2014. december 4. szám VII. évfolyam
Liceul Tehnologic Joannes Kájoni Szakközépiskola
Miről olvashatsz?
Interjúk, bemutatkozások Ez történt... Megkérdeztük a kájonisokat Irodalom Önkéntesek Talentumok Kamasz panasz Sport
Az év legvarázslatosabb hónapja
Szerintem valóban így van, a december évünk legbékésebb, legcsodásabb hónapja, valaminek a végét, ugyanakkor valaminek a kezdetét is jelenti. Végzős tanulóként ugyebár újult erővel látok neki az újévben rám váró kihívásoknak, legfőképp az érettségi vizsga sikeres teljesítésére, az álmaim megvalósítására, a céljaimra koncentrálok és meg akarom végre tudni, hogy mit is várok én el az életemtől a továbbiakban. Iskolánkban ebben a hónapban természetesen a karácsonyi programokra fektettük a hangsúlyt, ráhangolódtunk az ünnepekre, tevékenykedtünk a szeretet jegyében. Sor került a Mikulás - kupára a tornatermünkben, a hagyományos osztálydíszítő versenyre, amely hangulatosabbá tette az egész iskolát, valamint megrendezésre került még a Karácsonyi műsor is, zenés összeállítással. Végül, de nem utolsó sorban pedig filmklub is volt.
A DT nevében kívánok mindenkinek kalandokban, szeretetben és sikerekben gazdag Új Évet, rengeteg kihívást, izgalmat, csupa olyan dolgot, melyből tanulhattok és legfőképpen további remek tanévet itt a Joannes Kájoni falai között! Fülöp Orsolya, XII.A
-2-
Interjúk, bemutatkozások Megkérdeztük dr. Dorgó Minodora tanárnőt Hol született? M-am născut în Miercurea Ciuc, într-o zi de marţi, la data de 05 iunie 1951, fiind al patrulea copil al unei familii mixte, tata Bomher László, secui din Crăciunel jud. Harghita şi mama, Ciobanu Sofia, olteancă din Bechet jud. Dolj.
Hol töltötte gyermekéveit? Întreaga mea copilărie am petrecut-o în oraşul meu natal Miercurea Ciuc. Primii 8 ani i-am petrecut împreună cu copii din strada Rét, Topliţa Ciuc, după care ne-am mutat la casă nouă în zona vestică a oraşului pe strada Oltului. După cum rezultă şi din numele celor două străzi pe care am locuit, câmpul şi râul Olt, care curgea aproape de casa părintească au fost principalele locuri de joacă, unde am învăţat să înot şi unde adesea mă prindea noaptea bătând mingea sau jucându-mă cu copii de vârstă apropiată. Am avut o copilărie fericită, plină de bucurii, am crescut fără griji. Am fost o elevă silitoare cu rezultate bune la învăţătură, dar am făcut şi mult sport ajungând să fiu selecţionată atât în echipa de handbal a liceului cât şi în echipa oraşului, care la acea vreme se numea „Făclia”. De asemenea practicam şi atletismul, reprezentând liceul la toate concursurile interşcolare, clasându-mă pe locuri fruntaşe atât la probele de aruncarea discului, cât şi la aruncarea greutăţii. Rememorez cu plăcere că la panoul de onoare al şcolii era pusă şi poza mea ca elevă fruntaşă la învăţătură şi în sport.
Van valamilyen emlékezetes gyerekkori csínytevése? Da, una din multele amintiri se leagă de momentul când am mâncat prima dată scoici culese din râul Olt, care în acele vremuri curgea pe două braţe, Oltul mic şi Oltul mare. Râul mare era mult mai adânc, era curat şi cu mulţi peşti (mai ales ştiucă), dar şi plin de scoici, pentru care trebuia să te scufunzi ca să le aduni.Vara fugeam, aproape zilnic, la scăldat împreună cu fratele meu Alexandru, mai mare cu doi ani, şi cu alţi copii din cartierul Ligat, unde locuiam. Seara, când ajungeam acasă, mama ne certa şi dacă întârziam prea mult mai luam şi câte o bătaie pentru scăldat. Într-o vară, bunica Oprica, care venise în vizită, ne-a salvat de la bătaia de „seară”. Îmi amintesc că în ziua aia am venit de la scăldat cu o plasă plină de scoici. Bunica s-a bucurat de ele, ne-a scăpat de bătaie, dar condiţia a fost ca după ce le găteşte să mâncăm şi noi din ele. Am fi preferat amândoi, şi eu şi fratele meu, să luăm mai bine bătaie decât să mâncăm moluşte, dar bunica era o femeie dârză şi categorică, nu prea îi întorceam vorba. A doua zi la masă am strâmbat din nas, dar a trebuit să mâncăm amândoi din scoicile gătite. Dar, surpriză, chiar şi fratele meu care era mai mofturos a mâncat cu poftă, de atunci fructele de mare nu mai erau un secret gastronomic pentru noi.
-3-
Hol végezte tanulmányait? Clasa întâi am terminat-o la Şcoala generală din Topliţa Ciuc, actuala Xántus József, unde am avut-o ca învăţătoare pe d-na Vágási Julianna, de care îmi amintesc cu deosebită stimă şi repect. Am avut bucuria să-i fiu profesoară în liceul nostru nepoatei ei Vágási Eszter. Clasele primare II- IV, le-am terminat la Şcoala generală din cartierul Ligat, unde am avut şansa să învăţ la clasa d-nei László Magda. Clasele V-VIII le-am terminat la Şcoala generală care funcţiona împreună cu singurul Liceu de cultură generală, actualul Liceu Márton Áron din Miercurea Ciuc. Liceul l-am terminat tot aici, într-o clasă de matematică fizică, unde am avut profesori de elită, de care îmi amintesc cu multă consideraţie şi respect. Nu pot să nu-l amintesc pe dl. profesor Nicu Vrabie, a cărui severitate şi exigenţă în predarea limbii române îmi provoacă şi în prezent fiori, dar cele învăţate atunci mi-au fost de folos toată viaţa. D-ra profesor de matematică, Kovacs Katalin, ne taxa ori de câte ori greşeam, dar ne şi îndruma împrumutându-ne culegerile ei şi ţinându-ne consultaţii ori de câte ori o solicitam. Seriozitatea şi exigenţa profesorilor pe care i-am avut m-au influenţat puternic în cariera mea didactică, urmândule exemplul pe tot parcursul exercitării acestei nobile îndeletniciri. Studiile universitare le-am terminat la Facultatea de Ştiinţe Economice din cadrul Universităţii de vest din Timişoara, unde am absolvit secţia de finanţe şi contabilitate, domeniu în care la aceeaşi universitate am reuşit să obţin şi titlul ştiinţific de doctor în contabilitate. M-am perfecţionat continuu atât în domeniul pedagogic cât şi în cel economic, în care sunt licenţiată. În învăţământ am obţinut gradul I didactic, pe plan profesional am reuşit să obţin prin examen calitatea de expert contabil judiciar şi cea de consultant fiscal.
