CREDO A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

CREDO A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 2014. október 16. évfolyam 10. szám - 163 -

A Kolping Iskola csapata A Bajomifi csapata

Nagybajom 2014. 09. 27-28.

CREDO - 2014. október


Helytörténet

A teológiai tanulmányai elvégzése után a megyéspüspök 1997. augusztus 30–án szentelte pappá a kaposvári katedrálisban. Első szentmiséjét a Marics József (Berzence): nagyatádi plébánia templomban mutatta be a hívek és Nagybajom katolikus papjai a környékbeli papság nagy részvételével. Újmisésként a Balaton fővárosába, Siófokra került káplánnak. A 29. A legfiatalabb plébános HORVÁTH LÓRÁNT plébánosa: Wirth János püspöki helynök és kancellár (1998 – 2006) volt. A principálisa annyira megkedvelte az ifjú levitát, és olyan pályára állította, melynek során a kudarcok 1998–ban Schuller József ellenére is csak fölfelé ívelt a papi karrierje. plébános atya kérésére az 1998–ban, 25 évesen, egy éves pap korában, az egész Egyházmegyei Hatóság a egyházmegye nagy meglepetésére elnyerte a nagybabalatonkeresztúri plébániára jomi plébániát. Igaz, már a görögök és a rómaiak is helyezte át. Az utódja vallották: akik az istenek kegyeltjei, azoknak minden Horváth Lóránt siófoki káplán sikerül. Magyar népünk körében is elterjedt és lett. Az új lelkipásztor 1973. ismertté vált az a szállóige: akinek Isten a barátja, augusztus 30–án született annak minden sikerül. Lóránt atya méltán viselheti Kaposváron, de a származási a legszerencsésebb pap jelzőjét, mert a történelmünk helye Nagyatád. Gimnazista során, még a főúri származású káplánok sem lettek korában kezd komolyan érdeklődni a vallás és a papi alig egy éves szolgálat után városi plébánosok. hivatás iránt. Milhoffer Miklós csokonyavisontai Nagybajomi szolgálatát pozitív módon értékelhetjük. plébános, a későbbi veszprémi szemináriumi spirituá- Pályázatok és nagyfokú támogatások révén felújította lis tudatosította benne a papi hivatás vállalását. Már a nagybajomi plébániát és kívülről a templomot. Szép az érettségi előtt több barátra tett szert, akik a bonta- és igen értékes orgonát szerzett a hívek szolgálatára. A kozó katolikus ifjúsághoz tartoztak. A pécsi egyházi templom szentélyében két mozaik ablakot készíttetett. és világi ismerősei hatására a Püspökség kispapja lett. Elindította a Credo katolikus folyóiratot. Nagyon A Kaposvári Egyházmegye megalapítása után átjött az komolyan és sikerrel foglalkozott az ifjúsággal. A új püspökség kötelékébe. közös kirándulások, táborozások, ministrálások, a liturgikus szertartásban való részvételük, az ifjúsági találkozók, a zenés kazetták készítései igen népszerűvé tették az ifjúság előtt. Megalapította a Kolping Katolikus Szakiskolát. Hogy ez mennyire volt jó döntés, erre majd a jövő ad egyértelmű és pontos választ. Horváth plébános úr lelkipásztori munkájának nagybajomi mérlege pozitívnak mondható. A nagykanizsai önkormányzat köszönő oklevelet adott át Lóránt atyának Meglepő, hogy az eredményes

A templom az Isten háza és a Mennyország kapuja. Hát igyekezzünk felsorakozni a kapuba, hogy majd egykor „bebocsátást kaphassunk a szentélybe is.” Aztán hiába van nálunk „keresztútjárás”, szentségimádási óra, vagy imanap hazánkért, engesztelés bűneink bocsánatáért. Nem hallja meg a szív, közömbös a lélek, nem érzékeljük a Jóisten szeretetét. Ó, mennyire vár bennünket az Úr Jézus az Oltáriszentségben. Hiába tarja szét karját a keresztfán, várva mindnyájunkat, de sajnos csak kevesen érzékelik. Legyünk fogékonyabbak az Úr Jézus jelzéseire. Elmélkedjük át, hogy mennyit szenvedett értünk. Adjunk érte hálát, és igyekezzünk az Ő szent szeretetében megmaradni. Ő most is és mindig szeret bennünket, ne taszítsuk el magunktól! Hagyjuk félbe dolgainkat (az megvár bennünket) és a hétköznapi szentmisékre is jöjjünk. Októberben a rózsafüzér imádságra is gyűljünk egybe és imádkozzunk együtt az Úr Isten szent színe előtt. Hódoljunk neki! Kérjük irgalmát és bocsánatát! Imádkozzunk hazánkért, nemzetünkért, gyermekeinkért, unokáinkért, az ifjúságért, a békéért, a betegekért, öregekért, haldoklókért, halottainkért, és nagyon sok mindenért és mindenkiért! Sajnos csak pár lélek hallja meg Jézus hívószavát, aki az itt felsoroltakért felemeli szavát a Mennyei Atya felé. Kérem testvéreimet, hogy minél többen jöjjünk össze és együtt imádkozzunk. Velünk imádkozik a Szűz Anya is, és mint ahogyan Ő mondta: „Öröm tölti be a Szívét, ha a mi imáink illata száll fel hozzá.” Imádkozzunk, hogy szebb legyen a Világ! A pogányságVizes Annus: ból megtért magyarok mennyire tudtak hinni Istenben, tudtak boldogulni! És nagyon tisztelték a Szűz Téged is vár az Úr Jézus! Anyát közbenjárását kérve.. Hát mi is, késői unokái elődeinknek, térjünk vissza őseink hitéhez! Ne tékoKedves Katolikus Testvéreim! zoljuk el ősi kincseinket… Nyugdíjasok és Fiatalabbak! „István király árva népe, Te is hajtsd meg homlokod, Borulj térdre, szórd elébe minden gondod–bánatod! Fájó szívvel tapasztalom, hogy vasárnapról vasárA kereszt volt ezer éven reménységed oszlopa, napra egyre kevesebben vagyunk a templomban. Most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga!” Nem tudom, hogy mi az oka? A közömbösség, a kényelem vagy ennyire hitetlenek lennénk? Ennyire Hogy szebben éljünk, beszéljünk, és szeretettel nincs igényünk Jézus evangéliumára, amely a szeretetet, legyünk embertestvéreink iránt. a szépet, a jót, a bölcsességet tanítja nekünk? És „Ó, áldjuk mind az Egek Urát: a szentmise nem hiányzik, ahol az Úr Jézus most is szent, szent, szent vagy, feláldozza magát értünk? Oly hálátlanok vagyunk és így szóljon imánk. – nem érdekel bennünket? Ám, ha valami megpróbáltaÉg s föld zengje a hála dalát!” tás ér, akkor mindjárt a Jóistent okoljuk, miért engedi meg stb., de a templomot elkerüljük, ahol közelebbről beszélgethetnénk Vele?

