A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA
800 évvel ezel tt, 1207-ben született Sárospatakon, II. András és Gertrúd királyné Erzsébet nev leánya, aki Árpád-házi és Türingiai Szent Erzsébet néven vonult be a történelembe és vált ismertté szerte a világon.
Tisztelete és emléke a szentté avatása óta fényesen ragyog a keresztény hívek és a karitatív tevékenységet folytatók körében. Olyan példakép számunkra, akinek áldott személye és a szeretetet sugárzó élethivatása ma is korszer és létfontosságú, mert a szeretetre és a felebarát megsegítésére
sarkallja a jószándékú embereket. Alig négyéves, amikor a kis királylányt, a kés bbi IV. Béla húgát 1211-ben eljegyezték I. Hermann türingiai rgróf 9 évvel id sebb, Hermann nev fiával. A magyar királysághoz nem mérhet rgrófságot valósággal elkápráztatta a kis mennyasszony gazdag és igen értékes hozománya. A leend anyós, a kedélytelen, anyagias szemlélet , önz és igen sokszor gonoszkodó Zsófián kívül az egész udvar elég hamar megszerette a vidám természet , játékos, jólelk , aranyos kislányt. Zsófia ellenszenve mindvégig megmaradt Erzsébet iránt. A költekez életmódot folytató, a zajos mulatságokat kedvel wartburgi udvar sohasem vált igazán otthonává a magyar királylánynak. Erzsébet, ahogy növekedett, egyre inkább elmélyült az szinte vallásosságban és imádságban. Szerette a csendet és a magányt. A világias szórakozások, a tánc és a mulattságok helyett jobban kedvelte a lovaglást és a vadászatot. Már ekkor fogékonnyá vált a sze-
gények, a betegek és az árvák iránt. Hat éves korában tudta meg, hogy édesanyját meggyilkolták a pilisi hegyekben. Kilenc éves korában pedig váratlanul elhunyt Hermann, a v legénye. Zsófia mindent elkövetett, hogy Erzsébet térjen haza a magyar királyi udvarba. A 16 éves IV. Lajos, aki édesapja örökébe lépett és átvette az rgrófság kormányzását, – Zsófia asszony legnagyobb megdöbbenésére – kijelentette, hogy fogja feleségül venni az elhunyt bátyja mennyasszonyát, mert tiszta szívb l megszerette t. 1221-ben tartották meg az esküv t Wartburgban. A fiatal házaspárt mindvégig a tiszta szerelem, az izzó szeretet és a h ség szálai f zték egymáshoz. Eszményi házasságban éltek. Erzsébet küls szépsége, lelke gazdagsága és mély vallásossága minden földi kincsnél többet jelentett Lajos számára. De Erzsébet is boldog volt, mert férjében eszményi társat kapott a Gondviselést l. A fiatal rgrófné már a gyermekét hordozta a szíve alatt, amikor a szül föld utáni 1
honvágy, a sportos élet és az új emlékek gy jtése arra késztette ket, hogy ellátogassanak hazánkba. A királyi családdal való találkozás, a kedves helyek felkeresése örökre emlékezetes maradt Lajos és Erzsébet életében. A látogatás után nem sokára megszületett az rgrófság trónörököse, egy aranyos kisfiú, aki a keresztségben a Hermann nevet kapta. Sajnos, szüleihez hasonlóan, igen korán, 18 éves korában meghalt. Az anyaság örömét átél Erzsébet ekkor már egyre többet imádkozik, sokat böjtöl, vezekel a magyar és a német nép b neiért. Ostorozza magát és elmélyül a felebaráti szeretetben. Utazásai során felkutatja és támogatja a környék szegényeit. Fia születése emlékére menedékhelyet alapított árva gyermekek számára.
Anyósa, mérhetetlen ellenszenvvel viseltetett a felebaráti szeretetet h siesen gyakorló menye iránt, de férje minden-
2
ben támogatta Erzsébet karitatív tevékenységét. Második gyermekük: Zsófia 1224. március 28-án született. Feln ve, V. Henrik brabanti herceg felesége lett. A fejedelmi pár a kislány születése emlékére hálaadásul egy 28 ágyas kórházat alapított a szegény betegek számára. A betegek ápolásában Erzsébet is tevékenyes részt vett. Lajos rgróf halála után született meg harmadik gyermekük, aki a szerencsétlen sorsú magyar királyné emlékére a Gertrúd nevet kapta. A kis árva grófn Erzsébet életét követve, apáca lett. 1297-ben hunyt el Altenburgban, mint a premontrei n vérek apátn je. Férje halála után a három gyermekes özvegy élete gyökeresen megváltozott. A türingiai rgrófságban az éjínség és a járvány tizedelte a szegényeket és a lakosságot. Erzsébet az ékszereit is eladta, hogy abból szervezze az rgrófság élelmiszerellátását. Megnyitotta a magtárakat a rászorulók el tt. Gabonát és kenyeret adott a szegényeknek. A várban naponta 900 szegény kapott meleg ételt A tartomány jó lelk és vallásos asszonyait megtanította sz ni, fonni és varrni, hogy az elkészült holmikkal segítsék a ruhátlan szegényeket. Erzsébetnek ezt a csodálatos és sokrét karitatív munkáját gy lölettel szemlélték a rokonai, különösen az anyósa, aki mindent megtett, hogy véget vessen a Szent jótékonykodásának. Eb-
b l az id b l származik a jól ismert Rózsa-legenda. Erzsébet, aki az adott körülmények között továbbra is jótékonykodott, olyannyira gy löletessé vált az udvarban, hogy a rokonsága télvíz idején gyermekeivel együtt kizavarta a várból. A pápa és a magyar király közbenjárásának köszönhet en, végre rendez dött Erzsébet sorsa. Gyermekeit a jó szándékú barátaira bízta, akik f úri környezetben nevelték ket. pedig Marburg várában telepedett le. Az özvegyi ruhát, majd a ferencesek harmadik rendjének szürke öltözetét visel , a kemény fizikai munkát végz , a sokat vezekl , de mindezek ellenére mindig vidám lelkület Erzsébet olyan szép volt, hogy még II. Frigyes császár is szerette volna feleségül venni. A sok munka, a súlyos betegek ápolása és a tudatosan vállalt vezekl élet következtében egészen fiatalon távozott az Égi Hazába, 1231. november 17-én. November 19én helyezték örök nyugalomra Marburgban. IX. Gergely pápa 1235. május 26-án, Pünkösd napján tette közzé Erzsébet szentté avatását. Szent Erzsébet életszentsége elénk vetíti a h slelk asszony emberi nagyságát és példamutató élete népeket és nemzeteket kapcsol össze napjainkban is a szeretet er s szálaival. Marics József Berzence
Helytörténet
Deák Varga József
A Sárközyek – bár több, mint 300 éve tartoznak Somogy vármegye birtokos nemes családjai közé – eredetüket tekintve csallóközi származásúak. A nemességszerz Sárközy, másként Erchy Albert 1510. okt. 10– én nyert armásist II. Ulászló királytól. Ezen Albert 1506– 15l8 között Szentgyörgyi Péter erdélyi vajda titkára, utóbb a királyi ügyek igazgatója és ítél mester volt. Magas állása folytán számos birtokot szerzett. Nádori adományt nyert többek között a család el nevét adó Pozsony megyei Nádasdra, valamint számos birtokra különböz vármegyékben. Albertt l a mai nemzedékekig történt leszármazás rendkvü1 összetett, sokágú, témánkat illet en érdektelen is. Így csak azzal az ággal foglalkozunk, amely a család somogyi ágának megalapításával és felvirágoztatásával kapcsolatos. Tekintsünk vissza a leszármazási sorban IV. Jánosnak nevezett sig, (1639–1690) ki bár maga is tekintélyes összeget örökölt apjától, házasságai révén még tovább növelte vagyonát. Ez id ben már Komáromban lakott, de a török el nyomulása miatt Gy r városba tette át lakhelyét. Sárközy Imre, a család történetének kutatója írja: „...Sárközy János uram az akkorbéli háború miatt Rév– Komárombul Nagy Gy r városában vette volt lakását, ottan is a saját házában lakván...” – mondja róla 1756-ban saját uno-
I.
