BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
A személyiség ereje és ennek veszélyei a média üzenetekben - kereskedelmi üzenet, társadalmi üzenet vonatkozásában -avagy a hírműsorvezetők személyiségének kialakulása és hatása
Készítette: Hornyák Henrietta Budapest, 2008
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 5 1.1 Dogozatom célja............................................................................................................. 6 1.2 Kérdések és hipotézisek ................................................................................................. 7 1.3 Miért oint a hírműsorok és a hírolvasók?....................................................................... 8 1.4 Kezdetektől napjainkig… Azaz a híradó áttekintő története........................................ 10 2. Hírolvasók ........................................................................................................................... 13 2.1 Ki a jó hírolvasó ........................................................................................................... 13 2.2 Hírolvasó-fogalmi tisztázás.......................................................................................... 13 2.3 Hírműsorvezető a hírműsorvezetőről ........................................................................... 15 2.4 Ki a jó hírműsorvezető a másik oldal szerint? ............................................................. 17 3. Mit tehet és mit nem egy hírműsorvezető? ...................................................................... 19 3.1 Objektivitás .................................................................................................................. 19 3.2 Véleményszabadság? ................................................................................................... 20 3.3 Reklámtilalom .............................................................................................................. 20 3.4 Pártatlanság .................................................................................................................. 21 4. Hitelesség............................................................................................................................. 23 4.1 A hitelesség titkai ......................................................................................................... 23 4.1.1 Hitelesség=szakmai tudás .................................................................................. 23 4.1.2 Hitelesség=mindenhol annak lenni .................................................................... 24 4.1.3 A hitelesség buktatói.......................................................................................... 24 4.1.4 Külső hitelesség ................................................................................................. 25 4.1.5 A hitelesség a néző szemével............................................................................. 26 4.1.5.1 Kiértékelt hitelesség ............................................................................. 27 4.2 A hitelességet meg lehet tanulni?................................................................................. 28 5. Nő vs. Férfi .......................................................................................................................... 29 5.1 A női hírműsorvezetők csupán masnik ........................................................................ 29 5.1.2 Események és következmények......................................................................... 30 5.1.3 Szépítés és magyarázkodás ................................................................................ 31 5.2 A nemek harca nézői szemmel..................................................................................... 32 5.3 „Teljesen átlagosak a nők” ........................................................................................... 34 6. Külső jegyek........................................................................................................................ 35 6.1 „Külső” szabályok........................................................................................................ 36 6.2 A hírműsorvezető külsejének világa ............................................................................ 37 6.2.1 Kiknek van beleszólásuk?.................................................................................. 37 6.3 Divatirányító szerep ..................................................................................................... 39 6.4 Ördögi kör .................................................................................................................... 40 6.5 Divat=népszerűség ....................................................................................................... 41 7. Kereskedelmi üzenet .......................................................................................................... 43 7.1 Kereskedelmi üzenet a célközönségeknek ................................................................... 43 7.2 Prémium hírműsorvezetőnek, prémium márka ............................................................ 44 8. Veszélyek .......................................................................................................................... 45 8.1 Bulvárosodás ................................................................................................................ 45 8.2 Mit értünk a szó alatt.................................................................................................... 46 8.3 Hírműsorvezetői bulvárszereplés megítélése ............................................................... 47 8.3.1 Bulvárszereplés és ahitelesség kapcsolata ........................................................ 47 8.3.2 Hírműsorvezetők népszerűsége és a bulvár ....................................................... 48 3
9. Társadalmi üzenet .............................................................................................................. 50 10. Beszéljünk konkrét szemályekről ................................................................................... 54 10.1 Felismerjük? ..................................................................................................................... 54 10.2 Kitől halljuk szívesen és kitől nem a nap híreit ............................................................... 57 10.3 Élő adásban ...................................................................................................................... 60 Konklúzió ................................................................................................................................ 60 Mellékletek...............................................................................................................................64 Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 83
4
1. BEVEZETÉS Manapság a média szó hallatán mindenkinek van valamilyen elképzelése miről is beszélünk. Mégha a szó hivatalos jelentésével a legtöbb ember nincs is tisztában, vele kapcsolatos eszközt, fogalmat vagy személyt mindenki meg tud nevezni. Ma már alig találunk olyan embert, akinek az életében a média ne lenne valamilyen formában és szinten jelen. De nézzük, hogyan is hangzik az a meghatározás, amit valószínűleg kevesen ismernek ilyen formában. A latin eredetű médium elsősorban szuggerálható, hipnotizálható, illetve könnyen befolyásolható személyt jelent. A szó másodlagos jelentése közvetítő eszköz, tényező, közeg.1 Ezt a kifejezést használjuk a tömegkommunikációs és reklámeszközök összefoglaló megnevezésére. Az évek során, mint ahogy felgyorsult világunkban minden, a médiával kapcsolatos fogalmak is változnak, bővülnek, hasonulnak technológia fejlődéséhez. Ma beszélünk úgynevezett új médiáról, mely következőképpen határozható meg: „Új média vagy multimédia alatt értjük a 90-es évek óta létrejött elektronikus kommunikációs technikákat. Ezek jellemzően összefüggnek mindenfajta információ digitalizálásával...” 2 Mai felfogás szerint a médiumok, vagyis az elektronikus és a nyomtatott sajtó, a tömegtájékoztatás illetve a távközlés eszközei, a hatalomhoz való viszonyukban definiálják önmagukat. A médium maga is hatalom – a katonai, a politikai és a gazdasági hatalom mellett.3 Ezeket a meghatározásokat olvasva többször is felfigyelhetünk olyan szavakra, amelyek arra utalnak, hogy az egyes médiumoknak hatása, van arra, aki nézi, olvassa vagy hallgatja őket. A médium szó legelső jelentésénél- „szuggerálható, hipnotizálható, illetve könnyen befolyásolható személy”- felmerül bennem a kérdés, hogy ha a másodlagos jelentések „közvetítő eszköz, tényező, közeg”, amelyek véleményem szerint inkább a média eszközöket (rádió, televízió, nyomtatott sajtó) fedik, akkor az előbb említett kifejezések vajon kire utalhatnak.
1
2 3
Michael Barratt: Médiaszereplés felsőfokon (7. oldal); Bagolyvár, Budapest, 2000
Médiagazdaságtan, Médiaszabályozás (91. oldal); szerkesztette: Gálik Mihály; AULA, 2002
Médiakönyv, Tények és Tanok (15. oldal); szerkesztette: Enyedi Nagy Mihály, Farkas Zoltán, Molnár Adél, Solténszky Tibor; 1. kötet; ENAMIKÉ, Budapest, 2000-2001)
5
Érzésem szerint, ezeket a szavakat
azokra az egyénekre alkalmazhatjuk, akik a
különböző médiumokat használják. Tény, hogy a média ma már nem csak szórakoztat vagy tájékoztat, hanem hatást gyakorol, befolyásol, olykor manipulál, azaz ahogy azt az előzőekben is olvashattuk, hatalma van. Dolgozatomban a televíziók népszerű műsoraiból a híradók világát, azon belül pedig a közkedvelt hírolvasók személyiségét választottam vizsgálatom a tárgyául, mint egy olyan „eszközt”, melynek ereje és veszélye társadalmi szintű méreteket ölthet.
1.1 Dolgozatom célja Dolgozatom témáját nemcsak izgalmasnak és érdekesnek találtam, hanem kihívást is jelentett számomra. Mikor elolvastam a címet számtalan gondolat futott végig a fejemben. A cím tartalma szinte minden szóban lényeget nyer, sokrétű és több szempontból megközelíthető. Sokat gondolkodtam azon, honnan is indulhatnék el. A kérdések kérdéseket vonzottak. Egyáltalán mi a cím veleje, lényege? Mi az a tartalmi mag, mely köré felépíthetem a gondolataimat? Mire fektessem a hangsúlyt? Nemcsak a cím összetettsége miatt volt kihívás, hanem azért is, mert ebben a témában még senkitől nem olvastam átfogó tanulmányt, cikket vagy egy rövid eszmefuttatást. A személyiséggel, mint pszichológiai fogalommal, vagy mint filozófiai kérdéssel már sokszor találkoztunk. Arról, hogy lehet ereje és veszélye, lehet elképzelésünk vagy akár tapasztalatunk is. Talán a média üzenetre is tudunk önmagunktól kreálni, de mint láttuk, vannak szakmailag is megfogalmazott definíciók. Kereskedelmi és társadalmi üzenet. Tudjuk mit jelentenek ezek valójában? Képesek vagyunk meghatározni, hogy amilyen üzeneteket hallunk, látunk, olvasunk vagy érzékelünk a média által, melyik csoportba tartozik? Valószínűleg ezekre is kaphatunk olyan választ vagy meghatározást, amely részben fedi a valóságot és kielégíti kíváncsiságunkat, de még nem jelenti azt, hogy képesek vagyunk érzékelni a kettő közötti különbséget. De mégis mi a kapcsolat? Hogyan függnek össze ezek a fogalmak vagy a róluk alkotott tézisek? Ki vagy mi jelenti a köztük lévő láncszemet, mellyel együttesen hatást gyakorolhatnak ránk, befolyásolhatják gondolatainkat, véleményünket, életünket? Ezeknek a gondolatoknak, kérdéseknek a megvilágítására lehetőség szerinti megválaszolására építem dolgozatomat.
6
Főtémáim és altémáim által megpróbálom a lehető legtöbb szempontból és szemszögből körbejárni a kérdést, a külső szemlélőktől kezdve az érintettek megkérdezéséig. (persze az is kérdés, ki az érintett és ki a külső szemlélő?)
1.2 Kérdések és hipotézisek Ahhoz az állításhoz, hogy a hírolvasók népszerűek és közkedveltek nem fér kétség. De vajon mi lehet a titok? Miért szeretjük és tiszteljük őket ennyire? Vagy némelyiket miért irigyeljük vagy miért tekintünk rá épp példaképként? És egyáltalán miért hiszünk nekik? Tény, hogy a közkedvelt tévécsatornák, mint az RTL Klub, a TV2 vagy az MTV hírolvasói már napjaink részeként vannak jelen. Persze attól függően, hogy ki melyik csatorna mellet dönt. Meglátásom szerint napjaink hírolvasói egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Talán a sztár szó használata sem nevezhető kockázatosnak. Mi az, ami megkülönbözteti őket többi műsorvezető kollégájuktól? Melyek azok a tényezők, amik megkülönböztetik őket egymástól? Miért nem imádjuk őket rajongásig, ugyanakkor miért nem utáljuk egyiket sem? Minden nap többször figyeljük szavaikat, mondanivalójukat, ha másért nem is, miattuk bekapcsoljuk este a tévékészülékeinket, a legtöbb hírolvasónak évek óta végigkísérjük külsejének változását, szakmai alakulását. Mégis mit tudunk róluk? Ismerjük őket egyáltalán? Tudjuk valójában milyen személyiségjegyekkel rendelkeznek valójában? Mit szeretnek csinálni? Mit viselnek a hétköznapokban? Hogyan viselkednek a családjukkal, barátaikkal? Milyenek a civil életben? Valószínűleg van elképzelésünk valamely kérdésről, hiszen olykor-olykor a hírolvasók is bulvárhírek kereszttüzébe kerülnek. De mi lehet az igazán fontos társadalmi vagy politikai kérdésekkel kapcsolatban? Bár tőlük halljuk a napjaink fontos, meghatározó eseményeit, még sem tudjuk ők maguk mit gondolnak róluk, mi a véleményük az általuk elmondottakkal kapcsolatban. Rezzenéstelen arccal, kimért hanggal, egyenes, merev testtartással informálnak minket, miközben tudjuk nekik is megvan a saját véleményük. Miért nem tudhatunk ezekről? Bizonyára sokan kíváncsiak arra milyen kedvelt hírolvasójának politikai nézete, mit gondol a zavargásokról, hogyan ítél meg egy bírósági döntést, vagy melyik félnek ad igazat egy sztrájk esetében.
7
A hírműsor-vezetők azok, akik mondhatni már a tökéletes szó határait súrolják. Intelligensek, jól öltözöttek, elegánsak, a nők csinosak és szépek, a férfiak sármosak és jó kiállásúak. Minden nap találkozunk velük az otthonainkban és minden egyes nap ugyanezt a kisugárzást sugallják felénk. Hogyan csinálják? Mi a titka annak, hogy habár ők is emberek, rajtuk mégsem látszik meg az élet gondokkal teli oldala? Vajon tényleg olyan felhőtlen és szinte már tökéletes az életük, mint ahogy az nekünk tűnik a képernyő másik oldaláról? Kik a felelősek, milyen fortélyokat alkalmaznak azért, hogy mindezt így lássuk, még ha aznap nem a legjobb formában vannak a hírek sztárjai? Ezekre a feltevésekre és kérdésekre kívánok választ adni dolgozatom oldalain, miközben olyan dolgokra is fény derülhet, amiket nem is gondolnánk a kulisszák falain kívül.
1.3 Miért pont a hírműsorok és a hírolvasók? A média, a képernyő világa vonzó a legtöbbünk számára. Valószínűleg már sokan elképzeltük magunkat valamelyik hírolvasó székében. Ők azok, akik számunkra megtestesítik a minta embert és életet. Szépek, csinosak és sármosak, okosak, intelligensek, divatosak és mindent szinte elsőként tudnak meg a világ eseményeiről. Szívesen cserélnénk velük, hiszen nem tűnik olyan komplikált dolognak beolvasni néhány mondatot. Sokan ezt gondoljuk. De miért is tennénk másképp, mikor ezt látjuk és halljuk. De ez a valóság? Valóban azokkal az emberekkel találkozunk a sarki közértben, mint aki a képernyőn keresztül tökéletes megjelenéssel és intelligenciával informál minket a nap híreiről? Dolgozatom alanyainak nem véletlen a hírolvasókat illetve azok személyiségét választottam. Véleményem szerint a hírműsorok valamelyikét majdnem minden ember látta már vagy akár rendszeresen nézi. Ezt egy 2005-öss GFK kutatás is alátámasztja, miszerint a televíziós műfajok közül a hírműsorok a legnépszerűbbek.
8
Kedvelt televíziós műfajok TOP10 Magyarországon és Kelet-Közép Európában (az adatok százalékban kifejezve)4 1. sz. táblázat
Televíziós műfaj
Magyarország
Kelet-Közép Európa
Hírek
54
48
Időjárás
45
35
Kabaré
34
24
Humor
32
33
Gazdaságpolitikai
29
21
28
22
Tudományos műsorok
28
17
Úti
beszámolók,
26
33
Showműsorok, mulatós
26
25
25
30
műsorok Nyereményjátékok, kvízműsorok
riportok műsorok Sportműsorok
(hírek,
tudósítások, közvetítések) Forrás: GfK Hungária – Életstílus kutatás 2005
A kutatás szerint a magyarok 54 százaléka kedveli a hírműsorokat. Ezt követi az időjárásjelentés (45 százalék), a kabaré (34 százalék) és a humoros műsorok (32 százalék). E műsortípusok mellett a kvízműsorokról, a tudományos-technikai újdonságokat bemutató műsorokról, továbbá a zenés darabokról és operettekről mondhatjuk el, hogy a magyarok kedvelt műsortípusai közé tartoznak. Személyesebb kontaktus A XXI. Században már onnan is zúdul ránk az információ, ahonnan nem akarjuk. Említenem sem kell az internet megjelenését, melynek segítségével egy lépést sem kell mozdulnunk ahhoz, hogy a legkülönbözőbb információkhoz jussunk. Évről évre újabb gépek,
4
http://hvg.hu/media.tvradio/20060313teve.aspx
9
technológiák „segítenek” nekünk abban, hogy elfelejtsük az emberi kommunikációt és kontaktust. Persze ezzel nem a televízió és különböző csatornák értékét szeretném emelni, egyszerűen csak arra szeretnék utalni, hogy a híradó információközlése, sokkal emberközelibb, személyesebb, mint abban az informatikai világban, ahol már nem érnek minket más személyiségek hatásai.
Gondolataim szintén arra adnak magyarázatot miért
választottam a hírolvasókat témám kifejtésére. A hírolvasók azok, akik nap mint nap úgy informálnak minket, hogy közben személyiségükből is kapunk egy szeletet. Hatással vannak ránk, mivel ők az egyetlen csatorna a hírek és néző között. Tőlük hallunk jó és rossz híreket, amiknek befogadását nagy mértékben befolyásolja előadásmódjuk. A hírműsorok szereplői ezért ismertek, közkedveltek, mondhatni sztárok, személyiségük, egyéniségük, véleményük mégis ismeretlenek számunkra. Ezek és még sok más hasonló kérdés ösztönzött arra, hogy szakdolgozatomban más médiaszemélyiségekkel szemben csak a hírolvasók kerüljenek kérdéseim, hipotéziseim és kutatásaim céltábláira.
1.4 Kezdetektől napjainkig… Azaz a híradó áttekintő története5 Ahhoz, hogy igazi képet kapjunk arról mi az oka annak amiért ma úgy látjuk a híradót, illetve azokat a hírolvasókat hallhatjuk, akik ma jelen vannak a televízióinkban, tudnunk kell annak történetét. A történeti áttekintéshez legcélszerűbbnek a közszolgálati műsorszolgáltató eseményeit tartom felvázolni, hiszen a kereskedelmi televíziók megjelenésekor már ez a műsorszolgáltató nagy múlttal rendelkezett és jelentős fejlődésen ment keresztül. Persze a kezdetek kezdetén még aligha vizsgálhatom a hírolvasók személyiségét és annak erejét vagy veszélyét, hiszen el kellett telnie némi időnek ahhoz, hogy megjelenjenek a híradó első szereplői. Mindenesetre ez az időszak is fontos abból a szempontból, hogy választ kapjunk arra, miért is vált idővel szükségessé az, hogy hírek ne csak személytelenül jussanak el a hallgatókig, hanem a hiányzó űrt kitöltve már személyhez is kötődjenek.
5
A fejezet alapjául szolgáló forrás: http://www.tvarchivum.hu/?id=204775
10
Elsőként, azaz 1957 májusában Matúz Józsefné kapott megbízást a magyar televíziózás hírműsorainak szerkesztésére, aki 1985 végéig vezette az általa felépített szerkesztőséget. Az első önálló hírműsort Képes Híradó címmel sugározták, mely hetente egyszer, keddenként jelentkezett. 1958 áprilisában vette fel a Televízió Híradója nevet, majd rá egy hónapra a szerkesztőnő interaktivitásra buzdítva a közönséget „Szerkesszük együtt a híradót” címmel segítséget kért a tévénézőktől, hogy az érdekes és fontos eseményekről értesítsék őket. Bár a híradó már egyre gyakrabban jelentkezett- már minden hétköznap 19.30-kor- jellegében nem sokat változott a Filmhíradótól. A legjellegzetesebb vonás, amiben később majd nagy előrelépés következik be a híradó életében az, hogy a tévénézők bár még műsorvezető nélküli,de már mozgóképpel illusztrált alámondott bemondói szöveggel informálódhattak az eseményekről. A mai állapothoz egy lépéssel közelebb kerülve 1964-ben a késő esti híradóban a bemondó már élőszóban is olvas friss híreket, de őt még most sem láthatjuk. Innentől kezdve évről évre közelebb jutunk ahhoz, hogy most már ne csak képzeletünk jelenjen meg a hanghoz elképzelt alak. 1965-ben a 20 perces híradóból már csak 18 perc a képi megjelenés és 2 percre előbukkan a bemondó is. Dolgozatom témáját tekintve az igazi fordulat 1970-ben történik. Októbertől új díszletben, két újságíró műsorvezetővel, hírolvasó bemondóval, külön sportújságíróval jelentkezik a Televízió Híradója. Ezzel a lépéssel sokkal közvetlenebbé, valósághűbbé válik a híradó, hiszen az előre felmondott szöveg helyett, mostantól élőszóban kommentárok, hírmagyarázatok is elhangzanak a hazai és külföldi hírekkel kapcsolatban egyaránt. 1974-től már színesben is nézhetjük a világ eseményeit, mivel elindul a Híradó a Magyar Televízió 2-es csatornáján is, mely ekkoriban korszerűbb adó volt. 1986-tól Aczél Endre lesz a főszerkesztő, aki sok változást hoz a Híradó életében. Új főcím, új formátum, a műsorvezetők hetente váltják egymást, nincs bemondó és eddig még nem megszokottan az adásban, vendégek tűnnek fel, akikkel a műsorvezető rövid beszélgetést folytat. A sporthírek helyett sporttudósítások tájékoztatják szurkolókat, valamint újságírók vezetik a TV Híradó 2-es 3-as kiadását is. Az elkövetkezendő években megállíthatatlanul fejlődik a Híradó arculata, technológiai szintje, a műsorok száma és szinte évről évre váltják egymást a főszerkesztők. 1999-ben a Híradó négy képernyős arccal dolgozik, a műsorvezetők egyenlő nemi arányban: Papp Endre, Ignáth Márk, Acél Anna és Barabás Éva. 2000-ben ismét új főcím és arculat készül el. Az új díszlet lehetővé teszi a kameramozgást, így a több műsorvezető szerepeltetését. Új műsorvezetők: Novodomszky Éva, Rábai Balázs. 11
2001-ben újabb műsorvezetőket véglegesítenek: Cseke Beátát, Süveges Gergőt és Szebeni Istvánt. 2002-ben új díszletben, megváltozott stúiódizájnnal, zenei effektekkel és új műsorvezetőkkel indult el a Magyar Televízió Híradója. Szó szerint idézve hitvallását: „Az MTV megújuló Híradója híreket és tényeket közlő, a hírműsorok tradicionális szakmai és műfaji szabályait követő "kemény" hírműsor. Feladata az átfogó, széles körű, lényegre törő és hiteles tájékoztatás, a rendelkezésre álló lehető legaktuálisabb hírekre és információkra alapozva - kommentár nélkül.” A 2004. május 1-i Európai Uniós csatlakozást követően, a Magyar Televízió Híradója megerősítette brüsszeli jelenlétét és D.Tóth Kriszta személyében külföldi tudósítóval ott is naprakésszé vált. 2005. február 13-án ismét megújult a stúdió, ahonnan jelentkezik a Magyar Televízió Híradója. A korszerű technika nemcsak látványosabban képes tájékoztatni a nézőket, de a kereskedelmi televíziókkal elleni versenyt is képes felvenni.” 2007. szeptember10-től új formát ölt ismét a stúdió.
"Alapgondolatunk, hogy
felhívjuk a Nézőink figyelmét arra: az MTV hírműsorai megmozdultak, megváltoztak, újjászülettek"-6 mondta Dr. Kert Attila hírigazgató. Jelenlegi hírműsor-vezetők: Acél Anna, Siklós András, D. Tóth Krisztina, Pálffy István, Novodomszky Éva, Nagy Judit, Süveges Gergő Azért tartottam fontosnak röviden felvázolni a Híradó történetét, mert így egész képet kapunk arról honnan hova jutott a híradós tájékoztatás. Dolgozatomban több helyen megkérdőjeleződik a híradó valós szerepe és feladata, melynek oka az a folyamat, amely már évekkel ezelőtt elkezdődött és napjainkban is tart.
6
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=229639
12
2. Hírolvasók 2.1 Ki a jó hírolvasó? Mi kell ahhoz, hogy valakiből hírolvasó válhasson? Ez a kérdés bár egyszerűen hangzik, megválaszolása annál bonyolultabb. Első elgondolásra hírolvasó és hírolvasó között nem vélünk felfedezni nagy különbséget. Bár nem ismerjük a belső titkokat, bizonyára ugyanazokkal a tulajdonságokkal kell rendelkezniük és karakterük is nagy mértékben megegyeznek. Miért is lenne ez másképp, hiszen bármelyik csatornát vesszük is alapul egy hírolvasó feladata és elvégzésének módja nem mutathat nagy eltérést, azaz tájékoztatni a lakosságot arról, ami hazánkban és a világban történik az írott és íratlan szabályoknak szigorúan megfelelve. Mégis valamelyik csatorna híradója közelebb áll hozzánk. Valakitől szívesebben halljuk a híreket, valakinek jobban hiszünk. Akár valamelyik hírolvasót példaképünknek is tekintjük. Mik lehetnek azok a tulajdonságok, amik ezeket az érzéseket keltik bennünk egyegy személy vagy személyiség kapcsán? Ez a fejezet erre hivatott választ adni. Ahhoz, hogy kielégítő választ kapjunk, mindkét oldalt figyelembe kell vennünk, azaz ugyanezt a kérdést felteszem szakmabelinek és szakmán kívülinek egyaránt. A felelősség, hogy a hír és annak információtartalma illetve értéke eljusson mindenkihez nagy részben a hírolvasókat terheli. A felvállalt szerep, hogy ők legyenek az egyetlen közvetlen csatorna a nézők és a világ történései között nem könnyű feladat, hiszen egy személyben tömegeknek közvetítenek anélkül, hogy életkor, foglalkozás vagy vallási hovatartozástól függetlenül mindenki informálódhasson. Mégis valahol meg kell találni azt a célközönséget, akihez hétköznapi nyelven, közérthetően szólhat a hírolvasó. Hogyan látja ezt az érintett fél?
