TÖRTÉNELEM TANÁR SZAK. NAPPALI TAGOZAT

TÖRTÉNELEM TANÁR SZAK. NAPPALI TAGOZAT

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Az ókor története TR 1201 1. 2 30+0 kollokvium TR 1103 Buhály Attila főiskolai tanársegéd

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az őskor és ókor alapvető megismerése (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült újabb ismeretanyagok megismertetése. 2. A tantárgy tartalma (Tárgykörök megnevezése, rövid ismertetése. Több szakhoz (szakirányhoz) tartozó tárgyak esetén az eltérések megemlítése) (max.: 10 soros összefoglalás). Az őskor története. Az ókori keleti országok – Mezopotámia, Egyiptom, Közel-Kelet, India, Kína. Az ókori Görögország és Róma történetének bemutatása 3. Évközi ellenőrzés módja A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke T. Herber – Mortos - Moss – Tisza: Történelem I-II. 1994. Kákossy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. 1998. J. Klima: Mezopotámia. 1976. Ókori keleti történeti chaestomátia Hegyi – Kertész – Németh – Sarkadi: Görög történelem. 1996. Németh Gy.: Görög történeti szöveggyűjtemény. 1999. Ferenczy – Maróti – Hahn: Az ókori Róma. 1992. Borhy László: Római történelem. Szöveggyűjtemény. 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

1



Az ókor története TR 2101, TR 2102 1. 2 0+30 gyakorlati jegy Vásárhelyi András főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az évfolyam-előadásokon az őskor és ókor főbb folyamataival kapcsolatban megismert tények és összefüggések elmélyítése, a szakirodalom legújabb eredményeinek feldolgozása, részleteinek alapos tanulmányozása (legalapvetőbb tények, helyszínek. 2. A tantárgy tartalma Az őskor története. Az ókori keleti országok – Mezopotámia, Egyiptom, Közel-Kelet, India, Kína. Az ókori Görögország és Róma történetének bemutatása 3. Évközi ellenőrzés módja: Egy önálló dolgozat + a félév végén beszámoló. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke T. Herber – Mortos - Moss – Tisza: Történelem I-II. 1994. Kákossy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. 1998. J. Klima: Mezopotámia. 1976. Ókori keleti történeti chaestomátia Hegyi – Kertész – Németh – Sarkadi: Görög történelem. 1996. Németh Gy.: Görög történeti szöveggyűjtemény. 1999. Ferenczy – Maróti – Hahn: Az ókori Róma. 1992. Borhy László: Római történelem. Szöveggyűjtemény. 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása (tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük)

2



A középkor története 1492-ig TR 1202 2. 2 30+0 kollokvium TR 1201 Vásárhelyi András főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az első és legfontosabb cél az alapvető tárgyi ismeretek megszereztetése a hallgatókkal. Továbbá, lássák az alapvető középkori folyamatok és események összefüggéseit, valamint a középkor szerepét a történelem tanulásában. A feudalizmus társadalmi, gazdasági rendjének kialakulásáról, az államszervezet és az egyház szerepéről, a középkori városok kialakulásáról, a keresztes háborúkról kapnak az előadásokon átfogó képet. 2. A tantárgy tartalma A középkor fogalma és korszakhatáraival foglalkozó elméletek ismertetése, a feudalizmus kialakulása a germán-frank népek két, majd a különböző feudalizmus típusok, a kereszténység történelemformáló szerepe, Kelet-Nyugat-Európa, Bizánc, az arab világ megismertetése. 3. Évközi ellenőrzés módja :A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Herber – Martos – Moss – Tisza: Történelem II-III. 1994. Jónás Ilona: Egyetemes történelmi szöveggyűjtemény IV-XV. sz. I/1. I/2. 1978. Bona István: Hunok és nagy királyaik. Bp., 1993. Dixon: Britek, frankok, vikingek. Bp., 1985. Gunst Péter: Európa története. 1993. Niederhauser Emil: A kelet-európai népek története I. 1988. Orosz István (szerk.): Európa a korai középkorban. 1999. G. Duby: A lovag, a nő és a pap. 1987. Kulcsár Zs: A középkori élet. 1964. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális technika, szemléltető eszközök, térképek.

3



A középkor története 1492-ig TR 2103 és TR 2104 2. 1 0+30 gyakorlati jegy Vásárhelyi András főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az alapvető középkori folyamatok és események összefüggéseiről előadásokon hallottak elmélyítése, valamint a középkornak mint történeti kornak a bemutatása. A feudalizmus társadalmi, gazdasági rendjének kialakulásáról, az államszervezet és az egyház szerepéről, a középkori városok kialakulásáról, a keresztes háborúkról kapnak további ismereteket. 2. A tantárgy tartalma A középkor fogalma és korszakhatáraival foglalkozó elméletek ismertetése, a feudalizmus kialakulása a germán-frank népek két, majd a különböző feudalizmus típusok, a kereszténység történelemformáló szerepe, Kelet-Nyugat-Európa, Bizánc, az arab világ megismertetése. 3. Évközi ellenőrzés módja A félév során szemináriumi dolgozat, a félév végén beszámoló. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Herber – Martos – Moss – Tisza: Történelem II-III. 1994. Jónás Ilona: Egyetemes történelmi szöveggyűjtemény IV-XV. sz. I/1. I/2. 1978. Bona István: Hunok és nagy királyaik. Bp., 1993. Dixon: Britek, frankok, vikingek. Bp., 1985. Gunst Péter: Európa története. 1993. Niederhauser Emil: A kelet-európai népek története I. 1988. Orosz István (szerk.): Európa a korai középkorban. 1999. G. Duby: A lovag, a nő és a pap. 1987. Kulcsár Zs: A középkori élet. 1964. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális technika, szemléltető eszközök, térképek.

4



Egyetemes történelem (1492–1640) TR 1203 3. 2 30+0 Kollokvium TR 1202 dr. Aszalós Éva főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgató ismerje meg a feudalizmus strukturális válságában rejlő, Európán kívüli expanzió okait, gazdasági-politikai következményeit (árforradalom, „hosszú XVI. század”, a régiók sajátosságai, az abszolutisztikus államformák kialakulása). Mindez megfelelő topográfiai és fogalmi ismeretekkel kapcsolódjon össze. 2. A tantárgy tartalma A gazdasági regresszió okai és következményei, a földrajzi felfedezések gazdaságipolitikai-technikai okai és előfeltételei, az árforradalom következményei, abszolút monarchiák kialakulása Nyugat-Európában (a spanyol, a francia és a svéd abszolutizmus részletes elemzése), V. Károly birodalmának kialakulása és összeomlása, a reformáció főbb irányzatai és az ellenreformáció, a németalföldi szabadságharc, a korszak két nagy katonai konfliktusának elemzése (itáliai háborúk és a harmincéves háború). 3. Évközi ellenőrzés módja A félév végén az előző két félév anyagával együtt szigorlat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat, Bp., 1989. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Bp., 1983. Times Atlasz: Felfedezések. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. Fernand Brandel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-II-III. k., Akadémiai Kiadó, 1996. Owen Chadwick: A reformáció. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Mary Vincent – R.A. Stradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Helikon, Bp., 1997. J. Ardah – C. Jones: A francia világ atlasza. Helikon, Bp., 1999. Ricarda Huch: A harmincéves háború I-II. kötet, Európa Kiadó, 1979. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

5



Egyetemes történelem (1492–1640) TR 2105 és TR 2106 3. 1 0+30 gyakorlati jegy TR 1203 ( E ) dr. Aszalós Éva főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az előadásokon elhangzott tények, fogalmak, összefüggések elmélyítése. A hallgató formáljon véleményt a megismert tényanyagról, a feudalizmus strukturális válságának összetevőiről, az Európán kívüli expanzió okairól, gazdasági-politikai következményeiről (árforradalom, „hosszú XVI. század”, a régiók sajátosságairól, az abszolutisztikus államformák kialakulásáról). Mindez megfelelő topográfiai és fogalmi ismeretekkel kapcsolódjon össze. 2. A tantárgy tartalma A gazdasági regresszió okai és következményei, a földrajzi felfedezések gazdaságipolitikai-technikai okai és előfeltételei, az árforradalom következményei, abszolút monarchiák kialakulása Nyugat-Európában (a spanyol, a francia és a svéd abszolutizmus részletes elemzése), V. Károly birodalmának kialakulása és összeomlása, a reformáció főbb irányzatai és az ellenreformáció, a németalföldi szabadságharc, a korszak két nagy katonai konfliktusának elemzése (itáliai háborúk és a harmincéves háború). 3. Évközi ellenőrzés módja A gyakorlati jegy megszerzése érdekében a hallgatók az előadások és a szemináriumok anyagából zárthelyi dolgozatot írnak. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat, Bp., 1989. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Bp., 1983. Times Atlasz: Felfedezések. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. Fernand Brandel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-II-III. k., Akadémiai Kiadó, 1996. Owen Chadwick: A reformáció. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Mary Vincent – R.A. Stradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Helikon, Bp., 1997. J. Ardah – C. Jones: A francia világ atlasza. Helikon, Bp., 1999. Ricarda Huch: A harmincéves háború I-II. kötet, Európa Kiadó, 1979. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

6



Egyetemes történelem 1640–1789 TR 1204 4. 2 30+0 kollokvium TR 1203 dr. Aszalós Éva főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az előző történelmi időszak (1450-es évek – 1640) közgazdasági és politikai folyamatainak ismeretére építve a hallgatók sajátítsák el, értsék meg az abszolút monarchiák felbomlásának okait, a korai polgári forradalmak következtében lezajló alkotmányos átalakulásokat, a liberalizmus és a felvilágosodás eszmerendszerének történelmi szerepét, a felvilágosult abszolutizmus szerepét a régiók kapcsolatában. A világgazdasági rendszer kialakulása miatt fokozott vizsgálatot igényel a gyarmatok szerzéséért folyó hatalmi-gazdasági harc tanulmányozása. 2. A tantárgy tartalma A hatalmi-politikai erőviszonyok alakulásának áttekintése 1648–1780-as évek között, a katonai konfliktusok hatása a hatalmi erőviszonyok átrendeződésére, Anglia történetének komplex áttekintése 1783-ig, a francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos uralkodása alatt és az ancien regime válsága, angol gyarmatok kialakulása Észak-Amerikában – Amerikai Függetlenségi Háború – az USA alkotmányának elemzése, felvilágosult abszolutizmusok Közép-Kelet-Európában. 3. Évközi ellenőrzés módja: A félév tananyagából kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. Francois Furet: A francia forradalom története. Osiris Kiadó, Bp., 1996. Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Maecenas, Bp., 1997. Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa Könyvkiadó, Bp., 2000. Pierre Chaunu: Felvilágosodás. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (szerk. Poór János). Osiris Kiadó, Bp., 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

