2015. november
3. szám
VIII. évfolyam
Liceul Tehnologic Joannes Kájoni Szakközépiskola
Miről olvashatsz?
Ez történt... Életutak Megmérettettünk
Megkérdeztük a kájonisokat Irodalom Zene Önkéntesek Kamasz-panasz SzakMa Hirdetések
A visszaszámlálás indul... A tél a nyakunkon van... Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én személy szerint annyira azért nem örülök neki, de csak azért, mert rettentően hideg van, és reggel befagy a hajam iskolába menet. Az egyetlen ok, ami még vigasztal, az az, hogy már csak pár hét és itt van a karácsony. Az Adventi időszak már elkezdődött, hamarosan itt a Mikulás! Remélem, titokban tartjátok, hogy kit kell megajándékoznotok az osztályban „mikuláshúzás” alkalmával. Minden ember elkezdte felkészíteni szívét, lelkét az ünnepekre. Biztosan ti is észrevettétek már, hogy egyre gyakrabban kerülnek lejátszásra karácsonyi dalok az iskolarádióban, a város karácsonyi villogókkal lett feldíszítve, a központban pedig már ott áll a ragyogó karácsonyfa is. E hónapi lapszámunkban olvashattok a már hagyománnyá vált IRIS szavalóversenyről, amely mindössze annyit változott, hogy idén először egy második fordulóval is bővült, mely már az egész város iskoláit szólította részvételre. A filmklub is elindult. Egy igencsak kemény, de tanulságos filmet vetített Diáktanácsunk, mely az iskolai erőszak elfajulásának veszélyeit tükrözte. Szerintem rendkívül tanulságos volt, bár szó mi szó, kellett egy kis idő, mire sikerült feldolgoznom a látottakat. Megdöbbentett, hogy ilyen a valóságban is megtörténhet, márpedig a film valóságos történések alapján készült. Mindemellett rengeteg más érdekes cikket olvashattok még, kövessétek figyelemmel a rovatokat is, és ne feledkezzetek meg arról sem, hogy a Diáktanács egy újabb érdekes felhívással készült számotokra. Tartalmas olvasást kívánok, és azt javaslom, hogy viselkedjetek minél kedvesebben társaitokkal, hiszen így még szebb lesz majd a karácsonyotok. És persze azt se felejtsétek el, hogy az iskola igenis egy jó hely! Time for a break. Laczkó Nóra, X.D
-2-
Ez történt… „Interferenţe literare: expresionismul în cultura germană, română şi maghiară” În perioada 28 – 30 noiembrie, anul curent, un grup de elevi ai Liceului Tehnologic Joannes Kájoni a participat la proiectul intercultural „Interferenţe literare: expresionismul în cultura germană, română şi maghiară”. Finanţatorul excursiei tematice este GUVERNUL ROMÂNIEI - DEPARTAMENTUL PENTRU RELAŢII INTERETNICE. Iniţiatorii proiectului, profesorii Tamás Kinga Bernadett, György Géza-Árpád şi Antal András, au avut în vedere crearea unui dialog viu cu vorbitorii nativi ai limbilor române şi germane legat de curentul literar expresionism. Tema aleasă vine în întâmpinarea nevoilor elevilor în ceea ce priveşte dificultatea receptării expresionismului şi a textelor lirice aparţinând, în general, perioadei moderniste. Activităţile propuse au fost realizate în oraşele: Mediaş, Alba Iulia, Sibiu şi localitatea Lancrăm, prin parteneriate cu liceele teoretice din Mediaş: Axente Sever şi Stephan Ludwig Roth.
La data de 28 noiembrie 2015, cei 31 de elevi ai liceului nostru, selectaţi pentru acest proiect, au luat parte la două activităţi sub îndrumarea profesorilor de limba şi literatura română dr. Streza Diana şi dr. György Géza-Árpád. Proiectul viza familiarizarea cu universul liric al poeţilor Lucian Blaga şi József Attila, definind elementul comun în creaţiile celor doi poeţi, şi anume expresionismul. În vederea ilustrării particularităţilor estetice ale operelor celor doi poeţi, elevele Nagy Orsolya şi Silló Orsolya au recitat în limba maghiară poezia Dor de Lucian Blaga, iar în limba română versurile Cu dor te cânt… de József Attila. Activitatea propusă s-a terminat prin redactarea textelor argumentative despre importanţa cunoaşterii culturii şi literaturii celor două popoare învecinate. Vizita oraşului Mediaş împreună cu elevii gazdă a constituit un prilej nou pentru exersarea limbii române şi activizarea vocabularului pasiv, într-o activitate nonformală.
-3-
A doua zi am avut o întâlnire cu elevii Liceului Teoretic Stephan Ludwig Roth. În cadrul orelor de limba germană, actanţii au rezolvat subiecte legate de expresionismul din cultura germană, sub îndrumarea profesorilor: Tamás Kinga Bernadett şi Heinrich Mathias. Un fapt interesant este că barierele lingvistice ivite în dialogul cu elevii de la liceul german Stephan Ludwig Roth au fost învinse prin comunicarea în limba engleză. Acceptarea valorilor culturale ale popoarelor învecinate, prieteniile legate între elevii participanţi de la cele trei şcoli reprezintă adevăratul atu al unui dialog intercultural. Vizitarea casei părinteşti a poetului Lucian Blaga din Lancrăm, precum şi a muzeului Brukenthal din Sibiu au constituit temele propuse pentru ultima zi. Grupurile de elevi au vizitat cele mai importante obiective culturale (Centrul istoric, Muzeul Brukenthal) şi lăcaşurile de cult (Biserica Evanghelică Parohială, Catedrala Ortodoxă, Biserica Romanocatolică, Biserica Franciscanilor, Biserica Evanghelică Johanniskirche etc.) ale oraşului pe care le-au prezentat la urmă, celorlalţi participanti cu ajutorul informaţiilor şi al materialelor promoţionale strânse. Prezentările grupurilor au fost completate şi de ceilalţi participanţi, respectiv de profesorii-îndrumători. Aspectul cultural al proiectului a fost întregite cu activitatea inspectorului de geografie Májai Csaba, care a actualizat ştiinţific cunoştinţele cerute la bacalaureat referitoare la zona geografică vizitată. Explicaţia particularităţilor specifice reliefului din sudul Transilvaniei a fost îmbogăţită cu date istoriografice despre locuitorii judeţelor Alba şi Sibiu, cu punctarea şi principalelor evenimente istorice ale zonelor.
