A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

„Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok, melyik órában jön el Uratok.” (Mt 24,42) A Máté evangélium e mondata találóan foglalja össze a karácsony el tti négy hét mondanivalóját. Éberségre, állandó készenlétre buzdít, a várakozás lelkületét bontakoztatja ki bennünk. Megváltónk születésének ünnepére készülünk, és e rövid néhány hét alatt igyekszünk átélni a megtestesülést megel z évezredek reményteljes várakozását. Tulajdonképpen egész életünk ádvent, az Úrral való találkozás várása. Mert lehet, hogy földi életünkben mi még nem tapasztaljuk meg az Emberfia második, dics séges eljövetelét, életünk végén mégis találkozni fogunk Vele. Amikor ádventben a liturgia éberségre int, erre a találkozásra készít fel. Az ádvent latin eredet szó. Értelmét magyarul legjobban a megérkezés, a közeledés és az eljövetel szavakkal lehet visszaadni. Az Úr érkezésére, eljövetelére gondolunk. Látogatására való emlékezés minden évben ünnepi örömmel tölt el minket. Hiszünk mai jelenlétében, amikor nap mint nap összejön egyházának közössége, hogy a szentmisén megjelenítse Jézus

Krisztus megváltói keresztáldozatát. Ádvent mai liturgikus formája hosszú évszázadok alatt alakult ki. A korai keresztény századokban különböz hagyományok és szokások éltek egymás mellett. A karácsonyra való el készületi id liturgikus alakításában – jelenlegi ismereteink szerint – Antióchia, Ravenna és Gallia járt élen. Ír misszionáriusok hatására Galliában ádvent id szak a b nbánati jelleget kapott. Ilyenkor a szentmisében elmaradt a Dics ség és az Alleluja, a zsolozsmából pedig a Te Deum imádkozása, a pap pedig lila szín miseruhába öltözött. Sok minden átvett ebb l a római liturgia, amely a 12. századra szinte az egész Nyugaton általánosan elfogadott lett. Nagy Szent Gergely pápa az adventi id szakot végül is 4 hétben határozta meg. Ez terjedt el a legszélesebb körben, míg végül a 12. században általánosan elfogadott lett a nyugati kereszténységben. Sokféle hagyomány és szokás segíti a hív ket ádvent idején, hogy elcsendesedve és magukba fordulva felkészüljenek karácsony titkaira. Csak néhányat említünk közülük: gyertyagyújtás az ádventi koszorún, a Szent

család képének körbevitele egy– egy közösség hív családjai között, betlehemezés a karácsonyt közvetlenül megel z napokban, vagy katolikus vidékeken a hajnali szentmisék, az ún. roráté– misék.

Karácsony egyik legnagyobb titka, amelyre ádvent id szaka készít föl minket: Isten itt van velünk, nem hagyott magunkra minket. Ha nem is láthatjuk t úgy, ha nem is érzékeljük úgy, mint életünk sok más realitását, mégis itt van, és számtalan módon tudtunkra is adja jelenlétét. Legyünk hát éberek, várjuk figyelmes lelkülettel t, hogy évenként megismétl d ádventi várakozásunk egyszer majd örömteli és véget nem ér találkozás lehessen! (István atya)

Helytörténet

Deák Varga József Az épület távoli múltjából csak annyi bizonyos, hogy Sárközy János, a család somogyi ágának megalapítója 1699. decemberében már Nagybajomban lakott. Az si lakhely tehát vagy azon évben, vagy az azt megel z pár évben épülhetett. Azt azonban nagy valószín séggel állíthatjuk, hogy az si lakhely alapjaiban megegyezik a mai épület északi szárnyával, ahol jelenleg a múzeum található. Valószín síti feltevésünket az a tény, hogy a 18. századi, II. József császár által elrendelt katonai felmérés során készült térkép ezen a helyen már egy nagyobb épületet jelez. (Ezek a térképek még nem mérethelyes ábrázolással készültek.) De további adatok is alátámasztják feltevésünket: 1. A ház 1998. évi felújítása során az udvari szárny északi oldalán egy kb. 1,2 m széles alapfalat tártak fel a k m vesek, amely a mai épülettel szerves kapcsolatban nem állt. Tekintve, hogy Nagybajom határa még az újkor elején is rendkívül alacsony fekvés , számos tóval, vízállással tarkított terület volt, épületünk pedig egy enyhe hajlású lankán helyezkedik el, nyilvánvaló, hogy korábban – talán már a török id ket megel z en – itt egy földesúri lakó, vagy gazdasági épület, esetleg egy kisebb er sség állhatott. A fal vastagsága legalábbis erre enged következtetni. Nem sok ilyen, állandó lakóház építésére alkalmas hely adódhatott a 18. század végi Nagybajomban. Így Sárközy János, mint földesúr, magának foglalhatta el a már nyilván lakatlan területet. 2. Ugyanezen felújítás során pár helyen falbontás is történt, ahonnan „IS” jel téglák kerültek el . A bet k típusa arra utal, hogy a monogram „Ioannes Sárközy”-t takar. Köztudott, hogy abban az id ben a latin volt a hivatalos nyelv, ennek megfelel en is Ioannes Sárközynek írta magát. E tényt pedig a

2

nagybajomi református egyház tulajdonában lév , korabeli, aranyozott ezüst kehely igazolja, melynek talpán a következ szöveg olvasható: „IO. SÁRKÖZY OBFULLIT RAEFOR: ECC N: Bajomien”. Ugyanerre a korabeliségre utal a jelenlegi múzeum bejárati részén a folyosó régi „kelheimi” k burkolata, mely csak ezen a kis szakaszon maradt meg. Meglehet sen hiányos, töredezett formában, de megvan, és a korh ség egyik bizonyítékául meg is kell, hogy maradjon. A Sárközy János által emelt lakóház a maga korában elég jelent s épületnek számíthatott a faluban. Déli és nyugati oldalán süvegboltozatú, nyitott boltíves folyosó határolta a küls falakat, ez adott némi kúriaszer jellegzetességet a háznak.

A nyitott körfolyosó az épület h szigetelése tekintetében nem volt el nyös megoldás, ezért a kés bbiekben egy részét már befalazták. Egy 1914-ben készült fényképen jól látható, hogy a ház keleti végében és a nyugati záródáson maradt csak nyitva a folyosó, a többi részét korábban befalazták, de a régi boltívek nyoma egyértelm en kivehet a képen. Ezek a boltívek a folyosó falsíkjának bels felén ma is láthatók. 1800-ban Sárközy István felújíttatta és déli irányban az utcafronton megtoldotta a kúriát. Az egész épületnek egy klasszicista homlokzatot alakított ki. A 19. század vége felé már két családos testvér lakta a házat. Ekkor némi bels átalakítások történtek, de az épület küls megjelenésében

ez a módosítás nem éreztette hatását. A következ b vítést már Sárközy Imre végeztette a házon. Megtoldatta az utcafronti szárny déli végét nyugati irányban, ezzel egy csonka „U” alakú alaprajz alakult ki. Ugyanekkor emeltette (1896) azt a romantikus stílusú tornyot is, mely a kúria jelenlegi legszembet n bb jellegzetessége. Ekkor még az addig be nem falazott folyosó részek nyitottak maradtak, err l tanúskodik a már említetett 1914-ben készült fénykép. Nincs pontos adatunk arra, hogy a nyitott boltíveket mikor falazták be, de egy 1930. körül készült felvételen a bels falsíkok teljesen fedettek, egy-egy kisebb méret ablak szolgált csak a folyosó megvilágítására.

A f bejárati közlekedést a torony alatt, fent boltívben záródó kétszárnyú ajtóval oldották meg, míg a személyzeti közlekedést az udvari szárny vége felé nyitott ajtóval biztosították, mely elé egy kis fedett „koldusállást” építettek. E sorok írója az épületet az 1950-es évek elején még ebben az állapotban látta. Az utána következ évtizedek alatt a kúria sorsában történt változásokról a következ fejezetekben számolunk be.

„2007 – Szent Erzsébet év” Szent Erzsébet tisztelete a történelmi Magyarországon 1. Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomaink:

