G Y Ó G Y S Z E R E S

A

G Y Ó G---~~""---~----.---=-""--=-"'--~ YS ZE R E S T E R ÁP I A

I H P O R i;i i\. C I Ó H O R __Q_Q__~ Ó I N A K

ELE!.IZESi!:

Gyógyszerészdoktori értekezés

Kósa László gyógyszerész

1975

1

' ' ~

l

TARTALOM

!

l

oldal l,

BEVEZETÉS

l.

l

1.1.

A témaválasztás indokolása

2.

l l

1.2,

A téma feldolgozásának módszere

1..3.

Az értekezés célkitüzése

l

1.4.

A tárgykör részletezése

l

2,

AZ INFORMÁCIÓ llíEGHATÁROZÁSA ÉS

j l

.FAJTÁI

2,1.

6.

Az informáci.ó rrri.nt a tudomány eszköze

2.2,

4.

s.

Az információ mint a kereskedelem eszköze

2.,3.

Az információ társadalmi szerepe

2,4,

Az információ vételének pszicho-

9. 10.

lógiája

ll.

A GYÓGYSZER ÉS AZ INFORMÁCIÓ

13.

.3.1 •

A gyógyszerinformáció és az orvos

15 •

.3. 2.

A gyógyszerinformáci.ó és az orvos-

-beteg kapcsolat

18.

A GYÓGYSZERINFORMÁCÍÓK DIFFUZIÓJA

20.

II.

4.1.

Madell-vizsgálat az információnak a di.ffuzióra gyakorolt hatásáról

22.

4.2.

A diffuzió szakaszai

26.

4.3.

A diffuzi.ó és az emlékezés

26.

5.

AZ INFORr.iÁCIÓVÉTEJ~ KÉSZSÉG:itNEK VIZSGÁLATA

5 .l.

28.

Az adatgyüj t és megtervezése és végrehajtása

31.

5.2.

Adatok a

k~rd6ives felm~résr61

33.

5.3.

A reprezentativitás vizsgálata

34.

6.

A GYÓGYSZER INFORMÁCIÓHORDOZÓI ÉS ÉRTELMEZÉS ÜK

6.1.

41.

Tudományos jellegű informáci.óhordozók

41.

6.1.1.

Szakkönyvek

41.

6.1.2.

Tanulmányok

44.

6.1.).

El6adások

46.

6.2.

A gyógyszer hivatalos /hatósági/ jellegü informáci.óhordozói.

48.

6.2.1.

A gyógyszeralkalmazás e16irata

49.

6.2.2.

"Tájékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" Gyógyszerismertető

52. el6adások

54.

III. 7•

A GYÓGYSZERGY filii INFORh~i\CIÓHORDOZÓK

7 .l.

A gyógyszergyári kutatási. eredmények ismertetői

7 .2.

57.

57.

A gyógyszerterápia eredményeinek ismertetése

58.

7.3.

Monográfi.a

61.

7 .4.

Cimbibli.ográfi.a és kivonatt;Yüjtemény 62,

7 .5.

Röviditett terjedelmü kiadványok

62,

7.6.

Film

63.

7.7.

Gyógyszergyári ujság

65.

7 .8.

A gyógyszergyári kiadványokkal szembeni. követelményele

66.

7.8.1.

Szalcszerüség, korrektség

66.

7.8.2.

Egységes szerkesztés és küllem

67.

7.9.

Személyes konzultáció

70.

8.

AZ INFORMÁCIÓHORDOZÓK HATÉKONYSÁGA

74.

8.1.

Az i.nformációhordozólc fontossági sorrendje

8,2.

76.

Az információhordozólc és a gyógyszer korának összefüggései.

78.

8.2.1.

A gyógyszerele életszakaszai

78.

9.

A GYÓGYSZERINFORMÁCIÓ RENDJE KÜLFÖL-

9.1.

DÖN

80.

A szoci.alista országokban

80.

IV,

9.2.

A nem szacialista országokban

10.

A GYÓGYSZERINFORMÁCIÓ UTJA HAZÁiiJKBAN 89,

10.1.

Az Országos Gyóe;yszerészeti Intézet információs rendszere

89.

10.2,

A gyógyszergyári információk utja

90.

ll.

AZ ORVOSOK HELYE ÉS SZEREPE AZ INFORI
94.

11,1,

Orvosi szakvélemény a gyógyszerekről 94.

11,1.1,

Klinikai farmakológiai vizsgálat alapján

"

8:3.

.11.1.2.

' Ambulans vizsgálat alapján

11.1.3.

A saját vizsgálattal nyert informá-

'

ciók szUkségessége

12,

e;yógyszerismeret

100.

103.

Az információ eredete az uj gyógyszer egyes tulajdonságáról

12,2,2,

100,

Az egyéni. továbbképzésből eredő gyógyszerismeret

1.2,2,1,

98.

Az orvosképzés és -továbbképzésből eredő

12.2,

96 •

AZ ORVOSOK GYÓGYSZERINFOl\MÁCIQJÁNAK EREDETE

12,1.

94.

106.

Az uj gyógyszer lé·tezéséről nyert információ eredete

106.

v. 12.2,.3,

Az uj gyógyszer főbb tulajdonságáról nyert információ erqdete

12 • .3.

108,

Orvosi és gyógyszerészi vélemények összehasonlitása egyes adatok fontossági sorrendj éről

12.4.

Az orvosok gyógyszerinformálásának kivánatos sorrendje

1),

113.

A GYÓGYSZERÉSZEK HELYE ÉS SZEREPE AZ

INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN

13.1.

110.

A

115.

gyógyszerismertető gyógyszerésztől

megkivánt ismeretek

116.

A gyógyszerészek bővülő információs tevékenysége

1.3 • .3.

A gyógyszerismertető és intézeti. főgyógyszerészek egyes adatai

.p.J.1,

Az egyéni

gyógyszerismeret

122.

Az információ eredete az uj gyógyszerekről

13.3.4.

120.

továbbképzésből eredő

gy ó gy sze ri. smere t

:1.3 •.3.3.

118 •

A gyógyszerészképzés és -továbbképzésből eredő

1J,J,2,

117.

124.

Az információ gyárankénti megoszlása

126.

VI. 14,

A KÖZFORGAL!iiU GYÓGYSZERTfilii GYÓGYSZERÉSZEK HELYE ÉS SZEREPE AZ INFORi\!:lciÓS RENDSZERBEN

14.1.

129.

Adatfelvétel egyes gyógyszerészekről és az adatok elemzése

131.

15.

A GYÓGYSZERINFORMÁCIÓ KÖLTSÉGTÉNYEZŐI

16.

A DISSZERTÁCIÓS lVIUNICA EREmlli'NYE

139.

17.

ÖSSZEFOGLALÁS

147.

Köszönetnyiiváni tás

153.

18.

IRODALOM

154.

19.

MELLÉKLETEK ~

160,

l. Az orvosok

1.;.5.

kérdői.v:e

2, A gyógyszerismertető és intézeti gyógyszerészek kérdőive i

3. A közforgalmu gyógyszertári gyógyszerészek

kérdőive

4. Adatkérés orvosoktól

5. Adatkérés gyógyszertári központoktól 6, Modell-beszélgetés osztrák orvoslátogatók részére

l. BEVEZETÉS A tudományos ismeretek a Stanford Research Institut adatai szeri.nt a XIX. század folyamán megkétszereződ­ tek az addigiakhoz képest. Az ismeretek ujbóli kettő­ zéséhez ezt követően már csak 50 évre /1900--1950/ volt szükség, és a felgyorsulás a továbbiakban olyan mérvü lett, hogy az utolsó 20 évben /1950-·-1970/ a tudományos ismeretanyag már megnégyszereződött /1/. Ir.iután az ismeretanyag-bővülés jelentős része éppen a természettudományokra esik, ennek következménye, hogy az utóbbi évtizedben annyi orvos- és gyógyszerésztudományi tanulmányt publi.káltak, mint a világ egész addigi. fejlődése során /2/. , lV!os tanábnn 8vente mintegy 1, 5 milli.ó dolc;oznt j elenik meg a vi..lág 10-20 :ezerre becsült orvosi. szaklapjaiban /3/. Ebből 4--5 ezer tanulmány a gyógyszeres kezelés kérdéseit taglalja. E szakcikkáradattal nem lehet lépést tartani: a hasznosat a jelentéktelentől elkülöniteni, szelektálni a félig kész eredményeket a jól megalapozottaktól, a valóban uj felismeréseket a csupán ismételtektől /4/. \

A ma használatos gyógyszerek több mint fele az utóbbi két évtized kutatómunkájának az eredménye, Hazánkban is 10--15 uj gyógyszer kerül évente forga.lomba. Közülük több olyan uj felismerésen alapszik, mely még a közelmult egyet·emi tananyagában sem szerepelhetett.

- 2 -

' -i

l l '

'

l l í

i

Az információk özöne és a nagy számban megjelenő uj gyógyszerele indoko.l.ják a kérdés felvetését, vajon a gyógyszerekről szóló ismeretanyag milyen forrásból fakad, milyen információs csatornákon jut el az orvoshoz, hogyan jellemezhető, rendszerezhető, értékelhető és végül: milyen lehetőség kínálkozik az optimális információ megvalósitására. 1.1. A témaválasztás indokolása A azocialista társadalomban a feudális és kapitalista társadalmi, gazdasági rendszerektől eltérően, az i.rányitás tervszerü és tudatos. Az emberek alkotóan befolyásolják a gazda~ági és a társadalmi ·\ folyamatokat - igy az egészségügyi és ezen belül a gyógyszeres beavatkozás orvosi feladatkörébe tartozó fo.lyamatokat is. Az egészségügy irányi.tásának célja az optimum megvalósi.tása: a maximális gyógyí tás és megelőzés elérése a minimáli.s társadalmi munka és idő felhasználásával. Témámmal kapcsola t ban az optimali tás igy fogalmazható meg: a gyógyszer helyes alkalmazásához szükséges éppen elegendő információk biztositása a legalkalmasabb időben. A hatékonyság kérdésének megoldása sok tekintetben éppen a szervezési módszerek helyes alkalmazásától függ; e nélkül nehéz helyesen megteremteni, szabályozni az i.rányi tási és tervezési folyamaték összhangját.

- 3 -

A szüntelenül növekvő ismerettömeg értékelése,. feldolgozása, továbbitása és ezek hatékony módszerekkel történő szabályozása uj feladatokat ró a szervezési tudományra. A hagyományos megol·dások általában elégtelenné váltak; ma már az ismeretek mozgásának meggyorsi.tására és feldolgozásának minőségi jo.vitására van szükség. Kivánatos magát az ismeretanyagot és a vele kapcsolatos valamennyi ténykedést átfogó, rendszeres egységbe foglalni • .1.2. A téma feldolgozásának módszere Az elemzés alapjául szolgáló adatokhoz egyrészt az irodalom tanulmányozása révén, másrészt kérdőiv­ ", és modell-vizsgál.atos módszerrel jutottam. Az áttekintett irodalomból kizárólag azon forrásmunkákra utalok az értekezés szövegében és csak azokat sorolom fel az Irodalom c. fejezetben, amelyek adatait, megállapításait munkámban fe.lhasználom. A saját felmérésen alapuló adatgyüjtéshez három kérdőivet szerkesztettem: l. Orvosok részére /l. melléklet/ 2. Klinikai, kórházi, i.ntézeti. főgyógyszerészek és az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyóeyszerismertető munkatársai részére /2. melléklet/. 3. A közforgalmu gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek egyes adatainak felvétele céljából /3. melléklet/.

- 4 -

A visszaküldött kérdői v ek lyukkártyákon rög zi tett adatai. t stati.szti.kailag értékel tem. 1.3. Az értekezés célkitüzése Munkám kitüzött célja a gyógyszerekről szóló információ, az információ hordozóinak jellemzése, rendszerezése, hatékonyságának vizsgálata, a gyágyszerek "lege artis" alkalmazását biztositó optimális információ illinőségi és mennyiségi követelményeinek• meghatározása. Vizsgálódásarn eredményeképpen a gyógyszerügyi szervezés tudományát gyarapi.tó megállapitásokat és a gyakorlatban is megvalósi.tható javaslatokat teszek. \

1.4. A tárgykör részletezésa A célkitüzés megvalósitása végett értekezésemben a következők elemzését veszem sorra: - az információ meghatározása és fajtái; - a gyógyszer és az információ; - a gyógyszer-informáci.ó diffuziója; -a gyógyszer-információ vételének készsége; - a gyógyszer-információ-hordozók és értékelemzésük; - a gyógyszer-információ-hordozók hatékonysága; - a gyógyszer-információ rendje külföldön; - a gyógyszer-információ rendje belföldön; - az orvosok helye és szerepe az információs rendszerben; - a gyógyszerészek helye és szerepe az információs rendszerben;

- 5 -

-a gyógyszer-információ eredete, megoszlása; - a gyógyszer-információ költségtényezői.

'

- 6 -

2, AZ INFORMÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FAJTÁI

Az informáci.ó tájékoztatást, felvi:lágosi tás t j elent /5/. Tájékoztatni, felvilágositaní és ismeretanyagot átadni igen sok módon lehet, ezért az információnak számos megjelenési formája van. Szervezési kifejezéssel élve: sokféle és nagy az információhordozák száma. A tudomány információhordozói a tudományos fórumok, ahol előadások révén közölnek tudományos megállapi tásokat, és a szaksajtó kiadványai, melyek könyvek, folyóiratok hasábjain adják közre az ismeretanyagot.A kereskedelem információhordozói a reklám, a hirdetés fogalomkörébe esnek, A különbséget közöttük az ismeretközlés és az érvelés módja képezi. Az eltérés \. ellenére közös tulajdonságuk i.s van: mindkét módszer a maga átgondolt, rendszeres alkalmazásával a hallgatót vagy az olvasót ugy kivánja befolyásolni, hogy a kitüzött cél megvalósulása - a tudományos megállapi tás vagy a hirdetett áruci.kk elfogadása - szabad elhatározásból történjen. A reklámban és a hirdetésben közölt ismeretek néha fedik egymást, ezért jelentőségük egymással csak összefüggésben tárgyalható, Közös céljuk, hogy növeljék vagy kiterjesszék egy gondolatnak, egy eszmének, egy árunak a hatókörét - megfelelően csoportositott, könnyen érthető formában való ismertetésseJ -, hogy hiveket toborozzanak, meghatározott cselekvésre, magatartásra - pl. egy árunak az elfogadására késztessenek.

-7 -

A reklám 11 , •• a közönség, a fogyasztók figyelmének feltünő módon való felhivása valamely árucikk, termék kelendőségének vagy valamely vállalatnak, vállalkozásnak, személynek a népszerüsitésére11 /5/. A reklámon tehát azon tevékenységet és megnyilvánulást szokás érteni., amely szóbeli, látható vagy más érzékelhető módon a tömeghatás eléréséhez alkalmas eszközzel táj ékeztatja a befolyásol t réteget. A reklám általában figyelemkeltő jellegü, Célja a tömeghatás, a feltünés keltése, a szubjektiv befolyásolási szándék, ',

A hirdetés 11 ••• a közlés tartalma és nyelvi formája, irott vagy főként nyomtatott, illetve rádióban, televizióban elhangzó közveti.tett, filmen vetitett alakja, szövege" /5/. Van azonban a hirdetésnek két olyan fontos eleme, amelyek élesen megkülönböztetik az egyéb információhordozóktól. Az egyik az, hogy a hirdetésből nemcsak az tünik ki, milyen terméket kiván előnyösen feltüntetni, hanem az i.s, hogy a hirdetett cikket az érdekel t cég forg13_lmazza. A másik, hogy a reklám általában mindig kereskedelmi ügylet /szolgáltatás/ alapján jön létre. Ez annyira szlikséges velejárója, hogy majdnem minden orsz.ágban jogszabály ir ja elő az elkülönített elhelyezést vagy az egyéb megjelölést /bekeretezés, csillag/, hogy mindenki felismerhesse, fizetett közleménnyel van dolga.

- 8 -

A rokonság azonban nemcsak a reklám és a hirdetés

között szoros, hanern közöttük és a tudományos fórumok ismeretterjesztő megnyilvánulása között is. Egy gyógyszer kémiai nevének megnevezése, hatásának farmakológiai leirása, javal.latának, ellenjavallatának, várható mellékhatásainak felsorolása egyértelmüen tudományos közlés, ha gyógyszertani szakkönyvben, vagy más kézikönyvben szerepe l. A betü szeri.nt azonos sz öveg azonban hirdetésnek rninősül, ha szaklapban az előállitó teszi közzé, és reklámnak, ha pl. levelezőlapra nyomtatva ter j esz ti. Éppen ezen fedések rniatt célszerünek tünik, hogy - még az egyes rászletek előtt - az információhordozókat és tulajdonságaikat együttesen ismertessem. 'Az információk és jelentőségük több oldalról, igy pl. a tudomány, a kereskedelem, a társadalom szempontjából elemezhető. 2.1. Az információ mint a tudománv eszköze Egyetlen felismeréssel vagy a hozzá vezető eljárás egyi.kével sem gyarapodhatna a tudomány, ha elmaradna az ismeretek továbbítása. Az ismeretanyag átadása végső fokon nem más, mint az ismeret megértetése. A megértés és a megértetás két pólusa között az információ az összekötő hid. Nagyon sokái.g kizárólag az élő szó és az írott szöveg szolgál't a tudomány informáci.óhordozójaként. Hatósu-

- 9 -

gara kicsi volt és terjedése lassu. A technikai fej-· lődés később lehetővé tette a rhennyiségi és minőségi változást, a hatósugár megsoks<íorozását és a terjedés e;ebességének gyorsulását. Ma, a bevezetőben emlitett informáci.ó-tul tengés korában éppen a megfelelő rendszerezés, a kellő tömörités, a korszerü adattárolás látszik - egyebek között célravezető megoldásnak az információ értékmegtartására és - mint a tudomány nélkülözhetetlen eszközének - értéknövelésére. 2.2. Az információ mint a kereskedelem eszköze Az információs tevékenység a termelés és a fogyasztás .közötti kapcsolat kialaki tás a, ille tv e kialakulása szempontjából fontos ténykedés, mely kihat mind a termelés, mind a fogyasztás alakulására. Engels az alábbiakat a reklámra érti, de valamennyi információs tevékenységre értelmezhető: "Végső fokon a termelés a döntő, de mihe.lyt a termé-

kekkel való kereskedés a tulajdonképpeni termeléssei szemben önállósul, saját mozgását követi, amelyen u,gyan nagyjában-egészében a termelés mozgása uralkodik, de részleteiben ezen az általános függésen belül i.smét csak saját törvényeit követi., amelyek ennek az uj tényezőnek a természetéből adódnak: ennek megvannak a saját fejlődési szakaszai, amelyek ismét visszahatnak a termelés fejlődésére" /6/.

- 10 -

Az információ szo1gáltatása is 'a kereskedelmi tevé·' kenység eszköze, még akkor is, ha azt a termelő vállalatok fejtik ki, Az információs ténykedés és ennek a legjobb szervezése sem képes azonban általában tényleges igényt teremteni és képtelen a meg nem felelő terméket egymaga tartósan és eredményesen értékesíteni. Az egész müve.letnek az eredményessége szo·rosan függ a termék differenci.ál tságával. "Eladni ugyanis annyi., mint legtöbbször i.s j ól megkülönböztetni" /7/. A legtöbb esetben ugyanis éppen azonos termékcsoportba tartozó készítmény rovására kiván az informáci.ó előnyöket felsorakoztatni. Mindez azzal a szellemes megállapítással hozható összefüggésbe, amelyet a marketing-koncepció egyik elemi tényezőjének tartanak: a terméket nem eladják, hanem megvásárolják. 2.3. Az információ társadalmi

szer~~

Az információknak bizonyos társadalmi szerepe is van: a vélemények azonosulását kivánja bi.ztosii;ani, a hozzá intézett érvelések alapj án. A dön'tést azonban annak kell meghoznia,' akihez az információ szól, attól függően, hogy a közölt információt elfogadhatónak, meggyőzőnek találja-e. Az egyén a rendelkezésre álló lehetőségek közül ugyanis azt választja, amelynek a következményeit előnyben részesi ti. A kivülről irányi tot t ember' elhatározását mind-

-ll -

annyiszor megváltoztatja, valahányszor azt a külvilágtól kapott jelzések más irányba állitják /8/.

2.4. Az információ vételének pszichológiája Az információközlés tulajdonképpeni feladata és mondanivalója a következő: létezik egy szükséglet, melyet ki. lehet elégi.teni, majd ki kell mutatni, hogy éppen bizonyos termék alkalmas ennek a szükségletnek a kielégitésére, végül bizonyi.tani, hogy ezt a szükségletet ez a termék megfelelőbben elégiti. ki, mint egyebek. Az információ felkelti a figyelmet és bizonyos ér,deklődést indit el, ez felébreszti a birtoklás vagy az optimum elérésének a vágyát, melyet az akarati elhatározás köt össze az esetleges cselekedettel. Az információ tudomásulvételének és elfogadásának közbülső állomásai: - figyelemfelkeltés; - érdeklődés kiváltása; kivánság ébresztése; - indi.ték a megszerzésre vagy az alkalmazásra. Az elsőtől az utolsóig arra ke lll törekedni, hogy tudatosan fogadja el az információt az, akihez szól. Bárhogy is tudattalan az elfogadás, reális, belülről jövő elfogadást kell, hogy jelentsen. Az információnak a cimzett értelméhez kell szőlnia és gondolkodás - döntés - utján kell a tulajdonképpeni cél irányában cselekvésre birnia.

- 12 -

Az azonos témáju információ gyakori. ismétlése, tul~ zásba vitele nagyfoku ellenállást válthat ki. Ezzel szemben áll a mechanisztikus ismétl6désnek a pavlovi. kondicionáláson alapuló teÓri.ája, miszeri.nt pozitiv eredmény is érhet6 el a ki.tartó és a szabályszerű i.smétléssel, a szó, a grafi.kai ábrázolás vagy éppen a jelmondat és a fogyasztó!,; közötti. valamilyen reflexkapcsolat létrehozása révén. Ez azokban egyszerűen kikapcsolja az értelmet és a személyes döntéssel járó felelősség vállalását, ezért nagyon sok gyártmány, különösen gyógyszer esetébe~ egészében véve etikátlan.

'\

- ''13 ., -

3. A GYÓGYSZER ÉS AZ INFORMÁCIÓ A XIX. század végéig a terápia eszközei. főként az ásványi. és a növényi eredetü gyógyszerek voltak. Ezt az ernpiriára alapozott gyógyitást amodern gyógyszerleutatás megváltoztatta. A gyógyszerkutatás feladata megoszlott az egyetemi intézetek és a gyógyszeripar laboratóriumai között. Az uj gyógyszereket ma már tulnyomórészt a gyáripar fedezi fel, bár gyakran egyetemi, kutatóintézeti. együttmüködés keretében. Ennek eredményeképpen olyan gyógyszerekhez is hozzájuttatja az orvosokat, amelyekkel az eddig befolyásolhatatlannak minősitett betegségeket lehet meggyógyítani. Az ujabb, szelektivebb gyógyszerele jó része a természettudományi alaplmtatások nélkül nem születhetett volna meg. Ez viszont annyit is jelent, hogy az ujabb gyógyszerek ismerete feltételezi az alapkutatások eredményeinek i.smeretét is. Ezen minősée;i követelmény mellett van bizonyos mennyiségi is, méghozzá az uj gyógyszerek feltünően nagy száma miatt. Ezek egymást erősítve indokolják a gyógyszer-információ szükségességét és bizonyítják, hogy talán valamennyi termék közül, ami.t az ember előállít, a gyógyszer a 1eginformációigényesebb.

'

A gyakorló orvosoknak csak egy része találkozhatott a jelenleg alkalmazott gyógyszerekkel egyetemi tanulmányi. ideje alatt. Az egyes gyógyszercsoportok és az ujabb differenciált hatások áttekintése, megértése

- 14 -

egyre nehezebb, hiszÉm a régi iskola tananyagát és módszereit gyakran kiegészítik, illetve felváltják a molekuláris biológia ujabb elm~letén alapulók. Társadalmi, valamint általános egészségügyi kérdés és igény, hogy a gyógyítás és betegs~gmegelőzés eredményei t mi.nél szélesebb kör élvezhesse. Az uj kezelés lehetőségeit a továbbképzés különböző formáiban minden orvoshoz, még a legtávolabbi településre is el kell juttatni. A beteg nem várhat addig, amig egy ilyen irányu tudást az egyetemről már eleve magával hozó uj orvosgeneráció felnő /9/. gyógyszer-informáci.ó nem csupán általános társadalmi és egészségügyi érdek; érdeke a gyógysz~rgyárnak 'is. Rentabi.litásának egyik alapfeltétele, hogy termékeit mielőbb megismerjék és helyesen alkalmazzák. A gyógyszer-információ igy népgazdasági érdek is. Érthető tehát, hogy a gyógyszerekről szóló információ a gyógyszergyárak feladatának és munkájának szerves része. Tevékenységliket információs szolgálatnak, tudományos gyógyszerismertetésnek nevezik. A

A gyógyszerismertetés országos szerve az Országos Gyógyszerészeti Intézet, mely irányitó és felügyeleti tevékenységét a gyógyszergyárak felett is gyakorolja. A gyógyszerismertető munkáról irt tanulmány részletesen elemzi a kérdést./10/.

- 15 -

3.1. A gyógyszer-információ és az orvos viszonya A gyógyszert a beteg használja fel, de annak sem minőségi, sem mennyiségi megválasztásában nincs lényeges szerepe. A beteg és a gyógyszer között egy másik személy án, egy magasan kvali.fikált szakember: az orvos, mint a beteg érdekének képviselője, betege gyógyszeres kezelésének egyedüli és felelős meghatározója. Mi.nt ilyen, a gyógyszer potenciális fogyasztójánalc fogható fel. Etikai elkötelezettségénél fogva tudását a legujabb ismeretek szi.ntjén kell tar·tani.a. Az orvostudomány rninden területén elért állandó fejlődés azt i.s megköveteli az orvostól, hogy folyamatosan tájékozódjék az uj gyógyítási módszerekről, ezen belül a farmakoterápia uj lehetőségeirőL A fenti megállapitások nem vonatkoznak a gyógyszerfelhasználás kisebb részét képező, orvosi. vény nélkül is megkapható gyógyszerekre. A beteg ilyen igényének elbirálása, teljesitése és a szükséges információ adása során a másik egészségügyi szakembernek, a gyógyszerésznek van jelentős szerepe. Az orvosok i.nformációs igénye egyetlen más foglalkozási kategÓriához sem hasonlithatóan fokozottabb /11/. Az orvosok az erős hivatásbeli igénybevételük mellett sok időt kell, hogy forditaanak tudásuk aktualizálására, leülönösen a gyógyszerek tekintetében. Erre utal az ezen témakörben megtartott számos kongresszus és tudományos rendezvény is /12/.

- 16 -

Az orvosok nagy szellemi és fizikai. tulterhelése mellett az uj gyógyszerek fokozott kinálata és a gyógyszergyáralc információs anyagának növekvő áradata nehéz he:~yzetet teremt. A modern gyógyszeres kezelés rizikóval jár; csak az tudja felelősséggel vállalni.; aki a gyógyszer farmakológi.ájával, toxikológiai adataival éppen annyira tisztában van, mint az adagolással, ellenjavallatokkal és az egyéb, gyógyszerről szóló információkkal /12/. Az uj gyógyszerele egész sor uj természettudományi alapismeretet igényelnek ahhoz, hogy előnyeiket vagy éppen hátrányaikat kritikai.lag értékelni lehessen. Ha az orvos ezeket az alapismereteket egészében vagy részben elfelejtette - vagy nem is ismerheti., mert tanulmányai. idejében még nem oletatták -, érthető, hogy az ujat nehéz értelmileg közelitenie és alkalmaznia. Ilyenkor inkább a régi, áÍtala beváltnak ismert készi.tményekhez ragaszkodik, éppen a nagyobb biztonságérzés miatt. Az ujjal szemb€)ni itélete tehát bizonytalan, és ezért az uj gyóg~szer ismertetése során bizonyos fokig azokat a fizikai, fizikai-kémiai, gyógyszerhatástani ismereteket is közölni kell vele, amelyek megértése nélkül magához a gyógyszerhez nem tud értelmileg, meggyőződésileg eljutni. Ezzel lehet tulajdonképpen azt a fel tétlen szükséges bi.ztonságot megalapozni, mely lehetővé teszi a gyógyszeres beavatkozás kétségtelen kockázatvállalását. Az ismeretlen nemcsak a kiváncsiságot ébreszti fel,

- 17 -

de a félelmet is; és olykor a félelem nagyobb, mint az uj alkalmazásának a kivánsága, A félelem bizonyos jelenségek megerősitésére törekszik, ezért már szubjekti.ve is ugy i téli meg az orvos, hogy az uj készi.tménynek több a mallékhatása, mint az ismert, közkézen levő készi.tményeknek. A kellő ismeret megszerzése eloszlatja a félelmet, elháritása viszont ki.vánságokat tehet szabaddá és ezzel ismét szabaddá válik a dinamikus alapel v: a ki v ánságot követi az alkalmazásra irányuló inditék, A régebbi gyógyszerele előirása biztositjaa nyugalmat, a folyamatosságet és a kevesebb meglepetést, A régi.nek az elhagyása szorongó érzést, lcételyolcd ábreszthet /13/. Egészen sajátos helyzetet teremt az is, hogy az orvos a különféle biztositóintézetelc előirásait is köteles figyelembe venni, Az előirások egyike a gazdaságos gyógyszerelés. Ennek megitélése nem mindig azonos szempontok szerint történik a bi.ztosi.tóintézetben és az orvosi rendelőben. Az észszerü takarékosságet másként értelmezheti. a vényt feliré orvos, aki. ismeri betegét, és másként i télhet ő meg az iréasztal mellől. Az uj gyógyszerele általában magasabb ára, valamint a különböző rendelési előirásokban való eligazódás nehézsége csak fokozza az ujjal szembeni - teljesen érthető - idegenkedést az orvosok részéről. .,

- 18 -

A gyógyszergyár és az orvos viszonylata nem izolált jelenség. Az orvos kapcsolata sokirányu és lényegesen bonyolultabb: a gyógyszergyári tájékoztatáson ki.vül igényel egyéb - a továbbiakban elemzendő - információs forrásokat is. Ha az orvos igényli és el is fogadja a többcsatornás információt, ez közel sem jelenti a tartalmi, az eszmei. elfogadást. És ez érthető, Márlegelő magatar·tása végül is nem más, mint a maximális gyógyszerbiztonságra való törekvés, amely meggondoláara készteti egy uj gyógyszer előnyeinek megitélésében.

3,2, A gyógyszer-információ és az orvos--beteg kapcsolat '

Tudása, hi.vatása és társadalmi. helyzete miatt az orvosnak betegei előtt különleges tekintélye van. Bizonyos vonatkozásban olyan hatalom birtokosa, amellyel belát betegébe és a beteg belső intim világát is befolyásolni tudja, Alakja körül gyakran nimbusz keletkezik és tabuk emelkednek, amelyek önmagukban is gyógyhatásuakká válhatnak a beteg pszichéje révén. Az orvos személyes befolyása sokszor erősebb, mint maga a gyógyszer, amelyet rendel. Különösen érvényes ez a 1 pszichés eredetü betegségek kez elése során /lJ/. Tekintetbe kell venni. azonban, hogy nemcsak az orvosi tekintély emelkedett korunkban magasra, s vele az orvosok igényessége, hanem a betegeké is. Az emancipáció

- 19 -

azt a helyzetet idézte elő, hogy manapság a betegek nagy része a természettudományos kérdésekben félig-meddig táj ékezott, népszerű tudományos cikkek.et olvas és időnként tul igényes. Ez abban nyilvánul meg, hogy fokozott óhajokkal lépnek fel, tájékozottságuk folytán igénylik a legujabban olvasott, hallott gyógyszereket és szi.nte sarkallják az orvost, hogy "naprakész" legyen a gyógyszerekről szóló ismeretanyag tekintetében is. Tekintélye megóvását elősegi.­ ti, ha az uj gyógyszerekről szóló információja tudományosabb, bőségesebb és frissebb, mint betegé, aki. ezen a ·téren tulk§.pásoktól, olykor az orvos irányi.tásától sem riad vissza /ll/.

- 20 -

4. AZ INFORMÁCIÓK DIFFUZIÓJA

Di.ffuzi.ón a sz o ci ológia azt a folyamatot érti., me lynek során az uj eszmék, előirások és terrnskek zárt időbeni, térbeni és társadalmi egységeken belül elterjednek. Ezen tanulmány szempontjából az információ kibocsátása és elterjedése kBzötti Bsszefüggés a legfontosabb. Más fogalmazásban a kérdés igy szól: mi legyen az információ szervezési módszere az uj gyógyszer bevezetésekor. Irodalmi adatok /14/ alapján a diffuzió mértékére, il.l. fokozatára külBnbBző elnevezéseket alkalmaznak: - tudomásulvétel; - 8rdelclőd8s; - értékelés; - kisérlet az átvételre.

j

Ezeket a fokozatokat az irodalom általában ugy tekinti., min·t hatáskomplexust, amely egyetlen információhordozóval rövid időegységen belül eredményes. A diffuzi.óvizsgálatok azt mutatják, hogy ezeknek a fokozatoknak az időbeli. széthuzódása olykor nagyon hosszan tarthat, és ezek különbBző információhordozókkal kü1Bnfé.le mértékben valósi.thatók meg. A lcü1Bnböző információhordozák eltérő fokban és speciális funkciók ezerint hatnak. A diffuzió nem minden orvosnál azonos sebességü. 1\íegállapitották, hogy egy-egy uj készítményt hamarabb fogad el a szakmai társadalomban aktiv

- 21 -

szerepet játsz6 orvos, mint a passziv, vagy ~ppen a szakmai társadalomt61 elszigetelten élő. Egy felmér~s /.15/ tanulsága ezerint .1--4 h6nap után fogadták el a sürü szakmai kapcsolatot tartó orvosok; 4-"-5 h6nap után a sürü baráti és m~rs~keltebb szakmai kapcsolatot tar·t6 orvosok; 4--6 hónap kellett a diffuzióhoz r~szlegesen elszigetelt orvosok esetében; 7--14 hónap azon orvosok r~sz~re, akik ugysz6lván teljes elszigetelts~gben élnek. Ebből

azt a következtetést lehet levonni, hogy a gy6gyszer efogadása nemcsak egyéni, hanem szinte az ' orvos szalanai és társadalmi helyzetének, kötöttségének problémája is. Ez pedig annyit ;jelent, hogy az informáci6s közeg megválasztdoakor nem az orvost tekintik, mint szem6lyt, hanem az orvosokat mint szakmai. és társadalmi csoportot. Az orvostársadalmon belül - a diffuzi6 szempontjáb61 - leülönös je1entős~ge van az ugynevezett szakmai irányit6-befolyásol6 orvosoknak /15/. A diffuzi6 elősegit~se és meggyorsit ása céljából célszerü ezen "hangadó"-nak i.s nevezhető or·-· vosole megkeresése és i.nformálása. Hazai viszonylatban k.lini.kák, k6rházak, szakrendelő-intézetek egyes főor­ vosai tekinthetők ilyeneknek; mindazok, akik a hozzájuk beutalt beteget zár6jelentéssel - és azon az addig alkalmazott, valamint a későbbiekben továbbra is alkal.mazand6 medikáci6 fe.ltüntetés~vel - küldik vissza a beuta16 körzeti, üzemi orvoshoz.