7



Egyetemes történelem 1640–1789 TR 2107 és TR 2108 4. 1 0+30 gyakorlati jegy TR 1204 ( E ) dr. Aszalós Éva főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az előadásokon szerzett ismeretek elmélyítése, kiegészítése az abszolút monarchiák felbomlásának okaival, a korai polgári forradalmak következtében lezajló alkotmányos átalakulásokkal kapcsolatban. A szemináriumi beszélgetések tárgya többek között a liberalizmus és a felvilágosodás eszmerendszerének történelmi szerepe, a felvilágosult abszolutizmus jellemzése. 2. A tantárgy tartalma A hatalmi-politikai erőviszonyok alakulásának áttekintése 1648–1780-as évek között, a katonai konfliktusok hatása a hatalmi erőviszonyok átrendeződésére, Anglia történetének komplex áttekintése 1783-ig, a francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos uralkodása alatt és az ancien regime válsága, angol gyarmatok kialakulása Észak-Amerikában – Amerikai Függetlenségi Háború – az USA alkotmányának elemzése, felvilágosult abszolutizmusok Közép-Kelet-Európában. 3. Évközi ellenőrzés módja Gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: zárthelyi dolgozat az előadások és a szemináriumok anyagából, beszámoló a kötelező irodalomból. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. Francois Furet: A francia forradalom története. Osiris Kiadó, Bp., 1996. Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Maecenas, Bp., 1997. Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa Könyvkiadó, Bp., 2000. Pierre Chaunu: Felvilágosodás. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (szerk. Poór János). Osiris Kiadó, Bp., 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

8



Egyetemes történelem (1789–1849) TR 1205 5. 2 30+0 kollokvium TR 1204 Prof. dr. Czövek István Tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az ún. hosszú 19. Század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. 2. A tantárgy tartalma A „hosszú” 19. század Európa polgárosodásának kora, s az 1789-1848 által határolt első fele egyben a polgári forradalmak időszaka is. A hosszú vajúdást, amely a polgári társadalom születését kísérte, még nehezebbé tette Európa megosztottsága, Kelet-Európa leszakadása, a hódító új társadalmi renddel küzdő soknemzetiségű feudális birodalmak elszánt küzdelme. Az átalakulást nyomon követhetjük a gazdaságban, a társadalomban, az ideológiában egyaránt. Ám lassan kristályosodnak ki az új rend alapvető vonásai, még nehezebben szilárdul meg, s az egymásnak feszülő ellentétek mintegy menetrendszerűen évtizedenként kirobbantanak egy-egy újabb forradalmi hullámot, melynek elfojtására a SzentSzövetség Európája vállalkozik védve évszázados rendjét, előjogait. 3. Évközi ellenőrzés módja: A félév végén kollokvium. 1. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke M. Roberts: Európa története. I-II. k. Bp., 1992. Az Egyesült Államok története. I-II. k. Bp., 1964. Morton: Az angol nép története. II. k. én. H. Goro: A japán nép története. Diószegi István: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Bp., 1967. Wittman T.: Latin-Amerika története. Bp., 1971. A Soboul: A francia forradalom története. Bp., 1963. J. Tarle: Napoleon. Bp., 1957. Hobsbawn: A forradalmak kora 1789-1848. Bp., 1964. Kovács E.: A népek tavaszától a párizsi kommünig. Bp., 1964. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

9



Egyetemes történelem (1789–1849) TR 2109 és TR 2110 5. 1 0+15 gyakorlati jegy Prof. dr. Czövek István Tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az előadásokon az ún. hosszú 19. század történetéről hallott ismeretek, tények és összefüggések elmélyítése, azok elsajátításának elősegítése, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetése. 2. A tantárgy tartalma A „hosszú” 19. század Európa polgárosodásának kora, s az 1789-1848 által határolt első fele egyben a polgári forradalmak időszaka is. A hosszú vajúdást, amely a polgári társadalom születését kísérte, még nehezebbé tette Európa megosztottsága, Kelet-Európa leszakadása, a hódító új társadalmi renddel küzdő soknemzetiségű feudális birodalmak elszánt küzdelme. Az átalakulást nyomon követhetjük a gazdaságban, a társadalomban, az ideológiában egyaránt. Ám lassan kristályosodnak ki az új rend alapvető vonásai, még nehezebben szilárdul meg, s az egymásnak feszülő ellentétek mintegy menetrendszerűen évtizedenként kirobbantanak egy-egy újabb forradalmi hullámot, melynek elfojtására a SzentSzövetség Európája vállalkozik védve évszázados rendjét, előjogait. 3. Évközi ellenőrzés módja Személyenként szemináriumokon beszámoló, önálló dolgozat ill. zárthelyi dolgozat, esetenként személyes órán kívüli beszámoló 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke M. Roberts: Európa története. I-II. k. Bp., 1992. Az Egyesült Államok története. I-II. k. Bp., 1964. Morton: Az angol nép története. II. k. én. H. Goro: A japán nép története. Diószegi István: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Bp., 1967. Wittman T.: Latin-Amerika története. Bp., 1971. A Soboul: A francia forradalom története. Bp., 1963. J. Tarle: Napoleon. Bp., 1957. Hobsbawn: A forradalmak kora 1789-1848. Bp., 1964. Kovács E.: A népek tavaszától a párizsi kommünig. Bp., 1964. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

10



Egyetemes történelem (1849–1918) TR 1206 6. 2 30+0 kollokvium TR 1205 Prof. dr. Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az ún. hosszú 19. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. 2. A tantárgy tartalma A "hosszú" 19. sz. második fele már nem a heves forradalmak, hanem a megfontolt diplomácia időszaka. Már nem kételkedik a kontinens egyetlen államának vezetője sem a polgári átalakulás szükségességében, beáll mindenki a "sorba", hiszen vagy forradalom kényszerítette ki az átalakulást, vagy belátó reformok igyekeznek a társadalmi erőt pótolni. Megindul a harc a nagyhatalmi vezető szerepért a régi és újonnan született államok között, s a nemzetállamok születését is háborúk kísérik. Az I. világháborúig vezető konfliktust az u.n. keleti kérdést sem a diplomaták, sem a hadseregek nem tudják megnyugtatóan megoldani, s Európa bármikor fellángoló tűzfészke marad. 3. Évközi ellenőrzés módja Az előző két félév anyagával együtt szigorlat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Niederhauser E.: Nemzetek születése Kelet-Európában. Bp., 1976. Gonda I. - Niederhauser E.: A Habsburgok. Bp., 1987. Niederhauser E.: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Bp., 1977. Uő. Forrongó félsziget. Bp., 1972. Czövek I.: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Tokody Gy. - Niederhauser E.: Németország története. Bp., 1972. Kiss Aladár: Olaszország története. Bp., 1975. Berend T.I. - Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. B. Engelmann: Poroszország. Bp., 1993. N. Ejdelmann: Forradalom? Felülről? Bp., 1989. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

11



Egyetemes történelem (1849–1918) TR 2111 és TR 2112 6. 2 0+30 gyakorlati jegy Prof. dr. Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az előadásokon megismert tények, összefüggések elmélyítése, újabb adalékok átadása az ún. hosszú 19. század második feléről, az egyetemes történeti folyamatokról és összefüggésekről az alapvető források és szakirodalom feldolgozásával. 2. A tantárgy tartalma A "hosszú" 19. sz. második fele már nem a heves forradalmak, hanem a megfontolt diplomácia időszaka. Már nem kételkedik a kontinens egyetlen államának vezetője sem a polgári átalakulás szükségességében, beáll mindenki a "sorba", hiszen vagy forradalom kényszerítette ki az átalakulást, vagy belátó reformok igyekeznek a társadalmi erőt pótolni. Megindul a harc a nagyhatalmi vezető szerepért a régi és újonnan született államok között, s a nemzetállamok születését is háborúk kísérik. Az I. világháborúig vezető konfliktust az u.n. keleti kérdést sem a diplomaták, sem a hadseregek nem tudják megnyugtatóan megoldani, s Európa bármikor fellángoló tűzfészke marad. 3. Évközi ellenőrzés módja Személyenként szemináriumokon beszámoló, önálló dolgozat ill. zárthelyi dolgozat, esetenként személyes órán kívüli beszámoló 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Niederhauser E.: Nemzetek születése Kelet-Európában. Bp., 1976. Gonda I. - Niederhauser E.: A Habsburgok. Bp., 1987. Niederhauser E.: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Bp., 1977. Uő. Forrongó félsziget. Bp., 1972. Czövek I.: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Tokody Gy. - Niederhauser E.: Németország története. Bp., 1972. Kiss Aladár: Olaszország története. Bp., 1975. Berend T.I. - Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. B. Engelmann: Poroszország. Bp., 1993. N. Ejdelmann: Forradalom? Felülről? Bp., 1989. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

12



Egyetemes történelem (1918-1945) TR 1207 7. 2 30+0 kollokvium TR 1206 dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az ún. rövid XX. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. 2. A tantárgy tartalma A „rövid XX. század” kezdetén az első világháború következményeinek bemutatása. A forradalmi hullám oroszországi és közép-európai következményei. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, a békék hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A 20-as évek átmeneti nyugalma, a német kérdés megoldatlansága. A közép-európai utódállamok bel- és külpolitikája, a kisantant. A szélsőjobboldali politikai mozgalmak jelentkezése, a fasizmus hatalomra kerülése Olaszországban. Az 1929-33-as világgazdasági válság gazdasági, társadalmi és politikai következményei. A nácizmus megerősödése és hatalomra kerülése Németországban. A 30-as évek nemzetközi helyzetének főbb jellemzői. A második világháború előzményei, okai, a második világháború fő szakaszai. 3. Évközi ellenőrzés módja A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 20. századi egyetemes történet 1890-1945. I. k. Szerk.: Diószegi István. Korona Kiadó, 1995. (215-526. p.) Polányi Imre: Szöveggyűjtemény az egyetemes történelem forrásaiból 1789 -- 1966 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918 -- 1945 Diószegi István: Két világháború árnyékában. A nemzetközi kapcsolatok története 1919-1939 Ránki György: A második világháború története Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. 1992. Ormos Mária: Nácizmus -- fasizmus Bp. 1987. Colotti: A fasiszta Németország Berend T. Iván: Válságos évtizedek Bp. 1987. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

13



Egyetemes történelem (1918-1945) TR 2113 és TR 2114 7. 1 0+30 gyakorlati jegy dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az előadásokon az ún. rövid XX. század történetéről megismert tények és összefüggések elmélyítése, kiegészítése. Az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb részleteinek elsajátítása, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetése. 2. A tantárgy tartalma A „rövid XX. század” kezdetén az első világháború következményeinek bemutatása. A forradalmi hullám oroszországi és közép-európai következményei. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, a békék hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A 20-as évek átmeneti nyugalma, a német kérdés megoldatlansága. A közép-európai utódállamok bel- és külpolitikája, a kisantant. A szélsőjobboldali politikai mozgalmak jelentkezése, a fasizmus hatalomra kerülése Olaszországban. Az 1929-33-as világgazdasági válság gazdasági, társadalmi és politikai következményei. A nácizmus megerősödése és hatalomra kerülése Németországban. A 30-as évek nemzetközi helyzetének főbb jellemzői. A második világháború előzményei, okai, a második világháború fő szakaszai. 3. Évközi ellenőrzés módja Szemináriumi beszámolók, dolgozatok, zárthelyi. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 20. századi egyetemes történet 1890-1945. I. k. Szerk.: Diószegi István. Korona Kiadó, 1995. (215-526. p.) Polányi Imre: Szöveggyűjtemény az egyetemes történelem forrásaiból 1789 -- 1966 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918 -- 1945 Diószegi István: Két világháború árnyékában. A nemzetközi kapcsolatok története 1919-1939 Ránki György: A második világháború története Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. 1992. Ormos Mária: Nácizmus -- fasizmus Bp. 1987. Colotti: A fasiszta Németország Berend T. Iván: Válságos évtizedek Bp. 1987. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