49 Nyítrapereszlény Hercegtöttös (1870) Veszele (1754) 50 Nagybélic Istvándi× (1947) Usztye 51 Bellus Istvánlak Zábrezs Kaposgyarmat× (1923) 52 Csúz Prószék Kaposszekcs (1899) 53 Nagytarajos Kelecsény Károlymajor (1935) Újterebes (1769) 54 Verbóc Kazsok× Szepesdaróc 55 Erzsébetkápolna Kerta 56 Pozsony (Erzsébet-apácák) Erzsébetháza Késmárk (1251) 57 Pozsony-virágvölgy Betlér Komár* (1356) Kassa (1477) 58 Nagylég Kötcse Nagysáros 59 Küll Lulla× (1983) 60 Szombathely (ferencesek) (1460) Tapolylengyel Mácsa (1896) 61 Gy rvár Kisgézsény Magas (1672) Sárospatak 62 Körmend Magyarbóly (1862) Ófehértó (1736) 63 rihodos Magyarköblös 64 Kerta* (1356) Szatmárnémeti Makkosjánosi (1321) 65 Várpalota Nyírlugos (1765) Malah (XIV.sz.) 66 Kárász (1855) Tibolddaróc (1815) Mecsekszakáll (1929) Domaháza (1760) 67 Palotabozsok (1772) Mélykút (1959) 68 Püspökszenterzsébet (1787) Kisgömöri (1886) Mez petri (1748) 69 Németpalkonya (1816) Bükkszenterzsébet (1761) Mez sámsond 70 Lapáncsa Gyöngyös (1640) Mez túr (középkor) Nagyfüged (1777) 71 Ráctöttös Nagyszlatina 72 Kisnyárád (1777) Mátrasz ll s (1669) Nagyszombat* (1240) 73 Bácsbokod (1780) Csákányháza (1849) Nagytoldipuszta× (1945) Terbeléd (1896) 74 Ópáva (1766) Nova* (1500) T rincs (1923) 75 Nagyerzsébetlak (1895) N rincse Nagy-Zell 76 Káptalanfalva (1887) rhodos Óvár (1883) 77 Temesvár Pozsnykápolna* (1244) Szente 78 K rösbánya Rajk* (1247) Kosd (1740) 79 Szászváros (ferencesek) Selmecbánya Veresegyház (1719) 80 Nagyenyed Somodor× Zsámbok (1712) 81 Szamosfalva Somogybabod× (1971) Kartal (1868) 82 Erzsébetváros (1708) Somogydöröcske× (1995) Kecskemét 83 Székelylengyelfalva Szabadka (1897) Budapest, VII., Rózsák tere 84 Tibód Szalóksámson (1347) (1901) Alsószuca Szelincs 36 Budapest, Pesterzsébet (1909) Alsózsolca (1936) Szenterzsébet 37 Budapest, Viziváros (1901) Balatonfenyves× (1975) Szentes (1663) 38 Leányvár (1803) Bánffyhunyad (középkor) Taksonyfalva 39 Csúz Bél (1744) Tapolyhermány (1766) 40 Drégelypalánk (1500) Cséke (1341) Tapolylengyel (1830) 41 Zólyom Csoma (középkor) Újpalánka (1806) 42 Besztercebánya (1363) Diósgy r (1937) Újszeged (1912) 43 Körmöcbánya Ditró Újvidék (1931) 44 Szénásfalu Draves Vajdácska (1935) 45 Alsóhámor Fels mándpuszta Zágráb* (1310) 46 Újbánya Fels maróc 47 Komját (1705) Gy r 48 Vágkirályfa Halásztelek (1958) Jelmagyarázat: • A számozott helynevek (Takács Ince OFM, A katholikus Magyarország 1001-1901 c. könyve alapján) a mellékelt térképen (következ oldalon) találhatók meg. • A számozatlan helynevekkel együtt (Bálint Sándor, Ünnepi Kalendárium II. c. könyve alapján) összesen 122 Erzsébetr l elnevezett templom és kápolna található a történelmi Magyarországon. * A templomokból nem maradtak fenn még romok sem. × A Kaposvári Egyházmegye területén lév iskolakápolnák és templomok . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

3

2. Híres Szent Erzsébet szobrok, oltárok, képek Magyarországon Arnótfalva (oltártábla, 1485), Bakabánya (oltártábla, 1480), Bártfa (faszobor, 1480 és szárnyas oltár, 1480), Berki (oltártábla, 1485), Berzenke (oltártábla 1500, Szépm vészeti Múzeum), Besztercebánya (oltártábla, 1509), Csíkcsatószeg (otártábla, 1530), Csíksomlyó (oltártábla, 1510, Szépm vészeti Múzeum), Csíkszentlélek (oltártábla, 1510, Szépm vészeti Múzeum), Dubrava (oltártábla, 1510), Illés (oltártábla, 1510, Turócszentmihályi Múzeum), Jánosrét (oltártábla, 1470), Kassa (13. századi pecsét Erzsébettel, aki alamizsnát oszt), Kassa (szárnyas oltár és szobrok, 1474), Körmöcbánya (faszobor, 1500), Leibic (oltártábla, 1521, Szépm vészeti Múzeum), L cse (Szent Erzsébet-oltár, 1493), Malompatak (oltártábla, 1515) Mélykút (oltárkép, 1959), Móriczhida (barokk oltárkép), Pozsony (freskók, 1742), Szepesszombat (oltártábla, 1480, 1520), Szmrecsány (oltártábla 1480), Zsámbok (f oltárkép, 1777), Zsegra (faszobor, 1370).

Rajkai István

1. Sárospatak

Szent Erzsébet év van. Mi magyarok Árpád-háziként tiszteljük, a német katolikusok pedig Thüringiai jelz vel említik nevét. Nem véletlenül, hiszen éveinek java részét Németországban élte le. Puskás Öcsi nevén kívül viszont nincs még egy magyar név, amely oly ismer sen csengene a világon, mint az övé. 4

Ebben az emlékévben sokat beszélünk még istenszeretetér l, istenkeresésér l. Úgy gondoltam, nem ártana legalább lélekben ellátogatni azokra a helyekre, amelyek hozzá köt dnek, megismerkedni azzal a mili vel, amelyben feln tt és amelyben Isten kegyelmét felhasználva szentté lett. Persze nem könny vállalkozás ez, hiszen jómagam sem

jártam mindegyik helyen. De az Internet segítségével ma már sok olyan helyre eljuthat az ember, ahol a valóságban nem fordul meg. Kezdjük mindjárt szül helyével, ahol csupán néhány évet töltött. A középkorból származó leírások vagy nem nevezik meg születési helyét, – van olyan, amely születési évér l sem tesz említést, vagy Pozsonyt, némelyik pedig Óbudát tartja annak.

A ma el történészek egyike se vitatja el Sárospataktól ezt a jogot. Erzsébet emlékét a patakiak h ségesen rzik. Erzsébet szentté avatásának napjára, pünkösdhétf re mindig nagy ünnepséggel készülnek. 2007–ben is a legfontosabb ünnepi események Sárospatakon e nap körül zajlanak (vö. Credo 2006. november, 5. oldal). A vár kápolnáját Szent Erzsébet tiszteletére szentelték, és a vártól nem messze álló templomban rzik Szent Erzsébet ereklyéjét.

A templom el terében áll Varga Imre Kossuth–díjas szobrászm vész alkotása, Szent Erzsébet és férje, Thüringiai Lajos rgróf lovasszobra. Járjuk el ször végig gondolatban az si, vár közelében álló katolikus templomot! si nevén Patak már az Árpádházi királyok kedvenc tartózkodási helye volt. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis, kör alakú kápolnát építtetett családja és az udvartartás részére. Mivel legfeljebb 60 személy befogadására volt alkalmas, nem sokkal kés bb jóval nagyobb, román stílusú templomot építettek melléje. Az els kápolnát méter vastag fal vette körül, bels átmér je 7 méter volt. Amikor elkészült a

mellé épült templom, a kis királyi kápolna osszárium lett, azaz temetkezésre használták. A kápolna alapjai a mai templom alatt láthatóak. A román stílusú templom alapfala pedig az 1965-ös ásatások alkalmával került felszínre. A ma látogatható, háromhajós, gótikus csarnoktemplomot 1492-ben építették fel.

Története szorosan összefügg a vár történetével, mert a vár gazdái a templom kegyurai is voltak, és szinte mindegyik alakított, b vített, módosított rajta valamit. Amikor a templom elkészült, a vár gazdái a Pálócziak voltak. A család férfi tagjai azonban a törökkel vívott harcokban mind elestek. A leányág házasodása révén a várat és a templomot a Perényiek vették át. Az 1526-os mohácsi csata után a várat hatalmas véd fallal vették körül, hasonlóan az ország többi várához, hogy amikor a török seregek ostromolják, védeni tudják a várat a támadókkal szemben. A templom északi fala része lett a Bodrogtól Bodrogig húzódó vár falának, ezért megvastagították, ágyúkilöv ket és l réseket vágtak bele. A templom ett l kezdve a vár véd bástyája lett. Szerencsére azonban nem kellett Pataknak a törökkel háborúznia. A templomban az 1500-as évek második felében hol katolikus, hol református istentiszteleteket tartottak. A törvény értelmében ugyanis a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a

vár ura képviselt. A reformáció Németországból terjedt el, de eleinte nem voltak templomaik. Ha reformátusok voltak a vár gazdái, református istentiszteleteket tartottak benne. Ennek az állapotnak II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia vetett véget. Végleg vissza adta a templomot a katolikusoknak. A templom történetének egyik legszomorúbb évtizedét az osztrák zsoldos sereg megszállása alatt élte át. Wesselényi-féle összeesküvés okmányát a pataki vár Sub Rosa termében írták alá. A császár azonban megtudta, és az összeesküv ket halállal büntette. Kivéve I. Rákóczi Ferencet, akit édesanyja, Báthory Zsófia súlyos anyagi áldozatok árán mentett meg a haláltól. A pataki várat azonban 1669-ben zsoldosok szállták meg. Vezérük, Stahrenberg kapitány az összes várkaput befalaztatta, és a templom északi, valamint déli falán két nagy boltíves kaput vágatott. 12 éven át – amíg Thököly fel nem szabadítja Patak várát – csak ezen az úton lehetett a várba bejutni. A templom els része ebben az id ben hol kaszárnya, hol l porraktár, hol pedig istálló volt. 1737–ben t zvész pusztított a városban és a várban. A templom is áldozatul esett és 50 éven át romos állapotban, használaton kívül állt.

