BUDAPEST GAZDASÁGI FŐIKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Alap levelező tagozat EU kapcsolatok szakirány
AZ EURÓPAI UNIÓHOZ 2004-BEN CSATLAKOZOTT KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEI ÉS PROTOKOLLÁRIS SAJÁTOSSÁGAI
Budapest, 2008 Készítette: Nyárai Beatrix
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés ......................................................................................................................................3 II. A kultúra jellemzői....................................................................................................................4 Kutatási módszerek........................................................................................................................5 A protokoll jelentősége az üzleti életben ....................................................................................10 III. Nemzeti sajátosságok.............................................................................................................13 III.1. Magyarország......................................................................................................................13 III.1.1. Magyarország szervezeti kultúrája........................................................................14 Hofstede kutatása .............................................................................................................14 GLOBE..............................................................................................................................16 STRATOS .........................................................................................................................17 SMILE ...............................................................................................................................17 Tompenaars kutatása.......................................................................................................18 Vélemények a magyar kultúráról ...................................................................................20 III.1.2. Magyarország protokolláris sajátosságai ..............................................................23 III. 2. Lengyelország.....................................................................................................................28 III.2.1. Lengyelország szervezeti kultúrája........................................................................29 Hofstede kutatása .............................................................................................................29 Tompenaars kutatása.......................................................................................................31 GLOBE..............................................................................................................................32 Jarjabka Ákos kutatása ...................................................................................................32 III.2.2. Lengyelország protokolláris sajátosságai ..............................................................33 III. 3. Csehország..........................................................................................................................39 III.3.1. Csehország szervezeti kultúrája.............................................................................40 Hofstede kutatása .............................................................................................................40 Tompenaars kutatása.......................................................................................................42 GLOBE..............................................................................................................................44 Legjobb Munkahely Felmérés.........................................................................................44 III.3.2. Csehország protokolláris sajátosságai ...................................................................46 III.4. Szlovákia..............................................................................................................................51 III.4.1. Szlovákia szervezeti kultúrája ................................................................................52 Hofstede kutatása .............................................................................................................52 A MOL Szlovákiában.......................................................................................................54 III.4.2. Szlovákia protokolláris sajátosságai ......................................................................55 III. 5. Szlovénia .............................................................................................................................59 III.5.1. Szlovénia szervezeti kultúrája ................................................................................60 Hofstede kutatása .............................................................................................................60 Bakacsi kutatása ...............................................................................................................62 III.5.2. Szlovénia protokolláris sajátosságai ......................................................................62 IV. Összefoglalás...........................................................................................................................65 IV.1. Összehasonlító értékelés Hofstede kutatása eredményei alapján...............................65 IV.2. Statisztikai adatok...........................................................................................................67 IRODALOM .................................................................................................................................68
2
I. Bevezetés Dolgozatom a kulturális különbségeket kívánja bemutatni az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó, volt szovjet blokkhoz tartozó, kelet-európai országok között. Ebbe a csoportba tartozik politikailag Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia. Számomra rendkívül érdekes az a tény, hogy ezek az országok, amelyek földrajzilag ennyire közel fekszenek egymáshoz, gazdaságilag mennyire eltérő fejlődést mutatnak. Saját tapasztalatom szerint a legtöbb probléma forrása a kommunikációs szakadék és az ebből származó sértések, félreértések. Ha két ország kereskedelmi kapcsolatot létesít, elengedhetetlen tisztában lenni egymás szokásaival, kultúrájával. Sok tárgyalás fulladt kudarcba már ezek hiányos ismerete miatt. Dolgozatom útmutatásképpen készült azoknak, akik az öt ország valamelyikébe készülnek üzleti tárgyalásra, esetleg valamelyik országban találtak munkahelyet és szeretnének tisztában lenni az ottani szokásokkal. Sajnos a legtöbb kutatás Nyugat-Európára és más kontinensekre vonatkozik, ezért éreztem szükségét annak, hogy ezeknek a kisebb, de gazdaságilag mégis egyedi és jelentős szerepet betöltő országoknak a jellemzőit összegyűjtsem. Sokszor meglepő, hogy ami az egyik országban természetes az a másikban szinte elképzelhetetlen. Biztos mindenki került már olyan helyzetbe, akár még a saját hazájában is, hogy nem érti, hogy egy kereskedelmi partner vagy kollega miért idegeskedik egy bizonyos dolgon annyira, holott a másik ember részére az annyira nem eget rengető dolog. Például bizonyos országokban jól viseli egy főnök, ha valaki elkésik a munkából, máshol pedig azonnal szigorú figyelmeztetésben részesül. Hofstede kutatása remekül megmutatja, hogy hol milyen mértékű a bizonytalan helyzetek elkerülése, vagy a hatalmi távolság főnök és beosztott között. A protokolláris illemszabályok pedig segítenek eligazodni, hogy különböző szituációkban mit illik és mit nem.
3
II. A kultúra jellemzői Ha a kultúra szót említjük, általában az irodalom, a zene, építészet vagy képzőművészet jut eszünkbe, esetleg az említett nép konyhaművészete, öltözködése. Ezek a kultúra tárgyi termékei. Ahhoz viszont, hogy megértsük, hogy egy ország hogyan építi fel ezt a kívülről könnyen látható kultúrát, sokkal mélyebbre kell ásnunk ebben a témában. Geert Hofstede, a neves holland szociálpszichológus szerint a kultúra az a „kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját, vagy kategóriáját megkülönbözteti egy másiktól.” 1 Godenough szerint a kultúrát az ember az élete során tanulás útján sajátítja el abban a közösségben ahol szocializációs folyamata zajlik. Tompenaars a problémák felől közelíti meg ennek a kérdésnek a megválaszolását. Szerinte a népek kultúráját az jellemzi leginkább, hogy a csoport milyen módon oldja meg a felmerülő problémákat. Charles Hampen-Turner szerint a kultúra az, ami az ellentéteket kiegyenlíti és ahol az értékek összhangban állnak egymással. Hofstede hagyma modellje szerint a kultúra szintjei a következők: - Ami a legszembetűnőbb az a felszíni réteg. Ezek szimbólumok, amik az adott kultúra tagjai számára egyedi jelentéssel rendelkeznek. - A második rétegbe olyan hősök tartoznak, mint például mesehősök, akik az adott ország kultúrája számára pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek. - A harmadik réteg a rítusok, viselkedési formák, amelyeket illik betartani. Pl. üdvözlési, étkezési szokások. - A legbelső rész az értékek kategóriába tartoznak. Ezeket külső megfigyelő nem-igen veheti észre. Ezek azok az értékek, amiket jónak vagy rossznak tartunk. Tompenaars modelljében a hagyma külső rétege megegyezik Hofstedeével, azaz a kultúra látható, tárgyi termékei. A középső réteg a normák és értékek, míg Hofstedenál ez legbelül helyezkedett el,
1
Falkné dr. Bánó Klára : Kultúraközi kommunikáció. 16.o.
4
Tompenaars modelljének legbelső rétege az axiómák vagy alapfeltevések. Ezek az országra jellemző problémák megoldásának jellemzői. A kultúra legfontosabb szintjei a következők
2
- Nemzeti kultúra - Regionális kultúra - Etnikai és / vagy vallási hovatartozás szerinti kultúra - Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra - Nemi kultúra - Generációs kultúra - Társadalmi osztály / réteg kultúra - Szervezeti kultúra Kutatási módszerek A különböző kultúracsoportok kialakítására Geert Hofstede egy világszerte elismert módszert dolgozott ki. Négy faktor alapján vizsgálta az országok kultúráját: 1., Hatalmi távolság indexe ( Power Distance, HTI) Ez a társadalom tagjainak az egymástól való függését jellemzi. Illetve, hogy az alacsonyabb beosztású tagok mennyire fogadják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. 2., Bizonytalanságkerülés indexe ( Uncertainty Avoidance, BKI ) Az újtól való félelmet és a változások elfogadásának mértékét jelzi. 3., Férfiasság-nőiesség ( Masculinity/Feminity, MAS) Arra vonatkozik, hogy egy kultúra mennyire tesz különbségeket a nemek között. Ha az érték magas, akkor a kultúra férfias természetű, tehát a teljesítmény, a versenyszellem, sikerorientáció jellemző rá. Ha alacsony az érték, akkor inkább nőies jelzők illetik, mint empátia, szolidaritás, és alkalmazkodás. 4., Individualizmus-kollektivizmus ( Individualism, IND ) Ha a társadalom tagjai egyéni szereplőként látják magukat, akkor a kultúra individualista. A társadalom kollektivista, ha a társadalom tagjai a sikeres együttműködést tartják a legfontosabbnak. 2
Falkné dr. Bánó Klára : Kultúraközi kommunikáció 25.o.
5
5., Később megjelent ötödik dimenzióként az időorientáció indexe ( Konfucian Dinamism, CDI) Ennek a dimenziónak a mértéke arra vonatkozik, hogy a szervezet stratégiájában a hosszú távú vagy a rövidtávú gondolkodásmód játszik fontosabb szerepet. Hofstede
a
hatalmi
távolság
és
bizonytalanságkerülés
indexét
használva
egy
koordinátarendszerben ábrázolta a következő kultúracsoportokat: -
Piac (alacsony HTI és BKI):
-
Jól olajozott gépezet (alacsony HTI, magas BKI): Szabályozottság és erőteljes bürokrácia a jellemző. Magyarország is ide tartozik.
-
Család (magas HTI, alacsony BKI)
-
Piramis (magas HTI és BKI)
Trompenaarsról már tudjuk, hogy a kultúrákat a problémák megoldása alapján különbözteti meg. Ezeket a problémákat 3 csoportba sorolta: 1. az emberek kapcsolata másokkal 2. az emberek viszonyulása az időhöz 3. az emberek kapcsolata a környezettel Ennek a csoportosításnak köszönhetően létrejöhetett 7 dimenzió, amiből az első öt az emberi kapcsolatokra vonatkozik, a hatodik az időhöz kapcsolódik, a hetedik pedig az emberek környezethez való viszonyulását jellemzi. 1., univerzalizmus/partikularizmus Az univerzalista kultúrákban a szabályok mindenkire egyenlő mértékben vonatkoznak, nem kivétel ez alól sem a család sem a barátok. A partikularista kultúrákban a család és barátok érdekében el lehet tekinteni a szabályok betartásáról. 2., individualizmus/kollektivizmus Hasonló Hofstede azonos nevű dimenziójával. Az individualista kultúrákban az emberek számára az egyéni érdekeket a közösségi érdekek fölé helyezik.
6
3., semleges/emocionális orientáció Az érzelmek kinyilvánításának mértékét jelöli. A semleges kultúrákban az érzéseket nem szokás kimutatni. Az emocionális kultúrákban az érzelmeket természetes dolog kimutatni és azok a társadalom tagjainak cselekedeteit nagyban befolyásolják. 4., specifikus/diffúz kultúra A specifikus kultúrákban az emberek a részleteket tekintik fontosnak. A diffúz kultúrákban minden egyes részletet, mint egészet látnak, maximum az összefüggéseket keresik a részletek között. 5., Szerzett/öröklött státus A szerzett státusú kultúrákban az embereket teljesítményük alapján értékelik, az öröklött státusú kultúrákban pedig a származása, neme, gazdagsága alapján. 6., Időorientáció Megmutatja, hogy az adott ország részére a múlt, a jelen, vagy a jövő fontosabb. 7., belső/külső orientáció A belső orientáció azt tükrözi, hogy az emberek a természetet befolyásolhatónak, irányíthatónak tekintik. A külső orientációjú kultúrákban az ember alárendelt a természetnek és azzal összhangban élnek.3 Jarjabka Ákos felmérése három dimenzióra terjedt ki, mégpedig a HTI, A BKI és MAS elemekre. Ezek alapján négy szervezeti kultúra csoportot határozott meg: 1. Bürokratikus-centralizált kultúrkör ( nagyon magas BKI ): A bizonytalanságkerülés nagy mértékű. Ilyen pl. a mohamedán világ, Brazília, Spanyolország, Oroszország, Bulgária, Horvátország, Franciaország, Hollandia, Belgium. 2. Janus arcú kultúrkör ( legmagasabb HTI ): Hierarchikus struktúra jellemzi ezeket az országokat. Ide tartozik India, Kína, Dél-Afrikai Köztársaság, Kenya, Nigéria sőt még Portugália is. 3. Érzékeny kultúrkör ( alacsony MAS, alacsony HTI ): Könnyebb az előrejutás ezekben az országokban és nőies tulajdonságok jellemzik, mint empátia, tolerancia, de a kockázatvállalás is jelen van. Ilyenek a skandináv országok.
3
Gaál-Szabó-Kovács: Nemzetközi vállalati stratégiák és a nemzeti-vállalati kultúrák összefüggései In: Vezetéstudomány, 2005/7-8. 2.o.
7
4. Versenyző kultúrkör ( nagyon magas MAS, alacsony HTI ): Férfias magatartás jellemző. Tagja ennek a csoportnak Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia, USA, Ausztria, Németország, Svájc, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Japán és Dél-Korea.4 A sikeres nemzetközi vállalatok stratégiai irányultságát Perlmutter foglalta össze az úgynevezett EPRG-modelljében. Az etnocentrikus vezetési koncepció azokra a vállalatokra jellemző, ahol az anyaországban használt módszereket, eljárásokat változatlanul áthelyezik a másik országban működő leányvállalat vezetésébe. A policentrikus vezetésű vállalatoknál ezt a koncepciót a másik ország kultúrájához igazítják. A régiócentrikus vezetési koncepciónál a régiókon belüli vezetési technikák a régió adottságaihoz alkalmazkodnak. A geocenrikus koncepciójú vállalatoknál az anyavállalatok és a leányvállalatok megosztják a munkát egymás között. Ha egy nemzetközi vállalatnál kívánunk elhelyezkedni, nem szabad elfelejtenünk, hogy a különböző kultúrákból származó emberek más módon és más ütemben dolgoznak. A különbségeknek meg van az előnye is, miszerint kiszélesedik a vállalat kreativitása, hatékonysága. Ha olyan helyzetben találjuk magunkat, hogy a kollégáink teljesen különböző ritmusban dolgoznak, vagy más szinten kezelik a problémákat, nincs más hátra, mint a transzkulturális kompetencia alkalmazása. Ez egy folyamat, ami három részből tevődik össze. Először is felismerjük a különbözőséget, és igyekszünk tájékozódni a másik kultúrájával kapcsolatban. A második fázis az elfogadás. Nem ítéljük el a másik embert csak azért, mert más a kultúrája, mint a miénk. Használjuk az empátiánkat, és képzeljük el, mit gondolhat ő rólunk. Számára az a természetes, ahogy az ő kultúrájában megszokta. Tehát mielőtt mindenki a saját kultúráját magasztalná, fogadjuk el egymás különbözőségét, és keressük az összhangot a hatékony együttműködés érdekében.
4
Jarjabka Ákos: A magyar nemzeti-szervezeti kultúra pozíciója a hofstedei modellben Menedzsment 2003/1. 35.o.