14



Egyetemes történelem (1945-től napjainkig) TR1208 8. félév K2 30+0 kollokvium TR 1207 dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az ún. rövid XX. század második felének történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. 2. A tantárgy tartalma A második világháború hatása a nemzetközi erőviszonyokra, az USA és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatainak alakulása. A kétpólusú világrend kialakulása (Truman-elv, Marshall-terv, a Kominform megalakulása stb.). Az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája az 50-es, 60-as években. A Szovjetunió Sztálin utolsó éveiben, Hruscsov hatalomra kerülése, bel- és külpolitikai változások. Az enyhülés kezdetei majd a folyamat megtorpanása. A gyarmatait elvesztő Nagy-Britannia és Franciaország kül- és belpolitikája. Izrael állam létrejötte, az arab-izraeli háborúk. A szocializmus megreformálásának kísérletei, az 1968-as prágai tavasz. A helsinki folyamat. A kis hidegháború. A kétpólusú világrend felbomlása. Az európai integrációs folyamat. 3. Évközi ellenőrzés módja A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Nemzetközi szerződések 1945-1982. Budapest, 1985 Az SZKP XX. kongresszusának anyaga. Budapest, 1956 Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról és következményeiről. Budapest, 1989 Roy Medvegyev: Hruscsov. Budapest, 1989 Világtörténet 11. k. (1945-1949) Budapest, 1984 A világ országai. Budapest, 1990 Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája. Budapest, 1986 A XX. század krónikája. Officina Nova, 1994 Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története I-II. k. Budapest, 1991 Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

15



Egyetemes történelem (1945-től napjainkig) TR 2115 és TR 2116 8. 1 0+30 gyakorlati jegy dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az ún. rövid XX. század második felének történetét bemutató előadásokon hallott ismeretek, tények elmélyítése, a fogalmak és összefüggések alaposabb elsajátítása, az alapvető források és szakirodalom mély megismertetése a központi feladat. 2. A tantárgy tartalma A második világháború hatása a nemzetközi erőviszonyokra, az USA és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatainak alakulása. A kétpólusú világrend kialakulása (Truman-elv, Marshall-terv, a Kominform megalakulása stb.). Az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája az 50-es, 60-as években. A Szovjetunió Sztálin utolsó éveiben, Hruscsov hatalomra kerülése, bel- és külpolitikai változások. Az enyhülés kezdetei majd a folyamat megtorpanása. A gyarmatait elvesztő Nagy-Britannia és Franciaország kül- és belpolitikája. Izrael állam létrejötte, az arab-izraeli háborúk. A szocializmus megreformálásának kísérletei, az 1968-as prágai tavasz. A helsinki folyamat. A kis hidegháború. A kétpólusú világrend felbomlása. Az európai integrációs folyamat. 3. Évközi ellenőrzés módja A félév során szemináriumi beszámolók, zárthelyi. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Nemzetközi szerződések 1945-1982. Budapest, 1985 Az SZKP XX. kongresszusának anyaga. Budapest, 1956 Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról és következményeiről. Budapest, 1989 Roy Medvegyev: Hruscsov. Budapest, 1989 A világ országai. Budapest, 1990 Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája. Budapest, 1986 A XX. század krónikája. Officina Nova, 1994 Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története I-II. k. Budapest, 1991 Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

16



Magyar történelem a kezdetektől 1301-ig TR 1301 2. 2 30+0 kollokvium TR 1101 és TR 1102 dr. Kávássy Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy oktatásának a célja, hogy a történelem szakos hallgató megismerje a magyar nép történetének kezdeteit, a vándorlás földrajzi környezetét, a megtelepedés majd az államalapítás körülményeit. Az előadások anyaga révén a hallgató bővítheti a korszakra vonatkozó ismereteit, tájékozottságot szerez az alapvető szakirodalomban. 2. A tantárgy tartalma A magyar őskortörténet megközelítései, hipotézisek. A vándorlás és megtelepedés legfontosabb mozzanatai, a megtelepedés körülményei, a gazdasági, társadalmi változások lényegi összefüggései. A kalandozások nemzetközi következményei. Az államalapítás előzményei, Géza fejedelem és I. Szent István történelmi szerepe. Harc a magyar államiság megvédéséért, megszilárdításáért. Az Árpád-házi uralkodók törvényei (I. László, Kálmán, III. Béla, IV. Béla). A társadalom átrétegződése, a serviensek mozgalma. A tatárjárás következményei. Az utolsó Árpád-házi királyok 3. Évközi ellenőrzés módja A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Szeged, 1990. László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó, Bp., 1986. Kristó – Makk: Az Árpádházi uralkodók. Bp., 1988. Győrffy György: A magyar nép eredetéről és a honfoglalásról. Bp., 1975. Újabb kiadása: Szeged, 1995. Engel, Kristó, Kubinyi: Magyarország története (1301–1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor I–V. Bp. é.n. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

17



Magyar történelem a kezdetektől 1301-ig TR 2201 és TR 2202 2. 2 0+30 gyakorlati jegy dr. Kávássy Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy oktatásának a célja, hogy a történelem szakos hallgató az előadásokon hallott ismereteket elmélyíthesse, újabb összefüggések megvilágítására nyíljon mód többek között a magyar nép történetének kezdeteivel, a vándorlás földrajzi környezetével, a megtelepedés majd az államalapítás körülményeivel kapcsolatban. 2. A tantárgy tartalma A magyar őskortörténet megközelítései, hipotézisek. A vándorlás és megtelepedés legfontosabb mozzanatai, a megtelepedés körülményei, a gazdasági, társadalmi változások lényegi összefüggései. A kalandozások nemzetközi következményei. Az államalapítás előzményei, Géza fejedelem és I. Szent István történelmi szerepe. Harc a magyar államiság megvédéséért, megszilárdításáért. Az Árpád-házi uralkodók törvényei (I. László, Kálmán, III. Béla, IV. Béla). A társadalom átrétegződése, a serviensek mozgalma. A tatárjárás következményei. Az utolsó Árpád-házi királyok 3. Évközi ellenőrzés módja A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Szeged, 1990. László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó, Bp., 1986. Kristó – Makk: Az Árpádházi uralkodók. Bp., 1988. Győrffy György: A magyar nép eredetéről és a honfoglalásról. Bp., 1975. Újabb kiadása: Szeged, 1995. Engel, Kristó, Kubinyi: Magyarország története (1301–1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor I–V. Bp. é.n. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

18



Magyar történelem (1301–1526) TR 1302 3. 2 30+0 kollokvium TR 1201 dr. Újj Anna főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy általános célja, hogy a történelem szakos hallgató legyen képes a korszakot belehelyezni az egyetemes történelmi események folyamatába. Világosan lássa Magyarország és Nyugat-Európa gazdasága, társadalma, politikai berendezkedése közötti különbségeket. Fedezze fel és értse meg az időbeli fáziskésést a két régió között. 2. A tantárgy tartalma A Vegyesházi királyok kora több, mint 200 év történelmét öleli át. A magyar történelem ezen korszaka elválaszthatatlan az egyetemes történelmi eseményektől. Az Anjou királyok korának királyai fontos szerepet játszottak a tartományi rendszer felszámolásában. Károly Róbert gazdaságpolitikájával, Nagy Lajos pedig hódításai révén Magyarországot KözépEurópa vezető államává fejlesztették. A Zsigmond-kori Magyarország politikai befolyása elsősorban nyugati irányban hatott, hiszen méltán megillette az európai uralkodó címe, mivel 1433-ban német-római császárrá koronázták. Hunyadi János történelmi nagysága pedig bemutatta, hogy sikeresen is fel lehet venni a harcot a törökkel szemben. A középkori magyar állam Hunyadi Mátyás idején élte virágkorát, hiszen uralkodása idején kerül sor a rendi monarchia kiépítésére, illetve Magyarország ekkor közelítette meg leginkább Nyugat-Európa szintjét. Halála után viszont 1490–1526 között a központosítás lebontására és a független magyar állam bukására került sor a Jagellók idején. 3. Évközi ellenőrzés módja A tantárgy a félév végén kollokviummal zárul. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Engel–Kristó–Kubinyi: Magyarország története (1301–1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor. I–V. Bp., é.n. Léderer Emma – Székely György: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének taulmányozásához. Bp., 1957. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

19



Magyar történelem (1301–1526) TR 2203 és TR 2204 3. 2 0+30 gyakorlati jegy TR 1302 ( E ) dr. Újj Anna főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy általános célja, hogy a történelem szakos hallgató legyen képes az előadásokon hallott ismeretek alkalmazására, a szemináriumokon végzett részben önálló munka során elmélyítheti tudását, belehelyezheti a korszakot az egyetemes történelmi események folyamatába. Láthatja Magyarország és Nyugat-Európa gazdasága, társadalma, politikai berendezkedése közötti különbségeket. Elemző munka során megértheti a két régió közötti időbeli fáziskésés összetevőit. 2. A tantárgy tartalma A Vegyesházi királyok kora több, mint 200 év történelmét öleli át. A magyar történelem ezen korszaka elválaszthatatlan az egyetemes történelmi eseményektől. Az Anjou királyok korának királyai fontos szerepet játszottak a tartományi rendszer felszámolásában. Károly Róbert gazdaságpolitikájával, Nagy Lajos pedig hódításai révén Magyarországot KözépEurópa vezető államává fejlesztették. A Zsigmond-kori Magyarország politikai befolyása elsősorban nyugati irányban hatott, hiszen méltán megillette az európai uralkodó címe, mivel 1433-ban német-római császárrá koronázták. Hunyadi János történelmi nagysága pedig bemutatta, hogy sikeresen is fel lehet venni a harcot a törökkel szemben. A középkori magyar állam Hunyadi Mátyás idején élte virágkorát, hiszen uralkodása idején kerül sor a rendi monarchia kiépítésére, illetve Magyarország ekkor közelítette meg leginkább Nyugat-Európa szintjét. Halála után viszont 1490–1526 között a központosítás lebontására és a független magyar állam bukására került sor a Jagellók idején. 3. Évközi ellenőrzés módja A tantárgy a félév végén gyakorlati jeggyel zárul. A gyakorlati jegy megszerzését két zárthelyi dolgozat, órai kiselőadás és órai munka együttes értékelése biztosítja. Másrészt a tantárgy a második év végi szigorlat egyik részét képezi. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Engel–Kristó–Kubinyi: Magyarország története (1301–1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor. I–V. Bp., é.n. Léderer Emma – Székely György: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének taulmányozásához. Bp., 1957. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

20



Magyar történelem (1526–1790) TR 1303 4. 2 30+0 kollokvium TR 1302 Szakállas Sándor főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy általános és specifikus célja: bemutatni a korszakra jellemző európai vonásokat és az ettől eltérő hazai sajátosságokat. A sajátosságok rávilágítanak a korszak fő problémáira: a függetlenség elvesztése és a 3 részre szakadás okaira; milyen specifikumai lesznek az országrészeknek gazdasági, társadalmi és kulturális tekintetben; a német és török elnyomás a megkésett feudális terhekkel párosult, ezek elleni harc a 17-18. század magyar története; rendiség-függetlenség-haladás a Habsburg-birodalomban 2. A tantárgy tartalma Magyarország a török és német terjeszkedés keresztútján. Erdély önállósága vagy a nemzeti egység. Rendi és törökellenes harcok menete, eredményei. A 18. század nagy dilemmája: önállóan (de a török veszélynek kitéve) vagy a Habsburg Birodalomban fejlődhetünk zavartalanabbul. A Rákóczi-szabadságharc utáni kompromisszumkereső belpolitika jellemzői. Telepítések, az ország gazdaságának változásai. A felvilágosult abszolutizmus magyarországi jelentkezése, Mária Terézia és II. József rendeletei 3. Évközi ellenőrzés módja A félév az előző két félév anyagát is átfogó szigorlattal zárul. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs külső szakmai gyakorlat. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Bitskey István: Hitviták tüzében. Bp., 1978. Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között. Bp., 1984. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1975. Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon. Bp., 1986. Ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Bp., 1984. Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története I-II. köt. Bp., 1986. Pach Zs. Pál (főszerk.): Magyarország története III-IV. köt. Bp., 1985. 1989. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális eszközök, térképek.

