„A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet s lesz.” (Kossuth Lajos)
ISASZEGI IRÁNYTŰ KÖZÉLETI TÁJÉKOZTATÓ
2012. ÁPRILIS
Dr. Kardos Gábor:
Álom ez, vagy valóság? Régen, amikor a vasfüggöny mögött nevelkedtem, azt hittem a függönyön túl van a szabad világ, a földi paradicsom. Sóvárogva csavargattam a rádió potméterét, és hallgattam az énekest angolul. Cseh Tamással együtt hittem, hogy az énekes elmondja helyettünk azt, amit nekünk nem lehet. Nem is gondoltam arra soha, hogy milyen is volt a kapcsolatunk. Még alig érkeztünk az Új Hazába, amikor nagy túlerővel támadtak ránk. Árpád vezérünk is elveszett a fiaival a véres küzdelemben. Méltatlanul dobtak a török elé, hogy védjük Európát. Hálából felszabadítottak, és Habsburggyarmat lettünk. Leverték forradalmainkat, Rákóczit kisemmizve száműzetésbe hajszolták. Aradon kivégezték a hős tábornokainkat. Történelmünket meghamisították, majd a „jóságos” Európa Trianonban szétszaggatott bennünket. Aztán Jaltán „testvériesen” megosztozkodtak, és a jól ismert módon a nyakunkba szakadt egy
kegyetlen, véres korszak. ’56-ban magunkra hagytak. Mostanra talán megváltoztak volna? Szeretnének bennünket felzárkóztatni, mert nagyon szimpatikusak vagyunk és szeretnek bennünket? Nézem CohnBendit „európai arcát”, amint lerohanja a magyar miniszterelnököt. Hallom, ahogy honfitársaim helyeselnek. Ez jó magyar szokás. Eszembe jut Szapolyai János, amint a koronát próbálgatja a fejére, miközben az ifjú király rejtélyes körülmények között a Csele patakba fullad (!), az óriási török túlerővel vívott harcok között. Valakik mondják: „ez az Európa – nem az az Európa” hanem… Hanem melyik? Hogy is mondta a költő zseni? ”…bőröd ne bízd kereskedőre, ki elád felhőt az egen s a földön telket vesz belőle. Inkább segít a kutya szőre a teríthető betegen, semhogy magát miértünk törje, aki sorsunktól idegen.”
Osztie Zoltán helyzetértékelése a Schmitt-ügyről A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnökeként fölszólalok az égbekiáltó igazságtalanságok, valamint gyűlöletkeltő manipuláció láttán, amely napjainkra kicsúcsosodott.
Minden gondolkodó honfitársam előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt napok történései nem a köztársasági elnök úr disszertációjáról szólnak. Bántó − az értelmiség állapotát is jellemzi −, hogy a megszólalók is csak a következményekről beszélnek, de az okokról nem. A doktori értekezés csak előrángatott ürügy, amellyel jól ismert körök folytatják Magyarország és nemzetünk elleni hajtóvadászatukat. Kikből állnak ezek a körök? Azokból, akiket reprezentálnak például az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Mozgalom aktivistái, akiket külföldről pénzelnek, hogy anarchista akcióikkal belülről bomlasszák országunkat. Minősítésüket a saját maguk által választott jelképes alak (Dopeman) meghatározza. Politikai indíttatású anarchista csoport irányítja a SOTE doktorok szenátusa és az egyetem rektora viselkedését, döntését. Valóban válságba jutott a magyar tudományosság? Szó sincs róla! Kik azok, akiknek érdekében áll, hogy ilyen túldimenzionált ügyet csináljanak a kérdésből? Ki az, aki ezt a
doktori értekezést megtámadta?
