Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány
MAGYARORSZÁG ÉS DÉL-KOREA KAPCSOLATAINAK ELEMZÉSE
Budapest, 2005 Készítette: Sallai Zsuzsanna
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 3 BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 5 1. DÉL-KOREA BEMUTATÁSA ....................................................................................................................... 6 1. 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK .............................................................................................................................. 6 1. 2 GAZDASÁG ................................................................................................................................................... 6 1. 2. 1 Gazdasági fejlődés.............................................................................................................................. 7 1. 2. 2 Az 1997-1998-as ázsiai válság ......................................................................................................... 11 1. 2. 3 Dél-Korea jelene és jövőbeli tervei .................................................................................................. 12 1. 2. 4 Dél-Korea és Magyarország néhány makrogazdasági mutatójának összehasonlítása .................... 14 1. 2. 5 Versenyképesség ............................................................................................................................... 16 1. 3 KÜLPOLITIKA ............................................................................................................................................. 17 2. POLITIKAI, DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK ....................................................................................... 19 2.1 A KEZDETEK ................................................................................................................................................ 19 2. 2 KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK....................................................................................................................... 21 2. 3 MAGAS SZINTŰ LÁTOGATÁSOK .................................................................................................................. 21 2. 4 DÉL- KOREA ÉS MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYRENDSZERBEN ........................................... 23 3. GAZDASÁGI KAPCSOLATOK................................................................................................................... 26 3. 1 KERESKEDELMI KAPCSOLATOK .................................................................................................................. 26 3. 1. 1 Az első kereskedelmi szálak .............................................................................................................. 26 3. 1. 2 A két ország közötti kereskedelmi forgalom alakulása 1989-től 2005-ig ......................................... 27 3. 1. 3 Magyar-koreai kereskedelmi forgalom áruszerkezete ...................................................................... 29 3. 1. 4 A magyar-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételének közvetlen hatásai a kereskedelemre .......... 32 3. 1. 5 A gazdasági kapcsolatok kezdetei a magánszektorban .................................................................... 32 3. 1. 6 Kereskedelemfejlesztés ..................................................................................................................... 33 3. 2 BERUHÁZÁSOK ........................................................................................................................................... 35 3. 2. 1 Az első dél- koreai befektetések ........................................................................................................ 36 3. 2. 2 A koreai tőke jelenlegi helyzete Magyarországon ............................................................................ 37 3. 2. 3 Az ITDH szerepe a koreai befektetések ösztönzésében ..................................................................... 38 3. 2. 4 Mitől lehet vonzó Magyarország a koreai befektetők számára......................................................... 39 3. 2. 5 A Magyarországon működő koreai vállalatok.................................................................................. 41 3. 2. 6 A legújabb koreai befektetés Magyarországon................................................................................. 45 4. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK ............................................................................................................... 46 4. 1 TUDOMÁNYOS KAPCSOLATOK .................................................................................................................... 47 4. 2 OKTATÁSI KAPCSOLATOK........................................................................................................................... 48
3
4. 3 KULTURÁLIS KAPCSOLATOK....................................................................................................................... 49 4. 4 CIVIL KEZDEMÉNYEZÉSEK .......................................................................................................................... 50 5. A KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI, KILÁTÁSOK A JÖVŐRE ..................... 51 BEFEJEZÉS ........................................................................................................................................................ 55 IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................................................... 57 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 61
4
Bevezetés Tizenhat év telt el azóta, hogy a Koreai Köztársaság és Magyarország kialakította hivatalos diplomáciai
kapcsolatait
egymással.
Történelmi
léptékkel
mérve
két
ország
együttműködésében ez a kicsit több mint másfél évtized igen rövid időnek számít. Mégis, az országaink közötti nagy földrajzi távolság, és az ebből eredő kulturális különbségek, valamint a viszonylag rövid múltra visszatekintő kapcsolataink ellenére az élet számos területén alakult ki barátság és kooperáció Magyarország és Dél-Korea között. A Koreai Köztársaság, amelynek területe nem sokkal nagyobb, mint hazánké, és jelenlegi formájában 1948 óta létezik, óriási gazdasági és társadalmi fejlődésen ment keresztül az elmúlt negyven évben. Érdemes tehát ezt az utat röviden végigkövetni, mielőtt rátérünk a magyar-koreai kapcsolatok elemzésére. A két ország közötti rokonszenvet többek között az a tény alapozta meg, hogy Magyarország volt az első a kelet- közép-európai volt szocialista országok közül, aki kapcsolatokat keresett Dél-Koreával, hozzájárulva ezzel a koreai „északi politika” sikeréhez. Kapcsolataink alapját ettől fogva olyan közös értékek képezik mint a demokrácia és a szabad piacgazdaság. A dolgozatban bemutatásra kerülnek mindazon területek, amelyeken a két ország között együttműködés alakult ki; áttekintjük, hogy mire voltak elegendőek a kapcsolatfelvételtől eltelt évek. Politikai kapcsolataink fejlődésének bemutatása után megvizsgáljuk, hogy azok hogyan segítették gazdasági kapcsolatainkat, majd végigkövetjük ezek alakulását egészen napjainkig, különös tekintettel a kereskedelmi és befektetési relációkra. Magyarország külgazdasági kapcsolataiban növekvő szerepet tölt be a Távol-Kelet, amely a világ legdinamikusabban fejlődő térsége. A régió országai közül a GDP tekintetében DélKorea rendelkezik a harmadik legnagyobb gazdasággal. Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején hazánk fontos stratégiai partnere volt a Koreai Köztársaságnak. Napjainkban DélKorea számára Magyarország szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozással az elmúlt évekhez képest újból növekedett. A két ország közötti jó viszony kialakításának fontos tényezői a társadalmi és személyes együttműködés különböző formái, ezért a dolgozatban ezek is bemutatásra kerülnek. Végül választ keresünk arra, hogy mely területeken és milyen módon lehetne a Magyarország és Dél-Korea közötti kapcsolatokat továbbfejleszteni; megnézzük milyen kilátások nyílnak ezen a területen a jövőre.
5
1. Dél-Korea bemutatása 1. 1 Általános jellemzők Dél-Korea Északkelet-Ázsiában, a Koreai félsziget déli részén fekszik. Területe megközelítőleg 99 ezer négyzetkilométer. A nyári időszámítás szerint +8 óra az időeltolódás Magyarországhoz képest, téli időszámítás idején +7 óra. Dél-Korea éghajlatában jól elkülönül a négy évszak; a nyár monszun idején (júliusban) forró és párás, a tél száraz és hideg, tavasszal és különösen ősszel szép tiszta és kellemes az idő. Az ország felszínét többnyire hegyek és dombok borítják, nagyobb sík területek csak a nyugati és déli partvidéken találhatók. A lakosság etnikailag homogén. A társadalom korösszetételére jellemző, hogy a 14 éven aluliak részaránya 20 % fölött van, míg a 65 évnél idősebbeké, alig haladja meg a 7 százalékot, így Dél-Korea népessége a világ fejlett országai között az egyik legfiatalabb. 1 Az ország hivatalos nyelve a koreai. A koreai hangjelölő betűírást, a hangult 1443-ban hozták létre, de csak 1897-ben vált hivatalossá. A koreai kultúra gyökerei Kínából erednek. A mindennapi életben az alapvető magatartási normákat a mai napig a konfuciánus elvek határozzák meg; a nyugati kultúra hatása is érvényesül, de inkább csak a felszínen. Korea államformája elnöki köztársaság. Az ország élén az elnök áll, akit öt évre választanak. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. A négy évre választott képviselőkből álló egykamarás Nemzetgyűlés gyakorolja a törvényhozó hatalmat.
1. 2 Gazdaság A Koreai Köztársaság megalakulásakor 1948-ban a világ legszegényebb országai közé tatozott. Gazdasági és politikai helyzetét az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború még inkább bizonytalanná tette. A fegyverszünet megkötésétől az 1960-ig tartó időszak a háború utáni helyreállítással telt, az ország fejlettsége ekkor nem sokat változott. Dél-Koreát megalakulásától egészen az 1990-es évek elejéig katonai vezetés irányította. Az első békés hatalomátadásra 1988-ban került sor; az első elnök pedig, aki nem rendelkezett katonai kapcsolatokkal az 1992-ben meg választott Kim Jung Szam volt. Mindezek ellenére Dél-
1
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály, Koreai referatúra, 2004
6
Korea a kelet-ázsiai „kis tigrisek” egyikeként óriási gazdasági fejlődésen ment keresztül; ma Ázsia harmadik legnagyobb gazdasága. Dél-Korea gazdasági átalakulásának kulcsa az a gazdaságfejlesztési stratégia lett, amely az exportot használta a növekedés motorjául. Az ország vezetése az import területén a fogyasztási cikkekkel szemben a technológia és a nyersanyagok behozatalát ösztönözte. A beruházások nagy részét a lakossági megtakarításokból finanszírozták. A siker fontos tényezőjeként tarják számon a hatékony oktatási rendszert is, amelyet sikerült összhangba hozni a gazdaságpolitika céljaival. Az export - orientált iparosításnak köszönhetően Dél-Korea három és fél évtized alatt modern ipari országgá vált. A gazdasági növekedés a harminc év alatt végig évente átlagosan legalább 8 százalékos volt. Korea bruttó nemzeti jövedelme (GNI) az 1962-es 2, 3 milliárd dollárról 2004-re 681 milliárd dollárra emelkedett. Ez a fejlődés többek között azért is figyelemre méltó, mert úgy sikerült elérni, hogy az ország csak nagyon korlátozott mértékben rendelkezik természeti erőforrásokkal, és a belső piaca sem túl nagy (48 millió fő). Az elismerésre méltó gazdasági teljesítményével Dél-Korea az újonnan iparosodott országok (NICs) élvonalába került, 1996-ban felvették az OECD-be, és 2004-re a 667, 4 milliárd dolláros GDP-jével a világ 10. legnagyobb gazdaságává vált. 2 1. 2. 1 Gazdasági fejlődés3 Az 1960-as évek Az 1948-ban hatalomra került Li Szün Man diktatúráját az 1960-ban kitört népfelkelés söpörte el. Ezt követően majdnem egy évig anarchikus állapotok uralkodtak az országban. 1961-ben Pak Csong Hi tábornok vette át a hatalmat, és katonai diktatúrát alakított ki. A katonai vezetés felszámolta az ellenzéki mozgalmakat, megerősítette a központi hatalmat, és a parasztságnak biztosított kedvezményekkel megteremtette a diktatúra tömegbázisát. A viszonylagos belpolitikai stabilitás elérésével lehetőség nyílt megtenni az első lépéseket a gazdasági elmaradottság felszámolása érdekében. 4 Korea iparosítása 1962-ben kezdődött meg az első ötéves gazdaság-fejlesztési terv elindításával. Ez volt az a pont, amikor a kormány újragondolta gazdaságfejlesztési stratégiáját, és az importhelyettesítésre törekvő gazdaságpolitikát elvetve, az exportvezérelt
2
Korea.net = http://korea.net 2005.12.03. Korea. net = http://korea.net , The Bank of Korea= www.bok.or.kr, 2005.10.28. 4 Faludi Péter: Koreai Köztársaság= Kultúra, viselkedés, kommunikáció, Szerk.:Hidasi Judit, 1992 3
7
gazdasági növekedést tűzte ki célul. A döntés helyességét az idő igazolta, a dél-koreai gazdaság a következő évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Kezdetben a munkaerő-igényes, exportképes termékeket előállító könnyűipari ágazatok fejlesztését ösztönözték. Az ebben a szektorban működő vállalatok az alacsony munkabérek miatt versenyképes áron tudták eladni termékeiket a világpiacon. Az exportra termelő cégek alacsony kamatú állami hitelekhez jutottak, valamint az adófizetés területén egyéb kedvezményekben is részesültek. A kivitel támogatásának érdekében közel 100%-kal leértékelték a nemzeti valutát, és átalakították a devizaárfolyam meghatározásának rendszerét. Az új gazdaságfejlesztési stratégia nyomán megváltozott a kormány hozzáállása az importhoz is. Leegyszerűsítették a vámeljárások rendszerét; kedvezményes vámtarifákat alkalmaztak azon importtermékek esetében, amelyeket tovább-exportálásra szántak. A hatvanas években került sor először nagyobb mennyiségű gabona behozatalának engedélyezésére is. A fejletlen, de stratégiailag fontos szektorok finanszírozása érdekében számos specializált bankot hoztak létre. Az iparosítás megvalósításához nagy mennyiségű tőkére volt szükség. A kormány magasan tartotta a kamatokat, ezzel ösztönözve a hazai megtakarításokat. Ezenkívül törvénybe iktatták a külföldi tőke beáramlását támogató törvényt, amelynek nyomán 1967-től engedélyezték a külföldi bankoknak, hogy fiókot is nyissanak Dél-Koreában. Dél-Korea kivitele ebben az időszakban évente több mint 40%-kal nőtt, melynek köszönhetően az átlagos éves gazdasági növekedés meghaladta a 8, 5%-ot. Emellett azonban 1962-1969 között az infláció minden évben 12% feletti szintet mutatott. Az 1970-es évek Az évtized elején a világban bekövetkezett változások hatására Koreának módosítania kellett gazdasági stratégiáját. 1971-ben az USA harmadával csökkentette Dél-Koreában állomásozó csapatainak létszámát. A kormány ennek hatására saját védelmi ipar kifejlesztése mellett döntött annak érdekében, hogy növelni tudja önvédelmi erejét. A Bretton-Woods-i pénzügyi rendszer összeomlását követő árfolyam-ingadozások a koreai fizetési mérlegre is káros hatással voltak. Az 1973-as olajválság miatt világszerte növekedésnek indult az infláció, stagnált a gazdaság, és általánosan elterjedté vált a protekcionista gazdaságpolitikák alkalmazása, amely tovább fokozta a problémákat. Korea exportstratégiája módosításával reagált az eseményekre, és próbált javítani külkereskedelmi mérlege egyre rosszabb helyzetén. Átalakították az export szerkezetét a 8
magasabb hozzáadott értékű termékek javára, igyekezetek többoldalúvá tenni kereskedelmi kapcsolataikat, és növelték saját mezőgazdaságuk kibocsátását. Mindehhez szükség volt az ipar szerkezetének átalakítására. A dél-koreai gazdasági fejlődés második szakaszában tehát a munkaigényes iparágakról a tőkeigényesekre került a hangsúly, a nehéz- és vegyipar fejlesztésének jutott a főszerep. Az új ágazatokba (hajóépítés, vas- és acélipar, autógyártás, gépgyártás és petrolkémia) történő költséges beruházások megvalósítását adó- és pénzügyi ösztönzők nyújtásával érte el a kormány. Az erőfeszítések meghozták eredményüket: az exporttermékek között kilenc év alatt 27%-kal, 13%-ról 39%-ra nőtt a nehéz- és vegyipari termékek részesedése. A kormány alacsony kamatú hitelekkel támogatta a nehéz-és vegyipar fejlődését. Az alacsony kamatlábak hatására csökkent a megtakarítási hajlandóság, nőtt a hitelek iránti kereslet, amely maga után vonta a pénzkínálat növekedését. Az új iparágak megjelenése növelte a szakmunkások iránti igényt, amely a munkabérek emelkedéséhez vezetett. Mindeközben a koreai könnyűipar fokozatosan veszített versenyképességéből és jelentőségéből, nehéz helyzetbe hozva az ott dolgozókat, és azokat, akik korábban ebbe a szektorba fektették pénzüket. Végül is Dél-Korea a sikeres átalakulásnak köszönhetően tartani tudta a 60-as években megkezdett növekedési ütemet; az átlagos éves gazdasági növekedés az 1970-79-es időszakban 9% körül mozgott (1976-78 között elérte a 11, 2%-ot). Az export évente megközelítőleg 40%-kal növekedett, és értéke 1979-re elérte a 15 milliárd dollárt. Az egy főre jutó nemzeti össztermék 249 dollárról (1970) 1636 dollárra (1979) emelkedett. Az új stratégiának voltak negatív következményei is: a pénzkínálat növelése tartósan magas (15-18 %) inflációhoz vezetett, az erős kormányzati beavatkozás torzította az árakat és a versenyt, a bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység (gyengítve a versenyképességet). Ezek a mellékhatások arra kényszerítették a kormányzatot, hogy egy olyan gazdaságpolitikai tervet dolgozzon ki, amely a növekedés fenntartása mellett megteremti a gazdasági stabilitást is. Az 1980-as évek A második olajválság és a belpolitikai felfordulás (az elnök, Pak Csong Hi meggyilkolása) miatt a koreai gazdaság 1980-ra újabb nehézségekkel találta szemben magát. Az ötéves tervek elindítása óta először, a gazdasági növekedés negatív előjelű volt ebben az évben, az infláció több mint 28%-ra emelkedett, és a folyó fizetési mérleg is jelentős passzívumot mutatott. A kormány a fölösleges kapacitással rendelkező vállalatokat arra késztette, hogy egyesüljenek, és szakosodjanak bizonyos tevékenységekre. 9
Ebben az időszakban a csebolok sok nehéz helyzetben lévő vállalatot felvásároltak, így a gazdasági hatalom egyre inkább az ő kezükben koncentrálódott. A csebolok családi alapon szerveződő konglomerátumok, tevékenységük az üzleti élet számos területére kiterjed. Korea gazdasági életében a hetvenes-nyolcvanas években szereztek vezető szerepet, és tulajdonképpen még 2005-ben is ezek az ipari-pénzügyi csoportok a gazdasági fejlődés motorjai. 1980 és 1983 között privatizálták a kereskedelmi bankokat, és 1982-re szinte teljesen megszűnt az állami és a rendes banki hitelek közötti kamatkülönbség. A szigorú monetáris és fiskális politika, valamint az olajárak csökkenése, és az alacsony nemzetközi kamatlábak segítették a koreai gazdaság stabilizálását. A külföldi működőtőke beáramlására vonatkozó korlátozások jelentősen enyhültek. Az infláció újra egyszámjegyű lett (az évtized végén kezdett csak újra növekedni), a GNP átlagos növekedése 10, 5% volt évente 1982-1988 között, 1986-tól többletet mutatott a kereskedelmi mérleg, a lakossági megtakarítások fokozatosan emelkedtek (mértékük 1989-re elérte a GDP 37, 6%-át). Az 1990-es évek Az 1990-es évek elején a piac már nem tudott megfelelően működni a kormány túlzott mértékű beavatkozása miatt. A bérek gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység. A koreai vállalatoknak új kihívásokkal kellett szembenézniük: új versenytársaik jelentek meg a hazai és a külföldi piacokon, a második hullámos újonnan iparosodó országok vállalatainak személyében. Mindemellett a WTO is nyomást gyakorolt az országra, a gazdaság nyitottabbá tételét sürgette (különösen az addig erősen védett mezőgazdasági termékek és pénzügyi szolgáltatások piacán). Az 1990-es évek elején a kormányzati cselekvések középpontjában a pénzügyi szektor reformja állt. A korrupció visszaszorítása érdekében bevezették azt a rendszert, amelyben mindenki csak a saját nevén nyithat számlát, bonyolíthat üzleti tranzakciót. Korea igyekezett a világgazdaság szerves részévé válni, megkezdte nemzetközi pénzügyi műveleteinek liberalizációját, aktívan részt vett a WTO uruguayi fordulóján, és tagja lett az APEC-nek (Asia-Pacific Economic Cooperation). Dél-Korea erőfeszítései eredményeként 1996-ban csatlakozhatott az OECD-hez. A gazdaság 1994-től 8% körüli növekedési ütemet mutatott. A folyó fizetési mérleg az 1980as évek közepétől szinte mindig aktívummal rendelkezett. A mérlegtöbblet a 90-es évek elejétől fokozatosan csökkent, és 1996-ra el is tűnt. A fogyasztói árak 1990 és 1996 között évente átlagosan 6, 4%-kal emelkedtek. 10
1. 2. 2 Az 1997-1998-as ázsiai válság Az 1997-ben kibontakozó ázsiai pénzügyi válság a koreai gardaságot is súlyosan érintette. A külföldi befektetők bizalma megingott az ország fizetőképességét illetően. Az év elejétől a pénzintézeteknél folyamatosan és nagymértékben növekedett azoknak a kölcsönöknek a száma, amelyek után nem fizették a kamatokat. A helyzetet az is súlyosbította, hogy a vállalatok sorozatban jelentettek be fizetésképtelenséget. Ehhez adódott hozzá a délkeletázsiai országok valuta válsága. Októberben a vezető hitelminősítő ügynökségek több hellyel visszaminősítették Koreát a nemzetközi fizetőképességi rangsorban. A külföldi beruházók visszavonták tőkéjüket az országból, így Korea valutatartalékai erősen megcsappantak. Az ország fizetési mérlege deficites volt, és a won is leértékelődött. Korea az IMF-hez fordult segítségért. A Nemzetközi Valutaalap a kiutalt hitelért cserébe reformokat kért Dél-Koreától. 1997 decemberében elnökválasztást tartottak Koreában. Az ország történetében először került hatalomra békés körülmények között az ellenzéki párt jelöltje. Kim De Dzsung hivatalba lépését követően meghirdette reformprogramját, amely a gazdasági válság megoldása érdekében nagy változtatásokat irányzott elő a pénzügyi- és vállalati szektorban, a munkaerőpiacon és a közigazgatásban. Az ország makrogazdasági stabilitását 1999-re sikerült helyreállítani. Az 1997-ben 3,9 millió dolláros mélyponton lévő devizatartalék két év alatt 68 milliárd dollárra nőtt. Stabilizálódott a won árfolyama. Az ország külkereskedelmi mérlege 1998-ban 39, 1999-ben 25 millió dolláros többletet mutatott. 5 Az előző év negatív gazdasági növekedése után a GDP 1999-ben 9,5%-kal, 2000-ben 8,5%-kal bővült. A válságkezelésben elért eredményekkel párhuzamosan javult az ország hitelminősítési besorolása is. A munkanélküliség azonban 1999-ben igen magas, 8,8%os volt, de 2000-re az újra megélénkülő termelés hatására sikerült 3-4%-os szintre leszorítani. Normalizálták a pénzintézetek helyzetét, racionalizálták működésüket, és lépéseket tettek a korrupció megszüntetése érdekében. A másik kiemelten fontos területen, a vállalati szektorban sor került a csebolok átalakítására. A válságkezelő reformprogram részeként kötelezték ezeket a vállalatcsoportokat tevékenységi körük karcsúsítására, adósságaik csökkentésére és a részvényeseik jogainak tiszteletben tartására. A kormány célja volt továbbá, hogy felszámolja azt a rendszert, amelyben a cégek egymásnak nyújtottak hitelgaranciákat (ezt a gyakorlatot
5
Koreai Köztársaság: Az IS melléklete a Világgazdaságban, 1999. dec.