A Sárközy család
kája, de a hagyomány azt tartja, hogy a költözködés f oka a vallási üldöztetés volt. Tudvalév , hogy a Sárközy család elkötelezetten református vallású lévén (bár alkalmanként vettek katoli-
kus leányt is feleségül!) érthet , hogy nehezen viselték egyházuk, papjaik üldöztetését. Vallási tekintetben Gy rben némileg t rhet bb állapotok voltak, és saját templomuk,* s t, saját iskolájuk is volt. Ezen János fia, V. János, ifjú korában jelent s m veltségre tett szert, ennek volt köszönhet , hogy kés bbi pályafutása során magas közéleti posztokat tölthetett be. Tekintve – mint már említettük – komoly vagyonnal rendelkezett, a török ki zése után a gazdátlanul maradt birtokokból könnyen hozzájuthatott hatalmas területekhez, így p1. Nagybajom egy jelent s részéhez is. E János unokája volt az a Sárközy István, ki feleségével, hernelházi Chernel Eszterrel 1798. júniusától 1799. májusáig, közel egy éven keresztül vendégül látta nagybajomi házában a felvilágosodás jeles költ jét, Csokonai Vitéz Mihályt. Sárközy István és Chernel Eszter kimagasló m veltségükkel t ntek ki a korabeli nemesség köréb l. Sárközy Ist-
ván irodalmi, történelmi ismeretein kívül nagyszámú, rendkívül értékes példányokat tartalmazó könyvtáráról vált ismertté. Bibliotékéjában megtalálhatók voltak az ókori klasszikusok mellett a kortárs magyar irodalom remekei is. maga több nyelven olvasott, de els sorban a magyar nyelv m velését tartotta szem el tt. Szívesen irogatott verseket, tisztában volt azonban tehetsége korlátjaival, és amint említette: „csak a fiókjának” írt. Ismeretes 1784– 1788 között vezetett verses naplója, melynek másolata a múzeumban megtekinthet . Eredetiben látható viszont titkosírású kis naplójának egy megmaradt kötete, melynek tartalmát a mai napig senkinek sem sikerült megfejteni. Felesége, Chernel Eszter szintén vonzódott az irodalomhoz, kedvelte a felvilágosodás korának jeles irodalmi m veit. Kedves id töltései közé tartozott Rousseau–t olvasni. A Sárközy ház történetéhez szorosan kapcsolódik Sárközy Istvánnak a már említett híres könyvtára. E könyvtár legértékesebb példányait az általa kezdeményezett és gróf Festetics György által megvalósított csurgói gimnáziumnak ajándékozta. E kötetek ma is az intézet legértékesebb kincsei közé tartoznak. Az ajándékozás után megmaradt könyvtár továbbra is kiemelked értéket képviselt. Sajnálatos, hogy az 1800–ban kitört insurgens lázadás alatt‚ amikor a megyében számos kastélyt és kúriát feldúltak a fellázadt kato3
nák, a könyvtár pótolhatatlan károkat szenvedett. Nem csak könyvállományának jelent s része, de sok értékes, pótolhatatlan kézirat, levelezés – közöttük p1. Csokonai levelei – a pusztítás áldozatául estek. A könyvtár végs pusztulását a II. Világháború jelentette, amikor a bevonuló szovjet csapatok – és valljuk meg, a helybeli lakosok közül többen is – minden értéket elpusztítottak. A Sárközy házaspár nem csupán irodalomkedvel , de irodalmár barát is volt. Sárközy István levelezésben állt Kazinczy Ferenccel; Berzsenyi Dánielhez igaz, meleg barátság f zte. Családjába ben sült Pálóczi Horváth Ádám, aki kés bb Csokonait mutatta be a családnak. Sárközy István Csokonainak nem csak barátja és mecénása volt, de „…finom ízlésével nem csekély befolyással volt pongyolaságainak mérséklésére” – írja Sárközy Imre l906-ban a családtörténeti munkájában. A 19. század másik kiváló Sárközy családbéli tagja – János (a fentebb említett somogyi ágat alapító VI. János fia), aki Kiskorpádon telepedett le és megszerezte a család részére Kiasasszondot is. Különösen az akkor még mindig nehéz helyzetben lév református egyházat karolta fel. építette a ma is álló kiskorpádi református templomot, mely mint védett m emlék, ma is áll. Háromszöglet alaprajza miatt Európában is ritkaságnak számít. Buzgóságában tovább is ment, 4000 ezüstforintot adományozott a csurgói gimnázium részére 1798–ban, és ezt az adományát 1800–ban megtetézte 211 kötetb l álló latin, német, francia, olasz stb. könyvtárának adományozásával.
4
De térjünk vissza Nagybajomba. Sárközy István leszármazottai közül Albert (1790–1860) somogyi alispán, 1848–ban f ispán. Kázmér (1799–1846) Fejérvármegye alispánja, 1847– 48–ban alnádor. a család Fejér megyei ágának megalapítója, a család legmagasabb közjogi méltóságát elért tagja. A ma él és fiágban folytatódó nemzedékek sei: Titusz (1824–1849) somogyi f jegyz , 1848–ban honvéd f hadnagy, a kisasszondi birtokrész örököse. Béla (1833–1905) országgy lési képvisel . Vince (1834–1884) szintén Kisasszondon élt. A nagybajomi birtokrész örököse Dénes (1831–1891) 1848–49– ben honvéd f hadnagy, sírja a nagybajomi temet ben ma is látható. Öt leánya és két fia volt. Jen (1861–1935) és Imre (1869–1937) kultúrmérnök és genealógus. kutatta fel a család eredetét és írta meg történetét, 1906–ban. Imre mindvégig itt élt az si kúriában, míg Jen 12 évi katonáskodás után tért haza. 1892–ben feleséget is hozott a házhoz Nagykörösr l, nemes Beretvás Mária személyében. Sárközy Imre csak 1895– ben n sült meg, felesége nyírlaki Tarányi Mária. Sárközy Jen házasságából id közben született Apollónia (1893) és Dénes (1894) gyermekei. De 1896–ban már Sárközy Imrének is megszületett els leánygyermeke, Gabriella. Bármennyire tágas volt is a kúria, két család számára sz knek bizonyult. A helyzet megoldására a két testvér megegyezett a birtok megosztásában. Imre maradt az si házban, míg Jen Nagybajom központjában a re-
formátus templom melletti üres telken új úrilakot építtetett 1896– ban. További gyermekei már itt születtek: Katalin (1897), Antal (1898) és János (1900). Sajnos, a családban felütötte a fejét a tüd vész, mely sorban elvitte mindhárom fiúgyermeket. Közülük egyedül Dénes kötött házasságot, de a frigyb l sem származott utód, mert a férj betegsége miatt a feleség elvált t le. Így csak a két lány, Apollónia, férjezett Borbély Endréné és Katinka, férjezett Haám Lajosné maradtak életben, lettek utódaik, de természetesen a fiágat már nem vitték tovább. Sárközy Imrének két leánya született: Gabriella (1896) Igmándy–Hegyessy Géza altábornagy felesége és Eszter (1899), férje után daruvári Kacskovios Mihályné. Fia, Miklós (1907–1979). Miklósnak els fe1eségét l, Skublics Felicitastól született fia, Imre (1933 – 1996) és leányai: Nicolette (1936) Piedermann Lászlóné, és Orsolya (1940) verbói Szluha Jánosné. Ifjabb Imre gyermekkorában szerzett betegsége folytán nem alapíthatott családot, 1996ban Nagybajomban tett utolsó látogatása után rövidesen elhunyt. Vele a nagy múltú család nagybajomi ága fiágon kihalt. Amint fentebb említettem, a család egyéb, kisasszondi, kiskorpádi ágain számos fiú utód viszi tovább a Sárközy nevet. Leányágon nem is tudjuk számon tartani, olyan sokan vannak. Egy-egy családi összejövetel alkalmával 70–80 vendég is megjelenik úgy hazánkból, mind a világ különböz tájairól. Ha fiúágon, ha leányágon, – ez az si fészek...
Szent Erzsébet év A „Szent Erzsébet év” programjából: 2006. november 19. 2006. november 19. 2007. május 19. 2007. 2007. május 26. – 2008. pünkösdjéig 2007. május 26. 2007. május 26.
2007. május 26.
2007. május 27-28.
2007.
2007.
2007. 2007. szeptembere 2007. november 18.
„Szent Erzsébet év” megnyitása ünnepélyes szentmise magyarul tudó püspökök részvételével M vészetek Palotája, Liszt Ferenc: „Szent Erzsébet legendája” 1800 cím oratórium el adása Köröm, 1000 Rákóczi ünnepség (II. Rákóczi Ferenc felesége, Hesseni Sarolta-Amália egyenes ági leszármazottja Szent Erzsébetnek Szent Erzsébetr l bélyeg ill. emlékérem megjelentetése Sárospatak „Szent Erzsébet, Sárospatak szülöttjének tisztelete a Kárpát-medencében” kiállítás Sárospatak, VártempFoltvarrók zászlókiállítása lom A zászlók szerepelnek a pünkösdhétf i körmenetben Sárospatak, „N i arcok Szent Erzsébet nyomában A M vel dés Háza napjainkban” - fotókiállítás Közép-Európa 10 helyén is kiállítják, Márk Gergely által nemesített Szent Erzsébetr l elnevezett rózsat elültetése Sárospatak „Szent Erzsébet Rózsakert” A történelmi városmagban, a valamikori királyn i szálláshely területén, középkort idéz rozárium átadása Sárospatak Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep Vasárnap: Szent Erzsébet életét és korát idéz középkori vásár és mulatság valamint kosztümös történelmi menet Hétf : 1030 ünnepi szentmise, majd körmenet a Szent Erzsébet ereklyével Sárospatak, Kassa, Po- Szent Erzsébet Európai Kulturális Útvonal zsony, Bécs, Wartburg, Zarándoklatok szervezése Erzsébet életével Marburg, Perugia, kapcsolatos helyekre Cambrai Jezsuita Média M hely Pályázatot írt ki dokumentumfilm készítésére Szent Erzsébet lelkiségének mai követ ir l „Éheztem és ennem adtatok – akik Szent Erzsébet nyomában járnak” címmel Budapest Magyar Tudományos Akadémia, Konferencia szervezése Szent Erzsébet tiszteletére Budapest „Városmisszió” Blanckenstein Miklós szervezésében Szent Erzsébet és a szolidaritás témájával Sárospatak, Plébánia- „A Szent Erzsébet Év” zárása templom ünnepi szentmise a bíboros és a püspökök részvételével Szent István Bazilika, 1600
5
Bábel Balázs (kalocsa-kecskeméti érsek)
Ha igazi példaképeket akarunk magunknak, akkor a szenteket kell megkeresnünk, akik nemcsak saját nemzetük, hanem más népek, s t még más világvallások el tt is köztiszteletben állnak. Ilyen lehet Assisi Szent Ferenc, Maximilian Kolbe vagy Teréz Anya. A keresztény világot korábban élesen megosztotta a szentek tisztelete, ma már azonban protestáns részr l is nagy közeledés mutatható ki. A német protestáns teológus, Walter Nigg egy könyvének ezt a címet adta: A szentek visszatérnek. E könyvben csodálatos fejezetet szentel Árpád- házi Szent Erzsébetnek, aki megfelel az el bbi kritériumoknak, példakép, építi mindkét nemzetét, de a világot is. A legjobban dokumentált középkori szent lett, akir l sok írás született, négy evvel a halála után szentté avatták. Életrajzát sok nyelven lefordították, ma már japánul is olvasható. Hatása azóta is óriási a karitászra, a családi életre, a zeneirodalomra, a költészetre, a szépirodalomra és a m vészetekre is. Fra Angelicótól kezdve a magyar Prokop Péterig számta6
lan fest megfestette alakját- az utóbbinak, véleményem szerint Mélykúton látható a legszebb alkotása, amely Szent Erzsébetet ábrázolja. A történelmi Magyarországon 122 templomot szenteltek tiszteletére, köztük a kassai dóm a leghíresebb. A németek is úgy tarthatják, hogy az övéké mint Türingiai Szent Erzsébet, de az egész kersztény világban tisztelik, jöv re lesz születésének 800. évfordulója, amelyre mi magyarok is a közép- európai keresztényekkel, jubileumi ünneplésre készülünk. A legszikárabb adatok életér l, amit még a nem hív történetírás is elfogad: II. Endre magyar király és Merániai Gertrúd leánya. 1207ben született. Már 1211-ben el kellet hagynia hazáját, Wartburgba vitték, a türingiai tartományi gróf fiának jegyeseként. Itt nevelkedett jövend anyósa vezetése alatt. 1221-ben lépett házasságba az ifjú IV. Lajos tartományi gróffal. Házasságából három gyermeke született.