2

3

működése mellett, kialakult az ellentét a plébános és az egyházközség között, mely annyira elmélyült, hogy a plébános felmentését kérte a nagybajomi parókia vezetése alól. Az Egyházmegyei Hatóság 2006–ban a püspökség egyik legnagyobb helyére, a nagykanizsai ferences plébániára helyezte át. Ez óriási kitüntetés volt a fiatal lelkipásztor számára. Nagykanizsán 2006–2013 között működött. Plébánosi szolgálata itt is igen hatásos és sikeres volt, de a nagybajomi eseményekhez hasonlóan innen is kérte az áthelyezését egy újabb plébániára. Van, akinek minden sikerül. Lóránt atya ismét aranyérmes a helyezések során, mert még nem találkoztunk olyan atyával, aki 15 év alatt 3 előkelő, városi plébániát elnyert volna. 2013-ban vette át a nagyatádi parókia vezetését. A bemutatkozó beszédében lelki öröm és kiáradó boldogság közepette hangsúlyozta, hogy ő eddig csak „nagy” helyeken működött: Nagybajom, Nagykanizsa, Nagyatád. Nagy kár, hogy az egyházmegyénk területén nincsen több n–betűvel kezdődő városunk. Az örök főpap, Jézus Krisztus áldását és segítő szeretetét kérjük Lóránt atya életére, hogy a lelkipásztori agilitása mellett osztályrésze legyen a megnyugvás, a hívek, az ifjúság és a paptestvérek iránti szeretete.



100 éve tört ki az I. Világháború

Vizes Annus: Szédítő hamis az egész Világ Bejárhatod szinte az egész világot, Ám lelked nyugalmát sehol nem találod.

Ez a sírás órája – Ferenc pápa homíliája az első világháborús emlékhelyen

Mert nem ott keresed, hol keresni kéne. Csak szaladsz és rohansz el a messzeségbe.

Szeptember 13–án, szombaton délelőtt tíz órakor Ferenc pápa az ISONZÓ–i katonai emlékhelyen szentmisét mutatott be valamennyi háború áldozatáért. Homíliáját teljes terjedelmében közöljük a Vatikáni Rádió nyomán.

Pedig csak egy kis csönd és nyugalom kellene, Szíved is lelked is rögtön felüdülnek. Meghallanád a „kis” csöndben a zenét, Mely a szív húrjaink vibrál mindig feléd. S lám az ismeretlen Gondviselő Isten, Ki mindent elrendez a nagy Végtelenben. Megérinti szíved és nyugalmat ád. Higgyél, bízzál Benne, Ő az, ki vár reád.

Miután megszemléltem e térség szép vidékét, ahol férfiak és nők dolgoznak, hogy eltartsák családjukat, ahol gyermekek játszanak és idősek álmodoznak – itt, ezen a helyen, közel a temetőhöz, csak azt mondhatom: a háború őrültség. Mialatt Isten folytatja teremtését, és nekünk, embereknek az a hivatásunk, hogy együttműködjünk művével, a háború pusztít. Lerombolja Isten legszebb teremtményét is: az emberi lényt. A háború mindent felborít, a testvérek közötti köteléket is. A háború őrültség, fejlődési terve a pusztítás: a pusztításon keresztül akarja kifejleszteni önmagát! A kapzsiság, az intolerancia, a hatalomvágy olyan mozgatórugók, amelyek háborús döntésre sarkallnak, és ezeket az indokokat gyakran egy ideológiával igazolják; de előbb ott van a szenvedély, ott van az eltorzult indíttatás. Az ideológia egy igazolás, de amikor nincs ideológia, akkor ott van Káin válasza: „Mit érdekel engem a testvérem?”, „Talán őrzője vagyok testvéremnek?” (Ter 4,9). A háború nem tesz különbséget senki között: se idősek, se gyermekek, se anyukák, se apukák között… „Mit érdekel engem?”

Ölelő karjait (feléd) szeretően kitárja Ragadd meg a percet! ne habozz! Szólj rája! „Igen Uram! Hallom, Hallom hívásodat, Itt vagyok, cselekszem Minden parancsodat”. Mondd, mit is ér Neked a sok látnivaló, Ha nincs benne semmi „lélek megnyugtató” Egyedül Isten, ki Békét, nyugalmat ád. Szédítő és hamis ez az egész Világ!

4

Magyar részvétel az isonzói pápai szentmisén

Ennek a temetőnek a bejárata fölött lebeg a háború csúfondáros mottója: „Mit érdekel engem?” Ezeknek az embereknek, akiknek a maradványai itt nyugszanak, mind megvoltak a maguk tervei, álmai… De életüket szétzúzták. Mert az emberiség azt mondta: „Mit érdekel engem?” Ma is, egy újabb világháború másodszori kudarca után talán egy harmadik háborúról beszélhetünk, amelyet „részletekben” vívnak, bűntettekkel, öldökléssel, pusztítással… Ha őszinték akarunk lenni, az újságok címlapján ennek kellene állnia: „Mit érdekel engem?” Káin azt mondaná: „Talán őrzője vagyok testvéremnek?” Ez a magatartás éppen az ellenkezője annak, amit Jézus az evangéliumban kér tőlünk. Hallottuk: Ő a legkisebb testvérünkben van jelen: Ő, a Király, a világ Ítélő bírája, az éhező, a szomjazó, az idegen, a beteg, a bebörtönzött… Aki gondját viseli testvérének, belép az Úr örömébe; aki azonban nem teszi ezt, aki mulasztásaival azt mondja: „Mit érdekel engem?”, az kívül marad. Itt, és a másik temetőben sok áldozat nyugszik. Ma rájuk emlékezünk. Sírás van, gyász, fájdalom. És innen emlékezünk valamennyi háború összes áldozatára. Ma is sok az áldozat… Hogyan lehetséges ez? Azért lehetséges, mert a színfalak mögött ma is érdekek húzódnak, geopolitikai tervek, pénz– és hataloméhség, ott van a fegyvergyártás, amely oly fontosnak látszik! És a terrornak ezek a tervezői, az összecsapások szervezői, mint ahogy a fegyverkereskedők is, azt írták a szívükbe: „Mit érdekel engem?” Bölcs emberre vall, ha beismerjük hibáinkat, fájdalmat érzünk fölöttük, megbánást érzünk, bocsánatot kérünk és sírunk. Azzal az „Mit érdekel engem?” felirattal a szívükben a háborús üzérek talán sokat keresnek, de romlott szívük elveszítette a sírás képességét. Káin nem sírt. Káin árnyéka beborít ma minket itt, ebben a temetőben. Itt látszik. Látszik a történelemben, 1914– től napjainkig. És látszik napjainkban is. Fiúi, testvéri, atyai szívvel kérem nektek, és mindannyiunk számára a szív megtérését: térjen át az „Mit érdekel engem?”–ből a sírásra. A „hiábavaló öldöklés” minden elesettjéért, a háború őrületének összes áldozatáért, minden időben. Az emberiségnek sírásra van szüksége, és ez a sírás órája.