11
előszeretettel alkalmazták a csebolok a leányvállalataiknál). Intézkedéseket foganatosítottak a vállalatok vezetésének átláthatósága érdekében is. 6 Karcsúsították az állami szektor szervezetét, és megkezdték szinte az összes jelentős állami tulajdonban lévő cég privatizációját. 2003 elejére számos vállalat magántulajdonba került, és külföldi cégeknek is lehetőségük volt tulajdonrészt szerezni bennük. Jelentős lépés volt a strukturális reformok folyamatában a külföldi működőtőke -és portfólióbefektetések 1998-as liberalizációja. 1998 és 2000 között addig nem látott mértékben érkezetek közvetlen tőkebefektetések elsősorban a szolgáltató, ezen belül főleg a pénzügyi szektorba és a gyáripar területére, emellett a portfolió befektetések is növekedtek. A külföldi beruházók általában olyan koreai vállaltokban szereztek tulajdonrész, amelyek már jelen voltak a világpiacon. Például a nagy vállalatcsoportok egyes tagjait vásárolták meg, vagy vegyesvállalatokat indítottak. A válság időszakában sor került a kereskedelem további liberalizálására is. A japán termékek és szolgáltatások útjában lévő akadályok elhárítása terén végrehajtott intézkedések voltak a legjelentősebbek. 2000-re Japánból érkezett a legtöbb import Dél-Koreába. 1998 és 2002 között 22, 7%-kal nőtt Korea exportja, az import növekedési üteme ennél is gyorsabb, 61, 3%-os volt, ezért az ország kereskedelmi mérlegtöbblete fokozatosan csökkent. 7 1. 2. 3 Dél-Korea jelene és jövőbeli tervei 2004-ben a dél-koreai gazdaság volt a 10. legnagyobb a világon. Az ország világelső a hajóépítésben, hatodik autógyártásban, és hatodik az alumínium-exportőrök rangsorában. Jelentős eredményeket ért el a kutatás-fejlesztés területén is. Legfontosabb kereskedelmi partnerei Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és a délkelet-ázsiai országok. Kereskedelmi és fizetési mérlege az elmúl öt évben mindig pozitív volt. Az export még mindig vezető szerepet játszik gazdasága növekedésében. Dél-Korea hosszú távú céljai között szerepel, hogy Északkelet-Ázsiában üzleti, logisztikai, pénzügyi és információs központtá váljon. Korea a feldolgozóiparban elvesztette versenyképességét Kínával és más fejlődő országokkal szemben, viszont a high-tech ágazatokban versenyelőnnyel rendelkezik, amelyet szeretne tovább kamatoztatni. Jelenleg Korea rendelkezik a világ legfejlettebb IT infrastruktúrájával. A szélessávú Internet hozzáférés szempontjából, az összes internet előfizető számát tekintve
6 7
Koreai Köztársaság: Az IS melléklete a Világgazdaságban, 1999. dec. Bassa Zoltán: South Korea and Taiwan Face the Challanges of Globalization, 2002
12
Dél-Korea a világon az USA, Kína és Japán után a negyedik helyen áll (2005 második negyedévében 176 millió szélessávú internet előfizető volt a világon). A 100 főre vetített adatokat vizsgálva Korea vezeti a listát, száz ember közül 24-nek van szélessávú előfizetése. A háztartások 75%-a rendelkezik számítógéppel, és több mint 68 százalékuk internet előfizetéssel. Magyarországon ehhez képest a háztartások 34 százalékában található PC, és csupán 17 százalékuk csatlakozik az internethez, és száz internet kapcsolat közül kevesebb, mint öt szélessávú. Dél-Koreában a fejlett infrastruktúrának magas fokú a kihasználtsága is. 2004-ben az összes kereskedelmi forgalom
16,5%-a elektronikus csatornákon keresztül
zajlott. Ez a gyakorlat elsősorban a vállalatok közötti kapcsolatokban működik. A tőzsdei kereskedelemben is gyakori az online ügyintézés. Az internet elterjedtsége adta lehetőségeket a kormányzati szférában szintén kihasználják: 2002 szeptembere óta a Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Rendszer keretében az összes közbeszerzést online módon végzik. Emellett az e-kormányzat is igen fejlett. Az ENSZ ezen a területen egy öt szakaszos fejlődési pályát határozott meg az országok számára, amelyen Korea már elérte a négyes szintet. 8 Az IT szektor kibocsátása a GDP közel 30 százalékát adja. Az IT ágazat szerepe folyamatosan erősödik Dél-Korea exportjában is. 2004-ben az ország kivitelének 30, 5%-át az információ - technológiával kapcsolatos termékek képviselték (ebből 10, 4 százalékot tettek ki a különféle félvezetők, 8, 2%-ot a számítógépek és 6, 5%-ot a vezeték nélküli kommunikációs eszközök).9 Korea jelenleg világelső a D-RAM chipek, a TFT-LCD képernyők és a mobil készülékekbe építhető CDMA terminálok gyártásában.
10
Nagy szerepe van a koreai IT
szektor fejlődésében annak, hogy sokat költenek innovációra; az elmúlt évben a dél-koreai cégek átlagosan 40 százalékkal növelték K+F célú beruházásaik összegét. Korea logosztikai központtá válásának kedvez földrajzi elhelyezkedése. A szinte az egész világra kiterjedő légi járat hálózatának köszönhetően nemzetközi repülőtereiről a szomszédos országok, tehát Japán, Kína és Oroszország nagyvárosai is könnyen, néhány órán belül elérhetőek. Az ország kikötői is alkalmasak a logisztikai feladatok megfelelő ellátására. A szárazföldön jól kiépített autópálya-és vasúthálózat segíti a közlekedést. A pénzügyi központtá válás vágya kevésbé tűnik elérhetőnek Korea számára. Az észak-koreai fenyegetés és a helyi pénzügyi botrányok miatt a befektetők bizalma ingatag Szöul iránt, és a tőzsde megítélése is csupán közepes, kelet-ázsiai társaihoz viszonyítva. 11
8
Informatikai és Hírközlési Minisztérium: Háttéranyag, 2005 The Bank of Korea = www.bok.or.kr , 2005.11.02. 10 Korea.net = http://korea.net, 2005.11.02. 11 Bassa Zoltán: South Korea and Taiwan Face the Challanges of Globalization, 2002 9
13
1. 2. 4 Dél-Korea és Magyarország néhány makrogazdasági mutatójának összehasonlítása 1. táblázat Dél-Korea és Magyarország néhány makrogazdasági mutatója 2000-2004 Makrogazdasági mutatók Dél-Korea Magyarország Foglalkoztatottak (változás az Dél-Korea előző évhez képest,%) Magyarország Munkanélküliek Dél-Korea (munkanélküliségi ráta,%) Magyarország Fogyaszói árak változása az előző Dél-Korea évhez képest (%) Magyarország GDP változás az előző évhez Dél-Korea Magyarország képest (%) Dél-Korea GDP folyó áron (milliárd euró) Magyarország GDP/fő vásárlóerő paritáson Dél-Korea (USD) Magyarország Dél-Korea Import (millió euró) Magyarország Dél-Korea Export (millió euró) Magyarország Külkereskedelmi forgalom Dél-Korea Magyarország egyenle (millió euró) Import változás az előző évhez Dél-Korea képest (%) Magyarország Export változás az előző évhez Dél-Korea képest (%) Magyarország Államháztartás egyenlege a GDP Dél-Korea százalékában Magyarország Folyó fizetési mérleg egyenlege a Dél-Korea Magyarország GDP százalékában Forrás: KSH www.portal.ksh.hu Gazdaságilag aktív népesség,%
2000
2001
2002
2003
2004
61,0 49,3 3,8 1,0 4,1 6,3 2,3 10,0 8,5 5,2 554,5 50,7 16 351 12 018 173 754 34 833 186 514 30 525 12 760 -4 308 10,0 20,8 9,0 21,7 1,1 -3,0 2,4 -8,6
61,3 49,0 2,0 0,3 4,0 5,6 4,1 9,1 3,8 3,8 538,7 57,9 17 625 13 244 158 054 37 535 167 970 33 983 9 916 -3 552 -1,0 4,0 -10,0 7,7 0,6 -3,5 1,7 -6,2
61,9 49,1 2,8 0,1 3,3 5,6 2,8 5,3 7,0 3,5 582,1 69,6 18 453 14 365 161 442 39 927 172 229 36 503 10 787 -3 424 1,0 5,1 7,8 5,9 2,3 -8,5 1,0 -7,2
61,4 49,8 -0,1 1,3 3,6 5,8 3,5 4,7 3,1 3,4 538,4 75,3 19 279 15 091 158 238 42 263 171 513 38 096 13 275 -4 167 7,0 10,1 5,2 9,1 2,8 -6,5 2,0 -8,8
62,1 49,7 1,9 -0,6 3,7 5,9 3,7 6,8 4,6 4,6 547,7 81,1 20 907 15 946 18 739 48 533 204 309 44 618 23 570 -3 915 7,5 15,2 10,8 18,4 2,0 -5,4 4,1 -8,8
2000 és 2004 között a koreai GDP éves átlagban körülbelül 5, a magyar 4%-kal nőtt. A vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP-t vizsgálva, azt figyelhetjük meg, hogy a két ország adatai közötti különbség az évek során megközelítőleg állandó volt; körülbelül négyezer dollárral ért többet az egy főre eső GDP Koreában, mint Magyarországon, egészen 2004-ig, amikor nőtt a különbség: a magyar érték 15 946, a koreai pedig 20 907 dollár volt. A dél-koreai gazdasági növekedés viszonylag nagy ingadozásokat mutat az évek során (8,5 és 3,1% közöttieket). Magyarország éves GDP növekedésének üteme 2000-től 2003-ig csökkent, a 2004-es fellendüléssel azonban elérte a 4, 6 százalékot. 2004-ben a koreai gazdasági növekedés is 4,6%-os volt. Az előzetes számítások szerint 2005 harmadik negyedévében 4,5 százalékos a dél-koreai és a magyar GDP bővülésének üteme is. A növekedés mindkét 14
országban az export teljesítményének, illetve hazánkban a beruházások növekedésének, Koreában pedig a belső kereslet élénkülésének köszönhető.12 A külkereskedelmi forgalom egyenlege az elmúlt öt évben Dél-Koreában folyamatosan jelentős aktívumot mutatott (2001 kivételével mindig meghaladta a tízmilliárd eurót, 2004ben pedig elérte a 23,5 milliárdot). Magyarországon a behozatal mennyisége minden évben nagyobb volt a kivitelénél; a mi mérlegünk a vizsgált időszakban minden évben 3-4 milliárd eurós hiánnyal rendelkezett. A koreai kereskedelmi mérlegtöbblet a magyar-koreai relációban is érvényesült. Az import előző évekhez viszonyított százalékos változása mindkét országban hasonló tendenciát mutatott: 2001-ben sokkal lassabban bővült a behozatal, mint az azt megelőző évben, aztán fokozatosan gyorsult, Magyarországon nagyobb mértékben, mint Koreában. Az export bővülése 2001-ben jelentősen lelassult hazánkban, Koreában pedig negatív előjelűvé változott. 2003-ban és a következő évben a magyar kivitel növekedési üteme több mint 1,5 százalékkal haladta meg a koreait. A dél-koreai államháztartás is jobb eredményeket mutat, mint a magyar. A dél-koreai államháztartás az ország GDP-jének 1-2 százalékával megegyező többlettel rendelkezett az elmúlt években. Magyarország ebben az időszakban állandó hiánnyal küzdött, különösen 2002-2003-ban volt magas a deficit. A folyó fizetési mérleg hiánya Magyarországon 2000-2004 között, 2001 és 2002 kivételével meghaladta a bruttó hazai termék 8 százalékát. A koreai folyó fizetési mérleg ugyanebben az időszakban minden évben aktívummal rendelkezett, ez a többlet 2004-ben volt a legmagasabb, 4,1 százalékos. Dél-Koreában a 2000-es években a népesség 61-62 százaléka volt gazdaságilag aktív, ezzel szemben a magyar lakosságnak csupán a 49-50 százaléka. A különbség egyik fontos oka, hogy a munkaképes korú népesség száma Dél-Koreában magasabb, mint hazánkban. 2004ben a koreaiak 71,1 százaléka tartozott a 15-64 éves korcsoportba, a magyaroknak pedig csak a 68,6 százaléka. Magyarország öregedési indexe több mint kétszer akkora, mint Dél-Koreáé. A munkanélküliség 2004-ben Magyarországon 5,9 százalékos, Dél-Koreában 3,7 százalékos volt. Az elmúlt öt év során néhány tized százalékos ingadozás figyelhető meg ezen a területen. A foglalkoztatottak száma Dél-Koreában tavaly 22,5 millió, Magyarországon 3,9 millió volt. Koreában 2000 és 2004 között gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma, mint nálunk.
12
Világgazdaság = www.vg.hu, Figyelő = www.fn.hu, 2005.11.10
15
1. 2. 5 Versenyképesség A versenyképesség egy gazdasági fogalom, amely különféle gazdasági és politikai tényezőket elemezve megmutatja, hogy azok hogyan befolyásolják az adott ország képességét egy olyan környezet kialakításában és fenntartásában, amely hozzájárul ahhoz, hogy a vállaltok több értéket termeljenek, és az emberek nagyobb jólétben éljenek. Minél versenyképesebb egy gazdaság, annál valószínűbb, hogy közép- és hosszú távon is gyorsan fog növekedni. 1. grafikon Magyarország és Dél-Korea helyezéseinek alakulása az IMD versenyképességi rangsorában 45 40 Magyarország
35
Dél-Korea
30 25 2000
2002
2004
2006
Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook 2005
Az IMD gazdaságkutató intézet értékelése szerint Magyarország 2001-ben és 2002-ben a világ országait versenyképességi szempontból összehasonlító listán a 30. helyen állt. DélKorea ebben a két évben mindössze egy helyezéssel ért el jobb eredményt, mint hazánk. Magyarország a következő évben 4, az azt követőben még 8 hellyel került hátrébb a rangsorban, és napjainkban a 37. helyen szerepel. Korea versenyképessége is jelentősen romlott a 2003-as évben (37. hely), viszont 2004-ben már a 35. helyen állt, és 2005-re újra ő a 29. legversenyképesebb ország. Egy ország versenyképességének vizsgálatakor négy tényezőt vesznek figyelembe: az ország makrogazdasági teljesítményét, a kormányzati politikák hatékonyságát, az országban működő vállalatok teljesítményét (mennyire innovatívak, nyereségesek, felelősségteljesek) és azt, hogy az alap, a technológiai-és tudományos infrastruktúra mennyire felel meg a gazdaság igényeinek.
16
Magyarország elsősorban gazdasági teljesítménye miatt került fokozatosan hátrébb a rangsorban, de a kormányzati hatékonyság sem volt kellőképpen meggyőző, viszont a vállalatok működésének hatékonysága jelentős javulást mutat 2005-ben az előző évhez képest. Dél-Korea versenyképességén is a gazdaság teljesítménye ront a legtöbbet. Az infrastruktúra helyzete 2001-hez képest valamivel javult, de nem számottevő a változás. A felmérés szerint a koreai kormányzat szinte minden évben hatékonyabban végezte feladatát, mint a magyar, és a vállalkozások is versenyképesebbek voltak magyar társaiknál. A World Economic Forum is kidolgozott egy módszert, amellyel meghatározza az egyes országok versenyképességét a növekedési képességük tekintetében. Három tényező vizsgálata alapján alakítják ki az egyes országok növekedési versenyképesség indexét: makrogazdasági környezet (1), az ország közösségi intézményeinek állapota (2), technológiai készség szintje (3). Magyarország ebben a versenyképességi rangsorban 2004-ben és 2005-ben is a 39. helyen szerepel. Az 1-es szempont szerint 2005-ben a 63.(ami igen rossz eredmény, különösen, mert ez döntő fontosságú tényező egy ország gazdagsága, jóléte szempontjából), a 2-es alapján a 34. és a 3-as szerint a harmincadik. Korea ezen a listán is jobb helyezéseket ért el, mint hazánk. Dél-Korea technológiai készsége kiemelkedően jó, 2005-ben a 7. legjobb a világon, az 1-es szempont szerint 25., a 2-es alapján a 42. a listán. Az összesített versenyképességi rangsorban az előző éves szerepléséhez képest 12 helyet ugorva 2005-ben a tizenhetedik. A közel 120 országot osztályozó listát Finnország, az Egyesült Államok és Svédország vezeti.
1. 3 Külpolitika 13 A külpolitika az állam, a kormányok feladatköre; célja minden esetben az, hogy az adott állam, nemzet számára a legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa. A külpolitikát napi szinten a diplomácia valósítja meg. Az 1980-as évek második felétől a Koreai Köztársaság külpolitikájában jelentős változás következett be. Az ország megkezdte kapcsolatainak diverzifikálását. Az „északi politika” megvalósítása során normalizálta viszonyát az addig csak a KNDK- t elismerő államokkal, elsőként Magyarországgal, majd a többi kelet- közép- európai országgal is. Nagy áttörést jelentett a politikai viszonyok rendezése Kínával (1992-ben került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére), ugyanis lendületet adott a korábban már meglévő gazdasági együttműködésnek, és megerősödött Korea nemzetközi tekintélye is. Dél-Korea számára lényeges a jó kapcsolatok fenntartása, hiszen ma már Kína az ország legfontosabb
13
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004
17
kereskedelmi partnere. 2004-ben Kína részesedése a koreai exportból 19,6%, az importból 13,2 % volt.
