BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány
Cím: NON-PROFIT MARKETING A VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZBAN
Készítette: Dallos Anna Dóra
Budapest, 2006. 2
Tartalomjegyzék Előszó.....................................................................................................................................4 I. Felvonás .............................................................................................................................5 1. 1. A marketing .............................................................................................................5 1. 2. A non-profit szféra szervezetei................................................................................6 1. 3. A non-profit marketing ............................................................................................7 1. 3. 1. Marketing a kultúrában .................................................................................7 1. 3. 2. Keresleti és kínálati oldal..............................................................................8 1. 4. Marketingstratégia ...................................................................................................10 II. Felvonás............................................................................................................................13 2. 1. A színjátszás története Székesfehérváron................................................................13 2. 2. A Vörösmarty Színház élete napjainkban ...............................................................15 2. 3. A Vörösmarty Színház marketingpolitikája ............................................................17 2. 4. A Színház marketingstratégiájának eszközei ..........................................................18 2. 5. Belső és külső marketing a Vörösmarty Színházban...............................................23 2. 5. 1. Belső marketing ............................................................................................23 2. 5. 2. Külső marketing............................................................................................25 III. Felvonás ..........................................................................................................................34 3. 1. Kvalitatív kutatás.....................................................................................................35 3. 2. Kvantitatív kutatás ...................................................................................................37 „…Függöny!”........................................................................................................................55 Táblázatok és ábrák jegyzéke.................................................................................................56 Mellékletek.............................................................................................................................74 Felhasznált irodalom
3
ELŐSZÓ „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.” (William Shakespeare: Ahogy tetszik II. felvonás 7. szín)
A 2005-ös átalakítás nagy változást jelentett a székesfehérvári Vörösmarty Színház életében. Megőrizve a régi kor vonásait, a modernitással ötvözve egy teljesen újszerű építmény ad otthont a fehérvári színjátszásnak. A legmodernebb színpad-technológiával, valamint a kibővült, lelkes, dinamikus társulattal ma már bátran veheti fel a versenyt akármelyik fővárosi nagyszínházzal szemben. Dolgozatom témaválasztását nagyban befolyásolta, hogy a főiskolán, a nemzetközi marketing szakirány hallgatójaként, megismerkedhettem a marketing szerepével, eszközeivel, melyek megfelelő alkalmazása nagyban befolyásolja egy szervezet profitabilitását, legyen az anyagi haszon
vagy
más
mérhető
érték.
Szerencsémre
szakmai
gyakorlatomat
is
itt
Székesfehérváron, a Vörösmarty Színháznál töltöttem, így a témaválasztás egyértelmű volt számomra. Másfelől, a közel tíz éves néptáncos múltam során, amely jelenleg is tart, magam is tapasztaltam, mivel jár egy-egy szereplésre való felkészülés, milyen nagy munka áll ezek megszervezésének hátterében. Így a marketing, esetünkben kifejezetten a non-profit marketing, bizony egy vidéki színháznál is kulcsfontosságú szereppel bír. A következőkben a Vörösmarty Színház marketingpolitikáját, valamint annak eszközeit és módjait kívánom megvizsgálni és bemutatni. A színház általában non-profit szervezet, vagy a kormányzati piac része. Ennek megfelelően a non-profit marketing általános bemutatása, elsősorban a kultúrális intézmények esetében, valamint az ehhez fűződő fogalmak tisztázása és megmagyarázása a célom. Majd a színház marketingstratégiájának részletesebb bemutatása után az elvégzett kutatás módjait, eredményeit elemzem, az észrevételek, valamint az esetleges hiányosságok, javaslatok leírásával és összegzésével.
4
I. FELVONÁS Ebben a fejezetben kívánom röviden bemutatni a témához tartozó alapfogalmakat, a marketing fogalmát és szerepét, a non-profit marketing szervezeteit és részeit. Majd a marketingstratégia kialakítását, és megvalósulását a kultúrában, pontosabban egy színház életében.
1. 1. A marketing Mit is jelent a marketing. A marketing piacszervezési folyamat, mely azt segíti, hogy a célcsoport igényeinek kielégítéséért megfelelő ellenértéket kap a szolgáltató.
Philip Kotler a "Marketing a nem-profit intézmények számára" c. könyvében a marketinget úgy határozza meg, hogy az "a megcélzott piacokkal történő önkéntes értékcsere előidézésére gondosan kialakított programok elemzése, tervezése, megvalósítása és ellenőrzése, az intézmény céljainak elérése érdekében."1
A definíció értelmezésekor kiderül, hogy a marketing olyan tevékenységfolyamat, mely a célcsoportok igényeit feltárva, azokra termékeket és szolgáltatásokat fejleszt ki, ezekhez ellenértéket és igénybevételi csatornát rendel, melyekről információt juttat el a célcsoportok tagjaihoz.
Ez a megfogalmazás igen konkrét, és egyértelműen meghatározza a marketing feladatát a szervezet tevékenységrendszerében, mégis fontos kiemelni, hogy csupán akkor lehet egy szervezet marketingtevékenységét sikeresen ellátni, ha a marketing gondolkodásmóddal is azonosulni tud a szervezet, tehát szolgáltatásairól, programjairól úgy gondolkodik, mint olyan értékekről, melyért csereérték elvárható.
Most nézzük, mely szervezetek tartoznak a non-profit szférába.
1
Forrás: Suzanne Walters- Marketing és a könyvtárak, http://epa.oszk.hu/00100/00143/00049/walters_h.html
5
1. 2. A non-profit szféra szervezetei
A non-profit elnevezés, a nem profitérdekelt, a nem állami, illetve nem kormányzati szervezetekre használt kifejezés a kilencvenes években terjedt el Magyarországon. A szó nemcsak azt jelenti, hogy a szervezet nem a haszon megszerzésére hajt, hanem azt is, hogy a nyereséget a tagok nem vehetik ki, vissza kell forgatniuk saját működési körükbe. További jellemzőjük, hogy függetlenek a társadalom másik két meghatározó szektorától: az üzletitől és az államitól. Ezért is használjuk ezekre a szervezetekre az NGO (Non Governmental Organisation – nem kormányzati szervezet) angol rövidítést. Ma már a profit szférában alkalmazott marketing-módszerek, ugyanúgy megtalálhatóak a non-profit szervezetek marketingpolitikájában is. A haszon, még ha anyagi is, a további lehetőségek elérésére és tökéletesítésére koncentrálódik. ”A non-profit szervezetek civil szervezetek, amelyek a társadalom önszerveződése révén jönnek létre, és olyan, nem profitorientált szerveződések, amelyek társadalmi szükségleteket elégítenek ki, állami és önkormányzati feladatokat látnak el nem költségvetési forrásokból, ám gyakran üzleti tevékenységet is folytatnak nemes társadalmi célok elérése érdekében”. 2
A non-profit szervezetek csoportjai:
2
•
Állami irányítású (pl. kórházak)
•
Politikai szerveződések (pl. pártok)
•
Államigazgatási intézmények (pl. minisztériumok)
•
Közhasznú alapítványok (pl. Vöröskereszt)
•
Egyházi intézmények (pl. templomok)
•
Kulturális intézmények (pl. színházak, múzeumok)
Dinya-Farkas-Hetesi-Veres; Nonbusiness Marketing és Menedzsment - Bevezető, 2004.
6
1. 3. A non-profit marketing
A témával foglalkozó szakemberek szerint „ma a non-profit szervezetek is rákényszerülnek profitorientált tevékenységre, az üzleti piacokon tevékenykedő szervezetektől pedig egyre inkább elvárható a nem profitcélú, társadalmi értékeket preferáló magatartás”.3 A civil szervezetek számára is fontos tehát a marketing, egyrészt azért, mert a civil szerveződések valamilyen társadalmi vagy szűkebb csoportokon belül megjelenő igényre vagy kihívásra való válaszként alakulnak meg, és ezért alapvető vonásuk kell, hogy legyen a célcsoportok igényeinek minél teljesebb kielégítésére való törekvés. Másrészt erőforrásokért illetve gyakran az ügyfelekért is egyre erősebb verseny indult meg a non-profit szervezetek között. A megfelelő marketing segíti a tevékenység, az ügyfelek és a támogatók kielégítő egymásra találását.
1. 3. 1. Marketing a kultúrában
A marketingszemlélet a kulturális intézmények tekintetében azt vallja, hogy az ilyen vállalkozások motivációja alapvetően a „mentális, lelki, érzelmi hiányérzet kielégítése.” A néző, vagy látogató a szórakozás, a kikapcsolódás, a kellemes időtöltés végett megy akár színházba, akár múzeumba. A non-profit jellegű minősítés nem azt jelenti, hogy a szervezet nem termel profitot, vagy rosszabb esetben veszteséges lenne. Az előállított haszon itt további fejlesztésekre, újabb programokra fordítódik, és nem osztódik szét a szervezet vállalkozói között. A non-profit szférának is szüksége van tehát a megfelelő forrásokra, sőt mi több, nagyrészt ez határozza meg a szervezet életben maradását. Természetesen nem csak az anyagi forrásokra kell gondolni. Források alatt értjük az egyéb, tárgyiasult eszközöket, vagy emberi erőforrásokat is.4
3 4
Dinya-Farkas-Hetesi-Veres; Nonbusiness Marketing és Menedzsment – Bevezető, 2004. Dinya-Farkas-Hetesi-Veres; Nonbusiness Marketing és Menedzsment – 94. o., 2004.
7
1. 3. 2. Keresleti és kínálati oldal
Míg a marketingben a vevő alatt azon piaci szereplőt értjük, aki szükségletei és igényei kielégítése érdekében hajlandó az adott terméket és/vagy szolgáltatást megfizetni, addig a kulturális vállalkozások esetében a vevő: a nézőt, látogatót jelenti. Ezek a jegyvásárlások azonban nem fedezik az összes kiadást, így egyéb forrásokra is szüksége van a vállalkozásnak. Így válik vevő a szponzorból, és a támogatóból is, aki azonban másfajta igényekkel is rendelkezik, mint az átlag néző vagy látogató. Ezáltal több célcsoport jelenik meg a kulturális vállalkozások estében is, azaz mindegyik csoport szükségleteinek kielégítésére törekedni kell a szervezetnek a keresleti oldalon. Egy kulturális vállalkozás potenciális célcsoportjai a következők: •
Nézők – legfontosabb célcsoport, rajtuk múlik egy adott projekt sikere.
•
Lakosság – vállalkozás környezetében élők, fontos velük a jó kapcsolat fenntartása az esetleges ellenérzések kezelése végett.
•
Turisták – a kulturális vállalkozás vonzereje miatt jönnek. Fontosak a kapcsolódó turisztikai kereslet szempontjából.
•
Önkormányzat – a kulturális vállalkozás helyszínét biztosítja, az együttműködés elengedhetetlen.
•
Szakhatóságok – az ő hozzájárulásuk, engedélyük nélkül a vállalkozás nem tudna működni.
•
Protokollvendégek – nagy jelentőséggel bíró, akár szponzoráló, támogató vagy önkormányzati személyek a pozitív benyomás keltése érdekében.
•
Média – az információk eljuttatása a nagyközönség felé a sajtón keresztül, természetesen a reklámmegoldások mellett.
•
Támogatók – az önkéntes mecenatúra hívei, ellenszolgáltatás elvárása nélkül.
•
Szponzorok – marketingmegfontolásból nyújtanak anyagi, illetve tárgyi segítséget.
•
Segítők – természetes személyek, akik munkájukkal, részvételükkel segítik a vállalkozást, vagy annak projektjét.
•
Egyéb szervezetek
8
A kínálati oldalon elsősorban a pénzt, mint legfontosabb erőforrást kell megemlítenünk. A vállalkozások projektjei is kiadásokkal járnak. Ezek fedezésére azonban több lehetőség is adódik. Azonban minden szponzort, támogatót meg kell győzni arról, hogy számára is fontos, mi több előnyökkel jár az, ha támogat egy-egy ilyen kultúrális vállalkozást. Mivel érdekeik különbözőek, úgy a számukra megfelelő ellenértékekre kell felhívni figyelmüket. Például a szponzorok
megnyerésére
alkalmas
promóciós
lehetőségek
felajánlása,
úgymint
médianyilvánosság stb., mely során hírnevük is javulhat, az önkormányzatok esetében pedig a projekttel járó, települést is érintő pozitív hatásokra kell alapozni. Egy másik fontos erőforrás a termék, pontosabban a produkció, amely pénzért beszerezhető, előállítható. Itt azonban felléphetnek időbeli vagy más fizikai korlátok, jogi keretek, melyek lassíthatják, akadályozhatják a kulturális termék létrehozását. Másik korlátozó tényezőt képeznek a művészek, szereplők, esetünkben színészek, mivel egyegy tehetséges színészből „csak az az egy van”. A technikai feltételek többnyire adottak egy kulturális vállalkozásnál, azonban itt is felmerülhetnek újabb és újabb igények. Ezek finanszírozására természetesen nyerhető szponzor, vagy akár pénzösszeg is pályázat útján. A kulturális projekt megvalósítása számos egyéb szolgáltatást is igényelhet. Az ideiglenes körülmények ellenére a normálisnak számító környezet megteremtése szükséges az adott helyszínen (pl. biztonság, közlekedés megoldása, parkolók, mosdóhelységek, stb.). A humán erőforrás, a személyes közreműködők is elengedhetetlen részei a kulturális vállalkozásnak. Legyen az állandó (pl. színház, múzeum) vagy ideiglenes projekt. A non-profit marketing esetében is létező elem a verseny. Itt is a vevőkért, azaz nézőkért, látogatókért, másrészt a beszerezhető forrásokért folyik a verseny. Ezért érdemes tájékozódni a versenytársakról, konkurensekről szekunder információk, hirdetések, kritikák, ajánlatok révén. Így képet kaphatnak arról, mi az amin, vagy amit változtatni, újítani esetleg folytatni kell a jövőben. A marketinginformációk kibővítésével a vállalkozás számára lehetőség nyílik a célközönséggel való hatékonyabb kommunikációra.
9
1. 4. Marketingstratégia
Hogyan valósul meg mindez egy színház életében?
Mivel olyan kulturális intézményről van szó, melyet egyrészt az adófizetők pénzéből tart fenn az állam, állami és önkormányzati támogatások révén, másrészt a támogatók, szponzorok segítik anyagilag, a színháznak nagyon jó marketingstratégiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a legmegfelelőbb módon tudja kommunikálni céljait ezen ügyfelei felé. Mint mindenki, így a támogató is kíváncsi, mire költik a pénzét, milyen ellenszolgáltatáshoz juthat befektetése által. Egy színház esetében a közönség jelenti az ügyfeleket, a potenciális támogatókat, szponzorokat egyaránt. Az ő megnyerésük érdekében kell a marketingeszközöket olyan módon alkalmazni, amely az ő ízlésüket, igényüket is kielégíti. Gondoljunk csak a műsorpolitikára, vagy a minőségi szóróanyagokra, tájékoztatókra, melyekben természetesen a promóció is biztosított ezen ügyfelek számára.