előszedte
és
Vajon kiknek állt érdekében, hogy ahelyett, hogy államférfiaink mellett a külső támadások pergőtüzében kiálljanak, újabb dühödt, összehangolt támadásokat intézzenek ellenük? Milyen jogon mernek még megszólalni azok a közszereplők, akik kirabolták egyéni haszonszerzés és külső megbízás érdekében az országot, emberek élete szárad a lelkükön, családok sokasága ment tönkre miattuk? Ezen tetteik elfedése érdekében erkölcsi relativizmust támasztanak. Hiteltelen minden szavuk, ki kellene tiltani őket minden közszereplésből! Ha valami szégyennel kell, hogy eltöltsön bennünket az éppen az, hogy még mindig részt vehetnek a politikai életben. Elég volt az idegenszívű hazaárulókból, akik gátlástalanul folytatják − egy erőszakos kisebbség tagjaiként −, a gyűlöletkeltő kampányukat. A gyűlöletbeszéd törvényét éppen ők hozták, amely ellen ők vétenek a leggátlástalanabbul. Mindezekből felismerhetjük őket és szándékukat. Felhívom elsősorban a magyar értelmiséget, a nemzet sorsáért felelős közszereplőket, hogy értékeljék a folyamatok mögötti összefüggéseket! Budapest, 2012. április 2. Dr. Osztie Zoltán ---------------------------------------------------„Nem leszünk másodrendű európai polgárok. Jogos követelésünk, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák velünk, mint más országokkal szemben.” (Orbán Viktor, 2012. március 15)
Jó híreink is vannak! Hozzászoktunk már, hogy többnyire rossz hírekkel áraszt el bennünket a média. Igaz ez a gazdaság esetében is, amelyet az elhúzódó válság, bizony-talanság jellemez európai szinten is. Hogy ne mindig csak a problémákat lássuk magunk előtt, álljon itt néhány örvendetes tényszám – Magyarország-ról! 1.) BÉRKOMPENZÁCIÓ Az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok, a közhivatalnokok már-cius 19-ig kérhették a bérkiegészítést. Eddig az időpontig 340 ezer közszfé-rában dolgozó jelezte, hogy kéri a kompenzációt. Ők átlagosan 10 és 18 ezer forint közötti összeget kapnak, januárra és februárra vissza-menőleg is. Az már korábban eldőlt, hogy az állami cégeknél minden munkavállaló kap a bérkompenzációt. Ez nagyjából 80 000 embert érint. (MTI Hírcentrum / Portfolio.hu) 2.) VÉGTÖRLESZTÉS A devizaalapú jelzáloghiteleket február végéig „végtörleszthették” kedvezményes árfolyamon az adósok. Öt hónap alatt összesen 169 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A fix árfo-lyam jóvoltából mindösszesen 984 milliárdot kellett az ügyfeleknek kifizetniük a piaci
árfolyamon számí-tott, kb. 1354 milliárd forintnyi, teljes hiteltartozásukból. Ezzel a PSZÁF által tavaly szeptember végén regisztrált, 5600 milliárd forintnyi devizahitel-állomány mintegy 24 százalékát tör-lesztette fix árfolyamon a lakosság. (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 3.) MUNKAHELYTEREMTÉS 2004 óta soha ennyi új munkahely nem jött létre hazánkban egyetlen hónapban, mint idén februárban. A közel 95 ezer új munkahelyből valamivel több, mint 84 ezer állami támogatással jött létre. A korábbi években az új munkahelyeknek kb. a fele volt állam által támogatott, tavaly átlagosan már a 70 százaléka. A nagyarányú eltolódás a közfoglalkoztatásnak köszönhető, de állami támogatásúnak minősülnek azok az újonnan létrejövő munkahelyek is, ahol valamilyen bérköltség, bértámo-gatás vehető igénybe, a munkáltató részéről. Ha ezek nem lennének el-érhetők, a piac önerejéből a teljes kíná-latnak csak egytizedét teremtette meg februárban. (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat / mfor.hu) Ezek az eredmények nem „kozmetikázott”, elvont statisztikai adatok, hanem elégedett emberek százezrei állnak mögöttük! Vagy legalábbis számtalan olyan család, akiknek ez által könnyebb lett a mindennapi megélhetése. Bajusz Dániel
