A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA 9. évfolyam 2. szám

2007. február hónap

II. János Pál pápa az ellene elkövetett merénylet következtében soha nem nyerte vissza teljesen egészségét. Amíg a merénylet elıtt korához képest mindig fiatalos és sportos életet folytathatott, a merénylet után számtalan esetben látogatta meg ıt a szenvedés, és a mőtét után a különféle betegségek. Így is csodálatraméltó, mekkora energiával igyekezett leküzdeni testi gyöngeségét, és micsoda erıbedobással intézte az egyház ügyeit és vállalkozott minden évben külföldi lelkipásztori utakra a Föld minden tájára. Saját meggyızıdése volt, hogy a merényletkor a Szőzanya mentette meg életét. Hiszen a harmadik golyó – ma sem lehet megmagyarázni természetes okokkal, – de nem hagyta el a pisztoly csövét. Pedig a két másik golyó röppályája alapján a harmadik végzett volna vele. És amit számtalanszor eredménytelenül játszottak le azóta: a legnagyobb déli csúcsforgalomban akkor mindössze negyedórára volt szüksége a mentıknek, hogy eljussanak sebesült pápával a Gemelli klinikára. Valószínő a Szőzanya iránti hálából döntött úgy, hogy a lourdes-i jelenés idıpontját teszi meg a Betegek Világnapjának. Évek során több millió zarándok járt Lourdes-ben, és számos csodás gyógyulás is történt, aminek orvosi magyarázata nincs. Olyan emberek gyógyultak meg, akikrıl az orvosok már lemondtak, mert betegségüket gyógyíthatatlannak tartották. Az emberek hite és a Boldogságos Szőz közbenjárása azonban meggyógyította ıket. II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy február 11-e legyen a Betegek Világnapja. Az ellene elkövetett merénylet után egyre inkább megtapasztalta a betegség keresztjét, azóta különös együttérzéssel fordul a betegekhez. És a pápa szándéka szerint 1993 óta szerte a világon ekkor imádkoznak a helyi plébániai közösségek betegeik gyógyulásáért. És szolgáltatják ki ünnepélyes keretek között a betegek szentségét. Lóránt atya is évekkel ezelıtt csatlakozott már a Szentatya szándékához, amit szeretnénk folytatni mi is. Megemlékezni azokról, akik egyházközségünk „aranyfedezetét” jelentik, hiszen az ı áldozatvállalásuk és imáik folytán nyerünk mi, egészségesek kegyelmeket Istentıl. Nagyon örülnék, ha idén is sok beteg gyógyulásáért könyöröghetnénk templomainkban és sok rászoruló hívı kaphatná meg a betegek szentségének áldásait. (István atya)

Helytörténet Városunk szülötte, Marics József, püspöki tanácsos és bercencei plébános 2007. január 5-én, pénteken Somogy megye Közgyőlésétıl a „Somogy polgáraiért” kitüntetést vehette át. Marics atya a megtisztelı elismerést évtizedek óta tartó munkásságáért:

elıadásaiért és cikkeiért kapta a megyétıl, amelyekkel hozzájárult a megye történelmének jobb megismeréséhez, valamint öregbítette a nagyvilágban jó hírnevünket. Itt szeretnénk mi is gratulálni a megtisztelı elismerésért!

Marics József (Berzence) I. Városunk nevének etimológiai elemzése Általános megközelítés:

Könnyő helyzetben vagyunk, ha egy települést olyan személyrıl neveztek el, akinek az életét jól ismerjük, és világos elıttünk a névadás körülménye is. Pl. Tiszakálmánfalva, Szentkirályszabadja… A feltárt régészeti leletek is segítségünkre sietnek, ha megtalálják a névadó személy életére vonatkozó vésett köveket vagy tárgyi emlékeket. Ha ilyenekkel nem rendelkezünk, akkor a nyelvtudomány segítségével kezdünk el kutatni aprólékosan és precízen, hogy minél többet tudjunk megállapítani a település nevének eredetérıl, nyelvi módosulásáról és a végsı, ma is használatos alakzatának kialakulásáról és elfogadásáról. Hazánk területén a városok, falvak, puszták és tanyák elnevezésével kapcsolatban a legelsı feladat, annak a ténynek a megállapítása, hogy kik és mikor adtak nevet a településnek: magyarok vagy a vidékünkön élı nemzetiségiek. 1. Ha magyarok adtak nevet a településnek: Legelsı sorban személyrıl nevezték el a szálláshelyüket: Baján, Szent István, Szent László… Elneveztek települést egy személy, vagy egy csoport tulajdonságáról is. Itt egészen furcsa és humoros dolgokkal is találkozhatunk: Kutas, Sáros, Bolhás… A vidék szépsége, gazdagsága vagy sajátos mivolta is inspirálta a névadókat, hogy az föltétlen szerepeljen az elnevezésben: Mezıfalva, Kenyérmezı, Mezıhegyes, Mezıkövesd… A növény igen fontos szerepet játszott nemzetünk életében, így érthetı, hogy ez is ott szerepel a neveink között: Iharos, Kıröshegy, Somogyszil… A jó föld a megélhetést, a gyarapodást jelentette ıseink számára, így találkozunk ilyen nevekkel is: Földvár, Földeák, Földes… Az ısi településeink a folyók, tavak mentén jöttek létre. Ez meg jelent az elnevezésben is: Vízvár, Hosszúvíz, Csíkszépvíz… 2

A homokos vidék a szegény népek hazája volt. Az elnevezésben ezt is megörökítették: Kaposhomok, Homokmégy, Homokkomárom… Külön fejezetet lehetne összeállítani, hogy hány település nevében szerepel az erdı szavunk: Szegerdı, Erdıbénye, Erdıd… A kı az építkezéseknél volt nélkülözhetetlen elem, ezért a neveinkben is rábukkanhatunk: Kıszárhegy, Köveskál, Kıvágóırs… A foglalkozást sem hagyhatjuk ki a települések elnevezését kutatva: Nagyszakácsi, Somogyudvarhely, Bárdudvarnok, Ötvöskónyi… Mivel magyarok vagyunk, a magyar törzsek nevei is ott szerepelnek a települések nevei között: Bábonymegyer, Tarján, Somogyfajsz… Amikor nemzetünk kereszténnyé vált, a templom védıszentje lett a település névadója: Balatonszentgyörgy, Szentgál, Szentbalázs… İseink elıszeretettel jártak a vásárokra, olyannyira, hogy nyelvünkben, az Úr Napja, a hetedik nap a vásárnapból származik. A vásár szavunk a városok és falvak nevében is elég gyakran szerepel: Hódmezıvásárhely, Kaposszerdahely, Vásárosdombó, Vásárosbéc… Olyan is elıfordult, mikor magyar ıseink egy település nevében a köztük élı idegenekrıl nevezték el a lakott vidéket: Rácegres, Ráckeve, Tótkomlós, Németkér… 2.. Nem magyarok adták a település nevét: A hazánk területén élı nemzetiségiek amikor elnevezték az általuk birtokolt, vagy többségében lakott települést, akkor az ı nyelvükön történt az elnevezés: Berzence, Bezenye, Visnye, Zimány…

II. Nagybajom elnevezése Hogy mikor és hogyan történt az elnevezés, sajnos, pontosan nem tudjuk. A Nagybajom története c. könyvben az szerepel, hogy a településünkön, a honfoglalás elıtt élı szlávok nevezték el a lakott területet Bajannak. Ezt az állítást nem fogadhatjuk el. A tudós László

Credo 2007. február

Gyula történész okfejtése számunkra is mérvadó. A kettıs honfoglalás elmélete alapján, a 700-as években már jócskán találkozunk hazánk területén magyarokkal, avarokkal és a velük békességben élı szlávokkal. A szlávok, az általuk lakott településnek sohasem adtak magyar nevet. Magyar elnevezés kizárólag magyaroktól származik. Városunk már a honfoglalás elıtt lakott vidék volt. Vegyesen éltek itt magyarok és szlávok egyaránt. Városunkat, az itt élı magyar ıseink nevezték el az avar Baján fejedelemrıl. Ennek a névnek a jelentése: sumir nyelvben: Balog, Sete, Suta, Balkezes; török nyelvben: Gazdag, Elıkelı; magyar nyelvünkben: Baj, Kár, Szerencsétlenség.

1. Ki volt városunk névadója? Az avar történelemben két Baján nevő fejedelemmel is találkozunk. Az elsı Attilához hasonló, nagyformátumú fejedelem volt, aki 568-ban megszállta Erdélyt, a Tiszántúlt és a Dunántúlt is. Még ebben az évben a langobárdok elmenekültek elıle Észak-Itáliába. 582-ben Szirmium várost és a környékét is elfoglalta. A másik Baján nevő, csar ujgur kagán 747 – 759 között uralkodott. A magyarok között a Baján név az Árpád–korban nagyon ismeretes és közszeretetnek örvendı volt. Az avarok nyelve török volt, de beszélték a magyar nyelvet is, és a magyar rovásírást használták. A Baján avar fejedelem nevet Nagybajomon kívül: Baj, Baja, Bajánsenye, Bajna és Bajót településeink viselik. A középkorban ismeretes volt a BAJÁN és az ebbıl származó BAJNOK keresztnevünk is.