8
In: Marketing és
A harmadik és egyben utolsó szakasz az összeegyeztetés. Miután elfogadtuk, hogy a kollegánkkal, főnökünkkel, tárgyalópartnerünkkel különbözőek vagyunk, nincs más hátra, mint ezeket a különbözőségeket összeegyeztetni, összehangolni. .5 Jó példa erre a késés kezelése. Tegyük fel, hogy elkésünk egy tárgyalásról, mert számunkra a késés nem olyan eget rengető bűn, viszont külföldi tárgyalópartnerünk nem nézi jó szemmel ezt. Ilyenkor ne kezdjük el megmagyarázni, hogy a mi hazánkban 5-10 perc késés abszolút természetes. A lényeg, hogy felismerjük, hogy az ő szempontja más, de nem feltétlenül rossz. Fogadjuk ezt el, és próbáljunk az ő fejével gondolkodni. Majd, hogy megtaláljuk a közös nevezőt, kérjünk elnézést a késésért, és biztosítsuk, hogy ez nem fordul még egyszer elő. A GLOBE ( Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness ) kutatás 61 ország nemzeti kultúráját vizsgálta. Ez a kutatás 7 évig tartott és 150 kutató vett részt benne. 9 dimenziót vizsgáltak és a különböző országok adatait 7 pontos listán értékelték. 1. Bizonytalanságkerülés 2. Hatalmi távolság 3. Kis közösségi kollektivizmus: Ez a dimenzió mutatja meg azt, hogy a
közösség tagjai
mennyire büszkék a családjukra, baráti körükre tehát a szűkebb környezetükre. Általában igaz, hogy ha büszkék családjukra, barátaikra, akkor munkahelyükkel kapcsolatban is hasonlóképpen éreznek. Magyarországra és a kisebb volt szocialista országokra erősen jellemző ez a dimenzió. Ezekben az országokban a családtagoknak, barátoknak elvárásaik vannak egymással szemben. 4. Individualizmus/ kollektivizmus 5. Nemek egyenlősége: Ennek mértéke attól függ, hogy a társadalom tagjai mennyire törekednek a nemi diszkriminációt csökkenteni. 6. Asszertivitás: Ez a jellemző a szociális beágyazódást méri. Megmutatja, hogy egy adott társadalom tagjai mennyire hajlamosak átgázolni embertársaikon sikerességük érdekében. 7. Teljesítményorientáció: Ez hasonló, mint a szerzett státus, tehát azt vizsgálja, hogy mennyire értékelik az embert teljesítménye alapján.
5
1 Gaál-Szabó-Kovács: Nemzetközi vállalati stratégiák és a nemzeti-vállalati kultúrák összefüggései In: Vezetéstudomány, 2005/7-8. 3.o.
9
8. Jövőorientáció: Ez alapján lehet vizsgálni, hogy egy társadalom életében milyen szerepet játszik a hosszú távú előretekintés. 9. Humánorientáció: Azokra az országokra jellemző ahol a társadalom tagjai számára fontos az önzetlen, baráti támogatás.6
A protokoll jelentősége az üzleti életben Minden kultúrában más viselkedési szabályokat kell követni, és ha üzleti ügyben utazunk el, nagyon fontos ezekkel tisztában lennünk, ugyanis az, aki otthon van, jogosan várja tőlünk, hogy alkalmazkodunk az ő szokásaihoz. Egy tárgyalás, megbeszélés, állásinterjú alkalmával kedvező benyomást kelthetünk azzal, hogy látszik, számunkra van jelentősége az illemszabályoknak. A tárgyalópartnerünk természetesen nem várja el, hogy ugyanúgy viselkedjünk, mint ő, hiszen ő abban a környezetben, kultúrában él. Vigyázzunk is, hogy el ne túlozzuk a protokolláris elemek használatát, mert könnyen nevetségessé válhatunk. Vannak azért olyan szabályok, amelyek mindenhol egyformák. Ezek az olyan alapvető figyelmességek, mint az udvariasság, előzékenység, a leveleket saját kézjeggyel való ellátása, és a meghívásokra való azonnali reagálás. Ezekre a gesztusokra nem szabad sajnálni az időt és energiát, mert ezek alapján alkothatnak rólunk véleményt és később még „kifizetődhet”. Manapság az embereknek egyre kevesebb ideje van, sokszor a papírhalmok és feladatok tengeréből ki sem látunk, de mindennek az alapja a jó szervezés. Osszuk be időnket úgy, hogy a protokolláris követelményeknek is maximálisan megfeleljünk. Minden nap szánjunk fél órát a levelek megválaszolására, meghívások kipostázására. Az első benyomás nagyon fontos, és saját sikerünket szolgálja, ha tájékozódunk a külföldi szokásokról. Képzeljük el, milyen kellemetlen lehet, ha tárgyalófelünket rögtön a keresztnevén szólítjuk, holott az adott kultúrában ez egyáltalán nem megengedett. A tárgyalási nyelv manapság a legtöbb esetben az angol de előfordulhat, hogy valahol nem beszélik. Ilyenkor a legjobb tolmács segítségét kérni, ami még a tárgyalás pozitív kimenetelét is befolyásolhatja, mivel így több időnk van válaszolni, reagálni. Viszont ha tolmácsot használunk,
6
Harvard businessmanager : Szervezeti kultúra In: Vezetés/Szervezés 2006/06. 12.o.
10
fennáll a veszélye, hogy társunk gesztikulációja elkerüli figyelmünket, pedig abból is levonhatunk következtetéseket. Üdvözléskor is véthetünk hibákat. A legtöbb országban a kézfogás az általános üdvözlési forma, de vannak kultúrák, ahol a testi érintést teljes mértékben kerülik. Ha partnerünk egyértelműen a háta mögött tartja a kezét, ne erőltessük a kézfogást, mert oka van a tartózkodásának. Kezet egyébként mindig az nyújt előbb, aki otthon van, tehát, ha mi megyünk más országba, az otthoniak üdvözölnek minket kézfogással. Az ajándékozás szintén fontos gesztus, de ezzel kapcsolatban is fontos utánajárni a helyi szokásoknak. Van, ahol óvatosan kell bánni az ajándékozással, mert könnyen megvesztegetésnek tűnhet, van ahol alkoholt egyáltalán nem szabad ajándékozni, mint például a mohamedán világban. Olyan ország is van, ahol szinte megsértődnek, ha nem viszünk ajándékot, tehát erről is fontos tájékozódni. A tárgyalások időpontjának megszervezése is kultúránként változik. Van, ahol szinte be sem kell jelentkezni a megbeszélésre, és bármikor mehetünk. De van, ahol szigorú szabályok vonatkoznak a megbeszélésekre, esetleg több hónappal előbb be kell jelentkezni, és időközben többször kell egyeztetni. A tárgyalás végkimenetele is kultúránként eltolódhat. Bizonyos országokban mielőtt rátérnénk a lényegre, eleget kell tenni bizonyos hierarchikus illemszabályoknak, másutt pedig egy nap alatt pontot lehet tenni egy tárgyalás végére. A női üzletfeleket mindenhol másképp kezelik. Vannak kultúrák, ahol nem tesznek különbséget női és férfi tárgyalópartner között, de olyan ország is van, ahol a nőknek nincs helye az üzleti életben. A tárgyalásra a biztonság kedvéért inkább előbb érjünk oda, mint később. De ne csodálkozzunk azon, ha társunk megvárakoztat minket. Öltözetünket gondosan válasszuk meg. Az első benyomást nagymértékben befolyásolja a megfelelő ruhában való megjelenés. Az alkalomhoz megfelelő öltözék legyen kényelmes és egyben elegáns. A tárgyalás során fontos odafigyelnünk, hogy testtartásunk ne legyen sem túl laza sem túl merev, és szemkontaktust csak a megfelelő mértékben tartsunk.
11
Alapszabályként néhány: -
Szemetelni tilos!!
-
Politikai és nemi hovatartozás tabu!
-
Ne bíráljuk se a konkurenciát, se partnerünket!
-
A mi tempónkat ne erőltessük rá a másikra!
Érdemes a tárgyalás előtt tájékozódnunk az étkezési szokásokról, állami és vallási ünnepek időpontjáról, munkaidőről, rendezvényeken való szabályokról, mint például pohárköszöntő szabályai. Jól jöhet, ha tisztában vagyunk a tárgyalás időtartamáról, miszerint az étkezés után tart-e még a tárgyalás vagy lezártnak tekinthetjük. Segít a tájékozódásban, ha tudjuk, hogy milyen erős a nemzeti öntudat, hogy a gesztusoknak mekkora a jelentősége. Ne változtassuk a beszélgetés és a tárgyalás hangnemét, különben még azt hiheti partnerünk, hogy színészkedünk. Annyira legyünk hivatalosak, mint partnerünk! 7
7
Edward G. Hinkelman: Az üzleti kultúra enciklopédiája 1998. 7.o.
12
III. Nemzeti sajátosságok III.1. Magyarország Országadatok: Terület:
93 036 km2
Népesség:
10,1 millió fő
Főváros:
Budapest
Hivatalos nyelv:
magyar
Pénznem:
forint (HUF)
Rövid társadalmi helyzetkép Magyarországról Hazánk az életminőség javulását illetően nem számolhat be túl kedvező helyzetről. A Transparency
International mérése szerint mind a humán fejlettséget, mind a korrupció
tekintetében a vizsgált országok között harmadik helyet foglalja el, ami elég borús képet fest országunkról. A munkanélküliségi ráta sem kedvezőbb, hiszen a 7,5 százalékos értékkel az európai átlag alatt van. 2006 nyarától a GDP növekedését illetően lassulás figyelhető meg és a 4 százalék alatti értékkel éppen hogy meghaladja az EU növekedési rátáját. A 2006-os megszorító intézkedések az államháztartás hiányának csökkentését és a költségvetés növelését kívánják elérni. A lakosság életminőségét és színvonalát kedvezőtlenül érintik, hiszen a kiadásaik a növekvő adókkal, állami bevételekkel nőnek.8
8
http://www.vki.hu/rendszeres_kiadvanyok.shtml# Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről 43.o.
13
III.1.1. Magyarország szervezeti kultúrája Hofstede kutatása Hofstead Magyarországgal kapcsolatos elemzése 2003-ra vonatkozik (1. ábra). Ennek során a következőket állapította meg9: Hatalmi távolság indexe ( PDI ): 46 Individualizmus ( IDV ): 80 Maszkulinitás ( MAS ): 88 Bizonytalanság tűrés indexe ( UAI ): 82 Hosszú távú orientáció (LTO): 50
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 PDI
IDV
MAS
UAI
LTO
1. ábra. Magyarország kulturális jellemzői Hofstede kutatása alapján
Ezeknek az adatoknak az alapján megállapítható, hogy Magyarország a „ jól olajozott gépezet” nevű kultúracsoportba sorolandó, amire jellemző az alacsony HTI és magas BKI.
Tehát
Magyarországon fontosak a hierarchikus szabályok és a tervezettség, aminek a következménye nagyfokú bürokrácia.
9
http://www.geert-hofstede.com/
14
A magyar szervezetekre az individualizmus jellemző, tehát az egyéni feladatok, egyéni sikerek fontosabbak számunkra, mint a csoporttal való együttműködés. Mindezek
mellett
Magyarország
szervezeti
kultúráját
férfiasság
jellemzi.
Inkább
a
versenyszellem és a siker motivál minket munkahelyi cselekedeteinkben, mint a másokon segíteni akarás. Időorientáció kérdésében a hosszú és rövidtáv egyensúlyi értéket mutat. Véleményem szerint ezek az adatok ma már más értéket mutatnának. Ebben nagy szerepe van a növekvő számú multivállalatnak, akik nagy hangsúlyt fektetnek a csapatépítésre. Az általuk használt módszereket lassan a kisebb magyar cégek is átveszik. A hatalmi távolság indexe hasonlóan alacsony értéket mutat, sőt ez a távolság folyamatosan csökken. A munkahelyeken a főnökök a beosztottakkal egyre több helyen tegeződnek, sőt céges vacsorákkal, happy hour-oknak nevezett vállalati rendezvényekkel ezeket a távolságokat tudatosan tovább csökkentik. A brain-stormingok és egyéb globalizáció által terjedő divatos szokások erősítik a csoporttudatot, és elősegítik az együttműködést. A vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek a csapatépítésre, azaz, hogy a kollegák, főnökök közvetlen, jó viszonyba legyenek, ezért különböző programokat szerveznek. Főleg a nagyobb multivállalatok utazásokat is szerveznek a dolgozóknak, amelyek során még inkább közel kerülnek egymáshoz a cégen belüli alkalmazottak. Az olyan vállalatok, ahol ügyfeleket fogadnak nem viselhetnek ilyen nagymértékben férfias jegyeket, hiszen az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat során, amire leginkább szükség van, az az empátia, a türelem és az alkalmazkodás, ezek pedig a feminin kultúrákra jellemzőek. A bürokrácia a legtöbb vállalatnál már csak szükséges mértékben van jelen. Az eltúlzott bürokrácia
lassan
mindenhonnan
kiszorul,
hiszen
nagymértékben
lelassíthat
egy-egy
munkafolyamatot, márpedig amire leginkább szükség van, az az idő. Az időorientáció is inkább a kívánt hosszú táv irányába mutat, hiszen fontos a biztonság, sőt egyre fontosabb. Ezért az emberek hosszú távon akarnak berendezkedni úgy munkahelyükön, mint a kialakult üzleti kapcsolataikat illetően.
15
GLOBE A GLOBE kutatás, mint az előző fejezetben láttuk, 61 ország kulturális értékét vizsgálta , köztük Magyarországét is. A többi országhoz viszonyítva az alábbi adatokat kapták10: magyar átlag
világátlag
magyar helyezés
1. Bizonytalanságkerülés:
3,12
4,2
60/61
2. Jövő orientáció
3,21
3,9
58/61
3. Hatalmi távolság
5, 56
5,2
12/61
4. Individualizmus/Kollektivizmus
3,53
4,2
2/61
5. Humán-orientáció
3,35
4,1
58/61
6. Teljesítmény orientáció
3, 43
4,1
58/61
7. Kis közösségi kollektivizmus
5,25
5,1
37/61
8. Nemi egyenlőség
4,08
3,4
3/61
9. Asszertivitás
3,23
3,9
8/61
A GLOBE vizsgálata szerint tehát a magyar nemzeti kultúrára jellemzői: - Az átlagosnál kisebb bizonytalanságkerülés. Számukra a szabályok szerinti rend és a mindenre kidolgozott törvények a megnyugtatóak. - Inkább a jelenre koncentrálnak - A hatalmi távolság értéke magasabb az átlagnál, de törekszenek ennek megváltoztatására - Individualisták, inkább az egyéni siker motiválja őket, mint a hatékony együttműködés. - Alacsony humánorientáció - Alacsony teljesítményorientáció - Büszkék családjukra, barátaikra, kisebb közösségükre. - A nemek egyenlősége kiegyensúlyozott, magasabb az átlagnál. Bár a férfias értékrend dominál, mint a sikerorientáció és a versenyszellem. - Kevésbé gázolunk át egymáson a siker érdekében.