Între scopurile principale ale proiectului putem enumera: trezirea interesului celor prezenţi faţă de valorile literaturii şi culturii române, ceea ce de fapt este exprimat prin versurile reţinute de unul dintre participanţii în cadrul vizitei casei memoriale a lui Lucian Blaga: „Veniţi lângă mine, tovarăşi! E toamnă, se coace pelinul în boabe de struguri şi-n guşe de viperi veninul.” Profesor György Géza
-4-
IRISZ Őszi Szavalóverseny iskolai szakasza Ötödik alkalommal került megrendezésre az IRIS Őszi Szavalóverseny. A legelső szavalóversenyt Szabó Sarolta, iskolánk volt diákja, X.C osztályos tanulóként kezdeményezte, ugyanis a testvére a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő líceumba járt, ahol minden évben rendeztek őszi szavalóversenyt. Tőlük merítette ötletét Sarolta, amit megosztott akkori osztályfőnökével, Negru Réka tanárnővel és György Géza román szakos tanárával, akik segítettek, hogy megvalósítsa tervét. Az osztályunk, a X.C is hozzájárult a verseny szervezéséhez, mind a két fordulóhoz a multimédia-termet, a verseny színterét rendeztük be, próbáltunk őszi hangulatot varázsolni a versekhez. Az osztályunkban ki voltak szabva a feladatok, ki hozzon száraz faleveleket, hecserli ágakat, dísztököket, gesztenyéket, stb., hogy kellően feldíszíthessük a termet. November 5-én volt az iskolai szakasz. Mi egy órával az esemény kezdete előtt nekifogtunk a multimédia-terem átrendezéséhez és feldíszítéséhez. Épp csak hogy elkészültünk, már érkeztek is a versenyzők. A verseny Silló Orsolya, X.C osztályos tanuló megnyitó beszédével kezdődött, majd Busuioc Stelian tanár úr, a zsűri elnöke beszélt a jelenlevőkhöz, méltatta a versenyt, majd felszólította a versenyzőket, mondják el a kötelező és a választott versüket legjobb tudásuk szerint. Mi, a X.C is figyelmesen hallgattuk a szavalatokat, hiszen két osztálytársunk is versenyzett, nekik drukkoltunk, és nem hiába, mivel mindketten nagyon jól szerepeltek, Renáta II. díjat kapott, Jácinta pedig dicséretet. Én a szavalókról fényképeket készítettem a verseny alatt a suliújság részére. Egy nagyon színvonalas versenynek voltunk szemtanúi. A verseny délután ötig tartott. Miután elmentek a szavalók, mi, akik ott maradtunk az osztályból, nekifogtunk a terem kitakarításához és visszarendezéséhez. Kevesen maradtunk, de a csapatmunkának és az összhangnak hála, egy órán belül elkészültünk a munkánkkal. Az IRIS szavalóverseny iskolai szakaszán 19 diák román, 16 diák pedig magyar nyelven szavalt. A rendezvényt színesebbé tették a zenészek, akik a verseny elején, a szavalatok közben, de főleg, amíg a zsűri meghozta döntését, szórakoztatták a résztvevőket, ezért köszönettel tartozunk nekik. Molnár Norbert hegedűn, János Zsombor gitáron, Silló Róbert szintetizátoron, Szabó Andrea fuvolán és szaxofonon játszott, Holló Piroska és Lakatos Nóra énekeltek nagyon szépen. Mivel két nyelven lehetett szavalni, mindkét szekciónál öt-öt díjat osztott a zsűri. A zsűri tagjai: Diénes Zsófia és Mihálydeák Adél magyar szakos tanárnők, Busuioc Stelian román szakos tanár, Negru Réka kémia tanárnő, aki a szervezőket és a szponzort is képviselte, valamint Szabó Sarolta, a verseny kezdeményezője voltak.
-5-
A nyertesek a következők: Magyar szekción: Bucur Timea, XII.D I. Díj Gál Renáta, X.C II. Díj Bogos Orsolya, X.B III. Díj Bucur Jácinta, X.C Dicséret Jakab Blanka, X.A Közönségdíj. A románul szavalók közül pedig: Flora Laura, XI.D Premiul I. Cilip Júlia, XI.B Premiul II. Farkas Rafael, XI.D Premiul III Nagy Szabina, XI.B Menţiune Simon Anita, X.A Premiul de popularitate. Minden résztvevő kapott részvételi oklevelet meg kisebb ajándékot, noteszt és ceruzát, a díjazottak pedig nagyon értékes könyvjutalomban részesültek. Köszönjük az IRIS SERVICE CIUC SA-nak, a verseny szponzorának, hogy támogat minket, hiszen segítsége nélkül nem tudnánk ebben a formában megrendezni a versenyt. Kiss Csilla és György Géza román szakos tanároknak, Lestyán Csilla és Sárossy Gabriella magyar szakos tanárnőknek a versenyző diákok felkészítését, Kovács Edit könyvtárosnőnek a segítségét, és végül, de nem utolsó sorban Negru Réka tanárnőnek és György Géza tanár úrnak a verseny megszervezését köszönjük. Demény Norbert, X.C
IRISZ Őszi Szavalóverseny városi szakasza Idén, mivel V. alkalommal került megrendezésre a verseny az iskolánkban, a szervezők úgy döntöttek, hogy egy városi, iskolák közötti szakaszt is szerveznek. Évről évre nagy sikernek örvend a szavalóverseny, melyet Negru Réka kémia szakos tanárnő és György Géza román szakos tanár úr szerveznek. Idén is sok diák vett részt a versenyen, minden diáknak a meghirdetett költőtől kellett egy kötelező és egy szabadon választott verset megtanulnia, és ezzel meggyőznie az öttagú zsűrit, hogy a szavalás "mesterjáték" neki. Mindenkin látszott a feszültség, az volt a legidegfeszítőbb pillanat, amikor a nevét a diák hirtelen hallotta meg. Jómagam is szavaltam, tavaly is és idén is a népszerűségi díjat nyertem el, román nyelven. Számomra ez a verseny mindig valami újat ad. Mindig nagy örömmel veszek részt a szavalóversenyen, mert már nagyon régóta imádok szavalni. Addig izgulnak a versenyzők, amíg ki nem állnak mindenki elé és el nem kezdik a szavalást. Onnan már az izgulás alább hagy. Én jövőben is biztos, hogy részt veszek ezen a versenyen, mert jó dolognak tartom a szavalást, fejleszti a beszédkészségem, és évről évre bátrabb vagyok kiállni emberek elé verset mondani. „A vers néma. Adj neki hangot. A vers a könyvben halott. Keltsd életre. " Kedvenc idézetem Kosztolányi Dezsőtől, mely számomra egy biztatás. Idén a városi szakaszra, november 18-án, melyre városunk középiskoláit hívták meg a szervezők, 4-4 diák jöhetett szavalni magyar, illetve román nyelven.