21



Magyar történelem (1526–1790) TR 2205 és TR 2206 4. 2 0+30 gyakorlati jegy TR 1303 ( E ) Szakállas Sándor főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy általános és specifikus célja: bemutatni a korszakra jellemző európai vonásokat és az ettől eltérő hazai sajátosságokat. A sajátosságokról – így a függetlenség elvesztése és a 3 részre szakadás okairól, az országrészek gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzőiről, a német és török elnyomás fejlődést visszatartó következményeiről – az előadásokon hallott ismereteket kiegészíthetik, elmélyíthetik. 2. A tantárgy tartalma Magyarország a török és német terjeszkedés keresztútján. Erdély önállósága vagy a nemzeti egység. Rendi és törökellenes harcok menete, eredményei. A 18. század nagy dilemmája: önállóan (de a török veszélynek kitéve) vagy a Habsburg Birodalomban fejlődhetünk zavartalanabbul. A Rákóczi-szabadságharc utáni kompromisszumkereső belpolitika jellemzői. Telepítések, az ország gazdaságának változásai. A felvilágosult abszolutizmus magyarországi jelentkezése, Mária Terézia és II. József rendeletei 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók, zárthelyik, szemináriumi beszélgetések alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs külső szakmai gyakorlat. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Bitskey István: Hitviták tüzében. Bp., 1978. Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között. Bp., 1984. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1975. Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon. Bp., 1986. Ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Bp., 1984. Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története I-II. köt. Bp., 1986. Pach Zs. Pál (főszerk.): Magyarország története III-IV. köt. Bp., 1985. 1989. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

22



Magyar történelem (1790-1867) TR 1304 5. 2 30+0 kollokvium TR 1303 dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. 2. A tantárgy tartalma 1) Magyarország gazdasági életének átalakulása 1790–1867 között. A Nyugat Európában kiteljesedő ipari forradalom hatása a Habsburg Birodalom részét képező magyar gazdaságra: a konjuktúra és dekonjuktúra hatásai a mezőgazdaságban, a hagyományos és az okszerű gazdálkodás jellemzői, az ipar, kereskedelem és a közlekedés fejlődése, az 1848. évi jobbágyfelszabadítás mint a gazdaság és társadalom tőkés átalakulásának előfeltétele. 2) Magyarország társadalma a XIX. század első felében: népességi viszonyok; vallási, nemzetiségi összetétel; társadalmi rétegződés, a különböző társadalmi rétegek életmódja és mentalitása. 3) A reformkor (1830–1848). A magyar liberális ellenzék küzdelme Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli különállásának elfogadtatásáért és a polgári átalakulás politikai feltételeinek a megteremtéséért: a reformmozgalom kialakulásának feltételei – a magyar liberalizmus sajátosságai, a reformországgyűlések mérlege. A polgári átalakulás megvalósításának programjai: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, a centralisták nézetei. 4) Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc. Párizs–Bécs–Pest–Pozsony: az európai forradalmak hatása a magyar polgári átalakításért folytatott küzdelemre, az áprilisi törvények, az érdekegyesítés sikere és kudarca 1848–1849-ben. 5) A Bach-korszak (1849–1859), az emigráció törekvései, a magyar politikai elit különböző csoportjainak és az uralkodónak, Ferenc Józsefnek a kiegyezési kísérletei: Októberi Diploma (1860), Februári Pátens (1861), 1861. évi magyar országgyűlés. 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók, zárthelyik. A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs külső szakmai gyakorlat. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. 9–291. Magyarország története 1790–1848. Főszerk. Mérei Gyula. Bp., 1980. Benda Kálmán: A jakobinus mozgalom története. A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: Emberbarát vagy hazafi? Bp., 1973. 105–213., 64–104. Poór János: Kényszerpályák nemzedéke. Bp., 1988. 23

TÖRTÉNELEM TANÁR SZAK. NAPPALI TAGOZAT Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Bp., 1987. 259–288., 380–431. Uő.: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Bp., 1972. Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós és világa. Bp., 1970. Szabad György: Kossuth politikai pályája. Bp., 1977. 9–166. Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849–1867. Bp., 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember.

24



Magyar történelem (1790-1867) TR 2207 és TR 2208 5. 2 0+30 gyakorlati jegy TR 1304 ( E ) dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. 2. A tantárgy tartalma 1) Magyarország gazdasági életének átalakulása 1790–1867 között. A Nyugat Európában kiteljesedő ipari forradalom hatása a Habsburg Birodalom részét képező magyar gazdaságra: a konjuktúra és dekonjuktúra hatásai a mezőgazdaságban, a hagyományos és az okszerű gazdálkodás jellemzői, az ipar, kereskedelem és a közlekedés fejlődése, az 1848. évi jobbágyfelszabadítás mint a gazdaság és társadalom tőkés átalakulásának előfeltétele. 2) Magyarország társadalma a XIX. század első felében: népességi viszonyok; vallási, nemzetiségi összetétel; társadalmi rétegződés, a különböző társadalmi rétegek életmódja és mentalitása. 3) A reformkor (1830–1848). A magyar liberális ellenzék küzdelme Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli különállásának elfogadtatásáért és a polgári átalakulás politikai feltételeinek a megteremtéséért: a reformmozgalom kialakulásának feltételei – a magyar liberalizmus sajátosságai, a reformországgyűlések mérlege. A polgári átalakulás megvalósításának programjai: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, a centralisták nézetei. 4) Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc. Párizs–Bécs–Pest–Pozsony: az európai forradalmak hatása a magyar polgári átalakításért folytatott küzdelemre, az áprilisi törvények, az érdekegyesítés sikere és kudarca 1848–1849-ben. 5) A Bach-korszak (1849–1859), az emigráció törekvései, a magyar politikai elit különböző csoportjainak és az uralkodónak, Ferenc Józsefnek a kiegyezési kísérletei: Októberi Diploma (1860), Februári Pátens (1861), 1861. évi magyar országgyűlés. 3. Évközi ellenőrzés módja Kiselőadás, feladatbeadások: bibliográfia-, vázlatkészítés. A félév végén gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs külső szakmai gyakorlat. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. 9–291. Magyarország története 1790–1848. Főszerk. Mérei Gyula. Bp., 1980. Benda Kálmán: A jakobinus mozgalom története. A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: Emberbarát vagy hazafi? Bp., 1973. 105–213., 64–104. Poór János: Kényszerpályák nemzedéke. Bp., 1988. 25

TÖRTÉNELEM TANÁR SZAK. NAPPALI TAGOZAT Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Bp., 1987. 259–288., 380–431. Uő.: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Bp., 1972. Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós és világa. Bp., 1970. Szabad György: Kossuth politikai pályája. Bp., 1977. 9–166. Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849–1867. Bp., 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember.

26



Magyar történelem (1867-1918) TR 1305 6. 2 30+0 kollokvium TR 1304 dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. 2. A tantárgy tartalma Az 1867. évi kiegyezés előkészítése, az 1867. évi XII. tc. értelmezése, a kiegyezés vitája. A dualizmus rendszerének kiépülése és megszilárdulása: Andrássy Gyula és Tisza Kálmán miniszterelnöksége — a polgári intézményrendszer kiépülése, a közigazgatás reformja, a választási rendszer jellemzői, a parlamenti pártok sajátosságai. Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája (1867–1914). A magyar gazdaság modernizációja 1867–1914 között: a mezőgazdaság kapitalizálódása, a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődésének sajátosságai. A polgári társadalom kiformálódása, az élet- és gondolkodásmód jellemzői a XIX. század fordulóján. A polgári átalakulás konfliktusai: nemzetiségi kérdés, agrárkérdés — agrárius mozgalom, agrárszocialista mozgalmak, munkáskérdés, a középosztály sajátosságai. A dualizmus válsága (1890–1914). Magyarország az I. világháborúban (1914– 1918) 3. Évközi ellenőrzés módja Kiselőadás, feladatbeadások: bibliográfia-, vázlatkészítés. A félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs külső szakmai gyakorlat. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Polgárosodás és szabadság. (Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. Diószegi István: A Ferenc Józsefi-kor. Bp., 1999. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Bp., 1996. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Bp., 1982. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Bp., 1988. Galantai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Bp., 1985. Diószegi István: A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája. Bp., 1987. Gerő András: A polgárosodás kora. Bp., 1992. Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programja. Bp., 1971. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember.

27

TÖRTÉNELEM TANÁR SZAK. NAPPALI TAGOZAT Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Magyar történelem (1867-1918) TR 2209 és TR 2210 6. 2 0+30 gyakorlati jegy TR 1305 ( E ) dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. 2. A tantárgy tartalma 1) Az 1867. évi kiegyezés előkészítése, az 1867. évi XII. tc. értelmezése, a kiegyezés vitája 2) A dualizmus rendszerének kiépülése és megszilárdulása: Andrássy Gyula és Tisza Kálmán miniszterelnöksége — a polgári intézményrendszer kiépülése, a közigazgatás reformja, a választási rendszer jellemzői, a parlamenti pártok sajátosságai. 3) Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája (1867–1914) 4) A magyar gazdaság modernizációja 1867–1914 között: a mezőgazdaság kapitalizálódása, a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődésének sajátosságai 5) A polgári társadalom kiformálódása, az élet- és gondolkodásmód jellemzői a XIX. század fordulóján 6) A polgári átalakulás konfliktusai: nemzetiségi kérdés, agrárkérdés — agrárius mozgalom, agrárszocialista mozgalmak, munkáskérdés, a középosztály sajátosságai 7) A dualizmus válsága (1890–1914) 8) Magyarország az I. világháborúban (1914–1918) 3. Évközi ellenőrzés módja Kiselőadás, feladatbeadások: bibliográfia-, vázlatkészítés. A félév végén gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs külső szakmai gyakorlat. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Polgárosodás és szabadság. (Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. Diószegi István: A Ferenc Józsefi-kor. Bp., 1999. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Bp., 1996. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Bp., 1982. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Bp., 1988. Galantai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Bp., 1985. Diószegi István: A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája. Bp., 1987. Gerő András: A polgárosodás kora. Bp., 1992. Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programja. Bp., 1971. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember. 28



Magyar történelem (1918-1944) TR 1306 7. 2 30+0 szigorlat TR 1305 dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar történelem fontosabb történéseit az első világháború végétől a második világháború végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: az első világháborút követő gazdasági és politikai konszolidáció (forradalmak, földosztás, békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között; Parlamentarizmus és kormányzati politika; Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi-urbánus vita lényege, zsidótörvények és holocaust; A korszak iskola- és kultúrpolitikája; Külpolitika és revíziós törekvések; Magyarország és a második világháború 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámoló, az év végén az előző két félév anyagával együtt szigorlat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2000. 110-268. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I-II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2000. I. 63-369. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 24-326. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Pölöskei-Gergely-Izsák. Bp., 1997. 93-267. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Bp., 1990. 65-200. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 29-103. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Bp., 1998. 169-356. Romsics Ignác: Betlen István. Bp., 1991. 120-236. Szabó Péter: Don-kanyar. Bp., 1994. 162-310. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 1995. 95126. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

29



Magyar történelem (1918-1944) TR 2111 és TR 2112 7. 1 0+30 gyakorlati jegy dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar történelem fontosabb történéseit az első világháború végétől a második világháború végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: az első világháborút követő gazdasági és politikai konszolidáció (forradalmak, földosztás, békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között; Parlamentarizmus és kormányzati politika; Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi-urbánus vita lényege, zsidótörvények és holocaust; A korszak iskola- és kultúrpolitikája; Külpolitika és revíziós törekvések; Magyarország és a második világháború 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámoló, a félév végén a szemináriumi munka alapján és zárthelyi után gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs.