A feljegyzések er sen vallásos, a nyomorultak iránti könyörületes hercegn r l tanúskodnak. 1227ben férje, II. Frigyes császár hí-
vására keresztes hadjáratra indult. Útközben, Ostrantóban hajóra szállva, meghalt. Az özvegy Erzsébet gyermekeivel elhagyta Wartburg várát, 1227-28 telét Eisenach városkában, teljes szegénységben és méltatlan helyzetben töltötte. Anyai rokonsága vette pártfogásba, Mechtild kitzingeri apátn Bambergbe vitte nagybátyjához. Innen rövid id re visszatért Türingiába, férje hazaszállított hamvainak eltemetésére. Ezután sógorai Maraburgot jelölték ki tartózkodási helyéül. Az özvegyi kielégítésképpen kapott összegb l itt kórházat építtetett, amelynek fenntartására költötte minden vagyonát. A kórházat Szent Ferenc pártfogásába ajánlotta. További életét a betegek és szegények gondozására áldozva, gyóntatója, Marburgi Konrád szigorú felügyelete alatt, teljes szegénységben és aszkézisben töltötte. Már szent híre volt, amikor 1231-ben igen fiatalon meghalt. Négy évvel kés bb az egyház hivatalosan is szentjei sorába iktatta. Részletes életrajzát Puskely Mária n vér írta meg. Néhány ma is jól utánozható jellemvonásaira szeretetnék rámutatni, amit mai magyar népünk elé lehet és kell is állítani. Nem automatikusan lett szentté, azért mert királyi család sarja volt. Apját II. Endrét egy id re az egyházból kiközösítették, akárcsak apósát, aki kiközösítve is halt meg. Anyja a magyar történelem egyik leggy löltebb személyisége volt, aki nepotista módon a kalocsai érseki székbe ültette Merániai Bertoldot, Erzsébet keresztel papját. Ennek az érseknek kés bb zavaros pénzügyei miatt távoznia kellett az országból. Gyóntatója szinte
kegyetlen aszkézissel tartotta sakkban. Módja lett volna fellázadni ellene. Az a grófi udvar, amelyben felnevelkedett, nem tartozott az igazi keresztény családok közé. Szentté levése tudatos és hosszú keresztúton vált lehet vé a radikális Krisztus követés által. Hányan vannak ma is, akik még a családjuktól sem kaptak támogatást a keresztény életben, lebeszélik és gátolják ket. Életének mind a négy életállapota- leány, menyasszony, családanya és özvegy- példaként állítható a mai magyar társadalom elé. Erzsébet leánykorától tudjuk azt, hogy különösen vonzódott a szent és vallásos élet után, de úgy, hogy nem lett ez által világgy löl . Akkoriban ritkaságnak számított, hogy a n k tudtak írni–olvasni , nemcsak, hogy ezt elsajátította, hanem az apósának udvarában megforduló m vészekt l megszerette a zenét és az irodalmat. Könnyen adódik a mai kor párhuzama, amikor azzal szembesülünk, hogy az ifjúságnak jelent s része funkcionális analfabéta, könyvet nem igen vesz kezébe, a m vészetek világa pedig nagyon távol áll t le, tisztelet a kevés kivételnek. Mint menyasszony és hitves, ugyancsak példaként állítható a mai világunknak. A neki szánt v legény, Herman halála után, annak öccse, Lajos lett a férje. Szerelemb l házasodott, mely a középkorban vagy letagadott, vagy szokatlan dolog volt. Kölcsönös vonzalmukról még a korabeli krónikák is megemlékeznek. Szent Erzsébet a templomban azon kapta magát, hogy férje szépségébe belefeledkezett, s utána elszégyelte magát, amikor a megfeszített Krisztust látta a keresztfán. Sajnálta, hogy elébe helyezte Jézusnak. Abban a világban állunk, ahol az ifjúság, és itt most megdöbbent
dolgot mondok, alig ismeri a szerelmet, csak a szexualitást. Ez jól látható a nagyon rövid id alatt felbomló párkapcsolatokból. Mintha mindegyik igazolni látszana S. Freud elméletét, hogy csak a libidó fontos az ember életében. A házasságok rendbetételéhez egy ilyen szent eszményt is fel kell állítanunk, mint amilyen Árpád- házi Szent Erzsébet volt. Egy lelkigyakorlat anyaga is lehetne a házasok számára, hogy milyen figyelmesen szerették egymás férjével, lelki összhangjuknak hála, hogy az érosz agapévá tudott változni szentségi házasságukban. Kiválóan illusztrálták azt, amit XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdet enciklikájában a szeretetr l és azon belül is a házastársi szerelem- szeretetr l ír. Húszéves korára, amikor özveggyé lett, már három gyermeke született, akikr l gondoskodott, közülük Gertrúdot boldoggá avatta az egyház. Ma már számunkra a keresztes hadjáratok nem nagyon érthet k, de belehelyezkedve az akkori id k szemléletébe, az egyházh ségnek és a mártíromság vállalásának a jele volt. Éppen ezért a fiatal házasoktól óriási áldozatot követelt. II. Frigyes, amikor meghirdette a keresztes hadjáratot, hogy Jézus szül földjét felszabadítsák a mohamedánoktól, akkor Erzsébet maga rajzolta fel a férje ruhájára a keresztet, s két napokig kísérte, mert annyira nehezen tudtak egymástól elválni. Attól az id t l kezdve, hogy férje halálhírét vette, ünnepi ruhában nem látták. A megpróbáltatás és szenvedés elviselésére is példát mutatott, imádságát feljegyezték az egykori krónikák: „Uram, köszönöm Neked nagy kegyelmedet és irgalmadat, hogy teljesítetted szegény szolgálóleányodnak nagy kívánságát, és súlyos bánatomban megvigasz-
taltál azzal, hogy szabad volt látnom még az én kedves bátyám és barátom földi maradványait. Valóban, egész szívemmel szerettem t, jobban bármi másnál a földön. De nem ejtek panaszos szót azért, hogy Néked áldozta magát, és miközben a Te akaratod szerint segíteni akart a Szentföldnek, idegenben lelte halálát. Te tudod, ha megfelelne isteni elhatározásodnak, akkor férjem élete, édes közelsége, drága, vidám arca kedvesebb lenne nekem a világ minden öröménél, gyümölcsénél, tisztességnél és élvezeténél. Szívesen élnék vele szegénységben, mennék vele minden áldott nap koldulni, csak láthatnám újból szeretett vonásait, örvendezhetnék ismét olyanynyira vonzó társalkodásának! Ám a Te akaratoddal szemben, én legdrágább Uram, nem áhítozom semmire sem. t és magamat a Te isteni akaratodba ajánlom. Nem kívánom, hogy bár élne még a férjem, ha ez a kívánság akár csak hajszálnyival is vétene a Te isteni akaratod ellen!˝ (Berchtold káplán) Ez a fajta h ség az egyház és a házastárs iránt ma is példaként mutatható fel. Szent Erzsébet igazi nagy korszaka ezután következett el, amikor vállalta a teljes szegénységet, a szolidaritást a nép egyszer fiaival. Korábban is feljegyezték róla, hogy az úri lakomákon csak a legegyszer bb étkekb l vett, miután rádöbbent arra, hogy jólétük mások szegénysége és kizsákmányolása árán jött létre. Minden kornak megvan a maga keresztény szellemi áramlata, ami biztosítja az evangélium örök id szer ségét. Ilyen volt Szent Ferenc rendjének radikális Krisztus- követése, ami egyben az eretnekségek és a társadalmi problémák megoldásán is fáradozott. Ez a gondolat megihlette 7
Szent Erzsébetet, aki korábban is mély vallásossággal élte az életét. Kórházalapítása és el kel származása miatt a betegek sajátkez gyógyítása akkoriban rendkívülinek számított. Ez a cselekedete el remutató nemcsak az egyéni alamizsnálkodással, hanem a szervezett karitásszal akart segíteni az elesetteken és betegeken. Sok kórház, emberbaráti intézmény viseli a nevét. Ma is Szent Erzsébet napján gy jtünk a rászorulók számára, érdemes azt is tudni, hogy halála után, de még az I. világháború alatt is alakultak Szent Erzsébet társulatok, akiknek tagjait Szent Erzsébet n véreinek hívták. Ápolták a betegeket és gondozták a szegényeket. Szent Erzsébetet a katolikus piétás a szegények anyjának nevezte. A kiindulópontunk az volt, hogy a példakép számunkra Jézus Krisztus, akinek követei és képvisel i a történelemben a szentek. Minden életszentség Krisztus- központi egyházunkban. A középkori legendák nem feltétlen történelmi dolgok, hanem mélyére nyúlnak egy- egy eseménynek és jelképiségükkel még er sebben hatnak. Szent Erzsébet életéb l a rózsacsoda a legismertebb, amikor a kötényében lév kenyér rózsává változott, ahogy megmutatta. Azóta rózsával áb-
rázolják. A középkori szimbolikában a rózsa Krisztus szimbóluma, aranyrózsát adott mindig a pápa a legkiválóbb embereknek. A másik történet is Jézus Krisztusra mutat. Hely híján férje ágyába fektette be a leprás beteget. Hazatér férje kérdezte, ki fekszik az ágyában. Erzsébet magától értet d en ezt mondta: Jézus Krisztus. Amikor fellebbentették a takarót, férje is Jézust látta a leprásban. Megvalósult Jézus végítéletr l szóló szava „amit egynek a legkisebbek közül tettetek nekem tettétek”(vö. Mt 25,40) Köztudott, hogy társadalmunk mennyire beteg lelkileg is, ahogy ezt idei püspökkari körlevelünk is elemzi. Legsúlyosabb betegségnek az 1956-tól elkövetett több mint hatmillió abortuszt tartjuk. Ha egy társadalomban a pillanatnak él szingli n , aki most már a Magyarországon készül törvény szerint is medd vé tetetheti magát, követend vé válik sok leány számára, ott a nemzet visszafordíthatatlanul zuhanó pusztulás útjára kerül. A gyógyítás egyik módja, hogy példákat állítunk magunk, de f ként az ifjúság elé, hiszen a régi latin közmondás is úgy tartja: a szavak elszállnak, a példák vonzanak.
