A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

10. évfolyam 9. szám 2008. október hónap

A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

100. szám

Credo 2008. október

1

Ön most a Credo 100. számát tartja kezében!

Vajon Lóránt atya gondolt-e arra, amikor 9 évvel ezelıtt az újságot elindította, hogy hány száma születik majd a plébániai újságnak? Meddig bírja, bírjuk szusszal, és energiával? Mi sem gondoltunk ilyen hosszú folyamra, de hál’ Istennek, az Úr megadta, és ha ad még erıt, energiát, talán futja még jó néhány szám erejéig! Amikor ünnepi érzés van a szívemben, nem magunkat akarom ünnepelni. Inkább hálás köszönetet szeretnénk mondani azoknak, akik – különösen az elején, amikor még ıskorát érte ez a lap, fáradtságot és idıt nem kímélve összehozták számról– számra az olvasnivalókat, és sokszorosították, hogy legyen mibıl táplálkoznia a hívık közösségének. És teszik ezt azóta is – töretlen lelkesedéssel. Az Új Ember újság kéthetente megjelenı melléklete a Mértékadó c. mősorújság

2

keresett meg bennünket, hogy szeretne egy rövid interjút készíteni velünk. Mivel nem mindenki olvassa ezt a lapot, szeretnénk most ezt közzétenni. Itt szeretném megköszönni Lukáts Istvánné Kati néni segítségét, aki minden számunk egyik fıszerkesztıje. İ hozza öszsze a cikkeket, tudósításokat, ı figyel az ünnepekre, milyen aktuális eseményrıl emlékezzünk meg. És szeretném megköszönni Székelyi András tanár úr pótolhatatlan segítségét, hiszen nélküle nem lenne az a forma és külalak, amely a Credót az utóbbi idıben jellemzi. Abban a reményben, hogy hibái ellenére – sokak örömére jelenik meg lapunk, és hogy a jövıben egyre többen a szerkesztésben is oroszlánrészt vállalnak, ıszintén kívánom, hogy lapunk megérje 200. számát is! (István atya)


A Credo októberben a századik lapszámához érkezik. Itt a kaposvári egyházmegyében is sok településen van már helyi katolikus sajtó, úgy, mint az ország meganynyi községében, városában. Egyre színvonalasabb termékek látnak napvilágot, amelyek mind lelkiségben, mind információban sokat jelentek a helyben élık számára. A Credo évfordulója kapcsán a négy település plébánosával, és a lap felelıs kiadójával, Rajkai Istvánnal (R.I), valamint a szerkesztıség két tagjával, Lukáts Istvánnéval (L.Iné) és Székelyi Andrással (Sz.A) beszélgetünk. Miért tartották fontosnak plébániai újság elindítását kilenc évvel ezelıtt, és miért a Credo címet választották? Sz.A: 1999. nyarán Horváth Lóránt plébános úr munkatársat keresett az egyházközségi lap elıállításához, szerkesztéséhez. Nagyon megtetszett az ötlete és én jelentkeztem, hogy segítek a lap szerkesztésében. Informatika szakos tanárként a számítógépes feladatok közel állnak hozzám. 1999. szeptemberben elkészült az elsı szám. Lóránt Atya ötlete volt a CREDO cím is. Az elsı szám beköszöntıjében az alábbiakat írta Lóránt Atya „Egyházközségi lapot bocsátunk útjára, ez is egy módja annak, hogy a hívı közönségbıl, hívı közösséget formáljunk. Hitünket nem lehet magányosan megélni. Közösség kell, amely megıriz, megtart, erısít a földi élet zarándokútján. Élı, eleven közösség nélkül szélmalomharc a hitben megmaradni… Szeretném, ha e lehetıséget valamennyien kihasználnák: lelkipásztor, hitoktatók, egyházközségi munkatársak, hittanosok, hívek. Ez esetben éreznénk igazán sajátunknak az újságot, s szolgálnának a benne szereplı cikkek, írások lelki épülésünkre, gazdagodásunkra.” Eljutottunk a 100. szám szerkesztéséhez, amelyet már technikailag könnyebben oldunk meg, mint 9 évvel ezelıtt. Örömmel végzem a sajtóapostolkodást. A megszerkesztett lapot az Internet segítségével küldöm a nyomdába. Határainkon innen és túl sok barátomhoz, ismerısömhöz is rendszeresen eljuttatom. Gyergyószárhegyi testvértelepülésünkön kinyomtatják az e-mailen megkapott lapot, amit hittanosok és hívık egyaránt olvashatnak. - Hogyan készül ez a havilap? Milyen hozzáállás és háttér szükséges hozzá? L.Iné: A Credo szerkesztésébe a 4. szám után kapcsolódtam be. A „stáb” 5-6 fıbıl áll. A kiadásért felelıs plébános, (két éve Rajkai István atya) Székelyi András tanár úr és jómagam, rajtunk kívül munkatársként Kuckó Katalin, Lempach Gabriella, Tóth Martina és Varró József írnak esetenként cikkeket. A kedves testvérek magukénak érzik a lapot, mert sokan hónapról hónapra anyagot adnak; verseket írnak, és lelki élményeiket megosztják velünk, tanúságot tesznek hitükrıl. A nevüket sem hallgassuk el. Horváth Józsefné Annuska, Vargáné Ancika, Szép József és a népszerő „Gizi néni receptjei” rovat szerkesztıje, Miklai Lászlóné. Az anyagot összegyőjtjük, aztán munkatársaink segítségével számítógépre visszük. Kezdetben egészen 2005–ig a számítógépre vitt anyagot kinyomtattuk. Digitális fényképezıgép nem lévén a képeket nyomtatás után ragasztottuk be. A kész újságot munkatársakkal – ki–ki a maga munkahelyén – sokszorosítottuk

és egy közösségi estén tőzıgéppel összetőztük. 2006–tól nyomdában sokszorosítjuk. A négy településen 250–300 db lap kerül a templomokba. A kedves hívek mindig nagyon várják, és örömmel olvassák. Tájékoztató jelleggel minden számban megtalálhatóak a havi programok, események. Számomra lelki élmény a vele való foglalatosság. Egyházközségünk imacsoportjában imádkozunk a közösségi tagokért és a közösségben tevékenykedı testvérekért. Nemcsak a helyi templomokban juthatnak hozzá a tizenhat oldalas, színes Credohoz a hívek, hanem még az interneten is megtekinthetı. R.I: Amikor Nagybajomba helyezett Balás püspök atya, sok értéket találtam a plébánián, amely elıdömet dicséri. Ezek között szereplelt a havonta megjelenı Credo is, ami nem kis kihívást jelentett. Elızı helyemen mi is elkezdtünk egy újságot, ami „Hírharang” címmel negyedévenként jelent meg. Nagy szükség volt rá, hiszen 12 faluban voltam lelkipásztor. Ott szereztem a tapasztalatot, milyen segítséget jelent a kapcsolatteremtésben és a hírek megismerésében az egyházközségi újság. Nem bántam meg, hogy folytattuk a lapot. A lapot elsısorban híveink szeretik és olvassák, de rajtuk kívül eljut néha kívülállókhoz is. A beérkezett adományok majdnem fedezik a nyomtatás költségét. Már a somogyapáti plébánián barátom, Rédly Dénes segítségével létrehoztunk egy honlapot, amikor Nagybajomba kerültem, folytattam a hagyományt. Plébániánk honlapja az Interneten www.plebania-nagybajom.fw.hu alatt olvasható, nézhetı. Itt olvashatóak többek között a számítópépen meglévı korábbi számok. A böhönyei képviselıtestület fiatal elnöke, Vörös Gábor sem akart lemaradni, és létrehozta a böhönyeik honlapját www.bohonye.plebania.hu címmel. Mik a fı szerkesztési alapelveik? Hogyan épül fel egyegy szám? R.I: Szeretnénk tartalmas, híveink számára élvezhetı újságot létrehozni. Persze nem mindig sikerül. Vannak állandó rovataink: Nagybajom történetét a berzencei plébános atya, városunk szülötte, Marics József püspöki tanácsos jegyzi. Írása rögtön felkerül városunk honlapjára is. A helyi vonatkozású írások Életünk rovatban jelennek meg. Itt olvashatóak az aktuális anyakönyvi adatok is. A Biblia éve és a Lourdes 150 éve és a Szent Pál év címő rovatok épületes vallomásokat és érdekes tanulmányokat hoznak. A Lelkiség címő rovat a pillanatnyi csend megteremtésében, az imádságban szeretne segíteni. Igyekszünk mindegyik számot mesével, keresztrejtvénnyel és viccekkel színesebbé tenni. Legnépszerőbb rovatunk Gizi néni receptjei. Visszajelzéseket leginkább e témában kapunk. 100., ünnepi számunkban szeretnénk közösségeinket fényképpel, rövid cikkekkel bemutatni. Kapóra jön még valami: a nagybajomi egyházközségi képviselı–testület idén ısszel újul meg, mert lejárt az 5 éves mandátumuk. Hamarosan választás lesz! Fontos szerepet tölt be az Önök településein is a helyi, plébániai lap. Idén október 10. és 12. –én lesz plébániai sajtóapostolok, lapszerkesztık országos találkozóját. Miért tartják fontosnak azt, hogy évrıl évre részt vegyenek ezeken az összejöveteleken? L.Iné: Idén negyedik alkalommal veszünk részt a sajtóapostolok, lapszerkesztık találkozóján. Számomra sok hasznos dolgot hallunk. Találkozunk „igazi” újságírókkal,