-6-
Öt iskola küldött versenyzőket: a Márton Áron Líceumból négy diák, a Colegiul Naţional Octavian Goga-ból a bejelentkező tíz diákból heten jöttek el a három kísérő tanárnővel, a Venczel József Szakközépiskolából öt diák a kísérő tanárnőjükkel, a Kós Károly Szakközépiskolából két diák és egy kísérő tanárnő, és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumból négy diák jött a kísérő tanárnőjükkel. Az iskolánkat a verseny iskolai szakaszának a tíz nyertes diákja képviselhette, de sajnos Gál Renáta, a magyar szekció a második díjazottja kórházban volt, így kilencen vettek részt a versenyen. A vendég diákokon is látszott, hogy izgulnak, miközben másokat hallgattak, de mindannyian nagyon ügyesen leküzdötték félelmüket, mikor kiálltak szavalni. A versenyzőknek szintén két verset kellett mondaniuk, a megadott költőtől. A versenyt Sükösd Annamária igazgatónő nyitotta meg, mindkét nyelven beszélt a jelenlevőkhöz, Silló Orsolya (X.C) a verseny múltjáról számolt be röviden, majd Busuioc Stelian tanár úr, a zsűri elnöke beszélt a versenyről. A beszédek után a zenészeink következtek: Molnár Norbert (XII.E) hegedűs, János Zsombor gitáros, Silló Robert szintetizátoros és Lakatos Nóra énekes. A szavalatok sorrendje: négy román szavalat után hat magyar szavalat következett, mivel a magyarul szavalók többen voltak. A szavaló diákjainkat Sárossy Gabriella magyar szakos tanárnő és György Géza román szakos tanár úr kísérte figyelemmel, hiszen legtöbbjüket ők készítették fel a versenyre. A zsűrinek - Csató Jolán magyar-francia szakos tanárnő, Mihálydeák Adél magyar szakos tanárnő, Busuioc Stelian román szakos tanár és Negru Réka kémia tanárnő- nem volt könnyű dolga, mindenki ügyesen szavalt. Akárcsak két héttel előtte, az iskolai szakaszon, itt is tíz nyertes volt. Iskolánk diákjai nagyon jól szerepeltek, négyen voltak a díjazottak között: Bogos Orsolya, X. B - I. Díj, Bucur Tímea, XII.D-II. Díj, Bucur Jácinta, X.C- III. Díj és Flora Laura, XI.D- Premiul II.
Vélemények a versenyről: Mindkét szakasz jól szervezett, jó hangulatú volt, a városi szakaszon persze kicsit nehezebb volt helytállni, mert a város több iskolája is részt vett az eseményen, de ennek ez a rendje. Sokat tanultam a szebb hangsúlyozásról, mind a román, mind a magyar nyelvet illetően. A szavalás számomra az érzelmek kifejezését jelenti költői nyelvezetben. Flóra Laura, XI.D
-7-
Sok tehetséges szavalót hallottunk, mindenki ügyesen szavalt. Úgy gondolom, mindenki tapasztalatot nyert a verseny által, hogy tovább fejlessze magát. Boga Zsuzsanna, vendégdiák a Márton Áronból Szerintem megérte elmenni, sok új szót tanultam meg románul, embereket ismertem meg és tapasztalatot szereztem. Bár izgultam nagyon, hogy megakadok, ehhez képest, úgy gondolom, mégis helytálltam. Legjobban akkor vert a szívem, mikor kimondták a nevem és elindultam a "színpadra". Farkas Rafael, XI.D Összességében a verseny mindkét fordulója nagyszerű volt, a hangulatot egy nagyon jó „zenekar" biztosította, volt üdítő, süti, keksz. A szavalóknak gratulálok, nagyon ügyes volt mindenki, külön köszönetel tartozunk Negru Réka tanárnőnek, György Géza tanár úrnak, amiért ezt a versenyt megszervezte. Továbbá a városi szakaszra továbbjutóknak is nagyon gratulálok, mindenki megérdemelte, hogy a városi szakaszon is szavalhasson! Köszönjük a X.C osztálynak a multimédia-terem, a verseny helyszínének őszi hangulatot idéző díszítését. Külön köszönettel tartozunk szponzorunknak, az IRIS SERVICE CIUC SA-nak, a segítségük nélkül nem jöhetett volna létre e verseny. Simon Anita, X.A
Filmklub 2015. XI. 27. Az osztály (2007) Az eredeti tervben a 2008-as francia filmet akartuk bemutatni szintén "Az osztály" címmel, de mivel az kevésbé volt behelyettesíthető egy mindennapos iskolába, ezért inkább az észt "változatot" mutattuk be. A Filmklubot 2015. XI. 25-ére terveztük, de a nézők hiánya miatt elhalasztottuk, mint kiderült, ez egy jó döntés volt... Több mint 30 diák vett részt a Filmklub előadásán!!! A filmről: A film egy elég gyakori eset durvább verzióját mutatja be, szerencsére ilyen durva esetek, mint ez (igaz történet) ritkán esnek meg... A két főszereplő hét napig bírja a kiszolgáltatott helyzetet osztálytársaikkal szemben, amikor aztán betelik a pohár, és végleg véget vetnek az egésznek, lőfegyverekhez folyamodnak. A film igazán elrettentő példa volt sokunk számára, szóval, ha más iskolában nem is, de legalább nálunk próbáljuk megállítani a kiközösítést mielőtt még ilyen vagy ehhez hasonló esetek megtörténének! Köszönjük a résztvevő diákoknak a megjelenést és reméljük, hogy hamarosan egy újabb nagyszerű filmet nézhetünk meg együtt... Albert Antal Huba, IX.E
-8-
Életutak Ebben az új rovatunkban olyan volt diákjainkat kérdezzük, akik itthon maradtak, itt próbálnak érvényesülni, sikeres embernek lenni.
Ráduly Annamária Szentegyházán született. Középiskolai tanulmányait (1988-1992) a mai Joannes Kájoni Szakközépiskolában, egyetemi tanulmányait (1992-1997) a brassói Transilvania Egyetemen végezte. Jelenleg is iskolánkban tanít.
Miért a Kájonit választotta a középiskolai tanulmányaihoz?
Akkor még 2-es számú Ipari Líceumnak hívták, de már a Kájoniban érettségiztem, hiszen az iskola 1990-ben ezt a nevet vette fel. Itt működött a térség egyetlen gazdasági osztálya. Komoly felvételi volt és harmadiknak jutottam be.
Amíg a Kájoniban járt, melyek voltak a kedvenc tantárgyai?
Kedvenc tantárgyaim a matek, a kémia és a közgazdaságtan volt.
Diákként részt vett-e az iskola által szervezett programokban? Diákként a suli-bulik szervezésében vettem részt.
Megkapta azt a négy év alatt, amiért ezt az iskolát választotta? Ha újból kezdhetné, ugyanide iratkozna?
Az itt eltöltött négy év alatt nagyon sok jó tanárom is volt, akik tanítottak is és neveltek is. Sajnos, legtöbbjük már nyugdíjba vonult, de nagy szeretettel emlékszem most is rájuk. Nagyszerű osztályközösségünk volt, remek társakkal. Ugyanakkor azt is itt tanultam meg, a történelem tanáromtól, hogy ne tegyük fel magunknak azt a kérdést, hogy mi lett volna ha...mert hiába. Inkább nézzünk és haladjunk előre.
Hogyan érzi magát most az iskolában?
Évfolyamelsőként végeztem, tanítani is emelt fővel jöttem vissza. Diákként az iskolát annyira megszoktam, hogy még most is otthon érzem magam benne.
Mi a szakmai végzettsége? Közgazdász vagyok.
Szereti-e azt, amit tesz?
Nagyon szeretem a szakmámat, a tanítást. Sok nagyszerű diákom volt és remélem lesz, még ezután is.
Sikeres embernek tartja-e magát? Mi a sikerének titka?