Teljesen megelevenedett Szent Erzsébet élete olyan emberekben, akik megismerve életét, próbálják a maguk életében követni.
Minél több Szent Erzsébet lelkület leány, asszony lenne közöttünk, annál hamarabb megváltozna közérzetünk és emberibb életet élhetnénk. Mi katolikusok, hiszünk abban, hogy van menynyei pártfogás is, ezért nemcsak példaként állítjuk t magunk elé, hanem közbenjárását is kérjük. Ha valamikor, akkor most szorulunk arra mi magyarok, hogy ez a példa el ttünk járjon.
’56-os forradalom Nagy István
A Pet fi-szobor fel l Kossuth utcáján özönöl Három szín oltalma alatt Az ifjú, magyar áradat. Szívekb l kinyilatkozó Egység ez itt, mindenható, Felülr l nem hazudható, Nem oldható, nem rontható, Októberi tavaszt hozó. A Kossuth-nóta dallama 8
Szilajul-szebb, mint valaha. Nyomul a háromszín sor, Egy ember-fürtös balkonon Zászló merészkedik el , Könnyet ejt a járókel . Feltámadási körmenet Vonul: hív magyar sereg Millió résb l fényre j Egész országnyi tüntet . Óh, forradalmi honfiság,
sz harmatán kinyílt virág, Te félelem és csalatás Alól kivillanó parázs, Te csipkerózsa-álmú n , Ily virradásra serken , Te földalatti szenvedély, Így bujtogass:„Magyar, ne félj!” Hírrel híreszteld szerteszét A szabadság jövetelét!
Szentkúti Ferenc
Te napköziben nevelkedett apró kamasz, Te, akinek élete mindössze vagy tizenöt sivár tavasz. Te, kibe már az ABC-vel tömték az ideológiát, A szovjet tankok vad tüzében zengted a szabadság dalát. A tankok acél záporában sem remegett gyenge kezed. Bátran markoltad meg a géppisztolyt, és szórtad rájuk a tüzet. Kicsiny szíved tán összerezzent, de lábad bátran szaladt. Kezedb l nyugodt, biztos ívben repült a benzines palack...
Te pesti srác, te h sök h se ontottad drága véredet, s a kivívott szent szabadságban megkaptad érte béredet. Te kicsiny bajtárs,– esküszünk, hogy megvédjük ezt a drága vért, mert nem lehet, hogy kicsiny szíved hiába ontott annyi vért... Te pesti srác, Te napköziben nevelkedett apró kamasz! Te, akinek élete mindössze Vagy tizenöt sivár tavasz. Téged, ki ezt a drága élted hazádért így adtad oda, amíg magyar él a földön: nem felejtünk el soha
Az ’56-os forradalomra emlékezve közöljük Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek beszédét, amit 2006. október 22-én Kiskunmajsa-Marispusztán mondott az ’56-os Kápolna búcsúján, Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás parancsnokának sírjánál Krisztusban Szeretett Testvéreim! Akinek sírja ismeretlen volt a zsidó nép körében, úgy tartották, egyszer még vissza fog térni. Visszatér és fölrázza népét. S ez a hit élt Jézus idejében is. S amikor Keresztel Szent János, az ószövetség utolsó és legnagyobb prófétája eljött, akkor azt mondta róla Jézus: „ az az Illés, akinek el kell jönnie.” Valami hasonló történt a mi vérzivataros századaink során is. Volt egy ember, Kapisztrán Szent János, ki gy zelemre segítette Nándorfehérvárnál a magyar seregeket, barátságban Hunyadi Jánossal. 1456. október 23-án elhunyt, eltemették Újlakon, de sírját megbolygatták és azóta sem tudja a magyar nép, hogy hol van eltemetve, de Kapisztrán Szent János nagy lelke pontosan 500 év múlva föltá-
madt, nem egy emberben, hanem egy népben és a szabadságharcosokat eltöltötte ugyanaz a nagy lelkesedés, mint t egykor, a hit és az áldozatvállalás embertársaikért, nemzetükért, keresztény hitükért. Hasonlatos vonásai vannak Kapisztrán Szent Jánosnak és a kés bbi 1956-os szabadságharcosoknak, hiszen vállalta az áldozatot és hit nélkül nem tudta volna megcselekedni azt, amit tett. A hit f tötte t, hiszen hajlandó volt még az életét is odaadni, hogy a számára addig ismeretlen magyar keresztény nép megszabadulhasson a kor legnagyobb imperialista hatalmától, a Török Birodalomtól. És ez 70 évre sikerült, óriási jelent sége volt akkor ennek a gy zelemnek, mert ez a 70 év további fejl dést biztosított és kés bb már nem tudott a Török Birodalom
olyan mélyen berendezkedni, vagyis hamarább szabadult föl a nép. És most országunk bármilyen nehéz helyzetben is van, de hogy mégsem balkán, ez ennek a gy zelemnek köszönhet . Ott ahol dupla hosszú ideig tartózkodtak a törökök, ott a testvérháborúk, a teljes szétesettség még ma is érezhet . A szabadságharc 1956-ban nem hozta mindjárt ezt a látványos gy zelmet, mert úgy t nt, hogy elbukott hosszú id re és ellenségeink azt hitték, hogy véglegesen, hogy ki lehet törölni az emlékezetüket az elkövetkezend generációknak a szívéb l és a tudatából. Sokaknál el is érte ez a fajta nevelés a célját. Ezért is tartunk ott, ahol tartunk. De mégis voltak akikben – mint az evangéliumi mag – megfogant és sokszoros termést hozott. Mindszenthy bíborosnak a börtönben titkon meg rizett szentképén, amelyen a fájdalmas, töviskoronás Krisztus látható a 9
felirat valóságossá vált: „De Vicus vincit!” A legy zött gy zött! Azok akik életüket adták Hazájukért, még ha emberileg már nem is remélték, de utólag tudjuk és látjuk, hogy ezt a gonosz, nem csak imperialista, hanem istentelen, szervezett ateista birodalmat megtörte, hogy többé már nem tudott megmaradni teljes hatalmában és a kés bbi pusztulásához vezet els nagy veresége volt. És ezt a szabadságharcosoknak is köszönhetjük, akikre ma fölnéz a világ jobbik fele! Jézus mondta: ”Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért.” Itt ezen a mai szentmisén különös tisztelettel is megemlékezünk Pongrátz Gergelyr l, akit én a magyar szabadságharc és forradalom legemblematikusabb jelképének tartok, mert nem utána ment az eseményeknek, nem közben változtatta meg a véleményét, hanem kezdett l sziklaszilárdan rizte azt. rizte a számkivetés keser éveiben és utána is, megalkuvás nélkül élte azon a Magyarországon életét, ahol jobb körülmények között nagy dics ségben kellett volna, hogy része
legyen, de hát itt részesült azoknak a sorsából, akik még a gy zelem ellenére is hátravetettek és megalázottak lettek.
