.12.31-i állapot
2010.12.31-i állapot
Változás
Bevándorlási engedély
47 205
42 659
-4 546
-9,63%
Letelepedési engedély*
23 475
20 588
-2 887
-12,30%
Tartózkodási engedély
33 682
32 897
-785
-2,33%
EGT tartózkodási engedély
20 855
12 990
-7 865
-37,71%
Regisztrációs igazolás
70 248
72 938
2 690
3,83%
Állandó tartózkodási kártya
8 319
14 272
5 953
71,56%
Státusz megnevezése
17
dr. Timár Emil rendőr ezredestől, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgató-helyettesétől kapott tájékoztatás, Budapest, 2011. november 18 A Bevándorlási és Állampolgári Hivatal statisztikai kiadvány füzete (2009-2010) Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgárság, Menekültügy http://www.bmbah.hu/statisztikak.php letöltés: 2011. 11. 05.
27
Változás %-ban
Státusz megnevezése
2009.12.31-i állapot
2010.12.31-i állapot
Változás
Magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja EGT állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
5 562
7 025
1 463
26,30%
382
432
50
13,09%
206
398
192
93,20%
Nemzeti letelepedési engedély
4 063
5 504
1 441
35,47%
Ideiglenes letelepedési engedély Menekült
6 1 714
9 1887
3 173
50,00% 10,09%
150 217 216 084
391 258 212 248
241 41 -3 836
160,67% 18,89% -1,78%
EK letelepedési engedély
Oltalmazott Befogadott Összesen: * 2001. XXXIX.tv. alapján
2. (folytatás) Bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó tartózkodók száma a 2009 – 2010. éves állapot szerint19 A táblázatból megállapíthatjuk, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2009-ben több bevándorlási engedélyt, letelepedési engedély, tartózkodási engedélyt és EGT tartózkodási engedélyt adott ki, mint 2010-ben. Ezzel ellentétben viszont regisztrációs igazolásból, állandó tartózkodási kártyából, EK letelepedési engedélyből, nemzeti letelepedési engedélyből és ideiglenes letelepedési engedélyből 2009-ben kevesebbet adott ki, mint a 2010. évben. A menekültek, az oltalmazottak, a befogadottak száma magasabb volt 2010-ben, mint 2009-ben. Kimagasló az oltalmazottak száma, mely 2009-ről 2010-re 160, 67 %-ban növekedett. A hivatal 2010-ben EK letelepedési engedélyből 192 db-bal, azaz 93,20 %-kal többet adott ki, mint 2009-ben.
3.2.
Belső és külső határellenőrzés
A schengeni határkérdés tárgyalásakor a belső és külső határellenőrzés átalakulását kell elsősorban megvizsgálnunk. A belső határszakaszokon az ellenőrzés teljes megszüntetése volt az elérendő cél. A határellenőrzés megszűnése fizikailag azt jelenti, hogy a határon semmilyen ellenőrzésen nem kell átesnünk, hanem egyszerűen egyik „schengeni országból” a másikba átutazhatunk. A határellenőrzés megszűnése minden állampolgárra, 19
A Bevándorlási és Állampolgári Hivatal statisztikai kiadvány füzete (2009-2010) Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgárság, Menekültügy http://www.bmbah.hu/statisztikak.php letöltés: 2011. 11. 05.
28
tehát a nem uniós állampolgárokra is vonatkozik, hiszen a schengeni térségbe beutazókat csak annak az államnak kell ellenőriznie, amelynek a külső határait az illető átlépte. Kizárólag a schengeni normákat teljes körűen alkalmazó országokba utazhatunk be ellenőrzés nélkül, és azoknak az országoknak is csak az ún. belső határait léphetjük át ellenőrzés nélkül, ott, ahol egy másik schengeni tagállammal közös határszakasszal rendelkezik. Fenyegetettség vagy a közbiztonságot veszélyeztető esemény esetén a tagállamok ideiglenesen visszaállíthatják a belső határellenőrzést. A repülővel történő utazásra speciális szabályok vonatkoznak. Megkülönböztetünk külső - azaz nem schengeni országból induló és schengeni országba érkező, belső - azaz schengeni tagállamból induló és schengeni tagállamba érkező, valamint schengeni tagállamból induló és nem schengeni tagállamba érkező járatokat. A belső járatoknál nincs személyellenőrzés, a külső járatok esetében viszont van.20
2011. november 8-án arról értesülhettünk a híradásokból, hogy embercsempészet miatt indítottak eljárást egy szerb férfi ellen, aki stopposként négy afgán migránst vett fel az M1es autópályán. A rendőrök a hegyeshalmi határátkelőhely térségében ellenőriztek egy szerb sofőrt. Az személyautóban a szerb férfin kívül négy afgán állampolgár is utazott, akiket a sofőr stopposként vett fel egy benzinkútnál. Az afgán migránsok egy kamion rakterében elbújva jutottak be a schengeni övezetbe. Az illegálisan utazó afgán állampolgárok az idegenrendészeti hatóság részére átadásra
kerültek. A szerb férfival szemben
embercsempészet miatt eljárás indult.
3.3.
Rendőrségi és bűnügyi együttműködés
A szervezett bűnözés és a kábítószer elleni közös uniós fellépés, az Europol és a schengeni határon átnyúló bűnüldözési együttműködés keretében zajlik. Az Európai Uniót tekintve a rendőri együttműködés keretébe tartozik minden nemzeti bűnüldöző szerv (rendőri, határőrizeti, vám, egyéb) bűnügyi célú együttműködése és információcseréje. Az EU-ban a 20
Vas Gizella: Schengeni határok és utazási szabályok, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Együttműködési Főosztály, Budapest, 2007. január
29
rendőri együttműködés jogilag többek között a Schengeni Egyezmény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, az Europol Egyezmény és jegyzőkönyvei, valamint a szervezett bűnözés és kábítószer elleni akciótervek mentén került szabályozásra. A szubszidiaritás elve érvényesül, vagyis az együttműködés kérdéseiben a tagállamok egymás közötti kapcsolataikat a Végrehajtási Egyezményben előírtnál részletesebben és mélyebben is szabályozhatják. Az 1995. július 26-án kelt Europol Egyezmény hívta életre az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europol). Az Europol a terrorizmus, a tiltott kábítószerkereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak megelőzése és leküzdése érdekében került létrehozásra. Fő feladatai közé tartozik a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése, információk és bűnüldözési operatív információk gyűjtése, a tagállamokban folyó nyomozások segítése minden jelentőséggel bíró információnak a nemzeti egységekhez való eljuttatása útján, illetve a begyűjtött információk számítógépes rendszerének fenntartása.21
3.4.
Migrációs politika
Az 1990-es évekig nem létezett az Európai Unió egészét átfogó egységes migrációs politika, ezért a legális és illegális migráció kezelésével hosszú ideig a regionális és bilaterális együttműködési formákat és a már létező és működő nemzetközi szervezeteket bízták meg. Az 1990-es években azonban a nemzetközi migráció súlyos társadalmi, költségvetési és foglalkoztatási problémákat hozott felszínre. Az illegális migráció veszélyeire az ezredfordulón jelentkező globális terrorizmus hívta fel a figyelmet. Az uniós tagállamok
számára
egy
összehangolt
migrációs
politika
kidolgozása
immár
elkerülhetetlenné vált. A menekültáradat leginkább az Európai Unió déli országait, Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot sújtja. E déli országokra nehezedő migrációs nyomás azonban az Unió egészét érintő jelenség, hiszen a már egyszer az Európai Unió területére bejutott migráns menekült szabadon mozoghat a schengeni térség egészében. A szakképzett munkaerő befogadása alapvető uniós érdek, ezért az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a kibocsátó országok politikai stabilitására, helyi fejlesztési 21
Stauber Péter: Rendőrségi együttműködés és biztonság a Schengeni Térségben, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Igazságügyi Együttműködési Főosztály, Budapest, 2007. január
30
projektjeire, az ottani munkahelyteremtésre és az emberi jogok helyzetére. A legális migráció összehangolt szabályozására van szükség közösségi szinten. Az Unió migrációs politikája két fő irányt követ: egyrészt a tagállamok közötti, másrészt az Unióval határos, nagyrészt mediterrán térség országaival kialakított együttműködés erősítésére törekszik, ugyanis az illegális bevándorlás elleni hatékony és eredményes fellépés nem valósulhat meg az eredet-, tranzit és célországok együttműködése nélkül. A közösségi migrációs politika fókuszában jelenleg Afrika áll, ahonnan a legnagyobb az Európai Unió felé irányuló migrációs nyomás. E kérdéskörrel a 2.4.1 fejezetben részletesen foglalkozom. A közép-afrikai országok jobb életkörülményeket kereső állampolgárai szervezett bűnözői csoportok közvetítésével jutnak el, vagy Marokkón keresztül Spanyolországba és Franciaországba, vagy Algérián és Líbián keresztül Máltára és Olaszországba. Az elmúlt évek társadalmi és politikai változásai- melyek gyakran fegyveres harcok útján következtek be - következtében százezrek kényszerültek otthonaik, hazájuk elhagyására. Emellett csökkentek a bevándorlási lehetőségek, melynek eredményeként sok bevándorló a menedékjog segítségével próbált tartózkodási engedélyt szerezni. Mindezeket figyelembe véve, egy közös európai menekültügyi rendszer kiépítése és a közös európai menekültügyi
politika
megakadályozásának,
megteremtése
illetve
a
szabályozásának
záloga
a
az
területén.