14
Kína érdeke a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése, ezért aktívan részt
vesz az ügyben tartott hatoldalú megbeszéléseken, amelyek a 2004 áprilisában, Pekingben tartott amerikai –észak –koreai - kínai tárgyalások nyomán indultak meg. Szintén jelentős lépés volt a dél-koreai külpolitikai nyitási folyamat során az orosz- koreai kapcsolatok rendezése, mivel a diplomáciai kapcsolatok létesítésével a KNDK egyik legfontosabb szövetségese ismerte el Dél- Koreát. Korea külpolitikájában meghatározó szerep jut az Egyesült Államoknak. A Koreai Köztársaság megalakulása óta (1948. augusztus 15.) szövetségesi viszony van a két ország között, és az 1953-ban aláírt katonai szerződés értelmében az Egyesült Államok mintegy 38 ezer fős katonai kontingenst állomásoztat Dél- Korea területén. Korea részt vett a vietnami háborúban az Egyesült Államok oldalán, és a hadiszállítások révén jelentős bevételekhez jutott. A két ország vezető politikusai rendszeresen konzultálnak a mindkét fél számára lényeges kérdésekben, ezek között természetesen a Koreai- félsziget biztonságát érintő ügyekben is. A Koreai Köztársaság nagy hangsúlyt fektet az ázsiai- csendes- óceáni térség országaival folytatott két-és többoldalú kapcsolataira. Legfontosabb partnerei ebből a régióból: Kína, Japán, az ASEAN (Association of Southeast Asian Nations) tagországai, Ausztrália és Tajvan. Egy északkelet-ázsiai szubregionális együttműködés terve is régóta körvonalazódik Oroszországgal, Kínával és Japánnal, de ehhez szükség lenne az Észak-Koreával való viszony további fejlesztésére. Dél-Korea első szabadkereskedelmi megállapodását Chilével kötötte meg 2004-ben. Az egyezmény szerint 2014-ig évente átlagosan 2-4 százalékkal csökkentik többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre kivetett vámokat. A megállapodás nagy jelentőséggel bír Korea külgazdasági kapcsolataira, új lendületet ad az ASEAN országaival, Kínával, és Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodások kidolgozásának. 1965-ben került sor a japán-koreai kapcsolatok normalizálására, amely Koreát több milliárd dollár jóvátételhez juttatta. Dél-Korea Japánhoz fűződő viszonyát bizonyos mértékig a mai napig beárnyékolja a gyarmati uralom emléke, ennek ellenére rendszeresen tartanak koreaijapán kétoldalú találkozókat. A két ország között a fontos globális és regionális kérdésekben egyetértés van. Dél-Korea a fejlődő országokban is igyekszik erősíteni politikai és gazdasági pozícióit, valamint további támogatókat keres a két Korea egyesítésének megvalósításához.
14
The Bank of Korea= www.bok.or.kr 2005.11.18.
18
2. Politikai, diplomáciai kapcsolatok 2.1 A kezdetek Magyarország első alkalommal 1893-ban, az Osztrák- Magyar Monarchián keresztül került hivatalos kapcsolatba Koreával, amikor a Csoszon Királyság és a Monarchia barátsági, kereskedelmi és tengerhajózási szerződést kötött egymással. A 20. század elején a két világháború miatt megszakadtak a kapcsolatok országaink között. 15 1945 júliusában a szövetséges nagyhatalmak potsdami találkozójuk során Koreát két megszállási övezetre osztották. A 38. szélességi foktól északra lévő területek szovjet befolyás alá kerültek, míg a déli országrészt az amerikaiak szállták meg. A Koreai Köztársaság a félsziget déli területén alakult meg 1948 augusztusában. Néhány héttel később északon kommunista kormányzat került hatalomra, és létrejött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK). A Koreai- félsziget két állama között 1950-ben háború tört ki, amelyet az 1953-ban aláírt fegyverszüneti megállapodás zárt le. Hazánknak az 1989-et megelőző évtizedekben nem voltak hivatalos kapcsolatai a Koreai Köztársasággal. Ebben az időben a magyar külpolitikát a KNDK melletti egyoldalú elkötelezettség jellemezte. Valójában tartalmi együttműködés csak az 1950-es években volt a két állam között. Az 1960-as évektől kezdve egyre kevesebb közös politikai elem maradt a két diktatúra között, így a kapcsolatok formálissá váltak. Az 1980-as évek végén a hazánkban lezajlott politikai változásokkal párhuzamosan fordulat következett be a magyar „Korea- politikában” is. A magyarországi rendszerváltást megelőző reformfolyamatok, valamint a dél-koreai politikai demokratizálódás, illetve gazdasági fejlődés következtében megindult a kapcsolatfelvétel a két ország között. 1988-ban az a Roh Tae Woo lett a Koreai Köztársaság elnöke, akinek a nevéhez fűződik az ún. északi politika, melynek során a két Korea közti megbékélési folyamatot elősegítendő, kapcsolatot keresett a középkelet- európai szocialista országokkal, a Szovjetunióval és Kínával. Ebben az időszakban tehát Dél-Korea megkülönböztetett szerepet szánt külpolitikájában Közép-Európának.16 Máskülönben a térség nem tartozott a Koreai Köztársaság külpolitikája és külgazdasága szempontjából a stratégiai célpontok közé, és ez a helyzet egészen addig így maradt, amíg a közép- kelet- európai országok nem csatlakoztak az Európai Unióhoz. Dél- Korea ugyanis
15 16
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004 Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004
19
kiemelten fontosnak tartja az Európai Unióval való kapcsolatainak ápolását, elsősorban gazdasági megfontolások miatt. A nemzetközi kapcsolatok diverzifikálása gazdasági szempontból is fontossá vált Dél-Korea számára, hiszen az egyre dinamikusabban bővülő exportjához piacot kellett találnia. Ebben az időben Magyarország éppen megfelelő hídfőállásnak tűnt Kelet- és Nyugat-Európa irányába is. A magyar és a dél- koreai kormány 1988. augusztus 26-án állapodott meg állandó képviseletek létrehozásáról, amelyeket 1989. február 1-jén nagykövetségi rangra emeltek. Ma a nagykövetségen kívül a Magyar Köztársaságnak tiszteletbeli konzulátusa is működik Koreában, Incheonban. Hazánk volt az első a kelet-közép-európai országok közül, aki felvette a diplomáciai kapcsolatokat Szöullal, ezzel kiindulópontot biztosítva a Koreai Köztársaságnak a régió többi országával való kapcsolatépítéshez. Ez a lépés jó alapot teremtett egy kiegyensúlyozott magyar-dél-koreai együttműködés megvalósításához. Ezzel párhuzamosan a KNDK-hoz fűződő diplomáciai kapcsolataink 1989-et követően megváltoztak. A Dél- Koreával való kapcsolatfelvétel után Phenjanban és Budapesten a nagykövetségek felfüggesztették működésüket. Később visszaállítottuk a nagyköveti szintű képviseleteket, majd újból megszüntettük. Hazánk Észak- Koreával jelenleg nagyon alacsony, technikai szintű diplomáciai kapcsolatot tart fent. A dél- koreai külpolitika első számú prioritását a Korea- közi kapcsolatok jelentik. Ezen a területen a hosszú távú cél a két ország újraegyesítése. Dél- Korea az együttműködés elvére építve, fokozatosan akarja ezt elérni, emellett azonban nem tűr el semmiféle katonai provokációt Észak részéről. Magyarország érdekelt a félsziget és a távol- keleti térség békéjének és stabilitásának megteremtésében, illetve a KNDK részéről jelentkező nukleáris probléma megnyugtató rendezésében. Ezért is jelentetett meg Magyarország külügyi szóvivői nyilatkozatot- melyben jeleztük, hogy egy békeszerződés megkötése Észak és Dél között jelentős lépés lenne a félsziget stabilitásának megteremtésében és, hogy addig is a feleknek tartaniuk kell magukat a fegyverszüneti egyezményhez-, amikor Észak-Korea egyoldalúan felmondta az 1953-ban kötött fegyverszüneti megállapodást. A magyar diplomácia folyamatosan figyelemmel kíséri a Koreai- félszigeten történő eseményeket. Hazánk nagyra értékeli a Koreai Köztársaság által, az észak- déli párbeszéd előmozdítása és a félsziget biztonságának megteremtése területén kifejtetett erőfeszítéseket. Támogatjuk a két Korea demokratikus, békés egyesítését, amely álláspontunk szerint kizárólag tárgyalásos úton valósulhat meg. 17 17
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004
20
2. 2 Kétoldalú egyezmények A kapcsolatfelvétel után néhány év alatt kormányközi megállapodások aláírásával leraktuk az együttműködés elmélyítéséhez szükséges intézményes alapokat. Még 1988 decemberében megszületett a Beruházás-ösztönzési és kölcsönös beruházás-védelmi megállapodás. A két kormány 1989-ben további egyezményeket írt alá. Februárban a gazdasági-kereskedelmi együttműködésről és a diplomáciai útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről, márciusban a kettős adózás megszüntetéséről és az adózás elkerülésének megakadályozásáról kötöttek megállapodást. Ugyanebben az évben döntés született a kulturális, műszaki, valamint a légügyi és idegenforgalmi területen történő együttműködésről, illetve a vámtarifák csökkentéséről. 18 A két kormány aláírta a kulturális és oktatási, valamint a tudományos-műszaki együttműködést szabályozó munkaterveket, amelyek megvalósításával magyar-koreai vegyes bizottságok foglalkoznak. Ezen 1989-ben kötött egyezmények szellemében időről időre újabb programokat hagynak jóvá a felek. Az aktuális munkatervek a 2004- 2006. évekre szólnak; céljuk a két ország kulturális, oktatási és tudományos intézményei közötti együttműködés fejlesztése, a művészek, szakértők, tisztviselők cserelátogatásainak elősegítése. Az 1991-ben kötött teljes körű vízummentességi megállapodásnak köszönhetően a magyar állampolgárok érvényes menettérti jeggyel, megfelelő anyagi fedezet vagy meghívólevél birtokában vízum nélkül beutazhatnak a Koreai Köztársaságba, 90 napra. A 90 napot meghaladó tartózkodás vagy nem turisztikai célú beutazás esetén továbbra is szükség van vízum
kiváltására.
A
koreai
állampolgárok
ugyanilyen
feltételekkel
utazhatnak
Magyarországra. 19
2. 3 Magas szintű látogatások A kétoldalú együttműködést a magas szintű tisztségviselők kölcsönös látogatásai nagymértékben elősegítették. 1989-től kezdve a két ország államfői, miniszterelnökei, miniszterei, valamint hivatalos intézményeik vezetői közül néhányan, több alkalommal ellátogattak egymáshoz. Hazánkban járt Roh Tae Woo dél- koreai államfő (1989), Li Szu Szong miniszterelnök (1996), valamint számos szaktárca vezetője. Roh Tae Woo volt az első koreai elnök, aki egy
18 19
Mészáros Klára: Business Opportunities for Korea in Hungary, 1997 Külügyminisztérium = www.kulugyminiszterium.hu, 2005.10.10.
21
volt szocialista országba utazott. Ez az esemény fordulópontot jelentett nemcsak a magyarkoreai együttműködés, hanem a többi közép-kelet-európai ország és Korea kapcsolatainak fejlődésében is. 2001-ben Kim De Dzsung elnök tett hivatalos látogatást Magyarországon (1989 februárjában, mint magánember- de a koreai ellenzéki párt elnöke- utazott Budapestre, kifejezésre juttatva ezzel elismerését a magyar politikai vezetők tevékenyégéért a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételében), 2002-ben Li Man Szop házelnök, 2004 októberében pedig Lee Hae Chan miniszterelnök (magyar partnerével folytatott tárgyalásának középpontjában a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítése szerepelt). 20 Magyar részről Dél- Koreában járt 1990-ben és 1993-ban (ekkor nem hivatalos jelleggel) köztársasági elnökünk Göncz Árpád, 1991-ben Szabad György házelnök, 1995-ben Horn Gyula miniszterelnök. Medgyessy Péter 1989-ben a gazdaságot felügyelő miniszterelnökhelyettesként folytatott tárgyalásokat a Koreai Köztársaságban politikusokkal és a nagy koreai vállalatcsoportok vezetőivel. Miniszterelnöksége idején a 2004-re tervezett látogatás időpont egyeztetési problémák miatt elmaradt, és a kormányváltás miatt már nem is került rá sor. 2005 márciusában miniszterelnöki delegáció utazott Dél- Koreába Gyurcsány Ferenc vezetésével. „Manapság nem létezik diplomácia önmagában” – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Magyar- Koreai Fórumon –, ez azt jelenti, hogy a magas szintű diplomáciai tárgyalások alkalmával a felmerülő kérdések csak kis része politikai jellegű; sokkal nagyobb hangsúly kerül a gazdasági ügyek megvitatására. Kevés esettől eltekintve a kormányok elsődleges célja az, hogy előmozdítsák a gazdasági kapcsolatok fejlődését az adott partnerországgal. Így volt ez a tavaszi koreai- magyar találkozón is. A szöuli látogatása során a kormányküldöttség elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, mindenekelőtt a dél-koreai vállalatok magyarországi befektetéseimnek ösztönzéséről tárgyalt vendéglátóival. A miniszterelnök megbeszélést folytatott a dél-koreai elnökkel és a kormányfővel, a szöuli főpolgármesterrel és több parlamenti képviselővel. A magyar delegáció koreai nagyvállalatok (többek között a Samsung Electronics, a Hanwha bankcsoport, a Hyunda Motor, a Mirae Industry és a Korean Air Cargo) képviselőivel is találkozott.21 Roh Mo Hyun elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megállapodtak az autóipari és információ-technológiai kapcsolataink fejlesztésének elősegítéséről. Aláírásra került a gazdasági együttműködési megállapodásunk újrafogalmazott változata is, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt megváltozott feltételek tettek szükségessé. Informatikai megállapodások is születtek, amelyeknek célja a telekommunikációs és számítógépes hálózatok biztonságának erősítése a koreai tapasztalatok alapján. Továbbá az
20 21
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004 www.magyarorszag.hu, 2005.11.8.
22
illetékes miniszterek egyezményeket írtak alá a turizmus, a kultúra és a tudomány területén való kétoldalú együttműködés elősegítéséről.
22
Diplomáciai kapcsolataink élénkülését
mutatja, az elmúlt évek viszonylagos stagnálásához képest, a kölcsönös miniszterelnöki látogatásokon kívül az is, hogy 2005. december 2-án Budapesten járt a dél-koreai külügyminiszter Ban Ki Moon, és találkozott magyar partnerével, valamint a magyar miniszterelnökkel és a gazdasági miniszterrel is.
2. 4 Dél- Korea és Magyarország a nemzetközi intézményrendszerben Mindkét ország tagja a jelentős nemzetközi szervezeteknek. Magyarország 1955 óta tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Koreai Köztársaságot pedig 1991-ben vették fel az ENSZ-be. A nemzetközi szervezetekben és a kölcsönös, magas szintű látogatások során kiderült, hogy Dél- Koreához hasonlóan értékeljük a legfontosabb világpolitikai és gazdasági kérdéseket, beleértve az észak- koreai nukleáris válságot is. Ezzel kapcsolatban a magyar kormány egy nappal Észak- Korea bejelentése után, miszerint rendelkezik nukleáris fegyverekkel, deklarálta, hogy ellenzi mindenféle nukleáris fegyver fejlesztését. Hazánk nemzetközi fórumokon, például az ENSZ-ben is kifejezi egyetértését a Koreai- félsziget békéje érdekében folytatott dél- koreai politikával. 23 Magyarország pozitívan értékeli a Koreai- félsziget helyzetével foglalkozó két (Észak és Dél)és hatoldalú (Dél- Korea, Észak- Korea, Egyesült Államok, Kína, Japán) tárgyalások eredményeit. Hazánk 1973-as csatlakozása a GATT-hoz jelezte, hogy a nyugat elismeri, Magyarországnak működő gazdasága van. A GATT átalakulása után Magyarország automatikusan WTO taggá vált. Dél- Korea a WTO-ban sajátos álláspontot képvisel: meglehetősen zárt piacának minél kisebb mértékű megnyitásában érdekelt, ezzel együtt azonban szorgalmazza a más országok részéről történő piaci liberalizációt. A WTO keretein belül jelenleg a 2002-ben indult ún. Doha Forduló, egy sokoldalú kereskedelmi tárgyalássorozat zajlik, amelynek célja a kereskedelem további liberalizálása, és az ehhez szükséges multilaterális szabályozás megerősítése. A forduló 2006-ra tervezett lezárásához a 2005 decemberében Hong Kong-ban tartott miniszteri konferencián döntést kell hozni a megoldásra váró kérdések ügyében. Magyarország számára a legfontosabb téma a mezőgazdasági termékek támogatásának leépítése. Az Európai Unió országait a WTO tárgyalásokon az Unió tárgyalóbiztosa képviseli.
22 23
Kóka János beszéde a Magyar-Koreai Fórumon, 2005.márc.16. Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004
23
A Bizottságnak francia kezdeményezésre benyújtott memorandumhoz Magyarország is csatlakozott, amelyben kikötötték, hogy a Bizottság a tagországok hozzájárulása nélkül nem léphet át bizonyos határokat a WTO tárgyalásokon. Magyarországnak nem érdeke, hogy gyorsan és drasztikusan leépítsék az uniós mezőgazdasági támogatásokat.24 1982-től tagjai vagyunk az IMF-nek és az IBRD-nek. Korea a Nemzetközi Valutaalaphoz, és az Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz is 1955-ben csatlakozott. Magyarország 2004-ben lépett be az Európai Unióba, és 1999 óta tagja a NATO-nak. DélKorea is együttműködik a NATO-val; a közelmúltban, 2005. december elején járt a dél-koreai külügyminiszter Brüsszelben, a NATO főhadiszállásán, ahol megegyeztek abban, hogy magas rangú
tisztviselőket
küldenek
egymáshoz
annak
érdekében,
hogy
elősegítsék
az
együttműködést a demokrácia terjesztése, az emberi jogok védelme és a nemzetközi segélyszervezetek munkájának megkönnyítése érdekében. 25 Dél-Korea 1996, Magyarország pedig 2004 (az Európai Unióhoz való csatlakozásunk) óta részt vesz az Ázsia és Európa közötti háromoldalú együttműködésben, az Ázsia-Európa Párbeszédben (ASEM). Az 1996-ban útjára indított ASEM-csúcsokat kétévente rendezik meg, a találkozókat felváltva tartják Ázsiában és Európában. Legutóbb 2004. október 7-9. között, a vietnami Hanoi-ban gyűltek össze a 39 ázsiai és európai ország állam-és kormányfői, külügy, pénzügy-és gazdasági miniszterei. Ezen kívül az Ázsia-Európa dialógus nem kormányzati szerveztek és szakértői csoportok között is zajlik. Az ASEM-ben minden szavazat ugyanannyit ér, és nem születhet döntés semmiről egyetlen résztvevő akarata ellenére sem. Az ASEM rendezvényeinek további előnye, hogy itt a résztvevők informális keretek között találkoznak egymással; egyenlő hangsúlyt fektetnek a politikai, kulturális és gazdasági kérdésekre; valamint lehetőség nyílik kétoldalú tárgyalások megrendezésére is, ahol vitás kérdéseket lehet rendezni a különben fenyegető kül- vagy belpolitikai bonyodalmak elkerülésével.26 A fejlett gazdaságú országokat tömörítő OECD-nek Magyarország és Korea is 1996-ban vált a tagjává. A tagság mindkét ország esetében gazdasági fejlődésük nemzetközi elismerését jelentette. Dél- Korea aktívan részt vesz a kelet- ázsiai, csendes- óceáni térség regionális együttműködési formáinak kialakításában. Tagja az ADB-nek (Asian Development Bank), amely egy regionális együttműködési, fejlesztési szervezet. Közreműködik az APEC (Asia-
24
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium= www.fvm.hu, 2005.11.29. Korea.net = http://korea.net, 2005.12.1 26 Hernádi András: Ázsia –Európa - Magyarország, 2002 25
24
Pacific Economic Cooperation), és az ARF (ASEAN Regional Forum) munkájában, és szorgalmazza egy északkelet- ázsiai szubregionális biztonsági rendszer létrehozását. 27 Az ASEAN+ 3 (Korea, Kína, Japán) soron következő csúcsértekezletét 2005 decemberében Malajziában rendezik meg, és a tervek szerint a résztvevők aláírnak egy nyilatkozatot a keletázsiai nemzetek együttműködéséről. A gazdasági együttműködésen kívül Korea majd itt is támogatást keres az Észak-Koreával kapcsolatos politikájához, és együttműködési tervet javasol a térség országainak az információ – technológia területén is.28 A legutóbbi, az APEC gazdasági vezetőinek találkozójára 2005 novemberében, Korea legnagyobb kikötővárosában Busanban került sor. A találkozó végén kiadtak egy „Busan Declaration” című nyilatkozatot, amelyben szorgalmazzák a szabad kereskedelmet, a régió biztonságának növelését, és kifejtik az APEC jövőbeli terveit. A felek aláírtak egy állásfoglalást a WTO Doha Fordulójával kapcsolatban is, amelyben kifejezik elszántságukat a kereskedelmi korlátok leépítésére, és kijelentik, hogy mindent megtesznek a tárgyalássorozat sikeres befejezése érdekében Hong Kongban. 29
Összegezve a magyar- dél- koreai diplomáciai, politikai kapcsolatokat, azt mondhatjuk, hogy azok a hivatalos kapcsolatfelvétel évétől kezdve szépen fejlődtek, ma is kiegyensúlyozottak, és az utóbbi években új lendületet kaptak. A közös értékeken és a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok megfelelő kiindulópontot képeznek a nemzetközi intézményrendszerben való együttműködéshez,
és
a
két
ország
közötti
gazdasági,
továbbfejlesztéséhez.