A Honvédelmi Minisztérium és a Katonai Ordinariátus szervezésében katonákból álló zarándokcsoport utazik ki a szeptember 13–i pápai szentmisére. Berta Tibor ezredes, általános helynök tájékoztatta a Vatikáni Rádiót.

Magyar kápolna, Visinti

Az Olasz Katonai Ordinárius a pápalátogatásra meghívta Bíró László magyar tábori püspököt és a tábori lelkészeket. A püspök mellett hét katonalelkész utazik ki a Szentatya látogatására. A Honvédelmi Minisztérium és Magyar Honvédség 70 fős csoportja vett részt az eseményen a Katolikus Tábori Püspökség szervezésében. A csoport előző nap indul két autóbusszal Budapestről és 13–án a kora reggeli órákban érkezik meg Isonzóba. A kiutazó katonákhoz Itáliában csatlakozik Hende Csaba Magyarország honvédelmi minisztere. A zarándokkatonák részt vesznek Ferenc pápa szentmiséjén, amelyen Bíró László magyar katonai ordinárius és a tábori lelkészek koncelebrálnak. A katonai csoport a szentmise után meglátogatja a Foglianóban levő osztrák–magyar katonai temetőt, ahol egyházi–katonai megemlékezés keretében imádkoznak, és fejet hajtanak a „Nagy Háború” valamennyi katonája és áldozata előtt. A magyar zarándokok kora délután felkeresik a Visintiben található kápolnát is, melyet az I. világháborúban magyar katonák építettek, ahol szintén kegyeleti megemlékezést tartanak. A Karszthegység lábánál található Isonzó az I. világháború ütközeteinek helyszíne. A legnagyobb katonai emlékmű Európában. 100 ezer katona nyughelye. Minden évben több ezer zarándok célállomása. (Magyar Kurír)

(Magyar Kurír)

5



Hírek innen–onnan

egész középpontjában a megváltás misztériuma áll, Jézus halála és feltámadása.” A püspök hozzátette: Pappá szentelés a halál küszöbén Carmona atya pappá szentelése a halál küszöbén „a húsvéti misztériumot tükrözi. Így alakul át a saját Előrehozták egy haldokló szeminarista pappá szen- életünk Jézus halála és feltámadása által.” William Carmona egy nyolc szeminaristából álló telését az Egyesült Államokban – írja a Catholic News csoport szenior tagja volt a Mária Mennybevétele Service és a Catholic News Agency (CNA). Szemináriumban – társai felváltva virrasztottak mellette az intenzív osztályon, egy pillanatra sem hagyták magára. Mindannyian jelen voltak, amikor a főpásztor először diakónussá, majd pappá szentelte a haldoklót; mellettük jelen volt az egészségügyi személyzet is, akik közben folyamatosan figyelték a beteg állapotát. Rajtuk kívül mintegy kétszáz vendég gyűlt össze az intézmény egyik nagy fogadótermében: a szeminárium diákjai, a kórház vezetősége és a fenntartó szerzetesrendet képviselő nővérek, valamint a Kolumbusz Lovagrend díszőrsége. „Williamnek nagyon nagy szíve volt, kiváló Az 51 éves William Carmonát, a kolumbiai származású negyedéves szeminaristát 2015 nyarán lelkipásztor lett volna belőle” – mondta Linda Gibler szentelték volna pappá a Nashville–i Egyházmegyében domonkosrendi nővér, a szeminárium tanára. (Tennessee). Daganatos betegsége azonban egyre William Carmona a súlyosbodott, és mire eljött az ősz, egyértelművé vált kolumbiai Antioquiában mindenki számára, hogy nem éri meg felszentelése nőtt fel, 13 gyerekes csakitűzött időpontját. ládban, és már 12 éves Amikor David R. Choby püspök megtudta, korában felmerült, hogy mennyire súlyos állapotban szállították át a Christus pap szeretne lenni. Mielőtt Santa Rosa Egészségügyi Központba szeptember első 2000–ben az Egyesült hetében, mindent félbehagyva San Antonióba sietett, Államokba érkezett volna, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel filozófiát tanult egy koazonnal pappá szentelje William Carmonát. lumbiai szemináriumban. Közben Carmona a San Antonió–i kórházban folyAz Egyesült Államokban ton kérdezgette mellette őrködő szeminarista társait: eleinte a nyelvi gátak miatt „Hol van Choby püspök úr?” „Mikor ér ide?” „Hány nem jutott be a kaliforniai órát kell még várnom, hogy pappá szenteljen?” A püspök szeptember 7–én este tudott elindulni San papnevelő intézetbe. A szalvatoriánusoknál szolgált, Antonióba, 8–án szentelte pappá Williamet. Másnap így került végül Tennessee–be, ahol ifjúság pasza frissen szentelt papot átvitték az intézmény hospice torációval foglalkozott. 2008–ban lett a Nashville–i Egyházmegye szeminaristája. osztályára, ahol szeptember 10–én elhunyt. William Carmona családja rendkívül hálás a pappá A felszentelési misén több Nashville–i pap és diakónus koncelebrált: a San Antonió–i Gustavo Garcia– szentelés ajándékáért, amit hatalmas kegyelemként és Siller érsek, Jeff Pehl, a szeminárium rektora, valamint áldásként élt át mindegyikük. „Egy bűnösökkel teli családban, mert hisz mindannyiunknak sok hibánk a szemináriumi társak. „A papi hivatás természeténél fogva sokoldalú… van, hihetetlen kegyelem egy pap a családban. HáláNem ismerek más olyan hivatást, amely ilyen sok sak vagyunk Istennek, hogy megvalósulhatott az álma, ponton érintkezne az ember életével” – mondta Da- amiért olyan sokat küzdött” – nyilatkozta a CNA–nak vid Choby püspök. – „Egyedülálló abban, hogy az Miriam Carmona, William nővére. (Magyar Kurír) 6