EU
másodlagos A
migráció visszaélések
megakadályozásával és szabályozással szükséges elősegíteni az azonos elveken nyugvó és azonos szankciókkal működő, egységesített menekültügyi eljárás megteremtését. A cél az, hogy kizárólag az arra valóban rászorulók részesüljenek nemzetközi védelemben, a menekültügyi eljárással visszaélők pedig kerüljenek ki a menekültügyi védelem kedvezményei alól.22 3.4.1. A FRONTEX ügynökség szerepe a tagállamok közötti együttműködésben Az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködés igazgatásáért felelős ügynökség (FRONTEX) 2005-ben jött létre, varsói székhellyel. A FRONTEX 2006-ban a Poseidon program keretében a görög és a török, a Héra programok keretében, pedig a spanyol hatóságoknak nyújtott segítséget az afrikai eredetű illegális 22
A Külügyi, valamint az Európai Ügyek Bizottságának háttéranyaga, Háttéranyag az Európai Unió migrációs politikájáról, a tripoli miniszteri konferencia előzményeiről, Budapest, 2006. november
31
migráció visszaszorításában. Franciaország és Spanyolország 2006. júliusában miniszteri szintű találkozót kezdeményezett a migráció és a fejlődés összefüggéseiről Marokkóban, 58 európai és afrikai ország részvételével. A FRONTEX feladata a tagállamok közötti operatív szintű együttműködés koordinálása a külső határok kezelésének területén. Ezenkívül a FRONTEX képzéseket szervez, folyamatos kockázatelemző munkát is végez, valamint anyagi támogatást nyújt a technikai eszközök kutatása területén.23 A migráció az Európai Unió tagállamaiban is egyre több gondot okoz. E kérdéskör sok szempontból érinti a biztonság kérdését is (pl. feketemunkások foglalkoztatása, embercsempészet, terrorizmus). Az illegális bevándorlás elleni fellépés pedig többirányú együttműködést tesz szükségessé. Példaként említhetjük a bevándorlási útvonalak fokozottabb ellenőrzésének szükségességét vagy a származási országokkal való szorosabb együttműködést a visszatoloncolási és visszafogadási kérdésekben. Ezenkívül az Unió külső határainak ellenőrzését folyamatosan erősíteni kell, főleg a déltengeri határoknál, és szükséges a FRONTEX kapacitásának bővítése is. Az alábbi eredmények emelhetőek ki: „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” nevű keretprogram, mely 2007-2013 közötti időszakra szól és 4 milliárd euró felhasználásáról rendelkezik. A program a menekültügyek, a bevándorlás és a határőrizeti kérdések kezelését hivatott megoldani. A mobilitási partnerség felajánlása a származási országok felé. Ez azt jelenti, hogy a származási országok állampolgárai szervezett formában jöhetnének az EUba, a munkaerőhiány küzdő munkakörök betöltésére. irányelvek a feketemunka visszaszorítására (szankcionálás) együttdöntési eljárás és minősített többségi döntéshozatal bevezetése olyan területeken, mint pl. a külső határok ellenőrzése, harmadik államok polgárainak Unión belüli mozgatása vagy az illegális bevándorlás24
23
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Elemző Értékelő Osztálya által készített prezentáció, Budapest, 2011 Káldyné Esze Magdolna (alkotószerkesztő) – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs – Takács Gábor: Integrálódó Európa II., Budapest, Perfekt Kiadó, 2010, 309. o. 24
32
3.4.2. A FRONTEX ügynökség kockázatelemzése 2010 -2011. Dolgozatom témája szempontjából úgy gondolom, hogy szükséges szélesebb perspektívában, a schengeni térség egészére vonatkozó adatokat, megfigyeléseket vizsgálni, hiszen a schengeni övezetet egy egységes térségként kell kezelnünk, melynek hazánk is részese. E célból az alábbiakban a FRONTEX Kockázatelemző Csoportja által 2011. októberében készített kimutatás segítségével az alábbi következtetéseket, észrevételeket tettem: 3. FRONTEX Kockázatelemző Csoport 2011. októberi adatai25 2010 első félév
2011 első félév
Változás
Illegális határátlépés
41 735
74 151
+78 %
Beléptetés megtagadása
52 211
59 281
+14 %
Hamis okmányok
4 429
4 514
+2 %
Embercsempészet
4 752
3 810
-20 %
Illegális tartózkodás
174 296
168 943
-3 %
Menedékkérők
90 616
109 483
+21 %
A folyamatos kockázatelemzés része a biztonságnak hazai és nemzetközi szinten is. A FRONTEX Kockázatelemző Csoport 2011. októberi jelentése alapján megállapíthatjuk, hogy a schengeni térségre vonatkozóan az illegális határátlépéskor 2010 első felében 41 735 esetet regisztráltak, míg 2011 első felében ez már 74 151-re emelkedett, a változás jelentős, 78 %-os növekedés figyelhető meg.
2010 első félévében 52 211 esetben
tagadták meg a belépést, míg 2011 első félévében 59 281 esetben, tehát 14 %-kal több esetben. 2010 első félévében 4 429 esetben próbáltak meg hamis okmányokkal átlépni a határt, míg 2011 első félévében 4 514-szer, a változás + 2%. Az embercsempészetre 25
FRONTEX Kockázatelemző Csoport által készített statisztika, 2011. október (eredeti: James Lipsett: SemiAnnual Risk Analysis 2011, Third Countries Operational Heads of Airports Forum, Krakow, 11-13, October 2011, Risk Analysis Unit, FRONTEX)
33
vonatkozó adatok azt mutatják, hogy 2010-hez képest 2011-re 20 %-kal, azaz 4 752-ről 3 810-re csökkent az embercsempészet száma. Az illegális tartózkodások száma is csökkenést mutat 2010-ről 2011-re. A csökkenés mértéke 3 %. A menedékkérők száma viszont emelkedett 2010-ről 2011-re, 90 616-ról, 109 483-ra. A növekedés mértéke 21 %. Megállapíthatjuk tehát, hogy az illegális határátlépések száma nőtt a legnagyobb mértékben, míg az embercsempészet aránya csökkent 2010-ről 2011-re. A FRONTEX Kockázatelemző Csoport által készített statisztika alapján, mely 2011. októberi 12-én, a Repülőtér-vezetők éves találkozóján került bemutatásra, az alábbi következtetések állapíthatók meg: 2010-ről 2011-re az „arab tavasz” hatására kb. 50 000-re nőtt a Tunéziából, Líbiából, Szaharából a Közép-Mediterrán térségbe – Málta, Szicília, Szardínia - érkező illegális migránsok száma, akik könnyű, nem biztonságos hajókon „érkeztek”. A hirtelen növekedés a kibocsátó arab országokban történt tavaszi politikai események hatására következett be. A Kelet-Mediterrán térséget illetően, a Szahara déli részéből érkező migránsok Törökországot használják fő tranzit-országként. 2010-ről 2011-re szintén növekedés figyelhető meg az illegális beutazók számát tekintve. A Nyugat-Mediterrán térségbe főleg Marokkón keresztül Algériából áramlanak be, kismértékű növekedés figyelhető meg. Albánia és Görögország határán az illegális határátlépések száma csökkenő mértékű, de állandó tendenciát mutat, míg a beléptetés megtagadása növekvő arányt mutat 2010 és 2011 között. Ez a tendencia valószínűleg a vízumliberalizáció hatásának tudható be, más országokban kérnek menedékjogot. A keleti szárazföldi határokat tekintve, Ukrajna a fő tranzitútvonal, ahol a fő problémát a csempészet és a lopott járművek kivitele jelenti. Ukrajna negatív szerepe azért is figyelemreméltó, mert 2012-ben Ukrajna társrendezője lesz a Labdarúgó Európa Bajnokságnak. A beléptetések megtagadása a 2010. évi közel 200 000-ről 2011-re némi csökkenést mutat. A nyugatbalkáni térségben a fő probléma szintén az embercsempészet és a lopott járművek kivitele. Ez elsősorban tranzitterület, a cél, hogy Nyugat-Európában kapjanak a menekültek menedékjogot. A légi útvonalakat tekintve az Európai Unión kívüliek a schengeni térségbe való bejutásra általában a török repülőtereket használják hamis vagy hamisított okmányokkal. Az albánok számának növekedése, okmányhamisítás gyakorisága és
34
túltartózkodás, elsősorban C típusú vízummal figyelhető meg. (A földrajzi megoszlás szerinti ábrákat a melléklet tartalmazza.) 4. A schengeni térség hatékony kommunikációját biztosító informatikai rendszer A Schengeni Információs Rendszer (SIS) a schengeni térség államai számára olyan személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszer működését biztosítja, amelyben a tagok megvalósíthatják a belső határok lebontása és a megerősített külsőhatár-ellenőrzés miatt szükségessé vált hatékony, gyors és közvetlen kommunikációt.
4.1.
A Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrejötte
A Schengeni Információs Rendszer (angolul: Schengen Information System, röviden: SIS) a határellenőrzések, az országon belül végzett rendőrségi és vámellenőrzések, továbbá a vízumok és tartózkodási engedélyek kiállítása, valamint az idegenrendészeti jogszabályok alkalmazása céljából jött létre. A schengeni együttműködés keretében minden személyt megillet a schengeni térségen belüli szabad mozgás joga; célja, hogy az e joggal való visszaélések kiszűrésével óvja az embereket és tulajdonukat. A schengeni együttműködés magában foglalja a csatlakozó tagállamok rendőri, vám-, külső határokat ellenőrző és igazságügyi hatóságai közötti megerősített és hatékony együttműködést. A schengeni mechanizmus központi eleme a Schengeni Információs Rendszer, a szerződő államok biztonsági hatóságait összekötő informatikai hálózat, ahonnan a tagállamok rendőrségei és erre felhatalmazott hatóságai adatokat kaphatnak egyes személyekről, illetve ellopott vagy elveszett tárgyakról, járművekről. A rendszer célja a közbiztonság, a közrend, az állambiztonság védelme és a nemzetközi személyforgalommal összefüggő biztonsági intézkedések elősegítése. A rendszernek nem csupán a rendőri együttműködésben, hanem a külső határok átlépésekor és a vízum, illetve a tartózkodási engedélyek kiadásakor is óriási jelentősége van.
