CREDO A NAGYBAJOMI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA
12. évfolyam 8. szám 2010. szeptember hónap
121. szám
Ministránsaink római zarándoklata
HELYTÖRTÉNET Marics József (Berzence)
NAGYBAJOM TÖRTÉNETE
34. Gyarapodás és fejlődés Nagybajomban 1930–35 között Hazánkban, az 1930–as évek történetét kutatva, több olyan eseményre bukkanunk, melyekre különösen felfigyelt az ország, sőt Európa is érdeklődve szemlélte a megcsonkított Magyarország felzárkózását a fejlődő országok mögé. 1930. decemberében népszámlálást tartottak Romániában, ahol 1.554.525, Csehszlovákiában 719.565 elszakított testvérünk vallotta magát magyarnak. Nagy bátorság és hitvallás volt ez a magyarságunk részéről az idegen elnyomás alatt. 1931. augusztus 19–én lemondott a kormányfői tisztségéről gróf Bethlen István miniszterelnök. Az utóda gróf Károlyi Gyula lett, majd 1932–ben a kormányzó Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. 1931. szeptember 13–án Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi vasúti hidat. A döbbenetes, örült merénylet 22 embernek oltotta ki az életét, 17–en pedig megsebesültek. 1931. november 27–én bemutatták a „Hyppolit a lakáj” c. nagy sikert aratott hangosfilmet, melyet Európa számos országában is láthatta a mozi kedvelők népes tábora. Az első magyar hangosfilmet: „A kék bálványt” 1931. márciusában nézhette meg a magyar közönség. 1932. október 12–én nagy csapás érte a magyar kulturális életünket. Elhunyt gr. Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter, aki 1922 óta tagja volt a mindenkori magyar kormánynak. A nagy államférfi élete végéig hívatásának
és legszentebb ügyének tekintette a népoktatást, a tudományos képzést,a szellemi és lelki színvonal emelését, mert egy szegény ország csak ezen a téren törhet ki a bezártságból és a téves eszmék világából. A történelem fényesen igazolta fáradozását és minden tevékenységét. A katolikus egyház hűséges fiát, az általa
oly nagyon szeretett és nevezetessé tett Szegeden, a Dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra. 1933. február 7–én 87 éves korában meghalt gróf Apponyi Albert, volt miniszter és országgyűlési képviselő, hithű katolikus, aki államférfiként sokat küzdött a hazáért és
az egyházért. A nemzetünket megcsonkító nagyhatalmak előtti, több nyelven elmondott trianoni felszólalása ismertté tette nevét és hazaszeretetét szerte Európában. 1933. augusztus 2–án Gödöllőn kezdetét vette a cserkészek nagy világtalálkozója. A fényesen sikerült találkozó közel hozta egymáshoz a fiatalokat, olyanokat is, akik korábban még ellenséget láttak bennünk. Ismeretségek és barátságok szövődtek a világtalálkozón. Sok fiatal cserkész ekkor értette meg a hazánkat ért trianoni trauma igazságtalanságát és embertelenségét. 1933. szeptember 25–én megjelent a Dunán az első Duna – tengerjáró hajó. 1933. december 16–án pedig elindult az első trolibusz Budapesten. Mindkettőnek komoly vízhangja volt a szomszédos államokban. 1934. július 15–én fölépítették a Gellérthegyen a sziklatemplom mellé a pálos kolostort, mely jelenleg is otthona az egyetlen magyar alapítású szerzetes rendnek. Az 1930–35 közötti évek a szegénység, a hétköznapi gondok és problémák mellett reális képet adnak a Nagybajomban történt ipari és gazdasági fejlődésről is. 1930–ban 166 iparvállalat működött a városunkban. 100 iparos segéd nélkül dolgozott, 46 mester 1–2, 18 iparos 3–5, 2 vállalkozó pedig 6–10 segéddel munkálkodott eredményesen. Minden szakma és mesterség megtalálható volt nálunk. Kuriózumként gondolhatunk a sok szakmunkás között Hornyák
Mária kapcás mesternőre, akinek gyapjúharisnyái, a műhelyében készült tutyik és kesztyűk igen közkedveltek voltak a megyénkben is. Az 1930–as évek elején már működött Nagybajomban a 3 gőzmalom és szikvízgyár mellett a Herta nevű sajtgyár is, mely sok finomságot kínálva vonzotta a vásárlókat. 1932–ben 13 fűszer és vegyeskereskedés, 2 kocsma és vendéglős, bor és üveg– kereskedés, vaskereskedés, gabona és terménykereskedés, gép, rádió, dívat és rövidárú kereskedő cég, cement és mészárú kereskedés, fakereskedés, de még kádfürdő lerakat is várta a modern dolgok iránt érdeklődő helybélieket és a szomszédos falvak lakosságát. A befektetésekhez és a fejlődéstszolgáló működtetésekhez a hiteleket a Somogynagybajom Takarékpénztár Részvénytársaság és Hitelszövetkezet bonyolította le. 1935–ben áramfejlesztő üzem létesült a településünkön, mely lehetővé tette, hogy a tehetősebb családok
bevezessék a lakásukba a villanyára- diákok első pedagógusának Mally mot. Ferencné Kemény Sarolta tanítónőt nevezték ki, akit mindvégig tisztelték és rajongva szerették Csikotán és Nagybajomban a gyermekek és a szülők egyaránt. Az 1930–asévektől kezdve eredményesen működött a Nagybajomi Önálló Gazdasági Iskola Mezey Imre igazgató vezetésével és Illy Irma nevelőnő segédletével. 1930–tól autóbuszjárat közleke- A két Világháború között, ahogy dett naponta Kaposvár és Letenye magára talált az ország és áldozaközött, Nagybajom és Nagykanizsa tos munkával elindult a fejlődés és érintésével. gyarapodás útján, ez mutatkozott Az oktatásügy terén is szép eredmeg a vidéki városokban és falvakményeket mutatott föl Nagybajom. ban egyaránt. Nagybajom is élt a Már az 1920–as évektől kezdve lehetőségekkel. A szorgalmas munmegnőtt a pusztai cigánylakosság ka, az élni akarás, a településünk száma. 1934–ben 16 cigánygyernagyságát, sokrétűségét, központi mek rendszeresen járt az iskolába. fekvését, előnyeit és az igényeit fi1930–ban éppen a pusztai lakosgyelembe véve, az elért sikerek és ság érdekében építettek iskolát a eredményesség révén fölzárkózott csikotai, sötétkeréki, sápai, lencseni Somogyország élmezőnyéhez. és a homoki gyermekek számára. Az (folytatjuk) új iskolába 72 tanuló járt. A tanyasi
TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK 1. Vajon létezik–e Isten?
Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken. Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette: – Én nem hiszem hogy Isten létezik. – Miért ilyen biztos ebben? – kérdezte a vendég. – Nos, csak ki kell nézni az utcára, hogy mindenki megértse, miért nem létezhet Isten. Most mondja meg őszintén, ha Isten létezne, hogy lehetne annyi beteg ember a világon? Hogy is hagyhatnának el szülők gyermekeket? Ha Isten létezne, se szenvedés, se fájdalom
nem lenne. El nem tudok képzelni egy szeretettel teli Istent, aki lehetővé teszi mindezt körülöttünk. A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy nem válaszol a fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni. Miután a fodrász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott tőle és kilépett az utcára. A következő pillanatban szemébe ötlött egy ember, akinek hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt. Piszkosnak és kulturálatlannak tűnt. A vendég visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe, ahol megszólította a fodrászát: – Tudja mit mondok? Nem léteznek fodrászok a világon! – Hogy mondhat ilyet uram? – kérdezte meglepetten a fodrász.
Hiszen itt vagyok én, én fodrász vagyok, nem? Éppen most fejeztem be az ön hajának és szakállának rendbetételét. – Nem, nem! erősködött a vendég. Fodrászok márpedig nem léteznek, hiszen ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú, gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott, látja? – Ah, de hát attól még léteznek fodrászok! – válaszolt a mester. – Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be hozzám? – Hát ez az! – bólintott rá a vendég. Éppen erről van szó! Isten is LÉTEZIK! Tehet Ő arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik meg Őt? Ezért van olyan sok fájdalom és szenvedés a világon.
A következő éjjel mindketten egy vádolta. – A második családnak ke2. A dolgok nem mindig nagyon szegény, de vendégszerető vese volt, és hagytad, elpusztuljon azok, aminek látszanak Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el. A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat. Ehelyett egy kis helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon, és kijavította azt. Amikor a fiatalabb angyal megkérdezte, miért tette ezt, az idősebb angyal így felelt: – A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.
paraszt és felesége házában pihentek. Miután azt a kevés ételt is megosztották velük, amijük volt, átengedték az angyaloknak az ágyukat, ahol ők jól aludtak. Amikor a következő napon a nap felkelt, az angyalok könnyek között találták a parasztot és feleségét. Az egyetlen tehenük – akinek a teje az egyedüli bevételük volt – holtan feküdt a mezőn. A fiatalabb angyal dühös lett, és kérdezte az idősebbet, hogy hagyhatta, hogy ez megtörténjen. – Az első embernek mindene megvolt, mégis segítettél neki! –
a tehenük! – A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak – mondta az idősebb angyal. – Amikor a nagy ház hideg pincéjében pihentünk, észrevettem, hogy a falon lévő lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan mohó volt és nem akarta megosztani szerencsés sorsát, betapasztottam a falat, hogy ne találhassa meg. Amikor az utolsó éjszaka a paraszt ágyában aludtunk, jött a halál angyala, hogy elvigye a feleségét, helyette odaadtam a tehenet. A dolgok nem midig azok, aminek látszanak!
ÉLETÜNK
Ideiglenes fogadalom Pannonhalmán (fotó – hátsó borítón, alul) Orsós Sándor, városunk szülötte, – Mózes testvér – ideiglenes, három évre szóló fogadalmat tett a bencés rendben, Pannonhalmán. Tavaly a beöltözésre, idén pedig erre az ünnepi alkalomra utaztunk fel Szent Márton hegyére augusztus 6-án. Évszázadok óta ugyanis a bencés rend Urunk színeváltozásának ünnepén tartja jeles eseményeit: beöltözés, ideiglenes– és örök fogadalomtétel, ill. papszentelés. Édesanyjával együtt örülünk annak, hogy Sanyi, Mózes testvér – úgy tűnik – abban a közösségben él, amelyben Isten is szeretné látni őt. Fogadalomtételében a következőket ígérte:
„Én, Orsós Mózes testvér három évre ígérek állhatatosságot, engedelmességet és szerzetesi életalakítást Szent Benedek Atyánk Regulája és a Magyar Bencés Kongregáció Konstitúciója szerint Isten és valamennyi szentje előtt, Várszegi Asztrik főapát úrnak és a testvérek közösségének jelenlétében.” Imádságainkkal kísérjük őt, hogy hűségesen megmaradjon három évre szóló ígéretében, és megtalálja azt a helyet, ahol Isten is véglegesen szeretné látni őt. Újságunk következő, októberi számában rövid interjút is olvashatnak majd Mózes testvérrel.
Hittanosok tábora: augusztus 2–7–ig (fénykép a címlapon felül, további fotók a hátsó lapon kívül és belül)
Vida Réka: 2010. 08. 02-án indultunk el táborhelyünkre, a nagykanizsai Szent József plébániára, ahol Lóránt atya fogadott minket. Nagyon jól éreztem magam, sok szép helyen jártunk a táborban. Sokat kirándultunk, megmásztuk a Kőszikla szurdokot, Őrtilosban a Szent Mihály hegyet és fürödtünk a bázakerettyei strandon. Utolsó este éjszakai túrára indultunk Miklósfára, a parkerdőbe. Ezután megmártóztunk a gelsei termálfürdőben. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, akik segítették utunkat, különösen: Lempach Gabriellának és Antal Balázsnak, akik a tábort szervezték.