Erre is van példa a mi magyar történelmünkb l. Dobó István, aki dics ségesen megnyerte a gy zelmet a török fölött, az egri vár diadala után börtönbe és elhagyatott sorsra került. Kés bb, amikor megadták már neki a végtisztességet, akkor Jób könyvéb l vett részletet írtak a sírjára: ”Tudom, hogy él az én Istenem és igazságot szolgáltat nekem.” Így vagyunk mi is itt Pongrátz Gergely sírjánál. Tudjuk hogy él az Isten, aki egyszer majd neki is igazságot fog szolgáltatni. Mindazokat akik annak idején megbilincselték, mindazokat akik nem
engedték, hogy a harcok színteréhez közel állítsa föl múzeumát és emlék kápolnáját, el fogja felejteni a magyar történelem, mert ez is benne van a magyar történelemben. Isten a g gösöket letaszítja trónjukról és az alázatosakat fölemeli. Pongrátz Gergely többször elmondta: „Örmény vér folyik az ereimben, de szívem magyarul dobog.” Itt vagyunk sírjánál és kérjük a jó Istent, hogy fogadja el életének áldozatát, gyarlóságait bocsássa meg, s azt a hitét, amit kifejezett, hogy: „Hiszek a túlvilágban, s remélem, hogy egykori bajtársaimmal találkozhatok.” Ezt a hitet a szinelátás valóságában váltsa valóra. Együtt vagyunk, Kapisztrán Szent János példáján fölbuzdulunk, közbenjárását kérjük magyar népünkért és imádkozunk elhunyt szeretteinkért, az elhunyt szabadságharcosokért, akik életüket adták a mi Hazánkért. Az imádság a jele annak, hogy hitünk Isten szeretetébe kapaszkodik és jele annak, hogy szeretetünk a síron is túlmutat. Ámen.
Lelkiség
Áprily Lajos Öregség, bölcs fegyelmez je vérnek, taníts meg, hogy Csendemhez csendben érjek.
Csak bukdácsoló patakok csevegnek, folyók a torkolatnál csendesednek.
Ne ingerelj panaszra vagy haragra, hangoskodóból halkíts hallgatagra.
Ments meg zuhatag-szájú emberekt l, könyvekbe plántált szó-rengetegekt l.
Ne legyek csacska fecskéhez hasonló, ritkán hallassam hangom, mint a holló.
Csak gyökeres szót adj. S közel a véghez, egy pátosztalan, kurta szó elég lesz,
A közlékenység kútját tömd be bennem, kathauzi legyek a cella-csendben.
a tulsó partot látó révülésben a „Készen vagy?”-ra ezt felelni: - Készen.
10
Teréz anya gondolatai Az élet játék, játszd! Az élet vagyon, használd fel! Az élet szeretet, add át magad! Az élet titok, fejtsd meg! Az élet ígéret, teljesítsd! Az élet szomorúság, gy zd le! Az élet dal, énekeld! Az élet küzdelem, harcold meg! Az élet kaland, vállald! Az élet jutalom, érdemeld ki! Az élet élet, éld! (Boldog Kalkuttai Teréz anya)
November els két napján az Egyház lelki szemeit a túlvilágra emeli. November 1–én, „Mindenszentek ünnepén” a már célba érkezett tagjaira gondol. Isten dics ségét hirdetik azok, akik engedték Isten akaratát érvényesülni életükben, és ezért teljes mértékben együtt élnek Istennel. Az világuk titokzatos módon, de kapcsolódik a miénkhez. Látnak minket, izgulnak és közben járnak értünk, – így segítenek minket.
November 2–án, „Halottak napján” pedig az Egyház a tisztulás állapotában lév tagjaira gondol, akik szintén a túlvilágon élnek, nekik azonban még tisztulniuk kell, hogy beléphessenek az örök üdvösségre. Rajtuk egyedül mi segíthetünk, imánkkal, engesztelésünkkel.
(ismeretlen szerz )
November 5-én emlékezünk meg Szent Imrér l, aki Szent István, els magyar királyunk és Boldog Gizella gyermeke. Szent Gellért püspök oldalán nevelked királyi sarj, aki életének rövid huszonnégy esztendeje alatt komolyan vette az apai intelmeket. Sohasem pergett le a bölcs király szívéb l fakadt jó tanács: „Tartsd meg el ször a hitet, mert akiknek a hite téves, vagy hitüket jócselekedetekkel nem gyakorolják, azok sem a földön nem élhetnek tisztességgel,
sem az örök élet koronáját el nem nyerhetik, mert a hit jócselekedetek nélkül holt… Tiszteld az Egyházat és vigyázz reá… Ha kívánod, hogy mások tiszteljenek, légy igazságos. Hasznos a tanács, de tanácsot csak bölcs öregekt l kérj. Ha bölcsekkel tartasz, bölcs leszel. Kövesd az söket, tartsd meg, ami magyar. Légy er s, hogy a jószerencse el ne kapjon, s a balszerencse össze ne törjön!" Ki merné mondani, hogy e fenti intelmek idejét múlt gondolatok
lennének csupán? Szent Imréhez hasonló fiatalságra lenne szükség ma is! Milyen boldogok lennénk, ha ifjúságunk hitéhez ragaszkodó, az egyházhoz h séges, bölcs és er s ifjúság lenne… Egy eszmény nélküli világban érdemes fölidéznünk a magyar történelem nagyjait. Nem abban a merev pózban, amelyben az utókör „bekeretezte” arcukat, hanem cselekedeteik elevenségében, a történelmi feladatok vállalásában, a helytállásban.
11
Életünk
Lukáts Istvánné Nagybajom
Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy egyházközségünk öt tagja Schortens-be utazhatott. A plébános atyán kívül Horváth Csaba elnök, felesége Ágota, sekrestyésünk Takács Orsolya és jómagam alkottuk a katolikusok küldöttségét. Persze képvisel – testületünkb l és híveink közül mások is voltak a delegáció tagjai között más és más közösséghez kapcsolódóan. Számunkra azonban az egyik legfontosabb feladat a helyi katolikus közösséggel való kapcsolat felvétele volt." Nagybajom testvérvárosi kapcsolata Schortens városkával több, mint tíz éves múltra tekint vissza. Németország északi részén is az októberi sörfesztivál nagy eseménynek számít, ebb l az alkalomból kaptuk a meghívást. Nagybajomból szeptember 20án, szerdán a déli órákban 38–an egy nagyon kényelmes autóbuszszal indultunk el Schortens–be. Testvérvárosunkig közel 1500 km–t kellett utazni. A két „pilóta” mindent megtett annak érdekében, hogy utazásunk alatt kényelmesen és jól érezzük magunkat. Csütörtökön a kés délutáni órákban érkeztünk meg. A polgármesteri hivatalnál vártak bennünket. Kissé szorongtam, hogy teljesen ismeretlen emberekkel – nyelvtudás hiányában, hogy fogunk kapcsolatot teremteni. Családok adtak szállást mindnyájunknak. Sokan visszatér vendégként üdvözölték a vendéglátóinkat. Nagyon szívélyes volt a fogadtatás. István atyát, Takács Orsit és engem a Röder család látott vendégül. Egy nagyon szép kertvárosi házban rendezkedtünk be: Ursula és 12
Lothár otthonában. A következ három napon a német városka elöljárói és vendéglátóink gondoskodtak id nk tartalmas eltöltésér l. A pénteki nap programja az egykori „Olympia” írógépgyár, – ma Technikai Centrum és egy katolikus óvoda megtekintése volt. Délutáni órákban házigazdáink városrészükben álló, 1200-as években épült gyönyör m emlék templomot mutatták meg, az ottani lelkész úr részletes ismertetése alapján megismertük a templom közel nyolcszáz éves történetét. A szomszédos kisvárosban Jevel-ben él a katolikus plébános, innen jár ki a filiába, Schortens-be. Walter Alberts plébános atya meghívta a katolikusokat szentmisére, amelyet nagy meglepetésünkre István
atya németül celebrált. Utána sétálni mentünk az ezer éves kisvárosba, megismertük a történelmi nevezetességeit, és egy nagyon hangulatos kis vendégl höz érve meghívott bennünket vacsorára. Elmesélte, hogy európai kerékpártúrája alkalmával járt Magyarországon is. Ízlik neki a magyar konyha, különösen a libasült. A vasárnapi szentmise után Walter atya els lépésként gy jtést is rendezett a nagybajomi Kolping iskola javára, ahol a
helyiek 200 -t adtak össze. Köszönet érte! Szombaton szabadprogram keretében Lothár és Ursula elvitt bennünket az Északi tengerhez. Éppen apály volt, ami azt jelentette, hogy visszahúzódott a tenger. A homokos parton halmokban állt a kagylóhéj, amib l válogatva haza is hoztunk. Nagy élmény volt számunkra a tenger látványa. Lothárék örömmel és lelkesen ismertették velünk a helyi érdekességeket és tudnivalókat. Este házigazdáinkkal együtt elmentünk az októberi fesztivál megnyitójára, ami nagy hordó sör megcsapolásával kezd dött. B séges finom vacsora, sörözés és él zene – hamar emelkedett a hangulat, mulatott és táncolt a társaság. Vasárnap délel tt ünnepi ökomenikus istentiszteleten vettük részt, amelyet az evangélikus, református és katolikus lelkipásztorok tartottak, a szentbeszéd f gondolata – egymás szolgálata és a szeretet fontossága volt. Délután Schortens város vezet sége autóbusszal elvitt bennünket Fridrichshaffen kiköt jébe. Gyönyör en kiépült strandján még aznap is fürödtek a helyiek. (Nem bírtam megállni, hogy ne sétáljak bele az Északi tenger vizébe, amely kellemesen h vös volt.) Megnéztünk egy tengeri múzeumot, láttuk a hadi kiköt t, ahonnan az el z napokban futott ki egy német katonai alakulat Afganisztán felé. A búcsúest a schortens-i fiatalok táncm sorával kezd dött, amelyben helyi táncokból mutattak be ízelít t. Tiszteletünkre a végén még a csárdást is eljárták! A polgármester hangot adott a tíz
éve tartó jó kapcsolat feletti örömének. Mi pedig megköszöntük a szíves vendéglátást és a 2007. augusztusi langalló fesztiválra hívtuk meg vendéglátóinkat Nagybajomba. Majd ünnepi vacsora és jó hangulatú beszélgetés következett.