- 22 -

A diffuzió áram.lását befolyásolja a szaklapi publikáció helye és ideje is. Nem lehet ueyanis közömbös, hoey mi.lyen fJzo.kfolyóíratban joleni.lc mee to.nulmLÍny az uj gyógyszer terápiás alkalmazásáról, me rt a ciklc megjelenésének idején kivül maga az olvasótábor határozza meg a szakközlemény várható effektusát. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy mást olvasnak az irányitók--befolyáso1ók és mást azok az orvosok, akiket társadalmilag elszigetelt orvosoknak neveznek. Szakorvosok részére általában a neki.k szóló szakfolyóiratok felelnek meg; ezekben hamarabb szükséges és célszerü publikálni a gyógyszerekkel elért terápiás eredményeket, mig a többieknek a későbbi időpontban és éppen a nekik szóló szaklapban. 'A szociálisan izolált orvosnak tehát később van szüksége az információra. Ennek a későbbi információnak a hatékonyságát a halasztott publikációk tulajdonképpen azzal is elósegi.thetik, hogy időközben közvetlenül az irányitó-·-befolyásoló orvostól is kap szóbeli, irásbeH közvetlen információt, konzi.lium során 1 zárójelentés stb. formájában. 4.1. modellvizsgálat az információnak a diffuzióra ~korolt hatására Megvizsgáltain, van-e különbség az egyes készitmények diffuziójának alakulásában abból a szempontból, hogy milyen információhordozék látták el a bevezetés feladatát. Modellként 2--2 gyógyszert választottam. Az

- 23 -

egyik csoportba a Bo.lus ads·tringens és Bolus laxans tablettát vettem. Itt az információhordozák erősen redukáltak voltak. A másikba a Halidor és a Gapona tabletta került, melyek ismertetése az információhordozák szóles körére támas~kódott. A modellvi.zsgálat adatai.t összehasonlító táblázat tartalmazza.

l. táblázat

Az információhordozák i~én,bevéte­ enek megoszlasa negy gyogyszerkeszitmény bevezetése során

Információhordozó meg-

' nevezese '

L

Bo l us laxans

csoport

Bo l us ad- Hal i dor Gapona stringens tabletta

Széles körü klinikai értékelés Széles körü ambulans értékelés Tudományos előadások Önálló tudományos szimpozion Nagyszámu szaklapi tanulmány Orvosi Hetilap különszáma Pótlap a "TájékoztatóU. hoz

+

+

Levelezőlap

+

+

Irodalmi összefoglaló Szaklapi hirdetés

2. csoport

+

+

+

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+ + + +

+ +

+ +

- 24 -

Az első csoportba tartozó k~t ~odell eset~ben az eljárás teljesen azonos volt, a másodikban volt ugyan a k~t gyógyszern~l egymáshoz viszonyitottan eltér~s, de azokat ugy lehet ériiél<elni, hogy kiegyenli tik egymást. A k~szitm~nyek első 5 ~ves diffuzióját ugy követem nyomon, hogy ezen időszak legnagyobb évi fel.., használását 100%-nak veszem, a többi 4 év t~nyszá­ mait pedig ehhez - mi.nt bázishoz - viszony i tom. Az adatokb61 megállapítható, hogy a két csoportban idő­ beli eltér~s van az információhordozók maximális hatásának ~rv~nyesit~sét illetően. 2. táblázat Az információhordoz61c igénybevétele ~s hatékonyságuk adatai négy gyógyszer első öt évében

l. csoport Év

Bo1us adstringens

2. csoport

Bo l us 1axans

Ralidor

Gapana

10020 72,3 61,5 47 •.3 60,3

10010 72,6 74,1 74,6 59,7

tabletta l.

2.

J. 4. 5.

18,4 66,9 58,8 10020 77,2

12,8 64,1 16,5 100295,6

- 25 -

kevesebb információhordozóval utnak inditott két k2 szitmény /l. csoport/ esetében a maximális forgalom kialakulásához 4 évre volt szükség 's ez az els5 évinek 5-, illetve 7-8-szorosa lett. Az információhordozák hazánkban alkalmazott szinte valamennyi fajtáját igénybe vett bevezetési stratégia során pedig mind·két készitmény /2. csoport/ már az első évben elérte a maxi.mumot, az utána következ5 években jelentkez5 ingadozások pedig kisebb m'rvüek, mint az első két e·setben voltak. A diffuzió sebessége azonban nem kizárólag termelési-gazdasági kérdés, hanem egészségügyi is. A

Az uj gyógyszerrel kapcsolatos első publikációk és a maximális felhasználás között általában elég hosszu 'idő telik el.. Az egészségügy és a humani tás szempontjából fájdalmasan káros i.dő alatt emberek ezrei eleshettek a már ismert és megnyugtató módon klinikailag értékelt, esetleg életmentő gyógyszertőL A németország;i., angliai és walesi 1Vleningococcus·-fert5zések, a németországi tifuszjárvány alkalmával felvett letalitásgörpék megmutatták, hogy az uj gyógyszerrel kapcsolatos első közlésele és a gyógyszer általános használatba vétele között hosszu idő telt el /9/. Ennek gyakran az az oka, hogy az uj gyógyszer az első időben nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre, kezdetben nagyon drága, a biztositóintézetek terhére nem rendelhet5 vagy a diffuzi.ós sebességet egyéb tényezők csökkentik:

- 26 -

4.2. A diffuzió szakaszai A gyakorlatban a diffuziónak J szakaszát különbözteti meg az irodalom: a gyóc;yszerkészitmény nevének megismerése;

- indikáci.ój ának ismerése; - a gyógyszer rendelése. Svájcban fél évre az első két tudományos dolgozat közlésétől és 16-szori egyéb tájékoztatás után a megkér de zet t orvosok 84%-a i.smerte a gyógyszer nevét, 83%-a nagyjából az indikációkat is és az 54%-a legalább l alkalommal már rE!ndelte is /13/.

4.3. A diffuzió és az emlékezés A diffuziós sebességnek számos meghatározója közül az egyik tisztán pszichológi.ai j ellegü: az emlékezés. Az emlékezetnek két funkciója van: az egyik a bevésés, a másik a megőrzés. A kettő feltételei.t egymástól jól elválasztani nem lehet és azt kell alapul venni, hogy a bevésésre és a megőrzésre egyaránt a benyomás szerzése a helyes kiinduló pont. A benyomásszerzés időpontjának és körülményeinek hatása van az emlékezésre. Egy-egy cselekvés vagy gondolategység befejezése és ujabb kezdete lcözötti szünet a legalkalmasabb időpont a,bból a szempontból,

- 27 -

hogy a benyomások szerzásére és későbbi. emlékezet-· ben tartására fogékonyak legyünk. A figyelem teherbiró képessége is összefügg az emlékezet megőrzésével. ~rdekes vizsgálatot végeztek pl. gyógyszerszóvédjegyekkel kapcsolatban; e szerint a különböző szótagszámu elnevezések eml9kezetének visszakérdezésekor a következő eredményeket kapták: az egy szótagból álló védjegyekre a kisérleti személyek 61,7%-a emlékezett, a két szótne;ból állókrn 47,8?;, mig a három szótagból ~o1llókra már csak 43,7~S. Az emlékezetre az értelmi összefüggéseknek is hatása van. Nemcsak a figyelem felkeltésében, hanem a megjegyzésben is. Az emlékezetben tartáshoz segitséget 'jelent, ha van mihez kötni értelmileg a mondani.valót, akár a gyógyszer... _ne;vét is. Rögzítése igy könnyebb • -·-~ '

- 28 -

5. AZ INFORMÁCIÓVÉTEL KÉSZSÉGÉNEK VIZSGfi.LATA Fontos megismerni az orvosnak az információs szelgáltatás sokféle fonnájához és minőségéhez, tartalmához való vonzalmát, viszonyát és értékítéletét, mert őt semmiképpen nem lehet valamilyen szolg.ilatra kész információraktárnak, sem pedig az információt abszolut értelemben elutasítónak felfogni. miután az információk általában nem raktározhaták értékvesztés nélkül - különösen nem a nagy l.épéssel előrehaladó gyógyszerterápia területén -, a régebbi ismeretanyag egyrésze teljesen elavul, másik része az ujabb felismerések részleteivel gazdagszik. Éppen ezért indokolt megvizsgálni az információ elfogadásá·nak kérdésavel párhuzamosan azt is, hogy a különféle információs forrásokat miként értékelik a legilletékesebbek: maguk az orvosok. A forrás egyetemi eredete a mai ismeretanyagban milyen fokban található meg, melyek azok az információs csatornák, amelyek ezt azóta gyarapítják. Fenti kérdéshalmaz kibontásakor az első magának az információnak az elfogadása. Fontos tudni, hogy az információ mit tesz és mit próbál tenni. a cimzettel, de nem kevésbé fontos a kérdés felvetése: vajon mit csinál vele a címzett. Idinden kommunikáció helyes mechanizmusa attól függ, hogy az információ és eimzettje hogyan találkozik egymással, továbbá, hogy azonosul-e annak tartalmával vagy elutasítja azt. A folyamat

- 29 -

hibás müködése ugyanis megakadályozhatja az információ és az információ célzottjának a találkozását. A tartalom elfogadását tulajdonképpen az infornié:ció minősége és milyensége határozza meg; igy az írott anyag szakszerüsége, stílusa és a kivitel külleme. Információvétel'-készséget leginkább kérdések feltevésével lehet vizsgálni. A reprezentatív közvélemény-kutatás arra törekszik, hogy a populáció egy gondosan kiválasztott töredékét kérdezze, akiket ugy választottak ki, hogy az eredményeket kirivó hiba nélkül lehessen ál talánosi.tani.• Ilyenfaj ta közvélemény-kuta tás nagy minták alapján történik; ennek sokasága biztosítja, hogy reprezentatív legyen, hiszen az eredmények érvényessége a megkérdezettek számától függ. Az ideális minta az, amely' a legjobb reprezentativitást biztosítja a legkisebb szám n;egkérdezése esetén. Ezt a kérdőívekkel lehet leginkább elérni. Gyakorlati okból a kérdőivet a lehető legegyszerUbben tervezik és lehetőleg zárt kérdéseket alkalmaznak: a megkérdezett személyeknek csak egyféle feleletre van lehetősége a javasolt többféle lehetőség közül. Az igy nyert minta legnagyobb előnye, hogy nagyobb mértékU a reprezentativit
- 30 -

magatartási megfigyelésen tul megközelíthető legyen az elj ár ás megha tározó mechnni zmusa, az adott v á.laszok indokolása is. Ezen beszélgetések időigénye általában ritkán teszi lehetővé, hogy nagyobb körre terjedjen ki. Vizsgálataim során csupán szórványosan alkalmazhattam ezt a módszert. A gyógyszer-információ és cimze ttj ének viszony áról több leülföldi értekezés /l, .3, ll, 13, 16, 17, .18/ mellett egyetlen hazait találtam /19/,a gyógyszerészet irodalmában. A magyar orvosi irodalomban egy, a "Levél a szerkesztőséghez" rovatban megjelent cikk /20/ kivételével, mely - igaz, egyetlen aspektusból elitéli a tulzott gyári "propaganda"-tevékenységet, nincs a témával kapcsolatos közlernény. Nem szoci.alis'ta országban is éri ilyen szemrehányás a gyógyszeripart, leülönösen akkor, ha azonos témáju kiadványaikkal elárasztják az orvosokat, Azon áttekinthetetlen tömegü szaklapra gondolva azonban, amelyekről a bevezetőben ese·tt szó, igazat kell adni annak a megállapitásnak, miszerint csekély annak az esélye, hogy az egyszeri ismeretközlés minden orvoshoz eljusson /.3/. Vizsgálataimat az információ elfogadására és hasznositására a kérdőíves statisztikai módszerre alapoztam: véleményeket gyüjtöttem a gyógyszerekről szóló ismeretanyag eredetéről és az információhordozák értékéről, az információk fontossági sorrendjéről stb,

- 31 -

5.1. Az adatgyüjtés megtervezése és végrehajtása Az orvosok véleményének reprezentati.v felmérését ugy terveztem megvalósitani, hogy legalább 400-500 véleményre lehessen alapozni. Ennek elérésére 20%-os visszaleüldési aránnyal számolva - mintegy 2000 kérdőivre volt szülcség. A 18 660 eimből álló orvosi névjegyzékből minden szakmai és egyéb válogatás határozott elkerülésével az ábécérendbe sorolt ci.mj egy z éken szereplő minden k'ilencedi.lc orvosnak küldtem kérdőivet. Igy valamiképpen biztosithattam a válogatás nélküli véletlenszerü;;,~éget kor, beosztás, szakképesi.tés tekintetébeh. IlyenJermán az eredmények közelithetik a reprezentatív jelleget. , Eleve számoltam azzal, hogy a válaszolálc inkább a'zokból tevődnek majd össze, akik egyébként is érdeklődák és egyben gondosak is, mint azokból, akik ennek ellenkezőivel jellemezhetők. A kérdőív /1. melléklet/ szerkesztésekor arra törekedtem, hogy a kérdések egyértelmüek legyenek, a válaszokat aláhuzással vagy + jellel lehessen ,_ anonim jelleggel - megadni, de maradjon hely az esetleges szöveges észrevétel rögzítésére is. Kisérőlevélben /4. melléklet/ vázoltam a felmérés gyakorlati célját és megcimzett, bérmentesített válaszborítékot csatoltam hozzá. A gyógyszerészek véleményének begyüjtésekor a terv kétirányu vol t:

- .32 -

1. Valamennyi. klinikai, kórházi, és intézeti fógyógy-

szerésznek, továbbá az Országos Gyógyszerészeti Intézet valamennyi e;yógyszerismertető munkatúrsánalc az adatait feldolgozni., a j elenlegi helyzet :rögzitése céljából. Mind az i.ntézeti főgyógyszerészek, mind a gyó~yszer­ ismertető munkatársak az Országos Gyógyszerészeti Intézet irányitása és részben felügyelete alatt állnak. Mivel a kérdések az Intézet munkájával azorosan összefüggenek, valamint a részrehajlás nélküli felelet biztositása céljából az Országos Gyógyszerészeti Intézet tette fel a kérdéseket és a válaszok is oda érkeztek /2, melléklet/. A véleményadás ószinteségét az anonim jelleg is biztositotta. 2. A gyógyszerészi vélemények begyüjMsének másik iránya a közforgalmu gyógyszertárak okleveles dolgozóinak megkérdezése volt, célja pedig: adatok nyerése annak megvizsgálásához, hogy van-e igény bővebb gyógyszerinformáci.óra és lehetőség azok gyakorlati. alkalmazására 1:3. mellékle t/. A felmérés gyakorlati kivitelére azt találtam célszerü megoldásnak, hogy a fővárosi, ill. megyei gyógyszertári központokat - célom megjelölésével - megkértem /5. mellékle t/, a gyógyszertárai.k 10%-ának elegendő kérdő­ ivet a személ.yi és munkahelyi adottságole folytán leginkább megfelelő munkatársaiknak küldjélc meg és kitöltés után juttassák vissza.

- 3.3 -

5.2. Adatok a

k~rdőives felmér~sről

Az orvosoknak ~s a k~t gyógyszer~sz-csoportnak megkUldHtt ~s a vissza~rkezett k~rdőivek az alábbi adatokkal jellemezhetők:

J. táblázat A

háromf~le

kérdőiv mennyis~ge

és a

visszakUldési arányok

K é r d

ő

i v e k

orvosoknak gyógyszeris- közforgalmu mertető, gyógyszerintézeti tári gyógyszerészeknek E.l.kUldött, db Visszaérkezett, db Vis szaktildési a-

' r any, %

205 0 562

160 96

166 115

28

60

72

---

Az orvosok 28%-os aránya megfelel a szokásos visszaküldési. aránynF.lk. A gyógyszerészek kedvezőbb vi.sszaküldési aránya feltehetően azzal magyarázható, hogy szo.lgálati. uton kapták a kérdőiveket. A 72%-os arány a közforgalmu gyógyszertárakban dolgozó gyógyszer~szek informáci.óigényének nagyszerU bizonyi.t~ka - pedig öt megyéből egyet-

- .34 -

len iv sem érkezett vissza! Feltételezhető, hogy elvi vagy egyéb okok miatt a központok nem i.s továbbitották. 5.3.

~-reprezentativitás

vizsgálata

A gyógyszerészek mindkét csoportjának visszaküldési aránya /60, ill. 72%/ önmagában elegendő annak megáLlapitására, hogy a mintacreprezentativ. Erő' siti. ezt az a tény is, hogy valamennyi érdekelt - válogatás nélkül - kapott kérdőivet. Iliután az orvosok közül eleve csak mi.nden kilencedikhez érkezett - bár a válogatást a véletlenre biztam /lásd 5.1. fejezet/, szükségesnek tartom megvizsgálni, a válaszok reprezentálhatják-e valamennyi hazai orvos '\ ve'l.eme' ny e't • Annak illusztrálására, hogy a felmérés a hazai. orvosi. karnak milyen rétegát érinti a szakképesit és, a müködési. terület, a beosztás és a kor szempontjai szerint, több össz.esitést álli tottam össze l 4., 5. és 6. táblázat/. Az országos tényleges adatokat a reprezentativ jelleg megállapitásához különféle forrásból meritettem, r.íegállapi.tható, hogy ezen adatokban is sok az eltérés. Az orvosok száma pl. 1973. év végén 25 621 volt, az Orvosok Országos Nyilvántartásában azonban 24 898 szerepel. A n;yilvántartás adatai szerint 9,6% nem állt munkavi.szonyban /2/; az i.gy csökkentett létszámból is 18 660-an vannak az Országos

- 35 -

Gyógyszerészeti Intézet tulajdonában levő cimjegyzéken, amelynek alapján mind a "Gyógyszereink" c. szaklap, mind a gyógyszerekről szóló gyári és egyéb tájékoztatás szétklildése történik. A reprezentativitás megállapitása céljából egyenként ki.számitottam és feHlintettem a megengedett eltérés mértékét a

•l

alapján, ahol k az egyes csoportokban résztvevők számát jelzi, illetve

'\

lé n

+Yk -n

alapján, ahol az n az összes résztvevő számát jelzi. Ez utóbbi. számi.tás az eltérés azon alsó és felső értélcét adja százalékban, amelyen belül kétségtelen a reprezentati.v jelleg. Az 562 kérdőiven 602 szakképesités szerepe.l, mert többen 2·-.3-mal i.s rendelkeznek. A megoszlást a 4. táblázat szemlélteti és adja egyben az országos adatoktól való eltérést i.s. Az országos átlag az un. szakesitett eimlista alapján készült és nem tartalmaz minden olyan orvosi szakot, amely felmérésemben szerepel. Az országos

- 36 4. táblázat Szakk~pesit~s

~s

ezerinti megoszlás az országos t~nvleges adatok

Szaklc~pesi tés

Általános orvos Belgyógyász Sebész Ideg-elmeorvos Nőgyógyász

Gyermekgyógyász Fogszakorvos Tüdőgyógyász

A felmérés adatai Fő % 138 150 49 41 36 35 15 29

Fü1-orr-gágész 13 Reumatológus 12 Laboratóriumi szaka, l l Bőrgyógyász 10 Röntgenszakorvos 9 Szervezési szakorvos 9 Szemész 8 8 Uru.lóe;us Aneszteziológus 8 Onkolóe;us 4 Radiológus J 2 Ortopéd szakorvos 12 Egyéb Összesen

602

'/E n

~rt~k

Országos adat, %

-

22,9 25,0 8,2 6,8 6,0 5,9 2,5 4,9 2,1 2,0 1,8 1,6 1,5 1,5 1,3

0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,3 0,2 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,1

l,J

o, 1

1,:3 0,6 0,5 0,3 2,0

0,1 0,1

2,3

o' l

?

0,1 0,2

?

100,0

22,7 19,9 7,5 2,7 5,8 7,5 10,6 5,6 1,7 0,9

Eltérés ,,

±lo

+4,3 +0,3 +3,7 ·-O, 2 -1,3 -7' 9 -0,4 +0,2 +0,9

?

2,-

-0,2

? ?

2,1 0,7

-o, 7 +0,5

?

?

92'-

1 ,or - ..

- 37 adatoktól való elt~r~s a legt~bb esetben fennáll, márt:íke azonban nem jelentős. A fogorvosoknál jelentkező 7,9%-os maximális torzulás magyarázataként elfogadha tó az a feltevés, hoc;y gyógyszeres kezeléssel alig foglalkozván, náluk a ldrdőiv kit~.ltési és vi.sszaküldási aránya eleve rosszabb és megfordi.tva: a gyógyszerel< i.ránti intenzivebb érdeklődéssel indokolhat6 a bel- és i.deggyógyászoknak az adatgyUjtésben jelentkező nagyobb aránya /+4,3, ilietve +J,7%/. A mük~dés szerinti megoszlást és a reprezentatívitás ~rtékeit az 5. táblázaton mutatom be, A hat csoport egyi.ke sincs a reprezentativitást optimálisan kielégitő eltéré~en belül, de a tolerancia' értéken tu.li. maximális eltárés -2,4 -- +5,9 k~z~tt változik, ami. a mi.ntát elfogadhatóvá teszi ezen szempontból i.s. A kli.nikai, kórházi és egyéb munkahelyi beosztás szempontjából a válaszok megoszlása a 6. táblázatban szerepel. Országos adatot csak két csoportra nézve találtam. A főorvos ok fel tünően nagy részaránya a kérdőíve­ ken meglepő. Igaz, több körzeti gyakorlatot folytató orvosnak is ez a hivatalos beosztása. Ez azonban még mindig nem elégg~ indokolja a nagy különbséget, viszont teljesen összhangban van a felméréstől magát

- 38 ,5. táblázat Mliköd~si

terillet szarinti megoszlás a felmérés, az országos tényleges adatok tlikr~ben

-

érték Országos eltérés ifo .J..O:b Adat, % ~

A felmérés adatai}]E

lVIunkaha ly

-----

Körzeti rendelő Üzemi. rendelő

Fő

%

95 31

17,5 5,6

+0,7 0,4

19,8 2,2

-1,6 +3,0

100 205 56 58

18,4 :37,6 10,3 10,6

0,8 1,1 0,5 0,6

22' 6 30,6 11,2 13,6

-3,4 +5,9 -0,4 -2,4

545

100,0

Rendelőintézet,

gondozó Kórház Klinika Egyéb Összesen

100,~

Beosztás szerinti megoszlás a felmérés, az országos tényleges adatok tUkrében

Beosztás

A választ adók mec;oszlása Fő

%

109 Főorvos 335 Tanársegéd 9 Adjunktus 28 20 Docens Egyetemi tanár 15 12 Egyéb

20,6 63,4 1,7 5,3 3,8 2,8 2,3

Körorvos

Országos ada 't

/67/,

%

0,9 0,8

táblázat

'39 -

~.

feltünően

távol tartó fiatalok sajátos jelenségével. A hasonló céllal készült felmérés során az NDK-ban 74% volt a vezető beosztásu orvosole aránya /22/. A diploma megszerzése óta eltelt időt véve figyelembe, a 7. ·tábláza t ban rögzitett megoszlást állapi. tottam meg, 7. táblázat Kor szerinti megoszlás a felmérés adatai szerint

A diploma megszerzé,

sének ideje, ev 0--5 6--10 :n--15 16--20 21--25 26-...30 Jl--40 40--

Összesen

Fő

%

8 31 58 89 139 51 100 69

1,5 5,7 10,6 16,3 25,5 9,4 18,3 12,7

545

100,0

- 40 -

A fiatalok szüks&gk&ppen n&pesebb tábora torz aránnyal jelentkezik a kimutatásban, főként az első korcsoportban. Kit fiatal orvos szöveges megjegyzésében szerepel is, hogy bár 5 &vevágeztek, csak az utóbbi időben kapnak tájékoztatást a gyógyszerekről; volt évfolyamtársaik közül sokan még most sem. Lehetséges tehát, hogy az orvosi eimanyag hiányossága is közrej átszi.k az adatok torzitásában. Akár sikerült arra nézve bizonyosságat szerezni, hogy saját adataim kellő alapul szalgálnának-e a reprezentativ jelleg megállapitásához, akár nem, azt kell mondanom, a felmérés nyujtotta adatokat merő kénytelenségből olyannak kell elfogadni, mint amilyenek. Másként adatokhoz hozzájutni., mi.nt a kérdő' i.ves módszerrel, aligha lehet. Kik válaszoltak és miért éppen ők és miért éppen igy, ennek magyarázatát adni nem tudom. Adataim a felmérés céljának - a tájékoztatásnak a reprezentativi.tás némely torzulásával is alkalmasnak látszanak.

- 41 -

6. INFORMÁCIÓHORDOZÓK ÉS ÉRTÉKELE!VIZÉSÜK A gyógyszerekről szóló tájékoztatás két nagy csoportra oszthat ó: az egyikbe valamennyi i.rott anyag, o. márülcba valrunennyi ozóboli. i.smortotóo tartozik. A szó és a kép gépi rögzitése során keletkezett fi.lm ~s televizió tulajdonképpen mindkettő­ höz sorolható, célszeriibb azonban ezeket külön tárgyalni.• Az egyes információhordozókat eredetiik, jellegük és megjelenési formájuk ezerint a 8. táblázatban csoportositottam. Egyes tulaj donaágaik alapj án a következőképpen jellemzem: '\ 6.1. Tudományos jellegli információhordozék 6.1.1. Szakkönyvek A gyógyszerek biológiai, orvosi és gyógyszerészi vonatkozásával foglalkozó könyvekben- célkitüzéseiknek megfelelően - változó az elméleti és a gyakorlati részek aránya; a feldolgozás módja is el-· térő. Általában gyógyszertani könyvek; jellegüket tekintve egyetemi tankönyvként és/vagy kézikönyvként használatosak. A gyógyszerterápia kérdéseit farmakológiai megközelitéssel tárgyalják. Elsődle­ ges terápiai aspektust az egyes klinikai ágazatok szakkönyvei biztositanak. Megállapitásaik tudományosan alá-támasztottak, értékitéletük tehát meghatározó. Ezek a legrangosabb információhordozéknak mi.-

8, táblázat

A gyógyszer információhordozóinak A z eredete Egyetem, klinika, elméleti intézet Tudományos Intézet Kórház Orvosi, gyógyszerészi tudományos egyesület

jellege

áttekintő

táblázata

i n f o r m á c i ó h o r d o z ó k f

Irott

o r m á .i a Szóbeli

Egyéb

Oktató c Hu, to, "., e l"ova'bb,.cspzo adás és Szaklapi tanulmány Farmakológiai gyógyszerterápiás tárgyu előadás Gyógyszertani, egyéb tan- és szakkönyv

Tudományos

-!'> f\)

A gyógyszer alkal-

Országos Gyógyszerészeti Intézet

Hivatalos /hatósági/

Tájékoztató Gyógyszergyárak Emlékeztető

mazásának előirása Gyógyszerismertető előadás "Tájékoztató a Dokumentációs szalgyógyszerkészitgálat mény .. " és ezek pátfüzetei Használati utasitás Irodalmi összeSzemélyes kozultáfoglaló ció Irodalmi szemelvé- D k ·' ·, nyek ~ umentac1os szo 1 Monográfia galat Levelezőlap

Szaklapi hirdetés

Film

- 43 nősülnek és a magasan kvalif:i.kált szerzők tekin-

télyelven is alapuló megállapításai dogmaként értékelhetők és iránymutatást jelentenek. Minden országnak megvan a maga szinte klasszikussá vá.lt 1 vezérfonalnak tekinthető kiadványa, Igy pl. Goddman-Gilmen: The pharmacological basis of therapeutics; Hauschild: Pharmakolog:ie und GrUndlagen der Toxikologie vagy Issekutz: Gyógyszertan és gyógyítás vagy ehhez hasonló könyve, A hazaiak közül elsősorban Knoll: Gyógyszerhatástan, Issekutz: Gyógyszerrendelés, Pataky: Uj gyógyszerele c, munkái nyujtják a kellő farmakológiai, gyógyszerhatástani és terápiás értékelést. A klinikumnk szakágazatain belül az egyes belgyógyászati, ideggyógyászati stb. '\ szakkönyvekben is bőséges utmutatás szolgál terápiás információként, de ezek a könyvek eleve nem gyóe;yszercentrikus feldolgozást követnek. Ilyen jellec:ilelc az orvos tovcíbblcépzüs c ólj át szolgáló "A gyakorló orvos könyvtára" sorozat egyes kötetei, melyek szerzői. egy-egy kérdés vagy kórdéscsoport részletes taglalását tüzték feladatként maguk elé. A szakkönyvek ujabb kiadásai között el.telő hosszu idő nem teszi. lehetóvá, hogy a legfrissebb adatokat :i.s közöljék, A kézirat lezárása és a tényleges megjelenés között e1telő kb, 1-1 1/2 év miatt az ujonnan megjelent gyógyszereket csak hosszu várakozás után ... olykor 5-6 év eltel tével - ismertethet:i.k,

- 44 -

Amilyen előnyt jelent ez az uj ismeretek kellő tisztázása és ezáltal a megbizhatóság szempontjából az értékelést váró olvasó számára,olyan hátrányt és hiányosságet jelenthet annak, aki adatkeresően kézikönyvként forgatja. E kettős kivánalom rr.egközelitését a gyakoribb kiadás, a tempósabb nyomdai átfutás és az előkészü·­ letben .levő, leendő uj gyógyszerek közül a kellő dokumentációval rendelkezők kézirati anyagába való felvétele szolgálhatja.

6.1.2. Tanulmányok A szakkönyvek megá.llapitásai többnyire az előzőleg , közölt tudományos publikációkra támaszkodnak. Jó részük tanulmány formájában szekott megjelenni.: általában a saját vizsgálati erkdmények feldolgozása, a gyógyszerek esetében jobbára az állatkisérletek és klinikai észlelések tanulmány formájában leirt szövege. Ezek megjelenési helye a különböző orvosi és gyógyszerészi. szakfolyóiratokban van. A közel 30 hazai ilyen szaklap közü.l kimondottan gyógyszerterápiai. kérdésekkel csak egy1 az Országos Gyógyszerészeti Intézet tájékoztató szaklapja, a "Gyógyszereink" foglalkozik. A példányszám tekintetében is ez a legnagyobb, mert minden orvos és gyógyszertár hivatalosan, ingyen megkapja. \

A többi. orvosi lapban

megjelenő

klinikai gyógyszer-

- 45 -

ért~kel~ssel

foglalkozó szakkHzlemény is jelent6s számu. Az 1973. évben ezen cikkek szaklaponkénti megoszlását mutatja a 9. táblázat.

9. táblázat Az 1973. ~vben mag:ya;c nyelven megjelent, gyógyszerterápiás tárgyu kHzlem~nyek szaklaoonkénti megoszlása A szaklap neve

----··-----------Gyógyszereink

A lekHzHlt tanulmánvak db

Orvosi lletilap ' Magyar Belorvosi Archivum es Supplementurna liíedicus Universalis és Supplementurna '· Magyar N6 orvosok Lapj a Magyar Sebészet Ideggyógyászati Szemle Gyógyszerészet Kisérletes Orvostudomány Tuberkulózis és TUdSbetegségek Gyermekgyógyászat Magyar Onkológia Magyar Radiológia Magyar Traumatológia Rheumatologi.a Acta Pharmaceutica Hungarica B6rgyóe;yászati és Venerologiai. Szem-· le Fogorvosi Szemle Szemészet Fül-orr-gégegyógyászat Összesen

56 33 18

17

ll 2

6 2

3 10 4

3

5

l

6 3 4 3 187

- 46 -

A szaklapi köz.lemények, mint a gyógyszerekről szóló információ hordozói, megkülönböztetett helyen állnak. Tudományos hitelükhöz általában nem fér kétség; ennek mártékét maga a szerző szabja meg objektivitásával, módszereinek megválasztásával, a feldolgozás módjával, az eredmények interpretálásával és mindazzal, amelyek a tudományos értekezést is minósithetik. Nem titok, hogy a gyógyszerterápia témakörébe eső tanulmányok szerte a világon - igy hazánkban is tulnyomó többségben gyógyszergyári éredetüek: a felkérés, a téma, többnyi.re a metodika megjelölése is és maga a vizsgálati anyag is. Az elvégzett munkáért honorárium- itthon az Egészségügyi l\íinisztéri', um által esetenként megállapitott munkadij j ár. Ettől nem lesz sem irányitott az eredmény, sem tudománytalan a feldolgozás, hiszen a vizsgálatot végzők jobbára team-mwllcában - saját és intézetüle neve alatt magukénak vallják a leirtakat, annak minden orvosetikai következményével. 6.1.3.

Előadások

szóbeli információhordozók közül alapvetőeknek az orvos- és gyógyszerészképzés, illetve -továbbképzés során elhangzó gyógyszerhatástani és gyógyszerterápia tárgyu előadások nevezhetőlc. Ezek átfogó jelle·güek is lehetnek; egy-egy hatástani csoport több, akár valamennyi tagját összeh!sonlitó értékelését A

- 47 -

adva vagy egyetlen szükebb terület részleteit tárgyalják, A begyüj tött véleményekből azt állapitottam meg, hogy az előbbire van fokozottabb igény: egymás mellé állitani az azonos hatástani teriilet gyógyszerei.t, az ee;ymáshoz viszonyitott előnyök és hátrányok ·taglalás ával Icialakitani az egyes kórképektől, tünetektől függően a legnagyobb hatékonyság és a legkisebb ártalom elvárásával az alkalmazás körülményeit, j ell.emzőit. Az egyéb tudományos fórumokon elhangzó farmakológiai vagy gyógyszerterápiás tárgyu előadások ál talában azokról a vizsgálatokról szólnak, amelyeket a gyógy~ szer kisérleti időszakában végeztek. Az objektiv vizsgálatok többnyire adatszerü alátámasztással, tudományos alapon álló, meggyőző érvekkel dokumentált eredményeket közölnek, Iviegállapitásaik szakkönyvi tételekké válhatnak. A szakkönyvekben olvasható megállapitások azonban legalább 5 évesek, a szaklapokban is fél-ké t év mulva kerülnek csak nyi.lvánosságra, az előadásokon viszont akár az előző napi. tapasztalatok is elmondhatók, A gyógyszerele hatásával foglalkozó ezernyi előadásnak, mely évente Magyarországon elhangzik, csak egy részét hirdetile meg, fő­ ként a nagyobb rendezvények /több napos szimpozion, kongresszus, nagygyülés/ programjában. Az orvostársasági üléseken és a kórházak tudományos összejövetelein elhangzókat jobbára csak az érdekeltek szükebb

- 48 -

körében hirdetik meg. Ennek nyomon követése és adatszerü dokumentálása külön feladat lehetne. Az előadisok információs értéke nagy, hatósugara ki·csi. Ennek 1 fe.ltételezésem alapján,több oka van: nagyon sok az előadások száma, szük körü a hallgatóság, a témák i.gy ri.tkin váltanak ki általános érdeklődést és végül, de nem utolsó sorban: a szó elröppen. A tudományos jellegü információhordozók több közös vonása közül jelen vizsgálódás szempontjából két fontosat emelek ki.: l. valamennyi egyéb információhordozónak mintegy alap-

jául szolgá.lnak, megállapitásaikat át- és továbbviszik; 2. észleléseik leirásakor nem csupin adataikra hivatkoznak, hanem a vizsgálatot végző tudominyos intézetre, a szerző, előadó nevére és magára az információhordozó könyvre, szaklapra vagy tudományos fórumra, a tekintélyi elvre alapozottan. Az előbbiek megfordi.tva is érvényesek: a további i.nformációhordozók valamennyi érdemi. megállapitása a tudományos információkra alapozott. 6.2. A gyógyszer hivatalos /hatósági/ .iellegü információhordozói A gyógyszeres kezelést és megelőzést irányitó és ellenőrző egészségügyi hatóságok ezen tevékenységüket álta-

- 49 -

lában kiterjesztik a gyógyszeralkalmazás körülményeinek meghatározására is. lviegfele.lő dokumentáció alapján állapitják meg a javal1atok, ellenjavallatok, az adagolás és a többi, a gyógyszerterápiát és gyógyszer·biztonságot eleve meghatározó előirást. Az ilyen ellenőrzés utján létrejött informáci.ót tehát hatósági jelleglinek nevezem. Még jogosabbnak tünik az elnevezés, ha az igy jóváhagyott előirás nem kizárólag a gyógyszer kisérőirata­ ként szerepel, hanem hivatalos használatu szakkönyvek szövegeként is. Ilyen nálunk a "Tájékoztató a gyógyszerkészi tményelc rendelésére" c. könyv, me ly et az OrOZiÍ.gos Gyógyozer6szcti Intéz c t o. d ld.. Ugynnconk ilycnnek tekintem az Intézet munkatársainak, továbbá a klini.kák, kórházak és egyéb fekvőbetee;-gyógyintézetek főgyógyszerészeinek az előadásait is, melyek megtartása hivatalos kötelmeik közé tartozik. 6.2.1. A gyógyszeralkalmazás

előirata

Fontossága, a gyógyszeralkalmazás biztonságát szinte meghatározó jellege miatt célszerünek tartom részletesebben megvizsgálni annak az információhordozónak egyes jellemzői.t, amelyik ugyan a legkisebb terjedelmü, a legigénytelenebb megjelenésü, de a legalapvetőbb és egyile legfontosabb a gyógyszerinformációk közül. Mit tartalmazzon a használati utasitás és milyen fogalmazásban: az orvoshoz száljon-e a szövege vagy a beteghez -·- számos bel- és külföldi. vita tárgya. Uj szint hozott a vitában a mallékhatások feltüntetésének kérdése.

