A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 9. évfolyam 1. szám
2007. január hónap
Melyikünk ne emlékezne gyermekkora titkokkal teli, varázslatos szépségő karácsonyaira? Még akkor is, ha felnıtt fejjel visszatekintve túlságosan is édeskésnek, romantikusnak tőnnek. Az adventi rorátékra siettünk a ropogó hóban. Még sötét volt mindenütt, csak a villanypóznák pislákoló fényei égtek. Csendesen és némán róttuk az utcát. Boldog szívvel siettünk a félhomályos templomba a hajnali misére, és örültünk, hogy az ablakokon át egyre tisztább fénnyel köszön be a fölkelı nap fénye a szentmise közben. Melyikünk ne emlékezne arra a boldog várakozásra, amellyel a szenteste közeledését várta. A tanítás végét, a szánkózást, a téli játékok örömét. És titkon azt fontolgatta magában, milyen meglepetést, milyen ajándékot hoz majd a megszólaló csengı, amikor boldogan rohanhatunk be a szobába, ahol a karácsonyfa pompázó díszei és fényei hirdették, mennyire szeretnek és elfogadnak minket. Mert Karácsony az Isten gyöngédségének a jele: emberré lesz és a saját Fiát küldi el
nekünk, hogy mindannyian végre megtanuljuk, az İ gyermekei vagyunk. Karácsony a megbocsátás ideje: Jézus azért jön, hogy békességet szerezzen az emberek között, Isten dicsıségére. Rávezet a megbocsátás útjára, hogy kiengeszteljen bennünket Istennel és egymással. Karácsony a világosság ideje: hiszen az ünneptıl kezdve hoszszabbodnak a nappalok és rövidülnek az éjszakák. Jézus ajándékként hozza el számunkra a lehetıséget, hogy évrıl évre egyre inkább igazságban és szeretetben éljünk egymással a kölcsönös elfogadásban. Egyházközségünk minden tagjának Isten áldotta, boldog Karácsonyt kívánok a szívünkben is megszületni akaró kis Jézus örömében és békéjében: István atya
Credo 2007. január
1
Helytörténet Deák Varga József A kúria sorsa a II. világháború alatt és után 1944 – 1952. Közismert, hogy a II. világháború kezdeti sikerei után a tengelyhatalmak egyre csökkenı katonai és gazdasági ereje következtében, de fıleg a sztálingrádi vereség és a Donkanyari küzdelmek súlyos ember— és anyagi áldozatai miatt a korábbi folyamatos gyızelmek után a “rugalmas elszakadásnak” álcázott általános visszavonulás állt be. Ezen idı alatt is folytak a harcok, katonáink minden hısi elszántsága és áldozata ellenére 1944-re a front már a Kárpátok vonalát is elérte. Itt még ideig—óráig fel lehetett volna tartóztatni a szovjet elırenyomulást, de a román kiugrás miatt dél felıl megnyílt az út a már román erıkke1 is megnövekedett ellenség elıtt. Budapest eleste után már csak az u.n. “Margit vonal” - ban reménykedtek a németek és ennek a vonalnak volt egyik fontos pontja Nagybajom. Itt a német és magyar erık 1944. novemberétıl 1945. márciusáig tartották a frontot. Ekkor a község kiürítését is elrendelték, sokan a szovjetek ismert erıszakosságaitól tartva önként, mások kényszerbıl távoztak. Mégis mindennek ellenére sokan maradtak a községben, akik itt vészelték át az ostromot, vagy éppen áldozatul estek a harci cselekményeknek. Az ostrom Nagybajomban - mint általában mindenütt az országban óriási károkat okozott. E kis ismertetı munkának nem feladata, hogy a harci eseményeket ismertesse, erre hivatottak a hadtörténészek. Itt elsısorban a Sárközy kúria sorsával kell foglalkoznunk. Az épület akkori tulajdonosa Sárközy Miklós a front közeledtére családjával Zalacsányra menekült, ahol rokonánál, özv.gróf Batthyány Józsefnénál vészelte át a vészterhes idıszakot. Csak a front elvonulása után pár hónappal látogatott el Nagybajomba. Az épületet feldúlva, kifosztva, háborús sérülések, belövések nyomaival találta. Látható volt, hogy ide visszatérni és folytatni a régi életet már nem lehet. Eltávozott és többé nem is tért vissza. Birtokát, mivel az l000 kh - at meghaladta, elkobozták, a ház körül 600 négyszögölet meghagyva a teljes belsıséget is kisajátították a földreform során. Ennek az eljárásnak az igénybevételi jegyzıkönyve azonban tartalmaz egy - a témához tartozó - kitételt. Nevezetesen azt, hogy a kúria nagy kiterjedéső, gondozott, ısfákkal benıtt parkját mint “védett közparkot” veszi igénybe a Zöldigénylı Bizottság. Szép is, jó is lett volna, ha a 2
parkot megtartja és közkinccsé teszi a község vezetése. Nagybajomnak lett volna egy történelmi levegıjő, költıi ihletéső emlékparkja, ahol Csokonai, Pálóczi Horváth és sok más jeles személyiség sétálgatott. Abban az idıben még más volt a közgondolkodás. “A múltat végkép eltörölni...” volt a jelszó s e jelszó alatt azt értették, hogy pusztítani mindent, ami a múltra emlékeztet. A park sem kerülhette el a sorsát. E sorok írója 1951-52-ben még látta a régi százados fákat, pusztulása folyamatában is lenyőgözı parkot. Az akkori rend urai azonban rávetették magukat a lakóteleknek is ígéretes területre és sorban felparcellázták a “védett közparkot”. Ma itt - ott áll még egy - két famatuzsálem, a régi idık tanújaként. De éveik, talán hónapjaik meg vannak számlálva. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a telekéhséget sikerült kielégíteni úgy, hogy az épület körül megmaradt mintegy 0,5 ha, terület, benne pár ısfa, egy nagyon öreg szomorúkıris, egy különleges, hatalmas tujafa, százados magnólia és egy óriás vadgesztenye. A park mai állapotáról késıbb lesz szó, a múzeummal kapcsolatban. A kúria sorsa a továbbiakban úgy alakult, ahogyan a többi, elhagyott úrilak, amelynek a gazdája nem tudta, vagy nem is akarta az épületet használni. Az elhagyott épületet olyan egyének szállták meg, akik nem ismerték a múltját, de ha ismerték volna, az akkor sem jelentett volna számukra semmit. Ami még megmaradt, p1. régi antik kályhák, szétszórt iratok, könyvek, széthordták, szétverték, eltüzelték. Az 50-es évek közepe táján a község vezetése úgy határozott, hogy az épületet szolgálati lakásokká alakíttatja át. Ez alkalommal hat lakás kialakítására került sor. E változás jó volt a tekintetben, hogy az épületnek végleges, rendes lakói lettek, ‘állatorvos, gyógyszerész, tanár, rendır stb.! de rossz volt amiatt, hogy a lakáskialakítások során a tervezést és kivitelezést nem megfelelı szakemberre bízták. A tervezı egyszerően csak a célszerőséget tekintette és nem vette figyelembe, hogy egy mőemlék értékő épülethez nyúl. A klasszicista stílusú ablakokat lecserélte jellegtelen, nagyobb mérető nyílászárókra, a homlokzat vakolatdíszeit, szemöldökpárkányait leverette, az összes ajtót “szocreál” egyenajtóra cseréltette ki.
Credo 2007. január
Ezen átalakítás során a folyosó külsı, már korábban befalazott boltíveibe ajtókat vágtak, a körfolyosót is lakásonként felszabdalták. Bevezették a gázt, ennek folytán körben a falakon kívül helyezték el a vezetéket, lakásonként a gázórákat. Errıl
az állapotról egy 1990-ben készült fénykép alapján, mely a torony egy részletét ábrázolja, alkothatunk fogalmat. Úgy vélem, a látványhoz nem kell kommentár.
’56-os forradalom (folytatjuk december havi cikkünket)
Soós Viktor
2. Kételyek és emlékezet Akkor ki a gyilkos? Kik ölték meg a fiatal káplánt? Ezt mind a mai napig nem tudjuk. Feltételezett elkövetık vannak, de konkrét bizonyíték senkire sincs. A gyilkosok hallgatnak. Akik valamit is tudnak az esetrıl, ık sem mernek beszélni, mert félnek.
Céljuk megfélemlítés volt. A körülmények arra engednek következtetni, hogy az ÁEH jóváhagyásával szemelték ki Brenner Jánost. Több pap verésénél és vallatásánál hangzott el az ÁVÓ-n ez a fenyegetés: „Te is úgy akarsz járni, mint a Brenner János?”
2. kép
1. kép
Az ÁVH forgatókönyve szerint halálának oka buzgó lelki pásztori tevékenysége.
Rábakethely és a környék lakossága gyanakodott, hogy a Párt tetette el láb alól a káplánt. Véleményüknek hangot is adtak. Erre bizonyíték a szentgotthárdi járási végrehajtó bizottság irata is, amelyben szeCredo 2007. január
repel az emberek elégedetlensége a nyomozással kapcsolatban. Az iratban szerepel az is, hogy: „a Járási Párt Végrehajtó Bizotságának az a véleménye a nyomozók munkájáról, hogy jól végezték a dolgukat, különösen Klamerusz és Dénes elvtárs.” Ekkor még nem állt úgy a bírósági tárgyalás, hogy bármiféle eredményt lehetett volna tudni. A dicséret egy kicsit elsietett. Egyébként Klamerusz Béláról annyit, hogy győlölte és üldözte a papokat. Az egyik legvéresebb, legkeményebb ávósok egyike volt. Amikor 1966-ban kiderült, hogy nem Tóka Ferenc, hanem Kóczán Tibor a gyilkos, akkor errıl semmilyen véleménnyel nem volt a járási székhely Végrehajtó Bizottsága. A gyilkosság elkövetıi nem érték el a céljukat. A hívek a gyilkosság után még jobban ragaszkodtak a vértanú káplán3
hoz. Tiszteletét nem csak ırizték, hanem tovább is adták. A két elítéltet többször és többen is megpróbálták nyilatkozatra bírni. Ezt minden alkalommal elutasították. Akár köze volt a két elítéltnek a gyilkossághoz, akár nem, a családi életük megsínylette az esetet, s a becsületüket környezetük és a közvélemény szemében elvesztették. Hogy a történelem ítélıszéke felmenti-e ıket – mint eszközül szolgáló áldozatokat – jórészt a további kutatáson múlik. A kutatásokat azonban megnehezíti, hogy a bizonyítékokat feltehetıen már megsemmisítették. A még élı tanúk nagy része máig sem mer nyilatkozni.