2.2 Hírolvasó- fogalmi tisztázás Már az első mondatban szeretném megcáfolni a kijelentésemet, avagy elnevezésemet. Mindaddig ezt a kifejezést használtam, míg nem készítettem interjút Szellő Istvánnal.
13
Megtehettem volna, hogy szó nélkül átírom ezeket a megnevezéseket, de mivel dolgozatom célja a megvilágítása azoknak a fogalmaknak, tényeknek amiket egyáltalán nem vagy tévesen tudunk, megpróbálok inkább ilyen módon nyomatékot adni a helyes kifejezésnek. Tehát, amikor Szellő Istvánnak tettem fel a kérdést arról, milyen is a jó hírolvasó, ezt a választ kaptam: „Olyan nincs. Én nem vagyok hírolvasó.” Mivel nem én találtam ki az elnevezést, sőt több szakmai cikkben is találkoztam témám alanyainak ilyen megnevezésével, így jelenleg mindennél fontosabbnak tartom a fogalom tisztázását. Erre kértem interjúalanyomat is, akit a legmegfelelőbbnek tartok arra, hogy tisztázza az őt leginkább érintő kérdést: „Ez egy fontos dolog, nagyon sokan félreértik. A hírolvasók, bemondók. Azok, akik a rádióban ülnek. Amikor én is rádióztam a Déli Krónika című műsorban, ott volt egy műsorvezető, mi újságírók, és egy bemondó, aki a híreket mondta. Tehát így ültünk hárman a stúdióban. A régi híradó felállásban volt még hasonló, amikor sokan ültek a stúdióban -Matúz Józsefné idején-, azaz volt egy külpolitikai, egy belpolitikai tudósító, és egy hírolvasó. A híradót mindig újságírók vezetik és nem hírolvasók.”7 Mindezek után a pontos megnevezésre is választ kaptam: televíziós-újságíró. Miután tisztáztuk a fogalmi téveszméket, tovább boncolgatom az eredeti kérdést: Milyen a jó televíziós-újságíró? Természetesen már a megnevezés is magában hordozza a válasz egy részét: újságíró. „Magamat nevezem annak, mert én ezt is tanultam, ebben is éltem le az életem nagy részét. Aki nem újságíró, az nem tud megoldani ilyen feladatokat, mert aki csak egy beszélő bábu, az nem tud a megfelelő helyzetben megfelelően reagálni. Híradóműsorvezetőnek lenni nagyon kiemelt feladat és egy nagyon komoly dolog. De addig rengeteg alapot kell megszerezni, míg beülhet valaki a híradós székbe.” Egy 2005-ben kirobbant botrány kapcsán (ezzel még foglalkozom későbbiekben egy külön fejezetben) az MTV Takács Alberthez, az ombudsman helyetteséhez intézett válaszlevelében szintén hasonló véleményt olvastam azokról a szakmai alapokról, melyek elengedhetetlen feltételei annak, hogy valaki a híradó műsorvezetői székébe ülhessen. Szintén megerősítést nyer az, miért használják helytelenül a hírolvasó kifejezést. „A Magyar Televízió szigorúan szakmai szempontok alapján választotta és választja ki azokat a munkatársakat, akik a Híradó 19.30-kor jelentkező adását vezethetik.
7
Forrás: Szellő Istvánnal, az RTL klub televíziós-újságírójával készített interjú
14
Csak olyanok kerülhetnek szóba az esti fő kiadás műsorvezetőjeként, akik: több éves televíziós hír-újságírói gyakorlattal rendelkeznek; ezen belül tekintélyes riporteri múltjuk van; gyakorló hírműsor-szerkesztők; tájékozottságuk az átlagosnál is lényegesen szélesebb körű; élő adásban üzembiztosan képesek kezelni a váratlan helyzeteket; felkészültek arra, hogy társ-műsorvezetői segítség nélkül, egyedül tudjanak levezetni egy huszonhárom perces hírműsort, alkalmasak arra is, hogy önállóan vezessenek akár egy negyvenöt perces rendkívüli híradót, amelyben esetleg több élő kapcsolás van, és több stúdióvendég is szerepel.”8 Szellő István és az MTV levele szerint is elengedhetetlen feltétel a szakmai tapasztalat, az az újságírói múlt, amely magabiztossá és ezzel hitelessé teszi a hírműsorvezetőt. Nem elég szépen olvasni, hanem tapasztalatot sugárzó tekintettel kell a nézőkhöz szólni.
2.3 Hírműsorvezető a hírműsorvezetőről Mivel Szellő István és később más interjúalanyaim is használták ezt a kifejezést dolgozatom ezen szakaszától kezdve én is ezt és a hasonló megnevezéseket fogom alkalmazni. Az már világos számomra, hogy a híradó műsorvezetése egy nagyon összetett szerepkör. Számtalan összetevője közül elég csak egy-két hiányosság és a szakma csúcsa csak álom marad. Az előbbiekből már megtudtuk, hogy akár a közszolgálati akár a kereskedelmi csatornát nézzük, mindkét esetben a vezetőség szakmai igényessége magas. Megnyugtató, hogy a híradó légkörét még nem szennyezte be az a „divat”, miszerint az üres dekoratív külső, némi kommunikációs és olvasási készség és egy cseppnyi népszerűség elég ahhoz, hogy valaki a képernyőre kerülve lehetőséget kapjon arra, hogy hatással legyen a társadalomra. Persze a szakmai elvárások és követelmények elérésével még mindig nem biztos, hogy rátermettek vagyunk egy ország elkalauzolására a hírek sűrűjében. Vannak velünk született, tanult és fejlesztett tulajdonságok, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy szakmában tanultakat, tapasztaltakat megfelelően adjuk át a képernyőn keresztül. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban teljesen egyszerű válaszra vagyok kíváncsi. Egy-egy szó, meghatározás némi magyarázattal. Bizonyára mindenkinek van elképzelése erről és talán a legtöbb néző ugyanarra, vagy hasonló szavakra asszociál a kérdéssel kapcsolatban. De
8
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=72620
15
hogyan gondolják ezt azok, akik közvetlenül érintettek a témában, azaz nap, mint nap ebben gondolkodnak? És vajon mi nézők ugyanazokat a tulajdonságokat tartjuk szükségesnek, mint amit maguk a hírműsorvezetők? A következő gondolatok azoknak a műsorvezetőknek a szájából származnak, akik már jó pár híradós évet maguk mögött tudva saját bőrükön tapasztalták azt, milyen tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy megállják a helyüket a képernyő közönsége előtt. Erős Antónia következőképpen fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Objektivitás és hitelesség. Ez nem csak a közreműködőkre, hanem a műsorra is vonatkozik. Az ember érzi, mennyire van jó formában, de én elsősorban a visszajelzésekből tudok levonni következtetéseket. Ha a különböző felméréseket nézem, vagy az utóbbi idők kutatásait, akkor elmondhatom, nézőink általában elhiszik azt, amit az RTL Klub Híradójában látnak. Ezekkel az eredményekkel elégedett vagyok. Nekünk kötelességünk az információáramlás sűrűjében mozogni. Többféle napilapot és internetes híroldalt olvasok, szól a rádió és megy a tévé is – egyszóval minden csatornán folyik be az információ. Csak az a dolgom, hogy szűrjek, válogassak közülük”9 A másik kereskedelmi csatorna szintén hasonló nagy népszerűségnek örvendő híradósa, Bárdos András úgy gondolja, hogy a jó hírműsorvezető „Nyilvánvalóan kíváncsi, tud elemezni, redukálni, tehát a hosszúból rövidet csinálni, és tud eladni, azaz érdekesen elmesélni azt, ami annyira nem érdekes önmagában. És a lényeg, hogy a személyes észlelésen túl meg tudja mutatni a világot, az eset mögött az összefüggéseket. Akiből valamelyik hiányzik ezek közül, abból nem lesz jó híradós.” Saját bevallása szerint Bárdos András erőssége, azaz az előző mondat lényege: „Ha van erősségem, akkor az, hogy valami hosszút röviden el tudok mondani úgy, hogy az talán nem is érdektelen.”10 Harmadik példaként egy köszolgálati csatorna hírműsorvezetőjének, Acél Annának a véleménye a kérdésről: „Nem kell egészen személytelennek lennie a hírolvasónak. Nem gép az illetõ, hanem ember. El is várja tõle mindenki, hogy ha jó hírt közöl, akkor is legyen benne empátia, és ha rosszat, akkor is. Ennek látszania és hallatszania kell. A kulcs az arányérzék ebben a dologban. Ha politikáról van szó, szigorúan tilos az „átérzés” – nekem középen kell maradnom. De ha például valamilyen emberi tragédia történik, akkor részvétet kell sugároznom. Nem szabad pánikot keltenem, meg kell nyugtatnom az embereket.”11
9
http://www.nweb.hu/vh/index.php?option=com_content&task=view&id=1318&Itemid=43 http://www.origo.hu/teve/20070621bardos.html 11 http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2002/51/123 10
16
Összefoglalva egyszerűen, szavakban és kifejezésekben: Erős Antónia szerint-akit többször választottak már a legnépszerűbbnek kollégái közül-, egy jó hírműsorvezető elemi feltételei: objektívnek, hitelesnek, naprakésznek, felkészültnek lenni és fontos számukra a visszacsatolás. Bárdos András egy kicsit másra fekteti a hangsúlyt. Szerinte az ideális híradós a lényegre törekszik, jó előadásmóddal rendelkezik és arra is rá tud világítani, mi zajlik a háttérben. Acél Anna egészen más felől közelíti meg milyen is a jó hírműsorvezető. A legegyszerűbben megfogalmazva: embernek lenni és maradni.
2.4 Ki a jó hírműsorvezető a másik oldal szerint? Arra kerestem a választ kérdőíves kutatásomban, hogy a nézők szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy hírműsorvezető ahhoz, hogy megfeleljen annak, amit ők elvárnak tőlük, mint információforrástól. Mindössze 3 szót kértem jellemzésül. A kérdés teljesen nyitott volt, nem adtam meg választási lehetőségeket. Ennek ellenére a válaszadók olyan hasonlóan vélekednek erről a kérdésről, hogy egy-két kivétellel ugyanazokat a szavakat használták, így átláthatóság érdekében felhasználva ezeket és előfordulási arányukat százalékosan is meg tudtam határozni, melyik tulajdonság mennyire fontos egy néző számára. 1. sz. diagramm
A jó hirműsorvezető tulajdonságai 30%
jó hang érthető beszéd
25%
szimpátia
20%
jó megjelenés hitelesség
15%
objektívitás pontosság
10%
határozottság
5%
szakmai múlt nem hatásvadász
0%
17
Ahogy a diagrammból is látszik a nézők számára a legfontosabb tényező az, hogy bizalommal legyenek adott hírműsorvezető iránt, azaz hiteles legyen számukra. Az 50 megkérdezett közül 42-en említették a három szó között, ami magasan meghaladja bármelyik szó előfordulási arányát. Második leggyakoribb szó az objektivitás volt, ezt 26-an említették. Ez a két tulajdonság volt az, amelyik kiugróan nagy számban jelentkezett többi szóhoz képest, a diagrammot vizsgálva is látszik, hogy a maradék százaléktartományt már kis különbséggel osztja meg a többi, említett tényező. Harmadikként az érthető beszéd szerepel, amibe meg kell jegyeznem, hogy az olyan említett kifejezések is beletartoznak, mint a jó kommunikáció vagy artikulált, tiszta beszéd. A jó megjelenés is még az olyan értékkel bíró elemekhez tartozik, ami fontos egy jó hírműsorvezetőnek. Bár ezt már csak 17 válaszadó említette meg. Ezt követi a jó hang, a pontosság, a határozottság. 5-en még azt is említették, hogy egy jó hírműsorvezető ne legyen hatásvadász és csak kevesen, mindössze 3 megkérdezett tartja fontosnak, hogy az adott híradós megfelelő szakmai múlttal rendelkezzen.
18
3. Mit tehet és mit nem egy hírműsorvezető? 3.1 Objektivitás Ahhoz, hogy valaki hírműsorvezetővé váljon már az eddig elemzettek alapján is azt mondhatom hosszú és rögös az utat kell végigjárnia. Nemcsak bizonyos tulajdonságokkal és szakmai tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen, de ezek mellett is számtalan olyan írott és íratlan szabályt kell beépíteni személyiségükbe, szakmai viselkedésükbe, melyek kötelezőek és elengedhetetlenek pályájukhoz. Egy ilyen közkedvelt, nagy nézettségnek örvendő műsor, mint a híradó emberek milliói számára lehet meghatározó a véleményformálásban. Jelentős a hatása a nézők hangulatára, érzelmeire és ezáltal a viselkedésükre is. Éppen ezért nem csak a hírek megfogalmazásában, de felolvasásukban is visszafogottság, tárgyilagosság szükséges. Tartózkodnia kell a hírműsorvezetőnek a személyes vélemény verbális és nem verbális közlésétől. Ügyelnie kell a jogi és etikai normák, szabályok, követelmények betartására. Tehát a hitelesség mellet van egy másik nagyon fontos tényező, melyet a hírműsorvezetőknek állandóan szem előtt kell tartani. Objektívnek lenni. Mint minden olyan rendszert, amely ilyen nagy hatást gyakorolhat a társadalomra törvényekkel, szabályokkal kell a medrében tartani. Erre hivatott az RTL klub szakmai, etikai és jogi kódexe is, amit a csatorna hírigazgatósága fogalmazott meg munkatársai számára. Az előbb említett objektivitást következőképpen fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos belső szabályát: „Tárgyilagosság: a szó általánosan elfogadott jelentéséből indulunk ki. A tárgyhoz szorosan és a megértéshez szükséges mértékben kapcsolódó információelemek elhelyezését jelenti a hírszövegekben. A hírszerkesztés és –írás szabályai ugyan egyértelműek, de bonyolult kérdések esetén elkerülhetetlen magyarázó jellegű mondatok elhelyezése a szövegekben ( a formális logika szabálya szerint). Ilyenkor semmilyen mértékben nem érvényesülhet a szubjektivitás, érzelmi eltolódás vagy valamilyen prekoncepció követése. Tilos a tudósítást vagy az összekötő szöveget valami nekünk tetsző, de valóságnak nem megfelelő összefüggés mentén felépíteni. A hírek nem lehetnek semmitmondóak, de értékítélet szempontjából teljességgel neutrálisnak és objektívnak kell lenniük.” 12
12
Az RTL Klub hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe (8. oldal), szerkesztette: Kotroczó Róbert, Sinka Zoltán; Klub Pubishing Kft.,2008
19
3.2 Véleményszabadság? Valószínűleg sokan nincsenek tisztában azzal, miért nem kerülhetnek napvilágra azok a vélemények, melyekre olykor talán leginkább kíváncsiak vagyunk. A hírolvasók mikor vállalták hívatásukat tudták, hogy egyben részleges némasági fogadalmukat írták alá. Munkájukat úgy kell végezniük, hogy a véleménykinyilvánítás szabadsága a hírek, a politikai nézetük vagy egy-egy fontos esemény megítélése esetében rájuk nem vonatkozik. Ezt nem más, mint maga a Médiatörvény 4.§ 3 bekezdése határozza meg feketén fehéren: „A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fûzhetnek.”13
3.3 Reklámtilalom A hírműsorok munkatársait, így a hírműsorvezetők tevékenységét nemcsak olyan szabályok korlátozzák, amik a stúdió falain belül érvényesek. Mivel nemcsak az általuk elmondottak lehetnek hatással a társadalom szereplőire, hanem maga a személyük és személyiségük is, ezért a híradó berkein kívüli tevékenységük, megjelenésük is szabályokhoz kötött. Előbbiekben említett objektivitás és pártatlanság jegyében több határozat is született arról, mit szabad és mit nem egy hírműsorvezetőnek. Feltűnhet számunkra, hogy a jól bevált híres reklámszereplők között egy híradóssal sem találkozunk. Nem véletlen történik ez így. A médiatörvény 10§ 4. bekezdése szigorúan kiköti a hírműsorvezetők effajta szereplését: „A mûsorszolgáltató híreket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.”14 Véleményem szerint ez a határozat teljesen jogos, hiszen a hirdetők vagy a politikusok nem élhetnek vissza azzal, hogy az emberek szemében kialakult a hírolvasók munkájával járó bizalmat és hitelességet termékeik, szolgáltatásaik reklámkampányában használják fel.
13
Médiatörvény II. fejezet A műsorszolgáltatás elvei és szabályai 1 cím 4§ 3. bekezdése (http://www.hullamvadasz.hu/ftpterulet/jog/torveny/mediatv.html) 14 Médiatörvény II. fejezet A műsorszolgáltatás elvei és szabályai 4. cím; 10§ 4. bekezdése (http://www.hullamvadasz.hu/ftpterulet/jog/torveny/mediatv.html)
20
3.4 Pártatlanság De nem csak a reklámokra vonatkoznak ezek. Mivel az emberek szemében a hírműsorvezetők kiemelt feladatot látnak el, hiszen ők jelentik a kapcsolatot a hazánk és a világ eseményei között nem követhetik el azt a hibát, hogy politikai vagy bármilyen szervezeti hovatartozásukkal befolyásolják a lakosság politikai nézeteit. Az RTL Klub erre vonatkozó, írásban is lefektetett szabálya így fogalmazza meg ezt: „Az RTL Klub hírműsorainak munkatársa nem lehet politikai párt vagy szervezet tagja. Amennyiben jelenleg az, vagy az elmúlt három éven belül fennálló tagsággal rendelkezett ilyen típusú szervezetben, úgy azt köteles bejelenteni közvetlen felettesének. Nem lehet tisztségviselő olyan szervezetben, amely bármiféle gazdasági vagy szervezeti kapcsolatban áll valamilyen politikai párttal vagy szervezettel. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem kaphat pénzt –legálisan, ellenszolgáltatásért sem- politikai párttól vagy szervezettől. Nem jelenhet meg politikai szervezet által delegált résztvevőként semmilyen rendezvényen.”15 Továbbá a teljeskörű pártatlanság biztosítása érdekében még üzleti kapcsolatokra is vonatkozik olyan szabály, amely korlátozza a hírműsorvezetők televízión kívüli tevékenységét. „Az RTL Klub munkatársai sem állandó, sem alkalmi szerződéses viszonyban nem állhatnak olyan cégekkel, gazdasági érdekeltségekkel, melyeknek tevékenységi köre, akár a legtávolabbról is, érintkezik a RTL Klubnál végzett munkájukkal. Nem lehetnek munkakapcsolatban olyan cégekkel, amelyek közvetlenül és áttételesen bármilyen mértékben állami tulajdonban vannak, vagy bármilyen állami költségvetési juttatásban részesülnek. Az RTL Klub munkatársai sem ellenszolgáltatás fejében, sem ajándék formájában nem fogadhatnak el sem pénzt, sem értéktárgyat, sem személyes előnyre váltható információt , sem apró ajándékot vagy egyéb előnyt olyan szervezettől, cégtől vagy személytől, amelyről bármilyen formában tudósítaniuk kell. Az RTL Klub munkatársai semmilyen módon nem vállalhatják sem alkalmi, sem állandó jelleggel semmilyen cég, üzleti csoport képviseletét, nem szerepelhetnek és más 15
Az RTL Klub hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe (20 oldal; 2.9), szerkesztette: Kotroczó Róbert, Sinka Zoltán; Klub Pubishing Kft.,2008
21
módon sem működhetnek közre reklámkampányokban. Az RTL Klub munkatársai-amennyiben az illetékes munkahelyi vezetővel szándékukat
egyeztetik-
tanárként,
előadóként
közreműködhetnek
az
oktatás,
az
újságíróképzés különböző formáiban. Szigorúan kerülendő ugyanakkor, hogy olyan kommunikációs oktatásban működjenek közre, melynek célja bármely közszereplő felkészítése a médiában való szereplésre.”16 Ezeket a szabályokat azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert dolgozatom készítése során minden témában igyekszem mindkét – nézői és műsorvezetői- oldalt figyelembe venni. Nem tehetem meg azt, hogy csak olyan szempontokat vizsgálok, amiknek a nézők számára is látható megnyilvánulásai vannak, mikor a többségében általuk nem ismert szabályok meghatározó tényezői a hírműsorvezetők viselkedésének, életének és így munkájuk hatására történő személyiségük alakulásának. Ezen törvények és szabályok áthágása súlyos következményekkel járnak nemcsak jogi, de társadalmi szempontból is. Valamint mivel közszereplőkről van szó, bármilyen apró tévedés velük kapcsolatban olyan botrányt hordoz magában, mely jelentősen befolyásolja az adott hírműsorvezető későbbi megítélését és hitelességét.
16
Az RTL Klub hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe (20 oldal; 2.10), szerkesztette: Kotroczó Róbert, Sinka Zoltán; Klub Pubishing Kft.,2008
22
4. Hitelesség Bármilyen megközelítésből vizsgáljuk a hírműsorvezetők személyiségét a hitelesség szó valamilyen módon mindig szóba kerül. Akár azonosíthatjuk a két fogalmat egymással (hírműsor-vezető=hitelesség), hiszen ha egy hírműsorvezető nem sugározza a szava feltétel nélküli hitelét a nézők felé, nemcsak saját, de a vele azonosított csatorna is veszít népszerűségéből. A hitelesség egy nagyon összetett fogalom. Számtalan olyan tényezőből tevődik össze, melyek sokszor megfogalmazhatatlanok, szinte észrevétlenek, de benyomásunk alapján mégis érezzük jelenlétét. Gyakran nem tudjuk megmondani, hogy valakinek miért hisszük el, amit állít vagy ebben az esetben tudósít, de mégis valamiért bizalmat adva hitelességének tényként avagy megkérdőjelezhetetlen hírként elfogadjuk, amit mond. Ebben a fejezetben kísérletet teszek arra, hogy megkeressem az okokat mitől hiteles vagy hiteltelen egy hírműsor-vezető. Nem szeretnék és valószínűleg nem is tudnék kész definícióval szolgálni kutatásom végére, hiszen az már az elején belátható, hogy egy szubjektív
fogalomról
beszélünk.
Bizonyára
vannak
olyan
tényezők,
melyek
elengedhetetlenek, ahhoz, hogy egy hírműsorvezető hiteles legyen, de az igazi miértre a válasz mindenkinek egyéni. Természetesen itt is mind a két oldalt kérdezem, azaz nézői és szakmabeli válaszokat is szükségesnek tartok ahhoz, hogy minél közelebb jussak ahhoz: Ki és miért hiteles hírműsorvezető avagy miért nem az?
4.1 A hitelesség titkai 4.1.1 Hitelesség=szakmai tudás Szellő Istvánnal való beszélgetésem során kiderült számomra, hogy a hitelesség nemcsak egyszerűen egy összetett fogalom, de hírműsorvezetők tekintetében az élet minden területére, a szakmára és a magánéletre egyaránt kiterjed. A szakmai felkészültségről, azaz az újságírói előélet fontosságáról már tettem említést az előbbiekben. Nincs ez másképp a hitelesség kérdésénél sem. Mondhatni édes testvérek.
23
„Amikor én ott ülök a híradó székben és külföldi témákról beszélek, akkor ha jártam a helyszínen és forgattam a helyszínen, egészen másképp, hitelesebben tudom előadni a történetet, mint akinek fogalma nincs róla, hogy általában , hogy élnek ott az emberek és mi történt eddig ott a politikában vagy a gazdaságban.”
4.1.2 Hitelesség = mindenhol annak lenni A hitelességet nem csak felépíteni, de megtartani ugyanolyan fontos és nehéz feladat. „Nekünk percről percre, napról napra, évről évre meg kell tartanunk a hitelességünket, és ez csak úgy működik, ha eleve mindenben megpróbálsz hitelesnek lenni, tehát úgy éled az életed, hogy hiteles legyél. A magánéleted nem tudod elrejteni. De nem szabad beállni abba az életformába, amit sokan csinálnak. Ez az egyik. A másik pedig, hogy a képernyőn nem szabad elkövetned olyan hibákat, amitől te hiteltelenné válnál.”
