Budapest Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-Kapcsolatok szakirány
A CIB BANK ZRT FOGYASZTÁSI HITELEINEK VIZSGÁLATA ÉS A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ALAKULÁSA 2000-TŐL NAPJAINKIG
Budapest, 2006 Készítette: Skrinyár Zita Zsuzsanna
Tartalomjegyzék Oldalszám: Tartalomjegyzék
3.
Bevezetés
5.
1. A CIB Bank Zrt.-ről általában
7.
1. 1. A CIB Bank története
7.
1. 2. A Bankcsoport tagjai
8.
1. 3. Termékek és ügyfelek, piaci helyzet
8.
2. A banki hitelezésről 2. 1. A hitelezés alapelvei
12. 12.
2. 2. Profitábilis hiteltermék nyújtásához szükséges terméktervezési alapelvek
13.
2. 3. A banki hitelezés folyamata
14.
2. 4. A banki hitelek csoportosítása
18.
2. 4. 1. Főbb különbségek a fedezetlen és fedezetes hitelek között 3. A fedezetlen hitelek csoportosítása 3. 1. A Hitelkártya és a Bevásárlókártya részletes bemutatása
19. 27. 27.
3. 1. 1. Kiegészítő banki szolgáltatások
31.
3. 1. 2. Bankkártyákhoz kapcsolódó biztosítási típusok a CIB Banknál
32.
3. 1. 3. A kártyafigyelő és számlafigyelő rendszerek
33.
3. 2. A CO-Branded termékek
33.
3. 3. A folyószámla hitelkeret
36.
3. 3. 1. Egyéb hitelkeret jellegű termékek, fedezet mellett 3. 4. A Személyi kölcsön
37. 38. 3
3. 5. A Gyorskölcsön/ a gyors segítség
39.
3. 6. TESCO Személyi kölcsön
40.
4. A fogyasztói szokások változása
41.
4. 1. Milyen tényezők befolyásolják a fogyasztást, hogyan hat a gazdaság fejlődése a megtakarításokra és a vásárlásra?
41.
4. 2. A vásárlási és fogyasztói szokások alakulása 2000-től.
48.
4. 3. A fogyasztói szokások változásának hatásai a gazdálkodó szervezetekre
51.
5. A CIB Bank fogyasztói hiteleiről végzett kérdőíves kutatás kiértékelése
53.
5. 1. A CIB Bank ZRT ismertsége
53.
5. 2. A Gyorskölcsön ismertsége
55.
5. 3. A fogyasztói szokások vizsgálata
57.
Összefoglalás
60.
Melléklet
64.
Ábrák jegyzése
69.
Irodalomjegyzék
73.
4
Bevezetés A CIB Bank Zrt egy dinamikusan fejlődő bank Magyarországon. Ennél a hitelintézetnél töltöttem a gyakorlatomat, és azóta is ennél a cégnél dolgozom. A munkám során olyan ügyfelekkel foglalkozom, akik azért keresik meg a bankot, mert hitelre lenne szükségük. Ezek az emberek a keresleti oldalt testesítik meg. Gyakran felmerült bennem néhány kérdés, amikre a dolgozatom során szeretnék választ kapni. A Magyar bankpiacon számos hitelintézet kínálja termékeit, szolgáltatásait, és próbálja elérni azokat a szegmenseket, akik potenciális ügyfeleik lehetnének. Mindig is foglalkoztatott az a kérdés, hogy vajon mi motiválja az embereket arra, hogy bevételeiken túl költsenek, vásároljanak Jelen dolgozatomban a CIB Bank ZRT által nyújtott termékeikről szeretnék egy átfogó képet mutatni, majd a hitelezés folyamatáról szeretnék beszámolni. A hitelpiac egészét nem kívánom vizsgálni, inkább az egyre népszerűbbé váló tárgyi fedezet nélkül nyújtott hitelekről szeretnék közelképet adni. A mai világban presztízs értéke van annak, hogy egy adott állampolgár hol lakik, milyen autóval jár, és hogyan öltözködik. A fogyasztói hitelek segítenek megvalósítani álmainkat, előre hozhatjuk velük jövőbeli vásárlásainkat, ezzel is növelve a megelégedettségünket. A kérdés, csak az, hogy mi az ára annak, hogy előre elköltjük a pénzünket? Milyen veszélyei vannak a hitelfelvételnek? Milyen hitelt érdemes felvenni? A dolgozatom során a feltevéseim a következők: •
A fogyasztói társadalom térhódítása Magyarországon is jelentős. A Média, pedig jelentősen befolyásolja a fogyasztókat és módosítja, néha tudatosan, néha pedig tudattalanul, a fogyasztói szokásokat és elvárásokat. Ez, pedig véleményem szerint hozzájárul, hogy a hitelintézetek egyre jobban nyitnak a lakossági üzletág felé, és bővítik ki termékpalettájukat, mert nagy üzletet látnak az ’ébredező’ lakosságban.
•
Az eladósodottság mértéke még elmarad a Nyugat Európai átlagtól, de a rendszerváltás és az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeként a fogyasztás fokozódni fog, és az emberek egyre szívesebben vesznek fel hiteleket. Ez a hosszú folyamat 16 év alatt még nem fejtette ki teljesen azt a hatást, amit várni lehetett,
5
illetve a 2004-es csatlakozásunk után sem változott jelentősen a hitelezés helyzete. Hipotézisem szerint az eladósodottság tovább fokozódik. •
Elgondolásom szerint a hitelfelvételi hajlandóságot számos tényező befolyásolja. Elsősorban az anyagiak, és az iskolázottság, másodsorban pedig, az államba és a pénzintézetekbe vetett ’hit’. A dolgozatomban szeretném megvizsgálni, hogy kik azok a szegmensek, akik gyakrabban folyamodnak hitelekhez, és mi a mozgatórugója az elgondolásuknak. Változott-e a helyzet a rendszerváltás óta? Mennyire bízunk a kereskedelmi bankokban?
•
Feltevésem szerint, a bankok ügyfél -orientáltsága, és az élesedő verseny következtében egyre inkább rákényszerülnek, hogy kedvezőbb feltételek mellett nyújtsanak hiteleket, ezzel is növelve kihelyezéseiket. A népszerű deviza alapon igényelhető hitelek, viszont számos kockázatot rejtenek magukba, amit szerintem az emberek nem mérlegelnek kellőképpen. Szeretném megvizsgálni, hogy milyen veszélyeket rejtenek a devizában nyilvántartott hitelek.
Remélem, hogy kérdéseimre megkapom a választ, és némi segítséget nyújthatok a hitelt felvevőknek, hogy eligazodjanak a hitelek útvesztőjében. Ezen kívül szeretném megvizsgálni a bankok kockázatvállalását, és áttekinteni, milyen alapelveket követ a CIB Bank a hitelezés során. A kereskedelmi bankok kockázatviselése, a piaci verseny következtében elgondolásom szerint folyamatosan változik. A továbbiakban bemutatom a CIB Bank kialakulását.
6
1. A CIB BANK ZRT-ről általában Ebben a fejezetben szeretném áttekinteni ennek a dinamikus hitelintézetnek a kialakulását. Bemutatom, hogy, milyen egyéb vállalatok alakultak ki belőle, és hogyan érte el mai formáját a CIB csoport. Jelenleg is dinamikusan fejlődik, és a kereskedelmi bankok rangsorában, az első tíz között van.
1. 1. A CIB Bank története A mai CIB bank elődje 1979. novemberében jött létre, Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. néven. Dollár alapon kezdte meg működését, és kizárólagosan vállalati ügyfelekkel foglalkozott. A Magyar Nemzeti Bankon kívül, számos vezető külföldi bankház is résztulajdonosa volt, ami biztos alapokra helyezte működését, és biztos pénzügyi hátteret biztosított. A Bank 1875. évi magyar részvénytársaság jog alapján került bejegyzésre. Tevékenységét
a
Pénzügyminisztérium
engedélye
alapján
végezte,
míg
1995.
decemberében kereskedelmi bankká alakult. A kilencvenes évek első felében kizárólag konvertibilis valutában végzett banki műveleteket. A kétszintű bankrendszer bevezetése lehetővé tette, hogy az egyre növekvő magyarországi ügyfélkört kiszolgálva forintban tudja a bank kielégíteni a keresletet. Ezért a már meglévő Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt mellett 1988-ban létrejött a CIB Hungária Bank Rt. Az 1997-ben végbement jogi- és strukturális változások következtében a kettő külön intézet feleslegessé vált, ezért 1998. január. 1.-i egyesülés révén a mai CIB Bank jött létre, ami egyaránt végez forint- és devizaműveleteket is. Újabb szerkezet- és tulajdonosváltás következett 1999-ben, aminek következtében az olasz Banka Intesa vásárolta meg a magyar bankot. További fúzió ment végbe az anyavállalatnál, így a Gruppo Banka Intesa vált Olaszország legnagyobb bankcsoportjává.
7
1. 2. A bankcsoport tagjai A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. Törvény alapján a két korábbi hitelintézet (CIB, és CIB Hungária Kft.) jogutódjaként született meg a CIB Rent Lízing Kft. átalakításával a CIB Rent Rt., amely operatív lízinggel foglalkozik. 1992-ben megalakult a CIB Értékpapír Rt., amely 1993. óta tagja a BÉT-nek, és induló alaptőkéjét (5Millió Ft) 1999-re 4,4 milliárd Forintra növelte. 1997-től tagja lett az Állampapírok Elsődleges Forgalmazási körének. A bankcsoport ingatlan igényeinek kielégítésére alakult 1996-ban a CIB Service Kft. A CIB Befektetési Alapkezelő Rt. 1999. decemberében alakult, és elsősorban a CIB Kincsem Kötvény Alapot indította el, majd egy évvel később a CIB Részvény Alap is piacra került. Gépek és berendezések és gépjárművek vonatkozásában pénzügyi lízinggel, személyautók tekintetében, pedig hitelfinanszírozással foglalkozik a 2000-ben alapított CIB Lízing Rt. A lízingtevékenységekhez kapcsolódóan alakult 2001-ben a CIB Biztosítási Alkusz Kft.
1. 3. Termékek és ügyfelek; a piaci helyzet A CIB Bank a 90’ évek végéig, hasonlatosan más hitelintézetekhez, kizárólagosan a vállalati ügyfelekre koncentrált. A kedvező gazdasági változások eredményezték azt a fajta nyitást a lakosság felé, amit 2001-től lehet tapasztalni. A fogyasztási hitelek piacán még korántsem olyan kiélezett a verseny, mint a vállalti hitelpiacon.1 Felértékelődtek a lakossági ügyletek, bár a vállalati szféra még mindig nyereséges üzletág, az egyre élesedő verseny fokozatosan nyitásra kényszeríti a pénzügyi szereplőket. Az elmúlt években tovább erősödött a lakossági üzletág. A 2005-ös évben 70%-kal bővült a lakossági hitelek kihelyezése, míg a vállalati kihelyezések csak mérsékelten növekedtek. Számos új termék látott napvilágot, amik a lakosság igényeihez az évek múlásával, egyre jobban idomulnak. Ilyen például a Bevásárlókártya, a rugalmas áruhitelek, és gyorsan elérhető személyi kölcsönök.
1
Forrás: Fogyasztási hitelezés: Mit mutat a nemzetközi összehasonlítás? 2004. 12. 13. 14: 10 Link: www. portfolio. hu/cikkek. tdp? k=3&i=45045 letöltés dátuma: 2005. 07. 15
8
Megmaradtak a jól megszokott megtakarítási lehetőségek, de új távlatok is nyíltak a befektetési jegyek és kötvények terén. Több hitelintézet is kínál kedvező lehetőségeket. A CIB Bank például a következőket kínálja: CIB Európa Részvény Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap. Ezen felül, a fogyasztói szokások változása révén, az emberek mindinkább törekednek magasabb életszínvonal elérésére és a hitelintézetek ezt kihasználva olyan kiaknázatlan lehetőségeket találtak2, amely nagy piaci potenciált jelent. Gondolok itt a lakossági hitelek terjesztésére, illetve a könnyen elérhető, vásárlást elősegítő termékekre, például a Lady Hitelkártyára3, vagy Bevásárlókártyára, illetve áruvásárlás esetén későbbi részletfizetési lehetőséget kínáló áruhitelekre. A versenyben igyekszik mindenki valami különlegeset, valami „nagyon kedvezőt” nyújtani. Valamint a termékpaletta bővülése egyre jobban ösztönzi a fogyasztóközönséget vásárlásra. A lakossági hitelezésben megkülönböztetünk klasszikus értelemben vett fedezet mellett nyújtott hiteleket, ahol a bank megköveteli a hitel adósától, hogy valamilyen tárgyi fedezetet vonjon be az ügyletbe. Ez a fedezet lehet lakóingatlan, építési telek, irodahelyiség, garázs, vagy gépjármű. A másik típus a fedezetlen hitelek, ahol a Bank nem kér ingatlant. Ez nem azt jelenti, hogy nincs fedezete az ügyletnek, hiszen ebben az esetben a fedezet az igénylő mindenkori jövedelme. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért a hiteleket fedezetes és fedezetlen hiteleknek fogom nevezni. 2004-ben jelentős növekedés látható a deviza alapú lakás- és fogyasztói hitelekben. A devizahitelek állománya fél év alatt 80%-kal nőtt. Ahol visszaesés tapasztalható, az a támogatott forint alapú hitelek állománya.4 Ennek egyik oka az, hogy szigorodtak a 2003.as évben az állami támogatások feltételei, másrészt számos makrogazdasági mutató kedvezőtlen alakulása. – a magas deficit és a külkereskedelmi mérleg változása – is ezt eredményezte. A fogyasztási hiteleknél várhatóan marad az emelkedő tendencia, hiszen a
2
Forrás: MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2000 Forrás: http://budapestbank. hu/csoport/kartya_lady/doc_standard. pdf 4 Forrás: Mi történik a pénzügyi szektorban- Hová vezet az út? (PSZÁF elemzése) 2004. 09. 20 15: 24 Link: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=45598 letöltés dátuma: 2005. 10. 07. 3
9
fogyasztási kedv nem csökkent. Ami problémát jelenthet, az a háztartások megtakarításai. Az elmúlt években folyamatosan csökkennek a megtakarítások, és a lekötött betétek aránya is egyre kisebb. A biztosítások aránya viszont növekedett.5 Ez egyensúlytalansághoz vezethet. Bár a bankok általában külföldi forrásokból szerzik be a fedezeteket, tehát a kockázati tényezők a bankok szempontjából nem változtak jelentősen, viszont a fogyasztók szemszögéből nagy veszélyforrást rejt a túlzott eladósodás. 1. Ábra. A háztartási szektor nettó hitelfelvétele 2000-2005 között.
Forrás: Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról 2006.mácius 31. 25. oldal (56. ábra)
Jelentős változást hozhat az Európai Unióhoz való csatlakozás, azáltal, hogy lehetőséget kínál külföldi hitelintézeteknek is, hogy belépjenek arra a viszonylag szűz piacra, amit korábban a törvények és szabályozások védtek. Az „egységes európai útlevél” lehetőséget 5
Forrás: A magyar lakosság eladósodottságáról- Mi van a számok mögött? 2004. 11. 15 14: 00 Link: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3Ci=47633 letöltés dátuma: 2005. 10. 07
10
biztosít a külföldi hitelintézeteknek, hogy csupán bejegyzés után, határon átnyúló tevékenységet
folytathassanak.
Továbbra
is
erősnek
mondható
a
bankszektor
koncentráltsága. Bár a lehetőség fennáll, hogy belépjenek a piacra az új szereplők, a magyar hitelintézetek erős versenyt diktálnak a piacon. A másik lehetősége a piacszerzésnek a felvásárlás. A felvásárlások és bankfúziók folyamatosan zajlanak, így még tőkeerősebb vállalatok jönnek létre. A nagy, piacvezető bankok, viszont szintén érdekeltek abban, hogy fogják a piacot, ez által az előbb említett, fióknyitás és ügyfélszerzés határon átnyúló folyamata, szintén korlátok közé van szorítva. A csatlakozás hatásai – tapasztalhatóan – nem mutatkoztak meg olyan erősen, mint ahogy az elemzők várták volna. Véleményem szerint a jövőben még folytatódik a külföldi bankok térhódítása, bár nagy valószínűséggel, ez a bankszektor további koncentrálódásához fog vezetni.
11
2. A banki hitelezésről A hitel- és kölcsönügyletek általános szabályait a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. Törvény tartalmazza. A törvény meghatározása szerint, a hitelezési tevékenységet folytató pénzintézetet a kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget bocsát az adós rendelkezésére, melyet az adós a kamatok megfizetésével együtt köteles a szerződésben meghatározott módon és időben visszafizetni.
2. 1. A hitelezés alapelvei A továbbiakban szeretném összefoglalni, azokat a szempontokat, amik a hitelezésnél alapvető fontossággal bírnak. Bár az alapelvek minden banknál, és minden hitelterméknél eltérnek, azért könnyen belátható, hogy nincs olyan éles különbség az egyes bankok alapelvei között. Mindegyik hitelintézet profitorientált, és mint gazdálkodó szervezet nyereség elérésére törekszik.
• A hosszú távú ügyfélkapcsolat kiépítése az egyik alappillére a hitelezésnek. A banki kapcsolat, jobb esetben, egy életen keresztül tart. Amikor egy számlát nyitunk, nem csupán számlát választunk, hanem bankot is. A bankok érdeke is, hogy magas szintű szolgáltatásaikkal, és termékeikkel ügyfeleiket hosszú időre megnyerjék. Minél elégedettebb az ügyfél, annál valószínűbb, hogy hosszú éveken keresztül visszatér, és barátainak illetve ismerőseinek is elmondja jó tapasztalatait.
• Erős pozíció elérése, és megtartása. Korábban a bank-piac szereplőinek száma nem volt számottevő, a hitelintézetek nem fordítottak akkora gondot az erős pozíció elérésére. A bank eleve biztos alapokat jelent az emberek számára, és azzal, hogy egy bank tőkeerős, az ügyfelek megbízhatóbbnak ítélik meg. A piaci verseny erősödése, azonban tovább fokozza annak a szükségességét, hogy az ügyfelek és ügyletek számának növekedésével, “az elegáns öreg úr”, dinamikusan fejlődő atlétává változzon, és erős versenyképes vállalat képét mutassa. Az erős piaci pozíció elérése alapfeltétele a működésnek.
12
• A hitelezés során fontos szempont a megtérülési ráta számítása. Ez olyan indikátor, ami a bankok számára megmutatja, hogy egy adott ügylet mennyire éri meg, mekkora hasznot hoz a hitel nyújtójának. A bevételek növelését viszont nem lehet végsőkig fokozni, hiszen a kockázati tényezőket is figyelembe kell venni. Ezért minden hitelintézet meghatározza azt a kockázati szintet, ami mellett még megfelelő hitelállományt tud kihelyezni és ezáltal maximálni tudja bevételeit.