30


5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2000. 110-268. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I-II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2000. I. 63-369. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 24-326. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Pölöskei-Gergely-Izsák. Bp., 1997. 93-267. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Bp., 1990. 65-200. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 29-103. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Bp., 1998. 169-356. Romsics Ignác: Betlen István. Bp., 1991. 120-236. Szabó Péter: Don-kanyar. Bp., 1994. 162-310. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 1995. 95126. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

31



Magyar történelem (1944-től napjainkig) TR 1307 8. 2 30+0 kollokvium TR1306 dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a magyar történelem második világháborút követő korszakának fontosabb eseményeit bemutassa, elemezze, az összefüggésekre rámutasson. Célunk a történelmi folyamatokat meghatározó szovjet befolyás hatását is bemutatni. 2. A tantárgy tartalma A gazdaság állapota a korszakban: földreform, infláció, pénzügyi stabilizáció, államosítások, tervgazdálkodás, egyoldalú iparfejlesztés és erőltetett termelőszövetkezeti mozgalom, a Kádár-kormány gazdaságpolitikája; A koalíciós időszak politikai küzdelmei; A Rákosi diktatúra kiépülése és jellemzése; Az „új szakasz” politikája: a Nagy Imre-kormány; Az 1956-os forradalom és szabadságharc a források tükrében; A Kádár-rendszer első periódusának jellemző vonásai 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2000. 271-395. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I-II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2000. I. 373-526. II. 13-314. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Pölöskei-Gergely-Izsák. Bp., 1997. 269-362. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 118-172. Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon 1945-1947. Bp., 1995. Chistopher Félix: A titkos háború. Bp., 1993. 204-327. Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. Bp., é.n. 45-51. és 142-194. Soltész István: Rajk-dosszié. Bp., 1989. 5-272. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantermek, térképek

32



Magyar történelem (1944-től napjainkig) TR 2113 és TR 2114 8. 2 0+30 gyakorlati jegy dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a magyar történelem második világháborút követő korszakának fontosabb eseményeit bemutassa, elemezze, az összefüggésekre rámutasson. Célunk a történelmi folyamatokat meghatározó szovjet befolyás hatását is bemutatni. 2. A tantárgy tartalma A gazdaság állapota a korszakban: földreform, infláció, pénzügyi stabilizáció, államosítások, tervgazdálkodás, egyoldalú iparfejlesztés és erőltetett termelőszövetkezeti mozgalom, a Kádár-kormány gazdaságpolitikája; A koalíciós időszak politikai küzdelmei; A Rákosi diktatúra kiépülése és jellemzése; Az „új szakasz” politikája: a Nagy Imre-kormány; Az 1956-os forradalom és szabadságharc a források tükrében; A Kádár-rendszer első periódusának jellemző vonásai 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi, beszámoló alapján gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2000. 271-395. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I-II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2000. I. 373-526. II. 13-314. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Pölöskei-Gergely-Izsák. Bp., 1997. 269-362. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 118-172. Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon 1945-1947. Bp., 1995. Chistopher Félix: A titkos háború. Bp., 1993. 204-327. Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. Bp., é.n. 45-51. és 142-194. Soltész István: Rajk-dosszié. Bp., 1989. 5-272. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantermek, térképek

33



Bevezetés a történettudományba TR 1101 1. és 2. 2 30+0 kollokvium dr. Kávássy Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a történettudományt és társtudományait bemutassa, segítsen a hallgatóknak eligazodni a különböző kutatási módszerek és források világában. Alapvető képet kapjanak a történettudomány művelésének módjáról, a forrásbázisok kezeléséről. 2. A tantárgy tartalma A történelem rész- és segédtudományai. A történelem forrásai, a források kritikája. A középkor elbeszélő történelmi irodalmának műfajai. A középkori külföldi és magyar elbeszélő történelmi irodalom jeles alkotásai, művelői. A memoár és za útleírás. A magyar honismereti irodalom. A missilis, levél. Az oklevelek. A magyar oklevelezési gyakorlat. Törvények és jogszabályok. 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi, félév végén kollokvium. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Budapest, 1988. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek. Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gegely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest, 1979. Takács Péter: Parasztvallomások a dadai járásból 1772. Nyíregyháza, 1987. Takács Péter: A Rétköz mezőgazdasága az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig : Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között. Nyíregyháza, 1987. Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályárul. Berzsenyi Dániel művei. - Kis János emlékezései (Magyar Remekírók). Budapest, 1985. Kölcsey Ferenc: A szatmári adózó nép állapotáról. Kölcsey Ferenc válogatott művei II. Budapest, 1951. Jókai Mór: Emléksorok: Napló 1848-49-ből. Budapest, 1980. 1894. évi XII. törvény. Magyar Törvénytár. 1894-1895. évi törvénycikkek. Budapest, 1897. Györffy István: Nagykunsági krónika. Karcag, 1984. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantermek, audiovizuális eszközök.

34



Bevezetés a történettudományba TR 1102 1. és 2. 2 0+30 gyakorlati jegy dr. Kávássy Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a történettudományt és társtudományait bemutassa, segítsen ahallgatóknak eligazodni a különböző kutatási módszerek és források világában. Alapvető képet kapjanak a történettudomány művelésének módjáról, a forrásbázisok kezeléséről. 2. A tantárgy tartalma A történelem rész- és segédtudományai. A történelem forrásai, a források kritikája. A középkor elbeszélő történelmi irodalmának műfajai. A középkori külföldi és magyar elbeszélő történelmi irodalom jeles alkotásai, művelői. A memoár és za útleírás. A magyar honismereti irodalom. A missilis, levél. Az oklevelek. A magyar oklevelezési gyakorlat. Törvények és jogszabályok. 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi, beszámolók, a félév végén gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Budapest, 1988. 2. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek. Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gegely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest, 1979. 3. Takács Péter: Parasztvallomások a dadai járásból 1772. Nyíregyháza, 1987. 4. Takács Péter: A Rétköz mezőgazdasága az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig : Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között. Nyíregyháza, 1987. 5. Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályárul. Berzsenyi Dániel művei. - Kis János emlékezései (Magyar Remekírók). Budapest, 1985. 6. Kölcsey Ferenc: A szatmári adózó nép állapotáról. Kölcsey Ferenc válogatott művei II. Budapest, 1951. 7. Jókai Mór: Emléksorok: Napló 1848-49-ből. Budapest, 1980. 8. 1894. évi XII. törvény. Magyar Törvénytár. 1894-1895. évi törvénycikkek. Budapest, 1897. 9. Györffy István: Nagykunsági krónika. Karcag, 1984. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantermek, audiovizuális eszközök.

35



Latin nyelv I. TR 1107 1. és 2. 1 0+30 gyakorlati jegy dr. Újj Anna főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy általános célja, hogy a hallgató betekintést nyerjen az indoeurópai nyelvcsalád rövid történetébe. Legyen képes az első félév során elsajátítani az alapvető kiejtési szabályokat, tanuljon meg helyesen olvasni és ismerje meg azokat az alapvető kifejezéseket, amelyek továbbélő szavak formájában hozzátartoznak mindennapi szóhasználatunkhoz. 2. A tantárgy tartalma A latin abc és a kiejtési szabályok elsajátítása az első feladat. Az alapvető és leggyakrabban használt igeidők és a névszóragozás ismerete elengedhetetlen a szövegek fordításához. Az év folyamán közvetlenül a történelemhez tartozó auctorok műveiből kerül sor fordításra, a szöveg értelmezésére és az adott történelmi események megvitatására. A szövegek fordításával a hallgató elsajátíthatja az alapvető történelmi szakkifejezéseket. 3. Évközi ellenőrzés módja Havonkénti szóbeli beszámoló, végül zárthelyi. Az összevont értékelés alapján gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Komer Ilona – B. Révész Mária: Latin nyelv I–II. N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv I–IV. Kerényi Károlyné: Latin olvasókönyv Latin chrestomathia Latinitas Viva B. Révész Mária – Mayer Erika – Tegyey Imre, Bp., 1986. Ab ovo usque ad mala. Vál. és ford.: Dr. Boros Zoltán. Bp., 1987. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

36



Régészet TR 1103 1. 2 15+0 gyakorlati jegy dr. Ringer Árpád egyetemi docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a történettudományegyik társtudományát, a régészetet, illetve annak módszereit a hallgatók megismerhessék. Képesek legyenek eligazodni a különböző kutatási módszerek között. Alapvető képet kapjanak a régészet művelésének módjáról, a leletek kezeléséről. 2. A tantárgy tartalma A régészet tudomány tárgya, tudománytörténete, módszertana. A régész munkája az ásatástól a feldolgozásig, a régészeti segédtudományok. Magyarország kőkora. A rézkor és bronzkor Magyarországon. Magyarország a vaskorban és a római korban. A népvándorlás kora és a középkor magyarországi régészete. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi, félév végén gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Diószegi György, Fodor István etc.: Őseink nyomában. Budapest, 1996. 2. Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. Miskolc, 1997. 3. Colin Renfrew: Régészet. Osiris, 1999. 4. Norah Molonay: Régészet. Kaposvár, 1997. 5. Jakabffy Imre: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája, 1977-1987. Budapest, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantermek, audiovizuális eszközök.