Hétf n reggel megköszöntük a szívélyes vendéglátást. Majd egy fárasztó út után kedden a hajnali órákban érkeztünk meg Nagybajomba. Köszönjük a szervez knek a lehet séget, hogy részt vehettünk. Isten áldja meg ket!
Koroseczné Rózsika Böhönye
„Könyörögjünk, nemzetünk nagyon nagy bajban van” címmel hirdették meg a szervez k október 7-ét, ezt a szép szi napot, Rózsafüzér királyn je ünnepén. Engesztelésként hazánkért. Egy nagy fohász Sz zanyánkhoz. Egy el adáson hallottam Pap Lajos professzor szájából: „Ha sokan vagyunk, és merünk hangosan imádkozni, imánk az égig ér. Merjünk imádkozni, kérni, hisz csak Sz zanyánk mentheti meg országunkat”. Szentségimádással indult a nap, melyet Varga László kaposvári plébános vezetett a Szent Imre templom kaposvári gitáros-énekes csoport közrem ködésével. Majd Czakó Gábor közíró el adása következett, akit jól ismerünk mi is a Keresztény Élet és az Új Ember hasábjairól. tartotta Kaposváron és Nagykanizsán a papi rekollekciót. Ezt követ en Dévai Nagy Kamilla és Labant Csaba dalai csendültek fel. Dévai Nagy Kamilláról olvastam nemrég a Szabad Föld hasábjain. A Lisztdíjas népdalénekesn Krónikás Zenedéje fennmaradásáért küzd a végtelenségig. Eladta lakását, az autóját az alapítvány használatára bocsátotta, hogy a költségeket tudják finanszírozni az iskola fennmaradásáért. Iskolájában 24 órás szolgálatot vállal, portástól az igazgatóig minden munka az övé. Els sorban határon túli magyarok tanulnak ott, hiszen a 15 millió magyarért
él. Nagy tanúságtétel ez felénk. Nekünk is másképp kellene felfognunk a segítségnyújtást. Nemcsak morzsákat kéne szórnunk a rászorulóknak, hanem teljesen magunkat. Jó volt hallani, hogy gyökerei ide a környékre Somogyszobra nyúlnak viszsza. A forradalom 50. évfordulója alkalmából felhangzott szájukból Márai: Mennyb l az angyal néhány versszaka is. Ezután Marics József berzencei plébános Áprád-házi Szent Margit és Boldog Özséb életét elevenítette fel. Somos László kaposf i esperes plébános a cigánypasztorációról és a tehetséggondozásról beszélt. Mindkett fontos életünkben. Vértesaljai János és felesége a Schönstatti családmozgalomról mesélt, Ivelics Jánosné a segesdi malomból átalakított Árpád-házi Szent Margit könyvtár és helytörténeti múzeumban többségében XV. századból származó könyvekkel várta az érdekl d ket. A gyerekeknek a szomszédos iskolában, és az udvarban rendeztek különböz kézimunka és ügyesség elfoglaltságokat. A nap koronája a püspöki mise volt du. 3 órakor. Megtelt a templom, az udvaron is elég sokan tartózkodtak. Kb. 600-700an voltunk. A szentmise nagybevonulással kezd dött. El l Jézus keresztje, a Szentírás, ministránsok, a kis-
papok hosszú sora, környékbeli papjaink, végül f pásztorunk, Balás Béla püspök atyánk. Püspök atya mindjárt a mise elején rövid beszéddel kezdte. Sms-t kapott egy ismert zenészt l a Kossuth térr l. (Ezekben a napokban már folyt a tüntetés értünk, érted, a Hazáért!) A zenész a tüntet k nevében imát kért, de azonnal. Püspök atya rajtunk keresztül üzent. Megy az ima most! Nagy dolgok ezek, komolyan kell venni, mert rajtunk múlik, hogy mekkora hittel és buzgalommal imádkozunk. Jézus forradalomról beszélt – mondta püspök atya. A lelkek forradalmáról. Hogyan legyünk jobbak, Istennek tetsz , békét, igazságot keres boldog emberek? Bels forradalom ez, ne arra gondoljunk, hogy fegyvert kéne ragadnunk. Az er szak er szakot szül, keresztény ember nem erre gondol, hanem Jézus fegyverére, az IGÉ-re. Hitünk a pajzsunk. Bels békénket kell megtalálnunk, és azt tovább adnunk. Kell-e ennél több? A gonosz máris eltörpül, és megfutamodik. Diakónus szentelésére is sor került a szentmisében, Bencik Tamás személyében. Nekünk nem urakra van szükségünk, olyanokra, kik bel lünk élnek, hanem olyanokra, akik értünk élnek. ket hívják diakónusnak mondta püspök atya. 13
A szentelés után közösen énekeltük el a Mindenszentek litániáját. Kántoraink is szép orgonajátékkal, énekeikkel színesítették a misét. Gyönyör en csengett: „Aki nékem szolgál, engem kövessen, és ahol én lakom ott van az én szolgám.”
Néha imaként is elmondjuk-e, vagy csak megszokásból énekeljük? A mise végén a nagybajomi Rajkai István atya megköszönte a szervez knek a munkáját, a helyi Szociális Otthon munkásainak, akik az ebédet elkészítették, a hív knek, hogy eljöttek. Ezzel egy kis áldozatot hozhattunk mi
is. Püspök atya áldásával kelhettünk útra és Isten irgalmasságát hozhattuk el ajándékba. Nagy kegyelem ez nekünk, hogy Isten gondvisel keze közt vagyunk, és teljesen rábízhatjuk magunkat. Ne csak ezt az egy napot ajánljuk fel Istenünknek, hanem egész életünket a mieinket! Meg lesz a gyümölcse!
Gerse Imréné Nagybajom
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Nemzeti Imaévet hirdetett, nemzetünk lelki megújulásáért. (Mi) nagybajomiak is bekapcsolódtunk az IMALÁNCBA. Ennek egyik állomása volt szeptember 30-i zarándoklat MátraverebélySzentkútra. Hajnali 4 órakor gyülekeztünk a templom el tt. Útközben csatlakoztak hozzánk a böhönyei és vései zarándokok. István atya kedves, meleg szavakkal köszöntött bennünket. Beszélt a zarándoklat céljáról, és röviden elmondta a kegyhely történet. Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre, 20 km-re található egy csodálatos völgyben. Hazánk egyik legnagyobb zarándokhelye. A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092–ben Szent László király lovának patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. Az els testi gyógyulás az 1100-as években történt. Megjelent a Sz zanya, karján a kis Jézussal, egy néma pásztorgyereknek, és a forrásvízzel meggyógyította. Az els kegytemplom 1210-ben épült. 1701-ben, Nagyboldogasszony ünnepén, az esti körmeneten résztvev knek ismét megjelent az Istenanya a kis Jézussal. A mai templomot és kolostort 1758-ban építette a jászok és kunok f kapitánya, hálából, csodálatos gyógyulásáért. Az Áprád–kor óta folyamatosan ide zarándoklók számtalan esetben nyertek testilelki gyógyulást. Napjainkban is történnek csodás gyógyulások. 1772-t l ferencesek a kolostor lakói. 1950–ben el zték ket. 1989 óta ismét k szolgálnak. 14
Útközben Szentkút Csillagához fohászkodtunk, rózsaf zért imádkoztunk, és Mária énekeket énekeltünk. Pestre érkezve a buszból megcsodálhattuk az Orbán-kormány idejében épület Nemzeti Színházat, M vészetek Palotáját és a Stadiont. 10 óra után, szinte egy id ben érkeztünk a kegyhelyre a kaposf i, bárdudvarnoki, kutasi, marcali, buzsáki és lengyeltóti zarándokokkal. Mise el tt mindenki megszabadulhatott b neit l, hogy teljes búcsút nyerjen. A 11 órakor kezd d szentmisét a buzsáki Balsai Tamás atya mondta a szabadtári oltárnál. Igazán szép, lélekbe markoló, tanulságos szentbeszédet hallottunk a kutasi Bicsár László atyától. Kár, hogy nem hallhatta az egész nemzet. A buzgó szívb l jöv imánkat és éneküket a völgy madarai is segítették. István atya megköszönte a szervez knek és a házigazdáknak a „segítséget”. A himnuszaink eléneklésével befejez dött a szentmise. A forráshoz mindenki üveggel a kezében sétált el, hogy haza is vihessen a csodálatos vízb l. Utunk következ állomása a fallóskúti Mária kápolna volt. Ma országszerte ismert zarándokhely. Megcsodáltuk az 1996-ban készült márvány Mária szobrot. 1996-ban készült el a szabadtéri oltár is. Nagyon szép a Mára-kápolna, és a napjainkban épült Béke-temploma. Méreteivel, nagyszer ségével leny göz látványt nyújt a fából faragott Béke-királyn je szobor a két angyallal.
