A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA
Nagy Zoltán
SÍRK RE A völgyet nézni állj meg a hegytet n, Az életet tanuld a temet n. Figyelj reám, ki nem mozdítok ajkat, Már jól tanít, ki mindörökre hallgat. Most hallgatok, de egykor zengve zengtem, A föld, a víz, a lég hallottak engem. Nem néma, bárha nem szól a harang, S nem törli el a csend, hogy volt a hang. Voltam parázs, elszálltam mint a pernye; Szívem tüzét eloltá bús zegernye, De melegebb a nyár, s a déli szélben Örökké érzik már, hogy én is éltem. Voltam kiáltás, de elkapott a szél, De aki kiáltott az él! Völgy csipkebokra már hiába száraz, Az Úr lángolt ott, mindig oltár már az! Ha van füled, halld hangtalan beszédem: Mindegy, mi voltam: voltam az ami, Egy hang voltam az Isten énekében És kár lett volna el nem hangzani.
1
Helytörténet
Marics József (Berzence)
Élet a törökhódoltság alatt
1. A virágzó települések elnéptelenedése Nagybajomban a meghódolás után a lakosság helyzete és életkörülményei egyaránt tragikusnak mondható. Annak ellenére, hogy településünkön a török lett az úr, a portyázó, fosztogató janicsárok egyáltalán nem kímélték a vidékünket. Amit lehetett, er szakkal elvitték, az ellenállókat pedig magukkal hurcolták az embertelen rabságba.
Igaz, a magyar nemesek is fosztogatták és kegyetlenül megsarcolták a lakosságunkat. Arra is akadt b ven példa, hogy a helybeliek egymást is fosztogatták, vagy bandába ver dve a törökök által uralt birtokokat támadták meg, és az er szakkal szerzett zsákmánnyal tértek haza. Az élet keserves és tragikus volt. 1557-ben az éhhalál fenyegette a nagybajomiakat. Szinte isteni csoda, hogy az egykor virágzó mez városunk nem pusztult el. Az el deink minden borzalmat, tragédiát, nélkülözést és éhséget túléltek. Környékünkön, a nevezetes települések sorra sz ntek meg. A falvakból lakatlan puszták lettek. Besenye, Betlen, Csiszár, Kandaly, Karácsonykútja és Szöszle teljesen elpusztult. 1565-ben Kakon, Korotnán és Lókon vagy nem lakott senki, vagy az erd k mé2
lyében húzták meg magukat néhányan. Balognak mindössze egy, Lencsennek pedig négy adófizet jobbágya volt. Somogyország olyan siralmas képet mutatott, hogy 1596ban a megye önállósága is megsz nt, mivel Zalához csatolták. Nagybajomban nem hunyt ki az élet. A korábban Csökölybe és attól délre menekült bajomiak jelent s része visszaköltözött. 1565-66-ban negyven adózó jobbágyról tudunk. Ez a szám egykor igen parányi falut jelentett, de a török hódoltság idején, ez jelent s településnek számított. Nagybajom nemesei a török el l elmenekültek Zala, vagy Vas megyébe. Az örökös torzsalkodás és pereskedés jellemezte az életüket a birtokaik hovatartozása, és az adók beszedése miatt. A szegény lakosságunk el tt a nemeseink nem sokban különböztek a törökökt l. Igazságtalanul és kegyetlenül ítélkeztek és adóztatták a vidékünket. 1566-ban történt az a véres tragédia, amikor Tóti Lengyel L rinc nemesünk elfogta Jákó Demetert, magával hurcolta a mez re, ahol pogány módon levágta a fejét. Ennek a véres tettnek a helyét jelzi az Emberöl d l név. 2. Sanyargatás és jogtiprás A megmaradt somogyi településeken, így Nagybajomban is kialakult a kett s adóztatás. Adózniuk kellett a török elnyomóiknak és az illetékes magyaroknak egyaránt. A magyarok felé történ adózás is összetett volt, mert igényt tartott az adóra: a király, az egyház (ezt kés bb a kapitányok szedték) és a földes-
úr. A királyi rendelet megtiltotta a jobbágyoknak a szabad költözködés jogát. Ezt a török is örömmel elfogadta, és az ellene vét ket szigorúan megbüntette. A jobbágyokat a földesurak bérbe adhatták és kényük – kedvére elcserélhették egymás között.
3. A török adórendszer A török adó a kizsákmányolás borzalmát tárja elénk. A települések lakóit pontosan összeírták és véresen adóztatták. Arra is akadt példa, hogy az adószed bérmunkások a kivetett adó kétszeresét szedték be a szerencsétlen lakosságtól. A török adót két f csoportba sorolhatjuk: 1. adó járt a szultánnak, ez a kincstári adó. 2. A török földesúrnak járó adó az emberi élet egészére terjedt ki. Létezett: - személyre szóló fejadó, - házadó, - füstadó, - kapuadó, - mustadó (az alkoholt nem fogyasztották, de az üdít ket: mustot és szörpöket el szeretettel kortyolgatták), - hordóadó (a török intenzív módon foglalkozott a sz l telepítéssel és a sz l m veléssel, mert a borból jelent s bevételre tett szert.), - veszekedésért kivetett adó (jaj volt a duhajkodó legényeknek),
- b n-adó (akinek a b ne köztudottá vált, bizony adóznia kellett), - mennyasszony adó (házasodni is csak a török engedelmével lehetett, és ezért is fizetnie kellett a v legénynek.) - özvegyasszony adó (ha férjhez ment, a v legénynek a mennyasszony felét volt köteles megfizetni.) Ezek voltak a legf bb adónemek. Szegény magyarjainknak, köztük a jó bajomi el deinknek, ezeken túl, minden termésb l tizedet is kellett adniuk a töröknek, és nyolcnapi robotmunkát kellett végezniük a török földesúrnak. 4. A fejl dés és kibontakozás apró jelei A hódoltságban él kre tökéletesen illik az si latin mondás: Sub pondere crescit palma. Teher alatt n a pálma. Az igazságtalan, kegyetlen és sokrét adóGyörgy-Jánosi Zsuzsanna,
zás és elnyomás ellenére is megindult a fejl dés a török által elnyomott Nagybajomban. 1572 után, a településünk központi fekvése és a hatalmas, m velhet földterület miatt sokan visszatértek, vagy hozzánk menekültek más falvakból. Már két malomnak kellett rölnie a gabonát. Ez a szám 1598-ban már kilencre b vült, mely negyven jobbágy és zsellér ház igényeit szolgálta.
A nagybajomi török földesúr az elnyomó hatalom megszilárdítása után, a magyar
földesúrhoz hasonlóan kezdett gazdálkodni, és valamilyen szinten védte a jobbágyait, hogy az adójukat képesek legyenek megfizetni és viszonylagos békében éljenek. A törökök komoly értéket láttak a hatalmas m veletlen földbe, és óriási munkaer t a jobbágyokban. Korszer földm velést folytattak. Kiválóan m köd majorságot hoztak létre Balogdon, ahová a bajmiak is jártak dolgozni. A 150 évig tartó török elnyomás alatt Nagybajom lakossága is kénytelen volt tudomásul venni az idegen uralmat, de sohasem hoztak létre: magyar – török baráti társaságot. Sokszor sírva és fogcsikorgatva viselték az elnyomást és fizették az adót, de összefogva, egymást segítve remélték és imádkoztak azért, hogy elt njön hazánk egér l a félholdas zászló.
Szentek és gyógynövények
„A szentek sorstársaink, emberek k is, csak éppen Krisztusnak tökéletesebb képmásai, ezért Isten az életükbe felt n en nyilvánítja ki jelenlétét és arcát az embereknek.” (Lumen Gentium 50.szakasz) Novemberben ünneték. Négy éves volt, feleségül is vette. Isten három pelt szentjeink közül amikor eljegyezték gyermekkel áldotta meg. akik gyógynövénnyel Thüringia leend grófBoldog családi életük volt. ábrázolnak Árpádházi jával, Lajossal. Az Tudták, hogy a boldog házasság Szent Erzsébet. akkori id k szokása titka Isten és egymás szeretete. Prohászka Ottokár szerint Wartburgba Csodálatosan szép és kiegyensúpüspök így írt róla: vitték, itt nevelkedett lyozott házaséletet éltek. Lajos „Tizenhárom éves kojövend anyósa veze- elnézte, ha felesége éjszakánként rában már hitves, titése alatt. néha felkelt mell le és egy id re zenkilenc évesen özvegy, hu- A családi fészekb l, az édes ma- padlóra feküdt, csak azért, hogy szonnégy évesen halott lett Er- gyar hazából való kiszakítás Isten iránti szeretetb l egy id re zsébet, a kereszténység öröme, megremegtette kicsi szívét. Az új lemondjon kedvesér l. Ahhoz dics sége, a keresztény asszony- házban mindenkinek felt nt, sem szólt, ha szigorúan vezekelt, ideál! hogy ez a pici gyermek mennyire vagy pompás asztaluknál böjtölt. 1207. július 7-én született. Sá- vallásos, Isten – és ember szere- Lajos fejedelmi tekintélyével rospatakon. Édesapja II. Endre t . Nem sokat adott az udvari mindig megvédte Erzsébetet az király, édesanyja a német csa- etikettre sem, jónak mutatkozik, udvar és az édesanyja rágalmazó ládból származó Gertrúd király- mindenféle ember iránt, a rang- nyelve el tt. S t kérésére 1225né, akit 1213-ban a Bánk Bán – jánál alacsonyabbakkal szemben ben, amikor kitört az éhínség, féle összeesküvéskor meggyil- is. Éppen ezért szerette Lajos és megnyitotta cs reit az éhez koltak. Szülei vallásosan nevelemberek el tt. Messze földön 3
híre ment, hogy milyen irgalmas és emberszeret a fiatal grófné. Különös figyelmet szentelt a betegeknek és a szegényeknek. Két kórházat alapított a férjével, hogy azokban maga is jótékonykodhasson. 1227-ben Lajos keresztes hadjáratra indult és még abban az évben járványos betegségben meghalt. Az addig visszafogottan áskálódó anyós és a sógorok most nyíltan felléptek ellene. Karácsony éjszakáján kergették el Wartburg várából. Három kisgyermekével egy szegényes pajtában talált oltalmat. Nem zúgolódott, hanem ajkán felcsendül a Te Deum! 1228-ban belépett a Ferences Világi Rendbe. Az anyai szív fájdalmával mondott le gyermekeir l, nevel re bízta, mert úgy látta, hogy nem tud számukra megfelel nevelést biztosítani. Kétkezi munkájával kereste meg kenyerét. Amikor kés bb visszatérhetett volna palotájába, nem tette, hanem özvegyi vagyonából kórházat épített, s ami megmaradt azt saját maga osztotta szét a szegények között. 1231. novemberében megbetegedett. Élete utolsó percéig megrizte a magyar népünkre jellemz életörömet és der t. Mindenét szétosztotta a szegények között. 1231. november 16án éjfél körül halt meg. Wartburgban temették el és 1235ben szentté avatták. Árpád-házi Szent Erzsébetet rózsával, vagy kötényét tele rózsákkal ábrázolják szentképeken. A rózsáról mint gyógynövényr l szeretnék írni. Az írott történeti id kben, f leg Perzsia és az oszmán Birodalom területein foglalt el ez a gyönyör virág egészen különleges sze4
repet. A szultánok, emírségek és f urak kertjeinek fürd medencé-
ibe ünnepi alkalmakkor rózsaszirmokat szórtak, csakúgy mint a szobák és folyosók kövezeteire. Ételeikben f szerként felhasználták a rózsafa levelét, virágát és magját is. A rózsa illatos virágszirma, ma is a keleti konyha f szerei közé tartozik. Az antik görög és a római kultúrában, mint a keleti világban a lakomák, a pompa, az élvezetek része volt. Az illatok világában a rózsa a virágok fejedelme. A rózsák kozmetikai, gyógyászati és konyham vészeti célokra egyaránt használhatóak. A friss szirmokkal és a rózsavízzel édességeket, savanyúságokat ízesítenek. A rózsavíz felfrissíti a fáradt b rt és a szemet. A szárított szirmok sokáig rzik illatukat, ezért potpurriba keverik.