Sikeresnek tartom magam. Azt csinálom, amit szeretek, szerető családom van, öt gyermekem, aktívan sportolok.
Mit tanácsol a mostani diákoknak?
A mostani diákoknak azt tanácsolom, hogy tanuljanak és sportoljanak, de a munka sem szégyellni való.
Kérdeztek: Csáki Alpár és Farkas Krisztina, IX.B
-9-
Megmérettettünk Pénzidomár 2015 Az október 15-én elindított, magyar nyelven zajló Pénzidomár pénzügyi és gazdasági vetélkedőre négyfős középiskolás csapatok jelentkezését várták. A vetélkedőre több mint 30 csapat jelentkezett Hargita-megye környékéről, de az elődöntőbe csak 16 csapat juthatott tovább. Az iskolából csak három csapat jutott tovább, a Törpikék (XI.C), a Quatropro (XII.A) és a Proteines csirkék csapata (X.B) az elődöntőbe. A csapatok péntek este hét óráig kellett beregisztráljanak a Sapientia előterében. Szombaton nyolcórai kezdettel a versenyzők megreggeliztek, ez után következett a csoportok fotózása, majd az esettanulmányok megoldása. Este a versenyzők bowlingozással vezethették le a nap fáradalmait. Vasárnap került sor a döntőre, ahol négy csapat vett részt, azaz 16 diák. Az iskolából egy csapat sem került be a döntőbe, viszont a Törpikék csapata különdíjjal gazdagodott. Az első helyre egy székelyudvarhelyi csapat került, akik értékes nyereményekben részesültek. A Kájonis csapatok közül senki sem jutott tovább a döntőbe, de mindannyian sok tapasztalattal és szép élményekkel gazdagodtunk. Idén nem sikerült, de majd jövőre!
Bartó Nándor, X.B
- 10 -
Oktatunk a jövőért A Sapientia által szervezett Pénzidomár középiskolás gazdasági és pénzügyi vetélkedőn résztvevő első négy helyezett és egy kiválasztott csapat alkalmat nyert arra, hogy részt vegyen egy négy napos táborban Szovátán a Danubius Hotel Groupban. A tábor 2015. november 28-án kezdődött és 2015. december 1-ig tartott, amelyen 16 diák vett részt. A mi iskolánkból két diák volt jelen, Farkas Krisztina, XI.C osztályos tanuló és jómagam, Petrikó Aliz, X.B osztályos tanuló. A diákokra trénerek vigyáztak, és ők biztosították a tevékenységeket, versenyeket és a meglepetés-kirándulást is. Megérkezésünk után, kisebb tájékoztatót tartottak arról, hogy miről is fognak szólni az elkövetkező napok, ennek megértéséhez programtervet is kaptunk. A tevékenységek alatt csoportokat alakítottak ki, amelyek során jobban megismerhettük a csoporttársainkat, és barátságokat köthettünk. Különböző pénzügyi feladatokat oldottunk meg, és versenyezhettünk a többi csoport ellen. Minden feladat elvégzése után pontokat gyűjthettünk, ezáltal előresegítettük a csapatunkat a győzelemhez. Ezek a tréninges foglalkozások mindig négy órát tartottak, kisebb szünetekkel. A tréningek után következett a szabad foglalkozás. Ez idő alatt több mindenre nyílt lehetőségünk, pingpangozhattunk, billiárdozhattunk, sétálhattunk, vagy akár használhattuk a hotel által nyújtott wellness-részleget is. Második nap, reggeli után a csapatokkal és a trénerekkel meglátogattuk a parajdi Sóbányát, ahol egy rövid időt töltöttünk el, és ahol szabadon felfedezhettük a sóbánya rejtelmeit. Nagy élményben volt részünk, nemcsak hogy tanulhattunk, hanem emlékekkel, barátokkal is gazdagodhattunk. A programok nagyon tetszettek, ötletesek voltak, a trénerek pedig nagyon barátságosak és megértőek.
Petrikó Aliz, X.B
- 11 -
Megkérdeztük a kájonisokat Mi a véleményed a kártyás rendszerről? „Az én véleményem szerint ennek a kártyás rendszernek nincs nagy értelme. Mivel az iskolának még nincs büféje, a diákok bármelyik szünetben kijárhatnak, annyi különbséggel, hogy kell kártyával pittyantsanak. Nekem személy szerint jobban tetszett a kártya nélküli rendszer.” IX.D osztály tanulója „Azt gondoltam előre, mikor erről az egész rendszerről beszélni kezdtek, hogy sokkal szörnyűbb lesz, és szigorú. De így, hogy kikaptuk a kártyákat, nem is tűnik olyan borzasztónak, ahogy beszélték. Szerintem nem megterhelő számunkra lehúzni a kártyát, és így biztonságban is érezhetjük magunkat az iskolában.” egy kájonis diák „Szerintem csak jót tesz, mert nem mindenki jöhet be, ahogy akar a suliba. Nem tudom, szerintem jó.” Sabău Sebastian, XI.F „Szerintem semmi értelme ennek az egész kártyás rendszernek. Sok mindent hallottam, hogy azért van, hogy fogják vissza a diákok hiányzásait, vagy hogy idegenek ne jöjjenek be az iskolába. De aki akar, úgyis bejut, kártya nélkül is. A diákok 40%- nak nincs mindig ott a kártyája. Mégis jönnek suliba, és amúgy ez csak időtöltés, amíg mindenki be- meg kijelentkezik. Gheorghita Alice, XI.D A koncepció jó volt, csak a kivitelezésével van baj. Maga az ötlet jó, hogy megfigyelés alatt lehetne tartani a diákokat és a tanárokat is. De ez két helyen is „sántít”. Elsősorban ahhoz, hogy meg lehessen figyelni minden diákot, ahhoz mindenkinek érkezésnél és távozásnál le kellene húznia a kártyáját, ami egy ekkora iskolánál lehetetlen. Másodsorban mindenki kéne, hogy hordja és használja a kártyáját, de hogy várják ezt el a diákoktól, amikor egyes tanároknál nincs vagy nem is használják a kártyájukat. Székely Tamás, XII.E Az én véleményem szerint ez a kártyás rendszer nagyon jó, mert így az iskolában a Kájonis diákokon kívül nem tudnak más diákok a folyosókon kószálni. X.C
Kérdezett: Both Emőke, X.C
- 12 -
Irodalom Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak „A világ mindig gyönyörű, nem azért mintha valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom.” Egy ködös őszi estén hazafelé bandukoltam, előre untam a hétköznapok sztereotípiáját, fülemben hangoskönyv szólt, a fent említett, és egyedül az utcán mosolyra húzódott a szám, csak azért nem nevettem hangosan, mert gyanút is kelthettem volna... Hrabal nem hazudtolja meg magát e könyvében sem. Nem szoktam előre tanulni, mármint utánanézni dolgoknak, hagyom, hogy hassanak rám, aztán, ha többre vagyok kíváncsi, megnézek ezt-azt. Persze, hogy másnap megvásároltam a könyvet, és egy ülésben végigolvastam, arra gondoltam, megírjam-e, végül itt az eredménye. Többféleképpen olvashatjuk e könyvet, beavatási történetnek, apró mozaikkockánként az életről, Hrabal gondolataiként, szűkített és általánosított életértelmezésként. A harmadik oldalon jöttem rá, hogy valami szokatlan történik a könyv lapjain, egyetlen mondat odáig minden, aztán tovább is, egészen a száznegyedik oldalig, nem kis bravúr. A mű főhőse egy cipészmester, Pepin bácsi, akinek szemével láttatja az író a nagybetűs életet. Pepin bácsi mesél, mesél a saját életéről, tapasztalatairól, és a környezetében történtekről, saját jelenéről és múltjáról. Sokszor előfordul a „Monarchia idejében” kifejezés, és itt jön be, hogy az ő közelmúltját a mi múltunkként is értelmezhetjük, és ez nem kevés az egymondatos teljesítmény mellett. Gyakran említi a császári családot, annak hivatalos és nem hivatalos, privát életét és kisiklásait. Fanyar humor, irónia olvasható a sorokban és a sorok között, és mindenek felett optimizmus, derű sugárzik a könyv lapjain, egy olyan életérzés, amely nélkül szinte elviselhetetlen a hétköznapi szürkeség, a gondok, a nehéz helyzetekből való kinézés, kivezetésre jelölhet ki irányt nekünk is ez a mű. Sajátos látás- és értelmezésmódra lelhetünk rá a lapokon, ha elolvassátok a néha pikáns történeteket, mert az élet örökös kérdéseivel találkozhattok: férfi-nő viszony, beavatódás, család, hazugság, erkölcsi tartás, árulás, kitartás, ügyeskedés – megannyi mozaikkocka, ami az élet sajátja. Ambivalencia a humoros és a tragikus között, mert a kettő nem is áll nagyon messze egymástól. Amikor becsukod a kis zöld könyvecskét, mindenképp másképp nézel a világra, mint azelőtt.