3

kiknek elıadásait meghallgatva és annak tanulságait leszőrve felhasználhatjuk lapunk szerkesztésében. Megismerkedünk az ország minden területérıl, érkezett egyházközségi lapok készítıivel, akik ugyanolyan „cipıben”

járnak mint mi. Megosztjuk tapasztalatainkat egymással. Találkozunk színvonalasabb, de gyengébb lapokkal is. - R.GY.- (a cikk megjelent az Új Ember hetilap, Mértékadó címő mellékletében) -

Lempach Gabriella

Egyházközségi lapunk szerkesztésében már évek óta segédkezem. Még Lóránt atya kért meg egyszer-egyszer, hogy írjak cikkeket a lapba. Aztán késıbb István atya kérésére állandó munkatárs lettem. Nagyon megtisztelı, és egyben missziós feladat is ez. A katolikus újságírónak tisztelnie kell az olvasót, és jó értelemben kíváncsinak kell lennie, ıszintén kell érdeklıdnie azok iránt, akikhez szól. A fiatalok részérıl többek között én írok az újságban az egyházközségben történı megmozdulásokról, eseményekrıl. De a gyerekoldalban és a lelkiség rovatban is segédkezem. Örömmel készítettem interjút Világos Krisztián kispappal, akit ez által jobban megismerhettem, vagy a Hajszolós élményeimrıl is szívesen írtam, annak érdekében, hogy talán házunk tájáról még lesznek fiatalok, akik elkezdik a képzést. Tavaly nagy örömömre Kati nénivel és Horváth Veronikával részt vehettem a minden évben megrendezésre kerülı Sajtóapostolok Országos találkozóján. Jó volt tapasztalni, hogy

nemcsak határainkon belül, de kívül is vannak olyan emberek, akiknek fontos a katolikus sajtó. Itt az emberek beszámolnak lapjuk helyzetérıl, munkájukkal kapcsolatos örömeikrıl és gondjaikról. Tanulhattunk olyan új dolgokat, amivel lapunkat még színvonalasabbá tehetjük. Felelısségünk, hogy munkánk során mindig építsünk, és sohase romboljunk. Ha szeretet hatja át tevékenységünket, sokaknak utat tudunk mutatni a reménytelenségbıl való kiemelkedéshez, a keresztény remény megéléséhez. Remélem, még sokáig tagja lehetek a remek szerkesztıi csapatunknak, akikkel igazán jó kapcsolat alakult ki, akik szívüket-lelküket adják, hogy hónapról-hónapra kézbe vehessék híveink a Credot. Kívánok minden Munkatársnak kitartást, lelkesedést újságunk szerkesztéséhez!

Miklai Lászlóné

Jézus Szentséges Szívének Családja A keresztények számára Krisztus átvert szívénél, amelybıl vér és víz folyt ki, nincs beszédesebb jel Isten szeretetésre. E lelki család 1971. augusztus 7én jött létre kilencnapos imádság alatt. Jézus Szentséges Szívének Családját Máriának ajánlották és rábízták. E fogadalom által most az İ Szent Szíve szabadon rendelkezik e családdal. Azóta az emberek nagy száma gondoskodott arról, hogy megszakíthatatlan imádság szálljon fel Urunkhoz, Istenünkhöz. Azok a testvérek, akik Jézus Szentséges Szívét tisztelik, és a kilencedet imádkozzák a szeretetreméltó tiszteletnek a segítségével, elnye4

rik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket: - békét családjukban, - könnyebbséget családjukban, Credo 2008. október

- minden vállalkozásukban az Isten áldását, - a szentségekben vigasztalást - és egész életükben, de fıleg a haláluk órájában menedéket ta-

lálnak magában a szentséges Szívben! Ezeket az ígéreteket Jézus Franciaországban, Alacoque Szt. Mária Margitnak jelenésben közölte. E tisztelet és imádságláncolat elterjedt a föld öt kontinensén, és már alig lehetséges megszámlálni azokat az embereket akik – e lelki családhoz tartoznak. Hála Istennek hazánkban is mőködik e család. Vezetıje Miklós Dezsı atya székesfehérvári papi otthonból igen nagy szeretettel ırködik az országos család felett. Egyházközségünk 11 éve csatlakozott a Jézus Szíve Családhoz. Jelenlegi létszáma 20 fı. Akik kilencedet imádkoznak évente két alkalommal a rájuk esı idıben. Balogh Ferencné Barta Ágnes Büki Lászlóné Gál Józsefné

Gerse Imréné György Jánosi Zsuzsanna Horváth Györgyné Horváth Kulcsár Lajosné Horváthné Vancsura Ágota Kiss Imréné Kostyál Lajosné Lukáts Istvánné Horváth Józsefné Miklai Lászlóné a Jézus Szíve Család nagybajomi vezetıje (imaapostol) Orsós Jánosné Pinterics Józsefné Rajkai István plébános atya Szalai Lászlóné Tolnai Istvánné Vörös Ferencné Reméljük már Krisztus Király ünnepére társközségünkben Böhönyén és Vésén is újabb családokat köszönthetünk. Családjaink is bizonyára megtapasztalták, én magam is tanúsíthatom és meggyızıdésem, hogy hatalmas kegyelemmel tölt el a szükség idején. Szeretettel

A böhönyei plébánia Szent Erzsébet Kórusa négy éve mőködik a plébániánkon. Gönczöl György karnagy úrnak köszönhetı, hogy összejött ez a kis csapat. Évközben nem akármilyen áldozatot vállalnak a kórus tagjai. Minden héten szerdán este a munka után jönnek össze, hogy néhány órát közösen gyakorolva tanuljanak meg újabb énekszámokat, gyakorolják az eddig tanultakat, és készüljenek az ünnepi alkalmakon való szereplésre. Hagyomány, hogy a karácsonyi éjféli misét, a virágvasárnapot és nagypénteket, valamint a búcsúi vasárnapot szolgálatukkal teszik szebbé. Alkalmanként más ünnepeken is énekeltek, részt vettek az egyházmegyei kórusok megmérettetésén, sıt a Katolikus Rádió is ké-

buzdítom a kedves testvéreket minél többen csatlakozzanak – e családhoz. A mi templomunk névadója is Jézus Szíve, a búcsúja ezen az ünnepen van, ezért nekünk különösen is kedves e szép ünnep. Évente három alkalommal - Isten Irgalmasság vasárnapján - Jézus Szíve ünnepén, - Krisztus Király ünnepén, összejövünk és szentségimádással egybekötött engesztelı imaórát tartunk. „ Az a család amelyik imádkozik, olyan család amelyik él” (XII. Pius pápa) Ha Krisztus irgalmas szeretetébıl akarunk élni, el kell kezdeni életünkben a családi imádságot!

szített felvételt mősorukról. Régóta hangoztatott kívánságom, hogy havonta egyszer tegyék ünnepélyesebbé az évközi idıszakot is! Tagjai: Gönczöl György karnagy, Böröndi Sándorné, Dr. Huszár Zoltán, Dr. Schwarcz Viktor, Farkas Imréné, Fehérvári Józsefné, Gáspár Tiborné, Gönczöl György Roland, Gschwindt József, Gschwindt Józsefné, Jasekné Gönczöl Renáta, Koszorú Gábor, Klauz Jánosné, Lengyel István, Lengyel Istvánné, Nagy Bernadett, Nagyné Kollár Irma, Vasné Gelencsér Ilona, Vörös Joós Anasztázia, Vörös László. (István atya)


5

két segítıjével: Vargáné Anci nénivel és Negyedesné Mártával. A negyedik képen balra a vései Mészárosné Margit látható. De ott állnak még Horváth Ernı bácsi és felesége Mariska néni, valamint Vargáné Margitka, akik négyen a vései templomgondnokságot is alkotják. Hálás köszönet mindnyájuk munkájáért! (István atya)

Szeretném megköszönni mindhárom faluban a templomgondozók munkáját is. Munkájuk eredményét sokszor természetesnek tartjuk, hiszen hozzászoktunk a szép, tiszta templomhoz, és a gyönyörő, ízléses virágdíszítésekhez is. Az elsı képen Szalai Lászlóné Pannika látható külön Horváth Józsefné Annuskával. A másik képen látható a harmadik segítı: Takács Orsolya, jelenlegi kántorunk és fıállású hitoktatónk társaságában: Vörös Joós Anasztáziával. A harmadik képen középen Királyné Márta áll 6