Néhány rózsafajtát említenék: a gyep rózsa, vagy csipkerózsa (Roza Canina) Cserjésekben, erd szélén gyakori látvány a tüskés csipkebokor. Májustól júliusig virágzik, ezután jelenik meg rajta a csipkebogyóként ismert termés. Magas C-vitamin tartalma miatt értékes gyógynövényünk. Tízszer annyi a C-vitamin tartalma mint a citromnak, de más hasznos ásványi anyagot is tartalmaz. Megfázásos id szakban kedvelt ital a húsából készített tea. Lázra, hörghurutra, vese – és húgyúti panaszokra antibiotikumként, gyulladás gátlóként alkalmazható. A csipkebogyó még sok A, B és K vitamint is tartalmaz. Ezért nem meglep , hogy a bogyóból szirupot, gyümölcsitalokat, állítanak el , f ként gyermekek számára. Közkedvelt a csipkebogyó lekvár is. Az aromaterápiában fiatalító hatása miatt ajánlják. A parlagi rózsa (Roza gallica) sziromlevelei tannint és egyéb összehúzó anyagokat tartalmaznak, melyek fert tlenít hatásúak. A virágok hasmenés és torokfájás enyhe csillapító gyógyszereinek alkotói. A rózsaolajos fürd víz lazító hatású és képes megszüntetni a változókor okozta átmeneti levertséget. A dél-amerikai kozmetikai iparban egyre jelent sebb szerepet játszó Rosa rubikinova illóolaja gyorsítja a sebgyógyulást, ezért a sebészetben alkalmazzák. A százlevel rózsa (Roza centifolia) f bb hatóanyagai flavonoidok, illóolaj és egyéb anyagok!
A virágszirmoknak összehúzó, gyulladáscsökkent és a sebek gyógyítását el segít hatása van. Használják bélhurut, gyomor és bélvérzés ellen. Küls leg öblöget szerként, mandulagyulladás és fogínysorvadás esetében, illetve száj fert zések kezelésére, valamint b rbántalmak kezelésére. Az illóolajat kozmetikai készítmények, krémek, testápolók, fürd készítmények alkotórésze-
ként és parfümök illatösszetev jeként használják. Még a rózsameténget (Vica Rosea) szeretném megemlíteni, amely a télizöldfélék csoportjába tartozik. Gyógyszeriparunk számára fontos, nagyban termesztik. Az ipar minden részét, a gyökerét is feldolgozza. A drog rosszindulatú daganatok növekedését meggátló hatású alkaloidákat tartalmaz. A nép gyógyászatban régóta használják scorbut, cukorbaj, b rkiütések, fekélyek ellen. Sok elbeszélés szól Erzsébet rózsáiról, segít készségér l, szeretetér l. Nem véletlen dolog, hogy képein rózsákkal ábrázolják. A rózsák a szerelem, a n iesség szimbólumai. Egy történet abból az id b l, amikor sógora, Henrik, kormányozta a grófságot, elmondja, hogy Erzsébet változatlanul folytatta jótékonyságát a szegények
Olofsson Placid OSB
Azért mertem vállalni ezt az el adást, mert az életemben az isteni Gondviselés eléggé különös élményekkel ajándékozott meg. Bemutatkozásképpen csak szabadjon annyit mondanom, hogy pannonhalmi bencés tanár vagyok. 56 éve szenteltek pappá. 1946-ban mint budapesti bencés tanárt, letartóztattak. Andrássy út 60, Markó utca. Nem tudtak velem mit kezdeni, átpasszoltak a szovjet hadbírósághoz. Azok mindjárt tudták, hogy mit kell
csinálni. 10 év szabadságvesztés, amit böcsülettel letöltöttem a GULÁG-ban. (Ez a politikai foglyoknak szánt szovjet találmány. Így szokták mondani: „GULÁG szigetcsoport”. Így persze sosem hallottam odakint, ezt itt találták ki nyugaton. A „GULÁG” bet szó, négy orosz szónak a kezd bet ib l. Jelentése: „a politikai foglyok büntet táborainak föls vezetése.”) Amikor elfogtak, teljesen érthetetlen volt számomra, hogy fiatal papi életem miért kezd dik így. Ha valaki ezt meg tudja fejteni, akkor és annak nagy-nagy jutalmat ígérnék. Ma már mindent értek. Nem azt mondom, hogy csoda volt, de az Úristennek valami egészen különleges akarata volt vele. Hadd mondjak el mindjárt egy külön élményt.
körében. Egyik napon Henrik váratlanul tért haza a vadászatról és találkozott vele, amint épp kosárral a karján igyekezett valahová. Henrik látni akarta mit visz a kosárba. Erzsébet engedelmesen átadta neki a kosarat, amelybe a szegények számára élelmet csomagolt. Henrik azonban illatozó rózsákat látott benne, s megszégyenülve útjára kellett bocsátania Erzsébetet. Erzsébet betegeket ápolt és mint tudjuk a rózsák sebek borogatására, gyomorbántalmak ellen küls leg öblöget szerként használják. Valószín leg ezért is jelképe a rózsa szent Erzsébetnek. Szent Erzsébet ma is minden családanya eszményképe, akit követni kellene Isten, család, gyermek, hitves és egymás szeretetében, mert csak így maradhat fenn egy nemzet.
2008 - Biblia éve
Az egypeng s Szentírás
– 1953-ban történt, még Sztálin halála el tt. A fogolytáborban ekkor én mintegy 900 km-re Moszkvától keletre voltam, még az Uralon innen, és t lünk kb. 2000 km-re, az Északi Jeges tengernél is volt egy hasonló GULÁG-láger. Egyszer átkerült onnan hozzánk egy magyar fogoly, egy fiatalember egy Kalocsa környéki községb l, és kezembe nyomott egy kis könyvszer séget. Fed lapja nem volt, 5
hátlapja nem volt. A következ t mesélte: Ott fönn az Északi Jeges tenger mellett valami rossz fát tett a t zre, és sötétzárkába csukták, három napra. Az csúnya dolog volt, mert három napig mínusz 25-30 fokos hidegben fél méterre a föld alatt volt bezárva. Az odúnak beton alapja volt, egy ablak nélküli sötét kóter. A „b nöst” egy pici kis nadrágban és egy trikóban lökik be oda, és semmit, se kenyeret, se levest, az égvilágon semmit sem kap a három nap alatt. Ez bizony keserves dolog. Kínjában mit csinál a szerencsétlen? Elkezdi a falat eszegetni. Gerendákból volt a kis épület
És most kapaszkodjék meg mindenki a székében! Ez a valami egy fed - és hátlap nélküli, a Budapesti Szent István Társulat által 1930-ban kiadott „egypeng s” Újszövetségi szentírás volt. Máté els szavától az Apokalipszis utolsó szaváig, fed lap és hátlap nélkül. Teljesen érthetetlen. A háború után 8 évvel. De ha oda is kerül egy magyar hadifogoly, miért nem találta meg a kutya sem a 8 év alatt? Hiszen annyi büntetett volt már abban a sötétzárkában! Az Úristen azonban nekünk teremtett oda egy Újszövetségi szentírást. Mi pedig ívekre vágtuk széjjel természetesen, és mi, akik akkor már 7-8
Mindenkinek azt kívánom, hogy a Biblia ne a polcán legyen egy díszkötésben, hanem olvassuk ronggyá a Bibliát. Mert mi ott bizony megtanultuk, hogy hogyan kell a Bibliát olvasni. Nem voltunk mi szentírástudósok, de hogy az mit jelentett a számunkra... Erre majd vissza szeretnék térni, mondjuk a szavaimnak a második felében, mert csak akkor lesz érthet , ha el tte még valamit elmesélek. Lehet, hogy van, aki hallotta már, de azért hadd mondjam el, mert ez dönt en fontos élményem volt, úgy megfordította az életemet. Hiszen nem kis dolog az, amikor 26 éves korában egy tiszteletnek örvend budapesti bencés tanárt az egyik pillanatról a másikra senkivé teszik – mert nemcsak a cip f z nket, a derékszíjunkat meg a nadrágtartónkat vették el, hanem egyáltalán az emberi mivoltunkat is. Mi attól kezdve csak egy szám voltunk. És azt a megtisztel címet kaptuk, hogy `a nép ellensége'.