10
http://www.consultationmagazin.hu/index.php?menu=cikk&id=421
16
STRATOS A STRATOS ( Strategic Orientation of Small and Medium Sized Enterprises ) Magyarországra kiterjesztett vizsgálatába kis- és közepes méretű vállalatokat vontak be. Eszerint a magyar vezetőkre piaci versenyhelyzetben az alábbi tulajdonságok jellemzők: - Versengés helyett együttműködésre törekednek a többi kisebb vállalattal. - Az együttműködés fontosabb a függetlenségnél. - Nem kívánnak nagyobb vállalatokkal üzleti kapcsolatot létesíteni. - Egyetértenek azzal, hogy az állam segítse a nehéz helyzetben lévő vállalatokat. - Elkötelezettek a változások mellett. - Nem jellemző a hosszú távú orientáció. - Fontos számukra a rugalmasság, az alkalmazkodó képesség. - Kockáztatóak. - Szívesebben maradnak a belföldi piacon. - Nem csak a profit motiválja őket. SMILE A SMILE project ( Succesful Mapping of Intercultural Leadership Excellence ) 2001-ben végzett kutatása szerint a magyar kultúra sajátosságai a hofstedei dimenziók tükrében az individualizmus, a kis hatalmi távolság, az alacsony bizonytalanságkerülés, és a nőiesség. Ha Magyarországot összehasonlítjuk a 2004 előtt csatlakozott Európai Uniós országokkal, legnagyobb lemaradást a szerzett státusz orientációjában mutat. Ezzel bebizonyosodik, hogy hazánkban még mindig a szocializmus egyik fő öröksége, a kapcsolatfüggőség uralkodik. Tehát még el kell telni bizonyos időnek ahhoz, hogy kimagasló teljesítményünk alapján találjunk munkát. Egyenlőre többre megyünk, ha a megfelelő kapcsolatokkal rendelkezünk. Ez már nem sokáig maradhat így, hiszen rengeteg területen igyekszünk felzárkózni a nyugati országokhoz, ahol a kapcsolatérzékenység azonos a korrupcióval. Ahhoz, hogy az öröklött státusz irányába mutassunk előrelépést, önbizalomra van szükségünk. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy értékesek vagyunk, és szorgalmunkkal, kitartásunkkal, hozzáértésünkkel hamarabb elérjük a
17
kívánt célt, mint egy harmadik személy által, ami véleményem szerint sokkal bizonytalanabb, mint egy ember saját képességei. Amiben országunk sokkal magasabb értékeket mutat, mint a többi ország, az a semleges orientáció. Csak az Egyesült Királyság, Finnország, Ausztria és Németország előz meg minket ebben a kérdésben. Versenyképesség szempontjából ez a legkedvezőbb tulajdonság, hiszen egy kemény küzdelem során nincs helye érzelmeknek. Sokan arról panaszkodnak, hogy munkahelyükön csak akkor van esélyük érvényesülni, ha „keménynek” mutatják magukat, mert ha kollegáik, főnökük megérzi gyengeségüket, rögtön háttérbe szorítják őket. Magyarország a többi országhoz képest inkább a jövő felé orientálódik, pedig más vizsgálatoknál ránk inkább a jelenre való koncentrálás volt jellemző. Sorrendben Belgium, Olaszország, Görögország és az Egyesült Király után következik. 11 Az ITIM Magyarországra vonatkozó 2000-es adatai a következők12: HTI: 19 BKI: 83 IND: 56 MAS: 79 CDI: nincs adat Tompenaars kutatása A Trompenaars-modell alkalmazásával készült kutatás 2004-re vonatkozik, és összehasonlító elemzést végez a 2004 előtt csatlakozott Európai Uniós országokkal. Ez a kutatás 200 feldolgozott kérdőív alapján készült. Résztvevői többségében középkorú férfiak, akik különböző vállalatok középvezetői. Jellemző még, hogy katolikus vallásúak, diplomások és leginkább a Dunántúlon vagy Budapesten dolgoznak. Képviseltetik magukat a vizsgálatban mind a nonprofit, mind a profitorientált szektor tagjai.
11
Harvard businessmanager : Szervezeti kultúra In: Vezetés/Szervezés 2006/06. 18.o. Jarjabka Ákos: A magyar nemzeti-szervezeti kultúra pozíciója a hofstede-i modellben Menedzsment 2003/1. 33.o. 12
18
In: Marketing és
Tompenaars dimenziói hazánkkal kapcsolatban a következőket mutatja ( 2. ábra ): Univerzalizmus/Partikularizmus: 61 Individualizmus/Kollektivizmus: 57 Specifikus/Diffúz: 60 Semleges/Emocionális: 56 Szerzett/Öröklött státusz: 53 Múlt: 7 Jelen: 8 Jövő: 10 Belső/Külső orientáció: 4713
2. ábra Tompenaars kutatása Magyarországra vonatkozóan
13
http://twilight.vein.hu/phd_dolgozatok/kovacszoltan/Kovacs_Zoltan_Doktori_ertekezes_Kulturak_versengese.pdf 88.o.
19
Univerzalizmus/Partikularizmus: Magyarország univerzalista orientációjú. Jellemző, hogy ragaszkodnak a szabályokhoz és ezek kivétel nélküli betartásához. Hátránya lehet a túlzott merevség és bürokrácia. Az univerzalista kultúrák tagjai a partikularista kultúrákat fegyelmezetlennek és korruptnak tartják. Individualizmus/kollektivizmus: Ez a dimenzió individualista orientációt mutat. Az ilyen kultúrákban nem ijednek meg az egyéni felelősségvállalástól, tudnak önállóan dönteni. Hátrány, hogy háttérbe szorulhatnak a közös célok, és az alkalmazkodás képessége csökkenhet. Specifikus/Diffúz: Specifikus orientációjú a magyar kultúra. Ez azt jelenti, hogy az emberek munkájukat és a magánéletüket teljes mértékben különválasztják. Ennek veszélye, hogy a személyes érdekeltség háttérbe szorul. Semleges/Emocionális: Ez a jellemző egyensúlyi állapotot tükröz. Érzelmeiket is fontosnak tartják, de a szükséges helyzetben a racionális gondolkodás a jellemző rájuk. Mindenesetre az érzelmek kimutatását szükségesnek tartják, és semmi esetre sem szégyellik. Szerzett/Öröklött státus: A vizsgált vállalatok körében ez a dimenzió majdnem átlagos értéket jelöl. Ez az eredmény azt mutatja, hogy ennek a kultúrának a tagjai a teljesítményt és szakértelmet is fontosnak tartják, ugyanakkor lényeges számukra a merev szervezeti struktúrák betartása. Múlt/Jelen/Jövő orientáció: Jövőorientáció a jellemző. Ennek a kultúrának a tagjai hosszú távra terveznek, és ez befolyásolja minden döntésüket. Hátránya, hogy a túlzott jövőbe tekintés következtében figyelmen kívül hagyják a múltbéli tapasztalatokat, következtetéseket. Belső/Külső kontroll: Átlagos értéket mutat. Jellemző mind a környezet befolyásolása, mind a természethez való alárendeltség. Vélemények a magyar kultúráról A magyarok „olyan kemények, mint az amerikaiak, olyan romantikusak, mint a szlávok, olyan kíváncsiak, mint a japánok, és olyan ravaszak, mint az arabok.” Georg Kőváry (Hill,1997) „A magyarok elragadó emberek: ugyanolyan szorgalmasak, intelligensek, ügyesek, mint más népek tagjai. Különösen érzékenyek, szubjektívek, empatikusak, büszkék (túl büszkék ahhoz, hogy másokat meghallgassanak, mondja egy skót üzletember), végtelenül emocionálisak és esetenként hisztérikusak. Kimondottan individualisták, kultúrájuk erősen kapcsolatorientált és
20
magas kontextusú. A mediterránokkal versenyre kelhetnek az érintés finomságában, bensőségességében, és becéző szavakban...” Richard Hill (Hill, 1999) „...mi magyarok általában emocionálisak, barátságosak, és mindenben kissé túlzóak vagyunk.” Kultúránk „erős bizonytalanságkerülő, teljesítmény-orientált, maszkulin értékeket valló.” Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001) „A Szovjetunió vezetője kommunista csúcstalálkozót hív össze, és minden küldött székére egy rajzszöget tesz., hogy lássa, ki hogy reagál. A cseh leül, elhúzza a száját, de hallgat. A lengyel leül, majd üvöltve felordít. A magyar, aki alapvetően bizalmatlan, először megnézi a széket, titokban lesöpri a rajzszöget, leül, majd felordít.” Flora Lewis „Itt minden más. Itt az érzelmek és a személyes kapcsolatok nagyon fontosak.” - számos Magyarországon élő brit és amerikai menedzser véleménye (Falk-Bánó, 1997b.) „Kutatási eredményeim alapján én is azt találtam, hogy a magyar üzleti kultúra több szempontból hasonlít a franciára, pl. hierarchikus gondolkodásmód, erős bizonytalanságkerülés, és kapcsolatorientáltság tekintetében.” Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001) Magyarországon dolgozó brit üzletemberek tanácsai honfitársaiknak (CBI, 1991): „Ne becsüld le a magyarokat. Kultúrájuk mind a társadalmi, mind az üzleti életben formálisabb a mienknél.” „...gyorsan tanulnak, jó a humoruk, és van bennük vállalkozási szellem.” „Ne felejtsd el, ha üzletet akarsz kötni Magyarországon, a személyes kapcsolatok alapvetően fontosak.” „Ne becsüld le a magyarokat, jól iskolázottak, és keményen dolgoznak. És híresek a találmányaikról is.” „Ismerd meg és tiszteld az eltérő kultúrát Magyarországon. A nyugati módszerek kényszerrel történő alkalmazása nem fog jó eredményeket hozni.” - ez utóbbi idézet Herbert Kempe úrtól, a Ford Hungária Kft. menedzserétől való. (Falk-Bánó, 2001)
21
Nyugati szervezeti vezetők legfőbb panaszai a magyarokról „ A magyarok lassan intézik az ügyeket, nem dolgoznak hatékonyan, a felelősségérzet hiánya jellemző, bár többen egyetértenek azzal a brit szervezeti vezetővel, aki rámutatott, hogy nagy különbség áll fenn a 30-35 éves kor alattiak, és az idősebbek között. Az előbbiek ambiciózusak, szívesen vállalnak felelősséget és kockázatot, az idősebbek rugalmatlanok.” „Nincs meg az emberek munkájában a részletes tervezés. Nálunk a munkaköri leírások is az alkalmazottakkal részleteiben egyeztetve történnek, pl. hogy minden beérkezett posta a címzett asztalára kerüljön a beérkezéstől számított két órán belül.” „A magyaroknál erős a hierarchikus szervezeti viselkedésmód, formálisak, sokat használják a címeket, rangokat.” „Magyarországon a személyes kapcsolatok és az érzelmi kötődések döntő fontosságúak, ... a határidők betartása nehéz.” „Nem elég udvarias a kiszolgálás az üzletekben. „Mikor Budapesten elmész egy szupermarketbe, úgy viselkednek veled, mintha szívességet tennének, hogy kiszolgálnak. Pedig hálásnak kéne lenniük, hogy abba a boltba, és nem egy másikba mentél vásárolni.” (Falk-Bánó, 2001)14
14
http://www.filolog.com/kulturakozQuotes.html
22
III.1.2. Magyarország protokolláris sajátosságai
Üdvözlési szokások Találkozáskor a férfiak mindig kézfogással üdvözlik egymást. A férfiak nőkkel csak akkor fognak kezet, ha a nő nyújtja a kezét. Idősebb urak a nőknek kezet is csókolhatnak. Az egész közeli barátok egymást arcon csókolják. Többnyire a fiatalok is ezzel a rituáléval mutatkoznak be egymásnak. Az üzleti életben azért ezt inkább kerülni kell. Üdvözléskor, vagy bemutatáskor a magyar illető vezetéknevét illik használni. Sértésnek veheti, ha azonnal a keresztnevén szólítják és letegezik. Tegező hangnemet csak akkor lehet használni, ha azt felajánlották. Tapasztalatom szerint, ha egy nő megkérdezi férfi tárgyalópartnerétől, hogy tegeződhetnek-e, a férfiak szinte mindig elfogadják, sőt örömmel veszik. A férfiak az utcán a hölgyek, és tiszteletbeli személyek bal oldalán (illetve védett oldalán) mennek. Névjegykártya átadása szükséges találkozáskor, és célszerű két nyelven készíttetni. Az egyik oldalán lehetőleg legyenek rajta az információk a névjegykártya-tulajdonos anyanyelvén, a másik oldalán pedig magyarul. Üzleti élet Mivel a magyarok rengeteget dolgoznak azért, hogy bírják az egyre növekvő kiadások terhét, számukra nincsen lehetetlen. Ezt várják üzletfelüktől is, és ha valaki feladja az első akadálynál, komolytalannak és amatőrnek tartják. Az évek során megtanultak mindig az adott helyzethez alkalmazkodni és kétségkívül jellemző rájuk a „jég hátán is megél” kifejezés.
23
Érdemes jó kapcsolatokat kialakítani azokkal a személyekkel, akikkel hosszú távon szeretnénk együttműködni. Magyarországon fontosak a kapcsolatok és mivel 10 milliós lélekszámú országról beszélünk, nem ajánlatos senkivel haragot tartani, mivel szinte mindenki ismer mindenkit, és előbb utóbb a kör bezárul. Véleményem szerint Magyarországon az üzleti életben mindent rögzíteni kell írásban. Ha a magyar tárgyalófél csak szóban kíván megállapodni, és nem írja alá a végleges megállapodási feltételeket, gyanakodhatunk, hogy még nem biztos a dolgában. A
több
évtizedig
tartó
szocializmusnak
még
mindig
viseljük
a
nyomait,
mind
gondolkodásmódunkban, mind munkatempóban, tehát aki hazánkba látogat üzleti ügyben, figyelembe kell vennie, hogy kissé bizalmatlanok vagyunk és mindent többször is leellenőrzünk, mielőtt bármilyen döntést hoznánk. A fiatalabb generáció már kezdi levetkőzni ezeket a beidegződéseket, és gördülékenyebben intézik az ügyeket. Ha pontot tettünk a tárgyalás végére, és sikerült megegyezni az árról, határidőkről, stb., érdemes lazítani kicsit. A magyarok nagyra értékelik, ha a tárgyalófél elegáns szállodába rendez koktélpartit. Ha külföldiként látogatunk Magyarországra, számítsunk rá, hogy partnerünk hagyományos magyar étterembe visz minket, ahol megkóstolhatjuk a nemzeti ételeket, és többnyire cigányzenészek gondoskodnak a jó hangulatról. Nők az üzleti életben Magyarországon rengeteg sikeres és ismert nő van jelen az üzleti életben de nekik is újra és újra bizonyítaniuk kell rátermettségüket, mert minden rossz lépésüknél megkérdőjelezik tehetségüket. Viszont ha külföldiként látogat hazánkba egy üzletasszony, nem kell aggódnia, a férfiak a legnagyobb tisztelettel és udvariassággal kezelik majd, mint egyenrangú tárgyalópartnert. Megbeszélés szervezése A megbeszélés időpontját már hetekkel előbb egyeztetni kell, és írásban rögzíteni. Az ezzel kapcsolatos levelet angol nyelven ajánlatos megfogalmazni. Tapasztalatom szerint érdemes a találkozó időpontját többször is egyeztetni, mivel a magyar üzletemberek zöme túl sok munkát vállal, és ezáltal könnyen megfeledkeznek a megbeszélt programjaikról.