35
A Schengeni Információs Rendszer gondolata fiatalabb a schengeni együttműködésnél. Az 1990-ben aláírt Schengeni Végrehajtási Egyezmény külön fejezete (IV. cím) hozta létre a SIS első generációját. 1995-ben Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg kezdte meg az együttműködést a SIS keretében, ma a nem uniós tagállam Norvégiát, Izlandot és Svájcot is ideértve huszonöt állam a részese. Az Amszterdami Szerződés emelte az Európai Unió keretébe a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, mely az Amszterdami Szerződés által vált az uniós szabályozás kötelező erejű normájává és egy egységes, külső határellenőrzési rendszer alapjává. A SIS-hez újonnan csatlakozó országok automatikusan kötelezettséget vállaltak a schengeni vívmányok teljes átvételére és az azzal kapcsolatos kritériumok teljesítésére. Az első generációs rendszer egy központi műszaki háttéregységből és a minden tagállamnál kiépített nemzeti alrendszerből áll. Azt mondhatjuk,
hogy
a
Strasbourgban
üzemelő
központi
egység
egy
technikai
támogatóegység, amely on-line adatátvitel révén biztosítja, hogy a nemzeti részek adatállományai azonos információkat tartalmazzanak. A tagállamok korábban alkalmazott nemzeti körözési, idegenrendészeti rendszereinek adatállománya szolgál a központi rendszer adatbázisának alapjául. A központ szerepe az, hogy az adattovábbítás egységes és biztonságos módon történjen, illetve, a központ feladata, hogy biztosítsa a szünetmentes üzemeltetést. Az adatbevitel és adattörlés kezdeményezése a nemzeti rendszerből indukálódik a központilag definiált szabályok alapján. A kapcsolódó nemzeti rendszerek a rendőrség által használt körözési, az idegenrendészeti és határrendészeti szervek által kifejlesztett e célt szolgáló saját rendszerek. E rendszerek rendelkeznek az adott tagállam sajátos jogszabályi környezetének eredményeként létrehozott nemzeti sajtosságokkal. Ezenkívül képesek kapcsolódni a központi rendszerhez, továbbá alkalmasak néhány újdonsült funkcionalitás kezelésére is. A tagállamok használati jogosultsággal rendelkező felhasználója nem a másik tagállam nemzeti adatállományához fér hozzá, hanem egy központon keresztül eléri azon adatokat, melyeket a másik fél a közös használat céljából közzétett. A kezdetben megfogalmazott célt nemsokára informatikai eredmények is követték. Kezdetben a résztvevő tagállamok adatállományát sikerült biztonságosan fenntartani és rendelkezésre bocsátani, azonban a „schengeni övezethez” egyre több állam csatlakozott. Az alapító tagállamok száma tíz év alatt megháromszorozódott. Ebből fakadóan az új évezredben már nem a külső határok 36
ellenőrzésének megerősítési nehézségei és a közös, belső határok leépítéséből eredő biztonsági deficit jelentenek kihívást a zökkenőmentes együttműködésben, hanem a megtöbbszöröződött adatállomány biztonságos működtetése és fenntartása.26 A tagállamok által létrehozandó nemzeti részegységeknek technikailag, szerkezetileg és tárgyi szempontból is teljesen azonosaknak kell lenniük. A rendszer automatizált eljárás keretében teszi lehetővé a felek által kijelölt hatóságoknak a megfigyelt, illetve körözött személyek és tárgyak kiszűrését vagy nyilvántartásba vételét a határellenőrzések elvégzésekor vagy az országon belül történő ellenőrzések alkalmával. A SIS adatai a határellenőrzésben, a rendőri és bűnügyi vonatkozású vám nyomozati ellenőrzésben, valamint az ezek koordinációjában résztvevő szervek számára korlátozásmentesen hozzáférhetők. E szerveken kívül más magánszemély vagy szervezet számára a SIS-ben tárolt adatokat nem lehet kiszolgáltatni. A Schengeni Információs Rendszert minden tagállam saját költségvetéséből tartja fent, mivel ez nem egy egységes, közös rendszer. A tagországok saját maguk döntik el, hogy milyen adatokat közölnek a SIS-ben. A tagországok közötti kommunikáció a Strasbourgban található SIS központon keresztül zajlik, amely folyamatos frissítéssel biztosítja ugyanazon adatállomány meglétét minden tagország
SIS
részében
(N-SIS).
Minden
újonnan
belépő
tagállamnak,
tehát
Magyarországnak is, létre kellett hoznia a saját adatbázisát és hozzá kellett kapcsolódnia a rendszerhez.
4.2.
A SIS rendszer magyarországi működése
A SIS rendszer bevezetésében, működtetésében érintett hazai szervek struktúrája átrendeződött a portugál javaslat elfogadásának hatására. A csatlakozás feltételeit megteremető legfontosabb hazai szervek az alábbiak voltak:
SIRENE Iroda
Parlament, Kormány és más végrehajtási szabály-alkotók
Adatvédelmi Biztos Hivatala
igazságügyi hatóságok (ügyészség, bíróság)
közigazgatási hatóság és rendvédelmi szervek (vízum kiadására feljogosított külképviselet, idegenrendészeti hatóság, határrendészeti hatóság, Rendőrség,
26
Vas Zsolt: A Schengeni Információs Rendszer Magyarországon, tanulmány, Budapest, 2008.
37
vámhatóság, IRM Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály, okmányirodák, Nemzeti Hivatal / KEKKH /27 A Schengeni Információs Rendszer felépítésének és működésének vizsgálata előtt szükséges áttekinteni néhány alapfogalmat, melyek ismerete elengedhetetlen a SIS megértéséhez. Ezek az alapfogalmak a következők: figyelmeztető jelzés kiegészítő információ SIRENE Iroda SIRENE-kézikönyv megjelölés A 2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről az alábbi meghatározásokat adja az egyes alapfogalmakra: „c) figyelmeztető jelzés: az a SIS-ben elhelyezett adat, amely lehetővé teszi, hogy az elrendelt intézkedés céljából valamely személy vagy tárgy azonosítható legyen, d) kiegészítő információ: a figyelmeztető jelzéssel összefüggő, a SIS-ben nem szereplő adat, amely a személy vagy tárgy azonosítását, illetve az elrendelt intézkedés végrehajtását segíti elő, e) SIRENE Iroda: a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság, f) SIRENE-kézikönyv: az Európai Közösségek Bizottságának a SIRENE-kézikönyv módosításáról szóló 2006/757/EK és 2006/758/EK európai bizottsági határozat mellékleteként közzétett kézikönyv, g) megjelölés: a figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze.”28
27
Vas Zsolt: A Schengeni Információs Rendszer Magyarországon, tanulmány, Budapest, 2008. 2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről 2. § c) - g) http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700105.TV letöltés: 2011. 10. 07. 28
38
4.2.1. SIRENE Iroda A SIRENE Iroda a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság, mely a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény alapján került létrehozásra. A SIRENE jelentése: „kiegészítő információ kérése a nemzeti bevitel szintjén” (Supplementary Information Request at the National Entry), azaz valamennyi schengeni kiegészítő információ államok közötti cseréje. A rendőrségi és igazságügyi együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét és adatbázis-lekérdezéseket bonyolítanak, koordinálják a határokon átnyúló műveleteket. A magyarországi SIRENE Irodát dr. Vas Zsolt irányítja. A SIRENE Iroda a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) szervezetébe tartozó, önálló osztály jogállású szervezeti elem, amely működése során ellátja a schengeni tagságunkkal összefüggő, valamint a Schengeni Információs Rendszer működtetésének vonatkozásában meghatározott feladatokat. A SIRENE Iroda feladatai és hatásköre:
a schengeni tagállamok közötti zavartalan információcsere biztosítása,
a schengeni együttműködési feladatok kapcsán jelentkező koordinációs, képzési, jogalkotási és képviseleti tevékenységben történő részvétel,
a nemzeti szervezetek (elsősorban a Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, igazságügyi szervek) számára történő kiegészítő információ-szolgáltatás biztosítása,
nemzetközi szerződésből fakadóan, illetve kötelezettségvállalás alapján a külföldi társszervekkel történő együttműködés,
a SIS és a külföldi társirodáktól származó információk nemzeti felhasználásának általános koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátása,
a SIS működtetéséhez kapcsolódóan beérkezett bejelentések és panaszok rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele,
a kiadatás/átadás céljából történő őrizetbe vételhez és az eljárás alá vont személy, bíróság elé állításához szükséges intézkedés megtétele, és a kiadatás/átadás lebonyolításában történő részvétel, 39
a 24 órás SIRENE Ügyelet ellátása: a folyamatos, közvetlen schengeni tagállami elérhetőség, a schengeni együttműködés csatornáin keresztül érkező megkeresések előzményezésének, munkaidőn kívül a megkeresések megválaszolásának, illetve munkaidőben
az
érintett
tárgykörökben
szükséges
azonnali
intézkedések
megtételének biztosítása.”29 A SIRENE Iroda kommunikációjára szigorú adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak, a SIRENE tisztviselőknek szigorú felvételi eljáráson kell átesniük. A SIRENE Irodákon keresztüli együttműködés hatékonynak és megbízhatónak bizonyul, ami nagyon fontos egy belső határellenőrzés nélküli térségben. Ezen kívül a találatokra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák is a rendszer hatékonyságáról tanúskodnak. Az Európai Tanács adatai szerint 2008-ban a találatok száma 62%-kal nőtt, ami megerősíti, hogy a SIS- és a SIRENE-együttműködés fontos eszköze a biztonságos Európa érdekében folytatott együttműködésnek. Az Európai Tanács felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy nyújtsanak megfelelő támogatást a SIRENE Irodáknak és a SIS használatához. A legfontosabb feladatok a következők:
az európai elfogatóparancsokon alapuló keresés lebonyolítása, beleértve az illetékes igazságügyi hatóságok határozatait követően azok végrehajtását is,
a kölcsönös nemzetközi rendőri együttműködés biztosítása és jogsegély nyújtása a Schengeni Egyezmény 39. és 46. cikkében foglaltak szerint,
az
igazságügyi
hatóságok számára történő
segítségnyújtás
biztosítása a
kiadatási/átadási esetekkel, illetve a gyanúsítottak schengeni országokból légi úton történő hazatelepítésével és a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatban,
az adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban történő információnyújtás a SIS-ben és a nemzeti rendőrségi adatbázisban tárolt bejegyzésekkel kapcsolatban,
az alárendelt hatóságok és szolgálatok számára a SIS jogszerű használatára vonatkozó útmutatás kidolgozása, tanfolyamok szervezése, illetve részvétel a nagy horderejű műveletekben,
29
SIRENE Iroda http://www.police.hu/content/organization?contentid=1996686 letöltés: 2011. 10. 07.
40
a SIS további fejlesztésében történő részvétel és együttműködés a schengeni térségben, beleértve a kölcsönös segítségnyújtást és támogatást, különösen az új résztvevő államok számára.
Meg kell jegyeznünk, hogy az egyes schengeni tagállamok bűnüldöző és igazságügyi hatóságainak eltérő struktúrájából és joghatóságából fakadóan, a fenti feladatok végrehajtása eltérő lehet.30
4.2.2. SIRENE-kézikönyv A SIRENE-kézikönyv 31 az egyes tagállamok SIRENE Irodái alkalmazottainak szóló utasítások gyűjteménye, amely részletesen leírja az ún. kiegészítő információk két vagy többoldalú cseréjére vonatkozó szabályokat és eljárásokat. A SIRENE-n keresztül az együttműködés olyan alapvető normáit kell teljesíteni, mint pl. az elérhetőség, a folytonosság, a biztonság, a hozzáférhetőség vagy a kommunikáció biztosítása. Az elérhetőség azt jelenti, hogy a nemzeti SIRENE Irodák a nap 24 órájában teljes körűen működnek. Folytonosság alatt az értjük, hogy az egyes irodák olyan belső struktúrát alakítanak ki, melyek biztosítják a személyzet, az irányítás, a technikai infrastruktúra folytonosságát. Az irodák vezetői évente legalább két alkalommal találkoznak és értékelik a szolgálataik közötti együttműködés minőségét, nehézségek esetén elfogadják a nélkülözhetetlen technikai és szervezeti intézkedéseket és szükség esetén kiigazítják az eljárásokat. A biztonság fogalma az irodahelyiségek védelméhez elengedhetetlen fizikai és szervezeti biztonsági elemek kialakítását jelenti. Az egyedi intézkedéseket az egyes államok által teljesítendő veszélyértékelések eredményei alapján kell kialakítani. Az egyedi sajátosságok az egyes SIRENE Irodák esetében eltérőek lehetnek, mivel az adott iroda közvetlen közelében jelentkező veszélyeket kell figyelembe venni. Ilyen sajátosságok pl. biztonsági üveggel ellátott ablakok, megerősített zárt ajtók, az irodát körülvevő tégla- vagy betonfal, betörésjelző, helyszíni, illetve gyorsan elérhető biztonsági őrök, tűzoltórendszer, külön
30
Az Európai Unió Tanácsa – A Tanács felépítése – Bel- és Igazságügy (IB) – SIRENE Schengen Information System – SIRENE http://www.consilium.europa.eu/policies/council-configurations/justice-et-affaires-interieures-(jai)/sireneschengen-information-system/sirene.aspx?lang=hu letöltés: 2011. 10. 07. 31 Az Európai Bizottság határozata (2006. szeptember 22.) a Sirene-kézikönyv módosításáról (2006/758/EK) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:317:0041:0080:HU:PDF letöltés: 2011. 09. 20.