A 876-os nép-ellensége
összeállítva, kívülr l be volt vakolva, de belülr l nem. Ahogy a gerendák között tapogat, valamire rátalál a kezével. És egy jó rab-szokás szerint – ne haragudjanak, hogy ezt mondom – mindjárt eltulajdonítja, a gatyája korcába rejti. Teljesen elképzelhetetlen, hogy hogyan tudta azt onnét kihozni, amikor örökké motoztak bennünket, és hogy hogyan tudta meg rizni azt a 2000 km-en át, amikor szállítmányra vitték – de bizony elhozta azt a pici kis vacakot. Egyszóval: egyszer en elképzelhetetlen. Nem azt mondom, hogy csoda, de elképzelhetetlen. 6
esztendeje magyar bet t nem láttunk – cirill bet t láttunk, de magyar bet t nem láttunk, nem olvastunk -, elkezdtük olvasni. Nem volt különbség, hív , vagy hitetlen, protestáns vagy katolikus, ateista vagy micsoda... Faltuk! Aztán cseréltünk mindig. Volt úgy, hogy kétnaponként, volt úgy, hogy háromnaponként, ahogyan sikerült. Rendszeresen cseréltük ezeket az íveket. Persze volt úgy, hogy a szalmazsákba kellett eldugni, volt úgy, hogy el kellett ásni, mert ugye, ilyesmit nem szabad volt kézbe venni... De az tény, hogy mi három és fél hónap alatt ronggyá olvastuk azt az Újszövetségi szentírást.
– Err l közben hadd mondjam el, hogy amikor a televízóban volt a portréfilmem – a 3 és fél órás fölvételb l 48 percet adtak le –, a m sor címe ez volt: A nép ellensége, Placid atya. Az Új Ember nem is merte hirdetni. Mert hogyan lehet egy ilyen m sort hirdetni? A cím ugyanis nem idéz jelben volt! Ez persze nem egészen így volt, hogy én a nép ellensége voltam. Egyébként, ezt egészen pontosan így kell mondani: a 876-os nép-ellensége. Amikor ezt a számot a hátunkra, a pufajkánkra, meg a vattanadrágunkra és a vattasapkánkra festették, a katona klórmész-oldatba mártott egy 10-12 cm-es, funérból kifaragott számot, nekünk pedig tartani kellett a hátunkat. Mikor nekem is a hátamra tette a 876-ot, barát-
ságos közvetlenséggel odaszólt, hogy maga szerencsés ember. Nem csak a nép ellensége, hanem szerencsés ember. Végignéztem a rongyaimon, nem válaszoltam, de azt gondoltam, hogy azért el tudnék képzelni nálam szerencsésebb embert. Amikor látta, hogy milyen buta vagyok, és nem értem, rögtön megmagyarázta. Az oroszok mindent megmagyaráznak. Azt mondta: „agy-kof”. Persze, ezt sem értettem, de már nem maradhattam ott, menni kellett tovább, mert már a másikra tette a számot. De bántotta a cs römet, hogy mi az, hogy „agy-kof” Aztán a szovjet fogolytársaimtól megkérdeztem, és k nagyot nevettek rajtam. Ó, hát az „egy-kof” a népies elnevezése egy kártyajátéknak, a 21esnek. 8+7+6=21, hát én vagyok az üt kártya, én vagyok az adu, én vagyok a szerencsés ember. Mikor letartóztattak, igazán nem gondoltam, hogy szerencsés ember vagyok. Nem voltunk mi 1946-ban – még mi papok, szerzetesek sem – fölkészülve arra, hogy börtönbe kerülünk. Ez kés bb aztán már divattá vált, de akkor még nem. Amikor az Andrássy út 60-ban a magánzárkámban voltam, nagyon-nagyon imádkoztam, hogy megtudjam, most mit akar velem a jó Isten: a rendemnek kárára van a dolog, az édesanyám beteg és id s volt, a sírba fogom vinni. Mit akar velem a jó Isten? A jó Isten pedig nem nagyon iparkodott, hogy megvilágosítson. Bizony, sokat kellett imádkozni... S közben a bírósági tárgyalás, a hadbírósági tárgyalás is megvolt. Ott aztán kisült, hogy valóban a nép ellensége voltam. Bebizonyították. Borzasztó! Aztán megkaptam a 10 esztend t. A bírósági tárgyalás a szovjet börtönben volt. Akkor történt egy fontos esemény... Feloldozás magyar nótával – Hatan voltunk egy cellában.
Reggeli után lavórban betolták a borsó levest vagy micsodát, mi pedig hat kanállal vezényszóra ettünk, ettük a levest. Én egy kicsit pikáns voltam, mert reverenda volt rajtam. A háború el tt nekünk nem volt civil ruhánk, csak reverendában jártunk, így aztán reverendában is fogtak el, és a rabok közt is reverendában voltam. Ez a szovjet börtönben egy kicsit pikáns valami volt. Ennek köszönhettem a kitüntetést, hogy miután a levest elfogyasztottuk, engem kivittek a folyosót és a WC-ket pucolni. Ez óriási kitüntetés volt, nem kellett bent ülni állandóan csöndben a cellában. És néha ezt-azt meg is láttam. Akkor folyt a nürnbergi per, és ha néha megláttam egy újságpapírost, elolvastam... Ugye, mégis valami kapcsolat a világgal. Mindez nagyon jó volt nekem, egy kicsit mozoghattam, mentem a vödörrel a csaphoz, aztán takarítottam mindent. De a szovjet katona a géppisztollyal a nyakában borzalmasan unta magát, és néha elkezdett fütyülni meg énekelni. Én nem is gondol-
dúdolni, hadd tudják a cellában, hogy egy magyar csiszálja a padlót. Tudni illik ugyanis, hogy ott a cellában a fülünk úgy kiérzékenyedett, hogy minden zajt értelmezni tudtunk: most ez jön, most az megy stb. Minden zajra fölfigyeltünk, pedig ott mindenféle más is szólt, például hogy: Világ proletárjai, egyesüljetek! Nos, hadd tudják meg, hogy itt egy magyar takarítja a folyosót. Az egyik folyosó végén hat cella volt. Azok voltak az ún. halálkamrák. Akkor éppen 32 halálraítélt volt abban a hat kamrában. Persze, nem láttam ket, én csak takarítottam ott a folyosót. Akkor megint oldalba bökött a Szentlélek: nem kell nekem a magyar nótának a szövegéhez ragaszkodnom, hisz ez a jóember úgysem tud magyarul. Azt énekelek, amit akarok... Erre szépen elkezdtem énekelni, hogy pap vagyok, katolikus pap vagyok. A halálkamrák el tt még azt is hozzáénekeltem, hogy aki a szentgyónását el akarja végezni, az bánja meg a b neit, megadom innen a föloldozást. A cellában délutánonként kitaláltam, hogy
tam semmire sem, de most hadd mondjam: egészen biztos a Szentlélek Úristen bökött oldalba, hogy ha ennek szabad fütyülni, akkor nekem is szabad dúdolni! Magyar nótát fogok
melyik magyar nótára illik rá a föloldozás, ami akkor még latinul volt. Az id sebbek, az én korom alatt lév k is emlékeznek még rá. Volt egy ilyen magyar nóta, hogy „Nincs cserepes ta7
nyám...” Erre gyönyör en ráillett. Énekeltem, énekeltem egyiket a másik után... Be kell vallanom férfiasan, hogy akkor fogalmam sem volt arról, hogy ennek mi értelme van. (Azért nem mindenki olyan h s ám, mint ahogyan megmutatja magát. Csak vigyázzanak a foglyokkal kapcsolatban! A foglyok néha olyan h siességeket tudnak elmesélni magukról, aminek talán a fele sem igaz. Ezt csak úgy magunk között mondom.) Szóval, akkor fogalmam sem volt arról, hogy ez most mire jó. Egyszer azután „szállítmányra vittek” bennünket – ezt sem fogom megérteni soha, ehhez szovjet agytekervény kell (!) –; ha Budapestr l egy 10 esztend re elítélt pasast a Szovjetunióba akarnak vinni, akkor az els állomás, hogy Sopronk hidára viszik. Mindnyájunkat Sopronk hidára vittek. Az a szabály a szovjeteknél, hogy ha egy ilyen rabot egy másik helyre visznek, akkor pucérra vetk ztetik, és a ruháját a fert tlenít kamrába teszik – a tetvek persze kinevetik az egészet, de ez így volt. – A foglyok kapnak egy vödör vizet, a fejükre egy dió nagyságú ken szappant, és mosakodni kell. Ahogy én is mosakszom ott, jön ám egy gyöngyösi fiatalember – pucéran, én pucéran – és azt mondja: – Te énekeltél ott a folyosón? – Mondom: – Én. – Erre azt mondja: – Te azt el sem tudod képzelni, hogy annak az éneknek milyen hatása volt a halálkamrában! – Akkor ott volt is a halálkamrában, halálraítélt volt, kés bb azonban kegyelmet kapott. 10 évre változtatták át, ezért tudtam én vele találkozni. És elmondta még azt is: – A halálos ítéletet mindenki másként fogja föl. Van, akit meg sem lehet szólítani, annyira depreszsziós, van, aki mindenre rögtön 8
fortisszimó reagál; mindenkire másként hat a halálos ítélet. Öszsze voltunk csukva, borzasztó légkör volt. De amikor meghallottuk a te énekedet, elkezdtünk suttogni, hogy csodálatos ez az Isten. Akkor, amikor mi nem tudunk megbékülni ezzel a világgal, az emberekkel, nem tudunk megbékülni saját magunkkal, akkor ideküld nekünk egy papot, hogy legalább Istennel béküljünk ki. Nem tudom elmondani neked, hogy mit jelentett ez számunkra. Akkor esett le bennem a tantusz, akkor fordult meg bennem minden. Nem az a fontos, amivel elítéltek... (A szovjet büntet törvénykönyv 58. par. 2., 8. és 11. pontja alapján kaptam a 10 évet. Fogalmam sem volt, hogy mi ez. Nem tudom, hogy melyikük ismeri a szovjet büntet törvénykönyvet. Én sem ismertem. De nem is érdekes.) Az Úristennek volt egy gondvisel gondolata, hogy kell oda a foglyok közé egy ilyen magamfajta lelki szakmunkás, hogy tartsa a foglyokban a lelket. Nekem ez volt a feladatom, ez volt a hivatásom, ez volt az Úr Istennek az akarata. Akkor átfordult az egész, úgyhogy nekem sokkal könnyebb volt az az egész 10 esztend , mint a többieknek, mert én tudtam, hogy miért vagyok ott. Ezért mondtam el ezt az eseményt, mert ez anynyira lényeges fordulópont volt, ami aztán az én 10 esztend met belendítette.