- 50 -

30 évvel ezelőtt ugyanis még kevés gyógyszer okozott olyan mellékhatást, amelyet nem a helytelen alkalmazásra lehetett volna visszavezetni. A később felfedezett hatékonyabb, szelektivebb és toxikusabb vegyületek korában a rohamosan fejlődő gyógyszeripar általában késlelredve vette figyelembe ezen körülményt. Tulajdonl<::éppen olyan atmoszféra keletkezett, amely a rizikómentes gyógyszeralkalmazás helytelen nézetének uralmát teremtette meg. A másik tévedés annak a belátásnak a hiányából fakadt, hogy az orvosokat nem kell megfelelően tájékoztatni ezen mellékhatásokról, mert akkor a készítményeket biztosan kevésbé fogják alkalmazni. A nem kivánt mallékhatások figyelmen ki.vül hagyása olyan törvényekhez és előirá­ sokhoz vezetett, amelyek bizonyos biztonságot garantáltak a betegek számára. Ennek visszahatcisaként később a gyártó cégek olyan felszólítást kaptak, hogy a gyógyszer kisérőirataiban és egyéb szöveges kiadványaikban fel kell tüntetniük minden reakciót, mely a gyógyszer alkalmazásánál egyáltalán előfordulhat. Felettébb nehéz azonban megállapítani, hogy egy bizonyos mallékhatást gyógyszer okozott·-e. Az orvosi szak-· irodalom sok ci.kket közöl a mellékhatásokról, de ezek gyakran csupán feltételezések és nem egyértelmüen bizon;yi tékai a mallékhatás .és a gyógyszer adása közötti ok-okozati összefüggésnek. A dolgok még bonyolultabbá válnak akkor, ha egyidejüleg több gyógyszert szedott a beteg. A mallékhatások jelentkezésének a lehetősé­ gát felsoroló kisérőiratban, leülönösen a gyógyszer irodalmi összefoglalójában, valamennyi eddi.g előfordult mellékhatáa·t - az esetazám megadásával, de a százalélws

c

- 51 -

arány feltűntetése nélleül - felsorolni nem elég. Az előfordulás lehetőségének megemlitése önmagában tulajdonképpen nem sokat ér; inkább megzavarja az orvost és megriasztja a beteget /4/. Iliiután az előfordulható mellékhatások maradéktalan felsorolása, de még inkább a javallatok tételes feltűntetése nem látszott Jdvánatosnak a beteg kezébe kerülő kisérőszövegben, a hazai előirások szakitottak az egész világon kialakult és itthon is korábban folytatott gyakorlattal: elmarad a javallat, ellenjavallat és egy sor, az orvos részére fontos adat felsorolása, Megkülönböztetésül adagolási tájékoztatónak hivják és a legtöbb gyógyszer csomagolásába kizárólag ez kerül. A változatlan ezerleesztési elv mellett készül t használati utasítást tulajdonképpen csak a "Tájékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" c. kézikön;yv tartalmazza, illetve ennek ujabb kiadásáig a pótlap szövege. A gyógyszerele mellé csak az injekciók dobozába kerülhet, abból a feltevésből kiindulva, hogy ezek kizárólag az orvos kezébe jutnak. Ám a gyakorlatban többnyire azt is a beteg bontja fel és éppen ugy elolvashatja, mint a korábban valamennyi gyógyszerhez adott lcisérőiratot. Jobbnak és egyszerűbbnek tartom azt a megoldást, amelyet az NSZK Gyógyszeripari Egyesülete /Bundesverband der Pharmazeutischen Industrie/ 1973. évi közgyülése javasolt /23/ "A csomagolásban elhelyezett információ alapelvein eimmel:

- 52 -

A gyógyszerek csomagolásain vagy a hozzá csatol t használati utasításban fel kell tüntetni. a gyógyszer összetételét, tulajdonsáe;ait, alkalmazási területét, az adagolást és az alkalmazás módját, a mellékhatásokat, a kisérő tüneteket, a türőképességet, valamint a veszélyeket, esetleg az egészen különleges utalásokat, mint amilyen a közlekedési alkalmazásra való befolyás. Ezen szövegben általában kerülni kell az idegen szakkifejezéseket, illetve ezeket csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha a félreértést másképpen nem tudják elkerülni. Ajánlják azonkivül, hogy a csomagolásra kívülrő], rányomott szöveggel szólitsák fel a gyógyszer fogyasztóját a tájékoztató figyelmes elolvasására. A használati utasítás minden példányának azzal kell kezdődnie "Igen fontos tájékoztatás, figyelmesen olvassák el"! Befejezésül pedig a következő előirást ajánlják: "A gyógyszert gondosan tárolandó! Gyermekek elől elzárni"! Javaslom a jelenlegi hazai gyakorlat felülvizsgálatát, 6.2.2. A "Tá,iékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" Ezen kézikönyv, illetve az ezt kiegészítő pátlapok szövege lényegében azonos a használati utasítás szövegével, További adatként a ·társadalombiztosi tás terhére történő rendelés szabályozását és a gyógyszer hatáserősségére vonatkozó jelzés·t, valamint a gyógyszer árát is fel tüntet,i_,--,

- 53-

Információs értéke már csak azért is kiemelkedő, mert minden gyakorló orvos iráasztalán és minden gyógyszertár táraasztalán megta.lálható. Adatgyüjtésem során arra a kérdésemre, hogy az orvos "Az uj gyógyszer első izben történő rendelésekor hol néz utána az indikáci.óra, kontrai.ndikációra, adagolásra stb. vonatkozó ada toknak", legtöbben egyértelmüen ezt a könyvecskét jelölték meg. J::Tegjegyzésként sokan kiemelik előnyeit: jól szerkesztett és könnyen kezelhető, nagysága, terjedelme megfelelő. Hiányosságát néhán~ran abban látják, hogy ri.tkán - 5 évenként - jeleni.k meg; ha elvész, tönkre megy, nem pótolható; a pátlapok nehezen kezelhetők; a külföldi gyógyszereket taxative felsorolja ugyan, de semmi adatot nem közöl róluk. Ezeket a megjegyzéseket még kiegészitem saját észrevételemmel, nevezetesen, hogy minden 2. évben szükséges a megjelenése, a köztes években pedig a pátfüzet kiadását tartom helyesnek. Javaslom továbbá a "Tájékoztató" rendeletek szövegét közlő részét, mely az 1971-es kiadásban :100 oldalnál is több, elhagyni.•. Igény eset én inkább külön kiadni, az időközben változott rendeletek szövegének közreadásával. A "Külföldi. c;yóc;yszor-lcülönlcgossér;ek rendelése'' c. fejezet a e;yakorta változó importlista miatt a könyv megjelenése utáni rövid időn belül elavul. Célszerübbnek látom és ezért javaslom annak a gyakorlatnak a megvalósitását, hogy az importlista-változás szinkron-

- 54 -

ban legyen a pótfüzet ávenkánti megujitásával; más szavakkal: listaváltozás egyszer legyen évenként ás az éppen érvényben levő besorolást tükrözze a mindenkori "Tájékoz-tató", illetve ennek pótfüzete. Javasolern továbbá, hogy a taxErtiv felsoroláson kivül a leülföldi gyógyszerele használati utasitásának szövegét is tárgyalja a "Tájékoztató", még hozzá nem elkülönített fejezetben, hiszen az orvos nem gyáranként kategorizálja a gyógyszereket, Ez egyben azt i.s jelenti, hogy a kUlföldi gyógyszerele hatástani és az indikációk szerinti csoportesi tásban i.s szerepeljenek. Hasznos lenne a "Tájékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" könyvben a pediatr,iában használatos gyógyszerkészitmények adagelását korcsoportos bontásban, az eddigieknél részletesebben feltuntetni.. Még inkább szolgálná a csecsemő- és gyermekorvosok érdekeit egy i sajátosan gyermekgyógyászati szempontból szarleesztett fejezet vagy esetleg önálló Vademecum. 6.2.3.

Gyógyszerismertető előadások

Jellege miatt hivatalos információhordozónak számit az Országos Gyógyszerészeti Intézet feladatkörébe tartozó valamennyi dokumentációs szolgáltatás és tájékoztatás is, melyet az Intézet szakemberei adnak a mindenkori aktuális kérdésekről előadás vagy szóbeli, írásbeli. érdeklődésre adott válasz formájában. ----·--------·--

~

Az Intézet gyógyszerismertető munkatársai és a klinikai, kórházi, intézeti főgyógyszerészek a maguk mükö-

- 55 -

dési. területén i.s hason16 dokumentáci.6s szolgáltatást nyujtanak. Informáci6s tevékenységük nagyjáb61 két csoportra oszthat6: a/ öná116 előadás keretein belüli informáci6további.tás és b/ az esetenként felmerülő kérdések rnegvá.iaszolása. Ezek mi.kéntjére és számszerü adataira nézve felmérésern a 10. táblázatba foglalt adatokat nyuj·tja. 10. táblázat Adatok a g;v6gyszerismertető g?6§1_szerészek és a klinikai.z_k6rházi, intézeti fógy6gyszerészek gy6gyszerinformáci6s ,. ,. '"l t eve'l~enysegero

Megnevezés Az előadások száma} évente Az előadások témái A hallgat6ság létszáma Egyéni megbeszélés havonta Témák száma , ebből 1-1 gyogyszer összefogla16 Egyéni megbeszélés havonta ebből orvos kezdeményez

Min. Max. Átlag l

2 10 2 2 2 l

2 2

50 90 150 1000 90 80 28 1000 900

13 15 33

47 15 10 5

47 :39

- 56 -

A válaszoló 96 gyógyszerismertető gyógyszerész és intézeti főgyógyszerész átlagban évente lJ előadást tar·t, átlagosan 33 főnyi hallgatóság előtt, Ez éven·te mintegy 1250 előadást jelent szerte az országban. Az

előadások

témáinak száma elég változó, átlagosan 15; közülük 1-1 meghatározott gyógyszerről átlagosan 10 előadás szól és a többi 5 összefoglaló jellegü.

Az egyéni megbeszélések száma nagy intervalummal átlagosan havi 47-nek adódott, és ebből az orvos kezdeményezett 39-et, Fenti. átlagszámítás csupán durva táj ékoztatásra való, a valószinütlenül nagy különbségü szélső értékele miatt.

- 57 -

7. GYÓGYSZERGYÁRI INFORMÁCIÓHORDOZÓK

A GYÓgyszer megv,alósulásn alatti, lmtatisi szakban végzett soln8W vizsgálat eredménye -·függetlenül attól, hogy azok akár előadás, akár tanu.lmány formájában nyilvánosságra kerültek - szolgál alapvető dokumentációként és hivatkozási alapul a készítmény valamennyi tulajdonságának leírásakor. Nem jellemezheti a gyár másként gyógyszerét, csak kiz.árólag az elvégzett farmakológiai, klinikai stb. vizsgálatok eredményei vel. 7 .1. A gyógyszergyári kutatási eredmények

ismertetői

A gyógyszergyári

információs tevékenység egyik tipusa a kutatási eredmények, a legujabb tudományos megállapítások ismertetése és a kifejlesztés, ill. a megvalósitás klílönféle stádiumában levő készitmények bemutatása, Ezek a témák távolról sem vágnak a gyakorló orvos érdeklődési körébe; csupán a kutatássa.l foglalkozó szakembereket érdeklik, olvasótábora tehát eleve szükebb körü és válogatott. Elsősorban a hatalmas kutatási apparátust foglalkoztató világcégeknek varmale ilyen felettébb rangos és rendszeres kiadványaik /pL Sandorama; Das arztl..iche Panorama; Triangel; Sandoz-Zei.tschrift für J\liedi.zinische Wi.ssenschaft/. Hasonlóval eddig a azocialista országok egyikében sem találkoz·tam, Sokkal szerényebb feladatokra vállalkozik, ugyancsak

- 58 -

szükebb körben: a gyógyszerismertet9ssel feladatszerüen foglalkozó gyógyszerismertető gyógyszer9szek, intézeti főgyógyszerészek, a gyógyszerkutatás, -ellenőrzés, -ellátás és belső szakembereinek tájékoztatására az ecyetlon hozni ilyan jollogU kindv~n~ n ''Novitnton'' /EGYT/. Szacialista országok közül egyben sem találtam ~~gfe­ lelőjót. A kiadvány a legujabb k6szitm~nycket m~c a forgalomba hozatal előtt mutatja be farmakológiai, kli·nikai j éllemzőivel, maj d ilyen tárg~ru tanulminyolc lényegét, röviditett szövegét közli, s alkalmanként egy·-egy tudominyos előadás másutt meg nem j e lenő, lehető­ ség szerinti telj es anyagá·t, végül aktuális hiranyag ot, köztük a gyár készitményeit érintő bibliográfiai adatokat.

7.2.

~ógyszerterápia irodalmának összefoglalása

A gyógyszergyári kiadványok másik tipusa az irodalmi összefoglaló jellegü prospektus és a brosura."A prospektus általában nyomtatott vagy sokszorosított, gyakran képes reklámfüzet vagy cédula, valamely vállalat, intézmény üzleti. tájékoztatója; relclámszerü ismertető" /5/. A brosura meghatározása: "rövid, l vagy csak néhány iv terjede.lmü, rendszerint politikai tartalmu nyomdatermék" /5/. Ezen információhordozó azonban a gyógyszerele esetében nem tekinthető reklámszerü ismertetőnek és a másik meghatározás sem i.l.lik rá. Helyesebb volna inkább igy fogalmf).zni: Olyan értekezés-hangvételü, kb. 20-50 kéziratoldal terjedelmü, szakszaveget tartalmazó kiadvány,

- 59 -

me ly a legfontosabb kémiai., farmakológiai adatokon kivül főként a klinikai alkalmazás során nyert orvosi tapasztalatokat összesíti, abból a célból, hogy a gyógyszert alkalmazó orvos átfogó képet kapjon a javallatokról, az ellenjavallatokról, az adagolásról, a várható mellékhatásokról stb, Általában bő·­ vebb alátámasztással, a főbb jellemzők megismertetésének igényével készül és azok részére, akik többet kivánnak tudni az egyes részletkérdésekrő.l; a vonatkozó irodalom felsorolásával pontos eligazítást nyujt. Arra a kérdésre, hogy mennyi részletet tartalmazzon a kiadvány a klinikai fejezetben, azt kell mondani: a lehető legtöbbet, hiszen éppen a terápia indikációk ezerinti részletes taglalása tart a legnagyobb érdeklődésre számot az orvos részéről. Nehezebb a válasz a farmakológiai fejezet terjedelmét i.lletően. Bármennyire is igaz, hogy valamennyi klinikai alkalmazás szUkségképpeni alapja az előzetes ál.latkisérlet, nem célravezető ennek tulrészletezett tárgyalása. Nem csupán azért, mert maguk az orvosok is ezt a témakört hatodik fontosságunak nyilvánitot-· ták felmérésemben, hanem azért is - és ez kiemelkedő fontosságu -, mert a farmakológiai adatok általában nem vihetők át az emberre; azok tájékoztató jellegli modellvizsgálatok,

- 60 -

Ez vonatkozik a biofarmáciai vizsgálatokra is: nálkülözhetetlen a várszintnek, a felezési időnek és a kinetikai adatoknak az ismerete, mert transzmissziós szerepük van az adagolás megállapításakor, de éppen a transzmisszió miatt a gyakorló orvos előtt nem egyértelmű információ; esetleg dezinformálhat /24/. Közlése szükséges, de a hangsulyt a terápiában alkalmazott adagolenak kell biztesi t ani.

A kémiai fejezet utáni

érdeklődésem

a sorrendben a kilencedik helyre került. A nómenklatura és az egyes kémiai, fi. zi kai állandók megadásánál ál talában nem is nyujt többet az orvosok tájékoztatását szolgáló egyik kiadvány sem.

Az irodalmi összefoglalók informatív értékét a megkérdezett orvosok általánosságban jelentősnek minősitet­ ték: ha az adagolás, indikáció stb. adatai után kivánnak nézni, 328 orvos /60,7%/ jelölte a felmérés során informáci.ós forrásként és ezzel másodikként rangsorolták a "Tájékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" c. kézikönyv után. Ebből a válaszból az i.s következik, hogy sokan megőrzik és i.dőnként fe11apozzák ezen gyári kiadványt. Érdemesnek találtam megvizsgálni, hogy van-e olyan irodalmi összefoglaló, amely leülönösen megnyerte az orvosok tetszését. Kitünt, hogy 54-féle kiadványt neveztek meg; a válaszolást megelőző időben kézhez vettek szerepelnek leggyakrabban és ez érthető is.

- 61 -

7.3. Managráfia A managráfia " , •• valamely önálló E)gységes, tudomány os kérdést minden szempontból, lümeritően feldolgozó nagyobb szakmunka" /5/. Ehhez azt lehet hozziÍ.tpnni, hogy a több ~ves tapasztalatok nagyobb terjedelmü/50-200 k~ziratoldalnyi/ feldolgozására általában akkor kerül sor, amikor már a gyógyszerről kellő ismeretanyag gyült össze, Kéziratának szerkesztésekor többnyire rendelkez~sre áll jó néhány ezer értékelt klinikai eset és több tucat publikált kézirat. Ezek alapján measzebbre menő következtet~seket lehet levonni. már a készitm~ny ritkábban előforduló mellékhatásairól i.s, A managráfiának feladata lehet az is, hogy az azonos hatástani. csoportba tartozó gyógyszerekről összehasonli-tó jelleggel közölje a vizsgálatok eredményeit, azolmt egymás me .ll é állit sa, és biztosi tsa a terápiás alkalmazás differenciálhatóságának a lehetőségét, a könnyebb áttekintés és az összehasonli-tás végett. Éppen ez adja meg gyakorlati értékét, A hazai gyakorlatban található monografikl1s jellegü, a gyógyszergyáral' által feldolgozott témák száma kicsi. Ezért is, de főként azért kötődik jobban az orvos-olvasó emlékezetébe, mert az irodalmi összefoglalóknál megnyerőbb külseje, terjedelmesebb alal,ja és nem utolsósorban szakmailag kétségkivül értékesebb IDondanivalója eleve jobban predesztinálják a szakmai könyvek közé, mint a "prospektusok"-at, Éppen az ilyen jellegü kiadványokat érte vizsgálódásarn során a .legtöbb elismerés és a legtöbb igény közlése hasonlóak után, Valamennyi nevén nevezett kiadvány közül a monográfi.a tipusunak a eimét tüntették fel legtöbben.

- 62 -

7 .4. eimbibliográfia és kivonatgyü,jtemány Cimbibli.ográfia összeáLlitása azon szükebb kör.ü szakemberek informálása céljából szokásos, akik az uj gyógyszer megismerő szakában az ellenőrző,értékelés jellegü klinikai. vizsg'Íla.tokat végzilc. 'J:·ájákoztab.sukra szolgál az irodalmi forrásmunkák lényegére röviditett szövegének - a tanulmányok kivonatos ismertetésének - szemelvények formájában összeálli tot t gyüj t eménye i.s. Gyakran együttes kiadásban jelenik meg a szemelvénygyüjtemény a teljes cimbi.bliográfiával, melyből a válogatást végezték. Mi.ndkettőt hasznosnak és munkájukban segitségnek találják a kórházak, intézetek, klinikák könyvtárosai és elősegiti az ezen intézmények főgyógyszerészeinek és a gyógyszerismertető gyógyszerészek jóli.nformáltságát is. 7 .5. Röviditett terjedelmü kiadványok Alkalmaz a gyógyszeripar un. emlékeztető levelezőla­ pokat is, amelyeknek az egyik oldalán általában képes ábrázolás, a másik - esetleg leporellószerüen hajtogatott többi - oldalán pedig a használati utasítás szövegével egyező vagy még ennél is rövidebb: csupán a legfontosabb információkat adja meg, főlcént figyelemfelhivás céljából és az emlékezetbe vésés, a könnyebb rögzités miatt.

- 6.3 Ezek nyomdai e.lőá.l.litásában és a szaklapokban elhelyezett hirdetések közl9sében - me.lyek ugyancsak a használati. utasítás szövegét alkalmazzák és többnyire grafikai megoldásokkal növeli.k a fi.c..yelemfelkeltés hatásfokát - a mnemotechnikai szempontok a 'meghatározók: az uj gyógyszer nevének, javallatának és egyéb adatának rögzítése. Az emlékeztetés azonban nem kizárólag az éppen legfrissebb gyógyszerekre korlátozódik ezen két információhordozó esetében, hanem kiterjed a már régebben ismert és használatos gyógyszerek ismertetésére is. Napjaink tulterheltsége mellett ugyanis még a régi jó készítményt is könnyen elfelejti az orvos. Nem azért, mintha terápiásan nem igényelné, hanem egyszerüen a ·\sok ujabb mi.att kevésbé jut eszébe, Erre a figyelmet felhivni leginkább a levelező~lapok és a szaklapokban közzétett hirdetések alkalmasak. Hatékonyságuk - bizonyos behatárolással - olyannyira mérhető, kivált a régebben forgalomban levő gyógyszer-:készitmények esetében, hogy elfekvő készletek mobili·zálására a gyakorlatban fel is használható, 7.6. Film Némely gyógyszerről vagy gyógyszercsoportról film formájában is készül tudományos jellegü feldolgozás. Az információnak az a formája egyszerre több emberhez szó1 1 s a látás és hallás kettős fogadócsatornáján ke-

- 64 -

resztül könnyebb, kellemesebb az információ átvétele; az ismeretanyag is jobban rögzül. A Bayer-gyár egy 1966·-bÓl származó adat. szeri.nt 40 orvosi továbbképző filmmel rendelkezett. Ezeket egyetlen évben 10 ezer orvos előtt vetitették le. Filmjeile korántsem gyógyszercentrikusak, hanem inkább egy-egy terápiáo terület átfogó jellegü feldolgozásai, melyek gyakran a klinikum, a gyógyszeripar kutatói.nalc eredményes együttmüködéséből keletkeznek és eredményeile dokumentálására szoritlcoznalc /12/. Hazai. viszonylatban kevés ilyen jellegü film készült. Bemutatásukra orvosi és gyógyszerészi tudományos ülésele a leginkább alkalmasak. Egy részük oktatási anyag\ ként is vetithető az orvos- és gyógyszerészképzés, -továbbképzés keretében. Ujabb információhordozóként a filmnél haladottabb megoldást is találtak: az USA-ban ki.alaki.tott Video-tape-készülék olyan magnetofon, mely nagyobb többletkiadás nélkül lehetővé teszi a hang és a kép televiziés készülékbeni. megjelentetését. Ennek előnye, hogy nemcsak k1inilcák előadótermében és speciális készüléken használható, hanem az orvos otthonában saját készülékén is kényelmesen tanulmányozhatja a szalagra rögzítetteket. Ezzel a technika ujabb lehetőséget szolg3.ltat az információhordozék bővítésére és az ismeretek hatékony továbbitására /24/.

- 65 ·-

A Chemi sc he Rundschau szeri.nt az USA-·bo.n 1968 folya·-· mán már 265 kórházban és intézményben vol t ilyen ké-· szülék. Rendszeres, 10-10 perces előadásokat közvetitettek vele a gyógyszerterápia aktuális kérdéseiről /21/. 7.7. Gyógyszergyári u,jság

Nemcsak az irodalmi adatok, hanem a gyakorlat. is meg-· különbözteti a gyógyszel"rŐl és a gyárról szóló in-· formálást. Ez utóbbinak az a funkciója, hogy képet adjon az orvosnak a vállalatról. Az orvos különbözőképpen veszi és asszociálja egy·-egy . gyárról alkotott véleményét, ismereteit. Ahhoz, hogy kialakuljon a kép a gyár soknemü funkciójáról, első­ sorban kutatómunkáj áról és termékei.ről, szo1gáltatásairó1, valószinüleg nemcsak az egyes információs csatornákban megjelenő tarta1m2kat kell megfelelően variálni, hanem ezeknek a csatornáknak a kombináció-· ja is lehetséges: igy például a gyár problémájáról, ' "l , 1xu ..t aoasl. -'- ' . t erve1ro . "l.. ugyneveze· t'c h' . dva' e' l e t ero az1.. l Ga nyaival tájékoztatja az orvosokat. Akár üzemi ujság, akár egyéb kiadvány az, szükséges, hogy időnként, de rendszerességgel ne csak gyógyizercentrikus információt szolgáltasson, hanem átfogó rendszerrel kutatási apparátusáról, kutatási. eredményeiről vagy problémáiról, termelési kérdssekről, exportvolwnenről, dolgozói életéről, uj2bb létesitm3nyekrő1, beruházásokról stb. képet - általános képet - adjon az orvosnak /.30/.

- 65 -

A Cher;:ü.sche Rundschau szeri.nt az USA·-·bo.n 1968 fol~ra·-·

mán már 265 kórházban és intézményben volt i1yen készülék. Rendszeres, 10-10 perces előadásokat közvetitettele vele a gyógyszerterápia aktuális leérdéseiről /21/.

Nemcsak az i.rodalmi adatok, hanem a gyakorlat is meg-· különbözteti a gyógyszerről és a gyáloról szóló informálást. Ez utóbbinak az a funli:ciója, hogy képet adjon az orvosnak a vállalatról. Az orvos különbözőképpen veszi és asszociálja egy-egy , gy ár ról alkotott véleményét, ismereteit. Ahhoz, hogy kialakuljon a kép a gyár solmemü funkciójáról, első­ SOl"ban kutatómunkájáról és termékeil"Ől, szolgáltatásairól, valószinüleg nemcsak az egyes információs csatornákban megjelenő tartalm2l
•

1 . :J ". ~claava-

nyai.val tájékoztatja az orvosokat, Akár üzemi ujság, akár egyéb kiadvény az, szükséges, hogy időnként, de rendszerességgel ne csak gyógyizercentrikus információt szolgáltasson, hanem átfogó rendszerl"el kutatási apparátusáról, kutatási eredményeiről vagy problémáiról, termelési kérdásekről, exportvolumenről, dolgozói életéről, ujabb létesitményekrő1, beruházásokról stb. képet - általános képet - adj on az orvosnak /.30/.

- 66 -

Annak, ha egy ilyen üzemi ujs~g például csak egy-egy l állandó rovata révén az orvost, gyógyszerészt közelebbről is érdeklő tudományos vagy inkább népszerü tudományos ci. lelcet is közül, ál talában j ó a visszhangj a. Elfogadják, hogy az ilyen vállala ti .lap behatoljon a szabad idejükbe, szivesen is fogadják őket és esetenkénti. megnyi.la tkozásaikból ugy értékelhető, hogy olvasgatják is.

7 .B. A Gyógyszergyári kiadványokkal szembeni követelmények 7.8.1.

Szakszerűség,

korrektség

Akár csupán szükszavu haszná:j.at1"utasitás-szövegről , van sz ó, akár hosszabb tanu1mányró1, me ly ben ir o dal\ mi összefoglalásként közli a gyár a gyógyszerről szóló tudnivalókat az előző fejezetekben ismertetett különböző tipusu kiadvány formájában, szakmailag helytállónak kell lennie, megállapitásainak korrektnek és tulzásolctól mentesnek, Törekedjélc a teljességre, ugyanakkor bizonyos szelektálást igyekezzék meg-· valósitani a feldolgozandó adathalmazban. Adjon egyértelmű eligazitást a gyakorló orvosnak és gyógyszerésznek a gyógyszer valamennyi ismert tulajdonságáróL Ugy készüljön, hogy benne maradék nélleül mi.ndaz fellelhető legyen, amire az orvosnak a gyógyszer• rendelése előtt szüksége van. Az orvosok széles

körű

informálására szolgáló vala-

- 67 -

mennyi. gyógyszergyári kiadvány szövegét mi.nden esetben szakember lektorálja, majd az országonként változóan hatósági ellenőrzés és/vagy jóváhagyás után használj álc fel. Minden kiadványt olyan szakmai. igénnyel kell megszerkeszteni, mintha az lenne a gyógyezer tulajdonságairól az egyetlen tájékoztató az orvos számára /4/.Erre a hazai gyakorlatban volt is már példa; legutóbb például a Sumetrolim esetében. 1\z általában használatos hazai. gyógyszertani szakkönyvek egyike sem foglalkozott a trimethoprim és szulfametoxazol kombinációival, jóllehet a ):J.azai készítmény for8a1omba kerülése előtt 1-2 évvel már szükebb körben, főként kórházi gyakorlatban használatos volt a meefelelő külföldi. készi.tmény. A Sumetrolim forgalomba kerülése után ki' zárólag a gyógyszergyári kiadv.inyok áll tak táj ékeztatásként rendelkezésre. Az egyes orvosi szaklapok is közöltek - jóval a készítmény megjelenése után - az egyes klinikai szakágazatnak megfelelő közleményeket. Ezek azonban nem tekinthetők olyan forrásmunkának, melyhez az orvos adandó esetben ugy tud nyulni., mi.nt a kézikönyvhöz vagy egyéb kiadványhoz lehet. ' 7 .8.2. Egységes szerkesztés és l'üllem l

A kiadványoknak a szakmai követelményeken tul stiláris, pszichológiai és esztétikai követelményeknek is meg kell felelniük. A szakmai szöveg, a stílus és az illusztráció együttesét, az egyes oldalak szedési tükrét, a választott betük típusát, az ábrák tér- és

- 68 -

szinbeli megoldását ugyszálván meg keLl kornponálnij ezek helyes véghezvitele a szerkesztés rejtett rend'jéhez tartozó feladat. A kiadvány jól megválasztott rnérete, a betüle nagysága, a sorok ritmusa, a sortávolság és egy sor egyéb, rninden bizonnyal csak a nyomdai. szakernber számára tudatos szernpont; az olvasó -kivált ha bibliofil - egyszerüen i.zlésesnek, tetszet5snek találja. Idetartozó kivánságnak tartom azt is, hogy legyen dorni.náns a kiadvány sorozatjellege. Ezt els5sorba:n az azonos ezerleesztési elv következetes megvalósitása biztosithatja és a r.;yüjt5név alkalmazása is. /Ez utóbbira példa: "Libri. EGYT Medicamentorurn"; a rnono'\gráfLí:k; az "Inforrnationes EGYT MedicamE?ntorum" elnevezés pedig az irodalmi. összefoglalók rnegjelölésére./Másodsorban az egységes küllerni sajátosság /alak, grafika, cirnszöveg stb./ a sorozatjelleg legfontosabb isrnérvei. Mindezek együttesén adják meg a gyár kiadványainak karakterét. Ami. a kiadványok nyelvezetét illeti., azt tartom, hogy legyen egyszerü, világos, keresetlen,és sti.lusa teljes mártékben az értekezéséhez hasonli ts on. Mondatai, szavai legyenek olyanok, hogy az olvasó kancentráció nélkül, könnyen követhesse. Nem az a célja, hogy az orvosok és gyógyszerészek az irás stilusát csodálják, hanem, hogy a készitményr51 szóló lei.rást megértsék és rneggy5z5djenek a leirtak igaz volt ~(S:l,~-=

- 69 •

Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonitanak a kornmuni.káci.ó képi formáj ának. A pszichológusok megállapitása szerint az információnak csak akkor van kellő hatása, ha valamilyen képhez kapcsolódik /25/. A jó illusztrációnak az a feladata, hogy a fir:r,yelmet éppen a szalanai mondanivalóra irányitsa. Az illusztráci.ó saját os szimbolikája közelebbről me~;vi.lágitja a kép ee;yik legfontosabb jellemzőjét, melynek érdemeit a motiváci.ó hivei szivesebben dicséri.k, mint adj álc a magyarázat tulaj danképpeni okát. A kép szintetizál és mivel emÓcionálisan hat, kibujik azon logikai és morális kényszerszabályok alól, melyeket fogalmi körként felállitottak /26/. Az

első

benyomást soha nem a tartalom, hanem a külebből következi.k, hogy a kiadványok leülalakjának már eleve olyannak kell lennie, hogy felkeltse az érdeklődést. A fedőlap ábrája, kivitele és a eim tipográfi.ája is igen lényeges. Már ennek szerkesztésekor érvényes az a szabály, miként a belső mondanivalóra is, hogy őszintének és igaznak kell lennie. Elsősorban az értelemre kell hatnia, de nem szabad figyelmen kivül hagyni az esztétikai érzékhez szóló fontosságot sem. A fedőlap grafikája akkor jó, ha lehetőséget ad az asszociációra: ha láttán eleve sejteni lehet, hogy a mögötte következő oldalak milyen hatásu gyógyszerről táj ékoztatnak,

' 'ső adja;