Képviselői fogadóórák VÉCSEY LÁSZLÓ országgyűlési képviselő május 2-án, szerdán tart fogadóórát Isaszegen, 16-18 óráig a Polgármesteri Hivatalban. Önkormányzati képviselőink előzetes, telefonos időpont-egyeztetés alapján állnak rendelkezésre, szintén a Polgármesteri Hivatalban: dr. Kardos Gábor alpolgármester, a FIDESZ isaszegi elnöke 06 30 944-8613 Bajusz Dániel 06 20 362-3658; Czeglédi Sándorné 06 30 830-3235
Egy hajléktalan férfi naplójából Hitelem van: Szavam számít. De mit sem számít, Ha a közüzem üzen. (Öt fokban szex sincs…) Elszámolatlan számlák Ijesztő halma az asztal tartalma. Éjjel jártam haza: se tűz, se fény, S mit nem látok, az nincs: Sem árny, sem számla… A bort kitapogattam, Mert mondják: „A gond menekül a bortól”. Talmi ábránd, hogy „Idővel enyhülnek a gondok”, Mert hitelt adtak. Nem szavamnak, házamat kérték! Mit tehettem? Adtam. Lett fény (és árnyék), Lett tűz (és verejték), Lőn szex (senyvedő kéj). De lőttem egyre-másra, mert „A fösvény mindig nélkülöz”… És akkor nőtt az árfolyam… Majd újra nőtt. S még mindig. És újra. A csillagképek megnyugtatnak, Már majdnem mindet ismerem. Mi mindenre nem tanított az egyetem…! De nem adom fel, mert Vae victis, Jaj a legyőzötteknek. Mindig szabadságra vágytam, Kék ég, zöld fű. A humorom és az esőköpenyem megmaradt. Dézsi Ibolya
Lehet, hogy uniós, de nem európai A magyar nyelv csodálatos, választékos és nehéz helyesen, szépen beszélni. Költők, írók művelik magas fokon leginkább. Mi földi halandók így is, úgy is használjuk. Viszont manapság túl gyakorivá vált a közönséges beszéd. Esetlegesen a másikat túlkiabálni, nem megvárni, amíg befejezi a mondanivalóját. Sajnálatos, hogy gyerekek, felnőttek egyaránt igen csúnyán, mondhatni trágárul beszélnek. Némelyikük még büszke is rá. Vannak, akiknek természetes. Nem kell hozzá különleges képesség, csak amit hallott mástól, meg kell ismételni. Nem igényel nagy agyi kapacitást. Hallgatni viszont szörnyű. Elborzasztóak az igen cifra szitokszavak kicsi gyermekek, nők, lányok, vagy Európa-parlamenti képviselők szájából! Döbbenetes, amikor munkahelyen, üzletben, utcán kell fültanúi lennünk akaratlanul is. Szánalmas és felháborító, amikor egyes tévéadásokban, színházakban, könyvekben is tért hódít e méltatlan nyelvhasználat. Szebb lenne a szép választékos beszéd. A kimondott szavaknak van ereje, hatása. Lehet vele pozitív és negatív érzéseket létrehozni. Lehet lelket simogatni és lehet rombolni. Beszédünk a gondolkodásunkat is tükrözi, tehát nem kellene előnytelen képet festeni magunkról. Gondoljuk át beszédstílusunkat, és ha kell, változtassunk, csiszoljunk rajta. Csak szépen, emberül, magyarul! Karádi Zsuzsanna
Üldözöttek A politika, a politizálás azt jelenti, hogy valaki a közügyekben részt vesz és a döntéseket saját belátása szerint jobbító szándékkal igyekszik befolyásolni. Közügyért tenni közösségben lehet. A közösségek lehetnek kisebbek, nagyobbak, attól függ, hogy mennyire általános az ügyük. Gondolatom szerint a politika és a politizálás pozitív építő jellegű, amennyiben az alkotást, a vitákat mérlegelések előzik meg. A döntéseknél mérlegeljük az adottságainkat és a hagyományos erkölcsi normáinkat. Természetesen, ahogy a tűz és a víz is lehet romboló hatású, a rossz irányultságú politika is mérhetetlen károkat okozhat. Azonban gondoljuk meg, milyen butaság lenne, ha a víz és a tűz építő erejét nem használnánk ki, mert van romboló erejük is. Hasonlóan kell gondolkodnunk a politizálásról is. A politizálás vitakészséget és toleranciát jelent, és valóban: aki erre képtelen, az ne foglalkozzon vele. A tapasztalatom az, hogy Isaszegen