24
Mivel a nyári hónapokban, főleg júliusban és augusztusban veszik ki a legtöbben a szabadságukat Magyarországon, ezért ne akkorra időzítsük üzleti megbeszéléseinket. Ugyanez vonatkozik december közepétől január közepéig, amikor szintén szabadságon van a legtöbb magyar, és a hivatalok, üzletek, éttermek is zárva tartanak. A magyarokra a pontosság jellemző. Ha délután 13 órakor van a megbeszélés, érdemes már 12 55-kor ott lenni, mert a késés rossz fényt vet ránk. Ha ajánlatot teszünk, az legyen pontos és átgondolt. Szerintem a magyar üzletemberek nagyon sokat adnak a jómodorra, ezért ha elkésnénk, vagy bármilyen illemszabályt megszegnénk, kérjünk elnézést és garantáljuk, hogy többé ez nem fordulhat elő. Ezek után csak reménykedhet a külföldi vendég, hogy adnak a szavára, és kap esélyt bebizonyítani megbízhatóságát, a magyarok ugyanis nehezen felejtenek és a negatív tapasztalatra tovább emlékeznek, mint a pozitívra. Azért érdemes elnyerni magyar tárgyalópartnerünk bizalmát, mert ha eljutunk erre a szintre, segítőkészségük nem ismert határt. Ha nem beszélünk magyarul, a leghasznosabb tolmács közreműködését igénybe venni, de az üzleti életben ma már nagyon sokan beszélik az angolt és a németet. Öltözködés Az öltözködést jobb minél egyszerűbb stílusra korlátozni, a megszokott sötét, elegáns, hagyományos szabású öltözék lehet a legjobb választás. Persze öltözékünket az évszaknak megfelelően válasszuk meg. Ehhez tudni kell, hogy az évszakok egyformán hosszúak. A téli hónapok egészen hidegek lehetnek, nem ritka a 0 fok alatti hőmérséklet Nyáron viszont az utóbbi pár évben a júliusi és augusztusi hónapokban még 40 fok közeli hőmérsékletet is mértek. Vendéglátónk kedveskedhet nekünk esetleg valami hagyományos magyar programmal, mint például a lovaglás. Ehhez se felejtsünk el megfelelő öltözéket becsomagolni, és mivel Magyarország gyógyvizekben rendkívül gazdag, és rengeteg gyönyörű törökfürdőt is találhatunk - amit valljunk be, nem lenne érdemes kihagyni- fürdőruhát is tegyünk be. Tabu témák Nem szerencsés politikai, vallási kérdéseket feszegetni. Mivel a II. világháború során sok zsidót deportáltak Magyarországról koncentrációs táborokba, ne feszegessük ezt a témát.
25
Mielőtt Magyarországra látogatunk, tájékozódjunk a történelmet illetően. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés rendkívül érzékenyen érintette a magyar lakosságot. Az új határok meghúzásakor más országokba kényszerült magyarok, és a megmaradt területen élő magyarok között a mai napig erős kapocs van. Főleg a románokat ne dicsérjük, mert a Romániához csatolt Erdély okozta a legnagyobb érvágást Magyarország számára. A cigánykérdés is kényes téma, ezt is igyekezzünk kerülni. Ha mégis szóba kerül, próbáljunk kitérni a válasz elől, sőt a legjobb, ha egyenesen megmondjuk, hogy nem vagyunk jártasak ebben a témában. Az 56-os forradalomról szinte beidegződés, hogy nem beszélnek a magyarok szívesen. Ezt a témát több évtizedig kerülni kellett, és még el kell telni kis időnek ahhoz, hogy nyíltan felvállalják a magyarok véleményüket. A politikai megosztottság éles ellentéteket szült ezért ne foglaljunk állást ebben a kérdésben. Szokások Ritkán rendeznek a vendéglátók a lakásukban vacsorát, inkább éttermekben szokás. Külföldi vendéget olyan helyre szokás vinni, ahol élő cigányzene szól és megkóstolhatja a legmagyarosabb ételeket. A magyarok általában fűszeresen főznek, és kontinentális ételeket esznek. A legnépszerűbb magyar ételek a gulyás, a csirkepaprikás, a székelykáposzta, és kedveltek a különféle halételek, mint például a harcsapaprikás. Amiről a magyarok szívesen beszélnek, az a bor, az ételek, a történelem és Magyarország. A magyarok nem szeretik, ha betolakodnak intimszférájukba, tehát tartózkodjunk az érintésektől, és ne álljunk túl közel partnerünkhöz. A magyarok nem tudják kezelni a bókokat. Kisebb önbizalomhiányról tanúskodik, hogy ha egy magyar embert megdicsérünk, ahelyett, hogy köszönetet mondana, rögtön mond valami becsmérlőt magáról. Vendégségbe vigyünk virágot, (de ne krizantémot vagy vörös rózsát) és egy üveg italt. Egyéb magyar jellemzők: A magyarok pesszimisták. Először mindennek a sötét oldalát látják még akkor is ha nincs rá okuk. A magyarok számára fontos a család és a vallás.
26
A magyarok általában magasan képzettek és nagy tudással rendelkeznek. Az oktatás nagy hangsúlyt fektet az európai történelem elsajátítására. A hazafiság érzése erős a magyarokban.15
15
Edward G. Hinkelman: Az üzleti kultúra enciklopédiája 1998. 249.o.
27
III. 2. Lengyelország Országadatok. Terület:
312 685 km2
Népesség:
38,2 millió fő
Főváros:
Varsó
Hivatalos nyelv:
lengyel
Pénznem:
zloty
Rövid társadalmi helyzetkép Lengyelország Európai Uniós helyéről Az MTA 2007-ES Monitoring jelentése szerint Lengyelországban a társadalom legnagyobb részét a korrupció leküzdése, a jövedelemkülönbségek csökkentése és a munkanélküliség visszaszorítása foglalkoztatja leginkább. Közvélemény kutatások szerint a legjelentősebb a munkanélküliség problémája, aminek megoldása elsődleges feltétele a biztonságnak és a boldog és elégedett életnek, ami a lengyelek számára felettébb fontos. A rendszerváltás után Lengyelország is szembenézett a hirtelen jött önállósággal, és próbál profitálni kisebb-nagyobb sikerrel. A többi 2004-ben csatlakozott országhoz képest sajnos lassabb fejlődést mutatott az egy főre jutó GDP terén. A munkanélküliség a 2004-es 19 százalékhoz képest 2006-ra 13,8 százalékra csökkent, de még így is a legmagasabb az állástalanok aránya az EU tagállamai között. Lengyelország EU csatlakozása óta 2 millióan hagyták el az országot jobb lehetőség reményében. A korrupcióval a mai napig nem sikerült leszámolni, ami valljuk be, nem meglepő a több évtizedik tartó, és ezalatt beidegződött szocializmus kapcsolatérzékeny volta miatt. A lengyel lakosság a politikával szemben is bizalmatlan és kiábrándult, ami szintén a rendszerváló országok egyik sajátossága. A Trancparency International korrupciós indexe szerint ugyan a 61. helyre teszi Lengyelországot, ami kis javulást mutat a tavalyi 70. helyhez képest, de még így is az EU tagállamok között utolsóként tartják számon. 2007-ra a gazdasági mutatók fejlődést mutattak. A bruttó hazai termék (GDP) 2007-re 7,4 %-ra növekedett, pedig ez az érték 2004-ben 5,3 százalékot mutatott. A növekedés legfőbb magyarázata a nagy mértékű export, és valószínűleg továbbra is ez adja a lendületet.
28
A foglalkoztatási szint még mindig a legalacsonyabb az Európai Unióban, 2006-ban 54,4 százalékos volt. A lengyelek Európai Unióhoz való viszonyulását vizsgálta az Eurobarometer felmérése, miszerint a lengyelek 62 százaléka elégedett a tagsággal, ez magasabb, mint az európai átlag (52%)16 III.2.1. Lengyelország szervezeti kultúrája Hofstede kutatása Lengyelország kulturális jellemzői Hofstede kutatása alapján a következők17 ( 3. ábra ) : PDI: 68 IDV: 60 MAS: 64 UAI: 93 LTO: 32 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 PDI
IDV
MAS
UAI
LTO
3. ábra Lengyelország kulturális jellemzői Hofstede kutatása alapján
A hatalmi távolság dimenziója jóval magasabb értéket mutat, mint Magyarországon. Lengyelországban a főnökök és beosztottak között jóval nagyobb távolság van, mint 16
http://www.vki.hu/rendszeres_kiadvanyok.shtml# Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről 20.o.
17
http://www.geert-hofstede.com/
29
Magyarországon. A hierarchikus szabályok sokkal merevebbek, és azok több évtized alatt sem változtak. Az individualizmus/kollektivizmus dimenzió viszont Lengyelországban inkább a kollektivizmus irányába mozdul el. A csoporttudat erősebb, mint hazánkban. A lengyelek számára fontos az együttműködés, az egymáshoz való alkalmazkodás számukra nem okoz nehézséget, és a csoportos siker nagyobb mértékben motiválja őket, mint az egyéni. A maszkulin jellemzők nem olyan nagy mértékben, mint Magyarországon, de Lengyelországban is erőfölényben vannak. A nőies jellemzők is jelen vannak az üzleti életben, hiszen az érték az átlaghoz közelít. A bizonytalanságtűrés indexe rendkívül magas, 100-hoz közelít, tehát a bürokrácia még inkább jelen van és uralkodik, mint hazánkban. A szabályok betartása, bürokratikus utak végigjárása elengedhetetlen Lengyelországban. Az időorientáció rövidtávú dominanciát mutat. A lengyelek nem terveznek hosszú távra, jobban érdekli őket, hogy a jelen helyzetben hogyan tudnak boldogulni. Magyarország és Lengyelország összehasonlítása a hofstedei dimenziók tükrében ( 4. ábra ) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 PDI
IDV
MAS
Magyarország
UAI
LTO
Lengyelország
4. ábra
30
Tompenaars kutatása Lengyelország kulturális jellemzői Trompenaars dimenziói alapján ( 5. ábra) Univerzalizmus/Partikularizmus: 43 Individualizmus/Kollektivizmus: 83 Semleges/Emocionális: 55 Specifikus/Diffúz: 71 Szerzett/Öröklött státusz: 47 Múlt: 14 Jelen: 3 Jövő: 8 Belső/Külső orientáció: 49
B el ső
Jö vő
Je le n
M úl t
U ni ve rz al In iz m di us vi du al iz m us S em le ge s S pe ci fik us S ze rz et t
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
5. ábra Lengyelország kulturális jellemzői Tompenaars kutatása alapján
Magyarország és Lengyelország nemzeti kultúrájának összehasonlítása Tompenaars kutatása tükrében Tomepenaars dimenziói alapján megállapíthatjuk, hogy a versenyképességet tekintve Magyarország kedvezőbb helyzetben van, hiszen Tompenaars kutatási eredményei azt mutatják, hogy hazánkban a legmagasabb a szerzett státuszú orientáció, ami a versenyképességet nagyban befolyásolja. Lengyelországban egyelőre az öröklött státusz dominánsabb.
31
Szintén fokozza Magyarország versenyképességét, hogy kevésbé jellemző a múlt-orientáció, mint Lengyelországban. A semleges orientáció mindkét országra hasonló mértékben jellemző. 18
Magyarország
Jö vő B el ső
Je le n
M úl t
U ni ve rz al In iz di m vi us du al iz m us S em le ge S s pe ci fik us S ze rz et t
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Lengyelország
6. ábra Magyarország és Lengyelország nemzeti kultúrájának összehasonlítása GLOBE Lengyelországra a rámenősség jellemző, ezt mutatja, hogy egy tárgyalás során szinte minden bevezetés nélkül képesek közbevágni, beszüntetni a megbeszélést vagy durván közölni, ha valami nem az elképzeléseiknek megfelelően alakul. Az agresszivitás a lengyel tárgyalási kultúrában szinte elengedhetetlen, sőt szerintük a sikeres üzletkötés eszköze. Jarjabka Ákos kutatása Jarjabka Ákos szerint Lengyelország Magyarországgal és Csehországgal együtt a VERSENYZŐ KULTÚRKÖRBE tartozik. Jellemző a nagyon magas MAS és az alacsony PDI. Ezekre az országokra a férfias piaci magatartás, sikerorientáltság jellemző. Hofstede kutatásai alapján elmondhatjuk, hogy ezek az országok, legfőképp Magyarország valóban magas értékeket produkálnak ezen a téren.
18
http://twilight.vein.hu/phd_dolgozatok/kovacszoltan/Kovacs_Zoltan_Doktori_ertekezes_Kulturak_versengese.pdf 187.o.
32
A hatalmi távolságok ugyanakkor kisebbek, ami a versenyképesség szempontjából előnyt jelent. Ez a tulajdonság egészségesen agresszív viselkedést eredményez és növeli a versenyszellemet.19 A Hewitt Associates, globális HR outsourcing és tanácsadó cég 2005-ben végzett egy „Legjobb Munkahely” nevezetű felmérést. Ebben a Közép – és Kelet Európára vonatkozó 2005-ös felmérésben 4 ország ( Magyarország, Lengyelország, Csehország és Ausztria ) 205 vállalatának 51 761 munkavállalóját kérdezték munkahelyük minőségéről. Az eredményt szerint, annak ellenére, hogy a lengyel munkavállalók a legelkeseredettebbek, a lengyelországi Microsoft végzett az első helyen.
III.2.2. Lengyelország protokolláris sajátosságai
Elsőként fontosnak tartom megemlíteni, hogy ha magyarként megyünk Lengyelországba tárgyalni, ne felejtsük el a több évtizede tartó szoros lengyel-magyar barátságot. Jó benyomást kelthetünk, ha ismerjük a mondást, miszerint „lengyel s magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát”. Ennek lengyel megfelelője a következő: „Polak, wenger dva ratanki, i do sabli i do sklanki„.20 A lengyelek nagyon vallásosak, és ez a vallásosság jelen van a hétköznapokban is. A történelem nehéz éveiben szerzett tapasztalat napjainkban is része a gazdasági, társadalmi döntéseknek.
19 20
http://www.ktk.pte.hu/oktatok/akos/akos.pdf Ottlik Károly: Protokollkódex 58.o.