- 70 -

,, 'J.yes ,Konzu l t ''' , , ~m:o. ·ac~o 79 A gyári kiadvó.nyok mellett az információ élő hordozói:

az orvosok személyes meg.látogatói a nem azocialista országok irodalma /1, 4, 27/ szerint az egyik legjelentősebb és leghatékonyabb gyógyszerismertetői feladatot látják el. A szakirodalom meglehetős részletességgel foglalkozik e kérdássel. !\lég azt is külön tárgyalják, hogy egy -egy j ól sikerült lá to gatásnak mennyi ideig kell tartania, milyen gyakran kell azt megismételni és egy-egy orvoslátogatónak mi a napi penzuma, mikor és mennyi ingyenes, ugynevezett orvosi mintát célszerü átadni /27/. Évente érvosonként és gyáranként általában l-4-szeri '\látogatást tartanak elfogadhatónak, Abban az esetben, hogyha a beszélgetést előre megalapozottan, kellően képzett szakember folytatja és hatékonyság szempontjából kifogástalanul müködik, akkor évente egy-egy alkalommal is elegendő. Általában havi 120 látogatást tartanak személyenként a normának és egy-egy látoga-· tás átlagos ideje nem több 10 percnél /4/. Az egymással szoros versenyben álló kapitalista vállalatok létfenntartásának fontos kérdése, hogy lcészitményeik erőteljes terjesztésével minél rövidebb idő alatt minél nagyobb üzleti sikereket érjenek el. A azocialista országokban tervszerü és egységesen irányi.·tott a gyógyszerel-c kutatása és gyártása. Ez abban is mee;nyi.lvánul, hogy a szalcosi.tás megvalósitása tel-

71jesen megszüntet"te a szi.noni.m gyógyszerkészi.tmények forgalmaz.cí.sát, az analóg oic számát pedig a gy ógyi. tás és megelőzés céljára éppen elegendőre csökkentette. A szacialista gyógyszeripar tehát nem kényszerül egymás elleni versengésre. A személyes konzultáció gyakorlatát a második világháboru előtti években a hazai gyógyszergyárak is folytattak. Ma általában nem, illetve csupán részlegesen végzi.k, A szoci.alista egészségügyi ellátás egységes irányitása és célja mia"tt ugyanis az aktuálisan felmarült szakkérdésekre és az orvosoknak meghatározott szükebb körére korlatozódik a személyes kapcsolat létesitése a hazai viszonyokhoz hasonlóan az NDK-ban is /28/,

"'Az i.ngyen küldött gyógyszer, az ugynevezett orvosi mi.nta küldése sem általános; kizárólag a gyógyszer értékelésére felkért és hivatalosan megbizott gyógyintézetele rendelkezésére bocsátható, A személyes konzultációnak az előbbiekben elemzett, célirányosan szükitett térnakörü eszmecseréi nem csupán az orvos és a gyógyszerészek részére jelentenek alkalmat a legujabb és az egyes Iciemelt készitmények intenzivebb megismerésére, hanem jó lehetőség a gyógyszergyárnak is a külső vélemények meghallgatására. Az észrevételek elsősorban a meglevő készi.tményekkel kapcsolatos esetleges indi.káció-, kontraindikációT, adagolás-, gyógyszerforma- stb. változások, másodsorban pedig uj gyógyszerele megvalósitását célzó

-72 -

kivánságole szempontjából is hasznosithatók, Ez a vi.sszajelentő információ beépi theté:í abba a rnoni.toring-tevékenységbe, amely az irodalom térnák ezerinti célzott figyelése és az érdernleges rnegállapitások rör~v.itése, mn:id vinnv.alccrenhető nyilvántar·tána 'terón ál trüában megvt.üósult vagy megvalósulában Val1 a szacialista gyógyszeri.parban, A kapcsolatlétesités másik formája a levélben, vagy telefonon feltett kérdésekre adott válaszok révén adódik, Egyes gyárakban erre a célra telefonszalgálatot is rendszeresi.tettek az azonnali válaszadásra szakmailag felkészült munkatársak bevonásával. A személyes konzul táci.ók és az előbbi információs " szolgálat egyben szélesebb alapokra helyezi az orvosegyesületekkel, társaságokkal kiépitett kapcsolatot is. Ennek az egyes tudományos rendezvényeken való résztvételen kivül a témák, előadások előzetes egyeztetésének célszerüsége mi.att is jelentősége van, s növeli. ez·en tudományos j ellegü információhordozók gyakorlati értékét. Egyes nem szacialista országokban leüHin vállalatokat is alapi'toitak a gyógyszerekről szóló infoimáció személyes konzultáció formájában való továbbitására, Orvoslátógatókat alkalmaznak a vállalt feladatok /egy-egy gyógyszer ismertetése/ végrehajtására, a látogatások számától függő dijazás fejében. Az ilyen

•

- 7.3 -

orvoslátogatók szakmai fe.l.készitése nem ismeretlen feladat ma sem a hazai. gyógyszergyé.rakban: a napjainkban Ausztriában folyó személyes konzultác:i,ók során az i.tthon készitett modell-beszélgetés alapján ismertetik az osztrák orvoslátogatók a Tri.oxazint az ottani orvosokkal. /6. melléklet/

- 74 -

8, AZ INFOfiMÁCIÓHORDOZÓK HATÉKONYSÁGA

A gyógyszerekről szóló különféle információknak nem azonos a hatékonysága, mint azt a 11. táblázat tanusitja. Egy 1971-ben végzett hazai vizsgálat eredményeit tanulságosnak látszott egy évtizeddel korábbi, az USA-ból származó hasonló adatoklcal összevetni: ll. táblázat Irodalmi adatok az egyes információhordozék hatékonyságiiról

' Információhordozék

A hatékonyság százaléka Hazai. adatok /19/

USA-adatok /l/

szerint,% Gyógyszergyári kiadványok Szakközlemény ek Szaklapi hirdetés Szemályes konzultáci ó Gyógyszerminta

32,1 '31,8 24,1

25 40 32

8,3

68 22

A hazaitól eJtérően az USA-beli feldolgozás egyszerre több információ érvényesülését is fie;ye.lembe vette, ezért az adatok összehasonlításra alkalmatlanok, Kizárólag azért célszerü mégis egymás mellé helyezni,

- 7:5 -

hogy adatszerü megerősítést nyerjen az előző fejezet elemzése a személyes konzultáci.ó terén érvényesitett hazai. és kapitalista gyakorlatról: itthon jelentéktelen szerepet játszik, ott dominál6t. Egy svájci felmérés /1/ azt vizsgál ta, hogy a gyágyszerek létezéséről, hatásáról és mellékhatásáról honnan meri.tik az orvosok az információt. A 12. táblázat jól szemlélteti, hogy a svájci orvos a gyógyszer létezéséről inkább gyógyszergyári forrásból, a ' hatásról, még inkább a mellékhatásról egyéb informáci.ókból értesül. 12, táblázat Irodalmi adatok

"

~egyes

információk

eredetéről

\

Az információ eredete

Az uj gyógyszerek létezéséről

hatásáról mellékhatásáról

% Tudományos szakközlernény Gyári körlevél Orvoslátogatás ' Továbbképzés es előadás Saját terápiás tapasztalat ' Laphirdetés es pr ospektus

40 53 40

52 34 25

55 43 21

24

33

32

50

40

14

7

l

-76 -

További vizsgálatom célja annak megállapítása, vajon lehetséges-e sorrendi különbsé!Set tenni az információhordozók között abban a tekintetben, hogy az uj gyógyszernek csak éppen a létezését, ill. fontosabb, részletesebb szakmai tulajdonságát, i.smeri.k meg a gyógyszer·' ismertetés kapcsán a hazai orvosok, 8.1. Az információhordozók fontossági sorrendje Az orvos a gyógyszerekről szóló ismeretanyagát nem egyetlen forrásból szerzi, Nemcsak a klinikai szakközleményeket olvassa, nemcsak előadásokat hallgat különböző tudományos üléseken, beszélget kollégáival az uj gyógyszerek terápiás eredményeiről, hanem olvassa a gyári kiadványokat is és netalán maga is részt vesz a ,gyógyszer forgalomba hozatal előtti időszakában a kísérletes munkában. Feltétlen biztosra vehető, hogy nem az információt adó határozza meg az információ sOl'rendj ét, hanem az információt fogadó: tehát az orvos. Más szóval: nem az információtól függ, hogy abból mi jut el az orvos tudatáig, hanem az orvos dönti. el, milyen információkat, közléseket hajlandó magáévá tenni és hasznositani. Ezekből következik, hoc;y olyan információs rendszert kell kiépi:teni, amilyenre az orvosnak szüksége van: igényeinek, várakozásainak, szükségleteinek leginkább megfelel. A készítmény sorsa szorosan összefügg a diagnosztizál t betegséggel, ·legalábbis olyan értelemben, hogy

- 77 -

az orvos ártalmatlannak tartott betegség esetán bi.zonyára nem fog kockázattal járó gyógyszereket rendelni. A gyógyszer kockázatának nagysága azonban csupán egyetlen, habár jelentős tényező.

1

A Pfizer-gyár /.14/ régebben felmérést végzett annak eldöntésére, hoe;y akut, illetve lerónileus betegségek kezelésére az orvosok mLlyen arányban alkalmaznak mernelc alkalmazni - uj gyógyszert. A felmérést kiee;észi tettélc azzal a kérdéssel :i.s, hogy az uj gyógyszerele információi milyen forrásból erednek. Az eredmény: szaklapi informáciös forrásokat inkább lerónileus betegség !{ezel·éselwr hasznosították, mig a gyógyszergyári kiadványole alapj án nyert információt inkább az aleut betegsée; kezelésekor vettélc alapul. Ez annyi t jelent, hogy az információs források jelentősége szempontjából két rangsor van: az egyik az egyik feltétel, a másik a másik feltétel mellett érvényesül. Általános érvényü és optimalizált információs sol'rend helyett tehát inkább gyógyszer- és betegségfüggő sor·rend van. A hatékony információ létesitése ezek szerint nem annyira a sorrendiség kérdé~e, mint i.nkább általánosságban annak a függvénye, hogy lehet-e tartalmilag és formailag olyan mondaniva.lót,nyujtani, amely szüki séges és amely az aktuális szükségletet minőségileg és mennyiségileg egyaránt kielégíti.

- 78 -

8,2, Az információhordozák és a gyógyszer korának összefüggései !Ji.nt minden gyártmánynak, a gyógyszernek i.s van természetes élettartama és ez több szakaszra oszlik. Az egyéb termékekre az irodalomban /29, 30/ talEilt meghatározásokat és jellemzést - enyhe módositással - a következőképpen adaptálom: 8,2,1. A gyógyszerele életszakaszai ' ' a/ Bevezetési szakasz: ez akkor éri el optimális er ve~

-

-

'

két, ha folynmntos 6o bűvUl.ó n {'~ LÍri;L\o:L knpnci túo; nincs mUozo.ld akadály /mec;fololő csomagolcSanyag hiánya, minőscígi kifogások stb./; zavartalan a gyógyszerellátás /sem a raktáralcban, sem a gyógyszertárakban nincs még átmeneti hiány sem/; az orvosok, - esetleges lconzervativ magatartásukon változtatva -nem idegenleednek az ujtól.

Ez az első szakasz ut·törő jellegü és minden uj gyógyszerlcészitmény esetében fennáll, Az információhordozókra hárul az ismertetés feladata, a diffuzi.ó optimális sebességének elé:dse, Ennele megvalósitása érdekében szinte va.lamennyi információhordozó szerephez juthat,

b/ A bevezetési szakaszt a növeleedési szakasz követi, mely észrevétlenül átmegy az ugynevezett

-79 -

c/ kapstans szakba. Ez zavartalan feltételek mellett imm3:r az orvos gyalcorlottsága f,olytán és éppen a begyökeresedettség alapján hossza,bb ideig szakott tartani. A gyógyszer életciklusának ezen szakában az érdeklődés l fenntartása a cél,és az erre .leginkább alkalmas információhordozók a szaklapok. Összefoglaló, retrospektiv, esetleg katamnesztikus jellegü feldolgozás alakjában ismertetik, értékelile a gyógyszert. Erre az időszalera esik a gyári kiadványok közül a monografi.kus össze,foglalás, mi vel ilyenkor már kell ő publikál t tanulmány szakott rendelkezésre állni. Az időszakos hirdetésnek és az emlékeztető levelező­ lapolcnak ebben a szakaszban ki.sebb a jelentősége, ok·;vetlen hasznos azonban azon fiatal orvosoknak, akik éppen ezen információk alapján i.smerik meg a gyógyszert. d/ Az utolsó az elévülési szakasz; ez legtöbb gyógyszer esetében előbb vagy utóbb bekövetkezik. Elérkezésénele ideje számos tényezőtől függ. Elsősorban az azonos hatástani csoportba tartozó egyéb, ujabb gyógyszerele gyakorolnak befolyást a régebbire: a jót általában kisz,oritja a még jobb. J~bben a szakaszban a gyós,yszerre vonatkozó esetleges ujabb klini.kai felismer6sek, ujabb indi.lcáció és egyéb előnyök hosszabbithatják meg' az előző szakasz időtartamát. Ha ilyen nincs - és általában nincs -, az egyéb termékek gazdasági kérdéseivel foglalkozó szakemberek megállapitása szerint már semmi sem eredményes, mert a reagálás a különféle ösztönzékre egyre kisebb foku lesz.

- 80 -

9. A GYÓGYSZERINFORliíACIÓ REI'JDJE KÜLFÖLDÖN Az eddi.giekben ismertetett gyógyszerinformációt, ugyis rnint orvosi igényt, ugyis rnint a gyágyi tást és rnegelőzést elősegitő és ugyis rnint a gyógyszergyárak érdekében álló szolgáltatást, a gyakorlat alakitotta ki, mondhatni gyáranként is, de országonként rnindenképpen eltérő saj átságokkal. Indokolt tehát az információhordozák és azok szabályozóinak összefoglaló áttekintése.

9.1. A gyóg;vszerinforrnáció a szecialista országokban Bár a nem szecialista országokban van a gyógyszerku-· tatás és -gyártás sulypontja, és hagyományaik is rnsszszebbre nyulnak vissza, a szacialista országokban általában mégis hamarabb gondoltak az információk rendjének szabályozására. Mig a nem szacialista országokban a gyógyszerkészitményekről szóló információ gyakran reklárnjellegü és elsősorban a nagyobb profit elérését szolgálja, a szecialista országokban ez a tájékoztatás kizárólag az orvosokhoz és gyógyszerészekhez szólhat, a gyógyhatást jellemző és a javallatokat, ellenjavallatokat, rnellékhatásokat ismertető adatokat közlő célirányos tudományos információ formájában. Babajan ezt törnören ugy fogalmazta meg: "Kvalifikált tudományos információra és nem reklámra van szükség" /31/. Az ilyen informáci.ót viszont lcötelezően, rendszeresen el kell juttatni. azonos mártékben mind az or-

- 81 -

vosoknak, mind pedig a gyógyszertúraknak, A laikusoknak bármiféle közlés tilos; még a vény nélkül beszerezhető gyógyszerekről szóló sem kivétel, "Információs rendszer a gyógyszerészetben" témakörben 197.3. május 23--25. között Kijevben megrendezett "A azocialista országole IV. értekezleten•- ebben a munkában 9 ország küldöttsége vett részt - megvitatták az informáci.ós mun!ca akkori helyzetének, irányzatának és további fej lő désének i.dőszerü kérdései t. Az értekez·let résztvevői. rámutattale a gyógyszerkészitményekről szóló információ nagy jelentőségére, a helyes és i.dej ében nyuj tot t orvosi. és gyógyszeres segit ség megszervezésére. Hangsulyozták, hogy a kérdés megvitatása a azocialista országole szakértőinek fórumán .lehetővé teszi annak célirányos és hatékony megvalósitását. Egyhanguan megállapitották fontosságát és időszerüsé­ gét, továbbá azt, hogy a szecialista országokban a gyógyszerlcészi.tményelcre vonatkozó tájékoztatás tudományosan megalapozott j e.llegü /32, 33, .34, 35, 36, :37, 38, 39, 40, 41, 42, 43/. Az egyes részletmegoldásokban van ugyan el térés a szacialista országole informá·ciós rendszerében, de a .lényeg azonos: állami felügyelet melle"tt történik, kötelező jellegü, erre rendszeresitett szakemberelelcel végzile és kü.lönböző rendszeres és időszaki. kiadványaik vannak. Hivatalos kiadványnak számi"tó tájékoztató 1-5 évenként jelenik meg; közelitő­ en egységes ezerleesztési elvek alapján készül, de beosztása, terjedelme és közhasznu értélee eltérő. Az országonkénti e(l;Yee jellemzoltet a 1;3. táblázathom

foglaltam össze, a hasonlóság könnyebb

tása

l

l _____L_ l

A szabályozott

g_y_o_'[!,_,y_s_z_e_r_~_·

o_r_s_z_á_g________t8nye és kezdete -sm_e_r_t_e_t_é..;.s_ _ _A fe.lüc;yeleti

sze~

/ás"

van Bulgária

Csehszlovákia

1956

van

1945

A gv

Állami Gy ógy sze ré eze ul Egyesitett Kanjunktura és Tájékoztató Osztály

:'u~ d il~n 1Nep. 0 rvo:

Egészségügyi lünisztérium

"The: "Fan /Eg é; mako· "Ter: /Pol Köz p,

van Lengyelország

1947

Egészségügyi 1íinisztérium

Magyarország

van

. "Gy ó.: Országos Gyógyszerészeti ' /Ors: Intézet

NDK

1958

"ll! e d i

van

l 964

/Egéc

Egészségügyi I/Ii.nisztérium ,

---------------------------------------------------·-------------~~------Gy Ói 11

Románia

nincs

van Szavjetunió

1967

Egészségügyi i!:Ii.nisztérium' /Eg é E

Egészségügyi JViinisztérium. "Uj [ és ös sz. szövetségi. Kori/EgéE junktura Tájékoztató Iroda /GAPU/

-Ös:

1 l

i

- 82.-

----L·--·---~-rv eze ti lktura

:ztály

A gyógyszerismertetés szaklapja /és szerkesztősége/; megjelenés/év

Egyéb hivatalos kiadvány /megjelenés/

"Ujdonságolc a gyógyszerellátásban. Klinikai tapasztalatok" /Népegészségür;yi ),íinisztérium + Orvosszakszervezeti

"Bu.lletin"

Therapiás inforrnációll "Farmalw-terápiás uj donságolc" /Egészségügyi Minisztérium + Farmakoterápiás Központi

Terápiás tanácsadó /2-J évente/

I

12

11

.sztárium

I

12

~

'

"Te rap~a ' · é s k'esz~·tmenyek" ' /Polfa Tudományos Tájékoztató Központi

.

.SZ'lr8r~~T11

Terápiás tanácsadó /2-3 évente/ ·

I f

12

"Gyógyszereink" /Országos Gyógyszerészeti. Intézet/

lrészeti

12

----~~----------------·----------~-· "!.le dic ina" /Egészségügyi !O:ini.sztérium/

.sztérium

,_____,l ____

12

"Arzneimitte1 Verzeichnis" /évente/

"Gyógyszerek" .sztérium: /Egészségügyi Mini.sztérium/ 5 .sz térium.

"Uj gyógyszerkés zitmények" /Egészségügyi liiinisztérium/ 12

G

m

I

1

;gi. Kori;ató

G

"Tájékoztató a gyógy-, szarkészitmények rendelésére" /5 évente/

m

"Bulletin", "Expressz tájékoztató" /197.3 óta/

Összehasonlító adatok a szocialista országok gyógyszerinformációs ' ~l es ' az egyes ~n·ormac~o1oroozo~ro . f ' . 'j ' ,, 'l ren d szerero

I

.m

l

A szd·lwmber elnevezése és a.lka:)inaz:ísának módja

.advány

Gyári. ki.adványai.lc ti.pusa; /megjelenésük/

)

8

l

Infojjmátor

Katalógus

máso
/időszaki/

l ·-----------·-Katalógus

------~-

5

' I~fOJ~l~.át~r masoq!allasu

-~----

Infor mátor

5

főfot ;lalkozásu

Gyógyszerészeti ujdonságok /6 év/ Stomatologi.ai ujdonságok /4 év/ Irodalmi összefoglaló, készitroényenként Katalógus Irodalmi összefoglaló, készitroényenként Vademecum

,·

GyÓg:J szerismerte tő gy é .gy szerész másoc állásu

ógy-, ren-

Pótlap a "Tájékoztató"-hoz Irodalmi összefoglaló, készitményenként r.!onográfi.a Levelezőlap

-----------·----------------~~~~~-~--------------

• Gyóg;y szerész-informátor máso<3, állásu 1

1evelezőlap,

egységes kivitelben, egységes szerkesztés, "Me dicamentorum" /havi/

Infor'mátor . másoclánásu i

l

ess z

t· ' Inf or·lmi t or 1

másod illásu

)rmációs 13. táblázat

- 83 és az elt6rések jobb áttekintése

c~ljából,

Különböző

intenzitásu és mi.nőségü, önálló gyógyszergyári információs tevékenység minden országban van. A Szavjetunióban a gyár ilyen jellegü tevékenységét a GAPU vette át, az NDK gyakorlata pedig annyiban t~r el az általánostól, hogy a gyári információhordozák közül valamennyi kiadványt a gyárak a gyógyszertári hálózatnak kötelesek átadni, és innen juttatják el az orvosok cim~re, ha a gyógyszerrel, amelyről a kiadvány szál, a gyógyszertárakat kifogástalanul ellátták, 9.2. Gyógyszerinformáció a nem szecialista országokban. Az Organisation for Economic Cooperation and Development /OECD: Gazdasági Együttmüköd~si és Fejlesztési Szervezet/ a tagállamai közötti kereskedelmi kapcsolat Jcibóvit~se ~s összehangolása érdeleében Jeifejtett munkája során a gyógyszerkészítményeket is behatóan tanulmányozta és összegyüjtötte a készitmények ismertetásével kapcsolatos érvényben levő rendellcezáseket. Ennek során kiderült, hogy a tagállamole felében semmiféle korlátozás nem volt még a hatvanas ~vele lcözepetáj án sem, például az orvosolmale Jcüldött tudományos táj~koztató anyagára vonatkozóan, mig a másile felében igen lcülönböző mértélcü volt az állami ellenőrzés,

- 84 -

A laikus közönséghez szóló propagandát az összes tagállamban többé-kevésbé szigoru ellenőrzés alá vonta a kormányzat, vagy pedig önkéntes ellenőrzés müködik. Ezekben az országokban i.s nehezíti. az egységre törekvés t a korlátozásole nnc:yfoku különbözőnógc. 1\lind
- 85 -

továbbá az élelmiszerek olyan hirdetése, mintha gyógy-· hatásuk lenne. Tiltja továbbá a kézi eladásu gyógyszerekből nagy menny.i.ségü minta küldését a közönség részére. A tilalmak közott viszont nem szerepel a betegségekre, tünetekre vonatkozó utalás, rríint az Cinkezelésre leginkább csábitó hatás /18/. Ez főként azért káros, mert a vény nélkül kapható gyógyszerele laikus propagandája felette elharapódzott, szokássá vált. Az NSZK-ban a tudományos információk és a gyógyszerismertetés vezérfonalai.ról szóló rendeletet 1972-ben egészitették ki. Elöljáróban leszögezik, hogy a gyógyszergyárak egyik fontos feladatához tartozik a szükséges és tárgyilagos informáci.ó, melynek jelentősége van a gyóc-,yszerfelhasználók -..., elsősorban az orvosok és gyógyszerészek -- szalcköreiben. Különösen a biztonságos gyógyszeralkalmazás feltételeinek, az esetleges ártalmalmale az ismerete fontos. Ez a vezérfonal megköveteli, hogy mindennemü információ vi.lágos és valóságos képet tükrözzön a gyógyszerekről. Külön foglalkozik a rendelet tévedésre vezető egyes lehetősé­ gekkel, amelyek rossz benyomást keltenek az orvosban /például az eredmény teljes bizonyosságu igérete, vagy a káros mellékhatás ismertetésének mellőzése, vagy a gyakori mellékhatás olyan feltüntetése, mintha csupán kivételes esetben fordulna elő /16/. A nem szecialista országok maj d mindegyikében alkalmazott gyakorlat, hogy a gyári kiadványoktól teljesen függetlenül a gyógyszerterápiás szakcikkek alapján, kizárólag tudományos szempontokat szem előtt tartva,

- 86 -

egy-egy semleges szerző nemcsak ismerteti, hanem ér-tékeli i.s az uj gyógyszert, mi.helyt kellő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a reális értékelésnek az alapfeltételei meglegyenek /7/. Ez elsősorban a gyógyszertan és a gyógyszerterápia kérdéseivel foglalkozó tanés szaklcönyvek, szalelapolc feladatai. közé tartozi.k. Sziiksée; mutatlcozott azonban olyan lci.adványolc készitésére is, mclyek legalább a legfontosabb vonatkozás·ban /javallat, ellenjavallat, adagolás, rnellékhatás stb./ korrekt adatokat szolgálta'tnak, s kézikönyvként használha'tólc. Ezen i.génynelc valamilyen forrnában a legtöbb országban eleget tesznek. Az NSZK-ban a hazánkban is gyakran forgatott "Rote Liste" szolgál például erre a célra, melyet a Bundesverband der Pharmazeutischen Industrie szerkeszt és adat ki 1-2 évenként. Néhány további példa: A Svájci Gyógyszerészszövetség,~udományos Központja /Wi.ssenschaftliche Zentralstelle des Schwei.zerischen Apothekenvereins/ szerkeszti és adja ki az "Index nominum rerum pharrnaceuticarum" cimü kiadványt, a Subsidi.a PharmaceutiCa keretében. Ezt évente Supplementummal egészitik ki. Franciaország az UTIP /Union Technique Intersindicale Pharrnaceuti.que/ kártyarendszert vezetett be, amelyben a legfontosabb információkat közli a gyógyszerekről. Az uj gyógyszerele bővebb leirását az "Actuali tées Pharr

- 87 -

maceutiques'' közli. Ausztriában az Österreicher Apotheker-Verlaggesellschaft szerkeszti az "Austria-Codexet", az előbbi­ ekhez hasonló szempontok alapján.

1

A jugoszlávini Gentar za Lijekovo ozerkosztásCbon 1975-bon jelenile meg az első i.lyen jellcgü ldadvúny "Pvirrtenik propisa o li j ekovina" eim ala t t; törzs·könyvi adatok közlése és a hatástani csoportosítás ugyan szerepel a tervezetben, de sem az indikáció, sem a lcontraindilcáció, sem az adagolás stb. adatait nem ismerteti.• Ezek ugyani.s a korábban bevezetett kartonrendszerü adattárolóikon szerepelnek. Olaszország az UTIFAR /Unione Technica Italiana Farmacistil egyrészt szabad lapos kártyákon közli. az uj ismeretanyagot, másrészt füzeteket és külön monográfiaszerü kiadványokat ad ki az uj gyógyszerekről. A holnap gyógyszerismertető tevékenységéről i.rván érdekes módon itélik meg a nem szecialista országokban a jövőt: nagyjából és egészében véve azonos eszközöket használnak majd az orvos tájékoztatására, mint amilyeneket ma. A különbség inkább az intenzitásban lesz, mert az orvosoknak nyujtandó információs szalgálat egyre jelentősebb szerepet fog játszani a jövőben, azonkivül egyre inkább figyelembe kell majd venni. az állami hi va tal os előirásoka t. Amennyiben korrekci.ók válnának szükségessé, azokat mielőbb végre kell hajtani. A legfontosabb elvi iránymutatás talán az FDA veze-

- 88 -

tájének az ellenőrzésről szóló azon nyilatkozata, hogy "amennyiben a tudományos megállapításokat elhomályosítják a rábeszélés müvészete segitségével, megáHítja azt a tulhajtott gyógyszerreklámozást és intézkedni fog, szó1itsák ifel a felelős válla·latot, magyarázza meg viselkedssét"/45/. Iáindez tulajdonképpenbizonyos közelit8st jelent a azocialista országokban kialakított gyógyszerismertetési rendszerhez - legalábbis olyan értelemben, hogy egyáltalán felvetődött a szabályozás szükségessége.

- 89 -

10, AZ INFOHMÁCIÓHORDOZÓK UTJA HAÚiiJKBAN A gyógyszerinformációs tevékenységet l~agyarorszá­ gon az Országos Gyógyszerészeti Intézet és agyégyezergyárak folytatnak, Utóbbiak ilyen irányu tevékenység3-t is az Intézet ellenőrzi /64/. Az informáci.óhordozók vagy közvetlen uton érik el az orvost, gyógyszerészt vagy közvetve. Közvetlen az ut, ha egyenesen a címzetthez jut az információ, Ilyennek minősül az egyéni konzuilitáció /személyes, telefoni kapcsolat; levélben tájékoztatás, többnyi.re fc l tett k'irdések alapj án/, továb bá valamennyi hivatalos és tájékoztató jellegü kiadvány. Közvetett az utja, ha szükségképpen publikáló fórurnot /szalclap szerkesztőséget tudományos rendezvény elnöksége/ kell közbeiktatni, mint a tanulmányok, illetve előadások szövegénelc érdemi elfogadása esetében, vagy a kiadóhivatalt a hirdetés szövegének közlésekor. Ilyen közvetett utnak számit az is, ami·kor az Országos Gyógyszerészeti Intézet a gyógyszerismertetők, illetve az egészségügyi ezervezetek az intézeti főgyógyszerészelc révén müködési terü.letükön a körzeti /üzemi/, i.lletve inté zet i, kórházi. orvosokat tájékoztatják. 10.1. Az Országos Gyógyszerészeti Inbzet információs rendszere Az Intézet a gyógyszerészek tervszerü és rendszeres ·--"'L-............... --·-··---..-·---·-·--..- - - - - - - -..---··--· ................--------------..- - - - - -

- 90 -

gyógyszerismereti továbbképzését,. az Orvostovábbképző Intézettel egyetemben - előadások szervezésével és megtart?-sával, valamint tudományos és tájékoztató jell.egü kiadványok szerkesztásével és kiadásával bi.ztositja. A könnyebb áttekintés vágett az l. ábrán szemléltetem ez irányu tevákenységét ás az ennek során alkalmazott egyes információhordozókat, továbbá ezeknek - rendeltetésüknek megfelelően - a gyakorlatban követett utját. 10.2. A gyógyszergyári információhordozák ut,ja A gyógyszergyárak információs tevékenysége sem külföldön, sem hazánkban nem egyságes. Főbb vonásaiban számos azonos jellegzetesség található, kivált a szo'\ cialista országokban, mint azt a gyógyszerinformáció leülföldi rendje cimü fejezetben összefoglaltam. A főbb jellegzetesség és az információhordozák általában fontosnak i t élt fajtáinak megválasztása és alkalmazása szempontjából a hazai gyógyszergyárak - a gyógyszerismertetés rendjét szabályozó rendeletek által biztositott lehetőségeken belül - nagyjából és egészében véve egységes gyakorlatot folytatnak. Akadnak azonban elt~rések is, mind az ezen feladatok ellátására létrehozott ezervezeti egyságek mi.iködési. körében, munkamódszerében,a létszámtól is függő kapacitásában, elnevezésében, mind pedig az általuk igénybe vett információhordozák szempontjábóL

91

z

lll

_J

t:i

> N

o::<:

l= w fw >

N

o

::<:

l. ábra. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet információinak utja

- 92 -

Ezen kisebb-nagyobb eltérések mi.att a 2. ábrán nem az általánosan egyező információhordozék utját szemléltetem, hanem a példának az EGYT Gyógyszervegyésze·ti Gyárét.

- 9.3 -

z

w ....J t;j > N

~

" ' ELOADAS, .