minden közösséget elfogadnak, kivéve a politikait. Az bizony üldözendő, így aki itt politizálni akar és mindezt népszerűségben, az „függetlenséget” színlel. Némelyek, mint a kaméleon, képesek ki-befordítani a színüket. Mentségükre legyen szólva, ezt várják el tőlük, különben nem lehetnének helyben meghatározó személyiségek… Isaszegen, mint egy politikai tömörülés vezetője, számtalanszor ütköztem a jobbító cselekedeteink szándéka kapcsán a „ne keverjük bele a politikát” kapujába. Miért ne tehetne legalább olyan hasznosat a településünkért egy politikai szervezet, mint mondjuk az „Önkéntes Lepkegyűjtők Egyesülete”? Legutóbb az önkormányzat testületében 5%-kal kívántuk a tiszteletdíjakat csökkenteni. A dolog inkább szolidáris volt, mivel ennyivel csökkentettük az intézmények költségvetését. A többség azzal vádolt minket, hogy politikai előnyszerzésből akarjuk csak ezt, és ezért nem szavazta meg a csökkentést. Kezdeményeztük az egyik óvoda felújítását és bővítését. Természetesen alaposan felmértük a körülményeket. Évek óta húzódó problémát oldhattunk volna meg egy pályázat segítségével. A testület többsége leszavazta és újra elhangzott, hogy csak azért csináljuk, mert politikai tőkét akarunk kovácsolni. A valóságban az történt, hogy a „bölcsek” megfosztották az isaszegi gyerekeket egy esélytől. Változtatni kellene a szemléleten, mert lehet, hogy ennek köszönhetően olyan középszerű az élet itt minálunk. Nagyon hiányoznak az elismertek, a kiemelkedők, a különlegesek, az önzetlenek, akik hisznek az igazukban és mernek is tenni érte. A Bibliában is meg van írva: „Mit ér a hit cselekedet nélkül? Milyen cselekedet az, amely mögött nincs hit?” Dr. Kardos Gábor Karádi Zsuzsanna tanárnő − a tavalyi nagy sikerre való tekintettel −, az idén is folytatja a gyermekek számára a meseolvasást április 24-én, kedden 17 órakor a Nemzedékek parkjában, az Ady Endre utca − Görgey utca sarkán lévő játszótéren. Szeretettel várunk minden szépre és jóra nyitott gyermeket! ISASZEGI IRÁNYTŰ − közéleti tájékoztató. Kiadja a FIDESZ isaszegi szervezete. Kapcsolat:
[email protected]; http://isaszeg.fidesz.hu
A kereszténydemokráciáról A kereszténydemokrácia olyan politikai eszmerendszer, amelynek az európai egységesülési folyamatban betöltött fontos szerepe vitathatatlan. A kereszténydemokrácia Nyugat-Európában valódi sikertörténet a 20. század második felében. Az új világrendben Európa talpra állása, egységesülése és megerősödése nagy részben ezen pártoknak és a kiemelkedő történelmi személyiségeiknek köszönhető. Az európai egység megálmodói, alapító atyái mind kereszténydemokraták voltak, a maguk módján internacionalisták, de ez nem azonos a szocializmus tanával, sokkal inkább a kereszténység egyetemességével. A kereszténydemokrácia az 1980-as évekig Európa politikai kultúrájának a meghatározó irányzata volt. A második világháborúban a mérsékelt jobboldali (konzervatív) pártok együttműködtek a fasizmussal, ezáltal hiteltelenné váltak. A kereszténydemokraták ezt nem hogy nem tették, de több országban (különösen a tengelyhatalmakhoz tartozó országokban és Franciaországban) az antifasiszta ellenállásban vettek részt, így egyfajta legitimitást nyertek a háborút követő nemzetközi rendben. A politikai paletta jobboldalán egyedül maradtak: a fasiszta pártokat legyőzték, a mérsékelt jobboldali pártok pedig a hitelüket vesztették azáltal, hogy a fasizmussal kollaboráltak. A háború után megnőtt a vallás szerepe, az emberek támaszt kerestek, és ehhez a kereszténydemokrata értékrend tökéletesen illeszkedett. E pártok a centrumban helyezkedtek el, így mindkét oldalról gyűjthettek szavazatokat. Emellett nem lehet eleget hangsúlyozni