A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA
Sok mindenr l lehetett volna írnom e címlapon, hiszen Böhönyei is, Vése is véd szentjének ünnepét tarja október hónapban. Mégis olyan témát választottam, amely id szer sége miatt talán fontosabb. Még ma is szomorú és letört vagyok belülr l, hiszen nem mindennapi esemény történt a napokban Böhönyén. Azt hiszem, nem vagyok egyedül, akit váratlanul ért a szeptember 19-i szerdai reggeli újsághír a Somogyi Hírlapban, amely szinte mindegyik internetes hírportálra is azonnal felkerült: el z nap este Böhönyén a képvisel -testület feloszlatta önmagát, mert bizalmatlansági indítványt nyújtott be a polgármester ellen. Igaz, nem élek Böhönyén. És az is igaz, hogy csak egy éve ismerkedem az itteni emberekkel. Mint választópolgár Nagybajomban adtam le szavazatom a tavaly szi helyi hatósági választások alkalmával. De mint plébánosnak nem közömbös, hogyan élnek az egyházhoz tartozók azokon a településeken, amelyek a plébániámhoz tartoznak. Nagyon tetszett az a lelkesedés, az a sok-sok ötlet, amellyel dr. Szíjártó Henrik Polgármester Úr nekilátott megválasztása után a következ négy évnek. Örömmel hallgattam elképzeléseit a „Négy évszak” kulturális rendezvénysorozat terveir l, hogy szeretné Böhönyét ennek a régiónak kulturális központjává tenni. Aztán ami megvalósult: a tavaszi és a nyári alkalmak mindmind reménnyel töltöttek el. A t zoltó állomás gyors felépítése és átadása, amellyel a veszély és katasztrófa gyorsabb elhárítása lehet vé vált, szintén örömmel és boldogsággal töltött el. Vagy a
temet bejáratánál a parkoló elkészítésével es után nem kell sarat, pocsolyát kerülnünk. Hónapok óta készültem magam is, hogy Böhönye felvegye a partneri kapcsolatot egy erdélyi településsel, testvéri szálakat sz jön erdélyi magyar közösséggel: Gyimesközéplokkal. És aztán jött a hír, hogy többek között pont ez vezetett a kenyértörésre. A polgármester kezdeményezése megfeneklett néhány képvisel ellenállásán. A februárban elfogadott határozatot, és az azt követ sok-sok el készít munkát néhány perc alatt megsemmisítették. Ne haragudjon meg érte senki, de engem hirtelen ismer s érzés fogott el. Körülbelül az, amit 2005. december 5-én éreztem, amikor az önhibájuk nélkül határon kívül rekedt magyarok anyaországuk felé kinyújtott kezét egy szörny kampány után „mi” visszautasítottuk. Mi, akiknek nem kellett annyit szenvedni magyarságukért, mint azoknak, akik egy igazságtalan döntés eredményeként idegen hatalom alá kerültek. Miért kellett ennek így történnie? Nemcsak a Polgármester úr, de mi is hogyan nézünk majd ezután a gyimesközéploki székely testvéreink szemébe? Vajon hogyan magyarázzuk meg nekik, hogy amin hónapok óta dolgoznak egyesek, abból nem lesz semmi? Miért kellett hónapokig várni, míg valaki kiderítette, hogy egy szavazattal több, öt helyett hat kellett volna a törvényes kapcsolatteremtéshez. szintén remélem, hogy a böhönyeiek megfelel választ adnak majd erre a kérdésre a kikényszerített választás alkalmával! (István atya) 1
Helytörténet
Marics József (Berzence)
A mohácsi tragédiától 1555-ig, településünk meghódolásáig A kegyetlen és er szakkal hódító törökök a XIV. században vetették meg lábukat az egységesnek ítélt keresztény Európában. 1393. július 17-én elfoglalták Tirnovot, a középkori bolgár állam f városát és bekebelezték a török birodalomba Bulgáriát. 1394. szeptember 1-én Bajazid szultán serege a Havasalföld elfoglalása után els alkalommal tört be Erdély területére, magyarföldre, a Barcaságba. 1396 telén már a Dráva- Száva közét pusztították. 1418 szeptemberében pedig Szlavoniában találjuk a vandál hadakat. Ezt követ en a törökök egymás után foglalják el a Délvidék jelent s várait és városait. 1456ban Hunyadi János katonái és Kapisztrán Szent János keresztesei még megállítják ket, de 1521. augusztus 29-én már a félholdas zászló lengett Nándorfehérvár tornyán. Innen, már csak egy rövid ugrás az id ben és bekövetkezett nemzetünk nagy sorscsapása, a 1526-os tragikus kimenetel mohácsi vereség. A mohácsi tragédia után a török hadak szinte akadálymentesen menetelhettek Buda felé, és útközben a rablással és fosztogatással igen komoly károkat okoztak az útjukba es településeknek. Mindezekb l Nagybajom ekkor még semmit sem élt át. Talán, még a szomorú hír is alig jutott el a mez városunkba, hogy a településünk földesurának a fia: Kálmán L rinc II. Lajos ki2
rályunk kíséretében áldozta életét a hazánkért. 1532-ben II. Szulejmán szultán úgy gondolta, most már hazánk részbeni elfoglalása után képes lesz birtokba venni Bécs városát is. Fel is készült óriási hadseregével a császári f város ostromára, de K szeg váránál a h s várvéd k megállították. Ebben az id ben K szeg felé vonulva és visszavonulásuk során már Somogynak is b ven kijutott a török pusztításokból. A rablásaik és kalandozásaik során Nagybajom környékére is eljutottak. 1534-ben, amikor összeírták Nagybajom és környékének portáit és lakosságát, már nagyon sok portát részben vagy egészen megsemmisítettek, kifosztottak, vagy felgyújtottak a törökök. Településünkön a porták negyedrésze semmisült meg. Az 1526-ban megtartott kett s királyválasztás is minden tekintetben hozzájárult az ország széteséséhez és a hódítok sorozatos gy zelméhez, mert a megosztott magyarság nem volt képes megállítani az er teljesen el re nyomuló vandál hadakat. A környékünkön Korotna vára számított jelent s objektumnak, ahol rövid id re védelmet találtak a török el l menekül környékbeli lakosok. Korotna vára1 mellett a védelmi vonal része lett a nagybajomi vár.
1
Korotnai János ítél mester és f ispán a XV. század második felében építette a várat, amelynek helyét ma is jelzik a Vári -d l sáncai. Ma
1532-ben a katolikus templomunkat alakították át er dítménnyé, mely biztonsággal szolgált a lakosság számára.
A templomi er dítményt sánccal és palánkkal vették körül. A munkálatokat a településünk jobbágyai az el írt robot és ingyen munka révén végezték el. Ehhez a várépít munkához tev legesen hozzájárultak a balogdi jobbágyok is. A nagybajomi vár a Frank atyafiság Krisztina ágának a tulajdonában volt. k nevezték ki a várnagyokat is. A régészeti feltárásra váró er dítményünk az 1540–es évek elején már teljesen elkészült. Az 1544–es évt l tudomásunk van a várban szolgálatot teljesít két várnagy és három kapu r létér l, akik komoly kémhálózatot tartottak fönn, melynek köszönhet en igen fontos híreket kaptak a törökök mozgásáról, készül désér l, támadási és fosztogatási útvonalukról. A sorozatos török portyázások és rablások igen sokat ártottak a közerkölcsnek is a vidékünkön, mert a rekvirálások, és a lopások Korotna Újvárfalva néven szerepel a községek névsorában.
szinte mindennapivá váltak Nagybajomban is. Ez alól nem volt kivétel. A kegyuraink és nemeseink is sokszor még egymást is megtámadták, kifosztották, meglopták és belháborút viseltek. ! " ## Az 1549-b l származó összeírásban már ott szerepel a szomorú és tragikus hír, hogy mez városunk a leigázott, a töröknek meghódolt települések között szerepel. 1550–ben Nagybajom lakossága már adót fizet a töröknek. Az els adófizet k között szerepel: Ács Gergely, Ács L rinc, Berta István, Kalocsai György, Laki Miklós és Tóth Pál jobbágy. A töröknek behódoló és adózó Nagybajom mindezek ellenére mégsem érezhette magát teljes biztonságban, mert a törökök ennek ellenére végig pusztították a megyénket. Nagybajom is áldozatul esett ennek, amikor a kegyetlen törökök 1555. május 24-én felgyújtották
a településünket. A várban tartózkodó katonák sietve elmenekültek és sorsukra hagyták a kiszolgáltatott helyzetben lev lakosságot.
A sorozatos gy zelmek ellenére a törökök, a hatalmuk csúcsán nem elégedtek meg a katonai
sikerekkel, megyénk jelent s részének a birtoklásával, nekik az egész Somogy megye kellett: Kanizsától és a Drávától egészen a Balatonig. 1555. december 21én Dervis bég felszólította az elszórtságban él somogyiakat, hogy minden falu önként hódoljon meg el tte. Sajnos, Ság kivételével az egész Somogyország a török uralma alá került. Így Nagybajom is újból török adófizet vé vált. Úgy látszik, a nagybajomi bíró annyira a török kedvében akart járni a maradék lakosság érdekében, hogy a szenyériek a településünk vezet jét egyszer en csak török bírónak nevezték. Igen szomorú volt a nagy szegénységben él , a sokszor kifosztott és a sokfelé adózó el deink élete. Az egykor virágzó mez városunkban csak a jóságos Isten irgalmasságában és gondvisel szeretetében reménykedhettek az árván maradt nagybajomiak.