2. Városunk nevének kialakulása az évszázadok alatt.

A Baján név a ránk maradt okleveleinkben bizonyos torzuláson ment keresztül, míg elnyerte a mai formáját: NAGYBAJOM. Érdekeségként, a több torzított formák közül felvázolunk néhányat, melyek gyakrabban fordulnak elı az okleveleinkben. Föl lehet tenni a kérdést, mi volt a torzítások oka? A hivatalnokok, vagy a tizedet beszedık, lehet, hogy nem magyarok voltak, vagy törve beszélték a magyar nyelvet, de az is elıfordult, hogy a településünk lakosai is már eleve rosszul mondták meg a vidékünk nevét. A hallás útján történı névleírás joggal föltételezi a település nevének pontatlan rögzítését. Ezzel a ténnyel a városok és falvak nevével kapcsolatban igen gyakran találkozunk. 1197-ben: BYUM 1200-ban: BAYAN 1297-ben: BOYON 1300-as években: BAJON alakban szerepel Nagybajom neve. A XVIII. századból ránk maradt, 1397-es birtoklevél másolatában találkozunk elıször NAGYBAJON nevével. Eredeti okiratban, a Zsigmondkori Oklevéltár anyagában 1410-bıl származó birtoklevélen szerepel NAGYBAJON neve. Hogy mikor lett a Nagybajonból - Nagybajom, annak eldöntése sem könnyő feladat, mert párhuzamosan sokáig használták mindkettıt. Gondoljunk arra, hogy Berzsenyi Dániel élete végéig a lakóhelyét MIKLÁNAK írta. A történelmi Magyarország területén 1397 óta találkozunk KISBAJOMMAL, de ismerjük a BIHARNAGYBAJOM és az erdélyi NAGYBAJOM nevő települést is.

Deák Varga József

A múzeum születése 1952-ben, amikor feleségem családjának lakóházát, a Sárközy Jenı által 1896-ban épített kúriát 24 óra alatt el kellett hagynunk, sok régi emlék ment veszendıbe. De ki is gondolhatott akkor arra, olyan körülmények között, hogy majd valamikor múzeális jelentıségre emelkedı tárgyakat mentsen? Egyedül fontos csak az volt, hogy a túlélést a család számára biztosítsuk. A bútorok, egyéb berendezési tárgyak, ami

pillanatnyilag né1külözhetı volt, eladásra kerültek, vagy megırzésre megbízható embereknek lettek átadva. Ezeket késıbb Kaposvárra költözésünk után részben el tudtuk hozni, de jelentıs részük végleg elveszett. Megmaradt néhány fontos dolog, p1. Sárközy Jenı levelesládája, melyben másfél évszázadra viszszamenıen a családi levelezések, gazdasági iratok hiánytalanul ma is megvannak. Credo 2007. február

Mindezeken túl magunkkal vittünk több olyan, a helytörténet szempontjából fontos és értékes anyagot, melyek végül a mai múzeum berendezésének lényeges kellékeivé váltak. Kaposváron 1960-ra abba a helyzetbe kerültünk, hogy belefoghattunk egy családi ház építésébe, mely még abban az évben beköltözhetıvé vált. Múltak az évek, évtizedek, az idıs szülık elhaltak, gyermeke3

ink önálló családot alapítottak, így magunkra maradva, nyugdíjazás elıtt állva azt kérdeztük magunktól: Hogyan tovább? Akkoriban már, a 80-as évek vége fe1é a rendszerváltás elıjelei mutatkoztak és nem tőnt lehetetlen elgondolásnak hogy viszszaköltözzünk Nagybajomba. Ennek az elképzelésnek az alapját az adta, hogy az 56-os forradalom után az évek múltával fokozatosan megnıtt az érdeklıdés a mú1t értékei iránt. Így került sor arra a „Somogyi Hírlap”ban megjelent újságcikkre, mely szinte újra felfedezte” Sárközy Istvánt. Egyúttal közölte a család tulajdonában lévı két festményt, melyek ıt és feleségét Chernel Esztert ábrázolják. A képek Donát János mővei, 1819-1820-ban készültek és ma is a család tulajdonában vannak. Ennek következményeként kerültünk kapcsolatba a megyei múzeum igazgatóságával és felvetettük, hogy esetleg nem lenne-e érdemes Nagybajomban egy kisebb irodalom - és helytörténeti múzeumot létrehozni. Egy elnézı mosoly volt a válasz. Késıbb azonban megismerkedtünk dr. Andrássy Antallal, ki akkor a megyei levéltár igazgatója volt, aki rögtön fel karolta az ügyet. A nagybajomi tanáccsal való jó összeköttetését kihasználva elérte, hogy a testület is jóváhagyja a múzeum alapításának ötletét. A megvalósítás természetesen nem ment simán. Mindenek e1ıtt magunknak kellett lakást biztosítani Bajomban. Nem is gondoltunk - nem is gondolhattunk - arra, hogy a régi Sárközy házak valamelyikében juthatnánk újra otthonhoz. Magunknak kellett a kérdést megoldani. Ehhez mindenekelıtt el kellett adnunk a 30 éven át lakott, építgetett kaposvári családi házunkat, mely lépés mindkettınk számára nagy 4

szívfájdalommal járt. De akkor már a kocka el volt vetve, nem volt visszaút. Hosszas keresgélés után a nagybajomi posta feletti egyik öröklakást vásároltuk meg, mely kezdetben elınyös vételnek látszott, de amely lépésünket késıbb nagyon megbántuk. Az eladó, - a Kaposvári Ruhagyár ugyanis elhallgatta elıttünk azt a hibát, hogy a lakás télen, hóolvadás idején beázik. Volt olyan év, hogy a lakás utcai szobájának mennyezete egészen a szoba közepéig átázott. Ezt a problémát idıvel megoldottuk ugyan, de a lakástól örökre elment a kedvünk. Nagybajomba való kiköltözésünk nem jelentette egyben azt is, hogy a múzeum berendezését el is kezdhettük volna. Tanácsi

Elsı lépésben a múzeum elhelyezésének kérdése oldódott meg. Mint korábban említettem, Sárközy István lakóházában elıbb szolgálati, késıbb bérlakások voltak. Az épület azonban az „elıkelı múlt” ellenére sem volt ideális felszabdalt formájában lakások céljára, A ház kezdett lassan megürülni. Elhunyt Román Béla tanár, késıbb Angló Imre fodrász özvegyének lakása ürült meg. Ez a lakás a torony alatti két - és félszobát foglalta el. Az idıs hölgy elhunyta után, 1992-ben az akkor már önkormányzati testület úgy határozott, hogy ide helyezi el a javaslatunkra „Sárközy István”-ról elnevezendı helytörténeti múzeumot. Az indulás soha nem könnyő. Az

testületi határozat ugyan volt, de megfelelı helyiség nem. A múzeumba szánt tárgyak, bútorok részben még nálunk, részben ismerısöknél, újonnan szerzett barátainknál voltak elraktározva. De érdemes volt várni, mert a sors kegye végtére is a legkedvezıbb lehetıséget teremtette meg úgy a múzeum, mint saját magunk számára. Természetesen ez sem ment egyszerre.

elsı lépést az önkormányzatnak kellett megtennie, A felszabadult lakást alkalmassá kellett tenni egy kiállító hely céljára. A meglehetısen lelakott lakást át kellett alakítani, kifesteni, nyílászárókat rendbetenni, a biztonságot szolgáló rácsokat felszerelni. Csak ezek elvégzése után kezdhettük meg a kiállítási anyag elrendezését. A kiállítás céljára átadott korabeli bútorok,


festmények, szınyegek hangulatossá tették a két kis helyiséget, míg a bejárattól balra nyíló egykori konyhában a rendelkezésre álló csekély helytörténeti anyag került elhelyezésre. Néprajzi tárgyaink úgyszólván alig voltak, ezek hiányát a látogatók késıbb szóvá is tették. Ami az épület akkori külsı megjelenését illeti, az bizony nem volt éppen vonzónak mondható. A háznak azon a frontján, ahol a múzeum elhelyezkedett, az Önkormányzat végzett ugyan egy „Potemkin - tatarozást” amely úgy - ahogy elfedte ugyan a kúria lepusztult voltát, de ekkor többre nem tellett. A torony közepén a csodával határos módon épen megmaradt a családi címer, melyet

vastagon takart az idıközben rárakódott mész. Egy álló napig tartó munkába telt, míg finom vésıvel le tudtam tisztítani az 1896-ban elhelyezett terrakotta családi jelvényt. A park félméteresre nıtt gazban állt, ezt az avatási ünnepre az Önkormányzat lekaszáltatta. Ennek ellenére sem lett sokkal derősebb a látvány a mindenfelé látható sufnik - budik nagyon elcsúfították az épület környezetét. Ilyen körülmények között érkezett el 1992. május 16-a, amikor a múzeum megnyithatta kapuját. Megtisztelte ünnepségünket Boross Péter akkori belügyminiszter, dr. Gyenesei István, a megyei közgyőlés elnöke, Ács Attila, a nagyközség pol-

gármestere és számos képviselıtestületi tag, a község lakosai közül is sokan. A legörvendetesebb tény számunkra mégis az volt, hogy a Sárközy család leszármazottai mintegy 40 - 50 fıvel képviseltették magukat. Sok egymástól távol élı unokatestvér, rokon, itt találkozott, ismerkedett meg egymással. A múzeum emlékkönyvét lapozgatva az elsı látogatók bejegyzései közül az alábbi jelentette számunkra addigi munkánk igazi elismerését: „Gyermekkorom óta elıször lépek be szülıházamba és egy múzeum várt, ami csodálatos kis ékszerdoboz a sok szeretettel győjtögetett családi emlékek méltó helye az utókor részére...”Sárközy Nicolette”