Pap–Tibol Márk: Az idén Nagykanizsán táboroztunk, a szállásunk a plébánián volt. Onnan mentünk kirándulni, sok érdekes helyen jártunk. Voltunk a gelsei fürdőn, a forrásnál, a Tv toronynál. Az idei tábor is nagyon jó volt, a legjobbak a számháborúk voltak. Főleg az esti! Legjobban az tetszett, hogy az utolsó napon csak három órát kellett aludni! Még a buszozások is jók voltak, mert jó volt a társaság! Köszönjük a szakács néniknek a finom kosztot, és köszönjük a szervezőknek a programokat, valamint azt, hogy együtt lehettünk! Ha néha rosszak voltunk, kérjük, bocsás-
Miklai Szilárd: Először vettem részt hittantáborban. Nagyon nagy élmény volt számomra. Különösen a szurdokjárás tetszett. Nagyon örültem, Miklai Mercédesz: hogy újra találkozhattam Nagyon jól éreztem ma- Lóránt atyával, köszöngam. Minden nap izgalmas jük, hogy fogadott mindolgokat csináltunk. Példá- ket. És külön köszönöm ul a szurdokon való átjutás anyukáméknak, hogy táés az éjszakai számháború. mogattak minket. Még az is jó volt, hogy többen voltunk, mert jöttek ki- Fekete Hanna: csik is. Szerintem minden- Augusztus elején én is kinek nagy élmény volt az részt vettem, első alkaéjjeli fürdőzés. lommal, Nagykanizsán, a Köszönöm, hogy ott lehet- katolikus táborozáson. tem. Amikor megérkeztünk, sák meg nekünk, ígérjük: jövőre jobbak leszünk! A jó Isten segítsen mindannyiunkat, hogy megérhessük!
megmutatták a szobáinkat, és megismerkedtünk egymással. Ismerkedés után megebédeltünk, majd csoportokra osztottak minket. Mivel ebben az évben a tábor „névadó meséje” a Dzsungel könyve volt, én az Akela csapatba kerültem. Csapatkapitányunk, Gizi nagyon kedves és segítőkész volt. Az egy hét alatt nagyon sok helyen megfordultunk és nagyon sok élménnyel lettünk gazdagabbak. Megmásztuk a Szent Mihály hegyet Őrtilosnál, felmentünk
egy tv-toronyba, veszélyes szakadékokon másztunk keresztül. A kirándulások közben fociztunk, váltóversenyeket játszottunk, és strandoltunk. Az én legnagyobb élményem az utolsó előtti napon történt, amikor éjszaka 1 órakor mentünk strandra, és hajnali háromig maradtunk. Másnap, aznap fáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk haza Nagybajomba, és kezdődhetett az élménybeszámoló!
Lempach Gabriella:
Hittantábor a szervező szemével
Az idei táborunk Nagykanizsán, Lóránt atya plébániáján volt. Mintegy 40-en vettünk részt benne. Idén is, mint táborvezető voltam jelen a hét során. Ez hálás, ámde egyben nehéz feladat is. Megszervezni, lebonyolítani a programokat nem kis munkával, fáradozással jár. Az is benne van a pakliban, hogy az élet, ill. az időjárás keresztül húzza a számításaimat. A programtervezet meghiúsulni látszik, és akkor mentőötletekre van szükség, hogy ne kelljen a plébánia négy fala között eltölteni a napot. De mindenért kárpótol az a sok kedves szó, mosoly, mely a gyermekek ajkát elhagyja a táborban, és utána, hogy milyen jól érezték magukat. És most nézzük röviden, milyen élményeket éltünk át! A táborunknak idén a Dzsungel könyve volt a kerettörténete,
ezt dolgoztuk fel a hét során különböző játékos feladatok formájában. A gyerkőcöket négy csapatra (Bagira, Balu, Háti, Akela) osztottuk, és ők versengtek egymással. Hétfőn, miután megnéztük a mesét, a Miklósfai parkerdőbe buszoztunk, ahol ismerkedős játékok után a csapatoknak egy-egy Kanizsa környéki állat betűit kellett megkeresniük az erdőben, és kirakniuk azt. Aztán métát is játszhattak István atya vezetésével. Az estéinket, amennyiben az időjárás is engedte, tábortűzzel zártuk, ahol bemutathatták a csapatok az aznapi feladataikat, és mókás énekeket énekeltünk, játszottunk. Majd esti mese, zsolozsma, és lelki csokor zárta a napot. A lelki csokor annyit jelent, hogy minden nap kihúztuk egymás nevét, és akit húztunk, azért imád-
koztunk a nap folyamán, vagy jót tettünk érte, vagy lemondtunk valamiről, és este ezt egy szép papírra írva átadtuk egymásnak. Nagyon szép pillanatok voltak ezek. Másnap eljutottunk a Kőszikla szurdokba. Ez mindenki számára felettébb izgalmas nap volt, hiszen sokhelyütt keskeny úton kellett libasorban haladni, és még egy létrán is fel kellett mászni. Ezután utunkat folytatva az újudvari Tv-toronyhoz értünk, ahol már várták a csapatot, lift segítségével fel is jutottunk, és megcsodálhattuk az elénk táruló panorámát. Majd pihenésképpen a gelsei strandon lubickolhattunk. A hét közepén sor került a csapatok közötti akadályversenyre, ami a budafapusztai arborétumban kapott helyet. Persze, a feladatok itt is kötődtek a kerettörténetünkhöz,
csak egy kettőt ízelítőül: puzzle, titkosírás, lábnyomok felismerése, táncolás újságpapíron, vízhordás… Itt szeretném megköszönni a kanizsai fiatalok közreműködését, akik egy-egy állomás vezetésében segítettek! Remélem, ők is jól érezték magukat köztünk! Majd a bázakerettyei strandra látogattunk. Csütörtökön vonatra szállt a társaság, és Őrtilos volt az úti célunk. Ezen a helyen torkollik a Mura a Drávába. Egy rövid játékot követően felcaplattunk a Szent Mihály hegyre, ahol megtekinthettük a már teljesen felújított kápolnát. Ebéd, játék után a turistajelzésen elindulva Beleznára értünk, és onnét vonatoztunk haza. Közben pedig számháborúban mérhették össze erejüket a csapatok. Pénteken az eső sem kímélt minket, ámde nem
