CREDO. A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 16. évfolyam 3. szám

CREDO A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 16. évfolyam 3. szám 2014. március

A színeváltozás hegye: a Tábor hegy

“(A hegyen) elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény.” (Mt 17,2)

CREDO - 2014. március

Helytörténet

Édesapja, Ragats Imre földműves és Lex Klára gyermekeként látta meg a napvilágot. A soproni bencés szerzetesek gimnáziumában tanult, érettségizett és készült föl a papságra. Nem tudjuk pontosan, hogy miért jött Veszprémbe Győr helyett. Elképzelésünk van, hogy a jól szervezett, gazdag győri püspökségnek annyi kiváló kispapja volt, hogy Sopron az egyházmegyei hatóság megengedhette, hogy a sok jelentkező közül csak a kitűnően érettségizett ifjakat vették föl kispapnak. Ragats atya a teológiát Veszprémben végezte. A székesegyházban szentelték pappá 1911. október 8–án. Újmisésként Szentbalázsra került káplánnak. 1913–1914 Zalapetenden, 1914–1915 Somogysámsonban, 1915–1918 Noszlopon, 1918–1921 hittanár Pápán, 1920–1923 karkáplán Veszprémben. A fiatal lelkipásztor gyermekkorától kezdve öntudatos, zárkózott, kötelességtudó, de száraz ember volt. Ez a magatartása papi életét mindvégig átszőtte. Úgy érezte, hogy Pápán, hittanárként végre kinyílt előtte a világ. Amikor pedig Veszprémben karkáplán lett, számára eljött az érvényesülés ideje. Biztos, hogy meg volt győződve arról, hogy az élete végleg Veszprémhez kötődik. Idővel majd püspöki hivatalnok és kanonokként szeretett volna élni és működni az ősi püspökvárban. Mint a derült égből a villámcsapás, úgy érte a nagybajomi kinevezése. Városunkról legföljebb hallott valamit, de sohasem gondolt arra, hogy életének hátralevő évei végleg Somogyországhoz kötik. 1923–1936 között, 13 éven át volt településünk plébánosa. Csalódott, kesernyés ízű pap volt, de a plébánosi teendőket példásan ellátta. Sohasem tudott igazán feloldódni. A nagybajomiak elfogadták, hallgattak a szavára, de sohasem tudták igazán megszeretni. Plébánossága alatt sok minden történt a településünkön. 1930–ban 166 iparvállalat működött Nagybajomban. Az 1930–as évek elején 3 gőzmalom őrölte a gabonáinkat.

Marics József (Berzence)

Nagybajom katolikus papjai

23. RAGATS KÁLMÁN plébános (1923 –1936)

Rott Nándor veszprémi megyéspüspök Szemerei János súlyos betegsége miatt Kozma György taszári káplánt helyezte kisegítő lelkésznek Nagybajomba. Kozma atya, ahogy az utódja jellemezte: „Példás, rendszerető, pedáns és agilis működésével a szó szoros értelmében meghódította a híveket.” A legnagyobb szeretettel gondozta és ápolta Szemerei atyát. A betegek szent kenetét is ő adta föl a nagybeteg lelkipásztornak. Gyengéden és bölcsen készítette föl a nagy útra, és kegyelettel szervezte meg a szép temetését. A főpásztor ideiglenes adminisztrátornak nevezte ki. A jó nagybajomi hívek küldöttséget menesztettek Veszprémbe, hogy a püspök úr Kozma atyát nevezze ki nagybajomi plébánosnak. A temetés után a veszprémi egyházmegyés atyák is megmozdultak. Kilencen pályáztak hivatalosan a nagybajomi plébániára. Az egyházmegyei hatóság a több pályázó közül egyiket sem részesítette kegyeiben. 1923. július 6–án Ragats Kálmán veszprémi karkáplánt nevezte ki Nagybajom plébánosának. A jó Kozma atyát Kaposvárra diszponálták káplánnak. 1931–ben lett Nagyrécse szeretett és köztiszteletnek örvendő plébánosa. Nagy kár, hogy nem lehetett belőle településünk lelkipásztora. Ragats Kálmán 1889. június 6–án született a Széchenyi család ősi székhelyén, Nagycenken.

Nagycenk

2


Szikvízgyár is létesült a településünkön. Még Herta nevű sajtgyárunk is volt, mely sok finomsággal kínálva, vonzotta a vásárlókat. 1932–ben 13 fűszer és vegyeskereskedés állt a lakosság szolgálatában. Két kocsma és vendéglő várta a vendégeket. Nagybajom mindig is kitűnt városias jellegével. Bor, gabona, üveg, vaskereskedés és vegyeskereskedés valósággal vonzotta a környék vásárlóit is. Nem is beszélve arról, hogy Nagybajomban lehetett venni sokféle gépeket, cementet, kádfürdőket, rövidárut, divatos ruhákat, de még rádiót is. A Somogynagybajom Takarékpénztár Részvénytársaság és Hitelszövetkezet segítette a lakosságot, hogy elfogadható kölcsönvállalásával komoly építkezés és befektetés vegye kezdetét a településünkön. A technika csúcsát jelentette, hogy 1935–ben áramfejlesztő üzem is létesült Nagybajomban. Az utazás terén nagy lehetőségeket kínált a Kaposvár–Letenye közti autóbuszjárat, mely átvezetett a városunkon. 1930–ban a pusztai lakosság érdekében iskolát építettek Csikotán, a csikotai, sötétkeréki, sápai, lencseni és a homoki gyermekek számára. Az új iskolába 72 tanuló járt. A tanyasi diákok első pedagógusának Mally Ferencné, Kemény Sarolta tanítónőt nevezték ki, akit mindvégig tisztelték és nagyon szerették Csikotán és Nagybajomban a gyermekek és a szülők egyaránt. Az 1930–as évektől kezdve eredményesen működött Nagybajomban az önálló gazdasági iskola. Mezei Imre igazgató és Illi Irma nevelőnő méltán írta be a nevét a jó pedagógusok aranykönyvébe. Ragats Kálmán plébános úr 1936–ban úgy látta jónak,

hogy elhelyezését kérte Nagybajomból. A püspökség Tapsonyba helyezte, ahol pár évig ellátta a segesdi esperesi kerület esperesi tisztét. Tapsonyban valamivel agilisabb és fölengedettebb volt, mint nálunk. Megalapította a Katolikus Dalárdát, és te-

És hogyan látta mindezt a plébános úr?

használni arra, hogy hamarosan előálltam a templom –és plébániaépület renoválásának tervével. Augusztus és szeptember hónapokban úgyszólván minden vasárnap tartottam iskolaszéki illetve hitközségi gyűlést, amelyeken a hívők mindig nagy számmal jelentek meg kifejezve a templom renoválása iránti érdeklődésüket… Prédikációim – úgy látszik – vonzó hatással voltak a népre, vasárnaponként mindig tele volt a templom. Októberben a templomban naponként imádkoztuk a szentolvasót. November 30–december 2–ig este fél 6 órakor Szalézi Szent Ferenc tiszteletére ájtatosságot tartottam. A három szentbeszédet tele templomban mondtam.

Tapsony

vékenyen hozzájárult a mezőgazdaság fejlődéséhez. A Hitelszövetkezet elnöke, a Hangyaszövetkezet igazgatója és a Mezőgazdasági Helyi Bizottság tagjaként tevékenykedett. 1951 tavaszán súlyos betegen került a budapesti egyházi kórházba, ahol életének 62., papságának 40. évében 1951. április 14–én meghalt. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Az emlékezés és a szeretet jegyében gondoljunk Ragats Kálmán atyára, egykori plébánosunkra.