a kereszténydemokrata pártok kommunizmus-ellenességét, amely a kialakuló hidegháborúban Európa nyugati felében nagy jelentőségű volt, befolyásukat ez által tovább erősítve. Ráadásul – mint centrumpártok – mindkét oldalról választhattak maguknak koalíciós partnert, s ez igen megnövelte a koalícióképességüket. Vannak bizonyos jellemvonások, melyek a kereszténydemokrata pártokra jelentősen hatottak. Az egyik ilyen fő jellemvonás az „osztályok feletti karakter”. Pontosabban: ez arra utal, hogy a választónak – aki kereszténydemokrata pártokra szavaz –, a döntése, nem a társadalmi csoportjával (pl. a középosztállyal, a munkássággal) van összhangban, hanem sokkal inkább a keresztény társadalmi világképével és a részvételével. Belgium flamand tartományában a kereszténydemokraták általában több szavazatot gyűjtenek be a munkásoktól, mint a Szocialista Párt, emellett nagy a támogatottságuk a (mező)gazdálkodók körében is. A nagy különbözőség okai a különféle doktrínák, amelyek lehetővé teszik, hogy ezen pártok a jobbközép, illetve a balközép irányába is elmozduljanak, az adott ország társadalmi környezetének megfelelően. Erre azért van lehetőség, mert – mint már szintén említettük – a kereszténydemokrácia a politikai közép jelensége. A kereszténydemokrácia eszmerendszerében, a liberális individualizmustól eltérően, a „perszonalizmus” (személy-központúság) áll. Ez azt hangsúlyozza, hogy a személyes fejlődést leginkább a társadalmi kontextusban lehet kivívni. A szocializmussal ellentétben, ahol az individuum azért van, hogy a társadalmat szolgálja, a kereszténydemokrácia felfogása szerint a társadalom való arra, hogy az egyén fejlődését lehetővé tegye. E nézet szerint az állam szerepe korlátozott, kiegészítő jellegű kell, hogy legyen, de elég erős ahhoz, hogy a közjót társadalmi politika révén
elérje. A kereszténydemokraták hisznek a parlamentáris rendszerben, és a természetes közösségek (család s különböző egyesülések) meghatározó szerepében. Gondolkodásmódjuk előnyben részesíti a decentralizációt a régi hagyományokkal egyetemben, miközben egyidejűleg pártolja a nemzetek feletti autoritás egyes formáit és a nemzetközi együttműködést. A szubszidiaritás a programjaik központi tényezője maradt a mai napig. Ez az elv, mely a hatalomgyakorlást olyan – legmegfelelőbb – szinten képzeli el, amely a leghatékonyabb, s legközelebb áll az emberekhez; azaz a lehetőség szerinti „legkisebb” – helyi – szinten kell megoldani az egyes kérdéseket. A kereszténydemokrácia alapvető gondolatait összefoglalva leginkább a következő elemeket emelhetjük ki: • a vallás társadalmi szükséglet, • fontos a hagyomány tisztelete, • az ember eredendően tökéletlen és az emberi egyenlőtlenségnek természetes jellege van. A kereszténydemokrácia elképzeléseikre jellemző a szociális progresszivitás (ebben hasonló a szocializmussal, a konzervatívoknál is megjelenik, de kevésbé hangsúlyos), a vallási kérdés fontossága (még fontosabb, mint a konzervatívoknak), az internacionális orientáltság (a katolikus egyház, mint nemzetek feletti egyház befolyásának a hatása!), sokkal jelentősebb, mint a – konzervativizmusban inkább fontos – nacionalizmus, mely háttérbe szorul. A finn kereszténydemokrata párt (Keresztény Unió) programja a Tízparancsolaton nyugszik, mélyen vallásos, és a finn politikai életben kevésbé jelentős, kisebbségi helyet foglal el. Ezzel szemben a CDU/CSU koalíciója Németországban nagy befolyással rendelkezik, az egyik legnagyobb párt, de mára programja sokkal inkább konzervatív, mint kereszténydemokrata. A német kereszténydemokraták két pártban vannak jelen: a CDU (Kereszténydemokrata Unió) és a CSU (Keresztényszociális Unió). Az utóbbi a bajor „testvérpárt” különálló, amely a katolikus többségű Bajorországban szerveződött regionális alapon, a protestáns többségű északi német tartományok mellett. A CDU egy föderális berendezkedésű párt, amely nagy szerepet hagy a tartományi pártoknak. Hazánkban a Kereszténydemokrata Néppárt a rendszerváltoztató pártok egyike, a keresztény értékek legfőbb képviselője a magyar politikai életben. Közéleti tevékenységét mindig a jobbközép tábor tagjaként folytatta. 