- 13 -
Hrabal stílusa lenyűgöz, elvarázsol, mert, amint Pawel Aquele írja róla: „Bohumil Hrabal szavaiban mindig ott rejtőzik a mozarti elegancia, a beethoveni erő és a chopini melankólia.” A könyv az Európa Kiadónál jelent meg, Hosszú Ferenc kiváló fordításában, könyvtárunkban megtalálható, leltári száma 15733. Ugyanitt adták ki az író más műveit: Bambini di Praga 1947 Díszgyász Egy osztályismétlő emlékezései Foghíjak Gyöngéd barbárok Harlekin milliói Házimurik Macska-maszkabál, avagy gyónás feloldozás nélkül Őfelsége pincére voltam Sörgyári capriccio Szigorúan ellenőrzött vonatok Tükrök árulása A városka, ahol megállt az idő Véres történetek és legendák Vita nuova
Diénes Zsófia Anna
Zene U2-koncert
Egy éve, novemberben, hogy megvettük a jegyet a U2 2015. szeptember 24-ei berlini koncertjére. Azért is döntöttem úgy, hogy írok a koncertjükről, mivel tudom, hogy többen ismeritek és hallgatjátok őket, hiszen a sulirádióban is közvetített Szilárd (Salamon Szilárd, XI.C, sulirádió-felelős) számaikból. Habár az együttes tagjai nem a ti korosztályotokhoz, hanem inkább az enyémhez tartoznak, szerintem azért hallgatjuk őket szívesen, mivel a jó rockzene mindenkinek tetszik. Nagyon tehetséges emberek kerültek az együttesbe: Bono (Paul Hewson) a szólistájuk nagyon jó hangú, Pavarotti (1935-2007) a híres tenor is szívesen énekelt vele (érdemes megkeresni az interneten a Bono Miss Sarajevo számát, amit Pavarottival énekelt, csodálatos), The Edge (David Evans) nagyon jó, híres gitáros, de Adam Clayton basszusgitáros és Larry Mullen Jr. dobos is mind nagyon jó zenészek. Visszatérve a koncertre, kicsit félve utaztunk Berlinbe, nemcsak a bevándorlók, mármint róluk a Tv-ben látottak miatt, hanem azért is, mert a koncertjeik nem mindig zökkenőmentesek. Volt, hogy The Edge lelépett a színpadjuk sávjáról, s eltörött a lába, a svédországi koncertjüket pedig, ami pont a berlini előtt volt, egy pár nappal később tartották, mert a teremben egy bomba elhelyezésétől féltek.
- 14 -
A berlini koncertjük a Mercedes-Benz Arénában volt, ami több ezer ember befogadóképességű. Idejében odamentünk, úgyhogy fényképezkedhettünk az Aréna előtt, de bent is, főleg a U2 plakátjai előtt, ahol hosszú sorok voltak. Mi is úgy gondoltuk, ha már Bono mellé nem állhatunk, legalább a plakátjukkal legyen képünk. Ahogy beléptünk az Arénába, több lány tablettel állt és kérték az embereket, hogy írják be az email-címüket, s aláírásukkal támogassák az ONE nemzetközi szervezetet, aminek egyik megalapítója Bono. Mi akkor még semmit sem tudtunk az ONE-ról, de hát Bonoért azt mondtuk megtesszük, s főleg, hogy egy karkötőt is kaptunk, amit nagy büszkén azonnal feltettem s még az iskolában is viseltem, míg el nem hagytam. (Itthon meglepődve olvastuk az email-ünkre érkezett köszönő levelet Bonotól és az ONE szervezettől is. Nagyon jólesett). A koncert egyórai késéssel kezdődött, de nem unatkoztunk, mert volt, ami lekösse a figyelmünket, Bono saját felszerelése, amivel a koncertekre érkezik: színpad, erősítők, fények, hatalmas képernyőfalak, meg zene is szólt, s többször is a közönség hullámzott, mármint sorban álltunk fel, feltartott kezekkel, s ültünk vissza. Na, de mikor bejött Bono, olyan hangerővel kezdték el a koncertjüket, hogy az már a tűrőképesség határát súrolta, minden remegett, padló, szék, minden. Hiába volt az embereknek kijelölt helyjegye, nem sokan ültek le, volt, aki végig állt, táncolt, énekelt. Én néha leültem, mert rájöttem, hogy ha ülök, körülöttem a testek felfogják a hanghullámokat, s a zene kellemesebbé válik. Igazi élményt jelentett a koncert, ha most visszagondolok, el sem hiszem, hogy részese lehettem. Hallhattam kedvenc számaimat: One, With or without you, Every breaking wave, The Miracle, stb.
Igaza van annak, aki azt mondja, hogy a zene összeköti az embereket. André Rieu szerint pedig, koncert előtt az emberek egymásra, mint ismeretlenek tekintenek, de koncert végén barátokként távoznak. Ezt mi is tapasztaltuk, a mellettünk ülő német házaspárból a férfi a férjemmel váltott egy pár szót, de mikor a koncert véget ért, úgy fogtak kezet, mint régi ismerősök, mosolyogva búcsúztak tőlünk.