,

+-~ 8 KONFEREN-

U LESEN

KEREKASZTAL~ TUí)OMANY03

l l

··-·· V/ -~

1

1

., -:?

~~~--···-·-·····-·--···· ---·-···-fl·---··--·--L__r-·-·--·-

.• . NOVITATES, . . REI;E~U) 1,2 1 3 1 4 1 7,~.. --~ .. ~LÖADAS ·

G'YÓGYSZEB- --:;» .. . . .. . ISMERTETO r:=:J KORZE TI(UZE· MUNKATÁRS MI)ORVOSOK

9,10 JEL!J , ·n···· ES , ·. INFORMACIO .. EGYENl KONÉS MlNTA ·.. • ZULTÁCIO

FÖGYOGY~

u. •.

···-·------·

V/ Clfv1BIBLIO-

9 GRAF~----~

1QiANULMÁNY~n·. K!YONATOK . .

·

•.

........ -

;:.:5

IN,TE4ETI

SZE R tSZ

·-.-.--~ÓRf-lil.zl (INH~:ZETI) •

IRODALOM

--;:. -·------·-. c=1 - -? KÓRH.ii.ZI

C:5' g~0~~·~l)

-:--;;> KÖNYVTÁRAK c:::J - -;,........._..~..;..._----'

2, ábra. A GYÓgyszergyári informáiiók utja

- 94 -

ll. AZ ORVOSOK HELYE ÉS SZEREPE AZ INFOFU\;1\CIÓS

11.1. Orvosi

\

szakv~lem~ny

a gyógyszsrekr51

Abban a kommunikációban, amely a gyógyszergyár és az orvos között régtől focva kialakul t, eddig csupán az egyik csatornáról esett szó. Ebben az áramlás irinya a gyárból az orvos felé tart. Létezi.k azonban egy ellenkez ő irányu információáramlás is, é spedig: orvosi. vélemény a gyár készitm~nyeiről. Boir ez a csatorna sokkal kisebb és lényegesen kevesebb orvost is érint, a beérkező i.nformáci.ó mégis igen értékes: megfi.í:::;;yelések a gyógyszerele szakatlan hatásáról, más gyógyszerrel, élelmiszerrel együttes adás utáni interakcióról Vl3.gy egyéb észrevételek. Ezen bejelentésekre általában az esetlegesség, a ritkaság és az önkéntesség jellemzőek •

.11.1.1. Klinikai-farmakológiai értékelés Egészen más jellegüek azoktól az orvosoktól érkező szakvélem~nyek, amelyek az Országos Gyógyszerészeti Intézet megbizása alapján a gyógyászati célra való alkalmasság elbirálására készülnek és kerülnek elbirálás végett az Országos Gyógyszerészeti Intézetbe, tájékoztatásul pedi.g az érdekelt gyárba. A farmakológiai, biogyógyszerésze ti, kli.nikai-farmakológiai adatok megállapitására szolgáló vizsgálatok

'

- 95 -

biztositása és irányitása, az adatok gyüjtése önmagában véve gyógyszerügyi szervezési feladat, A befolyó adatok összesítése ~s korrekt ~rt~kelése, vala. t f:e.'l c ...1 osseg " ' t·c ..'l JCS . t·ranszpon.:.t''l ann ' '· ' ' JC,. l m1.n·· mec; l1n:t,;arozo .lee;ü a majdani terápia számára és egyben a lelini kai. vizsgálatok szüks~ges előfeltétele is. Végső fokon azonban a klinilcákon, kórházakban jut végérvényes i.nformációhoz az orvos, a betegágy melletti r:legfi;;yelések alapján. Bármilyen objelctiv vizsgálatok és müszerelc adta értékek is szalgálnak a tervszerüen felépitett és elvégzett vizsgálatsorozatban az értélcelés alapjául, nem nélkülözhetők az orvos személyes benyomásai; ezeket is okvetlen figyelembe kell venni. Kellően megnyugtató adatok birtokában lehetőség van

rá és szülcséges is, hogy a kezdeti szakban kizárólag néhány helyen folyó vizsgé.latok kiterjeszthetők legyenek, Széles alapokra fektetett adatgyüjtéssel lehetsée;es csupán biztositani, hogy valamennyi fontos felismerés még a gyógyszer forgalomba hozatala előtt értékelhető legyen l 46/. ~Eivel az egyes intézetek csak kis számu, hasonló tüne-

tet mutató beteget kezelhetnek egyidejüleg, több intézet munkájának összehangolásával növelik az észlelések információs értékét. Erre a kétségtelenül idő-, munkaés költséc;igényes szervezésre és adatgyüjtésre a gyárak köteles óvatossága a legfőbb kényszeritő erő. A munkának azonban vitathatatlan módon jól hasznositható termékei. azok a tudományos fórumokon elhangzó előadá­ sok, a szaklapokban megjelenő közlemények, melyek meg-

- 96 -

állapitásain alapulnak a gyári informáci.óhordozók is. Az eddig a g~rárba irányuló informá.ció tehát a vizsgálatok befejezésekor kifelé fordul és ebbe az irányba hat; táj ákozta tás ul mi.ndazon orvosoknak, akik a gyakorlatban éppen mísok felismerései, tapasztalatai alapján válnak majd az uj gyógysze11 alkalmazóivá. A gyár és az orvos közi:itti kommunikáci.ós lehetőség bővi tése tulaj donképpen kettős pélt szolgál: a/ minél szélesebb alapokon nyugvó információáramlás biztosi·tását a gy ár felé, és b/ egyben ismertető cél t is, hiszen a tapasztalatokat ' szerző orvos nemcsak a gyárral közli eredményeit, hanem kórházi zárójelentésben is rögziti a gyógyszert a beteget beutaló körzeti orvos tájékoztatására, konzilium esetén pedig kollégáival is ismerteti., más esetben szóban, irásban tudományos fórtun előtt is publikálj a észle lés ei t. Ez a kettős cél i.ndokolja azt a törekv3st, hogy még a gyógyszer forgalomba hozatala előtt, de mi.ndenképpen az egészségügyi hatóscigak pozitiv megitélése és a sziikséc;es engedély birtokában egyre több intézet vegyen részt a saját vi.zsgálatokon, megfigyelésen alapuló munkában.

11.1.2. A járóbetegeken észlel t gyóp;yszerhatás értékelése Számos gyógyszer esetében a kórházi környezetben elért eredmények mások, mint az otthonában kezelt beteg ellátása során. A körzeti orvos gyakorlatában

- 97 -

gyakran j o bban megközeli the t ők ázok a fel t 8 telek, a··· me ly ek lcözCitt a c;yóeyszert ma;) d o. forc:nlomhn hozatni 11 •1•,;l'11 "· Mll"llJJI'"Iflf7/j• n "r~yo'[''\1r
- 98 -

Ez a tevékenység méltán nevezhető adatszole;áltató, inform!ici ó t nyuj tó ke.pccola t nak és müvelői a kor.ununikdció aktiv r6sztvevőinok, mockülönböztet6sül n létszámban sokszorta nagyobb, kolm;mni!dció szempontjából azonban passzivnak sz!llni.tó rásztvevőktől, amikor is az orvos csupán az információ cimzettjeként szerepel. Természetes dolog, hogy aki egyik esetben információt nyujtó, az máskor információt fogadó lehet, sőt az esetek döntő többségében minden aktiv adatszolgáltató ugyanazon gyógyszert vizsgálók közott egyidejűleg információra szoruló is, bSszen más intézetek vizsgálatainak eredmén;ye szempontj ából tájékozatlan. Valamennyi megállapi.tás, észlelés az előállitóhoz ér'· kezik és a szükséges feldolgozás után innen kerül az informáci.ó kifelé irányuló csatornáiba. Megalapozó és nélkülözhetetlen tehát az orvosok szerepe az adatszolgáltatásban; észleléseik determinálják a gyógyszerek sorsát, beleértve azok forgalomba hozatalát és megszüntetését is. 11.1.3. A saját. vizsgálattal nyert információk szük' ' segessege

Fontosnak találtam azon kérdés feltevését, hogy az uj gyógyszer forgalomba hozatala előtti időszakban általában milyen arányban vettek részt a válaszolék a gyógyszer bevezetésének időszakában saját vizsgálatokban áe az egyes tulajdon~áe;ok megismerésének

- 99 -

ezen közvetlen módját egyáltalán jelentősnek tartják-e? A válaszil'adók közel fele hivatalos felkér2s-· re, illetve a riiagyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete szervezésben ilyen tudományos, kisérleti jellegü munkiban részt vett. Többségük jelentősnek tartotta a gyógyszer megismer~sének eme fajtáját. Okvetlenül megerősiti ez azt a gyakorlat kial2lü totta né ze tet, miszerint az ilyen jeillegü ismeretszerzést nem csupán a gyógyszeripar tartja fontosnak saját dokumentációs anyagának gazdagitása miatt, hanem az orvostársadalom is. Ennek optimális módozatainalc ki- illetve továbbfejlesztése leüléin tanulmányt igényel.

'

\

- 100 -

12.

AZ ORVOSOK GYÓGYSZERINFORI:ACIÓJÍJ•1AK EREDETE

Az orvosoknak a gyógyszerekről kial:llcul't ismere te számos forrásból ered. Az alapot a f,yógyszertani képzés szolgiltatja; erre épül a kli.nikai. szakágaz-atole oktatisa során a r:,yógyszeres kezel8sre vonatkozó sokrétü ismeret. Az egyetem elvégzése után az elméleti és gyakorlati. munkában való elmélyülés biztositja az ismeretek tapasztalatok utján való gyarapitását a gyógyszer-terápia területén is. Tanulságosnak találtam megvizsgálni, hogy macuk az orvosok miként véleleednek a gyógyszerekről szerzett ismeretük eredete felől.

'

12.1. f::..z

orvosképzésből

és

-továbbképziísből eredő

gyógyszerismeret

Adatgyüjtesern megtervezése és végrehajtása tárgyu fejezetben /5.1./ ismertetett orvosi kérdőíven /1. melléklet/ gyüjtött adataim szerint a ma használatos gyógyszerele összességét 100%-osnak véve, az egyetemi oktatásból a válaszolálc a 14. táblázatban feltüntetett arányban a gyógyszerele különböző hányadát ismerték meg. A vélemények eléggé eltérőek, 'Az adatsor első 4 tagja alapján annyi jellemzés értékesi.thető, hogy a vizsgálatban részt vevők mi.ntegy 70'}~-a a mai gyógy' szerek .30-60%-át ismerte egyetemi kiképzése során.

- 101 -

14. táblázat Az er;yetemi tanulmányokból megismert gyógyszerek megoszlási aránva

, A válaszolálc aranya,t

A mai gyóe;yszerek . ' menny~sege,

~,b

ct

!v

26,6 15,4 14,5 13,9 12 7,8 4,9 3,2 1,7

50 30 40 60 20 70 10 80 90

100,0

A teljes adatsor statisztikai értékelése céljából elvégeztem az ugynevezett sulyozott átlag számitását a

s képlet alapján.

a.1. x<~ = ---N

- 102 -

Az

ai

= megoszló

válaszok száma sz egyes mintál,bsn,

xi = az ismeret mennyisége /%/, N =

valamennyi vá18,szoló száma.

A müveletek elvégzése utáni.ereclmány:a teljes adatsorra érvényes sulyozott átlag értéke: 48,84%. Az alkalmazott gyógyszerek alig felét ismerték meg tehát az orvosok egyetemi tanulm,ányaik ideje alatt. Összefüggést az egyetemi tanulm3.nybó.l eredő gyógyszerismeret és az oktatás iLlőpontja között csak o,lyan magitól értetődőt sikerült találnom, amely szerint a frissen végzettek ismerete 76%-ban származik az egyetemtől, mig a legidősebbekének csupán ennek a fele. A közöttük levőke naeyjából arányosan a 15. ' \ táblázat adatai szerint változik. 15. táblázat Az egyetemi r;;yógyezerismeret korfüggésének vizsgálata A tanulmányok év

befejezés~

0-5 6-10 11-15 16-20 21-25 26-30 31-40 41 felett

Gyóeyszeri.smeret,

%

76

31 50 42 40 48 39 38

- 10.3 -

Az értékek a fiatalok esetében egyeznek azzal az irodalmi adattal /3/, me ly szerint az orvostudommy teljes ismeretanyo.ga hat,"évenként negkétszereződik. Ez annyit jelenthet, hogy az orvosi diploma átvétele utáni tizedik évben korábbi. tudása a kor szinvonalához mérten éppen a felére csökken. A szervezett továbbképzés nyujtotta i.smeretanyo.g i.nformáci.ós forrásldnti mee;jelölésére vonatkozó válaszok meglehetősen himyosak; a kapott adatok összesi tésre elégtelennek bizonyultak. Arra lehe·t ebből következtetni, hogy az orvostovábbképzésben kevesebb szerepet kap ez a témakör, mi.nt a gyógyszerész-továbbképzésben. 12.2. Az e,rr.yéni továbbképzésb61 eredő gyógyszerismeret Arra a kérdésre, hogy az egyéni továbbképzés felsorolt lehetőségei. közül l~:b. hány százalékban eredhet az uj gyógyszerele megismerése a kérdezett :3 i.nformáci.ós forrásból, az alábbi táblázatba gyüjtött választ nyertem. Az orvosok tehát az uj gyógyszerek megismerésében az összes információs forrás közül leginkább a gyári kiadványokra támaszkodnak, majd a szaklapok közlemé-· nyeire és legkevésbé az előadásokra.

- 104 16. táblázat Az egyéni tovúbbldpzési lehetődc;ek megoszlása, % ' Az i.nformici.cís forrúo mcc:o87. ..1 a.ca Meei.omcrt uj gyógyszerele Gyári Szakközlemény Előe.d.::~s kiadván

70-90 40-60 10-30 Sulyozott átlag

",

27,7 44,1 28,2

17,1 44 ,l 38,8

2,3 8,5 89,2

49,85

43,49

23,93

A 9. táblázat adatainak figyelembevételével a legtöbb gyógyszerterápi.ás tanulmányt publikáló 4 szaklap olvasotts.ágáról kapott feleletek százalékos megoszláSát a 17. táblázat szemlélteti.,

17. táblázat Egyes szaklapok olvasottságának mel'joszlása, 5~ ~.Iegnevezés

Orvosi Hetilap Gyógyszereink Medicus Universalis Magyar Belorvosi Archívum

Rendszeres olvasó

Összefoglalót olvas

67,8 66,2 27,8

17,4 21,8 6'·-

19,9

8,9

- 105 -

Ami. a szaklapi hirdetéseket i.llet:j., azokat az orvosok 66,4%-a rendszeresen, 33,6%-a pedig csak időn­ ként olvassa. Inforrqativ értéldt az uj gyógyszer forgalomba kerülésének hirvétele szempontjá.ból az információhordozák közül. a Válaszolók 53, 7%-a a három leg·fontosabb közé helyezte. Javallat, ellenjavallat, adagolás,egyéb fontos adat megismerése szempontjából a szaklapi hirdetés információs értéke kisebb - e tekintetben a rangsorolásban a 4. helyet kapta -, holott a legfontosabb adatok éppen olyan mértélcben szerepelnek itt, mint például a "Tájékoztató a gyógyszerldszitmények rendelésére" cimü kézikönyvben, illetve az ezt esetenként kiegészitő pótlapon. Arra nézve, hogy a postán küldöt"t gyári. kiadványok közül az orvos mit olvas el, mi t nem, valamint r.1it őriz meg és mit nem1 a következő adatokat kaptam: A válaszolók 76, 77'o·-a az elol vas ot t pátlapot megőr-

zi; a pátlapot elolvasóknak a 83,:3%-a az irodalmi összefoglalót is elolvassa. Ezt azonban már csak 66,1%-a teszi el. A lényegesen terjedelmesebb monografikus kiadványok olvasótábora az előbbinél kisebb /62,7%/; akik elolvasták, azok 94,7%-a viszont ugy nyilatkozott, hogy megőrzi.

- 106 -

Az emlékeztető levelezőlapokat a nyilatkozók 76,4%-a elolvassa, de csupán 27, 7~s-a nem dobja el. Ugy értékelhető tel:lát, hogy a felsorolt infornációhordozók nagyjából azonos olvasottságuak. A küli:inbség inkább ott mutatkozik meg, hocy az igényeseba tartalmut /és küllemüt/ meg is őrzik. Ezektől várha tó el ugyanis, hoc,y a gynkorlntban a felmerülő ldrdésekre a felelet benne megtnlálható. !.iivel az emlóleeztető levelezőlapol' cólja hnnc;oulyozottan mnemotecruükai és részlet13azdne; informició tőle nem is várható, világos, hoc;y a legkevesebben nyilatkoznak ennele n~egőrzéséről. '· 12.2.1 lg;_ információk eredete az u,j tula;j donGágairól

p,;vór;ys~ egyes

A gyógyszerinformáció vételének pszichológiája cimü fej e zetben /11., oldal/ és diffuziój ának vizsgála ta során /26. oldal/ elemzett azon kérdésre, hogy miként és milyen forrásoleból maritik az orvosok az uj gyógyszerek egyes tulajdonságáról ismereteiket, a leérdőives felmérés több irányu válasz értékelését tette lehetővé. 12.2.2. Az u:j gyógyszer létezéséről nyert információ eredete Arra a kérdésre, hogy honnan szaktak érte sülni. J,ía-

- 107 -

gyerországon az orvosok az uj hazai gyógyszer forBalomba kerülsséről, a számitásba vehető hirforrások közü1 a leBgyakoribb hárdmnak az aláhuzása alapján nyert eredményeket a 18 •.táblázat szeml91teti., 18, táblázat A gyógyszer létezésről nyert informárnáció eredetének megoszlása

Az ártesülás forrása Szakközlemény ll: "TáJ 6Jcozta tó" -hoz ldU-· dCitt pótlapok Szaklapi hirdet~s Irodalmi összefoglaló Gyóc;yE:zGri smertető gyógyszerész

Tudomfu;yos előadás Orvoskolléga Gyór;yszertár Beteg Napilapok

·----------·---

Penti.ek ezerint az infonnáció döntő többs~Be meG.fclelő helyről származik. A nem megfelelőnek a betec;ektől ~s a napilapokból eredőt lehet minősiteni. Ezen két forrás is azonosnak tekinthető, hiszen a beteg is valószinlileg napilapból szerezhette ~rtesülé. 6t,

- 108 -

Ez együtt 5,9%-ot jelent és :felette kedvezőtlen. !Segnyugató lenne, ha a napilapok nem fo6lalkoznának gyógyszerldrdésekkel - kivált nem nevüle ernlitésével és nem a forr;alomba h'ozatal t megelőzően. Ha elfogadható az a feltevés, hogy mil1den hazai orvos szerepel az orvosi. návjegyzskben és az is, hogy az uj gyógyszer forgalomba kert.Uédt követő 2--3 héten belül postai uton megküldik a (':yárak a pátlapot, akkor ezen információs forrásnak kellene első helyen áLlnia. Hogy ezt nem igy tükrözi a felmérés, azzal magyarázom, hogy a szakközlemény több nyomot hagy az orvosban, mint az adatokat taxatíve felsoroló pótlap.

'\ Ami pedig a szakközleményeket illeti, ezek zömmel a forgalomba kerülés után szaktak megjelenni; ezért sem valószinüsithetők valóságos, elsődleges forrás-

ként. 12.2.3. I:lLu,j p;rór;yszer fontosabb tula,jdonságairól szerzett információk eredete

Arra a ldrd9sre: "Honnan sz okta áltaLiban az uj hazai gyógyszer indikációit, kontraindikációi. t, ada·-· golását és mellékhatásait megismerni?" a h:cÍ.rom leggyakoribbnak a feltüntetését kórtem válaszként. A leggyakrabban felhasznál t i.nformáci.óhordozók össze-· sitett sorrendjét a 19. táblázatban ismertetem.

- 109 -

' __ v t '' l aza 19 ._ ·-ao .L

A gyóc;;rszer főbb tula:jdom::.iP:áról szerzett információ eredet3nek rr.egoszlása Az &rtesül&s forrása

A válaszadók cd száma ,o Szakközlemény 486 90,1 A "Tájékoztató" pátlapja 372 68,9 Irodalmi összefoglaló 278 51,5 Szaklapi hirdetés 108 20,0 Tudományos előadás 105 19,4 Gyótsyszerismertető

gyógyszerész

'

\

Orvoskolléga Gyótsyszertár

78 71

14,4 1.3' l

21

3,9

Az első két legfontosabb információs forrás ebben az esetben is a Szakközlemény és a pótlap. Sorrendjüknek a valóságban szükségképpen forditott viszony át az látszik .Leginldbb alatámasztani, hogy a pótlnp1 búr tömör for;a.J.maz(toban val'unonnyi. fontoo ndo.tot közli a gyótsyozor alkalmaz.:lsáról, ezerény küllcme ás hantssulytalansága - ugy tüni.k - kevésbá alkalmas arra, hogy tudatossá váljék az orvosok információszerzésében.

A sorrendben az előbbiekhez - a gyógyszer létezésének elemzése a hirforrás eredete ezerinti sorrendhez ....... ......

----·---------

--

·- ·- - · · - - - · - - - - - - - - · - - - - - · - - - -

- 110 -

képest annyi a módosulás, hosy a harmadik helyre az irodalmi összefoglaló lép: megelőzi a szaklapi hirdetést, mely ugy látszik, ezt ~ célt kevésbé szo.l.gálj a, jóllehet szövege j o b b ára azonos a pótlapévaL Egyező információs anyag~; ellenére tehát kisebb az i információs értéke. A gyógyszerismer·pető gyógyszerészektől is leevesebben kapnak ezen kérdéscsoportra nézve információt, mint a gyógyszer létezését illetően, de többen vannak azoknál, akik az orvoskollégáktól szereznek idevonatkozó kérdéseikre választ. 12 • .3. Az orvosi és gyógyszerészi véleményele összehasonlitása az er;;yes adatok fontossági sorrend,j éről Megállapitottam a továbbiakban, hogy az információ egyes adatainak fontossági sorrendjében a felmérés szerint érzékelhető különbség adódik, aszerint hogy a/ az orvosok, b/ a gyógyszeri.smertető gyógyszerészek adjálc-e ezen kérdésre a választ, c/ hor;y uj Vaf!,y réf!,ebben ismert gyógyszerről van-e szó. Az esetben, ha az orvosole kérdőívein rögzitett véleménye szerinti. sorrend mellé a gyóeyszerismertető munka társaktól és a kórházi, intézeti., lcli.ni!Caí fő­ gyógyszerészelctől származó azon sorrendet helyezem,

- 111 -

amelyet az orvosok érdeklődése szerint állapitottak meg, alckor a 20. táblázatba foglalt összehasonli tás-· ra nyilik lehetőség. 20. táblázat

A gyógyszerek főbb tulajdonságainak fontossági sorrend:je az orvosok véle' ' , t o'l a gyogyszere' , menye es az orvosoK· szekhez intézott kérdések alaPján

Fontossági sorrend I. orvosok szerint L 2. r---

.3.

4. 5. 6. 7>. B.

9. 10.

!

l

II.

gyógyszerészek szerint

Javallat Ha t>ásmecha.nizmus Ellenjavallat Mallékhatás Egyszeri adag Farmalco.lógia Napi adag

Javallat Ellenjavallat Kémia Ivle Uélchatás Egy sze ri adag Napi adag Hatásmechanizmus

Rendelhetőség

Rendelhetőség

Kémia Ár

Gyógyszerellátás Ár

A két sorrend közötti eltérés leginkább azzal jellemezhető, hogy a válaszok felében /javallat, mellékhatás, egyszeri adag, rendelhetőség, á:r/ még a besoro-

- 112 -

lás értéke is azonos, az ellenjavallat is csupán egy helyértékkülönbséget mutat, de a hatásmechanizmus és 1 ' • ' ' e 'l''' '' ..t:e ~ l m8r3soen. ' ' ' a Kemln meg1• t e' l 'ese e l .egge ·Gero" a ..n:e·-r; Ennek ellenére mindkét értékelés valósnak tünik: az orvost a hatás mikéntje jobban érdekli a kémiánál, viszont kérdésével adott esetben éppen az utóbbira nézve fordul az e tárgyban eleve jobban képzett gyógyszerészhez. A gyógyszerészek kérdőiván /2. r.Jelléklet/ különválasztottam az uj és a régi gyógyszerele egyes adatai iránti orvosi érdekl·)dés fontossági sorrendj ének a vizsgálatát. Feltételeztem, hogy eltérés lesz, s valóba~a régebbi készitmények esetében a sorrend változott: l. ellenjavallat; 2. mellékhatás; J, gyógyszerellátás; 4. adagolás; 5. hatásmechanizmus; 6. ár·

7.

'

rendelhetőség;

8. kémia; 9. javallat,

A legfel tünőbb változás az, hogy amig az uj gyógyszer javallsta iránt érdeklődnek l.e~többen, régebbi készit-·· mény esetében ez - már ismert lévén - sorrendben az utolsó helyre kerül. Az ellenja'{allat jön az élre és a l

- 11.3 -

raellékhatás, maj d egy gyakorlati kérdés: az .aktuális gyógyszerellátás hel.yzete, ami a 20. táblázat IT. oszlopában az utolsó előtti volt, itt viszont már a J, helyre kerül. Ennek oka feltehetően az időnkénti. és átmeneti gyógyszerellátási nehézségek. Érdekes továbbá, hogy a gy ógy sze r árának a kérdése a 15. táblázat utolsó helyéről a 6. helyre került, Erre magyarázat csupán az a feltátelezés lehet, hogy az uj gyógyszernél még meg van az árat is feltüntető israer·tető; a régebbinél talán már nincs. 12,4, Az orvosok gyógyszerinformálásának kivánt sorrendje Jövőt érintő kérdésnek szántam a kérdőiv azon érdeklő­

dését, hogy milyen sorrendet tartanának helyesnek az orvosole az uj gyógyszerele első információs anyagaként. Az összesitett javaslat fontossági sorrendben: a/ szalelapi tanulmány összefoglaló jelleggel /52%/, b/ gyári kiadvány összefoglaló jelleggel /46%/, c/ előadás,. munlcaértelcezleteken /2%/. A kivánság csak részben erősiti meg az eddigi gyalcorlatot: a kész i tményenkénti gy ár i i.rodalrai összefoglalókat rendre megleapjálc az orvosok; többnyire röviddel a gyógyszer forgalomba kerülése után. Ezt a megoldást a nyilatlcozók közel fele helyesnek tartja a jövőre nézve is,

- 114 -

Orvosi. szaklapban összefoglaló j ellegü ér té kelés e ddig általánosságban nem, csak kivételesen jelent meg első információként /52., 53., 54./, egyetlen munkahely kezdeményezéseként. Rendszeresitése a jövőben is nehezebben megoldható kérdés, pedig az előbbi adatok szerint szorgalmazása többségi kívánalom. Kedvezőtlen a munkaértekezleti előadásokról alkotott

kép; korántsem a harmadlagos sorolás miatt, hanem a számos szöveges megnyilatkozásban rögzítettek tanulsága alapján. Sokan ugyanis formálisnak tartják és m:i.után általában utolsó napirendi pontként szekott elho.ngzani, az időzavar, a fáradtság stb. mi.att kevésbé kisérik figyelemmel, a neveket és adatokat pedig könnyen elfelejtik.

'\

- 115 -

lJ, A GYÓGYSZERÉSZEK HELYE ÉS SZEREPE AZ IJIJFORiliÁCIÓS RENDSZERBEN

Szecialista társadalmunk igényeinele megfelelően a gyógyszerészek résztvétele az aktuális egészségügyi problémák megoldás.ában egyre számottevőbb, A multban a gyógyszerészek és az orvosok közötti kapcsolat nem vol t olyan szeros, nlint napj ainkban. li_z; orvostudomilly rohamos fejlődése az utóbbi évtizedekben arra ösztö .. nözte az orvosokat, hogy mindenekelőtt a dia~:;nózisra és a terápia módszeJ.•eire összpontosi tsák figyelmüket. A gyógyszerészek figyelme viszont mindenekelőtt a gyógyszer készitésére, vizsgálatára és eltarthatóságára összpontosult, hiszen e tevékenységek "lassu fejlő­ dési folyamat eredményeként a gyógyitó orvos munkájából szaleadtak le és fejlődtek önálló tevékenységgé, hivatássá" /55/. Érthető tehát, hogy a gyógyszereknek a szervezetre gyakorolt hatása szülcséglcéppen húttérbe szorult. A gyógyszerhntáo korábbi falcultntiv oletatása is 3 évtizede lett általános a gyór,yczerészképzésben, a biológiai szempontok hangsulyozottabb szemlélete pedig még később alakult ki mind a kiképzés, mind a továbbképzés területén. Az utóbbi időben a gyógyszerész - elsősorban a kórházi - sürtibben érintkezik az orvossal, igy lehetősége van az eddigi magánjellegli és esetleges kapcsolatok helyett szakmai és intézményes együttmüködést kiépitani. --

- - ---

gyógyszerészek aktiv közremüködésének fontosságát a racionális gyógyszerterápia ki.alaki tásában Zalai is hangsulyozza. A gyógyszertári munka a klasszikus érte-

A

- 116 -

lemben vett gyógyszerészi tevékenyságnek ma m:ír csak kis részát kápezi; helyette ujabb feladatot 1 tbbbek kbzbtt az uj gyógyszerele klinikai kipróbálásával kapcsolatos szervezás ás dokumentáció jelent. További feladat a gyógyszerele hatásával, felhasználásával kapcsolatos információvétel, rendszerezás és továbbitisa

/56/. 13.1. A g.yógyszerismertető gyógyszerészek elvárt ismeretei A nem szacialista országokban is hasonló eltolódás miatt foglalkoznak a gyógyszerászele intenzivebb infor·mátori tevékenységável. Érdekes fejtegetéssel taglalja ezt a kérdést az egyik, azon témával foglalkozó tanulniény /58/, hogy ki és milyen legyen ez az informátor. A megkivánt feltételek nacyon sokrétüelc: ismerj e témalcbrének tudományos vonatkozásait, úrn nem kell, hogy tudós legyen; - ismerje a gyártás lcbrülményei.t, de nem kell üzemi szakembernek lennie; - ismerje a fejlesztéssel foglalkozók problémáját, de ne legyen fejlesztési szakember; - ártsen az információ továbbításához, ne legyen azonban hirdetési szakember; legyen áttekintése a nyereség és a veszteság szabályairól, de ne legyen pánzügyi szakember; - értse az orvosi gondolkodást és az orvosok szakmai igényeit, azonban nem kell orvosnak lennie.

- 117 -

Mindezek szerint tehát sz~les terlileten tájékozott ember legyen, A gyógyszerász is széles körben müködő szakember, müködési területe szorosan érintkezik a fent leirtakkaL Kik~pzése - annak j ellege ~s sz8les tárgyköre - következt~ben alkalmassá válik az ilyen területen való müköd~sre /58/. randehhe z m~g hozzá lehet tenni: legyen a gy ógyszerhatástan ~s a toxikológia alapos ismerője, hazánkban ezen tudományterület szakgyógyszel'~sze és folyamatosan képezze magát, 13.2, A gyógyszerészek bővülő információs tevékenydes

Az előző fejezetekben .leirt feltéte1eknek hazai viszonylatban a gyárak és az Országos Gyógyszerészeti Int~zet gyógyszerismertető munkatársai. általánosságban megfelelnek, Mint gyógyszerismertetéssei feladatszerüen foglalkozó gyógyszerészek kiemelten nagyobb és r~szle­ tesebb dokumentációs adatokat igényelnek, Hasonló feladatokat lát el a klinikai, a kórházi, és az int~zeti gyógyszer~szi kar is. Utóbbiak információs igénye éppen az intézetben folyó klinikai-farmakológiai kutatómunka miatt - jelentékenyen fokozottabb, Hészükre a gyógyszerkutatás mindenkori aktuáli.s témáihoz kapcsolódó igényes táj~koztatás szülcséges, már csak azon megfontolás miatt is, hogy ilyen stádiumban sokkal többen érdeklődnek a gyógyszer iránt, mint amikor már forga-· lomban van, Az érdeklődés nem kizárólag az uj gyógyszer

- 118-

egyes tulajdonságaira korlátozódik, hanem a szinoni.m és/vagy analóg :.1 továbbá az azonos indikációkban alka.l·mazható készitmények megnevezését is igénylik, mert ezek ismeretében kiderülhet, milyen eddigi gyógyszer mell.é á.11itható leginkább, mel.yek az előnyei stb. /59/. A klinikai, kórházi, intézeti. gyógyszerészek jól i.nformáltsigát azért i.s célszerü mo.ximálisan bi.ztositoni, hoc;y mielőbb kial~,.kulhasson az orvos gyógyszerterápiás konzultánsaként müködő klinikai. gyógyszerész típusa. H:azai viszonylatban a mai intézeti gyógyszerész tipusából kell szükségképpen lcifejlődnie. Az intézeti. gyógyszerészek és a gyógyszerismertető ak.tivahálózat tagjai eddig is kiemelten részesült~k a gyógyszerekre vonatkozó dokumentációs anyagból., hiszen az információadás, a rendszeres tájékoztatás hivatalos feladataik közé tartozik. A szakmai anyagat az Országos Gyógyszerészeti Intézet, a továbbképzést az Orvostov!lbbképző Intézet biztosítja és az irányi. tást, ellenőrzést az Országos Gyógyszerészeti. Intézet gyakorolja. A gyógyszergyárak is ellátják mindlcét réteget az aktuális dokumentációval /mint ezt a 2. ábrán részletesen szemlél.tettem/.

1.3.3. A

gyógyszerismertető

és intézeti

főgyógyszerészek

egyes adatai A továbbiakban megvizsgáltam a

gyógyszerismertető

- 119 -

gyógyszerészek és intézeti főgyógyszerészek egyes adatait, gyógyszerismeretének forrását és ezek jellemzői t. I1:ive.l a fenti kettős feladatot elég sokan egy szem~lyben l.átják el /int§zeti f6gy6gyszerászek ás egyben az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerismertető munkatársai is/, és mivel a fe.lmérés eg;yszerre 8s név fe.ltüntetése nélkül készült, az adatok szét sem választhatók. A válaszolék 95%-a szakgyógysze1·ész; 62%-ának GYÓgyszerhatástani és toxikológiai, JJ%-ának egyéb szakképesitése van. A megkérdezettek 26%-a 4%-a 60i'~-a 3%-a 7%-a

közforga.lmu gyógyszertár vezetője, közforga1mu gyógyszertár beosztottja, inté zet i gyógyszertár veze tő j e, intézeti gyógyszertár beosztottja, egyéb helyen dolgozik,

Gyógyszerészi oklevelük megszerzése óta eltelt időt a 21. táblázat szom1é1tcti. 11/iivol erre a kórdcísro lüiinyoo válnazok Órlcoztok - csupún 135 fő ndnLn ÚlH rondelkczóocrnré - :CcHollotő, hogy n hi.ú.nyzó adatok módo·· sitanák az át.lagszúmitást, A felfelé kerekitett középértékek alapján kiszámolt korátlag: 20 év. Ez megfelelő, de a megoszlás kedve-· zőtlen az egyes csoportokban, főként a 6-10 éve vég-

- 120 -

.21. táblázat ~rmegoszlás

Ev o 0-5 v·'IT"ett '-'(_,o n"

.!O

l

a

vizsr~ál t

csooortban

6-10

11--15

16-20

21-25

26·-JO

31-40

4

23

13

18

6

12

ss ~~o41-50 Ö sen

8

85

zettek kisebb és a 31·-50 éve pályán müködők kivánatosnál nagyobb aránya miatt. Kedvező viszont a 11-25 éve végzettek mi.ntegy 60)0-os aránya, a két utolsó csoportbeliek nyugdíjba vonulásakor pedig az i.f'jitás nagyjából magától bekövetkezik.

".. -. . . .13. •3•l• ,,,., gyogyszereszKeozes es 1