A ministránsok igen fontos szerepet játszanak a katolikus templomokban, hiszen ık látják el az oltár körüli szolgálatot. Papokon kívül ık azok, akik legközelebb lehetnek az Úr Jézushoz. Fontos, hogy összeszedetten és szépen szolgáljanak. Lóránt atya az utolsó években csak fiúkat engedett oda az oltár köré. Jómagam meghagytam ezt a szokást, amikor idekerültem, bár a lányok sokszor rágják a fülemet, ık is szeretnének ministrálni. Szerintem jó döntés volt ez Lóránt atyától, és a lányokat arra buzdítom, ık vegyék ki az éneklésben és a felolvasásban szolgálatukat. Szeretném hálásan megköszönni Nagybajomban Bánhidi Laci, Pintér Gábor és Varró Joci szolgálatát, akik a ministráns közösség vezetését látják el két év óta. Böhönyén ugyanúgy hálásan köszönöm Kovács Bálint és Bécs Benjamin munkáját, akik a vezetés feladata mellett az „apróságok” betanítását is végzik. Vésén pedig Üst Barnabás ministránsvezetınek, aki most ugyan lábadozik balesetébıl, de az ottani ministránsokat gondozza nagy szeretettel. A böhönyei és vései ministránsok képén látható Göndics János atya is, aki fél éves gyakorlatát tölti közöttünk. A kép másik oldalán pedig Szép József akolitus testvérünk látható, aki munkája mellett vasárnap is ott szolgál az oltár körül. (István atya)

Varró József

Talán másodikas vagy harmadikas lehettem, amikor Lóránt atya beinvitált a ministránsok közé. Azóta minden misém ott telik. Ekkor tájt hatalmas érdeklıdés volt a gyerekek részérıl, persze ekkor még a lányok is gyakorolhatták ez a feladatot. Azóta persze alább hagyott a kedv, pedig olyan is volt, hogy gyerekeket kellet (sajnos) elküldenünk, mert nem volt elegendı ruha. Sokak szerint már ciki oda kiállni. Az utóbbi évben, években a létszám kezdett stagnálni. A megszokott 8-10 gyermek van ott minden hétvégén, a legnagyobb bánatunkra kevés az utánpótlás… Igyekszünk mindent megtenni István atyával, hogy a ministráns közösség erıs közösség legyen. Tavasszal és ısszel kirándulásokat szervezünk. Havonta, vagy legalább kéthavonta foglalkozásokat tartunk, ahol a különbözı mozdulatokat gyakoroljuk, majd egy közös játékkal (legtöbbször foci-

val), rossz idı esetén filmnézéssel zárjuk összejöveteleinket. Aki netán kedvet kapna, hogy csatlakozzon hozzánk, azt szeretettel várjuk a mise elıtt a sekrestyében.


7

Nagyon fontos szerepet töltenek be szentmiséinken a leánykórusok, mind Nagybajomban, mind Böhönyén. Szolgálatuk szép színfoltja a szentmisének, hiszen az olvasmány és szentlecke közötti zsoltárt ık éneklik, ugyanúgy, ahogyan az evangélium elıtt állelujás verset. A bajmiak önállóan készülnek a misék elıtt. A böhönyeieknél pedig Bécs Gizella tanítja és gyakoroltatja az éneket. Az én hibám, hogy nem készült eddig a bajmiakról fénykép. Következı számunkban feltétlen pótolni szeretném. (István atya)

Nagy örömömre szolgál, hogy közösségünknek van gitáros zenekara is. Nagybajomban az elsı vasárnapi szentmiséket így gitáros zenével, ifjúsági énekkel tudjuk az ifjúság számára kicsit vonzóbbá tenni. Hálás szívvel köszönöm meg már több, mint egy éves szolgálatukat, és biztatom arra ıket, fogjanak össze a

böhönyei fiatalokkal, hogy ott is lehessen újra gitáros szentmise. A gitáros énekkar tagjai: Hıgye Emıke zenekar-vezetı, gitáros. Gitároznak még: Kuckó Lilla, Baloghné Gál Renáta és Szép József. Furulyások: Sipos Cintia, Sipos Kinga, Ballér Bettina, Ballér Tímea, Takács Orsolya, Bánhidi Veronika, Gondi

Csilla. Ütıs hangszereken: Horváth Veronika, Tisza Mónika. Ének: Horváth Barbara és testvére Nikolett, Károlyi Nikolett, Kovács Veronika, Kuckó Kata és Lempach Gabriella. A róluk készült fényképet következı számunkban pótoljuk! (István atya)

Kuckó Katalin

Néhány gondolat a kezdetekrıl Az Antiochia közösségével elıször másfél évvel ezelıtt találkoztam, mikor István atya felvetette, hogy menjünk át Somogyszobra és vegyünk részt egy ilyen összejövetelen. Elıször ódzkodtam a dologtól, de gondoltam elmegyek, abból még baj nem lehet. A meglepetés erejével hatott rám ez az este, egy csomó idegen ember, de mégsem idegenek, mert voltak bennünk közös dolgok: a hit, Isten és a felebaráti szeretet, ezek által alkotta híd vezetett közel azokhoz az emberekhez. Mikor beléptünk az ajtón mindenki nagyon közvetlen volt velünk, megöleltek és hellyel kínáltak. Az Antiochiában nagy szerepe van az ölelésnek, amivel a szeretet fejezzük ki a másik iránt. Nem igazán szeretek idegen embereket ölelgetni, ami a mai napig így van. Mégis nagyon megtetszett az az este, ahogy a fiatalok bánnak egymással és szolgálnak egymásnak. Ebben a közösségben mindenki egyenrangú és ugyanolyan fontos, mint a kéz 8

sem teljes, ha nincsenek meg az ujjai, – mi is olyanok lennénk egymás nélkül.

A közösség alapjait végül nem a somogyszobiaktól kaptuk, hanem a nagykanizsaiaktól. İk segítettek az elindulásban, a közösségi szimbólumainkat is tılük kaptuk (rózsa, kı, kereszt) és ezen kívül még egy nagyon szép keresztet


is kapott mindkét falu, amin a helyi antiochia neve található. Ezt a nevet a közösség a temploma védıszentjérıl kapta. Nagybajomban Jézus Szíve Antiochia mőködik, Böhönyén pedig Magyarok Nagyasszonya Antiochia. A megalakulás óta már egy év telt el, ebben az évben nagyon sok helyen voltunk: antiochiás nagyhétvégén, Balatonbogláron és most ünnepeltük a nagykanizsai antiochiások megalakulásának 10. évfordulóját.

Köszönöm Atyának azt a napot, amikor megismertette velem a közösséget, aminek ma aktív részese vagyok! És ez úton szeretném felhívni a fiatalok figyelmét, hogy jöjjenek el, vegyenek részt egy összejövetelen, és nem bánják meg. Nem csak barátokkal gazdagodnak, de lélekben is megerısödnek, mivel Jézus szeretete és gondoskodása velünk van az együttléteink során is.

2008. szeptember 26–27–én részt vettünk a nagykanizsai Antióchiások 10 éves születésnapi ünnepén. Arra kérték az ı indíttatásukra létrejött csoportokat, humoros formában mondják el eddigi történetüket. Erre az alkalomra írta Tóth Martina (Böhönye) az alábbi írást (a Szerk.): Tóth Martina

Antióchiás közösség, vagyis kuglóf álá Böhönye–Nagybajom módra Elıször is kerestünk egy antióchiás szupermarketet (plébániát), a mi esetünkben kettıt. Hogy miért kettıt? Mert egyben nem találtunk elegendı mennyiségő hozzávalókat. A szupermarket polcain alaposan körülnéztünk a megfelelı alapanyagokat keresve. Amikor kiválogattuk a hozzávalókat, akkor sajnos rájöttünk, hogy nem mindegyik élt azzal a lehetıséggel, hogy a kuglóf része legyen. Csak az igazán élvezetes, az ízek harmóniáját kihozó hozzávalókból lehetett összekeverni e finom kuglófot. A kuglóf elıkészületénél az alapanyagok egy részének beszerzése 2007 áprilisában történt a nagykanizsai hipermarketben (azaz nagyhétvégén). Ezután következett az alapanyagok öszszekeverése, amely 2007. június 2–án, Nagybajomban történt. A nehezebb rész csak ezután következett. A kész kuglóf alakítása, formálása, ami a mai napig tart. De most nézzük a hozzávalókat: - nyitottság - hit - legalább 15–20 fiatal - lelkesedés

- Krisztus és egymás iránti szeretet - (Miklós atya közbevág: „Mazsola pedig a plébánosotok, István atya!”) Plusz még egy másik recept alapján készült sütemény által kapott segítség, ötletek és egyéb hozzávalók, amelyek ízletesebbé, színesebbé teszi a kuglófunkat Ilyen például: - kuglófunk jelképe (kı és rózsa) - aztán a „reklámja” (zászló) - és sok–sok szeretet Kuglófunk úgymond már készen van, de még alakítgatjuk. De most már térjünk lényegesebb dolgokra. Mi történt velünk egy év alatt? Kéthetente szoktunk találkozni hol Nagybajomban, hol Böhönyén. Kb. 15–en mindig vagyunk. A találkozások, esték mindig jó hangulatban telnek, különös hangsúlyt fektetve a bevezetıkre és az imákra.


Tartottunk már utószilvesztert, húsvétkor is találkoztunk és egy fergeteges estét tartottunk.

Részt veszünk ifjúsági találkozókon, antióchiás nagyhétvégéken (természetesen itt Nagykanizsán). Részt vettünk a nyári hittanos táborban is, ahol István atyának segítettünk. Szerveztünk a nyáron két grill–partit is, és eltöltöttünk pár napot a Balatonon is. Ez lett volna a mi kis közösségünk, vagyis kuglófunk bemutatása. Remélem semmit sem hagytam ki, és, hogy még nagyon sok ilyen mozgalmas év állhat majd mögöttünk.