Mikor fogalmazódott meg önben, hogy gyerekekkel szeretne dolgozni? De când mă ştiu am dorit să devin cadru didactic. Am considerat că meseria de pedagog mi se potriveşte, am visat pe rând că voi deveni profesor de sport sau de limba franceză. Dar condiţiile secolului trecut nu mi-au dat şansa să-mi încep cariera profesională ca profesor. Visul unei săli de gimnastică plină de copii sau a predării limbii franceze întru-un cabinet de limbi străine s-a spulberat repede. După terminarea unui institut pedagogic şansa de a rămâne la oraş alături de cei dragi era practic nulă. Am ales să devin economist, dar nici o clipă nu am abandonat ideea de a intra în învăţământ. Visul mi-sa împlinit după evenimentele din anul 1989, respectiv din anul 1991,când am început să predau materii de specialitate la Liceul Tehnologic Joannes Kajoni, unde mă aflu şi în prezent, adică de 24 de ani. Cu toate că în anul 2010 am ieşit la pensie pentru limită de vârstă, la solicitarea conducerii liceului am continuat să predau ca profesor asociat, aceleaşi materii de specialitate. Între timp, având titlul ştiinţific de doctor în contabilitate, am ocupat, prin concurs la Universitatea Sapienţia, Facultatea de ştiinţe economice şi umaniste din Miercurea Ciuc, postul de lector universitar, şef de curs, la Catedra de contabilitate şi informatică de gestiune, post pe care-l ocup şi în prezent. Legătura permanentă cu tânăra generaţie este o preocupare constantă în activitatea mea, fapt ce mă determină să ţin pasul cu ea, să o înţeleg şi să contribui la modelarea ei, atât prin educaţie formală, cât şi prin cea nonformală, folosindu-mă de toate cunoştinţele mele profesionale şi pedagogice.
-4-
Hol, melyik iskolában dogozott először? Mióta tanít a Kájoniban? După cum am mai scris, predau în Liceul Tehnologic Joannes Kajoni din anul 1991 neîntrerupt până în prezent. Din anul 2010 predau în calitate de lector universitar şi la Universitatea Sapientia, Facultatea de ştiinţe economice şi umaniste din Miercurea Ciuc.
Szigorú tanárnak tartja-e magát? Da, mă consider un profesor exigent şi consecvent în relaţiile mele cu fiecare clasă în care predau. De aceeaşi exigenţă şi consecventă am dat dovadă şi în perioada în care contabilitatea era materie de bacalaureat. Am fost foarte mulţumită profesional în acea perioadă din învăţământ, având în vedere că elevii pe care i-am pregătit au obţinut avut rezultate deosebit de bune, luând, de regulă, medii peste nota nouă la bacaluareat.
Mi volt eddig legszebb élménye az iskolával kapcsolatban? În aproape cei 25 ani de predare am avut parte de mai multe evenimente deosebite, dar cel care m-a marcat în mod deosebit este legat de ultima clasă la care am fost patru ani dirgintă. Am avut satisfacţia să-i fiu profesor şi diriginte singurului elev care a absolvit cei patru ani de liceu cu media aproape de zece. Este vorba de Timar Petrică, care a fost un exemplu demn de urmat atât în ceea ce priveşe învăţătura, cât şi comportarea în şcoală şi în afara ei.
Szeret olvasni? Mi a kedvenc könyve? Citesc destul de mult, mai ales literatură de specialitate, nu prea am timp pentru beletristică. Dar, mă strădui să mai citesc şi noi apariţii chiar şi pe teme mult disputate. Îmi place să citesc cu prioritate apariţiile legate de Sissi, celebra împărăteasă a Austriei.
Szeret utazni? Melyek azok a helyek, ahová szívesen visszalátogatna? Da, îmi place să călătoresc. Dacă timpul îmi permite iau parte la acţiuni turistice atât în ţară cât şi peste hotare. Totuşi dacă ar trebui să aleg o destinaţie deja văzută cred că aşi alege o staţiune balneoclimaterică din România: Băile Tuşnad, Sângeorzi-Băi, Slănic Moldova sau Băile Felix.
Ha visszagondol az elmúlt évekre, mi az, ami büszkeséggel tölti el? Sunt foarte bucuroasă şi mândră de familia şi împlinirile singurului meu fiu Hadrian. Mă bucur ori de câte ori mă întâlnesc cu foştii mei elevi şi studenţi, majoritatea sunt foarte recunoscători, îşi amintesc cu drag de materiile predate de mine. Înţeleg de fiecare dată că nu a fost în zadar efortul meu, au rămas cu noţiunile de bază necesare unui viitor economist. Legat de Liceul Tehnologic Joannes Kajoni, am o satisfacţie deosebită, dacă mă gândesc că am fost primul profesor care a predat servicii turistice la prima clasă cu acest profil din liceu şi tot aici la scurt timp prima clasă postliceală cu acelaşi profil din judeţul Harghita. Am avut şi şansa de a fi şi primul lector universitar doctor în contabilitate la Catedra de contabilitate şi informatică de gestiune a Universităţii Sapientia, Facultatea de ştiinţe economice şi umaniste din Miercurea Ciuc.