Kommunista idık mártír papjai Rajkai István Sándor István testvért (39 éves)

szalézi

és társait: Zana Albertet (21 éves), Ari Lászlót (22 éves) és Farkas Ferencet (27 éves) az utolsó koncepciós perek egyikében ítélték halálra és sorsukat még napjainkban is kevesen ismerik. A „Pártırség pere” nevet viselı eljárásban a Budapesti Hadbíróság 1953. május 23-án a „demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és egyéb bőncselekmények miatt” négy embert kötél általi ha-

lálra, tizenkét embert 5 és 15 év közötti börtönbüntetésre ítélt. Sándor István a legsúlyosabb büntetést azzal „érdemelte ki”, hogy a szerzetesrendek 1950 júniusában történt feloszlatása után is fenntartotta kapcsolatát az újpesti Clarisseumban nevelt árva gyermekekkel, az újpesti fiatalokkal és barátaival. Sándor István szalézi testvéren, Zana Alberten és Farkas Ferencen a halálos ítéletet 1953. június 8-án, este 21 órakor végre is hajtották, míg Ari László kötél általi halálos ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Sándor István egy szolnoki munkáscsalád gyermekeként, 1914. október 29-én látta meg a napvilágot. Édesapja a szolnoki MÁV segédmunkása volt. A polgári iskola befejezése után gép- és fémipari szakiskolát végzett, majd rakodómunkásként, vasesztergályosként kereste a kenyerét. Budapestre 1936-ban került fel, mert nyomdásznak Credo 2007. február

akart tanulni. Az újpesti víztoronnyal szemben álló szalézi rendi Clarisseum nyomdájában került kapcsolatba a Szalézi Társasággal, ahol késıbb a fiatalabb szívgárdistákkal és a ministránsokkal foglalkozott. Egyik ministránsa, Bíró Lóránt így emlékezik vissza ezekre az idıkre: „1928-ban születtem, 1936-tól az Istvántelki úton laktam. Sokszor találkoztam Sándor Istvánnal. Aranyos ember volt, nagyon szerettük, bár a ministrálásban nem ismert tréfát. Nagyon értett a gyerekek nyelvén, sokat foglalkozott velünk. Amikor játszottunk, akkor is figyelt reánk. A Clarisseum udvarán volt egy oszlop körül forgó, láncos hinta. Akkor tudtunk jól hintázni, ha azt valaki körbe hajtotta. Ha Sándor István arra járt, mindig meghajtotta nekünk, majd sietett tovább. Én 1945-ben kerültem el innen, amikor beléptem a szaléziek közé, a rendbe. Mezınyárádra téli 5

holmit azonban nem vittem magammal. Mielıtt Sándor István Mezınyárádra érkezett, elment szüleimhez és megkérdezte tılük, hogy nem kell-e vinnie valamit nekem… İ hozta le a téli ruhámat! Utoljára akkor találkoztam vele, amikor már bujdosnia kellett. A Nap utca és a Tél utca sarkán futottunk véletlenül össze. Alig ismertem meg, bajuszt is növesztett. Halálát szigorúan tikosan kezelték, csak 1956 után derült ki.” Huszonöt éves volt, amikor felvételét kéri a Szalézi Rendbe. Mezınyárádi noviciusi évei után, mint kisegítı testvért sorozták be a hadseregbe (19411945). Híradósként bátorságáért vaskereszttel tüntették ki. A háború után ismét a Clarisseum nyomdászaként dolgozik, és aktív tagja lett a Katolikus Ifjúmunkás Szervezetnek. Az újpesti Clarisseum kápolnája, épületei, parkja, futballpályája, nyomdája és cserkészotthona megfelelı helyszint nyújtott munkájának és a szegény családok gyermekeit befogadó fiú-nevelıintézet mőködésének. 1949-ben a Clarisseum sekrestyésének nevezik ki. A kápolna sekrestyéjében a feloszlatás után is gyakran jöttek össze a munkás fiatalok a keresztény tanításokat megismerni, de sokszor magánlakásokban is tartott Sándor István lelki gondozást. A bajok 1951 ıszén kezdıdtek, az Árpád úti Pokol csárda megnyitásával. A bejáratnál nagy tábla hívogatta a fıút járókelıit: „Lépj be a Pokolba!”. Egyik éjszaka a sekrestyébe járó fiúk a kocsma plakátját fekete szurokkal kenték be. Az ÁVH-s 6

nyomozókat kutyáik a Clarisseum-hoz vezették, és kínvallatások hatására hamar kiderült, kik voltak az elkövetık. A szalézi rend tartományfınöke gyorsan megszervezte Sándor István disszidálását. Javaslata ellenére azonban nem szökött át a határon, inkább álnéven Budapesten maradt. Mint visszaemlékezéseiben írta, nem menekülhet el, amikor tanítványai itthon életveszélyben vannak. Helyzete nagyon veszélyessé vált, mivel a vele kapcsolatot tartó fiatalokból is „válogatott” az ÁVO, majd az ÁVH. Az árvákat és munkásszármazású fiatalokat potenciális utánpótlásnak, megbízható kádereknek tekintették. Katonai sorozás és bevonulás után kiválogatták a legjobbakat, átvezényelték ıket az ÁVH-hoz, majd egy három hónapos tanfolyamot követıen a pártırség tagjai lettek. Feladatuk a párt és legfontosabb vezetıinek védelme volt. (Jellemzı, a rend-

szer bár tönkre akarta teljesen tenni az egyházat, mégis az egyház által nevelteket tartotta az ilyen bizalmi munkára a legalkalmasabbnak.) Közülük többen Sándor Istvánnal is rendszeresen találkoztak. Igaz, nem sokáig. Sándor István elfogása után rövidesen utolérték a többi fiatalt is. Letartóztatásuk után a fegyveres összeesküvés koholt vádjáCredo 2007. február

nak elismerését verésekkel, kínzásokkal és hamis ígéretekkel érték el. Sorsuk pedig már ismert. A Clarisseum kápolnájának öreg falai között 2006. június 11-én, vasárnap délelıtt megható eseményre került sor – ünnepi szentmise keretében idézték fel a mártírhalált halt szalézi testvér és társait emlékét. A szentmisét P.Havasi József SDB (a „P.” Pátert, azaz atyát jelent, az „SDB” pedig a „Salesiani di Don Bosco” rövidítése) tartományfınök tartotta, a szentbeszédet pedig P.Szıke János SDB mondta, aki a magyarországi boldoggá avatások „posztulátora” (azaz „elıkészítıje”). A magyarországi szalézi szerzetesek ezzel az eseménnyel jelentették be Sándor István boldoggá avatásának kezdeményezését. Napjainkban a boldoggá avatás részletesen szabályozott folyamat. Erre javaslatot az adott terület püspöke tehet. A felterjesztett dokumentumokat Rómában igen alapos vizsgálatnak vetik alá. Ezek igazolják, hogy a javasolt személy életében a keresztény erényeket hısies fokban gyakorolta. Ha az eredmény vitathatatlanul pozitív, akkor azt maga a pápa jelenti be és avatja az illetıt boldoggá. A boldoggá avatás magyarországi megbízottja, Szıke János szalézi szerzetes várja mindazok jelentkezését, akik Sándor Istvánt a rendek feloszlatása utáni idıbıl ismerik, és készek róla a boldoggá avatás érdekében beszélni. Cím: 1125 Budapest, Felsı-svábhegyi u. 12. Tel.: 1/2010979. E-mail: [email protected]

Szentek és gyógynövények György-Jánosi Zsuzsanna Katolikus egyházunk szentjeit gyakran ábrázolják gyógynövényekkel, ilyenek például: a liliom, mirha, rózsa, gránátalma, lóhere, pálmaág, stb. Ezeket a gyógynövényeket gyakran csak az utókor kapcsolta össze a különbözı szentekkel, ezért szimbolikus értelmük van. Közülük szeretném kiemelni a január 6-án ünnepelt három ismeretlen napkeleti bölcset, akiket a hagyomány késıbb meg is nevezett: Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt, akiket szentképeinken a három adománnyal ábrázolnak: arannyal, mirhával és tömjénnel. Ezeket a kis Jézusnak vittek ajándékba születésekor Betlehembe. A mirha és a tömjén gyógynövények. A tömjén egy meleg égövi fa, amelynek kérgébıl nyert illatos gyanta nem más mint a levegın megalvadt fanedv. Az egyik ısi kultikus füstölıszer. A Jelenések könyve szerint az Istenhez felszálló hálaimát jelképezi. A régi orvostudomány tisztító és gyógyító erıt tulajdonított neki. A tömjénfüst belégzése a lélekre és közérzetre egyaránt felemelıen és nyugtatóan hat. A bibliai hagyomány szerint segíti a tiszta gondolatokat, a zavarodott, kaotikus gondolatokat azonban kirekeszti, füstje segíti a tiszta koncentrációt. A mirha valójában cserje, Etiópiában, Közel-Keleten honos. Az ókori Görögországban a mirhát sebkezelésre emésztési rendellenességekre és menstruációs panaszokra ajánlották. Eredetileg azonban a balzsamkészítés alapanyagaként vált világszerte ismertté. Egyiptomban a test illatosításához, temetési szertartások-