9

Horváth Csaba világi elnök

A 2003. évben választott testületi tagok mandátuma az idén, 2008 évben lejár. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a számadás gondolata. A tényszerő öszszefoglalás érdekében a Historia Dómuszt átlapozva tapasztaltam milyen hosszú idı is az öt év,

mennyi minden megtörtént ezalatt. 2004. évben elkészült a plébánia épületének felújítása. 2005. évben megindult a tanítás a Kolping Katolikus Szakképzı iskolában. Megújult a templomkerti kıkereszt. 2008. évben felszentelésre került a temetıi kápolna és az ott álló kıkereszt. Ezek mellett a nagyobb anyagi terheket jelentı döntések mellett segítettük a plébános úr döntéseinek meghozatalát az adott ügyek-

ben kialakított véleményeinkkel. Természetesen a felsoroltak nem valósulhattak volna meg Lóránt Atya és István Atya odaadó munkája nélkül. Megköszönöm a leköszönı testület tagjainak áldozatos munkáját.

A böhönyei egyházközség képviselı-testületének mandátuma 2009-ben jár le.(A szerk.) Horváth Józsefné Annuska:

Üdvözöllek CREDO! Érdekes hírhordó, Minden értékesrıl szépet, s jót ajánló. Ízelítıt adtál Szentek életérıl, „Béke Királynıje” jelenéseirıl!

És tudósítottál, keresztelésekrıl, Elsıáldozásokról, házasságkötésrıl Elhalálozásokról, s minden eseményrıl És a felújított templom szentelésérıl.

Fatimai Szent Szőz, Lurdesi- Mária Figyelmeztetését böjtre és imára. Ám nem lenne baj, ha nem csak elolvasnánk Hanem, bető szerint, mind be is tartanánk!

Nemcsak Nagybajom, de Vése és Böhönye Egyházközségének sorsa, hitélete Általad lett ismert, hő olvasóidnak. Köszönet érte a Szerkesztı Társaknak!

Tudattál bennünket kirándulásokról, Történelmet olvashattunk lapjaidról. Hoztál keresztrejtvény, mesét és verseket, Híres íróktól szép regényrészleteket.

És, hogy ne feledjem, minden szép ünnepre Felhívtad figyelmünk, megszentelésükre. Lelkigyakorlatra, adventben-nagyböjtben, Dicsérjük az Urat egész életünkben.

Aztán hitet tettél hazaszeretetrıl, Ismert nagy emberek mély hitérıl. - Olimpiai bajnok, szívsebész, agysebész, Jezsuita atyák, mesemondó, színész Akiknek hallhattuk elıadásait És így ismeretünk, lassan, de gazdagszik.

És, hogy a karácsony és a húsvét napja, A Szeretet, hála, dicsıség nagy napja Hogy az új orgonánk búgó, szép hangjával Dicsérjük az Istent: Allelujával.

10

Kedves CREDO újság! Megköszönöm Néked, Hogy szép lapjaidon én is fönt lehetek, Hogy verssoraimat én is rád róhatom. Köszönöm! Élj soká! Szívembıl kívánom! Credo 2008. október

Dsida Jenı

Erdélyi szüret dicsérete A sors galád napok közé sodort. Nincs semmi, semmi víg szüreti hang itt, a szılısgazda szomszédjára sandít s a pinceszájra követ kıre hord.

Mikor majd égi igék zengenek s közös szüret nagy, boldog mámorával együtt mulatnak három nemzetek

Zárt ajtók mögött sír a lezuhant hit. Unott, bús arccal szürcsölik a bort, mely dohos pincék mélyében kiforrt és győlöletet száz repedt harang szít.

s egymást hinti a könnyek harmatával – Úristen, akkor én már hol leszek s kibıl fakad majd harsogó, vidám dal?

Marics József (Berzence)

15. A puszták világa Korábbi számunkban foglalkoztunk azokkal a településekkel, melyek a török kiőzése után önállóságukat elveszítve pusztákként éltek tovább és gyarapították Nagybajom kiterjedését és lélekszámát. A legrégebbi puszták: Alsókak, Balogd, Felsıkak, Koroknya, Lencsen, Lók, Balaskó, Bödöcök, Csikota, Különkerék és Nagyhidberek érdekes és értékes részeivé váltak Nagybajomnak. Olyan sajátos élet alakult ki a nagykiterjedéső, de parányi lélekszámú pusztákon, melyeknek léte, gazdasága, kulturális és vallási élete gazdagította városunkat és nagyban hozzájárult annak rohamos fejlıdéséhez. A XIX. század elsı éveitıl kezdve már komoly és hiteles népszámlálások és összeírások voltak, melyek pontosan kimutatják a puszták lélekszámát és a közülük különösen kiemelkedı településeket. 1815–ben még csak 232–en laktak a pusztákban. Ez a szám 1828–ban már 358 volt, és ezt követıen egyre többen vállalták a vidéki életformát. Az egyenletesen emelkedı lélekszám a gyermekek vállalásának és a pusztai életet elfogadó, oda kitelepülı bajmiaknak és vidékieknek köszönhetı. Az 1830–as években már arról is van hiteles adatunk a katolikus plébánia anyakönyveiben, hogy új puszták jöttek létre: Dörgicse, Nagysár, Pipagyújtó, Sápa, Sárdi–út és Sötétkerék. A pusztákon élı lakosság jelentıs része: pásztor, molnár és zsellér volt, de találkozunk béresekkel, erdıpásztorokkal és méhészekkel is. Arról is van írásos adatunk, hogy a módosabb pusztai lakosok közül egyesek kocsmákat béreltek, olajütıt és pálinkafızıt mőködtettek. Volt, aki a házalás mesterségét őzte, vagy mai szóhasználattal élve, az akkor honos és korszerő, pálinkafızéshez szükséges üstök és az akkor használt szerszámok és eszközök elterjesztésével és eladásával foglalkozott, mely elég jó megélhetést jelentett a kereskedıknek.

Somogy megyében több helyen találkozunk a hamuzsírégetés mesterségével is. Ez Nagybajom környékén is ismeretes volt, de a nemesek és a gazdagabb népréteg attól félt, hogy ennek a furcsa megélhetésnek áldozatul esnek az erdeink, így a hamuzsírégetés elég gyorsan kiszorult a mesterségek körébıl. A pusztai lakosság elıszeretettel foglalkozott, fı vagy mellékkeresetként az állattartással. A szarvasmarhatartás a nagy és jó legelık használata miatt sok családnak jelentette a megélhetést. A pusztán lakó gazdaasszonyok elıszeretettel kínálták és árulták a tejbıl készített termékeket: túrót, vajat, sajtot. Már az állandó vevıköre is kialakult, akik hetente várták a finom készítményeket. Külön csemegének számított: a kecske, a juh és a bivalytejbıl készült termékek változatos és bı készlete. A sertéstartás szintén elıkelı helyet foglalt el az állattenyésztés palettáján. A makkoltatás és a sertések kihajtása a legelıre, hatékonnyá és eredményessé tette az állattartást. Az istállókban és az ólakban tartott állatokat is az év meghatározott idejében naponta hajtották ki a legelıre. A részben rideg állattartás velejárója volt, hogy az év nagy részét a jószág a szabadban töltötte. A tudós Bél Mátyás író, aki nagy ismerıje volt Somogyországnak, amit a megyénkrıl és annak mezıgazdaságáról leírt, az mind elmondható Nagybajomról és a puszták állattartásáról is. „Ökrök ugyan nincsenek olyan mennyiségben mind a jászok és a kunok földjén, de nem jelentéktelenek, mint a szomszédos területeken. Színük inkább szürke, mint világos, de szırzetük durva, s ha szarvuk megnıtt, testük is vaskos és kövér. Magyar módra tartósan kint maradnak a szabad ég alatt, nem húzódnak fedél alá, míg a legelıket járják. Még a földeket és az erdıket is felkeresik a takarmányért. Ott pihennek, ahol eléri ıket az éjszaka.