A négy életszabály – A mi feladatunk az volt, hogy túléljük ezt a nyomorúságot. Töretlen emberséggel kellett túlélnünk.
Err l rengeteget beszéltünk, és ha társaim másról akartak beszélni, én mindig visszatértem erre. Ez volt az én feladatom, hogy tartsam bennük a lelket. A rengeteg beszélgetés során négy szabályt foglaltunk össze. Ezt a négy szabályt el kell mondanom el ször, aztán majd visszatérünk a Szentíráshoz. Az volt az érdekes, hogy amikor az Úristen odaküldte nekünk az Újszövetségi szentírást, akkor ebben – az Úr Jézus tanításában – megtaláltuk ezeknek a szabályoknak az alapját. Ez nagyon érdekes volt. Erre azonban csak akkor tudok rátérni, ha elmondom ezt a négy szabályt, amit mi számtalan beszélgetés kapcsán megalkottunk. Miközben az egyik lágerb l újra és újra átküldtek egy másikba, a másikból a harmadikba, nagyon sokakkal találkoztunk, és mi ezt mindig újra fölvetettük, rengetegszer beszélgettünk róla pro és contra. Az els szabály: a szenvedést nem szabad dramatizálni, mert attól mindig gyengébb lesz az ember. Tehát, ha valaki reggelt l estig panaszkodik, reggelt l estig elégedetlenkedik, reggelt l estig siránkozik, az csak gyengébb lesz. Mindig gyengébb lesz. (Zárójelben mondom: ez a mai Magyarországra is vonatkozik ám! Ránk is vonatkozik, nemcsak ott...) A szenvedést nem szabad másként felfogni. Hozzá kell tennem azt is, hogy ezek nem vallásos emberek voltak, és nem apácanövendékek. Voltak ott még nyilas tömeggyilkosok is, és akik a kommunizmus ellenségei voltak, azok is össze voltak szépen gy jtve. Nem hivatkozhattam tehát kifejezetten az Úr Jézus tanítására, az Isten szeretetére és az emberszeretetre! Nem err l elmélkedtem velük: az életb l kellett ezekre a szabályokra szert tenni, például arra, hogy nem szabad a
szenvedést dramatizálni, inkább bagatellizálni kell. Egyszer en csak arról van szó: ezt a szenvedést mások is kibírták már itt a GULÁGon, a lágerben, százan, ezren, százezren; én sem vagyok silányabb, én is kibírom. Ez volt az els szabály. Itt azért hadd meséljem el, hogy ehhez a szabályhoz én még hozzáf ztem azt, amit az osztályf nökömt l tanultam. Bencés diák voltam Budapesten, az osztályf nököm öt esztend n kersztül Szunyogh Xavér Ferenc volt. Xavér bácsi neve talán egypárak számára ismer s. t le hallottam a következ t: Gyakran össze szoktuk keverni a Mt 6,10et a Mt 26,43-mal. A görög szövegben pontosan ugyanaz áll mindkét helyen: „Legyen meg a Te akaratod!” De a szituáció egészen más. A Mt 26-ban az Olajfák hegyén, az Úr Jézus haláltusájában hangzik el, a Mt 6ban pedig két és fél esztend vel el tte, amikor az apostolok megkérik Jézust, hogy tanítsa meg ket imádkozni. Akkor az Úr Jézus nagyon érdekesen fölsorol
nekik hét kérést. Tessék csak megfigyelni: a Miatyánkban hét kérés van. Azt, hogy miért hét, tudjuk, hisz ez a teljességnek a száma stb., ez most nem érdekes. A Miatyánkban az egyik kérés az, hogy „szenteltessék meg a Te neved”, a másik az, hogy „jöjjön el a Te országod”, stb., mindez rendben is van. De azt, hogy „legyen meg a Te akaratod”, miért kell úgy fölfognunk, hogy az Úr Isten akarata mindig ellenkezik az én akaratommal? És mivel neki egy pár számmal nagyobb kalapja van, egy kicsit hatalmasabb, mint én, hát nekem bele kell nyügl dnöm az akaratába. Legyen meg a Te akaratod! Ugye, így szoktuk ezt gondolni? Kicsit gúnyosan mondtam ezt most, ne haragudjanak! Erre Xavér bácsi azt mondta, hogy amikor Jézus két évvel a Getszemáni kertben, az Olajfák hegyén való haláltusája el tt Isten akaratáról beszélt, nos, akkor mir l is volt szó? Akkor még nem a haláltusáról. Isten azért küldte a földre egyszülött Fiát, hogy bennünket üdvözítsen. A
mennyei Atyának üdvözít akarata volt, s a Miatyánkban mi ezt az üdvözít akaratot kérjük, hogy legyen meg mibennünk is az üdvözít akarata. Mi ott a lágerben nem úgy akartuk imádkozni a Miatyánkot, hogy nekünk ebbe a helyzetbe bele kell tör dnünk, mit tudunk tenni, ott van a négy rtorony a golyószórókkal, ide kerültünk, az Úr Isten nem tör dött velünk, ez most az akarata, nekem ebbe bele kell nyügl dnöm. Nem! Az Úr Isten ebben a szituációban is valósítsa meg az üdvözít akaratát bennünk. – Ezt csak úgy mellékesen mondtam el, mert sokat jelentett, amikor az ember próbálta ezt a helyzetet úgy elfogadni, hogy „ebben a szenvedésben is üdvözíts engem, Uram!” Így már könnyebb volt a Miatyánkot is imádkozni! – Tehát az els szabály: nem szabad a szenvedést dramatizálni. (folytatjuk) forrás: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat - Mária Rádió
a híveket, fiatalokat, gyermekeket „hódít” meg. T rbe csalják. A tiszta lelk ember nem is gondol rosszra, amikor beteghez hívják éjszaka. A hatalom képvisel i meggyilkolják… Nagyon id szer a mondanivalója a fiatal pap tragédiáját feldolgozó darabnak. Itt találkozunk Jézus szavaival – a jó pásztor életét adja barátaiért. A szerepl gárda természetes személyekb l állt: gyerekek, egyházközségi tagok, Keceli Károly atya. és nem utolsó sorban Ivancsits Tamás saját személye, aki Brenner János szerepét alakítja. Az el adás nagyon leny göz és egyben felemel is volt. Aki néz-
te, hallgatta több féle érzés, gondolat feltört benne a jóságról, szeretetr l a gonoszságról, a szépségr l és a zenér l. – Nagyon szép volt. Ivancsits Tamás munkásságát az Isten áldja meg, kívánunk neki nagyon sok gyümölcsöz termékeny éveket. A szerepl gárdának köszönjük a gyönyör , lelkes játékot, melyet Isten fizessen meg. Brenner János atya mártírhalált halt. Imádkozzunk, hogy miel bb a boldogok sorában tudhassuk. „Légy nekünk példakép! Nagy hit férfiú Brenner János vértanú”
Lukáts Istvánné Nagybajom Az el z számunkban hírt adtunk arról, hogy az ismert zeneszerz , hittanár Ivancsits Tamás Brenner János rábakethelyi káplán emlékére zenés darabot, rockoperát írt, melynek címe A jó pásztor. Böhönyén a sportcsarnokban került bemutatásra október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepén. Aki a rossz id ellenére is vette a fáradtságot és elment az el adásra nagy élményben volt része. Brenner János fiatal káplán hivatása elején (1957 évben) Isten és emberszeretetr l tesz tanúságot. Felfigyelnek a fiatal pap lelkes „pásztorkodására”. A politikai hatalom nem tudja elviselni, hogy
Életünk
9
Kedves Testvérek!
Nagy örömünkre, a nagybajomi Jézus Szíve Család kib vült. Tíz imádkozó testvér csatlakozott családunkhoz. A felajánlást Jézus Szentséges Szívének, a régi és az új családtagok Krisztus Király ünnepén (november 25én) du. 3 órakor szentségimádással egybekötve fogják megtenni. Minden kedves testvért nagy szeretettel hívunk e szép ünnepre. Szeretnénk ha minél többen csatlakoznának –e magasztos fel-
adathoz. Aki családtag szeretne lenni évente három megadott id pontban kilencedet végez. Három ünnepen: Isteni Irgalmasság, Jézus Szíve és Krisztus Király vasárnap szentségimádási imaórán vesz részt. Évente egy zarándokutat szervezünk István Atya vezetésével. Jézus várja a mi imádságunkat, engesztelésünket. ugyanis nagyon szenved az emberek b nei miatt. Szent Szívét tövisekb l font koszorú szövi át, így ma-
gyarázta Alacoque Margit. Arra kéri szabadítsa meg szívét e tövisekt l. Hogyan? Az engesztel kilenced imalánc által. Minden egyes jó ember imája egy-egy tövist húz ki szívéb l. Csak úgy várhatunk mi is vigasztalódást és segítséget Istent l, ha részt vállalunk Jézus szenvedésének enyhítésében. Jézus Szívének szeretetével: Miklai Lászlóné Nagybajom
Jézus Szíve ígéretei
I. Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket. II. Családjaiknak megadom a békét. III. Minden bánatukban megvigasztalom ket. IV. Életükben s különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek. V. Minden vállalkozásukat megáldom. VI. A b nösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és végnélküli tengerét. VII. A lanyha lelkek gyorsan buzgókká lesznek. VIII. A buzgó lelkek hamar nagy tökéletességre jutnak. IX. Megáldom házaikat, hol Szívem képét kifüggesztik. X. Megadom a papoknak a kegyelmet, hogy a legkeményebb szíveket is megtérítsék. XI. Azok neveit, akik ez ájtatosságot terjesztik, szívembe írom és onnan soha ki nem törlöm. XII. Jézus Szíve nagyígérete: Mindazok, akik kilenc egymásután következ hónap els péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg szentségek nélkül.