27
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004 Korea.net = http://korea.net, 2005.12.01. 29 www.apec.org, 2005.12.02. 28
25
kereskedelmi
viszonyok
3. Gazdasági kapcsolatok 3. 1 Kereskedelmi kapcsolatok Magyarország számára Korea, Japán és Kína után a harmadik legjelentősebb ázsiai külgazdasági partner. Jelenleg a magyar külpolitika prioritásai közé tartozik a kapcsolatok továbbfejlesztése ezekkel az országokkal. Budapest is előkelő helyet foglal el Szöul keletközép-európai üzleti érdekeltségei között. 3. 1. 1 Az első kereskedelmi szálak Kereskedelmi kapcsolataink Dél-Koreával az 1980-as évek utolsó harmadában váltak először kimutathatóvá. 1986-ban a teljes kereskedelmi forgalom Magyarország és Korea között megközelítőleg 9,5 millió dollár volt (2. táblázat), a magyar statisztikák szerint 4,8 millió. A különbség oka a számítási módszerekben keresendő; a koreai statisztikák általában nagyobb kereskedelmi forgalmat mutatnak ki, mint a magyarok. Esetünkben nem az összeg nagyságának van jelentősége (viszonylag alacsony értékű árucseréről van szó), hanem annak, hogy a 80-as évek végén Magyarország volt az első az akkori szocialista országok közül, aki erőfeszítéseket tett azért, hogy kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen a Koreai Köztársasággal. A két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak ebben az időben még nem voltak intézményes keretei. Ennek ellenére az 1986 és 1988 között eltelt két év alatt a kereskedelmi forgalom a kezdeti szinthez képest több mint háromszorosára nőtt. Ebben az időben a magyar-koreai kereskedelem termékszerkezete nagyban különbözött attól, amilyenné a későbbiekben vált. Magyarország exportjának 95%-át, a koreai kivitel 83%-át nyersanyagok képezték. A partnerek ekkor még nem sok mindent tudtak egymásról, és ezen oknál fogva nem bíztak az egymás által gyártott termékekben. 30
30
Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations, Edited by Hernádi András, 2000
26
2. táblázat Magyarország és Dél-Korea kereskedelmi forgalma 1979-2005. augusztus (1000 dollár) Koreai import Koreai export Koreai import Összes Magyar Év Magyarországról Magyarországra Magyarországról forgalom egyenleg exportra 1979 149 3 410 0 3 559 3 261 1980 1 203 619 0 1 822 -584 1981 3 998 1 247 0 5 245 -2 751 1982 5 331 1 004 0 6 335 -4 327 1983 1 368 1 161 0 2 529 -207 1984 564 4 514 0 5 078 3 950 1985 4 519 3 681 0 8 200 -838 1986 7 053 2 515 0 9 568 -4 538 1987 13 754 7 697 0 21 451 -6 057 1988 20 693 11 438 0 32 131 -9 255 1989 48 986 19 098 0 68 084 -29 888 1990 89 976 23 139 0 113 115 -66 837 1991 84 675 37 683 1 417 122 358 -46 992 1992 62 179 28 822 4 806 91 001 -33 357 1993 83 047 19 358 7 742 102 405 -63 689 1994 102 156 22 925 4 504 125 081 -79 231 1995 168 560 21 000 2 640 189 560 -147 560 1996 184 219 26 903 4 214 211 122 -157 316 1997 176 453 54 159 5 542 230 612 -122 294 1998 184 308 35 844 6 506 220 152 -148 464 1999 158 781 65 264 8 102 224 045 -93 517 2000 180 063 107 102 20 205 287 165 -72 961 2001 228 230 99 249 14 589 327 479 -128 981 2002 363 524 105 313 12 124 468 837 -258 211 2003 661 345 86 736 9 947 748 081 -574 609 2004 807 415 123 261 39 237 930 676 -684 154 2005aug. 583 802 96 202 23 172 680 004 -487 600 Forrás: Korea International Trade Association (KITA)
3. 1. 2 A két ország közötti kereskedelmi forgalom alakulása 1989-től 2005-ig Megvizsgálva a 2. táblázat adatait, észrevehetjük, hogy már 1989-ben több mint kétszeres volt az éves forgalom (113,1 millió dollár) az előző évhez képest (68,1 millió dollár). 1991ben is hasonlóan gyors ütemben bővült a kereskedelem Magyarország és Dél-Korea között, amikor a forgalom nagysága elérte a 122,4 millió dollárt. A növekedés oka egyrészt a hivatalos diplomáciai kapcsolatok létesítése volt a két ország között, másrészt az lehetett, hogy a partnerek egyre jobban megismerték egymást, és egymás termékeit is, valamint a vámtételek csökkentése is kedvező hatással bírt a forgalom alakulására. Ebben az időszakban a DélKoreába irányuló magyar export jelentős része a nagy állami vállalatoktól származott. 1991ben már lassult a kereskedelem bővülése, 1992-ben pedig a forgalom volumene visszaesett a 27
1990-es szint alá. Az 1990-es évek elején megkezdődött az állami vállalatok privatizációja. Az új tulajdonosoknak gyakran új elképzeléseik voltak a vállalatok export politikáját illetően. Gyakran megszüntették a Koreába irányuló kivitelüket. Emellett a rendszerváltás után átrendeződtek Magyarország külgazdasági kapcsolatai, és hazánk legfontosabb partnerei a nyugat-európai országok lettek. A 1993-ban a koreai export jelentős növekedésének köszönhetően újra emelkedni kezdett a kereskedelmi forgalom értéke. 1993-ban 11,3 százalékkal, 1994-ben 12,2 százalékkal, 1995ben 15,2 százalékkal nőtt a forgalom az előző évhez képest. Ezalatt a Koreába irányuló magyar kivitel nem sokat változott, meglehetősen alacsony szinten maradt, tehát a kereskedelmi mérlegünk Dél-Koreával folyamatosan deficites volt. Ennek egyik magyarázata, hogy már nem létezetek, vagy nem exportáltak Koreába azok a nagyvállalatok, amelyek a privatizáció előtt a magyar kivitel jelentős részét biztosították. 1996-ban lassulni kezdett a koreai termékek behozatalának növekedése Magyarországra, 1997-ben pedig már csökkent. A magyar kivitel 1997-ben nagyot nőtt az előző évhez képest, azonban ezt a lendületet 1998-ban megtörte az, hogy az ázsiai pénzügyi válság miatt recesszióval küszködő koreai piac visszafogta importját. A dél-koreai gazdaság gyorsan kilábalt a válságból, és már 1999-ben majdnem kétszer annyi magyar terméket tudtak vásárolni, mint 1998-ban; 2000-ben pedig 65 százalékkal többet, mint 1999-ben, így valamelyest csökkent a koreai kereskedelmi mérlegtöbblet Magyarországgal szemben. A hazánkba érkező dél-koreai export 2000-ről 2001-re 26,7 százalékra, 2001-ről 2002-re 59,3 százalékra, 2002-ről 2003-ra majdnem 82 százalékra nőtt. 2004-ben már nem tapasztalunk az előző évekhez hasonló bővülési ütemet, ebben az évben ugyanis 22 %-kal nőtt a Koreából származó magyar import értéke. Behozatalunk bővülésének hátterében nagyrészt a Magyarországra települt koreai nagyvállalatok importtevékenysége áll, akik előszeretettel alkalmaznak dél-koreai beszállítókat. 1991-től figyelhető meg, hogy Koreából tovább exportálták a Magyarországról importált termékeket. Kelet-Közép-Európában Magyarország Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere. A magyar-koreai kereskedelmi mérleg sosem volt egyensúlyban, mindig a koreai oldalon jelentkezett a többlet. A Koreával szembeni magyar kereskedelmi deficit 2000-től indult gyors növekedésnek, mert a hazánkba érkező dél-koreai export ettől az időponttól fogva igen dinamikusan bővül, míg a magyar kivitel kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnált. A nagy passzívumot a magyar oldalon némiképp ellensúlyozza, hogy a Koreából importált termékek nagy részét további feldolgozás után továbbexportálják. Ez a tendencia különösen jellemző a 28
Magyarországon működő dél-koreai cégekre, amelyek gyakran alkalmaznak koreai beszállítókat, és termelésük nagy részét exportálják, ezzel javítva hazánk kereskedelmi mérlegének helyzetét. 2005-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérheti az egy milliárd dollárt, de sajnos úgy látszik, hogy a magyar deficit nem fog jelentősen csökkenni. A hazai statisztikák szerint még jelentősebb a magyar passzívum, mint a koreaiak szerint. A koreai számítások több esetben azt az importot is Magyarországról származónak tekintették (tejesen jogosan), amely más országon keresztül jutott el hozzájuk, de nálunk állították elő. Például amíg működött az IBM gyára Székesfehérváron, a koreai statisztikákban jelentős értékű számítógép alkatrészek jelentek meg a Magyarországról érkező importcikkek között. A magyar adatokból ezek hiányoztak, mert az áru először ugyan Németországba került, viszont a rendeltetési helye Dél-Korea volt. 3. 1. 3 Magyar-koreai kereskedelmi forgalom áruszerkezete Dél-Korea és Magyarország kereskedelmi forgalmában megfigyelhető, hogy viszonylag kevés termékfajta adja a kereskedelem értékének legnagyobb hányadát. A kivitelre kerülő magyar termékcsoportok diverzifikálása segíthetne a magyar kereskedelmi mérleg passzívumának csökkentésében. Az 1990-es évek első felében a Koreába irányuló magyar kivitelben a fő volumenhordozók az alumíniumipari, a gyógyszerészeti és a világítástechnikai termékek, gépi alkatrészek és élelmiszerek
voltak.
Korea
főként
elektronikai
termékeket,
telekommunikációs
felszereléseket, gépeket, autókat, textilipari termékeket exportált Magyarországra. Országaink 1990-ben a kétoldalú kereskedelem fejlesztése érdekében vámtarifa csökkentésről állapodtak meg egymással. A kereskedelmi forgalom áruszerkezete 1998-2003 között31 Kereskedelmi kapcsolatainkban a vizsgált időszakban a gépek és szállítóeszközök forgalmának volt a legnagyobb jelentősége. 1998 és 2001 között ez a termékcsoport az összes kereskedelmi forgalmunk több mint 70 százalékát tette ki, 2002-től pedig részaránya meghaladta a 80 százalékot. A Dél-Koreából származó behozatalunk nagymértékben meghaladta kivitelünket ebben az árucsoportban. A magyar gép és szállítóeszköz kivitel az 1998-as 17,5 millió dolláros kivitelhez képest 2001-ben tetőzött 66,6 millió dolláron, majd
31
OECD International Trade by Commodity Statistics, Volume 2004/3
29
csökkenésnek indult, 2003-ban 52,2 millió dollár értékű volt. A fő volumenhordozók ebben az árucsoportban az irodai és az automatikus adatfeldolgozó gépek voltak. Az 1998-as közel 146 millió dolláros koreai export 2001-től nagy lépésekben növekedett, és 2003-ra elérte a 614,5 millió dolláros értéket. Magyarország egyre növekvő mennyiségben vásárolt Koreából irodagépeket, automatikus adatfeldolgozó gépeket. Telekommunikációs és hangrögzítő berendezések is nagy értékben érkeztek hazánkba, 2003-ban a szállítóeszközök és gépek termékcsoport exportjának közel a harmadát tették ki. A közúti járművek szállításai a 2000-es és 2001-es visszaesés után ugrásszerű növekedésnek indultak. Hasonló folyamat játszódott le az elektromos gépek és berendezések exportjának területén is, csak kisebb összegekben. Élelmiszer kivitelünkben a húsoknak és a belőlük készült termékeknek volt a legnagyobb szerepe 1998 és 2003 között. (ez nem változott a későbbiek során sem) Ebben az időszakban a Magyarországról exportált húsok és húskészítmények értéke olyan mértékben növekedett, hogy ez a termékcsoport vált az egyik legjelentősebb Koreába irányuló kiviteli cikkünké. A fordulópont az 1999-es év volt, amikor ugrásszerűen emelkedett ennek a termékcsoportnak az értéke a kivitelünkben (1998: 3,9 millió USD, 1999: 20,4 millió USD). A kiemelkedő bővülés oka a sertéshús kivitel növekedésének volt köszönhető. A gabona és gabonakészítményeink kivitelének értéke 1998-ban még 8 millió dollár fölött volt, egy évvel később a felére csökkent, utána pedig szinte jelentéktelenné vált. A vegyi anyagok és ezekkel rokon termékek árucsoportja szintén említést érdemel a magyarkoreai kereskedelem relációjában. A hazai kivitel 3 és 5 millió dollár között ingadozott évente a vizsgált időszakban. A hazánkba irányuló koreai vegyipari termékek exportja 1998-ban még 5,4 millió dollár körüli értékű volt; az évek során fokozatosan növekedett, míg 2002-ben elérte a 17 millió dollárt, majd egy évvel később 15-re csökkent. A különböző műanyag termékek képviselték a legnagyobb értéket a szállításokban. Az feldolgozóipari termékek árucsoportjának (amelybe nem tartoznak bele a gépek és szállítóeszközök)
kereskedelmében
is
számottevő
többlettel
rendelkezett
Korea
Magyarországgal szemben 1998 és 2003 között. A koreai kivitelben a textilszálak és rokon termékek (1998-ban ezek tették ki a késztermék export majdnem egészét, 1999-ben és 2000ben pedig több mint felét; később csökkent a jelentőségük) valamint a különböző fém- és gumigyártmányok a fő volumenhordozók. A magyar kivitel 2001-ig az évenkénti 1 millió dolláros összeg körül mozgott, majd 2002-ben megközelítette a 3 milliót, 2003-ban pedig elérte az 5 millió dollárt, annak köszönhetően, hogy jelentősen növekedett Koreában a magyar fémgyártmányok iránti kereslet. 30
Az egyéb ipari gépek és alkatrészek 10, 20, 30 millió dolláros tételeket jelentettek a Magyarországra irányuló koreai exportban 1998 és 2003 között. 1998 és 2003 között a magyar-koreai kereskedelemben az egyéb késztermékek csoportjában, valamint néhány nyersanyag esetében figyelhető meg rendszeres kereskedelmi forgalom, évenként néhány száz, legfeljebb egy millió dollár értékben. Főbb árucsoportok a magyar-koreai kereskedelemben, 2003-2004-ben 3. táblázat A magyar-dél-koreai termékforgalom áruszerkezete 2003-2004 (millió dollár) Árucsoportok
Export 2003
2004
Import 2003
2004
Élelmiszer,ital,dohány 11,7 17,6 0,9 Nyersanyagok 0,6 0,8 0,7 Energiahordozók 0 0 0 Feldolgozott termékek 10,6 10,5 67,7 16,8 69,8 539,7 Gépek,gépi berendezések 39,9 98,7 609,2 Összesen Forrás: GKM Háttéranyag a dél-koreai-magyar kapcsolatokról
0,1 0,3 0 80 820,7 901
2003-ban és 2004-ben a Dél-Koreába irányuló magyar kivitelben a gépek és gépi berendezések értéke volt a legmagasabb, ezeket követték az élelmiszer, ital és dohánytermékek, majd a feldolgozott termékek. A legnagyobb növekedés 2004-ben az előző évhez képest a gépek és gépi berendezések exportjában következett be, amelyeknél a kivitel négyszeresére emelkedett. Importunkban a gépek, gépi berendezések, és a feldolgozott termékek a fő volumenhordozók. 2004-ben az exportot jóval meghaladó mértékben bővült a behozatalunk. 2004-ben a koreai statisztikák szerint a hazánkba érkező dél-koreai áruk legnagyobb tételei a 450 millió dollár értékű elektronikai alkatrészek (integrált áramkörök, elektroncsövek, kondenzátorok), számítástechnikai részegységek (150 millió dollár értékben), valamint a 85 millió dollárt kitevő autóipari termékek (gépkocsik és azok alkatrészei) voltak. A magyar kivitel legfőbb összetevői az elektronikai alkatrészek (30 millió dollár), fagyasztott sertéshús (17 millió dollár), számítástechnikai eszközök részegységei (15 millió dollár), képcsövek (3 millió dollár), valamint sebességváltók (3 millió dollár) voltak. 32
32
GKM Háttéranyag a dél-koreai-magyar gazdasági kapcsolatokról, 2004
31
3. 1. 4 A magyar-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételének közvetlen hatásai a kereskedelemre Az 1980-as évek végén gazdasági szempontból is szükségessé vált a két ország közötti együttműködés intézményes kereteinek megteremtése. Az első lépést a Magyar Kereskedelmi Kamara és a KOTRA (a Koreai Nagykövetség kereskedelmi kirendeltsége) tette meg. Megállapodásuk alapján 1987 decemberében Budapesten koreai, 1988 márciusában, Szöulban pedig magyar kereskedelmi képviselet nyílt. Az irodák feladata egyrészt a magyar-koreai üzleti kapcsolatok ösztönzése volt, másrészt gazdaságdiplomáciai feladatokat is elláttak. 1988-ban, a szöuli olimpia évében már folytak a tárgyalások a hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvételről. A szöuli iroda akkori vezetője tapasztalatai szerint a kezdetekben óriási érdeklődés nyilvánult meg Magyarország iránt mind a nagy koreai vállalatcsoportok, mind a kisebb méretű vállalkozások, sőt a magánszemélyek részéről is. Ugyanakkor az emberek számos esetben kifejezték fenntartásaikat is hazánk irányában, a szocialista országokról ugyanis kedvezőtlen kép élt a koreaiak tudatában. A magyar képviselet feladata volt tehát a bizalomépítés, és egy kedvező kép kialakítása Magyarországról. 33 1988 szeptemberében magyar diplomáciai képviselet nyíl a koreai fővárosban, amely a politikai vezetők által folytatott hivatalos tárgyalások sikeres befejezésének eredményeként a következő év februárjában már, mint nagykövetség működött. A politikai kapcsolatok létesítése mellett egy több részből álló gazdasági-pénzügyi csomag is elfogadásra került. A felek ezen kívül nagy erőfeszítéseket tettek, hogy minél előbb megszülessenek a kétoldalú gazdasági együttműködést elősegítő szerződések. Megállapodás született a legnagyobb kedvezményes elbánás alkalmazásáról a kereskedelemben, a beruházás-védelemről és a kettős adóztatás elkerüléséről. 1989-ben aláírták a Gazdasági és Kereskedelmi megállapodást, amely a két kormány közötti gazdasági párbeszéd elősegítése céljából létrehozott egy közös gazdasági együttműködési bizottságot. Ezek a szerződések többek között könnyebbé tették egymás termékeinek piacra jutását. 3. 1. 5 A gazdasági kapcsolatok kezdetei a magánszektorban 34 Az 1988-as év fordulópont volt a magyar-koreai gazdasági kapcsolatokban. A politika ettől fogva nem ellenezte a közvetlen üzleti kapcsolatokat a két ország között. Budapesten koreai kereskedelmi vásárt rendezetek 1988-ban, ugyan ebben az évben, Szöulban is hasonló 33 34
Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations, Edited by Hernádi András, 2001 Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations, Edited by Hernádi András, 2001
32
rendezvényen mutattak be magyar termékeket. A magán szektor szereplői között is megkezdődött a kapcsolatteremtés. 1989-ben megtartották az első nem kormányzati gazdasági együttműködési bizottsági ülést Budapesten. A vezető magyar és koreai vállalatok képviselői kölcsönös látogatásokat tettek egymás országában. Magyarországon jártak például a Samsung és a Daewoo csoporttól, a hazai vállalatok közül többek között a Tungsram, a Medimpex, a SkálaCoop és a Transelektro küldött képviselőket Koreába. 1988 májusában Budapesten megtartották az első koreai-magyar kerekasztal konferenciát, amelyhez hasonlót 1989 márciusában, Szöulban is rendeztek. 1990-ben is több alkalommal találkoztak a magyar és a koreai gazdasági élet szereplői. Márciusban koreai tudományos-technológiai küldöttség járt hazánkban, Visegrádon koreaimagyar tudományos konferenciát tartottak, áprilisban egy kormány által támogatott gazdasági küldöttség érkezett Magyarországra. A Koreai Energia Ügynökség képviselői részt vettek Budapesten egy nemzetközi energiaügyi találkozón 1991-ben. Ugyancsak ebben az évben egy befektetési lehetőségek után kutató delegáció jött Magyarországra. Magyar részről Dél-Koreába járt még 1989-ben egy tudományos-technológiai kérdésekben érdekelt csoport, 1990-ben egy másik küldöttség, amelynek a célja a kereskedelem ösztönzése volt. 1993-ban magyar üzleti hetet rendeztek Szöulban, amelyen 32 vállalat képviselte Magyarországot.