11

Csupán zord télen vonulnak a szénaboglyák mellé épített szállásokra.„ A pusztai élethez szokott családok Nagybajomtól távol is otthonra találtak. Biztos és nyugodt megélhetést jelentett számukra az erdıkkel átölelt, a rétekkel tarkított és a folyókkal, tavakkal átszıtt puszták világa. Ennek függvényében érthetjük meg a nagybajomi puszták lélekszámának rohamos gyarapodását. Amint láttuk, 1828–ban még alig 358– an éltek a pusztákban, de ez a szám 40 év alatt 1600–ra emelkedett. Ugyanakkor Nagybajomban

1967 körül mindösszesen 3617–en éltek. Az összlakosság száma 5217 fı volt! (Istenem, hol vagyunk ettıl!) Arról nem is beszélve, hogy a pusztákon élı katolikus híveknek egy jelentıs része gyalog, vagy kocsival jött a máterbe, hogy a vasár és ünnepnapot szentmisével megszentelje. Bizony, nem kis áldozatot jelentett a sokszor több órai út vállalása, de ezt örömmel és szeretettel tették meg, mert ez is hozzátartozott a mindennapi életükhöz, a puszták népének világához. (folytatjuk)

Lourdes 150 éve Dr. Antalóczi Lajos

Mária üdvtörténeti hivatása

A Mária–korszak most következı epizódjának rendkívül komoly és súlyos mondanivalója miatt ismertetésünket néhány jellemzı adattal kezdjük. A Mária papi Mozgalma létrejötte Don Stefano Gobbi milánói atya nevéhez főzıdik. Milánóban van a mozgalom nemzetközi centruma is (Centro Internazionale Movimento Sacerdotale Marino). Pater Gobbi a Szőzanyától kapta a papoknak szóló üzenetet, és a mozgalom megalapítására vonatkozó felszólítást. A Szent Szőz szavait magába foglaló lelki naplót részleteiben és teljességében is számos országban és sokszor kiadták. (Az elsı magyar nyelvő kiadás Amerikában jelent meg. A nyolcadik olasz kiadást fordították magyarra. Magyarországon 1991–ben jelent meg, s a fordítás alapja a 16. 12

olasz kiadás volt. Címe: Szőzanyánk szól szeretett papjaihoz. Terjedelme 758 oldal. Ez a kiadás tartalmazza a Szent Szőz által Don Gobbinak adott üzeneteket 1973. július 7–tıl 1989. december 31–ig. 1992–ben megjelent a folytatás, a 759 oldaltól a 852. oldal, az 1990., és az 1991. évi üzenetek) A könyvet eddig több mint 20 nyelvre fordították le, köztük kínaira, arabra is. Jellemzı, hogy a lelki napló Olaszországban tizenhatszor, Németországban hétszer jelent meg, legtöbbjük imprimaturral ellátva. (A hetedik német kiadáshoz pl. Kevin McNamara dublini érsek adta meg az imprimaturt.) Az üzeneteket és Gobbi atya tevékenységét többen fenntartással fogadják, de az feltétlenül figyelemreméltó, hogy az egész világon ismerik. Harminchat országban van irodája, s tagjai között kb. háromszáz püspököt, hatvanezer (!) papot és nagyon sok hívıt találunk. Don Gobbi VI. Pál és II. János Pál pápával többször találkozott, sıt miséztek is együtt. Gobbi atya 1990–ig Európában 525, Amerikában 253, Afrikában 97, Ázsiában 91, Óceániában pedig 81 alkalommal tartott papi közösségnek „cenakulum”–nak nevezett lelki Credo 2008. október

gyakorlatot szerte a világon (kétszer Magyarországon is). A Szent Szőz nem új egyesület alapítását szorgalmazza, hanem a papság lelki újjászületésén fáradozik. Maga köré akarja győjteni azokat a lelkipásztorokat, akik egész életüket Mária Szeplıtelen Szívének ajánlják. Az Egyház Anyja azonban nem csupán öszszegyőjti pap fiait, de elı is akarja ıket készíteni lelkileg egy olyan harcra, aminek súlyossága és jelentısége a jelzések szerint példátlan a történelemben. Nem kell, hogy sokan legyetek, de szentekké kell lennetek. (1973.10.13.) A küzdelem igen nehéz körülmények között fog megindulni. „ Kimondhatatlanul nagy megpróbáltatások pillanatai készülıdnek…” (1973.12.01.) Az Istenanya 1974.05.20–án az emberiség várható helyzetérıl még szomorúbb képet fest: „Oly súlyos idık közelednek, hogy el sem tudjátok képzelni. Azért elı akarlak készíteni titeket, hogy a kellı idıre mindig készen legyetek.” A bejelentett harcot, a kemény küzdelmet – bármilyen nehéz is leírni – pápa és az Egyház ellen harcoló, tévedést hirdetı egyháziakkal szemben kell majd folytatni. „Amikor eljön a rettenetes ütközet pillanata a tévedést terjesztı papokkal, ti

lesztek hőséges papjaim. Ezek a tévedést terjesztı papok szembeszállnak a pápával és Egyházammal. A kárhozat felé vonszolják szegény gyermekeim nagy számát.” (1975.01.04.) Mielıtt bárki legyintene az elmondottakra, olvassuk el a Szent Szőznek egy másik megnyilatkozását: „Szavaimat csak azok képesek felfogni és meghallani, akik értelmükben alázatosak és befogadó képesek: akiknek szíve egyszerő, akiknek szeme tiszta és csillogó. Amikor az Édesanya beszél kisgyermekeinek, azok hallgatnak rá, mert szeretik ıt. Megteszik, amit mond, és így gyarapodnak a tudásban és az életben. Nem lehetnek gyermekei azok, akik bírálják ıt, mielıtt meghallgatnák, amit mond, – akik megcáfolják, mielıtt valóra váltanák azt. Ezek, ha gyarapodnak is a tudományban, nem növekedhetnek a bölcsességben és az életben. Azért mondom nektek ezeket, hogy ne zavarjon meg titeket, ha halljátok, hogy még a doktorok és mesterek is nehézséget találnak beszédemben, jóllehet minden oly világosnak és egyszerőnek tőnik azok elıtt, akiket meghívok arra, hogy kicsinyek legyenek. (1977.10.29.) Úgy gondolom, az itt elhangzott megnyilatkozás érvényes minden Mária – üzenetre nézve. Pater Gobbi elıször 1972 májusában, Fatimában hallotta a lelke mélyén megszólaló Szent Szőzet, miközben a szolgálatból kilépett papi személyekért imádkozott. 1973–ban a Kármel hegyén arra is megkapta a felvilágosítást, hogy miért éppen ıt választotta erre a feladatra az Istenanya. „Azért választottalak téged, mert a legalkalmatlanabb eszközöm vagy a papi világ program beteljesítésére. A te erıtlenségedben, gyengeségedben mutatom meg erımet…”

Gobbi atya 1973. júl. 7–tıl jegyzi fel, amit a Szent Szőz általa mondani kíván a papságnak. Az 1973. augusztus 29–i feljegyzés így kezdıdik: „Fiam, amit veled közlök, nem a tied, hanem minden szeretett pap fiamé. Mindenekelıtt Papi Mozgalmam papjaié, akiket gyengéden szeretek. Át akarom alakítani, és kézen fogva vezetem ıket, hogy felkészítsem mindnyájukat nagy küldetésükre.” Az elsı hetekben a szent Szőz Gobbi atya további életére vonatkozóan adott tanácsokat, szempontokat. A Boldogasszony világosan megfogalmazta, hogy életének minden pillanatával rendelkezni akar, és azt a Mozgalom javára kell fordítania. Ezért kell élnie, imádkoznia és dolgoznia. Ehhez bizony hozzátartozik a szenvedés és a Szent Szőznek való teljes kiszolgáltatottság is.

A mozgalom céljáról már szóltunk. Égi anyánk azt is elmondta, hogy minden pap, „ aki felajánlja magát nekem, az teljesen hozzám tartozik. Napjának egy pillanatával sem rendelkezhet szabadon… semmi külsıségre nincs szükség a Mozgalmamhoz való tartozáshoz… Elengedhetetlen azonban, hogy bensıleg teljesen felajánlják magukat, s teljesen Szeplıtelen Szívemnek szenteljék papságukat… Teljesen birtokba veszem életüket. Lassanként átalakítom, lángra lobbantom, buzgóvá teszem ıket. Eltörlöm mindazt, ami bennük kevésbé jó. Tökéletessé teszem ıket. Megértetem velük, miként kell elszakadniuk mindentıl és egyedül Jézusomnak Credo 2008. október

élniük… nagy dolgokra készítem fel ıket. Legyızhetetlenné teszem ıket a döntı ütközetben…” (1973.07 29.) A Szent Szőz néhány nap múlva így folytatta: „Ez a sötétség órája, a sátán órája… Milyen rettenetes és már megállíthatatlan vihar készül rázúdulni erre a szegény emberiségre… Nektek, papjaim, akiket Mozgalomba győjtök… nektek kell a pápával együtt erıs gátat képeznetek. Terjesztenetek kell, amit mond, meg kell ıt védenetek… feleljetek nekem szentelt papok, sürgetı felhívásomra! Legyetek nagylelkőek! Szükségem van rátok, mert a döntı pillanatok már elérkeztek.” (1973.08.28.) A Gobbi atya által adott Mária–üzenetek egyértelmő célja: formálni, szentté nevelni a látnokot, s mindazokat, akik a Mozgalom tagjai akarnak lenni. Ennek a munkának kiváló eszköze az üzeneteket tartalmazó kiadvány. „Azt akarom, hogy a könyvecskét úgy terjesszék, ahogy van. Ez lesz az az eszköz, amellyel oly sok papot fogok meghívni Mozgalmamba. Legyızhetetlen sereget képezek ki magamnak.”(1973.09.27.) A Mozgalom papjainak kiképzése folyik tehát a Gobbi– féle kiadvány által. A Szent Szőz nagyon céltudatosan következetesen, anyai gyengédséggel és az emberi gyengeségek ismeretében fogalmazza meg mondanivalóját. „Mindenek fölött papjaimnak tisztáknak kell lenniük, nagyon tisztáknak. Én magam borítom be ıket szeplıtelen palástomba. Új embereket faragok belılük, fedhetetlen és szeplıtelen papokat.” (1973.10.16.) Égi anyánk a dolgok új szemléletét, új érzésmódot, új gondolkodásmódot, a szív bölcsességét ígéri. Azt a paptestvért, aki elvégzi a felajánlást, és komolyan veszi azt, a Szent Szőz tulajdonának tekinti, és éle13