Idős olasz szerzetesnőket öltek meg Burundiban

Ebben a tragikus helyzetben a pápa kifejezi részvétét a meggyilkolt apácák közösségének, a hozzátartozóknak és az egész egyházmegyének. Őszinte szívvel megáldja e brutális esemény miatt szomorkodó híveket, és szeretettel teljes apostoli áldását adja rájuk. A Szentatya szavaihoz csatlakozott a bíboros államtitkár is, és imáiról biztosította a tragikus körülmények között elhunyt szerzetesnők rendtársait és hozzátartozóit. A szerzetesnők Burundiban történt tragikus halála rendkívül megrendítette a pápát. A Szentatya kifejezte mélységes fájdalmát a kongregációnak a súlyos veszteség miatt, és hisz abban, hogy a szerzetesnők kiontott vére a remény és az igazi testvériség építésének magjává válik. A pápa buzgón imádkozik az evangélium e nagylelkű tanúságtevőinek lelki üdvéért és szívből adja apostoli áldását a hozzátartozókra, az egész kongregációra és mindazokra, akik gyászolják az áldozatokat. Pietro Parolin bíboros kifejezte személyes részvétét is a Burundiban meggyilkolt szerzetesnők halála miatt azon a szentmisén, amelyet szeptember 8–án mutatott be a vicenzai egyházmegye védőszentje, Kisboldogasszony ünnepén a Monte Berico búcsújáró helyen. P. Mario Pulcini, a burundi xaveriánus misszionáriusok elöljárója a Vatikáni Rádiónak adott interjújában drámai szavakkal írta le a kegyetlen gyilkosságot. Elmondta azt is, hogy a helyi lakosok, akik jól ismerték és nagyra becsülték az áldozatos lelkű nővéreket, sokkos állapotba kerültek a történtek miatt. Együttérzésüket azzal fejezték ki, hogy összegyűltek a templom és a plébánia körül, most pedig próbálnak segíteni a tettesek felkutatásában. Attól félnek a legjobban, hogy a misszionáriusok elmennek. Valóban nagy tragédiáról van szó, mert a történtek után válságos helyzetbe kerültek mindazok, akik együttműködnek a misszionáriusokkal – mondta még Mario Pulcini atya.

A Szentatya mély fájdalmát fejezte ki három olasz xaveriánus szerzetesnő halála miatt, akiket ismeretlen tettesek brutálisan meggyilkoltak Burundi fővárosa közelében. A Vatikáni Rádió hírét olvashatják.

A három olasz szerzetesnő, Bernadetta Boggian, Lucia Pulici és Olga Raschietti hét éve szeretettel szolgálta az elhagyott gyermekeket az afrikai országban. Előtte Kongóban teljesítettek missziós szolgálatot. Rendtársaik és rokonaik tanúbizonysága szerint az volt egyedüli tervük és vágyuk, hogy életük végéig Afrikában a szegények között élhessenek, jóllehet mindhárman jóval túl voltak a nyugdíjas korhatáron. Ferenc pápa Pietro Parolin bíboros államtitkár kézjegyével ellátott két táviratát Evarist Ngoyagoye bujumburai érsekhez és Ines Frizza nővérhez, a xaveriánus missziós kongregáció női ágának elöljárónőjéhez intézte. A xaveriánus missziós kongregációt Guido Maria Conforti olasz püspök alapította, akit XVI. Benedek pápa avatott szentté 2011–ben. A pápa megrendüléssel értesült a három szerzetesnő meggyilkolásáról, akik a bujumburai San Guido Maria Conforti–plébánián végezték szolgálatukat – olvassuk a pápa üzenetében. Fogadja be az Úr e hűséges és buzgó szerzetesnőket békéje és világossága hajlékába.

(Magyar Kurír)

7



Úti beszámoló

Telefonhívás a háborús övezetből

István atya: Felvidéki utazások (1)

Szeptember 3–án egy fiatal ukrán szalézi pap, Grigorij Kelet–Ukrajnába indult katonai lelkésznek, hogy együtt legyen a fiatal katonákkal, és felajánlja nekik a lelki segítséget a háborúban, amely már hat hónapja tart. A Szaléziak.hu összefoglalóját olvashatják.

Barátommal, Marics József atyával úgy döntöttünk, hogy idén is folytatjuk a Felvidék felfedezését. Kassán néhány évvel ezelőtt már jártunk, ezért most a város környékének magyar emlékeit terveztük felkeresni. Szálláshelyül a Ferencrendi apácák potoky–i kolostorát, házát szemeltük ki. Telefonon mindent jól előre leegyeztettünk, az indulás előtt azonban az Internetet böngészve kiderült, hogy Potoky nevű falu három is van Szlovákiában, nem is olyan messze egymástól. Az indulás napjára azonban sikerült tisztázni, hogy melyik is a mi úti célunk. Régi magyar nevén Fazekasrét. Persze azért nem volt könnyű megtalálni. Eléggé eldugott helyen, az ősi Sáros vármegye hegyesdombos vidékén fekszik zsákfaluként, innen tovább autóval tovább jutni már nem lehet. Bár a falu a térkép szerint csak egy utcából állt, a vége mégis kétfelé nyílott. A számozás logikátlansága, és a szlovák nyelv nem ismerése miatt egy órát is eltartott, amíg végre megtaláltuk a nővérek házát. Hárman lakják a kolostort. Még szerencse, hogy az egyik tudott németül. A rend a jó levegőt kihasználva nyári pihenőhelynek építette a házat. Szobáink az első emeleten a kápolna felett voltak. Innen indultunk el minden nap korán reggel, hogy felfedezzük Kassa környéket. A nagy hegyek behatárolták lehetőségeinket. A hegyeken át rövidíteni nem lehetett, minden utunkon át kellett mennünk Eperjesen (Presov), ami kb. 60 km– re feküdt szálláshelyünktől. Útközben minden alkalommal elhajtottunk Sáros várának (Sarissky hrad) romjai mellett.

A fiatal pap szabad választása volt a kelet–ukrajnai szolgálat. Eddig Lvovban, jelenlegi helyétől 1200 km– re szolgált. „A háborús tragédia egész Ukrajnát érinti: sok civil halt meg Donyeck és Lugansk körzetekben, mások a katonák között, és sok a fiatal, akik a jobb élet, nagyobb függetlenség és több önbecsülés reményében mentek oda az ország más területeiről. A lakosság kétségbeesett és kimerült a helyzet, a gazdasági válság miatt – jellemezte a helyzetet Grigorij atya. A szalézi pap közel van azokhoz, akik a frontvonalon harcolnak. Csak időszakosan telefonálhat családjának és rendtársinak, tekintettel arra, hogy a mobiltelefonok használata tilos. A telefonba soha nem mondja el, hol is van valójában, mert a hívásokat lehallgatják. Fő feladata, hogy tartsa a lelket a katonákban az imádságon, gyónáson és személyes beszélgetéseken keresztül. Azt mondja, hogy sok kérdést tesznek fel neki a hitről és már többen megtértek: „Csak a hit az, ami megtart minket, és ebből itt nincs hiány!” Küldetésének az is része, hogy temessen, itt pedig sok temetés van. Elmondta, nagyon megrendítette azoknak az ukrán katonáknak a temetése, akik egy kamionban lelték halálukat, amelyet eltalált egy orosz rakéta. A papi szolgálat mellett Grigorij atya szétosztja a katonák között az élelmiszert és ruházatot, amit a lvovi szaléziak küldenek neki. Arra a kérdésre, hogy van–e fegyvere, mosolyogva válaszolja: „Igen, a feszület.” (Magyar Kurír)

A templom kis ékszerdoboz, mesés szárnyas oltárai Lőcsei Pál és tanítványainak keze alkotását dicséri. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kisszebeni főoltár a középkori Magyarország egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű szárnyas oltára. A templomban másolat látható, az eredeti az 1896-os millennium idején került a Szépművészeti Múzeumba. Készítésének idejéről, történetéről elsősorban az oltáron megjelenő eltérő korú feliratok és a címerek vallanak. Az oltárképet tartó szekrény jobb oldalán megjelenő Jagelló-pajzs a mű megrendelését 1490 utánra keltezi, a bal oldali merevszárny Krisztus megdicsőülését ábrázoló felső képének hátoldalán olvasható 1516-os évszám pedig már minden bizonnyal a befejezéshez közeli dátum.