Szentek és gyógynövények György-Jánosi Zsuzsanna
„A szentek életében megmutatkozik, milyen sokféle formában lehet Krisztus változatlan tanítását követni a változó korokban. Ezért példaképek k, akik a mind tökéletesebb keresztény életre indítanak, bármely korban, minden élethelyzetben”
Paskai László bíboros, prímás
Az októberben ünnepelt szentek közül a Szent Brúnó áldozópap, rendalapítót emelem ki, akinek jelképei közt szerepel az olajág, mint gyógynövény.
Szent Brúnó 1030 körül született Kölnben, családjáról annyit tudunk, hogy az alsó– rajnai tartomány nemesei voltak. A kölni szent Kinibertr l elnevezett káptalani iskolában kezdte meg tanulmányait,
majd átkerült Reimsbe. Pappá szentelése után a reimsi székesegyház kanonokja, valamint a káptalani iskola tanára lett. 1075-ben érseke kancellárrá nevezte ki. Tanárai és tanítványai nagyon szerették. 3
A kés bbi II. Orbán pápa is tanítványa volt. A káptalani iskolában írt biblia magyarázatai mindmáig híresek maradtak. Mindenáron szerzetes akart lenni, jobban mondva remete, így hát 1082-ben egyedül indul el remetéskedni. 1084 tavaszán hat társával a Grenoble melletti Chartreuse területén külön kunyhókat építve, remeteéletet kezdett, folytonos hallgatásban, böjtben, állandó imában. Így alapította meg a karthauziak szerzetesrendjét. Hat évig éltek a csendes magányban, elrejtve a világ el l. 1090–ben Brúnót egyházi tanítványa, II. Orbán pápa magához hívatta Rómába, és kinevezte tanácsadónak. Brúnó azonban végtelenül szerette a remeteséget, így hát arra kérte a pápát, hogy engedje vissza társai közé. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor engedje meg, hogy alapítson egyet. Asguilacei egyházmegye területén építette a Santa Maria della Torke nev karthauzi remeteséget. Itt halt meg 1101. október 6-án. Híres mondása: „A magány oly út, mely az élethez vezet.” A karthauzi rendet hallgató rendnek is hívják, mert egyik f ismertet jelük, hogy csak nagyon ritkán beszélnek. Kontempláló rend, tagjai Istennel egyesülve élnek. Magyarországra els szerzeteseit maga Szent Brúnó küldte. Megtelepedésük IV. Béla királyunk érdeme, aki 1239– ben meghívta a fehér kámzsás, hallgató barátokat. Az állandó viszontagságok ellenére is a magyar szerzetesek kódexeket festettek, az írás és a másolás 4
m vészetét végezték, ami páratlan volt akkoriban. A karthauzi rend a török hódítás és a reformáció idején kipusztult Magyarországon.
Szent Brúnó jelképei: olajág; mutatóujja az ajkán, csillag a mellén, földgolyó, jogar, arca el tt kereszt. E jelképek közül az olajágról, mint gyógynövényr l, szeretnék írni. Az olajfa (Olea Europaea) hosszú élet , göcsörtös ágrendszer , szárazságt r örökzöld fa. Finom olajat adó, kezdetben zöld, éretten fekete, csonthéjas termését már több mint 4000 éve termesztik. Zöld és fekete termését egyaránt gy jtik. A feketére érett termésfalból préselik az olívaolajat, a legfinomabb étkezési olajat. A legjobb min ség olajat az els , hideg sajtolás eredményezi. A visszamaradt terméseket másodszor is sajtolják, majd ezután általában felmelegítik egy harmadik sajtolás céljából. A legfinomabb, extra sz z olívaolaj címkéjén többnyire jelzik, hogy „els , hideg sajtolás” Az olívaolajat széles körben használják f zéshez, nemcsak íze miatt, amit nem mindenki
kedvel, hanem azért, mert rendkívül egészséges. A vér koleszterinszintje csökkenthet , ha állati zsiradék helyett olívaolajat használunk, ezáltal csökken a szívbetegségek és a trombózis kockázata. A legtisztább olívaolaj ízét leginkább salátaöntetekhez adva élvezhetjük (ecettel, ha szükséges). Magát az olajbogyót számtalan ételbe teszik f ként salátákba, pizzákba. A zöld olajbogyót gyakran töltik, a mag eltávolítása után mandulával, paradicsompaprikával, hallal, vagy más pikáns töltelékkel. Az olívaolajat felhasználják illatszerek, krémek, korpásodás elleni hajsamponok, emulziók el állítására. Ezeket a termékeket gyógyszertárakban is megtaláljuk „Doliva” termék családban. A gyengébb min ség olajból szappan és ken anyag készül, de világításra is jó. Az olajfa levelek antiszeptikus tulajdonságúak. A fatest gyantáját belégz és illatszerekben hasznosítják. Az olajbogyó hatékony, mégis enyhe hashajtó szer. Az ENSZ (United Nations) jelvényében az „UN” bet ket két olajág szegélyezi. Az olajág hosszú id k óta jelképezi a békét, bölcsességet és jómódot. Ez egyáltalán nem különös, hiszen az olajfa rendkívül lassan n és sok id nek kell eltelnie, míg b termést hoz. Az Olea csak akkor szórja áldását, ha a társadalom stabil és béke uralkodik benne.
Misszós vasárnap Október 21-e misszós vasárnap. Ebb l az alkalomból jelentetjük meg a verbita misszós szerzetes rend Világposta cím negyedéves folyóiratának két cikkét. P.Halász Lajos SVD
A Fülöp-szigeteket 1521ben fedezte fel Magellán, azaz Fernão de Magellães. A lakosság ekkor találkozott el ször a kereszténységgel. Az els szentmisét 1521. március 31én, húsvétvasárnap Cebu szige-
ten ünnepelték. A szigetvilág felfedezése lépésr l lépésre történt. Az Ágoston-rendi misszionáriusok mindig a felfedez kkel együtt jártak.
A gazdaságilag nem kifizet d helyzet ellenére Spanyolország h maradt eredeti céljához. A szerzetesrendek mellett érveltek, hogy ha a Fülöpszigetekr l a spanyolok kivonulnának, a lassanként fejl d keresztény közösségek életképtelenné válnának. Amikor a hatalmas munka terhe miatt néhány misszionárius távozni akart a szokatlan hagyományokkal rendelkez népek és a nehéz klíma miatt, 1582-ben a spanyol király azt a parancsot adta ki, hogy a misszionáriusok már ne Mexikóba menjenek, hanem e szigetvilágba, onnan pedig ne engedjék tovább Japánba vagy Kínába, nehogy összeomoljon a helyi egyház. A több mint háromszáz évig tartó spanyol missziós tevékenység (1565-1898) idején több mint tízezer szerzetes érkezett a Fülöpszigetekre. A missziós tevékenység megakadályozta az iszlám terjesz-
kedését, mely a szigetvilág legdélebbi részét már a spanyolok megjelenése el tt hatalmába kerítette. Így lett a Fülöpszigetek Ázsia egyetlen keresztény országa. A XIX. század végi spanyol forradalom és az amerikai invázió maradandó nyomokat hagyott az ország vallásos fejl désén: a szerzetes misszionáriusokat el zték, a keresztény közösségek magukra maradtak, és a még nem keresztények közötti misszió is megtorpant. Az egyház és az állam teljesen szétvált, megnyílt a kapu a szabadk m vesség el tt, ami a Gregorio Aglipay által alapított „független filippínó egyház” nev szektát támogatta. XIII. Leó pápa 1902. szeptember 7-én kiadott apostoli konstitúciója (Quee mari sinico) alapvet fontosságú volt, mely által a Fülöp– szigeteken újraszervezte az egyházat és a missziós tevékenységet. Ekkor nyílt meg az út a verbiták el tt a Fülöpszigetekre.