Az ösküi papgyilkosság – ahol Szekuli Pál piarista pap szenvedett vértanú halált – eléggé hasonlít Brenner János halálához. Ez a gyilkosság szintén 1957 decemberében történt. Szekuli Pált egy kútba fulladva találták meg. Elıször öngyilkosságot, majd a plébános bőnösségét igyekeztek bebizonyítani. Nemcsak a hasonlóság miatt, hanem azért is, mert eléggé feltáratlan ez a gyilkosság, ennek az ügynek a kivizsgálása is fontos lenne. A tiszavárkonyi pap halálának a körülményeit is máig homály fedi.
A vértanú emlékezete Brenner János halála után már egy hónappal olyan kéréssel fordul dr. Kozma Ferenc plébános Kovács Sándor püspök úrhoz, adjon engedélyt arra, hogy a rábakethelyi plébánián Brenner Jánosnak emlékhelyet alakíthasson ki.
4. kép 3. kép
Az 1956-os forradalom után országszerte hét papot öltek meg. Az emberek véleménye szerint a titkosrendırség és az ÁEH a püspököket és a buzgón dolgozó papokat akarta megfélemlíteni. A gyilkosságokon kívül több papot vertek meg és kényszeríteni próbálták ıket az állammal való együttmőködésre. Itt nemcsak testi, hanem lelki terrort is alkalmazott a diktatúra a megfélemlítésre. 4
Kovács Sándor püspök Kozma Ferenc beadott kérelmét véleményezésre átadta a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalannak. Látható a félelem, az óvatosság, ami a Székeskáptalan véleményébıl tükrözıdik. A támogató állásfoglalás ellenére azonban nem készült el az oratórium, nem alakították át Brenner János szobáját. Elevenen élt a gyıri szeminárium kispapjaiban a vértanú emléke, és mindent megtettek a tisztelete megırzéséért. A szeminárium elöljárói Credo 2007. január
és kispapjai ünnepséget rendeztek Brenner János emlékére. Így számolt be errıl az ünnepségrıl „Jóska” fedınevő ügynök (a helyesírási hibákat meghagytuk): ”A gyıri kispapok a meggyilkolt Brenner János emlékére emlékgyülést rendeztek. Tudta ezt Kovács püspök is és az a fájó viselkedésében, hogy a rendırség megmondta, hogy az ügyrıl a sajtó megjelenése elıtt ne beszéljenek, ı helyeselte ezt az emlékgyülést, sıt azon beszélt is sokat a kispapoknak. Mielıtt az utról irnák, leirom a müsort és a gyülés lefolyását. A diszteremben nagy pálmák között Brenner János vértanu megnagyitott képe fügött, amely képet aztán a gyülés után a papnevelde folyosólyán mint eszményt kifüggesztették. A kispapok közül, a szombathelyiek voltak az elnöki emelvényen, kivéve egy gyıri egyházmegyést. Két püspök jelent meg Papp és Kovács. Jelen voltak a kanonokok, Mentes Mihály prodirektor, Pintér Gyula rektor, a tanári kar, elöljárók, az összes kispap. Elsı szám a vértanuk miséjének egy latin éneke, amellyel elismerték Brenner vértanúságát. Rátkai Imre kispap beszélt aztán a Pap és az áldozat cimén. Ebben elmondja azt, hogy az egész papi élet szenvedés, de mindez azért van, hogy engeszteljük a bünösökért és hitetlenekért. Brenner igazi és követésre méltó áldozat. Második szám: Pintér II. éves kispap, körmendi gyerek, Mécs László reakciós versét vigyáz állásban szavalta. Kisértéssel, csábitással szemben menjünk elıre. Hitetlenség között mindig elıre: Egy kettı, egy kettı! A gyıri kispap /nevét nem tudom/ beszélt arról, hogy „ahogy Brenner János emléke
köztünk él.” Bizony Brenner sok hibáját is elmondotta. Mint emberrıl azt is: Kiismerhetetlen volt, sokszor visszahuzódó, sokszor csak egyesekkel barátkozott, kettesben járogattak és bizalmasak voltak, partikuláris barátsággal is vádolták, stb. Mint teológus kissé büszke és öntudatos eszével. Nem a csöpögı ájtatosság, hanem a józan középutat járta imaéletében is. Vezetı is lett duktor, aki keményen bánt az alattvalóival, de segített is. Egy ének után, amit a kispapok énekkara adott elı, következett Kovács püspök beszéde. Folytatta a fenti témát. Ahogy Brenner Jancsi fiam az én emlékemben él. Ugy mint áldozópap, mint kedves áldozatunk. Brenner Jancsiról képekben beszélt: 1./ Brenner heti gyónó volt. A szentgotthárdi plébános gyóntatta. Papoknál ez a legfontosabb. A tiszta lélek. Ebben példa Brenner. Ha ez nincs vége a papi életnek. 2./ Brenner levett kalappal vitte a szentséget. A gyilkosnak is feltünt ez. Tisztelet, szeretet az oltáriszentség iránt. 3./ Azonnal ment, mikor hivták. 4./ Az Ur Jézus vele volt harmadnapig, mikor kint feküdt vérében. Ezekhez füzte beszédét. Róla semmi rosszat nem mondott. Ami bántó: Politikai dolog nem volt. De volt benne tulzott megnyilatkozások, a vallásosság tulhajtása, hazugság. Kár volt Kovács püspöknek azt mondani, elıször nıügyet akartak kihozni belıle, de semmi bünös dolgot nem tudtak ráfogni. Az azonban szép volt, hogy megmondotta, hogy rendırség páratlan befektetéssel dolgozott a nyomozásban.... Aztán a püspök beszélgetett Brenner Jánosról az asztalnál is. Azt gondolja, hogy a tettesek nagy pártemberek lehetnek és igy is nehéz. Nem a párt csinálta, hanem sajnálják embe-
reiket. Elmondotta a megmérgezett ember esetét is. Ez ugyanis most nagyon lábra kapott hír, hogy karhatalmista benne volna.” – eddig a jelentés. A gyıri szeminárium folyosóján a kispapok kifüggesztették Brenner János fényképét ezzel a felirattal: „Az intézet növendéke volt, életét hivatásáért adta”. Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) emberei látogatást tettek a gyıri szeminárium igazgatójánál. A kifüggesztett képet szemügyre vették, amíg a folyosón röviden várakozniuk kellett. Azzal a kérdéssel léptek be az ÁEH emberei a rektorhoz, hogy mit keres a kép a falon. Felszólították, hogy a képet vetesse le a falról. A rendszerváltás után a gyıri szeminárium spirituálisa és kispapjai helyezték vissza a képet meghitt ünnepség keretében. Kozma Ferenc esperes a tragikus körülmények között elhunyt káplánja emlékére egy Pieta szobrot faragtatott. A Pieta magyarlaki templomban történı elhelyezésére a hatóságoktól nem kapott engedélyt. Ezért mint síremléket állíttatta fel a rábakethelyi templom mellé a temetıben. Minden évben halottak napján és halálának évfordulóján mécseseket gyújtottak, és virágokat helyeztek el vértanúságának helyén. Rábakethely filiájában, Magyarlakon 1960-ban felszentelték a Szent Kereszt tiszteletére épült templomot, amely hoszszú éveken keresztül alapfalaiban állt. A templomszentelésen a rendırség lefoglalta Brenner János fényképeit, amelyet ott a hívık között osztogattak. A rábakethelyiek és a környékbeliek felismerték, hogy Brenner János halálának körülményei nem egészen tiszták. A tisztelete sem véletlenül alakult ki, hiszen a plébánia hívei meggyızıdhetCredo 2007. január
tek arról, hogy a Pártnak köze van a gyilkossághoz. A fenyegetések, megfélemlítések nem érték el azt az eredményt, amire számítottak. Igaz, hogy a híveknek egy része, mind a mai napig nehezen nyílik meg a gyilkossággal kapcsolatban és minden idegentıl fél, de Brenner János tiszteletét és az iránta érzett rokonszenvet nem sikerült kiirtani. A szombathelyi ferences templom gyóntató folyosóján helyeztek el két üvegablakot 1982-ben, melyek közül az egyik Brenner Jánost, a másik Batthyány-Strattmann László szemorvost ábrázolja. A rendszerváltás utáni elsı hivatalos megemlékezés 1992. december 13-án volt, amikor vértanúsága helyét egy emlékkereszttel jelölték meg.
Kápolna a vértanúság helyén.