1787–ben barokkos dongaboltozatot kapott. Ekkor kapta meg a templom barokk berendezését is. 5

A mai templom felújítása és restaurálása 1964–t l 1970–ig tartott. Mindenhol az eredeti formák visszaállítására törekedtek. Kibontották az északi fal ablakait, másfél méter mélyen földet ástak ki. Az egész templom alatt kriptarendszer húzódott: hosszú folyosó, két oldalán 22 kripta, közel 200 koporsóval. A vár gazdái: Pálócziak, Perényiek, Dobók, Lórántffyak és Rákócziak, valamint az udvartartás vezet emberei, f tisztek, papok és szerzetesek temetkeztek ide. Régen a koporsókba sok érték került. A zsoldosok lehatoltak a kriptákba és kifosztották a koporsókat, szétszórták a csontokat, összetörték a sírköveket, lefaragták a címereket, feliratokat. Mivel a felújítás több millió forintba került volna, feltöltötték a kriptarendszert, a lejáratokat körülbetonozták. Ma már csak a vaskarikákkal ellátott betonlapok jelzik, hol voltak a lejáratok. Az templom északi falán azonban kiállították a kriptából felkerült sírköveket. Itt áll Dobó Katalin fiának, Sebesi Ferencnek a sírköve 1565–b l. Huszonhárom évesen esett el Szerencs török ostromában, mint a vár kapitánya. Egy másik, kett s vörös márvány sírk alatt, amely 1613-ban készült, az egri h s fia, Dobó Ferenc és felesége, Kerecsényi Judit nyugodott egykor. A legutolsó, vaskarikás sírk Lorántffy Zsuzsanna egyik rendkívül m velt udvarhölgye. Szakmári Nyír Katalin nyughelyét jelölte. A sírkövet 1634– ben faragták homokk b l. Az egyetlen épebb magyar nyelv sírk az orgona alatt látható. 1623–ban a várnagy, Ibrányi Mihály édesanyjának, Rákóczi Sárának (aki Rákóczi Zsigmond

6

erdélyi fejedelem leánya volt) és két unokájának, Györgynek és Bálintnak. A hollóházi porcelángyár (1831) alapítói is itt nyugodtak, sírkövük itt látható. A templom f oltára teljesen fából készült, majdnem tökéletes márványutánzattal. Az oltárt a budavári kármeliták készítették saját templomuk számára. Az kolostoruk helyén a várban sajnos ma Várszínház m ködik. Az oltár akkor került Sárospatakra, amikor II. József császár feloszlatta rendjüket, és értékeiket elárvereztette. Az oltárkép ezért nem Szent Erzsébetet, hanem a Szepl telen fogantatást ábrázolja, amely Maulbertsch– nek, Mária Terézia udvari fest jének alkotása. A két mellékoltár szintén barokk fafaragás. Mindkett a helyi trinitárius kolostorból került ide a rend feloszlatása után. A f oltár melletti a lorettói Fekete Madonnát, a kápolnában lév pedig Szent Annát ábrázolja, ölében a kis Sz z Máriával. Szent Erzsébet emlékét a Vártemplom keleti falán lév szekrényke rzi, amelyben Szent Erzsébet ereklyéje van elhelyezve. Az ereklye Erzsébet koponyacsontjának picinyke darabját tartalmazza, valamint egy tenyérnyi nagyságú selyem– brokát ruha darabját. Az ereklye évente egyszer látható, pünkösd második napján, – amikor Szent Erzsébetet néhány évvel halála után szentté avatták. Sárospatak, mint város kialakulásában nagy szerepet játszott történelmi vára, amit még I. Endre [András] építtetett. Itt született II. Endre [András] leánya Szent Erzsébet. V. István királynak is kedvenc tartózkodási helye a vár, aki restauráltatta és 1262-ben kezdte építeni

híres vörös tornyát, amelyet a vár urai a kés bbi századokban tovább magasítottak és kiegészítettek. A királyi várat 1390-ben kapta meg Perényi Miklós a királytól, szolgálatai elismeréseként. A várat ma „Rákóczi vár”–nak nevezik, és a magyar történelemnek fontos fellegvára volt. Érdemes közelebbr l is megnézni. Szent Erzsébet korának nyomai sajnos a sok átalakítás miatt nem láthatóak. A várba és környékére lépve azonban elt n dhet az ember, hogy a kicsi Erzsébet lábai ezeket a helyeket érintették. Mint említettük már – a vár kápolnáját Szent Erzsébet tiszteletére szentelték. A kápolna azonban jóval kés bbi, mint Erzsébet kora. Szent Erzsébet II. Endre [András] (1205-1235) leányaként látta meg a napvilágot. még ismerhette a kör alakú kápolnát, járhatott a mellé épült román stílusú templomban is. Mi azonban ezeket már nem láthatjuk. De amikor belépünk a mai templomba, pontosan azon a helyen járunk, ahol a gyermek Erzsébet is lépegetett, és biztosan sokat imádkozott.

’56–os forradalom November 18-án, szombaton vendégünk volt Brenner József szombathelyi helynök-plébános atya, aki rendkívül érdekes el adást tartott testvére, János vértanú haláláról. A Szombathelyi Egyházmegye 2006. december 15-t l „Brenner János Év”-et hirdetett, amelynek végén lezárják a vértaSoós Viktor

nú pap boldoggá avatási perét. Ebb l az alkalomból jelentetjük meg mostani és januári számainkban a Szombathelyi Egyházmegye honlapjáról Soós Viktor írását.

1. A gyilkosság és a nyomozás Diákévek. Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én.

A családnak második fiúgyermeke, kés bb mindhárom fiúból pap lett. Iskoláit a Püspöki Elemi Iskolában kezdete Szombathelyen. 1941 szén a család Pécsre költözött. Itt a Gyakorló Iskolában, majd a Ciszterci Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1946-tól a Szombathelyi Premontrei Gimnázium diákja. Az iskolák államosítása után Zircre megy azzal a szándékkal, hogy belép a szerzetbe. Mint ciszter oblátus érettségizett. A szerzetesek feloszlatása után titokban novicius, és egyszer fogadalmat tesz. Az Anasztáz nevet kapja. Egy évig a budapesti Hittudományi Akadémia civil hallgatója. Másodéven a Szombathelyi Egyházmegye papnövendékeként az ottani szemináriumban folytatja teológiai tanulmányait. Miután a szemináriumokat 1952-ben feloszlatják, tanulmányait a Gy ri Szemináriumban fejezi be. 1955. június 19-én megyés püspöke pappá szenteli és az újmisés papot Rábakethelyre küldi káp-

lánnak. E plébánia Szentgotthárd II. kerülete. Plébánosa Dr. Kozma Ferenc. Buzgó lelkipásztori munkáját nem jó szemmel nézték azok, akik az 1956-os forradalom leverése után legf bb ellenségeiket az egyház papjaiban látták. Máig sem tisztázott körülmények között 1957. december 15-én éjjel sürg s betegellátás ürügyén kicsalták plébániai lakásából. A gyilkosság. Brenner János 1957. december 14-én, szombaton reggel mutatta be élete utolsó szentmiséjét Máriaújfaluban. A farkasfai fíliában karácsony el tti gyóntatást hirdettek 1957. december 14ére. A plébános, dr. Kozma Ferenc ebéd után busszal szándékozott eljutni Farkasfára. Miután a buszmegállóba megérkezett a menetrendszerinti járat, a vezet így kiáltott rá a felszállni készül plébánosra: „Vén csuhás, menj gyalog, a busz megtelt, nem férsz fel rá.” A történések után Kozma Ferenc visszament a plébániára, gumicsizmát húzott és az erd n keresztül gyalog indult el a mintegy 10 km-re lev faluba. A gyóntatás befejezése után az éjszakát az egyik családnál töltötte, mivel másnap mondta a szentmisét. A káplán atya otthon tartózkodott. Estefelé Málcsi néni a házvezet n is elköszönt t le, mivel a faluban, saját házában lakott. Búcsúzáskor ezt kérdezte: „Tisztelend úr, most nem fog félni?

Egyedül marad.” Ezt felelte a fiatal káplán: „Amál néni, mit l félnék?”

Szemtanúk elmondása szerint, ezen a december 14-i szombaton nagy jövés-menés volt Szentgotthárdon. A tanácstagok részére baráti estet rendeztek, ugyanakkor rend rségi bált is. A rábakethelyi sírásó, miközben a másnapi fiatal halott temetésére készítette a sírhelyet, b rkabátosok egy csoportját látta a templom és a temet körül. A rábakethelyi hívek vasárnap reggel a fél 8-as misére mentek, azonban a templom zárva volt és nem találták egyik papot sem. Az egyik ministráns fiút leküldték a plébániára. zörgetett, de senki nem nyitott ajtót. Arra gondoltak, hogy talán beteghez hívhatták el. Miközben másodszor is lement a fiú a plébániára, Málcsi nénit, a házvezet n t, már ott találta. A falon vérnyomokat találtak, és 7

látták, hogy a káplán atya ágya üres, de nincs bevetve. Ugyanebben az id ben mondta a szentmisét Kozma Ferenc Farkasfán. Mise közben elhívták az oltártól. Néhány szót váltott az illet vel, majd folytatta tovább a szentmisét. Kozma Ferenc megrendült arcán látni lehetett, hogy valami kivételes esemény történhetett, de a pap az oltárt nem hagyta el. Miután a misét befejezte, megrendülten hozta a hívek tudomására, hogy mi történt az éjszaka: káplánját meggyilkolták. Mind a mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan mi történt éjszaka a plébánián, és hogyan követték el a gyilkosságot. Ami biztos: éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember, Kóczán Tibor zörgetett be a plébániára. A káplán kinézett szobája ablakán, és beengedte, mert ismerte a fiút, aki korábban ministráns volt. Tibor elmondta jövetelének okát, hogy nagybátyja súlyos beteg, szentségekkel kellene ellátni. Felöltözött, magára vette a karinget és a stólát, majd a télikabátját. Ezután együtt fölmentek a templomba, ahol a betegek olaját és az Oltáriszentséget burzába helyezte és a nyakába akasztotta. Miután kijöttek a templomból János atya ezt kérdezte a fiútól: „Nagyon rosszul van a nagybácsi? Sürg s a betegellátás?” Tibor csak ennyit felelt: „Igen”. Mire János atya: „Akkor menjünk a gyalogösvényen, hogy minél el bb odaérjünk.” A káplán a rövidebb úton, a dombháton keresztül indult el Zsidára. Magával vitte még elemlámpáját is, amivel világított a sötétben. Tibor azzal az indokkal, hogy kés re jár és otthon már várják, elköszönt a káplán atyától, aki ismerte a helyet ahová hívták. 8