Lelkiség
Másokat gazdagító emberek voltak. A szentség a maradéktalanul odaadott, „másokra pazarolt” élet. Ennek a szentségnek vannak kiemelked tanúi az emberiség történelmében, akikr l az egyházi év „m sorfüzete” külön-külön megemlékezik. Tudjuk, hogy a szentté avatott szentek „teremt példái annak a szentségnek, ame10
lyet egy bizonyos kornak meg kell valósítani.” Tudjuk, hogy nevünk napja általában véd szentünk égbe költözésének ideje. Mindenszentek ünnepén els sorban a névtelen szentek sokaságát köszöntjük, azokat az ismeretlen apákat és anyákat, akiknek mindig azon járt az eszük, hogy mit tehetnek övéikért, akiknek sohasem volt „saját idejük”. Mert három m szakban „égették” magukat,
hogy mindent megteremtsenek a rájuk bízottaknak. Ünnepeljük a virrasztó asszonyokat, az aggódás könynyes szem mártírjait, ünnepeljük a túlórázó apákat, akiknek fáradtan is maradt kedvük arra, hogy játszanak gyermekeikkel. Ezen a napon megvalljuk, hogy nem, csak azok a szentnek, akiket az Egyház hivatalosan szentnek nyilvánított. Világgá kürtöljük az örömöt, hogy a szentségnek nincs „Re-
ceptkönyve”, Nincs kijelölt helye és ideje, nem lehet korlátok közé zárni, nem egyházi felügyelet alatt növekszik, s nem egyeseknek fönntartott agyontömjénezett páholy. A szentség mindenkinek elérhet ! A szentségért mindenki megdolgozhat. Jézus mindannyiunkat hív a szentségre, s mi nem szavainkkal, hanem cselekedeteinkkel, egész életünkkel válaszolhatunk neki. Szentnek lenni annyit jelent, hogy többet akarunk az „itt és most” boldogságánál.
k az elégedetlenség m vészei. Semmi sem köti le ket itt a Földen véglegesen. k az állandóan hiányt érzékel k, a mindig új és új utat keres k. Két lábon járó, de szárnyakat követel lelkesedések. A szent: Istent l meghívott ember, Isten szólítására szabadon felel személy. Eléghetetlen csipkebokor fényességét elvisel bátorság, állandó nyugtalanság. A szent sohasem fér a b rébe”! A szentnek nemcsak el re néz a szeme, mert arra is kíváncsi, ami
A halál lehet ség,amelyben eld l az ember metafizikai állapota. Az él kt l meg lehet szabadulni, ha nagyon akarjuk, de a halottaktól már soha. A halottak nem hagynak nyugodni minket! Babits Mihály halottak napjára írt versében kérdezi: „Miért faggatnak a holtak, kik élve némák voltak? Miért hangos a halál? Miért van, ami nincsen, miért fáj, ami mindegy? Miért nagy dolog a halál? K kemény végzet a halál. Legy zhetetlen ellenfél – Isten nél-
a magasban van. A szent ellene mond a nehézkedés törvényeinek, t nem gy zi le a gravitációs er . A szent nem zuhanhat le a földre, t a röpülés élteti. A szent, az az asszony, aki „röpül felénk”, amikor kis szobájába toppanunk. az örök elevenség birodalma, akinek virágok vannak a szívében, szép szavak lombosodnak a száján, akinek minden mozdulata, gesztusa, megnyilvánulása túlmutat az okosan megtervezett hétköznapok bölcsességén. A szent az, aki fölfogja, hogy Isten faggatja létének értelme felöl, eredményeit nem magának köszönheti, csodálkozó szemét Jézustól kapta. A nagyra n tt szív emberekr l emlékezem, amikor „mindenszentek”-r l gondolkodom. Azokról, akik sohasem maguknak éltek: A szentek: Istenb l él emberek Voltak, azért tudták magukat maradéktalanul másoknak adni. Állandóan volt er tartalékuk a jósághoz, nem merültek ki a szeretetszolgálatban, mert a Végtelen Szeretet forrásából merítettek. Valójában egyedül Isten a szent. De az kívánsága az, hogy mi is szentté legyünk! Van-
kül! Pilinszky imája mindannyiunk szíve vágyát fogalmazza meg: „…adj neve, gyönyör nevet, párnát a pusztulásnak”. Jézus Krisztusban az Isten „párnát adott” k kemény végzetünk alá, általa új dimenziója lett a halálnak, s a „vízszintesen” értelmezhetetlen sorstragédia, feltámadásának fényében önmegvalósításunk kezdete lett. Jézus húsvétja megváltoztatta a halálról szóló irodalmat, új fejezetet nyitott az elmúlás értelmezésének történetében s megjelent
nak akik komolyan veszik ezt a felszólítást, és így részesednek Isten szentségéb l. Nem imádom ket „csak” szeretem! Azt szeretem bennük, amit isten fényességéb l felragyogtattak – láthatóvá tettek – az arcukon. Tisztelgek azok el tt akik „Istennek tetsz szentséggel és szinteséggel, s nem testi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével” (2Kor.1,12) éltek a világban. Tisztelem azokat, akiket Krisztus „magával ragadott”, hogy szeretetének nagykövetei legyenek a világban. Szeretek minden szentet! Mert minden szent képvisel je annak a Végtelen Szeretetnek, Akit Istennek hívunk. Hiszem, hogy nem csupán ezen a napon van „nagy öröm” az Égben, hiszen a szentek az állandó örvendezés birodalmában, az Örökkévaló Jóság szeretetének melegében élnek. Lelkesen énekelek – én, a „tükörben és homályosan” látó – azokhoz, akik már a „színr l színre” való látás boldogságát évezhetik… Apa! Nagymama! Nagypapa! Bözsi néni! Édesanyám!… Ugye, igazam van? Forrás: Enzsöl Ellák: Szeretethittan cím könyvéb l.
A halál mint remény Ez a remény nem valamiféle vallásos kábítószer, hanem Gárdonyi Géza reménye, aki Istenhez vezet „ajtónak” vallja a halált. 11
Juhász Gyula reménye, aki bízik abban, hogy „valahol lenni kell egy orgonának” melyen halálba bágyadt dallamainkat befejezhetjük. József Attila reménye, aki hiszi, hogy „az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik, s te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban ott állsz az útjuk végén - … én Uram”. Jávor Pál színm vész reménye, aki végrendeletében meghagyja:
„Egyedül Krisztust követve érdemes élni, mert csak az az egyetlen igaz érték itt, ami odaát Isten el tt is az.”
Forrás: Enzsöl Ellák: Szeretethittan cím könyvéb l.
Szent Imre herceg élete
Szent Istvánnak, a magyarok els királyának és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke volt. A gyermekek azonban nagyobbrészt már kiskorukban meghaltak. Imre születésének idejét a legújabb történetírás az 1000 és 1007 közötti évekre teszi, helyét pedig Székesfehérvárra. Imre herceg életével kapcsolatban legnagyobbrészt a krónikák és legendák kevés adataira vagyunk utalva. Szüzessége miatt századokon át valami n ies, finom, nem e világból való alaknak rajzolták. "Pedig - írja joggal Sík Sándor Szent Imre kétségtelenül er teljes, férfias jelenség volt." Els nevel i szülei voltak, hitre és hitben nevelték, mindennap imádkoztak érte. 1015-t l egy bencés szerzetes, Gellért érkezett Pannónia területére, és a király kérésére Imre herceg nevel je lett. A herceg egy velencei krónika szerint "tudós és szent" volt, azaz a világi tudományokban is jeleskedett, valamint igyekezett az életszentség útján járni. A veszprémi Szent György temp12
Bennem is reménnyé érett a halál. S amikor halottak napján gyertyát gyújtok kedveseimért, könnyes szemmel, de Istenre néz arccal énekelem Demjén Ferenc dalát „Mindazokért, akiket nem láttunk már régen, Akik velünk együtt ünnepelnek az égben, Kiknek rizgetjük szellemét, Mindazokért egy-egy gyertya égjen”.
lomban imádkozott, amikor szüzességi fogadalmat tett szívében. Ekkor még élhetett valamelyik bátyja, így nem is gondolt arra, hogy a királyi család utódairól neki kellene gondoskodnia. Amikor tizenöt éves lett, édesapja személyesen folytatta a nevelését huszonhárom éves koráig. Ekkor születtek az "intelmek" is. Eztán feleséget kellett választania, akinek a kilétét pontosan nem tudjuk, azt viszont igen, hogy sz zi tisztaságban élték házasságukat. Föltehet , hogy Imre úgy gondolta, hogy
Istennek tett szüzességi fogadalma többet jelent majd az ország javára is, mint az a veszteség, ami ezzel járt. 1031-ben István Székesfehérváron koronázásra készült. Egyetlen életben maradt fiát akarta megkoronáztatni, amikor meghozták a hírt: Imre herceget vadászat közben egy földühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. Szent László király Szent Imrét atyjával, Istvánnal, és nevel jével, Gellért püspökkel 1083-ban az ország f papjai és világi nagyjai jelenlétében szentté avatta. Azóta példaképe a magyarságnak, els sorban a magyar ifjúságnak. Nevét szívesen viselik. Prohászka Ottokárnak írta: "Szent Imre hivatása az, hogy eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi uralmával boldogítja." (Forrás: www.katolikus.hu)
Szentek között szentté válsz!