(Részletek Ragats atya személyes bejegyzéseiből a Historia Domusban) …Plébánosi beköszöntőmet július 29–én, vasárnap tartottam meg a zsúfoltságig megtelt templomban. Híveim egy része kezdetben hidegen fogadott, mert nem az ő általuk választott, hanem a püspök által kinevezett papot látták bennem, 2–3 heti működés után azonban ezek hangulata is megváltozott és kivétel nélkül mindenki szeretettel és ragaszkodással vett körül. Ezt az új papnak járó szeretetet és ragaszkodást iparkodtam ki3


Hétköznapokon reggel 6 órakor Rorate mise. Ezt a nép különös szeretettel látogatta…

tatva az „Imádkozzál és dolgozzál” jelszó fontosságára. Fischer Lajos főjegyző, a közösségi elöljáróság, Komenda Lajos ipartest. elnök az iparosok nevében intéztek komoly szavakat a tanoncokhoz, figyelmeztetve őket a tanulásra. Azt hiszem hálás dolog lesz a tanoncok oktatása, mert ezáltal a nagybajomi iparosságot, mely a kommün alatt oly erősen hajlott a destrukció felé, közelebb lehet hozni az egyházhoz. A kat. hitközség a kat. iskola használatára,a község ide bevezettette a villanyt, ugyancsak a község fogja a tanonciskolai tanítókat fizetni heti 1–2 órát, évi 80kg búzával, illetve az újév folyamán megjelenő miniszteri rendelet óradíj szabályozó utasítása szerint…

Somogysárd eddig Nagybajom filiális községe volt, 1923. január 1–től kezdve azonban önállósíttatott, mint helyi lelkészség. Egy–két felsőkaki izgága hívő propagandát csinált: „Szakadjunk el Nagybajomtól, csatlakozzunk Somogyfajszhoz!” jelszó mellett. Püspök elé vitték az ügyet, aki azonban még nem döntött. A kakiak viszont engem arra kérnek, hogy a nyáron közadakozásból építsünk Kakon kápolnát!

December 23–26–án a középiskolai magántanulók az ismétlő iskolásokkal karöltve a harang–alap javára sikeres pásztorjátékot adtak elő a Zavagyil–féle vendéglőben. A látogatottság nagy volt, úgyhogy a két A harang–alap javára a csatolt újságcikk szerint 1924. előadás tiszta bevételeiből 260 kg búzát vásárolhattam a március 3–4–én farsangi mulatságot rendeztünk szép fenti alap javára. A hívek már kifejezik óhajukat, hogy a eredménnyel: háborúba vitt harangok helyett újakat kellene öntetni… „A nagybajomi róm. kat. ifjúság a farsang két utolsó napján, március 3–4–én igen sikerült műkedvelő A nagybajomi Iparos– Tanonciskola Felügyelő Bi- előadással gyönyörködtette a község és a vidékének közöszottsága belátva az ottani 60 iparos– és kereskedőtanonc ségét. Színre került Szigethy József: „ A vén bakancsos és vallásos és hazafia oktatásainak szükségességét, elha- fia a huszár” c. népszínműve, amelyet mindkét este zatározta, hogy az új ipartörvény értelmében közösségi jos taps és osztatlan tetszés mellett adtak elő. A szereplők jelleggel ismét megnyitja a háború óta szünetelő tanon- mind nagytetszést arattak, mégis legjobban játszott Balia ciskoláját. Az Ipartestület áldozatkészsége lehetővé tette Andor, a vitéz Sugár Laci szerepében. Török Katica és a szegényebb tanoncok tanszerekkel való ellátását, így a vas Anna Lidi, illetve Ilon alakjában. Jóna Imre a gyáFelügyelő Bizottság a Királyi Tanfelügyelőség közbejöt- va Frici gyerek komikus alakításával sokat kacagtatta a tével Bombay Sándor és Pálfy Ilona r.k. tanítókat bízta közönséget. A betanítás és rendezés nehézségeit Balla Pál meg az iparostanoncok oktatásával. A tanév ünnepélyes oldotta meg nagy buzgalommal és sikerrel. Az eredmény megnyitása január 11–én volt a r.k. elemi iskolában. Én, várakozáson felülien kedvező volt, a róm. kat. plébánia mint plébános, és felügyelőbizottsági elnök szívhez szóló templom harangalapja 1.200.000 K–val gazdagodott. A beszédben fejtegettem a munka megszentelését, rámu- színelőadást táncmulatság követte, mely látogatottsága

Sárközi György kúriája

Sárközi Jenő kúriája

4


és kedélység tekintetében sokáig emlékezetes marad a nagybajomi ifjúság előtt. Tekintettel a nemes célra, melyet a farsangi estély szolgált, a következő nagyobb összegű felülfizetések történtek: Vasdényey Aladár 100.000, Zavagyil Sándor 54.000, Laufer Béla 50.000, Schütler Ignác 40.000, dr Igmándy Aladár 25.000, Csernelics István 12.000, Horváth Péter 12.000, Hoss Bözsike, özv.Pataky Vincéné, Szentesné Böske Néni, Horváth József, Naubauer Kános, Komenda Lajos, Frey János, Rothberger Lajos, Kaszás Elemér, Ragats Kálmán, Péter Lajos 10.000– 10.000 K. (Somogy Újság tudósítójától) A befolyt tiszta jövedelmen 500 kg rozst vásároltam…

dokat Vecsernik A. asztalos készítette és június 8–án állította föl a szentélyben.

A templom és plébánia épületnek 1923 őszén megkezdett renoválását 1924. augusztus 31–én sikerült befejezni. Komenda Lajos kőműves mester a tornyot és a templom külső falait átjavította és szürkére lemeszelte. Ugyanekkor alkalmazták a plébániaépületnek is nagyobb mérvű átjavítását: a lakóházat köröskörül szürkére újrameszelték, illemhelyét alapzatától újra rakták, pince lejáratát és ajtaját újjá alakították, az egész ház cseréptetőzetét kijavították és újra rakták. A plébánia hitélete szempontjából fontos dátum 1924. Hátul a sertés ólra és a fészerre új cserépzsindely április 11–17–ig. A 7 napos szent misszió a hívők ál- tetőzetet raktak és a fészer alá sertés ólat és tyúkházat talános bűnbánatának, Istennel való kibékülésének, építettek deszkából. valóságos lelki reneszánszának ideje volt. 38 év óta nem volt ebben része nagybajomi híveknek, érthető ezért az A nagybajomi Ipartestület zászlószentelési a forró vágy és kíváncsiság, amellyel a misszió elé nézünnepélye tek. „Bensőséges ünnep keretében szentelték fel a nagybajomi 22 szentbeszéd hangzott el Szent Ignác lelkigyakorlatai Ipartestület művészi kivitelű zászlóját. A zászlószentelési nyomán. P. Lischerong Isten különös kegyelmével és oly ünnepélyre az ipartestület, élén Komenda Jajos elnöknagy hévvel prédikált, hogy hatásaként még a legrégibb kel és Kuti József ipartest. jegyzővel minden tőle telhető bűnösök is, akik már 25–30 éve nem gyóntak, rátértek előkészületet megtett. Ölbei Mihály rk. tanító az iparoa bűnbánat útjára. sokból külön énekkart szervezett, amely énekkar, mint az Meggyónt az iparosok nagy része is, akik akár 8–10 ipartestület ifjú dalárdája a zászlószentelési ünnepélyen éve elpártoltak a vallástól. mutatkozott be először. A zászlóanyai tisztsége az iparÁltalános eredmény: Szent gyónást szent áldozást vég- testületnek sikerült megnyernie a község köztiszteletben zett 2500 lélek, konvertált 4, vadházasság szanáltatott 2. álló jótékony úrnőjét, özv. Igmándy Aladárnét. Az ünMegható volt a nagykedden este tartott Mária–körmenet nepélyt eredeti terv szerint tábori misével kapcsolatban a példás rendben gyertyavilágítással a községházáig és község újonnan létesített sportpályáján akarták megtarvissza. Nagyszerdán délután megalakult a Jézus Szíve tani, a kedvezőtlen időjárás következtében azonban a rk. Társulatának szövetségese az Oltáregyesület 25 taggal. templomban folyt le. A Nagy György által ajándékozott Missziós–keresztet nagycsütörtökön helyeztük el a templom hajójában. A missziós atyák elszállásolása és étkezése a plébánián volt, a hívek természetbeni sokféle ajándékokkal segítségére voltak a plébánosnak… Sárközy Imréné és Dr. Igmándy Aladár földbirtokosok azon kéréssel járultak elém, hogy a templom szentélyében családtagjaik használatára 1–1 díszpadot állíttathassanak. A kérést pártolólag felterjesztettem a Megyéspüspök úrhoz, ki tekintettel a nevezett két földbirtokosnak a helybeli rk. templom részére juttatott adományaira a kérést kivételesen teljesítette. Az új pa-

Zászlószentelés (illusztráció)