2. 2. Profitábilis hiteltermék nyújtásához szükséges terméktervezési alapelvek: Minden profitorientált, vállalat érdekelt abban, hogy a fogyasztók igényeinek feltárása mellett, megtalálja a legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat. Nincs ez másképp a hitelintézetek esetében sem. Ennek érdekében a következő szempontokat kell szem előtt tartaniuk:
• Az ügyféligények megértése Meg kell érteni, mit akar az ügyfél, milyen céljai vannak, mire van szüksége. Ebben az esetben szegmensekre osztott célpiacot veszik alapul a kutatók, és életkorra, jövedelmi helyzetre nézve végzik el elemzéseiket. Az igények pontos megismerése hozzájárul a megfelelő termékek kifejlesztéséhez, és közvetetten ez a hosszú távú kapcsolat alapja.
• A versenyhelyzet megismerése A második nagyon fontos tényező, hogy felmérjük, kik a piac szereplői, milyen termékeket forgalmaznak, és milyen üzletpolitikát folytatnak. A hosszú távú üzleti stratégiák kialakításánál elengedhetetlen megismerni a konkurenciát.
• Az ügyféligénynek és a versenyhelyzetnek megfelelő termékdefiníció A harmadik lépés, az előző két alapelv ismeretében a megfelelő termék, termékspaletta kialakítása. A termékeket a korábban szegmensekre bontott piaci szereplők igényeinek, és a szabályozásoknak megfelelően alakítják ki.
13
2. 3. A banki hitelezés folyamata A banki hitelezés folyamat részleteiben hitelintézetenként eltérő. A bankok belső üzleti szabályzatuk részének tekintik ezeket az alapelveket, és nem adnak ki információt a hitelezés pontos menetéről. Fontos üzleti szempontok dominálnak, tehát érthető az óvatosság. A továbbiakban néhány közös vonása alapján mutatom be a hitelezést, amely az alábbi alapvető lépésekből áll:
• Alapfeltételek és előminősítés Az igénylés befogadásakor a hitelintézet előminősítést végez, azok az adatok alapján, amit az ügyfél a rendelkezésére bocsát. Ennek az a célja, hogy pontos behatárolásra kerüljön az az ügyfélkör, akinek a bank hitelezni akar és így az esetleges felesleges kockázati tényező kiszűrhető. Érthető, hogy minden hitelintézet ezt az elsődleges szűrőt használja, hogy elkerülje a túlzott kockázatot jelentő ügyfelek körét. Így minden egyes termék esetében – életkorra, munkaviszonyra, jövedelemre vonatkozó – alapfeltételek kerülnek meghatározásra, aminek már az igénylés benyújtásakor meg kell felelni. Természetesen az alapfeltételek termékenként és intézményenként eltérhetnek. A tájékoztatás szakaszában előfordulhat, hogy valótlan eredmény adódik az előszűrés folyamán, és az igénylő átjut a bírálati szakaszba, ahol pedig az adatok tényleges ellenőrzése után kiderül, hogy nem kaphatja meg az áhított terméket.
• Benyújtandó dokumentumok meghatározása A fedezet nélküli ügyletek esetében általában kevesebb benyújtandó dokumentumra van szükség, mint a fedezet mellett nyújtott hitelek esetében, ennek oka a dokumentumokból ellenőrizendő fedezetre vonatkozó adatok mennyisége és minősége. A dokumentáció termékcsoportokon belül is eltérő lehet. Az értékesítési szempontoknál figyelembe veszik, hogy egy adott termék eladása, értékesíthetősége hogyan függ össze a benyújtandó dokumentumokkal. A későbbiekben látni fogjuk, hogy amíg egy hitelkártyánál, viszonylag sok benyújtandó dokumentum van, és az igénylés alapfeltételei is szigorúbbak, addig a Bevásárlókártyánál, csak minimális dokumentáció és minimális feltétel teljesítése szükséges, holott két egymáshoz hasonló termékről van szó. Az
14
egyszerűsített dokumentáció miatt (igényléskor csak az igénylőlap hiánytalan kitöltése és személyi igazolvány bemutatása szükséges) az utóbbi értékesítése sokkal egyszerűbb, hiszen akár hoszteszek is tudják kínálni a bevásárlóközpontokban, így impulzus hiteligénylésre is rávehetik az ügyfelet, mivel ezek a dokumentumok egy hétköznapi vásárlónál is rendelkezésre állnak. Tehát az igénylésre az ügyfélnek nem kell felkészülnie. Ezeknél a termékeknél a fő cél, hogy minél nagyobb közönséghez jusson el a termék, ezért arculatában is közvetlenebb, és már a termék fantázianeve is felhasználhatóságát sugallja.
• Adatellenőrzés Az adatellenőrzés célja, a hitelezési csalás megelőzése – illetve kiszűrése, mely során az ügyfél által közölt adatok és benyújtott dokumentáció valódiságának, valóságtartalmának ellenőrzése történik különböző adatbázisok (cégadatbázis), nyilvántartások (negatív adóslista) segítségével. Jelentős kapacitást foglal le ez a munkafolyamat. A munka roppant monoton és az adatok ellenőrzése nagy odafigyelést igényel.
• A Banki adósok nyilvántartása A legelterjedtebb nyilvántartás a BAR6 lista. Természetes személyek esetében azokat a hiteladósokat tartalmazza, akik a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeknek kilencven napot meghaladóan, a mindenkori minimálbért elérő összegben nem tesznek eleget.7 A nyilvántartásba nem csak a korábbi hitelek főadósai kerülhetnek fel, hanem azok az adóstársak illetve kezesek is, akik az ügyletben részt vettek. Magyarországon jelenleg nincs olyan lakossági ügyfelekre vonatkozó bankközi nyilvántartás, ahol a jó adósokat jegyzik. Ráadásul korábban azok a személyek, akik felkerültek a rossz adósok listájára, gyakran a listára kerülés pontos időpontjáról sem kaptak külön értesítést, csak a behajtási folyamat során a listára kerülést megelőzően hívták fel az ügyfél figyelmét arra, ha a törlesztést továbbra is elmulasztja, akkor következményeként automatikusan a BAR nyilvántartásba kerül. A legtöbb esetben az emberek ezeket a jelzéseket nem veszik komolyan, ezért előfordul, hogy legközelebb csak a
6
BAR: Bankközi Adós és Hitelinformáciős Rendszer. Azok a vállalkozók is szerepelnek a nyilvántartásban, akiknek a bankszámláján harminc napot meghaladó, legalább 1 millió forintot elérő követelés van, továbbá a bankkártyákkal visszaélőknek is tartalmazza az adatait. 7
15
következő hitel igénylésénél szembesülnek a szomorú ténnyel. A 2005-ös évben megújult a rendszer. Az új neve a Központi Hitelnyilvántartó Rendszer lett. Az elmúlt években jelentősen nőtt a nyilvántartásban szereplők száma, ami a nyilvántartás szükségességét mutatja, viszont, koránt sem mondható tökéletesnek. A KHR, jellemzően fekete-listaként értelmezhető, azaz aki rajta szerepel, akár 5 évre is ’megbélyegezett’ lesz, így nem is kaphat újabb hitelt addig, amíg el nem kerül a listáról. Azonban bármilyen meglepő, de vannak olyan ügyfelek is, akik ennek ellenér hitelhez juthatnak. Erről a hitelintézetek saját hatáskörben dönthetnek, a mérlegelés alapja ilyenkor egy olyan egyéb információ mely a KHR lista ellenére meggyőzi a bankot a biztonságos hitelkihelyezésről, a hitel visszafizetéséről.8 A KHR rendszer abban is változott, hogy az ügyfeleknek van már lehetőségük évente 1szer ingyenesen lekérdezni a listát, így maguk is meggyőződhetnek róla, hogy szerepelnek e benne. Ezzel a jogorvoslat is megoldott, hiszen a korábbiakkal ellentétben, most van arra lehetőség, hogy felülvizsgálatot kérjenek az érintettek. Amennyiben a listában szereplő panasszal él, a listára feltevőnek nyolc napon belül válaszolnia kell a panaszra, és a jogtalanul listára helyezett személy jogi útra terelheti a rendezést. Jelentős újításnak számít, hogy a listára felrakás előtt köteles értesítést küldeni a hitelintézet az adósnak, és felhívni a figyelmét, hogy amennyiben nem rendezi tartozását, bekerül a rendszerbe. Amennyiben az adós nem veszi át a felszólítást, a hitelintézet nem teheti fel automatikusan a „fekete” listára.
• A fizetőképesség meghatározása A fizetőképesség esősorban a rendelkezésre álló jövedelemtő függ. A jövedelmek értékelésének alapvető szempontjai az állandóság és a végrehajthatóság kritériumainak való megfelelés. A bank a jövedelem igazolására megfelelő dokumentum adását kéri, ilyen a rendszeres bérjellegű jövedelem igazolására munkáltató által kiállított dokumentum, illetve a nem bérjellegű jövedelemmel rendelkezők esetén az adóhivatal részéről az igénylő kérelme alapján kiállított jövedelemigazolás. A jövedelem nagysága eleve behatárolja azokat a termékeket, amit az ügyfélnek ajánlani lehet. Azon jövedelmek, amelyeket a hitelbírálat során a bankok általában elfogadnak: a 8
Forrás: Jelentősen nő a banki adósok száma a nyilvántartási rendszerben 2005. 05. 03. 11: 26 Link: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&I=53707 letöltés dátuma: 2005. 10. 07.
16
munkabérből származó jövedelem, öregségi nyugdíj, bérleti szerződésből származó jövedelem, vállalkozói tevékenységből származó jövedelem. De a verseny éleződése kapcsán a jövedelemvizsgálat is rugalmasabb feltételek mellett történik. Számos hitelintézet elfogad olyan egyéb bevételeket is, amelyek más bevételforrásból származnak. Ilyen például a családi pótlék, gyerektartás, rokkantsági nyugdíj, őstermelői jövedelem. A fizetőképesség meghatározása során hitelintézet megvizsgálja a tényleges rendelkezésre álló jövedelmet, és annak terheit. Ilyen lehet az ügyfél folyószámlájához tartozó hitelkeret, egyéb hiteltörlesztésre fordított összeg, esetleg fizetési letiltás, vagy fizetendő gyerektartás. A bírálat során ezeket a tényezőket is figyelembe véve állapítják meg, hogy mekkora hitelösszeget bír még el a jövedelem. Az
adható
hitelösszeg
meghatározásának
a
módszertana
hitelintézetenként
és
hiteltermékenként eltérő lehet, nincs egy általánosan elfogadott módszer. A bankok által egy képlet alapján számított jövedelem fedezettség meghatározása jellemző. Előnye, hogy könnyen alkalmazható és könnyen kommunikálható az eljárás. Viszont számos hátránya is van: - Az adható hitelösszeg meghatározásánál fennálló arányszám csak a hiteldöntés pillanatában valósul meg és akár egy nappal később már nem igaz a képlet. Az ügyfél már a hitelszerződés aláírását követő napon kaphat fizetésemelést, elbocsáthatják, áthelyezhetik. - Nem kezeli az ügyféltől független tényezők hatásait, mint a recessziót, vagy olaj áremelést. A jövedelem, törlesztésre fordítható részének az aránya, ami egy esetleges olajár emelkedés hatására megváltozhat, hiszen az olajár emelkedése hatással van a termékek és szolgáltatások árára, így az adott jövedelemből többet kell a mindennapi megélhetésre fordítani. A klasszikus eljárással megállapított hitelösszeg nem tekinthető reális eljárásnak. - Nem, veszi figyelembe a regionális sajátosságokat, azaz, hogy pl. Magyarország nyugati részében vagy a Balaton környékén a megélhetés drágább, mint Magyarország dél-keleti részében. A fizetőképesség meghatározásáról elmondható, hogy noha széles körben alkalmazzák, a hitelképesség előrevetítésében csekély szerepet játszik. Mégis nehezen elképzelhető bármilyen hitelbírálat, ahol valamilyen a jövedelem és a törlesztési kötelezettség alapján
17
működő képletet ne használnának a hitelképesség meghatározásánál, ezt célszerű inkább valamiféle irányadó eljárásnak tekinteni, mintsem a hitelképesség előrejelzésének a fokmérőjeként.
• Hitelfedezetek meghatározása A bank, hitelezési kockázatának csökkentésére az üzletfél kölcsön-, illetve hitelkérelmének jóváhagyását az adós vagy harmadik személy által nyújtott, a bank által megfelelőnek tartott biztosíték adásához kötheti. A bankok hitelezési tevékenységük során a fedezetek értékelését és az elfogadhatóság szempontjait stratégiájuk szerint maguk határozzák meg. Azonban nem fogadhatnak el olyan biztosítékot, melynek fedezetként elfogadását jogszabály nem engedi meg. A kölcsön fedezetének meghatározása azonban nem csak a bank kockázatcsökkentő üzletpolitikájának elvárása, hanem a bank törvényi kötelessége is. Hpt. 78§(1): „A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges
fedezetek,
illetve
biztosítékok
meglétéről,
valós
értékéről
és
érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez kell csatolni.” Fedezetértékelés: az ügyfél által a hitel biztosítékaként felajánlott fedezet megvizsgálása és értékelése, abból a szempontból, hogy annak minősége és értéke megfelel-e a Bank által meghatározott követelményeknek.
• Az adósminősítés A minősítési rendszer célja, olyan adósok kiválogatása, akiknek egyes demográfiai adatai nagyfokú stabilitást mutatnak, és jövedelmi viszonyaik lehetővé teszik a tőke, és kamattartozás
visszafizetését.
Az
adósminősítés
eredményeként
olyan
lakossági
hitelállomány felállítása kívánatos, mely a demográfiai és jövedelmi adatok alapján nem jelent magas kockázatot.
2. 4. A Banki hitelek csoportosítása A bankok hitelezési tevékenysége, a hitelt felhasználó szegmensek szerint, két alapvető csoportba sorolható, ez alapján beszélhetünk lakossági és vállalati hitelezésről. Mind a vállalati, mind a lakossági hitelek piaca jelentős eltéréseket mutat. Jelen dolgozatom a lakossági hitelek bemutatásával foglalkozik.
18
Ha a lakossági hiteleket további csoportokba szeretnénk sorolni, akkor a hitel biztosítékaként
szolgáló
fedezet
alapján
fedezetes
és
ún.
fedezet
nélküli,
jövedelemfedezettség vizsgálat mellett nyújtott hiteleket különböztethetünk meg. A banki fedezet klasszikus értelemben olyan lakóingatlan, építési telek vagy irodahelyiség lehet, aminek a forgalmi értéke meghaladja a 3, 5- 4 millió Forintot, és a menekülési értéke eléri a 3-3, 5 millió forintot.
2. 4. 1. Főbb különbségek a fedezetlen és fedezetes hitelek között • A fedezetlen hitelek A fedezetlen hitelek azok a hitelek, melyeket a klasszikus értelemben vett banki fedezet nélkül9 nyújt a bank a hitelt igénylőnek. A kölcsön nyújtásakor ezekben az esetekben a bank az ügyfél havi rendszeres jövedelmét, terhelhetőségét, fizetőképességét vizsgálja. Ezek olyan szabadon felhasználható hitelek, melyeket meghatározott hitelcél megjelölése és a hitel felhasználásnak utólagos igazolása nélkül bocsát a bank az ügyfél rendelkezésére. Ezeknél a hiteleknél is lehet választani, hogy az ügyfél milyen devizanemben szeretné felvenni a hitelét. A leggyakrabban Forint, Euro és Frank alapon lehet igényelni. Jelentős előnye a fedezet nélküli hiteleknek, hogy a hitel teljes átfutásának ideje rövidebb, folyósítása sokkal hamarabb megtörténik, mint a fedezetet kérő hitelkonstrukciók esetében. A hitelbírálatot követően, még pár napos átfutással kell számolni, ez alatt az idő alatt a technikai bonyolítása történik az ügyletnek (számlanyitás, folyósítás, átutalás). A verseny fokozódása az átfutási idők rövidülésében is szerepet játszik. A pénzügyi intézetek egyre rövidebb átfutási idővel hirdetik meg termékeiket, így akár 1 napon, vagy órán belül hozzá lehet jutni a kölcsönösszeghez. A fedezetlen hitelek esetén futamidő tekintetében csak rövidtávról beszélhetünk. A maximális futamidő 5-6 év szokott lenni, ami egy fedezetes hitelek 15-25 éves futamidejéhez képest rövidnek mondható. Ezért a gyorsaságért cserébe a Bankok gyakran kérnek magasabb kamatokat, vagy esetleg alacsonyabb kamatok mellett más költségeket is felszámítanak (bírálati díj, folyósítási
9
kezes, óvadék, jelzálog
19
jutalék) illetve, más banki termékek megvásárlásához kötik a folyósítás.10 A CIB Bank által kínált Gyorskölcsön és deviza alapú személyi kölcsön folyósításának alapfeltétele, hogy lakossági folyószámlát kell nyitnia az ügyfélnek, ahová a kért összeget utalják, illetve ahonnan a törlesztéseket végzi. Ilyen keresztértékesítési technikákkal egyre gyakrabban lehet találkozni. Így az ügyfél választhat, hogy gyors, de drága hitelt vesz igénybe, vagy tovább vár és jobban jár hosszútávon. Sok pénzügyi szolgáltató cég éppen az emberek türelmetlenségét használják ki, hiszen egyre jobban elszaporodnak a „házhoz visszük a pénzt”- jellegű vállalkozások, akik nem restek olykor uzsorakamathoz közeli kamatokat felszámítani. A legegyszerűbben elérhető termékek a keret jellegű hitelek. Ilyen a folyószámla hitelkeret, a Bevásárlókártya. Újdonságnak számit a kölcsönök piacán a Gyorskölcsön, amit sokkal gyorsabban megkaphat az ügyfél. A termékek részletes leírásánál látni fogjuk, hogyan lehet egyes termékekből előnyöket kovácsolni, és hogyan tudja a fogyasztó leggazdaságosabban kihasználni a hitelét, illetve milyen cél esetében, melyik hitel felvétele ajánlatos a számára.
• A THM szerepe A telekommunikációnk és a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre több forrásból tudnak információhoz jutni a fogyasztók. Ezért célszerű a piacon lévő ajánlatokat nagyító alá venni és alaposan megvizsgálni. A csábító kamatok még egyáltalán nem árulnak el sokat egy adott termékről. Figyelembe kell venni a járulékos költségeket és egyéb kondíciókat is. Egyes pénzügyi vállalkozások kihasználva, hogy a néha bizony sürgősen szükség van pénzre, horribilis kamatra adnak kölcsönt, igen rövid futamidőre.11 Itt ismételten előtérbe kerül a THM12szerepe, az összehasonlítás során. A Provident Rt ajánlata szerint a gyors
10.Jelen esetben a Cib Bank termékeiből indultam ki. 11 Hivatkozás a Vonzó fogyasztási hitelek, meggyőző reklámok- Kerüljük el a buktatókat! C. cikkjére. Megjelent: a Portfolio.hu internetes újságban, 2114.06.25. 10:20 Letöltés dátuma:2005.10.07. Link: http/www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&I=42610 12 THM: A teljes hiteldíj, a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmaz minden olyan költséget, ami a hitelügylet során felmerül (kamat, kezelési költség, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási díj, éves díj). A THM az a belső kamatláb (IRR), amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett, költségekkel csökkentett hitelösszeggel.