1200 fiatal jött el a Szent Imre Fesztiválra 2007 áprilisában Nagy sikerrel zárult a Székesfehérvári Egyházmegye ifjúsági életének országos lépték rendezvénye, a Szent Imre Ifjúsági Fesztivál, amelynek változatos programjai az ezer éve született szent alakját a középpontba állítva fiatalos színt és az evangélium üzenetét csempészték a székesfehérvári belváros életébe. A fiatalok jó része már pénteken megérkezett Székesfehérvárra, k részt vehettek az esti ráhangoló együttléten. A Fesztivált Spányi Antal szombaton reggel a megnyitó ünnepségen mondott beszédével indította útjára. Arra hívta fel a fiatalok figyelmét: az ország jelenlegi mély erkölcsi válságára nemigen jöhet máshonnan válasz, megoldás, mint a keresztényekt l, és azon belül a fiataloktól. Ez a Fesztivál jó alkalom arra, hogy megsejtsük: er van bennünk, amellyel felel sen kell élnünk és jó célra kell fordítanunk – mondta. A püspök Szent Imre példáját ajánlotta követésre, aki igazán odaadott életet élt, és elfogadta küldetését. Spányi Antal arra bátorította a fiatalokat, hogy mélyítsék el keresztény magyar küldetésüket, hogy hazatérve tanúságot tehessenek környezetükben, és ezzel is hozzájáruljanak az ország erkölcsi felemelkedéséhez. Ezt követ en Varga László atya, a kaposvári Szent Imretemplom plébánosa – Im(r)e az ember cím könyvét alapul véve – el adást tartott Szent Imre életér l. „Isten a szentek életével válaszol minden kor kihívásaira. A szentek nem legy zték az adott kor problémáit, hanem felülmúlták” – vezette be el adását László atya. A szentté válásra buzdított, ami „a keresztény em-
ber legnagyobb karrierje, s amelynél nagyobb sikert senki nem érhet el”. Imre élete a háttérben zajlott, nem tett semmi rendkívülit, nem voltak nagy h stettei: épp ezért fel kell fedezni t, mégpedig olyannak, amilyen valójában volt.
Az el adás után egész délután számos program várta a fiatalokat szerte a városban. Ezek sorában 14 órakor Balás Béla kaposvári megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ifjúságért felel s püspöke mutatott be szentmisét a jelenlév egyházmegyei ifjúsági referensekkel együtt a Szent Imretemplomban. Beton atya szentbeszédében úgy fogalmazott: Szent Imre életének eseményeir l szinte semmit nem tudunk – de épp ez a jó. Így ugyanis nem az életrajz, hanem a „tervrajz” maradt ránk, s bármelyik magyar
fiatal azonosulhat az alakjával. Arra bátorította a fiatalokat, hogy ne elégedjenek meg a minimummal, a középszer séggel: akarjanak többet, akarjanak szentek lenni, Isten „tervrajza” szerint élni. Este a fiatalok a Gável testvérek jubileumi koncertjét hallhatták az ARÉV csarnokban, majd Spányi Antal püspök vezetésével fáklyás menetben, énekelve tértek vissza a Városház térre. Este 10 órától a belváros négy templomában a fiatalok részt vehettek az imperfectum együttes zenés áhítatán illetve taizéi imaórán, orgonakoncertet hallgathattak, illetve megismerhették a Szent Imre-legendát, idegenvezetéssel megtekinthették a bazilikát, ahol azután éjfélkor szentmisén vehettek részt – a Nyitott templomok éjszakája nev program keretében. A sz k három napig tartó együttlétet vasárnap délel tt szabadtéri püspöki szentmise zárta le a város szívében, a Szent Imre herceg születési helyén álló templom mellett a Városház téren. „Hinnünk kell a magyar jöv ben!” – bátorította a fiatalokat Spányi Antal megyéspüspök. Felnézhetünk szentjeinkre, 13
szentélet el deinkre, mint Szent Imre, de századunk olyan keresztényei is vonzó életpéldát állítanak elénk, mint Mindszenty József bíboros, BatthyányStrattmann László, Apor Vilmos, Prohászka Ottokár, Salkaházi Sára, Bódi Mária Magdolna, Kaszap István, Brenner János. Az életük, odaadásuk kellett ahhoz, hogy mi legyünk, itt legyünk, és az életáldozatuk kell
ahhoz, hogy megmaradjunk ezen a földön. Az küldetésüket és életstílusukat kell nekünk is folytatnunk, hogy megtörjük a hazugság hatalmát, nemet mondjunk a halál kultúrájára, és ellenálljunk a kísértéseknek – fogalmazott Spányi Antal. A szentmisén Sillye Jen és barátai teljesítettek zenei szolgálatot. A Magyar Kuríron a Fesztiválról képgaléria látható, s hama-
(Tanulmányok Szent Imre herceg ezer évér l)
rosan olvashatóak lesznek a szervez kkel, a 135 „kanári” irányítását összefogó fiatalokkal, a résztvev kkel, valamint a rendezvényre ellátogató Balás Béla püspökkel, és a Fesztivál házigazdájával, Spányi Antal püspökkel készített rövid beszélgetések is. (Horánszky Anna/Magyar Kurír)
A székesfehérvári Szent Imre-templom emlékkönyvet adott ki a szent Herceg születésének 1000. évfordulójára.
A kötet tartalma:
L rincz Tamás: Szent Imre életének állomáshelyei. Siklósi Gyula: Hol született Szent Imre herceg? Szabó Zoltán: Szent Imre sírja és kultuszhelye a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában a 11.-12. században Marosi Ern : Szent Imre halálának és lelke mennybevitelének ábrázolása a székesfehérvári szarkofágon? Kerny Teréz: A magyar szent királyok tisztelete és ikonográfiája a XIII. századtól a XVII. Századig Demeter Zsófia: "Szent Imre, Isten leventéje" A könyv tudományos igénnyel, de mindenki számára érthet fogalmazásban mutatja be a magyar ifjúság véd szentjével kapcsolatos legérdekesebb kérdéseket. Megvásárolható a székesfehérvári Szent Imre templomban: Székesfehérvár, Városház tér 4.
…Megnyitom ablakomat, csöpp templom néz a szemembe: Krisztus az égi Király, Krisztus a földi szegény. Tárom a másikat is, sz k téren templom amott is: Krisztus a mennyei Szív, Krisztus a pesti lakó Házi körömben is itt, folyosóm kápolnai mélyén; Krisztus a virrasztó, Krisztus a kisdedeké. Ennyi felöl ölel íme körül. Ó lépni se tudsz már: Rajtad a drága szemek.” (Sík Sándor: Krisztus mindenfel l) 14
Ez a „földi szegény” a „pesti lakó” a kisdedek kedvel je a mi Királyunk… Sokan aggódnak a szóhasználat miatt, mert azonnal a királysághoz kapcsolódó társadalmi vagy politikai képek jutnak eszükbe. Pedig semmivel sem helyettesíthet Jézus ajkáról elhangzott mondat: „
a
„Én király vagyok”. (Jn 18,37) Mondja ezt a szörny kiszolgáltatottság kegyetlen órájában, mondja, a hatalom hivatalos képvisel je, Pilátus el tt. Ez az egyetlen kép elegend lehet annak megértéséhez, hogy Jézus királysága valami egész más, mint amit a szó – els hallásra – felidéz. Az országa „nem e világból való”. Jézusnak nincsenek hatalmi törekvései, nem kíván földterületet, nincs palotája, gazdagsága: Szívkirály. „Ki van még az egész Bibliában Jézuson kívül, aki tudta – igen tudta -, hogy magunkban hordozzuk a
Mennyi Királyságot, bens nkben, ott, ahova soha nem fordítjuk a tekintetünket, mert olyan átkozottul ostobák meg szentimentálisak, meg fantáziátlanok vagyunk.”(J.D.Salinger: Franny és Zooey) Jézus a szolgálat Királya
…Amíg a föld királyait szolgahad veszi körül, Jézus egész élete tökéletes szolgálat. Semmit sem tesz önmagáért. Követésének nem az a feltétele, hogy neki szolgáljunk, hanem, hogy másoknak álljunk a rendelkezésére. Mihelyt csatlakozunk hozzá, máris mennünk kell valakihez….
1. Viseld el türelmesen a megvetést önkéntes szegénységben. 2. Melengesd szíveden az alázatot. 3. Hagyj fel az emberi vigasszal, meg a hús örömeivel. 4. Legyél irgalmas felebarátodhoz! 5. Szívedb l és gondolataidból soha nem hiányozzék Isten. 6. Köszönd meg Istennek, hogy halála által megszabadított a pokloktól és az örök megsemmisülést l. 7. Mivel Isten sokat szenvedett érted, hordjad te is türelemmel keresztedet. 8. Szenteld magad testest l-lelkest l egészen Istennek. 9. Emlékezzél gyakorta arra, hogy Isten kenézek m ve vagy, ennélfogva törekedjél arra, hogy örökre egyesülhessél majd Istennel. 10. Amit te kívánsz az emberekt l, hogy megtegyék érted, azt tedd meg te is érettük. 11. Gondolj mindig arra, mily rövid az emberi élet, és a fiatalok ugyanúgy meghalnak, mint az öregek. Ezért törekedjék szüntelenül az örök életre. 12. Szánd mindig b neidet, és könyörögj Istenhez, hogy bocsássa azokat meg néked.
Egy napon… Mikor eljön az ítélet nagy napja Mennydörgésként hangzik Isten hangja Minden szem meglátja t a királyi székben, Minden fül meghallja t a mennydörgés közben. Ítélet napján remeg ég s föld és benne a lelkek Számon kéri Isten a mi földi életünket.
Mikor eljön az ítélet nagy napja Számot ad az Úrnak minden sáfárja. Hangzik a szó a királyi székb l, S az angyal olvas a nagy könyvb l Megnézi mit hoztunk az Úrnak, a királynak, S aszerint átadja a kezéb l a jutalmat.