5


Ragats Kálmán plébános a templomot zsúfoltságig megtöltő iparosok jelenlétében szentmisét mondott, mely alatt az ipartestület dalárdája szebbnél– szebb, precízen betanított egyházi és hazafias énekeket adott elő. A szentmise végeztével Ragats Kálmán plébános püspöki megbízásból felszentelte az ipartestület fehér színű gyönyörű selyem zászlóját, melyet a magyar szentkorona és az iparosok eme régi megható köszöntése ékesít: „Isten áldja a tisztes ipart!” A szentelés után Ragats Kálmán plébános lélekemelő szentbeszéd keretében vázolta az immár felszentelt ipartestületi zászló magasztos hivatását. Minden zászló – mondotta – jelkép, szimbólum: az iparosok zászlaja felszentelt jelképe, felszentelt szimbóluma a tisztes iparnak. Mint ilyen, hangos hirdetője az iparosok legszebb erényeinek, melyek: a bensőséges vallásos élet, a szorgalmas munka és az összetartó szeretet. Bárcsak megfontolná, szívébe zárná és valóra váltaná az iparosság eme újonnan felszentelt zászlajának eszméit! Az ünnepi beszéd után következett a zászlószegek beverése. Az első szeget a zászlóanya verte be „Imádkozzál és dolgozzál!” jeligével, a másodikat dr. Igmándy Aladár iparhatósági biztos, a harmadikat Ragats Kálmán plébános, utána politikai község elöljárósága, csendőrség, sportegylet, leventék, Polgári Olvasókör, helybeli birtokosok, kereskedők és iparosok, végül a megjelent kaposvári, marczali, tabi, lengyeltóti és kéthelyi ipartestületek kiküldöttei vertek szeget a zászlóba szebbnél–szebb alkalmi jeligékkel, melyek között Mayer Bertalan kaposvári ipartestületi elnök jeligéje keltett általános figyelmet: „A nagybajomi ipartestület minden törekvése legyen olyan fehér, mint a zászlaja!” A zászlószentelési ünnepély befejeztével az iparosok társas ebédre gyűltek össze, melyen az első felköszöntőt dr. Igmándy Aladár mondotta a kormányzóra. Utána dr. Vétek János pécsi kereskedelmi és iparkamarai titkár üdvözölte a nagybajomi iparosokat és szeretett plébánosuk útmutatása szerinti összetartó egyesületi életre buzdította őket. A vidéki ipartestületek kiküldöttei is mondottak felköszöntőt, melyekre Komenda Lajos nagybajomi ipartestületi elnök válaszolt, megköszönve a vendégek szíves megjelenését. A bankett szépen sikerült ünnepély emlékével végződött. (A Somogyi Újság tudósítójától)

Jelen voltak: Erdőssy Károly esperes, tapsonyi plébános, Erős Alajos felsősegesdi, Dr. Újváry Endre kutasi, Ragats Kálmán nagybajomi, Séllyei Imre nagyszakácsi, Dr. Végh József böhönyei plébánosok és Brucker Coelestin felsősegesdi, Dr. Jankovich Tihamér somogyszobi, Vörös József nemesvidi káplánok. Ragats Kálmán 9 órai szentmiséje után Erdőssy Károly esperes „Jézus hármas megkísértéséről” tartott elmélkedést, majd a kerületi papság szentgyónáshoz járult. A tanácskozmányt Erdőssy Károly nyitotta meg, hangsúlyozva a magyarok kat. egyház autonómiája megalkotásának szükségességét. Dr. Végh József nemesvidi plébános „A lelkipásztor viszonya az iskolához és a tanítokhoz” címen értekezett. Egy órakor a plébánián ebéd volt, melyen a papságon kívül Dr. Igmándy Aladár földbirtokos és Fisher Lajos főjegyző is jelen volt. Lukács József és felesége, Landor Mária a fehértói temetőben leendő kriptájuk fölé kis kápolnát építtettek Jézus és Szűz Mária Szent Szíve tiszteletére. A kápolnát egyházi engedéllyel június 26–án szenteltem föl. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nagybajomi látogatása alkalmával az előtte tisztelgő egyházközségi képviselők ünnepélyesen megígérték, hogy a róm. kat. elemi iskola túlzsúfoltságára való tekintettel a IV. sz. tanterem és tanítói lakás építése költségeire 11.000 P segélyt ad az egyházközségnek. Ezen segély alaKlebelsberg Kunó pján az Államépítészeti Hivatal ellenőrzése alatt pályázatot hirdetünk az iskola építésére, melyet az Államépítészeti Hivatal a legelőnyösebbnek ítélte oda 15.338.63 P vállalati összegért. A kultuszminiszter a IV. sz. tanítói állásra özv. Lenti Béláné Mally Mária tanítónőt nevezte ki, aki állását ápr. 15–én el is foglalta.

A harang akciót januárban megindítottam. A segesdi al esperesi kerület papsága 1927. május 24– Sárközy Imréné, Nagy György, Festetich Sándor Gróf én Nagybajomban tartotta rendes évi tanácskozmányát. 300–300 P–t, Igmándy Aladár, Csorba Sándor, Vasdé6


nyey Aladár és Pataky–Beksits Tibor 100–100 P–t a hívek pedig közadakozás folytán 554.70 P–t adtak a harangok árára. A nagy harang 385kg. Á hangú, Krisztus Király nevű, a lélekharang 98kg. F hangú, Szt. Mihály nevű. Összáruk 2946 P volt. Harangszenteléskor ünnepi ebédet adtam, melyen Herbay Pál, Császik István, Novits István, Sárközy Imre, Igmándy Aladár, Csorba Sándor, Fischer Lajos, Vasdényey Aladár és én voltak jelen. Felköszöntőt Herbay, én és Császik mondtak. A hangulat nagyon vidám volt.

A harangszentelésen olyan sok nép volt jelen, hogy az ünnepi szónoknak a templom előtt kellett beszélnie. A harangokat felkoszorúzva előző nap délután processióban kísértük be a jákói állomásról. A haranganya Sárközy Imréné volt. „A nagybajomi róm. kat. egyházközség illően akarván fogadni bérmáláskor a községbe érkező megyéspüspököt, sietett megöntetni a plébániatemplom hiányzó nagy– és lélekharangját. A harangok ünnepélyes megáldása 1929. május 12–én ment végbe. A szertartást fényes papi segédlettel Herbay Pál c. kanonok végezte. Utána Dr. Császik István p. kamarás szentbeszédet mondott, melyben Krisztus –királyról és Szent Mihályról elnevezett új harangoknak a hívekhez intézett és napról – napra megújuló intő szózatát fejtegette. Ragats Kálmán plébános megköszönte a helybeli földbirtokosok és hívek áldozatkészségét, amellyel lehetővé tették a 13 év óta hiányzó harangok beszerzését. A harangok szép csengésű összhangja Walser Ferenc harangöntő gyárát dicséri.” (Somogyi Újság)

Harangszentelés (illusztráció)

Megbocsátás

Úgy vágyok e szó után., de mindhiába. Ellenség lett Apa–fiu–anya–lánya. Miért megannyi házasság elválások? Ott sem hallom ezt a szót, hogy megbocsátok.

De sok bánat szűnne meg, de sok átok Ha ezt a szót hallanám, hogy megbocsátok, Megállna síró szemek könnypatakja Ha mindenki tiszta szívből megbocsátana.

Én Istenem merre menjek, mit is tegyek Ezen kedves szóra hol lelhetek? Bolyongó lábbal bércre hágok, völgybe szállok De ezt a szót nem hallom, hogy megbocsátok.

Ez a világ nagyon nagy beteg szívből kiált Pedig tudós emberek gyógyítják De hiába nem szűnnek a sóhajtások Míg ezt a szót nem hallom, hogy megbocsátok.

Így keresve feljutok a golgotára, Rápillantok a középső keresztfára, Ki rajta függ ezt üzeni : Jöjjetek el hozzám én mindent megbocsátok

Nagy emberek bíztak szebb jövőben, Szebb gondolat ül majd az emberek szívében Most lássuk, csak mit hoztak a századok Most sem hallom azt a szót, hogy megbocsájtok.