20
hitelt 100.000 Ft nagyságban, 39 hetes futamidőre 334, 11 % THM mellett lehet igénybe venni. A törvényi háttér is a fogyasztókat támogatja. A nemrég hatályba lépő törvény értelmében, minden lakossági hitel esetében, amit három hónapnál hosszabb lejáratra folyósítanak, hirdetésénél a hitelintézet köteles nyilvánosságra hozni a Teljes Hiteldíj Mutatót. A mutatószám lényegében a hitel teljes költségét mutatja meg. Ez által a fogyasztók könnyebben tudják összehasonlítani az ajánlatokat, és könnyebben jutnak döntésre. Vigyázni kell azonban arra, hogy ez a mutatószám kizárólag akkor tekinthető mérvadónak, ha a két pénzügyi szervezet ajánlatában megegyezik a hitelösszeg és a futamidő. Ellenkező esetben, ha a feltételek között nincs egyezés, könnyen előfordulhat, hogy rossz képet kapaz érdeklődő az ajánlatról. A hitel igénybevételénél az ügyfélnek nem csak a jelen anyagi helyzetét kell alapul venni egy hitel felvételénél, hanem azt is mérlegelni kell, hogy a jövőben mekkora megterhelést jelent majd a családnak a hitel törlesztése. Mérlegelni kell azt is, hogy az a pénz, amit most kölcsönöz az ügyfél,(tehát amennyivel többet most elkölt), az a későbbiekben, hónapról hónapra mindig egy fix összeggel csökkenti a rendelkezésére álló jövedelmét. Ha belegondolunk, nagy veszélyeket rejt, hiszen amit az egyik hónapban elköltünk, azt előbb utóbb vissza kell fizetni, és az előre nem látható kiadások sokszor valóban olyan helyzetbe kényszeríthetik a fogyasztót, hogy újabb és újabb hiteleket vegyen fel annak érdekében, hogy a napi költéseit finanszírozni tudja és a fennálló tartozását is csökkentse. Ha valaki belekerül a hitelspirálba, onnan nehéz kikeveredni, és a folyamatosan felhalmozódó kamatok és törlesztő részletek veszélyessé válhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy mérlegeljünk, valóban szükségem van-e arra a hifitoronyra, és képes leszek e 1 év múlva is fizetni a részleteit? A médiában számtalanszor hallunk meglehetősen csábító ajánlatokról. Óvatosnak kell azonban lennünk, hiszen a kedvező ajánlatok nem jelentik azt, hogy sokkal jobban járunk, hiszen a hangzatos kamatok mögött gyakran az apróbetűben bújnak meg a tényleges költségek.
21
A fogyasztók egyre több forrásból tájékozódhatnak, mielőtt dönteniük kell. Számos gazdasági újság közöl felméréseket, és akinek van lehetősége on-line tájékozódni, az a személy végig látogathatja a hitelintézetek weboldalait, vagy akár még telefonon is utána érdeklődhet a honlapon látott feltételeknek, és választ kaphat az esetleg felmerült kérdéseire. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is gyakran közöl tanulmányokat, amik segítséget nyújtanak a hitelek útvesztőjében. Számos külföldi országban a hitelezési kultúra már jóval fejlettebb, és a lakosság is műveltebb pénzügyekben. Magyarországon viszont még csak a rendszerváltás után, egészen
pontosan
kereskedelmi
bankok
13
elterjedésétől
beszélhetünk
pénzügyi
társadalomról. Több száz éves hátrányt kell hát bepótolnunk.
• A fedezetes hitelek A fedezetes hitelek esetében a fedezetként bevont ingatlan értékét vizsgálják. A fedezet nagyságához mérten történik a felvehető hitel nagyságának a megállapítása. A fedezet mellett nyújtott hiteleket tovább bonthatjuk lakás célú és szabad felhasználású hitelekre. Illetve ide tartoznak az oly divatos autóvásárlás céllal felvett hitelek, más nevén az autólízing, és az újdonságnak számító ingatlanlízing. A lakáscélú hiteleket, piaci kamatozású és államilag támogatott hitelekre bonthatjuk tovább. A másik nagy csoportosítás a devizanemek szerint, a fedezetes hitel lehet Forint- vagy a deviza: Euro, vagy CHF alapú. A lakáscélú hitelek esetében, sok esetben az elsődlegesen bevonásra kerülő ingatlan az az ingatlan, amit megvásárolni szeretnének, vagy amire a felújításokat, átépítéseket szeretnék végezni. A bevont ingatlanfedezetek14, csak bizonyos fokig terhelhetőek, ha a fedezet nem elegendő, van lehetőség kiegészítő fedezet bevonására. A fedezetlen hitelekkel ellentétben, ezeknél a hiteleknél a fedezet,(bár itt is a törvény szabályozza), sokkal szélesebb körben elfogadható.15
13
A 90’-es évek elején, amikor ketté vállt a monetáris illetv ejegybanki,és a kereskedelmi funkció. Hasonlóan a jövedelemhez 15 Lehet fedezet lakóingatlan, garázs iroda és üzlethelység, építési telek. Korábban kizárólagosan tégla és beton épitésű ingatlanok kerültek elfogadásra, de a verseny éleződése miatt a hitelintézetek egyre jobban lazitják feltételeiketm ezért egyre többen fogadnak el fedezetként vegyes épitésű ingatlanokatm bér kizárólag értékbecsléssel együtt. 14
22
A CIB Bank olyan „vegyes” hiteleket nyújt, mely során nem kizárólagosan az ingatlanfedezetet vizsgálják, hanem a jövedelem fedezetséget is. A banknak az is fontos, hogy a hitel felvevője hogyan fogja tudni visszafizetni a kért összeget.16 A felvehető hitelösszeg, -mivel a fedezetek arányában van megállapítva-, sokkal magasabb lehet, mint egy jövedelem vizsgálatra adott fedezetlen hitel esetén. Minimális összegként a hitelintézetek 1 millió forintot szoktak meghatározni17. Maximális összeg itt is minden esetben a fedezetek függvénye. A futamidő tekintetében elmondható, hogy átlagosan minimum egy évre adnak hitelt a bankok. A futamidő meghatározása az igénylő életkorától is függ, de általában maximalizálva van 20, vagy 35 évben. A hitelek átfutási ideje jóval lassabb, mint a fedezet nélküli hitelek esetében. Ennek oka részben a részletesebb dokumentáció, részben az egyéb bankon kívüli ügyintézések (földhivatali eljárás), illetve a jóváhagyást követően minden hitelügylet átesik egy hitelellenőrzési folyamaton, mely során azt vizsgálják, hogy minden jogi feltételnek megfelel-e a hitelszerződés.18 A Hitelek átfutási ideje 1 hónaptól egészen 3-4 hónapig is elhúzódhat. A lakás célú hiteleknél az igényelt összeg folyósítása lehet egy összegben, vagy szakaszonként a hitelcéltól függően19, míg a szabad felhasználású hiteleknél a folyósítás egy összegben történik. Lakás célú felhasználás esetén a hitelintézet általában önerő felmutatását kéri, illetve számlákkal és nyilatkozatokkal, adás-vételi szerződéssel kell igazolni a felhasználást, addig a szabad felhasználású hiteleknél nincs szükség önerőre, illetve utólagos igazolásra. A fedezetes hitelek kamatai jelentősen alacsonyabbak mivel nagyobb hitelösszeg kerül folyósítása, illetve a hosszabb távra, mint a fedezetlen hitelek estén, így a kihelyezett források hosszú távon nyújtanak a hitelintézeteknek bevételt. A fedezet mellett nyújtott hiteleknél is felmerülnek még egyéb járulékos költségek, amik növelik a hitelfelvevő
16. Számos hitelintézet hírdet jövedelemvizsgálat nélküli bírálatot, viszont fontos szempont, hogy az ügyfél miből fizeti vissza a tartozását. Ezért egyéb tényezőket vizsgálnak. 17 Deviza alapú hiteleknél hozzávetőlegesen 1millió forint értékű devizát vesznek alapul Pl. 1m Ft=6000Chf 18 A hitelellenőrzés során azt vizsgálják, hogy minden jogi feltételnek megfele e a hitelszerződés, és nincs e valamilyen visszaélésre utaló nyom. 19 Építési hitelek esetén a folyósítás az igazolt készültségi foknak megfelelően 2-3 szakaszban történik meg.
23
kiadásait. Ilyen költség a kezelési költség, folyósítási jutalék, bírálati díj, rendelkezésre tartási díj. A THM-et ezeknél a hiteleknél is fel kell tüntetni, tehát itt is iránytűként működhetnek a fogyasztók kezében. A másik nagy kérdés: milyen hitelt vegyek fel forint vagy deviza alapút? Számos eltérés mutatkozik a két hitel között. A média nagyon sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel, és gyakran állítja be a devizahiteleket ’mumus” státuszba. A devizahitelek esetén valóban nagyobb a kockázat, hiszen nem csak kamat, hanem árfolyamkockázatot is hordoz. Ezeket a hiteleket általában Euróban vagy Svájci Frankban tartják nyilván. A havi törlesztő részletben fizetésekor felmerülhet eltérés az előző havi törlesztő részlethez képest, mivel mindig az aktuális napi árfolyamon kell kiegyenlíteni a tartozást. A kamatokat az aktuális piaci tényezők is befolyásolhatják, és ugyan ez a helyzet az árfolyamokkal is.20Ezeknél a hiteleknél a kamatlábak jóval alacsonyabbak, mint mondjuk egy piaci kamatozású forinthitel esetében, de még az államilag támogatott hiteleknél is kedvezőbbek. Igazán akkor érdemes deviza alapú hitelt felvenni, ha az igénylő rendelkezik deviza bevétellel.21 Az államilag támogatott hitelek nem hordoznak ilyen veszélyeket, viszont hibájuk, hogy rugalmatlanul követik a piaci változásokat, ezért esetleg kedvezőtlenebb kondíciók mellett fizethetjük évek multán a részletünket. Előnyük viszont egyértelműen abban rejlik, hogy az Állam garanciát vállal a kamatokra, és ezzel a makrogazdasági egyenetlenségeket ki lehet küszöbölni. A kamatperiódus a piaci kamatozású hitelekkel ellentétben,22 akár 5 éves is lehet. A fedezetes hitelek az igénylők szempontjából nagyobb körültekintést igényelnek, és a döntésnél mérlegelniük kell, hogy képesek lesznek-e akár több 10 éven keresztül is fizetni egy bizonyos törlesztő részletet?
20
Az Európai KözpontBank nemrégen emelte meg az Euro kamatlábát, ami a Forint alapú hitelekre is kihatással lehet. 21 Az a hiteligénylő, aki Ausztriában dolgozik, és Euróban kapja a fizetését, deviza hitel felvétele esetén kikerülheti az átválltásból származó konverziósköltséget. Illetve, ha rendelkezik deviza tartalékokkal, elkerülheti azárfolyamingadozásból származó költségeket. 22 A piaci kamatozású hiteleknél a kamatperiódus általában 1 év. A fedezetlen hitelek esetében szintén 1 év, illetve módosulhat az aktuális kondiciós lista szerint.
24
Itt ismételten utalnék a „kedvező ajánlat” csapdájára! Viszont a devizahitelek térhódítása, és a vásárlási kedv fokozódása egyre nagyobb tömegeket vonz a hiteligénylők táborába. Ezért a pénzintézetek is egyre inkább rákényszerülnek, hogy vonzó ajánlatokkal szerezzenek ügyfelet, aki esetleg lakáshitele mellé nyit egy folyószámlát, igényelhet hozzá - külön bírálat nélkül - egy hitelkártyát, tehát hosszú évekre lekötelezi magát egy banknál. Az ajánlatoknak23 az a veszélye, hogy a kondíciók gyorsan változhatnak, akár hónapról hónapra ezért nem feltétlenül járunk jól, ha csak egy-két ajánlatot nézünk meg. Ha vetünk egy pillantást a hitelkockázatra a bank oldaláról, azt gondolhatnánk, hogy a hitelintézet ebben az esetben a fedezet miatt semmi nemű kockázatot sem vállal. Pedig itt is vannak olyan tényezők, amik kockázatosak lehetnek. Ilyen az ügyletbe bevont ingatlan értékének változása, melyet a hitelbírálatkor az adásvételi szerződés, vagy hivatalos értékbecslés alapján állapítják meg. Az érték az évek múlásával változhat. Előfordulhat, hogy növekszik, ha az ingatlant felújítják, de inkább nagyobb annak az esélye, hogy az állaga romlik, az értéke csökken. Tegyük fel a kérdést, mit tehet a bank abban az esetben, ha hitel felvevője nem fizet? Mondhatnánk erre, hogy semmi gond, hiszen ott van az ügyletbe bevont ingatlan. Igen ám, de mi arra a biztosíték, hogy az állaga az évek során nem romlott le, hogy az árverésből származó bevétel fedezi-e a hitek töke- és kamatrészét, illetve etikai kérdésbe is ütközünk, hiszen ha az ügylet során az ingatlan értékesítésre kerül, ki az, aki nyugodt szívvel költöztet az utcára egy családot? Tehát a hitelintézetnek is érdeke, hogy áthidaló megoldást találjon, amiből a „rossz ügylet” esetén, legalább valamennyit visszanyerhet a pénzéből. Ezért ilyenkor a hitel átalakításával, a törlesztési idő növelésével, lehet csökkenteni az adós havi fizetési terheit, illetve általában a hitelintézet az ilyen esetek elkerülésére kér az ügylet bevonásába adóstársat, vagy kezest.24
23
Első évben alacsonyabb a kamat-típusú ajánlatok esetében a kondíciók a második évben változnak, ami a hitel felvevőjét gyakran hidegzuhanyként érinti. 24 Adóstárs az a PTK szerint közeli hozzátartoző lehet, aki ugyan olyan jogi és anyagi felelősséget vállal a hitelügyletért mint a főadós- A KEZES-nek egy magának kell teljesitenie minden olyan alapfeltételt, amit az adósnak és az adóstársnak összesen, és abban az esetben kell fizetnie, ha az ügylet adósai nem fizetnek.
25
A devizahitelek esetében a forrást a Bankok külföldről szerzik be, és náluk ugyan úgy fenn áll a kamatkockázat, amit a kamatláb meghatározásakor végső soron a fogyasztókra hárítanak. Az államilag kamattámogatott hitelek esetében az állam nem csak az ingatlanra és a kamatra vállal garanciát, hanem arra a jövedelem részre is, amit a hitel igénylője esetlegesen nem tud felmutatni. Nagyon fontos, hogy a hitelintézeteknél az eszköz és forrás oldalon egyensúly legyen, hiszen csak így biztosítható a hosszútávú egyensúly. Hiszen a hitelintézet azokat a pénzeket tudja kihelyezni hitel gyanánt, kamat fejében, amit a betétesei elhelyeznek nála. A lekötött betétekért pedig, a bank fizet kamatot. Ha valaki előtörleszti a hitelét, akkor a hitelintézet elveszti azt a kamatot, amit a jövőben realizált volna, ezért van az előtörlesztésnek költsége. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a hitelintézetek számára a fedezetes hitelek nyújtása egyáltalán nem kockázatmentes, és komoly kérdéseket vet fel az esetleges rossz adósok kiszűrése és a hitel kockázatának minimalizálása. Ebben a dolgozatban csak érintőlegesen foglakozom a fedezetes hitelekkel, hiszen a fő hangsúly a fedezet nélkül nyújtott hiteleken van.
26
3. A fedezetlen hitelek csoportosítása A fedezetlen hiteleket termék szerint csoportosításban mutatom be, mivel a termék jellemzői alapvetően meghatározzák felhasználhatóságukat, előnyeiket, de minden termék esetén utalni fogok a termékek helyettesíthetőségére is. Látni fogjuk, hogy vannak a termékek között átfedések, ezért a döntés gyakran az ár alapján történik. Véleményem szerint a magyar fogyasztókat még mindig csak csekély mértékben érdekli az, hogy hosszútávon melyik termékkel járnak jobban, ezért a THM még nem olyan meghatározó a hitelek felvételénél. Ha a magyar fogyasztók tudatosabbá válnak, akkor a hiteltermékek terén más szempontokat is figyelembe fognak venni.
3. 1. A Hitelkártya és a Bevásárlókártya részletes bemutatása A fogyasztói társadalom térhódításával fokozatosan a kártya alapú vásárlás is elterjed. Bár a magyar társadalomban még nem igazán fogadják bizalommal a kártyákat, a nagy kártyatársaságok, mint az Eurocard Mastercard, az American Express, vagy a Visa, mégis nagy piacot szimatolnak. Ahhoz, hogy a kártya alapú vásárlás elterjedjen, vizsgálni kell a fogyasztói szokásokat és hajlandóságokat, illetve ki kell építeni a megfelelő technikai infrastruktúrát is. Gondolok itt a POS terminálokra az üzletekben. A nagy bevásárlóközpontokban már nem jelent problémát a kártyahasználat, viszont a kis vegyeskereskedések és vállalkozások által üzemeltetett üzletek még nincsenek felkészülve a kártyahasználó közönségre. A másik problémát a kiszolgálók kapacitása jelenti. Az elmúlt években megnövekedett kártyás vásárlások száma. A terminálok a korábbi évek forgalmára lettek kalibrálva, ezért gyakran az adott üzletben okoznak gondot.25 Például lelassul a tranzakció, vagy meghiúsul technikai probléma miatt. Ezek az esetek nem igazán erősítik a fogyasztók kártyával történő fizetési kedvét.
25
Az áruházakban gyakran előfordul, hogy a kasszánál csak egy pénztárgépnél lehet kártyával fizetni. Párhuzamos használat esetén a rendszer összeomlik, és hosszú időre használhatatlanná válik.
27
• A Hitelkártya A fogyasztók idegenkednek a kártya használatától. Gyakran merül fel elutasítási okként, hogy nem szeretnének többet költeni a fogyasztók. A hitelkártya lényege, hogy a rendszeres jövedelmen felül egy fix rendelkezésre álló keretet biztosit, ami elkülönül a folyószámlától. Használata korábban presztízskérdés volt. Miután azonban a lakosság körében kezd elterjedni használata, nem számit már olyan kuriózumnak. Használata a kártyatulajdonos számára azért előnyös, mert akár Magyarországon, akár külföldön bármikor korlátlanul vásárolhat, teljesen díjmentesen, és költéseit ráér Forintban rendezni, így megkímélheti magát az átváltás nehézségeitől, és a kártya kézpénz felvételére is alkalmas. Ennek a tranzakciónak azonban költsége van, ezért ajánlatosabb inkább csak vásárlásra használni. A kártya dombornyomással készül, ami biztosítja, hogy a kártyát ne csak elektronikus környezetbe használják, hanem a hagyományos nyomdával azonosító készülékeken, azaz off-line módon is. Valamint számos kiegészítő szolgáltatás is kapcsolódik hozzá, amit a későbbiekben bővebben be is fogok mutatni. A hitelkártya visszafizetés szempontjából is roppant rugalmas. A törlesztést meg lehet tenni egyösszegben, ilyenkor a bank nem számít fel kamatot, de részletfizetésre is alkalmas. Részletfizetés esetén meg van határozva egy minimális összeg, amit a fordulónaptól számított 15 napos határidőn belül, kell visszafizetni. Természetesen az ember minél nagyobb összeget fizet vissza, annál nagyobb keretet tud elkölteni. A visszafizetett összeg azonnal elkölthető. Célszerűbb minél hamarabb visszatörleszteni az összeget, hiszen akkor kevesebb ideig számolnak fel kamatot. Valljuk be, csábító dolog a bank pénzét kamat felszámítása nélkül használni. De számolni kell a kockázatokkal is. A túlköltekezés az egyik olyan potenciális veszély, ami a kártyatulajdonosokra leselkedik. Az ember hajlamos nagyobb összeget kiadni, ha fizikailag nincsen pénz a birtokában. A megterheltség gondolata azonban csak akkor realizálódik, amikor a visszafizetés esedékes, a költésnél, vásárlásnál sosem. Másik kockázat, ha a kártya idegen kezekbe kerül, hiszen a dombornyomott kártyához tartozó PIN kódot kizárólag ATM automata használatánál kéri. Ezért fontos, hogy biztonságos helyen tartsuk kártyánkat, és elvesztése esetén azonnali letiltása javasolt, hiszen a tiltást követő tranzakciókra teljes mértékben a kártya kibocsátó bank vállalja át a felelősséget, és a kártya tulajdonosát anyagi kár nem érheti.