Termékdöntések Ahogy ez már kiderült, egy kulturális vállalkozás esetében az előadás, a produkció, a kiállítás maga a termék. Ezek lehetnek ideiglenes, illetve ismétlődő jellegű produkciók (koncert↔színházi előadás). A választék, más néven termékmix, itt a színház repertoárját, a múzeumok kiállításának sorát, illetve a moziműsort jelenti, melyet természetesen az alapján állítanak össze, hogy melyik nyerte el leginkább a közönség tetszését, melyek a sikeresebb darabok, előadások. A „kulturális vállalkozások esetében is célszerű kihasználni a márkaépítés
lehetőségeit,
ezzel
is
hozzájárulva
az
intézmény
vagy
projekt
5
versenyképességének erősítéséhez”.
Egy másik fontos tényező a termékmarketinget illetően, a helyszín kiválasztása az adott projekthez. Ez egy színház esetében (jobb esetben) adott, azonban egy-egy klasszikus darab korhű környezetéhez, külső helyszín is választható, pl. egy vár vagy rom, amely még jobban kihangsúlyozza a darab vagy előadás különlegességét.
5
Dinya-Farkas-Hetesi-Veres; Nonbusiness Marketing és Menedzsment – 101. o., 2004.
10
Árdöntések Az árdöntések esetében a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet a kiadások által generált költségek vonzatában, olyan reális értékeket megszabni, mely összhangban van a nézők, látogatók által még elfogadhatónak vélt árakkal. Ennek megfelelően alkalmazható a költségalapú árképzés, melynek lényege, hogy az állandó és változó költségek alapján meg tudjuk határozni azt a minimális bevételt, mellyel a vállalkozás nem lesz veszteséges. Ez az ár azonban, nem feltétlenül van összhangban a vásárlók fizetőképességével. A fogyasztói értékítéleten alapuló árképzés során, azt figyeljük, hogy a fogyasztók mennyit hajlandóak fizetni a szolgáltatásért. Mindez az ún. diszkrecionális, azaz „szabad rendelkezésű” jövedelemhányad függvénye. Pontosabban, mennyi marad az alapvető szükségletek kielégítése után a szórakozásra. A behatolási árstratégia az új projektek esetében alkalmazható, abban bízva, hogy az „egységnyi kis nyereség mellett a tömegszerű eladás biztosítja majd a megtérülést”.6 A lefölözéses árstratégia esetében ez pont fordítva van. A projekt egyediségét, különlegességét hangsúlyozva magas árat határozunk meg. A kulturális projekteknél ez csak az igen exkluzív előadásokra, produkciókra vonatkozóan alkalmazható, ott is az árra csak kis mértékben érzékeny látogatók esetében. Az
áralkalmazást
tekintetében
beszélhetünk
merev,
rugalmas
vagy
differenciált
áralkalmazásról. Az árdifferenciálás azonban a legelterjedtebb módszer. Például egy színháznál az árakat differenciálhatjuk hely és idő szerint egyaránt. Azaz más árat fizetünk az első, illetve hátsó sorokért, valamint páholyokért. Drágább egy premier előadás, de a hétköznapi és hétvégi előadások árai is különbözhetnek. Nem is beszélve a kedvezményes jegyekről, diákok, gyermekek, nyugdíjasok részére. A csomagárak esetében pedig a bérletesek, mint „törzsvevők”, jutnak a legnagyobb kedvezményekhez. Az értékesítés Mint minden terméket, a kulturális projekteket is el kell adni, informálni kell a célközönséget. Ehhez a legmegfelelőbb eszköz a reklám. Rádióállomásokon, televízión, nyomtatott sajtón keresztül, fizetett hirdetések útján a legközvetlenebb módon érhetők el a célcsoportok. Mindemellett a jó közönség- és médiakapcsolatok során, viszonylag olcsón tudjuk az 6
Dinya-Farkas-Hetesi-Veres; Nonbusiness Marketing és Menedzsment – 102. o., 2004.
11
információkat „kiszivárogtatni”. A kiemelt ügyfelek tájékoztatására a direkt marketing eszközeinek (meghívók, ajándékok, személyre szóló e-mail, stb.) alkalmazása a legjobb módszer.
Közvetlen kapcsolat a nézővel Ide tartoznak egy-egy vállalkozás vagy projekt logisztikai és disztribúciós döntései. Ez alatt értjük pl. a színházba, előadásra, koncertre érkező látogatók nem csak a személygépkocsikkal történő parkolásának, de magának az utaztatásuknak a megszervezését is. Valamint szintén figyelemmel kell lenni a jegyvásárláskor és a sorban álláskor felmerülő gondok kezelésére. Itt merül fel az Internetes jegyrendelés lehetősége, vagy a bérletes rendszerrel járó előnyök kihasználása.
12
II. FELVONÁS
A székesfehérvári színjátszás történetének ismertetése után, a Vörösmarty Színház rekonstrukciója utáni változásokat mutatom be, majd annak a Színház marketingpolitikájára gyakorolt hatásait, illetve elemeit.
2. 1. A színjátszás története Székesfehérváron
A magyar nyelvű színjátszás bölcsője Fehérvár közönsége a Kőszínház megépítése előtt sem maradt ki a színházi életből, hiszen addig a kor legendás színművészei a város fogadóiban léptek fel. A városban megforduló színtársulatok a XVIII. század végén és a XIX. század elején a német többségű belváros és a városban állomásozó osztrák tisztikar igényeinek megfelelően németajkúak voltak; az első magyar színtársulat 1813 októberében jelent meg a városban. Kultsár István pest-budai társulata mindössze nyolc napig játszott a fehérvári publikumnak. A társulat feloszlása után, amikor úgy látszott, hogy a magyar színművészet ügye ismét holtpontra jut, Fejér megye közönsége közadakozásból hosszú időre otthont adott a magyar színészet legjobb művelőinek. Az 1818-1837 között működő „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat” otthona a Kossuth utcai Győry-ház volt. A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban a „theatrum szálája” helyezkedett el, ahol egyébként már 1790-től kezdve tartottak színielőadásokat.
A saját színház Az 1860-ban alakult „Színészpártoló Társaság” önálló kőszínház építését szorgalmazta, ennek alapkövét 1872. augusztus 8-án rakták le, tervezői a kor ismert színházépítői, Koch és Skalniczky voltak. A Győry-ház szálájának 1873-as beomlása után különösen sürgetővé vált
13
az új színház megnyitása, amelyre további egy évet kellett várni: 1874. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit. Az avatási ünnepségen Katona József Bánk bánját mutatták be. A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét.
Önálló utakon Az 1962. évi alapító okirat nem színháznak, hanem „színházi célú művelődési intézménynek” nevezi a város színházát, de a közönség, a színházi emberek, a sajtó sohasem nevezte másként, mindig színháznak, ahogy az épület homlokzatán is ez áll: Vörösmarty Színház. A csak befogadószínházként működő fehérvári teátrum évtizedekig nem rendelkezett önálló társulattal. 1983-tól kezdődően azonban mind határozottabban kezdett törekedni az önállóságra. Eleinte csak egy-egy bemutatóra szerződtettek színművészeket, de 1995 júniusában a városi önkormányzat lehetővé tette, hogy tíz fiatal színésszel (Brunner Márta, Fehér Adrienn, Horkay Péter, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter, Szomor György, Tihanyi Lívia, Várfi Sándor, Zakariás Éva, Závodszky Noémi) létrejöjjön a színház társulatának magja. Ez a névsor 1997-ben tovább bővült: a Vörösmarty Színházhoz szerződött Kállay Ilona és Szabó Gyula – az önkormányzat ugyanis további tizenhat színművész szerződtetését biztosította.
Közelmúlt 2003-ban végre sikerült központi támogatást nyerni a rekonstrukcióhoz, így 2004 nyarán megkezdődhettek a felújítási munkálatok. Ez idő alatt a társulat vándorolni kényszerült. 2005. május 31.-től, december 19.-ig az ország több pontján fordultak meg Fehérvár színészei. Ez 132 vidéki szereplést és 201 Székesfehérváron játszott előadást jelent. A decemberi, ünnepi nyitóhét lezajlása után a Vörösmarty Színház társulata, új vezetéssel Szurdi Miklós személyében, megkezdhette munkáját Fejér-megye legnagyobb, egyben az ország egyik legmodernebb technológiával rendelkező színházában.
14
2. 2. A Vörösmarty Színház élete napjainkban
Modern épület - modern színpadtechnika Szurdi Miklós 2003 óta a Vörösmarty Színház igazgatója. A közel 4 milliárd forintos beruházással a színház teljes felújítását és átépítését vezényelte a rekonstrukció idején is. Így 2005. decemberétől egy vadonatúj teátrum várja a közönséget, a most már több mint 130 esztendővel ezelőtt emelt épületben. A régi színházból csak a külső főfalak maradtak meg. A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki és az egész nézőtér légkondicionált lett. Korábban 630 férőhelyes volt a Színház, most azonban csak 470-en ülhetnek be és élvezhetik az előadásokat. Azokat a széksorokat vették ki, ahonnan régebben sem lehetett jól látni. Csúcstechnikát építettek be a színpadra is: új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók vették át a korábbi, mára már teljesen elavult színpadtechnika feladatait. A korábbi egyszerű forgószínpadot gyűrűs forgószínpad váltotta fel, ami azt jelenti, hogy a forgó közepe és gyűrűje egymástól függetlenül is mozgatható, értelemszerűen akár egymással ellentétes irányban is, ami látványos díszletváltásokat tesz lehetővé. Ugyancsak gyors és látványos díszletezést valósít meg az a 36 tagból álló díszletmozgató kocsi, amely a hátsó színpadról fél perc alatt áthúz egy teljesen felépített díszletet a színpadra. Az előadások a felújítás előtt két helyszínen zajlottak. A Kőszínházban és a Pelikán Udvarban. Az átépítés során, a Kőszínház épületén belül két kisebb stúdiószínpad is kialakításra került, amelyek kamara-előadások helyszínéül tökéletesen megfelelnek. Az itt játszott daraboknak a szűkebb, kisebb nézői létszámot befogadó környezet, sokkal meghittebb, intimebb légkört kölcsönöz. Egy másik technikai újítás igen megosztja, mind a színházba járók, mind pedig város lakóinak véleményét. Az épület tetején esténként minden negyedórában 6 percen át, különböző színekben pompázik a zsinórpadlás. Éjszaka mindez igen látványos, főleg a környező lakótelepekről csodálhatják az emberek, azonban, ha valaki éppen színházba készül, közeledve az épülethez, már kissé elbizonytalanodik a látvány szükségességében. Sokan azt vallják, hogy ez egyáltalán nem illik a Színház arculatához, amellyel sajnos szintén számos fehérvári nem ért egyet. Erről részletesebben a kérdőíves felmérés eredményeinél lesz szó. 15
Új műsorok A színház külsejének átalakulásával, maga a fehérvári színházi élet is egy új vonalon indult el. Az előadások mellett újabb színházi programok is indultak, mint például a Dumaszínház, vagy a Café Premier előadásai; jazzestek, irodalmi estek, lemezbemutatók. Ezek részletes bemutatása a marketingstratégia eszközeinél kerül majd sorra. Társulat A Vörösmarty Színház Társulata egyaránt jelenti a Színház vezetését, színművészeit, tánckarát, valamint a dolgozókat. Ez pontosan 24 színészt, egy 12 fős tánckart és egy 85 fős „láthatatlan” brigádot jelent a háttérben. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar is a társulat tagját képezi. Vendégművészeket is gyakran felkérnek egy-egy darabra. 1. számú melléklet: A Vörösmarty Színház Társulata és Vendégművészei 2006/2007-es évad műsora A 2006. szeptember 15-én tartott társulati üléssel elindult az idei színházi évad. Új társulati tagokat is szerződtettek, Quintus Konrád, Szabó Győző színészek, valamint Lendvai Zoltán, rendező személyében. Szeptemberben volt látható, a már nyáron is nagy sikerrel futott „Viktória” című nagyoperett. Az októberben bemutatott vígjáték szintén a Nyári színház egyik nagy sikere, a „Figaro házassága” volt, novemberben pedig, emlékezve az 1956-os forradalom és a szabadságharc 50. évfordulójára, Moldova György: „Malom a pokolban” című korrajzából készült darabot vitték színpadra. Decemberben lesz látható az előző évad végére tervezett „Táncjáték”, majd az évad második felében olyan bemutatók jönnek, mint Shakespeare: III. Richárd-ja vagy Füst Milán: „Máli néni”-je. Az évad egyik nagy újdonságának számít az Éjszakai Színház elnevezésű rendezvény, melynek a megszokottnál egy picit szókimondóbb, provokatívabb előadásait élvezheti az erre is nyitott közönség. Másik új projekt a Vörösmarty Színház részéről, a „Csillagok” címet viselő sorozat, melyben neves színészek életútját ismerheti meg közelebbről a közönség. Természetesen az elmúlt évek nagy sikerei is láthatóak lesznek, úgymint a „Diótörő és Egérkirály”, „Hair”, „Chicago”, vagy az „Együtt a banda” című zenés összeállítás. A gyermekek számára pedig a Pelikán Udvar Kamaraszínházában továbbra is megtekinthető a „Bence királyfi”, valamint a Kőszínházban az „Andersen, avagy a mesék meséje” című mesejáték.
16
2. 3. A Vörösmarty Színház marketingpolitikája
A programok megismertetéséhez és a célközönséghez való eljuttatáshoz szükség van a marketingre a színházban is. A legfontosabb feladat az intézmény esetében a kultúra terjesztése, céljainak kommunikálása a közönség és a támogatók felé egyaránt, hogy azok képet kapjanak arról, mire is fordítódnak a támogatások, az anyagi, illetve tárgyi bevételek. A
Vörösmarty
Színházban
a
marketingért
felelős
személy
Várkonyi
Éva,
marketingmenedzser. Feladatai közé tartozik többek között; •
Tanácsadás a felsőbb vezetésnek a döntések marketingkövetkezményeivel kapcsolatban.
•
Különböző, újabb és újabb programok, célok kitűzése a célközönség figyelmének megtartása érdekében.
•
Támogatók, szponzorok szerzése, értékesítés egy része.
•
Marketingstratégia, illetve az ehhez tartozó költségvetés kidolgozása és továbbítása az igazgatóság és a gazdasági részleg felé.
•
A közönség igényeinek felmérése, majd a megfelelő reklámstratégia kidolgozása.
•
Hírek, információk nyújtása a médiának.
•
Jó kapcsolat kiépítése a helyi illetve az országos sajtóval és médiával egyaránt (tv, magazin, rádió).
•
Külön sajtóanyagok biztosítása a közönségnek (műsorfüzet, szórólap, plakát).
•
A marketingstratégia hatékonyságának vizsgálata, visszajelzések felmérése.
•
Rendezvények szervezése, lebonyolítása.