A vár még így is, romjaiban is impozáns látvány nyújt, szinte uralja a környéket. Aki a vár ura volt régen, az birtokolta az egész vármegyét. A hegy lábánál fekszik a vármegye egykori székhelye, Nagysáros (Velky Saris) városa. Sáros váráról fantáziafilm is készült. Az Interneten megnézhetők Fodor Zsolt látványrajzai egy háromperces film keretében. A várat még az Árpádok építették fel. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. De ide menekült IV. Béla is néhány napra a muhi csatavesztés után a tatárok elől, aki később, az ország újjáépítése során a várat megerősítette. A királyi várat Zsigmond zálogosította el a Perényieknek 1436–ban. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal a Perényieké, de ura volt rövid ideig Korvin János is. A vár történetének vége felé, az 1642-i béke értelmében Rákóczi György lett a birtokosa. A Rákócziak azonban nem laktak fenn a várban, hanem kastélyt építettek a várhegy lábánál. A vár utolsó jelentősebb urát, II. Rákóczi Ferencet itt a kastélyban fogták el a császáriak, és 1701. április 18–án innét vitték fogságba, a németújvári (Güssing) börtönbe. Hívei azonban megszöktették, Lengyelországba menekült, onnan tért vissza később, hogy a szabadságharc élére álljon. Nagysáros büszkesége a Szent Jakab tiszteletére, szászok által épített gótikus templom, az egykori, de mára eléggé átalakított megyeháza, és a Rákóczi kastély is. Tovább haladva az úton nemsokára Kisszebenbe (Sabinov) érkezünk. A városka központja megőrizte eredeti szépségét. A főtéren két templom áll, a nagyobbikat, a gótikus stílusú templomot a XV. században emelték.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a templom hátsó részében a szlávok két nagy apostolának életnagyságú szobra áll az egyik mellékoltáron, Szent Cirill és Szent Metód szobrai. A templomot végül is egyik nap estefelé sikerült megnézni, amikor szentmisét tartottak. Bár hétköznap jártunk arra, mégis a templom tele volt hívő emberekkel. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a tótok sokkal vallásosabbak, mint a magyarok. A főteret két oldalról középkori házak fogják közre, az egyiken tábla emlékeztet arra, hogy egyik nagy festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar e házban látta meg a napvilágot. Nem messze e háztól ma is patikaként működő ház áll, amely egykor a Csontváry családé volt. Nagy festőnk ifjú korában patikusként dolgozott itt.

Kisszeben

8

9



Lelkiség

A főútvonalról balra letérve, 5 km megtétele után egy nagyon szép görög-katolikus kegyhelyre érkezik az ember, L’utina-ba (Litinye). Ez a zarándokhely a Felvidéken élő ruténok (Ukrajnában ruszinok) legnagyobb kegyhelye. 1851ben egy Mária-jelenés után vált nevezetessé. 1852-ben Nagyboldogasszony ünnepén kegykápolnát szenteltek fel itt, a Szűzanya nagyméretű ikonját elhelyezve. Az ünnepség alatt tiszta vizű forrás fakadt mellette. 1855-ös dekrétumában IX. Piusz pápa Litinyét búcsújáróhelynek ismerte el. 1878 és 1930 között épültek Szűz Mária, Szent Anna, Szent Miklós és Szent Kereszt kápolnái. 1908-ban a kegykápolna közelében új, nagy templomot építettek, melyet 1988-ban II. János Pál pápa bazilika minor rangjára emelt.

A VILÁGOSSÁGOS SZENTOLVASÓ ÖT TITKA Ezt a Rózsafűzért csütörtökön imádkozzuk. A világosságos rózsafűzért Szentatyánk II. János Pál pápa indította útjára 2002 októberében. A szentolvasó titkaiban Jézus földi életének történetén elmélkedhetünk, aki önmagát adta értünk az oltáriszentségben. „AKI A JORDÁNBAN MEGKERESZTELKEDETT” „AKI A KÁNAI MENNYEGZŐN MEGMUTATTA ISTENI EREJÉT.” „AKI MEGHÍRDETTE ISTEN ORSZÁGÁT” „AKI A TÁBOR HEGYÉN MEGMUTATTA ISTENI DICSŐSÉGÉT „AKI AZ EUCHARISZTIÁBAN (OLTÁRISZENTSÉGBEN) NEKÜNK ADTA MAGÁT.

György Attila: Imádkozzuk a szentolvasót!

Lutina - kegyhely

Impozáns látványt nyújt a bazilika belseje. A szentélyt határoló két falon a mennyezetig hatalmas mozaik kövekből kirakott kép látható. Az egyiken az Irgalmas Jézus, a másikon Boldog II. János Pál hatalmas alakja látható. A templom kétezer hívő befogadására alkalmas.

„Az én számomra olyan a rózsafüzér tizenöt titka, mint tizenöt ablak, amely által a világot az Úr világosságában szemlélhetem.” (XXIII. János pápa) Amikor az elmúlt században Lurdban a Szűzanya megjelent Bernadettnek, így szólt a kisleányhoz: Fogd a szentolvasót, és nézz rám! Íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje. Máriára; Jézus leghűbb követőjére irányítja tekintetünket. Ez egészen természetes, hiszen az anya és a gyermeke szorosan összetartoznak. Valaki bölcsen megjegyezte: A gyermekek olyanok lesznek, mint az édesanyjuk. Bárcsak mi is egyre hasonlóbbak lennénk közös édesanyánkhoz, Máriához! Ez meg is történik, ha buzgón imádkozzuk a szentolvasót. Ez az imaforma a hit iskolája, amelyet mindenki elvégezhet. Vagy mit gondoltok? Mikor és hol tanultunk meg beszélni, érezni, gondolkozni és szeretni? Nemde édesanyánk ölében. Ugyanígy, aki jó keresztény akar lenni, a Boldogságos Szűz iskolájába kell beiratkoznia. Ott tanulhatjuk meg a keresztény élet tudományát.