4.1.3 A hitelesség buktatói A hétköznapi életben is tapasztalhatjuk, hogy a nehezen felépített bizalom várát egy szempillantás alatt képesek vagyunk lerombolni. Melyek azok a buktatók, amik képesek erre? Mire kell ügyelniük azoknak, akiknek milliók szemében kell megőrizniük hitelességüket? György Péter esztéta, médiakritikus egyik cikkében olyan sorokat olvastam ezzel kapcsolatban, aminél átfogóbb választ kérdésemre tovább keresve sem találhatnék. „Az is tény, hogy a képernyős hírolvasók, kommentátorok hitelessége számtalan képesség különösen szerencsés kombinációján alapszik. Lehet valaki végtelenül művelt, beszélhet megannyi nyelven, érthet a hírszerkesztés minden csínjához-bínjához, mégis egy-egy szégyenletes apróság megakadályozhatja a sikerben. Ráadásul a negatív tényezők nem is tipizálhatók: szinte minden alkalmas lehet arra, hogy valakit a képernyő hiteltelennek mutasson, miközben a magánéletben, a közvetlen kommunikáció pillanataiban minden mondata igaz és hatásos. Azaz a felkészültség, az intellektuális képességek jelentik a szükséges, de nem elégséges feltételeket. Ezek nélkül fel sem merül, hogy valaki jó anchor17, azaz hiteles legyen a képernyőn, de mindezek birtokában még mindig kell valami más. Bizony ennek a szakmának egy része színészi képességeket is követel: a hangszín, a testbeszéd, a megjelenés összeszedettsége, a szemkontaktus - egy súgógéppel - mind 17
anchor-angol kifejezés, műsorvezetőt, hírműsorvezetőt jelent
24
hozzájárulhatnak a szerep sikeres alakításához, illetve kínosan, bántóan elvehetnek abból. Ahogyan egy színészt megakadályozhat egy túl magas vagy éles hang, ugyanúgy segítheti a tévé-anchort, ha hangszíne vonzó, beszédritmusából nyugalom és türelem árad” 18
4.1.4 Külső hitelesség Bár az előző idézet szinte tökéletesen lefedi első elgondolásomat a kérdéssel kapcsolatban, de mégis érzek némi hiányosságot. A megfelelő hang vagy a kinézet olyan adottságok, melyekkel vagy rendelkezünk vagy sem. A többi pedig mind szakmai tudás és az évek alatt gyűjtött tapasztalatok gyümölcse. Azonban mindezt még kiegészíti egy olyan fontos tényező, mely szinte már fel sem tűnik számunkra, mégis éreznénk a hiányát. A megjelenés egy olyan tényező, mely a szemünknek nyújt hitelességet. Szívesebben hallgatjuk és figyelünk a szavának arra, aki harmónikus megjelenésével (smink, öltözék, színek) kellemes benyomást kelt bennünk. A ruhák és a velük való játék sokszor észrevétlenül is közelebb hozza a hírműsorvezetőt a nézőhöz. Cserjés Csabával, a TV2 styling menedzsre világította meg nekem ezt az eszközt beszélgetésünk alkalmával „A breaking newsok esetében például megállapodtunk abban, hogy Bárdos Andrásnak nem kell nyakkendő, csak egy kigombolt ingben szeretne beülni tudósítani. Ennek az a jelentősége, hogy egy picit kötetlenebb nézővel való együttléte. Ugyan ő a képernyőn keresztül van, de egy jelzés értékkel beül az emberek szobájába azáltal, hogy egy kicsit lelazítja az ő merev megjelenését. A család részévé válik azzal, hogy egy kicsit elengedi magát. Lehet ilyenkor látni, hogy a mozdulatai is egy kicsit lazábbak, amikor éppen összebeszélnek a helyszínről tudósító riporterrel. Ezzel hitelesebb is. Nagymértékben hitelesebb, közelebb kerül, beljebb mászik az emberek létébe, azáltal, hogy egy kicsit lejjebb vetkőzik abból a megszokott skatulya megjelenéséből, amit nap, mint nap látunk.”19 A legutóbbi breaking newsok a napjainkban zajló zavargások miatt kerültek a híradó műsorára. Számomra az előbb említett példa nemcsak azt az üzenetet hordozza, hogy közelebb kerül a nézőhöz a hírműsor-vezető, hanem szinte velünk egyenrangú magyar állampolgárnak érzem, aki ugyanolyan kivülálló szemlélője az eseményeknek mint, mi, akik a 18 19
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=MUBIRALAT0538&article=2005-0925-2302-05WJWV Cserjés Csabával, a TV2 stylist menedzserével készített interjú
25
televízióból figyeljük az utca történéseit. Lehet, hogy talán pár perccel előbb értesül a hírekről, de megjelenése ugyanazt azt az embert idézi számomra, aki otthon a munka után hazaérve figyeli, mi fog történni a következő órákban.
4.1.5 A hitelesség a néző szemével Kérdőíves kutatásomban több kérdésben is foglalkoztam ezzel a témával. Bár, mint az majd dolgozatom során is kiderül, mindig vissza kell utalnom erre a fejezetre, hiszen a hitelességet szinte minden befolyásolja, megerősítheti vagy gyengítheti. Még mielőtt a hírműsorvezetők és a hitelességükről kérdezősködtem volna kiváncsi voltam, hogy a maga a szó mit jelent önmagában. Arra kérdésre “mi jut eszébe a hitelesség szóról” többek között ezeket a válaszokat kaptam: “Hiteles az, amit nem érzek mesterkéltnek, hamisnak.” “Tudja, hogy miről beszél, tanult róla” ”Kétségem sem merül fel valaminek a valótlanságáról” Némi a különbséggel, de az “Ön szerint mi tesz egy hírolvasót hitelessé?” kérédsre is olyan válaszokat olvastam, mint amiket interjúmban hallottam vagy egyéb szakmai cikkekben láttam. “Tisztában van a szakma követelményeivel, a tájékoztatás az elsőrangú, nem az egyéni érvényesülés, nem a népszerűség.” “Szakmai múlt, szakmai jelen” “Korrekt, értékközpontú, őszinte és intelligens, tisztában van a feladataival.” “Határozottság, semlegesség, megfelelő megjelenés, komolyság” Mi az, ami hiteltelenné tesz egy hírolvasót? “Szellemeskedés a képernyőn, magánélet kiteregetése a bulvárlapokban, a szellemi/politikai függetlenség elvesztése” “határozatlanság, véleménynyílvánítás (valamelyik oldalra húz), csak felolvas és nincs átütőerő”20 Úgy látszik a nézők tökéletesen érzik melyek azok az értékek, melyek egy hírműsorvezetőt hitelessé, avagy hiteltelenné tehetnek. Vagy inkább fordítva? A hírműsorvezetők tudják azt, mitől válhatnak hitelessé és mitől veszíthetik el a hitelességüket a nézőkkel szemben? 20
Kérdőíves kutatásban szereplő, válogatott válaszok
26
4.1.5.1. Kiértékelt hitelesség Természetesen a nézői oldal részéről is kiváncsi voltam arra, nekik mennyire fontos az, hogy egy hírműsorvezető újságírói végzettséggel rendelkezzen. 2. sz. diagramm Fontos a megfelelő újságírói végzettség?
22%
igen,hitelesebb, ha tudom, hogy nem csak szépen olvas nem, úgy sem fűzhet a hírhez véleményt 78%
Ahogy az a diagrammból is kiderül, nemcsak a hírműsorvezetőknek fontos az, hogy a szakma megőrizze a hitelét, hanem a nézők is igénylik a megfelelő szakmai felkészültséget, mégha ez a képernyőn nem is feltétlen érzékelhető. A külső tekintetében is kiváncsi voltam arra, mennyire befolyásoló tényező abban, hogy hitelesnek érezzük az adott híradóst. 3.sz. diagramm Fontos egy hírműsorvezető külseje?
16%
2% Igen, így hitelesebb Nem, a hír az hír Egyik sem 82%
27
A megkérdezettek igen nagy, 82%-nak fontos a hírmsorvezető külseje. Ez a diagramm két dologra is választ, illetve megerősítést ad: Egyrészt a hírműsorvezetőnek valóban rendelkeznie kell bizonyos fotogén adottságokkal, alátámasztva Szellő Istvánnak azt az állítását (lásd:Ki jó hírműrorvezető fejezet), miszerint ha valaki nem fotogén nem lehet annyira sikeres, mégha megfelelő szakmai tudással is rendelkezik. Másrészt pedig megtudtuk azt, hogy ha egy hírműsorvezető megfelelő adottságokkal rendelkezik, egy lépéssel előrébb van affelé, hogy elnyeje a nézők bizalmát, hiszen a diagramm szerint a nézők hitelesebbnek tartják
4.2 A hitelességet meg lehet tanulni? Miután megkérdeztem szakmai és nem szakmai véleményt is arról mi kell ahhoz, hogy egy hírműsor-vezető hiteles legyen, elgondolkodtam azon, hogy ezt a fogalmat a “tanulható és fejlesztehető” vagy a “meglévő adottság” tulajdonságok közé soroljam. Bárdos András, aki amellett, hogy a Tények főszerkesztő- műsorvezetője, valamint főiskolai hallgatók mentora is, így vélekedik erről a kérdésről: „Azt szoktam mondani, az újságírás 95%-a tanítható, ám a maradék 5%-tól függ, hogy valaki később jó lesz, vagy nem lesz jó. Az a tehetség. A hitelesség önmagában nem tanítható. Az tanítható, hogy az ember úgy viselkedjen, amikor körbe van véve kamerákkal, mintha akárcsak a konyhában ülne”21 Ennyi a titok? Ebből a rövid gondolatból a következő konzekvenciát vonom le: Mindaz, amiről az eddigiekben szó volt és a hitelesség elengedhetetlen feltételeként volt említve- a Szellő István által említett magabiztossághoz és így hitelességhez szükséges szakmai múlt és tapasztalat, a György Péter által felsoroltak, mint színészi képességek, azaz a hangszín, a testbeszéd, a megjelenés összeszedettsége, a szemkontaktus (egy súgógéppel) vagy a kérdőívemben is alátámasztott külső jegyek és megjelenés-, abba a 95%-ba tartozik, amik mind az újságírással járó tanulmányok, riporteri, szerkesztői gyakorlatok valamint a kialakított imázs következményei, azaz tanulhatók és fejleszthetők; míg a hitelesség, maga az emberi tévedésekkel, hibákkal együtt járó természetes viselkedés, melyhez csak annyi szükséges, hogy az ember, ember tudjon maradni a stúdióban, a kamera előtt, azaz a média világában. 21
http://tv2.hu/2008-01-24/Bardos_Andras_a_leghitelesebbek_kozott/
28
5. Nő vs. Férfi Dolgozatom témájába úgy gondolom, beletartozik a nemek megkülönböztetése is. A férfi és nő közötti örök egyenjogúsodási harc az élet minden területén jelen van. Nincs ez másképp a képernyőn sem. Híradó tökéletes terület a kérdés megvizsgálására. Ha meggondoljuk, a személyiség kialakulásának fontos alapköve, hogy melyik nemhez tartozunk. Már ha csak azokat a közhelyeket vesszük figyelembe, mint az „erősebbik nem” illetve a „gyengébbik nem” elnevezés, rögtön láthatjuk, hogy a személyiség fejlődésében elég meghatározó szerepet tölt be Vénusznak vagy Marsnak születtünk. Ma már egyre kevésbé jelennek meg azok a tényezők, amelyek okot adnának a nőknek megkülönböztetés miatti felháborodásra. A nők napjainkban már olyan területeken is megmutathatják képességeiket, ahol nemrég még elképzelhetetlen volt érvényesülésük. De vajon ténylegesen eltűntek ezek a különbségek vagy olykor-olykor feltűnnek még egy-egy megnyilvánulás vagy esemény kapcsán csírái? A kereskedelmi televíziózás kezdete, azaz 1997 óta mind a három országos sugárzású földi adó hírműsorait ketten vezetik. Sőt a TV2-nél ezt a páros-szerepet egy házaspár tölti be, amely nemcsak az egyenjogúsági kérdést nem vitatja, de még családias felfogást is hivatott közvetíteni. Bár még ebben az esetben is felfedezhetjük a nők alárendelt szerepét abban, hogy igazán fontos eseményekről általában a férfi műsorvezetők számolnak be a nézőknek. De még ettől eltekintve is azt mondhatjuk, hogy a nők, mint a híradó műsorvezetői erős példát mutatnak arra, hogy képesek olyan felelősségteljes feladatokra, mint az ország lakosságának tájékoztatása.
5.1 A női hírműsorvezetők csupán masnik Mindezek ellenére úgy gondolom- és véleményem bizonyosságot is nyert-, hogy a nők még a mai napig is hallhatnak, olvashatnak vagy esetleg a saját bőrükön is tapasztalhatnak olyan megnyilvánulásokat a másik nem részéről, mely még mindig nem fogadja el azt a tényt, hogy az úgy nevezett „gyengébbik nem” felveheti a versenyt bármely férfitársával. De megteheti-e egy hasonló gondolkodású közszereplő, hogy visszaélve a média által ráruházott hatalmával a nyilvánosság elé tárja a nőkről alkotott véleményét, sőt, ezzel befolyásolja, netán veszélybe sodorja női kollégái szakmai karrierjét?
29
Tovább mennék.
Megteheti-e egy csatorna, aki a közt szolgálja bármilyen megkülönböztetés nélkül, hogy ezt a nézetet támogatja intézkedéseivel? Feltevéseimnek és ezzel kapcsolatos kérdéseimnek nem kevesebb személy és csatorna ad okot, mint a közszolgálati MTV és annak műsorvezetője Pálffy István nem ok nélküli felháborodást keltő megnyilvánulása. A híradós-műsorvezető túlzás nélkül puszta dekorációnak minősítve kolléganőit igyekezett alátámasztani a híradó feletti egyedüli uralmának jogosságát. „BUDAPEST – A kereskedelmi tévéknél megszokott páros műsorvezetés csak masni, dekoráció. Ennek vége – mondta, (mármint a bemondó) – Kétszer annyit fogok dolgozni, mint eddig, pedig idáig is reggeltől estig ezt tettem – jelentette ki Pálffy” 22Olvasható a Blikk című napilap 2004. október 11-i Dancsok Regina újságírónő cikkében. Felmerül bennem a kérdés: Ilyen szakmai múlttal és elismertséggel rendelkező Pálffy Istvánnak szüksége van arra, hogy ilyen kijelentésekkel érvényesítse önmagát és rátermettségét arra, hogy képes egyedül vezetni az MTV híradóját?
5.1.2 Események és következmények A Magyar Televízió 2005. szeptember 12-én új műsorstruktúrát alkalmazott, melyben többek között az is szerepelt, hogy a 19.30-kor kezdődő híradóban egy műsorvezető fog jelentkezni. Az MTV megoldása szerint csak az érett, nagy szakmai múlttal rendelkező férfi műsorvezetők maradnak ezen a poszton, kirekesztve női kollégáikat a műsoridő perifériáira. Pálffy kijelentése és az MTV változtatása több szakmabeli cikket vonzott magával, melyek mély ellenszenvvel és szakmai nem értéssel fejezték ki ellenvéleményüket. György Péter médiakritikus nem tartózkódott az ügyben: „Amit az MTV elnöke, illetve vezetősége ezzel a döntéssel produkált, az egész egyszerűen magyarázhatatlan, indokolhatatlan, és én intellektuálisan megvetésre méltónak is gondolnám. Általában tartózkodom e hasábokon az erősebb jelzők használatától. Vannak azonban alkalmak, amikor az udvariasság és a csendes elemzés akár a beleegyezés látszatát keltheti. A női nem képviselőinek kiűzése a híradóból nem olyan szakmai kérdés, amely megérdemelné a tárgyilagos mérlegelést, türelmes elemzést. Ez ugyanis a szakmából kivezető kérdés. Aki alájátszik annak a társadalmi előítéletnek, amelynek eredményeként a női nem
22
http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=14685
30
kiszolgáltatottsága, alárendeltsége, az elit véleményformálók köreiből való kiszorítása "magától értetődik", az még nagyobb ostobaságokra is képes lehet.”23 Mondanom sem kell külön jóleső érzés, hogy a sorokból áradó felháborodás mögött egy
férfi
áll.
Természetesen
a
női
kollégák
sem
hagyták
szó
nélkül
Pálffy
megmagyarázhatatlan kijelentését. Varró Szilvia a Hírszerző.hu internetes portál újságírója A farok csóválja című írásában egyebek mellett a következőkről olvashattunk: ”A nemrégiben bevezetett numerus clausus-szal a tévé vezetése eredményesen szorította ki a gyengébbik nemet: ám hátra van még a legjobb tévés politikai riporter, Krizsó Szilvia, aki sminkesnek is megtenné, és akad pár rendezőnő és szerkesztőnő, akik príma kávét főzhetnének a kedves vendégeknek. A tragikus nézettség és az elvert milliárdok után az MTV-nek sikerült végre igazán nagyot dobnia. Közpénzből, a kereskedelmi tévéknél szigorúbb törvényi feltételek dacára diszkriminálják a nőket (…)”24 Az újságírói felháborodások mellett hivatalos úton is elindult az ügy kivizsgálása. Takács Albert az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot indított a női műsorvezetők elleni diszkriminációt feltételezve, ami sérti a megkülönböztetés alkotmányos tilalmát, ami így szól: „66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.”25
5.1.3 Szépítés és magyarázkodás Bár nem éppen nevezném szépítésnek a következő mondatokat, nem túl helyénvaló magyarázatnak annál inkább. A Népszabadság szerint az MTV vezetése a változtatás a következővel indokolta: „A döntéshozók szerint a középkorú, érett férfiak a hitelesek a nézők számára, és így egy szál maguk is alkalmasak a híradók vezetésére”26 Véleményem szerint ez a kijelentés csak olaj volt a tűzre. Egy híradó műsorvezetőjének elméletem és kutatásaim szerint is a hitelesség elengedhetetlen tényező.
23
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=MUBIRALAT0538&article=2005-0925-2302-05WJWV http://nol.hu/cikk/383670/ 25 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94900020.TV 26 http://www.teleschola.hu/?14&cikk=1869 24
31
Pálffy az Origónak azt mondta: „a női műsorvezetők más időpontba kerültek, de nem azért, mert nők, hanem mert „fiatalabbak, és kevesebb tapasztalatuk van. Egyébként értelmesek, okosak, ígéretesek, és óriási a felelősség nekik is, hogy egyedül vezetnek műsort”27 Van egyáltalán helye egy nőnek a híradó műsorvezetői székében? Hiszen a fiatal nők tapasztalatlanok, a középidősek sem hitelesek és nem is érettek. Eljön valamikor az a kor a nők számára, amikor méltósággal viselhetik fiatalságukat vagy női érettségüket a képernyőn?
5.2 A nemek harca nézői szemmel Kérdőíves kutatásomban is szántam arra néhány kérdést, hogy alátámasszam vagy megcáfoljam ezeket az állításokat. 4. sz. diagramm Melyik nem a hitelesebb?
24% Férfi Nő 12%
64%
Nincs különbség
A válaszadók több, mint fele, azaz 64% szerint nincs különbség aközött, hogy férfi vagy női műsorvezetőtől hallja a híreket, mindkét nem részéről más tényező a meghatározó abban, hogy bizalmába fogadja-e a néző. Azonban nem hagyhatom megjegyzés nélkül azt, hogyha csak a két nem eredményeit veszem figyelembe, dupla annyi néző számára hitelesebb egy férfi, mint egy női hírműsor-vezető.
27
http://nol.hu/cikk/383670/)
32
Mivel elég nagy hangsúlyt kap a botrány a kapcsán a női diszkrimináció kérdése, ezért kíváncsi voltam, arra, hogy azok, akiknek nem egyenlő mértékbe hiteles a két nem, milyen arányban választották csak a férfiakat, illetve csak a nőket. A következő eredményt kaptam: 5.sz.diagramm Férfi hírműsorvezető hitelesebb
25%
Férfi Nő
75%
6.sz. diagramm Női hírműsorvezető a hitelesebb
Nő
100%
Annak a 24%-nak, akik a férfiakat tartják hitelesebbnek, 75%-a a saját nemét, azaz férfitársait tartja hitelesebbnek, valamint maradék 25%-ú tartománynak, akik már viszont az ellenkező nemhez tartoznak szintén az a véleménye, hogy a férfiak illenek jobban a híradói székbe. A másik esetben –ez már nem olyan meglepő, mint az előző eredmény- azok, akik számára a nők jelentik a hitelesebb nemet, csak női válaszadók voltak. Ebből is láthatjuk, hogy vannak akik, még mindig elfogultak saját nemükkel szemben, azaz még vannak maradványai annak az elképzelésnek, hogy a férfiak jobban teljesítenek bizonyos szakmákban. De az eredmény természetesen inkább azt mutatja, hogy a két nem közötti egyenlőség, már csak hajszálon múlik.
33
5.3 „Teljesen átlagosak a nők.”28 „Nincs ebben semmi bántó, sőt inkább örömhír ez – a TNS Hungary Blikk számára készített közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy a gyengébbik nem képviselőit ugyanolyan hitelesnek tartjuk, mint a férfiakat.” A fejezet készítése közben bukkantam rá arra a kutatásra, mely hivatalosan is, az egész ország előtt bizonyítja eredményével azt, hogy a női hírműsor-vezető nemcsak ugyanolyan, de még hitelesebb is lehet, mint férfi kollégái. A kutatásból kiderült, hogy a médiaszemélyiségek közül Vágó Istvánt, aki legmegbízhatóbb híresség lett, Erős Antónia követi 44%-kal. ”Az RTL Klub híradósa a leghitelesebb magyar nő felmérésünk szerint. Évek óta szinte mindennap a képernyőn van, és egyszer sem fordult elő, hogy okunk lett volna kételkedni a szavában”- olvashattuk a kutatás értékeléseként. Antónia férfi kollégái Bárdos András, Szellő István és Pálffy István 40%-os eredményt értek el, míg nem sokkal lemaradva Máté Krisztina 37%-kal is a listára került hitelességével. Mindent egybevéve az eredmény Pálffy István kijelentését és az MTV döntését nem támasztja alá, azaz a nők ugyanúgy alkalmasak arra, hogy személyiségükkel, szakmai profizmusukkal kiépítsék hitelességüket és tájékoztassák az ország lakosságát.
28
Az alfejezet idézeteinek forrásai: http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=89317
34
6. Külső jegyek Dolgozatom eddigi fejezetei azzal foglalkoztak, melyek azok az adottságok vagy fejlesztett tulajdonságok, amik ahhoz szükségesek, hogy valaki eljusson és meg is maradjon a híradó székében. De nemcsak a belső tulajdonságokra érvényesek ezek. A külső jegyek legalább annyira fontos szerepet töltenek be abban, ki mennyire lesz népszerű a nézők körében. Ebben a fejezetben azt szeretném bemutatni, hogy egy hírműsorvezető külseje (a megjelenés, az öltözet, a haj, a smink…) legalább olyan meghatározó eleme egy híradónak és ezzel együtt a csatornának, mint az, hogy szépen, érthetően beszéljen. Talán azt gondolhatnánk, hogy pont egy híradó esetében, ahol a hírek a fontosak, a külső megjelenésnek nincs lényeges funkciója. Kérdőíves kutatásom és interjúim azonban számomra is bebizonyították, hogy olykor nagyobb erővel rendelkezik, mint gondolnánk. Nem véletlen, hogy egy –egy hírműsor-vezető megjelenését hosszú munkák során alakítják ki, folyamatosan változtatják és megújítják, valamint még szabályozzák is. De milyen legyen a „hozott anyag”? Akármelyik csatornán nézem a hírműsorokat, mindenhol olyan arcokkal találkozom, melyek bármelyik magazin címlapján megállnák a helyüket. Felmerül bennem a kérdés, hogy hiába valaki profi újságíró és rátermett erre a pályára, de külső adottságai miatt nem igazán fotogén, akkor feladhatja azt az álmát, hogy szakma csúcsára érve híradót vezessen? Erről megkérdeztem Szellő Istvánt is, aki, mint tudjuk amellett, hogy nagy szakmai múlttal rendelkezik, hódító külsejével is a képernyő elé vonzza a nézőket. Így magyarázta válaszát: „Én azt mondanám inkább, hogy nem lehet olyan sikeres, de sehol. A TV egy képes műfaj. Például sok rádiós akkor szúrta el az addigi hitelességét, amikor bevezették a Képes Rádióújságot és sok hang mellé-amit eddig csak hallottunk-, megjelent a kép is, azaz hogy kihez tartozik a hang. Sok esetben elborzadtál, mivel egy hang mellé általában elképzelsz egy embert. Egy mély, markáns hang mellé általában elképzelünk egy férfias, jó kiállású személyt és közben látod, hogy az ellentéte. Ez kiábrándító. A tv-ben nagyon sok összetevő van, de mindenkiben kell, hogy legyen valami, ami megfogja az embereket. Valamelyik porcikád.”29
29
Szellő Istvánnal, az RTL Klub teleíviós-újságírójával készített interjú
35
Nem tudok egyetérteni és ellentmondani sem. Tulajdonképpen bármennyire nehéz bevallani, ezen a pályán már úgy látszik az ember születésénél, az öröklött külső tulajdonság által eldőlt, hogy alkalmas lesz-e arra, hogy híreket közöljön a képernyőn. Mégis elgondolkozom azon, hogy ha még valamennyire el is fogadjuk ezt, napjainkban nem esik ez az elmélet kicsit túlzásokba? Olykor feltűnik, hogy a hírműsorvezetők elvesztve tényleges szerepüket, azaz tájékoztatni a lakosságot legközérthetőbben, többet fordítanak arra, hogy szemünket nyerjék meg a fülünk helyett. Többek között erre is keresve a választ azokhoz fordultam, akik mindezért felelősek. Felkerestem az RTL Klub és a TV2 styling menedzserét, hogy segítségükkel betekinthessek a külső jegyek megalkotásának kulisszái mögé.