hoz használták. Ma inkább a fogínysorvadás és fogszuvasodás megelızésében vehetjük hasznát. A száj fekélyes megbetegedéseinek és a torokfájás enyhítésének is hatásos gyógyszere. Gyógyszerként a rossz szájszag, gégegyulladás, asztma, bronchitis kezelésére adták. A mirha szövetösszehúzó anyagokat tartalmaz, az ínysorvadást okozó baktériumokat is elpusztítja. A fogkrémekbe is adnak mirhát adalékként. Ilyen például a Dabur fogkrém, ami Angliában készül. Érdekessége, hogy nem tartalmaz fluort, így a fluorra érzékenyek is használhatják. Szívinfarktus megelızésében is segíthet, csökkeneti a koleszterin mennyiségét a vérben. A februárban ünnepelt szentek közül szeretném a Szent Dorottyát kiemelni. İt február 6án ünnepeljük és a várandós anyák, ifjú házasok és virágkertészek védıszentje. Szent Dorottya a kappadóciai Cezáréban élt. Kitőnt szépségével, okosságával és keresztény erényességével. A császár megbízottja, Sapritius maga elé hívatta Dorottyát és a bálványok imádására szólította fel. De ı azt felelte, hogy neki mennyei császár parancsol, Jézus Krisztus és nem teheti meg, hogy helyette egy földi császárnak engedelmeskedjék. Kínzásoknak vetették alá, de ekkor is csak Jézussal beszélt, végül lefejezték. Dorottya egyike a leginkább tisztelt vértanú szüzeknek. Jelképe rózsákkal és almával teli kosár, pávatoll, könyv és korona. E jelképek közül az almát szeretném kiemelni, mint gyógynövényt. Az almafát mindenki ismeri és gyümölcse nemcsak ízletes gyümölcs, hanem hasznos orvosság is. „Mindennap egy alma, az orvost távol tartja” a mondás Credo 2007. február

szerint, és való igaz, hogy a mértékletes almafogyasztás egészséges, bár ha túlzásba visszük, ártalmas lehet. A túl sok alma fogyasztása gyomorsav túltengéshez vezet. Meglepı módon az alma hashajtó, ugyanakkor segít a hasmenés leküzdésében. Az almaszósz különösen hatékony a hasmenés és a vérhas megszüntetésében, és csökkenti a gyomor- és bélnyálkahártya gyulladásait. Almaszószt gyomorfekély és bélhurut esetén is nyugodtan ehetünk. Almahéjából készült fızetet ihatunk lázas, gyulladásos betegségekben. Az almamustot izületi lobos megbetegedéseknél szokták használni. Az almalé frissen üdítı és kiválasztást fokozó, láz, gyulladás, rekedtség, álmatlanság, köszvény és emésztési zavarok esetében. Megjegyzendı, hogy amikor almalevet iszunk füstölt húsokat, erısen főszerezett és pácolt ételeket ne együnk. Ha az almalé gyomornyomást vagy hasmenést okoz, azonnal abba kell hagyni a kúrát. Az almasavó étvágyat támaszt, a nyelv lepedékét eloszlatja, kínzó hurutos köhögést enyhít. Az elfogyasztandó mennyiség egyénenként naponta változik, gyenge természetőek naponta egykét evıkanállal fogyaszthatnak belıle. Sok helyen találkozunk a mitológiában is az almával. Az alma a megtermékenyülés, érzéki szerelem és az áteredı bőnnek a szimbóluma volt. A görögöknél és a rómaiaknál az étkezés végét jelezte az „ovo usgue ad mala” (a tojástól az almáig). 7

Lelkiség Rovatszerkesztık: Lukáts Istvánné, Lempach Gabriella, Horváth Veronika

György Attila (Gyertyaszentelı Boldogasszony ünnepére)

Minden ember szereti a szabadságot. Nincs gonoszabb cselekedet, mint megalázó rabságba kényszeríteni másokat, és ezzel megfosztani ıket emberi méltóságuktól. A szabadság iránti szeretetünk következtében gyanakodva tekintünk minden olyan korlátra, amit a különféle törvények és szabályok állítanak elénk. Ha azonban tüzetesebben elfogultság nélkül vizsgáljuk életünk törvényeit, hamarosan rádöbbenünk arra, hogy ezek jelentıs része létünket védelmezi. A józanul gondolkozó ember mindezt belátja, és saját érdekében aláveti magát az engedelmesség törvényének. Tiltakozhatunk, lázadhatunk ugyan bizonyos rossz emberi törvények ellen, de rá kell döbbennünk, hogy a természet és a kegyelem isteni törvényei a szeretet fényében ragyognak. Megtartásuk földi boldogulásunkat és örök üdvösségünket szolgálja. Így gondolkozott Mária és József is, amikor a mózesi törvény elıírása szerint fölment Jeruzsálembe, hogy Jézust bemutassák a templomban. Az Ószövetség népe hálás szeretettel gondolt arra az 8

isteni kegyelemre, amely elsıszülött fiakat Egyiptomban kiragadta a halál karjából. Ezért határoztak úgy, hogy minden elsıszülött fiúgyermek Isten tulajdona legyen, és valami jelképes ajándékért viszsza kell vásárolni Tıle. A Szentlélek által fölvilágosítva mindketten tisztában voltak azzal, hogy Jézus különleges módon Istenhez tartozik, és azért jött a földre, hogy teljesítse az Atya akaratát. İt nem lehet fölmenteni ettıl a papi szolgálattól. Mégis eleget tet-

tek a törvény elıírásának, mivel Jézus nem azért jött, hogy föloldja az ószövetségi törvényt, hanem hogy beteljesítse azt. A jeruzsálemi templomban bizonyára nem ık voltak az egyetlen házaspár, aki bemutatta gyermekét és elvégezte a tisztulási szertartást. Nem Credo 2007. február

igényeltek rendkívüli fogadtatást, és csendesen vártak a sorukra. Isten azonban közbelépett, és újabb meglepetésben részesítette ıket. Egy Simeon nevő igaz ember és egy Anna nevő prófétaaszszony lépett hozzájuk, és úgy köszöntötték gyermeküket, mint a világ várva várt Megváltóját. Vajon honnan merítették ezt a hitüket, minek köszönhették meglepı felismerésüket? Az evangélium szerint mindketten Istent keresı, Megváltóra váró emberek voltak. Példájukból is megérthetjük, hogy „Istenhez közeledni nem az ember feladata. Egyedül Istenre tartozik, hogy közelítsen hozzánk. A mi dolgunk a várakozás, a figyelem, készenlét”. A két idıs ember ezzel a készenléttel érdemelte ki, hogy a Szentlélek által részesüljenek a megtalálás boldogságában. Istennek nem jelent nehézséget, hogy értelmünket, akaratunkat egy-egy meghatározott irányba terelje. Szeretetének különleges megnyilatkozása, amikor szent ígéreteit tudatunk asztalára helyezi. Ez történt Simeon és Anna aszszony esetében is aminek

mindketten szívbıl örvendeztek. Az Egyház zsolozsmájának esti imájában naponta elmondjuk az agg Simeon hálaénekét: „Bocsásd el, Uram, szolgádat szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet…” Az ünnep magyar neve: Gyertyaszentelı Boldogaszszony. Gyertyát szenteltettünk, és úgy szorongatjuk a gyertyát, mintha Simeonhoz és Anna asszonyhoz hasonlóan Jézust tartanánk karjainkban. Aztán elfújjuk a gyertyát, és haza-

visszük. Azt a fényt azonban, amit a szelíd gyertya jelképez, nem szabad kioltanunk. Világítanunk kell vele otthonunkban, munkahelyünkön a betegek ágya mellett és fıleg azoknak, akik a halál árnyékába kerültek. Jézus azért jött és jön közénk, hogy meggyújtsa bennünk is az istenváró hitet és szeretetet, és ennek fényét továbbadjuk embertársainknak. Így lehetünk olyan gyertyák, amelyek lassan a csonkig égnek ugyan, de a fényük hazatalál az örök világosság országába.

Február 11. Betegek Anyja Mária! Virrassz a földkerekség valamennyi betegének, öregének, magányos emberének ágya mellett, akiknek semmi reményük nincs a gyógyulásra. Azoké mellett, akik haláltusájukat most vívják! Azoké mellett, akik fájdalmukban sírnak és jajgatnak. Azoké mellett, akiket senki sem ápol, mert nincs rá pénzük. Azoké mellett, akik menni szeretnének, de nyugton kell feküdniük! Azoké mellett, akiknek pihenniük kellene, de mégis dolgoznak! Azoké mellett, akik nyugtalanul hánykolódnak fekvıhelyükön! Azoké mellett, akik hosszú éjszakákat álmatlanul, nyitott szemmel töltik. Azoké mellett, akik betegségben még családjuk gondjai is kínoznak! Azoké mellett, akiknek végleg le kell mondaniuk terveikrıl! Azoké mellett, akik Isten ellen zúgolódnak, és İt átkozzák! Azoké mellett, akik nem tudják, hogy Krisztus értük is szenvedett. Betegek Anyja, Mária virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett! Ámen.


9

Óbecsey István

Szeressétek az öregeket Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. A reszketı kező ısz apákat, A hajlott hátú jó anyákat. A ráncos és eres kezeket, Az elszürkült, sápadt szemeket. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.