33
Magyarország
és
Lengyelország
közös
történelméről
érdemes
megjegyezni,
hogy
Lengyelországba menekültek a XI. században az Árpád-házi hercegek, és többször is volt közös királya a két országnak. A II. világháború nagy károkat okozott a lengyel városokban is, mint például Varsó és Gdansk. 1990-ig a náci uralom után a kommunista diktatúra uralta.21 Lengyelországot. A lengyelek egy rendkívüli embert mondhatnak magukénak, mégpedig Karol Vojtilát, ismertebb nevén II. János Pál Pápát, amire nagyon büszkék. Üdvözlési formák, szokások Az üzleti életben olyan dolgokra is érdemes odafigyelni, amit mi magyarok esetleg nem veszünk komolyan, ilyenek a rossz előjelek. A lengyelek figyelnek ezekre a jelekre, ilyen például, hogy küszöb felett ne fogjunk kezet. A szokásos üdvözlési forma a kézfogás és a kézcsók is általánosnak mondható. A köszönés a napszaknak megfelelő, a megszólítás pedig lehet22: Uram-uraim: pan-panowie Hölgyem-hölgyeim: pani-pnie Kisasszony: panienka Megbeszéléskor mindenki mindenkivel cserél névjegyet, és a lengyelek mind angolul, mind lengyelül közzé teszik névjegyeiken a szükséges információkat. Hasznos lehet a személyes találkozás előtt bemutatkozó levelet küldenünk. Mindig a vezetéknevén és hivatali beosztásával szólítsuk meg lengyel partnerünket, a keresztnevükön csak a baráti kapcsoltban állók szólítják egymást. A lengyelek ritkán hívják üzleti partnerüket otthonukba, hiszen a lakások kicsik, és van, hogy több család lakik együtt, de ha mégis meghívnak minket, akkor azt vegyük nagyon nagy megtiszteltetésnek. Ilyenkor illik vinni a házigazdáknak páratlan számú virágcsokrot, de NEM vörös rózsát! Hivatalos és nem hivatalos vacsorákon is szokás köszöntőt mondani, és ezt illik viszonozni. Az étkezéseknél is érződik egyfajta konzervatív magatartás. A lengyelek nem kezdenek el enni addig, amíg mindenki meg nem kapta az ételét.
21 22
http://www.utazona.hu/magazin/orszagok/lengyelorszag2.htm Ottlik Károly: Protokollkódex 58.o.
34
Üzleti etika A lengyel emberek nagyon szívélyesek, kedvesek és ezzel az üzleti életben is könnyen megnyerik partnereiket. Viszont több időbe telik egy tárgyalás végére pontot tenni, mint például Magyarországon. A lengyelek szeretnek biztosak lenni abban, hogy partnerük megbízható, így előbb szükség van mélyebb kapcsolat kialakítására, az üzlet csak ezután jöhet szóba. A külföldi partnernek a legmagasabb szintű és az adott témában jártas képviselővel kell kapcsolatba lépni, máskülönben a lengyelek sértésnek veszik. Döntéshozatal A lengyelek jóval több önbizalommal rendelkeznek, mint a magyarok, sőt ehhez még egy kissé nyers modor is társul, így ne csodálkozzunk, ha egyenesen közlik, ha valami nem szimpatikus számukra, illetve nem az ő elképzeléseiknek megfelelően zajlik. A lengyelek a történelem során átélt megpróbáltatásai a tárgyalásaik folyamán is érezhetőek. A múlt tragédiái óvatossá, és megfontolttá edzette őket. A szerződések minden pontját alaposan átvizsgálják, mielőtt bármiben is megállapodnának. Döntéseket csoportosan hoznak, így hosszúra nyúlhat egy-egy tárgyalás, hiszen mindenkinek egyet kell érteni a feltételek helyességével. Ha meg is születik egy döntés, attól még később felülbírálhatják. A végső megállapodás csak akkor jöhet létre, ha mindent megfelelőnek találnak. Nők az üzleti életben Lengyelországban a mai napig érezhető egy nagyfokú férfisovinizmus, ezt a régies felfogást az idősebb generáció tagjain lehet érzékelni leginkább, a fiatalabbak sokkal rugalmasabban kezelik a nők jelenlétét az üzleti életben. A lengyel miniszterelnök is hangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy a nők is részt vegyenek a munkában, beleértve az üzleti életet, közigazgatást. Üzleti megbeszélés Előzetesen egyeztetni kell a megbeszélés időpontját. Ezt e-mailben, faxon a legajánlatosabb megtenni, mivel ez sokkal megbízhatóbb, mint a posta, sőt sajnos Lengyelországban a telefonrendszer sem működik kifogástalanul.
35
Meglepő fordulatokat produkálnak néha a lengyelek a tárgyalások során. Előfordul, hogy a megbeszéléseket hirtelen megszakítják és elhalasztják, esetleg más jön tárgyalni, mint kellett volna. A külföldi tárgyalófél ettől függetlenül érkezzen pontosan a tárgyalásra, ahova érdemes jóval előbb elindulni, mert a lengyel közlekedés is kifoghat rajtunk. Legyünk nagyon precízek, és szervezzünk mindent meg alaposan. Pontról pontra készítsük el a megbeszélés folyamatát, hogy ne kerülhessünk kellemetlen szituációba. Az aláírás véglegesíti a szerződést, amíg ez nem történik meg, addig semmi sem biztos, sőt még azután is elállhatnak megváltozott körülményekre, vagy bizalomhiányra hivatkozva. Öltözködés A hagyományos sötét színű öltöny az elfogadott tárgyaláson. A nőknél a rövid ruhák is elfogadottak. Hivatalos és társasági eseményekre is hagyományosan öltözködjünk. Nem ajánlott a legújabb divat szerint öltözni, ezt túlzásba vinni pedig egyenesen kerülendő! Amit ajánlatos betartani: A lengyelek szívesen beszélnek a lengyel történelemről, és szívesen veszik, ha tárgyalópartnerük is beszél országának történelméről. Jó beszédtéma még a család, a sport, és a látnivalók. Jó benyomást kelthetünk, ha ismerjük a híres lengyeleket: Chopint, Kopernikuszt és II. János Pál pápát. A találkozókat érdemes többször is egyeztetni. Tabu témák Jobb nem szóba hozni a II. világháború alatti német és orosz megszállást. Könnyen megbánthatunk egy lengyelt, ha ezt az érzékeny témát feszegetjük. Mivel a történelem során a németek, az oroszok és az osztrákok többször felosztották Lengyelországot, ne említsük meg, ha őseink között van bármelyik nemzetiségű. Az antiszemitizmus tabu! Lengyelországban működtették a nácik a legtöbb haláltábort. A lengyel zsidóságot csaknem teljes egészében megölték a II. világháború során. A politizálás is kerülendő.23 23
Terri Morrison, Wayne A. Connaway, George A. Borden Ph.D., Hand Koehler: Meghajlás vagy kézfogás? 1994. 237.o.
36
A lengyelek majdnem 100 százaléka hithű katolikus és ezt komolyan is veszik, ezért ne tegyünk negatív megjegyzéseket a katolikus egyházra, és a vallásosság fontosságát se kérdőjelezzük meg! A lengyelek illetlenségnek tartják, ha valaki beszélgetés közben rágógumit rág. Keresztnevén csak akkor szólítsuk partnerünket, ha felajánlotta számunkra. Lengyelországban nem illik megtiltani a dohányzást. Az érintést kerüljük. A lengyelek szeretik megtartani legalább a kartávolságot. Csak a barátoktól, rokonoktól veszik szívesen az érintést. A lengyelek szeretik a halk beszédet, ezért ne hangoskodjunk. Szokások Az alkohol, ezen belül a konyak és a vodka hozzátartozik a lengyel élethez. Ezt a szokást még tárgyalás közben is „hajlandóak” gyakorolni és készüljünk fel rá, hogy minket is megkínálnak. Barátok egymásnak úgy jelzik, hogy meghívják a másikat egy italra, hogy megpöccintik nyakukat az ujjukkal, de üzletfelek között ez nem szokás. Vacsoránál kezünk az asztal felett legyen, de legalábbis látható helyen. Csak akkor kezdjünk el enni, ha már mindenki megkapta az ételt. Italunkat pedig csak akkor fogyasszuk el, ha azt akarjuk, hogy újra töltsék a poharunkat. A számlát általában a meghívó fél egyenlíti ki. A lengyelek szeretnek késő estig beszélgetni, és megsértődnek, ha valaki korán szeretne távozni.24 A lengyel konyha nem annyira fűszeres, mint a magyar. Legjellegzetesebb nemzeti ételeik a lengyel borcs leves kacsával, ponty kapormártással, a bigos (ez hasonló a magyar rakott káposztához), és az aszalt szilvamártással elkészítet húsételek. Meglepő lehet a magyar konyha kedvelőinek a céklaleves vagy a szilvás szárazbableves. A lengyelek kedvelik a különböző halételeket. A tea népszerűbb, mint a kávé.25 Borravaló tekintetében hasonló a szokás, mint Magyarországon. A számla 10-15 százaléka a megszokott. A lengyel férfiak kézcsókkal üdvözlik a hölgyeket, de ha egy külföldi nem így tesz, nem sértődnek meg. 24
Terri Morrison, Wayne A. Connaway, George A: Borden Ph.D., Hand Koehler: Meghajlás vagy kézfogás? 1994. 237.o. 25 Ottlik Károly: Protokollkódex 58.o.
37
A munkaidő általában reggel 8-tól este 6-ig tart. Ebédszünetet nem tartanak, csak munka után esznek. Tárgyalási szokások A protokoll fontos a tárgyalások során Alakítsunk ki jó személyes kapcsolatot lengyel üzletfelünkkel, mielőtt rátérünk a tárgyalásra. Igyekezzünk a tárgyalást szeptembertől májusig terjedő időszakra tenni, mert a nyári hónapokban a lengyel üzletemberek többsége szabadságon van. A tárgyalások hangvétele általában határozott, de szívélyes.26 Ajándékozás Lengyel partnerünknek vihetünk külföldi italt, ami bármi lehet, kivéve a vodkát. Ha vendégségbe megyünk, akkor feltétlenül vigyünk virágot, csak ne rózsát és krizantémot.27 A lengyelek szívesen veszik a külföldről származó ajándékokat. Ajánlatos a mi országunkra jellemző ajándékot vinni, pl. csikóbőr kulacs, libamáj, fütyülős pálinka.
26
Edward G. Hinkelman: Az üzleti kultúra enciklopédiája 1998. 226.o. Terri Morrison, Wayne A. Connaway, George A: Borden Ph.D., Hand Koehler: Meghajlás vagy kézfogás? 1994. 239.o. 27
38
III. 3. Csehország
Országadatok Terület:
78 866 nkm
Népesség:
10,3 millió fő
Főváros:
Prága
Hivatalos nyelv:
cseh
Pénznem:
cseh korona
Rövid gazdasági és társadalmi helyzetkép A 2006-os gazdasági adatok azt mutatják, hogy Csehország produkálta a térség egyik legstabilabb növekedési pályáját. A 6,1 százalékos GDP növekedés felülmúlja az Uniós átlagot. A munkanélküliségi ráta 2006-ban 7,1 százalékos volt. A foglalkoztatási ráta pedig 65,3 százalékkal meghaladja az EU-s átlagot. A legjelentősebb ágazatok a járműgyártás, elektronika és acélipar. A gazdaság kedvező helyzetét a hazai fogyasztás, és a beruházások növekedése segíti elő. Ehhez pedig hozzájárult az alacsony infláció, a foglalkoztatás növelése és a bérek emelkedése. A kedvező gazdasági mutatók ellenére Csehország is magán hordja a mai napig a szocializmus nyomait, és ez az államháztartás hiányának méretén látszik. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint előnyére vált e az országnak az Európai Uniós tagság?”, 2006ban a Csehek 51 százaléka válaszolt igennel, ami a magyarországi 13 százalékhoz képest sokkal optimistább képet fest Csehországról28.
28
http://www.vki.hu/rendszeres_kiadvanyok.shtml# Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről 11.o.
39
III.3.1. Csehország szervezeti kultúrája Hofstede kutatása Csehország kulturális dimenziói Hofstede szerint ( 7. árbra): PDI: 57 IDV: 58 MAS: 57 UAI: 74 LTO: 13
80 70 60 50 40 30 20 10 0 PDI
IDV
MAS
UAI
LTO
7. ábra Csehország kulturális dimenziói Hofstede szerint
A hatalmi távolság valamivel nagyobb mértékű, mint Magyarországon, de kisebb, mint Lengyelországban. A csehekre jellemző a hierarchikus szabályok betartása, de a mérések átlaghoz közeli értéket mutatnak, tehát ez inkább egészséges tisztelet kimutatása a feljebbvalók felé. Az individualizmus a lengyelekhez hasonló mértékű, de a magyar és a lengyel adatokhoz viszonyítva a legalacsonyabb. Az eredmény individualista kultúrát mutat, a cseheknek fontosabbak az egyedi eredmények, mint a csoportos siker.
40
Maszkulinitás tekintetében is alacsonyabb az érték, mint a két másik országban. Eszerint a nők szerepét nagyobb mértékben elismerik az üzleti életben. Magyarországra és különösen Lengyelországra jóval férfiasabb kultúra jellemző. A csehek jobban kezelik a váratlan helyzeteket, és gyorsabban alkalmazkodnak ezekhez, mint a magyarok és a lengyelek. Időorientáció tekintetében viszont inkább a rövidtáv jellemzi őket.29
Csehország, Lengyelország és Magyarország összehasonítása a Hofstede-i dimenziók tükrében (8.ábra)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 PDI
IDV
Csehország
MAS Lengyelország
UAI
LTO
Magyarország
8. ábra Csehország, Lengyelország és Magyarország összehasonlítása
29
http://www.geert-hofstede.com/
41
Tompenaars kutatása Csehország kulturális jellemzői Tompenaars kutatása alapján30 ( 9. ábra) Univerzalizmus: 34 Individualizmus: 90 Semleges: 50 Specifikus: 80 Szerzett: 50 Múlt: 14 Jelen: 8 Jövő: 3 Belső orientáció: 49
Un i
ve r In zali z di vid mu s ua li z m us Se m le Sp ges ec ifik us Sz er ze tt M úl t Je le n Jö vő Be lső
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
9. ábra Csehország kulturális jellemzői Tompenaars kutatása alapján
30
http://twilight.vein.hu/phd_dolgozatok/kovacszoltan/Kovacs_Zoltan_Doktori_ertekezes_Kulturak_versengese.pdf
42
Csehország, Lengyelország és Magyarország összehasonlítása Tompenaars kutatása alapján ( 10. ábra )
Un i
ve r In zali z di vid mu s ua l iz m us Se m le Sp ges ec ifik us Sz er ze tt M úl t Je le n Jö vő Be lső
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Csehország
Lengyelország
Magyarország
10. ábra Csehország, Lengyelország és Magyarország kultúrális dimenzióinak összehasonlítása Tompenaars kutatása alapján
Az univerzalizmus dimenziója jóval alacsonyabb értéket mutat, mint Magyarországon és Lengyelországban. Eszerint a csehek inkább a partikularista kultúrához tartoznak, tehát néha el lehet tekinteni a szabályok betartásától. A magyaroknál volt a legmagasabb ez a mutató, ők tehát a cseheket esetleg korruptnak és komolytalannak tarthatják. Csehország kultúrája erősen individualista, hasonlóan Lengyelországhoz. Magyarországra már közelít a kollektivizmus irányába. A kollektivista kultúrába tartozó emberek az individualista kultúrába tartozókat önzőnek látják. Semleges /Emocionális dimenzió tekintetében középértéket mutat Csehország. A másik két ország valamivel jobban elmozdul a semleges orientáció felé. Csehországra erősen jellemző a specifikus kultúra, azaz szeretnek mindent részletekbe menően megvizsgálni, és csak azután dönteni. A csehekre még a lengyeleknél is jobban jellemző ez a tulajdonság. A szerzett státusú orientáció kevésbé jellemző, mint Magyarországon de kis mértékben túlszárnyalja Lengyelországot. Ez a dimenzió Csehországnál pont középértéket mutat, tehát mind a hierarchikus szabályok, kapcsolatok, származás, rang, mind a teljesítmény fontos. Időorientáció kérdésében a múlt szerepe a döntő, hasonlóan, mint Lengyelországban. A 43
Gazdasági teljesítmény, versenyképesség szempontjából ez nem túl kedvező, de a cseh gazdasági mutatók azért már előrevetítik a fejlődés képességét. Magyarországhoz képest jóval inkább múltorientált Csehország. A jelen viszont a magyaroknak és a cseheknek is egyformán fontos Tompenaars szerint, a lengyeleket viszont csak egészen kis mértékben foglalkoztatja. Jövőorientáció tekintetében Magyarország vezet, a második helyen áll Lengyelország és a legutolsó Csehország. A belső orientáció mindhárom országra hasonló mértékben jellemző, mégpedig átlaghoz közeli értéket mutat. A külső orientáció irányába billen a mérleg, tehát a cseh, magyar és lengyel emberek összhangban élnek a környezetükkel, és cselekedeteiket nagy részben befolyásolja a külső környezet. GLOBE A GLOBE kutatás eredményei Csehországra vonatkozóan: Teljesítményorientáció jellemző Csehországra, ami segít a versenyképességet növelni, és az alkalmazottak is optimistábban és nagyobb lelkesedéssel végzik munkájukat, hiszen értékelik a jó eredményeket. A jövő tervezhetőségét nem tekintik fontosnak a csehek, a múltból táplálkoznak, és a tapasztalatok alapján hoznak döntéseket. Nagy hatalmi távolságra való igény jellemző. Mindenkinek megvan a maga szerepe, és ezt mindenki tiszteletben is tartja. Individualista kultúra lévén mindenki a saját egyéni feladataira koncentrál, és azt igyekszik maximálisan ellátni.31 Legjobb Munkahely Felmérés Csehország, Lengyelország és Magyarország vállalataira vonatkozóan a Hewitt felmérése szerint (Legjobb Munkahely Felmérés) az alábbi eredmény született:32
31 32
http://www.kft.sk/dat/Gazdasagivezetesistilus.ppt#263,13,Eddigi GLOBE eredmények I. http://www.gsk.hu/menu.asp?content_id=187&SESSID=9
44
Helyezés Cégnév
Ország
Dolgozói létszám
1
Microsoft Poland
Lengyelország
148
2
Sanoma Magazines Praha s.r.o.