6.1 „Külső” szabályok Még mielőtt belemerülnék interjúim elemzésébe, fontosnak tartom, hogy a műsorvezetőkre érvényes lefektetett szabályt is megemlítsem, melyet az RTL Klub szakmai, etikai és jogi kódexében olvastam: „Öltözködési útmutató Az RTL Klub hír –és magazinműsoraiban képernyőn megjelenő munkatársak öltözködési normáival a külső megjelenésükkel kapcsolatos egyéb szabályokkal (hajviselet, ékszerviselet stb.) belső használatra készült útmutató foglalkozik részletesen. A szabálygyűjtemény alapját a következő elvárások képezik: - A televíziós műsorvezető a csatorna értékeit közvetíti a nézők számára, külső megjelenésének is ezt a célt kell szolgálnia. -A hírműsorok műsorvezetői megjelenésükkel a mértéktartó divatot követik, ezáltal is formálva a jóízlést. Normál körülmények között a férfiak öltönyben, nyakkendőben, a nők kosztümben vezetik a hírműsorokat. Hajviseletük, külső megjelenésük összességében divatos, de konszolidált. - A hírműsorok műsorvezetői öltözékükkel is hangsúlyozzák a műsor tárgyilagosságát, szavahihetőségét, pontosságát. A képernyőn nem viselhetnek a ruházatukon semmilyen mozgalmi, kampány –vagy pártjelképet (kitűző, jelvény stb.), kivéve az olyan kampányok jelképeit, amelyeket az RTL Klub szervez. - A képernyősök ruházkodásáért, megjelenéséért szakemberek felelnek.”30 30
Az RTL Klub hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe (89.oldal;18-as pont), szerkesztette: Kotroczó Róbert, Sinka Zoltán; Klub Pubishing Kft.,2008
36
6.2 A hírműsorvezető külsejének világa Hogyan épül fel egy hírműsor-vezető megjelenése? Melyek azok a szempontok, amelyek figyelembevételével a stylistok nap, mint nap jó megjelenést kölcsönöznek az egyes híradósoknak? Hogyan maradnak az említett korlátok között? Vagy egyáltalán pontosan követik-e ezeket vagy átlépik őket? Hogyan tehetik a megjelenés által hitelesebbé a híradósokat? Vannak-e más célok vagy üzenetek az öltözékkel azon kívül, hogy szemrevalóvá varázsolják őket a nézők számára? Miért vannak mégis ellenpéldák arra, hogy az írott szabályok olykor nem érvényesülnek, sőt már némi túlzást is érzünk? Ezekre kerestem a választ, miközben beszélgettem a stílus szakembereivel.
6.2.1 Kiknek van beleszólásuk? Mindenek előtt fontosnak tartom tisztázni, hogy amit látunk a képernyőn az ki(k)nek az ízlését tükrözi. A személyiség kérdésköre miatt kíváncsi vagyok arra, hogy van-e beleszólásuk a hírműsor-vezetőknek abba, mit viseljenek. Ha igen, akkor az ő személyiségüket és egyéniségüket is megismerhetjük azáltal, hogy miben hajlandóak híreket olvasni. Klausz Andrea az RTL Klub stylistjától azt kérdeztem, hogy figyelembe veszik-e egy adott személy egyéniségét, öltözködési szokásait vagy a csak a kamera és a képernyő a lényeg: „Mindkettő lényeges, vannak, akik nagyon határozottan elzárkóznak dolgok elől (például rövid szoknya, vagy extrémebb szabású felsők, stb.), vannak, akik mindent ránk bíznak. Illetve (Főleg Erős Antónia esetében) sokszor együtt hozzuk létre a végleges külsőt, mert esetleg nem érzi jól magát egy zakóban, vagy nem tetszik a színe. Fontos, hogy a képernyőn is előnyös legyen a megjelenésük, de ne térjen el a személyiségüktől, hiszen az egyértelműen látszik, ha „jelmezzé” válik a ruha, hiszen hiába elfogulatlanul és tényszerűen mondja a híreket, a személyisége mégiscsak megmutatkozik (elég végigkapcsolni az egy időben leadott híreket, és mind más-más karakter, még ha az öltözet hasonló stílusú is) Emellett a korát is figyeljük (pl. Szellő István ősz hajú, de nem öreg, így nem szabad öregítenünk, színekkel, fazonokkal próbáljuk kompenzálni ezt).”31 31
Forrás: Klausz Andreával az RTL Klub stylistjával készített interjú
37
Cserjés Csaba, aki a kezdetektől a TV2 styling menedzsere egy úgynevezett halmazelmélettel vázolta fel nekem azt a struktúrát, milyen folyamattal épül fel egy hírműsor-vezető stílusa. „Sok halmaznak a közös része, az, ahogy a műsorvezetők kinéznek a képernyőn. Van egy téma, például egy hírműsor, amely eleve lekorlátoz egy bizonyos megjelenési lehetőséget. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindenkinek van egy főnöke, akinek van egy elképzelése, ezt mindegy, hogy főszerkesztőnek, hírigazgatónak hívjuk, mindegyiknek van egy elképzelése arról, hogy az ő műsorát, az ő műsorvezetőjét hogyan szeretné látni. Ezen kívül van egy kreatív csapata a televíziónak, amibe beletartozok én is, a főrendező meg a kreatív producer, és aki a látványért felel illetve a díszlettervező. Még mindezek mellet, egy halmazt képvisel a műsorvezető egyénisége és a saját magáról, már a korábbiakból hozott, vagy kialakított megítélése, imidzse. Ezt kell nagyon jó arányokkal összegyúrni, ezt a sok halmazt, és ennek a halmaznak lesz a közös része az, ahogy a műsorvezető gyakorlatilag megjelenik TV2 képernyőjén. Ez egy hosszú folyamat és minden nap meg kell ismételni.” 1. sz. ábra
2. Főszerkesztő, hírigazgató
1. Műsor műfaja: hírműsor
A műsorvezető megjelenése a képernyőn 3. Kreatív csapat (stylist, főrendező, kreatív producer)
4. Műsorvezető egyénisége és személyisége
38
6.3 Divatirányító szerep Cserjés Csabával folytatott beszélgetésem közben megakadtam egy mondatnál. „TV2-nek és a hasonló csatornáknak nem követni kell a divatot, hanem valamilyen szinten egy kicsit diktálni kell. Ez egy nagyon fontos és egy nagyon érdekes momentum, tehát bizonyos hírműsor-vezetők rávehetők arra, hogy adott esetben ők elé menjenek a divatnak vagy legalábbis nagyon kövessük a nyakkendő, ing és öltöny divatokat.” 32 Már az előzőekben utaltam arra, hogy néha mintha a hírműsor-vezetők szerepköre egy kicsit másfelé tendálna. Ezen idézet után azt mondhatom, hogy igen, egy divat irányító szerepre. Azt megértem, hogy a hírműsor-vezetők -főleg egy kereskedelmi csatorna esetében követik a divatot, természetesen a megfelelő követelményeknek eleget téve, de azt, hogy miért kell divatdiktátori szerepet is egy olyan műsorba csempészni, ami egyáltalán nem erre hivatott, kicsit furcsának tartom. Kértem egy kis magyarázatot: „A hírműsorokat, ha megnézzük a 18-49-es korosztályból az a réteg nézi, aki valamilyen egzisztenciával rendelkezik, aki valamilyen szinten a pénzvilágában, a politikában, a közéletben szerepel és mondjuk nem a bulvár részében hanem egyéb más helyen. Ők figyelemmel kísérik a napi eseményeket. A TV2nek nagyon nézett a Tények műsora, nem akarok számokkal dobálózni, de milliós nagyságrendű. Kimutatható különböző kutatások alapján, hogy olyan réteg is nézi, aki ad arra, hogy a hivatalukba milyen öltözékbe mennek és bizony meggyőződésem, hogy óvatosan be lehet csempészni a karosszékben, tv előtt ülő, a másnapra felkészülő emberek lakásába, életébe egy picit a divatot ezen keresztül, mert valamilyen szinten a híradósok akár mondhatom azt is, hogy kicsit példakép is az ő életükben. Ők jól informáltak, ők első kézből tudják a híreket, ők azonnal a különböző híradós csatornákon keresztül a szerkesztőségben tudják, ami történik hazákban vagy a világban. Tehát, ők egy kiemelt szerepet kapnak az átlag ember életében, az átlag ember életéhez képest, ezért valamilyen példaképpel, valamiféle példával kell hogy legyenek, mind az életvitelükben, mind a viselkedésükben és így az öltözékükben is.” Kicsit úgy érzem, mintha egy halvány kereskedelmi üzenetet kapna a néző a képernyőn keresztül arról, mi a divat, mit érdemes viselni ahhoz, hogy az ember a hírműsorvezetőkhöz hasonlóan csinosan és elegánsan mutatkozzon. Erről a későbbiekben még szó lesz.
32
Az alfejezet idézeteinek forrása: Cserjés Csabával, a TV2 stlylist menedzserével készített interjú
39
6.4 Ördögi kör Mint az előző részből is kiderült, a divat egyáltalán nem elhanyagolható tényező a híradó arculatából. Viszont azt is olvashattuk, hogy szabályként szerepel az, hogy a hírműsor-vezető csak mértéktartóan követheti a divatot, a jó ízlés megőrzése érdekében. Viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy a csatornák közötti erős konkurencia miatt minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a nézők egy adott csatornát válasszanak. Akár még azzal is, hogy megakad a tekintetük egy-egy divatos zakón vagy blézeren a híradóban. Hogyan érik el azt a stílus mesterei, hogy bár divatot irányítanak, az igazi hangsúly a híreken kell, hogy maradjon? Hogyan tudnak a korlátok közt maradni, hogy a néző figyelmét ne vonják el hírekről? „Ez egy nagyon nehéz feladat. Nekem az a feladatom, hogy szép ruhába öltöztessem. Kétségtelen, voltak ilyen dogmák, hogy ne adjak rá nagy nyakláncot, nagy medált, ne legyen túl extrém a ruha, mert az le fogja kötni a figyelmet. Igen, igen ez rendkívül jó kérdés. Ez alapvetően mindig ott van a mi munkánkban, hogy igen, valahol alárendelt szerepet kell játszania annak, aki az adott műsort vagy műsorvezetőt kiszolgálja, azaz felöltözteti, de mégis a műsor lényege a lényeg. Ezt azért mindig észben kell tartani, de egy idő után a műsorvezető egyénisége, személyisége az, ami a nézőket le fogja kötni és nem hagyja, hogy a külső jegyek, a különböző ruhaszínek elvonják a figyelmet. A hírműsor elé azért ül le a néző, hogy híreket halljon, a Megasztár elé meg azért ül le valaki, hogy az adott trend világában, illetve a zenei világban, a vizuális világban, a divatban lásson valamit.33 Klausz Andrea, az RTL Klub sylistja megerősíti az előbb leírtakat: „Régebbi szabály, hogy a híradóban valamiféle puritánságot kell kialakítani a hírolvasóknál, hiszen nem vonhatja el a figyelmet a hírekről, illetve a komolyságát nem csorbíthatja. Ám mégis ha egy erőteljesebb ruhán megakad a néző szeme, kapcsolgatás közben ott ragad a csatornánál. Szóval ördögi kör, de a középutat meg lehet találni. Nem lehet túl kihívó, túl szexi, túl erős sminkben, hiszen nem vonhatja el elvileg a figyelmet arról, amiről szó van. A híradóban picit konzervatívabb, elegáns vonalat kell képviselniük.” Amikor elolvassuk az RTL Klub szabályzatát valamint a stylist szakmai véleményét a hírolvasók viseletéről, lehet hogy legtöbbünk ugyanarra az ellenpéldára gondol.
33
Cserjés Csabával, a TV2 stlylist menedzserével készített interjú
40
Nem is firtattam kérdést, de meglepetésemre mikor tovább folytattam az interjút azzal a kérdéssel: Milyen mértékben lehet az öltözködési szabályoktól eltérni? Semmiféle utalás nélkül a következő választ kaptam: „Az egyéni karakterek átsütnek a szerepeken, Erős Antónia a dekoratív díva-szerű megjelenés példája, kevesebb lenne a műsor, ha nem ŐT kapnák a nézők, ha ezt visszafognánk rajta.”34 Azaz mondhatni már stratégiai elemmé vált, hogy Erős Antónia kivételt képez hírműsorvezetőkre vonatkozó szabályokkal szemben? Kíváncsi voltam a konkurencia véleményére is, melynek során a válasz pont ráhibázott a bennem felmerülő kérdésre: Számomra olykor műsor-vezetőnő túlságosan „trendivé” alakítása miatt már komolytalan jelleget ölt. Nem befolyásolhatja ez a hírműsor-vezető hitelességét? „Ha a két híradós műsor-vezetőnőt, a Máté Krisztinát és az Erős Antóniát összehasonlítjuk, nyilvánvalóan mindenki azt fogja mondani, hogy az Erős Antónia sokkal jobb csaj, mint a Máté Krisztina. Én is ezt mondom. De ha már azt kérdezik meg, hogy melyik a hitelesebb, akkor lehet, hogy azt fogják mondani, hogy a Máté Krisztina hitelesebb. Ezen el lehet vitatkozni, hogy RTL Klub nyilván bevállalósabb, kicsit extrémebb, kicsit jobban hagyja a kreatív csapatot érvényesülni. De megéri ez?”
6.5 Divat=népszerűség Tény, és ez kutatásomból is kiderült, Erős Antónia a legismertebb és legnépszerűbb híradós hazánkban, mely valószínűleg a figyelmen kívül nem hagyható divatos külsőnek is köszönhető. De nézzük, milyen méréteket ölt ez számokban kifejezve. Valóban a kicsit eltúlzott divat az, amit a nézők igényelnek? Kik azok, akik még a divatos hírműsorvezető kategóriába sorolhatók? A következő kutatási eredmények százalékos kiértékelése erre hívatott választ adni.
34
Forrás: Klausz Andreával, az RTL Klub stylistjával készített interjú
41
7. sz. diagramm Legjobb stílus külső megjelenést tekintve 70%
66% Erős A.
60%
Bárdos A.
50%
Máté K.
40%
Várkonyi A.
30% 20%
Pálffy I. D.Tóth K.
10%
10%
8% 2%
4%
8% 2%
Szellő I.
0%
Kérdőívemben megkérdeztem, kinek van a legjobb stílusa a beszéd illetve a stílus területén. Hozzá kell tennem, nem adtam válaszadási lehetőségeket, teljesen a megkérdezettekre bíztam, hogy a kérdésről ki jut az eszükbe. Az utóbbira, mint azt a diagramm is mutatja a válaszadók többsége egyértelműen Erős Antóniának szavazta ezt a címet. Az 50 megkérdezett közül 33-an írták a nevét, maradék 17 válasz olyan műsorvezetők között oszlik meg, mint Bárdos András (aki a diagramm alapján így a legstílusosabb férfi), majd Várkonyi Andrea és Szellő István, őket követi Pálffy István, és végül D.Tóth Kriszta valamint Máté Krisztina. Mint kutatásomból is kiderült az RTL Klub stratégiájának is köszönhetően nagy népszerűségnek örvend a műsorvezetőnő, mely valószínűleg a figyelmen kívül nem hagyható divatos külsőnek is köszönhető.
42
7. Kereskedelmi üzenet 7.1 Kereskedelmi üzenet a célközönségeknek Nézői célközönség Mivel a Médiatörvény szigorúan tiltja azt, hogy a hírműsor-vezetők bármilyen szervezet vagy cég reklámkampányában szerepeljenek, ezért konkrét kereskedelmi üzenetről, mint amikor egy közismert híradós arcát adja egy márkanévhez, nem beszélhetünk. Természetesen a reklám mindenhol megtalálja a maga kiskapuit, így hírműsor-vezetők is sokszor emelik egy-egy márka népszerűségét. De még mielőtt rátérnék arra, hogy hogyan lehet mégis egy márkanév képviselője egy hírműsor-vezető, szeretnék rávilágítani arra, hogy a legnagyobb reklámot saját csatornájuknak jelentik. „Egy hírműsor hihetetlenül meghatározza egy-egy televíziós csatorna arculatát, ugyanis a csatornát azonosítják a hírműsorral és fordítva.”35- hangzott el Szellő Istvántól. Mivel az egyes híradók népszerűségüket nagy százalékban a műsorvezetőknek köszönhetik, akár a mondat úgy is szólhatna, hogy a csatornát azonosítjuk a hírműsorvezetővel és fordítva. Ez némi magyarázatul is szolgál például arra, hogy egyes műsorvezetőket miért próbál a csatorna egyre egyénibbé tenni vagy miért alkalmaz olyan divatos öltözékeket és megjelenési eszközöket, amellyel a nézőt saját csatornája választására ösztönzi. Szimbolikusan a képernyő egy olyan kirakatként működik, mely a benne lévő mutatós kirakati bábukkal reklámozza önmagát és csalja magához célközönségét. Hirdetői célközönség Kik alkothatják még az egyes csatornák célközönségét, akiket bármilyen módon el kell érni? A TV2 stylist managere döbbentett rá egy nagyon lényeges elemre, amiért műsorvezetők, így a hírműsorvezetők is kereskedelmi célt szolgálnak. „A műsorvezető a nézőknek készül, tehát az a fontos, hogy minél több nézőt tudjak leültetni. Mi mindent ennek szentelünk: a megjelenést, a műsorok szerkezetét, a struktúrát stb. Az a piramis csúcsa, hogy milyen a nézettség, mert a reklámozók annál költik el a pénzüket, akinél a reklámköltség a legoptimálisabb, a leggazdaságosabb.”36 35 36
Szellő Istvánnal, az RTL Klub televíziós-újságírójával készített interjú Cserjés Csabával a TV2 stylist menedzserével készített interjú
43
7.2 Prémium hírműsorvezetőnek, prémium márka A hírműsor-vezetők természetesen nem saját ruhatárukból öltözködnek, minden amit rajtuk látunk és elnyeri tetszésünket egy vagy több üzlet darabjaiból származnak. Megtudtam, hogy az egyes öltönyöket vagy kosztümöket nem véletlen viseli hírműsor-vezető gazdája egyegy tudósítás alatt. Nem csak a fazon vagy szín, hanem maga a márka és az azzal járó exkluzív tulajdonságok is meghatározzák, ki viselheti az egyes darabokat. Érdekes volt számomra, amit a férfi öltönyökről és azok viselőiről hallottam Cserjés Csabától: „Bárdos András a hazai médiában, illetve a híradós szakmában egy prémium márkát képvisel. Az újszerű média piacon már nem csak a brandek képviselnek brandeket és márkák képviselnek különböző márkákat, hanem itt az emberek is már gyakorlatilag olyan márkát tudnak képviselni mint például a Bárdos András, aki nagyon régóta hiteles arca a hírszakmának. Ő egy prémium márkát képvisel, akkor őhozzá egy prémium márkát kellett csatolni az öltöztetésében. Nem a hajfestékekről, dezodorokról, sminkekről van szó, hanem nyilvánvalóan az ő megjelenésének, az öltözetének a fő motívuma, ami –ki lehet mondani- a Hugo Boss márkát képviseli. Nem sok márka van Magyarországon, ezek közül az egyiket neki szavaztuk meg és a mai napig Hugo Boss ruhában jár, ami egyfelől egyfajta megkülönböztetés, mert ő exkluzivitással rendelkezik. Rajta kívül már csak az Azurák Csaba viseli ezt a márkát. Tehát ők ketten vannak, akik a TV2ben a Hugo Boss márkákat fémjelzik, tehát mind a kettő prémium műsorvezető, prémium brand.”37 Ezek után azt hiszem, nem lehet kérdés, hogy miért boncolgatom ezt a témát a kereskedelmi üzenet cím alatt. Bárdos András tökéletes megjelenése a képernyőn nap, mint nap, a leghatékonyabb reklám egy olyan márkának, mint például a Hugo Boss. Persze feltűnhet, hogy a híradó után soha nem látunk logót vagy más jelzésértékű reklámot, mit is viselt ma este a műsorvezető. Azonban csak e-mail kérdése az egész. A TV2 stylist csapata nemcsak örül a pozitív visszajelzésnek, de készségesen elkalauzolja az érdeklődő nézőt hol kapható a híradóban viselt darab.
37
Cserjés Csabával a TV2 stylist menedzserével készített interjú
44
8. Veszélyek 8.1 Bulvárosodás Ez a jelenség a média valamennyi szegmensében megmutatkozik, valamint erősödő és befolyásoló jellege sem vitatható a befogadó közegre. Az elmúlt évtizedben a hazai média minden fontos szegmensében előre tört a szórakoztató jelleg. Részben a hagyományos informáló, tájékoztató jellegű műsortípusokkal szemben, részben pedig az újonnan kiépülő médiatermékek döntő többsége eleve az új divat mentén kíván érvényre jutni. Napjainkban bármilyen médiaesemény akkor lesz relevánssá, ha különleges és valamiféle szenzációértéke van, ha esélye van arra, hogy legalább pillanatokra a figyelem középpontjába kerüljön. Az sem baj, ha másnap már ezredrangúvá válik, sőt az sem, ha végső soron nem bizonyul igaznak sem. A bulvárosodás fejlődése a kereskedelmi televíziózás gyors sikereivel kezdődött 1997ben, s nagyon hamar végbe is ment. Azóta viszont mindinkább ennek a hatása kezd érvényesülni, mivel a hazai médiarendszer közepében a két kereskedelmi televízió áll. Nekik köszönhetően a média egésze hihetetlen mértékben vált személyesebbé, fiatalosabbá, közvetlenebbé, de egyúttal felszínesebbé is. Ez a folyamat azonban a pénz és a piaci sikeresség mindent fölülmúlóan fontos uralmával magyarázható, amit csak úgy képes elérni, hogy
a
szenzációra,
az
érdekességekre
fókuszálva
teszi
azonnal,
gond
nélkül
elfogyaszthatóvá, eladhatóvá médiatermékét. A televíziós híradó etikai kritériumai a kereskedelmi és közszolgálati adókra egyaránt érvényesek, mert bármelyik csatornán is sugározzák őket, alapvetően közszolgálati szerepet töltenek be. Pártatlanul, tárgyilagosan, pontosan és kiegyensúlyozottan kell tájékoztatniuk a nézőket a közérdekű eseményekről. A híradóban a tényekre kell helyezni a hangsúlyt, a következtetéseknek,
véleménynek,
a
nézőket
bizonyos
irányba
befolyásoló
megnyilvánulásoknak, hatásoknak nem szabad helyet kapniuk. Mindez igaz a napjainkban sugárzott híradókra is? A bulvárosodás, mint jelenség egyre inkább elhomályosítja a közszolgálatiság hagyományos értelmezését. Mindez nemcsak a televíziózásra érvényes, csak talán ott a leglátványosabb. Ebben a fejezetben arra szeretnék választ kapni milyen mértékben van jelen és hogyan mutatkozik meg a hírműsorokban ez a fogalom? Milyen hatással van a nézőkre, illetve
45
hogyan vélekednek ők maguk erről? Szereplői-e a hírműsor-vezetők a bulvár világnak és ha igen, hogyan befolyásolja ez megítélésüket, vagy a szakmában igen fontos hitelességüket?
8.2 Mit értünk a szó alatt? Mindenek előtt tisztáznunk kell a fogalmat, mit értünk bulvárosodás alatt. „Egybehangzó vélemények szerint a bulvárnak mint műfajnak lényeges vonása az események dramatizált és perszonalizált ábrázolása. Nem a háttérre, az összefüggések feltárására, nem a tárgyilagosságra koncentrál, hanem az eseményekre és benne szereplő személyekre. A történéseket pedig valóságos környezetükből kiragadva, leegyszerűsítve, sztereotipizálva, önálló történetként mutatja be. A szenzáció, a sokkolás mint a szórakoztatás legfontosabb eszköze kerül előtérbe.”38 Mindez ellentmond azoknak az elemeknek, amiket az eddigi fejezetekben fontosnak és elengedhetetlennek tartottunk ahhoz, hogy a hírműsorok és annak vezetői leghatékonyabban ellássák azt a feladatukat, amire hivatottak: objektíven, hitelesen,valósághűen és a hír valós értékének megfelelően tájékoztatni a lakosságot arról, ami az országban és a világban történik. Természetesen Szellő Istvánnak, mint közvetlen érintettnek és szereplőnek is feltettem ezzel kapcsolatos kérdéseimet és állításaimat. Idézek a vele készített interjúból: „- A televíziózásban vannak bizonyos trendek. Persze kellenek olyan helyek, ahol bizonyos művészi értékek is vannak a televízióban, de azért a tv nem arról híres, hogy művészi értékek vannak benne. Az emberek nagy része a Tv-t azért nézi, hogy szórakoztassa őt és híreket halljon.(Szellő István) - Úgy érzem, hogy egy kicsit túlzás, amit néha látok. Egy kicsit kezd már elhomályosulni az igazi hír, a hír értéke olykor nagyobb jelentőséget kap, mint kellene és ellenkezőleg is. Híradónak egy külön világot képezve nem az lenne a feladata, hogy tájékoztasson, nem pedig az, hogy szórakoztasson? - Ez egy bulvártelevízió és egy bulvár híradó. - Igen, erre akartam kilyukadni. - Igen, ezt ne felejtsük el. Senki nem mondta, hogy nem így van. Ugyanakkor mégis az a helyzet, ami egy kutatásból derült ki, hogy a döntéshozók nagy része a RTL klub híradóját 38
http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=540&enciklopedia=1
46
nézi. Illetve a 18-49-es korosztályból is minket néznek a legtöbben, illetve a tavalyi év legnézettebb műsora is az RTL Klub híradója volt.” Nem véletlen lett a bulvárosodás a „Veszélyek” fejezetem altémája. Mint ahogy az az előbbiekben is olvasható-és nem más személytől származik a forrás, mint egy nagy népszerűségnek örvendő hírműsor-vezetőtől- a kereskedelmi csatornák, melyek hazánkban a legnagyobb tömegek tájékoztatásáért felelősek, inkább töltik be szórakoztató, mint közszolgálati szerepüket. Sok tanulmány szól arról, hogy a díszlettől kezdve a hírek szerkesztéséig és sorrendjéig a híradó minden mozzanata ennek szolgálatában áll. De mivel témám a személyiség ereje és annak veszélyei, ezért a bulvárosodással kapcsolatos vizsgálatom fókuszában maguk a hírműsor-vezetők állnak
8.3 Hírműsorvezetői bulvárszereplés megítélése
8.3.1 Bulvárszereplés és a hitelesség kapcsolata
Sem szabály, sem törvény nem szól arról, szerepelhet-e, vagy kinek, milyen keretek között adhat interjút egy hírműsor-vezető. Véleményem szerint pedig jelentősen befolyásolhatja egy olyan közszereplő megítélését, hitelességét, akinek szakmájával jár az, hogy a nézőknek példát mutasson mind a munkában, mind pedig a magánéletben. 8.sz. diagramm Befolyásolja egy híradós hitelességét ha szólnak róla bulvárhírek?