,

".

".

-továbbképzésből

e-

redő gyóp~szerisrr~ret

Az ~letkor részl.etes elecizése az&rt látszott szükségesnek, hogy a gyógyszerhatástani ismeretuk eredete felőli k&rdés során összefüc;gést találhasoak a gyó,<;y• • , , 't szer1smere ct mennylcege es az egye·ceml .;:l cepzes o·-a J

•

]']'

'

eltelt idő között. Megállapitottam, hogy a mai ismeretanyagból annál több származik az egyetemtől, rnin21 rövidebb ideje fejeződtek be a tanulminyok. Ennek mértéke csak az 5 éven belül végzetteknél érte el a 60%ot, a többi. korcsoportban csöklcenő j ellegü. A sze r~--~-

~----

-------~--

121 100

90

oe so Q>

·~70 cn ;;:.

§so Q>

E

..... 50 Q> L.

Q>

E 40

cn

"i:

~30 cn ;>.

.g' 20 ;>. Ol <(

F'',, ..

~-.·.

i

·. ·•··.

10

0-5

6·-10

11-15

16·-·20

21-25

26-30

az egyetemi tanulmányok befejezése utan.

3. ábra. A

szarismertető

ás intázeti

31-40 ewel

szerészek

gyógyszerismeretének eredete Jelmagyarázat: fekete osz.lop pontozott oszlop fehér oszlop

= egyetemi.

képzés tovúbbkópzóo = egyéni képzés

=

vezett továbbképzás az ismeretanyagnak legalább .30%-át nyujtja. Az első korcsoportban ez természetes semmit. Az egyérh továbbképzés az időseknek jelenti a legbővebb információs forrást /60%/, a fiatalabbak esetében ez kevesebb, de egyik korcsoportban sincs JO% alatt. Ezen adatokat a 3. ábrán osz.lopdiagramon szemlá.ltetem. Ebből

- 122 -

meg:il..lapitható, ho·;y a gyósyszerésztov.:ibbirépzés a szerismeret bővi tése és mél~;i.tése terén j ól szervezett

és jelentős szerepet játszik. Az orvosok ilyen irányu intézményes továbbképzésének számszerü ért3kelásél"e a felmérés adatai a.lkalm.atlannak bizonyul tak.

)

Az egyéni képzést könyvek, szaklapok, előadások set;itik. Az adatgyüjtés azt is megmutatta, hogy a vizsg.ilt személyek, illetve munkahelyeik szakkönyvellátottsága nem kielégitő. Igaz, egy fő kivételével mindannyiulmak megvan Issekutz: Gyógyszerrendelés cimü könyve; Pataky: Uj gyógyszerek csak ötnek; Kno11: Gyógyszertan, pedig hatnak nem áll rendelkezésre. A Gyógyszerészeti és Gyógyszerterápiás Dokwnentációs Szemle alig felének, a leülföldi gyógyszerekről jó tájékoztatást nyujtó kiad·ványok egyike /Negwer: Organisch-Chemische Arzneimit·tel und ihre Synonima/ a válaszolók negyedének, a másik /Ippen: Index Pharmacorum/ csupán 8%-nak van me13. A Hote J,irJte vezet a mnc:n 30;',·-<'lvo.I, 51 Jdrdéíiven szeropel további idevágó sznklcönyv 1-5 mennyiségben, 8 esetben 6-10 db és 10 esetben 11-·nél több. Sokan meg is jegyzilc, hogy nagy szükségük volna szakkönyvekre. Java.·solják, hasson oda az Országos Gyógyszeloészeti Intézet, hogy a munkahelyek a legfontosabbakat beszerezzék. A gyógyszerterápiás tanulmányok olvasottságát a 22. táblázatban foglalom össze, az 5.2. fejezet tanusága szerint

- 123 -

legtöbb ilyen témáju dolgozatot közló négy hazai szaklap figyelembevételével. 22. táblázat Adatok a szaklapi ol vasottscip;ról Rendszeres A szaklap megnevezése Gyógyszereink Orvosi Hetilap Magyar Belorvosi Archivum Medicus Universalis '

Időnkénti.

Az összefoglalálc

olvasója, % 94 45 25 15

4 40 45 15

2 10 6

A 22. táblázat adatai. alapj án megállapi tha tó, hogy mig a Gyógyszereinket az intézeti. és gyógyszerismertető gyógyszerészek 9~%-a olvassa rendszeresen, az orvosoknak /17. táblázat/ csak 66,2%·-a, Igaz, az orvosok azon 21,8%- ával, akik a dolgozatok összefoglalóit olvassák, 88% használja rendszeres információs forrásként. Ez valami vel több is, mint az Orvosi Heti.lapot és összefoglalót olvasók 67,8 + 17,4, összesen 85,2%-os részaránya. Ezt figyelembe véve az orvosok esetében is a Gyógyszereinke t i1leti az első hely.

Az egyéb információs források

/előadások,

tanulmányok,

- 124 -

és a különféle gyógyszergyári dokumentáció!:/ információs értékét a 23. táblázatba gyüjtött adatok alapján számHottam ki. 23. táblázat A gyógyszerismeret eredet.~nek megoszlása, I.

Az ismeret forrása

A gyógyszerismeret megoszlásának

10

20

30

40

értéke "' ;v 50 60 70

16

20

21

16

lJ

6

Szakközlemény 14

28

23

21

7

2

Gyári kiadvázy 15

2J

.30

19

4

2

Előadás

l

80

90

N

l

l

95 95

2

95

A 11.1. fejezetben ismertetett sulyozott átlagszámítás elvégzése után megállapitottam, hogy az egyéni továbbképzés felsorolt lehetoségei közü1 a gyógyszerismeret 32 ,3%-át előadásolcból, JO,J%-át gyógyszergyári dokumentációból, 28, 496Tát pedig szaklapi közleményekből szerzik a gyógyszerismertető gyógyszerészek és intézeti gyógyszertárak vezetői.

:13 .J. J. Az információ eredete az u;j

gyógyszerekről

Az ujonnan forgalomba kerülő gyógyszerele megismerését - felmérésem adatai szerint - az egyéb információhor-

_

___J__._ .... -~ .. ·--···· -····--·~----~----------~---············ ----~---~--------···~~---

- .125 -

dozók a 24. táblázatban ismertetett megoszlásban szolgálják, 24. táblázat A gyógyszerismeret eredetánele megoszlása. II.

Információhordozók Gyógyszereink Továbbképző kiadványok Munkaértekezleti előadások Tudományos

Összesen

A gyógyszerismeret százalékos megoszlása

Országos 23 Gyógyszeré20 szeti Intézet 19

előadások

Irodalmi összefoglalók I\íonográfiák Egyéb kiadványok Szóbeli információk Egyéb

Eredetük

7

15

} 7

4 3

}

5

5

100

12

Gyógyszer'gyár

4

62

26

88

A felsorol tak közül a Gyógyszereink áll az 8len 235bkal és ez összhangban van az olvasottságról kimutatott adatol
- 126 -

összegezve, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által nyujtottak /62%/ dominálnak, de a gyógyszergyári eredetilek is jelentSsek /26%/. E k8t f6 forrás az összes ismeret 88%-át biztosítja. A tudományos elő­ adások információs 8rtéke csupán 7%-ot jelent a vizsgált anyagban, az egyebekre 5% esik. 13.3.4. Az információ gyárankénti megoszlása Megvizsgáltam a kérdőívek adatai alapján a gyógyszeripar hasznositható információjának gyárankénti eredetét és megállapitottam, hogy több mint a fele /56%/ egyetlen gyárból származik. A többi /44%/ megoszlik a másik négy hazai gyógyszergyár között. Az adatokat ' szem.lélteti. a 4. ábrán léptékarányos grafika

' A gyógyszergyári információszo;Lgáltatás ezen értékei. i a mennyiségre vonatkoznak. Ami. a felmérésben részt vev61c véleményét, a vizsgálat időpontj3.ig rendelkezésükre bocsátott gyári. dokumeni:iáció minőségi értékelését, id6szerliségét és a szolgáltatás rendszerességát illeti, az adatok ezen tulajdonságo){ szempontjá·ból is a 4. ábrán kimutatott gyári. sorrendet igazolták. A gyógyszeripari tudományos információ fontossága miatt kiemelt ezen jellemzőinek feltételezett értékét 100-nak véve, ebből egy-egy gyárra a 25. táblázatban részletezett "hasznosi tási. érték" esi.k. A felsorolt tulajdonságok összesitett értékelése az

- 127 -

/fR

i

EGYT-DOK EGVT-(X)K. EGYT·-DOK EGYT-DOK

~

l ll K~OOK ~~~- w l

EGVT-DOK.I KGV -DOK.

--~

EGVT-DOK.' KGV -DOK.

~

CH -DOK CH -DOK.

4. ábra. A gyógyszerinformációk gyárankénti megoszlása

25. táblázat

'•

Az információk egyes tula,j doneágának gyárankénti értékelése

Tulajdonsig ok

EGYT

KGY

Chin oin

Biogal Alkaloida Összesen

--

Illinóség

56

22

17,5

2,5

2

100

Időbeliség

58

25

15

1

l

100

Rendszeresség

64

20

14

1

l

100

178

67

46,5

4,5

4

300

Összésen

- 128 -

információs szo.lgálat fontos jel1emzője, A 4. ábra adatai ugyanis erősen függenek a forgalomba hozott uj gyógyszerek számától - bár ezek gyáranként á.lta-· lában másként oszlanak meg, mint erre az információ itt kimutatott mennyiségéből következtetni lehet~ A 25. táblázat jellemzői azonban függetlenek a gyágyszerek számától.

'

\

- 129 -

14. A KÖZFORGAIJdU GYÓGYSZEH'l.'ÁRI GYÓGYSZEHBSZEK HELYE ÉS SZEREPE AZ Il'JFORriiÁCIÓS RENDSZEEBEN

Általános törekvés, hogy a nyi.lvános gyógyszert.árakbari is rendelkezésre álljon a gyógyszerekről olyan táj&koztató anyag, melynek alapján kellő információt lehet adni a felmerülő kérdésekben orvosnak, betegnek egyaránt, Egyes országokban éppen csak megfogalmazták ezt a kérdést, másokban már gyakorlattá vált, A nyugatn&met gyógyszerészek t'ársasága /Apothekerschaft der Deutschen Bundesrepublik/ például dokumentációs ,központot l&tesitett a gyógyszertárak résdre, Itt ál' litják össze a forgalomban levő gyógyszerek jegyzékét, az uj gyógyszerekről, szabad lapos formában kartonokat készittetnek és ezt kü.ldik meg a gyógyszertáraknak. A Deutsche Apotheker-Zeitungban kül.ön rovat van "Uj gyógyszerele és gyógyszer-különlegességek" eimmel. Hasonló rovat van a Pharmazeutische Zeitung cimü szaklapban is /7/. A svájci orvos-gyógyszerész viszonyt is uj alapokra kivánják helyezni. Ennek egyik kiemelkedő tényezője éppen az információ, amellyel az uj gyógyszerele hatására és egy~b tulaj donságai.ra nézve az orvost eligazítja a gyógyszerész /60/, Az orvos is szivesen vesz olyan tárgyilagos és szakszerü informáci.ót, mely lehetővé teszi számára, hogy tájékozódjék a modern te-

- .130 -

rápia adta lehetőségek felől., egyben megszabaditja attól a nyomasztó tehertől, amit egy tetemes dokumentációs anyag áttanu1mányoz.ása és folyamcttos nyomon leBvetése jelent /57, 61, 62/. Amig az NSZK-·ban még 197.3-ban is j Bvőbeni feladatként jelölték meg a gyógyszeripar részére, hogy a gyógyszerészek j o bb táj ékeztatása érdekében a gyógyszerele fontos tulajdonságait tartalmazó ismertetőkkel lássák el a gyógyszertár2kat /291 addig 2 évtizedes hazai gyakorlat, hog;\' minden gyógyszertár megkapja a "Tájékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" cimü kBnyvet, ennek későbbi pótf~ize te i. t, illetve pótlapjait és ezeken kivtil a készitményt részletesen ismertető gyári irodalmi összefoglalót is; e két utóbait 'a gyáraktó1. Alapvető információs forrásként ez elegendőnek látszik. Hészletesebb adatokhoz, kivált gyógyszerterápiás jellegüekhez a "Gyógyszereink" révén juthatnak a hálózati gyógyszerészek, rnivel a lap nli.nden közforgalmu gyógyszertárba is eljut. Ennél többet és j obbat - elsősorban részletesebb anali ti.kai és gyógyszer-technológiai .lei.rást ·- is kivánatos azonban nyujtani. A "Gyógyszerészet" cimü szaklap gyógyszerismertető rovatában az uj gyógyszer bemutatása olyan módon is elképzelhető, hogy a kémiai ál1andók közlésén tul a hatóanyagok kvalitativ és kvantitativ analitikai meghatározásának leüá~a is helyet kapna, is-· mertetné a közlernény az esetleges gyógyszer-technológiai adatokat és a biofarmáciai vizsgálatok eredményeit is, valamint röviden a klinÚcai tapasztalatokat.

- 131 -

A közforgalmu gyógyszertárak gyógyszerészei i.lyen módon pontos és sokoldalu ismereteket kapnának az uj gyógyszerekről. 14.1. Egyes_ gyógyszerészek adatfelvétele és az adatok értékelése Feltételeztem, hogy számos olyan gyór;yszertár van az országban, ahol megfelelő képzettségü és a gyógyszerterápia aktuá.lis kérdései iránt érdeklődő gyógyszerész dolgozik, és akik - éppen ezen érdeklődésük illiatt - eddig i.s megfelelő studiumot végeztek ahhoz, hogy a hozzájuk forduló orvosokat a kellő információval ellássák. A feltételezés bizonyitására azzal a kéréssel fordultam a gyógyszertári központok igazgatóihoz, hogy az e célra szerkesztett kérdőivelcet /3. melléklet/ olyan gyógyszerészeknek küldjék meg, akik leginkább vennének szivesen bővebb informS:ciós anyagot az uj gyógyszerele terápiás értékeléséről, aki.k lehető­ ségeik 111iatt eddig is legtöbbet tettek az orvos-gyógy·szerész j ó szalanai kapcsoiat kié pi tése terén és poten·ciálisan számitásba vehetők a közforgalmu gyógyszertári informáci6s hálózat megtervezésekor./5/ emelléklet/. A megkérdezett 115 gyógyszerész között 85-nek /7 45b/ szakgyógyszerészi képesitése van; 44-nek /38%/ gyógyszerhatástani és toxikoldgiai, jösszehasonlitásul: a 12.1. fejezetben ismertetett idevágó adatok a gyógy·-· ezerismertető és intézeti. gyógyszerészekről a következők: szakképesitett 95% t gyógysáerhatástani t toxi.kológiai 62%, egyéb 3:3%/.

- 132 -

Hat beosztott gyógyszerész kivételével gyógyszertárvezetők.

A gyógyszerismereti kérdések valamennyiüket érdeklik, mivel az egyetemtói magukkal hozott ilyen ismeretanyag - az intézeti főgyógyszerészek és gyógyszerismertető aktiválc felmérési adataival teljesen egyezően - a fiataloknál is legfeljebb 40%-át jelenti. mostani ismereteiknek. Korcsoportonként változó mértékben az egyéni és ezervezett tov<Í.bbképzés keretében gyarapitották tudásukat. A további összehas.onli tás lehetősége érdeidben kiszámi tottam átlagos korukat is. A 17. tábl<Í.zatban szereplő i.ntézeti. és gyógyszerismertető gyógyszerészek hiányos adatával ellentétben a 26. táblázat összeállitásakor ' valamennyi, a felmérésben részt vevő gyógyszerész adatára támaszkodhattam. /Az átlagszámitást itt is a felfelé kerekitett középértékek figyelembevételével végeztem./

li l

26. táblázat A

~~:zett

kormegoszlás a vizsgált csoportban

0-5 6-10 11-15 16-20 21-25

Fő

11

27

29

21

26~30 9

31-40 41-50 Összesen 18

115

sulyozott átlag itt is éppen 20 év, mint az összehasonlitó másik csoportban. A megoszlás azonban sok-

A

- 1}3 -

kal jobb, mint ott. Itt ugyan a 11-25 évvel ezelőtt végzettek létszáma alig nagyobb /ott 60, itt 70%/, ezzel szemben viszont egy sem tartozik a legi.dősebb korcsoportba. Szakkönyvekkel az előző fejezetben szereplő gyógyszerismertető és inbzeti főgyógyszerészeknél i.s roszszabbul vannak ellátva, jóllehet az alábbi könyvekkel csaknem azonos arányban és sorrendben rendelkeznek: Issekutz: GyógyszerrendeUs /98'f{;j, Knoll: Gyógyszertan /76%/, Pataky: Uj gyógyszerek /74%/. A Gyógyszerészeti és Gyógyszerterápiás Dokumentációs 'szemle azonban csupán 12;>nak áll rendelkezésre, s az információadás szempontjából olyannyira fontos kézikönyvek csak kivételesen fordulnak elő. Ami a terápiás szakcikkek olvasását illeti, 90% rendszeresen olvassa a "Gyógyszereinket", a többi kérde·zett lapot alig; azt is inkább időnként. A gyógyszergyári infol"mÚciós anyagat egy ki vételével mind olvassa, s azokat oddi.e; is jobbúra mec;őri.zték, Eddigi információs tevékenységük után érdeklődve, azt összesithettem, hogy a hetenldnt hozzájuk intézett ldrdések száma többségük /70%/ esetében 1·-10 között van, 20%-nak 11-20, 10%-nak ennél több kérdést tesznek fel. Az orvosok hozzájuk intézett kérdéseire ki-

- 1.34 -

eléeitőnek itélt választ 85% tud adni. Bővebb

információért esetenként általiban intézeti fŐ·­ gyóeyszerészhez, gyógyszerismertetőkhö:<~, gyár-· hoz fordulnak. Ami a j.övő szempontjából is fontos: 1 kivételével naeyon szivesen venné bővebb dokumentáció rendszeresrküldését. Az orvosok részéről hozzájuk intézett kérdések sorrendje: l. rendelhetősée; 2. javallat;

J. gyógyszerellátás; \

4. 5. 6. 7.

adagolás; hatásmechanizmus; mellélchatás; ,

ar;

8. kémi.a; 9. ellenjavalia t.

Ez lényeeesen eltér azoktól a fontossáei és gyakorisáei kérdésektő.l, amelyeket az orvosok az intézeti gyóeyszerészeknek és gyógyszerismertetőknek tesznek fel /20. táblázat/. A döntő eltérés abban van, hogy itt a eyakorlati. kérdések dominálnak. Ez a helyzet és körülmények ismeretében érthető is. Bár a kérdések általában a kérdezőre jellemzőek, nem szabad fi-· gyeimen ki.vül hagyni azt sem, hogy az orvosok részéről eddig nem alakulhatott ki olyan általános érvé·nyü tapasztalat, mely szerint más jellegü kérdés feltevésekor bi.ztonsággal száJnithatnak minden gyógy---!-···-········-····· ············ .. 5Jzerész kielégitő. válaszára. _____________ _

- 135 Jo,r;gal véirható a felmérés alapjin is, hogy a jó felkészültségü és ezen témák iránt érdeklődő gyógyszerész egyre kevésbé lesz kivétel. A 115 gyógyszerász információigénye és -i;.::észsége a megszerzett információ továbbitására kétségtelen, Rendszeres és intenziv dokumentáció birtokában a lehetőségüle is biztositottnak látszik uj~bb feladat igényes ellátására,

',

Magyarország 1398 nyilvános gyógyszertára /21/ közül mir1tegy 40-nek eddig is bővebb dokumentáci.ós anyag állt rendelkezésére, mert vezetője vagy beosztottja történetesen egyben az Országos Gyóc.,yszerészeti Intézet gyóg,yszeri.smertető munkatársa is. Az ebben a fejezetben tárgyalt uj gyógyszertárak bevo-· násával ezek száma 150-re bővithető és igy nagyjából minden tizedik gyógyszertár jelentős i.nformáci.ós hellyé válhat,

- 136 -

15. A GYÓGYSZEHINFORI1íÁCIÓ I\ÖI~TSÉGTiEYEZŐI

Az inform.~cióellátás gyakorlati gazdasági kihatása nyilvánvaló,ám ezt a kérdést a közgazd~szok ez ideig m8g nem dolgozták feL Az információ beszerzésének és feldolgozásának kérd6sével, valamint az eredményt befolyásoló, ezzel összefüggő következm8nyekkel irodalomban nem találkoztam, feltehetően azért, mert ez a Jcérdés a gyógyszerkutatás, -gyártás közlésre nem kerülő adatai közé tartozik. Az információköltség és -hasznilat e.lemzésével, illetve értékel8s3vel kialakul t egy sajátos helyzet: az információt sok csatornán át gyüjtjük, hasznositjuk, de senki sem közli - vagy nem is tudja -, milyen nagyok ezeknek a költségtényezői és hogyan oszlanak meg. Iifern is könnyü ezeknek a téte·-· leknek a megállapi.tása, hiszen a hagyommyos költségelszámolás nem ismer i.nformációslcöltség·-kategoriát. A kö.l ts éget ál talában a vállalati telj esit·mények biztosi.tására forditott értékelt javak e1használásáva1 definiálja és ez anyaglcöltség, munkabér, valamint szolgáltatásolc és egyéb eim a1a.tt kerül költségnemek feldolgozásába. Az informáci.ószolgáltatás költségén egyrészt az információ elő­ állitás~val, m~srész t felhasználásával kapcsola tos költségeket kell 8rteni. Ezek szem6lyi költségelcre, anyag., és egyéb költségnemekre bonthatókj6J/, Még körülményesebbé teszi a költségszámitást, ha meggondoljuk, hogy gyógyszerek esetében feltétlenül

- 137 -

számitiaba kell venni a kénúai, farmakológiai, klinikai-·farmakológiai és klinikai kutatásokból származó inform0ciók költs~geit. Ezek ugyanis a kutatási költségekben eleve szerep16 tételek, de senki sem tartja nyilván, hogy ebb61 a további t·ható információra milyen teher jut. Feltételezem, hogy nincs olyan nyilvmtartis, amely a bels6 és küls6 munkatársak Mrtételeit támmkénti megosztisban tartalmazná, és amely hozzáveszi még ehhez a kisérleti. anyagok értékét is, s mindezt egy-egy informicióra vetiti.

\

Az információ megszerzésének eme körülményes költségelszámolásin kivül már egyszerübbnek tünik az információ hasznosi to1s'Íra forditott költség megitélése, mart az egyes - ezen tanulmányban kizárólag az eszmei érték figyelembevételével tárgyalt - informició.hordozóknak kétségkivüli tulajdonsága az is, hogy pénzbe kerülnek. A költségek nagyjából három költségnemre oszthatók: a/ Személyi /pl. a tanulmányok írását lehet6vé tev6 klinikai. vizsgálati, t ov á bbá a fordi.tói, grafikus i mu.nkák dij az ása/; b/ Anyagköltségek /pl. a kiadványok nyomdai e16állitása/; c/ Egyéb /pl. hirdetési, sz álli tás i., postai/ költségek.

- 138 -

A felsorolt kHlts~gek elemz~se azonban kizár6lag a kérdés második felére adhat feleletet ~s ad6s marad az elsővel: a tov.!ibbi tás ra kész informáci6 kHltségének meghat!irozásával. Ennek hiánya nem teszi lehetővé az informáci.6k teljes kHltségének meghatározását, Bármilyen kHltséget i.s eredményezne egy ilyen számi::.. tás - ha egyszer elv6geznék -,más nem felelhető Í'á: "Informare necesse est" /64/. Az inform!Íci6k szükségesek, his~Z;en a tudomány fej lő dé s~n kivül a gy6r;yi t 6-megelőző munka hatékonyság{U'lak növelését, c minőségének javítását és a fokozott r.,y6gyszerbiztonságot is szolgálják,

- 1:39 -

16. A DISSZERTÁCIÓS MUl~KA EREDMÉNYE

Munkám elején a gyógyszerinformáció hordozóinak jellemzését, rendszerezését, hatékonyságuk vizsgá-· .latát tüztem célként magam elé, és azt, hogy a gyógyszerügyi szervezés tudományát gyarapító megá11apitásokat és javaslatokat tegyek. /4. old,/ Ezen utóbbiak közül azokat; emelem ki és gyUjtöm egybe az alábbiakban, amelyeket disszertációs munldm erodm6nyónolc ~okintolc. /A ~:.úrójol kö~tÍ tott ndmolc azon oldalalera u talnak, ahonnan a ki. emel és türtént./ ••• gyógyszerin-formáció ••• '\ A gyógyszer i.nformációigényes termék /lJ/. A gyógyszerinformáció a gyógyítást és megelőzést segíti, ezért általános és társadalmi érdeket is szolgál /14/. A gyógyszer potenciális fogyasztája az orvos, /15/; akinek általában magasaz információs igénye, de az információfogadó készsége társadalmi és szakmai aktivitásától függ /22/. Az információ di.ffuzióját és ennek sebességát a megfelelően megválasztott információhordozák elősegitile /25/. A ; diffuzió kellő mértéke egészségügyi érdek i.s /25/.

_ _ _ _,!_,,.,,,,,,

'

' " """

" " "" "

- 140 -

Az információvétel kérdésének tanulmányozására a kérdőives felmérés alkalmas /29/ •

• . . információhordozók .•.

A gyógyszerinformáció hordozói közül a szakkönyvek alapvetőek; jobbára csak 5-6 év elteltével foglalleoznak az uj gyógyc:zerrel /4.3/. A hazai szaklapok közül a "Gyógyszereink"-ben j elenile meg a legtöbb gyógyszerterápia tárgyu tanul·mány l 45/. A gyógyszeralkalmazás szövegének szerkesztési elve és gyakorlata hazánkban felülvizsgálatra szorul /52/. A "Tájékoztató ••• "-nak kiemelkedő információs értéke van /53/. • Az eddigi 5 év helyett 2 éven~ént, a pótfüzstet pedig a köztes években javaslom megjelentetni. Tartalmazza a könyv az importált gyógyszerele ismertetését is, adjon részletesebb adatokat a g;)l'ermelcgyógyászati adagolcról, esetleg jelenjélc meg önálló gyermekgyógyászati Vademecum /54/. 1250 gyógyszerismertető előadás hangzik el hazánkban évente, mintegy 15 témakörben, átlagosan 33 főnyi hallgatóság előtt /56/.

- 141 -

A szükebb szakmai körök táj élwztatására a szaeialista országokban egyetlen gyógyszergyári kiadványt találtam /58/, Az orvosok és gyógyszerészele széles rétegát tájékoztató gyári kiadványoleban a terjedelem javát a k1i.nikai vi.zsgálatok eredményei részére kell biztositani /60/. A e;yári kiadványok információs értéke a "Tájékoztató,. ," után következik /60/, A managrafikus feldolgozásu gyári kiadványok ritkák, de értékesek /62/. A eimbibliográfia és a tanulmánykivonatok gyüjtemé\ nye elősegítik az orvosi könyvtárosok és a gyógyszerismertető és intézeti gyógyszerészele j c$1informál ts ágát /62/. A levelezőlapos közlésnek figyelemfelkeltő, a gyógyszer nevét és fontosabb adatait az emlékezetbe véső hatása van /63/. 'valamennyi gyári kiadványt ség kell, hogy jellemezzen megszerkeszteni, mintha ez máció a gyógyszerről /67 l. kesztés és küllem is /69/.

a szakszerüség és korrekt/66/; olyan igénnyel kell lenne az egyetlen inforFontos ElZ egységes szer-

A nem szecialista országo:cban nagy jelentőséget tulajdonítanak az orvoslátogatásnak. Ez a szecialista országok gyakorlatában áz aktuális kérdések megbeszélésére korlátozódik /72/.

- 142 -

Az információhordozólc fontossági sorrendjét általános érvénnyel nem lehet meghatározni.. A sorrend inkább gyógyszerfüggő /77 l. Az információhordozók befolyásolják a gyógyszerele egyes életszakaszainak tartamát, de az elévülést nem gátolj.3.k meg /79/. A gyógyszerinformáció rendje a szecialista o:cszágokban nagyjából és egészében azonos; egyes részletekbe~ van eltérés /81/. A nem szecialista országokban később alakult ki a szabályozás rendje és közeliteni látszik a nálunk megvalósitetthez /88/. ', Megállapitottam az informáci.óhordozók hazai ut j át, /91. és 93./ • . • • orvosok .••

Helyük és szerepük az információs rendszerben kettős: szükebb körüle szakvé.leményadó, a bővebb információt fogadó /94/. A gyógyszert vizsgál.ók körét célszerü

bőviteni

/96/.

'

Fontosak a szervezett és egy~éges ambul
- 143 -

Az egyéni továbbldpzés során a gyári kiadvinyokra kb. 50%,a szakközleményekre 44%, és az előe.dásokra 24% esik az uj gyógyszerek megismerése terén /104/. A sze.klapok olvasottságában az Orvosi Hetilap és a Gyógyczereink közel azonos értékü /104/. A szaklapi hirdetésokot az olvasók 66%-a olvassa rendszeresen. Informativ 8rt8ke az uj ;:,yóc,yszer létéről a sorrendben a harmadik, egyéb tu.dnivalók tekintetében a negyedik /105/. Az orvosok 76%-a megőrzi a pótlapot; az irodalmi összefoglalót 66%, a monográfiát csalenem mind megőrzi elolvasása után /105/; a levelezőlapon küldött információt 27,7% /106/. A gyógyszer létezéséről az orvosok többsége megfelelő helyről /szaklap, pótlap, a Tájékoztató ••• , szaklapi hirdetés, gyári irodalmi összefoglaló stb./ ártesül /107/. Közel 6% nem.)dvánatm>s helyről /beteg, napi. sajtó/ értesül /108/. A gyógyszer fontosabb tulajdonsá[;áról az információ eredetének sorrendje: szak1ap, pótlap, irodalmi összefoglaló. A szaklapi hirdetés ebből a szempontból hsebb információs értékü /110/. A gyógyszerelt főbb tulajdonságainak fontossági sor-· rendje az orvosok véleménye és az orvosoktól a gyógyszerészekhez intézett kérdések alapján nagyjában azonos; a hatásmechanizmus az orvost, a kémia pedig a ..... .gy..ó.gy..sze.r.ász.t~r-de-k-li ;j o bban /±1-2/;.··----------

- 144 -

Régebbi gyógyszerek esetében az ellenjavallat, a melléldl8tás és a gyógyszerellátás aktuális helyze-

te a legeyakoribb kérdés /112/. Jövőbeni kivmság a gyógyszerinformálás sorrendjé·ben: sz akla pi. tanulmány /52%/, gyári kiadvmy l 46%!, előadis /2%/.

liTagyon kedvezőtlen az orvosok va'l.. emanye ' ' a munkaertekezleten tartott gyógyszerismertető előadisokról /114/.

••• gyógyszerismertető és intézeti gy ogy ' ' sze r es ze l<;: •

••

', A gyógyszerészek helye és szerepe a gyóeyszer:t.nlormációs rendszerben szakmailag megalapozottabb és szerepük bővülő /117/, kivált a klinikai, kórházi., intézebi. gyógyszerészeké. Belőlük kell kifojlődnie az orvos gyógyszerterápiás konzultánsaként i.s müködő gyógyszerész tipusának /118/. 95%-uk szakgyógyszerész, közülük 62%-ának gyógyszerhatástani és toxikológiai képesitése van /119/. Korátlaguk megfelelő, /20 éve végeztek/ de a korcsoportok megoszlása nem /120/. A legfiatalabb gyógyszerészek az egyetemi. képzés során megfelelő gyógyszerismeretet szereznek, az idő­ sebbek, minél régebben végeztek, annál kevesebbet /121/.

- 145 -

Az intézményes továbbképzés - ellentétben az orvosokéval /103/ - jelentős gyógyszerismereti tudást nyujt /121/. Az egyéni továbbképzés meretet biztosit /121/.

kortól

fliggően

30-60% is-

Szakkönyv-el.látottságuk nem kielégitő /122/. A gyógyszerismereti továbbképzés egyéni lehetőségei köztil az ismeretek .32%-át e.lőadásokból, 301~-át ' . dok umen t·acJ.o ' . 'b o.''l es ' 28űi' gyar1. ,o-a't sza,,1 'l.apo kb o.''l r.1erJ.. ~. eJ.,,1 /124/. A dokumentációs anyag 62%-a az OGYI·-tó.l, 26%-a a gyógyszergyáraktól származik /125/.

'·

A gyári információk mennyisége és minősége eltérő /127/. .. f·orga l mu p;yop;yszer··arl ' t i ' ' syon;yszcresze , , J<: ••• ••• J<:oz

A nem szocia1ista országokban nem általános a gyógy·szerek hatásáról a gyógyszertáraknak tájékoztatást nyuj t ani. Hazánkban 2 évtizede rendszeres /.1:31/. A felmérésben résztvevők 74%-ának szakgyógyszerészi, .38%-fuak gyógyszerhatástani és toxikolÓgiai ké-· pesitése van /13.1/. Korátlaguk és a korcsoportok megoszlása megfelelő /132/.

- 146 -

Szakkónyvekkel nincsenek ellátva /lJJ/. A szaklapok kózül a "Gyógyszerei.nk"-·et 90%-uk rendszeresen olvassa /133/. Eddigi informáci.ós tevékenységük során j órás z t gyakorlati. ldrdsselcre feleltek /134/. Bővebb információs anyag birtoleában igényesebb fel-

adatokra is vállalkoznak /135/. Részletesebb információt eddig 40 gyógyszertár kapott rendszeresen az uj g~rógyszerelcről, Számuk 150-re /az ország ósszes gyógyszertárának 10%-ára/ nóvelhető /135/.

. f ·ormac~os ' . ' 'Ko"l·t,seGel-c ' 1 ••• •• • ~n

Az információ előállitásának /kutatás, vizsgálatok stb./ és az információhordozóknak a leóHségtényezői­ ből állnak. Ezek elemzéséről nem találtam irodalmi forrást, a gyakorlatban pedig nem követhetők nyomon /.137/.

- 147 -

17. ÖSSZEFOGLALAS

Az ~rtekez~s célja irodalmi adatok és kérdőives ~'l'' ,, Ie. msrss a l .. apJ an a gyógyszerele célszerü alkalmazását leginkább biztositó információ mennyiségi, mi.nőségi és időbeli jellemzőinek a megállapitása ~s az információhordozók meghatározása, jellemzése, továbbá szervezési, rendszerezesi szempontok szarinti elemzése. Információ és ennek továbbitása nélkül nincs tudom:í.nyos ho.ladás; a kereskedelcnmek is e:Jzköze, társadalmi szerepe is van. A gyógyszer a leginformációirt,ényesebb termékek közé tartozik. Felhasználója a beteg, de megvála(?ztás:iban gyakorlatilag nem játszik szerepet. A potenciális felhasználó az orvos. Információigénye egyéni, társadalmi ~s közegészségüsyi 8rdekből fakad. Kiel~gitése a gyáriparnak is ~rdeke. Az információ diffuziója az orvos társadalmi és szakmai kapcsolatainak m~rvétől és - a modellvizsgálatok szarint - az igénybe vett . információhordozóktól is függ. Utóbbiak helyes megválasztásával befolyásolható a gyógyszerbevezetés hatékonysága.

' t' l". Iniormaeia ve·"t e l.ene,.;: v1.zsga.''l a··ara -::erQolves :ce l m~rést terveztem és hajtottam végre. A kérdőiveket az orvosok 28%-os, a gyógyszerismertető és intézeti gyóe;yszerészek 60%-os, a közforc;almu gyógyszertári gy ógy szerés zek 7 2%-os §:r'iÍnJl:J§ln__~iJ]. dt_ék_yi as za. -~--~---~~~~~------~-Az