28
• CIB Bevásárlókártya A Bevásárlókártya a hitelkártya „szelíd kistestvére”. Kizárólagosan Magyarországon és csak vásárlásra használható, ezért korlátozott lehetőségeket biztosít. A Bevásárlókártya olyan egyszerűen hozzáférhető hiteljószág, ami széles körben biztosítja a társadalmi rétegeknek a vásárlás élményét, mintegy kiegészítve a kézpénzes költéseket. A Bevásárlókártya előnyei a felhasználók számára: - egyszerű igénylés, csak személyi igazolvány és lakcím bejelentő kártya és az igénylőlap teljeskörű kitöltése szükséges hozzá. - akár 45 napon keresztül történő kamatmentes vásárlás/ halasztott visszafizetési lehetőség - kiterjeszti pénzügyi lehetőségeket / használható a mindennapi vásárlásra, tankolásra, - akár tartós fogyasztási cikk is vehető belőle, de a vacsorarendelés is fizethető vele. - egyszerű a használata, nem tartozik hozzá PIN kód/ a pénztárnál csak alá kell írni a számlát - díjmentes SMS értesítő kérhető kiegészítő szolgáltatásként,/ mindig nyomon követhető a költés - Magyarországon közel 200.000 elfogadóhelye van a Mastercardnak, /széles körben elfogadott - tetszőlegesen meghatározható a visszafizetés mértéke. Legalább 10% befizetésével, részletfizetési lehetőség is van. - nincs fix futamidő és törlesztő részlet, ráadásul a visszafizetett összeg azonnal újra elkölthető A felhasználóknak azért előnyös, mert a folyószámlájuktól függetlenül rendelkezhetnek vele, hiszen egy technikai számlán lévő hitelkeretről van szó. Magyarországon a munkavállalók jelentős százaléka kézpénzben kapja meg jövedelmét. Ennél a hitelterméknél különösen azokat az ügyfeleket lehet megszólítani, akik ebbe a csoportba tartoznak, hiszen nem feltétele az igénylésnek a bankszámla. Árazásában szerényebb, mindösszesen3490 Ft. Ezzel is támogatva a széles körben történő felhasználást. Megjelenésében teljesen hasonlít a Hitelkártyához. A kártyán szerepel a tulajdonos neve, kártyaszáma, a kártya kibocsátóját tartalmazó embléma, és a kártya lejárata is. A másik oldalon a mágnescsík alatt található az aláírási
29
sáv. Az ügyfél az aláírásával tudja igazolni, hogy valóban övé a kártya, illetve a pénztárban elkérhetik a Személyi igazolványt az azonosításhoz. 2. Ábra: Bevásárlókártya
Forrás: http://www.cib.hu/services/lakossagi/bevkartya/bevkartya
Ez a termék elnevezésében is barátságosabb, mint a hitelkártya. Ha az emberek meghallják azt a szót, hogy ’hitel’ mindjárt elzárkóznak, holott itt csak egy keretről van szó, amit felhasználhatnak. A kártya éves díja alacsonyabb, mint a klasszikus hitelkártyáknál, ami szintén vonzóvá teszi a terméket. A kerete maximális értéke 100.000 Ft-ban van meghatározva. Használata valóban kényelmes, hiszen nem kell készpénzt hordani magunknál, így sokkal biztonságosabb is. A kártya elvesztése esetén van arra lehetőség, hogy telefonon azonnal letiltsa a tulajdonos a kártyát, így nem érheti anyagi kár. Néhány kockázati tényezőt azért érdemes megvizsgálnunk. A kártya használata nincs korlátozva, tehát bármikor használható, csak a kártyán lévő elérhető keret szabhat határt a vásárlásoknak. Így ha valakinek a rendelkezésére áll egy állandó költhető pénzösszeg, akkor nagy valószínűséggel, azt el is költi. A vásárlás pillanatában ez nem is tűnik olyan nagy megterhelésnek, pont a kártya egyszerű használata miatt. Azonban a számlakivonat kézhezvétele után, amikor az ember szembesül azzal a ténnyel, hogy valójában mennyit is költött és ezt majd vissza kell fizetnie, mindjárt nem olyan kellemes a gondolat. A kártya használatánál tehát ügyelni kell a mértéktartásra, és lehetőleg kerülni kell a spontán vásárlást. A túlzott költekezés eladósodáshoz vezethet, illetve könnyen bele lehet kerülni az adósságspirálba is.
30
3. 1. 1. Kiegészítő banki szolgáltatások Számos hitelintézet próbál úgy az ügyfeleinek elégedettségét és elkötelezettségét növelni azzal, hogy a meglévő terméke mellé különböző kiegészítő szolgáltatásokat nyújt. Pusztán az ügyfél elégedettségén kívül, a pénzintézet így további bevételekhez is juthat. Ilyen szolgáltatás például az úgy nevezett Internet, vagy WAP bank, ahol az ügyfél úgy fér hozzá a számlájához, és tudja intézni pénzügyeit, hogy nem is kell befáradnia a bank kirendeltségébe. Így időt és fáradságot lehet spórolni, ezen kívül ezek a szolgáltatások bármikor az ügyfél rendelkezésére állnak, tehát akár hétvégén, vagy ünnepnapokon is elérhetőek. Ezeknél, az elektronikus szolgáltatásoknál nagyon fontos hangsúlyt kap a védelem és a biztonság kérdése. Ezeken a felületeken a felhasználó teljes jogosultságot élvez a számlája felett, ezért több lépcsős védelmi rendszerrel vannak ellátva. A mai modern világban számos olyan technikai újdonság van, ami napról napra megkönnyíti ezeknek a szolgáltatásoknak az elterjedését, viszont komoly gondot okoz az adathalászat26 és azok a levelek, amik személyes adatok kiadására kérnek. Ezeket csak komoly technikai háttérrel és folyamatos ellenőrzéssel lehet kivédeni. A következő jelentős kiegészítő szolgáltatás csoport a kártyához kapcsolódó biztosítások. A Biztosító intézetek törekszenek széles körben terjeszteni szolgáltatásaikat. A Bank szempontjából kedvező, hiszen a kínált Hitelkártya vagy egyéb hiteltermék vonzóbb lehet a vetélytársakkal szemben, így több ügyfelet akvirálhat és szorosabb kapcsolatot alakíthat ki az ügyfeleivel. A biztosító társaság szempontjából azért kifizetődő, mert a termék értékesítését idegen erőforrásból tudja megoldani, így számára gazdaságos és kifizetődő az ügylet, ezen felül, pedig olyan rétegekhez juthat el, akik esetleg nem kötnének biztosítást az adott intézettel, illetve termékeit is tudja diverzifikálni és növelheti az eladást.
26
Pisching: angol eredetű szó, jelentése adatokat halászó. Ezek általában olyan megtévesztésig az adott hitelintézet designjára hasonlító formalevelekként jutnak el a felhasználókhoz, amelyeket csak a leg avatottabbak tudnak megkülönböztetni az eredeti hírlevéltől. Minden egyes hitelintézet egységesen fellép ezek ellen a támadások ellen, és kéri a felhasználóit, hogy soha ne adjon ki személyes adatokat magáról ilyen e-mailen érkező felhívásra, mert visszaélésre adhat okot. A hitelintézetek közösen állást foglaltak, abban, hogy ha bármi féle ilyen levelet észlelne a felhasználó akkor azt ne nyissa meg, és lehetőleg küldje tovább a számlavezető bankjához a számítógépközpont e-mailjére.
31
Az ügyfél szempontjából pedig, azért előnyös egy ilyen szolgáltatás, mert általában az együttműködés kapcsán a piaci árnál olcsóbban juthat hozzá ezekhez a kiegészítő biztosításokhoz, illetve nem kell külön gondoskodnia az ügyintézésről, tehát kényelmesebb és olcsóbb. Ez a megállapítás akkor igaz, ha az ember gyakran kihasználja a biztosítás előnyeit.
3. 1. 2. Bankkártyákhoz kapcsolódó biztosítási típusok a CIB Banknál • AHICO-Utas, Baleset és Poggyászbiztosítás. Ezt a biztosítást bankkártyával rendelkező ügyfelek tudják igényelni. Teljes körű védelmet biztosít az utazás időtartamára, és nem kell vinni semmiféle kötvényt vagy szerződést, csupán a hitelkártyára van szükség. Ha baleset történne, a kártyán szereplő számokkal tudja igazolni az ügyfél, hogy rendelkezik biztosítással, illetve segítségére van egy éjjel-nappal hívható élőhangos telefonos ügyfélszolgálat is, aki bejelentés esetén minden vonatkozó információval el tudja látni a kedvezményezett felet. A biztosítás csak magán célú utazásra vehető igénybe, és a kint tartózkodás ideje nem lehet több egyszerre, mint 60 nap. A biztosításnak éves díja van, ami elenyészik egy átlagos utasbiztosításéhoz képest. A díj pedig, minden évben automatikusan terhelődik, és levonásra kerül a kártya keretéből. Egyszerűnek tűnik az ügyintézés, hiszen nincs utánajárás, ügyintézés várakozás, viszont, ha valaki elfelejti, hogy van ilyen szolgáltatása, az könnyen meglepődhet, amikor hirtelen leemelik a számlájáról a biztosítási összeget.
• Egon Hitelfedezeti védelem Ez a szolgáltatás viszonylag újnak mondható a piacon. A biztosítás lényege, hogy a kártya tulajdonos munkanélkülisége vagy tartós munkaképtelensége esetén a biztosító átvállalja a minimum visszafizetendő összeget 6 hónapon keresztül, így a biztosított és családja mentesül az esetleges plusz kiadásoktól. Halál vagy teljes rokkantság esetén pedig, a kártya teljes tartozását visszafizeti a biztosító, tehermentesítve a biztosított felet. A biztosításnál pedig, nincs fix éves díj, hanem minden hónapban az aktuális tőketartozásra van vetítve27.
27
A hónapfordulón fennálló töketartozás 0,0035%-a a befizetendő díj, amit a kártya egyenlegéből vonnak le autómatikusan.
32
Így nem jelent nagy terhelést, és folyamatosan biztonságot nyújt. Ez a megosztott terhelés valóban kellemesebben érinti a biztosított felet.
3. 1. 3. Kártyafigyelő, és számlafigyelő rendszerek A kiegészítő szolgáltatások harmadik csoportja az SMS-ben való értesítés a költésekről, számlaegyenlegről,
fizetési
kötelezettségről.
Az
SMS
értesítő
egyfelől
minden
tranzakciónál jelentkezik, legyen ez terhelés vagy jóváírás, így ez egy felől egy biztonsági szempont is, hiszen mindig lehet tudni mekkora összeg került levonásra, illetve a jóváírások során mennyivel emelkedett meg az elkölthető összeg. Másrészről pedig, minden hónapban a hitel forduló napján28 küldenek egy összesítő üzenetet is. Természetesen ezen felül az ügyfél számlakivonat formájában, levélben is kap értesítést. További kiegészítő szolgáltatás a számlafigyelő rendszer, ami minden számlamozgás esetében értesíti a számlatulajdonost. Ezek a szolgáltatások komoly biztonsági tényezőként szolgálnak az ügyfelek számára.
3. 2. A CO-Branded termékek Korábbiakban megnéztük azokat a kiegészítő szolgáltatásokat, amiket meglévő hitelkártyavagy bankkártya mellé nyújthat egy a hitelintézet. Azonban ezen kívül vannak még olyan szolgáltatások, amik kifejezetten egy partnerrel közösen nyújtott termékhez kapcsolódnak. Megállapodás keretében jön létre az együttműködés hitelintézet és szolgáltató között.29 A bank szempontjából ezek a megállapodások roppant kedvezőek, hiszen itt a partner vállalja magára a terjesztést és az eladás procedúráját, a bank csupán a pénzügyi hátteret nyújtja és ezáltal sokkal több terméket tud értékesíteni, mintha csak a saját erőforrásaival gazdálkodna. A partner ebben az esetben meghatározza a termék arculatát. A megállapodás értelmében ezeket a termékeket nem lehet együtt kezelni a banki termékekkel, hanem 28
Fordulónap: az az értéknap amikor a technikai számlán összesítik a költéseket és nyilvánosságra hozzák a tőketartozást, a minimum befizetendő összeget és a beérkezési határidőt, illetve az elérhető egyenleget is. 29 A partnerek lehetnek Áruházláncok, mint a CORA, TESCO, Auchan, vagy Egészségpénztárak, mint a TEMPO, vagy a Credis Suiss, illetve nyugdíjpénztárak, mint az Aranykor, vagy kereskedők, mint az OPEL, de természetesen lehetnek biztosítók is, mint pl. a GENERALI..
33
megkülönböztetett formában a partner gondoskodik a reklámról, és a hitelintézet a háttérben marad. Ezeket a termékeket egy szűkebb piacnak kínálják a szolgáltatók, hiszen kizárólag a szolgáltató ügyfelei igényelhetik, valamilyen meglévő termék mellé, általában egyéb tartós kedvezmény nyújtása mellett. A terméket a fogyasztói hűség miatt kaphatják meg az ügyfelek, ezzel is tovább növelve elkötelezettségüket. A továbbiakban teljesség igénye nélkül szeretnék megemlíteni néhányat a közösen nyújtott termékek közül:
• A Rubin kártya Ez a termék az egykori Matáv Rt-vel közösen lett kialakítva. A kártya több funkciót is betölt. Egyfelől egy egyszerű Bevásárlókártya, ugyan azokkal a paraméterekkel, mint korábban már említettem. Másrészt viszont telefonkártyaként is funkcionál. Használata esetén a tulajdonos bárhonnan tud telefonálni az otthoni telefonjának a számlájára, és így rugalmasan tudja bonyolítani beszélgetéseit. Az igénylésének az volt az alapfeltétele, hogy a Matáv előfizető meghatározott telefonos díjcsomaggal, előfizetéssel rendelkezzen.30 Amióta a T- csoport átvette a vállalatot, újabb kártya nem kerül kibocsátásra, és a régi kártyákat a lejáratukkor folyamatosan CIB Bevásárlókártyára cserélik, ezzel a termék elveszti a hívásfunkcióját.
• Credit Suiss Hitelkártya A nevével ellentétben, ez a kártya is Bevásárlókártyaként működik, tehát külföldi használatra, vagy kézpénzfelvételre nem alkalmas. Kiegészítésképpen viszont a Credit Suiss által támogatott termékeket meg lehet vele vásárolni, és később az Egészségpénztár oda téríti meg az egészségügyi kiadásokat. Ezzel a termékkel az ügyfelek kvázi „idegen” fedezetből rendezhetik vásárlásukat.
• Aranykor hitelkártya Ez a termék valóban klasszikus hitelkártya alapú, azzal a kiegészítéssel, hogy a nyugdíjpénztár által elfogadott termékek és szolgáltatások ellenértékét ezzel a kártyával is ki lehet elégíteni, és az intézet a későbbiekben egyenlíti ki a tartozást. Az Aranykor Egészségpénztár számos partnere nyújt a kártya használóinak szolgáltatástól függően további kedvezményeket utazásnál, szállásfoglalásnál, vagy vásárlásnál. 30
Vagy a csevegő, vagy a sokatmondó díjcsomag melett lehetett igényelni.
34
• Opel Hitelkártya Ez a kártya ismét egy Bevásárlókártya paramétereivel rendelkezik. Itt nincs semmilyen pluszszolgáltatás, amit az ügyfél elvárhat. A kártya igénylésének a feltétele az, hogy a vásárló egy OPEL típusú személyautót vásároljon az együttműködésben résztvevő kereskedőtől. Illetve akciós időszakokban ’ajándék’ gyanánt kaphatja meg az ügyfél a terméket. Azért nagyon megtévesztő az ’ajándék’ gyanánt adott kártya, mert esetlegesen az ügyfelet nem világosítják fel a későbbiekben felmerülő költségekről, például ilyen költség az éves kártyaíj, ezért úgy érezheti, becsapták őt, és ez magában hordozza annak a veszélyét, hogy visszamondja a terméket.
• EURONICS Kártya Az áruházlánc területén könnyen igényelhető a termék, ami szintén Bevásárlókártyaként működik. Az ügyfelek a kártya tulajdonosaként tehát többször mennek vissza vásárolni a kedvenc helyükre. És az áruházak könnyebben fel tudják hívni a figyelmet az akcióikra, hiszen a vásárlók a Bevásárlókártyával könnyebb, gyorsabb szinte automatikus áruhitelhez jutnak. Ezek az áruházak gyakran nem is hangsúlyozzák, hogy az általuk kibocsátott kártyák más üzletben is használhatóak, ezzel még jobban magukhoz kötve a vásárlói kört.
• TESCO Bevásárlókártya Ennek az együttműködésnek a keretében a TESCO GLOBAL KFT forgalmazza a Bevásárlókártyát. Minden paramétere megegyezik a Cib Bank által forgalmazott termékkel, csak arculatában különbözik. Az ügyintézés a TESCO áruházakban történik, akár a normál banki munkaidőn is túl és mivel az igénylés alapfeltételei és a szükséges dokumentumok benyújtása könnyen teljesíthetőek az áruház területén is értékesíthetőek. Az ügyfél szempontjából tehát könnyen elérhető, mint más hiteltermékek, és éppen ezért szimpatikusabb.