Örömömben átölelem a keresztfát, Felismerem rajta a nagy Isten fiát. Én Istenem ezen szóért hálát adok. Én most úgy érzem mindenkinek megbocsátok. (Közreadta Kiss Imréné)

Nagy emberek bíztak szebb boldogabb jövőben S íme vészmadarak röpködnek a levegőben Íme hamuvá zúztak a nagyvárosok Mert nem hallom ezt a szót, hogy megbocsátok. 7


Kim Yuna, a jég hívő csillaga

Azóta Kim számtalanszor megmutatta hitét a világnak, amikor a jégre lépés előtt keresztet vetett különböző versenyeken. 2010-ben csatlakozott a koreai püspökök kampányához, amit a rózsafüzér megismertetéséért indítottak – és amelynek kapcsán a saját rózsafüzérgyűrűje jelentését is el tudta magyarázni rajongóinak, akik jegygyűrűnek nézték azt. Kim aktívan segíti a katolikus kórházakat, egyetemeket és karitatív szervezeteket: karitatív, illetve önkéntes munkával, valamint adományokkal. A szöuli katolikus karitász szóvivőjeként együttműködik a koreai katolikus püspökökkel. Mindezen felül 2012-ben több százezer dollárt adományozott a szalézi rendnek, hogy támogassa DélSzudánban végzett missziós munkájukat és a katolikus iskolák építését a háború sújtotta országban. Adományát személyesen adta át Szöulban a szalézi testvéreknek. A koreai sajtónak azt nyilatkozta: 2011-es afrikai útja során fogalmazódott meg benne, hogy amiben csak tud, szeretne segíteni az ott élő gyermekeknek. Mint Evan Pham elmondta, Kim tanúságtétele őt is bátorította, hogy merjen beszélni a hitéről másoknak. Azelőtt gyermekként, úgy érezte, hogy ha nyíltan beszél a hitéről, azzal mintegy „célkeresztet rajzol a saját homlokára” – kiteszi magát az elítélő véleményeknek,

Kim Yuna, katolikus olimpikon és a jégkorcsolyázás nemzetközi sztárja nemcsak a sport iránti elkötelezettségének köszönhetően vált híressé, hanem abban is példát mutat, hogyan éljük meg hitünket a nyilvánosság előtt. Az Aleteia hírportál írását foglaljuk össze. Evan Pham, detroiti szeminarista és blogger február elején arról beszélt a CNAnak, hogy mennyire megrendítette őt a hitnek az az egyszerű jele, ahogy Kim a jégen imádkozott a 2010-es vancouveri olimpián. Nemcsak ő, de egész családja meghatódott, amikor látták, ahogy Kim keresztet vet és fejet hajt kűrje előtt a döntőben, amit végül meg is nyert. „Ott állt ez a fiatal lány a jégen, a kamerák kereszttüzében. És nem félt, nem érdekelte, ki figyeli őt: imádkozni akart.” Szülőhazájában, Dél-Koreában Kim a legnagyobb sztárok egyike, főleg amióta 2010-ben olimpiai bajnok lett rekord pontszámmal a női szabad korcsolyázásban. Kim a kortárs műkorcsolya egyik legjobbja: a női rövid programban, illetve a kűrben a valaha elért legmagasabb pontszám az övé; ezidáig 11 alkalommal döntött világcsúcsot. Kim édesanyjával együtt katolizált 2008-ban, miután apácákkal és katolikus szervezetekkel kerültek kapcsolatba a Kim térdproblémáit kezelő orvos révén, aki maga is hívő katolikus. Kim a hírnevét nemcsak filmekben és reklámokban hasznosítja, hanem megragad minden alkalmat, hogy hitéről tanúságot tegyen. Keresztelőjekor Kim a Stella nevet kapta, Mária, a Tenger Csillaga elnevezés után. Amint egy egyházközségi lapnak elmondta: a keresztelő közben „hatalmas vigasztalást” érzett a szívében, és megígérte Istennek, hogy szüntelenül imádkozni fog, különösen versenyek előtt.

gúnynak, esetleg üldöztetésnek. Azonban amikor látta Kimet a kűrje előtt imádkozni, sok minden megváltozott benne: azóta nyíltabban kifejezi hitét. „Arra szoktam gondolni, mit válasszak: azt, hogy félek, vagy azt, hogy nem félek? És nem félni sokkal szebb!” (Magyar Kurír)

8


Farsangra

vidám. Jézus azt mondja, többek között, hogy Isten országa olyan, mint egy esküvői lakoma. Hány unalmas, rosszkedvű lakodalomban voltak Önök?

Hogyan nevettessük meg Istent?

Frankie Mulgrew, ír származású katolikus pap Jézus azt mondja, azért jött, hogy “életük legyen, és stand–up comedy fellépésekből élt a szeminárium bőségben legyen” (Ján 10, 10). A bőségben való élet előtti években. A Catholic Heraldban megjelent nem lehetséges, ha az emberi lét minden aspektusát ünírásából közlünk részleteket. nepeljük, de pont a mosolyt és a nevetést hagyjuk ki. Az Evangelii Gaudiumban (Az evangélium öröme) II. János Pál azt mondta: Isten örömre teremtett min- azt mondja Ferenc pápa, hogy aki evangelizálni akar, ket. Isten maga az öröm, és az életöröm azt az eredendő az soha ne nézzen úgy, mintha épp most jönne egy örömöt tükrözi, amelyet Isten érzett, amikor megterem- temetésről. tett minket. Életem legnehezebb időszakaiban azt éltem meg, hogy Tavaly nyáron, a pappá szentelésem előtti napon, a egy nevetés vagy egy mosoly mindig a reményt jelezte, négyéves unokaöcsémet vittem valahová autóval. Tesz- a reményt, hogy egy jobb nap következik, hogy a tratelésképp megkérdeztem tőle: „Tristan, mi fog történni gédiák és veszteségek közepette is látjuk a fényt – hála holnap?” Mire ő azt mondta: „Frankie bácsi, felszentel- egy mennyből küldött nevetésnek. nek téged.” Meglepődtem: 4 éves, és már ilyen szakkifejezéseket ismer – gondoltam. Ez a gyerek egy zseni. „És A könyvben is írok egy lebénult fiatalemberről, aki mi történik, ha felszentelnek engem?” „Pap leszel.” Na, nem tudta kinyitni a száját áldozáskor. A pap rájött, ez kettőből kettő – gondoltam. – Meg kell próbálnom a hogy egy módon tudja rábírni erre: ha valami viccel harmadik, a döntő kérdést: „És mit csinálnak a papok?” megnevetteti. Amíg nevetett, a pap a szájába tudta adni Mire a válasz: „Szoknyában járnak!” a szentostyát. Szeretem ezt a történetet, mert arról szól, hogy azokban a szent pillanatokban Isten a nevetés és A szentté avatását ezek után (egyelőre) elhalasztottam, öröm révén jött el ehhez az emberhez. de nagyon megnevettetett! Katolikus pap vagyok, de stand–up comedy háttérrel – csoda–e ezek után, ha ezt A Szentírásban visszatérő motívum, hogy akik Istena két területet össze akartam hozni egy könyvben? Így hez tartoznak, azokban öröm van. Annak, hogy valszületett meg a Does God LOL? (Szokott–e Isten hango- akiben Isten lelke van, az egyik biztos jele a nagy öröm san nevetni?) című könyv. (...) és a belső béke. A folyton változó körülményektől függetlenül béke és öröm van bennük, amelyet senki Néhány héttel ezelőtt férjhez ment a legkisebb húgom, sem vehet el tőlük. Magam is ezt éltem át, mikor régebaki szintén komikus, csakúgy, mint édesapánk, Jimmy ben depresszióban szenvedtem. Olyan szörnyen deCricket. Az esküvői beszédek után egy komikus ismerős pressziós voltam, hogy az EastEnders sorozatot néztem megjegyezte: mi mindig mennyire élveztük egymás antidepresszánsként. vicceit, egymás humorát. „A ti családotok a nevetésen nőtt fel” – fogalmazott. Az örömből öröm fakad. A A Miatyánkban azt mondjuk: Legyen meg a Te nevetésből nevetés fakad, Isten pedig biztos nem adta akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Jézus volna nekünk ezt az adományt, ha azt akarta volna, eljövetelétől kezdve a Mennyek országa egyre inkább hogy búskomorak legyünk. betör a világba, egyre jelenvalóbbá válik, egyre jobban fölfedi magát – attól függően, mennyire vagyunk nyiKérdezhetné valaki, miért írtam meg a Does God tottak rá. Azt gondolom, amikor ártatlanul nevetünk, LOL? című könyvet. A LOL természetesen az internetes akkor egy pillanatra megérezzük azt a boldogságot, ami szleng része, a ‘Laughing Out Loud’, azaz: ‘hangosan a mennyben lesz majd részünk. Innen jött a könyvem felnevet’ rövidítése. A válaszom az lenne: Mert Isten alapgondolata is: azt szerettem volna megérteni, hon9