5
P.Halász Lajos SVD
Ötödikes koromban tanítónk fogalmazást íratott velünk Mi szeretnék lenni? címmel. Én arról írtam, hogy huszár. A legjobb tanuló, akinek a tanító fel is olvasta dolgozatát, pap akart lenni. Egy mondata nagyon megérintett: „Istent szeretném szolgálni az embertársakban.” A fejemre ütöttem, és ezt mondtam magamnak: „Buta vagy, hogy katona szeretnél lenni. Mennyivel jobb Istent szolgálni az embertársakban!” Két hétre rá a Szív újság hirdetését olvasta fel az osztályban a tanító: „Felvétel van a k szegi Szent Imre missziósház kisszemináriumába”. Rohantam haza, és mondtam szüleimnek, hogy szeretnék jelentkezni. Nagy örömet éreztem édesanyám kérdésében: „Igazán pap szeretnél lenni?!” A plébánosunk ajánlólevelével és anyagi segítségével felvettek a missziósház növendékei közé. 1938-ban léptem át a missziósház küszöbét. 1947t l Ausztriában végeztem a teológiát. 1952-ben szenteltek pappá. Elöljáróim kérdezték, hogy hová szeretnék misszióba menni. Els helyen Japánba jelentkeztem, a másodikon a Fülöp–szigetekre. Általános rendf nökünk azt mondta, hogy már három magyar rendtestvért Japánba küldött, így a Fülöp–szigeteket ajánlja. 1954 áprilisában Olaszországon át hajóval utaztam a Fülöp–szigetekre, ahová június közepén érkeztem meg. Még ebben a hónapban káplánnak neveztek ki Naujan plébániájára Mindoro sziget keleti részén. Itt kezdtem a tagalog nyelv tanulását. Megismerkedtem az akkor még többnyire pogány alangan-mangyan törzzsel is a hegyekben. Német származású plébánosom, P. Spang jól bevezetett engem a misszionáriusi mun6
kába. Sokat gyalogoltam, és bivalyok segítségével utaztam a messzibb településekre. 1958-ban kaptam kinevezésemet Sablayan plébániájára, mely Nyugat-Mindoro közepén fekszik. Innen 1898–ban el zték a spanyol misszionáriusokat, és azóta pap nélkül volt a már keresztény tagalog népesség, 28 kisebb–nagyobb közösségben. A romos plébánia templomot a közösség használhatóvá tette. Kunyhóban laktam az els hónapokban. A keresztény közösségek többsége a tengerpart közelében, sík vidékeken élt, míg az slakók, a mangyan törzsek a hegyes vidékeken, leginkább a folyók közelében és a fennsíkokon laktak. A plébánia tágas területén nem voltak utak. Használhattam egy kis motorcsónakot, amikor nem voltak nagy hullámok a tengeren. A legtöbb falut csak gyalogosan értem. Napról napra úton voltam misefelszeretéssel a hátamon. Igyekeztem hónaponként legalább egyszer szentmisét tartani minden közösségben. Péntekenként a plébánia területén létez börtönt látogattam, ahol abban az id ben másfélezer köztörvényes elítéltet riztek.
A plébánia területén nem volt még középiskola. Alig töltöttem pár hónapot a plébánián, megkezdtük az iskola építését. Örültem annak, hogy a közösség mennyire belesegítettek munkájával az iskola építésébe. A középiskola igen sok családot csalt más szigetekr l is a területünkre. Iskolánk az évtizedek folyamán gyorsan fejl dött, tanító, és tanárképz f iskola is csatlakozott hozzá. A keresztény közösségekben a gyermekkeresztelések száma meghaladta évente az 1500-at. Az évtizedek folyamán a plébánia népessége elérte a 70 000–t, akik közül több mint 60 000 katolikus volt. Pasztorációs munkámnak els évtizede vége felé kaptam egy káplánt és ugyancsak egy lelkipásztort a börtön lakóinak a lelki gondozására.
Szívem a hegyekben él , még pogány törzsek felé húzott. Amikor csak id m engedte, hozzájuk látogattam a hegyekbe. Nomád életet éltek. Tapasztaltam, hogy nem tudunk egy keresztény közösséget létrehozni, ha megmarad nomád életük. Bivalyok ekét, boronát vásároltunk számukra, és tanítottuk ket a föld megm velésére. Sokszor gondoltam magyar seinkre is. Miután idejöttek a misszionáriusok, tanították ket a föld m velésére. Nem volt a munkánk eredménytelen. Már elég sokan közülük meg vannak keresztelve, van a törzsnek is saját elemi iskolája. Nagy probléma volt, hogy nem volt kórház az egész vidéket Csupán a tengeren keresztül lehetett elérni a kórházat kb. 100 km-es utazással csónakon. Hányszor megtapasztaltam azt is, hogy édesanyák nem tudtak megszülni, és gyermekeikkel együtt meghaltak! A német püspöki karhoz fordultam és így kórházat építhettünk különösen a mangyan slakok és szegények ellátására. Az utol-
só évtizedben sikerült domonkos (OP) n véreket kapnunk, akik gondoskodnak a korház ellátásáról. Kezdett l fogva törekedtünk a hivatástoborzásra, hiszen igen kevés bennszülött papunk volt. Nagy sikereket mutathattunk fel az elmúlt évtizedekben. Plébániánkról már négy egyházmegyés és három verbita pap került ki, jelenleg heten tanulnak különböz szemináriumokban. Sok hivatást kaptunk a n vérek kolostoraiba is. Az volt a célunk, hogy a bennszülött egyház fejl djék. Mi mint misszionáriusok sehol sem vagyunk állandóak. Azon dolgozunk hogy a bennszülöttek átvegyék t lünk a munkát. 1992-ben általános rendf nökünk közölte: „Keresek önkénteseket, akik visszatérnének, hogy segítsenek Magyarországon: „Semmiképp sem megyek, mint önkéntes” – válaszoltam. – „De ha levelet kapok Rómából áthelyezésemr l, azt elfogadom. A hívek megértik, hogy mi mint szerzetesek úgy vagyunk, mint a katonák, engedelmeskednünk kell.” 1994. júniusában érkeztem ismét Magyarországra.
Rockopera Böhönyén
Október 23-án, kedden du. 4 órai kezdettel Iváncsits Tamás f szereplésével Böhönyén a Sportcsarnokban is bemutatásra kerül a mártír halált halt fiatal káplán, Brenner Jánosról írt rockopera. Ebb l az alkalomból megjelentetjük a szerz „Zászlónk” cím ifjúsági folyóiratban megjelent írását a darab születésér l.
Gyakorló hittanárként többször találkoztam már Brenner János nevével, de sokáig nem volt alkalmam mélyebben megismerni az 1957-ben kegyetlenül meggyilkolt ifjú káplán alakját. Tavaly decemberben, egy kés esti órán, e– mail üzenetet váltottam az akkor Rómában tartózkodó Horváth István Sándor atyával, aki felhívta a figyelmemet Brenner János h sies étet példájára. A kedves pap-ismer söm tudta, hogy hosszú évek óta zeneszerzéssel (is) foglalkozom. Arra bíztatott, hogy Brenner–emlékév lévén, dolgozzam föl Brenner atya életét zenés darab formájában. Az ötlet – els hallásra – merésznek t nt. Van–e elegend információ a mártírhalált halt atyáról? Élnek-e még szemtanúk, akik személyesen ismerték t? Lehet-e olyan darabot írni err l a fél évszázada meghalt ifjú papról, amelynek mondanivalója id szer , és ezért sokak érdekl dését fölkeltheti? Képes vagyok–e félig–meddig „kívülállóként” hiteles jellemábrázolásra? Minden kérdésre, kételyre megnyugtató válasz érkezett. Január végén vágtam bele a fáradságos, de hallatlanul izgalmas munkába. Anyaggy jtés végett családtagjaimmal elutaztam Brenner János atya életút-
jának helyszíneire: Szombathelyre, ahol született, és ahol pappá szentelték, Szentgotthárd–
Rábakethelyre, ahol fájdalmasan rövid papi életét leélte, végül Zsidára, ahol máig ismeretlen tettesek 32 késszúrással végeztek vele. Sikerült olyan személyekkel találkoznunk, akik rokoni ill. munkatársi kapcsolatok révén jó ismer i voltak János atyának. Húsvét napján lettem készen a darabbal, amely „A jó pásztor” címet kapta. Egy mohácsi fiatalembert, Lauer Ferencet kértem föl arra, hogy vállalja a 7
rendez i feladatokat. Közel félszáz szerepl vel – nagyrészt bólyiakkal – kezdtünk meg a fölkészülést. A hangfelvételek és a színpadi próbák egymással párhuzamosan zajlottak, valamennyi résztvev töretlen lelkesedésével. Külön öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy Papp Krisztina pécsi operaénekes, valamint Keczely Károly kétújfalui esperes atya is szerepet vállalta darabban. A darab ötletgazdája, Horváth István Sándor atya azt javasolta, hogy az sbemutató legyen Szentgotthárdon, június 30-án, amikor a Szombathelyi Egyházmegye ifjúsági zarándoktattal egybekötött Brenner-emléknapot tart. Ez a várva várt nap is elérkezett. Izgatottan készültünk a premierre. Tudtuk, hogy az el adás díszvendége Veres András püspök atya lesz, továbbá Brenner József helynök úr, a vértanú atya testvére. Hála Istennek, az el -
adás nagyszer en sikerült. A lelkes közönségt l hatalmas tapsot kaptunk, az utolsó dal refrénjét többször elénekeltük: „Ez az életút tiszta, szép. / Légy nekünk példakép! / Nagy hit férfiú:/ Brenner János, vértanú!