• TESCO Áruhitelkártya Ez a termék ötvözi a klasszikus áruhitelt a Bevásárlókártyával. Az ügyfél az áruházban kinézett terméket tudja megvásárolni részletre, vagy akár később fizetve egy összegben, kamatmentesen. A hitel törlesztéséről az ügyfél kétféleképpen dönthet: egy részről, ha az igénylő az adott hónapban elköltött keretet a fordulónaptól számítva 15 napon belül visszafizeti, akkor 35
kamatmentesen tudta, használni a pénzt, ugyan úgy, mint a Bevásárlókártya esetében. Másfelől, ha a klasszikus áruhitel-funkciót szeretné kihasználni, azaz fix részleteket szeretne fizetni, akkor nem kell elkezdeni fizetnie a vásárlást követő hónapban, hanem ráér két hónap múlva elkezdeni a törlesztést. Az átláthatóság kedvéért lássunk erre egy konkrét példát! Vásárlónk október 3.-án igényel Áruhitelkártyát, és aznap önerő nélkül hazaviheti az áhított terméket. Ha emberünk egy összegben szeretné kifizetni a vásárolt terméket, akkor a következő fordulónapjától számítva 15 napon belül teheti ezt meg. Ha pedig inkább részletekben törlesztene, az első részletet csak a következő fordulónapját követő 15 napon belül kell megtenni, kell befizetni az első részletet. Ha a kártya tulajdonos több vásárlást is tesz, akkor a bank több hitelügyletként tartja nyilván a vásárlásokat, és minden fordulónapon részletezve megmondja, mekkora összeget kell fizetni az adott ügyletre, és az ügyletekre összesen. Ez a megoldás pont abban hivatott más lenni egy egyszerű áruhitelnél, hogy újra és újra felhasználható, mindenféle sorban állás és ügyintézés nélkül. Amint láthattuk, nem könnyű átlátni a működést, különösen akkor nem egyszerű a „nyomonkövetés”, ha közel egymáshoz több vásárlás is történik részletre. Ezért a termék minden előnyével szemben, a használatának látszólagos bonyolultsága gyakran kedvetleníti el a felhasználókat. A kártya utóéletében gyakran fordulnak elő kérdések a felhasználással kapcsolatban.
3. 3. A folyószámla hitelkeret A
lakossági
folyószámlához
kapcsolható
folyószámla
hitelkeret
az
átmeneti
kézpénzzavarok áthidalására szolgáló fogyasztási hiteltermék. Kezes nélkül igényelhető, fedezetül a bankszámlára rendszeresen érkező jövedelem jóváírás szolgál. A hitelkeret nagysága a jövedelem nagyságától és a bank által végzett hitelbírálattól (adósminősítéstől) függ. A hitelkeret -folyamatosan– átutalással feltölthető és újra lehívható, ezért ismételten felhasználható. A hitelnek nincs klasszikus értelembe vett futamideje, viszont a bank rendszeresen (évente) felülvizsgálja a feltételeknek való megfelelést, a számlaforgalmakat, és a rendeltetésszerű használatot.
36
Kifejezetten ajánlott ez a fajta hiteltermék abban az esetben, ha a számla tulajdonosa valamilyen fix törlesztő részletet fizet, vagy állandó átutalási megbízást31 adott meg bankjának, illetve ha a közüzemi számláit csoportos beszedéssel32 egyenlíti ki. Hiszen így mindig van elég fedezet a számlán arra az esetre, ha a jövedelem esetleg még nem érkezett meg, vagy egy váratlan kiadás merülne fel. Azért kedvező ez a hitelfajta az ügyfél szemszögéből nézve, mert mindig csak az elhasznált keret után fizet kamatot és mindig csak a felhasználás idejére. A visszafizetés is nagyon egyszerűen történik, hiszen amint jövedelem jóváírás érkezik a számlára, a keret automatikusan feltöltődik, és újból felhasználható. A bank szempontjából is kedvező, hiszen az ügyfél hosszú távon használja a keretet, így folyamatos kamatbevételt jelent a számára. Ügyfél-kockázati szempontból talán annyit érdemes megemlíteni, hogy a keret jellegű termékeknél fenn áll annak a veszélye, hogy a teljes rendelkezésünkre álló keretet feléljük, ami végül is a következő havi jövedelmünk előre elköltésével egyezik meg, így folyamatosan használjuk és folyamatosan fizetjük a kamatokat. További hátránya lehet, hogy új hitel felvételénél, ahol jövedelem fedezettséget is vizsgálnak, ha egy bizonyos keret már terheli a jövedelmet. Tehát nagy összegű hitelkeret esetén más hitelek felvételének a lehetősége beszűkülhet.
3. 3. 1. Egyéb hitelkeret jellegű termékek, fedezet mellett Meg kell még említenem kettő olyan terméket, amelyek azon ügyfeleknek jelentenek könnyebbséget, akik nem rendelkeznek megfelelően igazolható jövedelemmel, vagy nem kívánják jövedelmüket terhelni. Az egyik ilyen termék a Betétőrző Folyószámla hitelkeret, a másik pedig, az óvadéki fedezetes hitelkártya. Mindkét termék lényege, hogy a banknál elhelyezett és lekötött betét nyújtja a fedezetet a felvett hitele. A bank fizeti a lekötött betét után járó kamatokat, de ha az ügyfél nem tudja visszafizetni a tartozását, akkor búcsút mondhat a megtakarított pénzének. Mondanom sem kell, hogy ezek a termékek jelentősen csökkentik a bank kockázatát, így egyszerűen hozzáférhetővé teszi, kedvező feltételeket 31
Állandó átutalási megbizás esetén a számlavezető megbízza bankját, hogy egy adott napon meghatározott összeget utaljon át az általa megadott számlaszámra. 32 A csoportos beszedési megbízás annyit jelent, hogy felhatalmazom a bankot, hogy az általam megjelölt szolgáltatóknak megengedje, hogy terheljék a számlámat, az általam meghatározott értékhatárig.
37
szabva. Az ügyfél számára is van kockázata ezeknek a termékeknek. A hitel kamatai meghaladják a betétből származó kamatbevételeket. Így maximum mérsékelni tudja a hitelkamatokat. Ezek a termékek nem helyettesíthetőek más termékekkel. Összefoglalásképp elmondható, hogy a fogyasztók körében elterjedése egyre gyakoribb, és térhódítása továbbra is várható. Érdemes azonban mérlegelni a hitel felvétele előtt, hogy milyen célból szeretnénk pénzhez jutni. Hosszú távon jelentős kiadások merülhetnek fel, amit a megfelelő termék ismeretével, és kiválasztásával valamilyen szinten képes a felhasználó mérsékelni.
3. 4. A Személyi kölcsön A személyi kölcsön egy szabadon felhasználható hitelösszeget biztosit az igénylő számára, és kezes és klasszikus értelemben vett bankfedezet nélkül (ingatlan, óvadék) is hozzáférhető. Az igényelhető hitelösszeg általában minimum 200-300 ezer Forint, és a maximum felvehető hitelösszeg 5-6 millió Forint körül lehet. Ezzel a megkötéssel a bank kockázatát tudja csökkenteni, illetve az igénylő terhelhetőségét is szem előtt tartja. Ez a típusú termék egyszeri, nagyobb kiadást hivatott fedezni. Alternatív megoldást jelenthet azok számára, akik ingatlan fedezet hiányában szeretnének nagyobb hitelösszeghez hozzájutni, hiszen így nem kell terhelni a lakást. Az igénylő számára azért jó, mert pontosan tudja, hogy teljes futamidő alatt mekkora fix törlesztő részletet kell fizetnie, és az ingatlan fedezettel igényelt hitelekhez képest sokkal gyorsabban hozzá lehet jutni, ráadásul az ügyintézés is sokkal egyszerűbb. Költség oldalon pedig, Forint hitel esetében, a kamaton kívül kizárólag az első évben merül fel egy kezelési költség, ami a felvett összegből kerül levonásra. A Devizában nyilvántartott hiteleknél a kezelési költséget havi lebontásban kerül felszámításra, viszont az igényelt összegből a bank nem von le semmit.. Bár az ingatlanfedezetes hitelek esetében kedvezőbbek a kamatok, de a gyorsaság és az egyszerű igénylés miatt megéri azoknak, akik a személyi kölcsön mellett döntenek. A fedezetes hitelek esetében az ingatlanhitel-piaci verseny következtében a kamatok az évek múlásával jelentősebben csökkenhetnek a hitelpiacon, mint a személyi kölcsön típusú
38
termékeknél, ahol az igénylő évekig a magas részleteket kénytelen fizetni. Ennek a problémának a megoldása lehet a hitel kiváltása, ingatlanfedezetes hitellel, amit díj ellenében bármikor meg lehet tenni. Ez természetesen alapos mérlegelést igényel, hiszen a kiváltás költségei gyakran igen magasak. A bank szempontjából nagyon előnyös, hiszen a hitelkártya után a személyi kölcsönnek van a legmagasabb kamata, valamint a személyi kölcsön ’tulajdonosok’- a hiteladósok, gyakran más szolgáltatásokat is igénybe vesznek a banknál. Előfordul, hogy folyószámlát nyitnak, és hosszú távú ügyfélkapcsolatba kerülnek a hitelintézettel. Szinte semelyik pénzintézet termékpalettájáról nem hiányzik a személyi kölcsön. A jövőben a reálkamatok csökkenése révén és a piaci verseny erősödésével valószínűleg ezeknek a hiteleknek a kamata is csökkeni kezd, még vonzóbbá válva a fogyasztóközönségnek. A versenynek köszönhetően egyre több bank bevezette a deviza alapú személyi kölcsönöket, amik, véleményem szerint, roppant kockázatosak. Bár kamatuk kedvezőbb, viszont nem feledkezhetünk meg az árfolyam kockázatról, amelyeket a 2. 4. 1. pontban már tárgyaltunk.
3. 5. A Gyorskölcsön/ a gyors segítség A Gyorskölcsön a CIB Bank termékpalettáján a legfiatalabb jövevénynek mondható. A hitelpiacon is egyedülállónak33 számit, hiszen abban az esetben, ha az igénylő, az összes benyújtandó dokumentumot bevisz a fiókba, a hitelbírálat és a folyósítás egy órán belül megtörténik. A normál személyi kölcsönhöz hasonló, tehát az igénylés feltételei és a dokumentáció megegyezik. Mégis szigorúbb feltételek mellett lehet hozzájutni, az adható hitelösszeg maximálva van az igénylő nettó jövedelmének kétszeresében. Ennél a terméknél a felvehető hitelösszeg is más nagyságrendű, ugyanis a 75. 000 Ft-os minimum hitelösszegtől maximum 500. 000 Ft-ig terjedhet. Ahogy a nevében is megbújik, ez a hitel a hirtelen felmerülő likviditási problémák megoldására lett kitalálva. Ugyan úgy, mint a személyi kölcsönnél, fix havi törlesztő részletet kell fizetnie, a futamidő alatt. Általánosan elmondható, hogy amilyen gyors ez a hitel olyan drága, kamata még a személyi kölcsönnél is átlagosan egy százalékkal 33
Számos hitelintézet próbálkozik olyan gyorsan hozzáférhető, kisebb összegek piacra dobásával, amivel felkelti a fogyasztók figyelmét. Ezek a néhány napon belül rendelkezésre álló hitelek nagy és biztos technikai hátteret igényelnek.
39
magasabb. Ez a termék is több devizanemben igényelhető. Ha arra gondolunk azonban, hogy ha hirtelen szükségünk van valamire mennyi mindent hajlandóak vagyunk megtenni érte, a magas kamat ellenére is jó ajánlatnak tűnik. Az igényléseket tekintve megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek hitelfelvételi kedve, hajlandósága az ünnepek közeledtével egyre nő. Ezekben az időszakokban a személyi hitel jellegű termékek még keresettebbé válnak. A Gyorskölcsönt azért szeretik az ügyfelek, mert gyorsabban és egyszerűbben elérhető. A fokozott érdeklődés más hiteltermékek eladását is fellendíti, hiszen, ha valaki nem felel meg az egyik hiteltermék igénylési alapfeltételeinek, még mindig elég nagy a valószínűsége annak, hogy a pénzintézet termékpalettájából megtalálja a számára legmegfelelőbb terméket.
3. 6. TESCO Személyi kölcsön A TESCO Magyarország Rt. és a CIB Bank között létrejött megállapodás értelmében a Tesco Hipermarketekben saját márkanévvel ellátva személyi kölcsön forgalmazása is történik. Feltételeiben teljesen megegyezik CIB bankos társával, azzal a kis különbséggel, hogy ez a termék on-line módon is igényelhető, így a vásárló akár helyben megvárhatja a hitelbírálat eredményét. Most hogy áttekintettük a termékek tulajdonságait vessünk néhány pillantást a fogyasztói szokásokra.
A
későbbiekben
még
visszatérünk
a
Gyorskölcsön
vizsgálatára.
Megvizsgálom, hogy mennyire ismerik magát a terméket, és mennyire mutatnak hajlandóságot a fogyasztók a felvételére. Kérdőíves megkérdezés alapján végzem kutatásomat, a kiértékelés az 5. 2. fejezetben található.
40
4. A fogyasztói szokások változása Ebben a fejezetben azt fogom bemutatni, hogy milyen tendenciák követhetőek nyomon a fogyasztói szokásokban és hogyan követik a Magyarországi hitelintézetek a trendeket. A fogyasztói szokások változása irányítja a hitelintézetek politikáját, vagy a média befolyásolja a fogyasztókat. Ebben a részben ezekre a kérdésekre próbálok meg választ találni. Meg kell ismernünk a háztartások fogyasztási és megtakarítási hajlandóságát ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a jövedelememelkedés mennyiben járul hozzá a többletfogyasztáshoz.
A
fogyasztói
szokások
alakulásában
jelentős
változás
a
rendszerváltás után történt, hiszen a rendszerváltás előtt államilag volt szabályozva a kereskedelem, és a banki szféra is állami kézben volt. Csupán két pénzintézet kezében gyülemlett fel a teljes magyarországi ügyfélkör. Egyfelől az OTP Bank, másfelől pedig a helyi és megyei Takarékszövetkezetek voltak azok, akik a lakosság megtakarításait kezelték. Ezek az intézetek csak korlátozottan kínáltak lakossági hiteleket, inkább a vállalati szférára koncentráltak. Ennek az egyeduralomnak köszönhetően a lakossági pénzügyi műveltsége a 90’-es évek második felében kezdett kialakulni, amikor a többi jelentős hátrányai induló pénzintézet elkezdett lakossági ügyfelekkel foglalkozni. A következőkben bemutatom, milyen változások mentek végbe 2000-ig, illetve milyen hatással vannak a fogyasztói hitelek a vásárlási szokásokra, illetve milyen jövőt lehet jósolni a közeljövőre.
4. 1. Milyen tényezők befolyásolják a fogyasztást, hogyan hat a gazdaság fejlődése a megtakarításokra és a vásárlásra? A vizsgált időszak 1995-2000. Mivel erről az időszakról számszaki adatok csak korlátozott számban álnak rendelkezésre, ezért a továbbiakban Árvai Zsófia és Menczel Péter cikkére támaszkodok.34 Magyar sajátosságnak tekinthető, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő hosszúságú idősorok, illetve a gazdaság átmeneti jellegéből adódóan, nem vonhatóak le végleges következtetések.
34
Forrás: Közgazdasági Szemle, XLVIII. Évf.. 2001. február (93-113. old) Címe: A magyar háztartások megtakarításai 1995 és 2000 között.
41
A vizsgált időszakban növekedett a háztartások közti egyenlőtlenség, mint jövedelem, mint kiadások terén. A jövedelmek közti különbség főleg 1996- tól tapasztalható35. A fogyasztási és megtakarítási hajlandóság különböző jövedelemmel és végzetséggel rendelkező csoportoknál jelentős eltérést mutat. A KSH és a TÁRKI adatai alapján készített Magyar Rotációs háztartáspanell, modellezni próbálja a végbement változásokat.36 A tanulmány bemutatja azokat a főbb tényezőket, amiből a jövedelmi egyenlőtlenségek adódnak. A vizsgált időszakra jellemző, hogy a háztartások jövedelmi és kiadási mobilitása nőtt, miközben a háztartások jövedelme és kiadása nagyságrendekkel csökkentek. Nagyban befolyásolta a változásokat a 1995 márciusában hozott stabilitási program, hiszen az intézkedés hatását 96’-ban fejtette ki igazán. A 10%-os reálbér csökkenés és a magas infláció megtette hatását. A tartós fogyasztási cikkek ára emelkedésnek indult. Az alacsonyabb jövedelmi szinten élő családok helyzete tovább romlott. Különösen a nagycsaládosokat érintette meg a változás, hiszen náluk csökkent az egy főre jutó jövedelem aránya. Ez számukra a további növekedő ütemű leszakadást jelentette. A munkajövedelmek egyenlőtlensége is folyamatosan növekedett, az állam különböző szociális juttatásokkal próbálta kiegyenlíteni a különbségeket. Ezek a hatások a fogyasztói bizalom index mélypontra kerülését vonták maguk után. A stabilizációs intézkedés egészen 97-ig fejtette ki hatását. Ez alatt az idő alatt a nyugdíjak reálértéke növekedett, viszont a jövedelmek reálértéke csökkent.
• Megtakarítások A fogyasztás és a megtakarítás elemzése elválaszthatatlan egymástól, hiszen a megtakarítás nem más, mint visszatartott jövőbeli fogyasztás.37 A megtakarításokat, illetve a megtakarítási hajlandóságot számos tényező befolyásolhatja. Több tanulmány is kimutatta38, hogy a megtakarítások nagyságára vonatkozó várakozások nem állnak összefüggésben sem a hitelállomány nagyságával, sem a megtakarítások 35
Ezzel a kérdéskörrel bővebben Medgyesi-Szivós-Tóth 2000-ben készített tanulmányában találkozhatunk. Felhasznált irodalom: Kapitány Zsuzsa-Molnár György Egyenlőtlenségek és mobilitás a magyar háztartások jövedelmében, kiadásaiban és tartós fogyasztási cikkeinek állományában. Forrás: Közgazdasági Szemle, XLIX. Évf., 2002, december (1015-1041. o.) 37 Idézet: Tóth. I. János-Árvai Zsófia: Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség Forrás: Közgazdasági szemle, XLVIII. Évf.2001. december 1010 o 38 A TÁRKI által végzett Magyar Háztartási Panel 1994-1998 ig. végzett tanulmányaira célzok itt. 36
42
nagyságával, de még a jövedelemi színvonallal sem. Viszont szorosan összefüggenek a háztartások 1 főre jutó összjövedelmének nagyságával. Makrogazdasági szinten a kamatszint változása nem magát a megtakarítást befolyásolja, hanem közvetlen hatással bír a megtakarítási hajlandóságra. Az infláció pedig, annyiban befolyásolja a megtakarításokat, hogy ha várhatóan csökken az infláció, akkor a háztartások nagyobb mértékben kezdik növelni a megtakarításaikat. Több elmélet is foglalkozik a társadalom fogyasztásainak és megtakarításainak vizsgálatával. Létezik számos modell. Ezek közül az élet-ciklus elméletet39 említeném, illetve a permanensjövedelem-hipotézist.. Megtakarításokat a háztartások különböző motivációból tehetnek. Ezt a felismerést Keynes 1936-ban tette. Majd később a modern kori változások a Keynsi felsorolást tovább bővítették: •
Óvatossági motívum/ azaz ínségesebb időkre való tartalékolás
•
Életciklus motívum/ jövőbeli várakozások alapján,
•
Intertemporális helyettesítési motívum/az árfolyamváltozások kihasználása,
•
Fejlesztési motívum/ életszínvonal jövőbeli emelése céljából végzett megtakarítás,
•
Függetlenségi motívum/ meg nem határozott, fogyasztási cikkek vásárlásával kapcsolatos, döntések függetlenségének megtartása végett,
•
Vállalkozói motívum/ jövőbeli vállalkozás v spekulációs cél végrehajtásához,
•
Örökséghagyási motívum/ lehet altruista40 és véletlen,
•
Fukarsági motívum/ idegenkedés a pénzköltéstől,
•
Önerőmotívum/ a jövőbeli ingatlanvásárláshoz, a hitel felvételéhez szükséges önerő biztosítása a cél.