Mikor eljön az ítélet nagy napja Örök élet vagy örök pokol lelkedet várja Meghallod-e most az Úr hozzád szól, Keresek egy embert, aki lelket ment a pokolból, Indulj el mos a hatalmas Isten szavára, Hozzál sok lelket Krisztus számára. (Lejegyezte: Sipos Józsefné, Böhönye)
SZ
…Itt van az sz, itt van újra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja Isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem.” Miért szeretem az szi erd t, a lombjuktól búcsúzú fákat – kérdezem Pet fivel együtt – „mi okból” üt szíven egy október végi erdei kirándulás, miféle varázslat kerít hatalmába szid n, hogy az elmúlás fö-
lötti siránkozás fekte jajjai helyett most is az örömr l énekelek. A vágy mindig belülr l indul. Minden érték szívünk tövér l fakad. … Futkosó szele, ablakomon kopogtató es cseppek, kapualjban összegy lt levelek kérdezik t lem; miért szereted az szt, miért szeretsz minket?… Mondjam nekik, hogy én „mindent szeret ” vagyok? Mondjam, hogy nem hiszek az elmúlásban? Mondjam, 15
hogy sötét ujjaik is világosságot hordoznak? Hogyan maradnék „tárgyilagos”, ha lusta felh k játszanak velem, lila palástot lengetnek kezükben és átváltoztatják a tájat. Engem megigéz.
Az sz szépsége Megigéz a látvány, ahogy a körtefák és almafák alázatossá válnak, ahogy a kökénybokor hideg kékje csalóka étvágyat ébreszt a kirándulóban és ahogy lángolnak a csipkebokor érni készül d gyümölcsei. Szeretem az szt. A szépségéért szeretem. És a szépség mindig megmagyarázhatatlan. Egyikünk azt mondja; unom ezeket a leveleket, állandóan söpörni és égetni kényszerülök miattuk. Másikunk tenyerébe veszi a földre hullott tarkaságot, kisimítja, vázát keres hozzá, hogy szobájában rizze tavaszig. Nekem tetszik az sz… Tetszenek a napfényt l megrakott kertek, az érettségi vizsgán jelest kapott mez k, az aszálytól meggyötört, számadásra jelentkez kukoricatáblák. Tetszik a diadalmas élet, a megérkezés boldogsága és a fáradtság is tetszik. Ilyen kor pihenni térnek a fák, szabadságot vesznek ki a földek, megérdemelt békesség költözik a tájra, jótékony álomba merül a mindenség, hogy er t gy jtsön az ébredéshez. Mert az sz nem egyenl a búcsúzás üzenetével. Az sz nem kiköt . Az sz futárszolgálatot teljesít. Az sz ígérete A búzaszem bölcsessége, a jöv re való készül dés. Az sz nem zsákutca! Nem magára hagyott gyermek. Nem szél tépte árvaság. Nagyon olcsó „recept”, ha egyenl ségjelet teszünk az sz és az elmúlás közé. Egy tisztességes sznek ígérete van. És a keresztény sz tisztességes. Nem adja oda magát a mulandóságnak. Nézem, ahogy levél simul a földhöz. Mekkora h ség van ebben az odahajlásban! Mi lehet ennek a h ségnek az értelme? Mire való ez az odaadás, ha úgysem lesz folytatása?… Az sz a termékenység prófétája, a jövend élet nagykövete, ígéretekkel teljes üzenethordozó, a bizalom postása. Hiába a száraz levél, hiába a fonnyadt sz l t , hiába az árván hagyott fészek; az sznek tartása van, 16
nem hagyja el magát, nem nyugszik bele az elmúlásba. Az sz reménye A jöv re való készül désben rejt zködik. Az sz sohasem ön magáért van az sz felvonulás, az sz lüktetés. Nem a lemondás ideje, hanem a betakarítás és a felkészülés; a megérdemelt öröm forrása. Hallgatom a lombhullás dalnokait, hallgatom az szr l regél énekeseket. S egyszer csak közébük rebben Rilke lelke és megszólal a remény. Rilke is a kertr l dalol, halálra vált lombokról énekel, fázós sorokban üzen az szi magányról, arról az egyetemes zuhanásról, amely aggasztóan a föld felé tart. Ám amikor már torokszorongató ez az szi magány, amikor már-már magunk is hulló levéllé válunk, egyszer csak hozzátesz két sort a hervadás üzenetéhez, hozzáteszi az emberi látomáshoz – a földhöz kötött képhez – a megtapasztalt mulandósághoz a jöv re mondott Igen üzenetét: „Mégis van Valaki, aki szelíden tartja kezében e vad zuhanást.” (Rilke) Így már egészen más az október végi este. Így már érdemes zuhannom is. Ágról szakad létemb l így lesz kézbe vett élet!
szi tájakon járok Vajda Jánossal is, hervadó rózsák és hulló levelek között. Az elmúlás, a halálba tiport élet szomorúsága kerülgeti a szívem, s a költ vel együtt keresem a kapaszkodót, a vigasztalást, a temet b l kivezet utat. S ebben a kétségbeesett keresésben Vajda János a keresztre mutat! Lám ott van a megoldás, ahol a világ szemében mindennek vége. Csak ebb l a krisztusi „végb l” támadhat remény. Az szi táj szomorúságának ellentéte a kivirágzott kereszt. …Az égen a felh egymást zi-hajtja. Lemegy a nap. A nyáj hazatér. Távolba vesz el halk, méla kolompja. Kiált a kuvik, száll a denevér. Sírhalmot ölelve az anya zokog. Majd kigyúl a csillag, kisüt a hold. S ott fenn a keresztfán suttogja a szél, kinyílik a rózsa, kihajt a levél.” (Vajda János: szi tájék) Forrás: Enzsöl Ellák: Szeretethittan cím könyvéb l.
Anyakönyvi adatok Halottaink:
október 9., Nagybajom: MOLDOVÁN SÁNDOR élt 64 évet. Gyászolják – özvegye: Mária, leánya: Erika, nevelt gyermekei: Gyöngyi, Zsuzsanna és József, 17 unokája és 2 dédunokája. október 10., Böhönye: EPERJESI ISTVÁN, élt 68 évet. Gyászolják – testvérei: Dóra, Mária és Gyula, valamint családjaik; élettársa: Erszébet, fogadott gyermeke: Árpád, menye Ibolya és unokái: Árpád, Edina és Zsolt. október 16., Böhönye: NÉMETH ISTVÁN élt 71 évet. Gyászolják – TESTVÉREI: Mária és Margit, valamint családjaik; élettársa: Irén, fogadott leányai: Katalin és Andrea, valamint veje, István. Unokái: Richárd, József, Roland és Rajmund. október 24., Nagybajom: VEKKER JÁNOS élt 72 évet. Gyászolják – özvegye: Mária, fia: Róbert, leánya: Ildikó, veje Tibor és unokája: Alexandra. október 26., Nagybajom: LADÁNYI ISTVÁNNÉ (született László Margit) élt 52 évet. Gyászolják – testvérei: Teréz, Aranka, János és Mária valamint családjaik; férje: István, gyermekei: Margit, Éva és István; 10 unokája. október 30., Nagybajom: özv. HORVÁTH ISTVÁNNÉ (született Magyar Margit) élt 84 évet. Gyászolják – testvére: Julianna, annak leánya: Julianna és férje István. október 31., Vése: özv. JANDRICS SÁNDOR élt 85 évet. Gyászolják – elhunyt testvérei, István, Margit és Erzsébet családjai, leánya: Erzsébet, unokája: András.
Keresztelések:
október 7., Böhönye: VIKTOR, ZSOLT (Peresztegi Zsolt és Konkoly Anna gyermeke), Ady Endre u. október 13., Nagybajom: KRISZTIÁN, JÁNOS (Orsós János és Orsós Edina gyermeke), Dózsa u.
Fiataloknak Horváth Barbara (Nagybajom)
Három napos Hétvégén Nagykanizsán A sok rábeszélés után úgy döntöttem, elmegyek Nagykanizsára a három napos Antióchiás Hétvégére. Szerettem volna közelebbr l is megismerni a közösséget. Istenhez is szerettem volna közelebb jutni, megismerni új oldalát, átérezni szeretetét. Ami engem megfogott, az a vasárnapi kiengesztel dés volt. Akkor egészen közelr l éreztem, hogy Jézus itt van bennem, és szeret. Igen elérzékenyültem azon az estén, amit mások is észrevettek rajtam. Nem bántam meg, hogy hagytam magam rá-
beszélni. S t, a lehet legjobban éreztem magam. Szuper emberek vettek körül, és sok barátot is szereztem a három nap alatt. Remélem, lesz még hasonló alkalom, amikor újra eljöhetek Nagykanizsára. Köszönet anyukámnak, hogy elengedett. Köszönet az antióchiásoknak, hogy befogadtak. Köszönöm a családnak, akinél éjszakai szállásom volt, hogy elviseltek a három nap alatt. És köszönöm István atyának, hogy épségben hazaérkeztünk. 17
KERESZTREJTVÉNY
A megfejtés: Ismert Szentírási idézet 1. Folyadékot tisztít 2. Költ fejedelem (Endre) 3. Nem sok 4. Apró darabokra zúz 5. Nagy szalma kupac 6. Csíp s, pici állatka 7. Festmény 8. Nem hamis 9. Spanyol fest (1746-1828) 10. Szép jellem 11. Ajtót nyit 12. Királyi szék 13. Tenger öleli körbe 14. Nyári munkát végez
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
A halál kopogtat a székely ajtaján. Kijön a székely. - Székely, az életedért jöttem! - A székely beszól a szobába: - Életem, téged keresnek! Mórickáéknak fogalmazást kell írni arról, hogy anya csak egy van. Józsika ezt írja: egyszer elesett, anyukája ápolta, gondozta, anya csak egy van! Sanyika ezt írja: beteg volt, anyuka gondozta,anya csak egy van.
- Hát te Móricka mit írtál? - kérdi a tanárnéni. - Tegnap este hazamegyek és megkérdem anyát: van valami kaja? Igen,- válaszolta - van két szendvics a h t ben. Odamegyek, kinyitom a h t t: Anya, csak egy van! - Gazsi! Honnan van ez a ló, amit vezetsz? - Sakkon nyertem! - Sakkon??? - A Lajos ütötte a parasztot, én meg léptem a lóval!