3. 1. 6 Kereskedelemfejlesztés Mindkét ország célja, hogy a kereskedelmi mérlegünk közelebb kerüljön az egyensúlyhoz. Ezt semmiképpen nem a koreai export csökkentésével, hanem a magyar kivitel erősítésével szeretnénk elérni. A magyar-koreai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében magyar részről szerepet játszik az ITD Hungary. Többek között koreai üzleti partnereket keres és közvetít magyar cégeknek, valamint üzletember találkozókat szervez. A legutóbbi üzletember találkozóra 2005 októberében került sor Budapesten, amelyre a koreai partnereket a Koreai Importőrök Szövetsége (KOIMA) hívta meg. Az 1970-ben alapított KOIMA nagy szerepet játszott a koreai gazdaság fejlesztésében a kereskedelmi kapcsolatok ösztönzésén keresztül. Az októberi találkozón a két ország vállalatainak képviselői kétoldalú tárgyalásokat folytathattak a tevékenységi
területüknek
megfelelő
potenciális
partnerekkel.
A
legkülönfélébb
termékkörökben (pl. elektronikai cikkek, műtárgyak, élelmiszerek, vegyipari termékek stb.) exportképes áruval rendelkező cégeknek volt lehetőségük üzleti kapcsolatokat kezdeményezni 33
koreai importőrökkel. Az ilyen találkozók nagy előnye, hogy egy nap alatt akár több lehetséges partnerrel is fel lehet venni a kapcsolatot, és az is sokat számít, hogy a felek személyesen megismerhetik egymást. A Koreai Nagykövetség kereskedelmi kirendeltsége, a KOTRA magyarországi irodája 1987ben jött létre azzal a céllal, hogy előmozdítsa a magyar-koreai gazdasági kapcsolatokat. Nonprofit módon működik, a koreai állam tartja fent, ezért elsősorban a Dél-Koreából Magyarországra irányuló kereskedelmet ösztönzi. A KOTRA főbb tevékenységei során koreai kis- és középvállalkozások képviseletét látja el, online B2B, B2C webáruházat üzemeltet, ahol koreai cégek termékeit forgalmazzák. Munkatársai gazdasági tanulmányokat írnak, piacelemzéseket készítenek cégek számára; adott koreai termékek számára keresnek vevőket; koreai cégek, vagy egyéni üzletemberek Magyarországra látogatásakor találkozókat szerveznek magyar partnerekkel; Koreába utazó küldöttségek programjának szervezésében segítenek; koreai kiállításokra küldenek magyar vállalatokat, egyes esetekben támogatással, valamint segíteni tudnak azoknak a magyar cégeknek, amelyek koreai terméket keresnek. Az AFTAK a koreai külkereskedők szövetsége szintén részt vesz a kereskedelemfejlesztésben. Koreai részről a Koreai Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség (KITA) biztosított kedvezményes részvételt magyar cégek számára a közelmúltban Korea vezető autóipari kiállításán. A bevált módon, kétoldalú találkozókat szerveztek a magyar cégeknek, az érdeklődésüknek megfelelő partnerekkel. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével foglalkozó koreai és magyar intézmények kapcsolatban állnak egymással, és egymást segítve szervezik a rendezvényeiket, így téve hatékonyabbá azokat. Ahogy a koreai gazdaság szerepe növekedett a világban, az ország rákényszerült, hogy liberalizálja importját. A koreai behozatal 2004-ben meghaladta a 224 milliárd dollárt, ezzel Dél-Korea a világ 11. legnagyobb importőrévé vált.
35
Nem a felvevő kapacitás hiányzik a
koreai piacon; az oda irányuló magyar exporttevékenységet kellene hatékonyabbá tenni. A dél-koreai import alakulásában az utóbbi időben az a tendencia figyelhető meg, hogy a technológia-igényes iparágak fejlődése miatt a gépek és az elektronikai termékek behozatalára egyre nagyobb szükség van. A magyar exportőröknek erre a folyamatra is érdemes odafigyelniük. Ezen kívül a magyar agrártermékek kivitelének bővítésére is lenne lehetőség. A magyar exportőrök figyelmét fel kellene hívni Dél-Koreára, és segíteni őket a pontos tájékozódásban a minőségi előírások, és a koreai fogyasztási szokások területén. Az
35
The Bank of Korea = www.bok.or.kr 2005.11.8.
34
agrárexportőröknek ezután arra kell törekedniük, hogy megismertessék a termékeiket a koreai piacon. Ebben a Szöulban működő EU - Korea Kereskedelmi Kamara segítségét is igénybe vehetik. Kormányzati szinten is ösztönzik a magyar termékek piacra kerülését a magas rangú állami vezetők találkozói alkalmával. A legutóbbi szöuli tárgyalásokon, 2005 tavaszán a magyar delegáció két fontos szektort emelt ki a magyar kivitel erősítése érdekében. Az egyik a gyógyszeripar volt, amely esetében a magyar gyógyszerek regisztrációjának könnyítését kérték a társminisztériumtól, annak érdekében, hogy a magyar gyógyszerészeti hatóanyagok a koreai piacra is bekerülhessenek. A másik fontos terület, ahol az aláírt megállapodás keretében és azon túl is együttműködési lehetőségeket vetett föl a magyar fél, az informatikai szektor volt. Az ötlet azon a tényen alapult, hogy Magyarország elsősorban szoftvert gyárt, Korea pedig hardvert. Például nagyon sok európai gyártású mobiltelefonba magyar fejlesztésű szoftvereket
építenek.
Ez
hatalmas
lehetőségeket
rejt
magában
a
magyar-koreai
együttműködés terén is. A koreai mobiltelefon gyártó cégek közül több a világ élvonalában van, például a gyorsan fejlődő Samsung is, amely egyre sikeresebb a világpiacon. Amennyiben sikerül elérni, hogy egy ilyen volumenű vállalat beemeljen néhány magyar fejlesztésű elemet a szoftverrendszerébe, a magyar szoftveripar óriási termelésre lenne képes, nagymértékben javítva ezzel a kereskedelmi mérleg egyensúlyán, és akár lendületet adva a magyar gazdaság fejlődésének is. 36
3. 2 Beruházások A két ország közötti befektetési kapcsolatokat elősegítendő, Magyarország és Dél-Korea több megállapodást is kötött egymással. Kétoldalú egyezmények vannak életben országaink között a kölcsönös beruházás-védelemről, amelyek ösztönzik a határon átnyúló befektetéseket azáltal, hogy védelmet nyújtanak a befektetőknek olyan kockázatokkal szemben, mint a háborúk, a kisajátítások, vagy az átutalások korlátozása. A szerződések alapján a felek garantálják egymás befektetői számára az egyenlő elbánást.
37
A külföldi beruházások működését könnyíti meg az országaink között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás. A Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint magyar közvetlen tőkebefektetésre 2002-ig nem került sor Dél-Koreában. A 2002-es év végén azonban 14,6 millió eurós, 2003-ban pedig
36 37
Kóka János beszéde a Magyar-Koreai Fórumon, 2005.03.16. Korea Eximbank = www.koreaexim.go.kr 2005.11.02.
35
5,8 millió eurós magyar tőkeállomány volt jelen Koreában.
38
Magyarországra nagyobb
számban érkeztek dél-koreai befektetések. 3. 2. 1 Az első dél- koreai befektetések
A beruházási kapcsolataink alakulását kedvezően befolyásolta az a tény, hogy a közép- keleteurópai országok közül először Magyarország keresett hivatalos kapcsolatot Dél- Koreával. Az 1989- 1991 közötti időszakban a koreai működőtőke befektetések első számú célpontjává hazánk vált a térségben. Ebben az időszakban a magyar és a koreai kormány is intenzíven ösztönözte a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Korea ez alatt a három év alatt megközelítőleg 100 millió dollárt fektetett be nálunk (egyes számítások szerint ez az összeg eléri a 200 millió dollárt), amely több mint a felét tette ki Dél- Korea összes közép- európai befektetéseinek. Ez az összeg a Magyarországra érkező összes külföldi tőke egy százalékának felelt meg, amely önmagában véve nem tűnik soknak, viszont, ha az nézzük, hogy Korea az adott időszakban egész Európában milyen mértékű beruházásokat valósított meg, kiderül, hogy, elismerésre méltó mennyiségről volt szó (az Európába érkező összes koreai közvetlen befektetés 5- 10 százalékáról). 39 A legtöbb koreai befektetés tehát az 1990-es évek első feléig érkezett Magyarországra. A koreai befektetők nagyra értékelték, hogy a közép- kelet- európai térség országai közül külpolitikájában hazánk nyitott elsőként Dél- Korea felé (ekkor nem csak a politikai kapcsolatokról született megállapodás, hanem egy intenzív gazdasági együttműködésről is). Továbbá közvetlenül a rendszerváltás után az első koreai tőkebefektetőknek lehetőségük volt gyors piacszerzésre, hiszen ekkor még nem nagyon voltak versenytársak. Ekkor a fogadó kormány részéről nagyobb engedményeket élveztek az adózás területén, és egyéb támogatásokban is részesültek. A privatizáció megindulásával lehetőség nyílt állami vállalatok megvásárlására is. Koreai részről a magasabb hozzáadott értéket termelő feldolgozóipari beruházásokra azután került sor, miután az első befektetők megbizonyosodtak arról, hogy érdemes Magyarországra települni. A későbbiekben a dél- koreai befektetők érdeklődése csökkent hazánk iránt, köszönhetően a magyar gazdaság általános helyzetében bekövetkező romlásnak, a tulajdonrendszer változásával együtt járó bizonytalanságnak, valamint a magas ingatlanáraknak és a növekvő
38 39
Közvetlen tőkebefektetés statisztika = www.mnb.hu 2005.12.1. Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations, Edited by Hernádi András, 2001
36
kamatszintnek.
40
Az 1990-es évek közepétől a koreai tőke megindult Csehország,
Lengyelország, majd Szlovákia és Románia felé. Hazánk makrogazdasági helyzetének javulásával további koreai beruházások valósultak meg Magyarországon is, csak nem akkora volumenben, mint a kapcsolatok megszületése utáni első néhány évben. 3. 2. 2 A koreai tőke jelenlegi helyzete Magyarországon A dél- koreai befektetések kezdeti lendülete ugyan megtorpant, de van lehetőség az újraélesztésére. Különösen most, hogy úgy tűnik körülbelül két éve a kelet- közép- európai régió újból felkeltette a koreai tőkebefektetők érdeklődését. Ezt a kedvező helyzetet Magyarországnak is érdemes lenne kihasználnia. Csehország és Szlovákia például nem csak a gazdaság szereplőinek figyelmét igyekszik felkelteni, hanem a dél- koreai lakosságét is. Szlovákia intenzíven reklámozza magát Koreában. Csehország népszerűsítéséhez napjainkban jelentősen hozzájárult a „Lovers in Prague” című koreai tévésorozat, amely az elmúlt két hónapban volt látható az egyik koreai tévé-csatornán. A szöuli cseh nagykövet a külügyminisztérium ezüst medáljával jutalmazta a sorozat alkotóit. 4. táblázat Dél-koreai közvetlen tőkebefektetések Magyarországon 2001-2003 (millió euró) Részvény és egyéb részesedés Év 2001 2002 2003
Újrabefekte Részvény, egyéb Tőkebefektet részesedés és tett és Kivonás Egyenleg jövedelem újrabefektetett jöv. (1) (2) (3)=(1)-(2) (4) (5)=(3)+(4) 24,8 0 24,8 4,6 29,4 0 0 0 31,5 31,5 5,4 0 5,4 33,3 38,7
Egyéb tőkemozgások Összesen Tartozás, Követelés, Nettó egyenleg egyenleg tartozás (6) (7) (8)=(6)-(7) (9)=(5)+(8) 14,2 0 14,2 43,6 10,9 0 10,9 42,4 -6,5 0 -6,5 32,2
Forrás: MNB www.mnb.hu
A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 2001-ben 43, 6, 2002-ben 42, 2, 2003-ban 32, 2 millió euró értékű közvetlen tőkebefektetés érkezett Dél-Koreából Magyarországra. Ebben a három évben a befektetések átlagosan 70 százaléka volt az újra befektetett jövedelem és 30 százaléka az új tőkebefektetés. A Magyarországon eddig befektetett koreai tőke értéke megközelíti a 350 millió dollárt; ez az itthon működő 50 milliárd eurós összes külföldi tőkének valamivel több, mint a fél százaléka, tehát meglehetősen kis része. Összehasonlítva például a japán tőke jelenlétével- figyelembe
40
Mészáros Klára: Business Opportunities for Korea in Hungary, 1997
37
véve a két ország méreteinek különbségét is- Koreából nagyon kevés befektetés érkezett hozzánk. A dél- koreai tőke mennyisége Magyarországon sosem fog hatalmas méreteket ölteni, azonban jelenleg még sok kihasználatlan potenciál van benne. Elvesztettük kezdeti előnyünket ebben a tekintetben kelet- közép- európai szomszédainkkal szemben. A szomszédos országok közül például Szlovákia mára nagyobb összegű koreai tőkebefektetésekkel rendelkezik, mint mi. A 2005. márciusában Szöulba utazó kormányküldöttség látogatásának egyik fontos célja volt a befektetés-ösztönzés. A magyar állam azonban csak a kiemelt nagybefektetőket támogatja különböző kedvezményekkel. Direkt támogatást, termelő beruházások esetében az 50 millió dolláros összeg felett beruházók kaphatnak, illetve azok, akik szolgáltatásokba, vagy regionális központok fejlesztésébe fektetnek be legalább 25 millió dollár értékben. Ezt leszámítva a kormányok nem foglalkoztak elég komolyan a befektetés-ösztönzéssel. A kisebb, beruházni szándékozó vállaltok nem számíthatnak állami támogatásra. 3. 2. 3 Az ITDH szerepe a koreai befektetések ösztönzésében A kereskedelemfejlesztés mellett, befektetés-ösztönzéssel is foglalkozik Magyarországon az ITD Hungary, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézménye, egy közhasznú társaság. Az ITDH feladatkörébe tartozik a magyar- koreai kereskedelmi és tőkekapcsolatok fejlesztése is (van Dél- Koreával foglalkozó országreferensük). A koreai befektetőket hasonló módon toborozzák, mint a többi ország befektetőit: rendezvényeket, szemináriumokat tartanak nekik, valamint a közvetlen megkeresés módszerét is alkalmazzák mind a jövendőbeli lehetséges befektetők, mind a már Magyarországon megtelepedett vállalatok esetében. A befektetési szemináriumok szervezésében fontos szerep jut az ITDH munkatársai és a befektetők, a koreai vállalatok képviselői közötti személyes kapcsolatoknak. Az említett szemináriumok akkor számíthatnak sikerre, ha például egy adott cég partnereinek szervezik őket, vagy partnereket keresnek azoknak a vállalatoknak, akik már Magyarországon vannak. Az ITDH Koreában is szokott hasonló eseményeket szervezni; a siker kulcsa itt is az, hogy valamelyik ismert cég vagy nagyobb bank hirdesse meg a rendezvényt, különben a meghívott vállalatokat nem hozza izgalomba az esemény, nem vesznek részt azon. 41
41
Az ITDH Korea referensével folytatott beszélgetés alapján
38
A koreai befektetők egyre inkább érdeklődnek a magas hozzáadott értéket termelő iparágakba történő befektetési lehetőségek iránt.
42
Ez tulajdonképpen szerencsés helyzet,
mivel Magyarország érdeke is az, hogy a hazánkban működő koreai vagy más nemzetiségű vállalatok nálunk állítsák elő azt a hozzáadott értéket, amelyet meg szeretnének teremteni, amellyel versenyképesek lehetnek az európai piacokon. Az információs társadalom és tudásalapú gazdaság megteremtése fontos és mielőbb megoldandó feladat Magyarország számára. Abban az esetben, ha nem sikerül a megvalósítása, olyan versenyhátrányba kerül az ország, amit később már nem lehet behozni. Az információ - technológiával és az internettel kapcsolatos magyar-koreai üzleti lehetőségek kihasználáshoz a magyar kormányzat segítségére is szükség van. A feladata ezen a területen az, hogy lerakja Magyarországon a tudásalapú társadalom megteremtésének alapjait, valamint egy olyan oktatás- és gazdaságpolitika megvalósítása, amely lehetővé teszi azt, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatási intézményekből, akikre a gazdaság szereplőinek szükségük van. Jelenleg Magyarországnak úgy van esélye a nyugat- európai országokhoz történő gazdasági felzárkózásra, és megfelelő mennyiségű munkahelyteremtésre, ha sikerül a külföldi tőkét rávenni, hogy nálunk telepedjen meg, itt teremtsen munkalehetőséget. 3. 2. 4 Mitől lehet vonzó Magyarország a koreai befektetők számára Befektetői szempontból hazánk tradicionális előnye a földrajzi elhelyezkedése. Logisztikai, szállítmányozási és regionális szolgáltatások szempontjából vitathatatlanul kedvező helyen fekszik, közel a nagy nyugat-európai piacokhoz. A kedvező földrajzi helyzet révén hazánk kiinduló pontja lehet a szomszédos országokba történő befektetéseknek is. Manapság azonban a jó adottságok önmagukban nem elegendőek; meg kell teremteni azokat a szállítmányozási kapacitásokat, elsődleges infrastruktúrát, informatikai hátteret, amely logisztikai központtá teheti az országot Kelet- Közép- Európában. A koreai befektetők számára is kedvezőek lehetnek hazánk adottságai a szállítmányozás szempontjából. Azonban a logisztikába, szállítmányozás üzletágba fektető dél- koreai vállalatok versenyhátrányban vannak a nyugateurópai társaikkal szemben. 43 A koreai befektetők döntésének meghozatalában is nagy jelentősége van a makrogazdasági és politikai stabilitásnak. Magyarország tőkevonzó képességét jelentősen ronthatja a hosszan
42 43
Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations, Edited by Hernádi András, 2001 Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations, Edited by Hernádi András, 2001
39
fennmaradó
államháztartási
hiány,
mert
így
Szlovákiához,
Lengyelországhoz
és
Csehországhoz képest csak néhány év csúszással tudunk majd csatlakozni az eurózónához. A későbbi euró bevezetés pedig nagyobb kockázatot jelent a befektetők számára. Elemzők szerint a külföldi tőkebefektetések (idén kb. 4 milliárd euróra becsülik) a magyar államháztartási hiánynak csak a harmadát, legfeljebb a felét fedezik, míg Csehországban és Szlovákiában szinte az egészet. Szakértők szerint Magyarország tőkevonzó képessége sokat javulhatna, ha politikai konszenzus alakulna ki a fiskális reformok szükségességéről és az euró minél előbbi bevezetéséről. 44 Fontos tényező a szabályozások átláthatósága és az alacsony korrupció. A koreai, de más befektetők szerint is ezeken a területeken még van mit javítanunk A magyar munkaerő viszonylag jó minőségű, képzett, és a nyugat- európaihoz képest még mindig olcsó, bár a bérek emelkedésével (amire a koreai befektetők közül is érkezett panasz) sokat vesztett vonzerejéből a kelet-európaihoz és a kínaihoz képest. Azonban mi nem a munkaerő olcsóságával szeretnénk versenyezni a környező országokkal, hanem a képzettségével, ezért a fent említett lépéseket meg kell tenni az oktatás és a gazdaságpolitika összehangolása terén. A szolgáltató iparba történő beruházás is előnyös lehet a koreai befektetők számára, mert ez a szektor a növekvő jövedelmek és az ezzel párhuzamosan változó igények következtében folyamatos fejlődésben van. A tőkebefektetők szempontjából fontos, hogy az út- és távközlési infrastruktúra kiszámíthatóan fejlődik, és viszonylag szabadon igénybe vehető azokon a területeken, ahová a befektetők általában települni szeretnének. A szabadalmak, a szerzői jogok védelme néhány területen (pl. biotechnológia) kiemelkedően fontos. Jung Hae-jung (a Hanwha Bank elnöke 2000-ben) szerint a szabályozási háttér rendben van Magyarországon, viszont a szabályok alkalmazása terén még lenne mit javítani.45 A magyarországi koreai beruházások fő motivációja a piacszerzés és a termelés költséghatékonnyá tétele. Magyarország kis piac, viszont jó kiindulópont lehet az Európai Unió felé, különösen uniós csatlakozásunk óta, mivel 2004 májusától kezdve a hazánkba települő vállalat nemcsak a magyar piacra kerül be, hanem a 450 milliós uniósra is. A termelés költségeit nagyban meghatározza a munkaerő ára. A koreai termelő vállalatok nagy része éppen ezért Kínába települt. Mi a munkaerő képzettségével, és a nagy hozzáadott érték termelésének 44 45
lehetőségével
válhatunk
vonzóvá
a
befektetők
számára.