nan jön ez az adomány – a nevetésre és a boldogságra való képesség. Nem teológusok és filozófusok írták a könyvet, hanem a komédia gyalogos katonái, a nevettetők, akiknek a hivatása az, hogy boldogságot és örömet hozzanak az emberek életébe. Thomas Merton így fogalmazott: “A komikusok és bohócok valószínűleg jó helyre kerülnek majd a mennyben, mert közel állnak Isten szívéhez.” Amihez még nagyon értenek a komikusok az az, hogy tudjunk nevetni önmagunkon, amikor már éppen kezdenénk túl komolyan venni magunkat. Biztos, hogy Isten is így akarta, hogy képesek legyünk nevetni önmagunkon. Van egy igaz történet, amit a könyvemben is elmesélek. Egy püspök elmegy misére egy paphoz az egyházmegyéjében. A pap azzal kezdi a szentbeszédet: “Szerelmes vagyok valaki más feleségébe!” A gyülekezet levegő után kapkod. A püspök levegő után kapkod. Aztán tovább mondja: “Szerelmes vagyok valaki más feleségébe... szerelmes vagyok az anyámba.” Aztán elmondja a szentbeszédet a feltétel nélküli szeretetről, miközben a püspök ott ül, és csodálja, milyen jól kezdte ez a pap a beszédét. Néhány héttel később a püspöknek magának kell homíliát mondania a feltétel nélküli szeretetről. Gondolja: úgy fogom kezdeni, mint az a pap. Odaáll a pulpitushoz, és közli: “Szerelmes vagyok valaki más feleségébe.” A gyülekezet levegő után kapkod. A

püspök viszont elfelejti, mi is jön ezután. Semmi nem jut az eszébe. Azt mondja a mikrofonba: “Az életemre esküszöm, nem tudom, hogy ki is az...” Majd felkiált: “Ó, már tudom! Ez egy pap az egyházmegyémben! Az ő anyjáról van szó!” Sokszor hiányzik a komikustársak bajtársiassága most, hogy nem vállalok többé stand–up fellépéseket. Olyan jó hangulat volt mindig a kulisszák mögött, annyit ugrattuk egymást – mindig érezni lehetett, hogy egy csapat vagyunk. Akár sokan voltak, akár nehezen kezelhető volt a közönség, mindig kisegítettük egymást. Egyszer nagyon ideges voltam: először léptem fel egy helyen. Egy népszerű komikus tartotta bennem a lelket, úgy magyarázott, mintha a személyes trénerem lenne – sikerült is a lehető legjobb formámat hoznom. (...) A hivatásos nevettetők szerint Isten számára fontos, hogy vidámak és boldogok legyünk. Mint C. S. Lewis mondta: “Az öröm a mennyország komoly kötelessége.”

10


Isten kimondottan vicces

nem okoz kerülni a politikát, nekünk sem áll rá annyira az agyunk. Nem úgy ötletelünk, hogy mondok egy szót és jöjjenek rá az ötletek, hanem spontán.

Farsang van! Kovács András Péter Karinthy–gyűrűs magyar humoristával, a hazai stand–up comedy egyik képviselőjével készített interjút Szilvay Gergely.

Akkor ez egy 0–24–es értelmiségi meló? – Tulajdonképpen igen. Állandóan résen kell lenni, álKészültél papnak is, latin–magyar szakos tanárnak, landóan figyelni kell. végül jogász lettél. Miért vonzóbb humoristának lenni, mint jogásznak? Vannak a humorban korszakok, divatok, iskolák? – Mert kreatívabb, bölcsész beállítottságú ember vaLehet, hogy vannak. De én hiszek abban, hogy ami gyok. A jog viszont biztos állásnak tűnt. Meg a fél nyu- igazán vicces, az mindig vicces marad. Az a kérdés, gatos nemzedék és előttük is minden irodalmár jogász ki tud jó poént mondani és mit hiszünk jó poénnak. volt, és akkor én majd a jogászkodás mellett fogok Nemzetközi trendek sincsenek, olyan van, hogy angol írni – gondoltam. Tudósnak lenni kicsit olyan, mint meg amerikai stand–up, ahogy a könnyűzenében, úgy művésznek lenni. a humorban is ez a két nemzet a meghatározó. Nem tudok beszámolni szlovén vagy lengyel trendekről. De Van humorista példaképed? nincs értelme trendekről beszélni, mert a magyar agy – Persze. Hofi Gézát sokan példaképként emlege- nagyon speciális. Megpróbáltam angolul csinálni, de tik, épp mert a haláláig tudta ezt csinálni a kiégés jelei nem ugyanaz. nélkül. De Litkai Gergőre is felnézek a teherbírása és professzionalizmusa miatt. Milyennek látod a magyar humor állapotát és a magyarok humorérzékét? Sokan nem szeretik Hofit, mint kádárista humoris– Nemrég látott napvilágot egy kimutatás, amely tát. Tudjuk, hogy ő volt a szelep. szerint az egyik legszomorúbb nemzet vagyunk. De– Nyilván csak úgy tudta a rendszert kritizálni, hogy presszívek és búskomorak. Évekkel ezelőtt nehéz volt valamennyire ki is szolgálta. Együtt járt vadászni a nagy megnyitni a kapukat: hátra dőlve, karba tett kézzel komfejesekkel. Kíváncsi is lennék, mit tenne ma, amikor munikálták a nézők, hogy „na, röhögtessél meg!”, most nem egy tévécsatorna van, ahova beperdülünk és kész. meg előrehajolva, kitárulkozva várják, hogy vicceset A poénok sem lehetnek annyira egyoldalúak, és az em- mondjunk, és az első mondatokkal győzünk. A humorberek sem annyira nyitottak a közéleti humorra. érzékünkkel nincs baj. A sorban állással, az utcán való gyaloglással, a vezetéssel, azzal vannak. Nem? – Nem. Mi, humoristák persze örök ellenzékiek vaAnti–pc kérdés: van olyan, hogy a nők vagy a férfiak gyunk, mindig épp azzal van bajunk, aki hatalmon van. jobbak a humorban? De az emberek megcsömörlöttek tőle; ahogy a válasz– Van, persze. Befogadói oldalról a nők a hálásabb tási részvétel is csökken, a politikai humor iránt is csök- közönség. Eleve arról szól a férfi–női dolog, hogy a férfi ken a kereslet. fűzi a nőt, és a humor az az intelligencia, a lazaság, sikeresség jele egy nőnél. Ha van agyad és kedved humEz megnehezíti a dolgokat? orizálni, te vagy a császár. A nők ilyen fogékonyságát – Szerintem feladat, hogy mi legyünk a nemzet nagyobb közönségben is érezni. A férfiak humorista hangja. Mernünk kell azt mondani, amit érzünk, mert oldalon erősebbek. Női humorista nem nagyon van. valószínűleg ezt érzik az emberek is. De amellett, hogy A nők is ezt várják a férfiaktól, és más nőktől kevésbé én ezt missziónak érzem, nem lehet a végtelenségig fogadják el, hogy megnevettesse őket. És mi, férfiak is csinálni, és addig is csak kis adagokban. A szilveszteri megijedünk attól, amikor megfordulnak a szerepek. Egy kabarém nyitóhumora viszont közéleti és elég bátor női humorista persze nem lehetetlen, de olyan, mint volt. A tévében viszont nem mernék politizálni, az ot- amikor egy csaj hívja meg a pasit egy szórakozóhelyen. tani közönséget nem lehet ezzel megfogni. Nehézséget 11


Van azért általad kedvelt női humorista? – Nagy figyelemmel kísérem a pályáját Kormos Anettnek, és büszke vagyok rá, hogy kezdetben pár jó tanáccsal én is elláthattam. Nemzetközi vonalon Sarah Millican szimpatikus.

mit fog mondani a pap, ki kéne menni a miséről, de mit mondanak, ha kimegyek? Sok gátlást és szorongást pakolnak magukra a hívő emberek. Ha lehet a kereszténységet vidáman csinálni, akkor az jó! Én például vidáman és jó értelemben véve: gátlástalanul csinálom! De föl kéne lélegeznünk!