Ma a Vörösmarty Színházban a marketing részfeladatai három személy munkáját jelentik. Mint már említettem, Várkonyi Éva a marketingmenedzser, aki a fent sorolt feladatokért felelős személy. A művészeti főtitkár Oláh Yetti, aki próbabeosztások mellett, a műsorpolitikáért felel. A „közönségkapcsolatok” ápolását, azaz a PR feladatokat pedig Kiss László, kommunikációs vezető látja el. A belső és külső kommunikáció irányítása szintén nagyon fontos. Ennek érdekében a színházban is különböző rendezvények vannak mind a dolgozók, mind pedig az egyes célcsoportok igényeinek megfelelően. A külső kapcsolatok ápolása a más vidéki, fővárosi színházakra is kiterjed. Erről részletesebben a külső marketing elemzésénél lesz szó. 17
2. 4. A Színház marketingstratégiájának eszközei
A színház esetében a legfontosabb marketing eszköz, maga a színházi program, a repertoár, ami iránt kell felkelteni a nézők, látogatók figyelmét. Mint az már ismeretes, a színház elsődleges célja a kultúra terjesztése, minél szélesebb réteg, látogatói kör elérése és kialakítása. Ennek érdekében a Vörösmarty Színház is különböző programokat kínál színdarabjai mellett, úgymint kiállítások, kulturális események, irodalmi estek, komolyzenei műsorok. A felújított színház épületében ma már több helyszín szolgál az ilyen események megrendezésére. A nagyszínpad mellett két kisebb méretű, stúdiószínpad, egy tágas galéria, illetve a színház kávézója is alkalmas az előadások megtartására, illetve a vendégek fogadására.
Kezdve a felújítás időszakával, a 2005. december 12-től 19-ig tartó Nyitóhét is jelentős szereppel bírt marketingstratégiai szempontból. A Színház és a város célja is az volt, hogy mindenki felfigyeljen a változásra. Nem csak a helyi lakosság és média, hanem az országos sajtó, illetve színházi élet is. Ennek érdekében neves szponzorokat sikerült megnyeri a nyitóhét támogatásához. A közszolgálati televízió mellett, a kereskedelmi televíziók műsoraiban is nyomon lehetett követni a fehérvári színház ünneplését. Az ünnepélyes átadáson az ország miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc is megjelent. Mindemellett, a hét alatt bemutatott darabokra, különleges vendégeket is meghívott a Színház, amellyel még jobban kihangsúlyozták a nyitóhét exkluzivitását. A Színház első előadásainak egyéb különleges vendégei is voltak. Bár a régi épületből csak a négy főfal őrzi a korábbi színház vonásait, a Vörösmarty Színház nem feledkezett meg annak létrehozóiról sem. „Téglajegyes” vendégei voltak az első látogatói az új színháznak is. Ők azok, akik 1962-ben, már a kezdeteknél segítették, és támogatták a kőszínház felépítését. Most ők is beválthatták téglajegyüket az új Színházban. Az alábbiakban röviden vázolom a nyitóhét programját. •
Fejér Megyei Hírlap és a Vörösmarty Színház közös játéka
A színház azt szerette volna, hogy a nyitóhét előadásaira elsősorban azok a nézők jussanak be, akik igazán kedvelik a színházat, akik a legtöbbet tudják a fehérvári teátrumról és színjátszásról. A Fejér Megyei Hírlappal közösen szervezett színházi vetélkedő során a legjobb 800 játékost választották ki, akik négy csapatba sorsolva az ARÉV Sportcsarnokban
18
rendezett döntőn mérkőzhettek meg egymással Vágó István kvízmester irányítása mellett. A győztes kétszáz játékos két-két jegyet nyer a nyitóhét bemutatóinak egyikére. •
Kulisszajárás, borest, Café Premier megnyitása
December 12-én és 13-án délután kettőtől hatig a színház művészeinek kalauzolásával ismerkedhetett meg a közönség az új színházépülettel, a színész-kávézóval és a színháztörténeti kiállítással, amely a Vörösmarty Színház történetét és a rekonstrukciót mutatta be. 12-én este hattól a „Színházbarátok Bora" megválasztására várta a közönséget az ARTéria Vörösmarty Színházbarátok Közhasznú Egyesülete a színház elé és mellé, ahol az érdeklődők egy háromórás program keretében ugyanazokat a borokat kóstolhatták meg, amelyeket a színház épületében a zsűri véleményezett. A szakemberek 9 fehér és 9 vörösbort kóstoltak végig, ezek közül választották ki azt az egyet, amely egy éven át a színház kávéházában a „Színházbarátok Bora” megtisztelő címet viseli. Eközben a színház parkolójában egy különleges jégszobor készült, amely egészen a nyitóhét alatt és még utána is – köszönhetően a hideg télnek – emlékeztette a látogatókat és a fehérváriakat az új színház ünneplésére. December 12-én és 13-án este nyolctól a színház kávéházában a teátrum művészei játszották a pincérek szerepét, ők szolgáltak fel a vendégeknek.
•
Avatási ünnepség, opera és áriaest
December 14-én este hétkor végre felgördülhetett a függöny: Mascagni Parasztbecsület című művét Réczei Tamás rendező állította színpadra Szolnoki Fatime és Wendler Attila főszereplésével, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és fehérvári kórusok közreműködésével, Drahos Béla vezényletével. A nyári Musica Regia fesztiválon nagy sikerrel bemutatott egyfelvonásos operát most színházi körülményekre, az új színpadtechnikára átdolgozva láthatta a közönség, az est második felében pedig Miklósa Erika és Bogáti István tenor adott koncertet.
•
Musical két részben
December 15-én Leonard Bernstein: A csodák városa című musical-e volt látható: a zenés játékot európai ősbemutatóként ugyancsak a Musica Regia keretében vitte színre a Vörösmarty Színház. A darabot Szurdi Miklós rendezte, a főbb szerepekben Csizmadia Ildikó, Xantus Barbara, Szomor György, Závodszky Noémi és Gerner Csaba volt látható. 19
•
April de Angelis
December 16-án az ősbemutatók sorát folytatva April de Angelis Garrick, a színész - avagy ízlés dolga című színházi komédiáját ugyancsak Szurdi Miklós állította színpadra Hirtling István, Szabó Győző, Zakariás Éva és Matus György főszereplésével. A premierre a darab szerzőjét, April de Angelist angol írónőt és Jason Watkins színművészt, Garrick londoni megformálóját is meghívta a teátrum. •
Díszelőadás
December 17-én és 18-án egy klasszikus magyar dráma, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című színjátéka zárta a bemutatók sorát. Vladiszlav Troitskiy ukrán rendező megközelítésében minden bizonnyal újszerű produkció született színházunk névadójának legismertebb színművéből, amelynek főszerepeiben Száraz Dénes, Szűcs Kata, Juhász Illés és Závodszky Noémi volt látható, az Éj szerepére pedig Drahota Andreát sikerült megnyerni. A produkció iránt nagy volt az érdeklődés, a jegyek már elővételben elkeltek, bár így is voltak olyanok, akik a kezdés előtt még sorban álltak a jegypénztárnál, a bejutásban bízva. Sok néző elégedett volt a darabbal, de nagy számmal akadtak olyanok is, akik az újfajta rendezést nem érezték magukénak, nem annyira tetszett számukra a darab, így volt, aki már sajnos a szünetben úgy döntött, inkább hazamegy. •
Gála arról, ahogyan a színészek az elmúlt másfél évre emlékeznek
December 19-én, hétfőn este nagyszabású gálaműsor keretében, a színház repertoárjából válogatott pár perces részletek során mutatta be a teátrum, hogy mindenre képes: a díszlet és a jelmez varázslatos gyorsasággal változik a színpadon, eddig sohasem végrehajtható kulisszák előtti és mögötti érdekességeket megmutatva.
A Café Premier kávézóban tartott estek, rendezvények nem titkolt célja, hogy minél több célcsoport igényeinek megfelelő műsorral tudjanak szolgálni a nézők számára, azaz a közönséget még közelebb hozzák magához a Színházhoz. Minden hónapban van Árgus Est, amely irodalmi vagy felolvasó est, melynek házigazdája az Árgus magazin főszerkesztője. Ilyenkor ismert, vagy kevésbé ismert költőket, írókat hívnak meg vendégül.
20
A Dumaszínház is a kávézó egyik közkedvelt műsora, ahol színészekkel, rendezőkkel beszélgetnek, vagy éppen a nagyon is felkapott stand-up comedy neves képviselői lépnek fel, és szórakoztatják a nagyérdeműt. A fehérvári közönség is igen nagy érdeklődést mutat a jazz, mint zenei műfaj iránt, éppen ezért a színház kávézójában szinte havi gyakorisággal kerülnek megrendezésre jazz estek is. Ilyenkor nem csak a fehérvári Lauschmann Gyula Zeneiskola növendékei lépnek fel, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-szakosai mellett, nevesebb sztárok is megfordultak már a Café Premierben. Mindezek mellett a közönség gyakran élvezheti a fehérvári társulat színészeinek önálló, zenés estjeit is, valamint lemezbemutató koncertek színhelyeként is már többször kiválónak minősült a Színház kávézója. A Vörösmarty Színház 2006/2007-os évadjának egy új indítása Az Éjszakai színház, azon a véleményen alapszik, miszerint a fehérvári közönség részéről is van igény az átlagtól eltérő, szókimondóbb, naturálisabb, erotikusabb, néha kissé provokatívabb darabokra is. Még akkor is, ha ez néhányukban megütközést is kelt. Ezek a darabok nem csak stílusukban különülnek el, de jóval későbbi időpontban is - este fél kilenckor - kezdődnek a megszokott előadásokhoz képest. Ebben az évadban négy éjszakai bemutatót terveznek, amelyek Késő Esti Kísértések címen futnak majd, három különböző helyszínen. A Kőszínház stúdió- illetve nagyszínpadán, valamint a Pelikán Udvar Kamaraszínházában. Az évad másik újdonsága a Csillagok címet viseli, amelynek házigazdája, a társulat két tagja, Bakonyi Csilla és Keller János, akik olyan neves színészeket látnak vendégül, mint például Pécsi Ildikó, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, csak hogy a legaktuálisabbakat említsem. Ebben a sorozatban a meghívott színész életútját mutatják be, vetítésekkel, beszélgetéssel ötvözve. A felvételeket természetesen rögzítik, hogy ha igény van rá, más televíziós társaság is megvásárolhassa. Szurdi Miklós elmondása szerint ez ”dokumentum értékű lehet az utókor számára”. 2006. októberében a Színház Musical Táncstúdiót indított a fehérvári, táncolni akaró fiatalok számára, hogy azok megfelelő táncképzéshez jussanak, kipróbálhassák magukat egy teljesen profi környezetben is. Természetesen fellépési lehetőség is biztosított számukra az évad végén, profi szereplők és oktatók segítségével.
21
Mindezen programok mellett, a Színház már 2005-ben elindította Színiiskoláját, amelynek elvégzése során a diákok Színész II. OKJ szakképesítést szerezhetnek, ezzel is ösztönözve, főként a helyi fiatalokat a színházi élet megismerésére. 2006. augusztusában a „Hair” című musical 300. előadása alkalmából a Színház valami különlegeset tervezett. Székesfehérváron, a Sóstói Stadionban került megrendezésre a produkció, több mint 100 táncossal együtt, egy hatalmas színpadon, két óriás kivetítőt is biztosítva a nézők számára. Szerencsémre nézőként én is megcsodálhattam a darabot. „Ez volt hazánkban az eddig legtöbb nézőt vonzó színházi esemény – 5500 néző volt jelen.” nyilatkozta Szurdi Miklós, a Színház szeptemberi évadnyitó társulati ülésén. Az egyes célcsoportok igényeit kiszolgáló programok mellett a Színház egy másik marketingstratégiai
eszközének
számít
az
ARTéria
Vörösmarty
Színházbarátok
Közhasznú Egyesülete. Ez egy olyan civil szervezet, mely szeretné segíteni a színház és a legkülönbözőbb művészeti ágak együttműködését, alapvetően azonban a székesfehérvári színház különleges produkciói megszületésének kívánnak mecénásai lenni támogatásuk révén. Az egyesület tagja bárki lehet, az éves tagdíj pedig 12.000 Ft. Mindezen programok mellett a Színház egyéb marketingstratégiai eszközöket is alkalmaz annak érdekében, hogy minél több embert nyerjen meg közönségének. Az Internetes honlapjukon található játékon keresztül, jegyeket lehet nyerni az éppen aktuális darabokra, ha a lelkes játékos helyesen válaszolja meg a Színházzal kapcsolatos kérdéseket. A „Hepi déj – csütörtöktől csütörtökig” akció keretén belül pedig jóval olcsóbban lehet hozzájutni a még el nem kelt, szóló jegyekhez.
Forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu
22
2. 5. Belső és külső marketing a Vörösmarty Színházban
A marketingstratégia megfelelő alkalmazásához elengedhetetlen a jó és a jól elkülöníthető belső, illetve külső marketing a színház esetében is. A Vörösmarty Színház célja, hogy a fehérvári lakosok magukénak érezzék a színházat, jól ismerjék a társulatot, a nézők, látogatók igényeinek megfelelően tudja kialakítani programjait. A kifelé mutatni kívánt összhang alapfeltétele azonban a háttérben lévő „láthatatlanok”, színészek, dolgozók kiváló csapatmunkája. Szerencsére a fehérvári színház egész társulata, beleértve a dolgozókat, egy családias légkört sugároz kifelé, ami által még pozitívabb véleménnyel van róluk a város lakossága. Ennek megfelelően nézzük a Színház belső marketingjét, azt, hogy mit tesznek az egymás közti kommunikáció tökéletesítéséért.
2. 5. 1. Belső marketing A fehérvári színtársulat tagjai – sajnálatos módon – nagyrészt más városban élnek, kevés köztük az olyan, aki Székesfehérváron lakik. Rengeteget kell utazniuk Veszprémből, Budapestről egyaránt. Ezért elengedhetetlen a közvetlen és gyors kommunikáció maga a Színház és a művészek között. A próbákról, eseményekről általában a művészeti főtitkár tájékoztatja a színészeket, ő tartja velük a kapcsolatot. Interjúk, fellépések, megbeszélések lebonyolításáért a marketingmenedzser felelős, rajta keresztül tudja elérni a média a színészeket. A Színház sokat dolgozik azon, hogy színészei kényelmét is megfelelő módon biztosítsa. A felújított öltözők ma már jóval nyugodtabb környezetet adnak a próbák, vagy előadások szünetében is. Létrehoztak egy belső könyvtárat, ahol a színészek utánanézhetnek az írónak, az aktuális darabjuknak, ezzel is segítve őket egy-egy szerepre való felkészülésben. Itt nyugodtan gyakorolhatnak, próbálhatnak is a színészek. Nemrég került átadásra egy kisebb méretű konditerem, illetve szaunahelység is. Amennyiben a színész úgy dönt, hogy az előadás után nem kíván hazatérni, és utazgatni, úgy egy-egy színészlakás bérlése is megoldható.