-5-
În acest mod am contribuit şi eu la crearea unei legături între cele două forme de învăţământ, cel liceal şi cel universitar. Sunt foarte bucuroasă şi în acelaşi timp foarte mândră de elevii Kajoni, care îşi continuă studiile la Univeritatea Sapienţia, Facultatea de ştiinţe economice şi umaniste din Miercurea Ciuc. Cunoştinţele lor de specialitate acumulate în liceu îi ajută să se integreze foarte repede, fiind avantajaţi faţă de cei veniţi din alte domenii de pregătire. Se pune tot mai pregnant problema importanţei contiunării studiilor în condiţiile în care absolvenţii nu îşi prea găsesc locuri de muncă. Da, problema locurilor de muncă este tot mai acută, dar pregătirea din domeniul economic poate fi utilă şi la deschiderea unor mici afaceri proprii, asocieri, ori la continuarea unor afaceri începute de părinţi sau alţi membri de familie. Constat cu satisfacţie că aceste încercări din lumea afacerilor le fac studenţii mei încă din primul an de studiu, fiind foarte interesaţi de înfiinţarea unor activităţi independente şi chiar a unor societăţi cu răspundere limitată. Vă mulţumesc pentru posibilitatea pe care mi-aţi oferit-o ca acum, spre final de carieră, de a-mi expune câteva din amintirile şi gândurile legate de învăţământul economic din Liceul Tehnologic Joannes Kajoni, la care predau aproape de un sfert de veac şi care îmi este atât de drag, aşa cum îmi este şi Miercurea Ciuc, de care sunt atât de mândră că este orăşelul meu natal. Prof. dr. ec. Dorgó Minodora
DT-alelnök lettem! Simon Anita vagyok, IX. A osztályos tanuló, könyvelés szakon. Az I-VIII osztályt a Petőfi Sándor általános iskolában végeztem. Nem a Joannes Kájoni Szakközépiskolába szerettem volna bejutni, hanem a Márton Áron Gimnáziumba, de nagyon örülök annak, hogy végül így sikerült, és most a Joannes Kájoni tanulója vagyok, és egyben a DT alelnöke is. Már VIII. osztályban eldöntöttem, hogy bárhová is jutok tovább, mindenképp Diáktanácsos tag leszek. Sokat meséltek erről az iskolán kívüli tevékenységről, és nagyon megtetszett. Amikor az első DT gyűlést szervezték iskolánkban, izgultam picit, leginkább azért, mert féltem, hogy egy összeszokott csapatba fogok bekerülni, de amikor láttam, hogy sok IX. osztályos tanuló is részt vett a gyűlésen, megkönnyebbültem. Az első gyűlésen, amikor elmondták, hogy melyik tisztség mivel jár, a legjobban az alelnökség tetszett meg. Úgy gondoltam, jelentkezem én is, s ha megfelelőnek tartanak, megválasztanak. Megválasztottak, így alelnök lettem. Szerintem ez a szerep azért felel meg nekem, mivel szeretek szervezni, csapatban dolgozni, tevékenységeken részt venni. Még nem volt alkalmam megköszönni azt, hogy rám szavaztatok: köszönöm szépen! Megteszek mindent, ami tőlem fog telni. Úgy gondolom, hogy nagyon jó kis programokat fogunk szervezni. A tevékenységeken, amennyin csak tudtok, vegyetek részt, hogy gazdagodjatok több élménnyel, vagy akár ismerkedjetek másokkal is.
Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!
-6-
Simon Anita , IX. A
Ez történt… Élménybeszámoló Erdély – Határtalanul program 2014.11.28-án a Határtalanul! pályázat keretében lehetőségünk adódott kiutazni Erdélybe. Pontban hajnali 4 óra 8 perckor elindultunk az autóbusszal Tatabányáról Csíkszeredába. Az utunk meglehetősen hosszúra nyúlt, többször megálltunk. Először Nagyvárad, majd Kolozsvár nevezetességeit tekintettük meg. Csíkszeredában a Kájonis diákok egy kisebb csoportja fogadott minket, ami nagyon jólesett számunkra. Másnap délelőtt megtekintettük a megyeházát, ahol egy kedves hölgy vezetett minket körbe. Miután megnéztünk minden látnivalót, átsétáltunk a közeli Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felsőoktatású intézménybe. Az egyetem doktorandusa bemutatta az iskola fontosabb helyszíneit, többek közt a laborokat, a könyvtárat stb. Az egyetemi látogatásunk befejeztével tovább sétáltunk a Mikó - várba. Személy szerint kellemesen csalódtam, nem ilyen szintű várra számítottam. Több kisfilmet vetítettek nekünk, a helyi kultúráról/életről. A vár két fontos közéleti fórumát, az ivóvíz-kutat és a konyha életét fikciós dokumentumfilmekkel keltették életre. Ebédünket a Fenyő Hotel éttermében fogyasztottuk el, amely nagyon ízletes volt. Innen busszal mentünk tovább Madéfalvára, ahol az emlékművet tekintettük meg, majd látogatást tettünk a helyi gyümölcsfeldolgozóban. A polgármester úr mesélte el a gyümölcs-feldolgozó történetét. Példaértékű dolgokat hallhattunk tőle. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy rengeteg munkát fektettek ebbe a (sikeres) kisvállalkozásba. A nap fénypontja az esti táncház volt, a Joannes Kájoni iskolában. Itt találkoztunk először az egész csoporttal és töltöttük együtt az estét. Éjszaka visszaérkeztünk a szállásunkra, ahol ismét egy fantasztikus vacsorával fogadtak minket. Vasárnap reggeli után a Márton Áron Gimnáziumba látogattunk el. Az iskolában tett séta alatt megnézhettük többek közt a csodálatos dísztermet, a festett ablakokkal, az egykori tablókat. Csíkszeredának az egyik legimpozánsabb épülete, mely szecessziós stílusban épült 1909 és 1911 között.
A busz tovább vitt minket egészen Csíksomlyóig, a kegytemplomba, ahol a nagymisén vettünk részt. A mise után ellátogattunk a közeli borvízforráshoz. A nagy hideg miatt siettünk is tovább Csíkrákosra, a Cserekert fogadóba, ahol egy finomat ebédeltünk.