5. kép Brenner János tisztelıi 1993-ban létrehozták a Brenner János Emlékhely Alapítványt. Az a célja, hogy „Brenner János emlékét méltó módon megırizzék. Ennek érdekében emlékkápolnát építsenek fel, az emlékhelyeket fenntartsák, emlékét ırizzék, életét és tetteit feltárják, továbbá a boldoggá avatást támogassák.” Az alapítvány Zsidán emlékkápolnát építtetett, amelyet dr. Konkoly István megyéspüspök 1996. augusztus 255
én szentelt fel. A szombathelyi egyházmegye 1999. október 3-án hivatalosan is elindította Brenner János boldoggá avatási ügyét. A rábakethelyi templomban Brenner Jánosnak halálának évfordulóján szentmisét ajánlanak fel érte. Az emlékkápolnában májustól októberig minden hónap 13-án a fatimai jelenések emléknapján szentmisét mutatnak be és imádkoznak Brenner János boldoggá avatásáért, valamint papi és szerzetesi hivatásokért. Minden évben az egy1. Fénykép Brenner Jánosról 1956-ból 2. A véres karing 3. Temetése Szombathelyen
házmegye újmisés papjai Szent Péter és Pál apostolok ünnepén közösen mutatnak be szentmisét az emlékkápolnában. Rózsafőzér Királynıjének ünnepén – 2001. október 7-én – az emlékkápolnában megalakult egy férfiakból álló rózsafőzér társulat, amely Brenner János boldoggá avatásáért imádkozik. Rábakethelyen és a hozzá tartozó fíliákban minden szentmise után imádságot mondanak Brenner János boldoggá avatásért. Ugyanezeken a helyeken ádventben az ádventi koszo-
rún a harmadik gyertya nem rózsaszín, nem az örömre figyelmeztet, hanem piros, amely a vértanú káplánra emlékeztet.
6. kép
4. Sírja a szalézi templom kriptájában 5. Jó pásztor kápolna a gyilkosság helyén 6. A kápolna belseje
Lelkiség Bayer Zsolt Szikrázott a porhó, amikor a Jóisten kihúzta a fagyott földbıl a Hargita legnagyobb, legderekabb fenyıjét. Emberemlékezet óta a Hargitáról választja karácsonyi fenyıjét a Jóisten. Azon meg elmosolyodik mindig, hogy „emberemlékezet óta”. Elmosolyodik, mert eszébe jut ilyenkor, meddig ér el az emberemlékezet… Kihúzta a legderekabb fenyıt a Jóisten a fagyott, halott földbıl. Lent Ivóban pedig, de még Zetelakán is, azt hitték az emberek, hogy égszakadás van és földindulás. Csak a falu bolondja mondja, hogy „ejsze, a karácsonyi fáját húzkodja az Úristen!”, de hát neki nem hisz senki sem. A mennyország közepén áll a Hargita legderekabb fenyıje, angyalok díszítik, égbe szálló imádsággal, a Jóisten pedig nézi, nézegeti, s gyönyörködik benne. Egyszer azonban az jutott eszébe a Jóistennek, hogy most, a változatosság kedvéért, az emberek küldjenek ajándékot neki, a mennyei hargitai fenyı alá. 6
- És legyen úgy, hogy nemzetenként küldjön mindenki. Minden nemzet küldje el azt, ami ıneki a legbecsesebb – rendelkezett a Jóisten, az angyalok meg futottak hamar, vinni a hírt a földre a nemzeteknek. No, hát úgy is lett. Az angyalok széjjelvitték a hírt, a nemzetek meg leültek és összedugták a fejüket, hogy akkor most melyik mit is küldjön a Jóistennek. Az angolok voltak az elsı, ık elküldték a brit koronát, mert hát Credo 2007. január
az összefogja ıket mindenütt a világban. A kicsike írek hamar elküldték a britek koronája után Swift mester Guliverjét, az észak-Írek meg titokban mellétették Swift mesternek az ír kérdés megoldására vonatkozó régi javaslatát… A franciák nagyon dühösek voltak, hogy az angolok megelızték ıket, és még mindig nem tudták eldönteni, hogy Napóleon vagy Robespierre. Aztán elküldték végül Viktor Hugót. A németek elıbb fel akarták vinni az egész német romantikát, de azt mondta nekik az angyaluk, hogy akkor ki kell üríteni az egész mennyországot. Hosszú válogatás után maradt Goethe, és az utolsó pillanatban valaki még becsempészte a Grimm fivéreket a batyuba. A csehek nem tétováztak. Küldték Svejket. A lengyelek sem, nekik ott volt a Wojtyla. A szlovákok mindenfélét öszszeszedtek hirtelen, aztán a mindenféléjükbıl kiderült, hogy
mind magyar. Úgyhogy végül egy nagy tál finom sztrapacskát küldtek. A Románok Avram Jancu bocskorát. A szerbeknek se volt könnyő – végül Dugonics Tituszra esett a választás. A horvátok egy Zrínyit küldtek. Kezdett megtelni a hargitai fenyı alja odafent. Akkor aztán a felvidéki magyarok is összedugták a fejüket és elküldték Rákóczit. A délvidéki magyarok is öszszeültek, és elküldték a nándorfehérvári diadalt. Az erdélyieknél nem volt vita: Hunyadi Mátyás vagy Kölcsey? Végül aztán, mert Kölcsey nem erdélyi, „csak” partiumi, Mátyás király maradt. A csonkaországbéliek meg hosszas vita után Petıfi Sándorban tudtak megegyezni, de csak úgy, hogy egy kisebbség belevétette a jegyzıkönyvbe, hogy ıszerintük nincsen is Isten, és a karácsony nem is ünnepe mindenkinek. A magyarok angyala összegyőjtötte mind a magyar ajándékokat, és vitte föl a mennyországba, a Jóisten fája alá. A Jóisten meg elcsodálkozott, hogy minek küldenek a magyarok ennyifélét, mikor ı nemzetenként kérte a legdrágábban.
- Most akkor egy nemzetség ez a magyarság, vagy megbolondultak teljesen? – mérgelıdött a Jóisten, és visszazavarta a magyarok angyalát Rákóczistul, Nándorfehérváristul, Mátyás királyostul, Petıfi Sándorostul – aztán még ki se mérgelıdte magát rendesen, mikor egy kicsike, elfáradt angyal esett be a mennyország kapuján, és jelentette, hogy ıt az amerikai magyarok küldték a Szent-Györgyi Alberttel… - No akkor mars! Vagy küldenek a magyartok egyvalamit magukból, vagy kimaradnak a fa alól. Teringettét! A magyarok angyala, aki olyan nagyon szeretett bennünket, s aki egészen elmagyarosodott a velünk való szolgálatban, nekibúsult nagyon. Nekibúsult, mérgelıdött, szidott minket, mérgesen húzkodta a lajbija széleit. A Hargita aljában üldögélt ily módon duzzogva, ott talált rá egy székely legény. –Ejsze megharagudtál-e, angyal? – kérdezte a székely, mert ilyenek a székelyek. – Meg, de alaposan – felet az angyal, aztán elmondta tövirıl hegyire azt is, hogy miért. A kicsike székely legény töprengett egy darab idıt, majd félrefordított fejjel sunysuttyából kérdezte az angyalunkat:
– Ejsze, angyal öcsém, körbe tudod-é szaladni a Kárpátmedencét egy fertályóra alatt? – Már hogyne tudnám, lurkó! – vágta rá sértıdötten az angyalunk. – No hát akkor, te angyalfi, szaladj, és hozzad a következıket: egy rész búzalisztet a Duna-Tisza közérıl. Egy rész rozslisztet a Felvidékrıl. Egy harmadik részt kukoricalisztet pedig odalentrıl Bácskábul. De siess hé, egyik lábad itt, másik ott, nincs már sok idınk! Az angyal elképedt a siheder szemtelenségein, de azért szaladt és hozta. Fertályóra alatt megvolt minden. A legény meg hazavitte a három lisztet, és megkérte szüléjét, hogy süssön abból kenyeret a kemencében. S újabb fertályóra múlva elkészült a nagy, kerek kenyér. – Ezt vigyed, angyal, az Úristen színe elé. Ezt a magyar kenyeret. Vitte az angyal. S égtek már a mennyei gyertyák odafönt, mire megérkezett, s énekeltek az angyalok, és tele volt a hargitai fenyı alja a népek legdrágább kincsivel, nem is tudta letenni a mi angyalunk a mi kenyerünket, csak egyenesen az Úr asztalára. Hát odatette. S azóta nem csak a mennyei fenyı van a Hargitáról, hanem a Jóisten kenyerét is mi sütjük. Még ha el is felejtjük néha…
Közreadta: Sipos Istvánné Nagybajom Karácsony este, mikor csillag támad Kinyitnám aranyos gyöngyös palotámat Minden elhagyottat odagyőjtögetnék Sápadozó árvát szárnyam alá vennék. Ha koldus, ha bőnös nagy birodalmamba Szeretı szó nélkül senki sem maradna.
Credo 2007. január
7
Ady Endre I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis faluban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis faluban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis faluban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.
Karácsonyra készülve a szupermarketbe mentem ajándékokat keresni szeretteimnek. Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak: „Örökké itt fogok rostokolni, pedig annyi helyre kéne mennem! Ez az idei karácsony kezd az agyamra menni. Mennyire szeretnék csak feküdni és aludni, átaludni az egészet.” Végül is átfurakodtam magam a tömegen egészen a játékosztályig. Ott viszont az árak miatt estem kétségbe, vajon a gyerekek tényleg játszanak majd ezekkel a drága játékokkal? Amíg nézelıdtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, – nem lehetett ötévesnél több, – babát szorított a mellkasához. A babának csak a haját simogatta, és igen szomorúan nézett maga elé. Végül a fiúcska odafordult a mellette álló, idıs hölgyhöz: 8
II. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívbıl - Úgy mint régen – Fohászkodni, De jó volna megnyugodni.
III. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. És a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra.
De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni.
Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erı hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra…
– Nagyi, biztos vagy benne, nincs elég pénzem, hogy megvegyem a babát? Az idıs hölgy felelte: – Te is tudod: nincs elég pénzed, hogy megvedd a babát, kedveském. Aztán megkérte a fiút, hogy várjon néhány percet, amíg elmegy szétnézni. A fiúcska már egyedül álldogált, de a kezében még mindig ott szorította a babát. Elindultam felé, és megkérdeztem tıle: – Kinek szeretnéd adni ezt a babát? – A húgom nagyon megszerette ezt a babát. Szerette volna megkapni karácsonyra. Nagyon bízott benne, hogy a baba ott lesz majd a karácsonyfa alatt. Azt válaszoltam, hogy talán karácsonyra meg is kaphatja, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt:
– Sajnos nem. Oda kellene adnom anyukámnak, mert csak ı adhatja oda a húgocskámnak, amikor odamegy. A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta: – A húgocskám ugyanis az Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz. Aztán mutatott egy nagyon kedves fotót magáról, amelyen aranyosan nevetett. Majd folytatta: – És azt is szeretném, ha Anya elvinné a képet magával, hogy soha ne felejtsen el engem. Szeretem anyukámat, és nagyon kívánom, ne hagyjon itt engem, de apa azt mondja, el kell mennie, hogy a húgommal lehessen. Majd ismét a babára pillantott szomorú szemével, csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, majd
Credo 2007. január
kivettem belıle némi papírpénzt és megkérdeztem a fiút: – Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis elég? – Oké! – mondta. Hozzátettem néhány bankót a fiú pénzéhez, anélkül, hogy észrevette volna. Aztán neki kezdtük az újra számolásnak. Így viszont több lett a pénz, mint a baba ára. A fiú fölkiáltott: – Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt! – Aztán rám nézett, és hozzátette: – Megkértem tegnap az Istent, mielıtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hadd vehessem meg a babát, és így anyukám odaadhatná a húgomnak. Meghallgatott! Szerettem volna venni egy szál fehér rózsát is anyukámnak, de ezt már nem mertem kérni Istentıl. İ mégis adott nekem annyit, hogy most megvehetem a babát is és a fehér rózsát is. Tudod, anyukám nagyon szereti a fehér rózsát.
Pár perc múlva az idıs hölgy viszszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejembıl. Aztán eszembe jutott az egyik helyi újság cikke, amelyben két nappal korábban olvastam egy részeg emberrıl, aki karambolozott egy másik autóval, amelyben fiatal nı és kislánya ült. A gyermek azonnal meghalt, az anyukát viszont életveszélyes állapotban vitték a kórházba. Mesterségesen tartották életben. Most a családnak döntenie kell, kikapcsoltatják-e a gépet, mert nincs rá esély, hogy a fiatal hölgy valaha is fölébredjen a kómából. Ez a család lenne a kisfiú családja? Két nappal késıbb megakadt a szemem egy újsághirdetésen, amely egy nemrég balesetben elhunyt fiatalasszony temetésérıl tudósított. Nem tudtam megállni, hogy vegyek egy csokor fehér rózsát, amivel a ravatalozóba mentem.
Az asszonyka ott feküdt a koporsóban, kezében fehér rózsa a fotóval, a baba pedig a mellkasára téve. Sírva hagytam el a helyiséget, úgy éreztem, az életem végleg megváltozott. Mert a szeretetet, amit ez a kisfiú érzett anyjáért és a húgáért, minden addigi keserőségemet eloszlatta… (Internetrıl)
Horváth Józsefné Annuska Nagybajom Hála Mindenható jóságos Istennek! E széles-nagyvilág Teremtıjének! Akinek gondja van, emberre, állatra, Oxigént termelı zöld növényre, fákra.
Áldom szent Nevedet, hosszú életemért, Akaraterımért és egészségemért. Dicsérlek, imádlak, áldalak szívembıl, Hódolok Tenéked igaz-szerelembıl.
Hála és dicsıség a szép természetért, Mókusok és ızek kedves játékáért. Friss illatot ontó ezernyi virágért! Hála Teremtımnek (a) madarak daláért!
Köszönöm Istenem(hogy) megismerhettelek. Köszönöm, hogy én is gyermeked lehetek. Hálát adok Uram, hogy szeretsz engem. A szentáldozatban; szent vagy, zengem.
Hálát adok Uram (a) betevı falatért, Búza, kukorica, s egyéb ajándékért! Cseresznye, meggy, alma, körte, s barack ága, Kínálta gyümölcsét… Neved legyen áldva!
És hála Tenéked megváltó Jézusom, Királyi Szent Felség, bőntıl szabadítóm! Tengernyi bőnömet magadra vállaltad, Értem, életedet váltságul od’-adtad.
Hála és dicsıség (a) termékeny idıért Esı, napsütésért, s szélfuvallatért! S, hogy nem hagysz el minket mindennap velünk vagy! Jóságos, irgalmas, áldott szent Isten vagy.
Hála a szent Testedért, hála szent Véredért Értünk meg – nem szőnı szent szeretetedért! Te vagy az Igaz Út, Igazság és Élet Nem téved el soha, aki Téged követ.
Hála, ó Istenem a lelki atyánkért! Aki imádkozik Hozzád, mi lelkünkért. És imacsoportom kedves tagjaiért Hálát adok Uram, segítı szívükért.
Krisztus Örök Király! Királyok királya Hozsanna! Üdv neked, Dávid Király fia Dicsıség atyának, Fiú s Szentléleknek Háromszemélyő egy Igaz Istennek!
Hála Fölségednek a Hitvestársamért, A gyermekeimért és az unokákért! Hála otthonomért, a fekvıhelyemért, Dicsıség Istennek minden lépésemért!
Ámen
Credo 2007. január
9
Életünk Az elıre meghirdetett idıponthoz képest egy hét késıbb, október 15-én, vasárnap nyílt meg Dr. Kisnemes János, nagyatádi h.esperes-plébános által összeállított kiállítás „Szentélető és boldog magyarok” címmel. Három darab, egyenként három részes paravánon állítottuk ki János atya gondos győjtésének eredményét, de így is az eredetileg a nagyatádi templom szeptemberi búcsújára összeállított anyag egyötöde kerülhetett csak a kíváncsi szemek elé. Az elsı paravánon az Árpád-házi szentek legismertebbjeit láthattuk. Fıleg a gyermekek számára válogattuk a kiállítás anyagát, hiszen ık minden napi életükben igen ritkán találkoznak, – ha csak nem hittanórán – a szentek életével. Említette is János atya megnyitó beszédében, hogy a mai kor gyermekének egészen mások a példaképei, akikért lelkesedik, mint az ı gyermekkorában. Az iskolai osztálytermek faláról is hiányzanak azok a példaképek, akikre még ı fiatal korában áhítattal nézett. Szent István királyunk mellett, feleségét, Boldog Gizellát, fiát, Szent Imre herceget, valamint Szent Gellértet, Árpádházi Szent László királyt és Ár-
pád-házi Szent Margitot mutatta be a kiállítás elsı tablója. Rengeteg színes és fekete-fehér kép
ereklyéikrıl, illetve azokról a helyekrıl, melyek nevükhöz kötıdnek. A második paravánt teljes egészében Szent Erzsébetnek szenteltük. Néhány héttel késıbb vette ugyanis kezdetét a Németországban és Olaszországban éppúgy, mint hazánkban meghirdetett „Szent Erzsébet év”. A jól sikerült összeállítás híven mutatta be azokat a helyeket, ahol Árpád-házi Szent Erzsébet élete folyamán megfordult, és hően tükrözte azokat az emlékeket, amelyek ránk maradtak. Érdekes és tanulságos volt látni, ahogyan a középkori és újkori festményeken, szobrokon, oltár ikonokon megelevenedettek Szent Erzsébet életének jól ismert eseményei és legendái. A paraván mellé állítottuk azt a
Szent Erzsébet szobrunkat is, melyet az egyik böhönyei család hálából készíttetett a szent tiszteletére, és amelynek fényképe naptárunk címoldalán is látható. A harmadik paraván jelen korunk szentélető magyarjairól szólt. Azokról, akik az utóbbi évtizedekben éltek közöttünk és tanúságot tettek istenszeretetükrıl. Boldog Apor Vilmos gyıri püspök, vértanú mellett, Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog IV. Károly király, Boldog Romzsa Tódor görögkatolikus püspök, és a néhány hete boldoggá avatott Salkaházi Sára szociális testvér életével ismerkedhettek a látogatók. A paravánon azok is szerepeltek, akik szentté avatási pere jelenleg van folyamatban: Mindszenty József bíboros, prímás, Márton Áron püspök, Kaszap István, Bogner Mária Margit és Marcell atya. De ott voltak a kommunista korszak magyar mártírjai: Brenner János, Scheffler János szatmári–, Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök, Endrédy Vendel zirci apát és Sándor István szalézi vértanú is. A november elején zárult kiállítást híveinken kívül hittanosaink is megtekintették. István atya
Koroseczné Rózsika Böhönye
Nyílt napon a kanizsai piaristáknál. Nyílt napra vártak ránk a piaristák. Reggel 8 órakor volt a gyülekezı az iskola közösségi termében. A megnyitót Vereb Zsolt atya tartotta, aki az iskola igazgatója. Beszélt az iskola megalakulásáról (1765-ben Gróf 10
Batthyányi Lajos alapította), a nevelésrıl és az oktatásról, ami keresztény szellemben történik. Öröm volt bent az iskolában járni–kelni, minden teremben a magyar címeren kívül a feszület is található. Sıt, akárhová lép be Credo 2007. január
az ember, az elsı, amit meglát, a címer és a feszület. Az iskola kápolnájában a gregorián és a vegyes kar elıadását hallhattuk. A tornateremben röplabda és táncbemutató volt. Két órára volt alkalmunk bemenni.