37



Néprajz TR 1104 1. 2 15+0 gyakorlati jegy dr. Szabó Sarolta néprajzos muzeológus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a történettudomány egyik társtudományát, a néprajzot közelebb hozza a hallgatókhoz. Ismerjék meg a néprajztudomány módszereit, a társtudományokhoz való viszonyát. Tisztában legyenek a tárgyi és szellemi néprajz alapvető módszereivel, azok alkalmazásának alapjaival. 2. A tantárgy tartalma A néprajz fogalma, tárgya, vizsgálati módszerei. A néprajzkutatás szakterületei és forrásai. A magyar népi kultúra táji-történeti tagolódása. Néprajzi csoportok, tájak, etnokulturális kapcsolatok. A magyarság anyagi kultúrája (pásztorkodás, állattartás, gyűjtögetés, földművelés). Településtípusok, a telkek rendje. Az építkezés anyaga, technikája, a lakóházak beosztása. A magyar építkezés területi típusai. A magyar népművészet főbb jellemzői (történeti rétegek, viseletek, bútorok, kerámiák). A magyarság szellemi kultúrája (néphit, népszokások). A magyar paraszti társadalom (rokonsági rendszer, társadalmi csoportok, munkaszervezet). 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi, félév végén gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke A magyar folklór. Voigt Vilmos szerk. Budapest, 1998. Népi kultúra, népi társadalom. Szilágyi Miklós szerk. Budapest, 1998. Magyarországi népszokások. Réső Ensel Sándor szerk. Budapest, 2000. A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szelestey László összeáll. Budapest, 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantermek, audiovizuális eszközök.

38



Helytörténet TR 1108 1. 1 15+0 gyakorlati jegy Vásárhelyi András főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A helytörténetírás jelentőségének, módszereinek, eredményeinek a bemutatása, hallgatóknak ismereteket nyújtani arra az esetre, amikor önállóan kell dönteni helytörténeti kérdésekben. 2. A tantárgy tartalma Mennyire szabad/kell egy pedagógusnak a szaktudományok területére lépni, valamint módszereket adni ahhoz, hogy a helytörténeti kutatásokban maga is részt vegyen. Meg kell ismerniük a helytörténet segéd és kiegészítő tudományait, valamint a legfontosabb helytörténeti forrásokat és kiadványokat. 3. Évközi ellenőrzés módja Önálló dolgozattal bizonyítják az elsajátított ismereteket, valamint 1 zárthelyi dolgozattal. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Solymosi László: A helytörténet fontosabb középkori forrásainak kutatása és hasznosítása. Történelmi Szemle 76/1-2. 123-155.l. 2. Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században (forrás és szemelvénygyűjtemény). Nyíregyháza, 2000. 3. Egyéni választás alapján: 1-1 néprajzi egység bemutatása 1-1 történelmi város bemutatása (forrás tetszőleges) 4. Kormány Gyula: A rétköz földrajza. 71-113. (A Rétköz népessége) Nyíregyháza, 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

39



A történetírás története TR 1105 1. 2 15+0 gyakorlati jegy Fekete Zsolt főiskolai tanársegéd

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerjék a történetírás fejlődése során felbukkanó legfontosabb irányzatokat és fogalmakat. Célkitűzés az is, hogy az egyes irányzatok egymásra épülése tudatosodjon a hallgatókban. 2. A tantárgy tartalma Az egyetemes ill. külön a magyar történetírás fejlődésének bemutatása kronológiai sorrendben. A különböző elméletek felbukkanása okainak elemzése (gazdasági-társadalmi háttér). Az irányzatok fejlődésének, egymásra hatásának bemutatása. 3. Évközi ellenőrzés módja A félév végén kollokviummal zárul. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Kötelező irodalom: 1. Kriston Pál: A történetírás története. Bp., 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó 2. Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995. (Csokonai História Könyvek sorozat) Ajánlott irodalom: 1. Czakó Kálmán: A történetírás fejlődése. Bp., 1975. 2. R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. Bp., 1973. 3. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp., 1983. 4. Kovács Endre: A mai polgári történetírás. Bp., 1962. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

40



Társadalmi és állampolgári ismeretek TR 2117 7. és 8. 1 30+0 gyakorlati jegy dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a mai magyar társadalom folyamatait és jellemző vonásait bemutassa. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket felvázolja, hiszen jogállamban az emberek életét meghatározzák az állampolgári jogok és kötelességek. A politika meghatározó kerete az emberek életének, ha nincs is állandóan jelen a mindennapokban. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: A magyar gazdaság és társadalom átalakulása a második világháború után; Napjaink társadalmi rétegződése, mobilitása, negatív társadalmi jelenségek; Alkotmányozás az elmúlt évtizedben; A demokratikus intézményrendszer kiépülése és működése; A civil társadalom jellemzői; Életmód a 21. század elején, Oktatási rendszerünk és kulturális életünk jellemzői 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 118-172. Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek,1996. 15-55. Bayer József – Jávor István – Utasi József: Társadalomismeret. Bp., 2000. 5-167. Kukorelli István:Az alkotmányozás évtizede.Bp.,1995. 12-57. és 71-107. Georg Brunner: Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában. Társ. Szemle, 1996/7. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Összeállította: Rozgonyi Ibolya. Nyíregyháza, 2000. 10-23, 130-140, 243-245. Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Bp., 1999. 22-79. és 209-233. Magyarország civilnézetben. Összeállította: Kaposvári-Králik–Sebestény. Bp., 1997. 726. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

41



Történeti földrajz TR 3105 1 0+15 gyakorlati jegy Szakállas Sándor főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy általános és specifikus céljai: a tárgy oktatásának fontososságát már Cholnoky Jenő (1935) felismerte, mégis az utolsó 10 évünkben vált ez konkrétummá, már csak azért is, mert e tárgy az elmúlt időszakok olyan tájainak oknyomozó és magyarázó leírását adja, amelyben már ott élt és hatott az emberi társadalom is. E térbeli keret időbeli fejlődése jelentősen hatott történelmünk korai és mai alakulására is. 2. A tantárgy tartalma Hazánk a korai feudalizmus idején (mezőgazdaság, bányászat, kohászat a 10-16. sz. közepéig). Magyarország a virágzó és a kései feudalizmus korszakában (14-17. században). Az ország helyzete, fejlődése a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet (a 18-19. század első fele) idején. Megvizsgáljuk, hogyan hatott a kapitalizmus a környezet, a gazdaság, a demográfia, a településhálózat alakulására a 19. század második felében. Hogyan hatott a 20. század gazdasági robbanása a környezetre, gazdaságra, társadalomra 3. Évközi ellenőrzés módja Évközben önálló dolgozattal, feladatbeadással, beszámolók írásával mérik fel a hallgatók felkészülési folyamatát. Végül gyakorlati jegyet kapnak. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp., 1973. 2. Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Bp., 1979. 3. Enyedi György: Földrajz és társadalom. Bp., 1983. 4. Eperjesi Károly: A magyar falu története. Bp., 1966. 5. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp., 1990. 6. Frisnyák Sándor (szerk.): Felvidék történeti földrajza. Nyh,1998. 7. Frisnyák Sándor (szerk.): Felvidék történeti földrajza. Nyh,1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

42



Vallástörténet TR 1106 3. 1 15+0 gyakorlati jegy Dr. Havas László egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy az egyes kultúrákhoz kapcsolódó vallásokat, kialakulásuk körülményeit, tanításaik lényegét megismertesse a hallgatókkal. Legyenek tisztában a világvallások egymásra gyakorolt hatásaival, az emberiség kulturális fejlődésében játszott szerepével. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: Az ókori keleti államok vallásai. A görögök vallásos világképe. A rómaiak vallása. Az izraeliek egyistenhite. A kereszténység kialakulása, hatása a Római Birodalom utolsó századaiban. Az ókori Kína és India vallásai. A mohamedán vallás létrejöttének körülményei, terjedésének fázisai. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Karen Armstrong: Isten története. Budapest, 1996. 2. Tarnay Pál Brunó: Vallástörténet - keresztény szemmel. Bencés Kiadó, 1995. 3. Mircea Eliade: Az örök viszatérés mítosza avagy A mindenség és a történelem. Európa Kiadó, 1998. 4. Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője. Osiris Kiadó, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

43



Művelődéstörténet TR 3103 1 0+15 gyakorlati jegy dr. Aszalós Éva főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgató szaktárgyi ismereteit szervesen egészítse ki a kultúrtörténeti ismeretanyag. A tárgy szűk időkerete miatt a művészettörténeti korszakok, stílusok sajátosságainak megismerése, kiemelkedő alkotók és műveik elsajátítása a cél. 2. A tantárgy tartalma Ókori keleti civilizációk kultúrája, az antikvitás építészete és szobrászata, a romantika és gótika művészete, stílusaik összehasonlítása, a reneszánsz és reformáció szellemtörténeti és művészettörténeti vonatkozásai, a barokk építészete-szobrászata-festészete és a barokk zenekultúra kiemelkedő szerepe a zenetörténetben. 3. Évközi ellenőrzés módja Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele a tananyagból való beszámoló. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Szentkirályi Zoltány – Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II. kötet, Műszaki Kiadó, Bp., 1994. 2. A Művészet története sorozat megfelelő kötetei: – A művészet kezdetei. Corvina, Bp., 1986. – Az antik világ. Corvina, Bp., 1986. – A gótika és a Távol-Kelet. Corvina, Bp., 1987. – A korai reneszánsz. Corvina, Bp., 1988. – A barokk. Corvina, Bp., 1989. 3. A művészet története Magyarországon (szerk. Aradi Nóra). Gondolat, Bp., 1983. 4. Magyar Kódex I-II-III-IV. kötet (szerk. Szentpéteri József). Kossuth Kiadó, 19992001. 5. Darvas Gábor: Zene Bachtól napjainkig. Kossuth Kiadó, 1985. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

44



Ázsiai és afrikai kultúrák (476-1918) TR 3104 1 0+15 gyakorlati jegy Vásárhelyi András főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tárgy célja, hogy ezeket az európai kultúrákhoz közvetlenül nem kapcsolódó autonóm fejlődéstörténeten áteső népeket/országokat, párhuzamban az európai szemléletű történelemtanítással, megismertessük. 2. A tantárgy tartalma Mivel a terület időben és térben is óriási, így minden országnak kultúrkörökhöz csoportosítva ismertessük meg a fejlődését. Kína – Japán – Korea – Tibet – Vietnam; India és a hozzá kapcsolódó területek; Perzsia – Középázsia, Transzkaukázia; Afrika, Dél-, Közép-, Kelet- és Nyugat-Szudán; Az afrikai nomadizálás, Egyiptom; Dél- és Közép-Amerika precolumbián kultúrái párhuzamok az ókori keleti és Új-Amerikai istenkirályságok között 3. Évközi ellenőrzés módja Szemináriumi beszámolók, gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Herber – Martos – Moss – Tisza: Történelem 2-3-4-5. (megfelelő részek) 1994. 2. Polonyi Péter: Kína története. 1994. 3. E. Reischauer: Japán története. 1995. 4. Jamadzsi Maszanari: Japán, történelem, hagyományok. 1989. 5. Levin: India története. 1981. 6. Lőrincz László: Mongólia története. 1977. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