Negru Réka tanárnő
- 15 -
Önkéntesek Márton-napi tevékenység az óvodában November 11-én, szerdán, önkéntes csoportunk néhány tagjával, valamint egyik irányító tanárnőnkkel, Nagy Ildikóval, ellátogattunk a Napocska Napköziotthon Százlábú csoportjába. Itt, közösen a 16 kisgyerekekkel, díszes lámpásokat készítettünk Márton-nap alkalmából. A tevékenység párokban zajlott, így minden gyerek munkáját egy kájonis önkéntes diák segítette. A kézműves foglalkozás első pillanataiban a napközisek visszahúzódóak, szégyellősek voltak, de kis idő elteltével már felszabadultan, önfeledten nevettek. Miután elkészültek, meggyújtottuk a lámpásokat, majd a gyerekek elmesélték nekünk Szent Márton történetét, így tudatva velünk, hogy a lámpás, a benne égő gyertyával a szeretet lángját jelképezi. A foglalkozás befejezésével a napközis aprócskák süteményekkel kínáltak, majd énekkel búcsúztattak el bennünket. Jakab Blanka és Pál Anita, X. A
Élmények, gondolatok a napközis önkéntességről Megkértük az újonc önkénteseket, hogy osszák meg velünk gondolataikat a napközis tevékenységekről, hiszen lassan már több mint két hónapja járnak délután heti egy alkalommal a csíkszeredai Napocska és Micimackó napközikbe.
Jó érzés segíteni a Micimackó óvodában. Nagyon aranyosak a gyerekek, az óvónők pedig nagyon hálásak, hisz nincs könnyű dolguk a sok kisgyerek között, ezért szívesen segítek, amiben csak tudok.
Balog Erika, IX. A
Nagyon jó érzés látni a napköziben azt a sok mosolygó arcot, kíváncsi tekintetet. Amikor lehangoltan megyek az iskolából hozzájuk, jókedvre derítenek. Nagy szeretettel és lelkesedéssel megyek önkénteskedni a Napocska napközibe.
Gecse Blanka, IX. D
Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, és az iskolánk önkéntes csoportjának tagjaként esélyt kaptam rá, hogy kipróbáljam magam ebben a szerepben is. A Micimackó napköziben segíthetek az óvó néniknek felébreszteni a gyerekeket a délutáni alvás után, megágyazni, felöltöztetni őket, ha ezt igénylik, valamint olyan teendők elvégzésében, amelyre akkor szükségük van. Én nagyon szeretek ott lenni és segíteni, mert nagyon aranyosak a gyerekek és kedvesek az óvó nénik. Számomra nagyon jó érzés azt látni, hogy örülnek, hogy ott vagyunk, és az is, hogy segíthetek azoknak, akiknek szükségük van rá. Ugyanakkor elégedettség tölt el, hogy mindig, amikor megyünk a napközibe, nagy szeretettel fogadnak bennünket az óvónők és a gyerekek is.
Pál Melinda, X. A
- 16 -
Szeretek az oviba járni, mert nagyon aranyosak a gyerekek. A feladatkörömbe tartozik felöltöztetni a gyerekeket, az ágyakat összevetni és segíteni az óvó néniknek abban, amiben szükségük van. Hamar összebarátkoztam a gyerekekkel és az óvónőkkel is, és sokat tanultam ez alatt a két hónap alatt. Jó érzés látni a gyerekek arcán a mosolyt, amikor megérkezek. Mindig úgy fogadnak, hogy: „Veled dobáltuk, ugye, a lapikat?” Ez egy felbecsülhetetlen érzés. Bíró Tünde, X. A
Örvendek, hogy részt vehetek a Baráti kezek önkéntes csoport tevékenységein, hiszen jót tenni, és másokon segíteni egy felemelő érzés. Szeretek járni az óvodás programra, mert az ottani tevékenység feltölt. A gyerekek vidámsága, szeretete, a zsibongás jó érzéssel tölt el. A napközis önkénteskedés hasznos az óvó néniknek, mert igyekszünk segíteni nekik, és a gyerekek is örülnek a társaságunknak. Véleményem szerint az egyik legjobb szabadidős tevékenység és iskola utáni program. Örülök, hogy önkéntes lehetek, mert ez egy nagyon pozitív dolog az életemben.
Ősz Emese, XI. E
Campania legumelor şi fructelor donate Grupul de voluntari ail Liceului Tehnologic ”Joannes Kajoni” din Miercurea Ciuc, s-a alăturat Campaniei Săptămâna legumelor şi a fructelor donate desfăşurată prin programul SNAC. Acţiunea caritativă a avut loc în perioada 16-21 noiembrie 2015 şi s-a realizat având sloganul: ” Ajută-ne, să putem ajuta!”. Momentele semnificative ale activităţii au fost: informarea elevilor voluntari cu privire la această campanie, popularizarea acţiunii în şcoală, strângerea legumelor şi fructelor, apoi predarea donaţiilor colectate. La nivelul şcolii, activitatea a debutat cu o discuţie cu elevii voluntari privind posibilitatea implicării lor într-o campanie umanitară naţională. Voluntarii şcolii s-au arătat interesaţi de implicarea în activitatea de colectare a legumelor şi fructelor. În cadrul acestei întâlniri am stabilit un plan de acţiune privind strângerea. Popularizarea acţiunii s-a realizat atât prin intermediul anunţurilor bilingve afişate la intrarea în incinta şcolii, cât şi cu ajutorul anunţurilor făcute în radioul şcolii, în colaborare cu Consiliul Elevilor. Strângerea legumelor şi fructelor s-a desfăşurat în perioada prevăzută conform regulamentului campaniei. Momentul cel mai aşteptat a fost verificarea cantităţii de legume şi fructe strânse prin cântărirea acestora. Astfel, în urma acestei acţiuni, s-au strâns 15 kg de morcovi, 8 kg de ceapă, 5 kg de mere şi 72 kg de cartofi. Transportul şi distribuirea donaţiilor colectate a reprezentat momentul final al campaniei. Roadele toamnei, strânse în şcoală, au fost duse la Casa de tip familial din comuna Păuleni Ciuc, sat Şoimeni, ca şi anul trecut.
- 17 -
În continuare, redăm două opinii formulate de elevii voluntari, care au participat la predarea produselor colectate: ”Am fost întâmpinaţi cu bucurie de cei 20 de copii ai casei, care în semn de recunoştinţă pentru donaţii, au cântat. Mi-a făcut plăcere să merg acolo, întrucât am avut parte de clipe minunate. Poveştile lor de viaţă ne-au emoţionat.” ”Încă de la momentul sosirii noastre în casă ne-a învăluit o atmosferă caldă. Copiii au fost încântaţi de prezenţa noastră şi au primit cu mult drag legumele şi fructele colectate în şcoală. S-au pregătit şi cu un cântec, pe care l-au cântat împreună. M-am simţit foarte bine alături de ei şi abia aştept să ne mai întâlnim şi cu alte ocazii.”
Întocmit de Nagy Ildikó, profesor coordonator SNAC la Liceul Tehnologic „Joannes Kajoni”din Miercurea Ciuc, în colaborare cu profesorii voluntari: Tőkés Éva şi Kiss Csilla.