41
helyiségek
azok
részére,
akik
nem
vesznek
részt
a
nemzetközi
rendőrségi
együttműködéssel kapcsolatos intézkedésekben vagy megfelelő szünetmentes áramellátás biztosítása. Ezenkívül a SIRENE Irodának rendelkeznie kell egy másodlagos helyszínen egy biztonságos számítógépes- és adatbázisrendszerrel arra az esetre, ha a SIRENE Irodában súlyos vészhelyzet alakulna ki. Fontos megjegyezni, hogy a kiegészítő információ biztosítására vonatkozó követelmények teljesítéséhez a személyzetnek közvetlen vagy közvetett hozzáféréssel kell rendelkeznie a lényeges nemzeti információkhoz és szakértői felvilágosításokhoz. Ami a kommunikációt illeti, a schengeni tagállamok közösen döntenek a SIRENE-n keresztül történő kommunikációhoz alkalmazandó külön csatornáról. Az írásbeli üzenetek két kategóriába sorolhatók:
kötetlen
szöveg
és
formanyomtatvány.
A
személyzetek
közötti
kommunikációhoz mindkét fél által ismert nyelvet kell használni. A SIRENE Iroda, a többi tagállamból érkező megkeresésre minél hamarabb, de maximum 12 órán belül választ ad. A Sirene Iroda személyzetének tagjai több nyelven beszélnek, az ügyeletes személyzet pedig minden Sirene Irodával képes kommunikálni. Ismerik a nemzeti és nemzetközi jogi vonatkozásokat, a nemzeti végrehajtó hatóságaikat, valamint a nemzeti és európai igazságügyi és bevándorlási közigazgatási rendszereket. A SIRENE Iroda munkatársai felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy önállóan foglalkozzanak bármilyen beérkező esettel. Különleges megkeresések esetén lehetőséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy feletteseiktől és/vagy szakértőktől segítséget kérjenek. A munkatársak munkaidőn kívül ugyanolyan hatáskörrel, ismeretekkel, felhatalmazással rendelkeznek, és megvan az a lehetőségük, hogy telefonon elérhető szakértőkhöz forduljanak, ugyanis a feladatok teljesítéséhez olyan jogi szakértelemre van szükség, amely a szokásos és a rendkívüli esetekre is kiterjed. Az esettől függően ezt a személyzet szükséges jogi háttérrel rendelkező tagjai vagy az igazságügyi hatóságok szakértői biztosítják. A munkaerőfelvétellel foglalkozó nemzeti hatóságoknak a fent említett valamennyi készséget és ismeretet figyelembe kell venniük a munkatársak kiválasztásakor, és nemzeti és nemzetközi továbbképzéseket kell szervezniük.
42
A munkatársak képzése A SIRENE-kézikönyvben foglalt előírások megfelelő szintű teljesítése érdekében képzést kell szervezni a személyzet számára. A képzéseken az adatminőségre és a SIS leghatékonyabb felhasználására helyezik a hangsúlyt. Évente legalább egyszer közös tanfolyamot szerveznek az egyes tagállamok SIRENE Irodáinak munkatársai részére, annak érdekében, hogy erősödjön az Irodák közötti együttműködés azáltal, hogy a személyzet tagjai találkozhatnak, információt cserélhetnek a nemzeti munkamódszerekről, valamint következetes és azonos szintű ismereteket szerezhetnek. A közös tanfolyamok azért is nagyon fontosak, mert felhívják a személyzet tagjainak figyelmét munkájuk fontosságára és – tekintettel a tagállamok közös biztonságára – a kölcsönös szolidaritásra. Lehetőség van az egyes Irodák személyzete közötti cserére is, melynek célja, hogy bővüljön a személyzet tagjainak munkamódszerekkel kapcsolatos ismerete, hogy megismerjék, hogyan szerveződnek más Sirene Irodák, és hogy a többi tagállambeli kollégáikkal személyes kapcsolatokat építsenek ki. A Sirene Irodák rendelkeznek számítógépes adatkezelő rendszerrel, ami lehetővé teszi a napi munkamennyiség jelentékeny részének automatizálását.
4.3.
A Schengeni Információs Rendszer adatbázisa
A SIS információs rendszerben rögzítve – a központi adatbázis használatával - juttatják el a tagállamok más állam hatóságaihoz azokat a körözési vagy beutazási és tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzéseket, amelyek felhasználva járnak el az illetékesek a határellenőrzési, rendőri vagy idegenrendészeti ellenőrzések során.
4.3.1. A SIS adatbázisában szereplő adatok 1. harmadik állambeli, azaz nem schengeni tagállambeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések, 2. letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján, átadásra vagy kiadatásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 3. eltűnt személyekre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzések, 43
4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés letöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések, 5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, 6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések. A SIS informatikai hálózatot – szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan – a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) használhatja.32 A SIS rendszerben rögzített adatok A SIS a 2011. májusi adatok szerint több, mint 38 millió bejegyzést tartalmaz az alábbiakra vonatkozóan: 4. A SIS adatbázisában 2011. májusban rögzített, személyekre vonatkozó adatok33 Személyek fő arány A schengeni térségben nem 770 000 77 % tartózkodható és oda be sem léphető személyek Elfogatóparancs kiadása 40 000 4% Eltűnt személyek 60 000 6% Összesen 100% 1 000 000 A SIS személyekre vonatkozóan 1 millió bejegyzést tartalmaz. A bejegyzések 77 %-a a schengeni határok védelme érdekében került a rendszerbe. Ez a szám beszédesen mutatja, hogy milyen nagyságrendben került a rendszerbe figyelmeztető jelzés illegális határátlépés esetén. Az elfogató parancs intézménye jelentősen segíti a nemzetközi bűnüldözés hatékonyságát. Az eltűnt személyek 60 ezres csoportja is jelentős halmaz, a keresés minden lehetőségre kiterjedő módszerét jelentősen segíti a rendszer. 32
Lipics László: A Schengeni Információs Rendszer szerepe az integrált határbiztonsági rendszerben = Hadmérnök, 2010. szeptember, V. évfolyam 3. szám 33 Schengen A szabad mozgás kulcsa Európában, az Európai Unió Tanácsának 2011. júniusi kiadványában szereplő adatok alapján összeállított táblázat http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/librairie/PDF/QC3011151HUC.pdf letöltés: 2011. 11. 10.
44
5. A SIS adatbázis 2011. májusban rögzített, az elveszett vagy ellopott tárgyakra vonatkozó adatok34 Elveszett vagy ellopott tárgyak darab arány Kitöltetlen vagy kiállított okmányok 31 820 000 86% (pl. útlevelek, személyazonosító okmányok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek, úti okmányok, járműokmányok) Gépjárművek és rendszámtáblák 4 440 000 12% Lőfegyverek 370 000 1% Bankjegyek 370 000 1% Összesen 100% 37 000 000 A rendszerbe kerülő adatok tömegét az okmányok jelentik. A 37 millió adat 86 %-a, 31,8 millió bejegyzés elveszett vagy ellopott okmányra vonatkozik. Az okmányokkal való visszaélés lehetőségét erőteljesen beszűkíti a SIS rendszer használata. Ennek visszatartó hatása megítélésem szerint felbecsülhetetlen! Jelentős csoportot képviselnek a gépjárművek és rendszámtáblák bejegyzései. Az ezzel kapcsolatos visszaélések a rendszer általános, mindennapos ellenőrzések során történő használatával erőteljesen korlátozhatók. 4.3.2. A SIS-be bevitt adatokhoz való hozzáférés Ha egy személy a vízumkérelem során vagy egy schengeni határhoz érve problémákba ütközik és ezért tájékozódni kíván a SIS-ben tárolt rá vonatkozó adatokról, akkor a Schengeni Egyezmény 109. cikke értelmében, jogában áll kapcsolatba lépnie az általa választott schengeni tagállammal. A SIS-ben tárolt adatok gyűjtéséért vagy a nemzeti adatvédelemért felelős nemzeti hatóság köteles megadni: a feldolgozott adatokat, az arra a hatóságra/szolgálatra vonatkozó információkat, amely az adatok tárolását kérte, az adatok lehetséges átvevőit, az adatok felhasználásának célját és a jogalapot.
34
Schengen A szabad mozgás kulcsa Európában, az Európai Unió Tanácsának 2011. júniusi kiadványában szereplő adatok alapján összeállított táblázat http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/librairie/PDF/QC3011151HUC.pdf letöltés: 2011. 11. 10.
45
Ezt a tájékoztatást azonban meg lehet tagadni, ha nem közérdekű adatról van szó. A visszaélések megelőzése végett a SIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez a kérelmezőnek megfelelő módon igazolnia kell személyazonosságát, azaz a kérelmezőnek szükséges csatolnia egy az aláírását tartalmazó hivatalos személyazonosító okmány fénymásolatát (pl. útlevél). Az információkérésre vonatkozó igényeket írásban kell beadni, faxon vagy papíron, az e-mailen vagy telefonon megküldött kérelmeknek nem lehet eleget tenni. 4.3.3. A SIS-be bevitt adatok kijavíttatása vagy töröltetése A Schengeni Egyezmény 110. cikke értelmében mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves adatokat kijavíttatni, vagy a jogellenesen tárolt adatokat töröltetni a rendszerből. Ehhez az adatok gyűjtésével megbízott nemzeti hatósággal vagy a nemzeti adatvédelmi hatósággal szükséges először kapcsolatba lépni. A 106. cikk értelmében azonban csak a figyelmeztető jelzést kiadó schengeni állam jogosult arra, hogy az általa a SIS-be bevitt adatokat kiegészítse, javítsa vagy törölje.35
4.4.