Az erd szélén már várták az atyát és rátámadtak. Megpróbált elmenekülni, Zsida felé rohant. A támadók többen voltak, a vetésben két férfi és egy n i cip sarok nyomát látták a hívek. A faluban, a kivérzés helyéhez közel, kiáltásokat hallottak, majd ilyen szavakat: „Vigyázzatok arra fut...”, „Ne bántsatok!”, „Istenem segíts!” Az áldozat elemlámpájával védekezett. Miután leütötték a szemüvegét, nehezen tudott tájékozódni, mivel igen er s szemüveget viselt. Az elemlámpát a támadók megszerezték, és ezzel többször fejbe verték az áldozatot, és 32 késszúrással megsebesítették. A védekezés azért is volt nehezebb, mivel Brenner János nem csak az életét védte, hanem bal kezét az Oltáriszentség fölé helyezte, így óvta azt. A káplán atya valójában nem a késszúrásokba halt bele, hanem ennek következményeként, rengeteg vért veszített, megfulladt az átvágott torkán megakadt vért l. Támadói a még él káplánt lábánál fogva húzták a tett helyszínéhez közeli Somfalvi-ház mögé. Az volt a szándékuk, hogy beledobják az ott lév szárazkútba. Azonban a kutyák hangos ugatására a ház lakói felébredtek és villanyt gyújtottak. A gyilkosok megijedtek és a szemben lev domb felé menekültek. Somfalvi Sándorné és lánya, Somfalvi Katalin, miután elcsendesedett a környék, el merészkedtek házukból, és a földön fekv alakban felismerték a káplán atyát, aki er sen vérzett. Mivel a kés a légcsövét is átvágta, ezért er sen hörgött. Somfalvi Sándor Szentgotthárdra ment kerékpáron, értesítette a rend rséget. Dr. Hantos László ügyeletes orvost a rend rség hívta, és egy nyomozó kísérte a helyszínre. Mire az or-

vos kiért, már csak a bekövetkezett halált állapíthatta meg. A nyomozás Kezdetét vette egy hatalmas nyomozás, amely a gyilkosság után fél nappal kezd dött el. A kihozott kutyák nem tudtak nyomot venni, holott a kutyák között volt a híres Kántor is, de sem ért el eredményt. Azzal védekezett a rend rség, hogy el z éjjel disznótoros vacsorán vett részt az rs. Másnap aztán annál nagyobb apparátussal, hosszú id n keresztül folyt a vizsgálat. Egy sereg nyomozó táborozott a szentgotthárdi rend rségen. A helyszínen maradt kalapról kutyákkal szagot vetettek és az egész falut kiállíttatták, hogy a kutyák mindenkit végigszagoljanak. Minden 16 éven felüli férfinak az iskolához kellett mennie, itt volt a "szagolj", ahol 10-12-es csoportokba osztották be ket. Egy másik alkalommal Szentgotthárdra hívták be az egyházközségi tagokat, ahol szintén egy kutyás szagoltatás volt. Több falu lakosságát félemlítették meg ezzel. Sok embert meghurcoltak, éjjelenként hallgatták ki ket. A plébánost – dr. Kozma Ferencet – is többször kihallgatták és meg is verték. Úgy bántak vele, mint egy közönséges gyanúsítottal. A rend rség a nyomozás során az áldozatra terhel bizonyítékként n vel való kapcsolatot keresett, mivel a meggyilkolt kezében n i hajszálakat találtak. Azért keresték a n i kapcsolatokat, hogy ezáltal rossz hírbe hozzák a már meggyilkolt káplánt. Brenner Jánosra nézve azonban semmi terhel bizonyítékot nem találtak, mert nem volt ilyen. A nyomozás során Brenner János két testvérét – Lászlót és Józsefet – is beidézték a szentgotthárdi rend rségre. Egymástól elkülönített helyiségbe vezették be ket, ahol egy köteg papírt tettek mindkett jük elé azzal az utasítással, hogy írjanak le mindent, amit a testvérükr l tudnak, különösen a n ügyeire

való tekintettel. Mivel ilyenr l nem volt tudomásuk – nem is lehetett, mert nem volt ilyen kapcsolata Brenner Jánosnak, – ezért a papírokat üresen hagyták. A nyomozás során megtalálták a káplán atya személyi igazolványát a b ncselekmény helyszínét l mintegy 40 km-re lév Egyházasrádóc és Kisunyom közötti vasúti töltés mellett. A Legfels bb Bíróság peranyaga szerint a vádlott, – Tóka Ferenc azon az éjszakán kerékpáron vitte a személyi igazolványt a lakhelyét l 13 km-re lév rátóti vasútállomásra, ahol a 3.53-kor Szombathely felé induló vonatra dobta fel. Érdekes, hogy a 4 óra múlva, 30 km-re odébb megtalált személyi igazolvány teljesen száraz volt. Ez szerepelt az els peranyagban. Hét évvel kés bb, amikor Kóczán Tibort vádolták a gyilkossággal, akkor t azzal gyanúsították, hogy személyesen dobta ki az igazolványt a vonatból a WCkagylón keresztül. A rábakethelyi plébánián volt egy betegellátó könyv. Ide azt írták be, hogy kihez mentek és milyen szentségekkel látták el. Amikor a nyomozók kiszálltak a plébániára, ebb l a könyvb l kitépték azt a lapot, amelyen Brenner atya utolsó bejegyzése volt azon a decemberi éjszakán. A rend rség bejelentette, hogy megtalálták a gyilkost, aki felismerte saját kalapját és megmondta, hogy hová dobta a plébánia kulcsait. A feltételezett tettes bevallotta tettét, majd lejátszotta a b ncselekményt. Tóka Ferencet – aki az els elítélt volt – kétszer, két bíróság ítélte halálra. Három év börtön letöltése után rehabilitálták, és kártalanították. volt a gyilkos? Esetleg rá osztották, hogy ismerje el a gyilkosságot? – De akkor ki ölte meg a káplánt? A „nyomozást” azok a hírhedt ÁVÓ-sok végezték, akik híressé tették magukat azzal, hogy a szombathelyi egyházmegye papjait egy éjjel, a szombathelyi püs-

pökvárban tartott lelkigyakorlat során végigverték. A nyomozás végén valaki megjegyezte: „Lefolytatták Brenner János szentté avatási perét!” Mindenki el tt nyilvánvalóvá vált az Isten ügyét h ségesen szolgáló, tiszta lelk , becsületes pap élete. Kóczán Tibor – aki kihívta Brenner Jánost – véres nadrággal és cip vel ment haza, amiért az édesanyja felel sségre vonta és kérdezte a történtekr l. Az édesanya több embernek beszélt a faluban fia viselt dolgairól. Pár hónap múlva a rábakethelyi határ rlaktanya mellett egy katona „véletlenül” agyonl tte az aszszonyt, aki a kukoricaföldön kapált. Amikor felel sségre vonták a határ rt, arra hivatkozott, hogy madárra célzott. (Ilyen alacsonyan repülnek a madarak...?!) Beszéltek arról is, hogy a gyilkosság egyik feltételezett résztvev je kórházba került, ahol szobáját 2 ávós katona rizte, félve attól, hogy illetéktelenek keresik fel és a beteg olyat mond el, ami kellemetlen lenne a hatóság számára. Egyedül egy ápolót engedtek be a szobájába. A beteg lázálmában a gyilkosságról beszélt, ezért öngyilkosságot színlelve kidobták az ablakon. Ápolóját pedig, aki hallhatta az elhangzottakat, másnap a szombathelyi Gyöngyös patakba fulladva találták meg kerékpárjával együtt. Megjegyzend , hogy a víz átlagos mélysége mindössze 40 cm. „A gyilkos kilenc év múlva is gyilkos!”, ezen a címen adtak hírt az újságok 1966 tavaszán, kilenc esztend vel a gyilkosság után. Megtalálták Brenner János második gyilkosát, azt a fiatalkorút, aki kihívta. Más b ncselekményei mellé még hét évet kapott. Természetesen is lejátszotta a gyilkosságot. Ügyét Budapesten, a F városi Bíróságon tárgyalták. Ezután nagy hallgatás következett. Már korábban is figyeltek arra, hogy az ügy minél kisebb