A kilencvenes években a pénzügyi megtakarítások növekvő pályára álltak, viszont a háztartások GDP-hez viszonyított vagyona jócskán elmarad a fejlett országokban vizsgált értékektől.41
39
Modigliani-Brumberg (1952), Ando-Modigliani (1963) dolgozták ki Vagyis folyamatosan öröklődő, hiszen a szülők céltudatosan takarítanak meg arra az esetre, ha meghalnának a gyermekeik tudjanak boldogulni, a felnövekvő generációk hasonló viselkedése azt jelzi, hogy ez a folyamat öröklődik, és így állandósul. 41 Forrás: Zsoldos István 1997 40
43
1996-ban jelentősen csökkent a megtakarítások mértéke, illetve a korábbi megtakarításaikat kezdték felhasználni az emberek. A 90’ években Magyarországon a nemzetközi összehasonlításban a vizsgált országokhoz42 képest is csökkent a megtakarítási hajlandóság. Montiel43, a megtakarítások csökkenését a következő okkal magyarázza: a vizsgált országokban a 90’ években: -
Egyrészről, a különböző fogyasztási hajlandóságú népességcsoportok között lévő jövedelem elosztás,
-
Másrészről, enyhültek a likviditási korlátok. Ez nagy részben a pénzügyi modernizációnak és liberalizációnak köszönhető. Ez tovább növeli a fogyasztói hajlandóságot.
-
A gazdasági és strukturális változások pedig, jelentős reálbérjövedelem növekedés – várakozást hoznak magukkal, így a visszafojtott fogyasztás, hirtelen nagy erővel kezd el hatni.
-
Az utolsó tényező pedig, a reálkamatok változása, hiszen az alacsony kamatszint előrehozott vásárlást indukál.
Magyarországra jellemző magas óvatossági célból végzett megtakarítások hányada továbbra is az első helyen volt, míg a lakáscélú élőtakarékosságok, és életszínvonal emelésére félretett összegek a második helyen voltak. Az évek során, ahogy a gazdasági stabilizáció kifejtette hatását, emelkedett a kockázatosabb befektetéseket választók aránya, de az otthoni pénztartalékok aránya is növekedett. A következő részben megvizsgáljuk, hogy a várakozások mennyiben valósultak meg.
• Kiadások A háztartások kiadásai jelentősen megnőttek az elmúlt 10 évben. Nőtt a lakásfenntartásra fordított kiadások súlya, ami főleg az energiaárak növekedésével magyarázható. Csökkent viszont a lakásépítési és vásárlási kedv, illetve a tartós fogyasztási termékek vásárlása. Jelentős csökkenés tapasztalható a ruhákra költött kiadásoknál, illetve az élelmiszerekre 42
Argentína, Chile, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay, Venezuela, Olaszország, Portugália, Lengyelország, Spanyolország. 43 Forrás: "The Surge in Capital Inflows to Developing Countries: An Overview," (with E. Fernandez-Arias) World Bank Economic Review (January 1996). Reprinted in C. Milner, ed., The Globalization of the World Economy: Developing and Newly Industrializing Countries (London: Edward Elgar, 1997) Peter J. Montiel
44
költött összegeknél. A 2001- ben végzett tanulmány szerint Magyarországon az 1993-2001et felölelő időszakban még mindig az élelmiszerekre fordítják a fogyasztók a jövedelmük jelentős hányadát. A magasabb életszínvonalon élők megtartották az élelmiszerre költött kiadások arányát, míg „az alacsony és csökkenő jövedelműek esetében még az élelmiszerekre fordított kiadásoknak az aránya is csökkent.”44 A sportra, vagy kultúrára fordított kiadások aránya, sajnos évről évre egyre kevesebb. A 97’-es évben stabilizálódott a helyzet, és csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, ez abban is megmutatkozott, hogy az alacsony jövedelmi szinten élők esetében ugrásszerűen megemelkedett az élelmiszerkiadásainak átlaga. A 90’ évek második felétől a magyar háztartások jövedelmi egyenlőtlenségei nem növekedtek tovább, hanem stabilizálódtak. Ez a folyamat a reáljövedelmek és reálkiadások nagyfokú általános csökkenése mellett zajlott le. A TÁRKI Monitor45 felvétele 1999-ről vizsgálja a háztartások egyes fogyasztási cikkekre költött kiadásain túl a háztartások 1 hónapban elköltött átlagos összes fogyasztását is. Különböző fogyasztói csoportokat hoztak létre a kutatás során.46 Ezekben vizsgálták a fent említett tényezőket. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy azokban a háztartásokban, ahol idősebbek laknak nagyobb a kiadás, gyakran a korábban felhalmozott megtakarításokat is felélik, kiegészítve jövedelmüket, míg a pályakezdőknél a kiadásokat próbálják alacsonyan tartani. A négy főnél nagyobb háztartások esetén megfigyelhető hogy sokkal kevesebbet költenek, mint egy háromfős modell esetében. Illetve az egyedül élők még a családdal rendelkezőknél is nagyobb kiadással bírnak. További észrevétel, hogy azok a személyek,
44
Idézet: Kapitány Zsuzsa- Molnár György: egyenlőtlenség és mobilitás a magyar háztartások jövedelmében, kiadásaiban és tartós fogyasztási cikkeinek állományában. 1026. oldal 45 TÁRKI Monitor: A Háztartás Monitor longitudinális keresztmetszeti háztartás vizsgálata, ami 1999. ben váltotta fel a Magyar Háztartás Panel vizsgálatot. 2000 háztartást vonnak be a vizsgálatba, és jövedelmi, megtakarítási, és fogyasztási szokásokat vizsgálják. 46 A csoportosítás szempontjai a következők: Hány fős a család, milyen jövedelemmel rendelkeznek, milyen típusú településen laknak, hány évesek, milyen iskolai végzetséggel rendelkeznek, milyen a gazdasági aktivitásuk és mivel foglalkoznak.
45
akik alap vagy középfokú végzetséggel rendelkeznek, fele annyit költenek, mint a felsőfokú végzettségűek.47
• Fogyasztási hányad A fogyasztási hányad megmutatja, az adott háztartás fogyasztásának és jövedelmének az arányát. Ezek a tényezők nehezen mérhetőek, és csak a megkézdezettek elmondásaira lehet hagyatkozni, ezért egy kicsit bizalmatlanabbul kell szemlélnünk. A 1999-es Monitor48 jelentésből kiderül, hogy azok a személyek, akik magasabb jövedelmi kategóriában vannak jóval alacsonyabb arányt értek el, míg a legszegényebbek kiadásai jóval felülmúlják bevételeiket. A 2000-ben készített Monitor
49
jelentés alapján a háztartások kiadásai egy év alatt 12, 4
százalékponttal emelkedtek, ami 2, 5%-os reálnövekedést jelent. A közvetett áremelkedések hatására az élelmiszerekre fordított kiadások, 18%-kal emelkedtek. A lakásfenntartási kiadások 4%-os emelkedése, az energiaárak változásával hozható összefüggésbe. A gazdasági fejlődés, a fogyasztás bővülését vonta maga után. A magyar háztartások többsége jövedelmei kis részét tudta csak megtakarítani a 99’-es évben, és több mint 80% százalékát kiadásokra fordította. A magyar háztartásokat ezen kívül magas jövedelemi feszültség jellemzi. Ez röviden összefoglalva annyit jelent, hogy sokkal több elkölthető jövedelmet tudnának hasznosítani, mint ami a rendelkezésükre áll, és az alacsonyabb jövedelmi viszonyok között élő családok, nehezen viselik, ha a környezetükben jobb körülmények között élő egyének, vagy családok találhatóak. Minél nagyobb a különbség a két tényező közözz, annál nagyobb feszültségről beszélhetünk 50 A fogyasztói türelmetlenség a korábbi likviditási korlátok és kedvezőtlen jövedelmi kilátások miatt elhalasztott vásárlások kapcsán érzett türelmetlenség. A fogyasztási 47
Forrás: Medgyesi Márton- Szivás Péter: A háztartások fogyasztása, kiadásai, 1999 Forrás: www.tarki.hu/research/monitor/monitor99/index.html 49 Forrás: www.tarki.hu/research/monitor/monitor2000/m2000_02.pdf 50 JVFSZ=(megfelelő jövedelem-tényleges jövedelem)/tényleges jövedelem*100 Forrás: Tóth I. János-Árvai Zsófia:Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség 48
46
termékek vásárlásáról történő lemondást, a jövedelmi helyzet pozitív irányú javulásával, a vásárlások minél előbbi bepótolása váltja fel. Ez a visszafojtott vásárlási kedv, és a magas frusztrációs arány a további években is kifejtette hatását. Ezek alapján a mutatószámok alapján megállapítható, hogy a háztartások várakozásai fontos indikátorai a fogyasztási és megtakarítási magatartásoknak.
• Az eladósodottság Az eladósodási hajlandóság mutatója megmutatja, hogy a háztartás adott nettó jövedelmének hány százalékát hajlandó törlesztőrészletekre fordítani. A mutatót számos tényező befolyásolhatja. A következőkben felsorolt tényezőket több elemzés is igazolta51. A likviditási korlát erősen determinálja az eladósodási hajlandóságot, ezenkívül, a háztartások vagyoni helyzete is erősen meghatározó tényező. A jelenlegi és a várható jövedelmek a magas iskolai végzetséggel rendelkezők körében, sokkal inkább terhelhetőek, hiszen e jövedelemforrások stabilabbak, és hosszú távra tervezhetőek A magasabb eladósodási hajlandósággal bíró háztartások fogyasztói hajlandósága is jóval magasabb. Továbbá azoknál a családoknál, ahol már korában is vettek fel valamilyen hitelt, szintén magasabb értéket mutatott a számítás, mint azoknál, akik még sosem álltak kapcsolatban hitelintézettel. Az eladósodottság, illetve a hitelteher vállalásában az információnak is jelentős szerepe van. A tanulmány szerint, ahol csak ismerősök és reklámok alapján alkotnak véleményt a hitelekről, jövedelmük igen alacsony hányadát lennének hajlandóak feláldozni. Ezzel ellentétben, a „hiteltörlesztési gyakorlattal” rendelkező családok, tisztában vannak azzal, hogy milyen mértékben terhelhető a jövedelmük, és milyen feltételekkel juthatnak hitelhez. Érdekes eredmény született az eladósodási hajlandóság és a fogyasztói türelmetlenség együttes vizsgálata során. Kiderült, hogy azok az egyének, akiknél magasabb fogyasztói türelmetlenség volt tapasztalható, alacsonyabb összeget lettek volna hajlandóak törlesztésre fordítani, tehát fordított arányosságról beszélhetünk. Viszont ez által, a „türelmetlen” fogyasztók megjelenése a hitelpiacon, nem rontja a lakosság nettó finanszírozási pozícióját. Az életkor is szerepet játszik az eladósodási hajlandóságban, hiszen minél idősebb valaki, a jövedelmének annál kisebb részét fordítja törlesztőrészletekre. Megfigyelések támasztják 51
Bővebben lásd: Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség:Tóth I. János és Árvai Zsófia 2001
47
alá, hogy a fiatal, munkával rendelkező, iskolázott keresők nagyobb arányban hajlandóak hitelt felvenni. A kilencvenes évek második felétől javultak a lakossági jövedelmi várakozások, és csökkent a bizonytalanságérzet. A likviditási korlátok csökkenésével, illetve a konjunktúra élénkülésével a fogyasztók vásárlási hajlandósága emelkedett, és ezzel együtt az eladósodási hajlandóság is emelkedésnek indult. Ebben az időszakban Magyarország még nem érte el a fejlett országok szintjét, viszont a kedvező hitellehetőségek, és alacsony kamatok, illetve a tartósan alacsony infláció, mind, mind ösztönzőleg hatottak a fogyasztókra. A kilencvenes évek végére jelentősen csökkent az óvatossági megtakarítások aránya, és emelkedett a lakás-vásárlási és építési kedv. A magyar bankok mindent megtesznek azért, hogy több ügyfelet szerezzenek, ennek ellenére az ezredfordulón a magyar lakosság 40%-a nem rendelkezett banki kapcsolattal. A fogyasztói társadalom térhódításával, a háztartások egyre többet fogyasztanak, és megnő a hajlandóságuk a hitelek felvételére is. Azáltal, hogy minél jobb jövedelmi helyzetbe kerül a társadalom, a fogyasztók egyre nagyobb arányban hajlandóak eladósodni, mígnem a hitelfelvétel eléri a fejlett nyugati országok szintjét.
48
4. 2. A vásárlási és fogyasztói szokások alakulása 2000-től A TÁRKI Monitor kutatások évről évre nyomon követik a társadalomban bekövetkezett változásokat. A Magyar Nemzeti Bank, félévente megjelenő gyorsjelentéseiben ad jelentést a gazdasági változásokról. A Monitor jelentés megmutatja, hogy hogyan nőttek 2000. és 2003. között a háztartások jövedelmei közötti a különbségek. Ebben egyfelől a béremelések hatásai kezdenek megmutatkozni, illetve a magasabb jövedelmi szinten élő családok jövedelmei között nagyobb arányú a vállalkozásokból származó bevétel. A másik fontos következmény az iskolázottság alakulása, hiszen a tanulás egy hosszú távú beruházás, ami először sok pénzt emészt fel, majd csak évekkel később térül meg. A rendszerváltás után, illetve a kilencvenes években megnőtt a felsőoktatásban résztvevők száma, így mostanára már végzetséggel rendelkező képzett szakemberek találhatóak a munkaerőpiacon. Éppen a nagyarányú felsőfokú képzésnek köszönhetően, nagyon sok fiatal, és képzett munkanélküli van jelenleg Magyarországon. 2000. és 2003. között a szegények helyzete jelentősen nem változott, és hasonlatosan a 90’es évek végéhez, továbbra is az élelmezési és ruházkodási gondokkal küzdő szegények vannak többségben. Ők visszaszorítják fogyasztásaikat, és magas náluk a fogyasztói türelmetlenség és bár alapvető szükségleteiket ki tudják elégíteni, mégis jelen van a frusztráció, azaz a jövedelmi feszültség mérhető. Különösen az alacsony iskolai végzetséggel rendelkezők és a nagycsaládosok vannak a veszélyeztetett szegmensben de, ide tartoznak a csonka családok is.52 Ezek a családok, sokkal nagyobb valószínűséggel szegényednek el, és kerülhetnek a társadalom perifériájára. Az egyenlőtlenségeket a növekedés, a gazdaság szerkezeti átalakulása és a demográfiai változások, és a gazdasági ciklusok határozzák meg. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a lakossági fogyasztás 2000. és 2001. között nem növekedett jelentősen, de a 2001. végén tapasztalható megtorpanás után viszont 2002. első negyedévétől kezdve szignifikáns növekedés figyelhető meg egészen 2003. harmadik
52
Forrás: A Magyar Társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának főbb folyamatai,a rendszerválltás óta idősoros, illetve longitudinális nézőpontból.: Kolosi Tamás, Róbert Péter 2004 (13-32.o.) Kiadó: Egyetemi Oktatók Publikációi 2004 III. negyedév
49
negyedévéig. Itt elérte a 92, 1 %-os csúcsot, majd innen folyamatosan csökkenni kezdett, és várhatóan 2006. harmadik negyedévére prognosztizálnak változást. 2000-hez képest 2003ra a fogyasztás 20, 8%-os reálnövekedést produkált.53 2003-ban, a korábbi időszakhoz képest, a háztartások dupla annyit költöttek élelmiszerre, mint lakásfenntartásra, de a mobilszolgáltatóknak köszönhetően egyre többet költöttek telefonszámlára és multimédiás szolgáltatásokra is. A ruházkodásra fordított kiadásokban nem történ szignifikáns változás a 2003-at megelőzően, azonban a közlekedésre fordított összegek is emelkedtek, illetve az élvezeti cikkekre is többet fordítottak a háztartások, mint 2000-ben. Emelkedett a szórakozásra, oktatásra, művelődésre fordított összegek aránya, és az emberek sokkal többet költöttek testápolási és tisztálkodási szerekre is. A jövedelmi különbségek főleg a közlekedére költött összegek esetében mutatkoznak meg, a nagyobb jövedelemmel rendelkezők többet tudnak benzinre, vagy gázolajra fordítani, illetve az Internet hozzáférés is a magasabb kategóriák esetében kimagasló, ezek a szegmensek jóval többet költenek sportra, oktatásra, művelődésre és utazásra is. A felmérésből kiderült, hogy a társadalmi elégedetlenség 2003-ban elért egy mélypontot az alacsonyabb jövedelmi szinten élők, elégedetlenek voltak a munkájukkal és a kereseteikkel, ezen felül jobban igényelnék az állami jövedelemkiegészítő beavatkozást. Valamint a jövőbe vetett hit pozitív szemlélete is lecsökkent, és kevésbé voltak pozitívak a várakozások, a jövőt illetően. Megtakarítások tekintetében inkább a kevésbé kockázatos irányba indultak el a háztartások, és a hitelezési és vásárlási kedv növekedésével, a megtakarítási kedv csökkent. Viszont a lakosság növekvő tempóban adósodik el. A Magyar Nemzeti Bank által készített monetáris statisztikák alapján ez folyamatosan, hónapról, hónapra nyomon követhető.54 Az elemzésekből az is kiderül, hogy a fogyasztási ráta csökkenése a még mindig óvatos költésből ered. Tehát a háztartások nem emelik költéseiket a jövedelmükhöz, hanem kivárnak. Ennek hátterében két tényező áll. Egyfelől az elmúlt évek hitelnövekedésének üteme, másfelől pedig a növekvő munkanélküliségi ráta. Az eladósodás főleg idegen
53
Forrás: Bernát Anikó- Szivós Péter: Fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Társadalmi Riport 2004- Tanulmánykötet TÁRKI Budapest 2004 54 Forrás: MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról,2005 október
50
devizahitelben történik, ezért a forinthitelek stagnálnak, egyedül a fogyasztási hitelekben lehet emelkedést megfigyelni. 2006-ra a várakozások pozitívak, köszönhetően a 2006-os béremelésnek, és a tervezett ÁFA csökkentésnek. A munkanélküliség mértéke pedig még nem érte el azt a szintet, hogy komoly fenyegetésnek fogja fel a társadalom. Viszont elkerülhetetlenek fiskális megszorítások, hiszen ezek nélkül a háztartások jelentős eladósodása negatív hatásokkal járhat, amit csak a későbbiekben fognak érzékelni. Ez a fogyasztási- és a megtakarítási kedv visszaesését vonná maga után, és ismét növekedne a bizonytalanság, ez által az óvatossági megtakarítások mértéke növekedésnek indulna ismét.