23
A 3. emeleten található színészbüfé, a 300nm-nyi területével, hangulatos kialakításával is a társulat közti közvetlen kapcsolat kialakulását szolgálja. Gyakran tartanak itt premier utáni közös partykat, „csapatépítő estéket”, kisebb volumenű bálokat. A társulat csapatmunkájának egyik alapja, hogy minden héten értekezletet tartanak a színház dolgozói. Ilyenkor megbeszélik a heti programokat, próbarendet, várható külsős és belső rendezvényeket, illetve a hónap egyéb feladatairól, interjúkról egyeztetnek. Az egyes darabok, főként premierek után információkkal látják el a színészeket is, a visszajelzésekről értesítik őket, kedves szokásként, az új darab nyomtatott anyagával, a minőségi műsorfüzettel és esetleg az elkészült fotóanyaggal is megajándékozzák őket. Az „apróságok” mellett a Színház belső marketingjének egyik legfontosabb elemét kívánom a következőkben bemutatni. 1999-ben a Vörösmarty Színház Társulata alapította meg a város kulturális vezetésével együttműködve a Vörösmarty Gyűrű elnevezésű díjat. Hagyományosan az első nyári premier napján szavaz a társulat a díjazottról, akinek az elmúlt évadban nyújtott teljesítményét a legkiemelkedőbbnek vélik. A titkos szavazás után a díjat át is adják a kitüntetettnek. Az elmúlt évadban Závodszky Noéminek ítélték oda a díjat. Az alapítás évében Kuna Károly, a következő évben Kállay Ilona és Péterffy Attila, 2002-ben Zakariás Éva, 2003-ban Matus György, 2004-ben Kozáry Ferenc, 2005-ben pedig Zsurzs Kati nyerte el a társulat kitüntetését. Egy másik ehhez hasonló elem, Soltész István nevéhez fűződik, aki hagyományteremtő szándékkal hozta létre a díjat a teátrum műszaki munkatársai nevében. Ezt a kitüntetést azok kapják, akiknek a produkció hátterében dolgozó kollégákhoz fűződő viszonyát kiválónak vélik. A díj elnevezése és formája nem állandó, mindig egyénre szabott. Az első ilyen díjat 2006-ban Keller Jánosnak ítélték oda „Első Porcelántörő Filmszemle” címen. A díj elnevezése, egy próba közben eltört porceláncsésze és a „Fej vagy írás” c. filmben nyújtott alakításán alapult. A napi munka közbeni kommunikációt tekintve, néha akadozik a gépezet. Gyakorlatom alatt is szembesültem azzal, hogy bizony sok probléma adódik, ha az egyes részlegek, hiányosan, vagy nem megfelelően látják el feladataikat. Nem közölnek egymással fontos információkat, vagy a munkálatok összefolynak. Ezalatt azt értem, hogy bizonyos munkákat nem az éppen arra kijelölt részleg végzi, plusz munkát adva ezzel, azoknak, akik emiatt saját feladataikat nem tudják megfelelően ellátni. E probléma megoldásán kéne a jövőben gondolkodni.
24
2. 5. 2. Külső marketing
A külső marketing a legfontosabb a Színháznál. Programjairól, eseményeiről, rendezvényeiről ez által juttatja el információit a közönséghez. A Szervezési és Jegyirodának ez esetben igen nagy szerepe van, mivel ők vannak közvetlen kapcsolatban a nézőkkel, nekik mondják el egyből véleményüket a látogatók, tőlük érdeklődnek a még nem látott darabokról. Éppen ezért nekik a nyilvános premierek előtt már érdemes látniuk a darabot, hogy ízelítőt adhassanak a jegyvásárláskor.
A Vörösmarty Színház külső marketingjének elemei:
•
Műsorpolitika
•
Bérlet- és jegyeladás
•
Aktuális események, kiadványok
•
Közönség visszajelzésének figyelése
•
Szakmai kapcsolatok ápolása
•
Sajtó és médiakapcsolatok kialakítása és ápolása
•
Támogatókkal való kapcsolattartás
A fent sorolt feladatokért többek között Várkonyi Éva a felelős, ő ad javaslatot minderről az igazgatóság és a gazdasági osztály felé, azonban a végleges döntés meghozatalához a többi részleg véleménye is szükséges. Az ő meglátásaikkal egyeztetve születnek meg a külső marketing területét érintő intézkedések. Az alábbiakban a Vörösmarty Színház által alkalmazott marketing elemeket kívánom bemutatni, azt, hogy ez hogyan és milyen formában valósul meg a Színház külső kommunikációjában.
25
•
Műsorpolitika kialakítása
A székesfehérvári színház a fővárosi teátrumokkal szemben sokkal nagyobb számú közönség igényét igyekszik kielégíteni. Míg a fővárosban a különböző műfajok külön színházban találhatók meg, az operától kezdve az alternatív műfajokig bezárólag, mindenki megtalálhatja a számára kedvező stílust, addig a Vörösmarty Színház műsorpolitikáját nagyban befolyásolja egyrészt az, hogy ez a város egyetlen színháza, illetve Fehérvár vonzáskörzetében élők is nagyrészt ide látogatnak, ha egy-egy darabra kíváncsiak. Éppen ezért jól át kell gondolnia a vezetőségnek, hogy mely darabokat tűzi ki a színpadra. Ugyanis az emberek többsége inkább szórakozni jár a színházba, vidám hangulatú darabokra kíváncsi. Főként a kisiskolások, gyermekes családok is szívesebben néznek meg vígjátékokat, zenés darabokat, diákszereplős előadásokat. A műsorpolitika kialakításában, egyaránt részt vesz a művészeti főtitkár és az igazgatóság mellett, a marketingmenedzser, meglátásaival és véleményével a Szervezési és Jegyiroda is. A Vörösmarty Színház bizonyos szempontból igen nehéz helyzetben van. Nagyon vigyáznia kell az újabb, kortárs darabok bemutatásával, mivel lehet, hogy nem nyeri el a közönség tetszését. Fontos ezért azokat jól elkülöníteni a sikerdaraboktól, és amennyiben lehetőség van rá, úgy az ilyen premiereket előbb egy tesztközönség előtt érdemes bemutatni. A Színház az aktuális évad műsorainak összeállításakor figyelembe veszi az előző év nagy sikereit, kedvenceit. Amennyiben az idő, és az anyagi keret is engedi, általában felújított változattal futnak tovább. A gyerekszereplős, a zenés illetve történelmi darabok mindig biztos hellyel pályáznak a repertoárban. De néha azért kell az újítás is, vagy a kicsit komorabb hangulatú történelmi darabok, mint például az idei Éjszakai Színház előadásai, vagy a „Malom a pokolban” című Moldova György darab. Természetesen ez először csak a megfelelő közönség számára bemutatható, meg kell ismerni a közönség reakcióját az átlagostól eltérő darabokra vonatkozóan, és csak ezután lehet továbbvinni őket a „nagyközönség” felé. A műsorszerkesztést tekintve, a nyitóhét során lezajlott előadások közt mindenki megtalálhatta a számára kedvezőt, azonban a különböző műfajok mellett díszelőadásként bemutatott Csongor és Tünde, sajnos kudarcnak számított, mivel az idegen rendezés nem igazán nyerte el a közönség tetszését.
26
•
Bérlet- és jegyeladás
A bérlet- és jegyárusítást a Szervezési és Jegyiroda végzi. Nemrég költöztek be a Színház épületébe, mivel eddig egy külső helyszínen folyt a jegyeladás. Közvetlen kapcsolatban állnak a nézőkkel, látogatókkal. Elsőkként ők szembesülnek az emberek reakcióival egy-egy darab után. A zártkörű premier előadásokon a jegyiroda munkatársai is részt vesznek, így később véleményezni tudják az új színdarabokat az érdeklődő látogatók kérésére. Kapcsolatban állnak iskolákkal, közoktatási és más kulturális intézményekkel valamint cégekkel is. Főként az általános és középiskolások számára kedvez a bérletes rendszer, a felnőtt bérletek pedig az egyéni színházbarátok körének pártolását teszik lehetővé. Várkonyi Éva, korábban maga is a Szervezés és Jegyiroda munkatársa volt, így jól átlátja az értékesítéssel járó feladatokat is. A támogatói kör bővítésével szintén jegyeket árusít a Színház, így tehát nagymértékben összefügg a marketing és a jegyiroda munkája is. A Vörösmarty Színház jelenleg 23 különböző bérlettel rendelkezik. Ez 10 felnőtt (Ajtay Andor, Blaha Lujza, Premier, Feleki, Kodolányi, Csortos Gyula, Déryné, Egri József, Kozák András, Vörösmarty), 9 diák (Ciszterci, Teleki, Tóparti, Vasvári, Kodo, Péter Rózsa, Hettyey Aranka, Gobbi Hilda) és 4 ifjúsági bérletet jelent (Ivánfi Jenő, Kabos Gyula, Latabár Kálmán, Gábor Miklós). A felnőtt és diák bérlet előadásai általában megegyeznek, itt a vígjátékok mellett, komolyabb, történelmi darabok is feltűnnek, míg az ifjúsági bérletes előadások inkább vígjátékok, vagy kimondottan gyermeknek, gyermekes családoknak szóló műsorok. 2005/2006 évad- Bérletezés Bérletcsoport-szám Fő-Néző 23 7829
Bérlet- és jegyárak Mint ahogy minden bérletes rendszer, a színházi bérletek is kedvezményt jelentenek a valódi jegy- és bérletárakhoz képest. A színházjegyek mellett itt árusítják a Színház egyéb rendezvényeire szóló jegyeket is, úgymint hangversenyre, koncertre, Café Premier műsoraira valamint a város egyéb kulturális rendezvényeiről is lehet itt érdeklődni, esetenként azokra belépőt is váltani. Színdarabtól, rendezvénytől illetve kortól függően más értékben válthatók jegyek az előadásokra. A 2. számú melléklet mutatja a Vörösmarty Színház aktuális jegy-és
27
bérletárainak összesítő listáját. A 3. számú melléklet pedig 2006-os évad januártól júniusig terjedő időszakának nézőszám kimutatása. A „Tavaszi Színházi Napok” rendezvény keretén belül a Színház műsora mellett, Székesfehérváron más városból érkező társulatok előadásai is megtekinthetők. Természetesen ezekre, az előadásokra is már jóval előbb megvásárolhatók a jegyek. A „Nyári Színház” és a „Musica Regia” Székesfehérvár számára, egy hónapig minden este kellemes belvárosi hangulatot ad minden nyáron műsoraival a városban sétálóknak. Az augusztusban, szinte percre pontosan érkező nyári eső ellenére is rengeteg hazai és külföldi turista látogat ilyenkor városunkba, hogy a Vörösmarty Színház társulatának és a híres Alba Regia Szimfonikus Zenekar zenés előadásait megtekintse. Ilyenkor a jegyárusítás több helyszínen folyik, a Színházban, a Városháztéren, kisebb pavilonokban, segítve ezzel a várost kevésbé ismerőket. •
Kiadványok, szóróanyagok megjelentetése
A Vörösmarty Színház mindig is arra törekedett, hogy minőségi szóróanyagokat, plakátokat, műsorfüzetet juttasson el közönségéhez. Folyamatosan figyelik a nézők visszajelzését az ilyen anyagokkal kapcsolatban is. Ennek érdekében a kiváló fotóssal és operatőrrel, Gulyás Budával dolgoznak együtt. Ő készíti a színdarabok főpróbája során azokat a képeket is, melyek később a műsorfüzetben szerepelnek. A nyomdai munkára is állandó partnerrel rendelkezik a Színház, az Extra Média Nyomda felelős a Vörösmarty Színház nyomtatott anyagainak kivitelezéséért. A terjesztési feladatok és döntések meghozatala szintén a Színház marketingmenedzserének munkájához tartozik. A színház darabjairól leginkább az óriásplakátok révén értesülnek az emberek, ahogy elelhaladnak a Színház előtt. Éppen ezért az A/2-es méretű plakátokon jól látható módon feltüntetik az éppen aktuális havi programot, vagy egy-egy darab szereplőgárdáját, az előadás helyszínét, időpontját, illetve elérhetőségeket. A havi programfüzet A/5-ös méretben, minden hónapban más és más színben jelenik meg. Karácsonykor mindig zöld, nyáron melegebb színárnyalatúak. Rövid darab-összefoglalót, szereposztást is tartalmaznak, helyet adva természetesen a támogatók hirdetésének. Ezeket a város több pontján is elérhetővé teszik, kávézókban, múzeumokban stb. 28
A műsorfüzet, véleményem szerint is, a legnagyobb gonddal és precizitással készül. A Színház kiadványi közül jelenleg ez az egyik legkiválóbb munka. Az új színdarabhoz tartozó történetet írja le, a színészeket, írót/írókat, rendezőket bemutatva. A fotók elhelyezkedése, összeállítása, szereplők megjelentetése nagy munkát igényel. Klasszikus darabok esetében, eredeti írások is olvashatók a műsorfüzetben, a kor aktualitásaival ötvözve. A nyitóhéthez tartozó kiadvány is bebizonyította, hogy a Színház kívül, belül megújult, megszépült. A füzet a Vörösmarty Színház eddigi életét, múltját, jelenét, és tervezett jövőjét bemutatva írta le a rekonstrukció ideje alatt történt változásokat és eseményeket. 4. számú melléklet: a Nyitóhét Programfüzete Ma már számos, Vörösmarty Színházról szóló könyv is kapható, egyéni szerzők, vagy a Színház saját kiadásában egyaránt.
•
Visszajelzések vizsgálata
Mint már említettem, a Szervezési és Jegyiroda továbbítja a közönség észrevételeit a színdarabokkal kapcsolatban. Mindemellett a Színház kérdőívek alkalmazása révén is meg kívánja ismerni a nézők véleményét, igényeit. Előadások előtt, szünetben, kávézóban a ruhatárnál állva is megkérik a látogatókat egy-egy rövidebb kérdőív kitöltésére, melyben vagy a látottakkal kapcsolatban vagy a Színház jövőbeli terveinek elindítására vonatkozóan érdeklődnek. Várkonyi Éva természetesen személyesen is utánajár a támogatók elégedettségének érdekében egy-egy telefonhívással, vagy személyes találkozó, megbeszélés alkalmával. Ezzel is kedvezőbb kapcsolatot alakítva ki a Színház és partnerei között.