Az rmester az els kimen re készül d újoncokat oktatja: - Emberek, ha a vendégl ben a szomszéd asztalnál ketten összeverekednek, maguk ne avatkozzanak közbe! Igyák ki a sörüket, és csendben távozzanak a helyiségb l. Világos? Az eligazítás után az rmester meg akar gy z dni róla, hogy megértették a mondanivalóját, ezért megkérdi: - Tóth honvéd, ha a szomszéd asztalnál két férfi elkezd verekedni, maga mit tesz? - Jelentem, kiiszom a sörüket, és csendben távozom.
Gyermekeknek Miklós Erzsébet,
Volt egyszer nem tudom pontosan hol, de az Óperenciás Tengeren innen egy kicsiny erd Mindenfele szép fák n ttek benne, és a fákon madarak mókusok Ember talán meg sosem járt benne. Hanem egyszer megjelent ott egy vándorlegény. Mar régóta járta a világot. megnézett 18
mindent, ami érdekelte. Amikor az erd höz ért, nagyon meleg volt éppen, ezért azt gondolta. beljebb megy a fák köze, hogy kicsit leh tse magát a dús lombok alatt. Amikor beljebb ment úgy erezte, nem állhat meg, még beljebb kell mennie. Szinte húzta egy láthatatlan er , egyre beljebb és beljebb.
Amikor egy kis tisztáshoz ért, végre megállhatott. Körülnézett, és meglátott egy kis házikót. Már alig látszott ki a bozótból, úgy ben tte a sok növény. Ebb l s látszott, hogy igen régóta nem járt ott senki emberfia. A mi Andorunk bátor legény volt, azonnal nekilátott a bozótnak. Hogy meg-
keresse a bejáratot és megnézze, mi van odabent. Keményen dolgozott, így hamarosan meglelte az ajtót és belépett a kis kunyhóba. Talán egy remete lakása volt, nagyon kevés berendezéssel, egy ágy, asztal, szék és egy faláda volt benne összesen. A láda le volt zárva vaslakattal, de mar úgy megrozsdásodott, hogy könnyen le tudta verni a legény. Most mar igen kíváncsi volt, van-e valami érdekesség számára ebben a ládában. Felnyitotta a tetejét - s azonnal olyan nagy szélvihar kerekedett hogy szinte ledöntötte a lábáról. Meg is rémült a legény, de már nem volt visszaút, mert egy hangot s hallott a ládából. - Ki vagy te, aki megzavartad nyugalmamat? Én az Erd Szelleme vagyok és egy pillanat alatt porrá zúzhatlak te kicsiny ember, úgy, hogy senki nem talál rád soha! Könyörg re fogta a legény Bár nem látta az Erd Szellemet, elég volt a hangját hallani így is futkosott a hátán a hideg. Mitév legyen? Úgy gondolta, kedvesen szól, hátha meg tudja békíteni a Szellemet - Tisztelettel köszöntelek Erd Szelleme, nem tudtam, hogy megzavarom pihenésedet, ha kinyitom ezt a ládát. Mondd meg, mit tehetek, hogy jóvátegyem a hibámat? Egy darabig csak g zölgött a láda belseje és mindenféle hangokat adott. A legény meg se mert mozdulni félelmében. Aztán megszólalt az Erd Szelleme: - Tetszett, ahogy beszéltél Emberfia, megkegyelmezek neked, ha megteszed amit kérek t led. El kell menned az erd szélére, találsz ott egy s öreg feny fát. Egy odú van a torzsében. Abban találsz egy t rt, azt kell elhoznod ide hozzám. Nem szökhetsz meg mert akkor szörny betegség fog elérni és addig gyötör, amíg vissza nem térsz ide a t rkéssel. Megígérte a legény, hogy elhozza, persze, hogy megígérte. Érezte,
hogy már nem zsibbad a lába a félelemt l, elérte az ajtót, és már kint termett a szabadban. Ott kint minden békés volt, a kis házikó is békésen hívogatott befelé. azonban már tudta, hogy mi van odabent, így szélsebesen elfutott, meg se állt az erd széléig. Éppen ott, ahol megpihent, látja ám, hogy áll magányosan egy s öreg feny , és meglátta az oldalában az odút is. Már útközben elhatározta, hogy semmiképpen nem tér vissza a kunyhóhoz, ha már ilyen szépen megszökött onnan. Bolond lenne ilyen nagy veszélynek kitenni az életét. Ki tudja mit akar még az Erd Szelleme! Azért kíváncsian odament a fához és belenyúlt az odúba. Ki is tapintott ott valamit. Mikor kivette, hát tényleg egy t rkés volt, b rtokban. Nézegette err l is, arról is, de semmi különöset nem látott rajta. Eltette a tarisznyájába, és útnak indult, hogy minél messzebb kerüljön ett l az erd t l. Mire ráesteledett a vándorlegényre, nagyon elfáradt. Talált egy elhagyatott istállót, és ott lefeküdt aludni. Hamarosan arra ébredt, hogy hangyák csipkedik mindenét, a lába fejét l a feje búbjáig. Nézte magát, kereste a hangyákat, de bizony nem volt egyetlen hangya sem a testén, mégis úgy érezte, hogy egyfolytában csipkedik. Bármit csinált, bárhogy vakarózott, nem múlt el, s t még roszszabb lett. Mindenét odaadta volna, csak menjen le róla ez a csipkedés. Aztán a tarisznyájában kezébe akadt a t rkés, és azonnal eszébe jutott, mit mondott a Szellem: megbetegszik, ha nem megy vissza. Így aztán azonnal elindult vissza az erd be, csak megszabaduljon ett l az érzést l. Sokat szenvedett útközben, aztán egyszer végre odaért a házikóhoz. Rögtön bement és bekiabált a ládába: - Erd Szelleme, meghoztam neked azt a kést, vedd el t lem, és
engedj utamra! Sokat szenvedtem miattad! - Nem szenvedtél volna, ha nem futamodsz meg és megteszed, amit ígértél nekem. Most nyúlj a ládába és vágd el a késsel a köteleket, amiket ott találsz, akkor majd elmúlik a betegséged is. A legény már bármit megtett volna, hogy megszabaduljon a csípésekt l, így gyorsan belenyúlt a ládába és elvagdossa több helyen a köteleket. Közben érezte, hogy t nik el róla a betegség. Mikor az utolsót is elvágta, nagy fényesség lett a ládában, és cseng hangon megszólalt az Erd Szelleme: - Nagyon köszönöm neked fiatal barátom, hogy megmentettél. Tíz esztendeje annak, hogy a Sötétség Szelleme elfogott és lekötözött ebbe a ládába, a kést pedig bedobta az odúba. Azóta uralkodik a falvakban, rosszra biztatja az embereket, elfonnyasztja a fákat, a virágokat letapossa az erd ben. Azel tt mindig harcoltunk, és legtöbbször én gy ztem, mert velem voltak az Angyalok k tíz éve már, hogy mindenhol keresnek, de nem találhattak meg. Te voltál az, aki idejött és rám talált. Most elkísérlek vándorutadon és legy zzük a Sötetség Szellemét. Ketten nagyon er sek és furfangosak vagyunk. Megkeressük az angyalokat is. Elámult a legény és nagyon elszégyellte magát, amiért nem akart segíteni az Erd Szellemének. Elindultak együtt, el l a vándorlegény, mögötte az Erd Szelleme nagy fényességgel. Csak akkor mutatta meg magát, amikor kettesben voltak. Hamarosan összetalálkoztak az angyalokkal is. Azóta is együtt járják a világ utjait és mindenhol csak jót tesznek, hogy legy zzek a Sötétség Fejedelmének hatalmát az emberek szívében. Ha találkozol a vándorlegénnyel, tudd, hogy vele van az Erd Szelleme, és angyalok kísérik ket! 19
Gizi néni konyhájából Tészta: 15 dkg porcukrot, 5 dkg vajat, 2 ev kanál kakaót, 2 ev kanál mézet, 2 egész tojást g zön jól kikeverünk. Ha kih lt 45 dkg lisztet és 1 kávéskanál szódabikarbónát keverünk bele, majd gáztepsi hátán 2 lapot sütünk bel le. Krém: 6 dl tejet, 2 ev kanál lisztet, 2 csomag tejszín íz m pudingporral felf zünk, majd melegen hozzákeverünk 1 pohár tejfölt. 20 dkg Rama margarint kikeverünk 20 dkg porcukorral. Miután a f zött krém kih lt, a cukorral kikevert margarinnal összekeverjük . A krémet a két lap közé töltjük, egy éjszakát h t szekrényben tartjuk, a tetejére csokimázt öntünk, és szeleteljük. Miklai Lászlóné Nagybajom
november 1. Mindenszentek csütörtök november 2. Halottak napja péntek november 3. szombat november 4. vasárnap november 17. szombat november 25. Krisztus Király vasárnap
HALOTTAK NAPI EMLÉKEZÉS A TEMET KBEN 1300 Vése (központi keresztnél) 1430 Böhönye (központi keresztnél) 1600 Nagybajom (kápolna mellett a keresztnél) (igény szerint sírk szentelés!)
Els pénteki gyóntatás – betegek látogatása a falvakban de. Nagybajomban du. Böhönyén
1900 Böhönye – Antióchia a plébánián a nagykanizsai fiatalokkal gitáros szentmisék Nagybajomban és Böhönyén 1900 Nagybajom – Antióchia a plébánián
ÜNNEPI SZENTMISÉK KRISZTUS KIRÁLYRÓL 1500 Szentségimádás
Jézus Szíve Családja imaközösség délutánja A közösség megújítása – régi és új tagok fogadalomtétele
Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. E.mail címünk:
[email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.fw.hu Alapító kiadó: Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felel s kiadó: Rajkai István plébános, Szerkeszt k: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatársak: Kuckó Katalin, Horváth Veronika, Lempach Gabriella és Varró József. Fotó: Zászlónk szerkeszt sége, verbiták honlapja, Internet. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Kapos Color Print, 7400 Kaposvár, Városháza u. 1. Újságunk havonta jelenik meg, következ , decemberi számunk 2007. december 2-tól kapható.
20