4. 3. A fogyasztói szokások változásának hatásai a gazdálkodó szervezetekre A gazdasági változások, változásokat indukálnak a társadalomban, ami kihat a gazdasági szereplőkre is, akik ismét hatnak a háztartásokra. A háztartások, pedig hatnak a pénzpiaci és gazdasági szereplőkre, és ez által a változásokat indukálhatnak a gazdaságban. Az alábbi fejezetben fogom bemutatni a háztartások gazdálkodó szervezetekre kifejtett hatását. Ha láthatóan növekszik a vásárlási, fogyasztási kedv, a termelő szervezetek igyekeznek növelni termeléseiket, hogy versenyben tudjanak maradni a termékek piacán. A pénzügyi szervezetek sincsenek másként. A kétszintű bankrendszer bevezetése után, a bankok fokozatosan nyitottak a lakosság felé. Kezdetben ingatlanfedezetes hitelekhez lehetett hozzájutni, bár a szigorú feltételek miatt, igazából csak szűk kör tudott ilyen áthidaló megoldással élni. A gazdasági liberalizáció magával hozta likviditási korlátok enyhülését, és az állami szerepvállalás visszaszorulása, ezáltal pedig a piaci verseny éleződése lassan életre keltette a fedezetlen hiteleket Magyarországon is. A fejlett nyugati piacgazdaságokban már a 70’ években jelen voltak a fedezetlen hitelek a piacokon, így a magyar társadalomnak jócskán van mit bepótolnia. A bankpiaci szereplők a fogyasztási kedv felélénkülésével, illetve a nominális jövedelem emelkedésével folyamatosan a háztartások felé fordultak. A legtöbb profitot hozó üzletág a vállalati üzletág, de jelentős piacbővülés figyelhető meg az autófinanszírozás terén is. A fedezetlen hitelek piaca még eléggé kiaknázatlan, így várhatóan tovább fog bővülni. Már most is megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek jobban keresik a hiteleket. A
51
hitelhez jutás feltételeinek folyamatos lazítása, illetve a hitelkamatok csökkenése is hozzájárul a vásárlási kedv növekedéséhez. A túlzott fogyasztásnak azonban árnyoldalai is vannak. Ha a háztartások életszínvonaluk emelése miatt túlvállalják magukat, és ezzel jövedelmüket jelentősen terhelik, a későbbiekben komoly gondba kerülhetnek. Ennek feloldására a hitelpiacon ma már megjelentek az un.’ adósságrendező hitelek’. Ezek azt kínálják, hogy az összes meglévő tartozást egy hitelekkel megfinanszírozzák, így nem kell több helyre több részletet fizetni, több határidőt figyelni. Jelenleg a piaci versenynek és az alacsony kamatoknak köszönhetően igen kedvező kondíciók mellett lehet hitelt felvenni. Bár a fedezetlen hitelek esetében reagálnak leglassabban a bankok az alapkamat változására. További kérdés azonban, hogy mennyi ideig tarthatóak a kamatok ezen a szinten? A világgazdasági tényezők szinte azonnali hatással vannak egy olyan kicsi országra, mint Magyarország. Ilyen tekintetben nehéz nyilatkozni, mert hazánk sok szempontból eltérően reagál a változásokra. Gazdaságunk nyitott, és számos külföldi befektető is található hazánkban, tehát az esetleges Euro, vagy Dollár árfolyamból eredő árfolyamváltozások akár pozitívan is változtathatják a befektetői kedvet. A pénzintézetek a 2005-ös évet jelentős bevétellel zárták. Bár az elmúlt évek hitelezési dinamikája mérséklődni látszik. Egy év alatt a háztartások hitelállománya 27%-kal növekedett55, és a vállalati üzletág is jövedelmező. A kis és középvállalkozások részaránya egyre jobban növekszik a bankok mérlegében. A következő években a várakozások már nem mutatnak ilyen pozitív képet. A lakosság nettó finanszírozó készsége csökkenhet, ami kihatással lehet a bankok bevételeire is. Tehát a háztartások finanszírozó képessége és hitelezési hajlandósága továbbra is jelentősen befolyásolja a hitelintézetek lépéseit a lakossági üzletágban.
55
Forrás: A bankrendszer kockázata- MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2005. október
52
5. A CIB Bank fogyasztói hiteleiről végzett kérdőíves kutatás kiértékelése A kérdőíves kutatás során több kérdésre is kerestem a választ. Az első részben a CIB Bank általános ismeretségét vizsgáltam a fogyasztók körében, ide értve a termékeket is. Ezt követően a CIB Gyorskölcsön ismertségét próbáltam felmérni, illetve a megkérdezettek körében vizsgáltam a fogyasztói szokásokat is. A célcsoportom Budapesten és megye jogú városokban élő személyek, akik munkaviszonnyal rendelkeznek, és/vagy felsőoktatási intézményben tanulnak. A kérdőív kitöltése anonim volt. Általános tapasztalatként elmondható, hogy az emberek nem szívesen töltenek ki kérdőíveket, ez látszik azon is, hogy a kifejtendő kérdéseket általában átugrották, és csak az eldöntendő kérdésekre válaszoltak. A kiértékelés során mindig az adott kérdésre válaszolók arányából számoltam ki a százalékokat. A kérdőívet 47-en töltötték ki, de nem mindenki válaszolt minden kérdésre, illetve az is előfordult, hogy több lehetséges választ jelöltek meg a válaszadók. A kérdések úgy lettel kialakítva, hogy ha valaki több pontot bejelöl, attól még értelmes marad a válasz, és kutatási célra felhasználható.
5. 1. A CIB Bank ZRT ismertsége A kérdőív 4.-7. kérdése foglalkozik ezzel a témával. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 51%-a ismeri a CIB Bankot, vagy legalábbis hallott róla. Íme néhány vélemény: Véleményem szerint alkalmazkodik az ügyfelek igényeihez, elvárásaihoz. A telefonos ügyfélszolgálat színvonala szinte egyedülálló a bankszektorban. Véleményem szerint a CIB Bank egy stabil, megbízható bank, biztos nemzetközi hátérrel. Többféle mutató szerint is Magyarország első 10 legjobb bankja között van. Kiterjedt fiókhálózattal rendelkezik, és nagy hangsúlyt fektet a lakossági üzletágra. Egy megbízható bank, aminek kedvező hitelei vannak. A hitelkártyáik is nagyon jók, viszont ha az ember kicsúszik a határidőből, komoly pénzeket kell fizetnie.
53
A vélemények és a kiértékelés alapján elmondható, hogy a megkérdezettek többsége pozitív véleménnyel van a Bankról. Legtöbben főleg a médiában futó reklámokból értesülnek a termékekről, és az akciókról. Természetesen az írott sajtóban szereplő hirdetések is effektívnek bizonyulnak. Azok a megkérdezettek, akik nem ügyfelei a banknak és nem rendelkeznek semmilyen termékkel, elmondásuk szerint, ha szükségük lenne rá, valószínűleg a CIB Bank ajánlatát is megfontolnák. A felsorolt hiteltermékek közül a legismertebb a Személyi kölcsön volt, de sokan említették a Cib Lízinget is, és a legkevésbé a folyószámla hitelkeretet ismerték. 1. Táblázat Személyi
Gyorskölcsön
Hitelkártya
Bevásárlókártya
kölcsön
81, 10%
Folyószámla
Lízing
Hitelkeret
51, 35%
48, 65%
100%= 37
40, 54%
24, 32%
27, 03%
Forrás: Saját forrásból 5. kérdés
Az eredmény azért különösen pozitív, mert a megkérdezettek 86, 5%-a nem rendelkezik a banknál jelenleg semmilyen termékkel. Azok a személyek, akik nem rendelkeznek semmilyen termékkel, indoklásként azt a választ adták, hogy jelenleg nincs szükségük pénzre, vagy a jövedelmi viszonyuk miatt nem vállalnák a hitellel járó költségeket.
54
Életkori megoszlásban a következő eredményeket kaptam. 3. Ábra: A CIB bank termékeinek ismerete korcsoportonként Cib Bank termékeinek ismerete korcsoportonként 120 100
%
80 60 40 20 0 1
2
3
4
5
Korcsoportok SZHU
GYK
HK
BK
OVDR
LÍZING
Forrás: saját forrásból Arra a kérdésre pedig, hogy milyen terméket venne igénybe, a válaszok főleg a szükségletekhez igazodnak. Legtöbben személyi vagy gyorskölcsönt szeretnének, vagy a Lízinget vennék igénybe. A Hitel-és Beváráslókártya igénybevételének a mértéke megegyezett, és folyószámla hitelkeretet is szívesen igényelnének az emberek. A fogyasztói szokások vizsgálatánál, majd látni fogjuk, hogyan térnek el az egyes igények életkorok szerint.
5. 2. Gyorskölcsön ismertsége A kérdésekre adott válaszokból is kiderült, hogy a termék még viszonylag új keletű, ezért bár sokan hallottak róla, szám szerint a megkérdezettek 51, 35%-a, ám részleteiben mégsem tudták bemutatni a terméket. Megfigyelhető, hogy a terméket keverik a személyi kölcsönnel, és 8. kérdésre igen kevesen válaszoltak.
55
A válaszok alapján mégis elmondhatom, hogy a Gyorskölcsön a megkérdezettek 33, 33%-a szerint gyors hozzáférhetősége miatt kényelmes és praktikus, illetve kamata elfogadható, éppen a gyorsasága miatt. A megkérdezettek 22, 22%-a szerint a felvehető hitelösszeg pont elegendő, és 5, 56% gondolta úgy, hogy magas a kamata a többi hitelhez képest, és ezen kívül a felvehető hitelösszeg is alacsony. A 9. kérdésből kiderül, hogy azoknak az aránya nagyobb, akik úgy gondolják, hogy a Gyorskölcsön előtörlesztésének a költsége elfogadható. Az indoklások között legtöbbször más hitelintézetek termékeihez hasonlították a költségeket. Természetesen körülbelül 15, 63%-uk azt vallja, hogy a költség magas. Indoklásképpen főleg az szerepel, hogy a kamat amúgy is nagyon magas, tehát ez a költség igazán elengedésre kerülhetne. A 10. kérdés foglalkozik a Gyorskölcsönhöz kapcsolódó folyószámla kérdésével. A három lehetséges válasz közül a kettő tekintetében a megkérdezettek közel azonos része vélek hasonlóan. 43, 59%-uk gondolta úgy, hogy a folyószámlanyitás felesleges, mert már rendelkeznek más banknál vezetett folyószámlával. 38, 46%-uk véli, hogy okos ötlet a bankszámlanyitás, hiszen a továbbiakban is fogja tudni használni, akár a jövedelmüket is oda utaltathatják, és nagyon kényelmes. 17, 95%-uk gondolta úgy, hogy a számlavezetés költsége növeli a kiadásokat, és ez külön figyelmet igényel. Ha ugyan ezekre a kérdésekre, korcsoporti bontásban keressük a választ, akkor látható, hogy a 18-25 év közötti fogyasztók 60%-a ismeri a terméket és meg volt vele elégedve. A 26-35 év közötti korosztály 36, 36%-a hallott már a Gyorskölcsönről, és nagy részük pont elegendőnek találta a felvehető hitelösszeget. A 36-45 év közötti korosztályból szokatlanul sokan hallottak már erről a fogyasztói hitelről (75%), viszont részleteiben nem ismerték. A 46-55 év közöttiek 0%-a hallott a termékről, és megfelelőnek ítélték a felvehető összeget.
56
4. Ábra: A Gyorskölcsön ismertsége korcsoportonként Gyorskölcsön ismertsége korcsoportonként E 0%
D 10%
A 31%
C 40%
B 19%
A
B
C
D
E
Forrás: saját forrásból A 11. kérdés a visszafizetési hajlandósággal foglalkozik, bár eredetileg a Gyorskölcsönhöz tartozik, mégis alkalmas a fogyasztói szokások felmérésére. Ezért ezt a kérdést a következő pontban fejtem ki.
5. 3. A fogyasztói szokások vizsgálata Ebben a részben arra próbálom keresni a választ, hogy a szakirodalomban szereplő statisztikákat mennyiben támasztja alá a kérdőíves vizsgálatom. A megkérdezettek életkora 18-65 év között van. Igyekeztem olyan szegmenseket vizsgálni, akiket általában a statisztikai vizsgálatok is érintenek. A számítások alapján, a megkérdezett személyek összetétele életkori szempontból vegyes. A 18-45 év közötti személyek átlagosan 50%-a ismerte a Bankot. A fiatalabb korosztályba tartozó személyek nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy fogyasztói hitelt vegyenek fel, míg az idősebb korosztály ettől teljesen elzárkózott. A 18-25 év közötti korosztály szívesebben venne fel hitelt, míg a 26-35 év közöttiek, már megfontoltabban gondolkoznak. Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem venne igénybe a fogyasztói hiteleket, legtöbben azt a választ adták, hogy drágának találják, vagy éppen nincsen rá szükség.
57
A középkorúak56 körében már más a helyzet. A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy többségük elutasítaná a hitelfelvételt, bár tájékozottak, és ismerik a lehetőségeket, mégis veszélyesnek tartják. A megkérdezettek több mint 60%-a csak ritkán venne fel hitelt, és a többiek, soha nem vettek fel még hitelt és nem is szeretnének. Itt igazolni látszik magát az a feltevés, hogy a fiatalabb korosztály fogékonyabb a hitelfelvételre, míg a közép- és idősebb korosztály, részben a rossz tapasztalatok miatt, részben a megfontoltság miatt, teljesen elzárkózik a fogyasztói hitelektől.
• Eladósodottság vizsgálat a kérdőív alapján Ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy ki az, aki valamilyen fedezetlen hitellel rendelkezik, hasonló képet kapunk. A 18-25 év közöttiek csupán 20%-a, míg a 18, 18%-a rendelkezik fedezetlen hitellel, főleg Bevásárló kártyával, Hitelkártyával, vagy Folyószámla hitelkerettel. Ez a tény egyfelől azt igazolja, hogy a fogyasztói társadalom hatásai jobban érvényesülnek a fiatalabb korosztálynál, és a Média szerepe is számottevő, hiszen ez a korosztály még nyitottabb, és könnyebben befolyásolható. A 36 év feletti megkérdezettek 100%-a nem rendelkezik semmilyen fedezetlen hitellel. 5. Ábra: Az eladósodottság vizsgálta Eladósodottság vizsgálat 120
Százalék
100 80 Nem rendelkezik hiteltermékkel
60 40 20 0 A
B
C
D
E
Korcsoport
Forrás: saját forrásból
56
Középkorúak: 36-55 közötti életkorúak
58
• Banki aktivitás, számlahasználat 6. Ábra: Számlahasználat és visszafizetés
Számlahasználat és visszafizetés 0
Korcsoportok
E
50 50
0
D
42,86 42,86
pénztár
0
C
60
40 9,91
B
csekk
27,27
63,64
10
A
60
30 0
20
átutalás
40
60
80
Százalékos megoszlás Forrás: saját forrásból
A 10., 11., 12., kérdéssel részben azt vizsgáltam, hogy milyenek a banki szokások Magyarországon. A 10. kérdés a számlavezetéssel kapcsolatban vizsgálódik, a 11. kérdés, a befizetési szokásokat vizsgálja. Korcsoportok szerint lebontásban itt is látható, hogy a nagyobb a megoszlás. Mindegyik korosztály okos dolognak tartja a folyószámlát, és a válaszok arányából kiderül, hogy, nagyobb részük rendszeres számlahasználó. A 18-25 év közötti korosztály és a 36-45 év közötti korosztály részesíti előnyben az átutalást, míg a 26-35 év közöttiek inkább csekken szeretnek számlákat fizetni. A 46 év feletti korosztálynál 5050% a csekken befizetők és a számlahasználók aránya. Mindegyik korosztály a pénztárban történő befizetést kedveli a legkevésbé. Indoklás képen azt a választ adták, hogy macerás a sok ügyintézés, egyszerűbb csekken feladni egy helyen, de a legegyszerűbb, ha a bank átutalja automatikusan, vagy a szolgáltató leemeli a számláról. 59
Összefoglalás A dolgozatom elején az volt a célom, hogy a CIB Bank ZRT termékein keresztül bemutassam azokat a lehetőségeket, amikkel a mai kor embere rendelkezhet, ha szeretné kiterjeszteni pénzügyi lehetőségeit. Ezen kívül arra kerestem a választ, hogy mennyire hajlandóak az emberek hitelt felvenni, illetve azt, hogy a Média, a reklámok mennyiben befolyásolják a fogyasztói döntéseket. Ennek érdekében számos kutatást vettem alapul és értékeltem ki, és végül magam is készítettem egy kérdőíves felmérést, ami alapján igazolni szerettem volna a szakirodalomban leírtakat. A kutatások során sajnos nem találtam olyan magyar szakirodalmat, ami friss adatokat sorolt volna fel. A témában igen kevés könyv íródott, és a külföldi szakirodalom, javarészt csak a Keleti blokk országaival foglalkozik, de nem térnek ki az elemzések Magyarországra. A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan végez elemzéseket. Ezeket az elemzéseket
más
kereskedelmi
bankok
és
kutatóintézetek
is
alapul
veszik.
Megdöbbentőnek találtam, hogy ilyen jelentős téma nem kap nagyobb nyilvánosságot és figyelmet. A hitelezés terén hazánkban nincsenek kialakult alapkövek, hanem minden hitelintézet saját üzletszabályzata szerint dolgozik. A Cib Bank Zrt hitelezési metódusa, ezért nem nevezhető reprezentatívnak. A kereskedelmi bankok és más pénzügyi szervezetek üzleti titokként kezelik bírálati módszereiket, és nem adnak ki róla pontos információt. Talán, ezzel magyarázható, hogy kevés szakirodalom foglalkozik a témával. Bár nagy annak a valószínűsége, hogy hasonló elgondolás alapján minősítik ügyfeleiket. Másik észrevételem ezzel kapcsolatban, hogy a hitelezési szokások és elvek gyakran változnak, mert maga a társadalom és a fogyasztók igényei is változnak, ezért nem beszélhetünk egységes ügymenetről. Valószínűleg ez abból ered, hogy más Kelet-közép Európai országhoz hasonlóan, még nálunk sem fejlődött ki a banki kultúra. Elmondható, hogy a kutatásom alapján hasonló eredményeket kaptam, mint amiket az elemzésekben és más kutatómunkákban találtam, bár vizsgálatom nem volt reprezentatív, mivel a kérdőívet kitöltők nem ölelték át a teljes keresőképes társadalmat.
60
A dolgozatommal kapcsolatban a következő meglátásokra jutottam. •
Bár a Média hatása valóban jelentős, elmondhatom, hogy nem a bankok és a reklámok azok akik, amik befolyásolják az embereket, hanem az emberek igényei alakítják a bankok kínálatait. Így ez a hipotézisem nem nyert igazolást. Ezzel szemben megfigyelhető, hogy a hitelintézetek egymás közötti versengése felkelti a fogyasztók figyelmét, így a bőséges kínálatból könnyedén válogathatnak.