•
Szakmai kapcsolatok
A színházak, kulturális intézmények közti együttműködés a jó kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében fontos. A Vörösmarty Színház is gyakran kér fel olyan rendezőt, színészt, aki egyébként nem a társulat tagja. Nem csak a szakmai kapcsolatok ápolása érdekében, de az új ötletek, látásmódok, lehetőségek kipróbálása végett is. Így volt ez a nyitóhét díszelőadásának színdarabjánál is. A Csongor és Tünde rendezésére egy szláv
29
rendezőt kértek fel, Vladiszlav Troitskiy személyében. Olyan ember látásmódjával kívánták színpadra vinni a darabot, akit még nem érinthettek meg a korábban látott Csongor és Tünde előadások, illetve hazai rendezői elképzelések. A darabot a fővárosi Thália Színházban is már megtekinthetik az érdeklődők a fehérvári társulat előadásában. A „Tavaszi Színházi Napok” rendezvénynek is a célja, hogy a vendégelőadások során újabb és újabb munkamódszerekkel, színészekkel, rendezőkkel ismerkedjen meg a fehérvári közönség és a Színház társulata is. •
Sajtó és médiakapcsolatok
A média eszközei révén tudja céljait a Színház is a legkiválóbb módon megvalósítani. A Vörösmarty Színház esetében a művészeti titkárság és a marketingmenedzser tartja a kapcsolatot a sajtóval. Ők egyeztetik le a színészeket egy-egy interjúhoz, vagy adnak időpontot a megbeszélésekre. Fontos a megfelelő élő, kétoldalú kapcsolat kialakítása az egymás közti jó viszony érdekében. A kedvező cikkek, kritikák a darabokról, a színészekről és a Színházról egyaránt alakítják a nézők véleményét. Egy új darab bemutatója előtt a színészekkel készített interjúk sokat segítenek abban, hogy a nézők, látogatók kedvet kapjanak az előadás vagy program megtekintéséhez. A nyitóhétnek ebben az értelemben is fontos szerep jutott. Elengedhetetlen volt a média bevonása a Színház nyitóünnepségének folyamatába. A Fejér Megyei Hírlap játékán keresztül lehetett jegyeket nyerni a nyitóhét előadásaira. A programokról pedig folyamatosan tudósított a helyi és országos média is. A Színház társulatának egy-egy színésze minden pénteken a Fehérvár Rádió „De hol van Shakespeare?” című műsorának vendége. A Vörösmarty Rádió színházi műsora pedig a „Színházi páholy” címen fut, ahol jegyeket is lehet nyerni egy-egy előadásra. A Fehérvár Tv-n a napközben látható Képújságban, is olvashatóak színházi közlemények, jegyinformációk, elérhetőségek. Mindemellett bizonyos darabokat élőben közvetít a Fehérvár Tv az otthon maradó színházkedvelők számára.
30
A Színház, színészei által egyéb módon is erősíti médiakapcsolatait, valamint a nézőkkel való viszonyát. Reklámfilmekben, sorozatok epizódszereplőiként már a „nagyközönség” is láthatta a társulat színészeit. Xantus Barbara például nemrég szerepelt a Barátok Közt című sorozatban, Száraz Dénes pedig a Coca Cola Light reklám, gondolataiban elmélázó, sármos pincérfiúját alakítja. De természetesen sok néző számára Juhász Illés és Xantus Barbara is a régi Família Kft. hangulatát idézi. Ehhez természetesen az kell, hogy a Színház is készségesen álljon az információk kiadásához, az időpontok rugalmas kezeléséhez. Az országos sajtóval és rádióval azonban nem igazán megfelelő a kapcsolattartás. A Petőfi, Bartók, Danubius, Juventus, Kossuth rádióval még hiányosnak számít a kapcsolatépítés a Színház részéről. Ennek érdekében, célszerű lenne olyan kollégát foglalkoztatni, aki felvenné a kapcsolatot ezen médiával is, valamint a sajtókapcsolatok összességéért is ő lenne a felelős személy. Mindezzel segítené a művészeti titkárság, illetve a marketingmenedzser munkáját is.
•
Kapcsolatépítés a támogatókkal
A Színház non-profit jellegéből kiindulva az anyagi háttér biztosítása a legfontosabb. Az állami és önkormányzati bevételekből, a támogatói, illetve szponzor díjakból, személyi jövedelemadók 1%-ból valamint a jegy-és bérleteladásokból finanszírozza programjait a Színház. A Színház marketingmenedzserének, Várkonyi Évának az egyik legfontosabb feladata a támogatói kör bővítése, illetve a meglévő kapcsolatok ápolása. A Vörösmarty Színház bevételének jelentős része származik
a
Társaságának
Bársonyszék támogatói
Tulajdonosok pénzösszegeiből.
Gyakorlatom során a Színház marketingjének ezen területével ismerkedhettem meg eddig a legjobban. Ebből kifolyólag kívánom ezt részletesebben is bemutatni. A
Vörösmarty
Színház
az
1998/99-es
évadban
létrehozta a Bársonyszék-tulajdonosok Társaságát. Forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu
31
A városi önkormányzati és állami támogatáson felül a színháznak szüksége van egyéb forrásokra is ahhoz, hogy pazar kiállítású, minden tekintetben versenyképes produkciókkal kedveskedjen nézőinek. Nem csupán anyagi forrásokról van szó: természetesen a pártoló ötletek, vélemények, a nézői vágyak megfogalmazása, valamint szerető kritika mind segítik a Színház munkáját, azonban ehhez alapvető eszköz – persze – a pénz. A Színház azt szeretné, ha a város vezető polgárai állandó nézői jelenlétükkel és figyelmükkel tüntetnék ki városunk színházát és élő kétoldalú kapcsolatot alakítanának ki, mint a régi korok mecénásai és művészei – így elsősorban részükre jött létre a Bársonyszék-tulajdonosok Társasága. Vállalkozók, termelő és gazdálkodó egységek éppen úgy tagjai lehetnek e prominens körnek, mint a kultúrát magukénak valló és azért áldozni is képes magánszemélyek. A Színház a nézőterének székeit kívánja „eladni”, hogy ezek a bársonyszékek hirdethessék székfoglaló „gazdáik” színházat, művészetet, kultúrát magas szinten pártoló, polgári magatartását. Egy ilyen bársonyszék ára a 2005/2006-os évadban 60.000 Ft. Természetesen a támogatás révén több ellenszolgáltatás is jár. A Vörösmarty Színház a következő lehetőségeket kínálja cserébe: 1.
A felnőtt bérletben meghirdetett öt előadást Bársonyszék- és Páholy-tulajdonosok zártkörű előadáson tekinthetik meg.
2.
A "bársonyszék" tulajdonosának nevét feltüntetik az előcsarnokban elhelyezett támogatói falon, valamint a bérelt szék háttámlájának tetején, páholy esetében a páholy bejáratánál.
3.
A színház honlapján közzéteszik pártolóik nevét, tevékenységi körét és elérhetőségét (cím, telefon, web, e-mail).
4.
Kiadványaikban, műsorfüzeteikben folyamatosan hírt adnak e pártoló kör gyarapodásáról.
5.
A Tagok a Színház bérletszünetes előadásaira jegy-elővásárlási joggal rendelkeznek.
6.
Az évad végén Bársonyszék-Páholy party-t rendeznek a Novotel Hotel támogatásával, műsorral, játékkal egybekötve, ahol támogatóik oldott baráti légkörben találkozhatnak a Színház művészeivel és egymással.
Ebben az évadban is igen széles Bársonyszékes támogatói körrel büszkélkedhet a Színház. A szerződések megkötéséért Várkonyi Éva a felelős, ő tartja a kapcsolatot a Színház ezen
32
ügyfeleivel, akik levelezési listán keresztül tájékozódhatnak az aktuális előadásokról, melyeket, mint már fent említettem, zártkörű előadáson tekinthetnek meg a nézők, általában premier előadásként. A Bársonyszékes Tagságból és az egyéb támogatásokból kifolyólag más együttműködési lehetőségek is adódnak a Színház és a támogatók közt. Mivel kiemelt ügyfélkört jelentenek, így a Színház nyitottabb a velük történő még szélesebb körű kapcsolattartásra. Rengeteg cég, vállalkozás kéri fel a Színház társulatát egy-egy zenés műsorra, vagy bérli ki a Színház épületét, galériáját, és ünnepli évfordulóját esetenként fogadással egybekötve. A támogatás nagyságrendjétől és minőségétől függően vannak, évad-, páholy-, középpáholytámogatók, és zsöllye tagok, illetve médiatámogatók. Ezen kívül anonim adakozók mindazok, akik jövedelmük egy százalékával segítik a Vörösmarty Színház életét. A Bársonyszék-tulajdonosok mellett, természetesen egyéb partnerekkel is rendelkezik a Színház. A kiadványokban, plakátokon, szóróanyagokon külön hirdetési felületek is megvásárolhatóak, egyéb reklámszerződések, kulisszajárások is igény szerint biztosítottak az ügyfelek számára. Természetesen a kapcsolatápolás részét képezi a Színház partnereinek rendezvényein való megjelenés, a támogatói kör tájékoztatása a változásokról, újításokról, valamint a kapcsolatokkal járó lehetőségek kihasználása is. Ez alatt értem, azon kedvezményeket, amelyeket a szerződő felek egymásnak nyújtanak a hosszú távú kapcsolat fenntartása érdekében. A támogató cég is elvárja, hogy az ő szolgáltatásait vegye igénybe a Színház is adott esetben. Például számítástechnikai eszközök esetében az ezzel foglalkozó támogató partnerét kéri fel elsőként a Színház is egy-egy árajánlat elkészítésére. A lényeg, hogy az így szerzett kapcsolatok révén, mindkét fél a legtöbbet nyerje a másiktól. 5. számú melléklet: A Vörösmarty Színház aktuális támogatóinak névsora
33
III. FELVONÁS Ebben a fejezetben kívánom kutatásom eredményeit, valamint az azokból levonható következtetéseket bemutatni. A Vörösmarty Színház által folytatott marketing- és PRtevékenység hatékonyságát vizsgáltam a fehérvári színházbajárók és lakosok megkérdezése során. Mindemellett kíváncsi voltam arra is, hogy a Színház dolgozói mennyire elégedettek saját színházukkal, munkájukkal, mennyire számít még különlegesnek számukra egy-egy darab megtekintése. Kérdőíves kutatási módszert alkalmaztam, melynek során 120 fő véleményét sikerült megismernem. A kérdőíveket több ponton osztottam szét, természetesen a Vörösmarty Színház segítségével. Így az előadások szünetében, jegyvásárláskor a nézők, és leendő látogatók is kitölthették a kérdőívet. A Színház ügyfeleihez és néhány partneréhez is sikerült azt eljuttatni, így az ő meglátásaik is részét képezik a kutatásnak. Továbbá iskolákban, és egyéb kulturális intézményben, nevezetesen a fehérvári Táncházban is hozzájuthattak az emberek. Mindemellett a Vörösmarty Színház honlapjára is felkerült a kérdőív, ennek köszönhetően számos válasz érkezett vissza. A Színház dolgozói közül 6 személlyel készítettem mélyinterjút, akik készségesen álltak rendelkezésemre. A velük készített interjúkból többek között az is kiderült, hogy kit, milyen egyéb személyes élmény köt a Színházhoz, munkáján kívül is. A válaszokhoz tartozó táblázatokat illetve ábrákat külön, a Táblázatok és ábrák jegyzéke c. fejezet tartalmazza, azonban néhányat, itt az elemzésnél is fel kívánok használni. Elsőként a kvalitatív felmérés eredményeit kívánom bemutatni, majd pedig a kérdőíves kutatás kérdéseit és eredményeit ismertetem. Természetesen a Színházzal közösen, azt szerettük volna megtudni, mi az emberek véleménye az új színházról, a változásról, az új dolgokról, olyanokról, mint a vezetőség, társulat stb. Mennyire elégedettek a színház munkájával, reklámtevékenységével, valamint, hogy mennyire és honnan tudnak leginkább informálódni a Színház egyes programjairól. A kvantitatív kutatás esetében kérdésekre lebontva kívánom bemutatni a leggyakoribb válaszokat, főként nők és férfiak tekintetében. 6. számú melléklet: Kérdőívek
34
3. 1. Kvalitatív kutatás
Kvalitatív kutatásom célja az volt, hogy megismerjem a Színházban dolgozók véleményét, munkájukkal
kapcsolatban,
hogy
mennyire
elégedettek
munkakörükkel,
a
munkakörülményekkel valamint, hogy megtudjam azt, ők mit szólnak az új épülethez, mennyire érzik otthonosan magukat benne. A kutatásban 6 személy vett részt, 2 férfi és négy női válaszadó; pontosabban 3 személy a színház tánckarából, a jegyiroda vezetője, a Színház informatikusa és analitikus könyvelője. Kezdve a táncosokkal, ők kisebb jelmezes és egyéb táncos szerepekben vesznek részt, kötetlen munkaidőben dolgoznak, ami természetesen az előadások, és a próbák idejét jelenti. A munkakörülményeket tekintve mindennel meg vannak elégedve, az új arculatot tekintve azonban a színház hátsó részét, ahol ők is mozognak és öltöznek; kissé ridegnek, kórházi jellegűnek vélik. Magam is tapasztaltam, hogy kész labirintus az irodai illetve öltözői rész. A Színház külsejét túl modernnek tartják a régi épülethez képest. Véleményük szerint jobban beleolvadhatna az a környezetébe is. Arról, hogy mennyire különleges számukra egy-egy előadás, eltérő válaszokat adtak. Van, aki csak itt Fehérváron jár színházba az idő hiánya miatt, akkor is csak premiereket néz meg munkatársainak munkájának megítélése érdekében. Van aki, más színházakat is látogat, és még így is, kimondottan készül egy-egy előadásra mind az öltözködést, mind pedig a hozzáállást tekintve, még ha nem is ő szerepel benne. A Színházhoz fűződő személyes élményeket tekintve abban mindhárman megegyeznek, hogy az Alba Regia Néptáncegyüttes tagjaiként kérték fel őket a tánckari válogatóra. Mindannyian be is kerültek és azóta szinte „itt zajlik a fél életük”. A jegyiroda vezetője felelős részben a havi műsor összeállításáért, a nézők szervezéséért, valamint 3 fő irányítását végzi. Az ő munkaideje „reggeltől-estig” tart, azaz neki mindenképp meg kell várnia egy-egy előadás végét. A körülményekkel és a munkakörrel meg van elégedve. Az előadások különlegességét tekintve munkaköréhez tartozik, hogy minden darabot, premiert lásson, éppen ezért nem számít olyan különlegesnek egy-egy darab megtekintése. Az új épület véleménye szerint megfelel a mai kor követelményeinek, de „bennfentesként” nem kívánta megemlíteni mindazt, amivel kevésbé elégedett. Az informatikus felel minden üzemeltetési feladat ellátásáért, úgymint telefonok, fűtés, elektronika, illetve a számítógépek karbantartásáért. Napi 8 órában, de kötetlen munkaidőben 35
dolgozik, a színházi előadások még mindig különlegesek számára, és mióta itt dolgozik talán még sűrűbben jár színházba. Az épülettel kapcsolatban lenne még mit csiszolni, de az összkép véleménye szerint jó. Gyermekei már több gyerekszereplős darabban is felléptek, ebből kifolyólag már számos közös élménye volt korábbról a Színházzal kapcsolatban. A könyvelő természetesen pénzügyi feladatokat lát el a Színháznál. A munkakörével, körülményekkel nagyjából meg van elégedve. Minden előadást megnéz, akár többször is, azonban az alkalomhoz illő öltözetet hangulatától teszi függővé. Egyaránt jár kollégákkal és barátokkal is színházba. Az új arculattal meg van elégedve, szépnek találja a Színházat. Korábban nézőteresként dolgozott itt a Színháznál, majd később, mint analitikus könyvelő, főállásban is. Összegezve tehát elmondható, hogy a Színház dolgozói elégedettek az új épülettel, irodákkal, egyéb munkakörülményekkel. Mivel ők is részesei voltak az átalakításnak, így azzal is tisztában vannak mi az, ami még hiányzik, mi az, amit még korrigálni lehet. Talán éppen ezért nem kívántak ezzel kapcsolatban konkrét megjegyzéseket tenni. Munkahelyükből adódóan kíváncsi voltam arra, hogy ez mennyire befolyásolja őket abban, milyen gyakran járnak színházba, készülnek-e az estére vagy sem. Csak beülnek és végignézik a darabot, vagy ugyanolyan izgalommal várják az előadást, mint az átlagos színházbajárók. Ezzel kapcsolatban eltérő vélemények adódtak. Néhányuk számára már kissé ellaposodott ez a színházi est előtti hangulat és készülődés öröme, de természetesen elfogadható, hogy nem lehet a hét minden napján felhőtlenül szórakozni, ha az embernek a munkája az, hogy színházba menjen. Ennek ellenére, néhányuknak még mindig különlegesnek számít, ha este színházba készül. Odafigyelnek az alkalomhoz illő öltözködésre, esetleg barátokat hívnak meg, és máris egy új szituációt teremt mindez számukra. Úgy gondolják, még ha minden nap együtt dolgoznak a színészekkel, kollégákkal, munkájukért meg kell adni a tiszteletet, az öltözködéssel egyaránt.
Forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu
36
3. 2. Kérdőíves kutatás
A kutatás célja: Megismerni a fehérvári színházbajárók véleményét arról, hogy mennyire elégedettek az új Színház küllemével, munkájával, új programjaival, jegy-és bérletáraival illetve egyéb szolgáltatásaival. Szerettük volna megtudni, mennyire hatnak rájuk a Színházról szóló reklámok, mely tájékoztatást tartják a leghatékonyabbnak, illetve azt is, mi befolyásolja őket abban, hogy melyik darabot tekintik meg. Kutatási módszer: A kutatásnak ebben a részében a primer, kvantitatív kutatási módszert alkalmaztam, kérdőíves megkérdezés formájában. Hipotézisek: Feltételezésünk szerint, H1: Gyakran járnak színházba az emberek
H3: Elégedettek a Színház munkájával
H2: Elégedettek a Színház új arculatával
H4: Nyitottak a Színház új programjaira Kérdések
1. kérdés: Az Ön neme? Mint már említettem 120 fő vett részt a vizsgálatban, ez nemek szerinti megoszlásban 92 női és 28 férfi válaszadót jelent. 2. kérdés: Életkor A megkérdezettek közül 3 fő volt 18 év és az alatt, 29 fő 19-25 éves korig, 33 fő 26-35 éves korig, 18 fő 36-45 éves korig, 35 fő 46-55 éves korig valamint 2 fő volt 56-65 év között. 66 év felett nem volt válaszadó. Az életkor nemek szerinti megoszlását, valamint összesített értékét az alábbi táblázat mutatja. 2. táblázat: Életkor szerinti megoszlás Nők % Férfiak % Összesen Összesen % alatt-18 év 3 3,3 0 0 3 2,5 19-25 év 19 20,6 10 35,7 29 24,2 26-35 év 21 22,8 12 42,9 33 27,5 36-45 év 14 15,3 4 14,3 18 15 46-55 év 33 35,8 2 7,1 35 29,2 56-65 év 2 2,2 0 0 2 1,6 66 év felett 0 0 0 0 0 0 92 100 28 100 120 100 Összesen
37
A legtöbb női válaszadó tehát 46 és 55 év között volt, míg a férfiaknál a 26 és 35 év közöttiek voltak a legtöbben, majd szorosan követve őket a 19 és 25 év közöttiek. 3. kérdés: Mi a legmagasabb fokú iskolai végzettsége? A válaszadók majdnem fele rendelkezik főiskolai végzettséggel. Majd a középiskolai végzettségűek voltak a legtöbben, utána pedig az egyetemi diplomával rendelkezők is jelen vannak a mintában. Az alábbi ábra a százalékos megoszlást mutatja.
3. ábra: Iskolai végzettség ( % ) 100 80 60
42,9 30,4 33,3
40 20 0
53,3 49,2 35,7 21,4 13 15
3,3 0 2,5 8 általános Középiskola
Nők
Férfiak
Főiskola
Egyetem
Összesen
4. kérdés: Milyen rendszerességgel jár Ön színházba? A megkérdezettek közül igen sokan járnak havi gyakorisággal színházba. Ez az arány a bérlettel rendelkezők száma miatt, majdnem a válaszadók felét jelenti. 4. táblázat: Milyen gyakran jár színházba? Nők % Férfiak % Összesen Összesen % Havonta 43 46,7 10 35,7 53 44,2 Negyedévente 25 27,2 5 17,9 30 25 Félévente 17 18,5 10 35,7 27 22,5 Ritkábban 7 7,6 3 10,7 10 8,3 Nem jár színházba 0 0 0 0 0 0 92 100 28 100 120 100 Összesen A másik felét képezik a negyedévente, illetve ritkábban járó nézők. Szerencsére nem akadt olyan válaszadó, aki egyáltalán nem jár színházba.
38
5. kérdés: Rendelkezik-e Ön színházbérlettel? Ha igen, milyen bérlettel? A megkérdezettek közül 79 nem bérletes és 41 bérletes válaszadó volt, kiknek a bérlettípust tekintve igen szerteágazó volt a válaszuk.
5. ábra: Rendelkezik-e Ön bérlettel? (%) 100 80 60 40 20 0
65,2 67,9 65,8 34,8 32,1 34,2
Igen
Nők
Nem
Összesen
Férfiak
5.1. ábra: Bérlettel rendelekzők megoszlása
Déryné
Gobbi Hilda
Teleki
Csortos
4
1
3
2
3
Premier
3
Hettyey
7
Egri
Kodo
1 5
1 2
3
6
Ajtay
Kozák
Vörösmarty
Kodolányi
Gábor Miklós 6. kérdés: Ha színházba megy, általában melyik napot részesíti előnyben? A legtöbben pénteken mennének szívesen színházba, vagy szombaton, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e bérlettel, vagy sem, ami egyébként megszabja, hogy az adott hónapban melyik napon mehetnek előadásra. 39
A nőknél és a férfiaknál is egyaránt a péntek és a szombat a legkedvezőbb, majd a nők esetében a szerdát a bérlettől függ meghatározás követi, végül a hétfő, a csütörtök majd a kedd és a vasárnap egy szinten található a rangsorban. A férfiak esetében a péntek és szombat után a bérlettől függ, hogy melyik napot látogatják a színházat. Majd következik a hétfő, kedd és a vasárnap.
6. ábra: Melyik napot részesíti előnyben? 6
14 8
31
31
46
13 68
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
Bérlettől függ
7. kérdés: Mely tényező(k) alapján dönt arról, hogy melyik darabot tekinti meg? Mindkét nem esetében a történet számít a legfőbb vonzóerőnek jegyvásárláskor. Ezt követően a nőknél a színészek, a bérlet, majd a reklám a meghatározó. Férfiaknál a történet után a bérlet, majd a színészek és a reklám az, ami befolyásolja őket választásukban. Érdekes, hogy a reklám kevésbé meghatározó a férfiaknál és a nőknél egyaránt.
7. ábra: Mely tényező(k) alapján dönt? 75
80 60 40
53
48
44 22
20
4
6 4 10
Színészek
Reklám
18
24 6
4 0 4
Bérlet
Amire ráér
0 Történet
Nők
Férfiak
40
Összesen
8. kérdés: Melyik színdarabot látta utoljára? A legtöbb válaszadó nemrég játszott darabokat említett, vélhetően a bérletekből adódóan. Illetve akadt egy-két, színházban igen régen járt látogató is. A Táblázatok és ábrák jegyzéke c. fejezet, 8. számú táblázata tartalmazza, a legutóbb látott színdarabok listáját. 9. kérdés: Mi alapján választotta ezt a darabot? Természetesen itt is érvényesült a történet- színész - bérlet preferencia, bár több helyen említésre került a személyes kötődés kategória is. A további indokokat a Táblázatok és ábrák jegyzéke c. fejezet, 9. számú táblázata tartalmazza. 10. kérdés: Általában kivel/kikkel megy színházba? A nők többsége baráttal, rokonnal majd gyermekkel végül párjával és házastársával megy színházba. A férfiaknál a sorrend: baráttal, párjával, rokonnal, gyermekkel és csak aztán a házastársával. Ami számomra igen meglepő, hiszen általában a 46-55 év közötti nők többsége várhatóan házastársával megy színházba. Azonban a felmérésben itt ez kisebb arányt mutatott.
10. ábra: Kivel/kikkel megy színházba? 54
4
2
l
l
ye dü
ár ss st H
Férfiak
0 1 1
ke
al
al nn ok o Nők
29 31
Eg
9
al rjá v Pá
Ba
rá tta
l
8
24
20
rm ek
26 15
40
31
G ye
41
áz a
46
R
60 50 40 30 20 10 0
Összesen
11. kérdés: Milyen típusú darabokat látna szívesen a VSZ műsorán? Természetesen a legtöbben a vígjátékra szavaztak, majd a musical-re, drámára, operettre és utolsóként az operára mindkét nem esetében. Egyéb kategóriában említették: a zenés komédiákat, illetve mesejátékokat.
41
Az alábbi ábra tartalmazza a nők és férfiak összesített preferenciáját.
11. ábra: Milyen típusú darabokat látna szívesen? 150 100 50 0
11 1 12
31 40 9
Opera
Operett
64
77
77
103
13
31 42 11
26
Musical
Dráma
Vígjáték
Nők
Férfiak
4 0 4 Egyéb
Összesen
12. kérdés: Klasszikus vagy kortárs műveket nézne meg szívesebben? A válaszadók fele a klasszikus darabokra szavaz, mások mindkét műfajra kíváncsiak. A kortárs darabokra vonatkozóan azonban sokan megemlítették, hogy kizárólag akkor kíváncsiak erre a műfajra is, ha az nem csak az erőszakról és a trágár beszédről szól.
100 80 60 40 20 0
12. ábra: Klasszikus vagy kortárs művek? (%) 53,353,653,3 28,6 14,2 9,8 Klasszikus
Kortárs Nők
Férfiak
36,9 32,5 17,8
Mindkettő Összesen
13. kérdés: Mi a véleménye arról, hogy külföldi társulatok darabjai is megtekinthetőek legyenek a Színház színpadán? Ez a kérdés abból a jövőbeli tervek egyikből indul ki, hogy a Színház Székesfehérvár testvérvárosaival együttműködve, pályázna meg közös projekteket. A válaszok alapján azonban kimondottan nagy igény nincsen a külföldi társulatokra, bár sokan érdekesnek vélik,
42
de nem látogatnák az e fajta programokat. A százalékos megoszlást tekintve a vélemények a következők:
13. ábra: Igény a külföldi társulatok darabjai iránt (% ) 60 50 40 30 20 10 0
47,9
44,2 32,1
39,3 26,6 22,8
Érdekeslátogatná
Érdekes-nem látogatná
Nők
Férfiak
29,328,629,2
Nem szükséges
Összesen
14. kérdés: Mennyire ismeri Ön a Színház jelenlegi társulatát? Itt a megkérdezettek több mint fele válaszolt úgy, hogy jól ismeri a társulatot. Ez olyan szempontból is szerencsés, hogy a Színház színészeit magukénak érzik a fehérváriak, s azoknak sokkal közvetlenebb viszonyuk van a lakossággal, mint talán a fővárosban játszó színészeknek.
70 60 50 40 30 20 10 0
14. ábra: Mennyire ismeri a VSZ jelenlegi társulatát? (% ) 62 60,7 61,7 37 39,3 37,5
1 Jól ismeri
1-2 színészt ismer Nők
Férfiak
43
0 0,8
Egyáltalán nem ismeri Összesen
15. kérdés: Amennyiben van, a társulat színészei közül Önnek ki a kedvenc színésze? Erre a kérdésre sokan nem válaszoltak, nem tudni azért, mert nincs kedvencük a fehérvári társulatnál, vagy csak, mert egyszerűen nem volt kedvük azt megnevezni. De számos válaszadó sorolt fel párat kedvencei közül. Lássuk a listát:
15. ábra: Kedvenc színésze a társulatból? Závodszky Noémi Szomor György
7 7
Szabó Gyula
6 6
6
28
Zakariás Éva Zsurzs Kati
9 11
24 13
19
15
Szabó Győző Xantus Barbara Kozáry Ferenc Drahota Andrea Száraz Dénes Váradi Eszter Sára Fehér Adrienn
16. kérdés: Kit látna még szívesen a Vörösmarty Színház színpadán? Itt is akadtak olyanok, akik sajnos nem válaszoltak, mások pedig rengeteg pesti színészt említettek, de sokan azt javasolták, hogy inkább az itthoni társulatot foglalkoztassák többet. Az alábbi színészeket említették a legtöbbször:
16. ábra: Kit látna még szívesen a VSZ színpadán? Koltai Róbert Kern András 6
6
Törőcsik Mari
6 7
Kulka János
13
9
13
Mácsai Pál
Huszti Péter
Hernádi Judit
44
17. kérdés: Ön miért jár színházba? A férfiak és a nők esetében is az első helyen áll a kellemes időtöltés, olyan tekintetben, hogy miért szeretnek színházba járni. Sokak számára ez hozzátartozik a műveltséghez, másokat pedig az új darabok érdekelnek. Egyéb kategóriában azt is említették, hogy a színház számukra olyan élményt nyújt, mely során megfeledkezhetnek mindennapos problémáikról.
17. ábra: Miért jár Ön színházba? 120 100 80 60 40 20 0
102 81 43
35 8
Műveltség
26
24
21
2 Új darabok Nők
Kellemes időt. Férfiak
2 4 6
4 2 6
Előkelőség
Egyéb
Összesen
18. kérdés: Milyen élményt vár egy-egy színházi látogatáskor? A legtöbben a kikapcsolódást, feltöltődést, elgondolkodtató darabokat várnak a színházi estéktől. Mások a színészek megismerése, a zene, a díszlet, a ruhák miatt kíváncsi egy-egy előadásra. Természetesen jól szeretné mindenki érezni magát a színházban, a felhőtlen szórakozás mellett, azonban olyan darabokat is szeretnének látni, amelyek az életből merített gondokkal foglalkoznak, és valósághű szituációkat jelenítenek meg.