Kamasz - panasz Azok, akiknek csak egy dolguk van Bizonyára ismeritek a szülők által felvezetett „Miért nem tanulsz? Csak ez az egy dolgod van! Mással nem kell, hogy foglalkozz" dilemmát. Személy szerint sokszor mondom magamban, hogy „persze, mondani könnyű, te sem voltál tökéletes, blablabla..." Ha valamiben biztos vagy, mindig nézd meg más szemszögből is. Ha azt vesszük, hogy milyen volt az oktatási rendszer a szüleink idején, amiben mi nem vettünk részt, és hogy milyen most, amiben ők nem jártasak, fellelhetünk némi különbséget. Akkoriban az oktatás lényegretörőbb és szigorúbb volt. Nem voltak befolyásoló külső tényezők annyira, mint napjainkban. Régen tényleg annyi volt a lényeg, hogy iskolába jártak úgy, hogy még csak a ruházatban kimutatott stílusuk határait sem feszegethették az egyenruha korlátai közt, tanultak, hazamentek, tanultak, esetleg besegítettek a szülőknek, vagy sportoltak, hétvégente meg a barátokkal voltak. Mára meg átalakult a világ, a plázadás korát éljük, ahol meg kell mutatni, hogy anyuci-apuci pénzéből mit tudunk magunkra aggasztani, hogy kitűnjünk még az iskolában is. S mivel az elektronika nem szab határokat, ezért folyamatos külső befolyásoló eszközök birtokában is állunk. Tanárok fenyegetnek a telefon elvevésével, de ki nem próbál meg visszaírni egy SMS-re, ha épp annyira unja az órát, hogy hasztalanul csak a plafont bámulja. Eltelik az idő, hazamegyünk, ott a TV, az internet, a telefon meg a tanulás. Most komolyan, szíved szerint melyiket választanád, de úgy őszintén? *tisztelet a kivételnek* Szóval megérthetjük a szülőket, hogy miért gondolják úgy, hogy nekünk annyira könnyű, hogy nincs más dolgunk. Ha úgy vesszük, tényleg ez a kötelességünk. De jogunkban áll a szocializálódás iskolán kívül is. Ez kettős véglet, ahol az arany középutat ideje megtalálni, hogy ne az „menjen” otthon, hogy „fiam, ülj már le tanulni, mert mindjárt megbuksz, de ne is a tanulás legyen a halálod. Érezd jól magad, de alapozd meg a jövőd, köss ismeretségeket, hiszen barátokra is szükség van. Aki csak tanulással képes elvégezni az iskolát, az csak munkával fog megélni. Gál Renáta, X.C
- 18 -
SzakMa Szakgyakorlat a csíkszeredai Fenyő szállodában Amikor pályázatomat benyújtottam, mint cukrász tanuló az Erasmus+ Mobilitási programra, amelyet iskolánk, a szegedi Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola pályázott meg, bíztam benne, hogy elfogadják, hiszen számos célom volt a csíkszeredai úttal. Szerettem volna bővíteni szakmai ismereteimet, fejleszteni problémamegoldó képességem, illetve új embereket megismerni, új kapcsolatokat kialakítani egy másik országban. Miután megnyertem a pályázatot segítségemre voltak a felkészítő tanáraim. Írtam angol nyelv szintfelmérő dolgozatot, sőtkaptam lelki felkészítést is az egy hónapos távollét megkönnyítésére. Ezek a foglalkozások sokat segítettek abban, hogy könnyed és zökkenőmentes legyen a család nélkül eltöltött időszak. Október 19-én indultunk az iskola kisbuszával ketten Fábián Timeával, a tanáraink kíséretében. Élménydúsan és vidáman telt a „röpke” 12 óra. Érkezésünk után elfoglaltuk a szállást, megismerkedtünk a környezetünkkel és megbarátkoztam a gondolattal, hogy egy hónapig a Hunguest Hotel Fenyő*** lesz az otthonom. Az első hét kirándulásokkal telt, voltunk Parajdon a sóbarlangban, Szovátán a Medve-tónál, gyönyörű volt a környezet, csodásan éreztem magam. A kísérő tanáraink megmutatták nekünk a várost, valamint elvittek minket a pályázatban résztvevő helyi testvériskolába, a Joannes Kájoni Szakközépiskolába, ahol megismertük a mentorainkat, Baliga Erika és Török Annamária tanárnőket. Nagy szeretettel és segítőkészséggel fogadtak a gyakorlatot biztosító egységben, a Fenyő Szálloda konyháján. Általában reggel 8 órára kellett mennem gyakorlatra, körülbelül délután 4ig. Első héten megismerkedtünk a konyhával és az ott dolgozó emberekkel. Nagyon kedvesnek és szimpatikusnak találtam mindenkit, nagyon jól éreztem ott magam minden egyes nap. Rengeteget tanultam az ott dolgozó cukrász hölgytől. Volt számos olyan recept, amit itthon is szívesen elkészítek majd. Sokat tanított, legyen szó díszítésről, munkafolyamatokról, tésztakészítésről, tányérdesszertek készítéséről. Készíthettünk aprósüteményeket, tortákat, linzereket, sós aprósüteményeket, buktákat, fánkokat, palacsintákat, mindenféle gyúrt tésztát. Átfogóan tanulhattunk a szakmáról, segített a szakmai fejődésemben ez a négy hét Csíkszeredában. Úgy érzem, cukrász ismereteim gyarapodtak, szakmailag sokat fejlődtem. Csíkszeredában csak magyarul beszéltünk, így sajnos nem volt lehetőségem angolul, illetve más nyelven kommunikálni. Ezt bánom, mert nem sokat fejlődtem nyelvi szempontból. Viszont érdekesnek találtam a helyi akcentust, hiszen más tempóban és más hanglejtéssel beszéltek, mint Magyarországon.