45



Precolumbián amerikai kultúrák TR 3106 1 0+15 gyakorlati jegy dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tárgy célja, hogy Amerika felfedezése előtt az Újvilágban létezett kultúrákat a hallgatók alaposabban megismerhessék. Tisztában legyenek a társadalmi fejlődés helyi sajátosságaival, a törzsi-nemzetségi szinten megrekedt és a magasabb fokra jutott kultúrák egyetemes örökséget jelentő értékeivel. 2. A tantárgy tartalma Az Újvilág benépesülése, a különböző feltételezések. Az amerikai őslakosság gazdasági, társadalmi tagolódása. Az észak-amerikai indián kultúrák jellemzői. A közép-amerikai indián kultúrák (a maják és az aztékok). A dél-amerikai indián kultúrák. Az inka civilizáció hagyatéka. Az indián magas kultúrák és az európai kultúra találkozása. 3. Évközi ellenőrzés módja Szemináriumi beszámolók, gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Ágh Attila: A történelem kérdőjelei. Budapest, 1974. 2. Anderle Ádám: Vihar a Sierrában. Budapest, 1981. 3. G. Szabó István: Emberek és társadalmak. Nyíregyháza, 1995. 4. Urs Bitterli: „Vadak” és „civilizáltak”Budapest, 1982. 5. Eric R. Wolf: Európa és a történelem nélküli népek. Budapest, 1995. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

46



Modernizáció és közvélemény TR 3101 1 0+15 gyakorlati jegy Prof. dr. Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatót alkalmassá tegyük arra, hogy a modernizáció és közvélemény fogalom felhasználásával tájékozódjon a XIX. sz. bonyolult diplomáciai eseményeiben, mégpedig olyan módon, hogy a vélemények bemutatásakor közöljük a társadalmi hovatartozást is. 2. A tantárgy tartalma Témakörök: A közvélemény fogalmának értelmezése és vizsgálata a történeti szakirodalomban. A közvélemény és a politikai gondolkodás viszonya, kölcsönös egymásra hatása. A szubjektív tényezők szerepe a történelmi folyamatok formálódásában. A kutatás forrásai (újságok, publikálásra szánt dokumentumok, levelek, naplók), kritikai elemzésük. A II. Sándor korabeli orosz politikai gondolkodás jellemzői. A közvélemény-formálás oroszországi műhelyei, hatásuk a cári hatalom gyakorlatára. A XIX. század utolsó harmadának kiemelkedő nemzetközi eseményei (az osztrák-magyar kiegyezés, a német egység, francia-porosz ellentét, a keleti kérdés stb.) és azok tükröződése az oroszországi közvéleményben. A.M. Gorcsakov és a közvélemény 3. Évközi ellenőrzés módja Személyenként szemináriumokon beszámoló, önálló dolgozat illetve zárthelyi dolgozat, esetenként személyes órán kívüli beszámoló alapján gyakorlati jegy 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. American Social Thought. Sources and Interpretations. Red. Mc. Giffert and F.A. Skotheim. Massachusetts, California, London, Ontario, 1972. 2. H Cantrie: Public opinion surveys. London, 1944. 3. R.O. Carlson: Communications and public opinion. London-Praga 1975. 4. J.R. Censer: Publishing in Early Modern Europe. (r. essay). J. Social Hist. 13. (Summer 1980.) 629-638. 5. H.L. Childs: Public opinion (nature, formation, and role), London, 1965. 6. R.M. Christenson: and Mc. Williams: Voice of the people: readings in public opinion and propaganda. London, 1967. 7. W.J. Crotty: Public opinion and politics. New York-London, 1970. 8. L.A. Dexter and D.M. White: People, society and mass communications. News YorkLondon, 1964. 9. M.D. George: English political caricature: a study of opinion and propaganda. Oxford, 1960. 10. Czövek I. : Hatalom és közvélemény II. Sándor korában. Nyíregyháza, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása 47



Nemzetek és nemzetiségek a XX. századi Európában TR 3107 1 0+15 gyakorlati jegy dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy bemutassa a modern nemzetállamok és a többnemzetiségű országok kialakulását Európában. Rámutasson a nemzeti-nemzetiségi kérdéskör lényegi elemeire, a kisebbségi jogok alakulására, az európai államok gyakorlati nemzetiségpolitikájára. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: A nemzet, nemzetiség-kisebbség fogalma; Nemzetiségek NyugatEurópában és Közép-Kelet Európában; Kisebbségi politika és konfliktusok Európában a második világháború után; Kisebbségvédelem és a nemzetiségi jog; Az Európa Tanács és a kisebbségi politika 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Szűcs Jenő:Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp.,1983. 5-137. 2. Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam. Bp., 1998. 9-31, 71-106, 193-231, 319360. 3. Georg Brunner: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. Bp., 1995. 5-99. 4. Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Bp., 1996. 36-59, 169-195, 225236. 5. Keretegyezmény a kisebbségek védelméről, Strasbourg, 1995. Európa Tanács 6. Balogh András: Integráció és nemzeti érdek. Bp., 1998. 94-99. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Tantermek, térképek

48



XX. századi társadalomtörténet TR 3102 1 0+15 gyakorlati jegy dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy az európai társadalom fejlődésének XX. századi folyamatait és jellemző vonásait. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az egyes társadalmi rétegek helyzetét, státuszát és pozícióját bemutassa. Formáljanak a hallgatók véleményt a középosztályosodott jóléti társadalomról, a nyugati és keleti régiók eltérő társadalmi vonásainak összetevőiről. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: A nyugat-európai társadalom átrétegződése a két világháború között. A demográfiai folyamatok legfőbb jellemzői és összetevői. Az egyes társadalmi csoportok helyzete, státusza és pozíciója. A második világháború demográfiai és társadalmi következményei. A női emancipáció kiteljesedése. A bébi bumm. A jóléti társadalom kialakulása Nyugat-Európa országaiban az 50-es, 60-as években. A lázadó generáció időszaka, a társadalmi változások legfontosabb jellemzői az 1970-es években. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó, 1998. 2. Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, 1945-1987. Budapest, 1991. 3. Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris Kiadó, 1995. 4. H. van der Wee: A lefékezett jólét. Budapest, 1983. 5. John Stevenson? British Society 1914-1945. Pelican Social History of Britain. 6. Gordon Wright: France in Modern Times. 4. kiadás. New York-London, 1987. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

49



Mai magyar társadalom TR 2210 7. és 8. 1 30+0 gyakorlati jegy dr. Vinnai Győző főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a mai magyar társadalom folyamatait és jellemző vonásait bemutassa. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az egyes társadalmi csoportok legfőbb jellemzőiről képet adjon a hallgatóknak. 2. A tantárgy tartalma Főbb témakörök: A magyar gazdaság és társadalom átalakulása a második világháború után; Napjaink társadalmi rétegződése, mobilitása, negatív társadalmi jelenségek; Alkotmányozás az elmúlt évtizedben; A demokratikus intézményrendszer kiépülése és működése; A civil társadalom jellemzői; Életmód a 21. század elején, Oktatási rendszerünk és kulturális életünk jellemzői 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 118-172. Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek,1996. 15-55. Bayer József – Jávor István – Utasi József: Társadalomismeret. Bp., 2000. 5-167. Kukorelli István:Az alkotmányozás évtizede.Bp.,1995. 12-57. és 71-107. Georg Brunner: Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában. Társ. Szemle, 1996/7. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Összeállította: Rozgonyi Ibolya. Nyíregyháza, 2000. 10-23, 130-140, 243-245. Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Bp., 1999. 22-79. és 209-233. Magyarország civilnézetben. Összeállította: Kaposvári-Králik–Sebestény. Bp., 1997. 726. Valuch Tibor: magyarország társadalma a XX. század második felében. Osiris Kiadó, 2001. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

50


1.

2.

3. 4. 5.

6.

Tantárgy neve Középkori és újkori államelméletek Tantárgy kódja TR 3108 Meghirdetés féléve Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+15 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve dr. Aszalós Éva Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók ismerjék meg az adott időszak szellemtörténetének egy kiemelkedő területét, a társadalomról és állam keletkezéséről, funkcióiról, a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyáról és az államformák jellegéről és a modern újkori liberális jogállam kialakulásáról alkotott elméleteket. A tantárgy tartalma A középkor univerzalisztikus, egyházi és világi politikai elméletei és kapcsolatuk az invesztitúra-háborúkkal, a korporációk kialakulásával és a rendi-dualista monarchiák létrejöttével összefüggő, legisták által kidolgozott államelméletek (Padovai Marsilius, firenzei kancellár – történetírók), a politikatudomány alapjainak kialakulása (N. Machiavelli és I. Guiccardini koncepciói), a természetjogra és a szerződéselméletre alapozott angol és francia újkori államelméletek. Évközi ellenőrzés módja Forrásfeldolgozásra épülő önálló dolgozatok készítése. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Bp., 1998. 2. John of Salisburg: Policratinus. Atlantis, Bp., 1999. 3. Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Akadémiai Kiadó, 1972. 4. Jean Bodin: Az államról. Gondolat Kiadó, Bp., 1987. 5. Paczolay Péter: Államelmélet I., Korona Kiadó, Bp., 1998. 6. N. Machiavelli művei I–II. kötet, Európa Kiadó, Bp., 1978. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

51



Szakmódszertan I. TK 9361 5. 3 30+30 kollokvium dr. Sallai József főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. 2. A tantárgy tartalma A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Sajátos képzési feladatok a történelemtanításban: a történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és a korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédletek, kézikönyvek. A történelemtanár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetésére stb. 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Két hét: 15 óra hospitálás + 15 óra tanítás + 1 osztályfőnöki, 1 napközi és 1 szakköri foglalkozás vezetése a VII. vagy a VIII. félévben. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp., 2000. – kötelező tankönyv Katona András – Sallai József: A történelemtanítás elmélete – kötelező tankönyvként jelenik meg 2002-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A tantárgy tanítása speciális tantermet nem igényel. Szükség van viszont az iskolai tanításban választható tankönyvcsaládokra legalább 10-10 példányban, történelmi falitérképekre, atlaszokra, CD-ROM-okra, video-kazettákra.

52



Szakmódszertan II. TK 9362 6. 2 0+30 gyakorlati jegy TK 9361 dr. Sallai József főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. 2. A tantárgy tartalma A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Sajátos képzési feladatok a történelemtanításban: a történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és a korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédletek, kézikönyvek. A történelemtanár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetésére stb. 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók, demonstrációs eszközkészítés, zárthelyi. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Két hét: 15 óra hospitálás + 15 óra tanítás + 1 osztályfőnöki, 1 napközi és 1 szakköri foglalkozás vezetése a VII. vagy a VIII. félévben. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp., 2000. – kötelező tankönyv Katona András – Sallai József: A történelemtanítás elmélete – kötelező tankönyvként jelenik meg 2002-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A tantárgy tanítása speciális tantermet nem igényel. Szükség van viszont az iskolai tanításban választható tankönyvcsaládokra legalább 10-10 példányban, történelmi falitérképekre, atlaszokra, CD-ROM-okra, video-kazettákra.

53



Szakmódszertan integrált TK 9360 2 30+0 gyakorlati jegy dr. Sallai József főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. 2. A tantárgy tartalma A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Sajátos képzési feladatok a történelemtanításban: a történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és a korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédletek, kézikönyvek. A történelemtanár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetésére stb. 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Két hét: 15 óra hospitálás + 15 óra tanítás + 1 osztályfőnöki, 1 napközi és 1 szakköri foglalkozás vezetése a VII. vagy a VIII. félévben. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp., 2000. – kötelező tankönyv Katona András – Sallai József: A történelemtanítás elmélete – kötelező tankönyvként jelenik meg 2002-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A tantárgy tanítása speciális tantermet nem igényel. Szükség van viszont az iskolai tanításban választható tankönyvcsaládokra legalább 10-10 példányban, történelmi falitérképekre, atlaszokra, CD-ROM-okra, video-kazettákra.