Fallóskuton él Magyarország egyetlen f állású remetéje, Szél Sándor Paszkál szerzetes. mesélt a kápolna történetér l, Klára asszonyról, aki férjével megtalálta a forrást. Itt is szabadtéren hallgattunk szentmisét. A lengyeltóti Gyuriga Károly esperes atyától aranymisés áldásban is részesültünk. Aki elmélkedni akar és szeretne feltölt dni hittel, szeretettel és a közösség iránti tenni akarással, az vegyen részt ilyen zarándoklaton. Hazafele széles jókedvünk kerekedett. Talán éreztük, hogy az égiek meghallgatták kérésünket. Nagyon szépen köszönjük a szervez knek a felemel tartalmas napot.
Keresztelések:
október 1.: ESZTER, Czebei Zoltán és Rábóczki Anita gyermeke, Barcs, Barátság u. október 8.: REGINA, Kiss László és Frank Beáta gyermeke, Böhönye, Ady Endre u.
Halottaink:
október 6.: Nagybajom: MOLNÁR GÉZA, élt 57 évet. Gyászolják: édesapja: Géza; 2 leánya: Krisztina és Eszter valamint fia: István és családjaik. október 17.: Nagybajom: özv. BOGDÁN JÓZSEFNÉ (született Orsós Mária), élt 69 évet. Gyászolják: 7 fia és 4 leánya illetve azok családjai. (Az elhunyt és hozzátartozói pálmajoriak).
október 20.: ZSOMBOR-ANTAL Horváth Péter és Tóth Sarolta gyermeke, Böhönye, F u. 88.
október 27.: Vése: özv. MILICA FRIDMAN (született Milica Radisa), élt 47 évet. Gyászolja: férje: Stevan. (a horvát-szerb háború menekültjei) október 28.: Böhönye: STELLER JÓZSEF, élt 50 évet. Gyászolják: édesanyja: Rózsa, testvérei: Margit, Rózsa és Magdolna, illetve azok családjai.
Esküv :
szeptember 30.: GYÖRGY ZSOLT (György József és Bánhidi Zsuzsanna fia) Nagybajom, F u. és ANDRICZ ERZSÉBET (Andricz Zoltán és Dombai Erzsébet leánya), Nagybajom, Felszabadulás u. A fiatal párnak a fotóval szeretnénk hosszú és boldog életet kívánni.
15
Fiataloknak Totó 2. Folytatjuk el z számunk TOTÓ-s rejtvény-játékát. A kérdésekre adott válaszok közül csak az egyik helyes. A kérdés számával együtt az igaz megfejtés bet jelét kérjük beküldeni címünkre 2006. november 20-ig. 1. Melyik együttesnek nem volt tagja Demjén Ferenc? A Bergendy B V’Moto–Rock C Locomotív GT D T zkerék 2. Melyik apostol volt vámos meghívása el tt? A János B Máté C Péter D Jakab 3. Ki volt Francesco del Giocondo? A sienai szobrász B palermói ' keresztapa' C firenzei polgár D a Fiat autógyár alapítója 4. Hol található Taizé? A Avignontól délre B Lyontól északra C Párizstól nyugatra D Strasbourgtól keletre
5. Milyen hosszú a világ leghosszabb egyenes vasúti pálya szakasza? A 229 km B 606 km C 457 km D 871 km 6. Mi a neve a szemfenék fényre érzéketlen területének? A retina B lencse C sárgafolt D vakfolt 7. Melyik játék "biztos nyerési módszerét" dolgozta ki Blaise Pascal? A póker B ulti C rulett D sakk
8. Mikor alakult meg az ENSZ? A 1944 B 1945 C 1949 D 1951 9. Kinek a h se Esti Kornél? A Babits Mihály B Tamási Áron C Vas István D Kosztolányi Dezs 10. Milyen hangszer a marimba? A üt s B vonós C fúvós D billenty s 11. Melyik volt az els az
egyiptomi tízcsapás közül? A a víz vérré változik B az els szülöttek halála C békák D dögvész
El z számunk rejtvényének helyes megfejtése a következ : 1.B = augusztus 29., 2.C = sörösüvegen, 3.A = Subscriber Identity Module, 4.C = Lamech, 5.C = Muszorgszkij, 6.C = Baranya, 7.B = Arezzói Guidó, 8.A = Borsiban, 9.C = Gondolsz-e majd…, 10.D = New York, 11.C = Dávid Károly, 12.A = Moáb földjén. A skandináv rejtvény megfejtése, Radnóti Miklós sora pedig helyesen így hangzik: „…hogy szárnyaidat borítsd ránk virrasztó éji felleg.” Eddig két helyes megfejtés érkezett, mindkett Nagybajomból: Ballér Marianna és Ballér János megfejtése. Mint el z számunkban is ígértük az októberi és novemberi számunk helyes megfejt i között 3 mobil feltölt kártyát sorsolunk ki. A szerkeszt k kíváncsian várják, kik lesznek a szerencsés nyertesek! 16
&
!
"
#
$
$ &
$ % $
% ! $
"
$ $
& !
% $
" $
! # $
$
' $ $ $ $
%
% $
(
) "
& $
!
#
' (
) ' !
&$
#
$ $ %
! $
#
"
Anya a fiához: - Bandi, miért nem eszed a salátát? Az el bb azt mondtad, hogy olyan éhes vagy, mint a farkas!? A válasz - a vicc poénja - a rejtvényben 17
Gyermekeknek
Miklós Erzsébet (Kaposfüred) Mostani és következ számainkban a nagybajomi születés Miklós Erzsébet meséib l közlünk néhányat. A jelenleg Kaposfüreden él írón könyve a Zarándok Könyvkiadónál jelent meg 2005-ben. Mester Béla illusztrációival megjelent könyv plébániánkon megrendelhet . Virágék legkisebb lánya, Valéria, akit mindenki csak Vadócnak hívott elevensége miatt, egy szép napon gondolt egyet és összepakolt néhány holmit egy tarisznyába. Régi vágyát akarta megvalósítani, elindulni egyedül, felfedezni a világot. Nem szolt senkinek, de azért a szobája asztalán hagyott egy üzenetet, hogy ne aggódjanak, elment világot látni. Ha mindent megnézett, akkor haza fog jönni. Gondolta, hogy nem fognak ennek nagyon örülni a családban, mégis reménykedett, hogy id vel megbékélnek, és szeretettel várják haza. Kora hajnalban hagyta el a házat. Senkivel nem találkozott, amíg végigment a falun, és a sötét erd felé igyekezett. Ott akart elbújni, amíg keresik, miután megtalálják levelét. Egyáltalán nem félt, inkább izgalmat és örömet érzett, hogy azt teheti, amire olyan régóta vágyott. Még egy pár évig iskolába kellene járnia, ahogyan a testvérei is tették, megtanulni valamilyen szakmát, aztán családot alapítani és dolgozni, gyerekeket nevelni, végül meghalni, ahogyan a nagymama is meghalt, pár hónappal ezel tt. Úgy érezte, neki más a dolga az életben. Csak azt kell megtudni, hogy mi is legyen az? Valaki majd biztosa megmondja a világbangondolta Vadóc. Gyorsan haladt az erd ben, pedig arra is vigyázott, hogy ne hagyjon nyomokat maga után. Még pihenni sem állt meg egy percre sem. Boldogan köszöntötte a felkel Napot, a csivitel madarakat. Lelkében énekelt mindenr l, ami csak eszébe jutott. Maga sem tudta hogyan bírta, de egészen estig pihen nélkül ment, ment az erd ben beljebb és beljebb. Azt tudta, 18
hogy ez nagyon nagy erd , nem járt még végig talán senki. Mikor sötétedni kezdett, akkor döbbent csak rá, hogy már nem is tudja, merr l jött és merre tart. Lehet,
hogy körbe megyek- gondolta. Jobban kell figyelnem a fákat, hogy folyamatosan észak felé tartsak! Talált egy kis barlangot éjszakára, ahol végül lefeküdt és pár pillanat múlva már aludt is. Reggel úgy érezte, még soha nem aludt ilyen jót a saját ágyában sem, pedig minden tagja fájt a kemény fekvést l. Jól bereggelizett, és miután gondosan megnézte a fákat, elindult észak felé. Nem gondolt arra, mi lehet otthon, csak arra, hogy végre megvalósíthatja álmait. Ment rendületlenül, boldog örömmel a szívében. Kés délután volt, amikor újra megpihent. Kezdett elfáradni, a ruhája sok helyen kiszakadt, és szomjas volt. Már nagyon kevés víz maradt a kulacsában. Erre nem is gondolt el re, hogy elfogyhat az élelme és az
ivóvize is, ha sokáig lesz az erd ben. Leült egy kid lt fára és tanácstalanul nézett körül, mintha segítséget várna. Mivel még egy óra múlva sem tudta, mitév legyen, csak ült a fatörzsön és gondolkozott. Azt a gondolatot, hogy visszafelé induljon, teljesen elutasította. Az nem lehet, hogy így végz djön a csodálatos utazás! Ebben a pillanatban érezte, hogy valaki vagy valami megmozdult a háta mögött. Megdermedt a félelemt l, aztán mégis hírtelen hátrafordult. El ször azt sem tudta, férfi-e vagy n , de amikor a fényesség elt nt, látta, hogy egy fiatal n állt ott. Vadóc csodálkozva nézte szép, hófehér ruháját és önkéntelenül végignézett a saját piszkos, szakadt ruházatán. A tünemény leül vele szemben a f be. Nem sajnálta a ruháját. Szervusz, Vadóc!- mondta kedves hangján-, Látom, nem tudod, ki vagyok, pedig én mindig veled vagyok, hiszen én vagyok az rangyalod! Most különleges engedélyt kaptam, hogy megjelenhessek el tted, úgy, hogy láthass. Te nem sokat gondoltál eddig rám, de én mégis vigyáztam rád, bárhova mentél. Nélkülem nem juthattál volna baj nélkül ilyen messzire az erd ben. Itt mindenféle mérges növények és csíp s rovarok vannak, sokan póruljártak már, akik találkoztak velük! Vadóc az els meglepetés után visszanyerte bátorságát, és szinte érdekl déssel, csodálkozva bámulta a különös n t, aki az rangyalának mondta magát. A Nagymama mesélt már neki arról, hogy mindenkinek van egy láthatatlan rz angyala. Ezek szerint most fog segíteni neki, hogy folytassa útját, és megvaló-