A SIS-ben elhelyezett figyelmeztető jelzések
A nemzeti figyelmeztető jelzések automatikusan továbbításra kerülnek az N.SIS-be. Ennek átláthatónak kell lennie, és nem igényelhet további intézkedést a figyelmeztető jelzést bevivő hatóság részéről. Az automatikus továbbítás után a figyelmeztető jelzést törölni kell a SIS-ből. Mivel a többszörös figyelmeztető jelzés előfordulása nem megengedett, ezért ajánlatos, hogy az ugyanazon személyre vonatkozó második és további figyelmeztető jelzések nemzeti szinten hozzáférhetők legyenek, hogy az adott személyre vonatkozó első figyelmeztető jelzés lejártakor azokat be lehessen vinni a rendszerbe. Annak érdekében, hogy a Sirene Irodák el tudják látni az adatminőséget biztosító koordinátori feladatot, a szükséges informatikai háttérnek rendelkezésre kell állnia. Előfordulhat, hogy ugyanarra az alanyra vonatkozóan több ország is kiad figyelmeztető 35
Az Európai Unió Tanácsa – Politikák – A Tanács felépítése – Bel- és Igazságügy (IB) – SIRENE Schengen Information System – Adatvédelem – Személyes jogok http://www.consilium.europa.eu/policies/council-configurations/justice-et-affaires-interieures-(jai)/sireneschengen-information-system/data-protection/personal-rights.aspx?lang=hu letöltés: 2011. 10. 07.
46
jelzést. Fontos, hogy ez ne zavarja meg a végfelhasználókat, ezért különböző eljárásokat kell kialakítani a többszörös figyelmeztető jelzések felderítésére, majd rangsorolási mechanizmust kell kidolgozni a SIS-be történő bevitelükre vonatkozóan. Szükséges tehát a figyelmeztető jelzések bevitelét megelőzően ellenőrizni, hogy az alany szerepel-e már a SIS-ben; illetve konzultációt kell folytatni a többi tagállammal, amennyiben a figyelmeztető jelzés bevitele összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztető jelzéseket idéz elő. Fontos megjegyezni, hogy egy személyre vonatkozóan tagállamonként csak egy figyelmeztető jelzés vihető be a SIS-be; Ugyanakkor, ugyanazon személyre vonatkozóan több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést, ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek, illetve együtt is előfordulhatnak. Hat alapkategóriáját különböztetjük meg a figyelmeztető jelzéseknek, melyek a Schengeni Végrehajtási Egyezmény egyes cikkeihez (95.-100. cikk) kapcsolódnak. „A figyelmeztető jelzések rangsora a következő: – letartóztatás átadás vagy kiadatás céljából (95. cikk); – a schengeni államokba való belépés tilalma (96. cikk); – védelem alá helyezés (97. cikk); – leplezett figyelés (99. cikk); – célzott ellenőrzés (99. cikk) és – tartózkodási hely közlése (97. és 98. cikk).”36 A tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni ettől a rangsortól, amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó. Nagyon fontos, hogy oda kell figyelni a hasonló ismertetőjegyekkel
rendelkező
személyek
pontos
megkülönböztetésére,
ezért
elengedhetetlen a Sirene Irodák közötti kommunikáció és együttműködés. Minden tagállam megfelelő technikai eljárásokat alakít ki az ilyen eseteknek a bevitelt megelőző ellenőrzése céljából. Annak megállapítására, hogy két személy azonos-e, a kézikönyv 6. melléklete tartalmaz információkat. Amennyiben kiderül, hogy a SIS-ben már szerepel egy olyan személy, aki ugyanolyan személyi adatokkal (családi név, utónév, születési idő) rendelkezik, az új figyelmeztető 36
A Bizottság határozata (2006. szeptember 22.) a Sirene-kézikönyv módosításáról (2006/758/EK) 12. o. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:317:0041:0080:HU:PDF letöltés: 2011. 09. 20.
47
jelzés jóváhagyása előtt újabb ellenőrzést kell végezni. Ennek értelmében a Sirene Iroda felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kiadó nemzeti Sirene Irodával annak tisztázására, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e. Abban az esetben, ha az ellenőrzés feltárja, hogy az adatok egyezőek és ugyanarra a személyre vonatkozhatnak, akkor a Sirene Iroda a többszörös figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó eljárást alkalmazza. Azonban, ha az ellenőrzés azt igazolja, hogy az adatok két különböző személyre vonatkoznak, akkor a Sirene Iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresést. Ha egy figyelmeztető jelzés iránti megkeresés ütközik egy olyan jelzéssel, amelyet ugyanazon tagállam adott ki, a nemzeti Sirene Iroda biztosítja, hogy csak egy figyelmeztető jelzés szerepeljen a SIS-ben. A tagállamok megválaszthatják az alkalmazandó eljárást. Ha a kért figyelmeztető jelzés összeegyeztethetetlen egy vagy több másik tagállam által már kiadott jelzéssel, a tagállamoknak meg kell egyezniük. Ha a jelzések összeegyeztethetők, a Sirene Irodáknak nem kell konzultálniuk. Ha a jelzések függetlenek egymástól, az a tagállam dönti el, hogy konzultáljanak-e, amelyik új figyelmeztető jelzést akar bevinni. Ha a jelzések összeegyeztethetetlenek, vagy ha bármilyen kétség merül fel az összeegyeztethetőségüket illetően, a Sirene Irodák konzultálnak egymással, hogy végül csak egy figyelmeztető jelzés bevitelére kerüljön sor. Ha egy olyan figyelmeztető jelzés kap elsőbbséget, amely összeegyeztethetetlen már meglévő jelzésekkel, a tagállamok visszavonják azokat; a vitákat a Sirene Irodák közötti tárgyalások útján rendezik. Azonban, ha az elfogadott rangsor alapján nem sikerül megegyezésre jutni, a legrégebbi figyelmeztető jelzést hagyják a SIS-ben. Ha törölnek egy jelzést, a C.SIS tájékoztatja azokat a tagállamokat, akik nem tudtak figyelmeztető jelzést bevinni, majd ezután az N.SIS-nek egy üzenettel automatikusan értesíteni kell a Sirene Irodát arról, hogy egy visszatartott figyelmeztető jelzés bevihető. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a Sirene Iroda a figyelmeztető jelzések megfelelő kategóriába történő bevitelére vonatkozó teljes eljárást alkalmazza.
48
4.4.1. A SIS-be bevitt adatoknak megfelelő figyelmeztető jelzés, azaz a találat Találatról beszélünk, amikor egy végfelhasználó lekérdezést végez a SIS-ben és megállapítja, hogy létezik egy olyan figyelmeztető jelzés, amely megfelel a bevitt adatoknak. A végfelhasználó kérheti a Sirene Irodát, hogy nyújtson kiegészítő információt annak érdekében, hogy hatékonyan végre lehessen hajtani az erre vonatkozó SIS táblázatban megállapított eljárásokat. Eltérő rendelkezés hiányában a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot szükséges tájékoztatni a találatról és annak következményéről. Figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel vagy tárggyal kapcsolatos találatot mindenképpen szükséges közölni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodájával. Amennyiben indokolt, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája megküldi a releváns információkat, és a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot elért tagállam Sirene Irodája megteszi a konkrét intézkedéseket. Amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó felet értesítik a találatról, a Schengeni Egyezmény találatra vonatkozó cikkét fel kell tüntetni a G formanyomtatvány 090-es rovatában. Abban az esetben, ha a találat egy olyan személlyel kapcsolatos, aki a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozik, a találatot elért tagállam Sirene Irodájának telefonon tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodáját. A 96. cikk értelmében a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamok Sirene Irodáit nem feltétlenül tájékoztatják a találatokról, de kivételes körülmények között tájékoztathatják azokat. Ha kiegészítő információra van szükség, akkor a G formanyomtatványt megküldése lehetséges. A C.SIS automatikusan közli valamennyi tagállammal a figyelmeztető jelzések törlését. A kölcsönös jogsegély körébe tartozó információk esetében, a tagállamok Sirene Irodái további információkat közölhetnek a 95–100. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyen esetekben az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel. Azon személyekre vonatkozóan, akikre a 97. cikk alapján adtak ki figyelmeztető jelzést, a Sirene Irodák orvosi adatokat közölhetnek, ha védelmük érdekében intézkedéseket kell tenni, azonban ezeket az információkat csak addig őrzik meg, amíg elengedhetetlenül szükséges, és kizárólag az érintett személy orvosi kezelése céljából használhatják fel. A Schengeni Egyezmény IV. címében – különösen a 49
99. és 100. cikk értelmében – előírtak kiegészítéseként közölt információt a Schengeni Egyezmény 39. és 46. cikke értelmében közölni kell, amennyiben a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően az intézkedések érdekében (pl. ha a közrendet fenyegeti veszély vagy ha bűncselekményt tárnak fel, vagy ha egy tárgyat, járművet vagy személyt egyértelműbben kell azonosítani stb.) ez szükséges, Ennek hatékony végrehajtása érdekében pedig a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tennie. A Sirene Irodáknak a P formanyomtatványon minél hamarabb meg kell küldeni a „További információk”-at a 100. cikk alapján járműre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően. Az a tagállam, amelyik nem tudja követni a figyelmeztető jelzésben
kért
eljárást,
a
104.
cikk
(3)
bekezdésének
megfelelően,
a
H
formanyomtatványon haladéktalanul köteles tájékoztatni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Ha a találatot követően nem hajtható végre a szokásos eljárás, az adatcserét a következő szabályok szerint szükséges végrehajtani: 1. Az az ország, amelyik nem tudja követni az eljárásokat, a Sirene Irodáján keresztül azonnal köteles tájékoztatni erről a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, továbbá a H formanyomtatványon megadni az okokat. 2. Az érintett országok ezek után megegyeznek abban, hogy saját nemzeti jogszabályaikkal és az egyezmény rendelkezéseivel összhangban milyen eljárást fognak követni.37
37
Az Európai Bizottság határozata (2006. szeptember 22.) a Sirene-kézikönyv módosításáról (2006/758/EK) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:317:0041:0080:HU:PDF letöltés: 2011. 09. 20.