36% 48%
Igen, negatív irányba Igen, pozitív irányba Egyáltalán nem
16%
47
Megkérdezetteknek majdnem felét egyáltalán nem befolyásolja, hogy egy adott hírműsor vezetőről szólnak bulvárhírek. Ez talán azért is lehet, mert napjainkban már talán fel sem tűnik, ha egy-egy közszereplő magánéletébe betekintést nyerünk néhány cikk erejéig. Nap, mint nap hallunk megbotránkoztató vagy csak érdekes híreket, amik általában pár nap alatt feledésbe is merülnek. Persze az is tény, hogy a hírműsor-vezetők azért odafigyelnek arra, milyen minősítésben jelennek meg a címoldalakon. Természetesen ők sem képeznek kivételt, olykor róluk is hallhatunk egy-egy fűszeres botránygyanús hírt, aminek bár valóság alapja megkérdőjelezhető, de jobban eladható, mint a rendszeres bulvárszereplőkről szólóak. Nem elenyésző azonban azon válaszadók száma sem, akik úgy gondolják, csorbíthat a hírműsor-vezetők hitelességén, ha a bulvárhírek szereplőivé válnak. Ha megnézzük az effajta hírek többségét, a születési és házassági eseményeken kívül, főleg valamilyen botrányt kavaró vagy elítélő témákkal rukkolnak elő az egyes bulvármédiumok. Ebből a szemszögből tekintve a hírműsor-vezetők is áldozatul eshetnek és estek is már felröppenő bulvárhírek csapdájába. Meglepő volt számomra, hogy voltak, akik pozitív hatást tulajdonítottak a bulvárszereplésnek. Tény, hogy vannak közszereplők, akik csak olyan módon képesek felépíteni és megtartani népszerűségüket, hogy időről-időre feltárják a magánéletüket csak azért, hogy beszéljenek róluk. A hírműsor-vezetőknek, akik nap mint nap jelen vannak minden ember életében nincs szükségük ilyen eszközre ahhoz, hogy a köztudatban maradjanak.
8.3.2 A hírműsorvezetők népszerűsége és a bulvár Vajon összefügg-e a hírműsor-vezetők a népszerűsége azzal, hogy olykor szereplőivé válnak a bulvárhíreknek?
9. sz. diagramm Melyik híradóssal találkozik gyakran a bulvárhírekben? 30%
30%
30% 25% 20% 15%
Szellő I. 14%
Erős A.
16% 10%
10%
Bárdos-Máté Várkonyi A. Pálffy I.
5% 0%
48
A megkérdezettek véleménye alapján a legtöbbször Erős Antóniával és Szellő Istvánnal találkozunk a bulvárlapok oldalain. Ebben a kérdésben a két hírműsor-vezető fej-fej mellett,a többiekhez képest magasan foglalja el az első helyet. Őket követi Várkonyi Andrea, akivel mostanában főként Bocskor Gábor és gyermekük születése miatt találkozhattunk. A válaszadók 14%-a Bárdos András és Máté Krisztinára gondoltak a kérdés kapcsán, akiket nem véletlenül együtt neveztem meg, hiszen a válaszadók mindegyike is így tett. Ebből vonom le azt a következtetést, hogy róluk főleg, mint férj és feleség, illetve mint család olvashatunk a közös munka vagy gyermekeik kapcsán. A listára került még Pálffy István is, aki nem sokat szerepel a bulvárcikkekben, de a válaszadók szerint nem is észrevétlen ebben a műfajban. 10. sz. diagramm Ki a legnépszerűbb híradós? 50% 50%
42%
40% Szellő I. 30%
Erős A. Bárdos A.
20%
8%
10% 0%
Arra a kérdésre, hogy ki a legnépszerűbb a hírműsor-vezetők közül, csak három név merült fel. Megjegyzem, a megkérdezettek bárkit választhattak volna, mivel nem adtam meg választási lehetőségeket. Pontosan a válaszadók fele Erős Antóniát nevezte meg a legnépszerűbb hírműsor-vezetőnek, tőle nem sokkal lemaradva 42%-kal műsorvezető-társa Szellő István következik és bár jóval kevesebb százalékkal, de mégis a többi műsorvezetőt maga mögé utasítva Bárdos András a harmadik legnépszerűbb a híradósok közül. Külön-külön tettem fel a kérdéseket, de a két diagramm összehasonlítása során feltűnő a kettő közötti kapcsolat. Persze ez alapján nem jelenthető ki, hogy a hírműsor-vezetők népszerűségének mértéke a bulvárhírekben betöltött szerepük gyakoriságával áll egyenes arányban, de feltételezhetően nagymértékben hozzájárul a fent látható eredmény alapján. 49
9. Társadalmi üzenet Az eddigi fejezeteim legtöbbjében hangsúlyt kapott a hírműsor-vezetők kiemelt szerepe, azaz a munkájukkal járó felelősség. Nap, mint nap egy ország figyeli mit és hogyan prezentálnak nekünk a világból. Magabiztosak, jó megjelenésűek, intelligensek és jól informáltak. Biztos vagyok abban, hogy a legtöbb ember felnéz rájuk avagy példaképként is tekinti őket. Ennek okán a hírműsor-vezetők felelőssége nem csak arra vonatkozik, hogy pontosan és közérthetően milliókat tájékoztassanak a nap eseményeiről, hanem viselkedésük, tevékenységük a stúdió falain kívül példaértékűek is a társadalom számára. Bár mint már egy előbbi fejezetben tárgyaltuk, a híradó munkatársainak elég kevés lehetősége van arra, hogy a híradó falain kívül más közegben, más szerepben és formában is megmutatkozzanak. A sok szabályt és törvényt elolvasva - ami mind arra hivatott, hogy korlátok közé szorítva őket mind jogi, mind társadalmi szempontból hibátlanul és kifogástalanul végezzék munkájukat-, úgy tűnik sehol nem tudják felhasználni azt a hitelességet és tiszteletet, amit a hosszú évek során, kemény munkával építettek fel maguk körül. Viszont sem a médiatörvényben, sem pedig a belső szabályok között nem olvastam olyan megszorítást, ami a társadalmi célú tevékenységek elvégzésétől is megfosztaná a hírműsor-vezetőket. Így az ilyen célú mozgalmakról több híradós munkatárs kapcsán is olvashattunk már, ami nemcsak hogy személyük miatt hatékonyabb, de mindenképp példaként szolgál a hasonló népszerűségnek örvendő közszereplőknek. Példaképem: Erős Antónia néni39 Egy cikk címét vettem kölcsön következő kis alfejezetemhez. Úgy gondolom, annál jobban nem lehet érzékeltetni azt, miről is szól a társadalmi üzenet, mint amikor egy kislány nem a szép ruhája, hanem segítő tevékenysége miatt példaképének tekint egy médiaszemélyiséget. Ma már legtöbbünk hallott arról, hogy a közkedvelt híradós, Erős Antónia egy olyan betegségben szenved, ami ma már egyre több embert érint Magyarországon. A csinos műsorvezető nem csak ölbe tett kézzel ült belenyugodva betegségébe, hanem évekkel ezelőtt
39
http://velvet.hu/onleany/ea051114/
50
alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy a hozzá hasonló cukorbetegek minél jobb ellátásban részesüljenek. "Ez az alapítvány a második állásom. Egyedül, néhány barátom - például Szellő István segítségével vágtam bele az alapítvány létrehozásába, és kezdtem el tárgyalni különböző cégekkel. Részben azért, mert amióta a nyilvánosság előtt is beszéltem a betegségről, rengeteg visszajelzést kaptam. Egy cukorbeteg kislány például arról írt, neki Erős Antónia néni lett a példaképe. Úgy gondolom, médiaszereplőként ez a legkevesebb, amit tehetek, hogy egy fontos ügy figyelmet kapjon"40 Füstmentes példakép Amellett, hogy Szellő István aktívan részt vesz és támogatja műsorvezető társa, Erős Antónia cukorbetegség elleni küzdelmét saját egészségügyi üzenete is van a társadalom számára. Mostanában sokat hallottunk arról, hogy Szellő István is egészségesebb útra tér. Leszokóban van dohányzásról, ami ugyancsak nagy méreteket ölt Magyarországon. Mikor megkérdeztem tőle, hogy szerinte, felelőséggel jár-e a társadalom iránt a szakmája, határozottan bólogatott. „Antónia alapítványában való részvételem inkább baráti támogatás. Nem vagyok cukorbeteg, nem tudom milyen vele nap, mint nap együtt élni. Az én saját üzenetem a dohányzás káros hatásai. Még szerencsére ezt sem érzem, de tisztában vagyok a veszélyeivel, és apaként nem szeretnék kockáztatni”41 Egy cikk címe pedig így szól: „A híradós gyerekei kedvéért teszi” „Most a fiaim elégelték meg káros szenvedélyeimet, ők beszéltek rá a leszokásra, én pedig szívesen teszek a kedvükre”42 Szellő István leszokási kísérletéről szóló cikkek számomra több üzenetet is hordoznak. Egyrészt üzeni a dohányosoknak, hogy le kell és le is lehet szokni, hiszen ő is képes rá ilyen stresszes életvitel mellett. Másrészt azzal, hogy mindezt hangsúlyozva fiai miatt teszi, egy felelősségteljes családapát testesít meg és üzen ezzel a hozzá hasonló dohányos férfitársainak.
40
http://velvet.hu/onleany/ea051114/ Szellő Istvánnal, az RTL Klub televíziós-újságírójával készített interjú 42 http://bulvar.ma.hu/tart/cikk/d/0/4848/1/bulvar/Szello_Istvan_orvosi_ellenorzes_mellett_csinalja 41
51
Bár ebben az esetben nincs alapítvány vagy bármilyen más szervezet, ami kézzel foghatóan segítené a társadalom tagjait, mégis saját példáját nyilvánosságra hozva úgy gondolom sokakat elhatározásra ösztönzött. A tüdőrák ellen D. Tóth Kriszta is nevét adta egy egészségügyi kampányhoz. Felkérésre lett a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság „Célkeresztben a Tüdőrák” elnevezésű kampányának az arca és aktív résztvevője. D. Tóth Kriszta nem véletlen lett a tüdőrák elleni küzdelem központi embere. Édesanyját és nagymamáját is tüdőrák miatt veszítette el. D. Tóth Kriszta személyiségének erejét felhasználva segítette a kampány sikerét. „Nem vagyok orvos, így azt csinálom, amihez értek: megpróbálom minél több emberhez eljuttatni az üzenetet.”43 Fontos megjegyeznem, hogy mint a három példából is látszik a hírműsor-vezetők ezekben az esetekben is megőrzik hitelességüket azzal, hogy nemcsak reklám arcként szerepelnek
a
különböző
egészségügyi
kampányokban,
hanem
érintettekként,
tapasztalataikkal alátámasztva emelnek szót a különböző betegségek illetve káros szenvedélyek ellen. Együtt segítettek Vannak események, mikor csak a jó ügy érdekében mutatnak példát egy-egy jótékony cselekedetükkel. 2007-ben ismert híradósok csatlakoztak a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet karácsonyi akciójához. Az MTV, a Duna TV, a Hír TV, az RTL Klub és a TV2 híradósai négy napon keresztül osztottak melegételt a rászorulóknak, hogy ezzel felhívják a figyelmet a rászorulók segítésének fontosságára. A Magyar Televíziótól D. Tóth Kriszta, a Duna TV-től Szöllősi Györgyi, a Hír Televíziótól Eszményi Anett, a TV2-től Bárdos András és Máté Krisztina, az RTL Klubtól pedig Barabás Éva vett részt jótékony ételosztásban.
43
http://www.hazipatika.com/topics/daganatos/articles/D_Toth_Kriszta_a_tudorak_ellen?aid=20071027125501; HPID=02544F6D-D12E8B7B-D56525CC-DF147D41
52
Ebben eseményben is több társadalmi üzenetet vélek felfedezni. Amellett, hogy a hírműsor-vezetők személye felhívja a lakosság figyelmét a segítségnyújtás fontosságára egy másik lényeges társadalmi tényező is szerepet kap. A különböző csatornák, akik a képernyőn kiélezett versenyben állnak egymással szemben, összefognak és egyenlővé válnak egy közös társadalmi ügy erejéig, példát mutatva arra, hogy a segítségnyújtásban nem ismernek különbségeket, mindenkire egyenlő mértékben szükség van.
53
10. Beszéljünk konkrét személyekről Arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy hírműsor-vezető személyisége - külső és belső jegyeket tekintve- eleget tegyen a hírműsor vezetésére szabott szabályoknak, követelményeknek és emellett hatással legyen a nézőkre, csak általánosságban beszéltünk. A dolgozat utolsó fejezetében mintegy összegzésképpen a kutatásokból és az interjúkból kiderült információkat és eredményeket konkrét példákra vetítem le. Az eddigi fejezetek arról tanúskodtak, hogy a híradósok személyiségét számos olyan tényező építi fel, mely az elmondottak illetve a különböző példák vizsgálata után elengedhetetlennek tűnnek. De vajon csak elméleti síkon beszélhetünk-e vagy a gyakorlatban is megvalósulnak ezek? Hazánk hírműsor-vezetői rendelkeznek ezekkel tulajdonságokkal, szakmai tapasztalatokkal?
Mely hírműsor-vezetők személyisége van ránk a legnagyobb
hatással, melyeké kevésbé? Mi ennek az oka? Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk erről és végre világosan lássuk kikről is volt szó az eddigiekben, a vizsgált szempontokat minden egyes hírműsor-vezető személyére meg kell határozni. Tehát ebben a fejezetben azoknak a kérdőíves kérdéseim eredményeit elemzem, melyekben a hírműsor-vezetők név szerint szerepelnek. Természetesen csak a kérdőíves kutatásom által megcélzott híradósokról lesz szó, mivel az általam megkérdezett nézők válaszainak eredménye csak rájuk vonatkozik. A vizsgált hírműsor-vezetők: Erős Antónia, Pálffy István, Bárdos András, Novodomszky Éva, Pachmann Péter, Szellő István, D. Tóth Krisztina, Süveges Gergő, Alföldi Zoltán, Várkonyi Andrea, Kumin Viktória, Máté Krisztina
10.1 Felismerjük? Kérdőívemben azt kértem, hogy a fent említett nevek képei alapján nevezzék meg a hírműsorvezetőket illetve azt, melyik csatornán szerepelnek. Az eszközöket, amelyekkel egy hírműsorvezető beépítheti magát a köztudatba, már elemeztem előző fejezeteimben. Most azt vizsgálom, ki az, aki leghatékonyabban tudja alkalmazni ezeket.
54
11. sz. diagramm
Hírműsorvezetők
Máté K.
Kumin V.
Várkonyi A.
Alföldi Z.
Süveges G.
D.Tóth K.
Szellő I.
Pachmann P.
Bárdos A.
Pálffy I.
Erős A.
120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%
NovodomszkyÉ.
Hírműsorvezetők, csatornák felismerése
Csatornák
Az eredmények egyértelműen kimutatják, hogy Erős Antónia a legismertebb hírműsorvezető. A válaszadók közül kivétel nélkül mindenki, azaz 100% felismerte fotóját, valamint azt is melyik csatornán szerepel. Ez több elemnek is köszönhető vele kapcsolatban. Akár stílust (ld. 7. sz. daigramm), bulvárszereplést (ld.9.sz.diagramm) vagy a népszerűséget (ld.10.sz.diagramm) vizsgáltam kérdőíves kutatásom alapján, Erős Antónia mindig maga mögé utasította műsorvezető-társait. Nem is kérdés az, mi áll hátterében annak, hogy személye a legismertebb. Őt követi közvetlenül műsorvezető társa Szellő István, kinek népszerűsége hasonló okokra vezethető vissza. A sármos műsorvezető nevét mindössze ketten nem tudták, viszont egy kivételével mindenki tisztában volt azzal, melyik csatornán vezeti a híradót. Kettejük nagy népszerűsége a csatorna sikerességét is minősíti. Nem meglepetés, hogy őket a másik nagy kereskedelmi csatorna híradós arca, Bárdos András követi. A megkérdezettek 92%-a név szerint felismerte őt, 94% pedig tudja, melyik híradóból jelentkezik. Természetesen, ha már Bárdos Andrást, akkor Máté Krisztinát is nagy százalékban felismerte a nézőközönség. 95% névvel említi, 92% pedig tudja honnan ismerős számára.
55
Nem téveszthetjük a szem elől azt a tényt, hogy az eddig említett műsorvezetők már a kezdetek óta tudósítják a nézőket a nap eseményeiről és mégha nem is ugyanannál, de mindig kereskedelmi csatorna stúdiójából jelentkeztek. Pálffy István is talán ennek, mintsem botrányos kijelentéseinek köszönheti nagy népszerűségét. A válaszadók 84%-a ismerte név szerint, 78% pedig tudta melyik csatornánál van jelenleg. Nem véletlen fogalmaztam így. Pálffy és még rajta kívül egy-két műsorvezető helyét többen azért nem tudták, mert az évek alatti váltások miatt nem mindenki tudta nyomon követni ki, hol mondja el a híreket. Voltak, akik több lehetőséget is felsoroltak jól, de a bizonytalanság miatt válaszukat nem vettem figyelembe. Alföldi Zoltánt a megkérdezettek 80%-a nevezte meg, 88% pedig tudta hol látjuk. Bizonyára az ismertség az RTL Klub népszerűségének köszönhető nagy mértékben, hiszen azoknál a kérdéseknél, amikor a nézőknek megadott lehetőségek nélkül kellett választ adniuk, nem került elő a fiatal híradós neve. Emellett a hétvégi híradók vezetésével neve valamivel lassabban épül be a köztudatba, mint műsorvezető társaié, akik a hétköznapok már megszokott arcaként vannak jelen. Alföldi Zoltánt Várkonyi Andrea követi, kinek nevével a megkérdezettek 78%-a, hovatartozásával pedig 80%-a van tisztában. Várkonyi Andrea neve már szóba került a bulvárosodással kapcsolatban is. Bizonyára nem csak a csatorna nagysága, hanem ezek a szereplései is emelnek népszerűségén. A kereskedelmi csatornák híradósai váltogatása Kumin Viktóriával folytatódik. A válaszadók 72%-a nevezte meg, 88%-a pedig tudta, hogy az RTL Klub híradósa. Pachmann
Péterrel záródik a
kereskedelmi
csatornás
kör, kinek
nehezen
megjegyezhető nevét 66% írta le helyesen vagy helytelenül. Az ő esetében valószínűleg az eredményt meghatározta az is, hogy sokan csak keresztnevén emlegették. Ezt viszont nem fogadtam el. D. Tóth Kriszta nevet a válaszadók több, mint fele 56% írta le. Pálffy Istvánhoz hasonlóan volt, aki nem tudta elhelyezni biztosan és volt olyan is, aki határozottan egyik vagy másik kereskedelmi csatornához kapcsolta. Novodomszky Évát 18% nevezte meg, az ő esetében is volt példa arra, amit Pachmann Péternél említettem, azaz inkább a vezetéknév megjegyzése okozott nehézséget, mint maga a felismerés. Ennek a számnak viszont a duplája, azaz 36% jelentette azt, hogy a nézők tisztában vannak azzal melyik csatorna híradójában látható. Őt követi MTV-s kollégája Süveges Gergő, akit a válaszadók közül 16% a nevén nevezett, 30% pedig tudta, hogy melyik csatorna híradós csapatát erősíti. 56
A kérdőíves kutatásból nyert eredmények nem okoztak nagy meglepetést. Nyilvánvaló volt, hogy a vezető pozíciót valamelyik kereskedelmi csatorna arca kapja meg, a sorrend már csak elenyésző százalékokon múlt. Persze ez nemcsak a csatorna érdeme, az évek, a szakmai tapasztalat és tudás meghozták gyümölcsüket. Ugyanez mondható el a Pálffy Istvánt követő 4 fős híradós csapatról. Itt is csak talán a sorrend volt az, amit nem lehetett előre papírra vetni. A közel azonos korú és szakmai tapasztalatú hírműsor-vezetőket már csak a híradóban eltöltött még néhány év választja el attól, hogy átvegyék a vezető szerepet. D. Tóth Kriszta, Novodomszky Éva és Süveges Gergő azok, akik nem híradói profizmusok miatt szorultak hátrébb. Egyértelműen megmutatkozik a kereskedelmi és a közszolgálati csatorna közötti nézettségi különbség.
10.2 Kitől halljuk szívesen és kitől nem a nap híreit? Az előző kérdésre- „Ön szerint ki legnépszerűbb hírműsor-vezető?” – adott válaszok nem fedik le azt, hogy egy hírműsor-vezetőt kedvelnek-e a nézők vagy szimpatikus-e számukra. Természetesen nagyrészt annak köszönheti népszerűségét, hogy közkedvelt illetve vonzó a nézők a számára, azonban attól, hogy egy hírműsor-vezető az összkép szerint népszerű még nem biztos, hogy a nézőnkénti válaszokban minden esetben egyezni fog a név. 12. sz. diagramm Kitől hallgat szívesen híreket? 24%
25% 20%
Erős A.
20% 20%
Bárdos A. Kumin V.
14%
15% 10% 6%
8%
5%
Szellő I. Alföldi R. Máté K.
6% 2%
0%
57
D.Tóth K. Pálffy
Az előző állításomat alátámasztja a két diagramm közötti különbség. Tehát a népszerűség nem jelenti egyenesen azt, hogy a legszimpatikusabb hírműsorvezetőről beszélünk. Tehát ebben a kérdésben Szellő István érte el a legmagasabb százalékot, azaz a megkérdezettek leginkább tőle szeretik megtudni mi történt a világban aznap. Következő szavakkal magyarázták, akik mellette döntöttek: hitelesség, jó hang, előadásmód, szimpátia. Egyenlő értéket elérve követi őt Erős Antónia és Bárdos András. Erős Antóniánál a jó hanggal, dekoratív külsővel és a hírolvasási stílussal indokolták a válaszadók választásukat, Bárdos Andrást pedig többek a hitelesség szóval jellemezték. Őket követik Máté Krisztina, aki inkább a Bárdos- Máté egyik feleként volt megemlítve, Alföldi Zoltán, akit valaki azért kedvel, mert fiatal és még nem látszik rajta a hírnévvel járó beképzeltség. Kumin Viktória szépen beszél, jó kisugárzással rendelkezik, majd az őt követő D. Tóth Krisztát szakmailag megalapozottnak és objektívnek tartják. Végül Pálffy István egyetlen kedvelője pedig a hitelesség miatt hall szívesen tőle híreket. 13.sz.diagramm Kitől nem szívesen hallgat híreket? 48%
50% 40%
Szellő I. Máté K.
30% 20% 10%
Bárdos A. 16%
16% 8%
12%
Pálffy I. nincs ilyen
0%
Arra a kérdésre - Kitől nem szívesen hallgat híreket?- kapott eredmény viszont kicsit ellentmond az előzőeknek. Sokan tartózkodtak ettől kérdéstől, a megkérdezettek 48%-a nem nevezett meg olyan híradóst, akitől valamilyen okból nem szívesen hallja a híreket. Ebből arra következtetek, hogy bár vannak a nézőknek kedvenceik, alapvetően minden hírműsorvezetőtől elfogadják a híreket. Az általuk felépítette egzisztencia, a néző által megismert
58
személyiségük, mind külső, mind belső tulajdonságaik által inkább a szimpátia érzését, mint sem bármilyen fokú ellenszenvet kelt a nézőkben. Meglepő azonban, hogy míg az előbbi diagrammon Szellő István magasan a legkedveltebb hírolvasónak mutatkozik, erre a kérdésre szintén a legnagyobb százalékot érte el Máté Krisztával. Úgy tűnik, személyisége megosztja a nézők érzéseit vele szemben. Miért lehet
ez?