Ne tegyétek İket szők odúkba Ne rakjátok İket otthonokba. Hallgassátok meg a panaszukat, Enyhítsétek meg a bánatukat. Legyen hozzájuk szép szavatok, Legyen számukra mosolyotok. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.

Simogassátok meg a deres fejeket, Csókoljátok meg a ráncos kezeket. Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretet. Szenvedtek İk már eleget, A vigasztalóik ti legyetek. Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.

İk is sokat küzdöttek értetek , Amíg fölnevelkedtetek. Fáradtak İk is eleget, Hogy ti módosabbak legyetek. İk is elfogadtak titeket, Mikor Isten Közéjük ültetett. Azért én kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.

Ha majd az örök szeretet Elhívja İket közületek, Ti foglaljátok el helyüket, Mert ti lesztek majd az öregek. S mindazt, mit nekik tettetek, Azt adják nektek a gyerekek. Azért elıre intelek titeket,

A magány és a csend Közösségre, beszédre születtünk, mégis utolér minket a magány, a csend. Ezeknek is fenséges feladat jut az életünkben. Sokan élnek egyedül, csendben, akár egész nap, vagy legalábbis a nap jó részében. Ezt az emberek nagyon nehezen viselik. Az egyedüllétben sokan kikészülnek idegileg, olyanok is vannak akik öngyilkosok lesznek.

10

A magányosok, hogy helyzetükön könnyítsenek, hallgatják a rádiót, folyton nézik a televíziót, mindegy, mit mutat. Ugyanezt a célt szolgálják a háziállatok is. A magányban a csendben lennie kell valami nagyon nagy jónak – nem véletlen, hogy Jézus is szerette. Az Újszövetségbıl tudjuk, hogy 40 napra elvonult a pusztába, és sokszor imádkozott egyedül. A szerzetesi életben és a papnevelésben is nagy fontosságú a szilencium, a csend. A nevelésnek, a lelki életnek is alapvetı eleme. A magány az ostobákat kétségbeesésbe kergeti, a gonoszoknak szenvedést okoz, ugyanakkor a bölcseknek maga a boldogság. İk a csendben megtudnak, meghallanak valamit, amit máshol nem. Önmaguk mélyén meghallják az Élı Szót, az Istent, a lelkiismeret szavát. Egyik legfıbb bajunk a szétszórtság. Pedig ahhoz, hogy a


fontosat, az egyedül lényegeset megértsük, el kell önmagunkban mélyednünk. El kell gondolkozni a dolgokon, a hallottakon, az életünkön. Ehhez szükséges a csend. Ebben a magányban felfedezem Istent, felebarátaimat, megismerem önmagamat. Szörnyő, kétségbeejtı dolgokra ébredek rá – de ebbıl fakad a megtérés, a jóság. Ha így megyek vissza a csendbıl az emberekhez, akkor új ember meg közéjük. Aki magányban él, az ezentúl így tekintsen rá, aki pedig állandóan zajban, tömegben, az gondoskodjék egy kis csendrıl.

Mentes Mihály Járom az erdıt egyedül Puha lépéssel, nesztelen. Elhagytam mindenkit, csak a Csend jár velem.

A jóságos öreg Nap is Arannyal hint be, úgy kacag S átkukucskálja játszian Az ágakat.

A csend hallani megtanít A lombok suttogó neszét És megnyílik elıttem e Titkos beszéd. Megsimogatja arcomat Puha lombú bohó kis ág S hízelkedın elém hajol Sok kis virág.

A felhıkbıl tündérvilág Száz meséje kacag felém S most mintha minden titkukat Megérteném.

A bokrokon piros bogyó Mosolygón nékem integet S a kis madár nekem dalol Víg éneket.

Hajam borzolja pajkosan A szellı és úgy enyeleg, Mint bájos kis hízelkedı Huncut gyerek.

Most látom, nem vagyok magam, Itt minden él, minden nevet. S édes testvérként fogad itt Mind engemet… Jaj, ha a sok ember között A csend tılem elmenekül, Akkor lesz lelkem igazán Majd egyedül.

Horváth Józsefné Annuska Kérlek édes jó Testvérem! Imádkozzál Te is velem! Imádkozzunk a hazánkért! A hazánkért, nemzetünkért.

Férfi és Nı úgy mint régen, A házasság szentségében Élnének egyetértésben. Hit, Remény és Szeretetben.

Istenem bocsáss meg nekünk! Kik Igéid nélkül élünk. Ó irgalmazz! esedezünk, Benned növekedjék hitünk.

Sorsa ne legyen mostoha, Legyen bı kenyere s bora. Víg legyen, és ne szomorú. Béke legyen, s ne háború!

Kérünk adj bölcsességet nekünk, Hogy Téged megismerhessünk! Értelem híján elveszünk, A gonosz rabjai leszünk.

Lám a sorsunk oly mostoha Ily sanyarú (tán) nem volt soha. Nehéz napokat élünk ma. Bárki kerülhet utcára.

Isten nélkül nincsen élet. Ki nem hiszi, nagyon téved. Isten a nagyvilág Ura Teremtıje, kormányzója.

Bizonytalan az életünk, Veszélyben az egészségünk. Érzıdik hitetlenségünk. Egyre csak fogy nemzetségünk. Be jó lenne ha más lenne! (Az) erkölcstelenség megszőnne! Család modell lenne divat, „Férjhez adnák” a lányokat.

Hát ima kell! Szívbıl jövı! Nemzetünkért hın esdeklı. Rózsafüzér tizedeit Naponta imádkozd (elmélkedd) végig! Könyörögjünk Szőzanyánkhoz, Magyarok Nagyasszonyához! Ne felejtkezzen el rólunk! Könyörüljön rajtunk Urunk!


Áldjuk İt és magasztaljuk Dicsérjük nevét. Imádjuk! Zengedezzünk énekszóval, Síppal, dobbal és gitárral. Magasztaljuk az İ irgalmát, Kiáltsunk néki hozsannát! Szent vagy Seregek Istene Dicsértessék Jézus neve!

11

„A mindenségben ott lakik az egység Keressétek egymásban a békét, Szívetekben ırizzétek fényét, Most és mindörökké…”

Miért jó keresztényként élni… Egyházközségünk lapjának nagyon szép címe van, „CREDO” – HISZEK. Mi hívek bizonyítsuk be, hogy súlya van ennek a szónak, valljuk meg hitünket a lapban „Miért jó keresztényként élni. ..” Kedves Testvérek! Mindannyian megéljük hitünket, vallásunkat ígyúgy. Biztosan mindenkivel történt már olyan lelki élmény ami akkor, vagy talán késıbb eszébe jutott, hogy keresztényként Jézussal együtt, Jézus által történt meg vele. Nélküle más lenne. Osszuk meg egymással élményeinket. Tegyünk tanúságot!

A havi lapunkban indítjuk e rovatot korosztályra való tekintet nélkül. Valljunk magunkról. (Egymásnak így tudunk bíztatást, tanácsot adni.) Várjuk a kedves testvérek cikkeit – írásait, névvel és név nélkül is. Az írásokat István atyának kérjük leadni. (Szerk.)

Életünk Ifjúsági farsang Január 27-ére, szombat estére tervezték fiataljaink farsangi mulatságukat. Arra gondoltak, hogy nem akarnak egyedül mulatni, meghívják a templomba járó „még fiatalabbakat”. Az egyházközségi képviselı-testület tagjait, a Kolpingos tanárokat. A belépı jegyek fogyásából – 14 jegyet vettek meg szombatig, – arra lehetett következtetni, hogy a fiatalokon kívül nem igen jönnek el mások. Mégis reménykedve 60-80 vendégre készültünk, hiszen a vendégeknek ételt és italt kellett biztosítanunk. Az Idısek Klubja mentette meg a helyzetet, no meg a Kolpingos tanárok! A végén ötvenen jöttünk össze, és nagyon jól éreztük magunkat. A

hangulatot a „még fiatalabbak” fergeteges mősora alapozta meg. A nyugdíjas énekkar vidám mősora, Misi bácsi harmonika játéka, éneke, Juliska néni és Teri néni kettıse szerzett számunkra vidám perceket. Nem gondoltam volna, hogy ennyi színészi tehetség rejlik bennük! Juliska néni a részeges férjet alakította, akiért asszonya (Teri néni) még a kocsmába is képes utána menni, hogy haza vigye az urát. Majd a fiatalok színvonalas mősora következett. Az Irigy hónaljmirigy cigánylakodalmas paródiáját adták elı nagy-nagy sikerrel. (A képek magukért beszélnek!) Lilla hosszadalmas munkáját

(fotómontázs) 12


dicséri a Frédi és Vilma jelmez! Köszönet az elsı osztályú muzsikáért Szabó Imrének, – éjszaka fél kettıig bírta énekkel és zenével, – valamint a tombola ajándékaiért: Horváth Vaskó Zoltánnak, Meló Sándornak, aztán a helyi ÁFÉSZ elnökének, Kiss Józsefnek és feleségének, a Ruhabolt tulajdonosának, továbbá a Czefi Bt. és az Európa Pék Kft. vezetıinek, no meg Nagy Zoltánnak, Balázs Bálintnak és Büki Bélánénak. Remélem, jövıre a hívı közösség színe–java elfogadja meghívásunkat, hiszen nemcsak az imádság, a szentmise, de az igazi öröm, a mértéktartó mulattság is hozzá tartozik keresztény életünkhöz.