50
4.4.2. Magyarországi SIS találati és körözési statisztika 2008 – 2010. 6. A nemzeti SIS adatbázisban a találatra és a körözésekre vonatkozóan, a 2008-2010 közötti időszakban rögzített adatok38
SIS találat, körözések SIS találatok Körözések 346
2008
234
250 200
2009
423
150
108
96 100
481
2010
50 100
200
300
400
500
600
0
2008
SIS találatok összetétele 2010 57 12%
6
3
1 0
2009
Körözött személy
2010
Körözött okmány
SVE 95.§
24 5%
SVE 96.§
50 10%
SVE 97.§ SVE 98.§
45 9%
SVE 99.§ 2 0%
SVE 100.§ 303 64%
2008-ban 346, 2009-ben 423, 2010-ben pedig 481 találatot regisztráltak a magyarországi SIS rendszerben, mely növekedő tendenciát mutat. A körözéseket tekintve 2008-ról 2010re szintén növekedés tapasztalható, míg 2008-ban 96 körözött személyt regisztráltak a rendszerben, addig 2009-ben 108-at és 2010-ben 234-et. A körözött okmányok esetében 2008-ban egy, 2009-ben három, 2010-ben pedig hat körözött okmányt regisztráltak. A SIS találatok összetétele a következőképpen alakult 2010-ben: a találatok 64%-a: 303 találat a schengeni államokba való belépés tilalma (Schengeni Végrehajtási Egyezmény (SVE) 96. §), a találatok 12 %-a: 57 találat a védelem alá helyezés (SVE 97. §), a találatok 10 %-a: 50 találat a célzott ellenőrzés (SVE 99. §), a találatok 9 %-a: 45 találat a tartózkodási hely közlése (SVE 98. §),
38
Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Elemző Értékelő Osztálya által készített statisztika, Budapest, 2011
51
a találatok 5%-a: 24 találat a letartóztatás átadás vagy kiadatás céljából (SVE 95. §), 2 találat a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyak (SVE 100. §). Egyszerű magyarázatot adhatunk arra, hogy a SIS-találatok 64 %-a miért az SVE 96. §- ra vonatkozik. Ha egy vízumkötelezett külföldi korábban be akart utazni az EU-ba, az illetékes külképviseleten vízumért folyamodott, ahol a hivatalnokoknak lehetőségük volt a kérelmezőt ellenőrizni a nyilvántartásokban és a tiltólistán szereplők kérelmét elutasították. Azzal, hogy az EU több országgal vízummentességi megállapodást kötött, ez a szűrő kiesett, így a nyilvántartásokban történő ellenőrzés legkorábban az EU külső határán lehetséges, így a találatok itt jelentkeznek. 4.5.
A SIS-ben elért találat estén követendő eljárások
A 67/2007. számú, a Schengeni Információs Rendszerben elért találat esetén követendő eljárásról szóló ORFK utasítás 39 rendelkezése szerint az utasítás végrehajtásakor a személyek határátlépésére irányadó Schengeni Határellenőrzési Kódex létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet SIS-re vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezenkívül a nemzeti adatbázisokban minden olyan személyt és tárgyat ellenőrizni kell, akikre, és amelyekre vonatkozóan a SIS-ben is ellenőrzés történik. A találatról a SIRENE Irodát telefonon azonnal értesíteni kell. Az ORFK utasítás kimondja, hogy „A SIRENE Irodát a találatról és a végrehajtott intézkedésekről az intézkedéssel kapcsolatban keletkezett iratok, illetve a SIS-be történt adatbevitel elrendeléséhez felhasználandó iratmintákról, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 45/2007. (IX. 21.) IRM rendeletben (a továbbiakban: IRM rendelet) meghatározott formanyomtatványok faxon vagy e-mailen történő megküldésével is tájékoztatni kell.”40
39
67/2007. (OT 35.) ORFK utasítás a Schengeni Információs Rendszerben elért találat esetén követendő eljárásról http://www.police.hu/data/cms536543/67_2007_orfk_ut.pdf letöltés: 2011. 10. 01. 40 67/2007. (OT 35.) ORFK utasítás a Schengeni Információs Rendszerben elért találat esetén követendő eljárásról: 1. oldal, 5. pont http://www.police.hu/data/cms536543/67_2007_orfk_ut.pdf letöltés: 2011. 10. 01.
52
4.5.1. Az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs esetén követendő eljárás A körözött személyt el kell fogni abban az esetben, ha átadás céljából kibocsátott európai elfogatóparancs vagy kiadatás céljából kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs alapján a keresett személlyel szemben figyelmeztető jelzés került elhelyezésre és a helyszínen a találat kétséget kizáróan megállapítható. A szolgálati személy a helyszínen ellenőrzi az elfogott személy személyazonosságát, majd az intézkedésekről az ügyeletet köteles tájékoztatni. Ha az elfogott személy azonosítása vagy a találat megerősítése érdekében szükséges, akkor a személyt elő kell állítani. Ezt követően az ügyeletes ismét ellenőrzi a SIS-ben és egyéb nemzeti adatbázisban az adatokat, majd az ellenőrzés után a találatról tájékoztatja a szolgálati személyt és a SIRENE irodát is. Abban az esetben, ha az elfogott személy nem azonosítható egyértelműen, akkor az ügyeletes kitölti a szükséges formanyomtatványokat (IRM rendeletben meghatározva) a kiegészítő információk érdekében, majd azt megküldi a SIRENE Irodának. Amennyiben szükséges az ujjnyomatokat és fényképeket is meg kell küldeni a SIRENE Irodának. (Az ujjnyomatot az IRM BSZKI Daktiloszkópiai Szakértői Osztálya részére szintén szükséges megküldeni.) A SIRENE Iroda továbbítja a rendelkezésre álló kiegészítő információkat, az érintett külföldi hatósággal történt egyeztetést követően. További lépésként a személyazonosítást követően akár sikeres, akár sikertelen volt egy formanyomtatvány kitöltésével ismét megerősítést kell küldeni a SIRENE Irodának a kért intézkedés bevezetéséről vagy megszüntetéséről. Ha a találat nem nyer bizonyítást, akkor az előállítást vagy az egyéb intézkedést meg kell szüntetni, feltéve, ha nem történt szabálysértés vagy bűncselekmény. Ellenkező esetben, azaz tényleges találat esetén, a személyt őrizetbe kell venni az Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX törvény rendelkezéseinek megfelelően. Ezt követően a SIRENE Iroda az elfogó szerv által megküldött dokumentumok alapján egyeztet a Fővárosi Bírósággal, továbbá tájékoztatja az elfogó szervet az elfogott személy bíróság elé állításának időpontjáról. A Bíróság elé állításról az elfogó szervnek kell gondoskodnia.41
41
67/2007. (OT 35.) ORFK utasítás a Schengeni Információs Rendszerben elért találat esetén követendő eljárásról http://www.police.hu/data/cms536543/67_2007_orfk_ut.pdf letöltés: 2011. 10. 01.
53
4.5.2. A beutazási és tartózkodási tilalom esetén követendő eljárás Határátkelőhelyen észlelt találat esetében a személy beutazását meg kell tagadni, majd erről a SIRENE Irodát haladéktalanul értesíteni kell. Abban az esetben, ha a beutazás megtagadásával egyidejűleg a vízum érvénytelenítésére is sor került, a Schengeni Határellenőrzési Kódex V. számú mellékletének 2. a) pontja alapján, akkor ezt a formanyomtatványon a vízumot kiállító tagállam megnevezésével együtt szükséges jelezni. Az ország területén végzett ellenőrzés során, a rendelkezésre álló okmányok, adatok alapján elvégzett személyazonosítás után, az intézkedésről tájékoztatni kell az ügyeletet és amennyiben a találat megerősítése érdekében szükséges, a személyt elő kell állítani. Jogsértésre utaló körülmény esetén a jelzést elhelyező tagállam kérésének, valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Az EGT-állampolgárok esetében, családtaggal szembeni találat esetén a beutazás megtagadása előtt minden esetben értesíteni kell a SIRENE Irodát és a családtag beutazásának engedélyezéséről vagy megtagadásáról a SIRENE Iroda által megküldött kiegészítő információk alapján szükséges dönteni. Abban az esetben, ha a jelzést elhelyező ország részéről 12 órán belül érdemi információ nem érkezik, akkor a SIRENE Iroda értesíti a találatot észlelő szolgálati helyet, amely dönt a beléptetésről vagy a beutazás megtagadásáról, a Schengeni Határellenőrzési Kódex alapján. 4.5.3. Az eltűnt személy megtalálása esetén követendő eljárás Az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet (BM rendelet) szerint kell eljárni, abban az esetben, ha a figyelmeztető jelzés alapján eltűnt személyt, körözés után megtalálják. Ezt követően az ügyeletes köteles erre vonatkozóan kiegészítő információt kérni a SIRENE Irodától, ha úgy ítéli meg, hogy szükséges orvosi vizsgálat vagy egészségügyi állapot megállapítása. A kiegészítő információk alapján az ügyeletes a szükséges intézkedéseket megteszi a személy orvosi vizsgálatára, vagy egészségügyi intézetbe történő szállítására vonatkozóan. Amennyiben a körözött, eltűnt személy kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró, illetve korlátozó gondnokság alatt áll, akkor megtalálása esetén a BM rendeletben meghatározott értesítési kötelezettséget a SIRENE Iroda felé is szükséges teljesíteni, melyhez az IRM rendeletben meghatározott formanyomtatványt kell kitölteni és megküldeni. Nagykorú esetében pedig a személyt nyilatkoztatni kell a tartózkodási helyéről, vagy ezt a 54
rendelkezésre álló okmányokból kell megállapítani, továbbá a személyt nyilatkoztatni kell arról, hogy ez az információ az eltűnését bejelentő személlyel közölhető-e, majd ezt a nyilatkozatot a SIRENE Irodának meg kell küldeni. Ha a személy adatainak közléséhez nem járul hozzá, akkor a szükséges intézkedésről, és a személy megtalálásának helyéről szükséges a SIRENE Irodát tájékozatni. 4.5.4. Eljárás a terheltként vagy tanúként körözött személy megtalálása esetén Ha a személyt azért körözik, mert lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen és a hatóság büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánja idézni, illetve a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását, vagy szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg, de európai vagy nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt nem áll, a 67/2007. (OT 35.) ORFK utasítás foglaltak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha nincs szükség a személy előállítására vagy más intézkedésre, akkor a személyt a helyszínen kell nyilatkoztatni arról a tartózkodási helyéről, vagy ezt a rendelkezésre álló okmányokból kell megállapítani, majd erről tájékoztatni kell a SIRENE Irodát. 4.5.5. A leplezett figyelés esetén követendő eljárás Ha a személlyel vagy gépjárművel kapcsolatban kell információkat gyűjteni, a jelzést észlelő szolgálati személynek a SIS tv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat oly módon kell végrehajtani, hogy a személy az intézkedés céljáról nem szerezhet tudomást. Az információszerzést a személy kikérdezésével, illetve a gépjármű adatainak rögzítésével lehet elérni. Az adatrögzítéssel és kikérdezéssel annyi
információt szükséges
összegyűjteni, amennyi az intézkedés leplezett jellegének felfedése nélkül lehetséges. A megszerzett információk ezek után az ügyeletes részére továbbításra kerülnek. Az ügyeletes a megszerzett információkról tájékoztatja a SIRENE Irodát. A tevékenység során arra kell ügyelni, hogy amennyiben a személy személyazonosságának megállapítása szükséges, a személy az intézkedés céljáról semmiképpen nem szerezhet tudomást.