-7-
Miután végeztünk a lakomázással, Csíkszentdomokosra utaztunk Irénke nénihez. Megmutatta nekünk a tájházát, ami tele van furfangos szerszámokkal, használati eszközökkel. Ezt követően megvendégelt minket saját házában egy forró teára és finom süteményre. Délután a csíkszeredai Főtéren részesei lehettünk az adventi gyertyagyújtásnak. A mise és az adventi gyertyagyújtás már a karácsony közeledtét jelezte számunkra. Elérkeztünk a számomra legérdekesebb/élménydúsabb naphoz, a hétfőhöz. A napot egy kerámia üzemben kezdtük, amely a Vitos kerámia. Fantasztikus dolgokat láthattunk/halhattunk. Az ott dolgozó emberek saját kezűleg készítik, tisztogatják a különféle agyagedényeket, melyek közül mi is kaptunk egyet-egyet ajándékba. Következő állomásunk a tejüzem volt. Nos, meglepően sok mindent szemlélhettünk, kóstolhattunk meg, hatalmas élményben volt részünk. Az ebédünket ismét a Fenyő Hotel éttermében fogyasztottuk el, majd hamarosan indultunk tovább az ezeréves határ felé Gyimesbükkre. Még sosem láttam ennyire szép tájat, főleg így télen, félméteres hó „társaságában”. A soron következő program a Gasztronómiai est volt, a Joannes Kájoni iskolában. Mindenki nagyon jól érezte magát. Érzékeny búcsút vettünk az erdélyi barátainktól, és mentünk pihenni a szállásunkra, mivel másnap hajnalban indultunk vissza Tatabányára. Összességében, mindenki nevében mondhatom, hogy felejthetetlen élményekben volt részünk, amit soha nem fogunk elfelejteni. Schwarcz Bence 12. B Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola Tatabánya
Ismerkedés a szegediekkel A Határtalanul pályázat keretén belül érkeztek hozzánk Szegedről a Hansági Ferenc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola X. és XII. osztályos tanulói 2014. november 28-án. Péntek reggel, annak ellenére, hogy nagyon hideg lett és havazott, mindenki lelkesen várta a találkozást és a városnézést. Mindannyian aktívan részt vettünk, az osztály egy része az idegenvezetést próbálta ki a városnézés során, mások karácsonyi műsorral készültek, a X.G és XI.G osztályosok pedig az esti vacsorához tálaltak, főztek. Mi azt a feladatot kaptuk, hogy fotózzunk és örökítsünk meg minél több pillanatot. Vendégeink a Jakab Antal Tanulmányi Házban voltak elszállásolva, így a csíksomlyói Kegytemplom előtt vártuk őket rövid bemutatóval, amellyel két osztálytársunk készült. A templomlátogatást követően elindultunk megnézni városunk érdekességeit, többek között a Márton Áron Gimnáziumot, a Petőfi utcát, a Fenyő Hotelt, bekísértük őket a Vákár Lajos Jégpályára, ahol szerencsénkre még edzés is volt. Itt osztályunk egyik jégkorongozója személyesen mesélt nekik, akitől lelkesen kérdeztek. Végül a Városházát és az Igazságügyi Palotát, valamint a Mikó-várat mutattuk meg, ahol a későbbiekben egy kiállítást is megtekitettek. Mi ezen már nem vettünk részt, de voltak a Vitos Kerámiánál is, ahol ugyancsak osztálytársaink várták bemutatójukkal.
-8-
Városnézőben
Később már a suliban találkoztunk újra velük, amire ők is és mi is nagyon sokféle programmal készültünk. Legelőször karácsonyhoz kapcsolódó vetélkedőn vettünk részt, amit ők szerveztek. Majd a mi előadásunk következett, ami hála a kitartó osztályfőnökünknek és angol tanárnőnknek, illetve a rugalmas közösségünknek nagyon jól sikerült. A család ünnepének hangulatát verssel, énekkel és betlehemezéssel próbáltuk visszaadni.
Az általuk bemutatott előadást nagy érdeklődéssel követtük. Az este végén igazi karácsonyi vacsora várt ránk - töltelékes káposzta és kalács - ami mindannyiunknak nagyon ízlett. A napot közös táncházzal zártuk.
Vacsora és táncház
Szombaton a vendégeink Szováta-Korond-Parajd útvonalon kirándulni mentek, ahová elkísérte őket iskolánk két tanulója is. Ámulatba ejtette őket a csíki táj szépsége, a sóbánya és a nagy havazás a Hargitán és a városban is. Mindenkinek nagyon jól telt, és egy nagyon kellemes emléket jelent, amire sokáig emlékezni fogunk. Izgalommal várjuk, hogy újból viszontlássuk őket Szegeden. Farkas Nóra és Gergely Róbert, X.E osztál
-9-
Vizită la muzeu Astăzi, 4 decembrie 2014 clasa a X-a F cu doamna profesoară Busuioc Edit am vizitat expoziția numită "Oasele Vorbitoare", organizată la Cetatea Miko. Aici am văzut reconstrucții faciale ale oamenilor, oase antice şi schelete. Tot aici mai sunt prezentate şi mici cercetări precum cercetările antropologice în Ținutul Secuiesc. Foarte interesante au fost înmormântările de la acea vreme, aproximativ în epoca de bronz. Deşi în civilizația europeană înmormântarea s-a realizat de obicei individual, de multe ori fosilele descoperite sunt grupate şi amestecate. Aici am înțeles că bolile au influențat foarte mult evoluția omenească având urmări și astăzi. Expoziția s-a încheiat cu un scurt film despre studiul oaselor de-a lungul omenirii. A fost o zi interesantă și cu scop educativ.
Sabău Sebastian, X.F
Karácsonyi osztálydíszítő verseny A Kájoni Diáktanácsa idén ötödik alkalommal szervezte meg a már hagyománnyá vált „Karácsonyi osztálydíszítő versenyt”. A versenyben 14 osztály vett részt, főleg az A épületben levő osztályok kapcsolódtak be a versenybe. A zsűri tagjai : Bodó Angéla, Keresztes Csilla, Negru Réka, Antal András tanárok, valamint Mihály Noémi(X.A), Gál Gabriella(X.C), Simon Anita(IX.A) és Varga Ivett(X.F) diákok döntötték el, kik lesznek a díjazott osztályok. A díjazott osztályok:
IX.A Legkreatívabb, leghangulatosabb díszítésért,
- 10 -
IX.C Karácsony szellemiségét legjobban kifejező díszítésért,
X.A Legmunkásabb, legeredetibb díszítésért,
X.E Legmesésebb díszítésért,
XII.B Legesztétikusabb díszítésért.
A díjazottak oklevelet, cukorkát és nápolyi szeletet kaptak. Részvételi oklevélben részesültek a következő osztályok: XI.D, XI.E, XI.C, X.B, X.C, IX.B, XI.B, XI.F és a X.F. Gratulálunk a résztvevő osztályoknak, és köszönjük, hogy így egy kis karácsonyi hangulatot varázsoltak iskolánkba.