54



Totalitárius államok TR 2218 7. 1 15+0 gyakorlati jegy dr. Reszler Gábor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges politikai mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totális állam és a totalitárius hatalomgyakorlás jellemzőiről rendszerezett tudást szerezzenek. 2. A tantárgy tartalma Az első világháború politikai hatása, a polgári állam válsága. A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai mozgalmak kialakulása. A bolsevik hatalomátvétel és berendezkedés Szovjet-Oroszországban. A sztálini hatalmi rendszer kiépítése, a hatalomgyakorlás intézményi háttere. A fasizmus kialakulásának történelmi körülményei. A totális fasiszta állam kiépítésének olasz kísérlete. A nácizmus hatalomra jutása és berendezkedése Németországban. A Harmadik Birodalom intézményi kiépítése, működése. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Ormos Mária: Nácizmus - fasizmus. Budapest, 1987. 2. Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993. 3. Ormos Mária: Mussolini. Budapest, 1987. 4. Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok, diktatúrák. Szerk.: Ormos Mária. Budapest, 1997. 5. Béládi-Krausz: Sztálin. Budapest, é. n. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

55



Történetfilozófia TR 2217 7. 1 15+0 gyakorlati jegy dr. Újj Anna főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy tanításának a célja: a történelem szakos hallgatóban fejlessze ki azt a kézséget, hogy önállóan gondolkodjon a történelem értelméről, törvényszerűségeit ismerje fel, s az emberiség fejlődésének alapvető irányaival legyen tisztában. 2. A tantárgy tartalma A történetfilozófia kezdetei történetileg visszanyúlnak az ókorba. Az újkorban a XVIII. századi felvilágosítók megerősítették és számos munkájukkal kiszélesítették a történelemfilozófia ismeretanyagát. A felvilágosítók szembefordultak a történelem középkori teologizálásával. Filozófiájukat az okság elvére építették, kidolgozták a haladás elméletét, a történelmi folyamatok egységének gondolatát, hangoztatták a földrajzi és társadalmi környezet hatását az emberre. A polgári történetfiolzófia csúcspontja Hegel, aki a történelmet a szellem, az eszme egységes, törvényszerű, belső szükségszerűsége által meghatározott önfejlődési folyamatának tartotta. 3. Évközi ellenőrzés módja Egy zárthelyi dolgozat és egy szóbeli beszámoló alapján gyakorlati jegy. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke 1. Herodotox: Görög-perzsa háborúk története 2. Thuküdidész: A pelopponészoszi háború 3. Montesquieu: Perzsa levelek. Bp., 1955. A törvények szelleme. Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól. 4. Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Bp., 1978. 5. Értekezések és filozófiai levelek. Ford.: Kis J. Bp., 1978. 6. Bertrand Russel: A nyugati filozófia története. Bp., 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

56


1.

2.

3. 4. 5. 6.

Tantárgy neve Tanulmányi kirándulás Tantárgy kódja TR 1214 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 5 nap Számonkérés módja minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Vásárhelyi András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók tanulmányi kirándulás keretében ismerjék meg Magyarország történelmi nevezetességeit, építészeti, műemléki hagyatékának jeles darabjait. A látottak egészítsék ki történelmi tanulmányaikat. Másrészt a kirándulás lebonyolítása nyújtson segítséget a majdani gyakorló pedagógusok számára tanulmányi kirándulások megszervezéséhez. A tantárgy tartalma Az ötnapos tanulmányi kirándulás lehetséges főbb állomáshelyei: Ópusztaszer, Történelmi Nemzeti Emlékpark, különös tekintettel a Feszty-körképre; Szeged, belváros; Mohács, a sírkert; Szigetvár, a vár megtekintése; Szombathely, római kori romkert és a belváros; Sopron, belváros, múzeumi gyűjtemények; Ják, a román stílusú templom; Fertőd, Esterházy-kastély; Nagycenk, Széchenyi-kastély Évközi ellenőrzés módja A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke A tanulmányi kirándulás során felkeresett műemlékekhez, gyűjteményekhez kapcsolódó szakirodalom. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

57



Hurri-urartui tanulmányok I: Urartu története TR 3110 2. 2 0+30 Gyakorlati jegy TR 12011 Buhály Attila Főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A két féléves speciális kollégium első kurzusának a célja a Kr.e. 9-7. század egyik legjelentősebb államalakulatával, Urartuval való megismerkedés. A kurzus speciális célja, hogy a hallgatók jártasak legyenek az urartui történelemben, ismerjék az urartui történelemmel és kultúrával foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, el tudjanak igazodni az ezekről szóló diszkussziókban ls el tudják helyezni az urartui kultúrát, nyelvet, vallást az ókori kelet világában. 2. A tantárgy tartalma 1.) A Kr.e. 2/1. évezred fordulója az ókori keleten; az urartui állam kialakulása 2.) Urartu története Kr.e. 714-ig 3.) Urartu és az asszír birodalom; II. Šarru-kín nyolcadik hadjárata; asszír források 4.) Urartu „későkora” és pusztulása: kimmerek és szkíták 5.) Urartui erődök, modern feltárások: Tušpa, Karmir-blur, Bastam, Erebuni, Ayanis, stb. 6.) Az urartui nyelv 7.) Az urartui történelem főbb forrásai: I. Argišti és II. Sarduri krónikái 8.) Az urartui vallás forrásai: A Kelišin- és a Topzawa-sztélé; a Meher Kapısı-felirat 3. Évközi ellenőrzés módja A félév közben zárthelyi dolgozat (évszámok, nevek, fogalmak), a félév végén beszámoló. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező és ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzék Arutjunjan, Nikolaj V. 2001: Korpus urartskich klinoobraznych nadpisej. Jereván Chacikian, Margarita L. 1985: Churritskij i urartskij jazyki. Jereván D’jakonov, Igor M. 1963: Urartskie pis'ma i dokumenty. Moszkva / Leningrád -- 1971: Hurrisch und Urartäisch. München (Münchener Studien zur Sprachwissenschaft, Beiheft 6) Mayer, Walter 1980: Sargons Feldzug gegen Urartu - 714. v. Chr. Eine militärhistorische Würdigung = MDOG 112:13-33 -- 1983: Sargons Feldzug gegen Urartu - 714 v. Chr. Text und Übersetzung = MDOG 115:65132 Melikišvili, Georgi A. 1971: Die urartäische Sprache. Róma (Studia Pohl 7) Salvini, Mirjo 1995: Geschichte und Kultur der Urartäer. Darmstadt Zimansky, Paul E. 1998: Ancient Ararat. A Handbook of Urartian Studies. New York 1

Előfeltétel: „Egyetemes történelem (őskor, ókor)” (TR 1201) legalább jó (4) eredményű kolloquium + a következő nyelvekből legalább egy olvasási szintű ismerete: angol, német, orosz, olasz. Létszám: max. 15 fő.

58


6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Térképek, alkalmanként audiovizuális technika, szemléltető eszközök.

59



Hurri-urartui tanulmányok II: Az ókori kelet hurri nyelvű forrásai TR 3111 2. 2 0+30 Gyakorlati jegy TR 12012 (+ A „Hurri-urartui tanulmányok I: Urartu története” c. kurzus) Buhály Attila Főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A két féléves speciális kollégium második kurzusának a célja az ókori kelet története egyik népcsoportjának, a hurri nyelvű etnikum(ok)nak a tanulmányozása. A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a hurrik szerepével az ókori kelet történetében, kultúrájában, megismerkednek a főbb hurri nyelvű forráscsoportokkal, még pedig oly módon, hogy a kurzus végeztével a hallgató alkalmassá váljon meghatározott témakörben TDK-dolgozat és / vagy szakdolgozat tutorális rendszerű elkészítésére. 2. A tantárgy tartalma 1.) A hurri nyelv dialektikus tagozódása. Főbb nyelvjárás- és forrástípusok. Szinkrón és diakrón nyelvemlékek 2.) A Mittani-levél 3.) A Boğazköy-i hurri-hettita bilingvis 4.) Az ún. „óhurri”: az Adal-šen- és a Tiž-adal-felirat. 5.) A hurri nyelv és Urartu. 3. Évközi ellenőrzés módja A félév közben zárthelyi dolgozat (évszámok, nevek, fogalmak), a félév végén beszámoló. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. A kötelező és ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzék CHAČIKIAN, Margarita L. 1985: Churritskij i urartskij jazyki. Jereván D’JAKONOV, Igor M. 1971: Hurrisch und Urartäisch. München (Münchener Studien zur Sprachwissenschaft, Beiheft 6) MELIKIŠVILI, Georgi A. 1971: Die urartäische Sprache. Róma (Studia Pohl 7) WEGNER, Ilse 2000: Hurritisch. Eine Einführung. Wiesbaden WILHELM, Gernot 1982: Grundzüge der Geschichte und Kultur der Hurriter. Darmstadt 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Térképek, alkalmanként audiovizuális technika, szemléltető eszközök.

2

Előfeltétel: „Egyetemes történelem (őskor, ókor)” (TR 1201) legalább jó (4) eredményű kolloquium + a következő nyelvekből legalább egy olvasási szintű ismerete: angol, német, orosz, olasz. Létszám: max. 15 fő.

60

TÖRTÉNELEM TANÁR SZAK. NAPPALI TAGOZAT Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Ókortörténetre vonatkozó filmfeldolgozások TR3109 1. 1 15+0 Gyakorlati jegy – Vásárhelyi András főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatókat közelebb hozza filmen feldolgozott történelmi események segítségével az ókor egy-egy eseményéhez, személyéhez, korához. Valamint feladat az összehasonlítás a korabeli forrásfeldolgozások, modern történetszemlélet és a film összehasonlítása. 2. A tantárgy tartalma (Tárgykörök megnevezése, rövid ismertetése. Több szakhoz (szakirányhoz) tartozó tárgyak esetén az eltérések megemlítése) Mivel a téma szinte körülhatárolhatatlan, minden félévben 6 film kerül feldolgozásra, lehetőleg arányosan felosztva a a keleti, görög és római témák között. 3. Évközi ellenőrzés módja (önálló dolgozatok, feladatbeadások, rajzok, zárthelyik, beszámolók, stb.) A félév során a hallgatók dolgozzák fel a témákat házi dolgozat keretében, valamint a félév végén kollokviumot tesznek. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai

5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke szerző(k), cím, megjelenés éve Plutarchos. Párhuzamos életrajok Suetonius: Caesarok élete Hegyi-Kertész-Németh-Sarkadi. Görög történelem Fereczy –Maróthi-Hahn: Az ókori Róma Kákossy. Az ókori Egyiptom Klíma: az ókori Mezopotámia Rai Tamás. Bibliaiskola Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem Világtörténelemi atlasz 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása (tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük) A videofilmek vetítéséhez szükséges felszerelés olyan teremben, ahol ki is lehet nagyítani a filmet.

61

TÖRTÉNELEM TANÁR SZAK. NAPPALI TAGOZAT

Recommend Documents