sítsa álmait a világban. Vette a bátorságot és közelhajolt megérintette az angyalt, hogy megtudja, valóban ott van- e, vagy csak a képzelete játszik vele. Az angyal megengedte ezt, és közben vidáman mosolygott Vadócra: - Ingrid a nevem- mondta kedvesen- mostantól látható alakban fogok veled lenni, ameddig erre lesz szükséged. Ha gondolod, el is indulhatunk. Mi az úticélod tulajdonképpen? Vadóc elcsodálkozott, vajon miért nem tudja az angyal, hogy hova készül. Úgy gondolta, az angyalok mindent tudnak. Azért mégis válaszolt neki: - Világot látni indultam. Ha átmegyünk ezen az erd n, biztosan beérünk a világba, ahol megtudom, mivégre is születtem én, és mi az, amit tanulnom kell. Nem szeretnék többet iskolába járni, csak amennyi feltétlen kell ahhoz, amiért én születtem. A nagymamám mindig azt mondta, biztosan nagyon izgalmas életem lesz, azért kaptam ilyen vadóc természetet! Az angyal mosolyogva végighallgatta, aztán valahonnan el vett egy szép piros almát, Vadócnak adta, majd elindultak együtt szigorúan észak felé. Vadóc nagyon örült Ingridnek, sokat beszélgettek, és ha Vadóc megéhezett, vagy megszomjazott, Ingrid mindig tudott neki valahonnan ennivalót és innivalót keríteni. maga azonban nem evett, nem is ivott. Nem volt rá szüksége. Vadóc csodálta kedvességéért és vidámságáért. Észrevette azt is, amíg az ruhája szinte rongyos volt, Ingrid fehér ruháján még egy porszem sem látszott! Már napok óta mentek észak felé, de semmi jel nem mutatta, hogy az erd széle felé járnának. Sokat beszélgettek, Ingrid tanítgatta Vadócot, bemutatta neki a növényeket, madarakat. Mindegyiket a nevén nevezte, és tudta, mire valók, melyik gyógyít, melyik mérgez . Vadóc jó tanítvány lett, na-
gyon megszerette Ingridet, és boldog volt, hogy egész életében vele lehet. Ha arra gondolt, hogy nem fogja mindig látni Ingridet, elszomorodott. Az angyal ezt rögtön észrevette, és megvigasztalta, hogy ha nem is látja, akkor is segíteni fog neki mindenben. Az erd nek azonban nem akart vége szakadni, ezért komolyan meg kellett fontolniuk, hogy mitév k legyenek. Vadóc ruházata már teljesen elpiszkolódott, elszakadt több helyen is, a haja is piszkos lett a földön alvástól, és nagyon kócos, mivel fés t elfelejtett magával hozni. Nehezen vallotta be még magának is, nem hogy Ingridnek, hogy beleunt a vándorlásba, haza vágyik a családjához, szüleihez, testvéreihez, barátaihoz. Ingrid szavak nélkül megértette és így szólt Vadóchoz egy h vös reggelen: - Kicsi Vadóc, ez az utolsó napunk, hogy látható alakban kísérlek. El kell döntened, hogy folytatod az utat tovább az erd ben, vagy amikor alszol, haza repítelek. Bármit választasz, én veled leszek, bár nem láthatsz a szemeddel, csak a szíveddel. Mikor ezt Vadóc meghallotta, úgy megörült, hogy majdnem Ingrid nyakába ugrott, mégis úgy tett, mintha er sen gondolkodna a két lehet ségen. Aztán végül nagyon komolyan ezt mondta: - Folytatni fogom az utat hamarosan, és nagyon örülök, hogy te velem leszel mindig. Most azonban szeretnék hazamenni, hogy jobban felkészülhessek erre az utazásra. Már sokkal többet tudok, mint amikor elindultam, hála neked Ingrid. Legközelebb már okosabb leszek. Lehet, hogy még pár évet is várnom kell otthon, hogy elindulhassak. Kérlek Ingrid, ha lehet vigyél engem haza! Ingrid elmosolyodott, és boldogan megölelte a vadóc leányt, aki már olyan kimerült volt, alig állt a lábán.
- Óhajod parancs, drága gyermek! Most nem megyünk tovább. Itt letáborozunk és megvárjuk az éjszakát! Összebújtak egy nagy fa övében, és még sokáig beszélgettek, Ingrid felkészítette Vadócot, mi várhat rá otthon. Vadóc már semmit l sem félt, annyira hiányzott neki az otthona. Azt sem bánta, ha egy hétig a sarokban kell is térdepelni étlen – szomjan. Elbúcsúzott Ingrid látható alakjától, és boldogan hunyta álomra a szemét. Reggelre pedig valóban csoda történt! Ahogy felébredt, ott találta magát a saját udvarukban a nagy körtefa alatt! Buksi nev kutyája boldogan szimatolta körbe. Nagy leveg t vett, és bátran belépett a házba. Édesanyja már a konyhában volt, felnézett a reggeli készítésb l az ajtónyitásra. Ki is esett rögtön minden a kezéb l, mert nagyot sikított örömében és a fejéhez kapott: - Vadóc, kislányom, hát hazajöttél? – kérdezte, és sírva ölelte magához kedves leányát. Vadóc nem mondott semmit, csak elkezdett is nagyon sírni. Erre el került a család többi tagja is, volt nagy sírás – nevetés. Kézr l kézre adták Vadócot, nézték piszkos, szakadt ruháját, és örültek, hogy nem esett semmi baja, amíg távol volt. Nem is kérdezgették, hanem fürd vizet készítettek neki, és tiszta ruhákat. Megvárták, amíg elkészül, és együtt reggeliztek. Reggeli után Vadóc mindent elmesélt, még Ingridet is. Szülei és testvérei nagyon meghatódtak, és megígérték, hogy sokkal többet lesznek ezután együtt, és segítik egymást, hogy mindenki megtudja, miért született a világra, és meg is tegye azt, az rangyalok segítségével. Te is nagyon fontold meg, és készülj fel! Ha pedig útnak indulsz, gondolj Vadócra!
19
Vidám percek A hasznos tanács
Az egyik plébános arra oktatja a jegyeseket, hogy a családi béke meg rzésének érdekében inkább menjen sétálni egyet az a fél, aki látja, hogy veszekedés lóg a leveg ben. Néhány hónap múlva találkozik az atya az ifjú férjjel. – Hogy van, hogy van? – kérdi a plébános. – Látom, jó színben. – Igen! Ezt az atyának köszönhetem, ugyanis sokat vagyok jó leveg n.
A súlyos penitencia
Egy artistától gyónása után megkérdezi a plébános, hogy mit dolgozik a cirkuszban. A tornász ott helyben, a gyóntatószék el tt ugrik egy ügyes szaltót. Meglátta ezt egy id s néni. Gyónása el tt ijedten suttogja az atyának: – Tisztelend úr, tudom, hogy én is megérdemelném; de könyörgök, rám ne ilyen penitenciát szabjon ki!
Novemberre tervezett programjainkból
november 1.
szerda
november 10.
péntek
november 18.
szombat
november 18.
szombat
november 19.
vasárnap
november 26.
vasárnap
•
• Novemberben a hétköznapi szentmisék Nagybajomban is és Böhönyén is este 5 órakor kezd dnek „Mindenszentek ünnepe” délután temet kben a központi keresztnél imádság a halottakért, majd az új sírok beszentelése: 1300 Vése, 1430 Böhönye, 1600 Nagybajom Egész napos engesztelés kapcsolódva az „Imalánc Magyarországért” felhíváshoz „Brenner János káplán vértanú halála a kommunista id kben” címmel el adást tart Brenner József esperes, a Szombathelyi Egyházmegye helynöke. 1100 a böhönyei plébánián Ifjúsági találkozó a somogysámsoni plébánián Program: 1000 Rácz Piusz ferences szerzetes el adása, 1100 kiscsoportos megbeszélés, 1200-1400 ebéd, játék, tánctanulás, 1400 szentségimádás, 1500 szentmise Balás Béla püspökkel, 1600 Antióchia a somogyszobi fiatalokkal, 1800 esti ima, 1830 vacsora, 1900-2100 táncos mulattság A „Szent Erzsébet Év” ünnepélyes megnyitója Budapesten 1600 ünnepélyes szentmise a Szent Isván Bazilikában dr. Erd Péter bíboros, prímás, érsek és püspökök részvételével 1800 hangverseny a M vészetek Palotájában Liszt Ferenc „Szent Erzsébet legendája” c. oratórium el adása Krisztus Király ünnepe Ünnepélyes szentmise Nagybajomban (900) és Böhönyén (1100) a böhönyei énekkar közrem ködésével
Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. Alapító kiadó és 8 éven át szerkeszt : Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felel s kiadó: Rajkai István plébános, Szerkeszt k: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatársak: Kuckó Katalin és Lempach Gabriella. Fotók: Székelyi András és Rajkai István. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Kapos Color Print KFT Újságunk havonta jelenik meg, következ számunk 2006. decemberére várható.
20
21