~--~···-·······--··

-

0

n

l''

l'

l

0

-,No

Q

- 148 -

562 orvos, 96 gyógyszerismertető és inté zet i. gyógy·szerész, továbbá 115 közfor,salmu gyógyszertári gyógyszerész l.yukkárty2xa rögzitett válaszai kiegészi. tik n gyógyszerinfor·m:.lcióról, e:,ek oz:.lmos tulnjdonrd.gáról szóló iroc1a.lmi. adatokat, és egyben lehetővé teszik az összehnsonli.tást. A fiat::-.1 orvosok irreálisan lds részvételi. arinyától eltekintve a többi adat szempontjából a felmérés reprezentativ. . Áz információhordozák közül a tudományosak /szakkön;yvek, tanulmányole és előadásolel megállapi.tásai adják a hatós.ági jellegüknek /a gyógyszeralkalmazás előiratánalc, valamint a gyógyszerismertető és kórházi gyógyszerészele tevékenysége során megtartott előadásoknaki a lényegi, érdemi részét és ezekre mint alapokra épül a gyógyszergyári kiadványok /irodalmi. összefogla.ló, monográfia stb./ szakmai mondani.valója is.

'·

A gyári információhordozókkal szemben támasztott sokrétü követelmény közül a legfontosabb: olyannak kell lennie, mi.ntha az lenne az orvos egyetlen in·f ormáci. ó j a. A gyógyszerinformációt hazánkban egyrészt az Országos Gyógyszerészeti Intézet, másrészt a gyógyszergyárak szolgáltatják. Utóbbiak felett is az Intézet gyakorol szakmai. ellenőrzést. A mindlcét hely:cől ki·bocsátott információk az értekezésben grafikusan is követhető, közvetlen vagy közvetett utakon jutnak el az orvosokhoz, gyógyszerészekhez, ..

..........~

. .- -

,"

____ _ _ ",

- 149 \

Az i.nformációhordozók ha tékanyeágának vizsgálata sze r· int optimáli. s s-orrend nem állapitható meg ál ca·.lános 6rvénnyel; inkúbb gyógyczcrfctj·tútól

:f.liggőcn

változik a hatékonyság sorrendje. A gyógyszerele élettartamára is hatnak az információhordozók, de a hanyatló szakaszt nem tudják döntően befolyásolni. Az i.nformációközlés 1·endj8nek szabályozása a szoci-· alista országokban hamarabb történt meg 8s egységesebb, mi.nt a nem szecialista országokban. Utóbbiakban a szabályozás közeliteni látszik a szoci.alista országokban ezen a téren kialakult felfogáshoz és gyakorlathoz. Összegyűjtöttem

a szecialista országok gyóc:;yszerin'\ formáci.ójának egyes fontosabb adatait és a könnyebb összehasonlitás végett táblázatban szemléltetem. Az orvosok szerepe kettős az információ és a gyógyszerkutatás, -gyártás kapcsolatában: a gyógyszer vizsgálati., értékelő szakaszában az orvosok meghatározottan szük köre adatszolgáltató, véleményt adó, a gyógyszer forgalomba hozatala után pedig a sziíles orvosi társadalom információt i.génylő és fogadó. A gyógyszerész szerepe: az információ vétele, felhasználása és továbbitása az orvosnak és a betegnek. A gyógyszerészek figyelme csak az utóbbi idő­ ben fordult tudatosan és ki terjedtebben a gyógysze-

- 150 -

res kezelés kárdásei fol&. Korábban csak az informátori feladattal hi vata .l osan foglalkozól: érdeklőd­ tek iránta.

Az információ eredetének vizsgálata - "többek között arra irányult, hogy az orvos- és gyógyszerész-megkérdezettek esetében milyen arányban szerepel az ismeretek forrása között az egyetemi oktatás, az intézményes és az egyéni továbbképzés, továbbá: tehető-e lcülönbség a legfontosabb információs adatok között a fontossági sorrend teki.ntetében, kimutatható -e hasznositási értékkülönbség az egyes információhordozók között. A felmérés adatai alapján, megállapitottam, hogy az ' orvosok egyetemi tanulmányaik során a mai gyógyszerelmek alig felét isinerték meg; a többit szakközleményekből és tudományos előadásokbó1, önképzés utján. A gyógyszerésze!: egyetemi eredetü gyógyszerismeretének 60%-os aránya csak a legfiatalabbakra jellemző; a többi korosztályé - koruktói függően - l0-40% között van. Az orvosok intézményes továbbképzésében a gyógyszeres kezelés kérdései nem jelentkeznek kimutatható mértékben, a gyógysze~észekében viszont az ismeretek jelentős forrása, Az egyéni továbbképzés több lehetősége közül az orvosoknal: a szaklapok nyuj t ják a legtöbb gyógyszerismeretet, maj~ a gyógyszergyári. kiadványok és végeze-

- 151 -

tül a tudqmányos előadások hallgatása. A gyógysze,r~szek adatai szerinti sorrend: előadások, gyári dokumentáció, szaklapok, de ezek között jelent~k­ tel.en a százal~kos különbs~g. A "Gyógyszereink" c. szaklapnak kiemelkedő szerepe van mind az orvosoktól, mind a gyóc;yszerészektő.l származó adatok szerint. A g~;ógyszergyári dolcumen-, tációs szelgillat az orvosoknak és gyógyszer~szek­ nek egyarán kiel~gitő, csaknem a szaklapi tanulmányokéval azonos mértékü információt nyujt. A gyógy-, szerismertető és intézeti gyógyszerészekhez szóló szakmai tájákoztatás mennyisége és egyéb jellemzője gyáranként eltérő. Az információhordozák hasznositá'\ si értéke több összehasonlitó adattal jellemezhető. Közü.l.ük kiemelkedő fontosságunak az orvosok a "Táj élcoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" cimü könyvet, a gyógyszerismertető és intézeti gyógyszerészek pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézet dokumentációs kiadványait tartják. A közforgalmu gyógyszértári gyógyszerészek gyógyszerhatástani és terápiás dokumentációval való ellátását jövőbeli feladatnak jellemezték még az elmult évek leülföldi irodalmában. Hazánkban harmadik ~vtizede rendszeres tájékoztatást kap mindeil gyógyszertár a gyógyszeres kezelés főbb kérd~seirő1. Azon feltételezésem bizonyitására v~gzett felmérés

- 152 -

alapján, miszerint a gyógyszerészek egy része bő­ vebb inform.áció birtokában hathatósabban végezné az orvosok tájékoztatását, megállapitottam, hogy mind a gyógyszertári központok vezetősége, mind a megkérdezett gyógyszerészek helyesnek találják a kezdeményezést és igénylik a fokozottabb tájékoztatás·t. A feldolgozott adatok értékelése mintegy 100 egységből álló informáci.ós hálózat ki.épi.tését teszi lehetővé. Az információk költségtényezőinek megállapi tására ma még nincs kidolgozott rendszer.

l

'

- 153 -

Hálásan megköszönöm dr. ZALAI KAROLY egyetemi docensnek, az orvostudományok kandidátusának, hogy a Semmelweis Orvostudományi. Egyetem Gyógyszerásztudon1ányi Karának a "Gyógyszerügyi szervezés" tárgykör előadójakén t témavezetőm

volt és munkámat i.rányitotta;

dr. BAYER ISTVÁlli egyetemi tanárnak,

a gyógyszerészeti tudományok kandidátusának, hogy az Országos Gyógyszerészeti. Intézet igazgatójaként a kérdő­ i.ves felmérés

lehetőségát

biztosi.totta,

- 154 -

18. IRODALOM

..

l. Rigoni, R.:. Die Information der Arzte. Pharm. Indus tr. 33, 8, 514·-518 /1971/. 2. 11.-J:artin, E., River, P.: Arzneimittel-·Informationssysteme. Pharm. Ztg. ll, 12, 411·-420 /1967 l. ), Információlavina neheziti a gyógyszertájékozódást. Pharm. Ztg, 119, 20, 282 /1974/. 4. dc H8CQ.1._ P.!..:. Einfluss mederner Ar::meimi.ttel nu:!' die Go sellschaft und die Sit ua t ion der plwrma·zeutischen Industrie. Pharm. Industr. 2Q, 2, 65-72 /1968/. 5. A magyar nyelv érte1nlező szótára. Akadémia Kiadó, Budapest /1961/. 6. Engels: Konrad Sclunidthez intézett 1890. okt. 27-i levele. Marx--Enge1st Válogatott levelek. Szikra, Budapest. 495-496 /1950/. 7. Petrus, G.: Medizinisch-pharmazeutische Informationsmetheden Dtsch. Apoth.-Ztg. 104, 38, 1285·-1288 /1964/. 8. Hiesman, D.: A magányos tömeg. Közgazdasági Kiadó, Budapest /1968/. 9. Laar, J. : Die 11irtschaftliche und therapeutische Verantwortung der pharmazeutischen Industrie. Dtsch. Apoth.-Ztg. 108, 15, 502·-·509 /1968/. :10. Horváth K.: Adatok a gyógyszerismertetői munka helyzetéhez és fejlesztéséhez. Gyógyszerészdoktori értekezés /1969/. ll. Albus, G. P.: Aktuelle Problerne der Arzneimittelwerbung und Information. Münch. med. Ylschr. ll, 35, 1555-1560 /1970/.

l,

·- 155 -

12. Albus, G. P.: Pharma-'.lerbung; Prob.leme und Folgerw1gen. Pharm. Industr. 28, l /1966/. lJ. Friesewiniéel, H.: Der Arzt und die Bewerbung. Pharm. Inclustr. ,28'· J, 1:33-·136 /1966/. 14. Bucher, D. : Die ivíe dia-A uswah.l in der pharmazeutischen \'ierbung. Pharm. Industr •.lL_ 139-144

/1969/. 15. Coleman, J. S. és mtsai: !1Ieclical Innovation /cit. 14 ből/. 16. Szerk. közl.: Richtlinien für die wissentschaftliche Information und für die Arzneimitte.lwerbung. Pharm. Indus tr. ,35,, 3, 133-136 /1973/.

17. Arzneimittelpropaganda. Pharm. Industr. 27, 6 /1965/. \

18. Kohlhaus, i.í.: A korlátlan gyógyszerreklám veszélyei. Pharm. Industr. n_,_ 7 /1965/. 19. Almássy i\1., Bodnár J.: Tájékozódás az egyes gyógyszerismertetési módszerekről. Gyógyszerészet 17 '·

4, 140-143 /197)/. 20. Orv. Heti.l. Levél a szerkesztőhöz 108, 2289 /1967/. 21. Stati.sztikai adatok Magyarország 1973. évi egészségügyi helyzetéről. Népegészségügy .2.2_,_ 193-247 /197 4/. 22. Fürtig, W.: Beitriige zur Information und Dokumentation im Arzneir.üttel- und AiJOthekenwesen. Pharm. Praxis ~ 6, 236 /197 4/. 2.3. Az NSZK gyógyszeriparának szakmai felvilágosi tó mw1kájáról. Europa-Chemie .§., 2 /1973/. 24. Patal;:y I.: A gyógyszerkutatái3és a gyógyszerele klinikai alkalmazásának elméleti és gyakorlati uj irányelveL Előadás. X:Z.V. Belgyógyász Nagygyü-

- 156 -

25. 26. 27. 28.

lés, Budapest /1974/. Heklárnpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 97. old. /1974/. Hek1árnpszicho1ógia. Közgazdas ági. és Jogi Könyvkiddó, Budapest, 251. old. /1974/. Carli, G.:. Y.'ie lange sol.l ein gu ter Xrztebesuch dauern? Pharm. Indus tr. 27, 12, 893-·894 /1965/. Heyde1,_E • ..t. ;Eürtig, 17._:_ Beitriige zur Information und Dokumentation im J,rzr.eimittel.·- und Apotheken-·

wesen. Pharm. Praxis .f.2..2.. 19-21, 239 /197 4/. 29. Scheuninr;, E.: A termékek életciklusa, mint az üzletpolitikai döntések fontos tényezője. Mansgemant Interna t. Rewiew .2..t. 4·-5 /1969/. 30. Da vis, J. V. :. The st ra tee;ie di vistement deci sion. Lonc; Range Planning. ]_, l, 15-18 /1974/. ', 31. Babajan,_E. :. Gaz. l.Iedic. :ozept. 1'7. /1974/. 32. Klu,je"Y:..t._l~l._A_:_:_ ~I'ájékoztatás a Szavjetunióban a gyógyszerkészitményekről és tökéletesitésének utjaL Farmacíja ~. 6, 4-9 /197.3/. :33. Siftár_E.!.J. Tájékoztatás a gyógyszerkészitmények ismertetéséről a lllagyar Népl;:öztársaságban. Farmacíja 22, 6, 18·-22 /1973/. :34. Farkas, s.: Időszaki kiadványok a gyógyszerkészitményekről, gyógyszerészeti kérdésekről. Fannaci j a 22, 6, 22-23 /197.3/. 35. Navrati1J. K. :. Tájékoztató rendszer a gyógyszerkészitményekről a Csehszlovák Szacialista Köztársaságban. Parmacíja .f.f..t. 6, 44-48 /197:3/. 36. ~t, J.: A gyógyszertári szo.lgálat tájékoztató tevékenysége a esehszlovák Szocialista Köztársaságban. Farmacija ~6, 41-44 /1973/.

·- 157 -

37.

és gyógyszerészek

U'\]

bv

ÓC'yO•

N•1 l " _..k L l " szere.~.::ro .. va .o ·vaJ e -oz·va vs.sana.t:: r:1egszervezese a 1

.L

;

•

J...

,..

"

Román Szoci.alista Köztársaság'oan. Farmaci.ja 22,

6, 38-41 /1973/. 38.

Kozlowski,_§_~Az

orvosok és gyógyszerészek gyógyszel'kes zi tményekről sz ól ó Uj ákozta tásának megszervezése a Lengyel Néplcöztársaságban.

Farmacija 22, 6, .32-36 /1973/. 39. Kaczmarczik, F.: Tudem.ányos tájékoztatás a gyógy·szerekről a Lengyel Hépközt.ársaságban. Farmacija ll.,_ 6, 36-38 /197.3/. 40, Zahariewa, E,: Tájékoztatás a gyógyszerldszitményekről; a bolgár lakosság gyógyszerellát-ása javitásának fontos tényezője. Farmaoija ll_:. 6, 15-

-18 /1973/. '· 41. Probst, H.: Tájékoztató rendszer a gyogyszerKe'

szitményekről

FarmCLcija

.?? 1

l

'

a Német Demokratikus Köztársaságban. 6, 24-26 /1967 l.

42, l•'nJs5':..L.Q..!J. A l::y0c:ywwrtc\:d ti't;j 8ko" LutáD:L

~ovókoli,Y-

ség néhúny kérdésérőL Parmaci j a gg, 6, 26·-30 /1973/. 4.3. ~adze, A. G.:_ lliüszaki. tudományos tájékoztatás a gyógyszerkészitményekrőL Farmaci..ja 22, 6, 10-12 /197.3/. 44, Szerk. közl.: Nehézségek a gyógyszerpropaganda irányelveinek kijelöHsére. Pharm. Industr. 28,

5, 308 /1966/. 45, Kell er, B. G, és mtsai: Pharmaceutical rl:arketi.ng l- 32 /1969/. 46. Schmidt, W. : Klinische Prüfu.ng von Arznei.mitteln heute, Münch. med, V!schr. 112, .35, 1549-1555 /1970/.

--""············

--

---

-------- ------------------------------

- 158 -

47. Ubeat1ey, D.: The General Practitioner Research Group. Clin. Pharmacol. Therap. 4, 542 /1963/. 48. Imhof, P.: Die I.litarbeit des pr<Jktisiernden Artzes bei der Prüfung neuer ];;edilcamante, .Praxi.s 53, 1595 /1964/. 49. Szerk. közl.: Rabiúanprogram für die Durchführung von Arzneimittelprüfungen durch den niedergelassenen Arzt. Pharm. Chem. 10 '· 820-821 /1970/. 50. Hegadüs A •. és mtsai..:_ A Gapona kipróbálása. r:ed. Univ. 2:. 6, 267-274 /1970/. 51. Tóth K.,_ Szőnyi A.: A Paritol /cyprohaptadin/ 8tvágyfokozó és testsu1ynövelő hatásá.t1ak vizsgálata nagyszámu járóbetegen. TIIed. Univ • .§_,_ 5, 261·-268 /1973/. 52. Kósa L. és rotsai: A Ha.lidorral folytatott farma\ kológiai és klinikai-farmakológiai kutatás összefoglalása. Gyógyszereink 17, 529-548 /1967/. Kósa 1 •. és mtsai :. A Plastubol spray fizikai-kémiai és klinikai vizsgálatának összefoglalása. Gyógyszereink 19, 159-170 /1969/. Vondi:'aH.: A Desopimon étvác;ycsökkentő hatásának vizsgálatai. Gyógyszereink 23, 3, 97-106 /197.3/. Zalai K.: A gyóc;yszerrel kapcsolatos tevékenységele és intézmények történeti fejlődésa. Comm. Hist. Artis. Lied. 71·-72 /197 4/. 56. Zalai K!_:_ A kórházi gyógyszerellátás néhány szervezési kérdése. Gyógyszerészet 18, 181-182 /1974/.

- 159 -

57.

Hdus~.E~ 1

H!J.. Situation des Apothekers als Arzneimittelfacbmann heute und rnorgen. Pharm. Zte;. :!:12., 5, 158·-160 /1967/. 58, Szerk, közl.: l::i.lyen legyen a gyóe;yszcrismer-· tető szakember? Chemist and drogist 201, 4906 /1974/. 59. ~hrens, G. : Informationsf.luss übe r di.e A;czrieimittelversorgung im Krankenhaus. Pharm. Praxis 29, 8, 153 /1974/. 60. Feh.lmann, H. R.: Der Apatheker als Arzneimittelfacl1mann. Schweiz. Apoth.-Ztg. 105, 15, 524-525 /1967/. 61. Hi1fiker, R.: Die schweizerische Specia1itötskartei. Schweiz. Apoth.-Ztg. ~. 105, 157-158 /1966/. '\ 62. 11ay, M •. : Pharmazeutische Industri.e Ul'ld '!ettbewerbung. Pharm. Industr. 34, 59 326-.331 /1972/. 6.3. Yli1d, J.: Kosten der Information. Betriebswirt-· schaftliche Forschung und Praxis II, 616-624 /197.3/. 64. Feldmeigr, H.: A rostocki gyógyszertári központ orvostájékoztatója. Előadás: Congressus Pharmaceu"ticus Hungaricus, Budapest /1974/. 65. Zalai K.: Wissenschaftliche Information bei Einführung neuer Arzneimittel in der Gesetzgebung. Dtsch. Apoth.-Ztg. 114, 36, 1352 /1974/.

Kérjük, sziveskedjék aláhuzással, ill. X-jel

1.

beirásával válaszolni.

1. Szakképesités; általános orvos, belgyógyász, nőgyógyász, sebész, ideg-elme

..........................•........ szakorvos

z.

Müködési terület;

körzet,

üzem,

3. Beosztás: orvos

docens,

4. Diploma megszerzése óta eltelt 6-l')

D

D

klinika,

'

egyéb; .••..•••••••.•

főorvos

tanársegéd, adj.,

o--s év

kórház,

. egyetemi tanár

idő

11-15

16-2()

21-25

D

D

26-30

31-40

D

D

D

D

5. A ma használatos gyógyszereknek (100%) kb. hány százalékát ismene meg

' 0-10 egyetemi tanulmányaiból

D

szervezett

Q

továbbképzésből

20

30

CJ D D D

so

40

60

70

80

90%

DDDD ODDD

CJ D D D

2.

6. Az egyéni .továbbképzés alábbi lehetőségei közül kb. hány %-ban eredhet az uj gyó[;yszerek megismerése (100%) 0-10 előadások ha·llgatásából

szakközlemények olvasásából gyógyszergyári kiadványokból

----'--·'·~·-·-

.

---------~-

--- ----

D D D

20

30

40

so

60

70

80

~

90%

DDDDDDDD DDDDDDDD DDDDDDDD

5

- 2 -

7.

Honnan szokott általában értesülni uj hazai gyógyszer forgalombakerül-éséről?

A három leggyakoribbat

sziveske~ijék

aláhuzni !

tudományos

előadáson

szakk!)úeményből

orvoskolldgáktól szak)api

hirdetésből

pótlapot kapok a Tájékoztatóhoz brossurát kapok gyógyszeüsmertető szakgyógyszerésztől

gyógyszertárból betegektől

napilapokból

8.

Bonnan szokta általában az uj hazai gyógyszer indikációit, kontraindikációját, az adagolást és mellékhatást megismerni ? A három leggyakoribbat szlveskedjék aláhuznl:

tudományos

előadás

-..J

szakközlemény orvoskollégák szaklapi hirdetés pótlap a "Tájékoztatóhoz" brosura gyógysze:ri.smertető

gyógyszertár

szakgyógyszerészek

~-

3 '.1~

'7

- .)

9. Az alábbi szaklapok gyógyszertherápia tárgyu dolgozatal közül melyiket olvassa

a teljes cikket

a telj es cikk helyett az

rendszeresen időnként összefoglalókat r efer árumokat Gyógyszereink

D D D

Magyar Belorv. Arch. Medic. Univers.

D

Orvosi Hetilap

-

D D D

D

D D D D

D D D D

10. Szaklapok gyógyszerhirdetéseit elolvassa -e?

rendszeresen

D

időnként

D

a szines oldalt

D

a rövidet

D

soha

D

ll. Ha első izben rendel uj gyóg-yszert, hol néz utána az indikáciöra, kontraindikációra, adagolásra, mellékhatásra vonatkozó adatoknak?

Knoll: Gyógyszertan Issekutz: Gyógyszerrendelés Pataky: Uj gyógyszerek "Tájékoztató a gyögyszerkUlönlegességek rendelésére" Gyógyszergyád brosura Sehol

- 4 -

12.

Mit tart elsősorban fontosnak (l) mit kevésbé (10) egy uj gyógyszerrel kapcsolatban: a fontossági sorrend szerintem:

J .. Adn g.

át ln gos ogy sz~ d

D D D

2. Adag, maximális napi 3. Ár

4. Ellenjavallat

D

5. Farmacologia

D D

6. Hatásmechanismus 7. Hatóanyag kémiai megnevezése

D D

8. Javallat 9. Mellékhatás

D D

10. Rendelnet!íség

13. A postán

érkező

gyógyszergyári kiadványokat

elolvassa

nem olvassa

megőrzi

"• eldobja

Pótlap "Tájékoztató a gyógyszerkülönlegességek

D

D

D

D

D D 0

D

D

D D

D D

D D D

rendelésére" részére brosura (füzetnyi terjedelemben) l

monográfia (könyvecske) lev.lapon

ismertetőszöveg

14. Meg tudna-e. nevezni fenti kiadványok közlil egyet, amely tetszéséve l, ill. nemtetszésével találkozott ? téma:

.............................. tetszett

D

tartalmilag nem tetszett

"D

klillemileg tetszett nem tetszett

!3 4.. r; '

<..../'•

15. Uj gyógyszer forgalomba hozatala

előtt

(a kisérl-eti id!ís:zakban) volt··e alkalma

therápiás ér tékelé sr e 7

16.

Hivatalos felkérésre

tudom. együtt~üködé:j alapján

igen

igen

nem

.

r~frrl

w

MAOTE szervezésbcn igen

nem

I.:J

D

t_ ]

L ..J

Jelentősnek

tartja-e a közvetlen ismeretszerzés ezen módját

r··~·-·

l_J

igen

nem

["_]D

17. Az uj

gyógyszerekről

szóló els 6 információként a

jövőben

milyen sorrendet

tartana he.lyesnek 7 Sanend Összefoglaló jellegil érték~l.és szaklapban

"

..

" "

..

élőadás

munkaértekezleten

gyógyszergyári kiadvány

l__j

D

CJ

Egyéb javaslat ezzel kapcsolatban:

2.!

:5

i.

5 L __~_........,...,___..............,...._,_.....______...___. . ,. . ,_. "__.

__j~

i

•

l

-~6.

A mect'e1 t;Jlő négy szöcbe x j e l

bel.' r"sa·~ Gl., V

. l.

s za,Kepes1· l''' 't'es:

'r~~i'ik!•

.L"'I. ..... .o.VI..\.

gyóeyszerhatástani. gy.ógyszertechnológiai ... szervezes "' eu.

D D D

egyéb: . : · - - - - - - -

•.•

2. Beosztása

közforeo.lmu gyógyszertár vezetője

D D D D D

beosztottja intézeti. gyógyszertárwezetője beosztottja gyógyszerismer·te·:D munkatárs-e?

J. Diploma megszerz-és'e óta eltelt i.dő 0-5 év 5-10

D

D

ll-15

D

16-20

21-25

·tJ

26-30

D

31-40

:40-

D

D

D

4. r.íai. gyógyszerhatástani i.smerete /100%/ hány százalél(ban eredhet

0-10

20

30

40

50

60

70

80

90%

ec;yeterni tanulmányai.ból

D

DDDDDDDD

szervezett továbbképzésből egyéni továbbképzésből,

D

D D D D D D D .D

b

D D D D

5. Az egy.éni továbbképzés alábbi.

lehetősései

D D D

közül hány

D ·2·-.:

%-)Jan eredhet gyógyszerhatástani ismerete

0-:-10 előadások

hangatásából szP.kközlemények olvasásából gyógyszergyári ki.adványok"ból . '

20 . .30

40 '50 ·60

70 . 80

9(

z

eJ

:0 D D D D D D D D D DDDDDDC D

D

DO D DD D·C4

.

-.2-

6.

Alábbi. gyóc;yczertani és kézi könyvek közül malyile áll . 'l'Kez"e8ere. ' ' ? renae. Knoll: Gyógysznrtan Innclmtz: Gyó[~yczcrrcndclóo l' a talcy: Uj gyóc;yszerck

D D D

Gyó13yszerésze ti. és gyóeyszertherapi.ás dok. szemle Ippen: In
[:]

Negwer: Organisch-chemische Arzneimittel u. ihre Sy nonima Rota Li.ste:

Cl

Más hasonló jellegü könyv:

c~ •• J'

D •••• db

7. Az alábbi folyóiratok gyógyszerterápiás tanulmányai közül melyike·t olvassa el rendszeresen· időnként összefogl. nem olv, Gyógyszereink Orv. Hetil. I.!ed. Univ, Magy. Belorv ~ Arch.

·o·

o.

D

D

D D

D D

D D

D D

D CJ D D

8. Szi.veskedj ék %-os megosztásban értékelni., hogy milyen fokban segi'tik Önt az új gyógyszerele megisme\ résében az aláb]:li információk? .

%

Gyógyszereink OGYI által kiadott továbbképző hatástani_brosurálc Gyógyszerismertető akti.va munkaértekezlet előadásai Tudományos kongresszusok előadásai. Gyári informáci.ók: brosura monográfia egyéb kiadvány szóbeli tájékoztatás Egyéb_információk '

'

.

D D D

D D D Cl D

·o

.,

.~

9.

:1.0.

Évent~

-

kb. hány gyógyszerterápiás

előadist

hal.l.gat?

Sza.lclapok . . referáló rovatait elolvassa?

ll. Gyári i.nforr~áci.CSs anyac;ót · elolvassa.-e?

c

. ? megorzl.-G. ~

12. Hogyan ér·tékoli %-os . , szo.'l ga'l 'ca t asa , ,t a c1os Az i.nformáCi.ó

D

"hasznosi:tási. érté kiT

mennyisége

rendszeressége

A

B

Ch

DD DD DD DD

KGY

EGYT

0

DO Du DD DD

= lOOjj

o = 100%

D = 1oo% D = 1oo%

13. Hány előadást tart kb. évente az új gyógyszerek ismertetése témakörben?

D

14. Az esetenkénti ha.llgatóság száma, kb

D

.1.5.

'-, 'j szama, , A ·ue~ac évente kb •

!•

ebből meghatározott készítményről szó.l: ebből összefoglaló jellegü: l

l

,

'időbeHsége

l

r-1 • l

~

CY éJ:J:' n le inf o:-c:::i-

r.ti.nósége

l

c

l__j

D D

16. Havonta kb. hány személyes egyéni konzultáci.ót foly- · ta·t orvosokkalJ "

ebből a kapcsolatot az orvos kezdeményezi. kb.

D

rabban~ 1egri'tkábban/ sorrendjé·t :feltüntetni.

:legujabb

régebbi, gyóeyszerek esetében

ha·táGmechab.i.zmus

.

,O

C

D

D

-W------~-

B

D

D

C

D

D

D

D

ese·tben.

17. Az ABC-ben ;'c ·)lt alábbi 10 kérdést sziveskedHk az árdek.lődés gyakori.sága ezerinti /l-110=1eggyak-

adag, átlagos egy sze ri adag, maxiJJ;lális napi á:c ellenjavallat gyógyszerell.á·tás

l

3 4.

5 ~~I[J,

- 4 lla.onnyoG !.

..

,

,

•

"'

•

D

jav2-.llnt

[_j

mel.lékhatás c" ' ren d e ll. 1e·voneg

D D

D D

Cl

~em1aJa

D

18, Javaslat, ~szrev~tel OGYI kiadvány okka:~. kapcsola t ban:

-továbbk~pz,ssel kapcsolatban~

gyári

gyógyszerismertet~ ki.adv~yokkal kapcsolatban:

egyéb:

ll· l

3 '~.

'

[

.

J.

.·~ tO,

ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INitZET

114 5

BUDAPEST XIV, UZSOKI UTCA 36/A TELEFON: 636.-490

BudofX!sl'1 197

Szám:

--·---~-~----~-:3--~-~--~-~- _____.?_~----------------· r''3/., ·-o·c:, ..1 07 74 •

Elóad6: Melléklet: Tárgy:

Intézetünk - kizárólag tájékozódás céljából fel ki.vánja mérni. a gyógyszerismertetés egyes bazsi jellemzőit, a gyógyszerek hatásáról, értékéről szerzett ismeretek forrásait. E felmérés adatai alapot nyujtanak ahhoz, hogy hogyan fokozhat juk a különböző fo.lyói.ratok, kiadványok i1yen jell.egü közl.e:qténycinek objektiv é:rt&.::~ét .. Kérem,'hogy a csatolt kérdői.vet kitölteni. és alái.rás nélkül Intézetünk eimére visszakü1deni. sziveskedjék.

Dr.Bayer István s.k. i.gazgató

3 4.

aooo -

n wm Ságvári Ny

Egyes kiemelt gyógyszertárako_t szeretnénk

bővebb

terápiás

dokumentációv~l

folyomo_tos"_n ellátni. Feltételezzük, hogy ez nemcsak "-z orvosok megnyilvánuló

szakm~ti érdeklődés

gyógyszerszakértői

jobb kielégítését

részéről

biztosith~ttná,

tevékenység haladottabb ellátását is

lehetővé

honern "--

tenné.

A lehetőségek és az információs igények felmérése céljából sziveskedjék az alábbiakra "Jáhuzássa~ \ll. +jellel, esetleg szöveggel válaszolni.

1. Szakképesítés: gyógyszerho.tástani, gyógyszertechnológiai, e ü. szervezés, egyéb:

2. Beosztás: nyilv. gyógyszertár vezetője,' teosztottjo intézeti gyógyszertár

vezetője,

beosztottja

gyógyszerismertető munkatárs~-e?

nem

igen

3. Öt évnél korább8_.n végzett-e

5-10 éve

11-15 éve

16-21)

21-25 26--30

31-40 éve

4. Mai gyógyszerhatástani ismerete kb. hány százoJékb8_n eredhet

G-10

21)

30

40

5:1

60

70

80

90%

egyetemi tanulmány,üból szervezett egyéni

továbbképzésből

továbbképzésből

igen

5. Érdeklik -e o gyógyszerterápia kérdései ? 6. Az egyéni továbbképzés alábbi

lehetőségel

nem

köztil kb hány %-bon eredhet

gyógyszerhotástani ismerete

0-10 előadások

hallgo.tásából

gyógyszergyári kiadványokból

20

30

40

50

60

70

80

90%

3 if :s. '

'6.

- 3 -

13.

Az ABC -ben felsorolt alábbi kérdéseket sziveskedjék az érdeklődés gyRkoriságR. sorrendjében feltüntetni

s o r r e n d leguj~bb

régebbi

gyógyszerek esetében

l.

R

dag, átlagos egyszeri

l.-": r-:

r---

2. adag, maximális napi

3. ár

·-~~~1

4 . ellenjavHllat 5 . gyógyszerellátás a

6 . hatásmechanizmus

~l

7 . hatóanyag kémiája

C:

8 . javallat

L~..J

9. mellékhatás 10.

~l

rendelhetőség '

14.

.. 1

Ugy érzi -e, iwgy •z ~ktuális gyógyszerterápiás kérdésekre kielégitő vál~szt szakott Adni ? igen

15..

Kért -e már

bővebb,

nem

részletesebb szakmRi információt ?

kórházi főgyógyszerésztől gyógyszerismertető Aktí v ától gyár gyógyszerism

oszt igen

16.

-t~l

nem

Szivesen olvesila -e oz uj gy"ígyszerekről bővebb tájékoztRtást ?

~~·

!

l •

igen

nem

i

'15

G'I'ÓG'I'SZERISMERTETÖ OSZT ÁL 'l'

26.z

BUDAPEST X., KERESZTÚRI Ü1' )!)_.)lJ Budapest 197

74. aug.

IKT ATÓSZAH,

. .

,

'l.

Igen tisztelt Professzor Főorvos

Ur/nő

Doktor

.

.: . ,

A ma használatos gyógyszerek több mint fele az utóbbi 2 évtizedben szU!etetr: itthon olykor l 'J -lS uj gyógyszer kerül évente forgalomba Közülük nem is egy uj olyan felismerésen alapszik, mely még a közelmult egyetemi tanagyagában sem szerepelhetett.

Joggal felmerül tehát a kérdés: az uj

gyógyszerekről

szóló információt

álra:.ábac milyen forrásból meriti az orvostársadalom. Szeretnénk megismerni, mennyit merit

továbbképzésből, a szaklapokból, mennyit a

különféle gyári kiadványokbóL

A csatolt

kérdőív

adatai alapján kivánjuk megismerni- tájékozódás és

.Jövó'beni hasznositás céljából·- a jelenlegi iniormációs források reális értékér.

Kérjük, hogy a

kérdőív kitöltésével

és aláirás nélküli visszaküldésével

segitse szándékaink megvalósírását

Fáradozását köszönjük.

'I'is~r~i~rt~~~ /

Ivr e~Iéklet: kérdüiv

válaszboriték

;.?

_/ ú~-:>'c:.>~' Kósa László osztályvezető

4

5 •

~:_L;Af'E5T

i~O.piH

X

1\E?E~ZTUf<.l

iJT X>---3&

_!!:,:.__y..:..1)..:_•__ "'''0""'' 1085/343/74. Fővárosi

Tanács Gyógyszertári Központ

. Rázsó István igazgató

l'H

Tárgy: Egyes gyógyszer tár;kgyógyszerterápiás dokumentációval való folyamatos ellátást~.

Budapest Huba u, l l

Igen tisztelt Igazgató Ur

Ismeretes, hogy a mú használatos gyógyszerek döntő többsége 2-3 évtizede ismeretlen volt és számuk évente h'l.zai viszoaylatban 10-15 ujabbal gyarapszik, Ezek csak akkor válhatnak értékké a gyágyitás szolgálatában, ha az orvosok megfelelő javallati, adagolási stb, feltételek mellett alkalmazzák. Ennek megvalósitását eddig is igyekeztünk készitményéink ismertetésével elő­ segíteni. Kiadványaink közül szükebb szakmai kör részére (intézeti főgyógy­ szerészek, gyógyszerismertető munkatársak) sokoldalu és részletes dokumentációt szolgáltatunk még az előkészületi időszakban. Közülök egyet: a Nov itatest évek óta a Gyógyszertári Központok részére is rendszeresen megküldUnk,. Uj gyógyszereink forgalombakerülése után minden orvos és p1inden gyógyszertárnak elküldjük a "Tájékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" c. zsebkönyvbe illeszthető pótlapot, majd a bővebb ismertetést tartalrnezó brosurákat is. Ugy gondoljuk azonban, egyes gyógyszertárak bővebb, részletesebb dokumentációs anyagot is hasznositani tudnának, főként ott, ahol a szemé1yi adottságok folytán az orvos- gyógyszerész szakma kapcsolat élénk és a gyógyszerész gyógyszerszakértői tevékenységéval kapcsolatos elvárások ezen a téren is teljesednek. Az információs igények és a lehetőségek felmérése céljából szeretnénk bizonyos képet k;
A gyógyszertárak mintegy 10%-át kérjük a felmérésbe bevonni.

5 •

b.

GYÓGYSZERISMERTETŐ OSZTÁLY ZL:DAPEST X

KERESZTÚ!I.I ÚT »-.--311

- 2 .

-

'.~·

Biztosak vagyunk abban, hogy a beérkező válaszok feldolgozástt, összesitése és értékelése után kialakuló kép alapján, sz erény lehetősége inek megfelelően jövőben hatékonyabban elősegithetjük a kollégái< informáltságát és ezzel az orvosgyógyszerész szakmai kapcsolat ápolásához is hozzájárulhatunk. Nagy örömünkre szolgálna és hasznosnak tUnne, ha a kitöltött kérdőivek vissza· kerUlésekor Igazgató Ur néhány sorban véleményt nyilvánitana fent vázolt elképzeléseinkről.

---··

'.-"

A kérdőivek szives kiküldését és begyüjtését, majd eimünkre való visszakUldését előre is hálásan köszönjük.

Melléklet: 12 db kérdőiv.

,...:Jsztelette:_:_.

,;:!r::~~

(

?- Kósa László ---· osztályvezető

FRAGEN

l

l

und

ANTWORTEN

übe r

TRIOXAZIN

li EGYT Pharmakochemische Werke Budapest Wissenschaftliche Abteilung

Trioxazin

Es wird etwas Besonderes vorgestellt: Trioxazin,

Neu

ein völlig neues minor tranquillisierendes Mittel

Gegen neurotisch-