13

Amint azt már a naptárunkban és az év végi hálaadó szentmisénken is jeleztük, a nyáron szeretnénk elzarándokolni Medjugorjé-ba. Az utazás körülményeirıl alább olvashatnak. Közben kaptunk egy igen kedvezményes ajánlatot Árpád-házi Szent Erzsébettel kapcsolatosan, amit szintén meghirdetnénk. Mindkettıt csak akkor szervezhetjük, ha megfelelı számban jelentkeznek testvéreink:

(A zarándokutat a nagykanizsai katolikus antióchiások szervezik, nálunk István atya) Idıpont: Utazás: Elhelyezés: Ellátás:

2007. július 16-21. autóbusszal magánházaknál, 2-3 ágyas szobákban napi két étkezés biztosított

Indulás július 16-án a kora reggeli órákban, érkezés késı délután Medjugorjéba. 3 busz indul, Nagykanizsáról egy teljes, Kaposvárról is egy teljes, mi a harmadik buszban utaznánk. Vissza szombaton reggel indulunk és késın este érkezünk haza. A programból: Medjugorjé-ban minden nap reggel részt veszünk magyar misén. A héten megismerkedünk a 25 év történetével, ha az egyik látnok otthon tartózkodik, találkozunk vele. Magyarul beszélı idegenvezetı szervezi a programokat. (képet ide kellene beletenni az oldal teljes szélességében!) Meglátogatjuk helyben a „Kraljica Mira” szerzetes közösséget, a drogból gyógyuló fiúk „Cenacolo” nevő közösségét. Megmásszuk a „Krizevac” hegyet, ahol a nagy kereszt található, útközben pedig a keresztutat járunk. Felmegyünk a jelenések hegyére, a „Podbr”-ra is. Sıt elmegyünk a néhány kilométerre fekvı Neretva völgybe is, ahol csodálatos természeti élmény várja a turistákat: 9 vízesés, és a vízesések alatt kellemes fürdés adódik. Hazafelé pedig megállunk a tengerparton is, ahol mindenki kedvére megmártózhat az Adria sós vízében. Útiköltség: kb. 16.000,- Ft (benne van az utasbiztosítás is) Szállásköltség: 15 €/fı naponta, amiben két étkezés is benne van (5 éjszaka: 75 €)

14


(A zarándokutat az „Adria Holiday”, miskolci utazási iroda szervezi István atya segítségével) Idıpont: Utazás: Elhelyezés: Ellátás:

2007. szeptember 3-7. autóbusszal szállodában reggeli, igény esetén félpanziós ellátás

1. nap: Indulás a reggeli órákban. Délelıtt érkezés Sárospatakra, ahol Szent Erzsébet született. Ünnepi szentmise és áhítat Erzsébet tiszteletére, majd séta a városban: Rákóczi Múzeum, sárospataki vár, Plébániatemplom, római katolikus egyházi győjtemény, régi Református Kollégium és Könyvtára. Városnézést követıen továbbutazás Kassára. Barangolás a városban: Szent Mihály Kápolna, Városi Színház, Városháza, Premontrei Templom és Rendház, Szent Erzsébet fıszékesegyház, melynek alapkövét Erzsébet unokaöccse V. István tette le. A dómban lehetıség szentmisén való részvételen. Este a szállások elfoglalása Kassán. 2. nap Délelıtt továbbutazás Pozsonyba. Látogatás a felújított várban, Mihály-kapu, Fegyvermúzeum, Jagelló torony, Fıtér, Régi Városháza, Prímási Palota, Szent Márton Székesegyház. Városnézést követıen továbbutazás a németországi Eisenachba. Este a szállások elfoglalása Eisenachban. 3. nap Délelıtt városnézés Eisenachban: Wartburgi várkastély (a vár képének helye itt) megtekintése, ahol a csoda történt Erzsébettel, Luther szoba, nürnbergi erkély, Bach szülıháza, Domonkosrendi kolostor maradványai, Sárkány szoros. Lehetıség szentmisén való részvételen. Késı délután továbbutazás Marburg városába. 4. nap Reggelit követıen séta a középkori templomairól híres Marburgban. Erzsébet-templom, tiszteletadás Szent Erzsébet sírjánál, szentmise. A grófok várának megtekintése, Fachwerk (favázas házak), Városháza, Kilián-kápolna. Indulás Magyarországra az esti órákban. 5. nap Hazaérkezés a délutáni órákban. Részvételi díj: 57.900 Ft, mely ár tartalmazza az autóbusz közlekedés, az autópályadíjak, a szállás és idegenvezetés költségét. Nem tartalmazza a belépıjegyek és az utasbiztosítás díját. Az utasbiztosítás díja (min. 20 esetén) 310 Ft/fı/nap. Anyakönyvi adatok decemberben

Halottaink: január 2., Vése: BALÁZS JÓZSEF, élt 92 évet. Gyászolják – unokahúga és családja. január 5., Böhönye: özv. FAZEKAS LÁSZLÓNÉ, élt 83 évet. Gyászolják – leánya, Erzsébet; veje Aladár. január 16., Vése: MÉSZÁROS JÓZSEF, élt 76 évet. Gyászolják – felesége: Ida, leányai: Zsuzsi és Edit, veje; valamint unokái: Tímea, Bálint és Franciska. januárr 16., Nagybajom: özv. VÉBER JÓZSEF, élt 77 évet. Gyászolják – fiai: József és László, unokái: Péter, Gábor, Veronika és Zsófia. január 18., Böhönye: PAPP JÓZSEF, élt 67 évet. Gyászolják – testvére, Mária, annak leánya, Marika és annak unokája, Sándor, valamint gondozója: Lengyel Miklósné és családja. január 18., Nagybajom: SZERENCSÉS GYULA, élt 47 évet. Gyászolják – édesanyja: Rózsa, felesége: Rózsa, gyermekei:Anikó, Gábor és Szilveszter, unokája: Jázmin, veje: László, testvére: Mária és családja. január 22., Nagybajom: VIDA GYÖRGY, élt 59 évet. Gyászolják – felesége: Mária, fia: László, menye: Erika, unokája: Gréta. Credo 2007. február

15

Nagyon megrendített halálod híre, hisz kortársam, egyházközségi képviselıtársam voltál. Emlékszem a 70-es, 80-as évekre, amikor még fiatalemberként „álltuk a sarat”. Dolgoztunk, szinte fáradtságot sem ismerve… A háború után újra felépült templomot a tetejétıl az aljáig tatarozni kellett, újjá kellett varázsolni. S ezt a kádári rendszer idején sem volt egyszerő feladat megoldani a pénzhiánnyal küszködı egyházunknak. Csak az összefogás és a jó Isten segített. A templomunk felújításánál szükség volt a Te kezed munkájára is. Kívülrıl vakoltad a falat, belül a cementlapozásnál segítettél, hogy Isten dicsıségére szebb legyen a templomunk.

Aztán a plébánia építésénél is kivetted a részed a kımőves munkában. Köszönjük! Sajnos az idısödı korral a betegség is eléri az embert. A tenni akarás is alább hagy, mert „nem elég csak akarni”, de kénytelen feladni a harcot. Én a magam nevében is megköszönöm jószándékú segítségedet, hisz valahányszor mentem Hozzád egyházunk nevében, soha nem utasítottál el, pedig biztos lett volna más dolgod is. Búcsúzóul, én csak annyit kérek a mennyei Atyánktól – akinél fel van jegyezve a jó és a rossz cselekedetünk, - hogy csak a jót vegye figyelembe és jutalmazzon Téged az Örökélettel! Béke Veled! Tisztelıd: Horváth József

Fiataloknak Rovatszerkesztık: Kuckó Katalin és Varró József Az elızı havi rejtvény helyes megfejtését Kovács Éva küldte be Böhönyérıl (Diófa u.9.) Jutalma egy szép könyv.

FEBRUÁRI REJTVÉNY E havi rejtvényünkben, ÁPRILY LAJOS:Imádkozom, legyek vidám c. versébıl idéztünk. Megfejtéseket , vízszintes 1, függıleges 30, vízszintes 31, függıleges 46 sorrendben kérjük beküldeni!

FÜGGİLEGES 1. Nem keserő, 2. Ilyen kedvő volt az apám, 3. Szó elszáll, de az….. megmarad, 4. Kén, oxigén, nitrogén, 5. Tangens (szögfüggvény) röv., 6. N-bető kiejtve, 7. Hibás (két szó) 8. Tova, 9. M.S.A., 10. Angliai fıváros lakója, 11. Tiltó szó-fordítva, 12. Gége mássalhangzó, 13. Y.Y.A, 14. Uniós fizetı eszköz, 15. Vörös postakocsi., 20. Török méltóság címe, 22. Nem kicsi, 25. … rá vig esztendıt” (Himnusz), 28. Középen írja! 30. Beküldendı, 31. Sakk – kifejezés, 32. New-…(USA fıvárosa) 34. „….alkoss, gyarapíts:” (Kölcsey), 37. Lévi törzsének tagja a Bibliában, 40. Ezen sütött hus neve, 41. Gyorsabban haladj a csónakkal, 43. Megtaláltam amit kerestem, 44. Eszme, idea. 46. Beküldendı, 47. Leejt, tönkre megy, 48. Kellemetlen ”illat”, 50.C.E.M., 56 Ítélet végrehajtó, 58. Maró anyag (Hcl), 62. Hölgy, 64. Igen-oroszul, 66. Á.I. 69. Jellegzetes nyelvjárású nógrádi névcsoport, 70. A.D.A., 71. Nevetgél, 72. Folyó, Moszkvától délre ered az Azovi-tengerbe torkollik, 74. Sértıen viselkedik, 76. Hajlított, kampós, 78. Arany János gyakran alkalmazta, 80. O.R. 82. Operett zeneszerzınk, Siófokon született (Imre, 1882- +1953 Párizsban) 85. Édesapa – nvl, 89. Emerencia becézve, 91….- csuhaj, 92. Hegycsúcs, bér, 93. Színész (Sándor), 94. Arc része, 96. Ezen a helyen, 97. Német, Olasz luxemburgi gk. jelzése, 99. AU RUM (arany vegyjele.