Csehország
223
3
Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Részvénytársaság Magyarország (EVAT)
113
4
Sun Microsystems Czech s.r.o.
Csehország
400
5
ComAp, spol. s r.o.
Csehország
76
Elektronikai ipar
6
GlaxoSmithKline Pharma (GSK)
Magyarország
196
Gyógyszeripar, egészségügyi szolgáltatás
7
Storck Sp. z o.o
Lengyelország
140
8
MAVIR Magyar Villamosenergia ipari Rendszerir. Magyarország Rt.
182
9
Merck GmbH
Ausztria
270
10
British American Tobacco (Czech Republic), s.r.o.
Csehország
104
FMCG
Magyarország
62
IT, Irodatechnika, Internet, ecommerce
Magyarország
105
Építőipar
Magyarország
110
IT, Irodatechnika, Internet, ecommerce
11 Nextent Informatika Kft. 12
Varpex Építőipari Rt.
13
Iparág IT, Irodatechnika, Internet, ecommerce Média / Szórakoztatóipar / Lapkiadás Energiaszolgáltatás / Közmű IT, Irodatechnika, Internet, ecommerce
FMCG Energiaszolgáltatás / Közmű Gyógyszeripar, egészségügyi szolgáltatás
Avaya Hungary Ltd. 14
Bundy Bundy GmbH
Ausztria
180
Egyéb szolgáltatás
15
Hübner & Hübner Steuerberatung GmbH & CO Ausztria KEG
140
Üzleti szolgáltatás
16
Magyar Nemzeti Bank Rt.
Magyarország
929
17
MICROSOFT s.r.o.
Csehország
271
18
GlaxoSmithKline, s.r.o. (Pharmaceuticals)
Csehország
207
19
Kürt Computer Rendszerház Rt.
Magyarország
70
IT/ Adatmentés, Információbiztonság
20
Faurecia FS Sp. z o.o.
Lengyelország
1347
Gépipar
Dátum: 2006. június 14. Hewitt sajtóközlemény
45
Állami, önkormányzati szektor IT, Irodatechnika, Internet, ecommerce Gyógyszeripar, egészségügyi szolgáltatás
III.3.2. Csehország protokolláris sajátosságai
Csehország - a többi rendszerváltó országhoz hasonlóan-rengeteg változáson ment keresztül az lemúlt években. A „bársonyos forradalom” után a kommunista vezetőket eltávolították, és Csehszlovákia békés úton két önálló államra, Cseh és Szlovák Köztársaságra vált szét. Csehország, mint független állam 1993. január 1-e óta áll fenn. Jól látszik a csehek nyugodt, precíz természete abból, hogy amikor a tüntetők a kommunisták távozását követelték, figyelmeztették egymást, hogy ne tapossák szét a virágágyásokat. Csehszlovákia szinte ugyanazokkal a problémákkal szembesült a történelem során, mint Magyarország vagy Lengyelország. A II. világháború során először a náci, majd a kommunista diktatúra uralta az országot.33 Üdvözlési szokások A csehek nagyon kedves, barátságos emberek. A szokás találkozáskor is és búcsúzáskor is a kézfogás, még a gyerekekkel is. A kézfogás kezdeményezője a hagyományos protokoll szerint történik, a nők és az idősebbek nyújtják elsőként a kezüket, ha ők nem kezdeményeznek, a másik fél ne erőltesse. Ha kezet fogunk, másik kezünket ne tegyük zsebre, mert ezzel rossz benyomást kelthetünk. Csehországban is szokás, hogy az idősebb férfiak kézcsókkal üdvözlik a hölgyeket, de a külföldieknél ezt nem biztos, hogy így tesznek. Üdvözléskor a cseheknél nem meglepő a „Hogy van?„kérdés. Szintén nem illendő a keresztnevén szólítani egymást, csak a barátok és családtagok tesznek így. A nevek sorrendje a nyugati mintához igazodik, azaz először a keresztnév jön, és utána következik a családnév. 33
Terri Morrison, Wayne A. Conaway, George A. Borden Ph.D., Hans Koehler: Meghajlás vagy kézfogás? 1994. 72.o.
46
Megszólításkor használhatja a következőket: Úr, Uram: Pan Asszony, Asszonyom: Pani Kisasszony: Slecna A magasabb beosztású partnereket a Pan, Pani megszólítás után a szakmát jelző címmel illik megszólítani.34 Üzleti etika A munkaidő általában 8 és 9 óra között kezdődik, és délután fejeződik be. Hivatali ügyeket nem tanácsos júliusban vagy augusztusban intézni, mert ilyenkor a legtöbb ügyintéző szabadságon van. A cseheknek nagyon fontos az együttműködés, ezért ha kereskedelmi kapcsolatot szeretnénk létrehozni, egy 96-os rendelkezés szerint kötelesek vagyunk legalább egy csehül beszélő embert alkalmazni, hogy a közös munka tökéletesen működjön. Nők az üzleti életben Annak ellenére, hogy Csehországban a foglalkoztatottak 47 százaléka nő, a béreket és a beosztást tekintve látszik, hogy a férfi munkaerő előnyben részesül. A komolyabb beosztást férfiak töltik be, és a fizetésük is magasabb, mint a nőknek (ezek 1998-as információk!). A külföldi üzletasszonyokat teljes mértékben elismerik, tehát ők jobb helyzetben vannak, mint a saját hazájukban érvényesülni akaró nők. Döntéshozatal Hasonlóan a lengyel tárgyalási módszerhez, a cseh üzletfelünkhöz is sok türelemre lesz szükség. Érdemes olyan valakit is bevonni a tárgyalásba, aki jártas a cseh tárgyalásokba, és mint szakember, gördülékennyé teszi a folyamatát. Volt szocialista államként Csehország sem régóta vesz részt a nemzetközi kereskedelemben, és még időt kell adni nekik, hogy hozzászokjanak a változásokhoz.
34
Terri Morrison, Wayne A. Conaway, George A. Borden Ph.D., Hans Koehler: Meghajlás vagy kézfogás? 1994. 76.o.
47
A csehek rendkívül árérzékenyek, ezért bízhatunk benne, hogy egy vételnél számunkra is kedvező feltételekkel állnak elő, hiszen magukból kiindulva tudják, hogy milyen fontos kedvező áron vásárolni. Individualista kultúrájú országként a döntések egyénileg születnek, és a felelősséget is egy ember vállalja. Üzleti megbeszélés A megbeszélések menete hasonló a lengyelekhez, több hónappal a találkozó egyeztetni kell, de a csehek tartják is magukat a megbeszéltekhez. Precízek és pontosak és ezt partnerüktől is elvárják. Legtöbben az üzleti életben angolul is és németül is beszélnek, viszont az idősebb korosztály nem tanult nyelveket, ezért nekik tolmácsra van szükségük. A legfontosabb dokumentumokat a kellemetlenségek elkerülése miatt érdemes cseh nyelvre is lefordítani. Ne állítsuk cseh üzletfelünket kész helyzet elé! Hagyjuk meg neki a választás lehetőségét, és vázoljuk fel a számunkra lehetséges alternatívákat. A névjegykártyákat a tárgyalás előtt adjuk át. Lehetőleg tartalmazza a cégünk nevét, ha régóta fennáll, akkor az alapítás évét, és ha magas végzettséggel rendelkezünk, azt is tüntessük fel rajta, mert a csehek ezt nagyra értékelik. A lengyelekhez hasonlóan a cseheknél is hosszabb ismerkedés előzi meg a konkrét tárgyalást. Ilyenkor szívesen beszélnek a családról, és szívesen veszik ezt viszont is. Ha vendégül lát minket cseh üzletfelünk, az üzleti dolgokat ez étkezés előtt és után kell megvitatni. A számlát általában a vendéglátók rendezik, csak akkor vállaljuk magunkra, ha a mi ötletünk volt az ebéd. A tárgyalásokon szokás kávét felszolgálni, amit már előre megcukroznak, és erősre főzik. Öltözködés Csehországban szintén a hagyományos öltözék a legjobb választás. A nők inkább ruhát és szoknyát viselnek, mint kosztümöt. A csehek szeretnek kiöltözni a kulturális eseményektől kezdve a tárgyalásokig, mivel több évtizedik szinte mindenben korlátozták őket.
48
Amit ajánlatos betartani: Csehország is rengeteg változáson ment keresztül és ezek a változások még zavart okozhatnak pl. az ügyintézésben, ezért mindennek járjunk utána, és többször ellenőrizzük le. A csehek stílusa visszafogott ezért mi se legyünk harsányak. Szemkontaktust tartsuk, miközben beszélünk! Ha vendéglátónk újabb adag étellel kínál minket, először illik visszautasítani. Tabu témák Politikáról, vallási kérdésekről, és a szocializmusról inkább ne beszéljünk. Jobb témák a sport, a sör, és a zene. A híres pilseni sörrel nagyon szívesen megismertetik vendégeiket a csehek. Csehszlovákia szétszakadása kényes téma lehet, nem ajánlatos a csehek és szlovákok viszonyát bírálni. Ebben a kérdésben jobb nem állást foglalni. Ne vigyünk ajándékba 13 szálból álló virágcsokrot! A piros rózsa is tabu üzletfelek között, hiszen azt inkább romantikus alkalmakkor szokás adni, és a liliom sem jó választás, mert az gyászra utal. A lengyelekhez hasonlóan nem illik rágógumizni, amikor beszélünk, és a kezünket se tegyük zsebre. Tartózkodjunk az érintéstől! A cseheknél az üzleti életben ez tabu. Óvatosan kérdezzük a vagyonosabb, idősebb generációba tartozó üzletfeleket, mert sokan a feketegazdaság területéről tértek át. Szokások Ha cseh üzletfelünk meghív otthonába, vegyük nagy megtiszteltetésnek, mert ritkán fordul elő ilyesmi. Vigyünk ajándékba egy szép könyvet, bort vagy páratlan számú (de nem 13) virágból álló virágcsokrot. Vendéglátónk köszöntőt fog mondani a tiszteletünkre, amire nekünk illik reagálni. Gyakran előfordul, hogy a cseh vendéglátó szabadtéri programot szervez, ezért készüljünk fel kirándulásra vagy fürdésre, esetleg gombaszedésre. A cseh konyhára jellemző, hogy az ételek nem annyira fűszeresek, rengeteg tésztafélét szolgálnak fel, ilyen például a knédli, amit többféleképpen készíthetnek el. A legtöbb húsétel sertésből
49
készül, és valamilyen szósz kíséri. Körítésként gyakori a káposzta és a gomba. A halat is előszeretettel fogyasztják. Desszertnek számítsunk a híres cseh süteményekre, édességekre. Ha Prágában tartózkodunk, biztosan elvisz vendéglátónk valamelyik híres prágai sörözőbe, ahol rendelnünk sem kell, máris hozzák krégliben (fél liter) a hűsítő nedűt, és ahogy látják, hogy csak az alján van pár korty, hozzák is a következőt. Ihatjuk a sör mellé a másik híres cseh nemzeti italt, a Becherovkat. A dohányzással jobb vigyázni, mert komolyan veszik a tilalmat, és büntetés jár.35 Étkezésnél az evőeszközt tartsuk a kezünkben. Csak akkor tegyük le, ha szalvétát használunk vagy hosszabban szeretnénk beszélgetni. A csehek természetüknél fogva nagyon őszinték. A cseh üzletemberek nem várnak drága ajándékokat, ezért nem kell túlzásba esni, egy márkás toll vagy egy üveg konyak tökéletesen megteszi. Ha egy helységbe megyünk be, engedjük előre a legidősebb és legmagasabb rangú személyt. A hasonló korú és rangú nők megelőzik a férfiakat. Tárgyalási szokások Van, hogy a cseh üzletfelek akkor is megígérnek valamit, ha arra nem látnak sok esélyt, ezért ne vegyünk semmit biztosra. Ne akarjunk tárgyalópartnerünk fölé emelkedni, csakis egyenrangú félként bánhatunk vele. Nem feltétlenül a felső vezetés tud nekünk kizárólag segíteni, ezért ismerjük fel, ha egy beosztott is megoldhatja a problémánkat. Nem mindig mondják meg a csehek, ha valamiről nemleges a véleményük, ezért ha azt halljuk, hogy „Majd meglátjuk”, gyanakodhatunk, hogy nem minden tökéletes.36
35 36
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll 2003. 349.o. Edward G. Hinkelman: Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998. 78.o.