tének minden pillanatára jogot formál, hogy a szív és lélek átnevelése teljes lehessen. „Életünkben a legjelentéktelenebb eseményeknek is határozott és mély értelme van… kinevetett és lábbal taposott fiaimmal leszek. Velük valósítom meg legnagyobb tervemet.” (1973.01.19.) Mindaz, aki a Mozgalom tagja akar lenni, különösképpen ajánlja fel (ajándékozza oda) magát a Szeplıtelen Szívnek minden külsı formula nélkül. A Mozgalom tagjainak engedniük kell magukat vezetni a Szent Szőz által, és vissza kell térni a több imához. Nagyon fontos a Pápához és az egyházhoz való feltétlen hőség, az Isten parancsainak megtartása, az egyszerő élet és az alázatosság. „Meneküljenek minden olyan helytıl ahol meggyalázzák személyük szent jellegét… Én hívom meg ezeket a hőséges híveimet, és én képezem ki ıket… a feladat a világ elıkészítése a nagy megtisztulásra.” (1973.11.01.) Fontos kérésére a Szent Szőznek a mozgalom papjaihoz, hogy ismerkedjenek meg egymással, rendszeresen találkozzanak, és képezzenek imaközösséget. „Nem kell, hogy sokan győljenek össze, kettı, három is elég. Ezeknek a találkozóknak kell kialakítaniuk az igazi és sajátos imaközösségeket… ezeknek az imaközösségeknek el kell szaporodniuk.” Mindezt pedig azért, hogy „velem maradjanak”, hogy „velem imádkozzanak”, hogy „szeressék egymást, hogy „várjanak a döntı pillanatokra”. A legfıbb fegyver pedig a rózsafüzér (1974.01.17.). Mindebbıl természetes feladatként következik a Szent Szőz üzeneteinek továbbadása, az apostolkodás és imaközösségek létrehozása a hívek körében. „Ajándékba adlak titeket egymásnak.” (1974.02.18.). A mozgalom tagjai minden szenvedésüket, munkájukat, a meg nem értést, a nehézségeket stb. ajánlják fel égi Anyjuknak, s İ, aki imát és szenvedést 14

vár a tagoktól, a legnagyobb ajándéknak fogja azokat tekinteni. A Szent Szőz olykor panaszkodik is: „néha Szívem elszomorodik, amikor látom, hogy gyermekeim, akik felajánlották magukat nekem, nem teljesen az enyémek. Ha nem tökéletes önátadástok, megkötitek kezemet, és nem dolgozhatok kedvemre.” (1974.03.14) „ Imádkozz, pihenj, dolgozz, szeress” (1975.07.24.). A mozgalom számára a Szent Szőz a pontos tennivalókat is megjelöli. A feladat nagy, és bizony nem kockázatmentes. „Üldözni is fognak titeket.” De tudomásul kell venni, hogy „a lelkek tömegesen eltávolodnak Istentıl. Rohannak a romlás útján…többé már nem elég a ti tevékenységetek…, hogy viszszatartsa ıket… egyedül én tudom megmenteni ıket…” (1975.01.28.)

A mozgalomhoz bárki csatlakozhat, aki erre hivatást érez. A felajánlást természetesen híveknek is tanácsos elvégezni. Errıl lehet jelentést küldeni a központba, ahonnan az üzenetek is igényelhetık. A Gobbi atyának adott üzenet helyenként nagyon drámai és elgondolkodtató. Példaként idézzük az 1987.07.03–i üzenetbıl: „Térjetek meg, sürgısen térjetek meg Istenetekhez, megmentıtökhöz, a békesség Istenéhez! Az idıtartam, amit kiesdtem, már szinte lejárt. A napok meg vannak számlálva. Nagyon gyorsan térjetek meg! Menjetek ki az utcára, megtérést sürgetı felhívásommal, ha azt akarjátok, hogy megmeneküljetek. Nagyon szeretett gyermekeim! Szükségem van hangotokra, kezeitekre, lábaitokra, mindenfelé elCredo 2008. október

vinni, terjeszteni üzeneteimet nagyon gyorsan, szerte a világon, a Föld végsı határáig… ez az idı a megtérés ideje, de a nagy fenyítés ideje is. Az Isteni Irgalmasság kelyhe megtelt. Már túlcsordult. Gonoszság borítja be a földet… Hívjatok mindenkit, szinte a kezénél fogva, kivétel nélkül… Minden bőnös embert, akiket megvetnek, mindazokat, akik ördögi kelepcék rabjai. Kivétel nélkül minden gyermekemet menteni akarom!… A nagy büntetı ítélet idején védenetek kell ıket… Az én idım a megtérés ideje. A nagy szenvedés után a nagy újjászületés ideje következik. Az emberiség átalakul az élet és szépség új kertjévé. Az Egyház egyetlen nagy család lesz… Egy új korszakot fogtok megtapasztalni. Új korszak köszönt rátok! Megújul a föld színe, és új népek jelennek meg. Ez az én idım a nagy irgalom ideje… a nagy irgalom, mint égi tőz fog hozzátok érkezni! Ez a Szentlélektıl fog származni, az Atya a Fiú ajándékaként. A Szentlélek, mint tőz fog alászállni – ám másképp, – mint az elsı pünkösdkor… Olyan nagy szeretetet és életszentséget fogtok megismerni, melyrıl eddig fogalmatok sem volt… Ez lesz a nagy irgalom ideje és Szeplıtelen Szívem gyızelme a világban…” Úgy érezzük, e szavak önmagukért beszélnek. Befejezésül pedig álljon itt még egy ígéretes kijelentés: „Annak, aki felajánlja magát Szeplıtelen Szívemnek, annak megígérem a megmenekülést. A megmenekülést a tévedéstıl ezen a világon és a megmenekülést a másvilágon… Itt az idı, amelyben minden papnak, aki hőséges akar maradni, engedelmeskednie kell felhívásomnak. Mindenki ajánlja fel magát Szeplıtelen Szívemnek! Papok, általatok oly sok gyermekem fogja elvégezni ezt a felajánlást.” (1976. 05.13.).

Biblia éve Bosák Nándor (püspök)

Ebben az esztendıben – a Biblia évében különös figyelemmel és szeretettel tekintsünk Isten hozzánk intézett üzenetére, amelyet írott formában a Biblia, a Szentírás ırzött meg a számunkra. A Szentírás olyan könyv, amelyet Isten kiválasztott emberei írtak a Szentlélek irányításával. Így az Isten üzenete emberi nyelven, emberi szavak által jut el hozzánk. Mivel Isten üdvözítı mővét Jézus Krisztus teljesítette be az egész Szentírás végsı soron Jézushoz vezet bennünket, és ıbenne találjuk meg az egésznek értelmét. Ahogyan Szent János evangélista mondja, İ az Isten élı Igéje, hozzánk intézett élı Szava. A biblia megértése Jézus megértéséhez vezet. Amikor tehát a Szentírást hallgatjuk, olvassuk, akkor végsı soron

Jézus szól hozzánk. Szent Cyprián, Karthágó vértanú püspöke így tanít: „Az az óhajunk, hogy ne csak a templomokban törekedjetek Isten szavát komolyan meghallgatni, hanem otthonotokban is merüljetek el a Szentírásba és elmélkedjetek az Úr törvényein. Mert ez is Krisztus, ki mindenütt annak közelében van, aki İt keresi.” A Biblia évében nagyon ajánlom, és mindenkit buzdítok, hogy vigye otthonába a Bibliát – legyen ott minden család asztalán a Szentírás – és olvassák rendszeresen egyénileg vagy közösen. Legyen ez hétköznapjainkban is az élı kapcsolat a köztünk jelen lévı Krisztussal. Nagyon üdvös, ha a családtagok hetente legalább egyszer közösen olvassák a Bibliát.

A Szentírást gondolkodva, imádkozva kell olvasni. Nem vehetjük a kezünkbe úgy, mint a napilapokat vagy regényeket, amelyekben csak az érdekességet keressük. Isten üzenetét régi korokban, sajátos körülmények között foglalták írásba. Ha meg akarjuk érteni igazi tanítását, nem állhatunk meg a felületeknél, nem nézhetjük csak a külsıt, ami az elsı látásra megragad, hanem figyelmesen kell keresni, mit is akar ezzel Isten nekünk üzenni. Hasznos, ha nyugodt körülményeket teremtünk az olvasáshoz – csendet a környezetünkben és csendet magunkban, hogy képesek legyünk meghallani Isten üzenetét. Ajánlatos, hogy az olvasás kezdetén rövid imával hangoljuk magunkat a belsı figyelemre.

Lelkiség Teréz Anya gondolatai

Van egy anyánk a mennyben: Szőz Mária. İ a mi vezetınk, a mi nagy örömünk oka. Imádkozzatok hozzá! Imádkozzátok a Rózsafőzért, hogy a Szőz mindig veletek legyen, óvjon és segítsen titeket. A rózsafüzér titkainak mondogatása az utcán és napi imaként a családban, gyengéd odaadásunk kifejezése Mária felé. Az imádságban tudunk találkozni az emberekkel. A rózsafüzér jelenti erınket és oltalmunkat.