Szerinted létezik keresztény humor, vagy az olyan, mint mondjuk a kommunista matematika? – Én két irányból tekintenék a kereszténységre. Van az a kereszténység, amit megtanulsz: tudod a dogmáit, a kereteit, ismered az írásait, ebben a közösségben élsz. Ugyanakkor szerintem az ember alapállapota az, hogy keresztény. Ha nem magunkra veszünk mindent, hanem lecsupaszítjuk magunkat, ugyanoda jutunk: szeretni, szeretve lenni, segíteni akarunk, és Istenben is hinnénk, ha nem magyaráznánk be magunknak, hogy nincs. A kereszténység tehát a sallang nélküli alapállapota az embernek. És ugyanúgy a humor is egy ilyen sallangmentes, mélyről jövő dolog. A kettő a gyökerekben együtt van, és persze össze lehet hozni a konkrét humorizálásban is: vajon miért nincs a bibliai szereplőknek vezetékneve?

Ismersz humoros papokat? – Hajaj! Nagyon sokhoz volt szerencsém a ciszterci gimnáziumban: akkor végzett épp egy fiatal ciszterci generáció: huszonéves fiatalok voltak, életrevalók és fergetegesen viccesek. Olyan energiával és derűvel tanítottak latint, hittant, mindent, hogy az átragadt. Isten vicces? – Hát, amit velem művel néha…! Szóval kimondottan igen. Széttárom a karom és bedobom a gyeplőt, olyan húzásai vannak. Rendszeresen azon kapom magam, hogy már megint be lettem húzva a csőbe. És akkor nézem, hogy hol a kandi kamera. Szerintem Istennek ez a legfőbb szórakozása, hogy kandi kamerázik minket és belesodor minket vicces helyzetekbe, pontosabban mi sodorjuk bele magunkat, de ő meg mosolyog ezeken. Ez az ő „Kész átverés showja”. A legnagyobb átverés, hogy ez az egész csak ennyi volt. Meghalunk, körülnézünk, és akkor odajön Isten, és azt mondja: nézd, ott meg ott volt a kamera, te meg komolyan vetted. A szöveg A Szív 2014. februári számában olvasható teljes interjú rövidített, szerkesztett változata. Eredeti címe: Föl kéne lélegeznünk!

Állítólag a középkorban „vidám vallásnak” nevezték a kereszténységet. – Igen? Az jó lehetett! Én épp azon vagyok most kiborulva, hogy mennyi katolikusnál látom az önmarcangolást: az nem jó, amit csinálok, bűnös vagyok, elrontottam, jóvá kell tennem, vajon mit gondol rólam a másik, 12


Nagyböjti gondolatok

Akkor, ha szólítod, az Úr válaszol, könyörgő szavadra így felel. Nézd itt vagyok! Ha eltávolítod körödből az igét, az ujjal mutogatást és a gonosz beszédet, ha odaadod az éhezőknek kenyeredet, és jóllakatod az elnyomottat, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod déli verőfénnyé változik. Maga az Úr vezérel szüntelen, s még kietlen helyeken is felüdít.

Az igazi böjt ( IZ. 58,1–11) Kiálts teli torokból, ne kíméld magad! Emeld föl hangodat, mint a harsona! Hirdesd népemnek hűtlenségét, Jákob házának bűneit. Mert hiszen napról napra keresnek, és szeretnék megismerni útjaimat, mint olyan nemzet, amely az igazsághoz szabja tetteit, és nem hagyja el Istenének törvényét. Igaz ítéletet követelnek tőlem, és Isten közelségét óhajtják: „Miért böjtölünk, ha nem látod meg, és miért sanyargatjuk magunkat, ha nem veszed észre?” De lám, még a böjtöléstek napján is csak a hasznot keresitek, és sanyargatjátok a munkásokat. Veszekedés és perlekedés közben böjtöltök, és ököllel ütitek le a szegényt. Bizony, mostani böjtöléstek soha nem szerez nektek meghallgatást a magasságban. Talán az ilyen böjt tetszik nekem, és ilyen az a nap, melyen az ember megsanyargatja magát? Lehajtjátok fejeteket, mint a káka, és zsákot, meg hamut hintetek magatok alá: ezt nevezitek ti böjtnek, olyan napnak, amely tetszik az Úrnak? Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja az Úr, az Isten: Törd össze a jogtalan bilincseket, és old meg az iga köteleit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát. Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd fel, és ne fordulj el embertársad elől! Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal, és a rajtad esett seb gyorsan beheged. Előtted halad majd igazságod, és az Úr dicsősége lesz a hátvéded.

Miért? Uram, te mindent tudsz, mondd meg nekem, hogy miért sírnak a gyermekek, miért gyászolnak az anyák? Mondd meg, Uram, miért lesznek hűtlenek egymáshoz a házastársak? Miért éheznek a szorgalmasok, miért laknak jól a lusták? Miért szenvednek a jók, miért ujjonganak a gonoszok? Miért szenvednek a békességesek, miért diadalmaskodnak az erőszakosak? Miért szakadnak pártokra a jók, míg egységet alkotnak a gyűlölködők? Mondd, Uram, miért van ez így? Kérdésedre az Úr ezt válaszolja: NÉZZ RÁM, TÖVISKOSZORÚS ARCOMRA!

Weöres Sándor Kereszt–árnykép A keresztnek felső ága égre mutat, nagy örömhírt tudat: „itt van a te utad.” A kereszt két karja a légbe szétszalad, rajta sovány kezek tört vért virágzanak: „vigyázz, őr a lélek, de a test megszakad, kétfelé visz ösvény, s te szabad vagy, szabad.” A keresztnek alsó ága földre mutat: „vesződj, itt áss kutat, lásd benne arcodat.” 13


Frenyó Zoltán Jézus Krisztus utolsó hét szava a keresztfán

4. „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” Jézus most Atyjához fordul. Emberként szenved, a halál tornácán az elhagyatottság érzése törvényszerű. A magára maradás mélységét fejezi ki, hogy a haldoklás nehéz magányában anyanyelvén, arámi nyelven 1. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit kiált atyjához. Az evangélium ezen az egy ponton tér el görög szövegétől, hogy ez által is érzékeltesse a pillanat cselekszenek” Hányan vannak, akiknek homály üli meg a szemét, s drámáját. akik nem tudják, ki küldetett őérettük! 5. „Szomjúhozom!” Jézus, aki azért jött, hogy a bűnösöket megtérésre Jézus korábban ezt hirdette: „Boldogok, aki éhezik és hívja, az utolsókig folyatatja ezt a szolgálatot, amikor szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele”,Aki Atyjához imádkozik. szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!” Most pedig Ő szomjazik, aki eddig csillapította az 2. „Még ma velem leszel a paradicsomban” Itt is a Fiú szól, aki a lator bűnbánata, a bűn megval- emberek szomját. Most az Istenember emberi mivolta lása után hatalmával bocsánatot ad a bűnösnek. Az tűnik elő, hisz a megváltást éljük át. Ha csak Isten lenne, ókeresztény kor egyik szent remetéje szerint: „Jobban nem szenvedne. Szent Ágoston „Beszéd Nagypénteken az Úr szeretem a bűnös embert, ha tudja, hogy vétkezett, azt szenvedéséről” című munkájában azt írja: e pillanat bánja, és azért vezekel, mint az olyan embert, aki nem követett el bűnt, és igaznak hiszi magát.” A bocsánat a „azt jelentette, hogy hitre vágyik övéi részéről,” de „a bánat után következik. Tertullianus, a latin keresztény hit édessége helyett a hitszegés ecetét nyújtották neki, irodalom úttörője keserűen állapítja meg, hogy sokan éspedig szivacson.” Szent Ágoston magyarázata szerint: „Mintha csak mondaná: Ezzel keveset tettetek. Adjátok, bánat nélkül akarnak bocsánatot nyerni. amik vagytok.” 3. „Asszony, nézd, ő a te fiad,nézd, ő a te anyád” Szent Ágoston erről a következőket írja: „Mária, az Úr anyja, Fia keresztjénél állott. Erről senki más nem beszél, csak Szent János evangélista. A többiek megírták, hogy az Úr szenvedésénél a föld megindult, az ég elsötétedett, a nap elhomályosult, és a bűnbánó lator a paradicsomba jutott. János arról is beszél, amiről a többiek hallgatnak: mit mondott a kereszten függő Krisztus édesanyjának. A szenvedés legyőzője fontosabbnak tartotta, hogy édesanyja iránti tiszteletét kifejezze, mint hogy az örök élet mennyországát adományozza. Mert ha istenes dolog, hogy a latornak életet adott, sokkal nagyobb kegyelet az, hogy a fiú annyira szereti édesanyját. Jézus most anyjához fordul, s ezzel különleges távlat nyílik. E mondásban Mária és Jézus, anya és fia minden mástól eltérő viszonyával szembesülünk. A világon nincs fájdalmasabb, mint amikor az anya fia halálát szenvedi el. Ennek a mindent felülmúló fájdalomnak örök mintája Mária fájdalma a keresztfa alatt.