A FÁJDALMAS SZENTOLVASÓ ÖT TITKA Ezt a rózsafűzért kedden, pénteken és nagyböjtben imádkozzuk. „AKI ÉRETTÜNK VÉRREL VEREJTÉKEZETT” „AKIT ÉRETTÜNK MEGOSTOROZTAK” „AKIT ÉRETTÜNK TÖVISSEL KORONÁZTAK” „AKI ÉRETTÜNK A NEHÉZ KERESZTET HORDOZTA” „AKIT ÉRETTÜNK KERESZTRE FESZÍTETTEK” A DÍCSŐSÉGES SZENTOLVASÓ ÖT TITKA Vasárnapokon, szerdán és húsvéttól Szentháromság vasárnapjáig imádkozzuk. „AKI HALOTTAIBÓL FÖLTÁMADOTT” „AKI A MENNYBE FÖLMENT” „AKI NEKÜNK A SZENTLELKET ELKÜLDÖTTE” „AKI TÉGED, SZENT SZŰZ, A MENNYBE FÖLVETT” „AKI TÉGED SZENT SZŰZ, A MENNYBEN MEGKORONÁZOTT”

A rózsafüzér titkai Jézus életét állítják elénk: születésétől haláláig és feltámadásáig. Mária ezt az életet szolgálta, ezt a Jézust ölelte magához hitével és szeretetével. Jézus sohasem „vált le” az édesanyjáról… ÖRVENDETES SZENTOLVASÓ ÖT TITKAI Ezt a Rózsafüzért hétfőn, szombaton és a karácsonyi ünnepkörben szokás végezni.

A domboldalon skanzen található. A környező hegyekben épült 40 fatemplom kis, méteres makettjét állították itt ki, amelyek eredetije az Unesco Világörökség részét képezik. E templomokból sikerült kettőt saját szemünkkel is látnunk, de erről majd később szeretnék mesélni részletesebben. (folytatjuk) Lutina - skanzen

10

Kedves Testvérek! Egyházközségünk Rózsafüzér Társulata szeretettel várja azon imádságos lelkek jelentkezését, akik vállalják a napi rózsafüzér imádkozását. Minden hónap első vasárnapján a szentmise után osztjuk ki a titkokat, melyeket az adott hónapban naponta kell imádkozni. Javasoljuk, és egyben kérjük, aki teheti, legalább egy tized rózsafüzért mondjon el naponta, hazánkért, Európáért. Legyen naponta öt percünk. Imádkozzunk, engeszteljünk, ajánljuk fel magunkat és családunkat Jézus és Mária szeplőtelen szívének. Októberben minden szentmise előtt fél órával rózsafüzért imádkozunk Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Minél többen jöjjünk el imádkozni!!!

„Éva a paradicsomban találkozik a sötét angyallal, a Szent Szüzet szobájában keresi föl a világosság angyala… Ott kígyó zörög, itt angyali szépség hódít mély tisztelettel…. Nézd a Szent Szűznek áhítatba merült arcát, harmatos, csillogó szemét; tekints lelkének elzárt kertjében; szebb paradicsom az, mint ahol a kíváncsi Éva áll.” (Prohászka Ottokár) „AKIT TE SZENT SZŰZ A SZENTLÉLEKTŐL FOGANTÁL” „AKIT TE SZENT SZŰZ ERZSÉBETET LÁTOGATVÁN HORDOZTÁL” „AKIT TE SZENT SZŰZ A VILÁGRA SZŰLTÉL” „AKIT TE SZENT SZŰZ A TEMPLOMBAN BEMUTATTÁL „AKIT TE SZENT SZŰZ A TEMPLOMBAN MEGTALÁLTÁL”

11



Cser László: IMAFŰZÉR

meg először a hitet, mert akiknek a hite téves, vagy hitüket jócselekedetekkel nem gyakorolják, azok sem a földön nem élhetnek tisztességgel, sem az örök élet koronáját el nem nyerhetik,mert a hit jócselekedetek nélkül holt…. Tiszteld az Egyházat és vigyázz reá… Ha kívánod, hogy mások tiszteljenek, légy igazságos. Hasznos a tanács, de tanácsot csak bölcs öregektől kérj. Ha bölcsekkel tartasz, bölcs leszel. Kövesd az ősöket, tartsd meg, ami magyar. Légy erős, hogy a jószerencse el ne kapjon, s a balszerencse össze ne törjön!” Ki merné mondani, hogy a fenti intelmek idejét múlt gondolatok lennének csupán? Szent Imréhez hasonló fiatalságra lenne szükség ma is! Milyen boldogok lennénk, ha ifjúságunk hitéhez ragaszkodó, az egyházhoz hűséges, bölcs és erős ifjúság lenne… Egy eszmény nélküli világban érdemes fölidéznünk a magyar történelem nagyjait. Nem, abban a merev pózában, amelyben az utókor „bekeretezte” arcukat, hanem cselekedeteik elevenségében, a történelmi feladatok vállalásában, a helytállásban.

Csak az imafüzérem zörrenése hangzik az ezüstszínű éjszakában. A megkopott imádság– szemek összezörrennek és tudom, ott, ahol Édesanyáddal élsz, – ott imáim ablakod előtt már csilingelnek. Mit tudok én mondani Neked? Rekedt, elszáradt szavakat, És mégis, mire Színed elé érnek ujjonganak és vért csepegnek a rekedt, száraz szavak. Vajon szebb–e az ég, mint az én imafüzérem? Látod, az ég keresztje a hold, a bolygók a Miatyánkok és a csillagok az Üdvözlégy Máriák. Keresztemnél nagyobb kereszt a Hold. A bolygók fényesebbek az én Miatyánkjaimnál. És mennyivel több az égen az Üdvözlégy Mária! És minden Üdvözlégy szebben ragyog. Dobjam félre ima-füzéremet és ölbe tett kezekkel nézzem az eget? Mondd, mi tetszik jobban Neked? Látni a holdat, a bolygókat és a csillagokat, vagy hallgatni az én imámat, amely szárazhangú és rekedt? Melyik ér előbb Hozzád? Ujjaim között az imafüzér fekete szemei hófehér imát csilingelnek. Rólad beszélek imámban! Édesanyádról, akivel együtt éltél egy szegény házban. Akivel együtt élsz az Örökké szent Palotában– Útjaidról és szavaidról beszélek. Könnyeidről és véredről énekelek rekedt és száraz szavakkal. De Rólad! És Neked nem tetszik úgy a hold, a bolygók és a csillagok, mint ez az imádság. Rólad beszélek rekedten és szárazon. Imám. A Miatyánkok és az Üdvözlégyek, mire ablakod elé érnek, ragyognak, csilingelnek dalolnak.

TERÉZ ANYA AZ IMÁDSÁGRÓL Fölfedeztem minden baj gyökerét, minden siránkozásunk okát: hiányzik az imádság. Társadalmunk megújulásának az imádságból kell kiindulnia. A kudarc legfontosabb okai az imádság elhanyagolásában és az őszinteség hiányában keresendők. Ezért van szükség arra, hogy mindannyian teljes őszinteséggel önvizsgálatot tartsunk.