- 11 -
Zsűritagként több osztály is elnyerte a tetszésemet. Az első osztály, ami nagyon megtetszett, az a IX.A osztálya volt. Nagyon kellemes meglepetésben volt részünk, mivel két diák beöltözött Télapónak, illetve szarvasnak, és egy kedves kis verssel vártak minket. Ami a díszítést illeti, minden asztalon narancsból készült szép gyertyatartók voltak, kicsi csizma alakú papíron egyéni kívánságok, a mennyezeten hóesést tükröző vattából készült lógó díszek, a falon pedig nagyon kreatív fenyőfák. Nekem nagyon tetszett a X.A osztálya is. Gyönyörűen feldíszített karácsonyfa, meg egy nagyon munkás műanyag poharakból készült hóember hozta meg az osztálynak a karácsonyi hangulatot. A zsűri tagjai a B épületben is megnézték a termeket, de sajnos, nagyon kevés osztály vett részt a versenyben. Reméljük, jövőre megint többen be fogtok kapcsolódni a versenybe, hiszen ez a díszítés azért történik, hogy jobban érezzük magunkat az iskolában, megmutathassuk kreativitásunkat, ráhangolódjunk az ünnepekre. Varga Ivett, X.F
Iskolánk karácsonyi előadása 2014. december 19-én került megszervezésre iskolánkban az a Karácsonyra hangoló rövid előadás, amelyet IX. osztályos tanulók mutattak be a magyar szakos Sárossy Gabriella tanárnő irányításával a Kós Károly Szakközépiskola dísztermében. A kis előadással tanárainknak és diáktársainknak készültünk. Összesen tizenheten mondtunk verset, és néhányan a végzős diákok és évfolyamtársaink közül besegítettek zenei aláfestéssel is. (Tompos Regina, Gergely Anita, Holló Piroska és Rodé Elvira - ének, Molnár Norbert - hegedű, Péter Ervin szintetizátor, Kelemen Alpár szaxofon és Incze Gellért - gitár). Mivel több osztályból is felléptek diákok, ezért voltak számunkra ismeretlen tanulók is, akikkel úgy gondoljuk, hogy a próbák alatt megismerkedtünk, vagy ha lehet azt mondani, barátságot alakítottunk ki.
- 12 -
A próbák mindig jól teltek, sokat nevettünk együtt, és próbáltunk mi is az irányító tanárnőnknek ötleteket adni, hogy mi lenne jó az előadásban, mit hogyan lenne jó csinálni. A tanárnő mindig meghallgatott, és sok ötletet jónak talált, amit meg is valósítottunk a jó előadás érdekében.
Az előadást az osztálydíszítő verseny kiértékelése, díjak kiosztása előzte meg. Mindenkinek gratulálunk aki komolyan vette a feladatát, látszott, hogy dolgoztatok, és szép lett a végeredmény . Az értékelést rögtön követte az előadás, ami nem volt hosszas, főleg nekünk, fellépőknek. Örvendünk, hogy elvállaltuk ezt a feladatot, szívesen tanultuk a szebbnél szebb szövegeket, majd érthetően, hangsúlyozva mondta el mindenikünk a maga részét. A legjobbat próbáltuk kihozni magunkból, hogy társainknak és tanárainknak örömet szerezzünk és valóban ráhangolódjunk ,indannyian a közelgő ünnepekre. Ezután a „kolindálók” léptek fel Glodeanu aligazgató irányításával, majd minden tanárt megajándékoztunk egy-egy karcsonyi köszöntővel. Végezetül köszönetet szeretnénk mondani mindannyiunk nevében a tanárnőnek, hogy foglalkozott velünk, türelmes volt és meghallgatott minket. Ezenkívül megköszönjük a kapcsolatteremtő, közösségépítő, kellemesen zajló próbákat is!
Simon Anita és Jakab Blanka, IX. A
- 13 -
Filmklub
A 2014-2015-ös tanév karácsonyi filmklubján, december 19-én, egy karácsonyi filmet néztünk meg. Ezen a filmklubon több mint 60-an vettünk részt, a médiaterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A megnézett film címe "It's a wonderful life", vagyis "Ez egy csodálatos élet". A film 1946-os, fekete-fehér amerikai filmdráma. Főszereplői James Stewart (George Bailey) és Donna Reed (Mary Hatch). Karácsonyeste George Bailey lába alól kicsúszik a talaj. Az általa vezetett kisvárosi takarékpénztár a csőd szélén áll, ő pedig úgy érzi, értelmetlen az élete, és az öngyilkosság az egyetlen kiút. Az égben felfigyelnek a kétségbeesett emberre, és egy szárnyaira vágyó angyal kapja a „nagyfőnöktől" azt a nemes feladatot, hogy hozza rendbe a dolgot. Clarence, a mennybéli küldött sajátos módszert alkalmaz: megmutatja, milyen sivár hellyé lett volna a város Bailey áldozatos tevékenységei nélkül. A tanulság egyértelmű: az élet szép, és élni igenis érdemes! Senki se vesse el az életét, és ne gondolja azt, hogy ő semmit sem ér ebben a világban. Minden ember sokat számít a sorsunkban, jövőnkben. A film mind a 130 percét kíváncsian néztem végig. Mindenki számára ajánlom ezt a filmet, de leginkább a filmklubot! Both Emőke, IX.C
- 14 -
COLIND MULTICULTURAL DE CRĂCIUN În preajma sărbătorilor de Crăciun, un grup de elevi au colindat multicultural ( în română, maghiară și engleză) la mai multe instituții așa cum e normal să se întâmple… După ce am colindat la spectacolul de Crăciun organizat de școala noastră în sala de festivități a Liceului Kos Karoly .
Am colindat la Ședința Colegiului Prefectural Harghita la care au participat reprezentanții serviciilor deconcentrate din județ. „Pata de culoare au dat-o și în anul acesta elevii de la Liceul Tehnologic Joannes Kaioni din Miercurea-Ciuc, care, însoţiţi de directorii instituţiei i-au colindat pe cei prezenţi la şedinţă”- spunea presa locală.
Am colindat de asemenea și la Consiliul Județean Harghita. Și în anul acesta elevii au fost apreciați pentru modul în care reușesc să îmbine școala și cultura și mai ales ușurința de a colinda în română, maghiară și engleză. Am colindat și la Inspectoratul Școlar Județean Harghita, unde doamna Inspector General Școlar Bartolf Hedwig ne-a primit cu mult drag că și în alți ani!
- 15 -
Ce este remarcabil este faptul că am păstrat colindul multicultural devenit deja tradițional pentru elevii de la Kajoni și la ediția a IX a de la Concertul extraordinar de colinde și obiceiuri de Anul Nou organizat pe scena Casei de Cultură a Sindicatelor din Miercurea Ciuc. Vă doresc tuturor un An Nou 2015 cu multă sănătate, liniște sufletească, toleranță și respect reciproc și nu în ultimul rând răbdare pentru a ne sprijini în dorința noastră de a învăța ! LA MULȚI ANI !