Jézus határozott céllal jött erre a világra, hogy elhozza az Örömhírt. Mi volt a lényege ennek az örömhírnek., amelyet Krisztus hirdetett? Az, hogy az Isten a szeretet, ı mindnyájunkat szeret, szeret engem, és egy nagy terv részeként ı alkotott meg minket: azért, szeressünk és, hogy szeressenek minket.

Szenthelyi-Molnár István

Azt találod, hogy a betegség a legsúlyosabb csapás amit az Isten az emberre mérhet? Egy betegség az élet legritkább ajándékát hozhatja, a második születést. Nemcsak testileg, hanem lelkileg is. A betegség alatt szelídebbek, szerényebbek, alázatosabbak leszünk és lekopnak rólunk a világ hiúságai. Elvonul elıttünk

múltunk, rájövünk tévedéseinkre és így, lassan, talál elsıször életünkben, egy ıszinte önmagunkba tekintéssel elérkezünk valódi énünkhöz. A megpróbáltatások órái alatt megint magukra találunk, felépítjük újra és sokkal jobban életünket. Egy tüdıvészes orvosnövendék szanatóriumba került, míg csendesen fekszik, arról ábrándozik, hogy Credo 2008. október

egy hatalmas kórházat létesít, ahol ı majd sok megértéssel kezeli betegeit. Egy másik fiatalember a kórházi ágyon jön rá, hogy neki papi hivatása van. Hát tényleg olyan nagy csapás a betegség? Az Isten mindig csak javunkat akarja. 15

Anyakönyvi adatok: Halottaink: szeptember 4., Böhönye: özv. BORSFAI ISTVÁNNÉ (született Pintér Mária) élt 94 évet. Gyászolják – fiai: József és István, menye: Piroska, unokái: Éva, Ildikó és Eszter, dédunokák: Balázs és Eszter. szeptember 19., Nagybajom: özv. KOVÁCS JÓZSEFNÉ (született Kovács Erzsébet) élt 77 évet. Gyászolják – leánya: Zita, unokái: Zita és Olivér, unokavıje: Róbert, dédunokája: Nárcisz. szeptember 23., Böhönye: özv. BÍRÓ JÓZSEFNÉ (született Kovács Borbála)( élt 63 évet. Gyászolják – élettársa: Dezsı és családja, fia: László, menye: Márta, unokája: Zoltán. szeptember 26., Nagybajom: ORSÓS JÓZSEF élt 67 évet. Gyászolják – testvére: Rozália, felesége: Margit, gyermekei: Mária, Margit, Erzsébet, Teréz, Anna, Zsuzsanna, Klára, Ferenc és Katalin. Vejei: István, Feremc, Ferenc, Sándor és János, 16 dédunoka. szeptember 26., Böhönye: BÉCS JÁNOS élt 81 évet. Gyászolják – gyermekei, vejei, unokái. szeptember 26., Nagybajom: HORVÁTH GYÖRGY élt 77 évet. Gyászolják – özvegye: Mária, fia: Csaba, menye: Ágota, unokái: Csaba és Veronika. Gál Józsefné:

Jó ember ment el közülünk. Csendes léptő halk szavú ember volt Horváth Gyuri bácsi, Gyuri papa. A nagybajomi egyházközség és képviselıtestület nevében megköszönjük, hogy évtizedeken keresztül szívvel-lélekkel segítette közösségünk munkáját. Építette szorgalmasan kis és nagy családját. Szerénysége, alázata példamutató értékő volt mindnyájunk számára. A mai felgyorsult, kiüresedı világban a jóság, áldozatkészség, emberszeretet ritka erények közé tartozik. Gyuri bácsi jó ember volt, áldozatkész és emberszeretı. Hetvenhét éves korában eltávozott körünkbıl Isten Békességébe.

Keresztelések: szeptember 13., Nagybajom: ROXANA – Turi Gábor és Takács Eszter gyermeke – Virág u., Miklós Erzsébet

Mikor ez a mese megtörtént, te még kicsi voltál, vagy még nem is éltél. Egy nagyon szép erdıt képzelj el, csupa zöld, lombos fa, tarka vadvirágszınyeg, zöld fő mindenütt. Sok színes madár repked a fák között, mókusok kergetıznek vidáman. Ez volt a legszebb erdı meszsze földön: a tulajdonos, egy bölcs öreg bácsi nem engedte, hogy kivágjanak élı fákat, csak ami kiszáradt. Helyükre rögtön új csemetéket ültettek. Ide jártak a jó emberek messze vidékekrıl is, mert az ı 16

erdeik már szinte elpusztultak, nem vigyázott rájuk senki. A bölcs öreg bácsi tudta, amit senki sem tudott rajta kívül, hogy ebben az erdıben egy tündér pár lakik. Az ı szeretetük sugárzik érezhetıen az erdıben, ezért nınek olyan szépen a növények és ezért érzik olyan jól ott magukat az emberek. Még fiatal fiú volt, amikor véletlenül megpillanthatta ıket, és mivel nem vették észre, hogy figyelik ıket, nem bújtak el. Követhette ıket a Nagy Domb oldaláig, ahol megnyílt nekik a föd és beléptek. Az Credo 2008. október

ajtónyílás azonnal bezárult utánuk. Visszarendezıdtek még a főszálak is! Nagyon elcsodálkozott a fiú és elhatározta, hogy máskor is elmegy oda, hátha meglátja ıket, és talán megismerkedhet velük. A két tündér valóban szép fiatal pár volt, soha senki nem látott még hozzájuk hasonlót. Sugárzóan mosolyogtak egymásra, amikor beszélgettek, csupa szeretet és figyelem áradt belılük. Vajon mit keresnek itt, pont ebben az erdıben? Amikor másnap kiment, és nem sikerült látnia ıket, nagyon szomorú lett.

Alig várta a következı napot. Más napszakot választott, de akkor sem jöttek elı. Ekkor elhatározta, hogy kiköltözik az erdıbe és addig el nem jön onnan amíg nem találkozik újra velük. Így is lett, összepakolta a legszükségesebb dolgokat, és letáborozott a sőrőben, éppen szemben azzal a hellyel, ahol eltőnni látta ıket. Két napig semmi nem történt, csak a madarak figyeltek fel az idegenre és óvták fiókáikat. Aztán a harmadik nap hajnalban megtörtént! Éppen felkelt a Nap, a fiú is ébredezett, amikor megnyílt a domb oldala és megjelent a tündér pár! Talán még szebbek voltak, mint amikor elıször látta ıket. Boldogan futkostak, kergetıztek a reggeli harmatos főben, és nagyokat kacagtak. A fiú csak nézte ıket, aztán hirtelen gondolt egyet, egy ugrással a bejárat elıtt termett, elállva az utat. A tündér pár észrevette ıt és nagyon megrémült. Ám amikor a fiatalember mosolyogni kezdett rájuk, közelebb mentek hozzá, és megszólították csilingelı hangon: – Ki vagy te, és miért álltál az ajtóba? Nekünk hamarosan vissza kell mennünk, mert ha tovább maradnánk, nagy baj lenne. – Szeretnék veletek beszélgetni! Kik vagytok, miért laktok ebben az erdıben? – Rendben van, – mondta a Tündérfiú, – most engedj vissza bennünket, és holnap ilyenkor legyél itt, akkor beszélgethetünk.

Olyan kedvesen mondta ezt a tündérfiú, hogy Palkó– mert így hívták a fiút – azonnal félre állt az ajtóból. A tündérek pedig beléptek, és a föld visszazárult. Ámult nagyon Palkó, mert közelrıl még szebbek voltak a tündérek. Alig várta a másnap reggelt! Kicsit félt, hátha csak azért mondták, hogy visszajönnek, hogy engedje be ıket. Úgy érezte, senkinek sem beszélhet róluk. Reggel megnyílt az ajtó, és kilesett rajta a tündér fiú. Csak amikor látták, hogy Palkó egyedül van, akkor mertek elıjönni. –Tudod, Palkó, senki nem tilthatja meg, hogy itt vagyunk, mert akkor el kell innen mennünk. Pedig nagyon szeretjük ezt az erdıt. Mi halhatatlan tündérek vagyunk és az a feladatunk, hogy megırizzük ezt az erdıt az embereknek eredeti állapotában, amilyennek minden erdınek lenni kellene. Ti azonban feldúltátok és telehordtátok szeméttel az erdeiteket, ezért lassú pusztulásnak indultak. Mindegyiket elhagyta tündérlakója is. Ez az egy erdı van még meg, ami olyan szép és jó, hogy itt lakhatunk benne. Szeretjük az erdıt, énekelünk, táncolunk benne és ezért zöldell minden olyan szépen. Mi beszélgetni is tudunk a növényekkel és az állatokkal is. Jó barátaink. Ha megtudnák az emberek, hogy itt vagyunk, tömegesen jönnének ide miattunk, és teljesen lerombolnák a természetet. Ezért meg kell ígérned, hogy nem


árulod el senkinek, de te bármikor találkozhatsz velünk. Palkó olyan boldog és meghatott volt, hogy elıször alig tudott megszólalni, fıleg amikor a csodaszép Tündérlányra nézett. Aztán mégis felbátorodott, és jól elbeszélgettek. Megtudta, hogy a tündérek nem öregszenek, mindig ilyen szépek és fiatalok, de nincs nekik gyermekük. Ezért sajnálta is ıket, mert ı mindig nagycsaládot szeretett volna, mivel neki nem voltak testvérei. Elhatározta, hogyha nagyobb lesz, megveszi ezt az erdıt, hogy megmaradjon a tündérek lakóhelyének. Így is tett, hamarosan dolgozni ment, és apja segítségével meg is vette az erdıt. Megırizte a tündérek titkát, pedig sokszor nagyon nehéz volt, hiszen feleséget talált, és gyermekei születtek. Sokat voltak kint az erdıben és együtt csodálták annak szépségét. Közben Palkóbol is Pali bácsi lett, tiszteletre méltó aggastyán, unokái kedves nagyapója. Sok mesét tudott, fıleg a tündérekrıl, hiszen sokat beszélgetett velük életében. Csak azt nem árulta el soha, hogy a mesék mind igazak voltak! Ma is megvan ez az erdı, csak rá kell találni! Ha akarod, elmegyünk együtt megkeresni!