OKTÓBER 2. ŐRANGYALOK ÜNNEPE: Kérjük segítségüket, imádkozzunk hozzájuk

Édesanya imája Bizalommal fordulok hozzátok gyermekeim őrangyalai, kiket Isten állított melléjük. Mindenekelőtt azért a kegyelemért könyörögjetek, hogy őket Isten és a mennyország számára nevelhessem. Oltalmazzátok őket ott, ahol az én szemem nem őrködhet felettük, kísérjétek őket ott, ahová az én lábam nem követheti őket. Figyelmeztessétek őket ott, ahol az én hangom nem éri utol őket, vezessétek és mentsétek meg őket a mennyország számára! Isten fizesse meg szereteteteket! Amen Gyermekeimért, az őrangyalokhoz Gyermekeim Őrangyalai, rátok bízom enyéimet, mikor én már nem őrizhetem, nem vezethetem őket.

SZENT IMRE November 5–én emlékezünk meg Szent Imréről, aki Szent István, első magyar királyunk és Boldog Gizella gyermeke. Szent Gellért püspök oldalán nevelkedő királyi sarj, aki életének rövid huszonnégy esztendeje alatt komolyan vette az a papi intelmeket. Sohasem pergett le a bölcs király szívéből fakadt jó tanács: „Tartsd

12

Védjétek meg őket ma és minden nap minden testi és lelki bajtól, hogy megmeneküljenek a rossztól. Ébresszétek fel lelkiismeretüket a kísértések idején, és erőtökből kölcsönözzetek támaszt nekik a lankadás óráján. Szent angyalok, kik örökké az Úristen színe előtt jártok, kérjétek az Istent, hogy mindent jó végre vezessen családunkban, hogy mi, akik összetartozunk, majdan veletek együtt dicsérhessük és imádhassuk Őt. Ámen

Szent István egész életében bensőségesen tisztelte a Boldogságos Szűz Máriát. Ez a tisztelet egész lelkét betöltő, gondolatait, cselekvéseit irányító, életét alakító valóság volt a számára. Minden tettét cselekedetét neki ajánlotta, hozzá imádkozott. Mély hitének kifejezője a hadba szálláskor mondott imádsága: „Ha úgy tetszik neked, Mennyek Királynéja és a magyar föld Védőasszonya, hogy ezt az örökös jogán rád bízott királyságot az ellenség feldúlja, és a Fiad hitét, amelyet nem rég plántáltunk a szittya keblekbe, tüstént kitépje, kérlek, ez ne az én mulasztásom miatt történjék, hanem a te végzésedre… új örökségedet szokott jóságoddal védd meg. Amit a pásztor bűne érdeme , azt ő mossa le; kíméld, kérlek az ártatlan bárányokat. Határtalan bizalommal és alázattal volt a Szűzanya iránt. Magánemberként és édesapaként is éli a Magyarok Nagyasszonya–eszmét. Halálakor neki ajánlotta országát, népét. Végakaratában így ír: “…És most a király átadja országát, mindenét és mindenkijét egy világ feletti Hatalomnak, az égi királynőnek, a Magyarok Nagyasszonyának.”

Őrangyalunkhoz Édes Őrangyalom, aki szüntelenül vigyázol rám, tovább is oktass engem és őrizz, hogy meg ne sérüljek testemben, lelkemben és állhatatosan megmaradjak az Isten kegyelmében életem utolsó pillanatáig. Ámen Szeptember 8–a Magyarok Nagyasszonya ünnepe… A Magyarok Nagyasszonya–eszme kialakulása (forrás: Dr. Kovács Bánk OFM Magyarok Nagyasszonya)

Ezer év távlatából szívleljük meg őseink mély hitét, Máriában vetett erős bizalmat, és kérjük Szűzanyánkat; IMÁDKOZZUNK: „Mária elérkezett a Te órád, csak egy szót szólj Isteni fiadnál és megmenekül Magyarország”

Géza fejedelem tisztán látta, hogy az addigi életforma nem követhető. A kalandozó, sok bajt okozó hét törzs idegen test Európa népei között, és nem tűrik el a zavargásainkat. Nincs itthon sem egység, a törzsek mind önállóak. Felmorzsolódunk, ha a viszonyok nem változnak. Ekkor az Isten Géza fejedelemnek egy álmot küldött vigaszul. „Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok… Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz…. Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges pátronája leszek.” Talán furcsának tűnik, hogy ilyen fontos dologban álom ad eligazítást. Van a Bibliában is sok példa erre. És gondoljunk arra, hogy mondáink szerint Árpád fejedelem édesapjának születését is álomlátás jelezte előre (Emese álma) „Géza álmából felocsúdva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni amit a Boldogságos Szűz álmában előadott.”

Anyakönyvi adatok a plébánián: Halottaink: szeptember 11.: Horváth Teréz – élt 66 évet. Gyászolják: unokatestvérei és azok családjai. szeptember 15.: Hajba Dénesné (szül.: Gyenis Mária) – élt 69 évet. Gyászolják: férje: Dénes, gyermekei: Gábor és Judit, menye: Zsuzsanna, veje Dzsoi, unokái: Eszter, Alexander, testvére, Erzsébet és családja. szeptember 19.: ö. Sós Istvánné (szül.: Bognár Erzsébet) – élt 89 évet. Gyászolják: leányai és unokái. Keresztelés: augusztus 30.: Gellért – Dalovits Zsolt és Kiss Natália fia, Nagybajom szeptember 6.: Benedek – Kovács Richárd és Vörös Bernadett fia, Nagybajom szeptember 20.: Nóra – Törő Péter és Boha Hajnalka leánya, Nagybajom

13



Gyermekeknek

Így hát a kövér Kata lusta Henrik felesége lett, és minden áldott nap kihajtotta a két kecskét. Henrikre szép napok virradtak; egyebet sem tett, mint a lustaságát pihente ki; ha a jobb fele elfáradt, átfordult a bal oldalára, ha meg a háta kezdett bizseregni, fogta magát, hasra feküdt. Hanem azért, hogy egészen be ne rozsdásodjanak a csontjai, néhanapján ő is kiballagott a legelőre; leült az árnyékban, onnét nézte, hogyan legelteti Kata a kecskét. – Kell az embernek néha egy kis mozgás – mondogatta –, jobban esik utána a pihenés. Csakhogy kövér Katának nem nagyon tetszett ez a beosztás, ő is jobban szerette a nyugalmat, mint a kecskepásztorkodást. Ezért egy szép napon odaállt az ura elé, és azt mondta: – Édes–kedves férjem, nem árulnád el nekem, miért keserítjük meg mi ok nélkül az életünket, miért tesszük tönkre java fiatalságunkat? – Hát ezt hogyan érted? – hüledezett Henrik. – Hát csak úgy kedves uram, hogy ez a két hitvány kecske minden áldott reggel fölver bennünket a mekegésével! Nem volna jobb, ha elcserélnénk őket? Beszéltem már a szomszéddal, szívesen adna értük egy kaptár méhet. A méheket nem kell őrizni, nem kell napestig ide–oda terelni a legelőn; kirakjuk a kast a ház mögé, és többé semmi gondunk: a méhek ki is repülnek, haza is találnak maguktól, ráadásul meg mézet adnak, és nekünk mindezért a kisujjunkat sem kell megmozdítanunk. Henrik csak ámult–bámult a felesége nagy eszén. – Ez aztán az okos asszonyhoz illő beszéd! – ismerte el. – Igazad van; azon fölül a méz jobb is, táplálóbb is a kecsketejnél. – Meg jobban el is áll! – tódította meg Kata az ura szavát, s azon nyomban elcserélték a szomszéddal a két kecskét egy kaptár méhre. Most már pihenhettek nyugodtan! A méhek kora reggeltől késő estig szorgalmasan ki–be jártak a kasba, és úgy megrakták jóféle mézzel a lépet, hogy őszre Henrik egy egész korsóval pergetett ki belőle. De hova tegyék a korsót, hogy szem előtt is legyen, meg kéznél is legyen? A hálókamrájuk falán volt egy deszkapolc, rövid tanakodás után elhatározták, hogy ott fogják tartani a kincsüket. De Kata még így is féltette. – Hátha ellopják. Hátha kikezdik az egerek – aggodalmaskodott. Nyesett magának egy mogyorófavesszőt, megfaragta, maga mellé tette az ágyába, hogy föl se kelljen kelnie érte, ha netalán úgy hozná a sors, hogy valamiféle hívatlan vendéget kell elzavarnia.