Külföldi befektetők Magyarországon= www.hvg.hu, 2005. 11. 22. Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations, Edited by Hernádi András, 2001
40
A
koreai
nagybefektetőknél, hasonlóan más nemzetiségű társaikhoz, meghatározó szempont, hogy az üzlet beindításához megfelelő számú, és képzettségű alkalmazott álljon rendelkezésre. Általában olyan nagyvárosokba, vagy azok körzetébe települnek a beruházók, ahol elég sok a munkanélküli ahhoz, hogy közülük elegendő embert tudjanak kiválasztani, és még maradjanak is annyian, hogy egy későbbi bővítésnél, kapacitásnövelésnél se jelentsen problémát az új alkalmazottak toborzása. A megfelelő közlekedési infrastruktúra megléte elengedhetetlen; és főleg termelő beruházások esetében fontos, hogy alkalmas földterület is álljon rendelkezésre. A kiemelt nagy befektetők számíthatnak állami támogatásra; ennek mértéke és formája is befolyásolja a beruházási döntést. A koreai Hankook cég esetében például ez vált a döntő tényezővé. A kis- és közepes méretű vállalkozások befektetési döntéseinél nem kizárólag üzleti szempontok érvényesülnek. A Magyarországra költöző koreai üzletemberek magukkal hozzák a családjukat is, akiknek boldogulniuk kell valahogyan az új lakhelyükön. A gyerekeknek például óvodába, iskolába kell járniuk. Koreai oktatási intézmény nem működik Magyarországon, és angol nyelvű nemzetközi iskola is csak Budapesten, tehát ezek a befektetések általában Budapest vonzáskörzetében összpontosulnak. A koreai befektetők általában elégedettek magyarországi beruházásaikkal. Akadt néhány kivétel is, de ezekben az esetekben az elégedetlenség oka az volt, hogy a beruházók nem mérték fel a helyzetet megfelelően a beruházási döntés előtt. Továbbá a dél-koreai befektetők több esetben panaszkodtak arra, hogy az alkalmazottak nem elég öntudatosak, és vonakodnak felelősséget vállalni a munkájukért. 46 A dél- koreai emberek jellemzően szeretik Magyarországot, a környező országok közül nálunk élnek a legszívesebben. Kapcsolatainkban külön érzelmi töltést jelent, hogy hazánk vette fel elsőként a diplomáciai kapcsolatokat Szöullal a kelet-közép- európai országok közül (erre a legtöbb koreai máig emlékszik), valamint, hogy a koreaiak tudják, hogy a magyar nép gyökerei Ázsiából erednek, és ezért sokan távoli rokonaiknak tekintenek bennünket. 3. 2. 5 A Magyarországon működő koreai vállalatok A Magyarországon működő koreai közvetlen tőkebefektetések legnagyobb részét nagyvállalatok valósították meg. Amint az a 5. számú táblázatból is látható a legnagyobb délkoreai konglomerátumok, az ún. csebolok, a Samsung, a Daewoo, a Hanwha és az LG-
46
Past, Present and Future Prospects of Hungary-Korea Relations, Edited by Hernádi András, 2001
41
csoport tagjai jelen vannak hazánkban, és befektetéseik értéke kiemelkedik honfitársaik beruházásai közül. Az 5. táblázat adatai szerint 2000-ig tizenöt nagyobb, és kilenc kisebb koreai vállalat működött Magyarországon. Az azóta megvalósuló új befektetések és a tulajdonosváltások után 2005-ben megközelítőleg 30 koreai vállalat van hazánkban, amelyek elsősorban
a
feldolgozóiparban,
a
bankszektorban
és
a
kereskedelem
területén
tevékenykednek. 5. táblázat Dél-koreai befektetések Magyarországon 2000-ig
Befektetés éve
Befektető neve
Befektetés összege (1000$)
Tevékenységi terület
Alkalmazottak száma (koreai/helyi)
1989
Samsung Electronics Hungary Kft.
45 000
elektronikai termékek gyártása
709 (9/700)
1990
Daewoo Bank Hungary Rt.
50 000
pénzügy
163 (3/160)
1992
Becco Hungary Kft.
2 300
ingatlanfejlesztés
15 (1/14)
1992
LG Electronics Hungary Kft.
5 300
elektronikai termékek eladása
30 (5/25)
1994
Daewoo Electronics Hungary Kft.
4 000
elektronikai termékek eladása
17 (1/16)
1994
Daewoo Motor Hungary Kft.
10 000
gépjármű eladás
46 (3/43)
1994
Hanwha Foods Hungary Kft.
9 200
élelmiszer-feldolgozás
1995
MIK Kft.
1996
Daewoo Hungary Bearing Works Rt.
23 000
gördülőcsapágy gyártás
1996
Hanwha Bank Hungary Rt.
29 000
pénzügy
1997
Daidong Electronics Hungary Kft.
2 500
műanyag alkatrészek gyártása
1998
Hanjin Shipping Hungary Kft.
13
szállítmányozás
1998
Hyundai Heavy Ind. Hungary Kft.
20
mérnöki tevékenység
500
gépi alkatrészek gyártása
1999 2000
Dongwoo Precision Manufacturing Co. Samsung Electro-Mechanics Hungary Kft.
1989-2000 Egyéb mikro- vállalkozások (9)
350
4 000 300
textil kereskedelem
103 (3/100) 7 (2/5) 1052 (2/1050) 73 (3/70) 258 (8/250) 6 (1/5) 36 (4/32) 142 (2/140)
elektro- mechanikai termékek gyártása
16 (4/12)
különféle
18 (9/9)
Forrás: Past, present and future prospects of Korea- Hungary relations, Edited by Hernádi András, 2001, 97. old.
A legtöbb tőkét a Samsung- csoport hozta Magyarországra, és ez az egyik legsikeresebben működő koreai vállalatcsoport hazánkban. Meghatározó szerepet tölt be a szórakoztató elektronikai, informatikai és mobiltelefon piacon.
42
Első befektetése a jászfényszarui Samsung Electronics Hungary televízió gyár 1989-es megalapítása volt. A kezdetben fele részt magyar, fele részt koreai tulajdonban lévő vállalat 1990-ben teljes egészében a Samsung tulajdonába került. Az 1996-os, 1998-as és az 1999-es kapacitásbővítéssel, valamint az angliai gyártás Magyarországra telepítésével a jászfényszarui üzem vált Európa legnagyobb, és a világ egyik legmodernebb televíziógyárává. Az 1989-ben 700 embert foglalkoztató gyárban jelenleg több mint 1200-an dolgoznak. Jászfényszarun összesen 12 milliárd forintnyi tőkebefektetés valósult meg az elmúlt 15 év alatt, amelyet még 1, 5 milliárddal szeretnének bővíteni. A Samsung Electro- Mechanics alkatrészgyártó üzeme 2001-ben kezdte meg a termelést Szigetszentmiklóson. A kezdeti 4 millió dollár után további 20-at költöttek rá. Jelenleg annyira sikeresen működik, hogy saját maga is végrehajt beruházásokat, amelyekkel regionális koordináló szerepet fog betölteni. 2005 októberében ez a Samsung leányvállalat Csehországban önálló céget alapított Czech Samsung Electronics Magyar Rt. néven. Ezt a vállalatot a magyarországi anyacég fogja ellátni szórakoztató elektronikai termékeivel. Hasonló beruházás zajlik Szlovákiában is. A Samsung legújabb, 2002-ben Gödön átadott gyárában, a Samsung SDI-ben többek között a Jászfényszarun előállított televíziókhoz és monitorokhoz állítanak elő képcsöveket. A kapacitásbővítés során befektetett 90 millió dollár a 2004-es év legnagyobb dél- koreai beruházása volt Magyarországon. 2005-ben a Figyelő „TOP 200 gálán” a Samsung SDI kapta meg az előző évhez képest legnagyobb ugrást végrehajtó cégnek járó díjat.47 A Hanwha-csoport az 1994-ben vásárolt élelmiszeripari érdekeltségét 2004-ben eladta, ezzel megszűnt hazánkban a koreai jelenlét az élelmiszeripar területén. Jelenleg a bankszektorban képviselteti magát; 1996-tól a Hanwha Bank többségi tulajdonosa. A kezdeti befektetése után 1997-ben és 2001-ben hajtott végre alaptőke-emelés, amelynek következtében összes tőkebefektetésének értéke eléri a 4, 76 milliárd forintot. A társaság stratégiai céljai között szerepel a magyar-koreai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, finanszírozása, és a Magyarországra irányuló koreai tőkebefektetések ösztönzése.48 A magyar bankszektorban tevékenykedő másik koreai érdekeltségű pénzintézet a KDB Bank, amely 2003 elejéig Daewoo Bank néven működött. A Koreai Fejlesztési Bank (Korea Development Bank) megvásárolta a szóban forgó bank részvényeinek egészét a Daewoo Securities Rt-től, és ekkor került sor a névváltoztatásra is. Az anyabank a koreai nagyvállalatok szinte mindegyikével jó kapcsolatban van, és ezáltal a nálunk működő 47 48
Samsung = www.samsung.hu, 2005.10.20. Hanwha Bank = www.hanwhabank.hu, 2005. 10.20.
43
leányvállalata ösztönözni tudja a koreai vállalatok magyarországi befektetési tevékenységét. Továbbá
pénzügyi
szolgáltatásokat
kínál
például
gyártelepítéshez,
új
technológia
bevezetéséhez, vagy a napi finanszírozási igényekhez.49 Az 1994-ben Magyarországon beruházó Daewoo Motor Hungary 2002 őszén a GM tulajdonába került. A Daewoo 1996-os nagyberuházása a korábban állami tulajdonban lévő Magyar Gördülőcsapágy Művek megvásárlása volt. A vállat egyik telephelye Debrecen, de 2001-ben a fő tevékenységeket Diósdra telepítették, és a vállalatvezetés is oda költözött. 2003 júliusától a vállalat fő részvényese a Hanwha-csoport tagja a Hanwha Machinery Co. lett. Az LG is az első koreai befektetők között volt hazánkban. A kezdetben csupán néhány terméket forgalmazó, és alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál ma több mint százan dolgoznak, és több száz terméket forgalmaznak. Az LG magyarországi leányvállalata 1997-ben az LG Electronics kelet-európai központja lett, és ma számos területen (DVD lejátszók, légkondicionálók stb.) piacvezető szerepet tölt be. Gazdasági tevékenysége mellett társadalmi szerepvállalását is hangsúlyozza; különböző sport- és kulturális eseményeket, valamint kórházakat támogat. 50 A Hyundai Heavy Industries 1998-ban alapította meg a HUNELEC technológiai és mérnöki irodát. A cég a villamos energia előállítás és elosztás területén folytat tervezői tevékenységet. Kisebb méretű koreai vállalkozások is letelepedtek Magyarországon az elmúlt tizenöt évben. Az 1999-től működő Fashion Avenue Kft. divatáru kiegészítők kereskedelmével foglalkozik. 2002-ben kezdte meg katód-sugarú csövek részegységeinek gyártását a Dongyang Creditech magyarországi leányvállalata 59 alkalmazottal és 141 ezer dolláros alaptőkével. Ugyan ebben az évben alakult az ABCO Hungary Kft. is, amely szállítószalagok, szállítóberendezések nagykereskedelmével foglalkozik. Érdemes említést tenni a Mirae Industry megközelítőleg 10 millió dollár (2, 8 milliárd forint) értékű komáromi beruházásáról, amely 2005. nyár végén kezdte meg a Nokiának szállítandó mobiltelefon alkatrészek gyártását. A cég projektje ösztönzően hathat azon koreai kis-és közepes vállalkozások befektető kedvére, amelyek eddig vonakodtak az európai befektetésektől.
49 50
KDB Bank = www.kdb.hu, 2005.10.20. LG = www.lge.co.hu, 2005.10.20.
44
A koreai ügyvezető igazgatóval rendelkező Tecton Építészmérnöki és Tanácsadó Kft. nevéhez fűződik a Mirae cég üzemcsarnokának építése, és ez a vállalkozás kapott megbízást a legújabb dél-koreai befektetés, a Hankook projekt megtervezésére is. 51 3. 2. 6 A legújabb koreai befektetés Magyarországon Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter 2005. október 31-én írta alá az eddigi legnagyobb dél- koreai beruházásról szóló szerződést. A Hankook Tire, a világ hetedik legjelentősebb gumiabroncs gyártója Dunaújvárost választotta első európai gyárának telephelyéül. Az 1941-ben alakult vállalatnak jelenleg két üzeme működik Koreában és másik kettő Kínában. A vállalat éves termelésének mértéke a tervek szerint 2008-ra, a magyarországi gyártás megindításának is köszönhetően, el fogja érni a 70 millió egységet, amellyel a cég bekerül a világ első öt gumiabroncs gyártója közé. 52 Az 500 millió euró (132 milliárd forint) értékű befektetés mérföldkőnek számít a magyarkoreai tőkekapcsolatok történetében, hiszen ezzel az egy beruházással több dél- koreai tőke érkezik Magyarországra, mint az 1989-től 2005-ig terjedő időszakban összesen. A hasonló nagyságrendű befektetések felkeltik a többi, akár a világpiacon is meghatározó befektető érdeklődését a térség iránt- különösen, ha a letelepedett cégek képviselői kedvező tapasztalatokról számolnak be-, és ide vonzzák a beszállítókat, de egyéb független vállalatokat is. Természetesen a hazai beszállítók is profitálhatnak egy ekkora üzem betelepüléséből (a kormánnyal kötött szerződésekben általában meg is határozzák, hogy a befektetők beszerzéseinek mekkora hányadát kell helyi vállalatoktól megvásárolni). A közvetlen hasznon túl egy nagy, ismert vállalat beszállítójának lenni azzal az előnnyel is jár, hogy könnyebben megnyílik az út a többi külföldi cég irányába is. A Hankook Tire Európába településének motivációja az volt, hogy közelebb kerüljön legnagyobb piacához, ahol az elmúlt évben eladásainak 37%-át (317 millió dollár) realizálta. Eredetileg Szlovákiában létesült volna az új gumiabroncs gyártó üzem, de a szlovák kormány szinte az utolsó pillanatban visszavonta az állami támogatásra vonatkozó ajánlatát. Ezután a Hankook-nak sürgősen új telephely után kellett néznie a régióban, mert az európai termelés 2007-es megindítása nem szenvedhetett késedelmet. Végül a Hankook választása Magyarországra esett. A döntést a kedvező kormányzati támogatással (az Európai Unió szabályai szerint mértéke nem haladhatja meg a befektetés értékének 15%-át), a magyar munkaerő képzettségével, a dinamikus úthálózat-fejlesztéssel (M6- os autópálya, új Duna-híd), 51 52
Tecton = www.tecton.hu, 2005.10.20. Hankook Tire = www.hankooktire.com, 2005. 11. 08.
45
az infrastruktúra színvonalával, , és az előnyös üzleti környezettel (logisztikai és gyártási költségek) indokolták. A dunaújvárosi üzem 2007-ben kezdi meg a termelést, 2008-ig a beruházás mértéke eléri a 300 millió eurót, és első lépésben 1500 főnek biztosít majd munkát. A fejlesztés következő üteme további 200 millió eurós befektetéssel 2010-re valósul meg, amikorra az üzem a tervek szerint 10 millió gumiabroncsot fog gyártani évente, és összesen 3000 embert lesz képes foglalkoztatni. A Hankook Tire Dél-Korea első számú gumiabroncs gyártója, világszerte 4400 főt alkalmaz. Jelenleg 58 millió autógumi kerül ki a gyáraiból évente. Az új üzemben gyártott termékek nagy részét az európai piacokon fogják értékesíteni. A vállalat a közép- európai termeléstől a gyártási- és logisztikai költségeinek csökkenését várja, valamint az árfolyam- kockázat problémájának megszűnését.
4. Társadalmi kapcsolatok A magyar-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét követően a két ország között a gazdasági és politikai élet területén kialakult együttműködés mellett, oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok is létrejöttek. A két ország közötti oktatási, kulturális, valamint a tudományos és műszaki együttműködés kereteit elsősorban kormányközi megállapodások, és az ezek nyomán megalkotott időszakos munkatervek
határozzák
meg.
Napjainkban
azonban
inkább
az
intézményközi
53
együttműködési formák kerültek előtérbe. A kilencvenes évek elejétől kezdve a kormányzati szférán kívül is több hivatalos magyar-koreai kétoldalú magállapodás született. Egyezményt írt alá a Magyar Távirati Iroda a Yonhap Hírügynökséggel, a Magyar Televízió a Korean Broadcasting System-mel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara együttműködésről állapodott meg a Korea Foundation-nel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több dél-koreai egyetemmel kötött kétoldalú együttműködési szerződést. 54
53 54
Neszmélyi György: A három egykori királyság földje, 2004 Külügyminisztérium = www.kulugyminiszterium.hu, 2005.11. 18.
46
4. 1 Tudományos kapcsolatok A magyar-koreai kapcsolatok egyik legsikeresebben működő területe a tudományos-műszaki együttműködés. A két ország kormánya 1989-ben kötötte meg a Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt, amelynek égisze alatt kétévente ülésező kormányközi vegyes bizottságot hoztak létre. Az üléseken elfogadott munkatervek konkrét, közös kutatási projektek részére nyújtanak támogatást. A Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központ Alapítvány 55 A magyar és a dél-koreai kormány között létrejött tudományos és műszaki együttműködés elősegítéséről szóló megállapodás nyomán alakították meg 1992-ben a Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központot, amely 1993 óta alapítványként működik. Az Alapítvány fenntartását magyar részről kezdetben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), ma pedig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), koreai részről a Ministry of Science and Technology (MOST) finanszírozza fele-fele arányban, bár az elmúlt években Korea szükségesnek érezte, hogy növelje hozzájárulásának mértékét az Alapítvány tevékenysége fejlesztésének érdekében. A Kuratórium, melynek tagja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az NKTH, a MOST, a Korea Science and Engineering Foundation és a Korea Institute of S&T Evaluation and Planning egy-egy képviselője, kétévente ülésezik felváltva Budapesten és Szöulban. Ezeken a találkozókon határozzák meg a következő időszak feladatait, a szemináriumok témaköreit. A legutóbbi ülésre 2005 áprilisában került sor. Az Alapítvány célja, hogy elősegítse és megkönnyítse a tudományos és felsőoktatási kapcsolatok alakulását a két ország között. Ennek kapcsán segíti az információ cserét a közös érdeklődésre számot tartó területeken, szemináriumokat szervez, támogatja magyar tudósok koreai utazásait, megszervezi a hazánkba érkező koreai tudósok programját és támogatja a Koreába utazó magyar kutatókat, hallgatókat. Az elmúlt 12 évben 23 tudományos szemináriumot szervezett az Alapítvány, amelyeken összesen több mint 250 előadó és megközelítőleg 3000 hallgató vett részt. A témák köre folyamatosan bővül, a skálán a tudomány legkülönfélébb területei szerepelnek például a biotechnológia,
a
magasfeszültségű
technológiák,
vagy
a
gyógyszeripari
K+F.
Ezek a szemináriumok a tapasztalatok szerint nagyon sikeresek; a résztvevők tartják
55
Az Alapítvány főtitkárával való beszélgetés alapján
47
egymással a kapcsolatot a későbbiekben is, és sok területen további együttműködést alakítanak ki. A tudósok és diákok külföldi útjainak támogatása szintén hozzájárul az ismeretek cseréjéhez, valamint egymás jobb megismeréséhez. Az Alapítvány működése révén számos közös kutatásban vehettek részt magyar és koreai kutatók, és több magyar akadémiai és egyetemi kutatóintézet tett szert dél-koreai kapcsolatokra. A Magyar Természettudományi Múzeum A Magyar Természettudományi Múzeum koreai kapcsolatai az 1970-es évekig nyúlnak vissza. Kezdetben Észak-Koreával működtek együtt, a rendszerváltás után azonban a délkoreai kapcsolatok váltak meghatározóvá. 1994-ben Budapesten, 2002-ben, Szöulban tartott magyar-koreai konferenciát a Természettudományi Múzeum a Kongwon University-vel közösen. A Múzeum kutatói az elmúlt 35 évben 25 koreai expedíción vettek rész. 1994-ig a félsziget északi részén végeztek gyűjtéseket, kutatásokat, később pedig délen. A Természettudományi Múzeum rendelkezik a világon a legnagyobb rendszerezett koreai lepkeés rovargyűjteménnyel.