6. „Beteljesedett.” Szent Ágoston szerint ezzel „kinyilvánította, hogy nem szükségszerűségből, hanem saját hatalmából hal meg, megvárva mindennek beteljesedését, ami róla prófécia.” 7. „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet” A Fiú visszatér az Atyához. Miként ismét Szent Ágoston írja: „És átadta lelkét alázatosságban, lehajtott fejjel, és visszakapja majd azt a feltámadás által, felemelt fővel” Jézus imája egy másik, az ártatlan igaz szenvedéséről szóló zsoltáron alapul (Zsolt 31,6) „Kegyelmes, a holtakért életre támasztó atyjába vetett mélységes hittel fejezi be Jézus Isten akaratának engedelmes életét.”

14


Vágvölgyi Éva Megújulás

Tisztítsd meg szívedet a halott kövektől, Melyből evilági házat építhetsz magadnak, Hogy az Isten városa épülhessen benned. A Város, hol nincs többé se nap, se éj, Hol nincs többé félelem, se fájdalom, Hol nincs többé halál sem, mert élő víz forrásozik benne. Minél inkább elkészül szíved belső városa, Annál több fényt sugároz köréd az Isten ragyogása. Szavaid életadó igékké válnak.

Elmúlt a tél. Mosolyodból virágzó ágak integetnek. A nap fakó fénye Megfényesedett szemedben S melegen ragyog. Eltűnt a lappangó fájdalom Árnyéka szavaidból. Tavaszi nap sugara Kandikál arcod mögül, S a csukott kapu Kinyílt tekintetedben. >Ami eddig volt, elmúlt.<

Március 25. Gyümölcsoltó boldogasszony Áldott vagy Szűz Mária, ki szüzességed sérelme nélkül a Megváltónak anyja lettél. Az egyik legrégibb egyházi ünnepünk, tartalma, hogy Szűz Mária, Jézus édesanyjává lett. Mária ünnepként tartjuk számon, de természetesen elsősorban Jézus Krisztusról szól az ünnep. Jézus világba lépése, a hírüladás rejtett eseményével kezdődött el. „Az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumának elbeszélésében egy rejtve történt, egyszerű esemény senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant és általa új korszak kezdődött a történelemben…...” A Szentírás magyarázók szerint, Máriának az a mondata, hogy „történjék velem a te szavaid szerint” egy örömteli sürgetést jelentett, egy készenlétet arra, hogy Isten akarata minél előbb megvalósuljon. Mária erénye a hit és az engedelmesség volt. Nyitott volt az isteni kegyelemre, befogadta azt és együttműködött vele. Erre a bűntelen, kegyelmi állapota tette képessé. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy meghozhassa élete legnagyobb döntését.

Építsd magadban Az Isten szent városát Kőröl–kőre a falakat és a kapukat, A Várost, melynek >Nincs szüksége Sem napvilágra, sem holdsugárra: Isten dicsősége világítja meg. Fénye pedig a Bárány.< A Várost, mely >Kapuit nem zárja be soha, Hiszen nincs is ott éjszaka.< A Várost, melyben >Halál nem lesz többé, Sem gyász, sem jajgatás Sem fájdalom.< Itt és most épül fel az új Jeruzsálem. Benned és bennem, Valamennyiünkben. Építsd fel magadban a Várost, Tisztítsd meg szívedet a halott kövektől, Melyből evilági házat építhetsz magadnak. A halál után nincs se tudás, se rend, Amelyre most törekszel.

Ő volt Istennek az a teremtménye, aki teljesen szabadon, tiszta szívvel ajándékozta oda magát Isten elgondolásának.

Nincsenek vallások, nincsenek egyházak, Se szerzetesrendek. Nincsenek templomok se. Csak Isten van. 15


Fekete István Találka

sul akkor köd hentergett a nagy rétség fölött, mintha dunyhatengerben jártam volna. Hiszen ismertem én a berek ösvényeit, de a ködben megváltozott minden: a harmattól súlyos sás, nád összevissza dől, eltakarva az utakat, Fele utat sem tettem meg, már ázott voltam, mint az ürge. Szél nem volt, a nádas lassan világosodott és a madárvilág is csak tétován szólalt meg, aggodalmasan, mert a ködben közel lehetett a veszedelem. A berekben kanyargó patakokon egy–egy döntött fatörzs volt a híd. Ingó–bingó alkotmány, síkos, mint a jég, és majdnem leestem az egyikről, amint váratlanul felbukkant mellőlem talán száz vadréce. – Ördög bújjék belétek – zsörtölődtem, ámbár nyugodtan belehasalhattam volna a mocsárvízbe, ez már nem változtatott volna eleganciámon. Csatakos, piszkos voltam tetőtől talpig, és lépéseimre cipőm siralmasan szortyogott. De azért a misén ott voltam. Kívül reszketve, belül lángolva, várva az ismerős cipőcskék kopogását az öreg köveken. A cipőcskék késtek, a mise suttogva szárnyalt, az ablakok kivilágosodtak, a csengők szava is körülölte a nagy Áldozatot, de nem ült mellém senki. – Ite missa est… Valami sírt bennem, de jó volt még ülni a melegedő csendben., elpihenő szomorúságomban. Mintha simogatta volna valaki a szívemet. Hazafelé már sütött a nap, zajongott millió madár, és az ünnepi ragyogásban kócsagok szálltak a berek felett elérhetetlen magasságban és csillogásban. Aztán elnyelte őket az idő és a messzeség.

– Misén találkozhatunk – mondta Sári. – Misén… – döbbentem meg, mert tizenöt éves életemben még csak nem is hallottam, hogy misén találkozni is lehet. Eddig úgy tudtam, hogy misén imádkozik az ember, ministrál vagy más kegyes dolgokat művel, de találkozni…? Sári félreértette a tétovázásom. – Félsz, ugye, nekivágni a bereknek…– és kissé elnézett mellettem. – Persze a korai misén. Csak a néni jön velem. Meghívatlak, és egész nap együtt leszünk. De ha félsz… – Ugyan! – legyintettem. – Itt várlak benneteket a templom előtt, vagy beülök a szokott helyre. Sári szeme diadalmasan fellángolt, egy kis gyűrött virágot csúsztatott a kezembe, én pedig majd elsüllyedtem a boldogságtól. Nagy szerelem volt ez, a vak is láthatta, érezni azonban csak mi éreztük, sőt – amint később kitudódott – csak én éreztem. Sári azért mert kételkedni bátorságomban, mert az ő faluját s az enyémet nyolc kilométeres náderdő választotta el egymástól. Ha tehát ott akarok lenni a korai misén még ködös, hajnali szürkületben kell nekivágni a csodálatos, de csalóka ingoványnak. De hát akadály volt ez egy lángoló szívnek? Nem volt akadály! Ha ősgyíkok és repülő sárkányok leselkedtek volna tétova csapások mellett, akkor is mentem volna. Szóval: mentem. Rendesen felöltözve, mer az így illik, és mert azt hittem, lekaszálták már a sásas rétet. De nem kaszálták le. Ráadá-