VIZSZINTES 1. Beküldendı, 16. Magyar bányaváros, 17. Híres angol admirális, 18. Becézett György, 19. Földgáz egyik alkotó eleme, 21. Angolul Anna, 23. Pózna- névelıvel, 24. Vízinövény, 25.Vízi jármő, 27……salaam (Tanganyika fıv.), 29. Vers mővaj, 30. Hidrogén, kén, 31. Beküldendı, 33. Y.M. 34. Hon, 35. Toni-angolul, 36. K.L. 39. Grác-német neve, Bıg, sír, 43. Fogyasztható, 45. Angol név (Yost), 46. Több 12 hónap, 48. Verset mond, 49. H.S.S. 50. Becsapás, 51. _Romolus ezeket a nıket rabolta el, 52. Keresztül megy rajta, 53., Károsodása, 55. A.Z.Á.T., 57. Z.O.S., 59. Erdélyi-medence része, 61. E. Zola regényhıse, 63. Pozitív elektród, 65. …DE Janeiro (Brazil város), 66. Keresztül megy rajta., 67. Többes szám, 68. Fejfedı, 71. Kitesz, kihelyez., 73… Sámuel (Magyar király volt),75. Verdi operája 1871-ıl, 76. H.U., 77. Nemzeti Olimpia Szövetség- rövidítve, 79. Messze, 81. Szétszednek, 83. V.N… 86. Harc vége!, 87. Éneklı szócska, 88. .., missa est (latin nyelvő mise vége) 90. Apró, magas hangot adó, 94… right! (Rendben van! – angolul), 95. Nagy harcok színhelye a II. világháborúban a SzU-ban. 98. Alea… Est (a kocka el van vetve), 100. Feleségem apja , 101. Kinyújtja az ajtón keresztül, 102. Csendesen,

16


1

2

3

4

5

6

16

17

19

20

24

7

26

31

41 46

49

58

83

84

88 95 98

89

37

38 44

48 51 55

56

60

61

65

62

66

70

67

71

75 80

29

43

54

69

15

33

47

64

79

14

23

36

59

74

13

28

42

53

68 73

22 27

50

63

12

35

45

57

11

32

40

52

10

21

34 39

9

18

25

30

8

72

76

77

78

81 85 90

91

82 86

87

92

93

96

94 97

99

100

101 102

A tanfelügyelı megérkezik egy székely faluba, és megkérdezi az éppen arra járó székely atyafit: Mondja bátyám ugye arra van az Iskola? – Ühüm.... Egy idı után találkozik egy másik atyafival is, és ettıl is megkérdezi: – Mondja bátyám ugye arra vau az iskola? – Ühüm.... Egy idı után találkozik egy harmadik atyafival. Ettıl is megkérdi: – Mondja bátyám, ugye arra van az iskola?

– Igen kérem szépen, egyenesen arra található az általános iskola. Meglepıdik a tanfelügyelı ezen a kimerítı válaszon, és megkérdezi: – Ugye Ön az értelmiséghez tartozik? – Ühüm... ☺☻☺☻☺☻☺☻ A székely paraszt bácsi befog a szekérbe, készül a szomszéd faluba rokonlátogatóba. A felesége is nagyon szeretne vele menni, ezért elkezd rimánkodni: – Édes uram, hadd menjek már veled én is!


17

– Nem lehet, asszony! – Légy szíves, ne hagyj itthon egyedül! Elleszek én hátul a saroglyán is. A paraszt bácsi azonban nem enged, egyedül vág neki az útnak. Útközben kitör a vihar, és egy villám belecsap hátul a saroglyába. A székely hátrafordul, és így morfondírozik: – Ej, pedig de szépen kérte... ☺☻☺☻☺☻☺☻ A székelynek nagyon hisztis a felesége. Elmegy hát a gyógyszertárba valami gyógyírt kérni rá a patikustól. Elpanaszolja baját a patikusnak, mire az inti, hogy

hajoljon közelebb. A patikus lekever két jó nagy pofont a székelynek, és még hozzá teszi: – Ezt adja be otthon a feleségének, amikor elkezd hisztizni. Az elsı adandó alkalommal, mikor elkezd hisztizni a felesége le is kanyarint neki egy nagy pofont, amitıl az nyomban befejezi a hisztizést. Megy is sürgısen megköszönni a “gyógyszert” a patikusnak, de ahogy a közelébe ér, lekever neki is egy jókora pofont, és hozzáteszi: – Köszönöm a gyógyszert, de tudja a fele megmaradt és visszahoztam, még mielıtt a szavatossága lejárna.

Gyerekeknek Miklós Erzsébet (Kaposfüred) A nagyon nagy hadihajót Cirkálónak nevezik. A mai mese egy eltőnt Cirkálóról szól. Nagy háború volt abban az idıben az Óceánon. Azt akarták eldönteni a hadseregek, kié legyen az Óceán. Tőz-ország és Víz-ország lakói emiatt már évek óta harcban álltak egymással.. Nem is tudta már senki, miért kell eldönteni, kié az Óceán. Azelıtt békésen megvolt a két ország az Óceán mellett, még ha nem is volt az övék. Tőz-ország Királya már nagyon szerette volna megnyerni a vízi csatát, ezért nagy Cirkálót építtetett, és azzal küldte ki az embereit az Óceánra, megkeresni és legyızni Víz-ország kisebb hajóit. Arra nem számított, hogy a nagy Cirkálót már messzirıl észreveszik a kis könnyő hadihajók, és gyorsan odébb állnak, nehogy összetalálkozzanak vele. Így aztán a nagy Cirkáló csak ment-ment, de nem találkozott az Óceánon senkivel, akivel harcolhatna. A katonák egy darabig szorgalmasan figyelték a távcsöveikkel a vizet, hátha meglátják a kis hadihajókat. Egy idı után megunták nézni az üres látóhatárt, inkább lefeküdtek, vagy kártyáztak a kabinjukban. Csak a Kapitány és a matróza volt fent a fedélzeten. A kis matróz kérdezgette a Kapitányt: – Kapitány Úr, mikor fogunk már harcolni Víz-ország hajóival? 18

– A Király azt mondta, addig viszsza se menjünk, amíg mindet le nem gyıztük és miénk nem lesz az Óceán. Csak azt nem mondta meg, hogyan találjuk meg ezen az óriási Óceánon Víz-ország hajóit. Biztosan észrevesznek minket és megszöknek elılünk. Így nem lehetháborúzni, ha nincsen ellenség! Ahogy beszélgettek, egyszer csak a Kapitány vállára szállt egy szép nagy sirály: – Ne búsulj, Kapitány – mondta emberi hangon. – Én elvezetlek egy helyre, ahol minden gondod megoldódik. Csak kövess engem, ahogy a hajód elıtt repülök! Úgy elcsodálkozott a Kapitány a beszélı sirályon, hogy nem is jutott eszébe ellenkezni. Rögtön arra fordította a hajóját, amerre a sirály repült. – Olyan mindegy, – gondolta – merre megyek ezen a nagy Óceánon, haza úgyse mehetek, mert nem gyıztem le Víz-ország hadihajóit. Követte is ügyesen a sirályt. Három nap, három éjjel mentek ugyanabba az irányba, nem találkoztak más hajóval. A harmadik napon a matróz fiú felkiáltott: – Föld a láthatáron! Erre kijöttek a katonák is a kabinjukból, már amelyik felébredt. Nagyot néztek – vajon hol lehetnek? A Kapitány kiadta a parancsot, hogy készüljenek fel, mert megCredo 2007. február

nézik a szárazföldet. Fogytán volt már a vizük ás az ennivalójuk is, hátha itt szerezhetnek maguknak valamit. Reménykedett, hogy nem Tőz országban vannak, ahol megláthatja ıket a Királynak valamelyik megbízottja. Hamarosan kikötöttek egy kis öbölben. Boldogan ugráltak ki a katonák és a matrózok a szárazföldre. Régen nem volt már szilárd talaj a lábuk alatt! Amikor mind kiértek a partra, a Kapitány kis csoportokba osztotta ıket, hogy körülnézzenek a szigeten. İ maga kis matrózával indult el a felfedezıútra. Óvatosan mentek, mert bárhonnan elıbukkanhatott valaki fegyverrel a kezében, hogy elfogja a betolakodókat. Jó darabig nem is találkoztak senkivel. Éppen leültek egy lombos fa alá kicsit pihenni, amikor hirtelen elıttük termett egy kis törpe emberke. Kedves, mosolygós arca volt, fegyver nem volt nála.