2006-tól a Fidesszel frakciószövetségben politizálva szólítja meg a magyar társadalmat. A KDNP a keresztény/keresztyén értékeket magukénak valló emberek pártja, olyan gondolatoknak, véleményeknek ad hangot, amelyek talán a polgári oldal teljes táborán belül nem minden esetben élveznek többséget, de egy kereszténydemokrata számára fontosak. Példaként említhetjük, hogy a párt fellép az abortusz és az eutanázia propagálása, az egyneműek párkapcsolatának törvényesítése, a hagyományos családmodell tudatos rombolása ellen. A kereszténydemokrata képviselők az Európai Unió alkotmányára is nemmel szavaztak, jelezve, hogy a kereszténységre való hivatkozás nélkül az unió alapdokumentuma hiányos. A KDNP a politikájának az alakításakor az evangéliumi emberképből indul ki. Ez alapján egy szolidáris társadalom felépítéséért kíván tevékenykedni, amely számára
fontosak az egyének, a kisközösségek, és a családok. A kereszténydemokraták olyan államban hisznek, amelyik az emberért van, amelyik mindig az embert helyezi a középpontba, és hiszi, hogy a pénz szolgálja az embert, s nem fordítva. Vallják, hogy ha ez a viszony megfordul, az mind az embernek, mind a tőkének kárára lesz. Hiszen minden ember méltó az emberi létre, minden embernek joga, hogy biztonságban élhessen, szabadon gyarapíthassa értékeit, tevékenykedhessen családjáért. A KDNP kiemelten fontosnak tartja a családok támogatását, amelyek a társadalom alapját képezik. Fontosnak tartja kimondani, hogy a család egy nő és egy férfi Isten által megszentelt kapcsolata. Az ilyen családok lehetnek egy egészséges Magyarország és egy egészséges Európa építőkövei. A jövő Európája hitből és erkölcsből épülhet, s csak az emberek közötti szolidaritáson alapulhat. Ennek érdekében a párt törekszik az egyéni és közéleti erkölcsökről, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életről, a szociális igazságosságról szóló keresztény felfogásnak a magyar közéletben való érvényre juttatására, valamint erősíti az állampolgárokban a társadalmi felelősségérzetet és nemzeti tudatot. A KDNP a rendszerváltoztatás óta hitet tett Magyarország Európai Uniós integrációja mellett. Surján László, a KDNP alelnöke, az Európai Néppárt frakciójának tekintélyes tagja és az Európai Parlament alelnöke. A párt egyik célja, hogy a magyar társadalom még jobban integrálódjon az európai népek családjába. A Kereszténydemokrata Néppárt 37 fős parlamenti képviselőcsoporttal rendelkezik. (Forrás: Wikipédia és www.kdnp.hu)
Örömmel tudatjuk, hogy 2012. április 4-én újjáalakult a Kereszténydemokrata Néppárt isaszegi szervezete. Elnökké Bodrogi Imrét, titkárrá Dézsi Ibolyát, gazdasági ügyintézővé Verseczkiné Pálfalvai Annát választotta az alakuló közgyűlés. A FIDESZ helyi csoportja gratulál a megalakuláshoz, és testvéri szeretettel köszönti a résztvevőket, a megválasztott tisztségviselőkkel együtt. Ahogy az országgyűlési, a kormányzati munkában is, megyei és települési szinten hasonlóképpen a legmeszszebbmenő együttműködési szándékunkat fejezzük ki a KDNP-vel.
A közelgő Anyák Napja alkalmából minden isaszegi édesanyának és nagymamának jó egészséget, a gyermekeik, unokáik szeretetét kívánjuk és boldog, hosszú életet!