55
4.5.6. A körözött tárgy megtalálása esetén követendő eljárás A körözött tárgy azonosítását követően - a SIS tv. 16. §-a alapján - azt le kell foglalni, majd a találatot észlelő szolgálati személy magáról, a találat tényéről tájékoztatást ad az ügyeletesnek. Ezek után az ügyeletes az adatokat ismételten ellenőrzi a SIS-ben, illetve az egyéb nemzeti adatbázisokban. Az ügyeletes az ellenőrzés eredményeként azonosított találatról tájékoztatja a SIRENE Irodát és a jelzést észlelő szolgálati személyt is. Azonban, ha a tárgy azonossága nem állapítható meg egyértelműen, az ügyeletes a kiegészítő információk megszerzése érdekében kitölti a szükséges formanyomtatványt és azt megküldi a SIRENE Irodának. Amennyiben szükséges és lehetséges, a tárgy fényképét is el kell küldeni. Az érintett külföldi hatósággal történt egyeztetést követően, a SIRENE Iroda a lehető leghamarabb továbbítja az azonosításhoz szükséges rendelkezésre álló kiegészítő információkat. A sikeres vagy sikertelen azonosítást követően megerősítést kell küldeni a SIRENE Irodának az intézkedés bevezetéséről vagy megszüntetéséről. Ez az IRM által meghatározott formanyomtatvány kitöltésével történik, melynek tartalmaznia kell az illetékes igazságügyi hatóság megnevezését, címét, elérhetőségét (email cím, fax, telefonszám). A lefoglalást végrehajtó szerv, a lefoglalt tárgyat a 11/2003. (V. 8.) IM-BMPM együttes rendelet, mely a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének,
nyilvántartásának,
előzetes
értékesítésének
és
megsemmisítésének
szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szól, alapján kezeli és gondoskodik az elhelyezéséről.42
5.
Jövőkép (a második generációs rendszer)
„A SIS II-nek olyan kiegyenlítő intézkedést kell képeznie, amely hozzájárul az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas biztonsági szintjének fenntartásához azáltal, hogy támogatja a schengeni vívmányok részét képező, a
42
67/2007. (OT 35.) ORFK utasítás a Schengeni Információs Rendszerben elért találat esetén követendő eljárásról http://www.police.hu/data/cms536543/67_2007_orfk_ut.pdf letöltés: 2011. 10. 01.
56
személyek mozgásához kapcsolódó politikák végrehajtását, a Szerződés harmadik része IV. címében foglaltak szerint.”43 A második generációs rendszer, a SIS II bevezetése 2011-2012-re várható, jónéhány új funkciót felvonultat majd azon túl, hogy gyorsabb, korszerűbb és egyben a jelenleginél több klienst kiszolgálni képes műszaki megoldás lesz. A második generációs SIS rendszerben lehetővé válna biometrikus adatok (arckép és ujjnyomat) bevitele pontos személyazonosítás céljából. Ezenkívül megvalósulhat az egyes figyelmeztető jelzések közötti összekapcsolás (pl. a bankrablás gyanúsítottja és az általa használt gépjármű). Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a hatályos schengeni végrehajtási egyezménybeli szabályozáshoz képest a második generációs rendszerben még nagyobb hangsúlyt helyeznek az egyén jogainak védelmére. A SIS II központi rendszerének üzemeltetését egy önálló igazgató hatóság végzi majd egy átmeneti, a Bizottság által menedzselt időszakot követően. A SIS II kapcsán elmondható, hogy a központi elem és az uniós adatátviteli hálózat költségét az Unió általános költségvetése terhére finanszírozzák majd. A SISone4ALL projekt estében – mivel az kormányközi projekt volt – a tagállamoknak fedezniük kellett a nemzeti informatikai fejlesztéseket, és hozzá kellett járulniuk a központi rendszer és a hálózat működéséhez. Hazánk a SIS II fejlesztéséhez kapcsolódó kiadásokat azonban elsősorban a Külső Határok Alap forrásaiból kívánja finanszírozni, mivel itt egy közös európai projektről van szó.
43
Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, (5) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:381:0004:0023:HU:PDF letöltés: 2011. 10. 01.
57
6.
Befejezés
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Káldyné dr. Esze Magdolnának, aki belső konzulensként és dr. Timár Emil rendőr ezredes úrnak, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgató-helyettesének, aki külső konzulensként segítette munkámat. A téma feldolgozása során tanulmányoztam a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvényt, amely olyan alapfogalmakat rögzít, mint a figyelmeztető jelzés, a kiegészítő információ, a SIRENE Iroda vagy a SIRENE-kézikönyv. E fogalmak ismerete elengedhetetlen a téma kibontásához. Ezenkívül tanulmányoztam az Európai Bizottság 2006/758/EK határozatát, mely határozat alkotta a SIRENE-kézikönyv módosításához szükséges jogi keretet. Munkám során tanulmányoztam az Európai Unió Tanácsának Bel- és Igazságügyi Együttműködés fejezetén belül
a Schengeni
Információs
Rendszerről
található
információkat az Európai Unió Tanácsának honlapján. A 242/2007. (IX. 21.) Korm. rendeletet - mely az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szerv kijelöléséről, a SISbe történő adatbevitel elrendelésének és végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályairól szól is tanulmányoztam dolgozatom megírásakor. Dolgozatomban egyrészt foglalkoztam Magyarország schengeni övezethez történt csatlakozásával végbemenő változásokkal, másrészt viszont a hazai folyamatok megértéséhez szükségesnek tartottam egy a schengeni övezet egészére történő kitekintést, vizsgálódást is folytatni, melyhez különböző kimutatásokat, statisztikákat tanulmányoztam. A külső konzulensem, dr. Timár Emil ezredes úr segítségével, az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködés igazgatásáért felelős ügynökség, a FRONTEX Kockázatelemző Csoportja által, 2011. októberében készített kimutatás alapján megvizsgáltam az illegális határátlépésre, a beléptetés megtagadására, a hamis okmányokra, az embercsempészetre, az illegális tartózkodásra és a menedékkérőkre vonatkozó legfrissebb adatokat. Megállapíthatjuk, hogy az illegális határátlépők száma jelentősen, 78 %-kal nőtt 2010-ről 2011-re. 2011. első félévéhez képest 14%-kal nagyobb arányban tagadták meg a beléptetést, mint 2010 első félévében. A Hamis okmányokkal 58
történő határátlépések aránya 2%-kal nőtt a vizsgált időszakban. Az embercsempészetre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy 2010-hez képest 2011-re 20 %-kal csökkent az embercsempészet száma. Az illegális tartózkodások száma is csökkenést mutat 2010-ről 2011-re, mégpedig 3 %-kal. A menedékkérők száma viszont emelkedett 2010-ről 2011-re, 21 %-kal. Levonhatjuk azt a következtetést tehát, hogy az illegális határátlépések száma nőtt a legnagyobb mértékben, míg az embercsempészet aránya csökkent a legnagyobb arányban 2010-ről 2011-re. Összefoglalóan az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 2010-ről 2011-re az arab országokban történt tavaszi politikai események hatására („arab tavasz”) hatására kb. 50 000-re nőtt a Tunéziából, Líbiából, Szaharából a Közép-Mediterrán térségbe – Málta, Szicília, Szardínia - érkező illegális migránsok száma. A Szahara déli részéből a KeletMediterrán térségbe érkező migránsok Törökországot használják fő tranzit-országként, míg a Nyugat-Mediterrán térségbe főleg Marokkón keresztül Algériából áramlanak be a migránsok. Albánia és Görögország határán az illegális határátlépések száma csökkenő mértékű, de állandó tendenciát mutat, míg a beléptetés megtagadása növekvő arányt mutat 2010 és 2011 között, mely főleg a vízumliberalizáció hatásának tudható be. A keleti szárazföldi határokat tekintve, Ukrajna a fő tranzitútvonal, ahol a fő problémát a csempészet és a lopott járművek kivitele jelenti. A nyugat-balkáni térségben a fő probléma szintén az embercsempészet és a lopott járművek kivitele. Ez elsősorban tranzitterület, a cél, hogy Nyugat-Európában kapjanak a menekültek menedékjogot. A légi útvonalakat tekintve az Európai Unión kívüliek a schengeni térségbe való bejutásra általában a török repülőtereket használják hamis vagy hamisított okmányokkal. Az albánok számának növekedése, okmányhamisítás gyakorisága és elsősorban C típusú vízummal történő túltartózkodás figyelhető meg. Dolgozatomban a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrejöttével, történeti hátterével, hazai szereplőivel részletesen foglalkoztam. Kitértem a SIS adatokra, a rendszer működésére, ezen belül a figyelmeztető jelzésekre, valamint a találatok esetén követendő eljárásokra. Foglalkoztam a második generációs Schengeni Információs Rendszer bevezetésének kérdésével is. Bemutattam a SIRENE Iroda felépítését, működését, valamint a SIRENE Iroda munkatársainak készült Sirene-kézikönyvet.
59
A külső konzulensem által a rendelkezésemre bocsátott, a 2008-2010 közötti időszakra, a hazai SIS találatokra és körözésekre vonatkozó statisztikát megvizsgáltam, és az alábbi következtetéseket vontam le: A nemzeti SIS adatbázisban regisztrált találatok száma a 2008 és 2010 közötti időszakban növekvő tendenciát mutatott. A körözéseket tekintve 2008-ról 2010-re szintén növekedés tapasztalható, míg 2008-ban 96 körözött személyt regisztráltak a rendszerben, addig 2010-ben már 234-et. A körözött okmányok számában is növekedés figyelhető meg, míg 2008-ban egy, addig 2010-ben hat körözött okmányt regisztráltak. A nemzeti adatbázisban rögzített SIS találatok összetétele a következőképpen alakult 2010-ben: A találatok 64%-a, azaz 303 találat a schengeni államokba való belépés tilalmára, 12 %-a, azaz 57 találat a védelem alá helyezésre, 10 %-a, azaz 50 találat célzott ellenőrzésre, 9 %-a, azaz 45 találat a tartózkodási hely közlésére, 5%-a, azaz 24 találat a letartóztatás átadás vagy kiadatás céljából kategóriára, 2 találat pedig a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozott. Az európai integráció sikeres területe a Bel- és Igazságügyi Együttműködés közösségi szintű megvalósulása. Szakértők véleménye szerint, a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése az uniós térségben kezd az integrációs folyamat tartópillérévé válni. A 25 schengeni tagállamban, belső határellenőrzések nélkül több, mint 410 millió fő szabad mozgása valósulhat meg. A kialakított rendszer mindezt biztonságosan, a külső határok fokozott ellenőrzése mellett szolgálja ki, kezelve a menekültek áradatával felmerülő problémákat is. Kutatómunkám során megszerzett információk alapján megerősíthetem, hogy a SIS rendszer működtetése új alapokra helyezte a tagállamok bűnügyi együttműködését és ezzel nagyban növeli az állampolgárai biztonságát. Feltevésem, hogy a SIS rendszerhez csatlakozott Magyarország hozzájárul a schengeni térség biztonságához, beigazolódott azáltal, hogy Magyarország teljesítette a csatlakozás feltételeit. A rendszer működtetése érdekében megalkotta a szükséges jogszabályokat, felállította illetve kijelölte a működtető 60
intézményrendszert,
biztosította
mindezekhez
a
szükséges
pénzügyi
forrásokat.