Az el adás utána szentgotthárdi plébánián volt szerencsém találkozni az egyházmegye vezet ivel. Veres András püspök atya gratulációja fölemel volt. Javasolta, hogy a Brenner–emlékév zárónapján (vagyis a vértanúság pontos évfordulóján, december 15-én) Szombathelyen is mutassuk be a darabot. Természetesen az egész szerepl gárda nevében igent mondtam a f pásztori javaslatra. Még ott, Szentgotthárdon, Dékány Szixtusz atya jóvoltából Pécsre is meghívást kaptunk. A Pécsi el adás a Nagy Lajos Gimnáziumban lesz, december 13–án. Nyolc nappal kés bb, július 8-án. lakóhelyünkön, Bólyban is bemutattuk a darabot. Az Erzsébet Vigadó zsúfolásig megtelt, s t, sokan kívül rekedtek. Úgy döntöttünk, hogy az este 7-kor kezd d el adást 9-kor megismételjük. Másodszorra is szép számú közönség látta a darabot, Több ismer söm kétszer ülte végig a másfél órás zenés drámát, ami a nagy h ség miatt igazán tiszteletet parancsoló teljesítmény. Brenner József helynök Úr, valamint Horváth István Sándor atya mindkét bólyi el adást megtisztelte a jelenlétével. Jövetelüket, részvételüket kitör örömmel, tisztelettel és szeretettel fogadták a bólyiak. A Brenner János emlékére írt zenés darab sok embert hozott össze, ismeretségek, barátságok, talán életre szóló kapcsolatok születtek. A felkészülés és az el adások során szinte kézzelfogható segítséget kaptunk odafentr l, ami – hitem szerint – nem más, mint Brenner atya hathatós mennyei közbenjárása. Bárcsak miel bb a boldogok sorában tisztelhetnénk! Iváncsits Tamás (Megjelent a Zászlónk szeptemberi számában)
Életünk Már a 80. Születésnapod érted meg sok küzdelem között, örömben békében, igaz volt fájdalom lelkileg testileg, /de eltudtad viselni, er s a te szíved. Er s vagy, nagy benned az igaz akarat. Azt Istent l kaptad ez ajándékokat. S hogy ne maradj adós ez talentumokkal, hát kamatoztattad kétkezi munkáddal, Hasznos tagja vagy mi egyházközségünknek Ki segítségedet még soha nem vontad meg 8
Segítetted pénzzel, munkáddal, imáddal. Áldjon meg az Isten hét ajándékával. Áldjon meg sok jóval, er -egészséggel. Lelki gazdagsággal, igaz szeretettel. Mária Sz z anya vegyen karjaiba, Viselje gondodat, neve legyen áldva. Üdvözlégy áldott légy égi Édesanyánk! Könyörögj érettünk mennyei pátrónánk. Horváth Józsefné Annuska
Lelkiség Örüljünk minden nap, ma is: hogy Isten kegyelme velünk, hogy Isten gondviselése riz, hogy Isten szeretete övez, hogy Isten az Édesatyánk, hogy Jézus a testvérünk, hogy a Szentlélek bennünk lakik, hogy Mária az Édesanyánk, hogy rangyalunk kísér, hogy reményük az örök hazáról beszél, hogy b neink miatt nem kell kétségbe esnünk, mert Isten irgalmas.
Október 8. Magyarok Nagyasszonya Az alábbi versben Nagyasszonyunkhoz imádkozunk, amely nemcsak keletkezésekor, hanem most és mindig is aktuális! „Nagyasszonyunk! Hazánk reménye! Bús nemzeted zokogva esd, Nyújts irgalom-jobbot feléje, Botlásaiért óh meg ne vesd! Mi lesz bel lünk, hogyha elhagysz? Ah árvaságunk sírba hervaszt! Minden reményünk csak te vagy, Szent Sz z Anyánk, óh el ne hagyj!” Pály Ede (1849-1925)
Október 13. Fatima egyike a világ legnagyobb Máriakegyhelyeinek. Az I. világháború alatt 1917. május 13-tól 1917. október 13-ig hat alkalommal jelent meg a Boldogságos Sz zanya három egyszer kis pásztor gyermeknek, Lúciának, és két unokatestvérének Ferencnek és Jácintának. A világégés rettenetes szenvedéseket zúdított az emberiségre. Amikor a sátáni er k félrevezet , felforgató tevékenysége világméret vé n tt, az isteni irgalom az emberiség segítségére sietett Isten Fiának édesanyja, Mária által. A Sz zanya a jelenések alatt három dolgot kért a látnokok keresztül: 1. a rózsafüzér naponkénti imádkozását, imát és engesztelést a 9
b nösökért, 2. Mária Szepl telen Szívének a tiszteletét különösen az els szombati engesztel ájtatossággal, valamint 3. a pápa a püspökök kollégiumával együtt ajánlja fel a világot, külön említve Oroszországot Mária Szepl telen Szívének. Mivel ez az utóbbi csak jóval kés bb történt meg a Sz zanya kérésének megfelel en (II. János Pál pápa alatt, 1986-ban), az ugyanabban a hónapban kitört bolsevista forradalom nemcsak Oroszországban, hanem a világ igen jelent s részén vezetett ateista diktatúrához, amelynek következményeit még ma is érezhetjük a világon, nem utolsó sorban hazánkban, Magyarországon.
Nagyon érdekes, hogy a portugál püspöki kar teljes létszámban elzarándokolt 1931. május 13-án Fatimába, ahol az országot felajánlották Mária Szepl telen Szívének. Ez a felajánlás mentette meg Portugáliát a II. világháború borzalmaitól. Hálából a portugál asszonyok arany ékszereikb l és kb. 3000 drágak b l koronát készítettek, amellyel 1946-ban XII. Piusz pápa megkoronázta a kegyszobrot. A jelenés hitelességét alátámasztandó 1917. október 13-án „napcsoda” volt látható, nemcsak a jelenés színhelyén, hanem 60 km-es körzetben. Azon a napon egész délel tt esett, mégis a három gyermeket a helyszínen 70.000 zarándok vette körül. Amikor a Szent Sz z búcsúzott a látnokoktól, azok el ször a Szent Családot látták a nap jobb oldalán, majd Lucia Jézust látta jobbról, balról a Hétfájdalmú Sz zanyát, végül megjelent a 10
Kármelhegyi Boldogasszony, kezében a skapuláréval. A Sz zanya kitárt kezeib l a napra vetít d sugarat látva Lúcia felkiáltott: „Nézzétek a napot!” – Ekkor mindenki a borús égre tekintett, majd 12 percen át megdöbbent és egyedülálló élményben volt részük. A felh k szétoszlottak. A kék égen a delel nap szokatlan szín re változott, bele lehetett nézni anélkül, hogy bárkit is megvakított volna. Majd hirtelen megingott, láthatóan mozogni kezdett, mint egy t zkerék. Közben óriási fénynyalábokat lövellt ki minden irányban a szivárvány különböz színeiben. Az egész tömeg leny gözve szemlélte a csodálatosan megindító látványt. Kb. négy perc múlva a nap megállt, majd újra kezdte a fények és a színek csodás táncát. Majd a nap szédületes körforgásában egyszer csak kisiklott. Elszakadt az égboltozattól, és zegzugos vonalban zuhanni kezdett a megijedt tömegre, egyre nagyobb h séget árasztva. Világvégi hangulat és rémület, hitvallás és bocsánatkérés tört fel a szívekb l. Majd a nap zuhanásában megállt. Ahogyan lejött, úgy visszament az égre és lassanként rendes fényében ragyogott a tiszta égbolt közepén. Még egy kedves meglepetés várt a b rig ázott zarándokokra: a csoda végére ruhájukat egészen száraznak találták. Err l a csodáról a helyi püspök, híres papok, írók és tudósok számoltak be, akik szemtanúi voltak az eseményeknek. Még a szabadk m ves helyi újság f szerkeszt je is elismerte. Aznap reggel még gúnyos cikket írt az újságjában, másnap már pozitív véleményt fogalmazott meg az eseményr l. A Sz zanya három titkot is közölt a látnokokkal. Az els a pokol látomása volt, és azoknak a büntetéseknek a megjövendölése, amelyek a világra várnak, ha nem hallgatnak Mária intésére. A második titok Mária Szepl telen Szíve titkának a kinyilatkoztatása, amely a világ békéjének és üdvösségének záloga. A harmadik titkot Lúcia n vér 1944ben juttatta el a pápának, aki nem akarta nyilvánosságra hozni. Az t követ pápák sem, csupán 2002ben derült ki, hogy mit tartalmaz ez a titok. II. János Pál pápa fedte fel, hogy a harmadik titok az egyház és a pápa nagy szenvedéseir l szól: vértanúságról és h séges helytállásról. A pápa az ellene elkövetet merényletet (amelyben majdnem életét vesztette) is felfedezte a jövendölésekben. Idén, október 13-án nagy ünnepség keretében emlékeznek meg a jelenés 90. évfordulójáról. XVI. Benedek pápa ugyan nem tud jelen lenni egyéb elfoglaltságai miatt, de követe személyében is ott lesz az ünnepi szentmisén.
OKTÓBER A RÓZSAFÜZÉR HÓNAPJA! Nehéz meghatározni a rózsafüzér imádkozásának kezdeteit. Annyi bizonyos, hogy a 15. század második felében vált a családok közkedvelt, népszer imájává, de szívesen imádkozták a közösségben is. Kezdetben a katolikus szerzetesek lelki életének volt fontos tényez je. Minden szerzetesrend és társaság el írta, vagy ajánlotta imagyakorlatai között a rózsafüzért, de a világ és az egyház történelmének nehéz perceiben midig ott olt a hív ember kezében is. Korunk keresztényei újra fölfedezték a rózsafüzér imádság értékét, mely bizonyos formában megtalálható már az segyház egyiptomi szerzeteseinél: k búzaszemeket, vagy kavicsot használtak arra, hogy nagyobb figyelem ráfordítása nélkül számon tarthassák az imák és fohászok ritmikus lüktetését, miközben lelkük bibliai igazságokon elmélkedett. Domonkos–rendi szerzetesek és a karthauziak példája nyomán a rózsafüzér népi ájtatossággá vált. A hagyomány hosszú id n keresztül Szent Domonkost tartotta az „olvasó” megteremt jének. Annyi bizonyos, hogy az nyomába lép szerzetesek voltak a rózsafüzér imádság leglelkesebb ter-
jeszt i, különösen a rózsafüzér– társulatok alapításai által. A jezsuita szerzetesek nagy lelkesedése is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez az imádkozási mód elterjedjen az egész világon. Tény hogy 1480–tól kezdve biztos adatok igazolják, hogy a keresztények tizenöt „titok” segítségével elmélkednek Jézus életér l, szenvedéseir l és megdics ülésér l. A rózsafüzér imádkozásának módját mindenki könnyen megtanulhatja, miközben elmélyülten elmélkedhet Jézus életének titkai fölött. Az imádkozó ember Mária helyzetéb l és szemszögéb l, valamint az segítéségével és hozzájárulásával törekszik behatolni az Örömhír legfontosabb titkaiba. Ezért nem csodálkozunk, hogy a múltban és egészen napjainkig, a pápák annyira szorgalmazták a rózsafüzér imádságot. Az imamódot el ször IV. Sixtus pápa hagyta jóvá 1478-ban. II. János Pál pápa is fáradhatatlan volt a rózsafüzér imádság terjesztésében. Mindenki számára követend példát nyújt azzal, hogy a Vatikáni Rádió hullámain keresztül személyesen imádkozta
el a rózsafüzért. Újabb 5 titokkal is kiegészítette a már meglév tizenötöt, amelyek Jézus nyilvános m ködésének lényegi pontjaihoz vezetnek el bennünket.