- 19 -
Összegzésképp, ez a négy hét roppant tartalmas és érdekes volt számomra, megváltoztatta az életfelfogásom és a dogokhoz való hozzáállásom. A környezetemben lévő emberek, a környék maga csodálatos! Mindenki vidám és élettel teli, ez inspirált engem. A város gyönyörű, szándékomban áll a közeljövőben visszatérni Csíkszeredába. A négy hét során minden helyi nevezetességet meglátogattam, köztük a Mikó- várat, illetve a csíksomlyói templomot is megnéztem. Nagyon sok olyan hely van, amit szépnek találtam, a város főtere is csodálatosan van kialakítva. A csíkszeredai park is kellemes hangulatú, igényesen gondozott. Eltérő viszont a kultúra, még ha sok dolog is összeköt bennünket. Az első, ami feltűnt, hogy az emberek másak, nem olyan a város hangulata, mint itthon. Sok olyan hely volt, ahol az emberek szeretettel fogadtak minket, még ha idegenek is voltunk. A Bakó cukrászdában az egység vezetője fogadott és a szakma világába nyújtott betekintést, ugyanakkor az egység hagyományos és új cukrásztermékeiről mesélt. Ezek azért érdekesek számomra, mert itthon jóval kevesebb nyitottságot tapasztaltam. A közlekedés is más, hiszen annyira közel van minden, hogy gyalog is odaér az ember elég hamar. Így teljesen más volt az életmódom, itthon mindenhova kocsival vagy tömegközlekedési járművel jutok el vásárolni, szórakozni. Az ételek és a sütemények is másként voltak készítve; amiket kóstoltam, azok közül mind elnyerte a tetszésemet. A kedvenc süteményem a pávaszem volt. Magát az utazást soha nem fogom elfelejteni, bármikor visszamennék, olyan jól éreztem magam. Nagyon szerettem ott lenni. Nem tudok konkrétan megnevezni, kiemelni csupán egyetlen olyan élményt, amire mindig emlékezni fogok, mivel ez az egész út felejthetetlen számomra. Mindenkinek csak ajánlani tudom Csíkszeredát, amely számomre egy teljesen más világot jelent. Szerintem nincs olyan ember, aki ne érezné jól magát ott. Csíkszereda egy olyan hely, amit muszáj meglátogatni legalább egyszer az életben. Darázsfészek Pávaszem
Dús Adél
- 20 -
Hirdetések Töri-kör Újraindult a történelmi témákat boncolgató foglalkozásunk, amelyre minden olyan tanulót szeretettel várunk, aki jó hangulatban, kötetlen beszélgetéseken akar ismerkedni a történelem nagy kérdéseivel, vitatott személyiségeivel, elfelejtett kultúráival, stb. A Töri-kör minden hónap második hétfőjén a 109-es teremben 15.00 órától ül össze. A következő foglalkozásunkra december 7-én kerül sor. Bartis Erika és Péter Izabella tanárnők, valamint a Töri-kör diáktagjai
Kedves diákok! Szeretnénk valami újat. Valami olyat, ami úgy kívülállónak, mint szereplőnek élvezeteket nyújthat. Ingyenes, legális, és még jól is érezheted magad tőle. Színházkört indítunk az iskolán belül, amennyiben van rá érdeklődő. Nem kötelező, nem elvárás, de szükséges és sokatnyújtó lehet. Kulturális műveket ismerhettek meg, új barátokra tehettek szert- kapcsolatokat teremthettek, új élményekkel gazdagodhattok. Ez kizárólag diákokról szól, és arról, hogy a diákélet közvetlenebb, nyíltabb, akár szabadabb legyen. Véleményem szerint vannak az iskolánkban jó páran, akik nem bánnák, ha a Csíki játékszín bérletéhez nem csak négy előadás társulna, és ha társul, azt esetleg pénz nélkül beszerezni. Ez nem a Csíki Játékszín, és nem is lesz bérlet, de lehet előadás a Ti segítségetekkel. Aki viszont játszani nem szeretne, az nézőként figyelheti társai munkáját. Az első előadást az első félév végére tervezzük. Az első előadáshoz szükséges 15 személy: 10 fiú és 5 lány, akiket kellő számú érdeklődő közül választunk ki. Az előadások során természetesen változik a szereplők száma is, tehát akik esetleg az első előadás alkalmával nem kerülnek színpadra, lehet, hogy másodjára már igen. Amennyiben szeretnél a Kájonis színházkör tagja lenni, kérlek, jelentkezz a X.C osztályban Szabó Szilviánál, Gál Renátánál vagy Bara Tamásnál. December 9-én találkozunk az érdeklődőkkel a kiválasztás céljából, és másnap kifüggesztésre kerül a tagok végleges névsora. Köszönöm a figyelmet! Gál Renáta, X. C
- 21 -
Idén is lesz:
Karácsonyi díszítőverseny Hagyomány iskolánkban, hogy Adventben feldíszítjük az osztálytermeket az ünnepek tiszteletére. Idén is mi, a diáktanácsosok megszervezzük a karácsonyi díszítőversenyt, és díjazzuk a legszebben feldíszített osztályokat. December 11-én a zsűri fogja megállapítani, hogy kik a nyertesek, kik részesülnek jutalomban. Sok sikert kívánunk munkátokhoz és kiváló egyéni ötleteket!
Az év legjobb osztálya Sziasztok ! Egy rendkívül fontos dolgot szeretnénk közölni veletek. A Diáktanács ugyanis egy újabb versenyt hirdet számotokra. A tét pedig óriási, hiszen végeredményként eldől majd, melyik is bizonyul iskolánk legjobb osztályának. Célunk, hogy még erősebbé tegyük az osztályközösségek összetartását, hogy felfedezzük rejtett képességeiteket, mindemellett pedig, hogy mindnyájan ráhangolódjatok az iskolai élet minden egyes területére. Nagyon szeretnénk, ha minden osztály részt venne versenyünkön. A pontozásban értékelődnek majd úgy az osztályközösségek, mint a diákok egymaguk is, ebből alakítva ki majd egy végső pontszámot. Ne feledjétek, versenyünk fő célja, hogy kirángassunk benneteket a megszokott, szürke hétköznapokból, és színesebbé tegyük az iskolai életet!
- 22 -
Versenyfelhívás Derítsük ki együtt, hogy melyik bizonyul iskolánk legjobb osztályának! Célunk, hogy:
o erősítsük osztályközösségetek összetartását o felfedezzük rejtett képességeiteket o ráhangolódjatok az iskolai élet minden egyes területére
És persze, hogy mindeközben jól érezzétek magatokat! A versenyről bővebben az iskola honlapján olvashattok. (Ihletet a Salamon Ernő Gimnázium – Gyémántcsiszoló iskolai szintű vetélkedőjéből merítettünk.)
Hirdetés Iskolánk Baráti kezek önkéntes csoportja karácsonyi adománygyűjtést szervez a csíkcsomortáni Babba Mária-házban élő 6-16 éves gyerekeknek. Szeretettel fogadunk minden adományt december 15-ig: tanfelszerelést, szótárakat, édességet, használt játékokat, meséskönyveket, társasjátékokat.
Anunț Grupul de voluntari ai şcolii noastre organizează în preajma sărbătorilor de Crăciun o campanie de strângere de donatii pentru copiii din casa de tip familial Babba Mária din Şoimeni. Vă așteptăm să donați rechizite școlare, dicționare, dulciuri, jucării, cărţi de poveşti, jocuri de societate. Copiii au vârste cuprinse între 6 si 16 ani.
- 23 -
Köszönet a szerkesztőknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért és tanácsaikért, valamint az iskola vezetőségének a támogatásért!!! Irányítótanár: Negru Réka Szerkesztők: Negru Réka tanárnő, Kovács Edit könyvtáros Cikkírók: Jakab Blanka, Simon Anita, Pál Anita - X.A, Bartó Nándor, Petrikó Aliz – X.B, Demény Norbert, Both Emőke, Gál Renáta, – X.C, Laczkó Nóra – X.D, Csáki Alpár, Farkas Krisztina – IX.B, Albert Antal Huba – IX.E, Dús Adél – Szegedi Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola. Diénes Zsófia Anna, Ráduly Annamária, Negru Réka és György Géza tanárok. Korrektúra: Léstyán Csilla tanárnő A fedőlap grafikáját készítette Boros Zsolt rajztanár.
Készült a Joannes Kájoni Alapítvány támogatásával.
- 24 -