ijedtünk meg. Ellátogattunk Zalavárra, a Kis-Balaton Házba, ahol ennek a tájnak jellegzetességeivel, állataival ismerkedhettünk meg. Mivel az eső még mindig zuhogott, ezért a zalaszabari iskola tornatermében játszottak a csapatok körmérkőzéseket fociban, és kidobóban. Hazaérkezésünk után ismét filmvetítésre került sor, ezúttal a Tüskevár című film volt terítéken. A pénteki nap volt az egyik leghangsúlyosabb napja a táborunknak, ugyanis aznapra terveztük az éjszakai „túrát”. Ami abból állt, hogy kivittük a táborlakókat Miklósfára, és a parkerdőben kellett feladatokat megoldaniuk. Az egyik ilyen feladat volt, hogy farkasokat
(persze csak kartonból) kellett megtalálniuk az erdőben, amiket mi már előre elrejtettünk. Csak zseblámpa fénye segített minket a tájékozódásban. Mindez éjfél körül zajlott. Miután sikeresen kiszabadították őket a csapatok, éjszakai számháborúval folytatódott a küzdelem, amit szintén mindenki nagyon élvezett. És utána következett a meglepetés. Kocsikba szálltunk és elindultunk. Hogy hová mentünk hajnali egy órakor? Gelsére, a termálfürdőbe lubickolni. Fél 4-re értünk vissza Kanizsára, ahol mindenki belezuhant az ágyikójába a kellemes strandolás után. Elérkezett a tábor utolsó, záró napja. Reggel 8 órakor került sor a há-
laadó szentmisére, ahol István atya megáldotta a gyerekek által elkészített kis amulettet és átadta azt a gyerekeknek. Aztán pakolás, takarítás, készülődés következett a hazaindulásra. Köszönjük szépen Margit és Gizi néni munkáját, akik egész héten finom ételekkel vártak minket! Valamint Lóránt atyának, hogy letáborozhattunk a plébániáján, és hogy egész héten számíthattunk a segítségére! Isten áldja meg őket! Összességében, egy vidám, tartalmas hetet tölthettünk el együtt. Ismeretségek, barátságok szövődtek, megtanultunk egymásra jobban odafigyelni, jókat beszélgettünk, énekeltünk, életre
szóló élményekkel gazdagodtunk. Végezetül, hadd írjam le a táborunk himnuszát, amit úton-útfélen zengedeztünk: „Óóóó, mi lesz kis komám? Hív a dzsungel, s rád száz kaland vár, hát ne tétovázz, Hű barátok, színes álmok és vár egy új világ… Refrén Ha gond felhőzi szép orcádat, és nem látsz csak hibát, Szertefoszlik minden bánat, s derűsen mész tovább…”
Ministránsaink római zarándoklata (fénykép az újság címoldalán alul, további fotók a címlap belső oldalán) A nyáron plébániánkról 6 fiatal indulhasson el plébániánkról az (110ezer), csütörtökiek (40ezer). ministráns vett részt a Kaposvári útra. Az utazás 110ezer forintba ke- Hálás köszönet a nagylelkű adomáEgyházmegye által szervezett ró- rült személyenként. nyokért! mai zarándoklaton: Varró József Ebből 40ezer forintot a zaránés Bánhidi László egykori–, Vida dokló családja, 35ezer forintot az Most pedig álljon itt néhány élZoltán jelenlegi ministránsveze- egyházmegye, és 35ezer forintot az ménybeszámoló: tő, illetve a leghűségesebb „nagy” utaztató plébánia fedezett. Az egyministránsok közül: Bogdán Zsolt, házmegye három fiatal kiutazását Takács Zoltán (Taki): Oláh Norbert és Takács Zoltán. támogatta, így a fennmaradó 3 fiatal Nagyon jó volt a hangulat a buHárombusznyi fiatal indult el au- számára plébániánknak kellett az szon. A ministráns fiatalok nagyon gusztus 1–én, vasárnap Nagykani- egyházmegye részét is előteremte- jól bírták a strapás 17 órás utat. A zsáról az esti órákban egyházme- nie. négy csillagos szálloda nagyon szép gyénket képviselve, és tért vissza Ebben segítettek azok az ado- és kényelmes volt. A bazilikák gyöszombat reggelre a nagy útról. mányozók, akiknek itt szeretném nyörűen festett freskói ámulatba Köszönet az Egyházmegye Veze- személy szerint is megköszönni ejtették a csapatot. A Trévi kút láttésének, köszönet a Szervezőknek és támogatását (abc—sorrendben): ványa felejthetetlen élmény maradt Kísérőknek, – a fiatalok elmondása Dudásné Teri néni (30ezer), Hor- számomra. A szentatyát csak távoszerint – szuper volt az a néhány nap, váth család–Kaiser Vendéglő labbról láttuk, de az is megmaradt amit együtt tölthettek az úton. Nem (35ezer), Jusztusz Jakab (40ezer), bennem. A Szent Péter bazilika alkis anyagi és fizikai áldozat volt ez! Lovász József, kaposvári jó bará- temploma gyönyörű volt, láttuk az Itt szeretnék hálás köszönetet tom (35ezer), Septe József (35ezer). összes pápa sírját. A bazilikában az mondani azoknak, akik támogatták Két budapesti, Regnumi családos ember kicsinek érezte magát – az egyházközségünket, hogy 6 fiatal közösség is besegített: keddiek a rengeteg ember, aztán a bazilika
magassága – hossza… A közös magyar nyelvű szentmise is jó volt, és nem mellesleg – gyönyörű volt az a bazilika is, ahol a közös misét tarthattuk. Végül is sok örömmel és lelki feltöltődéssel értünk haza.