A Magyar Katolikus Rádióban minden este 7 órakor különböz imacsoportok imádkozzák a rózsafüzért. Csatlakozzunk mi is az imádkozókhoz! Forrás: Hitélet folyóirat melléklete A medjugorje-i üzenetekben is nagyon sokszor kér bennünket Mária bennünket „Imádkozzátok el mindennap legalább a rózsafüzért: az örvendetes, a fájdalmas és a dics séges titkokkal. Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok…”
Bruno Ferrero: A tízparancsolat minden létez ember számára érvényes, ebb l következ en a családi élet számos vetületére is. Ezek nem abszolút parancsok, csupán követhet magatartást sugallnak, létezési formákat tanácsolnak vagy javaslatokat tesznek az emberi kapcsolatok elviselhet vé tételére. Jézus úgy mondta, hogy minden parancsolat az Isten – és a felebarát szeretetében foglalható össze.
Ezért ésszer en el tudjuk képzelni, hogy minden parancsolat a hitoktatás legelemibb megfogalmazásában nagyon komoly együttm ködést jelent mindenki számára, hogy a családi élet szeretetét átérezzük és megéljük. Az els parancsolatban Isten arra tanít meg, hogy ez az els és kizárólagos szabály minden kapcsolatunkban. A szeretett személynek els helyen kell 11
állnia. A családban könnyen el fordul, hogy sok más dolgot teszünk az els helyre, kezdve a munkától a televízióig, a szórakozástól a takarításig. Azonban éreztetni kell a családtagokkal, hogy k a legfontosabbak, k vannak az els helyen. A gyerekeknek nem szabad sohasem kérdezni: Anyukám, szeretsz engem akkor is, ha soha nincs egy perced számomra?” A szeretet (Az Isten iránt is) kizárólagos akar lenni. Ezért nagyon szükséges, hogy sok id t töltsünk együtt, ne szakítsuk félbe a családtagokat, amikor beszélnek, gyakran hívjuk ket név szerint, egymás számára az öröm forrásának kell lenni. Isten azt akarja, hogy az eredeti képet szeressük és ne a másolatot. A családban nagyon fontos, hogy a szül k, rokonok nagyságát és szeretetét ne a televízió vagy a közélet személyiségeihez hasonlítsuk. „Isten nevét hiába ne vedd!” ez a második parancsolat. Nem csupán káromkodásról, eskür l van szó. Ez a parancsolat Isten legf bb méltóságának elismerését kéri t lünk, így minden emberi kapcsolatban létfontosságú észrevenni: mindenkinek joga van az méltóságához, mert mindenki Isten képmására lett teremtve. A család az udvariasság és az szinteség helye, nem úgy, mint egyesek gondolják, hogy egy helye, „ahol mindent meg lehet engedni, hiszen magunk között vagyunk”. Ne használjunk ostoba frázisokat és szavakat: étkezés közben legyetek jól neveltek, viselkedjetek jól a tévé el tt és ne gúnyoljátok ki a kisebbek és gyengébbek hibáit. Ezen a téren a jó példa dönt a fiatalok számára. A szül k tartsák meg szavukat, nem kell fölvágni esetleges rendkívüli kapcsolatok miatt. Ne legyünk er szakosak, hanem legyünk egyszer en azok, akik vagyunk, és törekedjünk arra, hogy a környezetünk szintén finom és der s legyen. A harmadik parancsolat mondja: Az Úr napját szenteld meg!” Az elbeszélésekb l tudjuk, hogy a római nemesek a Szombat megünneplését kigúnyolták, azt állították, hogy a zsidók lusták. A Biblia mesterei pedig arra törekedjenek, hogy megértessék, hogy az emberek akkor is értékesek, ha nem termelnek semmit. A vasárnap nagy ajándéka abban áll, hogy megszabadulunk a hétköznapok gondjaitól, és kapcsolatba lépünk valami szent és mélységes örömmel. A szeretett személy – mondja az Isten – igényli az emelkedett és a szent pillanatokat. Sok esetben 12
el fordul, hogy több id t töltünk el munkatársainkkal, osztálytársainkkal, mint a családtagokkal A vasárnap a fontos dolgok napja, a többi nap pedig a fontos ügyeké. Az a lényeg, hogy közösen éljék és ünnepeljék az Úr napjának lelki és vallásos vonásait. A családi életben is szükség van a „szent” pillanatokra, az örömre, az együtt ünneplésre, a közös és tetszet s játékokra, amelyek er t adnak. Ezeknek a pillanatoknak a lényege az együttlét, nem csak fizikai közelségr l van szól. Az együttlét kapcsolatot jelent. A fejl désben lév fiatalok biztosabban szembeszülnek azokkal a kihívásokkal, amelyet a kamaszkor jelent a számukra, ha tudják, hogy a szül k mellettük vannak és részt vesznek az hétköznapi életükben. Érdekes a válasz, amelyet ötezer feln tt adott, amikor megkérdezték ket: „Mit nem értékeltetek szüleitekben, amikor fiatalok voltatok?” a válasz ez volt: „Mindennapi életemben nem vettek részt”. A fiatalok azt akarják, hogy a szül k életük részét képezzék. Ez a közösségi tett nemcsak a jöv ben jó emlék, hanem a jelenben is mély szeretet-kapcsolatot jelent. Segítsetek gyermekeiteknek a házi feladatok elkészítésében, legyetek ott egy mérk zésükön, vagy menjetek együtt vásárolni ez mind közel hoz benneteket egymáshoz. A szül k figyelmes odafigyelésének ez az üzenete. „A te érdekeid számomra nagyon fontosak.” A negyedik parancsolattal: Apádat és anyádat tiszteld!” Isten azt akarja mondani, hogy a szül k által adta az életet. Ez egy olyan tartozás, amit soha nem tudunk visszafizetni vagy meghálálni. Lényeges, de elhalaszthatatlan is, hogy egész életünkben kimutassuk h ségünket. A szül ket akkor tiszteljük, ha elfogadjuk azt a szeretetet, amellyel viseltetnek irántunk, egész életünkön át. A köszönet és a hála az életnek az egyik alapvet jellegzetessége. Az ötödik parancsolat: „Ne ölj!” A Tízparancsolat vallási törvények gy jteménye, amelyet egy olyan nép kapott, amelynek már voltak polgári törvényei: miért kellett mindezt megismételni Istennek a Sínai – hegyen? Tény az, hogy az ötödik parancsolat jelent sége messze felülmúlja a törvény irodalmi voltát. Valójában ezt akarja mondani: Ne rombold szét az isteni leheletet, amely ott van minden emberben. Napjainkban a világ sajnálatos módon tele van lelki gyilkosokkal, miközben lakások és a középületek balkonjairól a béke zász-
laját lobogtatják. Ez a parancsolat tiltja, hogy megalázzuk a személyeket, ami azt jelenti, hogy óvatosan kell lenni a bírálatokban, a semmiségnek látszó sértésekben, pletykát, megszólást, haragot el kell kerülni. Soha nem szabad alul értékelni azt, hogy készségesek legyünk a hallgatásra. Gyakran el fordul, hogy a házastársak vagy maguk a gyerekek is úgy érzik, hogy rozoga bútornak számítanak a családban, ostobák és kivetnivalók. Gondoljuk meg: ne takarékoskodjunk a gyakori dicséretekkel. Egy jó tanács: Emeld fel, ne dobd le, vigyázzatok egymásra.