Sabău Sebastian , clasa a X a F
Megkérdeztük a Kájonisokat
Kiskorunkban kérdeztük egymástól: “Ki a leggazdagabb ember a világon?”-a válasz rá az volt, hogy a December. Iskolánkban is gazdag volt a december a diáktanács által szervezett programokban. Próbáltunk karácsonyi hangulatot teremteni, osztálydíszítő versennyel, ami már hagyománynak számít, de ezen kívül karácsonyi filmklub és Mikulás-kupa is volt. Említésre méltó az az esemény is, amit nem a diáktanács szervezett, a karácsonyi műsor. Ezekről a tevékenységekről kértük ki a diákok véleményét. Mi, az osztállyal nagyon akartunk valamilyen helyezést nyerni az osztálydíszítő versenyen. Először az osztályfőnökünkkel megbeszéltük, hogy mit lenne jó elkészíteni, megvalósítani. Különböző ötleteket találtunk ki, megoszlottak a vélemények, mindenki nagyon jó ötlettel állt elő, de valahogy azt is akartuk, hogy a téma egy legyen. Úgy gondolom, hogy mindenki nagyon odatette magát. Szerintem ennek a versenynek köszönhetően az osztályunk jobban összerázódott. Nagyon sokat nevettünk azalatt, míg díszítettük az osztályt. Igaz, voltak kisebb veszekedések is, de a végén minden jól jött ki. A végeredménynek nagyon örültünk, mivel megdolgoztunk érte. Jövőre megpróbálunk még jobb ötletekkel előállni. Simon Anita, IX.A
- 16 -
Nagyon megörültünk mikor megtudtuk, hogy lesz karácsonyi osztálydíszítő verseny. Közösen kiválasztottunk egy témát, ami szerint díszítettünk. Mindenki hozott otthonról alapanyagot, ami segítségével nagyon szépen feldíszítettük az osztályt. Nagyon sokat segített az osztályfőnökünk is. Voltak kisebb veszekedések, de attól eltekintve nagyon jól éreztük magunkat ez idő alatt! Büszkék vagyunk, mert elnyertük a Karácsony szellemiségét legjobban kifejező díszítésnek járó díjat.
IX.C
Én részt vettem a Mikulás-kupán, igaz nem az osztályommal, hanem egy másik csapat hívott meg. Az első forduló kieséses volt. Szerintem a helyezések igazságosak voltak, a végeredménnyel nagyon elégedett vagyok, hiszen másodikok lettünk. Bálint Ádám, X.E A Mikulás-kupa idén is, mint minden évben nagyon jó volt, sok csapat vett részt. Minden csapat a végsőkig küzdött, senki sem adta fel. A verseny eléggé kiegyenlített volt, nem igazán volt egyértelmű, hogy ki fog nyerni. Sárig Csanád, XII.A Szerintem jól meg volt szervezve a Mikulás-kupa, reméljük, a következő években több lánycsapat is részt vesz majd. A fiúk is sportszerűen játszottak, a győztes csapat minden meccsen tisztességesen helytállt, aminek meglett az eredménye. Hangulatos összecsapásokat láthattunk, szerintem mindenki nagyon élvezte. Kurkó Andrea, X.A
Nekem nagyon tetszett a karácsonyi műsor, nagyon szépek voltak a versek. Az én tetszésemet az énekek nyerték el a legjobban. Én hosszabb műsorra számítottam, de nagyon tetszett. Csutak Renáta, XII.A
Kérdezett: Tankó Barbara, XII. A
- 17 -
Irodalom Dragomán György: Máglya Láttam egy könyvet, vagy két hónapig néztem a kirakatban, és amikor elhatároztam magam, hogy végre mgveszem, elkelt az utolsó darabig, a városban nem volt kapható, ezután jó hírek érkeztek, az első kiadás elfogyott, változatlan utánnyomás van folyamatban – még beszélnek a papírkönyv haláláról - és karácsonyra meglett Dragomán György: Máglya című regénye (Magvető kiadó, 2014 – változatlan utánnyomás). Műfajilag regény, én lírai regénynek, sőt groteszkbe hajló lírai regénynek definiálnám, persze, ha az okos, mindentudó irodalomtudósok meg nem köveznek érte. Beavatási történet, a főhős egy tizenhárom éves lány, Emma, szemszögéből ábrázolja az író az átélt eseményeket, élményeket, küzdelmeket a fennmaradásért, hogy kivívja és megtalálja helyét a hétköznapok kihívásaiban, hogy megtalálja a saját útját az élet útvesztői között. Ő egy autóbalesteben elveszíti szüleit, egy árvaházban sínylődik, befele él, sokat gondolkozik, sokat gondol szüleire, főleg ha nehéz helyzetben van, arra gondol, hogy Apa vagy Anya most hogyan cselekedne? Egy napon érte jön egy idős néni, ő a nagymamája és el akarja vinni magához. A lány nem tud róla, de néhany gesztusa alapján mégis vele megy, egy idegen városba - ahol az édesanyja felnőtt. És megpróbál megélni az új körülmények között. Csodálom a férfi írókat (Lev Tolsztoj, Kosztolányi, Németh László, Weöres Sándor), akik a női lélek nehézségeibe próbálnak alászállni, és Dragomán György is ezt teszi, ahogyan ezt a két női alakot elénk varázsolja, egy unoka és egy nagymama hétköznapjai, ünnepei bontakoznak ki a regény lapjain. Emma és nagymama közül hiányzik az áthidalás – az anya –, mégis az idősebbik nő napiasan tanítja az unokáját a füvek titkára, a lakás rendbentartására, ősi rituálékra, lekvárfőzésre – mindent igyekszik átadni neki, amit ő maga is átvett elődeitől: az ősi tudást. A jelen idősíkja mellett két múlttal is megismerkedik az olvasó, egyik a közelmúlt, a lány és a nagymama közös ideje, nemrég történt rendszerváltás, mindkettőjüknek vannak emlékei ezzel kapcsolatban, a nagymamáé súlyosabbak... És van egy másik múlt, ez csak a nagymamáé, a második világháború, a nélkülözések, zsidók deportálása, bújtatása, tragédiák – ezt ő meséli az unokának – ezek a részek a könyvben dőlt betűvel jelennek meg. A regény kulcsszavai a diófa, a különféle madarak, gyökerek, föld, homok, szaladás, hangyák, tűszúrások, tükör, fájdalom, vér. Művészek voltak a lány szülei, az apa festőművész volt, gyakran vívódik ő is a rajzaival, a sikerteleneket a folyóba szórja, és mindig próbálkozik újat, jobbat, tökéleteset alkotni.