4. 2 Oktatási kapcsolatok A szöuli Hankuk Egyetem 1987 végén nyitotta meg magyar tanszékét, amely máig sikeresen működik. A magyar szakos hallgatók négy éves képzésük során magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, kultúrát, országismeretet tanulnak. Jelenleg a négy évfolyamnak mintegy 160 hallgatója van; a tanszéken öt főállású koreai oktató, valamint egy magyar lektor tevékenykedik. A szomszédos országokat leszámítva talán ez a legnagyobb hallgatói létszámú magyar tanszék a világon. A magyar szakon végzett diákok egy része Magyarországon tanul tovább, illetve hazánkban működő koreai vállalatnál helyezkedik el. A Hankuk Egyetemnek élénk diákcsere kapcsolatai vannak külföldi felsőoktatási intézményekkel, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, és a Szegedi Egyetemmel. 56 Magyarországon jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán lehet koreai nyelvet tanulni, koreai országismeretet pedig 2005-től a Veszprémi Egyetemen. Önálló koreai tanszék viszont nem működik Magyarországon. A délkoreai fél ösztönzi egy ilyen tanszék létrehozását; ennek megteremtéséhez azonban megfelelőszámú érdeklődőre lenne szükség. 56
Hankuk University = www.hufs.ac.kr/eng/index.jsp 2005.10.28.
48
A Korea Foundation, amelynek célja a koreai nyelv és kultúra megismertetése a világgal, a koreai
nyelv
tanulását
Magyarországon
az
ELTE
koreai
képzésének
beindítása
finanszírozásával segítette. Ezenkívül szótárak és könyvek adományozásával járul hozzá a vele kapcsolatban álló intézményekben folyó koreai nyelvoktatáshoz. Ösztöndíjával pedig a magyar diákoknak és a koreai témával foglalkozó kutatóknak is lehetőségük nyílik kijutni Dél-Koreába, nyelvet tanulni.
4. 3 Kulturális kapcsolatok A két ország kulturális kapcsolataiban a zenének jut a legnagyobb szerep. Dél-Koreában nagy népszerűségnek örvend a klasszikus zene, ezért a koreaiak általában jól ismerik a világhírű magyar zeneszerzőket. A magyar Kodály Társaságnak létezik egy testvérszervezete Szöulban, a Kodály Institute. A társaság tagjai zenészek, zenepedagógusok, diákok, akik közül többen folytattak tanulmányokat Kecsekeméten a Kodály Intézetben, vagy Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián. A magyar és a koreai szervezet közös tevékenységének köszönhetően ma a dél-koreai kisiskolásokat is a Kodály-módszerrel tanítják énekelni. Dél-Koreában néhány évvel ezelőtt Liszt társaság is alakult. A Koreai Liszt Társaság elnöke, Hwang Yun Ha zongoraművésznő 2004-ben Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott a magyar kulturális minisztertől. Ugyanekkor a Hankuk Egyetem magyar tanszékének alapítója Park Soo Young asszony is megkapta ezt a kitüntetést, amely azért fontos esemény kulturális kapcsolataink szempontjából, mert ez volt az első alkalom, hogy koreai személyek részesültek ebben az elismerésben. 57 Évente egy–két alkalommal sor kerül magyar szimfonikus zenekarok, hagyományos népi együttesek fellépésére Koreában és koreaiak vendégszereplésére Magyarországon. A dél-koreai filmgyártásban a 80-as évek végétől, a katonai kormányzás megszűnésétől nagy fellendülés figyelhető meg. A színvonalas produkciók egyre több helyen láthatóak a világban, így az elmúlt egy-két évben a magyar közönség is megismerkedhetett néhány koreai filmmel. Dél-Koreában magyar filmeket elsősorban fesztiválokon lehet látni.
57
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály, Korea referatúra, 2004
49
4. 4 Civil kezdeményezések A becslések szerint megközelítőleg ezer koreai él Magyarországon, a Közép-Kelet-Európában hosszabb-rövidebb időre letelepedett dél-koreaiak közel fele. A két nép közötti társadalmi és egyéb kapcsolatokat fejlesztésében nyújt segítséget a 2003 decemberében alapított Magyar-Koreai Társaság. A közhasznú egyesület megalakulásában sokat segített a Koreai Köztársaság Nagykövetsége. Tagjai között megtalálhatók a koreai-magyar kapcsolatokban érdekelt magyar vállalatok, a Magyarországon működő koreai cégek vezetői, és természetesen számos magyar és koreai magánszemély is. A Társaság célja a Magyarország és Korea közötti társadalmi és üzleti kapcsolatok fejlesztése, az együttműködés elősegítése, egymás kultúrájának, gazdasági viszonyainak jobb megismerése. A Társaság többféle rendezvényt szervez a Korea iránt érdeklődők számára. A „Fórum” rendezvényeken a két ország közéleti szereplőknek nyílik lehetőségük arra, hogy nagyobb közönség előtt beszámoljanak koreai, illetve magyar partnereiknél tett látogatásaik tapasztalatairól. A legutóbbi ilyen rendezvényen 2005 márciusában Kóka János beszélt a kormányküldöttség szöuli látogatásának céljairól, eredményeiről. A „Business Club” nevű eseményeken a gazdasági élet koreai kérdésben érdekelt szereplői tartanak előadásokat a két ország kapcsolatait érintő éppen aktuális témákról. Az „Ismeretterjesztő Klub” keretén belül a budapesti múzeumok koreai vonatkozású kiállításait is meg lehet nézni a Társaság szervezésében. A Társaság éves rendszerességgel megtartott „Gála” rendezvényein is alkalom nyílik a társaság tagjainak és minden érdeklődőnek a találkozásra, ismerkedésre. Dél-Koreában is elindult egy a magyarhoz hasonló kezdeményezés, a jövőbeli célok között szerepel egy Koreai - Magyar Társaság létrehozása. Szöulban már működik egy Duna Klub nevű egyesület, amelyet az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején Magyarországon tevékenykedő dél-koreai tisztviselők, üzletemberek alapítottak, miután hazatértek. A kezdeti lelkesedés ellenére nem bizonyult elég hatékonynak a társaság kapcsolatépítő tevékenysége.
50
5. A kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, kilátások a jövőre Magyarország érdekelt a Dél-Koreával folytatott két-és többoldalú gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatok mélyítésében, bővítésében. Dél-koreai kapcsolataink további erősítésére adhat alkalmat a jövőben a félsziget politikai helyzetének kedvező alakulása, amelynek során új lehetőségek nyílhatnak akár egy háromoldalú gazdasági együttműködés területén is.
58
Magyarország csak technikai szintű diplomáciai kapcsolatokat őrzött meg
Észak-Koreával, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nincs semmiféle magyar külképviselet a KNDK-ban, és Észak-Korea sem képviselteti magát nálunk. A diplomáciai együttműködést idővel érdemes lesz felújítani, hogy a félszigeten előbb-utóbb bekövetkező enyhülési folyamatban, majd később a tervezett egyesülés során lehetőség legyen a kapcsolatok fejlesztésére. Észak-és Dél-Korea számára egyaránt hasznosak lehetnek majd Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásban szerzett tapasztalatai. Magyarország és Dél-Korea között a társadalmi kapcsolatok előmozdítása valószínűleg fejlődést eredményezne a gazdasági kapcsolatok területén, és a gazdasági kapcsolatok erősödése is fellendítené a társadalmi kapcsolatainkat. Hiszen minél jobban megismerjük egymás országát, kultúráját, szokásait, annál könnyebben és eredményesebben alakíthatunk ki üzleti kapcsolatokat is. Kiváló alkalom lenne Magyarország bemutatására, szélesebb körben való megismertetésére például egy magyar évad megrendezése Szöulban, vagy esetleg egész Dél-Koreában. Nálunk is sikeres lehetne egy hasonló esemény, hiszen egy távoli, izgalmas, de hazánkban viszonylag kevéssé ismert kultúra felfedezésének lehetősége sok ember érdeklődésére tarthat számot. Valószínűleg a két ország közötti turisztikai forgalom is fellendülne a rendezvények hatására, ami újabb személyes kapcsolatok kialakítására adna lehetőséget. Több koreai turista érkezhetne Magyarországra akkor is, ha a szomszédos országokkal közösen népszerűsíthetnénk Közép-Európát. A koreaiak magyarságképére általában az jellemző, hogy sok szempontból pontatlan és felületes, mindazonáltal nagyfokú rokonszenv él bennük a magyarok iránt. A szimpátia egyrészt annak köszönhető, hogy legtöbben tisztában vannak a magyar nép ázsiai eredetével, ezért sokan úgy gondolják rokon nép vagyunk; másrészt arra mindenki emlékszik, hogy a volt szocialista országok közül hazánk vette fel elsőként a politikai, majd a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával. Azok számára, akik tudnak valamit a nyelvünkről, rokonszenves 58
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály, Korea referatúra, 2004
51
az, hogy a magyar nyelv alapszórendben, ragozásban, névutók használatában hasonló vonásokat mutat a koreaival. 59 Az átlagos magyar ember csekély mennyiségű információval rendelkezik Dél-Koreáról, ezek közé tartozik a koreai háború történetének, a szöuli olimpia időpontjának vagy az ország földrajzi fekvésének ismerete. Általában a magyarok tisztában vannak ezen kívül azzal, hogy a koreai gazdaság mekkora fejlődésen ment keresztül, de nem rendelkeznek naprakész ismeretekkel az országról, a kultúrával pedig szinte semmilyen kapcsolatba nem kerülnek. A koreaiak a klasszikus zene révén többet tudnak a magyar kultúráról, és sokkal több délkoreai turista jut el Magyarországra, mint ahány magyar utazó Koreába. 2004-ben például 43000 dél-koreai látogatott el hazánkba. Még magasabbnak tűnik ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg nincs közvetlen légi járat a két ország között. A kapcsolataink fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosítana egy Szöul-Budapest repülőjárat. A Budapest Airport két éve folytat tárgyalásokat ebben az ügyben, elsősorban a Korean Air-rel, de a másik koreai légitársasággal az Asiana Airlines-szal is kapcsolatban van. A repülőtér üzemeltetők marketing-tevékenységében új módszer az, hogy a repülőtér csábítja a légitársaságokat. A légi járat indításának lehetőségét a miniszterelnök szintén felvetette márciusi Szöulban tett látogatása során, és tárgyalóasztalhoz ült a Korean Air-rel is. A stratégiai cél az, hogy a Ferihegyi Repülőtér a térség kereskedelmi, logisztikai, elosztó központjává váljon, amelyre megteremti a lehetőséget Budapest földrajzi fekvése, az infrastruktúra fejlődése, és a gazdaság növekedése. A koreai légitársaság számára jó érv lehet a Budapestre történő légi járat indításához az, hogy az európai repülőterek közül a budapesti forgalma növekszik a legdinamikusabban (2003: 5 millió utas, 2004: 6,5 millió, 2005-re várható: 8,05 millió); Ázsia felől ez a legkeletibb nagy légikikötő, a tranzitidő rövid, a repülőtér egész nap nyitva tart, és nincs túl messze a várostól sem. Budapest átszállási központ lehetne a koreai és más ázsiai utasok számára is, hiszen legtöbbször előnyösebb itt átszállni, mint a nyugatabbra fekvő európai városokban. Megvan az a légitársaság (a MALÉV), aki a transzfer utasokat tovább tudja szállítani, és az európai nagyvárosok innen egy-két órán belül elérhetőek. A Korean Air legutóbbi desztinációjául Prágát választotta, ahol a járat beindítása után megduplázódott a koreai turisták száma. A légi utasforgalom KeletKözép-Európában is nőni fog a jövőben, ezért Koreából is több járat érkezik majd a térségbe, ennek kapcsán arról kellene meggyőzni a Korean Air-t hogy Budapestre indítsák az új járatokat.
59
Osváth Gábor: A dél-koreaiak magyarságképe, www.terebess.hu 2005.11.24.
52
Alkupozíciónk bizonyára növekszik majd, miután lezajlik a Budapest Airport privatizációja, és megkezdődhetnek a tervezett fejlesztések: a 2C terminál megépítése, új cargo központ kialakítása, és egy multifunkcionális parkoló és kereskedelmi terület létrehozása. Nemcsak utasszállítás szempontjából lenne jelentős lépés, ha a Korean Air használná a repülőteret, hanem a légi áruszállítási forgalom szempontjából is, hiszen a koreai légitársaság a legnagyobb cargoban a világon. A tárgyalások sikeréhez a magyar erőfeszítéseken túl nagy szükség van az itt élő koreai diplomaták, üzletemberek segítségére is. 60 A magyar-koreai kétoldalú gazdasági együttműködés legfontosabb céljai között szerepel külkereskedelmi forgalmunk bővítése. Kereskedelmi kapcsolataink ösztönzésére, elsősorban a magyar kivitel növelésének elősegítésére érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani, hiszen a kiviteli oldal hiánya egyre jelentősebb, pedig megfelelően átgondolt stratégiával javítani lehetne kereskedelmi mérlegünk helyzetén. Jelenleg nincs kereskedelmi képviseleti irodánk Dél-Koreában. Több magyar vállalat közreműködésével és valamilyen szintű állami támogatással lehetséges lenne egyet nyitni Szöulban; ezzel megteremtődne a lehetőség arra, hogy helyben és rendszeresen ápoljuk az üzleti kapcsolatokat, így könnyebbé válna az újabbak kialakítása is. Lehetővé válna ezáltal, hogy több és közvetlen információhoz jussanak a magyar vállalkozások a koreai gazdaságról, és a koreaiak is a magyarról. A hazai exportőröknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a promócióra. Érdemes lenne megjelenni minden lehetséges alkalommal kiállításokon, vásárokon a magyar termékekkel, és a cégeket, termékeket bemutató kiadványokat minél több lehetséges importőrhöz eljuttatni. A kereskedelemfejlesztő társaságok üzleti szemináriumain való részvétel is hasznos lenne a kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A légi szállítás alkalmazható lenne bizonyos magyar termékek kivitele esetében is. Olyan árukat érdemes légifuvarral szállítani, amelyek elég nagy értéket képviselnek, és nem túl nagy térfogatúak. Ilyen lehet például a fagyasztott sertéshús, amely Ázsiában viszonylag drága. A Dél-Koreába
irányuló
magyar
agrárexportban
1999-től ez a termék vált a fő
volumenhordozóvá. A magyar sertéshús iránti érdeklődés változatlanul élénk, a koreai piac további jelentős mennyiséget lenne képes felvenni belőle. A dél-koreai piacon az utóbbi években egyre nagyobb mennyiségben kaphatók a világ nagy bortermelő országaiból (elsősorban Franciaországból, az Egyesült Államokból, Chile-ből, Ausztráliából) származó borok. Dél-Koreában minden borfajta igen magas áron kerül
60
Kepecs György előadása alapján, 2005.11.29.
53
eladásra. A minőségi magyar borok is jól eladhatóak lennének a piacon, de ehhez a bortermelőinknek nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük a termékeik népszerűsítése terén. Elsősorban a koreai importőrök figyelmét kellene felkelteni a termékeink iránt, de fontos lenne megcélozni közvetlenül a fogyasztókat is. 2004-től a baromfi importtilalom feloldása újabb lehetőséget ad exportunk bővítésére. DélKorea növekvő búza és kukoricaigényét nagyrészt a gabona külföldről történő beszerzésével elégíti ki. Amennyiben megoldható lenne a magyar gabona tengeri kikötőkbe szállítása költségtakarékos módon, például vízi úton, akkor onnan már megérné Koreába szállítani nagyobb mennyiségben, és ezen a fronton is lehetne bővítenünk a Dél-Koreába irányuló kivitelünket. A gyümölcsök iránti kereslet szintén megnőtt az elmúlt tíz-húsz évben DélKoreában; a közvetlen légi járattal történő gyümölcsszállítás is elképzelhető, hogy nyereséges lenne a magyar exportőrök számára. A kereskedelmi mérlegünk helyzetén javíthatna, ha a gyógyszerek regisztrációjának könnyítését célzó tárgyalások eredményesen zárulnának, és a magyar hatóanyagok is megjelenhetnének a dél-koreai piacon. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésének másik fontos területe a koreai fél ösztönzése további működőtőke-beruházásokra. Az új Hankook beruházás hatására a dél-koreai tőke befektetések új lendületet kaphatnak Magyarországon. Kormányzati részről is megvan az elszántság a kapcsolatok előmozdítására. A 2005-ös magas szintű látogatások (márciusi miniszterelnöki delegáció Szöulban, decemberi külügyminiszteri látogatás Budapesten) központi kérdése volt a befektetés-ösztönzés. A találkozók gyakorisága az elmúlt egy-két évben azt mutatja, hogy a megelőző időszakhoz képest élénkülni látszik a két fél egymás iránti érdeklődése. Hasznos lenne, ha ez nagyobb nyilvánosságot kapna a magyar és a koreai médiában is, felkeltve a lakosság és az üzleti szféra figyelmét is. Decembertől 10 millió euróra csökken az az értékhatár a feldolgozóipari beruházások esetében, amely felett egyedi kormánydöntéssel támogatás ítélhető oda az új befektetőknek. A koreai beruházók számára is előnyös lehet ez a változás. A dél-koreai beruházási kedvet ösztönözné a Szöul-Budapest légi járat elindítása is. A kormány a koreai légitársaságnak nyújtott kedvezménnyel segíthetné a projekt megvalósulását. A magyar-koreai kapcsolatokban az információ-technológia és az ezzel szorosan összekapcsolódó
kutatás-fejlesztés
területén
is
kiváló
lehetőség
kínálkozik
az
együttműködésre. Az alapvető kapcsolatok már léteznek ezen a területen; sikeres továbbfejlesztésük érdekében a két ország kormányának és az üzleti élet szereplőinek együttműködése is szükséges. Az IT szektorban Magyarország célja lehet Koreával és 54
harmadik ázsiai országokkal közös projektek megvalósítása (például magyar vagy közös fejlesztésű szoftverek piacra juttatása a távol-keleti térségben), és a koreai IT beruházások ösztönzése. A magyar és koreai kormány képviselői már több alkalommal tárgyaltak erről a témáról, például a 2004 októberében, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által Budapesten megrendezett Ázsia Fórumon vagy 2005 márciusában a szöuli találkozó alkalmával. A megbeszélések középpontjában az információ – kommunikáció – technológia fejlesztési politikákkal, az e-kormányzattal és az információ biztonsággal kapcsolatos kérdések álltak. Szöulban a koreai és a magyar informatikai minisztérium között megállapodás született a telekommunikációs és számítógépes hálózatok biztonsága területén való együttműködésről. AZ IT szektorban magyar és koreai vállalatok között is folynak tárgyalások többek között a mobil eszközökhöz való szoftverfejlesztés, a GPS technológia, a térinformatika, a beszédtechnológia és az informatikai biztonsági szolgáltatások területén. 61
Befejezés A magyar-dél-koreai kapcsolatok történetét áttekintve azt láthatjuk, hogy számos területen alakult ki együttműködés a két ország között, azonban a kezdeti biztató lépések után a lelkesedés alábbhagyott. Az elmúlt egy-két év eseményei viszont újból jó alkalmat kínálnak arra, hogy a kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket szélesebb körben kiaknázzuk, és az eddig elért eredményeket sikeresen tudjuk kamatozatni. A 2004-es év több szempontból is mérföldkőnek számít ebben a tekintetben. Magyarország ebben az évben csatlakozott az Európai Unióhoz, ennek nyomán növekedett az ország gazdasági jelentősége Dél-Korea számára is. Elsősorban a befektetőknek jelent ez előnyt, hiszen a hazánkban letelepedő vállalatok ezentúl egyúttal a közös európai piacra is bekerülnek. Uniós csatlakozásunk révén újabb lehetőségeink nyílnak a Dél-Koreával való együttműködésre az Ázsia-Európa Párbeszéd keretein belül. Ezen a fórumon kapcsolatba kerülünk számos, a Koreai Köztársaság számára fontos partnert jelentő ázsiai országgal is, így a többoldalú kapcsolatok építésére is alkalmunk lesz. 2004-ben ünnepeltük kapcsolatfelvételünk tizenötödik évfordulóját, és ez jó alkalmat kínált az elmúlt időszakban elért eredmények érékelésére, a terveink átgondolására, valamint elérkezett az idő a kölcsönös magas szintű látogatások megtételére is. Ilyenkor az egyik látogatás maga után vonja a következőket, és ez azért hasznos, mert így több fronton lehetőség van a kapcsolatok fejlesztését illető elképzelések megvitatására. A dél-koreai miniszterelnök 2004ben járt Magyarországon, magyar kollégája és a kormánydelegáció 2005-ben viszonozta a 61
Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály, Korea referatúra, 2004
55
látogatást Szöulban, 2005-ben Dél-Korea külügyminisztere fogadta el Budapest meghívását. A két ország vezető tisztségviselőinek találkozóin a tárgyalások legfontosabb kérdéskörei között minden alkalommal szerepelt a befektetés-ösztönzés, a kereskedelemfejlesztés, a kutatás - fejlesztés és az információ – technológia területén való együttműködés. Ezek tehát a kormányzati szinten kiemelten kezelt területek a magyar-koreai kapcsolatok vonatkozásában. A magas szintű tárgyalások is hozzájárultak ahhoz, hogy a dél-koreai Hankook cég Magyarországra fog települni. Amennyiben sikerül kihasználni a vállalat hazánkba településéből származó előnyöket, újabb koreai közvetlen tőkebefektetési hullám indulhat el Magyarország felé. A kereskedelmi kapcsolatokban a kormányok csak a keretfeltételeket tudják megteremteni, ezután a magyar exportőröknek kell megismerni a koreai piacot, és kitalálni milyen termékekkel tudnak ott érvényesülni. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a magyar termékek ismertebbé váljanak Koreában, mert valószínűleg lenne kereslet rájuk. Talán az IT szektorban és az ezzel összefüggő kutatás - fejlesztésben rejlik a legtöbb fantázia. A világon ez az ágazat fejlődik a leggyorsabban. Dél-Korea a világ élvonalába tartozik ezen a területen, és megvan náluk a pénzügyi háttér is a fejlesztések finanszírozására. A magyar kutató, tudósok és mérnökök nem rendelkeznek a dél-koreaihoz hasonló méretű anyagi háttérrel, viszont sok területen, például a szoftverfejlesztésben vagy a biotechnológiában kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Közös dél-koreai-magyar projektekben a két fél tudása, tapasztalatai eredményesen kiegészítik egymást. A dél-koreai magyar találkozók sorában kevesebb figyelmet kapott a szöuli főpolgármester budapesti látogatása, és az ezt követő kiutazás Budapest főpolgármestere részéről a 2005-ös év folyamán. Mindketten folytattak megbeszéléseket egymással és a kormányzat képviselőivel is. A két főváros együttműködéséből mindkét fél sokat tanulhatna (Magyarország számára különösen érdekes lenne egy tízmilliós város vezetésének tapasztalataiból ötleteket meríteni), és társadalmi kapcsolataink fejlődésében szintén nagy előrelépést jelentene. Mindkét oldalon van érdeklődés testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok kialakítására. Jelenleg Budapest és Tedzson, valamint Baranya megye és Csungbuk tartomány között van ilyen viszony, de mások is jelezték ilyen irányú érdeklődésüket. 62 Politikai kapcsolataink megélénkülése újabb lehetőségeket teremt az élet egyéb területein is az együttműködésre. Élni kell a kínálkozó alkalommal, mert nem tudjuk mikor lesz legközelebb hasonló. Érdemes mindent megtenni egymás jobb megismerése, a személyes kapcsolatok bővítése érdekében, hiszen minden egyébnek is ez az alapja.