50
III.4. Szlovákia Országadatok: Terület:
49 034 nkm
Népesség:
5,4 millió fő
Főváros:
Pozsony
Hivatalos nyelv:
szlovák
Pénznem:
szlovák korona
Rövid gazdasági és társadalmi helyzetkép Gazdasági növekedés tekintetében Szlovákia vezet az Európai Unióban. A szlovák kormány nagyfokú privatizációba kezdett és előszeretettel von be ebbe külföldi vállaltokat. 2004-ben bevezette az úgynevezett egykulcsos adórendszert, és az angolszász típusúhoz hasonló társadalombiztosítási és foglalkoztatási rendszert. Ez a munkanélküliség nagymértékű csökkenéséhez vezetett. Szlovákiában a Volkswagen tette le az autógyártás alapjait, és mára úgy tűnik ez az iparág lesz a szlovák gazdasági növekedés meghatározó ágazata. Az autóiparnak olyan nagy mértékű, szakképzett munkaerőre lenne szükség, amennyit Szlovákia még nem tud biztosítani, ezáltal munkaerőhiánnyal küszködnek a híres autóipari cégek. Egyelőre a gazdasági növekedés régióként különböző mértékben érezhető. Leginkább a nyugati és középső régiók profitálnak a fellendülésből. 2006-ban az infláció 4,3 százalékos volt, ami még meghaladja a jelenleg 2,8 százalékos maastrichti referenciaértéket de az idei évre már 2,2 és 3,6 százalék között becsülik, jövőre pedig 2,4-2,5 lehet, amivel realizálódhat az euró 2009-es bevezetése. A költségvetési hiány idén 3 százalék alatt várható, a GDP viszont egyelőre még a maastrichti küszöbérték alatt van. A GDP 2007-ben 9 százalék fölötti volt, ehhez mérten a külkereskedelmi deficit viszont 7,5 százalékos. Bár a munkanélküliség csökkent, a foglalkoztatottság nőtt, a hosszú távú munkanélküliség is emelkedik, amit a szakképzettség hiánya okozhat. A szlovák állampolgárok alapvetően pozitívnak ítélik meg Szlovákia helyzetét, a megkérdezettek 40 százaléka elégedett a jelenlegi helyzettel. Az Uniós tagsággal pedig 61 százalék elégedett, ami rendkívül magas arány.
51
Azt azért nem árt tudni, hogy bár 2007-ben már 3. helyen áll jogalkalmazás terén az Unióban, 2006-ban Csehországgal és Lengyelországgal együtt a legtöbbször hívták az Európai Bizottság elé az uniós jog nem megfelelő alkalmazása miatt.37 III.4.1. Szlovákia szervezeti kultúrája Hofstede kutatása Kutatási eredmények:38 ( 11.ábra ) PDI: 104 IDV: 52 MAS: 110 UAI: 51 LTO: 38
120 100 80 60 40 20 0 PDI
IDV
MAS
UAI
LTO
11. ábra Szlovákia kulturális jellemzői Hofstede kutatása alapján A hatalmi távolság értéke Szlovákiában rendkívül magas, ami olyan konzervatív tulajdonságokat mutat, amiket Szlovákia évtizedek óta őriz, és nem kíván rajtuk változtatni. A legnagyobb 37
38
http://www.vki.hu/ujd/MTA-VKI_Monitoring2007.pdf 51.o.
http://www.geert-hofstede.com/
52
különbség Magyarország és Szlovákia között van (PDI: 46-104), több mint a dupláját produkálja Szlovákia a magyar hatalmi távolság értéknek. Szlovákiában fontos betartani a szabályokat és megadni a tiszteletet a vezetőknek. A magasabb beosztásban lévők szinte korlátlanul gyakorolhatják hatalmukat, a beosztottak pedig kötelesek elfogadni és engedelmeskedni. Az individualista jellemzők ugyanúgy megvannak a szlovák kultúrában, mint Csehországban, vagy Lengyelországban és az érték is hasonló méretű. Jellemző az individualizmus de nem olyan jelentős mértékben, mint Magyarországon. A szlovákoknál ez az érték inkább átlaghoz közeli, tehát megvan az igény a csoportos együttműködésre és felismerték annak fontosságát. A férfias jelzők jellemzik Szlovákiát, ráadásul igen határozottan. Ezen a téren sikerült túlszárnyalnia mindhárom országot. Szlovákia még nem ismeri el a nők szerepét és tehetségét, csakis a férfivezetésben hisz. A szlovák cégekre a férfias vonások jellemzőek, tehát a teljesítményorientáció, versenyszellem, rámenősség, sikerorientáció, keménység és bizonyos helyzetekben a konfrontálódás. A bizonytalanságkerülés indexe is meglepően magas, tehát Szlovákiában többnyire félnek az új dolgoktól, a váratlan helyzeteket rosszul viselik, és nem szeretnek újítani. Nyugodtabbak, ha minden a megszokott mederben zajlik, még ha nem is annyira hatékony, mint lehetne egy kis változtatással. A szlovák vállalatok a bizonytalanság elkerülésére a szabályok betartásában és a bevált technológia alkalmazásában hisz. A legközelebb Lengyelország áll ehhez a szlovák gondolkodásmódhoz, a legtávolabb pedig Csehország, ami megmutatja, hogy mennyire különböző az egykor összetartozó két ország. Szlovákia időbeni gondolkodásmódjában a rövidtáv dominál, tehát fontosabbak a jelenlegi eredmények, a gyors sikerek. Ebben az orientációban ismét Lengyelországhoz áll legközelebb Szlovákia. Magyarországra inkább a hosszú táv, Csehországra pedig még inkább a rövidtáv jellemző. A 12. ábrán láthatjuk a négy tagország összehasonlítását Hofstede kutatási eredményei alapján.
53
120 100 80 60 40 20 0 PDI Magyarország
IDV
MAS
Lengyelország
UAI Csehország
LTO Szlovákia
12. ábra. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia összehasonlítása a hofstedei dimenziók alapján
A MOL Szlovákiában Mialatt a MOL kiterjesztette tevékenységi körét több országra is, szembe kellett néznie azzal a problémával, hogy a vállalati kultúra minden ország esetében különböző. Egy felmérés szerint, amit a magyar Mol és a 70 százalékos tulajdonában lévő Slovnaft 45 menedzserének körében végeztek, a magyarokra az individualizmus és a teljesítmény központúság jellemző, a szlovákokra viszont inkább a közösségi szellem, azaz kollektivizmus, valamint a munka és a magánélet közti harmónia megteremtése a lényeg. A Mol vezérigazgatója, Mosonyi György szerint a cég sikerének kulcsa, hogy odafigyel az ilyen részletekre, a nemzetközi terjeszkedés folyamatában tud alkalmazkodni, és mindent megtesz azért, hogy visszaszorítsa az individualizmust a cég vállalati kultúráján belül, és a csoportmunkára összpontosítson.39
39
http://www.mfor.hu/cikkek/10666.html
54
III.4.2. Szlovákia protokolláris sajátosságai
Üdvözlési formák, szokások A szlovákok a külföldieket nagy szeretettel fogadják, és ez üdvözléskor is érezhető. A szokásos üdvözlési forma a kézfogás, és az általános protokoll szabályok érvényesülnek, miszerint a nők vagy idősebbek nyújtanak kezet először. Elköszönéskor viszont szokás, hogy a férfiak megölelik a nőket, arcuk két oldalát megcsókolják. Ha egy szlovák embert szólítunk meg, használjuk a vezetéknevét és beosztását. Keresztnéven nem szokás szólítani egymást. Érdemes kicsit felkészülni a szlovák nyelvből, mert ezzel közelebb kerülhetünk szlovák partnerünkhöz. A megszólítás ugyanaz, mint Csehországban: Úr, uram: Pan Asszony, asszonyom: Pani Kisasszony: Slecna Üzleti etika Szlovákia népére a konzervatív magatartás jellemző az üzleti életben, bár érezhető az a fajta rugalmasság, ami a többi rendszerváltó országban is, miszerint a több éves elnyomás és elzártság után nyitottak az új dolgokra, alkalmasak a változásra, még ha ez a folyamat elég lassú is.
55
Az üzletii jogszabályok változásai miatt érdemes felvennünk a kapcsolatot egy szlovák szakértővel. A tárgyalás menete lassú és mire elmondhatjuk, hogy sikerült megállapodni, többször oda kell utaznunk, tehát türelemre Szlovákiában is szükségünk van. Húsvét és karácsony előtt és után, valamint június és szeptember között ne utazzunk üzleti ügyben Szlovákiába, mert a legtöbb üzletember ilyenkor veszi ki a szabadságát. A szlovákok értékelik a becsületességet, a szakértelmet, szorgalmat, szeretik a jó humort. Ha megtaláljuk a közös hangot, akkor egy igazán jó hangulatú üzleti tárgyalást vihetünk végig Szlovákiában. Üzleti megbeszélés A megbeszélésre legyünk felkészültek, és azon se lepődjünk meg, ha váratlan meglepetések érnek minket. Mi érkezzünk pontosan, mert tőlünk azt várják, de számítsunk arra, hogy partnerünk az utolsó pillanatban lemondja a tárgyalást. A tárgyalás elején adjuk át a névjegykártyánkat, amin lehetőleg tüntessük fel végzettségünket is. Az üzlet tárgyát részletesen áttárgyalják, és esetleges problémákról említést tesznek, tehát van alkalmunk változtatni és kapunk esélyt megtárgyalni a konfliktusokat A szlovákok nagy többsége beszél valamilyen idegen nyelvet, többnyire németül vagy oroszul, de mivel nagy számban élnek Szlovákiában magyarok, lehet, hogy ha magyarként érkezünk, az anyanyelvünkön tárgyalhatunk. Angolul viszonylag kevesen beszélnek, ezért ha problémát jelent a kommunikáció, alkalmazzunk tolmácsot. Ajándékba érdemes valami személyes dolgot adni, mint például könyv, íróasztali tartozék, esetleg egy üveg finom bor. Döntéshozatal A szlovákok többnyire az üzleti életben is nyugodtak, kedvesek és tudják, hogy ezekkel a viselkedési formákkal előbb érhetnek el sikert, mint az agresszív viselkedéssel, ezért azt velük szemben is sértőnek találják. Az üzletben azért érzelmeiket nem mutatják. Ha a részükről nemleges döntés született, nem biztos, hogy egyenesen nemet mondanak, inkább azt mondják, hogy „majd meglátjuk”. A szlovák üzletpolitika árérzékeny, ezért mi is kedvező feltételekre számíthatunk.
56
Nők az üzleti életben Bár a szlovák nőknek nagy százaléka vesz részt a munkában, a fizetésük mégis azt mutatja, hogy megkülönböztetik őket a férfiaktól, mivel a nők jóval kevesebbet keresnek. Amit ajánlatos betartani: Ha szlovák tárgyalófelünk meghív az otthonába, azt vegyük nagy megtiszteltetésnek, mivel ez ritkaság, és vigyünk ajándékot. Vihetünk egy üveg finom italt, pl. whiskyt, konyakot, vagy csokoládét, esetleg virágot, de ügyeljünk arra, hogy páratlan számú virágból álljon a csokrunk, és semmiképp ne legyen piros rózsa. Cipőnket a lakásban vegyük le! Ha egy szlovák ember a hüvelykujjait keresztbeteszi, mi is tegyük ezt. Ezzel jókívánságainkat fejeztük ki. A jogszabályok változása miatt ellenőrizzünk le alaposan mindent. Tabu témák Kerüljük a politikát, a vallást, a szocializmust, vagy Csehszlovákia felbomlását. A csehekről se mondjunk véleményt, mert könnyen melléfoghatunk. A szlovákok a cseheket gőgösnek, a csehek a szlovákokat tapasztalatlannak tartják, és lekezelően viselkednek, ezért nem tökéletes a viszony köztük, tehát ezt a témát jobb kerülni. Üzleti partnerünkkel ne viselkedjünk lekezelően! Étkezés közben ne könyököljünk az asztalra. Tárgyakra vonatkozóan jobban tesszük, ha nem dicsérünk semmit, mert házigazdánkat kellemetlen helyzetbe hozzuk, és azt hiszi, hogy nekünk kell adnia. Szokások Étekés közben nem beszélünk üzleti dolgokról, inkább étkezés előtt és után vitatjuk meg azokat. Ha a házigazda köszöntőt mond, viszonozzuk. A szlovákok nemzeti hagyományai még a kialakulás folyamatában vannak, mivel csak 1993 óta önálló állam. Az étkezési szokásaik viszont egészen sajátosak. A húsokat jól átsütve szeretik, mártásokkal és különféle gombócokkal. Kedvenceik a füstölt húsok, marhaszegy, füstölt sertés savanyú káposztával. Sülhúsokhoz különféle mártásokat tesznek, mint alma vagy tormamártás. A szlovák éttermekben meg lehet találni a magyar konyhából ismert gulyást és pörköltet, de
57
ezeknek az enyhébb fűszerezés miatt egészen más az ízük, mint a magyarok által készítettnek. Az italok közül szlovák nevezetesség a borovicska, azaz fenyőpálinka40. Tárgyalási szokások A szlovákok néha meggondolatlanul tesznek ajánlatot, ezért járjunk utána, hogy mennyire lehet komolyan venni azt. A tárgyalások kulcsfigurái a középvezetők, tehát nem mindig az a leghatékonyabb, ha rögtön a legfelső vezetésnél kezdünk.41
40 41
Ottlik Károly: Protokollkódex 74.o. Edward G. Hinkelman: Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998. 375.o.
58
III. 5. Szlovénia
Országadatok: Terület:
20 273 nkm
Népesség:
2 millió fő
Főváros:
Ljubljana
Hivatalos nyelv: Szlovén Pénznem:
euró
Rövid gazdasági és társadalmi helyzetkép 2006-os adatokat tekintve Szlovénia az egy főre jutó GDP növekedést tekintve felülmúlja az összes közép és kelet-európai országot. Ennek a növekedésnek a kulcsa az állótőke-felhalmozás és az exportorientáció. A munkanélküliségi ráta 2006-ra 6 százalékos volt, ami folyamatos javulást mutat. Ami negatívum, hogy Szlovénia egyre kevesebb külföldi tőkét vonz. Szlovákia 2007. január elsején bevezette az eurót, amit az öt vizsgált ország közül egyedüliként mondhat el. Legnehezebben az infláció leszorításának tudott leget tenni, de 2007-re sikerült a maastrichti kritériumnak megfelelni. Annak a legkézzelfoghatóbb jele, hogy Brüsszel is elismeri Szlovénia európai integrációs teljesítményét, leginkább az, hogy a 2004. május 1.-én csatlakozott országok közül ő veheti át először az Európai Unió soros elnöki tisztjét. Ráadásul a csatlakozást követen felvételt nyert a NATO-ba, és 2007 májusában meghívták Szlovéniát az OECD-be is. Ezekkel az eredményekkel a 2004-ben csatlakozott közép és kelet-európai országok között Szlovénia a legsikeresebb.42
42
http://www.vki.hu/ujd/MTA-VKI_Monitoring2007.pdf
59
III.5.1. Szlovénia szervezeti kultúrája Hofstede kutatása Kutatási eredmények43: PDI: 71 IDV: 27 MAS: 19 UAI: 88
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 PDI
IDV
MAS
UAI
13. ábra. Szlovénia kulturális jellemzői Hofstede dimenziói alapján
Forrás: ITIM A szlovén vállalatokra nagy mértékű hatalmi távolság jellemző, igaz, nem annyira, mint Szlovákiában, de Magyarországhoz képest sokkal inkább. A legközelebb Lengyelországgal állnak egymáshoz ezt a mutatót tekintve. Szlovénia igen komolyan vette a gazdasági célkitűzéseket, és valószínűnek tartom, hogy ez a hierarchikus rend, miszerint mindenki tudja, hogy hol a helye és végzi a dolgát, előre vitte az ország teljesítményét. Szlovéniában a legkisebb az individualizmus értéke az öt ország közül. Ezek szerint az is a siker kulcsa, ha a csoportos együttműködésre koncentrálunk? Elképzelhető, hogy így van. A jól bevált 43
Jarjabka Ákos: A magyar nemzeti-szervezeti kultúra pozíciója a hofstedei modellben In: Marketing és Menedzsment 2003/1. 44.o.