Az iskolát 1948-ban államosították, mivel a kommunista rendszerben nem mőködhetett. Rendszerváltozás után visszakapták az épületet a piaristák, és újra elkezdıdhetett a tanítás, és az épület rendbe hozása. Az újrakezdés a 90-es évek elején történhetett meg. Az utolsó simítások még hátra vannak, de hamarosan befejezıdnek a munkálatok és a tanulók egy teljesen új és modern épületet tudhatnak magukénak. Az iskola jellege: hat, illetve négy osztályos gimnázium, illetve 4+1 éves oktatás is folyik, a 4+1 éves felsıfokú nyelvvizsgára ad lehetıséget. Küldetésnyilatkozat: színvonalas oktatás, körültekintı kitartó közösségi nevelés, a keresztény hit felkínálása (az iskolában más vallású, illetve megkeresztelten gyermek is jelentkezhet), állóképesség fejlesztése. Az iskola évszázados latin jelmondata: Pletas et litterae – a vallásos életre erkölcsökre való nevelés és a tudományokra való magas szintő igényes oktatás, amelyik kölcsönösen kiegészítik egymást. Nyelvoktatás: angol és német nyelvet lehet tanulni. A 9. évfolyamban 2. idegen nyelvként belép a latin fakultáció. Az utolsó 2 évben a választott tantárgyakat külön csoportban, emelt óraszámban tanítják a tanárok.
Informatika: a képzés két számítástechnika teremben folyik Windows illetve Linux rendszerben. Az iskola akkreditált ECDL vizsgaközpont, a tanulók helyben tehetnek ECDL vizsgát. Továbbtanulás: Érettségi után bármely felsıfokú intézménybe lehet jelentkezni. Hitélet: A hittan oktatása heti 2 órában történik. Minden hét szerdáján és egyházi ünnepeken közös szentmise van az iskola kápolnájában. Ezen kívül még évenként 4 bőnbánati liturgia, lelkigyakorlat, és zarándoklat segíti a lelkiéletet. Mővészeti nevelés: az iskolában mőködik a Szent-Cecilia Mővészeti iskola kihelyezett tagozata, ahol zongora, különféle vonós, fúvós hangszerek és éneklés között választhatnak a gyerekek. Az iskola büszkesége a nemzetközi hírő gregorián szkóla, a vegyes kar, és a Piarista Táncszínház diákszínjátszó kör. Sport: A sportolni vágyókat foci, kosár, röplabda és frizbi edzések várják. Évközben és nyáron különbözı túrák - evezıs, kerékpáros, gyalogos – várják a diákokat. Ezek rendkívül szervezetten és tartalmasan zajlanak le. Élményeikrıl meséltek a gyerekek és képekben is megmutatták. Kollégium: Fiúk, lányok számára modern felszereléső családias légkörő kollégium van.
Minden igénylı számára biztosított. Diákszövetség: 1925-ben alakult Piarista Diákszövetség, leérettségizett diákjainkat segíti és fogja össze, mint egy nagycsalád tagjait. Híres diákok: Deák Ferenc, Hevesi Sándor Wlassics Gyula, Kaán Károly, Lékai László Fejtı Ferenc, Schmidt Egon… Biztonság: Az iskola légköre védettebb környezetet biztosít diákjainak, pl. drog, cigaretta alkohol. Igyekeznek a gyerekeket önálló gondolkodásra, viszszafogottabb életvitelre, önfegyelemre nevelni. Ez a nap nemcsak a gyerekeknek nyújtott nagy élményt, hanem nekünk, szülıknek is nagy öröm ez, hogy vannak az országban ilyen iskolák, ahol Jézus áll az elsı helyen. A Szentírás tananyag, és nincs megalkuvás, nincsenek önzı érdekek. Bátran kiállnak Érte. Nem félreállítanunk Istent, mert bizony vannak köztünk jócskán hitetlenek, de Isten dolgaiba ık sem szólhatnak bele. Isten akarata teljesül, nem a miénk. Az iskola elıre egyeztetett idıpontban bármikor felkereshetı, és látogatható. Felvételi vizsga, nincs. Követelmény legalább 4-es átlag és egyéni elbeszélgetésre hívják a gyerekeket.
Lukáts Istvánné Kedves, mosolygós, ısz ember. 80 éves. Ellátja az egyházközség világi elnöki tisztjét, már hosszú évek óta. Gondoskodó aktív tagja közösségének. A család, rokonok, barátok „munkatársak” (kedvesen így nevezett bennünket) találkoztunk december 3-án Vésén a
templomban Ernı bácsi 80. születésnapját megünnepelni. A szentmisén érte imádkoztunk, hálát adtunk az Istennek, hogy köztünk van. István atya megáldotta, és kérte Isten áldását további életére, és szeretett házastársára - Mariska néni életére is, aki nemrég töltötte be a 79. életévét. Az együtt eltöltött hosszú idı nagyon szép ajándék a jó Istentıl. Credo 2007. január
Ünnepi volt a hangulat. A szentmise után szeretetvendégséggel folytatódott a születésnap. Gyönyörően terített asztalnál foglaltunk helyet. Ernı bácsit leánya Zsuzsika köszöntötte. Szeretettel beszélt édesapjáról. Elmondta, hogy a 80. születésnapjára csak „szeretetet” kért. 11
Azért hívott meg bennünket, elnököt, tudta, hogy jó helyre jön, mert a hogy örömében osztozzunk és mosolygós, kedves arca sok mindent szeretetünket átadjuk. Zsuzsi- elárult. Az ünnepelt meghatódva köszönte meg a köszöntéseket, és mindenkinek jó étvágyat kívánt. Finom ebédet tálaltak jóféle borokkal, italokkal. Torták, sütemények kerültek az asztalra. Az ebéd után baráti beszélgetéssel, társalgással folytatódott az ünnep. Mindenki nagyon jól érezte magát. Ernı bácsi! Isten éltesse még sokáig, sok kegyelemben, szeretetben részesüljön. Ernı bácsi életét évek óta ismerem. Egy kedves ismerısömtıl nemrég kapott szép verssel köszöntöm, ami az életének hitvallása is lehet.
Herczeg Kornélia: ka megköszönte a barátoknak a segítséget, hogy szeretettel végzett munkájukkal megvalósulhatott az ünnep István atya köszöntıjében azt mondta, hogy amikor képrıl megismerte a vései világi
Bizalom Istenben Tiéd az életem, nincs bennem félelem. Szenvedést gyakran adsz, akkor is velem maradsz. Gond, baj jöhet már, ölelı karod vár.
Nem tudom holnapom, de Benned bízhatom. Megfogom a kezemet, irányítod léptemet. Ha megfárad a lelkem, Te felüdítesz engem. Kegyelmed árad rám: köszönöm ezt Atyám! Irgalmad oly végtelen, s miért föl nem érhetem. Bőneimet feleded, bánatom elég Neked. Áldalak jóságos Uram, hogy kijelölted az utam. A legjobb utat mutatod: legyen a Te akaratod! Csak egy az én kérésem: engedj szeretettıl égnem! Úgy, ahogy Te is égtél: forrón, mélyen szerettél! Köszönöm, hogy velem vagy: Te hőséges barát vagy! Rád bízom életem: alakíts Mesterem! Ámen.
Baloghné Gál Renáta 2006. november 11-én szombaton elérkezettnek láttuk, hogy létrehozzuk a Kolping Család Egyesületet. Vendégünk volt Köntös Gyula a Magyar Kolping Szövetség Dél-Magyarországi Körzetének titkára. Magyarországon az országos szövetséget négy regionális szövetség alkotja. Közülük a DélMagyarországi Körzeti Kolping Szövetség, amely Somogy – Tolna – Baranya megyére terjed ki, jelen pillanatban 24 egyesületbıl áll össze. Egyesületünknek van egyházi elnöke, prézese: Rajkai István
A Kolping Család tagjainak névsora: Baloghné Gál Renáta Hodicsné Puska Henrietta Hodics Miklós Grigulák János Gerse Imréné Lukáts Istvánné Hıgye Mihály Kovács Friderika 12
atya, világi elnöke: Székelyi András, gazdasági vezetıje: Héjjas Anett, és titkára: Lukáts Istvánné. A mi egyesületünk a „Szent Imre” Kolping Család nevet vette fel. Létszámunk: 28 fı. A Kolping Család Egyesület egy tevékeny közösség, szem elıtt tartva, hogy a szó nem elég, tettekre van szükség, a problémák megoldását elsısorban saját magunktól várjuk. Közösen, keresztény példamutatással igyekszünk segíteni egyes emberek életén.
Joós Anasztázia Lempach Gabriella Tisza Mónika Tóth András Gál Józsefné Farkas Zósfia Laki-Lukács Péter Horváth Józsefné Héjjas Anett Tamásné Pataki Györgyi Credo 2007. január
Grigulák Jánosné Hıgye Emıke Matyola Melinda Kolics Krisztiánné Csima Ágota Hıgye Gábor Gerse Imre Héjjas András Rajkai István Székelyi András
Valkó Emese A Kolping Katolikus Iskola tanulóinak és dolgozóinak gyerekei ajándékot kaptak a Mikulástól, illetve a Kolping családtól és ennek a családnak tagjaitól. A család győjtést is szervezett, hogy minden gyerek kaphasson Mikulás csomagot.
A Kolping Család péntek délutánra játékokat, vetélkedıt és zenét is szervezett. István atya vezényletével elkezdtünk játszani. Az elı játéknak az volt a lényege, hogy bekötött szemmel párnával a kézben bele kellett ülni valaki ölébe és annak akinek az ölébe ültek elváltoztatott hanggal kellett egy szót mondani, és ki kellett
találni, hogy ki az illetı. Jókat nevettünk azon, hogy valaki két különbözı személy térdére akart ráülni.
A játék közben megjött a mikulás. Mindenkit külön kihívott magához, és adott pár jó tanácsot, és kiemelte a jótulajdonságainkat is. Ezek után vetélkedı volt amit még a legkisebbek is élveztek. Az eredményhirdetés után kezdıdött a buli, sokat táncoltunk. Jól éreztük magunkat. Miután mindenki kellemesen elfáradt, bezártuk a bulit. Összepakoltunk. A kollégisták maradtak éjszakára a kollégiumban, vacsora után megnézhettek még egy filmet is. Tanár, diák, vendék és kis gyermek is jól érezte magát. Köszönjük.