62
Neszmélyi György: A három egykori királyság földje, 2004
56
Irodalomjegyzék
Könyvek: 1. Bassa Zoltán: A Távol-Kelet és helye a világgazdaságban, 201-219 p. = Világgazdasági régiók, Szerkesztő: Dr. Majoros Pál, Perfekt Kiadó, 2004, 265 p. 2. Faludi Péter: Korea= Szavak, jelek, szokások, Szerkesztette: Hidasi Judit, Windsor Kiadó, 1998, 266 p. 3. Neszmélyi György: A három egykori királyság földje, AGROINFORM Kiadó, Budapest, 2004, 143 p. 4. Past, Present and Future Prospects of Korea-Hungary Relations (Magyarország és Korea kapcsolatainak múltja, jelene és kilátásai a jövőre), Papers presented at an international conference organized jointly by the Embassy of the Republic of Korea, Budapest, and the Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences, Edited by Hernádi András, Budapest, 2001, 115 p. Tanulmányok: 5. Bassa Zoltán: Dél- Korea és Magyarország: kapcsolatok és tanulságok, Magyar Tudományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2001. december 19. 6. Bassa Zoltán: South Korea and Taiwan Face the Challanges of Globalization (Dél-Korea és Taiwan szembenéz a globalizációs kihívásokkal), 12-15 p. = Artner Annamária, Bassa Zoltán, Hernádi András, Mészáros Klára and Székely-Doby András: Far Eastern Responses to Globalization, Institute for World Economics Hungarian Academy of Sciences, Working Papers, Budapest, 2003 July 7. Hernádi András: Ázsia- Európa- Magyarország, Magyar Tudományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, 35. szám, Budapest, 2002. szeptember 13. 8. Mészáros Klára: Business Opportunities for Korea in Hungary (Üzleti lehetőségek Korea számára Magyarországon), Institute for World Economics Hungarian Academy of Sciences, Working Papers, Budapest, 1997 9. Osváth Gábor: A dél-koreaiak magyarságképe, Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár www.terebess.hu/keletkultinfo/gyore.html, 2005. 11. 24. 13: 05
57
Szakdolgozatok: 10. Birgány Orsolya: Magyarország és Dél-Korea együttműködési lehetőségei és a dél-koreai gazdasági modell tanulmányozása, 1997 Cikkek: 11. A Hankook aláírta a félmilliárd eurós dunaújvárosi megállapodást, 2005. október 31. 10: 28, http://hvg.hu/print/20051031hankook.aspx 12. Kim So-hyun: Hankook Tire to begin production at Hungarian factory in 2007 (A Hankook Tire 2007-ben kezdi meg a termelést a magyarországi gyárban), 2005. 11. 05. 9: 36, www.koreaherald.co.kr/SITE/data/html_dir/2005/11/01/200511010041.asp 13. Külföldi befektetők Magyarországon, 2005. 11. 22. 10: 18 http://hvg.hu/gazdasag/20051121tokebefektetesek.aspx?s=20051122nl 14. Lee Chi-dong: Hungarian Prime Minister Seeks Closer Ties with South Korea (A magyar miniszterelnök szorosabb kapcsolatra törekszik Dél-Koreával) 2005. 10. 01. 9: 16 http://www.yonhapnews.net/Engnews/20050310/320000000020050310221342E3.html 15. Shim Jae –yun: Hungary Backs Seoul’s NK Approach (Magyarország támogatja Szöul észak-koreai politikáját), 2005. 11. 05. 10: 36 http://times.hankooki.com/service/print/Print.php?po=times.hankooki.com/lpage/200503/ kt200… 16. Shim Jae-yun: Hungarian Premier to visit Seoul March 10 (A magyar kormányfő március 10-én Szöulba látogat) 2005. 10. 02. 8: 15 http://times.hankooki.com/service/print/Print.php?po=times.hankooko.com/lpage/200502/ kt200… 17. South Korea’s Hankook, Hungary seal 500 million euro deal (Magyarország megkötötte az 500 millió eurós egyezséget a dél-koreai Hankook-kal), 2005. 11. 05 9: 40 www.tehrantimes.com/Description.asp?Da=11/1/2005&Cat=9&Num=16 18. Végleg eldőlt: Magyarországra jön a Hankook, Budapest Business Journal, 2005. 11. 05. 9: 50 http://193.202.88.36/hu/magyar/?module=displaystory&story_id=4115&format=print 19. Yoon Won-sup: (Interviwes With Foreign Envoys) Hungary Ready to Help NK Conduct Economic Reforms (Magyarország kész segítséget nyújtani Észak-Koreának a gazdasági átalakulásban), The Korea Times, 2005. 11. 05. 9: 36 http://www.hankooki.com/service/print/Print.php?po=times.hankooki.com/lpage/special/2 0041… 58
Egyéb: 20. Asia-Pacific Economic Cooperation= www.apec.org 21. Figyelő= www.fn.hu 22. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=7774&ctag=articlelist&iid=1 23. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Sajtó és Protokoll Főosztály: Háttéranyag a délkoreai- magyar gazdasági kapcsolatokról, 2005 24. Hankook Tire= www.hankooktire.com 25. Hanwha Bank= www.hanwhabank.hu 26. H. E. Lee ho- jin, Ambassador of the Republic of Korea: Remarks on the Occasion of the Launching of a Hungary- Korea Forum (Nyitóbeszéd a Magyar-Koreai Fórum elindítása alkalmából), 2005. március 16. 27. ICA For Global IT Korea = www.ica.or.kr 28. IMD World Competitiveness Yearbook, 2005 29. Informatikai és Hírközlési Minisztérium: Korea (háttéranyag), 2005 30. KDB Bank= www.kdb.hu 31. Kepecs György (Budapest Airport) előadása a Magyar-Koreai Társaság „Business Club” rendezvényén, 2005. 11. 29. 32. Kóka János, Gazdasági és Közlekedési Miniszter beszéde a Magyar- Koreai Fórumon, 2005. március 16. 33. Koreai Köztársaság, Az IS melléklete a Világgazdaságban, 1999. december 34. Koreai Köztársaság, Az IS melléklete a Világgazdaságban, 2002. július 35. Korea International Trade Association = www.kita.org 36. Korea. net = http://korea.net 37. Központi Statisztikai Hivatal= www.portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,327489&_dad=portal&_schema=PORTAL 38. Külügyminisztérium 5. Területi Főosztály: Koreai referatúra, 2004 39. Külügyminisztérium= http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azs ia/korea 40. LG= www.lge.co.hu 41. Magyar Gördülőcsapágy Művek= www.mgm-bearing.com 42. Magyarország. hu= www.magyarorszag.hu 59
43. Miniszterelnöki Hivatal= www.meh.hu 44. MNB: Közvetlen tőkebefektetés statisztika, Magyarország 1995-2003 (2005. márc. 31.) 2005. 12. 03. 18: 15 www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=mukt_hu 45. OECD International Trade by Commodity Statistics, Volume 2004/3 46. Samsung = www.samsung.hu 47. Tecton Kft.= www.tecton.hu 48. The Bank of Korea= www.bok.or.kr 49. The Export - Import Bank of Korea= www.koreaexim.go.kr 50. Világgazdaság= www.vg.hu 51. World Economic Forum = www.weforum.org
60
Mellékletek
61
1. sz. melléklet A Dél-Korea és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom alakulása árucsoportok szerinti bontásban (1000 USD) Árucsoport 00 Élő állatok 01 Hús és húskészítmények
2001
2002
2003
Import
43
60
26
102
53
166
Export
0
0
0
0
0
0
Import
3 993 20 467 37 844 23 748 32 763 16 718 0
0
0
0
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
8 092
4 509
135
0
7
6
Export
0
0
0
0
0
0
Import
61
17
16
12
4
10
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
82
0
0
0
0
Export
0
0
64
0
0
0
Import
0
0
10
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Állati takarmányok (kivéve a nem őrölt
Import
0
0
0
0
0
0
gabonákat)
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
1
2
67
1
Export
124
74
0
18
255
708
Import
6
0
36
116
85
15
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
1
0
0
Nem élelmiszer nyersanyagok kivéve az
Import
1 198
1 212
1 273
406
687
723
üzemanyagokat
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
26
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Nyers gumi (beleértve a szintetikust és
Import
0
0
0
0
0
0
visszanyertet)
Export
0
22
0
0
0
0
Import
10
36
18
0
62
183
Export
0
0
0
0
0
0
04 Gabona és gabonakészítmények 05 Zöldség és gyümölcs 06 Cukor és méz 07 Kávé, tea, kakaó, fűszerek
09 Egyéb étkezési termékek és készítmények 1 Ital és dohány 12 Dohány és dohány gyártmányok
21 Nyers bőrök és szőrmék 22 Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök 23
2000
0
03 Hal
2
1999
Export
02 Tej és tejtermékek
08
Reláció 1998
24 Parafa és fa
62
Árucsoport
2002
2003
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
1
7
0
29
125
4
Export
161
738
528
0
268
493
Az 56 osztályba nem sorolt nyers műtrágyák és Import
46
82
273
99
74
67
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
30
47
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
1 142
1 088
952
229
425
443
Export
0
0
2
0
22
0
Ásványi-, üzem-és kenőanyagok, és ezekkel
Import
0
0
0
0
0
0
rokon termékek
Export
0
0
0
0
5
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Petróleum, petróleum termékek és rokon
Import
0
0
0
0
0
0
anyagok
Export
0
0
0
0
5
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
22
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
1
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Nem illó növényi olajok és zsírok (nyers,
Import
0
0
0
21
0
0
finomított és frakcionált)
Export
0
0
0
0
0
0
Import
0
0
0
0
0
0
Export
0
0
0
0
0
0
Import
2 852
5 420
3 735
3 947
5 152
3 616
Export
5 444
6 391
7 053 10 412 17 026 15 044
Import
2 211
3 594
2 204
2 770
2 891
2 376
Export
1 368
184
615
64
51
65
Import
86
475
558
435
341
480
Export
0
0
0
0
1
75
Import
77
80
133
36
253
27
Export
0
38
116
299
3 363
2 917
nyersanyagok
29 Állati és növényi nyersanyagok
32 Szén, koksz és lignit
34 Gáz: természetes és gyártott 35 Elektromos áram 4 Állati és növényi olajok, zsírok és viaszok 41 Állati eredetű olajok és zsírok 42
2001
0
28 Fémtartalmú ércek és fémhulladékok
33
2000
0
26 Textil szálak és származékaik
3
1999
Import
25 Cellulóz és papírhulladék
27
Reláció 1998
43 Feldolgozott állati és növényi olajok, zsírok 5 Vegyianyagok és rokon termékek 51 Szerves vegyianyagok 52 Szervetlen vegyianyagok 53 Festő -, cserző- és színezőanyagok
63
Árucsoport
2000
2001
2002
2003
471
1 194
666
619
871
606
Export
45
62
73
87
70
128
Illóolajok parfümök és tisztító készítmények
Import
2
4
23
23
14
14
számára
Export
2
0
0
4
61
75
Import
0
3
0
0
702
4
Export
3 271
4 875
5 032
8 512 11 615
9 919
Import
0
0
34
22
6
11
Export
625
1 042
1 012
1 270
1 481
1 536
Import
5
68
116
43
73
98
Export
132
190
106
177
385
329
Import
1 022
1 259
1 769
1 145
2 830
5 044
57 Műanyagok nyersanyag formában 58 Műanyagok nem nyersanyag formában 59 Vegyianyagok és termékek 6 Késztermékek
Export
25 407 21 028 18 743 19 660 15 234 24 196
Import
43
0
477
190
216
183
Export
0
64
515
414
108
158
Import
0
20
0
2
90
8
Export
1 026
1 177
1 073
1 630
2 497
3 587
Parafa és parafa gyártmányok (kivéve a
Import
0
0
0
0
57
30
bútorokat)
Export
1
1
9
0
12
0
Import
0
0
2
1
2
8
Export
49
188
61
180
409
401
Import
327
550
343
221
132
25
21 621 17 234 12 598
7 709
6 201
5 431
61 Bőr, bőrgyártmány és kikészített állati bőr 62 Gumi gyártmányok 63
1999
Import
54 Gyógy- és gyógyszerészeti termékek 55
Reláció 1998
64 Papír és papír termékek 65 Textil szálak és rokon termékek 66 Nemfémes ásványi termékek 67 Vas és acél 68 Nem vas fémek 69 Fémgyártmányok 7 Gépek és szállítóeszközök 71 Erőművi gépek és berendezések 72 Specializált gépek
Export Import
280
258
283
249
212
287
Export
5
67
132
339
275
5 035
Import
0
0
0
14
2
33
Export
57
19
2
2 569
1 067
2 145
Import
139
236
361
206
164
190
Export
73
2
6
90
151
124
Import
232
195
303
261
1 956
4 279
Export
2 575
2 276
4 348
6 730
4 502
7 315
Import
17 574 31 396 59 598 66 635 58 333 52 186
Export 145 958 125 034 148 101 189 289 324 924 614 536 Import
53
8
9
6
604
107
Export
11
155
204
204
444
554
Import
15
54
109
25
164
86
Export
1 010
698
64
1 300 25 191
4 290 38 073
Árucsoport 73 Fémmegmunkáló gépek 74 Egyéb ipari gépek és alkatrészek 75 Irodagépek és automatikus adatfeldolgozó gépek 76
1999
2000
2001
2002
2003
Import
30
13
88
67
15
29
Export
10 187
62
51
709
410
1 156
Import
194
367
429
683
836
4 591
Export
5 877 10 830 17 196 26 758 21 580 36 831
Import
12 663 23 331 40 794 44 601 25 728 16 848
Export
5 553
2 313
3 014 21 062 50 994 158 385
Telekommunikációs és hangrögzítő
Import
995
1 349
5 141
berendezések
Export
77 Elektromos gépek, berendezések és szerkezetek 78 Közúti járművek
Import Export Import Export
7 180 11 831 13 430
50 007 62 280 84 673 70 057 126 448 212 888 1 023
4 453
8 829
8 517 12 193 12 293
42 737 21 604 21 522 28 474 51 796 61 022 2 601
1 697
4 198
4 856
6 962
7 801
30 575 27 042 20 140 16 834 68 923 105 628
Import
0
124
1
0
0
0
Export
0
49
2
0
0
0
Import
1 003
839
2 636
3 062
5 174
8 252
Export
7 158
5 470
5 546
8 812
5 747
6 232
Előre gyártott épületek, egészségügyi, fűtő és
Import
442
2
29
32
50
24
világító berendezések
Export
0
11
10
0
0
0
Import
37
63
77
84
25
44
Export
27
63
32
73
0
27
Import
0
0
80
17
20
20
Export
216
187
381
263
214
231
Import
202
197
722
1 118
1 318
2 143
Export
1 089
463
189
316
377
819
Import
92
148
258
102
666
444
Export
55
203
425
688
637
38
Import
129
243
436
804
1 091
1 469
Export
1 844
487
540
3 779
1 236
926
Import
10
22
577
406
92
1 913
Export
194
331
415
1 069
577
1 111
Import
91
164
457
499
1 912
2 196
Export
3 733
3 724
3 544
2 624
2 706
3 079
Import
2
1
2
1
1
1
Export
57
24
26
37
72
26
79 Egyéb szállítóberendezések 8 Különféle késztermékek 81
Reláció 1998
82 Bútorok és alkatrészeik 83 Utazási cikkek, kézitáskák stb. 84 Ruházati cikkek és kiegészítők 85 Lábbeli 87 Foglalkozási és tudományos műszerek 88 Fotó berendezések, optikai cikkek, karórák, órák 89 Különféle késztermékek 9 Alapvető árucikkek és átutalások Teljes forgalom
219 994 223 283 286 636 327 404 468 419 747 480
Gépek és szállítóeszközök
163 532 156 430 207 699 255 924 383 257 666 722
Gépek és szállítóeszközök, %
74,3
70,1
72,5
Forrás: OECD International Trade by Commodity Statistics 1998/2003, Volume 2004/3
65
78,2
81,8
89,2
2. sz. melléklet Dél-Korea és Magyarország néhány gazdasági, földrajzi mutatója 2004-ben Gazdaságilag aktív népesség (1000 fő) Foglalkoztatottak (1000 fő) Munkanélküliek (1000 fő) Terület (1000 km 2) Népesség (millió fő) Népsűrűség (fő/km2) Bruttó államadósság a GDP százalékában Autópályák hossza (km) Személygépkocsi-állomány (ezer lakosra) Mobiltelefonok száma (ezer lakosra) Személyi számítógépek száma (ezer lakosra) Internethasználók, becsült (ezer lakosra)
Dél-Korea Magyarország Dél-Korea Magyarország
23 417 4 153 22 557 3 900
Dél-Korea
860
Magyarország
253
Dél-Korea
99
Magyarország
93
Dél-Korea
48, 08
Magyarország
10, 11
Dél-Korea
484
Magyarország
109
Dél-Korea
21
Magyarország
55
Dél-Korea
2 527
Magyarország
448
Dél-Korea
204
Magyarország
259
Dél-Korea
255
Magyarország
888
Dél-Korea
545
Magyarország
150
Dél-Korea
657
Magyarország
275
Forrás: KSH www.ksh.hu
66
3. sz. melléklet Koreai-magyar kereskedelmi forgalom 900 000 800 000 700 000
ezer dollár
600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000
19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04
0
év Koreai export Magyarországra
Forrás: Korea International Trade Association (KITA)
67
Koreai import Magyarországról
4. sz. melléklet
Korea.net http://.korea.net
68