Egy
válaszadó
sem
említette,
hogy
szakmai
múltjával,
vagy
akár
beszédtechnikájával váltotta volna ki azt, hogy erre a kérdésre az ő neve szerepeljen. A válaszadók Szellő István sármos, elegáns, a férfi ideált megtestesítő külseje és viselkedése sokak számára vonzó erővel rendelkezik, viszont vannak, akik pont ezért illetik a „macsó” jelzővel, amit több kérdőívben is olvastam. Feltételezhető az, hogy ebben van némi szerepe azoknak a bulvárhíreknek, amik többnyire azzal foglalkoznak, hogy a jó megjelenésű hírolvasó hogyan és melyik női szívet hódítja meg aktuálisan. Máté Krisztina esetében konkrét példát nem olvastam, amiért nem szeretnék a nézők. Viszont voltak, akik viccesen a neve mellé írták évekkel ezelőtti műsorának címét „A leggyengébb láncszem”. A kemény, kíméletlen és érzéketlen női szerep, amit abban a műsorban alakított sokaknak nem nyerte el a tetszését és ma is hatással van a megítélésére. Ebből is látszik, hogy a nehezen felépített bizalmat és hitelességet milyen könnyű elrontani azzal, ha a megszokott stílusú hírműsorvezető hirtelen megváltoztatva személyiségét másik, mondhatni ellentétes jelmezbe bújik. Sokszor kiderült már, hogy a nézők azzal azonosítják a médiaszereplőt, akit a képernyőn alakít. Lehet, hogy Máté Krisztina egy érző szívű feleség és édesanya, de a képernyőn látott domináns nő jobban beépült a köztudatba. Pálffy István az utóbbi években nem sokat tett a nézők szimpátiájának elnyeréséért, fel is került a listára 12%-kal. Egy választ idéznék: „Pálffy minősíthetetlen. Minden egyes kötőszó mögé sajátos tartalmat kever, véleményez, indokol, befolyásol, nem tartom megfelelő híradósnak”44 A többi válaszadó is hasonlóképp vélekedett, csak ezek szinonímáit használva. Többször is láthattuk már, hogy Pálffy István túllépte hatáskörét. Igaz, hogy az egyik legelismertebb hírműsorvezetőről beszélünk, aki pályája során sokszor bizonyította tehetségét, de még ennek ellenére is veszélyes lehet egy híradós számára, ha a múlt elismeréseire támaszkodva, úgy érzi, rá nem vonatkoznak a szabályok. Ezekhez a nevekhez került Bárdos András is, a válaszadók 8%-a nem hallgat tőle szívesen híreket. Az előbb említettekhez hasonló, de jóval visszafogottabb okokról olvastam a
44
Forrás: Kérdőíves kutatás
59
kérdőívekben. Bárdos András a válaszadók szerint gyakran jelzi a hírhez fűzött véleményét egy-egy arcrezdüléssel, hangsúllyal vagy a hírhez fűzött egy-egy elejtett szóval. A két diagrammból is látszik mennyire nehéz megtalálni azt a középutat, mely megfelel a szabályoknak és a nézőknek, de emellett nem veszítve el személyiségüket, a hírműsorvezetők megpróbálnak megkülönböztethetőnek, egyéninek maradni. Láthatjuk, hogy minden hatással van megítélésükre és mindig lesznek olyan megnyilvánulásaik, amik egyes nézőknek szimpatikussá teszi őket, egyeseknek pedig épp ellenkezőleg. De ahogy a hírműsorvezetők sem, úgy a nézők sem egyformák.
10.3 Élő adásban A hazánkban zajló tüntetések, zavargások és sztrájkok hatására merült fel bennem a kérdés, mely csatornákat és hírműsorvezetőket részesítik előnyben a nézők akkor, ha az adás nem előre megírt forgatókönyv alapján, hanem élőben zajlik. Meglátásom szerint ezek azok az esetek, amikor egy hírműsorvezető valójában megmutathatja a híradós szakmára való rátermettségét. Ilyenkor érvényesülhet leginkább az a szakmai tudás és tapasztalat, amiért a híradós kollégákat nem hírolvasóknak, hanem hírműsorvezetőknek vagy Szellő Istvánt idézve „televíziós-újságíróknak” nevezzük. Az élő közvetítés határozottságot, azonnali reagáló képességet, profi kérdező technikát követel úgy, hogy a nézők a lehető legtöbbet, a legközérthetőbben megtudjanak az utcán vagy a különböző intézményekben zajló eseményekről. A nyomás és a felelősség főként hírolvasókat terheli, hiszen ők az egyetlen látható kapocs a történések és a nyilvánosság között. Az eredményekből a következő kérdésekre lesz lehetőségem a következtetéseket levonni: Melyik híradós az, aki egyenes adásban súgógép mellőzésével a leginkább képes tájékoztatni az ország lakosságát? Ki az, aki a kérdésivel a leginkább kielégíti a nézők aktuális kíváncsiságát? Ki az, aki a felelősség és a nyomás ellenére képes úgy fogalmazni, hogy mindenki számára világosak, érthetőek legyenek az aktuális eseményekkel kapcsolatos információk? Ki az, aki képes az ilyenkor gyakori váratlan helyzetekkor úgy tájékoztatni a nézőket, hogy megőrizve nyugodtságát azok a legkevésbé érezzék ezeket?
60
14. sz. diagramm Élő adások esetén kit hallgat szívesen? 30% 25%
26% 26%
Szellő I.
22%
Bárdos A.
20%
Erős A.
15% 10%
Pálffy I.
12%
Máté K.
8% 4%
5%
Egyéb 2%
Egyiket sem
0%
Ahogy a diagramm is mutatja, ugyanazok a nevek szerepelnek a magas százalékok alatt, akik az eddigiekben az első pozíciókat foglalták el. Erős Antónia és Bárdos András tájékoztatását ugyanannyi válaszadó részesíti előnyben az ilyen eseményeknél. De Szellő Istvánt is még azok közé sorolhatom, akik az eredmények alapján a legkielégítőbben tájékoztatják a lakosságot. Utánuk következik Máté Krisztina, valószínűleg azért, mert az élő adások zömében Bárdos András az, ki többször jelentkezik. A közszolgálati csatorna csak Pálffy István személyében jelenik meg és jóval kevesebb százalékértékkel, mint az előbb említettek. A válaszadók 4%-a viszont egyik csatornának sem szavaz bizalmat, ők ebben az esetekben kizárólag Hír Tv tudósításait követik figyelemmel. Egy megkérdezett, viszont kimondottan elutasítja az összes csatornát, bár ezt csak a kereskedelmi csatornákkal indokolta: „Egyiket sem. A kereskedelmi adók botrányt, dühöt és ezáltal nézettséget keresnek, még akkor is, ha a TV2 riportere csak ezért jelentkezik be a filmet megszakító hírblokkban, hogy elmondja, akármennyire is kereste, nincs balhé” 45 A kérdésre adott válaszok összegzett eredményéből több következtetés is levonható: Az eredmények főként azt támasztják alá, hogy az élő adásokban a nézők azokat a híradósokat preferálják, akik szakmai tudásukkal és tapasztalatikkal érettek arra, hogy élő, egyenes adásban, legjobb tudásuk szerint kérdezve és reagálva informálják az országot.
45
Forrás: Kérdőíves kutatás
61
Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy az első négy helyet azok a hírműsorvezetők foglalják el, akik valamelyik kereskedelmi csatorna híradós arcai. Tehát a kérdés alapján azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a nézők többsége a kereskedelmi csatornák egyikét vagy azokat váltogatva tájékozódik a pillanatnyi eseményekről, a közszolgálati csatornákkal szemben. Erős Antónia illetve Bárdos András megegyező százalékértékei pedig arról tanúskodnak, hogy a két kereskedelmi csatorna hasonló vagy ugyanannyi nézettséggel rendelkezik az élő adások tekintetében.
Konklúzió Dolgozatomhoz készített interjúim és kutatásaim eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a hírműsorok központi elemei, a hírműsorvezetők személye egy olyan összetett fogalmat képvisel, melynek alapelemei lényük egészére, külsőre és belsőre egyaránt kiterjed. Ezek nyomán azt mondhatom, a hírműsorok vezetésére csak teljesen kiforrott személyiséggel rendelkező műsorvezetők alkalmasak, akiknek már kialakult értékszemléletük van, akik bár értékítéletet nem tudnak mondani - hiszen ezt nem tehetik -, de érzékeltetni képesek a hírekkel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben rendkívül fontos tulajdonság a hitelesség, mely azért kapott külön fejezetet dolgozatomban, mert mint a hírműsorvezetők személyiségének központi tényezője, mindenre hat ugyanúgy, mint ahogy annak meglétét is minden befolyásolja. A hírműsorvezetők, mint azt diplomamunkám is bizonyítja, olyan lényeges elemét, mondhatjuk arcát képzik egy-egy csatornának, hogy személyiségének alakulása, fejlődése vagy esetleg romlása, közvetlen következménnyel jár a nézettség alakulásához. Azaz megállapíthatjuk, hogy ha a hírműsorvezető nem tudja a személyisége alapján kiépíteni a munkájával járó egzisztenciát, illetve ha ez a személyiség a nézőknek nem meggyőző, az adott hírműsor és így a csatorna is veszíthet eredményességéből, sikeréből.
62
Mellékletek
63
Kérdőív A személyiség ereje és ennek veszélyei a média üzenetekben - kereskedelmi üzenet, társadalmi üzenet vonatkozásában -avagy a hírműsorvezetők személyiségének kialakulása és hatása 1. neme: a. nő b. férfi 2. kor: a. b. c. d.
15-25; 26-35; 36-45; 46-
3. végzettség: a. általános iskola b. érettségi; c. diploma 4. családi állapot: a. egyedülálló; b. házas; c. elvált d. özvegy 5. Szokott hírműsort nézni? a. Igen, minden nap többször b. Igen, minden nap egyszer c. Heti többször d. Ritkán e. Egyáltalán nem
mikor: mikor:
6. Mindig ugyanazon a csatornán nézi a hírműsort? a. Igen b. Nem, több állandón c. Mindig máshol 7. Melyik csatornán nézi meg? Miért?(Ha több csatornán, kérem, nevezze meg mindet) 8. Felismeri az alábbi hírolvasókat? Kérem, nevezze meg őket és azt is, hogy melyik csatornán szerepelnek! Ha a nevét nem tudja csak azt melyik csatornán látható, akkor csak azt nevezze meg. Ha egyiket sem tudja, húzza ki.
64
A)
B)
D)
E)
G)
J)
C)
F)
H)
I)
K)
L)
65
9. Kérem, írjon róluk 3 szót, ami Ön szerint a leginkább jellemzi őket! 10. Tegye őket az Ön szimpátiája szerinti sorrendbe. Kezdje a legszimpatikusabb hírolvasóval. 11. Kitől hallgat szívesen híreket? Miért? 12. Kitől nem? Miért? 13. Ön szerint melyik hírolvasónak van a legjobb stílusa? a. Beszéd területén: b. Öltözködést tekintve: 14. Ön szerint ki közülük a legnépszerűbb? Miért? 15. Ha elfoglalhatná valamelyik hírolvasó helyét, kit választana? Miért? 16. Közszolgálati vagy kereskedelmi? a. Melyik csatornán nézi meg a napi híreket? Miért? b. Ön szerint ugyanazt kapjuk mindkét csatornától? 17. Soroljon fel 3 olyan tulajdonságot, amelyek Ön szerint a legfontosabbak egy jó hírolvasónak? 18. Ön szerint fontos egy hírolvasó külseje? a. Igen, így hitelesebb b. Nem, a hír, az hír 19. Ön szerint fontos, hogy egy hírolvasó megfelelő újságírói végzettséggel rendelkezzen? a. Igen, hitelesebb számomra, ha tudom, hogy nem csak szépen olvas b. Nem, úgy sem fűzhet a hírhez véleményt 20. Önnek mi jut eszébe a hitelesség szóról? Azaz mit ért hitelesség alatt? 21. Ön szerint mi tesz egy hírolvasót hitelessé? 22. És mi nem?
66
23. Ön számára melyik nem a hitelesebb? a. Férfi b. Nő c. Nincs különbség 24. Melyik hírolvasóval találkozik gyakran a bulvár hírekben? 25. Ön szerint befolyásolja egy hírolvasó hitelességét, ha szólnak róla bulvárhírek? a. Igen, negatív irányba b. Igen, pozitív irányba c. Egyáltalán nem 26. Tudna említeni olyan hírt vagy eseményt, amely után az Ön véleménye megváltozott egy hírolvasóról? Írja le néhány mondatban! 27. Szokott nézni külföldi híradókat? Melyek ezek? 28. A meglátása szerint mi a leglényegesebb különbség egy külföldi és egy magyar hírolvasó között? (Gondolok itt külső jegyekre, életkorra, népszerűségre, hitelességre…) 29. Ön szerint melyek lehetnek a legfontosabb a tényezők egy hírolvasó kiválasztásánál? a. Közszolgálati csatorna esetében: b. Kereskedelmi csatorna esetében: 32. Az olyan eseményeknél, amikor általában élő adásban közvetítenek (például: a napjainkban zajló tüntetések), melyik hírolvasót hallgatja a legszívesebben? Miért?
67
Készített interjúk 1. interjú Szellő Istvánnal az RTL Klub televíziós-újságírójával 2008. április 30-án készített interjú Hogyan kerültél az RTL KLUBhoz? Jelentkeztél vagy volt casting? Beszélgetések során-akkor még az MTV-nél dolgoztam- megérkeztek a RTL vezetői, akik meghívtak egy beszélgetésre, ami jól sikerült és ebből lett egy brüsszeli próbafelvétel és gyakorlatilag így. Azt nem mondták el, hogy miért pont Te? Tehát gondolom, megnézték , hogy hogyan dolgozol az MTVnél. A Tv-ben ezt általában nem szokták
elmondani, hogy „miért pont te”. Egy bizonyos
feladatkörre kerestek embert, aki műsorvezető a híradóban és úgy látszik, hogy bennem pont megtalálták azt. Mit gondolsz Te, hogy miért eshetett rád a választás? Ez nagyon nehéz. Mondjuk ez tíz éve volt. Tehát feltételezem, egy fiatal karakter kellett, aki még ráadásul rendelkezik jelentős szakmai múlttal. Nyilvánvaló, hogy fiatalos, lendületes embert kerestek, de mégsem olyat, aki kezdő, hanem, akinek van bizonyos szakmai tapasztalata. Én meg szívesen elvállaltam, mert kíváncsi voltam, hogy milyen lehet egy kereskedelmi Tv-nél dolgozni, hiszen amikor én tanultam ezt a szakmát a 80-as években, akkor még nem gondoltam azt, hogy egyszer egy RTL csatornának leszek a munkatársa. Igazából arra szeretnék választ kapni, hogy milyen a jó hírolvasó? Olyan nincs, én nem vagyok hírolvasó.
68
Jó, akkor tisztázzuk ezt a kérdést már az elején. Mivel több szakmai cikkben is ezzel a megnevezéssel élnek. Igen, ez egy fontos dolog, nagyon sokan félreértik. A hírolvasók, bemondók. Azok,akik a Magyar Rádióban ülnek. Tehát amikor én is rádióztam és ott volt a Déli Krónika című műsor, ott volt egy műsorvezető, akkor mi újságírók, és egy bemondó, aki a híreket mondta és volt egy sportos. Tehát így ültünk hárman a stúdióban. A híradót mindig újságírók vezetik és nem hírolvasók. A régi híradó felállásban volt az, amikor olyan sokan ültek a stúdióban-Matúz Józsefné idején- volt egy külpolos, volt egy belpolos,volt egy hírolvasó. Tehát hírolvasók azok, akik ilyen gyönyörű, dörgedelmes hangon, amikor bekapcsolod a rádiót –nem a kereskedelmi rádiókra gondolok- és elmondják a híreket. És akkor Te minek nevezed magad? Televíziós-újságíró Ez érdekes, mert azért több szakmabeli cikket olvasok és azért még olykor a cikk írója sincs tisztában ezekkel a fogalmakkal. Ez miért van így? Nem tudom, hogy ezzel miért nincsenek tisztában. Én azt veszem észre, hogy a szakma borzasztóan felhígult, tehát ilyeneket mondanak, hogy persze mert a súgógépről könnyű felolvasni. -Igen, én is erre asszociálnék. A világon már mindenhol súgógépről olvassák a híreket, ezt általában azok szokták mondani, akik a beszélgetős műsoraikban papírról olvassák fel a kérdéseiket sokszor felkészületlenül. Amikor mi is beszélgetünk, mi sem súgógépről olvassuk fel a kérdéseket. A súgó az azért van, mivel a híradó az borzasztóan kötött műfaj, adatok vannak, számok vannak, tények hangzanak el, tehát itt nem lehet blattolni. Itt egy-egy apró tévedés is komoly jogi procedúrákkal járhat utána, tehát itt nem lehet tévedni. A szöveget nem lehet megtanulni. A híradó arról szól, hogy sokszor adásban közben is változik a helyzet. Egyébként meg a súgógépet is nagyon nehéz megszokni. Van olyan ember, aki képtelen megszokni, mert látszik az arcán, hogy olvassa.Egyébként meg a súgógépen lévő szöveget is meg kell írni, ezt pedig a riporterek és a műsorvezető írja meg. Tehát híradó közben is rengeteg dolog változik, pezseg. Rengeteg utasítást kapunk híradó közben, mint például a XVI. Benedek Pápát is a híradó közben választották meg, akkor azonnal kapcsolták a helyszínt, nekünk erre azonnal reagálni kellett. Vagy Budapesten is az utcai zavargásoknál, vagy mikor Jugoszlávia bombázása volt, vagy a szeptember 11-ei 69
terrortámadásnál, tehát van egy csomó olyan esemény, amikor nincs előtted forgatókönyv, nincs előtted súgógép, jönnek a vendégek, telefonon beszélgetsz és mondod azt ami történik, amit látsz a gépeken. Tehát ez is a híradózás. Igazából válaszoltál is arra, hogy milyen adottságok kellenek. Rátermettség, színészi képesség, kell, hogy tudj kapcsolni. Persze. Ezért mondom azt, hogy televíziós-újságíró. Magamat nevezem annak, mert én ezt is tanultam, meg ebben is éltem le az életem nagy részét egyrészt. Aki nem újságíró, az nem tud megoldani ilyen feladatokat, mert aki egy beszélő bábu, az nem tud a megfelelő helyzetben megfelelően reagálni. Híradó- műsorvezetőnek lenni nagyon kiemelt feladat és egy nagyon komoly dolog. De addig rengeteg alapot kell megszerezni, míg beülhet valaki a híradós székbe. Mik ezek az alapok? Minden amit a Tv-ről tudni kell. Riportkészítés, nyelveket kell beszélni… Nézd. Amikor én ott ülök a híradó székében és akár külföldi témákról beszélek, és jártál a helyszínen és forgattál a helyszínen, akkor egészen másképp, hitelesebben tudod előadni a történetet, mint akinek fogalma nincs róla, hogy általában , hogy élnek ott az emberek és mi történt eddig ott a politikában vagy a gazdaságban. Ezt hogyan fejezed ki ezt a hitelességet? Mert véleményt, kommentárt nem fűzhetsz hozzá. Ezt a néző dönti el végül is. Én nem erőltethetem rá magam, hogy én most mennyire hiteles vagyok. Azt mindig a néző dönti el. Én is tudom magamról, hogy a megfelelő helyzetben mennyire voltam felkészült vagy sem. Nekünk percről percre, napról napra, évről évre meg kell tartanunk a hitelességünket, és ez csak úgy működik ha eleve mindenben megpróbálsz hitelesnek lenni, tehát úgy éled az életed, hogy hiteles legyél.
Ez mind magánéletre és az életetek egyéb területére is vonatkozik? A magánéleted nem tudod elrejteni. De nem szabad beállni abba az életformába, amit sokan csinálnak. Ez az egyik. A másik pedig, hogy a képernyőn nem szabad elkövetned olyan hibákat, amitől te hiteltelenné válnál. 70
Mik ezek a hibák? Nem szabad hülyeségeket beszélni. Nem a bakikra vagy nyelvbotlásokra értem. De azt, hogy hiteles vagy, vagy nem, azt te nem tudod kontrolálni. Esetleg csak érezni tudod, hogy te úgy viselkedsz vagy úgy teszed közhírré ezeket a híreket. Mondjuk legyél magabiztos? Ilyen egyszerű tulajdonságokra vagyok kíváncsi. A magabiztosság az feltétlen fontos. Pontosság, jó megjelenés, ehhez hozzátartoznak a különböző isteni adottságok, mint a hang, a tekintet, tehát nagyon sok összetevőből áll ez. Még fontos hogy okos hatást keltsél. Amikor partnert kerestek melléd volt beleszólásod, hogy ki legyen az? Egy VHS kazettán mutatták meg nekem, hogy ő lesz és nekem nagyon tetszett. Bár akkor még nem egymás mellet vezettünk műsort, én voltam négy napot, ő meg hármat. Érdekes. Mi olyan partnerek vagyunk a munkában, hogy első perctől kezdve megvan közöttünk a nagyon pozitív kontaktus. Eszelősen érezzük a másikat a stúdióban, pontosan tudjuk egymás arcrezdüléséből, hogy most mi lesz. Ez nem a tíz év rutinnak köszönhető? Ez nem rutin, ez két ember közötti kapcsolat, megérzések, ráérzések. Pontosan tudjuk, hogy mikor vegyük át a másiktól a szót, egy-egy hangsúlyból is abszolút megértjük egymást. Gondolom voltak többen a jelentkezők sorában. Mégis miért pont Antóniát találtad alkalmasnak erre a pozícióra? Láttam egy-két jelentkezőt, de nem az én feladatom volt kiválasztani. Nagyon jó hangja volt. És mivel a Pécsi Körzeti Stúdióban már dolgozott, látszott rajta is, hogy nem kezdő és nagyon higgadtan adta elő azt amit kellett. Azon a kazettán, amit láttam egy nagyon kellemes benyomást keltett. Miért jobb egyik hírműsorvezető, mint a másik? Én nem akarom a kollégáimat minősíteni. Szerintem nagyon fontos az, hogy az életednek legyen egy olyan szakasza, amikor a hírműfajban elkezdesz valamit csinálni. Én azért örültem, hogy Rádiónál kezdtem, mert ott megtanultam beszélni. Ott kicsiben játszod el aztpersze nem a legkisebben, csak ugye kevesebben hallgatják- mint, amit később a tévében csinálsz. Ott is meg kell írnod a felkonfot, megtanulod lerövidíteni a szöveget, megtanulsz 71
közérthetően fogalmazni. A televízióban nagyon fontos az, az újságokkal ellentétben, hogy közérthető legyen és pontos. Itt nem lehet visszalapozni, hanem amit itt elmondasz annak rögtön meg kell ragadni a néző fejében. A rádió ehhez nagyon jó iskola volt, aztán pedig a riportkészítés, a felvett műsorok, azaz nem élőben vezettem adást, de a rádióban már élőztem sokat. Tehát ez a két dolog fontos, hogy volt egy élő alap, aztán pedig a televíziós váltás,ami a felvett műsorokat jelentette. Tehát mindenképpen fel kell építeni a személyiséget mielőtt beülteted a híradó stúdiójába és nagyon sok helyen erre nem figyelnek. Most ha megkérdezel bárkit, aki beteszi a lábát a Tv-be, az rögtön műsorvezető akar lenni. Régen ilyenről szó nem volt. Akkor azt mondod, hogy műsorvezető nem egyből lehet az ember. Most már lehet, hogy igen. De nem is erről van szó. Ugyanis akkor érzed jól magad egy műsorvezetői székben, ha megvannak az alapjaid. Ha nem, akkor borzalmas lehet. És éppen ezért vagy hiteles vagy magabiztosabb mint a többiek, mert ők nem érzik ezeket az alapokat. Lehet borzasztó szigorú tekintettel nézni a kamerába, az még nem jelent hitelességet és nem fogják neked elhinni azt, amit mondasz. Le vannak fektetve azok a lépcsőfokok vagy az az út, amit végig kell járni ahhoz, hogy abba a székbe ülhess? Nem tudom, én ezzel nem foglalkozom. Az biztos, hogy nálunk itt az RTLnél nagyon figyelünk arra, hogy bárki azért nem kerülhet ebbe a pozícióba. Annak idején, mikor én kezdtem a pályámat, nagyon nehéz volt bekerülni egy televízióhoz. Nem is csak a hírműsoroknál, hanem úgy egyéb téren sokkal alaposabb volt mindenki, nem volt az a felületesség. Ma már felületesnek érzed egyébként? Bizonyos szempontból sokkal profibbnak érzem, ahogy most feláll, a képminőség. De ez nem csak technológiailag? Ez a felületesség inkább azt mondhatom, hogy a tudás anyagra korlátozódik. Akkor még nem volt internet. Most bárki bármit meg tud nézni az interneten. Sokkal kevesebb a kutatómunkát végeznek és ássák bele magukat igazán egy-egy témába, mint korábban. Mi akkoriban nagyon felnéztünk az elődeinkre. Manapság már inkább azt látom, hogy kezdők nem kérdeznek, mint
72
ahogy mi kérdeztünk annak idején, nem érdeklődik, inkább gyári munkásnak érzem őket, mint riporternek. Visszatérve a felületességre. Nem érzed hogy ezek a technológiai, technikai dolgok, mint a háttér, az, hogy ti hogy néztek ki stb. kicsit nagyobb hangsúlyt kapnak a kelleténél? Ez csak a profizmus. Egyszerűen Kelet-Európából váltottunk Nyugat-Európába ebből a szempontból. A televíziózásba vannak bizonyos trendek. Én azt mondom, hogy kellenek olyan helyek, ahol bizonyos művészi értékek is vannak a Tv-ben, de azért a Tv nem arról híres, hogy művészi értékek vannak benne. Az emberek nagy része a tvt azért nézi, hogy szórakoztassa őt és híreket halljon. De hírműsoroknak nem egy külön világot kellene képeznie ebből a szempontból? Tehát nem venném egyenrangú társának a szórakoztató műsoroknak. Igen, de egy hírműsor hihetetlenül meghatározza egy-egy televíziós csatorna egy arculatát, ugyanis a csatornát azonosítják a hírműsorral és fordítva is. Igen, de kezdem úgy érezni hogy egy kicsit túlzás,amit néha látok. Egy kicsit kezd mát elhomályosulni az igazi hír, a hír értéke olykor nagyobb jelentőséget kap, mint kellene és ellenkezőleg is. Igyekszünk olyan témákkal foglalkozni, amiket az emberek a saját bőrükön tapasztalnak. Inkább ezt helyezzük előtérbe és nem a politikát. Ezt a szerepet meghagyjátok a közszolgálatinak? Az embereket sokkal kevésbé érdekli. Van parlamenti közvetítés, akit érdekel, az megnézi ott. Az embereket nem érdeklik a vitatkozó politikusok. Természetesen ha nagy horderejű politikai esemény történik, erről mi beszámolunk, tehát az helyet kap a híradóban. Másrészt itt komoly kutatások vannak, hogy mi az ami érdekli a nézőket. De ez biztos, hogy annyira fontos egy híradó esetében, természetesen fontos,de nem a legfontosabb szempont, hiszen a híradónak a feladata az, hogy tájékoztasson nem pedig az, hogy szórakoztasson. Ez egy bulvártelevízió és egy bulvár híradó. Igen erre akartam kilyukadni.