A hatodik parancsolat tévesen, a jelent sebb és a legtöbbet vitatott kérdések közé tartozik. Pedig nagyon egyszer : semmi más feladata nincsen, minthogy óvja a szexualitás szépségét és els rend ségét, ami nem más, mint a család „emberi és lelki alapja”. A fiatalok szenvednek a külvilág benyomásaitól. Els sorban szüleikt l kell megtanulniuk a szexualitás igazi értékét. A szül k feladata, hogy kell id ben, okosan „bedobjanak” minden problémát. A bens séges szeretet a gyerekek t lük tanulják meg és kölcsönösen ügyelni kell arra, hogy megtartsák a kell egyensúlyt. Nem könny , s t néha kifejezetten nehéz dolog segíteni ezen a téren a fiataloknak anélkül, hogy a közlés ne valami dörgedelmes figyelmeztetés lenne. Minden szellemi er nket össze kell szedni, hogy megértessük a fiatalokkal, hogy a szexualitás kihágást nem lehet egy „természetes” dolognak venni. A minden értelemben átélt mély családi kapcsolat a legbiztosabb módszer, hogy szembenézzünk a kísértésekkel és legy zzük azokat. A hetedik parancsolat el írja, hogy elismerjük mások emberi jogait, ami teljesen világossá teszi: minden ember egy és ugyanazon jogokkal rendelkezik, amelyek sérthetetlenek. El ször arra kell ügyelnünk, hogy mást emberi méltóságában meg
ne sértsünk. Ezt akkor teljesíthetjük, ha mindenkivel szinte és becsületes a kapcsolatunk. Nem szabad senkit sem kihasználni. A lopás tilalma arra tanít, hogy tetteink, az „adok-kapok” elvre épüljenek. Ha valamit elveszünk, ugyan annyit kell érte cserébe adni. Ha szeretitek az életet, legyetek nyitottak a szeretetet elfogadni és szeretetet adni. Ha valakit üdvözöltök, bár nem ismeritek, akkor is mosolyogjatok rá. Mások örömét és jó hírnevét nem szabad elrabolni. Az id rablást is kerülni kell. Ezért elengedhetetlen, hogy mások tulajdonát tiszteletben tartsuk. Meg kell tanítani a gyermekeket a család segít készségének örömére, szeretetet adni és befogadni a kell mérték szerint, és nem szabad visszaélni mások jóhiszem ségével és naiv hiszékenységével sem. A hamistanúságot a nyolcadik parancsolat tiltja. Meg kell nyerni mások bizalmát, szinte akarattal hozzá kell szokni a következetességhez. Vigyázni kell a mások és a magunk hírnevére. Isten nemcsak azt akarja, hogy jók legyünk, hanem azt is, hogy ez meg is látszódjék rajtunk. Jellemünk legyen összhangban az elismeréssel. Ha másokkal szinték vagytok és azok ezt el is ismerik, meger sítitek hírneveteket. Az adott szó els sorban a családban kötelez . A bizalom egyedül az a talaj, amelyben a szeretet gyökeret verhet. Az a nemzedék amelyben nem él a bizalom, boldogtalan. A kilencedik és a tizedik parancsolat ellentétben áll a kultúrvilágunkkal. Sajnos, sokan és sok helyen reklámozzák, pedig a parancs világos. Másokét ne kívánd. A Tízparancsolat nem jelent törvénykikiáltást. Jelent ségük általános és örök, der s életre akarnak vezetni. „Ki lehet gazdag ember?” – olvassuk egy bölcs rabbi mondásában. – „Aki megelégszik azzal, amije van.” A még többet kívánó gazdag igazán szegény. Semmi sem elég neki, mindig több kell. Nincs bens kielégülése és e nélkül nincsen öröm. A két utolsó parancsolat a vágy ellen van. Egy embernek ez volt a véleménye: a világ nem elég nagy torta, és ami másé, az megrövidíti t. Az élet számára kapkodás a javak után. Aki hisz Istenben, nyugodt lehet, hogy minden, amije van, az áldása. Ha hiszünk Istenben, hasonlítunk egy gyertyához. Egy gyertyáról ezer gyertyát meg lehet gyújtani anélkül, hogy valamit elveszítene fényéb l. Azért vagyunk a világon, hogy másokat boldoggá tegyünk, nem pedig azért, hogy a boldogságot elraboljuk másoktól. „Egy keresztény család az Egyház ragyogó, mosolygó arca.” VI. Pál pápa 13
Szép József Mindenképpen szeretlek míg, ha nem is mutatom feléd, a nap kinyitja kapuját érzést sugároz szét.
Minden egyes szín egy-egy emléket ébreszt, megmutatja a múltat a jöv be vezet. Elfelejtet minden egyes rosszat, melyet véletlenül akarva, de nem akartam.
Bízom abban miként a nap sugarát, ontja szeretetem végig kitart, amíg csak er sítesz abban. Ez az a nap melyben szebb mint valaha a pillanat és cél, hogy er seben szeresselek mint azt, hogy ne adjak.
A szónak már elhalkul varázsa a színpompás szeretet könnyed vallomása. Felébreszti minden szunnyadó jó cselekedetet, ez is az bár észre sem veszem.
Szeretlek, bízom magamban érzésem felül múlja pillantásodat és annak csókja. Felelevenedik minden, melyet észre sem vettem, gondolatom zárt világa kitárulkozik el tted.
Mégis ma elkezd dött minden, jó velem ebben megfürödni oly élvezet. Tovább vinni minden egyes napra, hisz aki a virágot szereti rossz ember nem maradhat.
Észre veszem milyen jó szeretni adni és adni, boldognak lenni. Virágban megtanulni mire a szó nem képes, de látni és érezni, hogy mennyire szeretlek.
Így ketten már a jót cselekedjük, így marad ez, amíg csak élünk. Köszönet a napnak és minden n nek, hogy élünk és szerethetjük minden egyes percben és id ben ket.
- Szeptember 20-án két busszal zarándokok érkeztek Budapestr l és Kecskemétr l a nagybajomi templomba. A Makrovilág Utazási Iroda az engesztel imaév folytatásaként az ország Jézus Szívének szentelt 9 templomába szervezett utakat, hogy imádkozzanak nemzetünk lelki megújulásáért, az élhet , keresztény Magyarországért. Így jutottak el márciusban MEZ KÖVESDre, áprilisban OROSHÁZÁra, májusba CSORNÁra, júniusban EDELÉNYbe, júliusban ZALASZEGVÁRra, augusztusban TENGELICre, és szeptemberben pedig hozzánk. Októberben KUNMADARAS, decemberi záró zarándoklatukon pedig KOMÁROM a célpont. - Honlapunknak (címe: www.plebania-nagybajom.fw.hu) eddig 1.757 látogatója volt. Magyarországról 1.538-an, Németországból 90-en, Franciaországból 86-an, Erdélyb l (Romániából)14-en, Olaszországból 9-en, Norvégiából 7-en, Szlovéniából 5-en, USA-ból 4-en, Svájcból és Hollandiából 2-en látogattak meg minket. - Készül ben van a böhönyei plébánia honlapja is! Címe: www.bohonyeplebania.atw.hu
Halottaink:
szeptember 6., Nagybajom: ORSÓS JÓZSEFNÉ (született Orsós Ilona), élt 46 évet. Gyászolják – testvérei (József, István, György, Sándor és Julianna) és családjaik, elhunyt testvérei (János és Ferenc) családjai, férje, gyermekei: Ilona, Mária, Ibolya és József, vejei és menye valamint 12 unokája. szeptember 11., Böhönye: özv. KÁROLI ISTVÁN, élt 71 évet. Gyászolják – rokonok, barátok ismer sök és szomszédok. szeptember 13., Nagybajom: TEGLOVICS LÁSZLÓ élt 73 évet. Gyászolják – húga: Magdolna, unokahúgai: Zsuzsanna, Magdolna és családjaik, szomszédja: Marika és Tamás illetve azok gyermekei: Mónika, Tamás és Zsolt ill. családjaik. 14
szeptember 13., Böhönye: özv. HORVÁTH JÁNOSNÉ (született Huszár Rozália), élt 81 évet. Gyászolják – testvérei és családjaik, leánya: Rozália, veje: Endre, unokái: Endre és Levente és családjaik, különösen dédunokája: Lilla. szeptember 20., Böhönye: özv. NOVÁK FERENCNÉ (született Kovács Mária), élt 91 évet. Gyászolják – unokája: József, unokamenyei: Mária és Erzsébet, dédunokái: Marianna és Beatrix. szeptember 25., Nagybajom: özv. TÓTH FERENCNÉ (született Pécsi Teréz), élt 86 évet. Gyászolják – unokatestvérei, elhunyt férje rokonsága.
!
"
Tisztelettel búcsúzunk kedves törékeny, de lélekben er s személyét l. Mélységes Istenhite, áldozatos szeretete mindnyájunknak például szolgálhat. Én a hatvanas években ismertem meg, akkor már oszlopos tagja volt a rózsafüzér társulatnak egész haláláig. Imádkozott a nemzetért, a fiatalokért, családokért. Jótékonykodása is példa lehet számunkra. Szerette, ha szép a templomunk, belül, úgy mint kívül. A templomot magáénak érezte. Fiatalabb korában is járta a falut, gy jtött sz nyegre, meg amire éppen szükség volt. Szerette a jó Istent. Imádta Jézusát, tisztelte a Jézus édesanyját, a Boldogságos Szent Szüzet. Hideg id kben és
fagyban, hóban jött szentmisékre, a rorátékra, keresztúti ájtatosságokra. Szép hangjával dicsérte a Szentháromságot, ahonnan er t merített a viszontagságos élete elviseléséhez. Urunk Jézus kérünk áldott szent Szívedre Ki volt Sz z anyának buzgó tisztel je Bízunk benne, hogy elérte a célt, Miért törekedetett egész életébe. Ezekkel a gondolatokkal búcsúzunk Teri nénit l a feltámadás reményében. A rózsaf zér társulat nevében Horváth Józsefné Annuska
Keresztelések:
szeptember 15., Nagybajom: ÁDÁM (Péter Balázs és Lichtenberger Zsuzsanna gyermeke), Rózsa u. szeptember 23., Nagybajom: RÓBERT (Ignácz Róbert és Orsós Erzsébet gyermeke), Pálmajor
Fiataloknak
A kiállítás megnyitóján a Zászlónk képviseletében magam is részt vettem. Sikerült is néhány emberrel beszélnem. Zalaváry Tibor formatervez t kérdezem el ször:
!