Ha minden igaz, karácsonyra megjelenik Szép József elsı verseskötete. Az eddig több száz versbıl harminchármat válogatott össze, és győjtött egy csokorba. - December 28-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel a plébánián - Szép Józsi szeretne verseibıl néhányat bemutatni, és néhány mondatban arról is vallani, hogy miért, milyen körülmények között keletkeztek alkotásai. Addig is ízelítıül álljon itt két istenes verse:
Fohász A szeretet túlárad benned megérinti szívem. Segíts, hogy , elıtted méltón megálljak.
Imádság Áttöri a hang az idı és tér korlátjait, feled áradó belsı kiáradó szava. Átgondolt gondolatok részei mindennek, ontják feléd a szavak nélküliségi szeretetet. Ez minden a világ zajában, melyben elnyomják az emberek elfoglaltsága. Mégis nem tudatlanság, hanem csendes, átformált szeretet és mondja: Téged szeret Isten! A kapcsolat elfogadásában szólítlak mint ember. Imádságom létem, mint te adtál és belsımbıl kifejeztem feléd
Segíts, hogy sok mindenrıl Lemondja, és boldogság-szeretettıl vezérelve, helyesen döntsek a jóban. Szeretlek! És a döntés súlya nyom. Mögöttük áll a szabad, életet adó akarat. Legyek erıs a benned zajló szeretetáradástól, hogy szólíthassalak csendben vágyak nélkül: Melyek részei, része életemnek. Áldozat a világ, áldozat vagy Te Adj erı, hogy válaszoljak valamelyikre, látható módon, hogy higgyek az Igenben és legyen egész életem szereteted élete. Jöjj hozzám és legyél egészen életre enyém! Most béke árad szét. Most szív él! Credo 2007. január
13
Ugyan még nem készültünk el vele teljesen, mégis hirdetjük honlapunk helyét: www.plebania-nagybajom.fw.hu. Látogasson meg minket és mondja el, vagy írja meg (vendégkönyv) véleményét. Kíváncsian várjuk észrevételeiket!
Keresztelések:
Halottaink:
december 3 .: ESZTER, Bertók Zoltán és Kollár Andrea gyermeke, Vése, Petıfi u. december 17.: FANNI-VIKTÓRIA, Borsi Tamás és Pedig Viktória gyermeke, Böhönye, Fı út, december 26.: BÁLINT, Szegı és Bogdán Márta gyermeke, Nagybajom, . december 26.: BENCE-ISTVÁN Vass Zoltán és Balogh Renáta gyermeke, Nagybajom, Kossuth u. december 26.: KRISTÓF Dávid Imre és Béres Judit Katalin gyermeke, Böhönye, Ady u.
december 5., Böhönye: FERENCZ JÓZSEF, élt 31 évet. Gyászolják – 3 nıvére: Magdus, Irma, Zsuzsa és családjaik, élettársa: Zsuzsa és kisfia: Ádám. december 7., Nagybajom: özv. ORSÓS JÓZSEFNÉ, élt 63 évet. Gyászolják – 4 fia: József, György, László és Sándor, leánya: Mária; 11 unoka és 1 dédunoka. december 8., Nagybajom: NÉMETH ZOLTÁN, élt 48 évet.
Gyászolják – fogadott családja: Papa, Mama, Béla, Éva, Laci, Tibi és Nusi, valamint azok családjai. december 19., Nagybajom: özv. SCHILLING PÁLNÉ, élt 92 évet. Gyászolják – leánya: Irén, fia: Gyula, menye: Teréz, unokái: Zoltán, István, 2 Gyula és Krisztina; valamint 2 dédunokája.
Fiataloknak Rovatszerkesztık: Kuckó Katalin és Varró József
Búcsúbeszéd
Bee
Búcsúbeszéd a villanyszerelı temetésén: – Jó vezetı voltál, mindig nagy volt körülötted a feszültség. De most, hogy kiverted a biztosítékot, földelünk. ☺☻☺☻☺☻☺☻
– Hogy nevezik a mobiltelefonnal rendelkezõ magas rangú papot? – Bee-boros! ☺☻☺☻☺☻☺☻
Ügyvéd A házban lakó ügyvédhez felmegy a hentes. – Ügyvéd Úr mit kell tennem, ha egy kutya megeszi 2000 forint árú kolbászomat? – Keresse meg az eb gazdáját és kérje el tıle a kolbász árát! – Akkor ügyvéd Úr kérem, fizesse ki mert az Ön dobermannja volt az! – Téved kedves uram Ön jön nekem 3000-el, mivel nálam egy jogi tanács 5000 !!! ☺☻☺☻☺☻☺☻
14
Dadogós Az Egyház embereket bíz meg, hogy minél több Bibliát adjanak el. Két hét múlva a győlésen beszámolót tartanak. Valaki eladott ötöt, valaki tízet, de a legnagyobb eredményt a dadogós érte el, aki több, mint húsz Bibliát adott el. Kérdik: – Hogyan csináltad? – A-A-A-Azt mo-mo-momondtam, ha nem ve-ve-veveszik meg, fe-fe-fe-felolvasom. ☺☻☺☻☺☻☺☻
Arabok Meghal egy nagyon tisztességes, erkölcsös arab. Miután a legkisebb foltot sem talált Szent Péter és vizsgáló bizottsága, egy hanCredo 2007. január
gúan a hetedik mennyországba kísérik két ırangyallal, személyes fogadásra Istenhez. A fogadáson az összes hetedik mennyországi lakó sorban áll, Isten sorban bemutatja ıket: – Ádám, Ábel, Ábrahám, Izsák, Jákob,....Dávid, Salamon, ...Jézus, ...Majmonidesz, ...Herzl, Ben-Gurion, Einstein... – Hol vannak az arabok? – kérdezte az öregúr. – Rögtön hívom – mondta Isten. Tapsolt kétszer és kiáltott: – Mohammed, két kávét! ☺☻☺☻☺☻☺☻
Így jársz, ha vallásos vagy? Süllyedı hajón kérdezi a kapitány: – Emberek, van Önök között valaki, aki hisz Istenben? Az egyik utas jelentkezik: – Igen, én buzgó istenhívı vagyok. – Akkor jó, mert egy hellyel kevesebb van a mentıcsónakban.
Lóránt atya megkeresett minket, hogy összemér- Tamás, Talabér Roland, (elıl) Nagy Imre és Nagy hetnénk a focitudásunkat az ı „fiaival”. Zoli. A nagy összecsapásra december 9-én került sor a nagykanizsai Piarista Iskola tornatermében. Nagybajomból, Böhönyérıl és Nagykanizsáról egyaránt két korosztály vetekedett a végsı gyızelemért. A mérkızések 10 órakor kezdıdtek a kicsik küzdelmeivel, akik helytállva és mindent beleadva mind a két meccset gyızelemmel fejezték be, így korosztályukban az elsı helyen végeztek. A végeredményhez az elért gólok száma számított. Sajnos a vendéglátók, a Szent József plébánia csapatait név szerint nem ismerjük, de a fotóik itt láthatóak. A nagybajomi kisebbek csapatának tagjai: (balról jobbra) Nagy Imre, Sánta Valter, Leghede Tamás, Vida Zoltán, Talabér Roland és Szalai Lajos.
A nagyok csapata Böhönyérıl: (balról jobbra) Tóth Richárd, Vágner Attila, Bécs Benjamin, Lóth Márk és Bogdán Tibor.
A böhönyei kisebbek csapatának tagjai: (jobbról balra) Cserti Tamás, Zarka Viktor, Márton Roland és 3 fı a nagykanizsaiak közül.
A mérkızések után Lóránt atya a plébániájára invitált minket ahol spagettit kaptunk ebédre. Miután elfogyasztottuk az ételt utána a kocsikba szálltunk és hazafele vettük az irányt. Egy nagyon kellemes napot tölthettünk el barátaink társaságában és új ismerısökre tettünk szert. Ezek után a nagyok csatái kezdıdtek. A kanizsaiak sportszerőtlen magatartásától függetlenül ebben a csoportban is a bajomiak gyıztek. A gyıztes csapat tagjai: (hátul) Varró Joci, Pintér Gábor, Horváth Credo 2007. január
15
A régebbi idıkben is sokféle mézes süteményt készítettek. Nagy örömet szerezve vele a családnak és a megajándékozott ismerısöknek, rokonoknak.
A karácsonyi mézesek szinte mindig hozzátartoztak az ünnep illatához, hangulatához. Vannak anyákról lányokra, generációkról generációkra öröklıdı receptek.
Az alábbiakban egy puszedliszerő mézeskalács összetételével, elkészítésével szeretnénk megörvendeztetni azokat a kedves olvasóinkat, akiknek még nincs bevált receptjük, vagy eddig még nem sütöttek ilyen finomságot, de szívesen kipróbálnák. Elınye, hogy a mézet nem kell melegíteni, a tésztát nem kell pihentetni, ugyanakkor hetekkel elıbb elkészíthetjük, mert friss marad. Ha meg is szikkad, párás helyen újból megpuhul. Hozzávalók: 1 kg liszt 4 dl porcukor 2 kávéskanál szódabikarbóna 2 kávéskanál fahéj 2 kávéskanál ırölt szegfőszeg csipet só 16
10 dkg zsír vagy margarin 3 egész tojás 2 és fél - 3 dl méz + ha díszítjük: egy tojásfehérje 6 evıkanál kristálycukor A porszerő anyagokat összekeverjük, belemorzsoljuk a zsiradékot. A közepébe öntjük a mézet, beleütjük a tojásokat, és az egészet jól összegyúrjuk. (Elıfordulhat, hogy a méz kicsit nehezebben veszi fel a lisztet, ezért a liszt egy kis részét az elején félretesszük, és a kidolgozáskor gyúrjuk a tésztához.) A deszkát bıven lisztezhetjük. Inkább arra vigyázzunk, hogy ne legyen túl lágy a tészta, mert akkor túlságosan megdagad a sütıben, "elfolyik" a forma, és ráadásul lukacsos lesz a sütemény felülete. A tésztából egy kisebb darabot vágunk, és alaposan lisztezett deszkán két-három milliméter vékonyra nyújtjuk. Kiszaggatjuk vagy kivágjuk a formákat, és vékonyan kizsírozott, kilisztezett tepsibe rakjuk.