73
Igen hát ezt ne felejtsük el. Senki nem mondta, hogy nem így van. Ugyanakkor mégis az a helyzet, ami egy kutatásból derült ki, hogy a döntéshozók nagy része a RTL klub híradóját nézi. Illetve a 18-49-es korosztályból is minket néznek a legtöbben, meg a tavalyi év legnézettebb műsora az az RTL Klub híradója volt. Az is egy ilyen stratégiai elem, hogy te és az Antónia, ami a kinézetet illeti -nála már néha egy kis túlzással is- megtestesítitek a tökéletes férfit és nőt? Tény hogy jó látni titeket a képrnyőn, szeret titeket a kamera. Én is így vagyok ezzel, hogyha elmegyek moziba vagy bekapcsolom a tévét, sokkal szívesebben nézek szép embereket és az emberek többsége ezzel így van. Úgy gondolod, hogy mondjuk ha váltás történne, és lenne valaki, aki nagyon szakmai múlttal rendelkezik, mint újságíró, nagyon ügyes, mindene megvan ahhoz, hogy hírműsorvezető lehessen,csak nem fotogén. Akkor ő nem ülhetne az RTL klub híradójának székében? Nem tudom. Véleményed biztos van róla? Általában .Vannak olyan embrek, akik szerepelnek a médiában és kevésbé fotogén. Mi volt az első gondolatod? Igen vagy Nem? Én azt mondom, nem lehet olyan sikeres, de sehol. A Tv az egy képes műfaj, egy csomó rádiós ott szurta el az addigi hitelességét, amikor bevezették a Színes Rádióújságot és egy csomó hangnak, amit eddig csak hallottunk megjelent a kép mellé, hogy kihez is tartozik ez a hang. Akkor sok esetben elborzadtál, mivel szeretsz egy hang mellé ,amit hallasz a rádióban elképzelni egy embert. Egy mély, markáns hang mellé elképzelsz egy nagy darab, féfias személyt és közben meg az ellentéte, ami kiábrándító. Azt mondom, hogy a tvben nagyon sok összetevő van. De mindenkiben kell, hogy legyen valami, ami megfogja az embreket. Valamelyik porcikád. Szerinted a hírműsorvezető hitelességén ront az, ha sokat szerepel a bulvár hírekben? Attól függ milyen témában.
74
Mik a határok? Azt mindenki döntse el maga. Persze nem jó, ha nagyon sokat égsz. Én soha nem voltam egy ilyen magamutogató személy, de vannak akiknek szükségük van arra, hogy szerepeljenek, mert amúgy nem ismernék meg őket, néha így sem. Híradózásnál ez más. Minket minden naponta látnak tehát nem érdekünk. De mégis ott vagytok? Mert a bulvársajtónak viszont érdeke, hogy foglalkozzon velünk. Sokszor meg se kérdeznek. De ez ront a hitelességeteken? Igen, akkor ha nagyon sok butasággal jelensz meg. Rólad azért elég sok hír van? Mert nyílván érdekes személyiség vagyok. Ezzel nem tudsz mit kezdeni. Próbálkozol védekezni ez ellen? Persze. Nem szoktam interjút adni. Akkor köszönöm, hogy velem kivételt tettél.
75
2. INTERJÚ Cserjés Csabával, a TV2 stylist menedzserével 2008. május 5-én készített ínterjú. Megfogalmaznád a munkaköröd néhány mondatban? A munkaköröm egy elég érdekes, azaz kettős munkakör. Gyakorlatilag mi a TV2-n belül egy teljeskörű exkluzív styling szolgáltatást szállítunk be. Ez pontosan azért tud megtörténni, mert nekem 1987 óta van egy saját cégem, ami ruhatervezéssel, gyártással illetve annak az értékesítésével foglalkozik. Ezt a céget úgy hívják, hogy Art’z modell. Szóval 1987ben alapítottuk 3 üzlettársammal és gyakorlatilag mondhatom hogy ennek a 20 éves munkának ez a gyümölcse vagy az éke, hogy mi egy hazai vezető kereskedelmi televíziónak ugyanezt a tevékenységet egy kicsit kiterjesztettebben, egy kicsit izgalmasabban, egy kicsit talán személyre szólóbban tudjuk csinálni, ugyanis van 23-24 műsorvezetőnk akiket reggel hajnaltól késő estig öltöztetünk, szépítünk, kialakítjuk az imidzsét. Ez tulajdanképpen csak az Art’z modell modelljeiből történik? Nem, de elég nagy részét foglaljuk le… És emellett? Van 5 ruhás asszisztensünk, van 5 fodrászom, illetve 4 sminkesem, akik gyakorlatilag egy ilyen styling-gyárat üzemeltetnek. Tehát akkor teljes mértékben a ti látjátok el ezeket a feladatokat a TV2 nél? Így van, tehát nekem van egy szerződésem a TV2vel, ami kizárólagos, tehát nem mehetek, nem is szeretnék menni más csatornához. Illetve én, tulajdonképpen alvállalkozásban illetve alkalmazotti státuszban 14 embert mozgatok, ahhoz, hogy ott minden rendben menjen reggel 5.30-tól este éjfélig, 1-ig. Ez így jobb is hogy minden egy kézben mozog. Ez egy rendkívül szerencsés döntése volt a vezetőségnek 2006 –ban, amikor gyakorlatilag nem csak a ruha szekciót bízta rám, mint azt 1999 január elseje óta csinálom, hanem mindent 76
az én kezembe adtak. Ami azért szerencsés, mert sokkal jobb az egységes működése egy ilyen csapatnak, aminek egy kézben van a vezetése. Gyakorlatilag ez az én ízlésemet illetve azoknak az embereknek az ízlését tükrözi, akik ebben részt vesznek, nyílván egy oda-vissza kommunikációval, tehát egy visszacsatolással, figyelembe véve a műsorvezetők igényeit, a fodrászok és sminkesek képességeit, figyelembe véve a kreatív vezetőség óhaját-sóhaját, a műsor struktúráját, a műsor imidzsét, megjelenését, és az sem mindegy hogy hírműsor, időjárás, talk show. A szakdolgozatom témáját a hírolvasók személyisége köré építem. Tehát a kérdéseim az ő személyiségi jegyeikre (külső, belső) fókuszálnak. Elég nehéz manapság mondjuk egy hazai kereskedelmi csatornában egy hírműsorvezető öltöztetése. Alapvetően a médiatörvény leszabályozza a híműsorok szponzorálását, támogatását, tehát gyakorlatilag egy hírműsor nem szponzorálható, semmilyen szempontból, és ebbe beleértendő a ruha is. Innentől kezdve fel van téve a léc elég magasra, mert olyan módon kell megoldani a hírműsorvezetők öltöztetését, hogy gyakorlatilag az 0 Ft-ból kijöjjön. Nekünk mondjuk fontos az, hogy van egy saját cégünk, ami gyakorlatilag a női szekciót ellátja. Ez egy Isten adta nagy előny és lehetőség, gondolom, nem véletlenül vagyunk még mindig ott a TV2-ben, egyanis a saját cégünk a női szekciónak a nagy részét le tudja fedni. Ez 1999 óta így van, amikor még Sthál Juditnak hívták a hírolvasót, aztán Péter Gyöngyinek, aztán pedig Máté Krisztának illetve Várkonyi Andreának, akik most a Tényeket vezetik. Illetve a Tények este, amikor is az egyedüli hölgyünk a Páncél Andrea, aki egyben a hírigazgatója is a TV2-nek. Tehát ez egy nagy szerencse, de nem így van a férfiaknál. A férfiak öltöztetését úgy kellett megoldani, hogy kellet keresni egy partnercéget, aki ugyanazt tudja ma Magyarországon férfiben, mint amit mi nőiben. Sikerült a Roland divatházzal, most már egy lassan 10 éves együttműködést kötni, aki mondhatjuk azt, hogy ő is exkluzívan támogatja TV2 műsorait. Mondhatom, hogy kizárólag a TV2-nek adja az általa forgalmazott márkákat. Valószínűleg a hírműsorok esetében az öltöztetés elég kötött. Gondolom egy elegáns, magabiztos kisugárzású személyt kell öltöztetni a képernyőre. Mégis vannak olyan személyiségi jegyek, amelyek meghatározzák azt, hogy kinek mit adtok? Mondjuk akár név szerint is beszéljünk róluk. Kezdjük akár Bárdos Andrással. Nagyon jó, én is pont vele kezdtem volna. Ugye Bárdos András a hazai médiában, illetve a híradós szakmában egy prémium márkát képvisel. Az újszerű média piacon már nem csak a 77
brandek képviselnek brandeket és márkák képviselnek különböző márkákat, hanem itt az emberek is már gyakorlatilag olyan márkát tudnak képviselni, mint például a Bárdos András, aki nagyon régóta hiteles arca a hírszakmának-ugye annak idején ő az RTL Klubban kezdte és utána jött át hozzánk és azóta is jeles arca és jegye tulajdonképpen a TV2 hírrészlegének. Bocsánat szeretnék közbeszólni. Amikor átjött az RTL Klubtól, akkor kellett némi változást eszközölni a külsejében? Nagyon nehéz, ugyanis elsősorban egy stylist vagy egy kreatív leül adott műsorvezetővel és végigbeszéli az ő elképzeléseit saját magáról. Amikor beszélsz valakivel nyilván a te szemeden keresztül is más a műsorvezető, meg a saját tükrén is más a műsorvezető. Itt gyakorlatilag megpróbáljuk megütköztetni azokat a szemléleteket vagy nézőpontokat, amit ő esetleg magáról teljesen rosszul hisz. Na most, mindezek mellett az András egy rendkívül racionális, egy rendkívül földön járó ember és ő teljesen jól tisztában volt magával és nagyon jól tudta a helyét, ugye akkor ő már nagyon sok éve híradózott, tehát nagyon jól tudta, hogy hol helyezkedik el hazai média piacon, tehát innen fakadóan nem volt nagyon sok különbözőség, tudtuk hogy ő egy prémium márkát képvisel, akkor őhozzá egy prémium márkát kellett csatolni az öltöztetésében. Nem a hajfestékekről, dezodorokról, sminkekről van szó, hanem nyilvánvalóan az ő megjelenésének, az öltözetének a fő motívuma, ami –ki lehet mondani- a Hugo Boss márkát képviseli. Nem sok márka van Magyarországon, ezek közül az egyiket neki szavaztuk meg és a mai napig Hugo Boss ruhában jár, ami egyfelől egyfajta megkülönböztetés, mert neki egy exkluzivitása van. Rajta kívül már csak az Azurák Csabinak van. Tehát ők ketten vannak, akik a TV2ben a Hugo Boss márkákat fémjelzi, tehát mind a kettő prémium műsorvezető, prémium brand. Tehát ezáltal is meg lehet őket különböztetni? Nem szeretnék semmilyen negatív meg pozitív diszkriminációt csinálni, mert ugyanígy van nekünk egy nagyon jó, hiteles hírműsorvezetőnk, akit Pachmann Péternek hívnak és rendkívül korrekt. De mivel a lehetőségeink végesek ebben a szponzorációs résen, amit az elején említettem, amit az ORTT leszabályzott, ezért mindent nem tudunk a Bosstól elhozni, így a Bossnak az almárkáiból adott esetben a Roland, ami nagyon jó minőségű, csak hazai márka, hazai gyártás. Nála mondjuk megengedhetőbb, amikor nemcsak ez a tipikus, híradós megjelenés és ami adott esetben, ha figyelemmel kísérjük a TV2-t, azért látszik, hogy a Bárdos András egy kicsit 78
konzervatívabb megjelenést képvisel, mert ő ezt kéri és bármikor szeretnénk változtatni egy picit, ő mindig azt kérdezi „hogy mért?”. Indokolt az, hogy én most változzak külső jegyileg vagy te hogy érzed… én ilyenkor mondom neki, hogy András nem, csak valamilyen szinten a TV2nek és a hasonló csatornáknak nem követni kell a divatot, hanem valamilyen szinten egy kicsit diktálni kell. Ez egy nagyon fontos és egy nagyon érdekes momentum, tehát bizonyos műsorvezetők rávehetők arra, hogy adott esetben ők elé menjenek a divatnak vagy legalábbis nagyon kövessük azokat a nyakkendő, ing és öltöny… Az ő esetében ez egy nagyon hosszú és lassú folyamat. Nagyon-nagyon nehezen és nagyon lassan jutottunk el oda, hogy mostmár egy kicsit hagyja magát befolyásolni, adott esetben egy kicsit extrémebb ing színben vagy nyakkendő egy extrémebb mintában, vagy például, éveken keresztül az András nem volt hajlandó drapp vagy barna színű öltönyt felvenni, mert ő úgy érezte, hogy ez neki nem áll jól. Na mostanában ezt sikerült becsempészni. Jön a tavasz, jön a nyár , tehát picit világosabb színek, nem mindig csak fekete meg sötétszürke vagy adott esetben sötétkék öltönyökbe járassuk. Mondtál egy mondatot, miszerint valamilyen szinten mint kereskedelmi csatornának divatdiktátori vagy divat irányító szerepe is lehet. Ez a hírműsorokra is igaz? Bizonyos tekintetben igen, ugyanis a hírműsorokat, ha megnézzük a 18-49-es korosztályból az a réteg nézi, aki valamilyen egzisztenciával rendelkezik, aki valamilyen szinten a pénzvilágában, a politikában, a közéletben szerepel és mondjuk nem a bulvár részében hanem egyéb más helyen. Ők figyelemmel kísérik a napi eseményeket. A TV2-nek nagyon nézett a Tények műsora, nem akarok számokkal dobálózni,de milliós nagyságrendű. Na most, kimutatható különböző kutatások alapján, hogy olyan réteg is nézi, aki ad arra, hogy a hivatalukba milyen öltözékbe mennek és bizony meggyőződésem, hogy óvatosan be lehet csempészni a karosszékben, tv előtt ülő, a másnapra felkészülő emberek lakásába, életébe egy picit a divatot ezen keresztül, mert valamilyen szinten a híradósok akár mondhatom azt is, hogy kicsit példakép is az ő életükben, mert ők jól informáltak, ők első kézből tudják a híreket, ők azonnal a különböző híradós csatornákon keresztül a szerkesztőségben tudják ami történik hazákban vagy a világban… Tehát ők egy kiemelt szerepet kapnak az átlag ember életében, az átlag ember életéhez képest, ezért valamilyen példaképpel, valamiféle példával kell hogy legyenek, mind az életvitelükben, mind a viselkedésükben. Ugye mindig egy picit a bulvársajtó is azért nagyon óvtosan szokott ezzel foglalkozni, mivel nagyon jól eladható márkanév a híradósok élete. Mindig kell, hogy egy picit adjanak a sajtónak ebből, mert az meberek kiváncsiak rájuk és ugyanúgy kiváncsiak a nyomtatott médiában is, mint ahogy tv 79
képernyője előtt ülve. Például amikor sötétedik el a stúdió mért kezdi már a Bárdos András levenni magáról a mikroportot…fogalmam sincs…de valószínűleg ezt ő úgy kezeli, hogy neki a brandje, hogy a néző érezze, hogy ő már elkezdi levenni, mert ő neki annyira fontos az élete hogy máris megy vissza a szerkesztőségbe és vadássza tovább a híreket… Azonban a breaking newsok esetében például abban megállapodtunk, hogy nem kell nyakkendő, csak egy kigombolt ingben szeretne beülni tudósítani. Ennek mi a jelentősége? Az a jelentősége, hogy egy picit kötetlenebb az a fajta nézővel való együttléte. Ugyan ő a képernyőn keresztül van,de egy jelzés értékkel beül az emberek szobájába azáltal, hogy egy kicsit lelazítja az ő merev megjelenését és ezáltal ő a család részévé válik azzal, hogy kicsit elengedi magát.Lehet ilyenkor látni, hogy a mozdulatai is egy kicsit lazábbak, amikor éppen összebeszélnek a helyszínről tudósító riporterrel. Picit ezáltal az élete részévé válik a családnak. Ezzel hitelesebb is? Ezzel hitelesebb, hogyne. Nagy mértékben hitelesebb, közelebb kerül, beljebb mászik az embereknek a létébe, azáltal, hogy egy kicsit lejjebb vetkőzik abból a megszokott skatulya megjelenéséből, amit nap mint nap látunk. Mi a helyzet akkor a nőkkel? Hiszen ez a rész már abszolút a ti hatáskörötökbe tartozik. A nőknél három vonalat képviselünk, van egy Máté Krisztánk, egy Várkonyi Andreánk és van egy Páncél Andreánk. Most tudni kell, hogy a Páncél Andi már csak a Tények estében jelenik meg hetente egyszer kétszer. Ő az a 40 felé járó hiteles, vagány, kicsit szókimondó híradós, aki egyben a hírigazgatónk vagy főosztályvezetőnk is. De mellette egyfajta távolságtartó és egy kicsit magát kiemelő, a szőke hajával, kék szemével egy kicsit a hidegebb magatartást tanusítja, de talán ő pont ettől hiteles, hogy egy kicsit távolságtartó, de az ember valahogy elhiszi azt, amit mond éjfél és hajnali egy között. Ennek ellenére ő megsem annyira merev, konzervatív megjelenésű, hanem inkábba laza, könnyed, kicsit szexis, kicsit fiatalos megjelenésekt becsempészteti velünk az ő műsorába. A másik kategória, aki szintén a fiatal, mondhatni azt, hogy egy kicsit szexis és mostanában ez is az elvárás, ugye a Várkonyi Andreától, hoy mutassuk meg, hogy igen, lehet egy híradós, akár gyermekorvos, akár mégha szült is gyereket, akkor is lehet egy kicsit vagány. Az ő megjelenésében most volt egy kis változtatás. Szülés után ugye az anyák 80
megszépülnek, újra keverik a kártyát, újra rendezik az áletüket és az ő esetében az volt a feladatunk, hogy egy híradós szülés után is híradós tud maradni, azon kívül hogy csinos is szép is. Egy picit levágtuk a haját, bemelíroztuk. Merészebb dekoltázsok, avantgardabb megjelenés, azaz követjük a vonalat, egy kicsit többet mutatunk. Van a harmadik, mondjuk azt hogy a mi általunk képviselt harmadik stílus, ez a Máté Krisztina. Róla tudni kell, hogy a főiskolán tanít is, azon kívül két gyerek édesanyja és Bárdos András felesége. De mégis egy önálló egyéniséget képvisel mindezek ellenére. Ő egy rendkívül konzervatív, mondjuk azt, hogy talán vele szemben van a legnagyobb ellenállásunk. Neki aztán eléggé határozott és fix elképzelései vannak saját magáról és nagyon nehéz őt ebből a kicsit maszkulát típusú megjelenésből kibillenteni, bár az utóbbi időben valahogy talán a tavasznak köszönhetően… Szeretnénk erre mi is jobban rájátszani hogy legyen az András mellet egy picikét nő, tehát ne csak feleség legyen, mert az emberek nagyon beskatulyázzák adott esetben, hogy ő egy feleség, aki a Bárdos Andrásnak szült két gyereket, de szeretnénk, ha nézők ettől el tudnának vonatkoztatni, hogy nem, ő egy önálló híradós egyéniség, és ezt megpróbáljuk az ő segítségével egy picit most emelni. Valószínűleg ez egy stratégiai elem volt ahhoz, hogy közelebb hozzák a nézőkhöz a híradót, hogy egy házaspárt alkalmazva a híradónak egy kicsit családiasabb légkört kölcsönözzenek. Ti most mégis megpróbáljátok egyént hangsúlyozni a házaspárból? Így van. Nagyon sok esetben ezt a házastársi dolgot, ezt a viszonyukat annyi jelzésértékkel megpróbáljuk a képernyőre vinni, hogy valami szín mindkettőjükön megjelenik. És ezt az ember sokszor észre sem veszi, csak érzi, hogy harmónikusan látja őket. Például ha Kriszta kap egy kék színű kosztümöt és még kap valamilyen hangsúlyt a kék az ő megjelenésében, akkor valahol az Andráson meg lehet találni a kéket, vagy egy kék inget fog kapni, vagy a nyakkendője dominánsan kék mintás lesz, amitől a néző sokszor nem is tudja, de sugallat az mindeképpen az, hogy ránéz és jól nének ki együtt. Nem biztos, hogy most ő elkezdi elemezni, hogy mért érzi ezt, de mégis valahogy különbözőek – Intuíció. Igen ez az intuíció, vagyis sugallom a képernyőn keresztül. Ezek apró kis eszközök arra, hogy jelezzük, hogy bár ők házastársak, mégis külön egyéniségek. Ha jól értem, akkor ti próbáljátok úgy létrehozni ezt a külsőt, hogy ők jól érezzék magukat. Nagyon fontos 81
Az eddig elmondottakból leszűrve a folyamat úgy zajlik, hogy először megkérdezitek, hogy ők hogyan szeretnének öltözködni, Ők mit tudnak elképzelni maguknak és aztán Ti adtok nekik tanácsot? Ez nagyon sok halamznak a közös része, az ahogy ők kinéznek a képernyőn. Van egy téma, hogy ez egy hírműsor, amely eleve lekorlátoz egy bizonyos megjelenési lehetőséget. Akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindenkinek van egy főnöke, akinek van egy elképzelése, ezt mindegy hogy főszerkesztőnek, hírigazgatónak hívjuk. Mindegyiknek van egy elképzelése arról, hogy az ő műsorát, az ő műsorvezetőjét hogyan szeretné látni. Ezen kívül van egy kretív csapata ennek a televíziónak, amibe beletartozok én is, meg a főrendező meg a kreatív producer, illetve még aki a látványért felel, meg a díszlettervező és egy halmazt képvisel mondjuk a műsorvezető egyénisége és az saját magáról, már a korábbiakból hozott, vagy kialakított megítélése, image. Ezt kell nagyon jó arányokkal összegyúrni, ezt a sok halmazt, és ennek a halmaznak lesz a közös része az, ahogy műsorvezető gyakorlatilag megjelenik TV2 képernyőjén. Ez egy hosszú folyamat. És gyakorlatilag ezt minden nap meg kell ismételni. Ez itt a kihívás, hogy van egy team, akik meghatározzák, hogy ezt szeretnék látni minden este, de minden este másba kell öltöztetni. Tehát ezt a három-négy szóban megfogalmazott irányt tartani kell. Na most van egy nagyon jó intézménye a TV2nek, ezt úgy hívják hogy styling book, styling guide, ill.styling policy. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen az összes műsorvezető időnként egy-egy ilyen image váltáson vagy image megerősítésen esik át. Ugye nyílván a divat, a trendek, a színek folyamatosan változnak Ezt követni kell Érzed te is hogy ezt követni kell, adott esetben évente megújul ez a styling guide. Gyakorlatilag az összes műsorvezetőnek az összes lehetséges megjelenésével foglalkozik, ami egy irányadó módon megmutatja, hogy ezek közül melyik az, a melyik belekerül a styling bookba és azt mondjuk, hogy akkor ezt a vonalat kell követni. És ez leszabályozza. Most készül nyáron a legújabb styling book, amihez szintén ugyanúgy mind a 23 műsorvezetőt újra le fogjuk fotózni, újra meghatározzuk az ő irányát. Nyilván, akinél kell változtatni, ott változtatunk, akinél nem kell változtatni ott nem váloztatunk. Figyelemmel kíséritek egyébként a külföldi stílusokat? Persze a német, az angol, még az olaszt is, de az a legérdekesebb. Bár most komoly kreatív vezetőségváltás történt, úgyhogy most el tudom képzelni , hogy most valami csoda fog történni a TV2-n az elkövetkezendő időszakban. 82
Hogyan állnak a műsorvezetők a változtatásokhoz? Na most a Bárdos Andrásnál, ő mindig felteszi azt a kérdést, hogy most nincs indoka, hogy ő megváltozzon, mert ha ő megváltozik, azzal egy üzenetet küld a nézők felé, hogy most valami változott. De szép lassan sikerül becsempészni valamit. Ez egy bizalom. Ez egy rettentően bensőséges szakma, tehát amikor egy média személyiséget egy olyan helyzetben látsz, mint alsónadrágban vagy melltartóban, amiben mondjuk nagyon kevés ember látja. Kell egy olyan bizalmi kapcsolat, egy olyan bizalmi helyzetet kialakítani velük, amiben ők ezt elfogadják, hogy az intim szférájába bele tudunk lépni. És mivel hogy azt látják, hogy emberileg is, szakmailag működik, inkább hagyják magukat ki jobban, ki kevésbé befolyásolni. Hogyan éritek el azt, hogy bár divatot irányítotok valamilyen szinten, gondolom le van ez fektetve, hogy tulajdonképpen a hírek azok, amik igazán fontosak és nem az, hog mondjuk a hírolvasó hogy néz ki. Hogyan tudtok korlátok között maradni, hogy a néző figyelmét ne vonjátok el a hírekről, a hír értékéről? Ez egy nagyon nehéz feladat,de én erre mindig azt mondom, hogy erről meg gondoskodjon a főszerkesztő. Csináljon olyan híreket, ami az embereket leköti. Nekem az a feladatom, hogy szép ruhába öltöztessem. Kétségtelen. Voltak ilyen dogmák, hogy ne adjak rá nagy nyakláncot, meg nagy medált, ne legyen túl extrém a ruha, mert az le fogja kötni a figyelmet. Igen, igen ez rendkívül jó kérdés. Ez alapvetően mindig ott van a mi munkánkban, hogy igen, valahol alárendelt szerepet kell játszanunk, mert mi csak egy support vagyunk, aki az adott műsort vagy műsorvezetőt kiszolgálja, azaz felöltözteti, de mégis a műsor lényege a lényeg. De őszintén. Mikor van lehetőséged és elképzelésed, akkor ellen lehet állni, hogy mért ne nézzen ki a műsorvezető dögösen, jól, csinosan. De azért ezt mindig ott kell tartani, de egy idő után a műsorvezető egyénisége, személyisége az, ami a nézőket le fogja kötni és nem hagyja, hogy a külső jegyek, a különböző ruha színek elvonják a figyelmet. Nyilvánvaló a hírműsor elé azért ül le a néző, hogy híreket halljon, a megasztár elé meg azért ül le valaki, hogy az adott trend világában, ill, a zenei világban, a vizuális világban, a divatban lásson valamit.