Spányi Antal püspök úrtól indult a kezdeményezés. Az Egyházmegyei Múzeumban dolgozik egy csodálatos m vészettörténész, Smohay András, aki fiatal kora ellenére igen tapasztalt szakember. kereste meg Árpádot, a grafikust, és engem, felkérve minket a kiállítás látványtervének elkészítésére. A kiállítás gerincét András álmodta meg, állította Össze id rend szerint a tematikát, és gy jtötte be a m veket. Ezután jött a mi feladatunk, a rengeteg anyagot úgy bemutatni, hogy a kiállítás valóban megszólítsa az ide látogatókat. Megpróbáltuk úgy kialakítani a tere-
ket, elrendezni a m veket, hogy minden korosztály számára élményt adó lehessen a kiállítás.
"
#
!
Reményeink szerint a fiatalok találnak olyan termeket, amelyeken végigmenve — ha nem is tudatos emlékként rizve az egyes képeket, szobrokat, de — élményben gazdag, fantáziájukat megmozgató vizuális hatás fogja érni ket. Kés bb pedig, egy-egy eseményr l, történeti tényr l tanulva-hallva, háttérként ott lesz a kiállításon szerzett emlékkép. A „hagyományos” Szent Imre-képen, ami egy kissé élet-idegen, ájtatos fiút ábrázol - gondolom - ez a kiállítás is változtatni akar. Igen. Szent Imre hús-vér ember volt. Korának Európájában alakja egy jövend uralkodó képét formálta, egyénisége, élete az egész országról alkotott kép része volt.
15
Igazi ritkasága a kiállításnak Székely Bertalan eddig a nagyközönség számára ismeretlen Szent Imrét ábrázoló akvarellje. Hogyan találtak rá? Bicskei Éva m vészettörténész, aki Székely Bertalan monográfiát készített, bukkant rá, és mondta, hogy most, rögtön induljunk, próbáljuk elkérni. Nem volt könny . Adják, nem adják, a legkülönfélébb engedélyek stb. De végül a megnyitó el tti napon csak megérkezett.
$
Úgy gondolom, komoly bátorság kellett ahhoz, hogy egy ilyen nagyszabású kiállítás megrendezését elhatározza. Azt gondolom, hogy ha nem magunkért csinálunk valamit, hanem próbáljuk Isten Országát az emberekhez közelebb vinni, akkor az, amit általában hátországnak mondanak az emberek, azt mi, hív k a Szentlélek kegyelmének és erejének tulajdonítjuk. Azt gondolom, hogy ez a Szent Imre év a Lélek kegyelmével b velkedik. Ilyen volt a tudományos konferenciák légköre. Az el adások hangulata, amelyekben Szent Imre legendáját megpróbáltuk a maga valóságában a hallgatók elé állítani. Szentlélekt l áldott volt az Ifjúsági Fesztivál is, ahol péntekt l vasárnapig mintegy 4000 fiatal volt itt Székesfehérváron, Szent Imre körül, és a város több pontján, egymást váltó programokon vett részt, ami által „evangelizáltuk” ezt a hajdan királyi várost.
% & '
!
Nem ragadnék ki semmit. Végig kell nézni az egészet, nyitott szívvel és szemmel, hagyni, hogy hasson ránk a látvány. Szeptember végén pedig meg fog jelenni egy igényes katalógus, a konferencia anyagaival, tanulmányokkal, abból lehet aztán csemegézni. Mire számítson egy ide látogató fiatal, mit fog látni? Színes, izgalmas képet fog látni egy másik fiatalról, aki úgy döntött, hogy odaadja az életét hazájának és Istennek. Smohay András m vészettörténészt, a kiállítás f szervez jét kérdezem:
$
! (# )!
'
Úgy álltam hozzá, hogy ennek a kiállításnak meg kell lennie, és meg is lesz. Nagyon sok szakember segített. Rendeztünk még márciusban egy konferenciát, ahol kiderült, hogy Szent Imrével sok m vészettörténész kolléga foglalkozott. Már akkor elkezdtük gy jteni az anyagot. Rengeteg levél, telefonálás kellett, de szinte mindenki els re készségesen segített. Spányi Antal püspök urat, a kiállítás „szellemi atyját’ kérdezem: 16
Most ezen a kiállításon Szent Imrének a m vészetekben való megjelenését kívánjuk bemutatni. Célunk, hogy a látogatók a sok m alkotáson keresztül annak személyiségével találkozzanak, aki a m vészeket megihlette. Azt szeretnénk, hogy Szent Imrével találkozzanak, azzal az emberrel, aki életének 24 éve alatt az emberi élet teljességére jutott, mert megértette azt, hogy ha az ember az életet meg akarja tartani, akkor elveszíti azt, de ha oda tudja adni, akkor azt megtalálja. Szent Imre kész volt odaadni az életét az Egyház szolgálatára, amikor még id sebb testvére élt. Amikor annak halála után lett a trónörökös, vállalta ezt a feladatot és küldetést. Fölké-
szült ennek teljesítésére, kész volt arra, hogy azt, ami az emberben a legforrongóbb, azt is odaadja az Istennek. Így tette le szüzességi fogadalmát. Egy ember volt, aki szolgálni akart, aki kész volt önmagát odaadni, aki nagy feladatokat tudott vállalni és kész volt azoknak megfelelni — és ez az, ami Szent Imrének békét és er t adott. Így vált olyanná, aki a magyarság 1000 éve alatt mindig meger sít és összetartó er volt. Az személyisége ezt jelentette a múltban, és kell jelentse ma is a fiataloknak. Úgy érzi Püspök Úr, hogy a kiállítás olyan lett, amilyennek megálmodta?
Igen, azt gondolom, hogy ez a kiállítás is — hála Istennek — nagyon szép, talán mondhatom, hogy országos szinten is megállja a helyét, kiemelked szellemi teljesítmény, és nagyon fontos, hogy Szent Imre igazi alakjával, szellemével tudunk találkozni. #: EGYHÁZMEGYEI MÚZEUM Székesfehérvár, Városház tér 4. Honlap: www.szfvar.katolikus.hu Nyitva: 2007. november 11-ig kedd-szombatig: 10-18 óráig, vasárnap: 14-18 óráig. Hétf i napokon, valamint X. 24-én, XI. 1-én és 2-án ZÁRVA!
Rejtvény
17
Viccek A skót házaspár karácsonyra nagy nyúlvacsorára készül, melyre vendégeket is hívnak. A vacsora napjának délel ttjén a szakácsné megkérdezi az asszonytól: - Nagysága kérem, lenyúzhatom a nyulat? - Nem kell lenyúzni - feleli a skótné - csak megborotválni. Négy vendéggel több lesz, mint amennyire számítottunk. A skót elmegy a fogorvoshoz: - Doktor úr, mennyibe kerül a foghúzás? - Érzéstelenítéssel tíz penny, anélkül hét. - Rendben - mondja a skót -, kérek egy érzéstelenítést, és adja kölcsön egy kicsit a fogóját.
Egy csiga mászik fel a tölgyfára. Ötven év múlva elér a feléhez, majd megcsúszik és lezuhan a földre. Keservesen megüti magát, majd így szól: - Na lám csak! Ez a vége a nagy sietségnek! Haldoklik az öreg paraszt, és a városi rokona megkérdi: - Hívjak orvost? - - Nem kell, fiam. Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni. A pszichiáter felveszi a beteg adatait: - Mi a neve? - Én kérem Dobó István vagyok. - De kérem, - néz rá az orvos- magát tavaly is kezeltük, és akkor még Zrínyi Ilonának hívták. - Az a leánykori nevem.