•
A vizsgálatok bebizonyították, hogy a magyarországi helyzet nem érte még el a fejlett Nyugat Európai országokat, azonban gyors ütemben fejlődik a hitelpiac. Az emberek valóban nagyobb hajlandóságot mutatnak a hitel felvételére, mint a rendszerváltás idején. Az Unióhoz való csatlakozás az elmúlt két évben nem mutatta meg olyan jelentősen a hatását, mint azt az elemzők várták. Ennek több oka is van. Elsősorban a hazánkban élők nem vártak pozitív hatásokat a csatlakozástól, és ennek függvényében még kivárnak. Ezen kívül az elmúlt években a gazdasági helyzet, illetve az egész Európán elnyúló recesszió szintén visszafogja a vásárlásokat. Ezen kívül, bár jelentőségük nem számottevő, az időjárási jelenségek is hozzájárultak a kivárásnak. Ez az elhúzódó vásárlás -visszafogás, véleményem szerint nem tarthat sokáig, hiszen az emberek a rendszerváltás előtt nem voltak képesek szükségleteiket teljes mértékben kielégíteni, ezért amint az óvatossági szempont alábbhagy, kiadásaikat fokozni fogják.
•
A harmadik feltevésem az volt, hogy a fogyasztást tényezők befolyásolják. Ez valóban így van. Én úgy gondoltam, hogy minél magasabb iskolával rendelkezik egy személy és biztosabb jövedelmi háttérrel, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hitelhez folyamodik. A nyugati kultúrában a hitel jelenősége teljesen más, mint hazánkban. Az ottani emberek azért vesznek fel hitelt, többnyire, mert a saját pénzüket addig befektetik. Illetve Németországban a biztos gazdasági háttér folytán a lakosság jelentős része alapozta életének pilléreit hitelre. Külföldön a ház, amiben laknak, az autó, amivel közlekednek, mind hitelből van. Számukra biztos a megélhetés, ezért a 91’-es évek elején jelentősen megugrott a hitelállomány. Az megint más kérdést vet fel, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet tükrében, hogyan változott meg egyes országok hitelfelvevőinek gondolkodása.
61
Magyarországon főleg a fiatalabb réteg hajlandó hitelt felvenni, főleg a középiskolát végzettek köréből. A fiatal diplomások, inkább gondolják úgy, hogy érdemes várni egy-két évet és hitel nélkül megpróbálni. A kérdőívemből is kiderült, hogy ezen szegmensbe tartozók drágának találták a fogyasztási hiteleket, és maximum nagyobb értékű befektetés céljából lennének hajlandóak hitelhez folyamodni. A nagycsaládosoknál más a helyzet. Itt elmondható, hogy nagyobb arányban vesznek fel hitelt, de nem ugyan abból a célból, mint a fiatal középvégzetséggel rendelkező egyedül álló személyek, hanem komoly megfontolás és családi döntés után, főleg valamilyen alapvető szükséglet kielégítése céljából- Például, ha elromlik a mosógép, nem engedhetik meg maguknak, hogy hetekig nélkülözzék a terméket, inkább hitelre vásárolnak. •
A Magyar banki kultúra még hagy maga után valót, és nagyon sokat kell még fejlődnünk, hogy elérjük a Nyugat Európában lévő szintet. A technika fejődése, most már hazánkban is lehetővé teszi a gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést, ami az emberek gondolkozását is megváltoztatja. A hitelintézetek valóban versengenek a fogyasztók kegyiért. A meglévő ügyfeleket kiegészítő szolgáltatásokkal, a potenciális ügyfeleket, vonzó ajánlatokkal csalogatják. A deviza hitelek térhódítása mára már visszafordíthatatlanná vált. Az álam által nyújtott hitelek, mára vesztettek vonzerejükből, hiszen a külföldi tőkével finanszírozott kihelyezés a banknak duplán megéri, hiszen a kamatok mellett jelentős átváltásból származó jövedelme származik, ezért engedhetik meg maguknak a hitelintézetek, hogy alacsony kamat mellett folyósítanak. Valós veszélyei vannak azonban a devizahiteleknek. A Magyarok hajlandóak egy szempont alapján dönteni ez, pedig az ár. Sajnos ne vesszük figyelembe, hogy ami pillanatnyilag kecsegtető, azzal a későbbiekben, ha megváltoznak a körülményeink, például elveszítjük a munkánkat, vagy betegek leszünk, akkor nem fogjuk tudni fizetni a tartozást. A deviza hitelek ráadásul árfolyam kockázatot is tartalmaznak, amit nagyon nehéz megmondani, hogy a kockázat ténylegesen be fog e következni vagy nem. Ezek a tényezők általában a háztartások felett állnak, hiszen a gazdasági folyamatoknak a fogyasztók általában vesztesei. Ami még említésre méltó tanulság, hogy a fogyasztók nem látják be annak a veszélyét, hogy a hitel felvételével, a vásárlásaikat ugyan előre hozzák,
62
viszont jövőben származó jövedelmüket, kvázi, előre elköltik. Nagy annak a veszélye, hogy az egyszer felvett kölcsönből nem tud kimászni a fogyasztó, és folyamatosan kihasználja a számára rendelkezésre tartott keretet, ezzel folyamatos bevételforrást biztosítva a hitelező számára. A dolgozatom befejeztével levonható a konzekvencia, hogy a fogyasztók banki szokásainak még rengeteget kell fejlődnie ahhoz, hogy felelősség teljesen tudjanak bánni javaikkal, és szükségleteikkel. A fogyasztói társadalmak átka, hogy a fogyasztók pánikszerűen vásárolnak, akár valós szükségleteik kielégítésére, akár megszokásból, vagy időtöltésből. A pénzügyi vonatkozásokon túl, ennek komoly környezeti következményei is vannak, illetve az emberi pszihé is súlyosan sérül és eltorzul. Ez a dolgozat nem hivatott vizsgálni a morális vonatkozásokat. Nehéz a jövőre vonatkozó elemzéseket végezni, hiszen a fogyasztás, és a gazdaságot számos ember feletti tényező befolyásolja, de valószínűsíthető, hogy a fogyasztás fokozódásával, a lakossági hitelezés továbbra is virágzó üzletág marad.
63
Melléklet 1. melléklet:
Kérdőív a CIB Bank ZRT fogyasztási hiteleiről A következő kérdőív segítségével szeretném felmérni, mennyire ismerik a fogyasztók a CIB Bank termékeit. Az adatokat kizárólagosan a szakdolgozatomhoz fogom felhasználni. Kitöltése önkéntes és anonim módon történik. A segítséget előre is köszönöm! 1. Neme? a, Férfi
b, Nő
2. Életkora? a, 18-25 között
b, 25-35 között
e, 56-65 között
f, 66 fölött
c, 36-45 között
d, 46-55 között
3. Iskolai végzettsége? a, alapfokú
b, középfokú
c, felsőfokú
4. Ismeri Ön a CIB BANK ZTR.-t? Ha igen, milyen véleménnyel van róla? a, Nem ismerem! b, Ismerem! Véleményem szerint________________________________________________________ ______________________________________________________________________ ______________________________________________________________________ ______________________________________________________________________ ______ 5. Milyen fogyasztási hitelekről hallott (kérem X-el jelölje!) a, CIB Személyi kölcsön b, CIB Gyorskölcsön c, CIB Hitelkártya d, CIB Bevásárlókártya
64
e, CIB Folyószámla hitelkeretet f, CIB Lízing
6. Ezek közül a hitelek közül, Ön melyiket venné igénybe? Miért? a, Nem venném igénybe. b, Igénybe venném a…………………………..-t.. Indoklás: 7. Rendelkezik ön valamelyik hiteltermékkel, ha igen, kérem, ismertesse röviden! a, Nem rendelkezem egyikkel sem! (Kérem, indokolja meg miért!) Indoklás: …… b, Rendelkezem… (Egyszerre több terméket is megjelölhet, elég, ha az egyiket bemutatja!) Bemutatás: …… …… 8. Véleménye szerint, mely állítások illenek a CIB Gyorskölcsönre? (Ha nem ismeri a terméket, ezt a kérdést ugorja át!) (Több állítást is bejelölhet!) a, 1 órán belül hozzáférhető, ezért nagyon praktikus, és kényelmes. b, Túl kicsi a felvehető hitel nagysága. c, Pont elegendő a felvehető összeg. d, A többi hitelhez képest nagyon magas a kamata. e, A kamata elfogadható, mert azonnal hozzájutok a pénzhez, ez nekem megéri.
65
9. A Gyorskölcsön bármikor előtörleszthető, fix költség ellenében (a tőketartozás 2%a, minimum 3000 Ft) Ön szerint magasnak mondható ez a költség? (Válaszát indokolja is meg!) a. Igen, magasnak találom az előtörlesztés költségét, mert… …… b, Nem, az előtörlesztés költsége elfogadható, mert… …… 10. A Gyorskölcsön mellé automatikusan nyitunk Önnek egy CIB Classic lakossági folyószámlát. Ezt a számlát a kölcsön visszafizetése után is használhatja. Önnek mi a véleménye erről? (Azt az állítást, amit igaznak érez, jelölje X-el!) a, Okos ötletnek találom, mert ezen a számlán tudom intézni a visszafizetést, és a fizetésemet is ide utalhatom. b, Szerintem a számla felesleges, már rendelkezem más banknál folyószámlával! c, A számlavezetés költsége megnöveli a kiadásaimat, erre is külön figyelnem kell! 11. A visszafizetéseket intézheti több módon. Önnek melyik a legszimpatikusabb megoldás, miért? a, Csekkes visszafizetés b, Átutalás másik bankszámláról c, Pénztári befizetés bankfiókban Azért szeretem ezt a befizetési módot, mert,……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……… 12. Melyik állítás igaz Önre? a, Gyakran veszek fel fogyasztói hitelt, mert mindig vannak kihagyhatatlan akciók, és jó, ha van tartalékom!
66
b, Csak nagyon ritkán folyamodom hitelekhez, általában vásárlásaimat saját forrásból finanszírozom! c, Soha nem vettem még fel hitelt, és a későbbiekben sem szeretnék, de jó tudni, hogy vannak!
Köszönöm szépen hogy kitöltötte a kérdőívet, és válaszaival segítette a munkámat!
67
2.melléklet: A kérdőív kiértékelése életkor szerinti felbontásban
4 Igen Nem 5 SZHU GYK HK BK OVDR L 6 A B 7 A B 8 A B C D E 9 A B 10 A B C 11 A B C 12 A B C
26364618-25 35 56-65 45 55 A Kérdőiv kiértékelése 27,02 29,7 10,8 27 5,1 100 Életkorok aránya életkor szerinti felbontásban. 10 11 4 10 2 37 Életkorok száma Ismertség aránya A B C D E 2.melléklet 60 63,6 50 20 50 (%)ismerik a CIB Bankot 6 7 2 2 1 4 4 2 8 1 (%) ismerik A B C D E 8 9 4 8 1 SZHU 80 81,82 100 80 50 6 4 3 2 0 GYK 60 36,36 75 20 0 4 6 2 1 0 HK 40 54,55 50 10 0 7 5 0 3 0 BK 70 45,45 0 30 0 3 3 0 2 0 OVDR 30 27,27 0 20 0 5 3 1 0 0 L 50 27,27 25 0 0 30 54.55 100 100 50 (% )Nem venné igénybe egyik hitelterméket sem 3 6 4 10 1 7 5 0 0 1 80 81,8 100 100 100 (%) nem rendelkezik h termékkel 8 9 4 10 2 2 2 0 0 0 (%)Gyorskölcsön A B C D E 5 1 na 0 Na a 50 9,91 na 0 na 1 1 na 0 Na b 10 9,91 na 0 na 2 2 na 1 Na c 20 18,81 na 10 na 0 0 na 0 Na d 0 0 na 0 na 2 1 na 0 Na e 20 9,91 na 0 na (%) elfogadhatónak találja az előtörlesztés 90 75 100 75 50 költségét 1 2 0 4 1 9 6 3 3 1 12 11 5 9 1 N % A B C D E 5 6 5 3 1 a 41,7 54,55 100 30 100 3 4 0 4 0 b 25 36,36 0 44,44 0 4 1 0 2 0 c 33,3 9,91 0 22,22 0 10 11 5 7 2 N % A B C D E 3 7 2 3 1 csekk 30 63,64 40 42,86 50 6 3 3 3 1 átutalás 60 27,27 60 42,86 50 1 1 0 1 0 pénztár 10 9,91 0 0 0 10 11 5 9 2 N % A B C D E 2 0 0 0 0 a 20 0 0 0 0 3 6 2 7 1 b 30 54,54 40 77,78 50 5 5 3 2 1 c 50 45,45 60 22,22 50
Forrás: Saját forrásból
68
Táblázatok, ábrák, grafikonok jegyzéke 1. Ábra. A háztartási szektor nettó hitelfelvétele 2000-2005 között.
Forrás: MNB Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról 2006.március 31. 25. oldal (56.ábra)
2. Ábra Bevásárlókártya
forrás: http://www.cib.hu/services/lakossagi/bevkartya/bevkartya Letöltés dátuma: 2006.03.01.
69
1. Táblázat. Fedezetlen hitelek ismeretének megoszlása a megkérdezettek körében Személyi
Gyors-
kölcsön
kölcsön
81, 10%
51, 35%
Hitelkártya
Bevásárlókártya
48, 65%
40, 54%
Folyószámla Hitelkeret 24, 32%
Lízing 27, 03%
100%= 37 Forrás: Saját forrásból 5. kérdés kiértékelése
2. Ábra: A CIB bank termékeinek ismerete korcsoportonként
Cib Bank termékeinek ismerete korcsoportonként 120 100
%
80 60 40 20 0 1
2
3
4
5
Korcsoportok SZHU
GYK
HK
BK
OVDR
LÍZING
Forrás: saját forrásból
70
4. Ábra: A Gyorskölcsön ismertsége korcsoportonként
Gyorskölcsön ismertsége korcsoportonként E 0%
D 10%
A 31%
C 40%
B 19%
A
B
C
D
E
Forrás: saját forrásból
5. Ábra: Az eladósodottság vizsgálta
Eladósodottság vizsgálat 120
Százalék
100 80 Nem rendelkezik hiteltermékkel
60 40 20 0 A
B
C
D
E
Korcsoport
Forrás: saját forrásból
71
6. Ábra: Számlahasználat és visszafizetés
Számlahasználat és visszafizetés 0
Korcsoportok
E
50 50
0
D
42,86 42,86
pénztár
0
C
60
40 9,91
B
csekk
27,27
63,64
10
A
60
30 0
20
átutalás
40
60
80
Százalékos megoszlás
Forrás: saját forrásból
72
Irodalomjegyzék 1. Árvai Zsófia- Menczel Péter: Közgazdasági Szemle, XLVIII. Évf.. 2001. február (93113. old) Címe: A magyar háztartások megtakarításai 1995 és 2000 között. 2. Bernát Anikó- Szivós Péter: Fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Társadalmi Riport 2004- Tanulmánykötet TÁRKI Budapest 2004 3. dr. Madár Péter– dr. Schepp Zoltán, dr. Szabó Zoltán- dr. Szebellédi István Ifj. dr. Zeller Gyula: Pénzügyek alapjai UNIÓ 2002 Budapest 639 p. 4. Kapitány Zsuzsa-Molnár György: Egyenlőtlenségek és mobilitás a magyar háztartások jövedelmében, kiadásaiban és tartós fogyasztási cikkeinek állományában. Forrás: Közgazdasági Szemle, XLIX. Évf., 2002, december (1015-1041. o.) 5. Kolosi Tamás, Róbert Péter :A Magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának főbb folyamatai,a rendszerválltás óta idősoros illetve longitudinális nézőpontból. 2004 (13-32.o.) Kiadó: Egyetemi Oktatók Publikációi 2004 III. negyedév 6. Majoros Pál: Bevezetés a kutatásmódszertanba, avagy Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát Külkereskedelmi Főiskola, Budapest 1991, 62 p. 7. Medgyesi Márton- Szivás Péter: A háztartások fogyasztása, kiadásai, 1999 TÁRKI MINITOR JELENTÉSEK 1999, Budapest TÁRKI, (1.-14. o.) 8. Peter J. Montiel „ A működőtőke beáramlás hulláma a Fejlődő országokba: Áttekintés” "The Surge in Capital Inflows to Developing Countries: An Overview," (with E. Fernandez-Arias) World Bank Economic Review (January 1996). Reprinted in C. Milner, ed., The Globalization of the World Economy: Developing and Newly Industrializing Countries (London: Edward Elgar, 1997)
73
9. Szivós Péter, Varga Noémi: Fogyasztás 2000 TÁRKI www.tarki.hu/research/monitor/monitor2000/m2000_02.pdf 10. Tóth I. János-Árvai Zsófia:Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség Forrás: MNB Füzetek 2001/2 ISSN 12199575 11. Tóth. I. János-Árvai Zsófia: Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség Forrás: Közgazdasági szemle, XLVIII. Évf.2001. december 1010 o 12. Zsoldos István: A lakosság megtakarítási és portfolió döntései Magyarországon 19801996 között, Budapest, Magyar Nemzeti Bank, 1997, MNB füzetek, 1219-9575 ; 1997/4. ISBN 963 9057 10 X 13. MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2000 Forrás: http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil Letöltés dátuma: 2005.11.15. 14. TÁRKI Monitor Jelentések 1999 www.tarki.hu/research/monitor/monitor99/index.html Letöltés dátuma: 2005.11.23. 15. Mi történik a pénzügyi szektorban- Hová vezet az út? (PSZÁF elemzése) 2004. 09. 20 15: 24 Link: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=45598 letöltés dátuma: 2005. 10. 07. 16. MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról,2005 október Link: http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil Letöltés dátuma: 2005. 11.15.
74
17. A bankrendszer kockázata- MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2005. október Link: http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil Letöltés dátuma: 2005. 12.05. 18. Vonzó fogyasztási hitelek, meggyőző reklámok- Kerüljük el a buktatókat! c . cikk Megjelent: a Portfolio.hu internetes újságban, 2004.06.25. 10:20 Letöltés dátuma:2005.10.07. www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&I=42610 19. Jelentősen nő a banki adósok száma a nyilvántartási rendszerben cikk Megjelent: a Portfolio.hu internetes újságban, 2005. 05. 03. 11: 26 Link: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&I=53707 letöltés dátuma: 2005. 10. 07. 20. A magyar lakosság eladósodottságáról- Mi van a számok mögött? Cikk. Megjelent: a Portfolio.hu internetes újságban, 2004. 11. 15 14: 00 Link: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3Ci=47633 letöltés dátuma: 2005. 10. 07 21. Lady Hitelkártya http://budapestbank. hu/csoport/kartya_lady/doc_standard. Pdf http://www.budapestbank.hu/csoport/kartya_lady/index.php Letöltés dátuma: 2006.05.02. 22. Fogyasztási hitelezés: Mit mutat a nemzetközi összehasonlítás? Cikk. Megjelent: a Portfolio.hu internetes újságban, 2004. 12. 13. 14: 10 Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp? k=3&i=45045 letöltés dátuma: 2005. 07. 15
75