(Ha egy nagyobb kést teszünk alá, átemelésnél nem deformálódik.) Közepesen forró sütıben sütjük, de nagyon vigyázzunk, hogy meg ne égjen, mert igen hirtelen megsül. A sütések között nem kell újrakenni a tepsit, legfeljebb, ha jónak látjuk, egy kicsit belisztezhetjük. Ha magunk tervezzük a sablonokat, formákat, törekedjünk az egyszerőségre. A kisebb részleteket a végén a cukorhabbal pótolhatjuk. Credo 2007. január
A kisütött formák felületét cukormázzal díszíthetjük, "írhatjuk meg". Ehhez csipet sóval felverünk egy tojásfehérjét. A kemény habhoz mintegy hat-hét közepes kanálnyi cukrot keverünk. A cukorhab egy kis részét nejlonzacskó sarkába töltjük, befıttes gumival szorosan zárjuk. Ezután a zacskó sarkát 1,5 mm hosszan levágjuk. (Ha keresztben is ugyanúgy levágjuk, akkor a nyílás csillag alakú lesz.) Egyszerre ne tegyünk túl sok habot a zacskóba, akkor ügyesebben tudjuk megfogni. A maradékot fedjük le, nehogy megbırösödjön! A megírandó mézeskalácsot, ha szalvétára teszszük, könnyebben tudjuk forgatni. Néhány óra alatt megszárad a díszítés. Ha ajándékba adjuk, celofánba csomagolhatjuk. Ha karácsonyfadísznek is szánjuk, a kész süteményeket tővel lyukasszuk át, s így cérnát főzhetünk bele. (Ha túl párás a lakásunk, a tészta megpuhulhat, és a vékony cérna hamar "átvághatja magát" a mézeskalácson!) Ha szalagot szeretnénk belefőzni, akkor még nyersen lyukasszuk át, például egy filctoll kupakjával. Aki nagyon ügyes, kis betlehemet is készíthet (lásd a képen). A mézeskalács készítése az adventi idıszakban a közös, családi készület része is lehet. A süteményformák megtervezésénél, a szaggatásban, de fıleg a díszítésnél a gyerekek szívesen ügyeskednek. Nem beszélve arról, hogy az ünnepen még nagyobb örömmel kínálják, és természetesen fogyasztják majd azt a mézes sütit, amelynek elkészítésében ık is részt vettek. Kuckó Katalin
Gyermekeknek Rovatszerkesztık: Kuckó Katalin és Varró József
Németh Erzsébet Kaposfüred Angéla nagyon várta ebben az évben a Karácsonyt. Egy reggel ugyanis azzal a gondolattal ébredt, hogy valami nagyon különleges ajándékot fog kapni. Nagyon örült ennek, egész nap ez foglalkoztatta: – Vajon mi lesz az ajándék? – Nem tudott olyan tárgyat elképzelni, ami annyira különleges lenne, amennyire ez az érzés sugallta neki. – Lehet, hogy valami jó történik velem akkor? Úgy gondolta, senkinek nem szól errıl, úgysem tudta volna igazán megmagyarázni. Majd, ha valóban megkapja, akkor tudni fogja, hogy ezt érezte meg sokkal korábban! Ettıl a naptól kezdve boldogan várakozott a titokzatos ajándékra. Amikor észrevette, hogy türelmetlen, még dorgálta is magát: – Látod, milyen vagy? Csak pár hetet kell rá várnod, mégis elıbb szeretnéd megkapni! Éppen ez lesz benne a legjobb, hogy ilyen sokat vártál rá! – Így megnyugodott, és várakozott békében tovább. Hogy jobban teljen az idı, azon gondolkodott, ı milyen ajándékokkal lepje meg szeretteit. Felírta egy lapra azoknak a nevét, akiket meg akart ajándékozni. Ezután a lista életre kelt! Bárhova ment, éppen olyan ajándékot látott, amilyet legjobban szeretett volna valakinek ajándékozni a listáján szereplık közül. Volt olyan is, akinek rajzolt valamit, és tényleg nagyon jól sikerült! Végül mindenkinek sikerült megszeretni vagy elkészíteni a megfelelı ajándékot! Azért a lázas munka közben is mindig ott volt a kérdés a gondolatai között: - Mi lesz az én csodálatos ajándékom? Már csak pár nap volt Karácsonyig. Elkészült az ajándékokkal, szépen összerakta ıket egy helyre, és gyönyörködött bennük. Elképzelte, milyen örömet szerez majd velük a családjának és a kedves barátainak! Végre elérkezett a várva-várt nap! Angéla ünneplıbe öltöztette testét–lelkét. A finom vacsora után a karácsonyfa mellett átadhatta ajándékait szüleinek és testvéreinek. Éppen úgy örültek neki, sıt még jobban is, mint ahogy ı már százszor elképzelte
magában! Szülei megengedték, hogy fenn maradjon, és elvitték az éjféli misére is. Csodálatos volt a templom, szépen feldíszítve! Angéla mindent látni akart. El is felejtette, hogy máskor ilyenkor már rég aludni szokott kedvenc mackójával. Odamehetett a kis Jézushoz is, aki jászolban feküdt, és szalma volt a takarója. Ahogy ott állt a betlehemes istállónál, egyszer csak valóságosan is ott termett közöttük! Látta Máriát, a kis Jézuska édesanyját, és Józsefet, a férjét, amint ott voltak az iskolában. Tágra nyílt szemmel nézett körül, megmozdulni sem mert, hátha eltőnik ez a csoda. Ekkor Mária és József észrevette ıt, és kedvesen mosolyogva hívták a jászolhoz. Angéla végre meg mert mozdulni, és kíváncsian közelebb is ment, egész közel a kisdedhez. Mária pedig kivette a kisbabát a jászolból, és Angéla kezébe tette! A kislány úgy érezte, a szíve megszakadt a boldogságtól, amit ekkor érzett! Belenézett kis Jézus szemébe, és örömében sírni kezdett. Könnyei áztatták a fehér pólyát. Úgy látta, hogy a gyönyörő gyermek mosolyog rá, és nagyon szereti. Szemei, mint két drágakı ragyogtak fel a pólyából. Angéla válaszképpen szívéhez szorította ıt, és megfogadta magában, hogy mindig szeretni fogja. Hálásan csillogó szemekkel nézett fel Máriára és Józsefre, visszaadta anyjának a kisgyermeket, mert érezte, hogy haza kell mennie. Mária visszatette Jézust a jászolba és kedvesen mosolyogva búcsút intett Angélának, aki abban a pillanatban ismét a templomi Betlehemnél találta magát. Körülnézett, kereste szüleit, vajon észrevették-e, hogy ı nem volt itt az elıbb. A szülei nem messze tıle imádkoztak, nem vettek észre semmit. Angéla odabújt hozzájuk és tudta, hogy most kapta meg a különleges ajándékot, amire annyira várt. Úgy érezte, hogy nincs nála boldogabb ember az egész világon! Meg is tartotta, amit fogadott, nagyon szerette mindig Jézust, Máriát, és Józsefet.
Credo 2007. január
17
Ismeretlen szerzı
Az egyik nagyvárosnak volt egy igen híres és fényes temploma. Arról volt szerte a világon híres, hogy tornyában öt harang is lakott. Ebbıl csak egyet tudott nap mint nap a sekrestyés megszólaltatni, a másik négy különleges karácsonyi harang volt: csak karácsony éjjelén hallatták hangjukat és csak akkor, ha az oltárra helyezték a kis Jézusnak szóló legnagyobb és legszebb ajándékot. Akkor azonban olyan szépen szóltak, hogy messze földre elhangzott muzsikájuk. Sajnos, sok éve már csak hallgatott a négy harang a toronyban, mert nem hozott senki olyan adományt, hogy kiérdemelje a harangok zúgását. Pedig minden karácsony éjjelén összezsúfolódtak az emberek az oltár elıtt. Szebbnél szebb ajándékot hoztak, igyekeztek felülmúlni egymást, versengve találtak ki egyre ragyogóbb ajándékokat. Noha a templom mindig tele volt és a szertartás is pompázatos, a kıtoronyban egyre csak annak az egy harangnak árva hangját lehetett hallani. Messze a várostól, az egyik kis faluban élt Pedro a kisöccsével. Hallottak a karácsonyesti híres adományokról, és egész éven át 18
azon tanakodtak, milyen ajándékkal vegyenek részt az éjféli szentmisén. Karácsonyt megelızı napon, hajnalban, miközben az elsı hópelyhek kezdtek hullani, Pedro és testvérkéje útnak indultak. Már beesteledett, és majdnem elérték a város kapuját, amikor hirtelen megpillantottak elıttük a földön egy szegény asszonyt, aki elesett a hóban, mert túl fáradt és beteg volt ahhoz, hogy valahol menedéket keressen. Pedro letérdelt és megpróbálta felemelni, de nem sikerült. – Nem bírom, öcsikém – szólt Pedro – Túl nehéz. Egyedül kell továbbmenned. – Én egyedül? – kiáltott fel az öccse. – De akkor nem lehetsz ott az éjféli szentmisén. – Nem tehetek mást – mondta Pedro. – Nézd ezt a szegény aszszonyt. Az arca hasonlít a Szőzanyáéhoz a kápolna ablakában. Megfagy, ha magára hagyjuk. Már mindenki a templomba ment, nincs senki, aki segíthetne. Itt maradok és gondjaimba veszem a mise végéig. Akkor te is idehozhatsz valakit, hogy segítsen rajta. Várj öcsi, fogd ezt az ezüstpénzt és tedd az oltárra: ez az én ajándékom a kis Jézusnak. Most pedig szaladj! Míg az öcskös a templom felé ballagott, Pedro pislogni kezdett, nehogy arcára üljenek a csalódás keserő könnyei. Azután karját a szegény asszony feje alá tette, aki halkan nyöszörögve megpróbált rámosolyogni. A nagy templomban a karácsony esti szertartás ragyogóbb volt, mint valaha. Szépen szólt az orgona, a hívek buzgón énekeltek, majd a szertartás végén szegények és gazdagok reménykedve léptek a kis Jézus jászolban fekvı szobra elé, hogy odategyék felajánlott adományaikat. A szegényes jászol elıtt egyre nagyobb kupacokban halmozódtak a szebbnél szebb Credo 2007. január
ajándékok: pompásnál pompásabb arany, ezüst és elefántcsonttal berakott tárgyak, finomnál finomabb sütemények, szebbnél szebb festett szövetek és brokátok. Utoljára nagy csörtetéssel és selyemsuhogással az ország királya jött végig a templom hajóján. Kezében vitte drágakövekkel kirakott koronáját. A tömeg remegett az izgalomtól. – Ezúttal kétség kívül megkondulnak a harangok a toronyban! – mormogta mindenki. A király a jászol elé helyezte a koronát. Mély csend borult a templomra. Mindenki visszafojtotta a lélegzetét és fülét hegyezte, hogy hallhassa a harangok játékát. De csak a hideg szél fütyült a toronyban. A hívek hitetlenül rázták a fejüket. Volt, aki kételkedésének adott hangot, hogy van-e egyáltalán más harang is a toronyban azon az egy árva harangon kívül. – Az is lehet, hogy örökre elhallgattak – állították mások. A körmenet véget ért és az énekkar éppen a záró himnuszt készült elkezdeni, amikor egyszer csak az orgonista félbe szakította a játékát, mert hirtelen a torony csúcsából felcsendült a harangok évek óta nem hallott muzsikája. A hang hol magasan, hol mélyen hullámzott a levegıben, ünnepi zengéssel töltve be az egész templomot. A legangyalibb és leggyönyörőbb dallam volt, amit valaha is hallottak. A tömeg egy pillanatig izgatott csöndben állt. Azután, egyszerre mind felálltak és a jászol felé fordították tekintetüket, hogy lássák, milyen csodálatos ajándék ébresztette fel a harangokat hosszan tartó álmukból. De nem láttak mást, mint Öcsi alakját, aki csendesen surrant végig a hajón, hogy letegye a kis Jézus lába elé Pedro ezüstpénzét.