für Beeinflussung neurotisch vegetativer Symptome,.

veget, Symptome

Der neue Wirkstoff heisst: Trimethozin .

Trimethozin Wi e bekannt, sind in deJ? letzte n Jahren sole he Keine bedeutenden

Substanzen von Bedeutung ja nicht eingeführt

Substanzen

·.vorden.

Was ist nun das Besondere an Tr ioxazin: beruhigt Psycheberuhigung;

die Psyche , normalisie rt die psychovegetati ven

Normalisierung der

F ehlsteuerungen.

psychovegetati ven

Übt keinen Einfluss auf die Blutdurchströmung,

F ehlsteuerungen;

Atmung und das extrapyramidale System aus, ohne

Blutkreislauf, Atmung,

Beeintrachtigung der normalen Reflextatigkeit.

Reflext'atigkeit, Ar-

Arbeits-und Konzentrationsvermó'gen bleiben

beitsfehigkeit nicht

voUstandig erhalten.

beeinflusst;

Trioxazin entspricht all diesen Forderungen.

Ideales Tagessedativum Varteile des Mittels

Die Vorteíle von Trioxazin liegen darin, dass dass Mittel- im Gegensatz zu den Praparaten mit einer ahnlichen pharmakodynamischen Wirkung-

Macht nicht schlaf-

nicht schlahig, matt macht, die intellektuelle

rig

Tatigkeit und die Funktien der Sinnesorgane nicht beeintr~chtigt, keine muskelerschlaffende Wirkung

hat, setzt nicht die Reaktionsbereitschaft herab Kein Tremor

und verursacht keinen Tremoro

Strassenverkehrs-

Die letzt an gefüh r ten Angaben haben eben im

sicherheit

Strassenverkehr eine Bedeutung,

Fragen und EinNancie!.._die direkt aus dem Modellgesprach resultieren könnerr

Wieso ist Trioxazin

Weil die Substanz, die in Trioxazin enthal-

ein völlig neues Ata-

ten ist (Trimethozin) aus einer völlig neuen

raktikum ?

Stoffgruppe stammt, aus der bisher kein l. ta·raktikum odc r and er e A rzneistoffe verwendet wurden. -Und weil Trioxazin besonders wert·volle E igensebatten hat.

Nun, Valium, Librium

Ja, die könnerr abe r ziemlich viele psychi-

usw . sind doch auch

sebe Noxen verursachen . In den USA z . B.

noch ziemlich neu

(wo in gr os sen Mengen gebraucht sind) wird ihr Verkehr beschrankt: die Apatheken werden diese Medikamente auf ein Rezept nur max. fUnfmal aushandigen dUrf en, und die

Einschrankung

Gültigkeit des Rezeptes ist in 6 Manaten festgelegL Es wurde mitgeteilt (Chemical Marketing Reporter, 20. 8.. 1973), dass das Phenobarb., Meprobamat,. sowie manche minor Tranquillanzien ahnlieberweis e beurteilt wer den . Diese Be schran-

T rioxazin: unbedeu-

kung trifft Trioxazin nicht . Seine N eben-

tende Nebeneffekte

effekte sind unbedeutend .

Wenn Trioxazín kelne

Ja. Wennich Ihnen bitte die entsprechenden

Nebenwirkung entfal-

Seiten aus d em ·Nissenschaftlichen Prospekt

tet, wir kt es dann

aufschlagen darf, wo mít den verschiedesten

Uberhaupt psychoso--

Methoden die Testuntersuchungen beaebrieben

matisch ?

werden

- 3 -

Lau t Beobachtungen führt Trioxazin zu einer starkeren Beruhigung und - im Gegerrsatz zu and e ren Mitteln- verursacht weder mentale Abgestumpftheit, noch eine Reflexúitígkeits-Verminderung. Dies wird als der wesentlichste Unterschied gescliatzt. Wann kann man Tríox·

Bei zahlreíchen internistiseben Krankheiten

azin in der aligemel-

ist das GrundJeiden mit neur otischen Sympto-

n en Praxis anwenden?

menauflagerungen angefarbt. In der 1\tiologie der so genannten psychomotor is chen Krankheiten spielen die psychischen Mechanismen eine nicht unwesentliche Rolle.

Es wurde festgestellt, dass Trioxazin die erhöhte E rregung herabsetzt, die em ot ionelle und affektive Reaktiviú[t hemmt, die .Angst. beseitigt, die Dy3thymie mildert. Schützt den Krankcn var den exogenen Emotionen: Schafft ge·>~issermassen

eine Distanz z nischen dem

pathogenen Erlebnis und dem Kranken, Gíbt es eine spe-

Ja, es g1bt. Die sind !aut den Mittelwerten der

zifische lndika ·

Hamíltonschen Sk ala nach Tr íoxazín ·· und

tion für Tríox-

Placebogabedre Folgenden: Einschlafstörung,

azin ?

Durchschlafstörung, Agítlertheit, Anxietat und Beklemrnung ('faverna und Ferrari).

Und s onstige ?

T nqxazin hilft die Hospitalisatlan zu er· leichtern; dies kann besonders in der Kinde"rpraxis von Nutzen sein.

5

Egyes kiemelt gyógyszertárako.t szetetnénk bővebb terápiás dokumentációvAl folyomHtOSHn ellátni. Feltételezzük, hogy ez nemcsHk az orvosok részéről megnyilvánuló szakmai érdeklődés jobb kielégítését biztosithHtná, h•nem " gyógyszerszHkértői

A

lehetőségek

az alábbiakra

tevékenység haladottabb ellátását is lehetövé tenné.

és az információs igények felmérése céljából sziveskedjék aláhuzássa~

Ul.

+ jellel, esetleg szöveggel válaszolni.

1. Szakképesítés: gyógyszerha.tástani, gyógyszer technológiai, e ü. szervezés.

egyéb: 2. Beosztás: nyilv. gyógyszertár

vezetője,

intézeti gyógyszertár gyógyszerismertető

teosztott.io.

vezetője,

beosztottja nem

igen

munkatárs.,-e?

3. Öt évnél korábban végzett-e 5-10 éve

11-15 éve

16-20

21-25 26-SO

31-40 éve

4. MHi gyógyszerhatástani ismerete kb. hány százoJékbr.n eredhet

i

l l

l

G-10

20

30

40

50

60

70

80

90%

egyetemi tanulmányHiból szervezett egyéni

továbbképzésből

továbbképzésből

nem

igen

5. Érdeklik-e o gyógyszerterápia kérdései ?

6 . Az egyéni továbbképzés alábbi lehetőségei közUl kb hány %-b•n eredhet gyógyszerhotástHni ismerete 0-10 előadások

hallgatásából

.... szr_kközlemények-1llv-a.sásából gyógyszergyár i kirdványokbó1

20

30

40

50

60

70

80

90%

3 4.

5 •

l ! l

-2-

7. Alábbi gyógyszertani és kézikönyvek közül melyik áll rendelkezésre ? Knoll: Gyógyszertan Issekutz: Gyógyszerrendeléstan Petaky: Uj gyógyszerek Gyógyszerészeti és gyógyszerterapiás dok. szemle Ippen: Index Pharm;tcorum Negver: Orgonisch--chemische Arzneimittel u. ihre Synonima Rote-Liste

8. Az alábbi folyóire_tok

gyógyszerter~piás tanulmány~i

közül melyik

olvass~

el rendszeresen ? rendszeresen

időnként

óSszefoglalóbt

nem olvassa

Gyógyszereink Orv . Heti!. Med. Univ. Magy. Belorv. Arch .

9. Szaklapok referáló rovatait elolvaSSit ?

igen

EJ. Gyári információs 11.ny"got (brossuro, pótlep) elolvass"-e? megőrzi-

nem

igen

nem

e?

l L Sz oktak-e az orvosok Önnek gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket fel tenni?

Igen

J2 A

kérdésü

száma kb ..••.• " ... /hét

Nem

-3 -

13.

J, z ABC -ben felsorolt alábbi kérdéseket sziveskedjék az érdeklődés

gyekoriságH sorrendjében feltüntetni

s o r r e n d régebbi gyógyszerek esetében

L

adag, átlagos egyszeri

2 . adag. maximális na.pi

r----~·

---,

3 . ár 4 . ellenjavallat

l-i l_] ~r ~~-----~

5 . gyógyszerellátás

!'----~,

6 . hatásmechanizmus

r~

7. hatóanyag kémiája

l___J

8. ja veJlat

c

9 . m ellékha.tás

10.

14.

l

____ ,l

.-----c

_,

L_ ..

.

rendelhetőség

Ugy érzi -e, iwgy ez oktuális gyógyszerterápiás kérdésekre kielégitő váleszt szakott adni ? igen

15.

Kért-e már

bővebb,

nem

részletesebb szakmai információt ?

kórházi főgyógyszerésztől gyógyszerismertető aktivától gyár gyógyszerism

oszt igen

16 .

-t~l

nem

Szivesen olvaSi1a -e .oz uj gySgyszerekről bővebb tájékoztatást ? igen

nem

4

5

- 4 -

17

Szivesen olvasna-e az uj gyógyszerek klinikai értékeléséről szóló sz~klapi tPnulrnányobt ? igen

nem

18. Esetleges véleménye, jAveslete fentiekkel kapcsolatban:

A válaszokat köszönjük. Kérjük az ürlep szives vissz,klildéséL

.....•..•.•. ., .....•••...• 19 74. j unius Aláirás: olvashetó név: postei eim:

GYÓGYSZERISMERTETÖ OSZTÁL Y

BUDAPEST X Bud~pest

•

197

26.4

KERESZTÚRI ÚT »-.38

74. aug.

IKTA TÓUÁM'

.

. /

:.j

Igen tisztelt Professzor Főorvos

Ur/nő

Doktor

A ma használatos gyógyszerek több mint fele az utóbbi 2 évtizedben

született: itthon olykor l') -15 uj gyógyszer kerül évente forgalomba . Közülük nem is egy uj olyan felismerésen alapszik, mely még a közelmult egyetemi tanagyagában sem szerepelhetetto

E f

joggal felmer Ul tehát a kérdés: az uj

gyógyszerekről

szóló információt

l:

á]tft...ábarr müyen forrásból meriti az orvostársadalom. Szeretnénk meg-

iL_

ismerni, mennyít merit

!

c:

továbbképzésből,

a szaklapokból, mennyit a

különféle gyári kiadványokbóL

A csatolt .Jövőbeni

kérdőív

adatai alapján kivánjuk megismerni- tájékozódás és

hasznosítás céljából- a jelenlegi információs források reális

értékét.

Kérj Uk, hogy a

kérdőív

kitöltésével és aláirás nélküli visszaküldésével

segitse szándékaink megvalósitását

4.

Fáradozását köszönjük.

Tj.szteléttel: /

Meilékler: kérdőiv

válaszborüék

····;;z;e;;s:;,~-c-/; Kósa László osztályvezető

5

(,-f()(f$ZERI$t-1~RTETG

::; _ C;i-.P~5' X i.oo.>'~"

F óvárosi Tanács Gyógyszertári Központ - Rázsó István igazgató

OSZTi
t::HE~ZTUf<.l

UT )(J..... 3e

li''-"·~

4. V.3l. 1~7 ----~·---

Tárgy: Egyes gyógyszer tárak gyógyszerterápiás dokumentációval való folyamatos ellátás11.

Budapest Huba u. 11 ·-,--

Igen tisztelt Igazgató Ur

·. ·~ ,·;.:

.·· 'J

.... , --,l ..

Ismeretes, hogy a mú használatos gyógyszerek döntő többsége 2·-B évtizede ismeretlen volt és számuk évente hazai viszo,1ylatban 10-15 ujabbal gyarapszik,

~:

k.

J:~ .;;3

Ezek csak akkor válhatnak értékké a győgyitás szolgálatában, ha az orvosok javallati, adagolási stb. feltételek mellett alkalmazzák.

megfelelő

.j

'

Ennek megvalósitását eddig is igyekeztünk készítményeink ismertetésével elő­ segiteni. Kiadványaink közill szükebb szakmai kör részére (intézeti főgyögy­ szerészek, gyógyszerismertető munkatársak) sokoldalu és részletes dokumentáclót szolgáltatunk még az előkészületi időszakban. Közülök egyet: a Nov itatest évek ótB a Gyógyszertári Központok részére is rendszeresen megküldlink. Uj gyógyszereink forgalombakerülése után minden orvos és p1inden gyógyszertárnak elküldjük 8 "Tájékoztató a gyógyszerkészitmények rendelésére" c. zsebkönyvbe illeszthető pótlapot, majd a bővebb ismertetést tartalrn•zó brosurákat is. Ugy gondoljuk azonban, egyes gyógyszertárak bővebb, részletesebb dokumentációs anyagat is hasznositani tudnának, főként ott, ahol a személy! adottságok folytán az orvos·· gyógyszerész szakma kapcsolat élénk és a gyógyszerész gyógyszer szakértői tevékenységéval kapcsolatos elvárások ezen a téren is teljesednek. Az információs igények és a lehetőségek felmérése céljából szeretnénk bizonyos képet kapni a reális helyzetrőL Ennek legegyszerübb megvalósitására kérdőlves m óds ze rt ta r t juk, Az a kérésünk tehát, -amennyiben elképzeléseinkkel Igazgató Ur egyetért·sziveskedjék a megitélése alapján leginkább számirásba jövő gyógyszertárak vezetőihez - célszerüen a kerületi főgyógyszerészekhez is -eljuttatni kérdéseinket.

A gyógyszertárak mintegy 10%-át kérjük a íelmérésbe bevonni.

5 •

6.

GYÓGYSZfRISMERHTÖ OSZTÁLY t:.uDAPEST X

KERESZTÚRI lH 30-38

- 2 -

,~:

Biztosak vagyunk abban, hogy a beérkez/í válaszok feldolgozása, összesitése és értékelése után kialakuló kép alapján, szerény lehet6sége inek megfelel6en jövlíben hatékonyabban elősegithetjUk a kollégálc informáltságát és ezzel az orvosgyógyszerész szakmai kapcsolat ápolásához is hozzájárulhatunk.

(J>:;.;

Nagy örömUakre szolgálna és hasznosn'lk t ünne, ha a kitöltött kérdőivek visszaker Ulésekor Igazgató Ur néhány sorban véleményt nyilvánitan'l fent vázolt elképzeléseinkről.

A kérdiíivek szives kiküldését és begyüjtését, majd cimUnkre való visszakUldését előre is hálásan köszönjük.

Melléklet: 12 db kérdiíiv.

2ztelette::_,

/{?(0.,:; ~ (

.-c.:-,

?- Kósa László ---osztályvezetií

FRAGEN

und

ANTWORTEN

übe r

TRIOXAZIN

EGYT Pharmakochemische Werke Budapest Wissenschaftliche A.bteilung

'

Trioxazin

Es wírd etwas Besonderes vorgestellt: Trioxazin,

Neu

ein völlig neues minor tranquillisierendes Mittel

Gegen neurotisch-

für Beeinflussung neurotisch vegetativer Symptome.

veget. Symptome

Der neue "lvirkstoff heisst: Trimethozin.

T rimethozin Wie bekannt. sind in den letzten Jahren solebe Keine bedeutenden

Substanzen von Bedeutung ja nicht eingeführt

Substanzen

··.vorden.

Was ist nun das Besondere an Trioxazin: beruhigt Psycheberuhigung;

die Psyche. normalisiert die psychovegetatíverr

Normalisierung der

Fehlsteuerungen.

psychovegetati ven

Übt keinerr Einfluss auf die Blutdurchströmung.

F ehlsteuerungen;

Atmung und das extrapyramidale System aus, ohne

Blutkreislauf, Atmung,

Beeintáichtigung der normalen Reflextatigkeit.

Reflextatigkeit, Ar-

Arbeits ·und Konzentrationsvermö'gen bleiben

beitsfehigkeit nicht

voUstandig erhalten .

beeinflusst;

Trioxazin entspricht all diesen Forderungen.

Ideales Tagessedativum Varteile des Mittels

Die Varteile von Trioxazin liegerr darin, dass dass Mittel- im Gegensatz zu den Praparaten mit eine r aholichen pharmakodynamischen Wirkung-

Mac h t nicht schlaf-

nicht schlá'Jrig, matt macht, die intellektuelle

ri g

Tatigkeit und die Funktion der Sinnesorgane nicht beeintr~chtigt, keine muskelerschlaffende Wirkung

hat. setzt nicht die Reaktionsbereitschaft herab Kein Tremor

und verursacht keinen Tremoc

Strassenverkehrs-

Die letzt an geführten Angaben haben eben im

sicherheit

Strassenverkehr eine Bedeutung.

'

~--

3 x 1-2 TabL

Als Dosis empfehlen wir 3-6 TabL pro

gut vertraglich

Tag, Die Vertraglichkeit von Trioxazin ist sehr gut,

ÖS 27, 80/3') TabL 65,90/100 TabL

MitÖS 2 7, 80/30 und 65,90/100 Tabletten Trioxazin ist der Preis eine Leistung, wie Sie sie ja von uns gewohnt sind,

Kaum jemals war ein Arzneimittel zum

so r gfa.lti.g

Zeitpunkt der Einführung so sorgfiiltig

untersucht

untersucht wie Trioxazi:n, Es liegerr bereits mehrere Tausenden von Arbeiten der klinischen Falle vor.

Arbeiten aus aller

Zahlreiche Literaturangaben wurden publi-

Weit

ziert und in den letzten 10 Jahren hat man in vielen Landern mit viel Milliarden Triox-

Milliarden von Triox-

azín Tabletten in der alltiiglichen Praxis

azin Tabletten

erfolgreiche Therapie durchgeführt,

- 2 -

Fragen und EinNanCie"- die direkt aus dem Madeligesprach resultieren könnerr

Wieso ist Trioxazin

Wei.l die Substanz, die in T r ioxazin enthal-

ein voll ig neues Ata-

ten ist (Trimethozin) aus einer völlig neuen

raktikum ?

Stoffgruppe stammt, aus der bisher kein f.ta ·raktikum oder andere Arzneistoffe verwendet wurden . -Und weil Trioxazin besonders wertvoll e E igenschaften haL

Nun, Valium, Librium

Ja, die könnerr aber ziemlich viele psychi-

usw . sind doch auch

sebe Noxen verursachen . In den USA z . B.

noch ziemlich neu

(wo in gr os sen Mengen gebraucht sind) wir d ihr Verkehr beschrankt: die Apatheken werden diese

Med~kamente

auf ein Rezept nur

max . fUnfmal aush~ndigen dUrf en, und die Einschrankung

Gültigkeit des Rezeptes ist in 6 M orraten festgelegt . Es wurde mítgeteilt (Chemical Marketing Reporter, 20 . 8, 1973), da ss das Phenobarb . , Meprobamat, sowie manche minor Tranquillanzien ahnlicherweise beurteilt werden . Diese Beschran-

Tríoxazín: unbedeu-

kung trifft Trioxazin nicht" Seine Neben-

tende Nebeneffekte

effek1:e sind unbedeutend .

Wenn T rioxazin keine

Ja, Wenn ich Ilmen bitte die entsprechenden

Nebenwirkung entfal-

Seiten aus dem "Nillsenschaftlichen Prospekt

tet s wi r kt es dann

aufschlagen darf, wo mit den verschiedesten

überhaupt psychoso--

Methoden die Testuntersuchungen beschrieben

matisch ?

werden .

- 3 -

Ich kenne auch andere

Sicher, ich wollte, Herr DL, zunachst ei-

Praparate, die kelne

nen wesentlichen Unterschíed zu den bislang

NebenNirkung entfal-

hauhg verwendeten Tr anquillanzien heraus --

ten

arbeiten, Wahrscheinlích lst es auch Ihre Erfahrung, dass selbst die Ataraktika führen in entsprechender Dosis - ohne eine Alteration

Affektive Entspan-

des Bewusstseins - eine affektive Entspan-

n ung

n ung herbet Sie stören die Kontaktaufnah-

Ungestörte psycho-

me mit der UmNelt, die psychovegetatíve

veget . Adaplation

Adaptation, das Denken und das Orteilsvermögen nicht, Eine hypnotische Wirkung wird nur durch Mengen, die den toxischerr Bereich beinahe erreichen, erst ausgelöst. lm Laufe der AnNendung der Ataraktika treten haufig Muskelerschlaffung, Hemmung der Reflexe r regbar ke it, vegetative Störungen, fallweíse Schlafrigkeit a uL Die F orschungsarbeit hatte deshalb die Entwicklung von jenen Tranquillanzien sich zum Ziel gesetzt, .ve lehe die er w~hnten Nebenwir kungen n ur seiten, erst nach der AnNendung von höheren Do·-

Ideales Tagessedatuvum

sen auslösen, also dem Begriff eines Tagessedatívums nahekommen,,

!--------···-·-·····

Die mersten Patien-

Wir sind da von fest überzeugt. Auf d em wei-

ten sind doch mit

ten Gebiet der klinischen Pr a x is w ur de Tr i-

arrdererr Ataraktlka

oxazin bei Angst, bei einern Uberspannten

bereits vorbehandelt..

Nervenzustand, psychischer Unruhe, bei neu-

Kann Trioxazin den

rolisch -vegetativen Symptomen (Hypertonie,

erreichten ther a peu-

Klimakterium), bei exogenerr emotíonellen

----1-ísGh.en--EI'f-€-kct--n-E>Gtt------------E'creJ!llíeber, Examenstetgem ?

angst usw. ) mít gutem Ergebnis angeNandt..

4 -

L aut Beobachtungen fUhrt T r ioxazin zu einer starkeren Betuhigung und- ím Gegensatz zu anderen Mítteln- verursacht weder mentale Abgestumpftheit, noch eine Reflexúitígkeits-Verminderung .. Dies wird als der wesentlichste U nterschíed gesclÍatzL

Wann kann man Triox·

Bei zahlreíchen internistiseben Krankheiten

azín ín der allgemei-

ist das Grundlelden mit neu r otischen Sympto-

ne n Pr axís an wenden?

menauflagerungen angefarbt, In der ~tiologie der sagenannten psychomotorischen Krankheiten spielen die psychischen Mechanismen eine nicht unwesentliche Rolle ..

Es wurde festgestellt, dass Trioxazin die erhöhte Enegung herabsetzt, die emetionelle und affekti>e Reaktivít'at hemmt, die Angst beseitigt. die Dy3thymíe mildert. Schlitzt den Kranken vor den exogenerr Emotionen: Schafft gewíssermassen eine Dístanz z Nischen dem pathogerren Erlebms und dem K;ranken. Gibt es eine spe-

Ja, es grbL Die sind laut den Mittelwerten der

zifische lndika ·

Hamiltonscherr Skala nach Tr ioxazín ·· und

tion für Tríox-

Placebogabedre Folgenden: Einschlafstörung,

azin ?

Durchschlafstörung. Agítiertheit. Anxíetat und Beklemmung ('faverna und Ferrari) .

Und sonstige ?

Tnqxazin hrlít die Hospitalisalion zu er·· leíchtern; dies kann besonders ín der Kinderpraxrs von Nutzen sein.

5

Welebe sind die spezifischen Anwendungs gebiete flir Tr ioxazm in der Kinderheilkun de?

ln erster Linie die Neuropathie ! Trioxazin

erwies stch als ausgezeichnetes Mittel zur Losung von Angst- und Beklemmungszustanden, zum Abbremsen mHder, psychomotoríscher Unrui1e,

zur Behebung der er höhten psychischen

T ens ion, ohne SchláJrigkeit, Apathie zu veru rsachen (Gr imbe r g und Mitarb),

Die Trioxazm-Behandlung war erfolgreich in Fallen der mit or ganischer Krankheit verhundenen, sowie mit der Krankenhausaufnahme und BehandJung zusammenhangenden psychischen Erregungszust1t'nde, bei neuropathischen Erscheinungen (Pavor nocturnus), Bei akuter Sprachstarung neuropathíscher Kínder lösten sich die Hemmungen nach Trioxazin-Gabe, das Angst gefUhl verminderte srch und das St ottern wurde besser (Frank),_ Vor der Besuchszeit verabreicht, konnte man die Erregtheit der Kínder verringern, Trioxazm má'ssigt das Angst','

'i

gefUhl auch bei Kíndern, die zur Operarion kommen (Gyarmaü und _Akács),

6

}'_Eerwendung i~ezialfallen

Durfen auc h die E pi-

Ja, N eben gleíchzeitiger Gruppentherapie un··

leptiker gebrauchen ?

tersuchterr Kiss-Vámosi und Adorján die Wír kung von Tr ioxazin bei epíleptischen Kr a nken. Neben der weitererr Gabe von Antiepileptika erhielten 12 Persorren úiglich 3 Tabletten Tr ioxaz!n, Nach einern Manat wurde die Trioxazin Gabe fiir 3 Wochen unterbr ochen und die Antiepileptikumdosis er höht,

Wi.e wtrd Tnoxazin

Trioxazin hat m einer TágHeherr Erhal--

in diesem F alle ver -

tungsdosrs von 6')0-1200 mg und neben der

abreicht ?

gleichzeitigen Gabe von Antiepileptika, eine m'8.ssig tanísierende Wirkung bei Epileptikern, ohne die K;:ampfbereitschaft zu erhöhen.

Auch die Zucker-

Ja. An einern internistrschen Krankenmaterial

kranken einnehmen

untersuchte Kenedi die Wirkung der 10 Tage

dürfen ?

verabreichten Tagesd os is von 18~0 mg T rioxazin hinsiehtlich des Zuckermetabolismus, Bei den im Heilungszustand betindlichen jungerr Patienten mit Duodenalgesch,vUr ,var der nUchterne Blutzuckerspregel medrig, der Veriauf der Kohlenhydrat-Belastungskurve flach .. Nach Trioxazin-Gabe war der Nuchternwert, sowie dre Belastungskurve erhöht, die Werte befanden sich innerhalb der Normalgrenzen . Eine Glykosurie ·,var nicht bemerkbar. In der Mehrzahl der ohne Insulin behandelten seni!en Zucker k~ank':'n __hat

:r_r io_~a_z:r_n__cl~:>_I<:ohlenhy_dr at -

toleranz mcht geiindert. - 7 -

Die Normaldasis betragt 3--6 Tabletten pro W eiche Dos is von

T rioxazin kan n maximal gegeben werden ?

Tag; in schwererr Fallen nocbmehr. Wir kenneu abe r auc h Autor en, die bei der Dauer behandlung 3 x 3 Tabletten pro Tag verabfolgt haben und damit gute Ergebnisse und trotz der hohen Dosts eine gute Vertrfi'glichkeit verzeíchnen konnten, Manche }.utoren haben auc h feststellen können, d ass der Ther api eerfolg abhangig ts t von der Behandlungsdauer und von

d~r Dos1erungshöhe. Man Nird;

als o bei langere r Behandlungsdaue r und bei höherer Dosierung hessere Ergebnisse erzíelen als bei kUrzerer Behandlungsdauer und niederer Dosierung, ~-hat sogar 3 x l 'l Tabletten-bei guter Vertraglichkeít- verabreicht

Ja. 30 T ab letten pr o Tag!?

diese interessante Untersuchung NUtde

bd chr anisch en Alkoholiker n durchgeführt: Sie wurden zur Kompensíerung der Symptorne der AlkoholentNöhnung mít auffaUend hohen Dos en- mtt 30-40 Tabletten pro T ag- behandelr Wehrend sie unter der Wírkung der bíslarrg angellandterr Sedativa tief schllefen, infolge ihrer Benommenheit mehrere T"· ge lang zur Kollaboration unfahig war en-unter T rioxa zin-Wirkung hatten sic h ruhrg verhalten, schtiefen nicht den ganzen Tag, höchstens schlummerten. dieser Zustand

usw, - jederzeit aufgehoben Nerden (Muller)

- 8 -

Die Verwendung derart hoher Dosen, die mit R echt als eine subakute menschliche Toxízitatsuntersuchung bezeichnet

~.ver den

kann,

.verf die Fr age auf, oh dadurch der Organismus nicht geschadigt wird. Vor kurzer Zeit wu r den die diesbezüglíchen Unter suehungen beendet: Diese Dos en verur sachten in keíner der zahlr eíchen unter suchterr biologischen Funktionen eine nenneswerte il:nderung.

Wie lange muss

Tri~~

Das ist im einzelnen natürlich seh r ver-

oxazin gegeben wer-

schíeden. Trioxazin hat keine akute Wir-

den, bis fU r den Pa-

kungl Das Mittel muss mindestens 3-4

tienten un den A rzt

ge hindunh gegeben werden, bis sein Effekt

ein Ther apieerfolg

bemerl:bar werden kann.

Ta~~

merkbar wird?

Wie lange kann Tri-

Uns liegerr Falle vor, die h[nger als ein

oxazin gegeben wer-

Jahc behandeit worderr sind. Sofern sich

den ?

eine einmal gewahlte Dosis als vertri."glich erwiesen hat, kann das Praparat ohne weiteres Uber einen langen Zeitraum, d . h. über Jahre hin.veg gegeben werden.

9

Zur Pharmakokinetik und

Toxlcz~t:'!c~-

Wie lange halt die

Im aligemeinen kanu die gleichmassige Wir-

Wirkun6 einer Ein-

kung mit dreimaliget Dosierung pro Tag ge-

zeidosis an ?

sichert wer den . Damit im Zusammenhang hat F arag6

bewiesen, dass Trioxazin übe r den

Magerr gut und rasch absorbiert -.vird. Arrsebein end sind besonders die Lebe r und Nie r en gegenüber Trioxazin empfindlich. Der Anhaufungsgrad in der Leber weist darauf hin, dass die Leber nicht nur in der Entleerung, sanderu auch im Abbau der Verhindung eine R alle einnimmL Im Organismus wir d das Trioxazin ·-Molekül, parallel mit d em Zeitfaktor, zerstzt abgebaut.

T oxizitiitsangaben ?

Trioxazin ist praktisch untoxisch. Das Mittel kan n sozusagen ad infinitum ohne ir·· gendeine toxisebe Sebadigung verabreicht werden. '

Die Toxizitat von Trioxazin ist sehr niedrig (Bor sy), Es wurden taglich 3 x 10 Tabletten (9000 mg) 12 chranisch -psychotischen Kranken 10 T age lang ve rab re ich t" Diese grosseMenge kann ruhig als eine subakute Toxizitatsuntersuchung bezeichnet werden. Es wurde keine bemer kenswerte Nebenwirkung beobachtet (MUller und Teratagene Wirkung ?

Sajt<_:>~) .

Das Mittel hat- laut tierexperímentellen Untersuchungen des Histo- und Biogenerischen

----- -------------- - -------IHsH+u-t-s,--Rooa-pest-cHnd--BBi-s-s-fet,--P-aris - keine

- 10

teratagene Wirkung . Trioxazin verursachte kelne Missbildungen und hatte keinerr bemerkenswerten Einfluss auf die Anzahl der Geburten, Gebrüte, auf das Durchschnittsgewicht der Neugeborenen . Zur Pharmako- Physio- Psychologie Vertraglichkeít ?

Die ErgebnisseBeweisen, dass Trioxazin vom Organismus gut vertragen Nird und selbst in hohen Doserr unschadlich ist..

Nebenwirkungen ?

In ganz seltenen Fallen könnerr- hauptsachlich in den ersten Tagen der BehandiungMüdígkeít,' sowie Schlafrigkeit vorkommen, die führen aber nicht zur Unterbrechung der Behandlung .

Alkoholpotenzierende

Bie Tatsache, dass Trioxazin keine

Wirkung?

alkoholpotenzierende Wir kung hat, hat eine gr os se Bedetung, da es allgemeínbekannt ist, dass von den Alkoholikem mit verschiedenen, stark verbreiteten Sedativa viel M issbrauch getrieben wird: Infoige der alkoholpotenzierenden Wirkung genügen schorr geringe Mengen einen Rausch hervorzurufen, deshalb werden die Alkoholiker leicht ih r Opfer.

Und die Strassenver-

Neben Verabreichung verschiedener psycho-

kehrssicherheit ?

t roper Mittel untersuchte Horváth den Typ der Reaktionszeit, Handtremor, Sehempfind----li.chkeit-im-ZwielíGht;---phBt-ept-J.s-Gfie-und skotoptische Adaptation, akustische Emp·findlichkeit und sensomotor is c he Leistung. - ll

Es konnte auch durchan 7000 Personen durchge ·führte p har ma ko -physio ·-psychologische Untersuchungen festgestelit werd en, d ass Triox ·azin keine muskelerschlaffende Wirkung hat, setzt die Reaktionsbereitschaft nicht herab und verursacht keinen Tremor (Rózsahegyi), Die diesbezügliche vorteilhafte Wirkung des Mittels geht übrigens auch aus dem sich der der Medikation der Raumfahrern befassenden sowjetischen Fachwerk hervar (Parin),

Und was die Alkoholiker betrifft: Diese Men·· seben können wegen der relaxierenden und die Reizleistungsfahigkeit herabsetzenden l"irkung auch filr Verkehrsuntalle verant··vortlich gernacht werden, unabhangig da von, ob sie von Fussgingem oder Kraftfahrern eingenommen ·Nerden, da die meisten dieser Mittel eine Reflexverlangsamung ver ur sachen.

12-

Angaben der Forschungerr von Trioxazin

Woher haben Sie

Trioxazin ist von ein er europaischen For·

das Trioxazin ?

schergruppe synthetisiert und unter Bete i·ligung unserer Forschung weltweit expertmentell und kli11isch geprUft ·norden.

Welche europaische

Eine Forschergurppe in Ungarn. (Wenn

Forschergruppe mei-

Zeit ist oder wenn die Notwendigkeit zu

nen Sie ?

weitererr Informationerr besteht, könnerr Sie auf die Fehigkeiten der ungarischen pharmazeutischen Industrie eingehen.) Das Team gehört dem Pharmazeutischen F orschungsinstitut, Budapest.

Hersteller Firma ?

Trioxazin nird in den EGYT Pharmakochemischen Werken hergestellt. und '

der Wir kstoff ist in Österreich sowie in weiten Teilerr der Welt patentiert odei zum Patent angemeldet. An dieserStelle möchten wir Folgendes einflechten:

-Die ungarische pharmazeutische Indul

strie ist die leistungsfahigste und forl

schungsintensivste Osteuropas. Wo steht Ungarn in der Export·-Weltrang-

- In der Export·- Weltrangliste fUr pharma ·' zeutische Produkte steht Ungarn an der 7 .

liste ?

Stelle! (Pharma -Export pro Kopf der Bevölkerung 2.

- 13

St~lle

!)

-Die ungarisebe Arzneimittélindustrie hat '

eilte 60 jahrige Tr adition; sie pr oduzier t

'

Wohin werden Arznei-

und he fert vie le Arzneistoffe in alle T ei-

stoffe aus Ungarn

le der WelL Wir ·Nissen, dass viele der

geliefert ?

grossen deutschen und österreichischen Arzneimittelhersteller bei unga risc he n Herst ellern Wir kstoffe kaufen. -Die ungarisebe pharmazeutische lndustrie findet immer mehr Vertrauerr in der Nestli-

Wie steht es mit

chen ·0/elL Über die Bank of London erhielt

dem Devisenkredit ?

sie kürzlich 30 Millionen Dollar als Kredit zum weitererr

Au~bau

der einzelneu pharrna-

zeutischen Firmen. Es ist der grösste Kredit, den westliche Banken se it d em Kr ie ge einern osteurop'aischen Land gewahrten. Das bedeutet, de ss die ungarisebe pharmazeutisebe Indus tr ie auch fU r die westliebe Welt ein wichtiger Handelspartner ist und dass man den Wissenschaftlern und Marragern Leistungen wie denerr in den grossen Nestlichen Industrielandern zuerkennt, \

Ist Trioxazin in

Ja, in Ungarn, in der UdSSR, sowie in

anderen Landern im

10-15 'Nestlichen Landern unter diesem oder

Handel ?

sonstigem Patentnamen, In der BRD z. B.

etNa

in Form einer Kombination Nird in Verkehr gebr acht.,

...

--- ----------- --- --

-

--- ..

.

-

- 14