3 1
18. ábra: Milyen élményt vár? 6
6 43
9 11 20 1. Kikapcsolódás 3. Elgondolkodtató darab 5. Katartikus élmény 7. Poz. értékek közv.
45
2. Feltöltődés 4. Szórakoztató darab 6. Kellemes időtöltés 8. Felhőtlen szórakozás
19. kérdés: Honnan értesül a Vörösmarty Színház aktuális programjáról? Az Internet, a műsorfüzet valamint a plakátok révén értesülnek a felmérés szerint a legtöbben. Legkevésbé a rádióban és televízióban sugárzott hirdetésekre reagálnak az emberek. Pedig péntekenként egy kimondottan színházi műsorral szolgál a Fehérvár Rádió, valamint a Vörösmarty Rádió is. A televízióban valóban kevesebb reklám szól a Színházról, illetve előadásokról, élő közvetítés is csak ritkán látható. Az újságok közül is a Fejér Megyei Hírlapból, valamint a Polgár folyóiratból értesülnek a legtöbben. Egyéb kategóriában sokan említették a színházszervezőket, akik iskolákban, vagy nyugdíjasok számára is előre megszervezi a színházprogramokat. Az összesített preferencia az alábbi ábrán látható.
19. ábra: Honnan értesül a VSZ programjáról?
Nők
yé b Eg
g jsá Ú
ag ny
14 68
Sz
or fü
ze
t
t In t
át
TV
01 1
40 29 17 21 11 4
15
13
8
Pl ak
R
ád i
ó
246
68 53
M űs
35
55
68
ór óa
43
er ne
80 70 60 50 40 30 20 10 0
Férfiak
Összesen
20. kérdés: Melyik tájékoztatást tartja a leghatékonyabbnak? A naprakész és friss információk miatt az Internetet választották a leghatékonyabb információközlőnek a színház esetében. Majd itt is érvényesült az előző kérdésnél említett lista: azaz Internet, műsorfüzet, szóróanyag, illetve a színházszervező. Sokan javasolták, hogy azok, akik rendszeresebben járnak színházba, mégsem bérletesek, postai úton kaphassanak havi műsorról szóló szóróanyagot. Az ilyen ingyenes nyomtatványok elérhetők azonban kávézókban, egyéb kulturális intézményekben, és természetesen a Színház jegyirodájában is. Személyes értesítést a Színház csak a bérletesek esetében tudja biztosítani, internetes körlevél formájában.
46
Az alábbi ábra a nők, és a férfiak összesített válaszait mutatja a 20. kérdésre vonatkozóan.
20. ábra: Melyik tájékoztatást tartja a leghatékonyabbnak? 46 22 24 6 4 10 jsá g
2
404
Ú
TV
9 11 2
áz sz er ve ző M űs or fü ze t
ny ag
Sz ór óa
In t
er ne
t
9
15 19 4 át
17 21 4
Pl ak
37
Sz ín h
50 40 30 20 10 0
Nők
Férfiak
Összesen
21. kérdés: Melyik jegyvásárlási formát veszi gyakrabban igénybe? A legtöbben a személyes jegyvásárlást részesítik előnyben. Kimondottan az online forma mellett is inkább a férfiak döntöttek, de több nő is akadt, aki mindkét jegyvásárlási formát igénybe veszi.
21. ábra: Melyik jegyvásárlási formát veszi igénybe? (% ) 100
80,4 77,5 67,9
50 2,2
21,4
6,7
17,410,715,8
0 Személyes
Nők
Online
Férfiak
Mindkettő
Összesen
22. kérdés: Általában hova vásárol jegyet, bérletet? A nők és a férfiak fele is az 1. és a 10. sor közötti zsöllye részt jelölte meg. Valószínűleg azért, mert az átalakítás során az egész nézőtér lépcsőzetesen meg lett emelve, így az első
47
sorokból is kitűnően élvezhető az előadás. A hátsó sorok közt sajnos kevesebb hely kialakítására volt csak lehetőség, így sokkal kényelmesebbek, még ha drágábbak is az előrébb szóló jegyek. A páholyokban a korláttól, az oldalpáholyokból pedig szinte alig lehet jól látni, mivel az egyik fele a színpadnak teljesen takarásban van a néző előtt. Ennek megfelelően mutatja az alábbi ábra is a válaszokat.
22. ábra: Általában hova vásárol jegyet, bérletet? (% ) 60 40 20 0
51,25050,8
Zsöllye 1.10.
3832,1 36,7
Zsöllye 11.15. Nők
Férfiak
6,57,26,7
4,310,75,8
Páholy
Középpáholy
Összesen
23. kérdés: Mennyiben tartja elfogadhatónak a Színház jegy-, és bérletárait? A válaszadók fele kissé drágának találja a Vörösmarty Színház jegyárait, de többen vélik elfogadhatónak, mint túlzottan drágának.
23. ábra: Mennyire elfogadhatóak a VSZ jegy- és bérletárai? (% ) 55,4 50 54,2
60 40 20
35,9 39,3 36,6
8,7 10,7 9,2
0 Túlzottan drága
Kissé drága
Nők
Férfiak
48
Összesen
Elfogadható
24. kérdés: Mennyire elégedett a Színház kiadványaival, nyomtatványaival? A válaszadók 80 %-nak tetszenek a Színház kiadványai, bár csak kevesen vannak velük 100 %-an megelégedve. Volt olyan, aki az alapos korrektúrát hiányolja a minőségi nyomtatványokból. Például az egyes darabok címei a szóróanyagok oldalain más-más címmel, vagy írásmóddal vannak nyomtatva. Pl. Figaro vagy Figaró?
24. ábra: Mennyire elégedett a VSZ kiadványaival? (% ) 80,478,780
100 50
13,17,111,7
6,5 7,1 6,7
0 7,1 1,6
Nem annyira
Egyáltalán nem
0 Nagyon
Tetszik Nők
Férfiak
Összesen
25. kérdés: Mennyire elégedett a Színház munkájával, szolgáltatásaival? A
Vörösmarty
Színház
látogatói
elégedettek
a
Színházuk
munkájával,
mind
a
jegyinformációt, mind pedig a jegyvásárlást, illetve reklám feladatokat tekintve. Ebben a kérdésben a nők és a férfiak is hasonló véleménnyel voltak, mindössze 6 nő és 1 férfi jelezte, hogy kevésbé van megelégedve a Színház munkájával. Hogy ez alatt pontosan mire gondoltak, várhatóan az utolsó kérdés vizsgálatánál megmutatkozik.
25. ábra: Mennyire elégedett a VSZ munkájával? (% ) 100 80 60 40 20 0
82,682,182,5
10,914,311,7 Nagyon el.
6,5 3,6 5,8 Elégedett
Nők
Férfiak
49
Kevésbé
Összesen
0
0 0
Egyáltalán nem
26. kérdés: Mennyire elégedett a Színház honlapjával, annak információtartalmával? Nagyrészt megfelelőnek találják a válaszadók a Színház honlapját. Többségük véleménye szerint, többé-kevésbé minden információ megtalálható rajta. De akadt olyan is, aki még egyáltalán nem ismeri a honlapot.
60 50 40 30 20 10 0
26. ábra: Mennyire elégedett a VSZ honlapjával? (% ) 57,1 51,1 48,3 42,4 45,8 39,3
Minden info
Többékevésbé minden info
2,2 0 1,8
0 3,60,8
4,3 0 3,3
Kissé hiányos
Egyáltalán nem megfelelő
Nem ismeri
Nők
Férfiak
Összesen
27. kérdés: A Nyári Színház ideje alatt tekintett-e már meg darabot? A válaszadók több mint fele, részt vett már nyári előadáson, azonban számomra igen meglepő, hogy igen magas azoknak a fehérváriaknak a száma is, akik eddig nem látogatták még a Nyári Színházat. Hiszen ez az esemény nyáron a belvárosban zajlik, nyílt helyszínen, éppen ezért minden fehérvári tudja, hogy ilyenkor a zene honnan ered. Természetesen az ekkor nyaralók, ebből kimaradnak, de számomra nehéz megállni, hogy egy–egy előadáson részt ne vegyek, ha az ilyen hangulatot áraszt.
27. ábra: A Nyári Színház alatt tekintette már meg darabot? (% ) 80 60 40 20 0
59,8 53,6 58,3
40,2 46,4 41,7
Igen
Nők
Nem
Férfiak
50
Összesen
28. kérdés: Mennyire elégedett a Nyári Színház szervezésével? Erre a kérdésre azok, akik már láttak előadást a Nyári Színház ideje alatt is, más és más dolgokat említettek meg a szervezéssel kapcsolatban. Általában meg vannak elégedve mindennel, esetleg egy-egy javaslatuk, észrevételük volt. 28. táblázat: Mennyire elégedett a NYSZ szervezésével? Nők Férfiak Elégedett 31 6 Nem lehet látni 3 2 Több esőnap 2 1 Borzalmas 0 1 Tavaszi Színházi Napok: vissza 0 1 Nyaralás közbeszól 1 2 Nézőtér rossz 3 1 Párna hiánya 3 1 Hazajutás nehézkes 0 1 Könnyedebb műsorválasztás 1 0 Változatos 1 0 Jó, hogy nyáron is van Sz. 1 0 Többé-kevésbé jó 2 2 29. kérdés: Mi a véleménye a Színház régebbi és újonnan indult programjairól? Sokak számára még ismeretlenek ezek a műsorok úgymint, Csillagok, Késő Esti Kísértések, Dumaszínház, de szándékukban áll megtekinteni ezeket az előadásokat is, azonban a legtöbben érdekesnek találják, mégsem látogatnák őket.
80 60 40 20 0
29. ábra: Mi a véleménye a VSZ régebbi és új programjairól? (%) 64,167,9 65 26,1 25 25,8
Érdekli-látogatja
Érdekli-nem látogatja
Nők
5,4 0 4,2
4,4 7,1 5
Egyáltalán nem érd.
Nem válaszolt
Férfiak
51
Összesen
30. kérdés: Mikor fogyaszt a Színház kávézójában? A válaszok alapján a kávézót leginkább az előadások szünetében látogatják a vendégek, kevesen vannak azok, akik egyéb alkalmakkor is betérnek a megújult Café Premier-be. Valamint igen magas azoknak a száma is, akik egyáltalán nem látogatják a kávézót.
30. ábra: Mikor fogyaszt a VSZ kávézójában? (% ) 60
4953,650
40
26 2525,8
1314,3 13,3
12 7,110,9
Egyéb alkalmakkor
Mindkét esetben
20 0 Előadások szünetében
Nők
Nem látogatja
Összesen
Férfiak
31. kérdés: Mi a véleménye a Színház kávézójáról? Talán itt választ kaphatunk arra, miért nem látogatják egyáltalán olyan sokan a kávézót. Az mindenképpen megmutatkozott a válaszokban, hogy a színvonalasnak tartják az emberek a Café Premier-t, véleményük szerint jól passzol a Színház arculatához. A második helyen áll azonban a drága kifejezés a kávézóval kapcsolatban. De ki ne tudná, hogy ez szinte minden színházban így van, és bizony magasabb összegekért lehet csak fogyasztani. A Café Premier azonban hétköznap, egész nap nyitva tart és várja vendégeit, de a „színház-imázs” sokakat elbátortalanít, hogy betérjen-e, mivel mindenki a magas árakkal asszociál. Célszerű lenne ezért az árakat kissé mérsékelni.
31. ábra: Mi a véleménye a Színház kávézójáról? 6
Színvonalas
7 61
36
Megfizethető
Drága
Eldugott
20
Egyéb
52
A kávézóval kapcsolatban, egyéb kategóriában megemlítették, hogy bizony a dohányzás szabályait sokan nem tartják be, még előadások szünetében sem. Erre figyelnie kéne a színház dolgozóinak, mivel ez súlyos pénzbüntetéseket is okozhat a Színház számára. 32. kérdés: Mi a véleménye a Színház új arculatáról (külső, belső)? Az emberek többsége meg van elégedve az új színházzal kívül is, belül is, de még sok csiszolnivalót hagy maga után. Szinte mindenkinek volt egy-egy észrevétele, javaslata az új építménnyel kapcsolatban. Sokan vannak viszont azok is, akik nem igazán találják szimpatikusnak az új épületet, belül ridegnek, kórházi jellegűnek vélik, az irodai részt, azonban a közönségforgalmi résszel, kivéve a nézőtér feletti csillárt, nagyjából mindenki meg van elégedve. 32. táblázat: Mi a véleménye a VSZ új arculatáról (külső, belső)? Válaszok száma Legtöbbször említett Tetszik 52 73 Szép 31 57 Modern-régi hangsúlyban 16 52 Igényes 26 52 Szűk ruhatári folyosó 47 47 Szűk lépcsők 52 45 Jó a tetővilágítás 23 41 Kórházi belső 12 38 Rideg 12 34 Szűk széksorok 57 34 Korszerű, színvonalas 34 31 Zsúfolt nézőtér 29 29 Térkő a Sz. előtt rossz 6 27 Impozáns, elegáns 38 26 Külső furcsa 7 26 Mozgássérültekre figyelemmel van 8 23 Tetővilágítás rossz 27 18 Belső burkolat sötét 11 17 Stílus nem összeillő 9 16 Oldalpáholyból nem látni 41 12 Jobb a kevesebb férőhely 17 12 Csillár csúnya 73 11 Aula csillár jó 34 9 Karfa hiányzik 6 8 Színpadtechnika jó 45 7 Régi hang. hiánya 26 6 Európai jelleg 18 6 Nyitott aula jobb 4 4
53
33. kérdés: Észrevételek, javaslatok a Színházzal kapcsolatban Sokan a már fent említett válaszokat írták le erre a kérdésre is. De azok, akiknek tetszik az új színház, csak még jobban dicsérték azt itt is. Egyéb észrevételek között szerepelt, hogy több vendégelőadást szeretnének látni, mások pedig pont a hazaiak foglalkoztatását szorgalmazták. Kevésnek találják a hétvégi bérletszünetes előadások számát, több gyermekműsort, valamint több olyan rendezvényt is szeretnének, amelyeken színészek nézőcsalogató műsorként, részleteket adnak elő színdarabokból, musicalekből. Egyesek közönségkonferencia révén szeretnének még közvetlenebb és közelebbi viszonyt kialakítani a színészekkel, rendezőkkel, helyet adva a visszajelzések, észrevételek, vélemények megnyilvánulásának. Mint ahogy már korábban említettem, sokan vannak, akik kevésbé elégedettek a Színház belső elrendezésével, illetve számos hibát és hiányt véltek felfedezni. Ilyenek például a szűk széksorok, nézőtéri folyosók, ruhatár előtti részek, amelyek veszély esetén akadályozhatják, nehézkessé tehetik a nézők gyors kijutását. Többen hiányolják a szemeteseket a közönségforgalmi részekről, egyes székeknél a karfákat, a ruhatárban a fogasokat, nem utolsó sorban pedig, a nagy tapasztalattal és színházi szakértelemmel rendelkező középkorú hölgyeket, akik mindig segítőkészen várták a színházi estéken a látogatókat. Más hangulata volt általuk a Színháznak egyesek szerint. Talán pont ezért nem tartják megfelelőnek a most alkalmazott fiatalokat, szintén a ruhatárban, illetve a jegyellenőrzés és helyrekísérés esetében. Volt olyan hölgy, akit elmondása szerint, rossz helyre kísértek a fiatal segítők, azaz ők sem tudták pontosan hova szól a hölgy jegye. A nézőtér felett lévő csillárt szinte mindenki nehezményezi. Jóllehet a tervek szerint vitorlákat jelenítenek meg a csillár egyes részei, melyek jó úton viszik előre a Színház életét. Mégis a legtöbb ember egy félbehagyott munkának véli az egészet, melyen még a védőborítás maradt fenn. A páholyok rideg karfái sem nyerték el az emberek tetszését. A burkolat hiányzik róluk, így igen hideg élményben van része egy-egy előrekönyöklő vendégnek, aki éppen azért dől előre, mert nem látja jól, hol is van a monológját idéző színész a színpadon. Sokak hiányolják az előadások előtt, az aktuális szereplőgárda névsorát, és a rövid történetismertetést tartalmazó táblákat. Többen pedig a jelenleg színésztársalgóként működő helységet nyitnák meg a nagyközönség számára is, nyáron a teraszos kávézóval együtt. Mégis, amit a legtöbben elfogadhatatlannak tartanak, az a nem megfelelő öltözet, amiben manapság egyesek színházba mennek. Azok, akik sűrűbben látogatnak el színházba, talán már jól tudják, milyen nagy munka áll egy színdarab elkészítésének hátterében. Éppen ezért kell megadni a tiszteletet mind a színészeknek, rendezőknek, és bizony egymásnak, legalább azzal, hogy alkalomhoz illően öltözünk.