Készítette: Pusztai Mihály, Marcali Decemberi számunkban Francois Villon, Ballada miasszonyunk imádására c. versébıl vett idézet szerepel.
A megfejtéseket ebben a sorrendben kérjük beküldeni. Vizszintes 1. Függıleges 22, 23, 20 1
2
3
4
5
6
15
16
18
19
22
34
38
39
43
46
81
85
D
21
24
25
14
31
36
G 41
45
49
50
54
56
57
60
64
61
65
67
Ö 62
66 68
71
72
76
77
82
T 73
78
74
79
80
83
86
S
26 30
48
59
70
13
53
63
75
20
44
55
T
12
40
52
L
11
35
47
51
10
29
33
42
69
9
17
28
E
58
8
23
27
37
7
84
87
O
88
! 89
H
VIZSZINTES 1.Beküldendı 15. Féltucatnyian 16. Gyógykezel 17. Fegyvert ily módon tölt (csıre) 18. Mérkızés eredménye ellen nyújtják be 19. Egy deszkás hullámlovaglás 21. Ha megdobnak …., dobd vissza kenyérrel 22. … Diego, kikötıváros az USA-ban 23. Névelı 24. Fıúr – végek nélkül! 26. B.F.E. 27. Szir – páros bető 28. Ledıl, összeesik, magába roskad 29. L.T - kiejtve 31. Fınév – rövidítve 33. Szalonnából készül sütés által 35. Salvador…. (szürrealista spanyol festı) 37. … fehér, zöld (zászlónk színe) 39. Eltőrte, betegségében türelmes volt. 42. Azonos római számok, a kettı értéke: 100 43. Teljesen süket 48. Magam 50. Menyasszony 51. Növény része – szár és a gyökér között – 52. Pajta, csőr 53. Ragasztóanyag 54. Régi római pénz 55. Kenyeret vág 56. Fogyassza (felszólító mód) 58. Angol énekes, zeneszerzı (…John, 1947) 60. Stáció – (Jézus útja a kereszthaláláig) 63. Fagylaltot evett fogyasztott 65. Odüsszeusz felesége 67. Szarvasmarha gyakori neve 68. Svéd, osztrák, német gépkocsi jelzése 69. Er, Sie, … német semleges névmás 71. Hideg, fehér harmat 73. I.É.K. 74. Kutya 75. Szelet egyik fele! 79. Mikszáth Kálmán monogramja 80. Üdv, üdvözlégy – latinul - kiejtve 81. Hevesi község - Tenk- 83.1968-ban Credo 2007. január
19
kiirtott Dél-vietnami falu (MY LAI) 84. L.T.E. 85.… Ferenc (Kossuth-díjas közgazdász).87.Pusztítja, gyilkolja 88. Kicsi fejsze FÜGGİLEGES 1.Kén, hidrogén, oxigén vegyjele 2. Kerget 3.A földgázba, és oldott állapotban a kıolajban elıforduló, erısen kormozva égı gáz 4. Alkálifém – Nátrium – és a Kén vegyjele 5. Ti – Nitro – Tolvol – rövidítve. Atombomba romboló erejének mértékegysége: Tritol 6. Saját kezőleg – rövidítve 7. Összetör 8. Az örömbe sajnos néha ez is van 9. Csuk 10. Holland gépkocsi jelzése 11. E., C., K., 12. Májusban aranyat ér, 13. Következı év, 14. Francia kártyában fekete lóhere figurával ellátott lap (Treff) 19. Magot kézzel vet. 20. Beküldendı 22. Beküldendı 23. Beküldendı 25. Tömegközlekedésben vesz részt, 28. Óvatosan, halkan megy, 30. Olyan mint a borotva 33. Zéró mássalhangzó 34. Lajos becézett alakja, fordítva, 36. Elza egyik változata 38. Megfelelı viselkedés, magatartás. 39. Ezen a helyen – tájjellegő szóval, 40. Római 5, és 50., 41. Becézett Teréz, 44. AIR…. (Légiposta) 49. Csontról levágott apró húsdarabok, 52. Csendes jámbor 53. Gyümölcs 55. Csillag – angolul 56. Epe kevert betői 57. Rosszindulatú kívánság 59. Kettıs bető 61. Lengyel pénz – röv. 62. Utolsó posta 64. Sütiket is töltenek vele – névelıvel 66. Ifjú, akit Jézus feltámasztott a halálból (Lukács: 7,11 – 17 elolvassátok, leírva elkülditek külön könyvet sorsolunk ki!) 70. …Antal ( író, 1901 – 1945 ) 72. … István (költı) 74. Táplálkozott 76. Vége – németül 77. Nyig-….. ( betegség miatt) 78. Ábel testvére (Égbekiáltó bőne volt 80. Többszögő idom nem szomszédos csúcsait összekötı egyenes.82. Vajat kenyérre tesz 84. Régi mértékegység (lat) 86. Francia várbörtön (szigeten volt ) 88. Helyrag, a - Be párja 89. Tata közepe
Januárra tervezett programjainkból Karácsony ünnepe után a hétköznapi szentmisék újra délután 5 órától kezdıdnek. Az esti szentmisék kivételesen elmaradnak: dec. 23., szombat – Nagybajom, dec. 27., szerda – Böhönye, dec. 30., szombat – Nagybajom.
december 22. Péntek
Betegek gyóntatása, áldoztatása a falvakban (A sekrestyében felíratott betegek meglátogatása)
december 23. Szombat
Karácsonyi gyóntatás Nagybajomban a plébánián (9-12) és Böhönyén is a plébánián(14-1730) elıre megbeszélt idıpontokban Nagybajomban az esti mise elmarad!
december 24. Vasárnap
Advent 4. vasárnapi szentmisék: Nagybajomban 900, Böhönyén 1100 Szenteste: Nagybajom – betlehemes játék 1500 Böhönye – betlehemes játék 1630 Vése – betlehemes játék 1930 szentmise 2000 Böhönye – betlehemes játék 2130 éjféli szentmise 2200 Nagybajom – betlehemes játék 2330 éjféli szentmise 2400
december 25. Hétfı
Karácsony ünnepén szentmisék Nagybajomban 900, Böhönyén 1100, Vésén 1300
december 26. Kedd
Karácsony másnapján szentmisék:
december 28. Csütörtök
Nagybajomban 900, Böhönyén 1100, Vésén a Szoc.Otth-ban 1300 Szép József beszél néhány verse születésének körülményeirıl a plébánián, a verseit Harangozó Zsanett tolmácsolja.
december 31. Vasárnap
Szent család vasárnapja – Év végi hálaadás
Január 1. Hétfı
Újév – Szőz Mária, Isten anyja ünnepe
Január 7. Vasárnap Január 8. Hétfı február 2. Péntek
Vízkereszt, Urunk megjelenésék ünnepe Misék a szokott idıben Urunk megkeresztelkedése Urunk bemutatásának ünnepe (Gyertyaszentelı Boldogasszony)
Misék a szokott idıben Misék a szokott idıben
(kötelezı ünnep!)
Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. E.mail címünk:
[email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.fw.hu Alapító kiadó és 8 éven át szerkesztı: Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felelıs kiadó: Rajkai István plébános, Szerkesztık: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatársak: Kuckó Katalin és Varró József. Grafika: Simon András. Fotók: Internet, Rajkai István. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Colorprint, 7400 Kaposvár, Városháza u. 1. Újságunk havonta jelenik meg, következı, februári számunk 2007. február 4-tıl kapható.
A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn! 20
Credo 2007. január