Azóta sok minden elszállt, sok minden elmúlt. A nádas felett új kócsagok járnak, a templomban új cipőcskék kopognak és új szívek égnek lassuló lobogással. Majd negyven év múltán megint ott jártam a berekben. Sóhajtott a nád, hallgatott az éj, pattogott a nádi tűz, és a kunyhó szénaágyán álomba simogattak a régi emlékek. – Valamelyik nap bemegyek a faluba – mondtam a barátomnak –, a korai misére. Nagyot néz majd Sári, ha odaülök melléje… – Tavaly halt meg… nem tudtad? – Nem. Aztán már nem beszélgettünk. Halk szél zengett a nádban, a tűz lángja rejtelmesen imbolygott, és árnyékok lengtek a néma vizek felett. Aztán felkelt a hold, de elködösödtek a csillagot s a tüzet lágyan eltakarta a hamu

16


És másnap újra nekivágtam a ködnek, a régi útnak, hogy idejében ott legyek a korai misén, szelíd, tiszta találkán az emlékekkel. Nem változott semmi. Ugyanolyan csatakos lette, mint akkor, ugyanúgy megijesztettek a felzajló madarak, öreg bakancsom ugyanúgy szortyogott, és kicsit fáztam a padban, ámbár egyre jobban melegített az emlékezés belső lángja, és békésen elsimult bennem minden, amikor felkiáltottak a csengők, s megáldotta elmúlt jó időimet az örök Áldozat. Az ablakon bevillant a kelő nap, a mise suttogott tovább, a virágok fonnyadó illatában mintha régi misék tömjénillata szállongott volna, és elmúl emberek múlhatatlan szárnyú imádsága. – Ite missa est Suhogott mellettem valami, kezemet mintha régi virág érintette volna, és öregedő szívemben elcsitult minden hiány, miden vágy, mert most, most nemhiába mentem a találkára.

„sírokat simogató” szél üzenetét. Ő a szerencse fiából igazi „kegyelmes” úrrá válik. Felfogja a szerelem virágnyelvét is, és túl a tavasz jelein, szíven találja őt a húsvéti jó hír, az evangélium. Ettől szépül meg az élete. Rajta csodálhatjuk, hogyan szereti Isten a világot. Sorsa maga a kinyílt Biblia. Lángol a szíve, mert örömét el nem veheti senki sem. Kivágódnak előtte az addig zárt ajtók, mert vele a Lélek, aki nem ismer lehetetlent, ha menteni kell a másikat. Önfeledten szolgálja a gyengébbet, hiszen őt is ingyen szerették. Telve van gyönyörű tervekkel, vágyakkal, mert, mint a megtért Pál, az egész világ adósának érzi magát. Szívesen telepszik az utolsó helyre, elvégre az is része a végső lakomának, s egyébként is számára egyértelmű, ez a világ nem végállomás. A legboldogabb akkor is boldog, ha ártanak neki, ha mocskolják, hiszen ő ahhoz tartozik, aki mindezen már túljutott és valóban feltámadott. És a lemaradtak? Aki mindebből még semmit se észlelt, az sincs veszve. Még él, tehát minden lehetséges. Azért bontakozik a történelem, azért ismétlődik az ünnep, hogy meghalljuk üzenetét. A „márciusi szél” ma is simogatja a sírokat…

Balás Béla „Márciusi szél”

Ima a Szűz Anyához

Ki a boldog? Boldog ember, aki megérzi a titkokat, amelyektől megszépül életünk. A szerelmes, másként lát, irigyeljük is érte. Boldogabb, aki ki is tudja fejezni azt, amivel többet lát társainál. Ő a művész, vagy a költő. Figyelünk rá, mert tanulhatunk tőle.

Ó édes Szűz anyám, csillogó koronád fényéből, egy csöpp fényt sugallj reám. Hálátlan gyermeked vagyok anyám, de Te nem hagytál magamra, vigyáztál reám. Köszönöm, hogy megőrizted lelkemet, áldó szent palástodat reám terítetted. Kérlek segíts, hogy így követhesselek, hogy általad láthassam egyszer Istenemet. Édesanyánk vagy Te, világ királynője, tehozzád könyörög a világ minden népe. Imánkat hallgasd meg, légy lelkünknek őre, segíts, hogy lelkünk a bűnt kerülje. Hisz édesanyánk vagy Te, világ királynője. Szent Fiad által a lelkünknek őre. Lábaidhoz borulunk, úgy könyörgünk hozzád, kérünk fordítsd felénk jóságos szent orcád. Szemedből egy sugár költözzék szívünkbe, Hogy általa eljussunk jézusunk elébe. Ámen Közreadta: Kostyál Lajosné

(…) Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érzem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven simogat, Mint márciusi szél a sírokat! (…) Juhász Gyula sorai elgondolkodtatnak, de van, aki még többre is képes. Az a legboldogabb, aki nemcsak érzi, hanem érti is a

17


Horváth Józsefné Annuska JÓZSEF AZ ÁCS Izmos erős ifjú, tekintete szerény. Istenfélő, jámbor, nem gazdag, nem szegény. Naponta dolgozik, szorgalmasan szabdal, méreget, fűrészel, vagy farag egy bárddal. Hosszú gerendákat tetőre emel fel, mert hogy ácsmester Ő háztetőket szab fel. Pontos munkát végez. Rábíznak dolgokat, akár egyszerű, vagy komplikált házakat. S naponta betér az Úrnak Házába, hogy dicsérhesse őt spontán imába. És, hogy hálát adjon a „mindennapiért”, erő–egészségért, s végzett dolgaiért. Isten előtt kedve s az Ő jámborsága, s ezért kiválasztá, hogy legyen szolgája. Így Ő lett Megváltónk nevelője– atyja, szép Szűz Máriának őre–pártfogója. Tudjuk, a kis Jézust sokszor menekítéd, az üldözők elől gyakorta elrejtéd. Sziklahasadékba féltve elbújtattad, hogy meg ne találják a Heródes pártiak. Erdőkön – mezőkön, esőben, viharban vitted a családot nagy–nagy fájdalmadban. Hegyeken–völgyeken szamaraddal jártál még útonállókkal is találkozhattál. Ám az Úr veled volt! Oltalmazta Fiát. S az Ő szent Szülőjét, Szeplőtelen Szűz Máriát. S amikor már nagy lett a kis Megváltó maga mellé vetted, mint „ifjú tanulót”. …Megtanulta Jézus az ácsmesterséget, dolgozott keményen, nehéz munkát végzett. …Hűséges Szent József, szorgalmas ácsmester! Hozzád folyamodunk, kérünk hallgass meg! Szent Család Szent Atyja, őrzője gondnoka légy a családoknak hű oltalmazója. Hogy a gonosz lélek messze elkerülje, e tehessen kárt a családi fészekbe. Boldogságot–békét biztosíts házunknak, és mindig ellene mondhassunk a rossznak. Te légy példája az ifjú apáknak, hogy kell ellenállni a kihívásoknak… Mily boldog lehettél! Tudtad kit neveltél. – Messiásnak, „kenyér–keresője” lettél. , Üdvözlégy szent József! Isten hű szolgája Áldott légy szent jegyes! Mária szent pajzsa.

18


Anyakönyvi adatok a plébánián Halottaink:

január 31.: Tóth Józsefné (született Forgács Júlianna) – élt 75 évet. Gyászolják: férje, József, leánya: Katalin, unokája: Katalin, fogadott unokái: Katalin, Sándor, Tünde és Csilla. Testvére: István és családja. február 12.: özv. Méhes Istvánné (született Gergely Mária) – élt 80 évet. Gyászolják: Fiai: Tibor és István, menyei: gyöngyi és Irén, unokái: Tibor, István és Tímea, dédunokái: Bence, Ádám, Vivien és János.

Rejtvény Vajon mi van a farsang végén, a nagyböjt első napja, hamvazószerda előtt? Ha lóugrásban elindulsz a H betűtől, megtudod!

H E Y I U

E A Ú J K

S G D Ó V

Ő K H É Á

A P R D Z

Színezd ki a jobb oldali képet a megadott színekkel!

CREDO

157. Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162 E-mail címünk: [email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.hu Alapító kiadó és 8 éven át szerkesztő: Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felelős kiadó: Rajkai István plébános, Nyomdai előkészítő: Farkas Balázs Munkatársak: Lukáts Istvánné és Lempach Gabriella. Fotó: Internet, Harkány Enikő Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Colorprint, 7400 Kaposvár, Városháza u. 1. Újságunk havonta jelenik meg. Következő, nagyböjti számunk április elején jelenik meg.

A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn! 19


A közösségi terem felújítása

20

CREDO. A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 16. évfolyam 3. szám

Recommend Documents