nyilvánosságot kapjon. A fiú, szabadulása után az t kérdez knek, hogy: „Ki bízta meg azzal, hogy beteghez hívja káplánjukat?” – mindig ezt felelte: „Nem merek beszélni, mert megbízóim még élnek és félek!” Elismerte, hogy hívta ki a káplánt, de megbízói kilétér l semmit sem árult el. Dr. Kozma Ferenc plébánosnak a gyilkosság után nem sokkal meggyónt a gyilkos. Ezután amikor a plébános hazament, rokonainak és hozzátartozóinak a következ ket mondta: „Ne kérdezzetek semmit. Tudok mindent, a gyilkos meggyónt nekem, de nem beszélhetek.” Köztudott, hogy a katolikus egyház papjait köti a gyónási titok. Ezért nem beszélhetett a plébános. A hívek elmondták, hogy amikor szóba került Brenner János vértanú halála, dr. Kozma Ferenc plébános mindig csak ezt mondta: „Ó, azt hagyjuk!” Nem mert beszélni, nehogy valami is kitudódjék a gyónással kapcsolatban. Kozma Ferenc rokonai elmondták, hogy óriási fájdalom volt számára, hogy elvesztette káplánját és az különösen is bántotta, hogy err l nyilvánosan nem beszélhetett. A plébánost 1958-ban Rábakethelyr l Oszkóra helyezték. Egy békepap került a helyére és elég valószín , hogy elhelyezésébe a gyilkosság is belejátszott. Brenner János véres karingjét Kozma Ferenc rizte haláláig Oszkón, ezután került vissza Rábakethelyre, ahol eldugva rizték. A nyomozók azt akarták bizonyítani, hogy a gyilkosok szándéka a magyarlaki templom építésére félretett pénz megszerzése volt. Ám annál inkább gyanították az emberek, hogy a rend rség és a kommunista párt kívánja megfélemlíteni az ott lakókat. (Folytatjuk.)

9

Lelkiség Sík Sándor

Megnyitom ablakomat, csöpp templom néz a szemembe: Krisztus az égi Király, Krisztus a földi szegény. Tárom a másikat is, sz k téren templom amott is: Krisztus a mennyei Szív, Krisztus a pesti lakó. Házi körömben is itt, folyosóm kápolnai mélyén: Krisztus a virrasztó, Krisztus a kisdedeké. Ennyi fel l ölel íme körül. Ó, lépni se tudsz már, Nézni se nélküle már: rajtad a drága szemek. Várai láncával lám kívül is így bekerített, Szíve bizalmas ölén szívbéli régi rabot. Már hová is mennék, sokat élt öreg én, hova innen? Már mibe volna nekem vetni világi reményt? Túlontúl kitanultam már sorját e világnak: Ó tudom én, tudom én, menni mikor, hova jó. Fürgén és szabadon megyek is, vár rám a küszöbnél Krisztus a teljesülés, Krisztus az elnyugovás.

Anneliese Ratzenböck Itt a legf bb ideje, hogy megírjuk kér levelünket Jézusnak mi is. Gyermekeink már biztosan megtették, és gondoskodtak arról is, hogy eljusson a megfelel címre. Úgy gondolom, mi, háziasszonyok és édesanyák, mi is megírhatnánk kívánságlistánkat. Ki tudja, talán hasznos lesz, ha szintén és szívb l fogalmazzuk meg: Kedves Istengyermek! – segíts legy zni aggodalmamat, hogy kevés lesz az az ajándék, amir l gondoskodtam, – ne engedd, hogy az utolsó napokban is az üzletekben bóklásszam, – segíts, hogy a konyhában minden könnyen és jól készüljön el, – ajándékozz meg egy kissé több barátsággal, nehogy valakivel is goromba legyek, mert naphosszat gyötör a lelkiismeret. – ne engedd, hogy a só és az ecet az ünnepek alatt kifogyjon,

Közreadta: K.L-né, Nagybajom Betlehemig? Fél útig sem jutottál! Kötözve tart a nyáj, a föld az üzlet, vágyaid is más fényességhez znek, a régi hír egészen megkopott már! Pedig a fény zuhog, az angyalének orkánszer , az éjszakát betölti. Közel az úr! Fogytán id d a földi, ha majd lejár az utak arra térnek s csak az a fény, az a szó kísér el: „Ne féljetek!” Csak Jézus vár az éjben. 10

– küldj valakit, aki segít majd az utolsó napokban a bevásárló kosarat cipelni, – ne engedd, hogy hálátlan legyek a jó tanácsok özönében, még akkor sem, ha nincs különösebb szükségem rájuk, – ne engedd, hogy többet tervezzek el, mint amit képes vagyok elintézni, nehogy az ünnepek alatt a meg nem valósított tervek terhét l lógjon az orrom, – adj több türelmet, ha sorba kell állnom és annak alázatos belátását, hogy nemcsak én sietek, – és kérlek, adj id t, hogy néhány szeretetteljes sort mindenkinek írhassak; id s, egyedülálló rokonaimnak pedig hosszabb levelet, – adj elég önbizalmat, hogy a befejezetlen pulóvert a köt t kkel együtt a fa alá merjem tenni, – kérlek segíts, hogy mindennap felismerjem, mi az amit vársz t lem, – és végül ne engedd, hogy végtelenségig folytassam kéréseim sorát, nekem az is elég, ha segítesz megértenem: világra jöveteleddel Te egészen mást akartál, mint amivé mi tettük születésed ünnepét.

A pásztorok lábát Jézusom add nekem, hogy hozzád siethessek sebesen! És a napkeleti bölcsek kezét, Hogy szívem kincsem letegyem eléd! Angyalok hangját, hogy mindenkinek Örömhírt és békességet vigyek! S Mária igét meg rz szívét, hadd legyek Jézus, örökre Tiéd!

Juhász Gyula:

A kékl félhomályban Az örökmécs ragyog, Mosolygón álmodoznak A barokk angyalok.

Hideg kövön anyókák Térdelnek. Ifju pap Magasba fölmutatja Szelíden az Urat.

A gyertyák rendre gyúlnak, A minisztráns gyerek, Mint bárány a mez ben Csenget. Az árny dereng.

Der s hit t nt malasztját Könnyezve keresem. Ó gyönyör gyerekség, Ó boldog Betlehem

Isten maga építi a velünk való békét. Ádventnek éppen ez az egyik nagyszer üzenete: nemcsak mi, emberek keressük az Istent, de is minket. Maga az Isten egyengeti a felénk vezet utat, mert be akar lépni a mi világunkba. Nekünk csupán annyit kell tennünk, hogy el készítsük szívünket és elfogadjuk t. Az

Isten nyújtja felénk kezét a kibékülésre – a mi feladatunk csak annyi, hogy megragadjuk, és megmaradjunk szorításában. Van valami, ami akadályozná Istent a felénk vezet úton? Csöndes magunkba nézéssel nekünk kell rájönnünk arra, vane valami bennünk, ami akadályozná Istent a felénk vezet

úton, van-e valami bennünk, ami zavarná a kett nk között kialakuló békét. Nem könny mindezt észrevenni, csak akkor megy, ha töretlen bennünk a szándék, és készen állunk magunkból kipakolni, ami akadályoz. Megeshet, hogy maga az Isten segít nekünk a nagytakarításban. (Theo Gunkel)

Horváthné Annuska (Nagybajom) Betlehemi kisded, Királyok Királya, Lejöttél az égb l a mi megváltásunkra. Megszántad az Embert, ki a b nnek rabja, Isteni véreddel – rabságból – kiváltsad.

…Ó! Te kisded Jézus! Tégy velünk oly csodát, Hogy mi is meghalljuk az angyalok dalát! Szállja meg szívünket az isteni Béke, Boldog – nagy örömmel az Istent dicsérje.

Vállaltad halandó, emberi voltunkat, A kiszolgáltatott sanyarú sorsunkat. Még meg sem születtél, de már megtagadtak, Minden szálláshelyen elutasítottak.

Szálljon trónusához hálaadó dalunk! Alle–alleluja! Szívünkb l vigadjunk. Tisztítsa lelkünket Te szent születésed, Hogy méltók lehessünk befogadni Téged!

Rongyos istállóban jöttél a világra, Angyalok hódoltak, Istent magasztalva: Dics ség Istennek a magas mennyekben, Békesség a földön az emberi szívekben.

Hála és dics ség az Egek Urának! Dics ség, imádás a Szentháromságnak. Üdvözlégy, áldott légy betlehemi Kisded. Majd halálunk után vidd mennybe lelkünket.

Életünk

Takács Zoltán (Nagybajom) Eljött a nagy nap életünkben, amit régóta vártunk, készül dtünk rá, hogy Jézussal találkozhassunk. Anasztázia néni és Lóránt Atya hitoktatásának köszönhet en közelebb kerültünk Jézushoz. Szombaton reggel a b nbocsánat szentségében részesültünk István Atya és Bicsár László Atya segítségével. Szüleink mindent el készítettek a nagy napra, és széppé varázsolták templomunkat.

A vasárnapi szentmise keretében fehér ruhát öltöttek ránk szüleink, amely lelkünk tisztaságát jelképezte, és hálát adtak értünk a jó Istennek, megköszönték, hogy idáig eljutottunk, és áldásukban részesítettek minket. A szentmise vége felé közeledve elérkezett a várva várt pillanat találkozás Jézussal. Isten áldása legyen István atyán, Anaszti nénin és szüleinken, amiért Jézus oltárához vezettek minket. 11

Els áldozók Nagybajomban (10 f ): 4. osztály: Bogdán Zsolt, György Martin, Horváth Anita, Molnár Leonóra, Szerencsés Balázs és Takács Zoltán (Nagybajomból), valamint Ignácz Balázs (Pálmajorból). 5. osztály: Szabó Máté (Nagybajomból). 8. osztály: Bunovácz Bence és György Kristóf (Nagybajomból).