- 18 -
Az író néha lezár egy történetet, ahogyan a szereplők emlékeiben megmaradt, majd felvillant egy másik lehetőséget, hogy úgy is történhetett volna, néha groteszkbe, szürreálisba viszi el a cselekményszálakat. Nemrég hallottam Dragomán Györggyel egy interjút, arra a kérdésre, hogy mi a könyv reális alapja azt válaszolta, hogy egy nem létező diófa kirajzolódó képe az égen. Ő ugyanis Marosvásárhelyen született 1973-ban, tizenöt éves korában telepedett át családjával Magyarországra, és ott lett ismert jelenkori író (ez a negyedik regénye), de az itthoni időszak meghatározó műveiben. A Fehér király című regényének főhőse Marosvásárhelyen serdült, itt érik meghatározóbb élmények, sok önéletrajzi elem van a regényben, az író szerint a Máglya című regény cselekményének nagy része szintén e városhoz köthető. Az író elmondása szerint nagymamája udvarán állt ez a diófa, ma már nem létezik, és most ősszel volt újra szülővárosában, most először volt bátorsága elmenni a helyszínre, és megnézni a házat, az udvart, ahová a Máglya cselekményét helyezte, most zárta le életének e szakaszát. Máglya – a tűz, a kúp alakú farakás, ahol valami, valaki (régebb boszorkányokat égettek rajta) elég, megsemmisül. A regényben a nagymama és az unoka kétszer raknak máglyát, először a nagyapa holmiját égetik el, utána papírokat semmisítenek meg tűz által. Értelmezhető megtisztulásként, továbblépésként, tisztítótűzként. Jelen van a szabadság, a lázadás, a büszkeség, az állandó változás, a keresés, a serdülés, a sérülés, a gyász, a menekülés, vagy a vállalás lehetősége. Érdekes hősöket ábrázol az író: a nagymama, a tanárportrék, diákok, a könyvtárosnő, a sólyom, Ré, gazdája, a forradalmárok, a vasgyáriak, a mindent felvásároló újgazdag, a titokzatos vendég, az árulók, spiclik, láthatatlan, de érezhető alakja. Néha a halott nagyapa is megjelenik, és segít, vezeti az unokát, ha nehéz helyzetbe kerül. Mindenképp újszerű szöveggel van dolgunk, nemhiába fogyott el az első kiadás, az olvasó szomjasan halad előre a könyv lapjain, unalmasnak egyáltalán nem mondható, a kemény hétköznapi történéseken kívül érzékeny lírai részeket is találunk ebben a 445 oldalas könyvben. És aki kiváncsi az író Fehér király című regényére, a könyvtárban megtalálhatja és így lesz teljes, szinte kiegészíti egymást a két könyv, a Yin és Yang szellemében összefonódnak. A regény időszerű, hiszen nemrég ünnepelték az 1989-es úgynevezett romániai forradalom 25. évfordulóját, álljon itt egy idézet a regényből, ennek emlékére: „Ő személy szerint azért kockáztatta az életét, hogy ne hülyék parancsoljanak mindenkinek hülyeségeket, de ha mi magunktól akarunk hülyék lenni, akkor úgy kell nekünk. Akkor megérdemeljük majd, hogy megint a nyakunkra üljenek, és ha megint az lesz itt, ami régen volt, akkor magunknak köszönhetjük. A mi hibánk lesz.” Diénes Zsófia Anna
- 19 -
Önkéntesek Karácsonyi adományozás December 18-án, szerdán 14:30-kor indultunk autóbusszal a csíkszentsimoni családi házhoz azzal a szándékkal, hogy egy kis örömet szerezzünk a rászoruló gyerekeknek. Dobozokba csomagolt ajándékokat vittünk nyolc I-IX. osztályos gyereknek. Az adománygyűjtéshez nyolc osztály csatlakozott (IX.A, X.A, X.E, XI.A, XI.B, XI.C, XI.D, XI.E, XII.B és XII.C), minden osztálynak jutott egy gyerek, akit meglephettek karácsonyra. A mi osztályunk nagyon lelkes volt, mindenki bekapcsolódott a programba és együtt próbáltuk szebbé tenni Moldován Gyöngyi karácsonyát, ami szerintünk sikerült is, hiszen a lány nagyon boldog volt. Az ott eltöltött idő alatt a gyerekek meséltek a házban töltött élményeikről, érzéseikről. Az ilyen gyerekeknek életük során elég sokat kell küszködniük. Sokan a jobb anyagi háttérrel rendelkező gyerekek közül el sem tudnák képzelni azt, hogy milyen lenne, hogyha például nem lenne füzetük, amibe írjanak, és könyörögniük kellene azért, hogy adjanak egy füzetet, hogy ne csúfolják többé osztálytársaik. Hihetetlen dolgok, de sajnos léteznek ilyenek is. Jól éreztem magam, meghitt hangulat volt. Látszott a gyerekeken, hogy milyen jólesik nekik, hogyha figyelnek rájuk és szeretik őket. Hálásak voltak nekünk, és nagyon örültek az ajándékoknak.
Györfi Rita, XI.E
- 20 -
Talentumok Pál Örs Máté Be szeretném mutatni Pál Örs Mátét, osztálytársamat, aki 1997. május 22-én született. 1.Mikor kezdtél el sportolni? Ki/mi ösztönzött arra, hogy sportolj? Régóta, már nyolcadik éve sportolok. Tetszett a foci mint sport, de az egyik barátom ösztönzésére kezdtem komolyabban foglalkozni vele, edzésekre járni. A foci a világ legszebb sportja, amilyen egyszerűnek tűnik, pont olyan nehéz.
2.Milyen beosztásban szereped?
játszol,
és
mi
a
Jobb oldali védőt játszom, a szerepem a védekezés és támadás egyben. Segítenem kell a támadásokat, de elsődleges feladatom a védekezés.
3.Melyik volt a legrangosabb esemény, amelyiken részt vettél? A nemzetközi meccseket tartom a legrangosabb eseményeknek, mint például amikor Olaszországgal játszottunk, vagy más magas szintű csapatokkal.