LUSTA HENRIK Lusta volt Henrik, kegyetlenül lusta. Nem volt a világon semmi egyéb dolga, mint a kecskét legeltetni, mégis keserves sóhajtozással tért haza esténként a munkájából. – Nehéz sor ez! – nyögte. – Kínos törődés egy ilyen kecskét évszámra kinn a mezőn őrizni késő őszig. Ha még leheveredhetnék, és aludhatnék egyet az ember! De nem teheti, nyitva kell tartania a szemét, nehogy a mihaszna jószág megrágja a fákat, elbitangoljon a kertekbe, vagy egyszerűen világgá szaladjon! Hej–haj, meguntam én már ezt a nyomorult életet!

Nekiült, és töprengeni kezdett, hogyan rázhatná le végre a válláról ez, az irgalmatlan nagy terhet. Sokáig emésztődött, sokáig törte a fejét. Aztán mintha hirtelen hályog esett volna le a szeméről. – Megvan! – csapott a homlokára. – Tudom már, mit kell tennem! Elveszem a kövér Katát feleségül. Neki is van egy kecskéje, azt is legeltetni kell; igazán mindegy, egyet hajt–e ki legelni vagy kettőt. Nekem pedig nem kell tovább gyötrődnöm. A szót nyomban tett követte; lusta Henrik föltápászkodott, nagyot nyújtózott, és szép kényelmesen átballagott az utcán. Nem kellett sokáig járnia: kövér Katáék éppen szemközt laktak. Bekopogtatott, és megkérte a szülőktől a kedves leányzójuk kezét. Adták az öregek, hogyne adták volna! Örültek, hogy végre megszabadulnak tőle.

14

Így aztán minden áldott nap délig heverésztek. – Akit a nap korán lát, föleszi a kamráját – mondogatta bölcsen Henrik. – Úgy bizony! – hagyta rá Kata asszony. – Aztán koldusbotra jut a szerencsétlen! Hanem egyszer lusta Henrik észrevette, hogy amíg ő szunyókál, kövér Kata titokban rájár a mézre. Azért hát egy szép napon, úgy déltájban, mikor éppen a tollasbál fáradalmait pihenték ki, odaszólt az asszonynak: – Jobb lesz, ha elcseréljük azt a mézet egy lúdra meg egy kislibára, mielőtt a korsó fenekére nézel! – Jól van – mondta Kata –, de majd csak akkor, ha lesz egy kisfiunk, aki vigyáz rájuk. Vagy talán én kínlódjam a libuskákkal, én fecséreljem ilyen haszontalanságokra az időmet meg az erőmet? – Azt hiszed, a gyerek majd odaáll neked libát őrizni? – dünnyögte Henrik. – Hogyisne! Manapság nem engedelmeskedik ám már a fiatalság! Mind a maga feje után jár, mind azt hiszi, okosabb a szüleinél. – No, az enyém megadja az árát, ha nem hajt a szavamra! – tüzeskedett Kata asszony. – Úgy elnáspángolom, hogy arról koldul. Ide süss, Henrik – kiáltotta, és kikapta az ágyból a mogyoróvesszőt –, így fogom elverni, ni! Azzal egy nagyot suhintott, és puff! – éppen a mézes korsót találta el a polcon. A korsó a falhoz koccant, egyet–kettőt billegett, aztán lepottyant a földre, és darabokra tört, a szép aranysárga méz meg mind szétfolyt a padlón. – No, a mi libánkat se kell többet őrizni – mormogta Henrik. – Még szerencse, hogy nem a fejemre esett a korsó, legalább nem lett ragacsos a hajam! És mert az egyik cserépdarabon még látott valamicske mézet, fölszedte, és elégedetten dünnyögte: – Ne hagyjuk kárba veszni, ami még megmaradt, asszony! Aztán, ha megettük, aludjunk egyet az ijedelemre; elég hosszú a nap, semmi kár nem származik belőle, ha ma egy kicsit később kelünk fel. – Jól beszélsz – mondta kövér Kata nyújtózkodva –, ami késik, az nem múlik. Az ilyesmi úgy van, mint a

csigával, amikor egyszer lagziba hívták. Útnak is indult, de már csak a keresztelőre ért oda. Megijedt, hogy elkésik, hát siettében felbukott a ház előtt a kerítésen. Erre azt mondta magának: “Lassan járj, tovább érsz!” Azzal befordultak a falnak, és aludtak tovább.

Rejtvény Istenről szól az az igevers, amit a rejtvény megfejtésekor találsz. A Bibliában olvashatod a 91. Zsoltárban! Ha megadtad a kérdésekre a választ, olvasd össze a szürke vízszintes sort! 2

14

4 1

3

5

6

7

8

9

10

1. Fizetünk vele 2. Nagyszülő kedvence 3. Szerel 4. Becsukja 5. Ezzel látunk 6. Retteg 7. Latyak 8. Gondoz 9. Esőn áll 10. János becéző neve 11. Macska

11

12

13

15

16

17 18

19

20

12. Havas táj 13. Újság 14. Fővárosunk 15. Szilvát szárít 16. Feleségül vesz 17. Boci mamája 18. Cifra felsőruha 19. Csokoládé 20. Táplálék 21. Altató 22. Kenyeret vág

CREDO

163. Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162 E-mail címünk: [email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.hu Alapító kiadó és 8 éven át szerkesztő: Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felelős kiadó: Rajkai István plébános, Nyomdai előkészítő: Farkas Balázs Munkatársak: Lukáts Istvánné és Lempach Gabriella. Fotók: Lempach Gabriella, Molnár Tibor, Internet Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: ZPress, 7516 Berzence, Szabadság tér 16. Újságunk havonta jelenik meg. Következő számunk november elején jelenik meg.

A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn! 15

21

22

A 4. nagybajomi “Aludj máskor!” verseny csapatai


16

CREDO A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

Recommend Documents