Els áldozók Böhönyén (20 f ): 4. osztály: Balogh Brigitta, Banicz Gabriella, Bécs Vivien, Cserti Tamás, Farkas Anna, Farkas Veronika, Gelencsér Ágnes, Ihárosi Balázs, Kovács Éva, Simon Bence, Virág Viktória és Zarka Viktor (Böhönyér l), valamint Németh Patrik (Tapsonyból). 5. osztály: Bálint Szabina, Ballér Dzsenifer, Csepregi Lilla Dorottya és Tóth Adrienn (Böhönyér l). 6. osztály: Nagy Dóra (Böhönyér l). 8. osztály: Tóth Richárd és Vágner Attila (Böhönyér l).

Lempach Gabriella (Nagybajom) November 18–án ifjúsági találkozón vettünk részt Somogysámsonban. Egyházközségeinkb l mindösszesen kilencen vettünk részt e rendezvényen. Hol volt a többi fiatal? Miért van az, hogy ha van egy-egy megmozdulás, kirándulás, ifjúsági találkozó, stb., csak csekély a jelentkez k száma? Persze, voltak, akik tényleg nyomós indok miatt maradtak otthon, de a társaság nagy része inkább csak lustaságból, érdektelenségb l nem jött, mondván, hogy úgyis lesznek elegen nélkülem is! Lehetne még folytatni a ki fogások sorozatát.

Pedig, els sorban mi, fiatalok tehetnénk él , virágzó egyház12

községgé településeinket! Akik viszont ezt a szombatot Istennek ajánlották, minden más dolgukat félretéve, azok egy igazán remek napot tölthettek együtt az egyházmegye fiataljaival. Az indulás reggel fél 9–kor volt. Amikor odaértünk, a regisztráció után reggeli zsolozsma következett. Tíz órától Rácz Piusz ferences szerzetest hallgathattuk, aki Szent Erzsébetr l beszélt nekünk, hiszen november 19–t l megkezd dött Árpád–házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára meghirdetett Szent Erzsébet Jubileumi Év. Az el adás után csoportokra osztották a társaságot, korosztályok szerint. Aztán 11 órától megkezd dtek a kiscsoportos beszélgetések, ami alatt az el adással kapcsolatos kérdésekre próbáltunk meg válaszolni és megoszthattuk egymással véleményeinket, élményeinket. Az én csoportom volt a rangid s csapat, mi voltunk a legid sebbek. A csoportunk vezet je, Marcsi, a somogyszobi „antióchiások”

tagja volt. Nagyon érdekes és tanulságos dolgok hangoztak el. Tetszett, hogy mindenki bátran megszólalhatott, véleményt nyilváníthatott. Majd ebédelni indultunk a sámsoni általános iskolába, ahol már terített asztal és finom ebéd várt ránk. Ebéd után mókás játékokat játszottunk. Nagyon jó volt hangulat. Még az atyák is velünk tartottak a mókázásban. Az egyik játékban papírgalacsinokat kellett áthajigálni az ellenfél térfelére, a cél az volt, hogy a saját oldalunkon legyen kevesebb papírgolyó. Nagyokat nevettünk, mert az ellenfél csapata egy kis csaláshoz folyamodott, azt a taktikát választották, hogy összegy jtötték a papírdarabokat és a végén átzúdították ránk az összeset. Persze, a visszavágóban már mi sem hagytuk magunkat, úgyhogy a végeredmény döntetlen lett. 14 órától Szentségimádás volt, ami alatt elmélkedéseket hallgathattunk és énekeltünk is. „Isten a szív csendjében beszél. Isten a

csend barátja, és nekünk hallgatnunk kell t, mert nem a mi szavaink számítanak, hanem az, amit mond nekünk” – Teréz anya gondolata sejlett fel bennem ekkor. Megpróbáltam teljesen Isten jelenlétébe helyezkedni és csak rá figyelni. Az egyházközségeinkért ajánlottam fel ezt a szombati napot.

Ezután pedig szentmise kezd dött, amit Balás Béla püspök atya tartott. Még a mise el tt lehet ség volt a szentgyónásra. A plébános atyák szeretettel várták azokat, akik le szerették volna tenni b neiket az Úr el tt. "Akiknek megbocsátjátok b neiket, bocsánatot nyernek, akiknek pedig megtartjátok, azok b nei megmaradnak." (Jn 20,23). Jó volt látni, hogy mennyien járulnak a b nbocsánat szentségéhez. 16 órától „antióchián” vehet-

Keresztelések:

tünk részt a somogyszobi lányok közrem ködésével. Bepillantást nyerhettünk életükbe, tevékenységeikbe. Megtanultuk például a szeretetpisztoly használatát. Na, azért nem kell megijedni, ez egy olyan „fegyver”, amivel szeretetet lövöldözhetünk embertársainkra. Szent Pál Szeretethimnusza jut eszembe (1Kor 13,1-8): „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Mindent elt r, mindent elhisz, mindent remél, mindent megbocsát. A szeretet nem sz nik meg soha.” Majd ismét összeültek a kiscsoportok, és megtárgyalták az elhangzottakat. Nagyon hálás vagyok a kiscsoportomnak, mert rengeteg gondolattal gazdagíthattuk egymást. Ezután ismerkedési feladat volt, Még a délel tt folyamán mindenki kapott egy számot. Nem is tudtuk, hogy vajon mire kell majd. Aztán kiderült, hogy minden számnak van egy párja. Meg kerestük a számunk másik felét és elvonultunk beszélgetni. A beszélgetés célja az volt, hogy minél jobban

november 14.: MIKLÓS, Horváth Miklós és Babai Ildikó gyermeke, Nagybajom, Sugár u. november 19.: ALEXANDRA-VIKTÓRIA, Dudás Viktória gyermeke, Böhönye, Dózsa körút. november 25.: LÁSZLÓ Orsós István és Orsós Anna gyermeke, Pálmajor. november 25.: ESZTER Pálfí József Gábor és Balogh Katalin gyermeke, Nagybajom, Zrínyi u. november 26.: DORKA-LUCA Boros Róbert Balázs és Horváth Krisztina gyermeke, Nagybajom, F u.

ismerjük meg egymást. Számomra teljesen ismeretlen fiatallal ismerkedhettem meg és barátságok is szöv dtek. 18 órától esti imádság, majd vacsora következett. Lehet ségünk adódott a többi atyával is beszélgetni. Én sokat beszélgettem a babócsai plébánossal, Róka Dani atyával, hiszen volt már nálunk táborozni gyerekekkel, és az ismeretség megmaradt. Ezután elkezd dött a nap befejez része: a táncos mulatság. Itt ki-ki táncolhatott kedvére, akár még az atyákkal együtt is. A mi plébánosunk, István atya sem vallott szégyent, hiszen is ropta a táncot az ifjúsággal. Még arra is volt lehet ségünk, hogy focizzunk egyet. Este háromnegyed kilenckor indultunk haza. Felemel érzés volt olyan fiatalok között lenni, akik tudnak kulturáltan együtt lenni, imádságban, jókedvben, szórakozásban. A többiek nevében is mondhatom, hogy egy gyönyör napot tudhattunk a hátunk mögött. Testileg, lelkileg az épülésünkre vált ez a nap. Istennek legyen hála érte.

Halottaink:

november 9., Böhönye: LAKATOS LAJOS, élt 81 évet. Gyászolja: felesége: Margit. november 13., Nagybajom: PINCZE JÁNOS, élt 50 évet. Gyászolják: édesapja: János és édesanyja: Erzsébet; leánya: Anikó és fia: Zsolt valamint családjaik; unokái: Boglárka, Veronika, Kitti, Gabriella és Karina. november 14., Nagybajom: KIS LAJOS, élt 65 évet. Gyászolják: testvére: Rozália és családja; gyermekei: Anna, János és Erika valamint azok családjai, köztük 9 unoka.

Esküv :

október 21.,: HUSZÁR GÁBOR (Huszár József és Piszker Márta fia) Vése, Kossuth u. és MOLNÁR MAGDOLNA (Molnár János és Bonczek Magdolna leánya), Vése, József A. u. Szerettünk volna az ifjú párnak a róluk készült fotóval kedveskedni, de sajnos lapzártáig nem kaptuk meg. Hosszú életet és sok boldogságot kívánunk! 13

Fiataloknak

Rovatszerkeszt k: Kuckó Katalin és Varró József

Filmajánló

Kuckó Katalin és Varró József

A Szabadság szerelem cím film az 1956-os eseményeket dolgozza fel. A történet két fiatalról szól, Szabó Karcsiról

(Feny Iván) és Falk Vikir l (Dobó Kata). Szabó Karcsi a Magyar Vízilabda Válogatott egyik kiemelked egyénisége.