4. Meséld el a legemlékezetesebb pillanatot, ami a focihoz fűződik.
A legemlékezetesebb pillanatom, amikor az olaszokkal játszottunk ezrek előtt, egy első ligás stadionban, és úgy kezelt a közönség, mint a sztárokat. Bemelegítéskor a korlátnál ugráltak a nézők, gyerekek, és pacsit kértek tőlünk. A meccs elkezdése előtt elhangzott a két nemzet himnusza (nekünk persze a Székely Himnusz). Hihetetlen élmény volt, sosem felejtem el. A meccs végeredménye 1-1 lett.
5. Milyen mértékben befolyásolja a tanulmányaidat a sport?
A tanulmányaimat mindenképpen befolyásolja a sport, mivel sokszor van idegenbeli meccsünk, vagy más programunk iskola közben, azon kívül naponta edzések vannak, és sokszor fáradtan jövök haza, ezek után nincs kedvem tanulni. Nem könnyű a sportoló élet. 6. Milyen országokban jártál a focinak köszönhetően? A focinak hála sok országban jártam, ami említésre méltó az Olaszország, Svédország, Hollandia, de ezek mellett évi többször jártam Magyarországon (a legjobb Hollandia volt). 7.Meddig és hol tervezed folytatni a sportolói pályafutásodat? Amíg csak lehet, folytatom a focit, mert ez az életem, nem adnám fel semmiért. Szeretnék egy másik országba menni, egy új csapathoz, de ez még a jövő titka. 8.Mit adott neked a foci? A foci engem megtanított győzni, és emelt fővel veszíteni. A foci sok mindenre tanított. Például, hogy akkor vagy jó játékos, ha az ellenfél öltözőjében is rólad beszélnek, hogy nem álmodozni kell, hanem tenni az álmokért, és vég nélkül sorolhatnám. Kérdezett: Tankó Barbara, XII.A
- 21 -
Kamasz - panasz Alkotókészség Furcsa egy szó, talán mondhatnánk úgy is, hogy művészet vagy kreativitás. Mindenki lelkében ott van ez a szellemiség. Egyeseknél csak úgy virágzik, másoknál meglapul a lélek legmélyén. Ezek gondolati, valamint gyakorlati tettek, képességek összessége egy személyiségen belül. Megnyilvánul a viselkedésben, magatartásban. Az érzés, hogy szeretnénk alkotni valamit, bármit. Mert szívünk mélyén mindannyian valami hatalmas dolgot akarunk véghezvinni, alkotni, ami egyedülálló és csak a miénk. Szeretnénk jobbá tenni a világot, megmutatni, hogy igenis képesek vagyunk rá. Ez a valami, ez az alkotás nem csak egy festmény lehet, egy dal vagy egy regény, lehet bármi, ami szívünk mélyéről tör fel. Lehet akár egy vállalkozás, egy jól megírt dolgozat, egy mosoly, amivel feldobjuk szeretteink napját, lehet egy szó és egy ölelés is. Ezek mind alkotások, méghozzá csodaszépek. Olyan önkifejezési formák, amelyek valóban egyediek, megismételhetetlenek. Az ilyen apró, pici dolgokkal máris létrehoztunk valamit, amivel jobbá tettünk mindent, akkor is, ha rövidtávon és kicsiben. Mivel a világon minden összefüggésben van és kapcsolatban áll egymással. Ismeritek a közmondást: sok kicsi sokra megy. Vagyis, ha minden ember a Földön csak egy apró jó dolgot tenne, az egy nagy egésszé állna össze. Tudom, kissé furcsán hangzik. Ez az én gondolatom, és ez az írás is egy alkotás, kifejezési forma. Azzal, hogy ezt a feladatot minden hónapban el kell végeznem, máris boldogabb vagyok és persze reményt kelt bennem, hogy nektek is tetszik, hogy valamilyen szinten segíthetek a diáktársaimnak. Tudjátok, az alkotás nem csak ott van jelen, ahol az ember nagy jelentőségű műveket teremt, hanem mindenütt, ahol az ember elképzel, kombinál, változtat, valami újat teremt, bármilyen szegényesnek is tűnjék az a zsenik alkotásához képest. Az örömteli élet mindig egyedi alkotás, és nem lehet recept alapján megvalósítani. Azt nekünk, nektek kell kitalálni. Jean Paul-Sartre szavaival élve: az alkotásba az ember önmagát vetíti belé, magára ismer benne, csak ebben a kritikus tükörben látja meg tulajdon képét.
Fülöp Orsolya, XII.A
- 22 -
Sport Mikulás-kupa A 2014-es év Mikulás-kupája december 8-án került megrendezésre. Ezen a kupán a csapatok sorra mutatták meg tudásukat, ügyességüket és tehetségüket, de csak egy csapat nyerhette meg az első helyet. A legjobbnak a XII. D osztály játékosai bizonyultak. A versenyen két lánycsapat is részt vett, ők dicséretben részesültek.
Részvételi díjban részesültek: X.A, IX. E, X. D, XII. F, XII. C, X. B osztályok versenyzői. A dobogósok egy kupát és cukorkát kaptak. Számomra sokat jelentett, hogy részt vehettem ennek a versenynek a szervezésében, mivel sok tehetséges embert ismertem meg és sok tapasztalatot szereztem egy verseny megszervezésével kapcsolatosan. Köszönettel tartozunk Molnár Norbertnek, amiért bíráskodott a meccseken, Borbély Botond testnevelés szakos tanárnak, amiért felügyelt és segített, Negru Réka tanárnőnek, a diáktanács irányító tanárának a támogatásáért, valamint a diákoknak, akik részt vettek a versenyen. Továbbá gratulálunk minden játékosnak, mert megmutatták, hogy nem elég egy sportot űzni, hanem szeretni is kell, ezért is gondoljuk úgy, hogy itt nincsenek vesztesek, mert mindenki gazdagodott egy élménnyel, és főleg tapasztalattal. Silló Orsolya, IX.C
- 23 -
Köszönet a szerkesztőknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért és tanácsaikért, valamint az iskola vezetőségének a támogatásért!!!
Irányítótanár: Negru Réka Szerkesztők: Negru Réka tanárnő, Kovács Edit könyvtáros Cikkírók: Fülöp Orsolya, Tankó Barbara – XII.A, – XII.B, Györfi Rita – XI.E, Farkas Nóra, Gergely Róbert - X.E, Sabău Sebastian, Varga Ivett – X.F, Jakab Blanka, Simon Anita – IX.A, Both Emőke, Silló Orsolya – IX.C. Diénes Zsófia Anna, Minodóra tanárnő
dr.
Dorgó
Korrektúra: Lestyán Csilla tanárnő A grafikákat készítette Boros Zsolt rajztanár.
- 24 -