Vida Zoltán (Zola):
Nagyon jól éreztem magam Rómában. Az utazás kicsit hosszú volt, de sok új barátság születet. A szállásunk Rómától 30km-re, egy 4 csillagos hotelben volt, így legalább éjszaka nyugodtan tudtunk pihenni. Minden nap vonattal utaztunk be a városba. A városban metróval
és gyalog közlekedtünk. Sok híres római látnivalót megtekintettünk, többek között: a Panteont, a Colosseumot, a Szent Péter bazilikát és teret, az Angyalvárat stb.. Nekem a Szent Péter bazilika tetszett legjobban, lenyűgözött óriás mérete és szépsége. A hatalmas szobrok és oszlopok között rájöttem, hogy milyen parányiak vagyunk, mi emberek. Itt az egyik oldalkápolnában jó volt elcsendesedve imádkozni. Ottlétünk fő pontja a szerdai pápai kihallgatás volt. XVI. Benedek pápa helikopterrel érkezett, majd minden nemzetet a saját anyanyelvén köszöntött és áldást osztott.
Magyarul arra buzdított minket, hogy kerüljünk minél közelebb Krisztushoz és találjuk meg élethivatásunkat. „Merítsünk az élő vízforrásból”ez volt a zarándoklat fő mottója. A közös magyar nyelvű szentmisén tényleg meríthetett minden egyházmegye, az ebből az alkalomból megáldott vízből és a lelkünkben is vihettünk haza szép emlékeket. Köszönjük István atyának és mindazoknak, akik segítették, akár imával is, római zarándokutunkat. Buzdítok mindenkit, hogy nyugodtan merítsen az élő víz forrásából, magából Jézus Krisztusból.
Anyakönyvi adatok a plébánián:
Temetések: július 1.: özv. KORCZ JÁNOSNÉ (született Horváth Rozália ) élt 86 évet. Gyászolják – Lányai: Margit és Magdolna. Unokái: Péter, Katalin és Márta. Dédunokái: Gabriella, Zsófia, Barbara és Botond. Testvére és annak családja. július 26.: PAP KRISTÓF élt 17 évet. Gyászolják – Szülei: Mónika és László. Testvérei: Dávid, Levente és Virág. Nagyszülei, rokonok, barátok, osztálytársak. augusztus 16.: özv. TÖRÖK JÁNOSNÉ (született Hajas Ilona ) élt 80 évet. Gyászolják – menye, unokái, dédunokái. Keresztelések: július 10.: KEVIN–NORBERT – Nagy Norbert és Tebeli Beatrix gyermeke – Nagybajom, július 10.: RICHÁRD – Orsós Ferenc és Orsós Teréz gyermeke – Nagybajom, július 16.: GERGŐ–ZSOLT és MALVIN–VIRÁG–MÁRIA – Bogdán Zsolt és Orsós Ibolya gyermeke – Pálmajor, július 25.: DÓRA – Hegedüs Róbert és Bácsai Györgyi gyermeke – Nagybajom, augusztus 1.: ALEXA–KATALIN – Turi Gábor és Takács Eszter gyermeke– Nagybajom, augusztus 1.: BRIGITTA – Orsós György és Bogdán Katalin gyermeke – Pálmajor, augusztus 8.: JÁZMIN–KRISZTINA – Dévényi Ferenc és Orsós Krisztina gyermeke – Pálmajor, augusztus 14.: KIRA–ZOÉ – Hajdu Norbert és Illés Gabriella gyermeke – Nagybajom, augusztus 15.: ADRIENN–VIRÁG–MÁRIA – Orsós István és Horváth Éva gyermeke– Nagybajom, Esküvő: augusztus 14.: SZABÓ ROLAND és KISS ANETT esküvője. Sok boldogságot kívánunk nekik!
LELKISÉG Enzsöl Ellák „...Tudás, az, ami megmarad az ember agyában, miután elfelejtette mindazt, amit tanult.”... Minden iskolaév kezdetén Salinger bölcsességén gondolkodom. Meg kell vallanom, hogy nem szerettem iskolába járni, de amikor ott voltam, igyekeztem jól eltölteni az arra köteles időt. Boldog vagyok, hogy volt olyan tanítóm, aki segített ebben a törekvésben. Én még bölcsődei és óvodai felügyelet nélkül töltöttem el zsenge éveimet, s így a „nagy közösséggel” való ismerkedés első állomása az iskola volt... Nagyapám kísért el Újpesten a Viola utcai általános iskolába szeptember elsején. A kapu előtt még megfésülte a hajam, adott két puszit és utamra bocsátott. Mentem a nagy ismeretlenbe, az ijesztőnek tűnő nyüzsgésbe, a számomra szokatlan zűrzavarba, és borzasztóan árvának éreztem magam. S akkor odajött hozzám egy tanító néni és megsimogatta a fejem. Ez volt az első anyahelyettes mozdulat, amit az iskolától
Az iskola
kaptam, és mindvégig ezt a simogatást kerestem benne. A személyes kötődés boldogságára vágyunk mindannyian, de mit csináljon az a tantervtől hajszolt tanító vagy tanár, aki ötször an�nyi gyerekkel foglalkozik, mint amennyivel optimális lenne. Óraadó hivatalnok lesz belőle, igazgatójának elvárásaihoz igazodó precizitás, álarcot hordozó örökösen hamis mosoly, vagy otthagyja az egészet, mert vigyáz az arcára. Itt és most mondok köszönetet minden tanítóközösségnek, akikre a fent említett példa nem vonatkozik. Tudom, sokan vannak, de sajnos nem ők vannak többségben. Keserű vagyok, keserű, mert igazságos. Mindannyian tudjuk, hogy a legfontosabb „szakmának” nincs becsülete. A pedagógus nem a „termelő ágazatban” dolgozik, így aztán egészen más a becsülete, mint egy mérnöknek, vagy pénzügyi szakembernek. Az senkinek se jut eszébe, hogy Ő termeli a jövő mérnökét, orvosát, hogy nélküle nincs „termelőerő”.