Folyamatban van a felkészülés az új generációs SIS II rendszer bevezetésére. A schengeni együttműködés, kiemelten a SIS rendszer eljárási szabályai részletesen szabályozottak. Szigorú és pontos betartása alapvető feladata az eljáró hatóságoknak és szervezeteknek. Az informatikai hálózat zárt rendszere garantálja a megbízható és biztonságos működését. Így van ez Magyarországon is.
61
Irodalomjegyzék
Szakkönyvek: 1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Hatodik, átdolgozott bővített kiadás, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005. 2. Káldyné Esze Magdolna (alkotószerkesztő) – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs – Takács Gábor: Integrálódó Európa II., Budapest, Perfekt Kiadó, 2010. 3. Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió gazdasága Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell, Budapest, HVG Kiadói Rt., 2005. 4. Timothy Bainbridge: EU mindentudó, Budapest, HVG Kiadói Rt., 2004.
Szaktanulmányok: 1. A Külügyi, valamint az Európai Ügyek Bizottsága: Háttéranyag az Európai Unió migrációs politikájáról, a tripoli miniszteri konferencia előzményeiről, Budapest, 2006. november 2. A schengeni felkészülés kapcsán tartott előadássorozatra készült prezentáció, Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Elemző Értékelő Osztály, Budapest, 2007 3. Fejes Zsuzsanna – Sallai János – Soós Edit – Tóth Judit (szerk.) – Vájlok László: Schengenre hangolva = Európai Műhelytanulmányok, a Külügyminisztérium kiadványa, 2007, 113. szám 4. FRONTEX Kockázatelemző Csoport által készített statisztika, 2011. október (eredeti: James Lipsett: Semi-Annual Risk Analysis 2011, Third Countries Operational Heads of Airports Forum, Krakow, 11-13 October, 2011, Risk Analysis Unit, FRONTEX) 5. Inkovics Ferenc: A konzuli információs rendszer (CIS) és a Schengeni Információs rendszer (SIS) kapcsolata Absztrakt = Hadmérnök, 2009. június, IV. évfolyam, 2. szám, pp. 296-301 6. Lipics László: A Schengeni Információs Rendszer szerepe az integrált határbiztonsági rendszerben = Hadmérnök, 2010. szeptember, V. évfolyam 3. szám 7. Markó Anikó: A Schengeni Egyezmény és Magyarország (szakdolgozat), Budapest, 2007 8. Rendőrségi együttműködés és biztonság a Schengeni Térségben c. tanulmány 62
http://irm.gov.hu/i/irm.gov.hu/files//downloads/Fooldal/Schengeni_terseg/Tajekozt atok/rendorsegi_egyuttmukodes_es_biztonsag_a_schengeni_tersegben.pdf letöltés: 2011. 10. 07. 9. Schengen A szabad mozgás kulcsa Európában, az Európai Unió Tanácsának kiadványa, 2011. június http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/librairie/PDF/QC3011151HUC. pdf letöltés: 2011. 11. 10. 10. SIS találat, körözések, statisztika, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Elemző Értékelő Osztály, 2011 11. Stauber Péter: Rendőrségi együttműködés és biztonság a Schengeni Térségben, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Igazságügyi Együttműködési Főosztály, 2007. január 12. Stauber Péter A Bel- és Igazságügyi együttműködés aktuális kérdései az Európai Unióban című tanulmánya http://www.pecshor.hu/periodika/2006/VI/stauber.pdf letöltés: 2011. 10. 07. 13. Vas Gizella: Schengeni határok és utazási szabályok, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Együttműködési Főosztály, Budapest, 2007. január 14. Vas Zsolt: A Schengeni Információs Rendszer Magyarországon, tanulmány, Budapest, 2008 15. Verhóczki János (szerk.): A rendőrség állományának határrendészeti szakmai felkészültsége” című konferencia = Határrendészeti Tanulmányok, Budapest, 2010, VII. évfolyam, 1. különszám 16. Tóth Krisztián: A Schengeni Információs Rendszer (SIS) – háttéranyag a sajtó számára, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Bel- és Igazságügyi Együttműködési Főosztály, 2007
Törvények, rendeletek, utasítások, határozatok: 1. 67/2007. (OT 35.) ORFK utasítás a Schengeni Információs Rendszerben elért találat esetén követendő eljárásról http://www.police.hu/data/cms536543/67_2007_orfk_ut.pdf letöltés: 2011. 10. 01. 2. 2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700105.TV letöltés: 2011. 10. 07. 3. A Bizottság határozata (2006. szeptember 22.) a Sirene-kézikönyv módosításáról (2006/758/EK) 63
http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:317:0041:0080:HU:PD F letöltés: 2011. 09.20. 4. 242/2007. (IX. 21.) Korm. rendelet az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szerv kijelöléséről, a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700242.KOR letöltés: 2011. 09. 20. 5. Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:381:0004:0023:HU:PDF letöltés: 2011. 10. 01. 6. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E7F5B5D3-AC4E-4A68-BE344538959901A9/0/071219_2007_eviII_tv_harmtv.pdf letöltés: 2011. 11. 10.
Internetes források: Amszterdami Szerződés http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11997D/word/11997D.doc letöltés: 2011. 09. 10. A Bevándorlási és Állampolgári Hivatal statisztikai kiadvány füzete (2009-2010) Szakterület: Idegenrendészet, Állampolgárság, Menekültügy http://www.bmbah.hu/statisztikak.php letöltés: 2011. 11. 05. Az Európai Unió Tanácsa – Politikák – A Tanács felépítése – Bel- és Igazságügy (IB) – SIRENE Schengen Information System – Adatvédelem – Személyes jogok http://www.consilium.europa.eu/policies/council-configurations/justice-et-affairesinterieures-(jai)/sirene-schengen-information-system/data-protection/personalrights.aspx?lang=hu letöltés: 2011. 10. 07. A stockholmi program http://www.baleset-megelozes.eu/pics/stockholm_program_eredeti.pdf letöltés: 2011. 10. 07. Bel- és Igazságügy (JHA) http://www.eu2011.hu/hu/bel-es-igazsagugy letöltés: 2011. 10. 10.
64
Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió Államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kötött Schengeni Megállapodás Végrehajtásáról http://www.euvonal.hu/kulugy/upload/M_26/rek5/4.pdf letöltés: 2011. 10. 07. Hágai program http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2005:053:0001:0014:HU:PDF letöltés: 2011. 10. 07. FRONTEX http://www.frontex.europa.eu/ letöltés: 2011. 11. 10. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450041 letöltés: 2011. 10. 02. Lisszaboni Szerződés Szerződés a 21. századi Európa számára http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/index_hu.htm letöltés: 2011. 09. 17. Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma – A Schengeni Információs Rendszer (SIS) http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Kulfoldiek_beutazasa/sc hengen/schengen_informacios_rendszer_sis.htm letöltés: 2011. 10. 07 Nizzai Szerződés http://www.euvonal.hu/kulugy/upload/M_26/rek5/6.pdf?PHPSESSID=cf820ca2bc6 926f454d91fc415708e68 http://web.b-m.hu/id/docs/pdf/hagai_prog.pdf letöltés: 2011. 10. 07. SIRENE Iroda http://www.police.hu/content/organization?contentid=1996686 letöltés: 2011. 10. 07.
65
Melléklet FRONTEX Kockázatelemző Csoport által készített statisztika, 2011. október
Közép-Mediterrán 50 000 40 000 30 000
Könnyű és nem biztonságos hajókon
Others
20 000
Szahara, Tunézia, Líbia 10 000
Az sarab tavasz hatása
0 2010
2011
Hirtelen növekedés a kibocsátó országban történtek miatt
Spain
Italy
Sardinia
Turkey Greece
Sicily Malta Lampedusa
Morocco
Algeria
Tunisia
Crete
Libya
Cyprus
Syria
Egypt
Kelet-Mediterrán 50 000
50 000
40 000
40 000
30 000
30 000
20 000
20 000
10 000
10 000
0
Land (93%) 2010
Törökország a fő tranzit ország
A Dél-Szaharaiak legális utakat használnak Kitartóak, de veszélyeztetettek
0 2011
2010
2011
Italy
Sardinia
Spain
Turkey Sicily
Greece
Malta Lampedusa Morocco
Algeria
Tunisia
Crete
Libya
Cyprus
Syria
Egypt
66
Nyugat-Mediterrán 50 000
50 000
40 000
40 000
30 000
30 000
20 000
20 000
10 000
Land (93%)
0
2010
Marokkó, mint tranzitország
Algéria kibocsátó és nem tranzit
10 000
0 2010
2011
2011
Kismértékű növekedés, főleg algériai és marokkói
Italy
Sardinia
Spain
Turkey
Greece
Sicily Malta Lampedusa Morocco
Algeria
Tunisia
Crete
Libya
Cyprus
Syria
Egypt
Nyugat-Afrikai útvonal 50 000
Visszafogadás és az indulás megakadályozása
40 000 30 000
Közös intézkedések harmadik országokkal
20 000 10 000
Kevesebben voltak mint 200 Marokkóból indultak
0 2010
2011
Large increase Sardinia Spain
Italy
Sicily Malta Lampedusa
Morocco
Algeria
Tunisia
Turkey
Greece Crete
Libya
Cyprus
Syria
Egypt
67
Albánia- Görögország 50 000
Illegális határátlépés50 000
40 000
40 000
30 000
30 000
20 000
20 000
10 000
10 000
0
Beléptetés megtagadása
Csökkenő mértékű de állandó, néhányan a görög-török határról kerültek át
0 2010
2011
2010
2011
A vízumliberalizáció hatása Más országokban kérnek menedékjogot Italy
Sardinia
Spain
Turkey Sicily
Greece
Malta Lampedusa Morocco
Algeria
Tunisia
Crete
Libya
Cyprus
Syria
Egypt
Keleti szárazföldi határ 50 000
Illegális határátlépés
50 000
40 000
40 000
30 000
30 000
20 000
20 000
10 000
10 000
0
Beléptetés megtagadása
0 2010
2011
2010
2011
A fő probléma a csempészet és a lopott járművek kivitele Ukrajna a fő tranzit útvonal Nagy sportrendezvények Növekvő utasszám
68
Nyugat-Balkán 50 000
50 000 Illegális határátlépés
40 000
40 000
30 000
30 000
20 000
20 000
10 000
Land (93%)
0
2010
Beléptetés megtagadása
10 000
0 2011
2010
2011
A fő probléma a csempészet és a lopott járművek kivitele
Elsősorban tranzitterület, Nyugat-Európában kérnek menedékjogot
Légi útvonal 50 000 40 000
EU-n kívüliek gazdasági okokból
30 000 20 000 10 000
0
Land (93%) 2010
Török repülőtereket használnak hamis vagy hamisított okmányokkal 2011
Az albánok számának növekedése Okmányhamisítás gyakorisága Túltartózkodás, elsősorban C típusú vízummal
69