Barátjával, Tibivel (Csányi Sándor) már kiskoruk óta azt tervezték, hogy egyszer még nagy sztárok lesznek. Folynak a készül dések, az edzések, mivel a válogatott kijutott az ’56. novemberi melbourne-i olimpiára. Miközben a csapat készül dik az olimpiára a m egyetemisták megelégelik az orosz elnyomást és fellázadnak az elnyomóik ellen. Az egyetemen épp Falk Viki szólal fel, mikor Szabó Karcsi megpillantja a

14

lányt és teljesen rabul ejti a látvány. Karcsi követi a lányt minden hova: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is. Ez már nem játék. A forradalom magával sodorja t. Az edzésnél, a sportsikernél sokkal fontosabbnak tartja, hogy az igazság oldalán harcolhasson. Kénytelen elárulni a csapatát, de új, h társakat talál: a pesti utca h seit, és ami a legfontosabb számára: Viki. Október végén a forradalmárok azt hiszik, harcuk és áldozataik nem voltak hiábavalók, ezért a lány rábeszéli Karcsit, hogy utazzon mégis a többiekkel, képviselje az olimpián az új Magyarországot. Mire a srác rájön, hogy a forradalom kudarcra van ítélve, már nem tud visszafordulni. Kénytelen sorsára hagyni szerelmét, és ha már nem harcolhat, teszi,

amihez a legjobban ért: a medencében szerez dics séget a hazájának. Így kerül sor 1596. december 6-án az el dönt re, ahol az oroszokkal játszottunk, és fölényesen megvertük ket. Míg itthon a tankok romba döntik az országot, kinn az olimpián a magyar fiúk megmutatják, hogy a magyarok nem adják fel, és bármily kicsiny nép legyünk is, minket nem lehet legy zni és eltaposni. Nagyon valóságh ez a film, csak kár, hogy ezt nem el bb készítették el. Talán akkor sok titokra és értelmetlenségre fény derült volna. F leg azok figyelmébe ajánljuk a filmet akik nem élték át az ’56-os eseményeket, de annak is tetszeni fog aki már élt, de szereti a történelmi filmeket. Ez úton szeretnénk megköszönni István atyának, hogy lehet séget biztosított eme remekm megtekintéséhez, reméljük, hogy még sok ilyen jó filmet megnézhetünk együtt.

Recept Elkészítési id : 80 perc Hozzávalók:

db tojás ek porcukor dkg étcsokoládé ek liszt dl tejszín dkg kristálycukor dkg kakaópor dkg csokoládé dkg Ráma margarin kk tojásfehérje Elkészítése: A Rigó Jancsi, a híres cigány prímás és a francia Chimay grófn románcának állít emléket. Az eset a múlt század

végén történt, amint a grófn t megszöktette a híres prímás. Err l film is készült francia-magyar koprodukcióban Fekete szem éjszakája címmel. Ezután született meg a finom sütemény. A hozzávalók közül a KRÉMhez 4 dl tejszín 8 dkg cukor 4 dkg kakaó kell, míg a CSOKOLÁDÉ MÁZ-hoz 5 dkg csokoládé 3 dkg vaj 2 kávéskanál porcukor 1 kiskanál tojás fehérje 6 tojás sárgáját 6 kanál porcukorral keverem habosra. Hozzá vegyítek 10dkg reszelt csokoládét, majd a 6 tojás keményre vert habját és 3 kanál lisztet. Jól elkeverem és 2 db 15x20 cm-es vékony lapban megsütöm. A süt edényt sütés el tt kivajazom és liszttel vékonyan beszórom. Közepes h fokú süt ben sütöm, amíg a beleszúr villára már nem ragad rá a tészta. Kih lés után az egyik lapot 4-5 cm vastagon bekenem a krémmel, amihez a tejszínt, a cukorral és a kakaóval keményre felverem, esetleg vaníliás cukorral ízesítem. A másik lapot a csokoládé mázzal bevonom, amihez a csokoládét egy kis edényben g z felett megolvasztom; amikor már puha, kikeverem a cukorral és a vajjal. Ha már lan-

A falusi templomba betéved egy paraszt bácsi. Leül és elkezd nézel dni. Amikor elérkezik a mise ideje, a pap megkérdi t le: – Csak egyedül van itt, azért megtartsam a misét? Erre a bácsi: – Én nem vagyok nagyon okos, de ha kimegyek az ólba, és csak az egyik disznó jön a vályúhoz, azért megetetem azt az egyet is! A pap erre megtartja a misét, egészen belelkesedik, cifrázza kedvére. Két óra múlva megszólal az öreg paraszt: – Hát atyám, én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy ha csak egy disznó jön a vályúhoz, azért nem adom neki az összes moslékot... Egy hatalmas oroszlán kerget egy vézna keresztény embert. Az ember bukdácsolva menekül árkon-bokron keresztül, ám a vadállat nem tágít, továbbra is a nyomában van. Amikor az

üldözött érzi, hogy már nem bírja tovább ezt az rült hajszát, letérdel és kétségbeesetten imádkozni kezd: – Uram, végtelen a te hatalmad! Kérlek tedd meg, hogy ez a vad oroszlán kereszténnyé váljon! Ugyanebben a pillanatban megáll, és térde borul az oroszlán is. – Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nekünk... Tábla a templomajtón: „Kedves testvérünk! Isten téged is hív, de biztos, hogy nem a mobilodon, úgyhogy kapcsold ki.” Hogy hívják a bárányb rt?– Juhéjj!! Hogy hívják a szerelmes bárányt?– Love juh! És hogyan fékezik meg a szerelmes bárányt? Állj! Love juh!

gyosra h lt a tojásfehérjével hígítom, amit l szép fényes lesz. Ha megszáradt, egyenletes kockákra felszeletelem, 15-20 egyenl darabra. Így kés bb könnyebb a sütemény szeletelése. A csokimázzal bevont szeletkéket pontosan egymás mellé a krémre helyezem el. H t ben jól leh töm, majd melegvizes késsel szeletelem fel.

– Éhes vagyok, kocsmáros! Adj valamit enni! – Van ott hátul egy kis abrak, menj és egyél jóíz en – válaszolt a kocsmáros. A ló fogta magát, elment hátra, abrakolt, majd hamarosan viszszajött, és ismét szólt a kocsmárosnak: – Szomjas vagyok, adj innom! – Mit innál, ha a hátul lév víz nem jó? Sört?!? – Igen, adj egy pohár DAB sört! Mire a kocsmáros megjegyzi: – Aha, már értem! ABRAK A DABRA Hogyan hal meg a teniszez ?– Meg áll benne az üt . Kit hívnak, ha a vak beleesik a kútba?– A vakmer t. Miért nem kapott jogosítványt a gepárd? Mert sohasem áll meg a zebránál.

Bemegy a ló a kocsmába, és szól a kocsmárosnak: 15

Két kispap beszélget: – Hogy sikerült a vizsgád? – Elégségesre. – Mib l? – Kegyelemb l. Mit énekelnek a molyok a szekrényben? – Eddablúzt... Mi az? Fekete, és fehér levelei vannak?– Néger postás... Mi az apácák kedvenc sorozata?– Barátok közt.

Az egyik ferences kolostorban élt egy páter, akinek szinte mindenr l szentírási idézet jutott az eszébe. Társai sokat ugratták ezért. Valamelyik reggel a teherhordó csacsija benézett az ebédl ablakán. – No, erre mondjál valami idézetet! – biztatták a többiek a „bibliás” barátot. Kis gondolkodás után a páter így szólt: – „Övéi közé jött, de övéi nem fogadták be”.

Mi a különbség a méh és a darázs között? A darázs nem gy jt vasat. Mit mondott Jónás a cet gyomrában? Bánatomat halban mondom el... Mit mondanak be a bibliai hangosbemondóba? – Jónást várják a halban!

Gyermekeknek

Rovatszerkeszt k: Kuckó Katalin és Varró József

Miklós Erzsébet (Kaposfüred)

Decemberi számunkban is a nagybajomi születés Miklós Erzsébet 2005-ben a Zarándok Könyvkiadónál megjelent mesekönyvéb l közlünk egy mesét. Címe:

Valamikor, talán nem is olyan régen, élt egy testvérpár, két szép fiú. Ikrek voltak, annyira egyformák, hogy csodájukra jártak a falubeliek. Az egyik János volt, a másik Péter. A természetük viszont egyáltalán nem hasonlított. Csodálkoztak is ezen az emberek. János csendes, szelídlelk volt, Péter nagybeszéd , hangos, köteked . Emiatt sokszor ellentétbe kerültek egymással is. Történt egyszer, hogy a szüleik elutaztak, és magukra maradtak otthon. Egy darabig jó volt minden, amíg el nem fogyott, amit édesanyjuk elkészített nekik. Gondolkodtak, mitév k legyenek. Egyikük sem értett a házimunkához, és nem is akarták megtanulni. Péter úgy gondolta, lealacsonyítaná t, ha ilyesmit csinálna. János pedig inkább olvasgatott csendben és 16

elmélkedett, nem fért az idejébe ilyesmi. Azért mégis kellett valami megoldás, így hát fohászkodtak az rangyalaikhoz, hogy küldjön valakit, aki segít rajtuk. Egy pár napig nem történt semmi, aztán egy reggel megjelent a szobájukban egy kis törpe emberke. Nagyon megtetszett nekik, mert olyan nagy szeretettel nézte ket. Bemutatkozott, Marcellnak hívták, és az rangyalok szóltak neki, hogy jöjjön el. A fiúk megörültek, hogy teljesült a kérésük. Marcell apó nem volt már fiatal, s t, ahogy jobban megnézték, alig állt a lábán, és fájdalmasan fogta a derekát minden mondatánál. A szeme viszont úgy csillogott, mint a legszebb drágak , és mindig szeretettel mosolygott. János rögtön odavitt neki egy széket, Péter pedig azon gon-

dolkodott, hol fog Marcell apó aludni. Éppen ebédid közeledett, érezték, hogy korog a gyomruk. Kérdezték az apót mi legyen. elmondta nekik, hozzanak a pincéb l krumplit, paprikát, zsírt, tegyék a lábasba, gyújtsanak be a konyhában, és f zzék meg. Meg a padlásra is felküldte ket kolbászért a krumplihoz. A fiúk azt sem tudták, hogyan dolgozzanak, hogy az apónak mindent megadjanak, mert els pillanatban megszerették, olyan jóságos és szeretetreméltó volt. Jól sikerült az ebéd, utána leültek, és az apó mesélt nekik, hogy honnan jött, és mennyi csodát megélt már életében. A fiúk szájtátva hallgatták volna bármeddig, de közben eljött az id a vacsorához, és az apónak alvóhelyre is szüksége volt. Szaladtak a kamrába, sütöttek szalonnát, szedtek hozzá zöldségeket a kertben, aztán bort hoztak a pincéb l, és megterítettek.