60
konzervatív értékekkel talán előbb találunk célba, mint a globalizációnak köszönhető modern módszerekkel. Biztos vagyok benne, hogy Szlovénia gazdasági sikereinek a hátterében egy olyan elszánt, összetartó és szorgalmas nép áll, akiknek első az ország sikere és csak azután a személyes előrejutás. Ehhez valószínűnek tartom, hogy hozzájárul a szlovén kormány részéről egy olyan hatékony kommunikáció, amivel a társadalmat ösztönzi a fogaskerék hajtására és részesül az elért eredményekből. A maszkulinitás értéke jelentősen alacsonyabb, mint a többi országban. Ezzel bebizonyosodik számomra, hogy a férfias jellemzők mérséklése is eredményes lehet. Tehát, igenis szükség van egy vállalat, ország vezetésében a feminim jellemzőkre. Sokat segíthet egy vállalat előrejutásában, ha empátiát tanúsítunk, könnyen alkalmazkodunk, és szociálisan érzékenyebbnek mutatkozunk. Szlovénia rendelkezik leginkább ezekkel a feminim vonásokkal, a másik véglet pedig Szlovákia, ahol nagyon magas az érték, tehát ott inkább a férfias tulajdonságok érvényesülnek. Mindkét ország sikeres a maga módszereivel, kérdés, hogy melyik működik jobban hosszútávon. A bizonytalanságkerülés indexe Szlovéniában is magas, tehát a váratlan helyzetekre ők sincsenek jobban felkészülve, mint a többi ország. Egymáshoz közeliek ezek az értékek Magyarországon (82), Lengyelországban (93), Csehországban és Szlovéniában (88), az egyetlen kivétel Szlovákia (51).
120 100 80 60 40 20 0 PDI
IDV
MAS
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Szlovénia
UAI
LTO
Csehország
14. ábra Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia kulturális jellemzőinek összehasonlítása Hofstede kutatása alapján
61
Bakacsi kutatása Bakacsi egy táblázatban foglalta össze Szlovénia, Lengyelország és Magyarország kulturális jellemzőinek értékét Tompenaars dimenziói alapján. A viszonyítást megkönnyebbítve, a világátlag értékét is megadta, így jól látható, hogy melyik ország mennyire különbözik az átlagos értéktől (15. ábra)44. bizonyjövő talanság- orientáltkerülés ság Szlovénia 3,78 Lengyelország 3,62 Magyarország 3,12
3,59 3,11 3,21
5,33 5,1 5,56
4,13 4,53 3,53
3,79 3,61 3,35
3,66 3,89 3,43
5,43 5,52 5,25
nemek közötti esélyegyenlős ég 3,96 4,02 4,08
világátlag
3,837
5,147
4,235
4,092
4,094
5,118
3,397
4,158
hatalmi távolság
intézmén emberi yi orientáltkollektiviz ság -mus
teljesítményorientáltság
kisközösségi kollektiviz mus
rámenősség
3,99 3,75 3,23 3,858
Forrás: Forrás:Bakacsi et. al. 2002, 76. 2. táblázat)
15. ábra. Szlovénia, Lengyelország és Magyarország kulturális jellemzőinek összehasonlítása
III.5.2. Szlovénia protokolláris sajátosságai
Szlovénia 1991-ben vált függetlenné, Jugoszlávia szétesése után. A történelem során osztrák, magyar, olasz és osztrák-magyar fennhatóság alá tartozott és az európai normákhoz mindig
44
http://www.mmi.hu/szin/szin11_2/11_nagy_mihaly.rtf
62
könnyen alkalmazkodott. Egy érdekes ötvözete alakult ki a különböző kultúráknak. Szlovénia örökölte az osztrák rendszeretet, az olasz temperamentumot és a magyar konyha ízeit.45 Üdvözlési formák, szokások Az általános üdvözlési forma a kézfogás, de barátoknál gyakori az ölelés, és hogy arcon csókolják egymást. Üzletfelek inkább a vezetéknevükön szólítják egymást. Búcsúzáskor, illetve helyiségből kilépéskor „Na svidenja”-val (Viszontlátásra), illetve „Adijo-val”(Isten vele) szokás elköszönni és még akkor is tegyük ezt, ha nem ismerjük a helységben tartózkodókat. Döntéshozatal A kollektivista értékeket jól tükrözi, hogy döntéshozatalnál több szlovák személy is közreműködik. Nem árt előre informálódnunk, hogy ki, illetve kik is ez a személyek. Nők az üzleti életben Szlovéniában a nők az üzleti életben is elismertek, tehát nem kell attól tartanunk nőként, hogy háttérbe szorítanak minket. A nők és férjeik megosztják egymás között a háztartási munkákat és a gyermeknevelést is. Üzleti megbeszélés Már pozitív benyomást kelthetünk azzal, ha pontosak vagyunk. A szlovének erre nagy hangsúlyt fektetnek. Fontos, hogy megbízhatóak legyünk, tehát nem érdemes eljátszani a szlovének bizalmát, mert lehet, hogy soha többet nem akarnak majd üzletet kötni velünk. Mielőtt a tárgyalásra megyünk, még egyszer erősítsük meg az időpontot a biztonság kedvéért. Jó benyomást kelthetünk azzal is, ha nem csak névjegykártyával, de a cégünkkel kapcsolatos prospektusokkal,szórólapokkal,készülünk. Ne viselkedjünk lekezelően, kérkedően és ne legyünk túl rámenősek sem, mert ezzel csak hátrányba sodorjuk magunkat.
45
Dr Sille István: Illem, etikett, protokoll 351.o.
63
Öltözködés A városi üzletemberek leginkább öltönyt vagy sportzakót viselnek. A nők viselhetnek bármit, szoknyát, ruhát, nadrágot. A szlovéneknek fontos a jó megjelenés, szeretik a legújabb divatot követni. Amit ajánlatos betartani: Sapkát, kalapot ne viseljünk, ha bemegyünk valahova. Étkezéskor meg kell várni, amíg vendéglátónk neki kezd az evésnek, és csak azután fogjunk hozzá mi. Tabu témák Politikával kapcsolatban vagy óvatosan fejtsük ki nézeteinket, vagy tartózkodjunk a véleménynyilvánítástól. Teli szájjal ne beszéljünk! Rágógumizni Szlovéniában sem szokás beszélgetés közben vagy nyilvános helyen. Ha beszélgetünk, ne tegyük zsebre a kezünket! Szokások Ha vendégségbe megyünk, vigyünk egy csokor virágot, egy üveg bort, és ha vannak gyerekeik, nekik is vigyünk ajándékot. Ha belépünk vendéglátónk lakásába, vegyük le cipőnket. Készüljünk kiránduláshoz megfelelő ruházattal, mert a szlovének szeretnek gombászni, diót, erdei gyümölcsöt szedni. A szlovének eleinte picit távolságtartóak, de jellemzően barátságosak. Általában pontosak, megbízhatóak, udvariasak, és pozitívan állnak az új dolgokhoz. A közlekedésben sokan használják a kerékpárt, és szabadidejükben is szívesen sportolnak. A szlovéneknek a humorérzékük is remek. Dicséretre szokás azt válaszolni, hogy „meghívom egy italra.” Azért ezt ne vegyük komolyan, mert ezzel csak megköszönik a dicséretet.46
46
Edward G. Hinkelman: Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998.379.o.
64
IV. Összefoglalás IV.1. Összehasonlító értékelés Hofstede kutatása eredményei alapján Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia összehasonlítása a hofsetede-i dimenziók tükrében ( 16. ábra) 120 100 80 60 40 20 0 PDI
IDV
MAS
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Szlovénia
UAI
LTO
Csehország
16. ábra Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia összehasonlítása Hofstede kutatása alapján
PDI A hatalmi távolság (PDI) indexét tekintve Magyarországon a legkisebb az érték, tehát ott a legkisebbek a távolságok főnök és beosztott között. A legmagasabb Szlovákiában, ott szigorú szabályok uralkodnak a munkahelyeken. Tehát a hatalmi távolság mértéke a legkisebb értéktől a legnagyobbik a következő sorrendben: 1. Magyarország: 46 2. Csehország: 57 3. Lengyelország: 68 4. Szlovénia: 71 5. Szlovákia: 104 IDV A legindividualistább kultúrájú ország Magyarország, ahol az emberek az egyéni előrejutást tartják a legfontosabbnak. A legkollektivistább pedig Szlovénia, ahol a közös siker az első. 1. Szlovénia: 27
65
2. Szlovákia: 52 3. Csehország: 58 4. Lengyelország: 60 5. Magyarország: 80 MAS A legférfiasabb kultúrájú ország Szlovénia, aki egy versenyző, sikerorientált jellemzőkkel rendelkező állam. A legnőiesebb tulajdonságokkal felruházott állam Szlovénia, aki remekül tud alkalmazkodni és 2 millió lakosával a legsikeresebb az öt ország közül. 1.Szlovénia: 19 2. Csehország: 57 3. Lengyelország: 64 4. Magyarország: 88 5. Szlovákia: 110 UAI A bizonytalanságot legjobban kezelő ország Szlovákia, a váratlan helyzeteket legrosszabbul kezelő és kerülő ország Lengyelország. 1. Szlovákia: 51 2. Csehország: 74 3. Magyarország: 82 4. Szlovénia: 88 5. Lengyelország: 93 LTO Idő orientáció szerint a leginkább hosszú távra koncentráló ország Magyarország, a rövid távú gondolkodás pedig leginkább Csehországra jellemző, bár Szlovéniáról nem áll rendelkezésünkre adat ebben a kérdésben. 1. Csehország: 13 2. Lengyelország: 32 3. Szlovákia: 38 4. Magyarország: 50
66
IV.2. Statisztikai adatok Élettel, munkával, emberekkel kapcsolatos vélemények.47 A teljes népesség elégedettsége az élettel: 1-től (elégedetlen) 10-ig (elégedett) terjedő skálán mért átlagos értékek. (1999) (Forrás: EUSIO2111a) Összes Magyarország
5,7
Lengyelország
6,4
Csehország
7,1
Szlovákia
6,0
Szlovénia
7,2
A munka érdekességének fontossága
1999 összesen
Fizikai alkalmazottak
Fizikai alkalmazottak
Magyarország
86,8
89,3
82,9
Lengyelország
71,3
72,9
68,9
Csehország
59,3
67,8
55,0
Szlovákia
51,4
54,8
49,2
Szlovénia
92,6
93,0
93,0
Azon személyek százalékos aránya a teljes népességen belül, akik szerint a legtöbb ember megbízható (Forrás: EUSI O4111) 1999 összesen
férfiak
nők
15-25 év
26-44 év
45-64 év
64 év felett
Magyarország
21,6
22,5
20,7
27,0
22,2
21,1
16,9
Lengyelország
18,3
16,6
20,0
15,6
17,0
23,7
12,9
Csehország
23,4
22,4
24,4
19,7
22,0
28,0
21,2
Szlovákia
15,2
15,9
14,6
16,0
16,3
16,0
10,1
Szlovénia
21,3
22,4
20,3
21,0
22,9
21,2
17,8
47
http://www.mmi.hu/szin/szin11_2/11_nagy_mihaly.rtf
67
IRODALOM Könyvek: 1. Dr Sille István:
Illem, etikett, protokoll, 2003, 349.o., 351.o.
2. Edward G. Hinkelman:
Az üzleti kultúra enciklopédiája 1998. 7, 78, 226, 249, 375, 379, 226 o.
3. Falkné dr. Bánó Klára :
Kultúraközi kommunikáció 16,25.o.
4. Ottlik Károly:
Protokollkódex 58,74.o.
5. Terri Morrison, Wayne A. Conaway, George A. Borden Ph.D., Hans Koehler: Meghajlás vagy kézfogás? 1994. 72, 76, 237, 239.o. Folyóiratok: 6.Gaál-Szabó-Kovács:
Nemzetközi vállalati stratégiák és a nemzetivállalati kultúrák összefüggései In: Vezetéstudomány, 2005/7-8. 2, 3.o.
7. Harvard businessmanager :
Szervezeti kultúra In: Vezetés/Szervezés 2006/06. 12, 18.o.
8. Jarjabka Ákos:
A magyar nemzeti-szervezeti kultúra pozíciója a hofstedei modellben In: Marketing és Menedzsment 2003/1. 33, 35, 44.o.
Internetes források: 9. Kovács Zoltán: Kultúrák versengése http://twilight.vein.hu/phd_dolgozatok/kovacszoltan/Kovacs_Zoltan_Doktori_ertekezes_Kulturak_versen gese.pdf 88, 187o. Letöltve: 2008. 02. 14 2008. 04.25. 10. Herneczki Katalin: Nemzeti szervezeti kultúrák I. http://www.consultationmagazin.hu/index.php?menu=cikk&id=421 Letöltve: 2008. 03. 15. 11. Pálhegyi Krisztina: Ki mit gondol a magyarokról? És mi mit gondolunk arról, amit mások gondolnak rólunk? - idézetek kultúraközi kommunikáció köréből http://www.filolog.com/kulturakozQuotes.html Letöltve: 2008. 02. 29.
68
12. Geert Hofstede http://www.geert-hofstede.com/ Letöltve: 2008.02.03.-2008.04.25. 13. http://www.gsk.hu/menu.asp?content_id=187&SESSID=9 14. Kondás Ágnes, Magyar Mária, Kovács István: Gazdasági vezetési stílus Szlovákiában http://www.kft.sk/dat/Gazdasagivezetesistilus.ppt#263,13,Eddigi GLOBE eredmények I. Letöltve: 2008. 04. 12. 15. Jarjabka Ákos: Vizsgálatok a szervezeti kultúra témakörében http://www.ktk.pte.hu/oktatok/akos/akos.pdf Letöltve: 2008. 03. 03. 16. Menedzsment fórum: Vállalati kultúra és terjeszkedés: hogyan működik a Molnál? http://www.mfor.hu/cikkek/10666.html Letöltve: 2008. 04. 01. 17. Dr. Nagy Mihály: Nemzeti-szervezeti kulturális tőkénk egyes jellemzői http://www.mmi.hu/szin/szin11_2/11_nagy_mihaly.rtf Letöltve: 2008. 04. 29. 18. Balajti József: Történelem, kultúra http://www.utazona.hu/magazin/orszagok/lengyelorszag2.htm Letöltve: 2008.03.20. 19. Túry Gábor és Vida Krisztina: Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről http://www.vki.hu/rendszeres_kiadvanyok.shtml# Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről 11, 20, 43.o. Letöltve: 2008. 02. 05.-04. 20.
69
70