Beszélgetek egy taxisofőrrel... Főiskolai hallgató.... Tanárnak készül. Azt mondja; én már előre biztosítottam magam. Van egy jó szakmám. autószerelő vagyok. Van hivatásos jogosítványom, taxizhatok. S jövőre lesz mellé egy diplomám. A háromból csak összejön valami!... Bizony összejön... De mekkora ára van ennek az „összejövetel”–nek? Mennyivel jobban oktathatna ez a fiatal, ha megélne abból hogy ő „csak” tanár. Ma a megszállottaké marad a pedagógus pálya. Azoké, akik kibírják a hivatalok packázását, elviselik az alacsony fizetés terhét, mert rajonganak a gyerekekért, és amikor bemennek egy osztályterembe, csillog a szemük. Ezt a csillogást őrzöm én is, amikor az iskola szeretetéről szólok.... Csuda se tudja, mit tanultam a Viola utcában, a segesdi iskolában, a Fehérvári úti suliban, a Könyves Kálmán Gimnáziumban. Nem a megszerzett ismeretekre emlékezem, hanem az arcokra. Tanítók és tanárok arcaira, akik nem az
ismeretátadás magnószalagjai voltak, hanem próféták. A tudás prófétái! A jóság hírnökei! Hatalmas varázslók, akiknek mindig rövid volt az órájuk, mert oly élvezettel hallgattuk őket, hogy nem hallottuk a csöngetést. Nem az iskolát szeretem, hanem az iskolát megszerettető tanítókat! Azokat, akik képesek szív közelbe hozni a tudást, azokat, akiknek még öregdiák korunkban is őrizzük a nevét., mert mindig önmagukat adták óraleadás helyett. Van egy láthatatlan album a szívembe; tanáraim arcával. Sokszor rajtakapom magam, hogy a gondolat, ami eszembe jutott, a gesztus, amellyel bizonyítani szeretném igazamat, az ötlet, ami kipattan az agyamból: Tőlük ered, pedig már a kereszt is megdőlt a sírjukon... Miattuk szeretem az iskolát! És szeretem a gyerekek miatt, az osztálytársak miatt az együtt töltött esztendők jóban–rosszban osztozó időtöltése miatt...
Szeptember 8. és 12. – Mária ünnepei Horváth Józsefné Annuska:
Mária
Te vagy a hajnali pirkadat, Te vagy a bíborvirág. Te vagy lelkünk édes vigasza, Mária, édes Szűzanyánk.
Te vagy a reménysugár, Te vagy a kapaszkodónk. Te vagy a Napfényes Csillag Te vagy az útmutatónk.
Te vagy az Igazgyöngy, a drága kincs. Téged nem pótol semmi, Te vagy virágzó Aranyág, Veled nem ér fel senki.
Te, kit az Úr kiválasztott, Te Isten szent temploma Benned lett Testté az Ige, Ó Szeplőtlen Szűz Mária
Te vagy az Úr Jézus Anyja. Hozzád száll kérő imánk. Szólj érettünk Szent Fiadnál Mária! Édes Szűzanyánk. Ismeretlen szerző
Ima Máriához Ó Mária, Világ Királynője, jóságos Édesanyánk! Közbenjárásodban bízva, rád bízzuk lelkünket. Kísérj el minket minden nap az Öröm Forrásához! Ajándékozd nekünk az Üdvözítőt! Szeretet Királynője, Neked szenteljük magunkat! Ámen
Szeptember 14.
A szent kereszt felmagasztalása A keresztfa üzenete: A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés vállalásával. Avilai Szent Teréz erről azt mondja: “A kereszt a mi nagy nevelőnk, és ha hiányzik a kereszt az életemből, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az Isten”. A neves német teológus, Joseph Ratzinger bíboros, (Benedek pápa)
mikor megkérdezték tőle, miért sebezzük a gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával, a következőt mondta: “A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja, mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért.”
A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is.
A kereszt helye az életünkben
giában szép példát találunk a kereszt értékére az esküvői szertartásban. A fiatal pár a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet megkapják, és otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti őket házastársi hűségükre és Isten szeretetére. Őseink a falvak, az Bár sokan díszítik ma- utak szélén keresztegukat kereszttel, pél- ket emeltek. Még ma dául úgy, hogy láncon is megfigyelhetjük, hordják a nyakukban, hogy az útszéli kereszez sok esetben valóban tek mellett mindig van csak dísz, és szó sincs friss virág, még a ma tudatosságról. emberében is él a keMi viszont nem feled- reszt iránti hűség és hetjük, hogy a szent szeretet. kereszt Isten szerete- A mi feladatunk pedig tére és Krisztus értünk az, hogy mindezt megvállalt szenvedésére őrizzük! utal. A magyar litur-
Szeptember 15.
Fájdalmas anya Szűzanyánk Fia életét kezdettől fogva kísérte. Mi sem természetesebb, mint hogy a kereszt alatt is ott találjuk. Fájdalma határtalan, de az igent, amelyet az angyalnak kimondott, és azóta újra és újra kimondta, itt újra kimondja. A fájdalmas anya fájdalmán átszűrődik a feltámadás fénye, hogy minden fájdalmunk enyhülést találhasson a szenvedő
Jézusnál, és az Ő fájdalmas édesanyjánál Simeon megjövendölte Mária szenvedését, a hétszeri tőrrel való átszúratást. A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő Anya ábrázolása, igen gyakran ölében a halott Fiával szerepel (Pieta). Az Egyház megemlékezik Mária életének, a vértanúk királynéjának többi szenvedésére is.
Túrmezei Erzsébet
Öreg Biblia
Míg élt, betűzött reggel–este, erőt, vigaszt bennem keresve. A kis szobára boldog csend ült. Könnye sárgult lapomra perdült. Mindig a menny felé vezettem, s úgy szerettük egymást mi ketten. Azután elment. Örököltek engem, a régi, kopott könyvet. Az új örökös maga telten nézett körül a házon–kerten, s mit nem ítélt elég becsesnek, eladogatta ószeresnek. Egy darabig megtűrt. Én vártam, Erő volt lapjaimba zártan, élet, vigasztalás, békesség... múltak a nappalok, az esték... de nem nyitott ki... nem kellettem... ott porosodtam elfeledten. Most eladott az ószeresnek, Kik öreg Bibliát keresnek, talán belépnek ma, vagy holnap s szomjú szívvel megvásárolnak. Aztán olvasnak reggel–este erőt, vigaszt bennem keresve, a könnyük lapjaimra perdül, a kis otthonukra boldog csend ül.