Gyermekeknek Néhány levél, amit a gyerekek írtak az Istennek Kedves Isten! A jelmezbálon ördögnek fogok öltözni. Nem baj? (Marine) Kedves Isten! Elmentem egy esküv re, és csókolóztak a templomban. Ez oké? (Neil) Kedves Isten! Köszönöm a kistestvért, de én egy kiskutyáért imádkoztam. (Joyce)
gokat mondott Rólad, amit nem szabad. Remélem, nem fogod bántani. (A barátod (nem mondom, meg ki vagyok)) Kedves Isten úr! Jobb lenne, ha az emberek nem jönnének szét olyan könnyen. Rajtam három öltés van, és kaptam injekciót is. (Janet)
Kedves Isten! Kérlek, tegyél még egy ünnepet Karácsony és Húsvét közé! (Ginny)
Kedves Isten! Ha nekem adod Aladdin lámpáját, bármit Neked adok, amit csak akarsz, kivéve a pénzem és a sakkkészletem. (Raphael)
Kedves Isten! A nyaralás alatt végig esett. Apa nagyon mérges volt, és olyan dol-
Kedves Isten! Lehet, hogy Káin és Ábel nem ölte volna meg egymást annyira, ha
Miklós Erzsébet Amikor a mesém elkezd dött, nagy vihar volt a Földön. Minden országban és minden faluban. Mozgott a föld, dörgött, és tüzes villámok jöttek le az égb l. Minden ember reszketett a félelemt l. Bebújtak a házaikba, fogták egymás kezét, és sírtak félelmükben. Nem tudták, mi lesz velük, meddig fog ez a vihar tartani, hiszen 18
ilyen még soha nem volt, mióta világ a világ. Volt egy kedves kis család Magyarországon, k is bebújtak a házukba és az ablakból, nézték, hogyan tombol a vihar. Négyen voltak, két kisgyermek, Pannika és Péter, és a szüleik, Márta és József. Pannika el ször sírdogált, aztán megunta a szomorkodást és kérdezgetni kezdte a szüleit:
külön szobájuk lett volna. Nálunk ez m ködik a bátyámmal. (Larry) Kedves Isten! Lefogadom, hogy nagyon nehéz neked mindenkit szeretni az egész világon. Mi csak négyen vagyunk a családban, és mégse megy. Kedves Isten! Nem gondoltam, hogy a narancssárga megy a lilával, amíg kedden nem láttam a naplementét, amit Te készítettél. Klassz volt. (Eugene) Kedves Isten! Ha vasárnap figyelsz a templomban, megmutatom az új cip met. (Mickey)
– Anya, miért van ez a nagy vihar? – Mi lesz azokkal, akik kint vannak a viharban? Édesanyja persze nem tudott úgy válaszolni a kérdésekre, ahogy Pannika szerette volna. Ezért a kislány elbújt a játéksarokba, ott elaludt és álmodni kezdett. Csukott szeme el tt megjelent egy másik világ, olyan, mint ez, mégis más. Ott nem volt vihar,
szépen sütött a nap, és még a hold is fent volt az égen. Pannika körülnézett, és egy szép palota el tt találta magát. Nagy aranykapu volt rajta, aranykilinccsel. Úgy érezte, neki oda be kell menni, bármi is vár ott rá. Kicsit félt, de nem olyan nagyon, mint amikor dörgött az ég. Sehol senkit nem látott, így elindult a kapu felé. Egyszer csak egy fehér kismadár szállt elé, és megszólította: – Mi járatban, kislányom? – Azért jöttem, hátha tud itt valaki válaszolni a kérdéseimre, mert az anyukámat hiába kérdeztem. – Jól van, gyere velem a királyn höz. Beléptek az aranykapun, bent még szebb volt minden, mint kívül. Minden hófehér márvánnyal és arannyal volt díszítve. A kismadár otthonosan repdesett ott is, és megmutatta, melyik ajtón kell még belépni. Ahogy beléptek meglátta Pannika a királyn t. Ilyen szépet még sohasem látott! Pedig a királyn egyszer fehér ruhát viselt, arany övvel a derekán, fekete haja a vállára omlott, és nagyon barátságosan, sugárzóan mosolygott rá. – Kedves kis barátn m, örülök, hogy meglátogattál, foglalj helyet itt nálunk, és mondd el, mi hozott ide hozzánk. Pannika úgy elámult, hogy majdnem elfelejtette, amit kérdezni akart. Aztán mégis eszébe jutott, hogy a nagy viharból jött ide, err l akart kérdezni. Elmesélte a szép királyn nek, mi van otthon náluk, és az egész világon. Szomorúan hallgatta végig a királyn , mert elképzelte, meny-
nyit szenvednek az emberek a viharban a földön. Mikor Pannika minden elmondott, sokáig csendben ültek egymás mellett, néha sóhajtottak egyet–egyet. Aztán mégis megszólalt a királyn : – Nem kellene, hogy ez így legyen nálatok a földön. Meg kellene javulnotok, és akkor az ég is kegyes lenne hozzátok, és csak csendes, éltet es ket adna nektek. Menj el, és mondd meg a testvéreidnek, hogy ezen túl csak jót cselekedjenek egymással, és a földdel is. Akkor majd megsz nik az égzengés, és a vihar. Olyan jó legyen mindenki, minta
kisgyermekek, szeressétek egymást, boldogan éljetek, örüljetek egymásnak. Menj és mondd el ezt mindenkinek. Pannika megértette az üzenetet, csak azt nem tudta, hogyan tudná , egy kislány ezt az üzenetet minden embernek átadni? Rájött, hogy neki erre semmi lehet sége sincs. Kicsit szomorkodott emiatt, aztán azt gondolta, elkezdi egyedül, megteszi azt, amit tud, úgy
ahogy tudja, elmondja a szép királyn üzenetét. Ahogy hazatért, boldogan el is kezdte, mégpedig azzal, hogy megpuszilta szüleit és kisöccsét. Azután mindegyiknek írt egy kis versikét, amit a cip jükbe tett, hogy reggel mindjárt meg is találják. Kigondolta, hogy másnap milyen jócselekedetet fog még tenni, és lefeküdt aludni. Álmában megjelent neki a szép királyn arany ruhában, tündökl fényben. Csodálatos jó illat vette körül. Biztatóan megsimogatta az arcát és megcsókolta, aztán egy szó nélkül elt nt. Pannika reggel arra ébredt, hogy süt a nap, és a kismadarak csiripelnek a fákon. A vihar elment, ezért mindenki nagyon örült. Szülei és testvére megtalálták a nekik szóló kis versikét, és nagyon tetszett nekik. Pannika boldogan felkelt ás nekilátott a jócselekedeteknek, amiket már el re kigondolt. Sikerült is szép sorban mindent végrehajtani. Közben észrevette, hogy az emberek megváltoztak a vihar után. Mindenki igyekezett jót tenni, és szeretettel lenni egymás iránt, ugyanúgy, ahogy Pannika is. Éppen úgy történt minden, ahogyan a királyn szerette volna! Meg is látszott a világon a változás, sokkal szebb és jobb lett minden, ahogy az emberek egyre több jót tettek. Mindenki boldog volt és megelégedett, de a legboldogabb Pannika volt, mert láthatta a szép királyn t, és tudta, hogy neki is része van abban, hogy a világ megjavult, és nincsenek többé olyan félelmetes pusztító viharok és földrengések. A szép királyn pedig velük volta földön is, bár csak kevesen láthatták t. Tudod-e ki ez a szép Királyn ? 19
Hozzávalók: 4 tojás 30 dkg cukor, fél csésze tej, l/4 csésze étolaj, 1 mokkáskanál szódapor, 30 dkg liszt, gyümölcs.
A tojások sárgáját cukorral kikeverjük, majd hozzáadjuk a tejet, étolajat, lisztet, szódaport, végén a tojások felvert habját. Könnyedén összekeverjük. Kizsírozott, lisztezett tepsibe öntjük. El melegített süt be néhány percig sütjük, hogy szikkadjon a tészta. Majd beleszórjuk a gyümölcsöt, lehet bef tt is, és tovább sütjük. Jó étvágyat! Miklai Lászlóné Nagybajom
Szeptemberben az esti hétköznapi szentmisék kezdési id pontja Böhönyén és Nagybajomban is megváltozik: este 1800 órakor kezd dnek. MILYEN VAGYOK ÉN? Antióchiás lelkigyakorlat az önismeretr l, Kaposvár, október 5-6. péntek-szombat Szent Margit templom: péntek, 1830-2100 mise, vacsora, majd Rumszauer Miklós atya el adása szombat 900-1100 Simon András el adása, kiscsoportos megbeszélés, 1400 fórum Balás Béla püspök atyával, táncház. 1800 Debóra n vér el adása „Isten az életemben, életem Istenben” címmel.
október 6. szombat
Dél-dunántúli régió KARIZMATIKUS TALÁLKOZÓJA
október 7. vasárnap
1100 Böhönye – MAGYAROK NAGYASSZONYA BÚCSÚ 1300 Vése – RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNÉJA BÚCSÚ
1000-1800 Kaposvár, Katolikus Gimnázium tornaterme. Programból: tanítások (Morvai Pió pálos szerz., Bartha Angéla), szentségimádás, a mágocsi közösség el adása a „Mária evangéliumából”, tanúságtételek, közbejáró ima, szentmise (1700-tól)
október 12. péntek október 15. hétf október 20-21-22. szombat-vas-hétf október 23. kedd október 28. vasárnap
ünnepi szentmise a böhönyei kórus szereplésével 1900 Böhönye - PAJOR ANDRÁS, Bp. kassai téri plébános, több ifjúságnak írt könyv közkedvelt, sikeres szerz je; az eredeti „Vasárnapi Újság” jegyzetírója tart el adást. Címe: „ERKÖLCSI KIUTAK A NEMEZETI MÉLYPONTRÓL”
900-1700 Lelkinap a Kolping Szakiskola tanárainak
Varga László atya el adásai, délután fórum Balás Béla püspök atyával.
Antióchiás Nagyhétvége Nagykanizsán Részletes meghívó és jelentkezési lap kés bb! Iváncsits Tamás: A JÓ PÁSZTOR c. rockopera el adása 1600 – Böhönye, Sportcsarnok MISSZIÓS VASÁRNAP (szentmisék perselye - missziók támogatására)
Vendégünk P.Hirth Vilmos verbita atya – szombaton 1800 Nagybajom, diaképes el adás a paraguay-i misszióról. – Vasárnap mindhárom szentmisén az atya mondja a szentbeszédet.
Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. E.mail címünk:
[email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.fw.hu Alapító kiadó: Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felel s kiadó: Rajkai István plébános, Szerkeszt k: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatársak: Kuckó Katalin, Horváth Veronika, Lempach Gabriella és Varró József. Fotó: Zászlónk szerkeszt sége, verbiták honlapja, Internet. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Kapos Color Print, 7400 Kaposvár, Városháza u. 1. Újságunk havonta jelenik meg, következ , novemberi számunk 2007. október 28-tól kapható.
$ 20
% &
"