17

„... mindenkor és mindenütt az emberszeretetrıl kell tanúskodnunk, vajúdó korunk szenvedı világát egyedül a hiteles szeretettel hódíthatjuk meg, minden más erı tehetetlen...” /Adolph Kolping/ A nagybajomi iskolaalapítók célja, hogy egy keresztény szellemiségő, bensıséges légkört teremtı iskola jöjjön létre, amely korszerő és emberi válaszokat adhat korunk kihívásaira és a gyermekeinket érintı problémákra. Az iskola pedagógusai hivatásuknak tekintik, hogy a színvonalas, de teljesíthetı elvárásokat támasztó képzés után olyan tisztes munkásembereket bocsássanak útra, akik képesek lesznek a társadalom hasznos tagjává válni azáltal, hogy meg tudják teremteni saját

és leendı családjuk boldogulásának feltételeit. Kolping Katolikus Szakiskola és Kollégium 2008. októbere Tanulólétszám a 4. tanévben Évfolyamok: Teljes alkalmazotti létszám: Oktatott szakmák:

Az intézmény lelki vezetıje: Intézményvezetı: Gyakorlati oktatásvezetı: Gazdasági vezetı: Tanmőhelyvezetı:

(Készítette: Pusztai Mihály, Marcali) Szeptemberi ünnep 1

2

3

4

9 12

15

17

20

21

24

14

22

23 26

29

31

32 36

27 30

33 37

42

34

38 39

40

43 46

44 47

48

49 51

8

18

25

28

45

7

13

16

19

41

6

10

11

35

5

50 52

VÍZSZINTES 1. Nulla, 5. Szalonnát ízesített lében fız, 9. Beküldendı 11. Zenei mőszó (Kiadás sorrendje), 12. Az „Ö” bető jelölése, táv gépírón, 13. Sétány 15. Szentmisében a pap Krisztus vérévé változtatja, 16. … Árpád, neves színész (1876-1937), 18. Becézett 18


94 fı 9-12. évfolyam 25 fı Pék-cukrász, kımőves, festı, mázoló és tapétázó,(gyakorlati oktatás saját tanmőhelyben) Szerkezetlakatos, épületasztalos Rajkai István Plébános Úr Csima Ágota Hodics Miklós Héjjas Anett Molnár Tibor

Natália 19. Szór – egyik fele 20. Kutya, 21. M.E.T., 23. Kenese – mássalhangzói, 24. Keresztül, 25.Öregek, 27. Elem- magánhangzói, 28. Jézus Tanítványai – névelıvel, 31. Francia várbörtön, 32. Hadi gép, 33. Csonthéjas gyümölcs, 35. Német névelı (Der, Das) birtokos alakja, 37. Felügyel az útra, 39. Olló végei!, 40. … -Be, párja, 41. … Kisasszony- film cím, 1929-ben készült rendezıje, a magyar származású német rendezı, Paul Czinner film német címe FRÄULEIN ELSE, 43. Lehullott falomb, 44. Öt után jön , 45. Névelıvel, munka, 47. Kedd közepe!, 48 Villanó fény, 51. Sírhely, 52. Gabona FÜGGİLEGES: 1. Teadélután, 2. É.Z.S., 3. Szólmizációs hang, 4. Híres országgyőlés színhelye (1707-ben) Habsburgok detronizálása, 5. AAAA…! 6. Bajnokok Európa kupája (rövidítve), 7. József Attila édesapja, 8. Letesz, 9. Boldog… Vilmos (Vértanú Gyıri püspök), 10. Ezt bányásznak a kıbányában, 11, Fúvós hangszer, 14. Belga folyó (ÓISE), 16. Ny-Szibériai folyó, 17. Japán pénzt vált, 20, Állami- franciául, 22. Ritka férfi név, 24. Névelı, 25. Húzta, 26. Történetírás görög múzsája, 28. Beküldendı, 29. Apu-betői keverve, 30. O.Ó. 31. Eszme, 34. Iparos szerszám, 36. Ruha szélét bevarrja, 38. Légtér figyelı, 40. Közkatona (rég), 42. Fundamentum, 44. „…,Alkoss, gyarapíts”(Kölcsey), 46. Kelet- németül, 48. Tartószerkezet, 49. Határozott névelı-fordítva, 50. Paripa.

Miklai Lászlóné

Habos sütemény 5 tojás sárgáját kikeverünk 20 dkg porcukorral, hozzáadunk 12 dkg zsírt, 25 dkg lisztet, 2 dl tejet, 1 sütıport. Ezt jól elkeverjük. Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük, elımelegített sütıbe sütjük. Krém: 3 dl tejet felforralunk, 2 evıkanál liszttel, sőrőre fızzük. Kihőtjük, és belekeverünk 2 csomag vaníliáscukrot. Kikeverünk 20 dkg vajat, vagy margarint, 20 dkg porcukorral

o Mintha már láttam volna magát valahol! – mondja gyanakodva a bíró a vádlottra nézve. – Igen uram! – szól reménykedve, hátha enyhítést kap. – Tavaly én adtam hegedőórákat a kedves fiának. – Ja persze emlékszem. Húsz év!

o Két skót találkozik. az egyik megkérdezi: – Ismered a legújabb rólunk szóló viccet? – Nem én, hogy hangzik a vicc? – Ha adsz egy penit megmondom. A másik skót egy pillanatra meglepıdik, majd felnevet: – Hahaha! Valóban jó vicc!

ízlés szerint kakaóval, 20 dkg darált dióval, és a fızött krémhez keverjük. A tésztára kenjük, hőtıszekrényben jól lehőtjük. A tetejére 5 tojás fehérjébıl 20 dkg kristálycukorból gız felett habot verünk, és a krémet bevonjuk vele, kakaóporral meghintjük. Kockás szeletekre szeljük.

o A tanú azt állítja, hogy felismerte magát . Ön volt az, aki egy éjszaka betört hozzá. – A tanú hazudik, bíró úr… Hiszen éppen úgy aludt, hogy még az ágyat is kilophattam volna alóla.

Nagybajomban és Böhönyén az esti szentmisék kezdési idıpontja egységesen este 6 óra. Elıtte fél órával a rózsafüzért imádkozzuk közösen. Október 4. szombat

EGYHÁZKÖZSÉGI ZARÁNDOKLAT BUDAPESTRE

Október 5. vasárnap

BÚCSÚI SZENTMISÉK BÖHÖNYÉN ÉS VÉSÉN

Október 11. szombat Október 12. vasárnap Október 18. szombat Október 20. hétfı Október 23. csütörtök

Meglátogatjuk a református Bibliamúzeumot, után 1300-kor Máriaremetén mondunk ünnepi szentmisét. Ára: 3.500,- Ft/fı Böhönye 1100 – Nagyboldogasszony napi búcsú (okt. 8) Vése 1300 – Rózsafüzér Királynéja búcsú (okt. 7.) 00 19 – Antióchiás közösségek találkozója Nagybajomban 1500–1700 – Katekumenek hittanja folytatódik

„BIBLIA A MŐVÉSZETBEN ÉS A HÉTKÖZNAPOKBAN” címmel vándorkiállítás nyílik Böhönyén (megtekinthetı okt. 12–22–e között) 1500 – 2. katekumen hittancsoport indítása

Fiatal papok találkozója Böhönyén 1100 szentmise a böhönyei templomban 1400 kolpingos fiúk és fiatal papok focimeccse

„BIBLIA A MŐVÉSZETBEN ÉS A HÉTKÖZNAPOKBAN” címmel kiállítás nyílik Nagybajomban (megtekinthetı okt. 23–nov. 2–a között) Credo 2008. október

19

Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. E.mail címünk: [email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.fw.hu Böhönye honlapja: www.bohonye.plebania.hu E-mail címe: [email protected] Alapító kiadó Horváth Lóránt plébános. Jelenlegi felelıs kiadó: Rajkai István plébános, Szerkesztık: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatársak: Kuckó Katalin, Lempach Gabriella és Tóth Martina. Fotó: Internet, Béni Péter, Galambos Ferenc, Göndics János, Rajkai István és Székelyi András. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Kapos Color Print, 7400 Kaposvár, Városháza u. 1 Újságunk havonta jelenik meg, következı, novemberi számunk 2008. november 1-tıl kapható.

A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn! 20


A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

Recommend Documents