Kalkuttai Boldog Teréz anya
Mindennapi keresztjeink
Urunk, segíts minket, hogy megtanuljuk elviselni a mindennapi élet terheit és kínjait! Hadd nyerjünk kereszthalálod és feltámadásod által új erőt, hogy az élet egyre nagyobb és alkotóbb teljességére jussunk! Te ugyanolyan türelmesen és alázatosan szálltál alá az emberi élet mélységébe, mint ahogy szenvedésed és keresztre feszítésed kínjait elfogadtad. Segíts minket, hogy a naponta
újból adódó vesződségeket és nehézségeket jókor jött alkalomnak tekintsük arra, hogy növekedjünk emberségünkben, és hozzád hasonlóbbá váljunk. Tégy minket képessé arra, hogy az ilyen helyzetek próbatételét türelmesen és bátran kiálljuk, és erősítsd meg bennünk a segítségedbe vetett bizalmat! – Ha meghalunk veled, veled együtt fel is támadunk. Amen
Szeptember 29.
A főangyalok ünnepe Szent Mihály arkangyal, az égi seregek vezére, te legyőzted a sárkányt. Istentől kaptál erőt és hatalmat, hogy alázatoddal megsemmisítsd a sötétség hatalmának kevélységét. Könyörögve kérünk, segíts, hogy szívünk igazán alázatossá váljék, és mindig rendíthetetlen hűséggel teljesítsük Isten akaratát, hogy minden szenvedésben és bajban erőslelkűek legyünk, és megállhassunk Isten ítélőszéke előtt!
és hívására! Esedezve kérünk, maradj mindig közelünkben, hogy helyesen értelmezzük, kövessük és engedelmesen fogadjuk Isten szavát! Segíts megtennünk mindazt, amit Isten tőlünk kíván! Segíts éber készenlétre, hogy ébren találjon az Úr, ha eljön.
Szent Rafael arkangyal, Isten oltalmának követe, esedezve kérünk, érintsd meg szívünket égő szereteteddel! Segíts megmaradnunk a szeretet útján! Taníts, veSzent Gábriel arkangyal, a zess, figyelmeztess arra, ami kedmegtestesülés titkát hordozó szent ves Urunk és Istenünk előtt! Segíts angyal. Isten hűséges követe. felismernünk Isten szent akaraNyisd fel fülünket Urunk irgalmas tát, és fedd fel előttünk Isten szent Szívének halk figyelmeztetésére, szeretetének boldogító örömét.
Szent őrzőangyalom, akit Isten egész életemre kísérőként adott mellém, ments meg az örök élet számára, teljesítsd velem kapcsolatos kötelességedet, amit Isten szeretete rád bízott. Rázz fel fásultságomból, és húzz ki gyengeségemből! Torlaszolj el előlem minden helytelen utat és gondolatot! Nyisd meg szememet Istenre és a Keresztre! De zárd be fülemet a gonosz ellenség sugallatai elől! Őrködj felettem, amikor alszom, nappal pedig adj erőt kötelességem teljesítéséhez és az áldozat vállalásához, hogy majdan a mennyben örömöd és jutalmad legyek. Ámen.
HUMOR Fia született a szegény székelynek. Nagy örömében végigszalad a falun, és mindenkit meghív, jöjjenek el megnézni a gyereket. – Aztán ha jöttök, csak rúgjátok be a kaput nyugodtan! – teszi hozzá. – Már miért kellene berúgnunk a kaput? – csodálkozik valaki. – Nincs rajta kilincs? – Hogyne volna. De csak nem fogtok üres kézzel jönni... ☻☻☻ – Uram fordítva tartja az újságot! – figyelmezteti az egyik utas a másikat a villamoson.
– Tudom, de csak így láthatom az első helyen a focicsapatomat. ☻☻☻ Mi az, fekete és sok levele van. – Afrikai postás! ☻☻☻ Melyik állat ragaszkodik a legjobban az emberhez? – A pióca. ☻☻☻ Mi van a bárány fürdőszobájában? – Barikád! ☻☻☻ Elromlott a falu toronyórája, kihívták az órást. Mivel a mutatókkal volt baj, kívülről kellett megközelíteni i a
szerkezetet. Amikor az órás felmászott a létrán, éppen odaért Kovács bácsi, és megkérdezte tőle: – Elromlott a toronyóra? Á, dehogy! – mondta bosszúsan az órás. – Csak rövidlátó vagyok. ☻☻☻ Két hippi ácsorog az utcasarkon. Észrevesznek egy papot, aki nehéz táskát cipel, a másik keze fel van kötve és sántít is. – Segíthetünk? – lépnek hozzá. – Köszönöm, fiaim, de bírom. – Mi történt? – A fürdőkádból ki-
szállva megcsúsztam, kificamodott a bokám, és eltört a csuklóm. A két hippi összenéz, majd az egyik súgva megkérdezi: – Te, mi az a fürdőkád? – Honnan tudjam, nem vagyok katolikus! ☻☻☻ Ne feledd, fiam, – tanítja borissza hívét a plébános– az alkohol a legnagyobb ellenséged. – Dehogy feledem! Hiszen ezért iszom! – Hogyhogy? A plébános úr prédikálta a minap, hogy szeretni kell ellenségeinket.