Úgy csináltak, mintha mindig ezt csinálták volna, pedig csak a szüleikt l látták, k mindig mással voltak elfoglalva. Marcell apó nagyon örült a vendéglátásnak, kedvesen mosolygott, és már alig várták, hogy folytassa a mesélést. Szépen megvacsoráztak, el is mosogattak a fiúk. Készítettek szalmából fekhelyet is az apónak a saját szobájuk sarkában. Lefekvés el tt az apó újra mesélt nekik, jókat nevettek, és nagyon boldogok voltak. Mire az apó felébredt, a fiúk már kitakarítottak, és tálalták a reggelit is. Nagyon megköszönte nekik és kérte ket, nyomkodják meg a fájós hátát. Ezt is nagy örömmel megtették neki.

Így ment ez pár napig, sokat mesélt Marcell apó, olyanokat, amib l sokat tanulhattak. Sajnos eljött a búcsú ideje. Marcell apóhoz álmában szóltak az rz angyalok, hogy ideje visszatérnie, küldetése véget ért. A fiúk szomorúak lettek, még sírtak is, annyira sajnálták, hogy elmegy t lük. Marcell apó mosolygott, és mondta, itt marad lélekben velük, ezt tapasztalni fogják, és elmúlik a szomorúságuk. Aztán egy fénysugárra lépett és elt nt el lük. Másnap a fiúk szomorúan keltek, de azonnal hozzáláttak a szokásos reggeli munkákhoz. Észrevették, hogy mindent úgy csinálnak, mintha Marcell apó

A novemberi számunkban megjelent Totó helyes megfejtése: 1.C – Locomotív Gt, 2.B – Máté, 3.C – firenzei polgár, 4.B – Lyontól északra, 5.C – 457 km, 6.D – vakfolt, 7.C – rulett, 8.B – 1945, 9.D – Kosztolányi Dezs , 10.A – üt s, 11.A – a víz vérré változik. Három helyes megfejtés érkezett, mindhárom Nagybajomból: Ballér Marianna, Ballér János és

ott lenne és neki készítenék a reggelit. Eszükbe jutott a sok tanulságos mese és a nagy szeretet, ami az apóban volt. Közben megjött a kedvük a munkához is, hiszen tudták, hogy az apó mindent lát, és nem szerettek volna neki csalódást okozni. Amikor megérkeztek a szüleik, nagyon örültek, hogy a fiúknak ilyen jót tett, hogy egyedül maradtak, és ilyen jó dolgosak lettek. János aktívabb lett, Péter szelídebb, és nagyon szerették egymást. Ha szomorkodtak néha, akkor Marcell apóra gondoltak, és öröm töltötte el a szívüket, mert a szeretet az öröm forrása.

Székelyi Balázs megfejtése. A Ballér testvérek a keresztrejtvény vicc-poénját is megfejtették: „Ez igaz, de mikor eszik a farkas salátát.” Pályázatunk nyereményeit, a mobil feltölt kártyákat Ballér Marianna, Ballér János és Székelyi Balázs nyerték. Gratulálunk a nyerteseknek!

Pusztai Mihály (Marcali) a december havi rejtvény készít je.

December havi keresztrejtvényünkben, Reményik Sándor egyik verséb l idézünk. Megfejtésül a vizsz.1. és a függ. 12. számú sorokat kérjük. 23. Néz, figyel FÜGG LEGES 25. Aljas, galád tett 1. Süsü mássalhangzói 29. Élet páros bet i 2. Kíváncsi tekintetek elöl, épülettel, magas kerí30. Lélegzik, létezik, van téssel védett terület 33. Román, osztrák, magyar autójel 3. Gondolatokat megörökít 35. T.O.S. 4. Amerigo… (szobrás; 1909-1984) 37. Ének 5. Munkácsy álmos inasa 38. Nehezen bontható csomó 6. Régi id kb l származik 40. Valakire valami ráesik 7. Alszik, pihen népiesen 41. Mikroszkóp 8. Argon vegyjele 43. Es áztatta talaj 9. Lókeresked 45. Kérést teljesítenek 12. Beküldend 47. … Aladár, híres orvos professzor (Petz) 14. Tetejére 49. Elsüti a puskát valakire 17. Róma közepe 51. N.V.O. 18. Pusztít, gyilkol 53. Maró anyag 21. B.A.I. 17

55. Jezsuiták rendi bet jele (SOCIETAS JESU) 57. Kérd szó

31. Szám páros bet i 32. Kéz része 34. Öblös edény 35. Község fehér megyében. A falu határában van a római kori település- Gorsium – romjai (Tác) 36. Vértanúk városa Romániában 38. Picike, de er s 39. Hív ember nem ilyen 42. Szintén 44. Lazán csüng alá 45. Kérnek t le, szívesen teszi 46. Tisztességtelen haszon (sáp) 48. Á.Ó.R. 49. R.D.Á. 50. Alapvet , rá jellemz fejl dési irányzat – angol szóval (Trend) 52. Bokaizület 54. … Loránd (Fizikus 1848-1919) 56. Égésb l visszamaradt anyag

VÍZSZINTES 1. Beküldend 10. Nem tiszta cip 11. Dohányzás… az egészségre 12. A végén, durr! 13. Tartomány Ausztriában – híres a rétese és a népviselete, 15. C.Z. 16. Állóvíz nével vel 18. Kopasz 19. Igen régi 20. Elefánt – név 22. Balkánon élt ókori nép (ILLIR) 24. T.D. 26. Ételízesít 27. Utóvizsga rövidítve 28. Próféta, róla nevezték el Böhönyén az 176065-ben épült barokk kápolnát 1

2

3

4

5

L

10

13

16

17

20

28 33

36

22

18

23

29

26 30

39 43

31

34

35

37

Z

N

K

19

25

32

54

9

15

18 21

27

50

8

14

24

46

7

11

12

42

6

38 40

O

41

44 47

45 48

49

51

52

55

56

53

57

Kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk falinaptárunkat. Egyházközségeink templomait, nevezetességeit mutatjuk be képekben. 2007. évben történ eseményeink kiemelten megtalálhatók a naptárban. Megvásárolható a templomokban. Ára 600.- Ft. 19

Decemberre tervezett programjainkból • • •

decemberben az adventi id ben roráté szentmisék lesznek. Kezdési id pontjuk reggel 6 óra. Kedden és csütörtökön Nagybajomban, szerdán pedig Böhönyén. Pénteken Böhönyén, szombaton Nagybajomban a szentmise este 5 órakor kezd dik

december 2. Szombat december 8. Péntek december 9. Szombat

Du. 3 óra: református templomban – Paulik család zenekara karácsonyi koncertet ad; karácsonyi vásár Kolping család Mikulás-estje – a Kolping család tagjai és a szakiskola növendékei számára. Nagykanizsán Lóránt atyánál

december 17. Vasárnap

Karácsonyi játék–gy jtés a Gyermekotthon lakói számára a szentmiséken

december 17. Vasárnap

Böhönyei templom – du. 3 óra A budapesti „4ff Fourtissimo” együttes adventi koncertje

december 18. Hétf

december 24. Vasárnap

„Szent Miklós kupa” nagybajomi és böhönyei fiatalok labdarugó mérk zése a nagykanizsaiakkal.

Hozd el a még használható játékodat, amivel már régóta nem játszol otthon, és ajándékozd oda a nagybajomi Gyermekotthon lakóinak. Csak olyan min ség játékot hozzál, amelyen még te is szívesen játszanál!

(b vebbet olvashatsz róluk és meghallgathatod zenéjüket www.fourtissimo.hu weboldalon!)

Nagybajomi templom – de. 11 órakor szentmise

Kaposvári Egyházmegye fiatal papjainak találkozója Nagybajomban

(A misére szeretettel várjuk a nagybajomi híveken kívül a böhönyei és a vései híveket is!) Ebéd után beszélgetés és foci a Kolping iskola növendékeivel.

Advent 4. vasárnapi szentmisék:

Nagybajomban 9.00, Böhönyén 11.00, Vésén 13.00

Szenteste: Vése – betlehemes játék 20.00

december 25. Hétf december 26. Kedd

Böhönye – betlehemes játék 21.30 éjféli szentmise 22.00 Nagybajom – betlehemes játék 23.30 éjféli szentmise 24.00

Karácsony ünnepén szentmisék

Nagybajomban 9.00, Böhönyén 11.00, Vésén 13.00

Karácsony másnapján szentmisék:

Nagybajomban 9.00, Böhönyén 11.00, Vésén 13.00

Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. Alapító kiadó és 8 éven át szerkeszt : Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felel s kiadó: Rajkai István plébános, Szerkeszt k: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatársak: Kuckó Katalin és Varró József. Fotók: Székelyi András és Rajkai István. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Újságunk havonta jelenik meg, januári számunk 2006. december 25-t l kapható.

20