A Kapitány elnevette magát meglepetésében, és megszólította: – Isten hozta, jóember, tudna-e nekünk segíteni? Most kötöttünk ki itt az öbölben a hajónkkal, Miféle országba kerültünk? A kis ember nem szólt egy ideig, csak nézte ıket és nagyon kedvesen mosolygott. Aztán leült velük szemben a főbe és megszólalt végre: – Ez itt Tündérország földi szigete. Nagy csoda, hogy idetaláltatok, nem járt itt még eddig hozzátok hasonló ember. – Nem is magunktól találtunk ide, – mondta a Kapitány – hanem egy sirály jött a hajóra. İ vezetett el idáig. Akkor talán ı is tündér volt, és te is az vagy? Én ügy tudtam, a tündérek csodaszép leányok, te pedig, ne haragudj meg érte, inkább öreg manónak látszol! – Jót nevetett ezen a kis ember, és egy pillanat alatt átváltozott csodaszép leánnyá! A Kapitány és a kis matróz alig mert ránézni is, nehogy eltőnjön a szemük elıl. – Nos, Kapitány, láthatod, milyenek a tündérek. Olyan formát veszünk fel, amilyet akarunk. Én nagyon szeretem az öreg manó testet. Erre a szóra újból visszaváltozott törpévé. Jobb is volt így a Kapitánynak is, mert meg se mert volna szólalni egy ilyen csodálatos tündérlány jelenlétében. – Most gyertek velem, – mondta a törpe – megmutatom, hol van a Tündérváros. A katonáid már ott vannak, láttam ıket. Átvágtak egy kis erdın és meglátták a várost. Minden épület átlátszó falú volt, nem tudni mibıl készítették. Sokan voltak a házakban és az utcákon is. Micsoda különös társaság! Emberek, állatok, madarak sétáltak és beszélgettek az utcán a házak között. Sokan változtatták menet közben is az alakjukat, amihez éppen kedvük volt – madárként repülni, négy lábon futni, vagy emberként sétálni.

Meglátta a Kapitány a saját embereit is. Csak álltak szorosan egymás mellett és tátott szájjal nézték ezt a különös népet. A Kapitány odamegy hozzájuk. Már nagyon várták, hogy mondja meg, mitévık legyenek, meg is mondta volna, csak éppen nem jutott semmi okos az eszébe, annak örült, hogy ez egészen biztosan nem Tőzország Odajött törpe is, mert látta, hogy nagyon megszeppentek ezek a morcos katonaemberek – Nemsokára ezen a tisztáson öszszegyőlik minden tündér, aki most itt van a szigeten. Különös, hogy most jöttetek, mert minden évben csak egyszer vagyunk itt, egyébként el vagyunk osztva az egész világon, ahol láthatatlanul dolgozunk, segítünk az embereknek, állatoknak, növényeknek, hogy szépen éljenek. És valóban megtelt a tisztás a különös tündérekkel, a matrózok pedig csak ámultak rajtuk, mert mindig változtatták alakjukat. Végül nagy fényességgel megjelent a Tündérkirály és a Tündérkirálynı! Ekkor az összes tündér emberi formát vett fel, egyik szebb volt, mint a másik! A Kapitány és az emberei egyik ámulatból a másikba estek. Már egyáltalán nem féltek, hanem kíváncsian várták, mit fog mondani Tündérkirály. Nagy csend lett hirtelen és megszólalt a tündérek királya. – Drága tündér testvéreim és kedves vendégeink! Köszöntelek titeket az éves nagy találkozónkon, ezen a szép ünnepen! Hamarosan újra el kell válnunk, de emlékezhetünk erre a szép együttlétünkre. Látom, hogy mindenki tökéletesen elsajátította az átváltozás tündér tudományát. Nagy szükségünk van erre a világban az emberek között. Arra azonban ügyeljetek, hogy ezt mindig titokban tegyétek. És most köszöntsük együtt ezeket a kedves embereket! Erre minden tündér a legénység felé fordult, és kedves mosollyal meghajolt elıttük. A matrózkatonák igencsak meghatódtak Credo 2007. február

ezen. A Tündérkirály most hozzájuk szólt: – Tudok a háborúról, amit folytattok, és nem értek vele egyet. Be kell fejezni végre. Az Óceán mindenkié kell, hogy legyen, ahogy régen. Éppen ezért hívtunk ide titeket ezzel a nagy hajóval. Mi csak egy évben egyszer jövünk ide erre a szép szigetre, és szeretnénk, ha addig gondját viselné valaki, amíg nem vagyunk itt. Rátok gondoltunk. Hisz úgysem mehettek, mert nem nyertétek meg a háborút. Azt megígérem, ha elvállaljátok, akkor a családotokat is ideszállítjuk, úgy, hogy senki sem keresi ıket többet otthon. Meghallgatták a katonák az ajánlatot, és igen megörültek neki, mert ez a sziget álmaik lakóhelye volt. Szebbet még sehol nem láttak. Ha a családjuk is velük lesz, dehogyis vágynak vissza Tőzországba. Azért összeültek tanácskozni, és egyhangúan megszavazták, hogy ott maradnak. Örültek a tündérek is a döntésüknek, boldogan repdesték körül ıket angyal-alakban. – Mi legyen akkora hadihajóval? – kérdezte a Kapitány. – Ha ott marad, megláthatja valaki, aki erre hajózik és elmondhatja a Tőzkirálynak. – Szétszedjük darabokra, – mondta a kis matróz – és építünk belıle házakat! - Hurrá, hurrá, éljen! - kiabálták a katonák. A Kapitány megköszönte a Tündérkirálynak, hogy így segített rajtuk. – Nekem ez a dolgom, hiszen tündér vagyok – mosolygott a Tündérkirály. Ezután elkezdıdött az ünneplés. Csodásan táncoltak a tündérek, végig emberi alakban, még a katonák is táncoltak velük. Hajnalban aztán a Tündérkirály intésére a tündérek összegyülekeztek, és kedvesen integetve eltőntek az emberek szeme elıl. A királyi pár is elbúcsúzott egy esztendıre a Kapitánytól és az embereitıl. 19

Megígérte, hogy hamarosan idehozza a családjaikat is. Nyomban nekiláttak a katonák szétszedni a hadihajót és házat építettek belıle maguknak. Amit nem tudtak felhasználni, azt elsüllyesztették az Óceán mélyére.

február 2. péntek február 3. Szombat február 4. vasárnap február 11. vasárnap

február 17. szombat

Egy szép napon aztán arra ébredtek, hogy a tisztáson ott vannak a hozzátartozóik feleségek, gyermekek, szülık, nagyszülık! Boldogan ölelték meg egymást és elbeszélték mi minden történt velük, amíg nem találkoztak.

Urunk bemutatásának ünnepe (Gyertyaszentelı Boldogaszszony) 18.00 Böhönyei fiatalok farsangja a somogyszobi fiatalokkal Ifjúsági gitáros szentmisék Nagybajomban és Böhönyén A szentmisék elıtt gyertyaszentelés, a szentmisék végén balázsáldás BETEGEK VILÁGNAPJA Idısek és betegek számára a betegek szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása a szentmiséken 900 Nagybajom, 1100 Böhönye, 1300 Vése A szentségeket azoknak szolgáltatjuk ki, akik február 3 – 9 –ig feliratkoznak a sekrestyében és a szentmise elıtt elvégzik gyónásukat is. Kérjük autóval rendelkezı híveink segítségét, hogy minden egyedül élı testvérünk el tudjon jönni! Ifjúsági Találkozó Balatonszemesen 930 gyülekezı, daltanulás 1000 tanítás – Borza Miklós, somogyszobi plébános atya 1100 szentmise – Balás Béla püspök atya 1200 agapé 1400 tanítás – Simon András grafikusmővész 1445 liturgikus játékok, táncház 1630 záró áldás

február 18. vasárnap

Február 14 - 20. NAGYBAJOMI CSOKONAI NAPOK

február 20. kedd

NAGYBAJOMI CSOKONAI NAPOK

február 21. szerda

A Tőzkirály még mindig várja vissza az óriás hadihajóját. Máig sem tudja, kié az Óceán, legyıztee a Cirkáló Víz-ország hajóit. Még várakozhat is jó darabig, ha közben meg nem hal. Itt a vége, folytasd te – ha akarod – tovább!

16.00 Tüttıné Takács Tímea üvegfestı mővésznı kiállításának megnyitója a református temploban 900 Marics József püspöki tanácsos, berzencei plébános elıadása „Nagybajom földbirtosai 1686-1850 között” címmel az Általános Iskolában

1100 a Csokonai Napok ünnepélyes zárása, értékelése HAMVAZÓSZERDA

A nagyböjt kezdete. Szigorú böjti nap: 18-60 éves korig nem csak a hústilalom megtartása, hanem háromszori étkezés egyszeri jóllakással!

Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. E.mail címünk: [email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.fw.hu Alapító kiadó és 8 éven át szerkesztı: Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felelıs kiadó: Rajkai István plébános, Szerkesztık: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatársak: Kuckó Katalin, Horváth Veronika, Lempach Gabriella és Varró József. Grafika: Simon András. Fotók: Internet, ifj. Horváth Csaba. Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Colorprint, 7400 Kaposvár, Városháza u. 1. Újságunk havonta jelenik meg, következı, márciusi számunk 2007. március 4-tıl kapható.

A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn! 20


A NAGYBAJOMI, A BÖHÖNYEI, A VÉSEI ÉS A PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

Recommend Documents