Miklai Lászlóné
GIZI NÉNI RECEPTJEI
Almás habos sütemény
Hozzávalók:
Elkészítése:
20 dkg Rama margarin, 10 dkg + 5 dkg cukor, 3 tojás, 3 evőkanál tejföl, 25 dkg liszt, 2 kávéskanál sütőpor, 10 dkg darált dió, 80 dkg reszelt alma (lehet más gyümölcs is)
A margarint 10 dkg cukrot, 3 tojás sárgáját habosra keverjük, hozzáadjuk a tejfölt a lisztet a sütőporral vegyítve, összekeverjük, közepes nagyságú kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük. Megszórjuk a darált dió felével, majd rárakjuk a reszelt ízesített almát, erre rászórjuk a dió másik felét és előmelegített sütőben 20–25 percig sütjük. Közben a három tojás fehérjét 5 dkg cukorral felverjük és a félig sült tésztára kenjük, majd szép rózsaszínűre sütjük, ha kihűlt kockákra szeleteljük. Nagyon finom, laktatós.
KERESZTREJTVÉNY RECEPT 1. Végy: K- hármat E- kettőt Ö- kettőt V- kettőt NY- kettőt
A 120. számú újságunk megfejtése: ÉN VAGYOK AZ ÚT AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET
A hozzávalókat megfelelő arányban keverd, hogy szavakká álljanak össze, ha jól sikerült, megtudod, hogy minek szokták még nevezni a Bibliát. 2. Olvasd össze sorban a kihagyott betűket! Ami a megfejtés, az Jézus életében a legelső helyet foglalta el. Ezért nekünk is mindennapjainkban a legfontosabb helyre ez kerül.
3. A két kép között kilenc különbség van. Keresd meg őket!
Összeállította: Lempach Gabriella
Dombi Zsuzsa
Egy jelentéktelen este
A vacsora kellemesen fűszeres illata lengte be az étkezőt. Már asztalnál ült a család Anya jól főzött. Volt miből, hiszen apa kisiparos mesterember volt. Jól keresett, nem volt semmiben hiány. Büszkeség töltötte el, ha rágondolt, hogy mennyi mindent meg tud adni szeretteinek. Most azonban a fia iskolai érdemjegyei foglalkoztatták. – Olyan becsületesen tedd meg, ami rád van bízva, mint én, meg anyád! – De apa, én tényleg megtanultam, de a tanárnak semmi nem elég – védekezett Gábor – azt hangoztatja mindig, hogy csak az lehet ötöst, aki úgy tudja az anyagot, ahogyan ő. – Remélem, hogy így is van! Nézd, fiam, ha én nem úgy dolgoznék, ahogyan kell, senki nem hívna szerelni. Első a becsület. Én azt soha nem tévesztem szem elől. Csak ezért élünk mi gondok nélkül, mert én mindig tisztességes munkát végzek. Mindenki tudja rólam, hogy becsületes vagyok. Mert a becsületnél nincs nagyobb kincs, édes fiam. És hát az igazmondás, ugye. Anélkül nem ember az ember. Csak ezért szakadt vége a nevelésnek, mert asztalra került a pirosra, ropogósra sült húsos palacsinta. Alig esett egy– egy rövidke szó a falatozás közben. – Köszönöm a vacsorát, nagyon finom volt. – mondta a gyerek illedelmesen, majd bevonult a szobájába, leült az íróasztala mellé, és nekilátott a napi feladványoknak. Talán nem fogalmazta meg magában, de ő is olyan ember szeretett volna lenni, mint apja. A szülei akkor már a kényelmes foteljeikből nézték a tv–t. Hirtelen megcsörrent az apja mobiltelefonja. – Jó estét, itt Fillár – mutatkozott be, ahogyan mindig. – Tessék parancsolni! Hosszan hallgatta szó nélkül hívóját. Hol felemelt, hol félrebillentett fejjel. Néha bólogatott. Gábor a füzetébe volt merülve, csak mellékesen figyelt oda a történtekre.
– Nagyon sajnálom, kérem, de most nem mehetek – szólalt meg az apja, hangjában megértő alázatossággal. Megint csak figyelte, amit a telefonban hallott. – Értse meg, egy fontos munkában vagyok éppen. Nem hagyhatom itt. Talán holnap el tudok menni, de nem ígérhetem. Az autóm is rendetlenkedett. Ma reggel alig tudtam elindulni. Gábor előtt megjelent az autó képe és a reggeli indulás emléke: egy pöccentésre indult. Szöveg a másik oldalról, és az apja válasza: – Értem én kérem. de nem tehetek semmit. Ma semmiképpen nem. Nincs egy lámpa vagy gyertya a háznál? …Hát igen. A hűtőhöz nem jó. Értse meg, nem mehetek! – és ezzel kikapcsolta a telefonját. – Igazad van – válaszolta felesége –, minden rendes ember a családjával van este. Gábor abbahagyta a tanulást. Töprengve nézett ki az utcára. A túloldali járdát megvilágította a felette magasan ívelő lámpa. Még sokan voltak kinn. Sietve vagy lassabban, de mindenki ment valamerre. Kezükben dagadó szatyrok, idős néni bottal, gyerekek táskával, fiatal nő nyakörvet lóbálva, mert a kutyája előre szaladt. Másnap, mint mindig, becsomagolt tízórai várta az asztalon, mellette üdítő ital. Betette a táskába, anyját megcsókolta. – Ma korán hazaérek, mert csak két óránk lesz – mondta hátra sem nézve –, szia. Elment a hatalmas, jól ismert épület előtt, és jegyet váltott a moziba. Már régen szeretett volna iskola helyett valahová máshova menni. Végre lehetett. „Ha kiderül, hogy nem voltam iskolában, majd kitalálok valamit.” – gondolta lelkiismeret–furdalás nélkül.
Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. Honlapunk: http://www.plebania-nagybajom.hu/ E -.mail címünk:
[email protected], Alapító kiadó Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felelős kiadó: Rajkai István plébános, Szerkesztő: Dornacker Gyula Munkatársak: Lukács Istvánné, Lempach Gabriella. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Kapos Color Print, 7400 Kaposvár, Városháza u. 1. Újságunk havonta jelenik meg, következő, októberi számunk 2010. október 3-tól kapható.
A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn
HITTANOSTÁBOR
HITTANOSTÁBOR (FOLYTATÁS)
MÓZES TESTVÉR FOGADALOMTÉTELE