83
Ez érdekes, mert én úgy gondolom, hogy van rá példa, mikor a hírműsorokban megbillen a mérleg ebben a tekintetben, sőt van ahol ez az egyensúlytalanság folyamatos a divat oldalára. Nevezetesen számomra Erős Antónia öltözéke néha már túlzás. Igen, ezt én is észrevettem. Abszolút. Nem ismerek kutatást, csak tippelni tudok, de ha mondjuk a két híradós műsorvezetőnőt, a Máté Krisztinát és az Erős Antóniát összehasonlítjuk, nyilvánvalóan mindenki azt fogja mondani, hogy az Erős Antónia sokkal jobb csaj, mint a Máté Krisztina. Meg én is ezt mondom. De ha már azt kérdezik meg, hogy melyik a hitelesebb, akkor lehet, hogy azt fogják mondani, hogy a Máté Kriszta hitelesebb. Ezen el lehet vitatkozni, hogy RTL Klub nyilván bevállalósabb, kicsit extrémebb, kicsit jobban hagyja a kreatív csapatot érvényesülni. De megéri ez? Nagyon sok e-mailt kapunk, hogy tegnap láttam a Tényeket, amiben Várkonyi Andreának nagyon tetszett a blézere, hol lehet megvenni. Ez jól esik. Szerintem az embereket foglalkoztatja. Odafigyelnek arra, hogy ki mit visel a médiában. Mert valahol egy jellemformáló képessége van a televíziónak, manapság az embereknek egyfajta szórakozás, és tudomásul kell venni, hogy nagyon megosztja az embereket. Valaki kidobja a tvjét, mert nem érdekli,mert olyan információkat hall belőle, amitől az embernek az életkedve is elmegy, valakit pedig tájékoztat, szórakoztat és élményt ad neki. Nyilván nekünk azt a részt kell megtalálni, azt a réteget kell szórakoztatni, élményt adni neki és tájékoztatni, aki erre kapható. Ezek le vannak fektetve írásban? Mondjuk, hogy egy hírolvasónál mekkora lehet a dekoltázs, milyen a hajszín… Így van. Sokáig ez íratlan szabályként volt, csak beszéltünk róla. Aztán az én hatásomra született meg ez írásban, mert ugye én sem tudok ott lenni hajnaltól késő estig, viszont ott vannak az én embereim, és ha egy sminkes lebetegszik,vagy kiköltözik, vagy a fodrászoknál csere történt, az újnak úgy tudom elmagyarázni, ha megmutatom, hogy pl. Várkonyi Andrea így néz ki visszavonásig. És ez lett leírva, intézményként lett működtetve, üzemeltetve. Mert a divatról lehet beszélni, vitatkozni, de az egy szubjektív dolog. Ahhoz, hogy objektívvé tudjam tenni, nekem az irányokat le kell fektetni. Vannak fotók és van verbális megjelenítése, hogy márpedig az ő megjelenítése ez meg ez, az ő hajviselete, sminkje visszafogott, konzervatívabb, de már az ő esetében lehet divatosabb irányokat követni, mert fiatalos, szexis…De a hajviseletében csak engedéllyel lehet változtatni, mert ha a haját vörösről szőkére akarja festetni, akkor meg kell futtatni a körömet, hogy innentől kezdve indokolt-e az
84
a műsorvezető kérés. És akkor ezt eldöntik. Igen akarjuk, sőt olyannyira akarjuk, hogy valamilyen PR cég megjelenést, vagy megjelentetjük az Aktívban vagy valamilyen sajtóban. Tehát van egy ilyen előkészítése annak, ha valakinél valamilyen drasztikus változást akartok véghezvinni? Igen, valamilyen olyan dolgot kell csinálni, amivel indokolttá válik, hogy mitől lett ez a változás. Nyilván ilyen esetben nekem a marketing osztállyal, a PR osztállyal és egyéb osztályokkal össze kell dolgozni. De vannak olyan esetek is, mikor adott személy hiába kéri, ha nem akar a TV2változtatást akkor nem is lesz. Nekik ez a szerződésükben le van szabályozva, hogy adott outlookjuktól ők nem térhetnek el. Ha egy kicsit szigorúbb, akkor az is le van fektetve, hogy pl.+/- 3 kiló a fogyási vagy hízási lehetőség, amit megenged a képernyőn. -Mondjuk egy hírműsornál a Az évek során történtek változások Kezdjük ott hogy vezetéstől függenek ezek. Én már mondhatni a kezdetektől ott vagyok, sok vezetőséget, igazgatóságot megéltem már és igaz az, hogy mindenki egy kicsit a saját arculatát a saját elképzelését próbálja hozni, nekünk pedig az volt a feladatunk hogy mindenkinek feleljünk meg. Ebből következően persze hogy történtek változások, sokszor markáns változások. Ha leváltanák a valamelyik hírműsorvezetőt, vagy történne valami. Mi lenne kiválasztás szempontja a külsőben? Nem, fordítva van. Alapvetően a kisugárzás, ami mindennél fontosabb egy műsorvezetőnél, mindenki úgy áll hozzá, hogy a külsejét azt bármikor át lehet alakítani. Elsősorban a kisugárzás, a tehetség az, ami a legfontosabb és erre fogjuk rátenni azt a pluszt, azt a stylingot, ami nyilván egyéniségtől is függ. Itt mindenki jót akar, minden egyes halmaz támogatja a másikat, nem gyengíteni fogják egymást, hanem mindenki hozzátesz egy picit, hogy a végeredmény szempontjából a megjelenés az a legtökéletesebb legyen és adott esetben még ezt kutatásokkal alá is lehet támasztani. Általában időszakonként kapunk ezekről visszajelzést, ezekről a munkáinkról, vagy hogy ki legnépszerűbb műsorvezető, egyáltalán a neve elhangzásakor eszébe jut-e, hogy kiről van szó, és ebből a sok visszajelzésből képet kap a kreatív arról, hogy jó irányba tolta-e a műsorvezetőt. A műsorvezető a nézőknek készül, tehát az kell, hogy minél több nézőt tudjak leültetni és mindent ennek szentelünk: a megjelenést, a műsorok szerkezetét, a struktúrát stb. A piramis csúcsa, hogy milyen a 85
nézettség, mert ugye a reklámozók annál költik el a pénzüket, ahol a reklámköltség a legoptimálisabb, a leggazdaságosabb. Köszönöm, hogy időt szántál rám.
86
3. Interjú Klausz Andreával, az RTL Klub stylistjával 2008. május 4-én készített interjú Kikkel foglalkozol a munkád során, ők mely műsorokban szerepelnek? Mióta dolgozol ebben a pozícióban? Híradó: Erős Antónia, Szellő István, Kumin Viktória, Alföldi Zoltán, Boros Kriszta Időjárás-jelentés: Pataki Zita, Véber istván Fókusz: Barabás Évi, Gönczi Gábor, Marsi Anikó, Holló Márta XXI. század (éppen aktuálisan, aki a riportot készítette…) Portré: Barabás Évi Házon kívül: Boros Kriszta, Hegyi Nóra A szakdolgozatom témáját a hírolvasók személyisége köré építem. Tehát a kérdéseim az ő személyiségi jegyeikre (külső, belső) fokuszálnak. Mikor a csatorna elindult szerinted melyek lehettek a kiválasztás szempontjai (külsővel kapcsolatos szempontok)? Vannak esetleg erről információid? (kor, megjelenés, arc..) Biztosan minden eset más, hiszen a híradósok nem csupán elmondják a híreket, hanem a blokkok közti szövegeket ők maguk írják. Ezért előfordulhat olyan is, hogy egy hírszerkesztő riporter is „belecsöppen” fokozatosan ebbe a szerepbe, konkrét példa épp Boros Kriszta a reggeli híradókban. De biztosan előfordul casting is, illetve igen gyakori, hogy műsorvezetők vándorolnak csatornák közt, ilyen pl D. Tóth Kriszta, Kumin Viki (régebben Duna tv-nél volt) vagy Szellő István is, sorolhatnánk… Ki ezért a felelős? A rendező és a főleg a hírigazgató elsősorban, többiekről nem tudok (de lehet, hogy van…) Más szempontok kerülnek előtérbe, mint például egy másik műsor vezetőjénél? Annyiban igen, hogy a hírigazgató és más műsorok főszerkesztőjének ízlése és szempontjai érvényesülnek.
87
Mire kell ügyelni egy hírolvasó külseje esetében? Vannak írott szabályok? (dekoltázs, színek, ékszer…) Régebbi szabály, hogy a híradóban valamiféle puritánságot kell kialakítani a hírolvasóknál, hiszen nem vonhatja el a figyelmet a hírekről, illetve a komolyságát nem csorbíthatja. Ám mégis ha egy erőteljesebb ruhán megakad a néző szeme, kapcsolgatás közben ott ragad a csatornánál. Szóval ördögi kör, de a középutat meg lehet találni. Nem lehet túl kihívó, túl szexi, túl erős sminkben, hiszen nem vonhatja el elvileg a figyelmet arról, amiről szó van. A híradóban picit konzervatívabb, elegáns vonalat kell képviselniük. Milyen mértékben lehet ezektől eltérni? Van valamilyen következménye, ha áthágják ezeket a szabályokat? Az egyéni karakterek átsütnek a szerepeken, Erős Antónia a dekoratív díva-szerű megjelenés példája, kevesebb lenne a műsor, ha nem ŐT kapnák a nézők, ha ezt visszafognánk rajta. És melyek az íratlan szabályok? Szájhagyomány útján az jutott el hozzám annak idején, hogy eredetileg nem lehetne ékszert hangsúlyos ékszereket pláne- viselni a híradóban. Nem látszódhatna a műsorvezetők karja, vagyis hosszú ujjú kosztümöket kell viselniük. Változtak ezek az évek során? Miben? Mostmár egyre trendivé válik még akár a közszolgálati adóknál is, hogy a konzervatívságot feloldják, és smart casual, hétköznapi eleganciára váltják föl. Így fordulhat az elő, hogy egy blúzban, vagy azon egy fekete mellénnyel, karakteresebb bizsukkal láthatjuk a képernyőkön a hírolvasókat. Így évszaknak megfelelően Erős Antóniára rövid ujjú kis blézereket és blúzokat is adunk már, ami az extravagánsabb stílusába belefér. Hogyan épül fel egy hírolvasó stílusa? Melyek azok a tulajdonságok, amiket figyelembe kell venni? (színek, arcforma, haj, alak…) Mint minden képernyős szereplőnél, az alkatát figyelembe kell venni. Valamennyire a hétköznapi karaktere is megmarad, de az is előfordul, hogy Náray Tamás, a csatorna fő művészeti tanácsadója (ő a főnökünk) hajviseletbe vagy szemöldökszedési szokásaiba beleszól a műsorvezetőnek. Ezen felül a hírigazgató is kér tőlünk bizonyos változtatásokat, konkrét példa, Kumin Viki helyett (ha ő elmegy szülni) Boros Krisztát láthatjuk majd a képernyőkön, aki nem Viki 88
karakterét örökli majd, hanem kifejezetten egy sportos megjelenést vár tőlünk irányába a hírigazgató (Kotroczó Róbert). De az ő engedélye kell nekünk akkor is, ha Alföldi Zoltán szigorúan klasszikus ölytöny-nyakkendőjén lazítanánk. Figyelembe veszitek az adott személy egyéniségét, öltözködési szokásait vagy a kamera és a képernyő a lényeg? Mindkettő lényeges, vannak, akik nagyon határozottan elzárkóznak dolgok elől (például rövid szoknya, vagy extrémebb szabású felsők, stb…), vannak, akik mindent ránk bíznak. Illetve (Főleg Erős Antónia esetében) sokszor együtt hozzuk létre a végleges külsőt, mert esetleg nem érzi jól magát egy zakóban, vagy nem tetszik a színe… (stb). Fontos, hogy a képernyőn is előnyös legyen a megjelenésük, de ne térjen el a személyiségüktől, hiszen az egyértelműen látszik, ha „jelmezzé” válik a ruha, hiszen hiába elfogulatlanul és tényszerűen mondja a híreket, a személyisége mégiscsak megmutatkozik (elég végigkapcsolni az egy időben leadott híreket, és mind más-más karakter, még ha az öltözet hasonló stílusú is) Emellett a korát is figyeljük (pl Szellő István ősz hajú, de nem öreg, így nem szabad öregítenünk, színekkel, fazonokkal próbáljuk kompenzálni ezt). A hírolvasók beleszólhatnak abba, hogy mit szeretnének viselni, hogy miben érzik jól magukat? A mi híradósaink közt inkább Erős Antóniára és Boros Krisztára jellemző, hogy egy-egy fazont vagy színt alkalmanként visszautasítanak, illetve Szellő István kevésbé szereti a zöld és a barna színeket, de alkalmanként persze fölveszi. Egy műsorvezető-páros esetében a viseletnek harmóniában kell lennie? Ha igen, melyek azok a szempontok, amivel ezt el lehet érni. Ha ketten vezetik a Híradót, a ruhák színeit és stílusát összehangoljuk, hogy a látvány beköszönéskor és elköszönéskor (amikor együtt látszanak), egységes legyen. Fontos a háttér színe is (ez a Híradónál mondjuk kevésbé hangsúlyos, inkább a Fókusznál és XXI. Századnál szempont), illetve a színek finomsága mindig sérül a képernyőn, a pasztelles, árnyalt színek tónusuktól függően besötétednek vagy kivilágosodnak. Ezért érdemes erőteljesebb és tisztább színeket használni.
89
Egy hírolvasó öltözete, kinézete valamilyen módon összhangban van a televízió arculatával? Igazából nem kifejezetten, inkább személyiségük van kapcsolatban a csatorna arculatával, ami alapján eleve képernyőre kerültek, és ezek után már személyiségük az elsődleges szempont az öltöztetésüknél.
Ha egy hírolvasó más külsőt szeretne. Tegyük fel, le szeretné vágatni a haját. Milyen procedúrákkal járhat ez a stílusváltás. Egyáltalán lehetséges-e ilyesmi? Az efféle stílusváltást a főszerkesztővel, és esetleg a rendezővel kell megbeszélnie. Tehát a feletteseinek mindenképp tudniuk kell róla. De különösebb gondot –tudtommal- nem okoz (ha csak nem extrém a kívánsága), hiszen mondjuk
egy színészeknél, a színházi szerepnél
nyilván fontos a karakter megtartása, itt azért jóval szabadabban lehet önmaga a képernyőn. Előfordulhat olyan is, hogy Náray Tamás ellenzi vagy erölteti. Mi (akik napi szinten dolgozunk velük) alkalmazkodunk a megváltoztatott külsejükhöz. Követitek a divatot, az irányzatokat? Miben befolyásolja az öltözéket (fazonok, színek..) Akár akarjuk, akár nem, a divatot nem tudjuk nem követni, hiszen adott cégekkel dolgozunk, ahonnan a ruhákat elhozzuk, divatdiktáló (vagy követő… - attól függ, melyik cégről van szó). Ez sok szempontból előnyös, mert a képernyőn szereplő ruházatok szintén ízlésformáló a nézők felé, viszont bizonyos szempontból meg nem, mert az adott aktuális divat nem mindenkinek áll jól, és nem mindenkinek a sajátja. Ez sokszor okoz fejtörést. Megtennéd, hogy mondasz néhány szót mindegyik hírolvasó stílusáról? Például arra lennék kíváncsi, hogy más ruhákhoz nyúlsz-e ha Erős Antónia lép be hozzád, illetve ha Kumin Viktória? És ugyanígy az urakkal szemben is. Szellő István és Alföldi Zoltán esetében. Melyek ezek a szempontok vagy kialakult viseleti szokások, amik meghatározzák a döntésedet, hogy aznap mit viseljenek? Erős Antónia: nőies fazonok, különleges szabások és megoldások, erőteljes színek. A dereka nagyon vékony, így övekkel előnyös ezt kiemelni. Dekoltázst mindig szabadon hagyjuk, hogy a dekoratív ékszerek helyet kapjanak. Valami olyasmi lehetne a mottó, hogy „mindig legyen valami érdekes, amit lehet nézni rajta”. Szellő István: eléggé meg van kötve a kezünk, hiszen nem adhatunk rá erőteljes színű ingeket (csak fehér vagy pasztelles árnyalatokat, mert a főműsoridős Híradó megköveteli ezt a 90
fajta eleganciát), és a Griff adja az öltönyeit, nyakkendőit, szóval adott a mozgásterünk. Mindig Antónia ruhájához alkalmazkodunk az ő ruháival (egy színben tartjuk) Kumin Viktória: Kicsit konzervatívabb, visszafogottabb az ő kollekciója, (szőke haja és világos arcbőre miatt) nem igazán áll neki jól a szürke és a tompa árnyalatú barnák, viszont erős színeket sem érdemes használni, mert sápasztja, elnyomja. Alföldi Zoltán: Vikihez alkalmazkodunk színekben, és Szellő Istvánhoz hasonló a „probléma”. De nála már néha berakunk erőteljesebb ingeket is deles Híradóknál, vagy lassan a reggeli híradóknál a smart casual vonalat is követhetjük, ing-nyakkendő, pulcsi-ing… stb. Vannak információid arról, hogy más televíziós csatornáknál különböznek-e ezek a szempontok? Miben térnek el? Sajnos erre nem tudok válaszolni, mert nincs rálátásom más csatornák működésére. Szerinted ebből a szempontból különbség van a kereskedelmi csatorna és a közszolgálati csatorna között? Mik ezek? Ez csupán magánvélemény, nem szakmai tudás mondatja velem (ugyanis nem sokszor nézek tv-t), a közszolgálati konzervatívabb és klasszikusabb, az ékszerhasználat különösen visszafogott, és az egyéniségeket kevésbé domborítják ki, illetve nem is sztárolják őket. Hiszen Erős Antónia gyakran néz vissza címlapról, de XY az M1-ről nem nagyon… A kereskedelmi adók kifejezett célja lehet, hogy jól felismerhető, karaketeres embereket tudjon fölmutatni, akik emblematikusan beazonosítják a nézőknek a csatornát. Netán miattuk kapcsolják be a tv-t… (mert pl divatteremtő)
91
Irodalomjegyzék
1. 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról http://www.hullamvadasz.hu/ftpterulet/jog/torveny/mediatv.html 2. A Blikk felmérése: Kinek hisz Magyarország? 6. rész: A hölgyek Erős Antónia a leghitelesebb nő http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=89317 3. Az RTL Klub hírigazgatóságához tartozó műsorok szakmai, etikai és jogi kódexe szerkesztette: Kotroczó Róbert, Sinka Zoltán; Klub Pubishing Kft.,2008 4. Á. D. : Erős Antónia szerint objektivitás és hitelesség nélkül nincs jó híradós http://www.nweb.hu/vh/index.php?option=com_content&task=view&id=1318&Itemid=43 5. Bárdos András a leghitelesebbek között http://tv2.hu/2008-01-24/Bardos_Andras_a_leghitelesebbek_kozott/ 6. Dancsok Regina: Pálffy István novembertől egyedül http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=14685 7.Dunavölgyi Péter: A TV Híradó gyűjteményről http://www.tvarchivum.hu/?id=204775 8. D. Tóth Kriszta - a tüdőrák ellen http://www.hazipatika.com/topics/daganatos/articles/D_Toth_Kriszta_a_tudorak_ellen?aid=2 0071027125501;HPID=02544F6D-D12E8B7B-D56525CC-DF147D41 9. GfK: nem tudnak TV nélkül élni a magyarok http://hvg.hu/media.tvradio/20060313teve.aspx 10.György Péter: Felvilágosulatlan, nőellenes buta férfiak: az MTV elnöke és kollégái http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=MUBIRALAT0538&article=2005-0925-230205WJWV
92
11. Kovács Róbert: Csúcsra járatott bulvár http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=540&enciklopedia=1 12. Médiagazdaságtan, Médiaszabályozás (91. oldal); szerkesztette: Gálik Mihály; AULA, 2002 13. Médiakönyv, Tények és Tanok (15. oldal); szerkesztette: Enyedi Nagy Mihály, Farkas Zoltán, Molnár Adél, Solténszky Tibor; 1. kötet; ENAMIKÉ, Budapest, 2000-2001 14. Megújulnak hétfőtől az MTV hírműsorai http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=229639 15. Michael Barratt: Médiaszereplés felsőfokon (7. oldal); Bagolyvár, Budapest, 2000 16. Pogonyi Lajos: Kanális http://nol.hu/cikk/383670/) 17. Példaképem: Erős Antónia néni http://velvet.hu/onleany/ea051114/ 18. Ruttka Ildikó: A híradós gyerekei kedvéért teszi http://bulvar.ma.hu/tart/cikk/d/0/4848/1/bulvar/Szello_Istvan_orvosi_ellenorzes_mellett_csin alja 19. Takács Albert ombudsman-helyettes második levele
az MTV Rt. Elnökének http://www.hirado.hu/cikk.php?id=72620 20.Terray István: Bárdos András: A tévé elavult. http://www.origo.hu/teve/20070621bardos.html
93