54
„… FÜGGÖNY!” 2005. decemberében nagy változás történt a Vörösmarty Színház életében. Mindenki kíváncsian várta mi fog kisülni a nagy átalakításból, milyen lesz a fehérvári színházi élet. A nyitóhét programja is bebizonyította, hogy a költségvetési megszorítások ellenére a Vörösmarty Színház képes igazán színvonalas műsorral szolgálni közönsége számára. Az új otthon mellett, új színészek is érkeztek a társulatba. Megnyílt a Café Premier, majd maga a Színház is a nagyközönség előtt. Az új színház, új programok indítására adott lehetőséget, újabb műfajok prezentálása révén a még szélesebb körű közönség megnyerése érdekében. Így indult el a kávéházi esték keretén belül a Dumaszínház, a jazz estek, irodalmi estek legújabb próbálkozásként pedig az Esti Színház stúdió előadásai. Bár a rekonstrukció végeredménye igen megosztja a fehérváriak véleményét, azt azért el kell ismerni, hogy európai színvonalú építménnyel rendelkezik most Székesfehérvár, és bár a külső tervezés hagy némi kívánnivalót maga után, a színház belső része – mind a kávézó, a közönségforgalmi részek, mind pedig a nézőtér - igen impozáns és elegáns képet ad, megnyerve ezzel a látogatók és az ügyfelek, azaz támogatók bizalmát. Marketing szempontból ez igen sokat jelent, mivel ma már bátran rendezhetnek a Színház aulájában fogadásokat, ünnepségeket a Színház üzleti partnerei is. A színház az előadások mellett, az újítás révén képes az igazán színvonalas szolgáltatásnyújtásra. A felmérés eredményeit vizsgálva elmondható, hogy az emberek elégedettek a Színház arculatával, külsejével és munkájával egyaránt, azonban még mindig újnak és kissé idegennek számít a Színház és közönségének kapcsolata. Pontosan ezért van nagy szerepe a marketingnek, hogy olyan módszereket alkalmazzon, melyek közelebb hozzák az embereket a színházhoz. Bár a társulat színészeit is aránylag jól ismeri a közönség, törekedni kell az ismertség növelésére, hogy kialakuljon a „saját színház, saját társulat” érzése az emberekben is. Kevés fehérvári színész van a társulatban, mivel nagyrészt pestiek vagy más közeli városban élnek. Nincsenek közvetlen kapcsolatban a nézőkkel a hétköznapok során, nem lehet őket sétálni látni a Fő utcán, vagy bevásárolni a helyi áruházakban. Csak a színpadon. De akkor, ott, mindenkit elvarázsolnak, és talán éppen ezért járnak sokan színházba, hogy legalább a színpadon megcsodálhassák kedvenceiket. A marketingnek pedig pont ezt a lehetőséget kell biztosítania az emberek számára, a megfelelő figyelemfelkeltés mellett, hogy naprakészen, jól informáltan, és izgalommal töltve induljanak színházba az emberek. 55
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. kérdés
1. táblázat: Nemek szerinti megoszlás Megkérdezettek Nők 92 77% Férfiak 28 23% 100% Összesen 120 fő
1. ábra: Megkérdezettek 77%
100% 50%
23%
0% Nők
Férfiak Megkérdezettek
2. kérdés
alatt-18 év 19-25 év 26-35 év 36-45 év 46-55 év 56-65 év 66 év felett Összesen
2. táblázat: Életkor szerinti megoszlás Nők % Férfiak % Összesen Összesen % 3 3,3 0 0 3 2,5 19 20,6 10 35,7 29 24,2 21 22,8 12 42,9 33 27,5 14 15,3 4 14,3 18 15 33 35,8 2 7,1 35 29,2 2 2,2 0 0 2 1,6 0 0 0 0 0 0 92 100 28 100 120 100
2. ábra: Életkor szerinti megoszlás (% ) 60 50 40 30 20 10 0
42,9 35,7 27,5 20,624,2 22,8 3,302,5 alatt-18 19-25 év év
26-35 év
Nők
35,8 29,2 15,3 15 14,3
36-45 év
Férfiak
56
7,1
2,201,6
000
56-65 év
66 év felett
46-55 év Összesen
3. kérdés: 3. táblázat: Iskolai végzettség szerinti megoszlás Nők % Férfiak % Összesen Összesen % 8 általános 3 3,3 0 0 3 2,5 Középiskola 28 30,4 12 42,9 40 33,3 Főiskola 49 53,3 10 35,7 59 49,2 Egyetem 12 13 6 21,4 18 15 92 100 28 100 120 100 Összesen
3. ábra: Iskolai végzettség ( % ) 100 80 60
42,9 30,4 33,3
40 20
53,3 49,2 35,7 21,4 15 13
3,3 0 2,5
0
8 általános Középiskola
Főiskola
Nők
Összesen
Férfiak
Egyetem
4. kérdés: 4. táblázat: Milyen gyakran jár színházba? Nők % Férfiak % Összesen Havonta 43 46,7 10 35,7 53 Negyedévente 25 27,2 5 17,9 30 Félévente 17 18,5 10 35,7 27 Ritkábban 7 7,6 3 10,7 10 Nem jár színházba 0 0 0 0 0 92 100 28 100 120 Összesen
Összesen % 44,2 25 22,5 8,3 0 100
4. ábra: Milyen gyakran jár színházba? (% )
Férfiak
0 0 0
já rs zí nh áz ba
R itk áb ba n
Összesen
57
10,7 8,3 7,6
N em
Nők
35,7 18,5 22,5
Fé lé ve nt e
27,2 25 17,9
N eg ye dé ve nt e
46,7 44,2 35,7
H av on ta
100 80 60 40 20 0
5. kérdés: 5. táblázat: Rendelkezik-e Ön színházbérlettel? Nők % Férfiak % Összesen Összesen % Igen 32 34,8 9 32,1 41 34,2 Nem 60 65,2 19 67,9 79 65,8 92 100 28 100 120 100 Összesen
5. ábra: Rendelkezik-e Ön bérlettel? (%) 100 80 60 40 20 0
65,2 67,9 65,8 34,8 32,1 34,2
Igen Nők
Nem Férfiak
Összesen
5. 1. kérdés: 5. 1. táblázat: Milyen bérlettel rendelkezik? Bérlet Nők Férfiak Összesen Déryné 3 0 3 Gobbi Hilda 2 1 3 Teleki 6 1 7 Csortos 2 1 3 Premier 3 3 6 Hettyey 2 0 2 Egri 0 1 1 Kodo 5 0 5 Ajtay 1 0 1 Kozák 2 2 4 Vörösmarty 1 0 1 Kodolányi 3 0 3 Gábor Miklós 2 0 2 32 9 41 Összesen 6 3 7 Leggyakoribb
58
6. kérdés: 6. táblázat: Ha színházba megy, melyik napot részesíti előnyben? Nők Férfiak Összesen Nők-pref. Férfiak-pref. Összesen-pref. Hétfő 12 2 14 Péntek 49 Péntek 19 Péntek 68 Kedd 6 2 8 Szombat 31 Szombat 15 Szombat 46 Szerda 29 2 31 Szerda 29 Bérlettől függ 3 Csütörtök 33 Csütörtök 11 2 13 Bérlettől függ 28 Csütörtök 2 Bérlettől függ 31 Péntek 49 19 68 Hétfő 12 Szerda 2 Szerda 31 Szombat 31 15 46 Csütörtök 11 Kedd 2 Hétfő 14 Vasárnap 6 0 6 Kedd 6 Hétfő 2 Kedd 8 Bérlettől függ 28 3 31 Vasárnap 6 0 Vasárnap 6
6. ábra: Melyik napot részesíti előnyben? 14 8
31
6
31
46
13 68
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
Bérlettől függ
7. kérdés: 7. táblázat: Mely tényező(k) alapján dönt?
Történet Színészek Reklám Bérlet Amire ráér
Nők Férfiak Összesen 53 22 75 44 4 48 6 4 10 18 6 24 4 0 4
Nők-pref. Férfiak-pref. Történet 53 Történet 22 Színészek 44 Bérlet 6 Bérlet 18 Színészek 4 Reklám 6 Reklám 4 Amire ráér 4 0
Összesenpref. Történet 75 Színészek 48 Bérlet 24 Reklám 10 Amire ráér 4
7. ábra: Mely tényező(k) alapján dönt? 75
80 60 40
53
48
44 22
20
4
6 4 10
Színészek
Reklám
18
24 6
4 0 4
Bérlet
Amire ráér
0 Történet
Nők
Férfiak
59
Összesen
8. kérdés: 8. táblázat: Melyik darabot látta utoljára? Nők Férfiak Összesen Nők-pref. Figaro Házassága 20 4 24 Figaro 20 Hair 11 3 14 Viktória 19 Viktória 19 6 25 Hair 11 Malom a pokolban 11 2 13 Malom… 11 A bárónő és a komorna 2 0 2 Illatszertár 6 Illatszertár 6 8 14 Vagina m. 6 Vagina Monológok 6 0 6 Andersen 4 Veszedelmes Viszonyok 0 2 2 Valahol… 4 Jégszirom 4 0 4 Jégszirom 4 Édes Anna 2 0 2 Édes Anna 2 Pattogatott vérfürdő 2 0 2 Pattogatott v. 2 Andersen, avagy… 4 0 4 Bárónő 2 Twist Olivér 0 1 1 Operaház f. 1 Operaház Fantomja 1 0 1 Veszedelmes 0 Valahol Európában 4 0 4 Néptánc 0 Néptánc műsor 0 2 2 Twist Olivér 0 92 28 120 Összesen
ÖsszesenFérfiak-pref. pref. Illatszertár 8 Viktória 25 Viktória 6 Figaro 24 Figaro 4 Hair 14 Hair 3 Illatszertár 14 Malom 2 Malom 13 Veszedelmes v. 2 Vagina m. 6 Néptánc 2 Jégszirom 4 Twist Olivér 1 Andersen 4 Bárónő 0 Valahol 4 Vagina m. 0 Veszedelmes 2 Édes Anna 0 Édes Anna 2 Andersen 0 Pattogatott 2 Operaház f. 0 Néptánc 2 Valahol 0 Bárónő 2 Pattogatott 0 Twist Olivér 1 Jégszirom 0 Operaház f. 1 -
9. kérdés: 9. táblázat: Mi alapján választotta ezt a darabot? NőkFérfiakpref. pref. Nők Férfiak Összesen 1. Történet 20 6 26 22 6 2. Zene 11 0 11 20 6 3. Színészek 22 4 26 20 4 4. Személyes kötődés 4 4 8 18 4 5. Korhűség 2 0 2 11 4 6. Bérlet 18 6 24 7 2 7. Gyermek 20 2 22 4 2 8. Szereposztás 2 0 2 4 1 9. Cím 2 0 2 2 0 10. Iskolai csop. 2 0 2 2 0 11. Nyáron kihagyta 2 1 3 2 0 12. Ajándék 7 4 11 2 0 13. Kíváncsiság 4 0 4 2 0 14. Szórakozás 0 2 2 0 0
60
Összesenpref. 1.- 26 3.- 26 6.- 24 7.- 22 2.- 11 12.- 11 4.- 8 13.- 4 11.- 3 5.- 2 8.- 2 9.- 2 10.- 2 14.- 2
10. kérdés: 10. táblázat: Általában kivel/kikkel megy színházba? FérfiakÖsszsesenNők Férfiak Összesen Nők-pref. pref. pref. Baráttal 46 8 54 46 15 Baráttal 54 Párjával 26 15 41 31 9 Párjával 41 Rokonnal 31 9 40 29 8 Rokonnal 40 Házastárssal 20 4 24 26 4 Gyermekkel 31 Gyermekkel 29 2 31 20 2 Házastárssal 24 Egyedül 0 1 1 0 1 Egyedül 1
10. ábra: Kivel/kikkel megy színházba? 54
4
2
0 1 1 l
ke l
Eg
G ye
tá áz as
rm ek
al rs s
na
Férfiak
31
29
ye dü
9
Nők
24
20
H
Pá
Ba
rá tta
rjá va l
l
8
40
31
l
41 26 15
ok on
46
R
60 50 40 30 20 10 0
Összesen
11. kérdés: 11. táblázat: Milyen típusú darabokat látna szívesen? Nők Férfiak Összesen Nők-pref. Férfiak-pref. Összesen-pref. Opera 11 1 12 Vígjáték 77 Vígjáték 26 Vígjáték 103 Operett 31 9 40 Musical 64 Musical 13 Musical 77 Musical 64 13 77 Operett 31 Dráma 11 Dráma 42 Dráma 31 11 42 Dráma 31 Operett 9 Operett 40 Vígjáték 77 26 103 Opera 11 Opera 1 Opera 12 Egyéb 4 0 4 Egyéb 4 Egyéb 0 Egyéb 0
11. ábra: Milyen típusú darabokat látna szívesen? 150 100 50 0
11 1 12
31 40 9
Opera
Operett
64
77
77
103
13
31 42 11
26
Musical
Dráma
Vígjáték
Nők
Férfiak
61
Összesen
4 0 4 Egyéb
12. kérdés: 12. táblázat: Klasszikus vagy kortárs művek? Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Klasszikus 49 53,3 15 53,6 64 53,3 Kortárs 9 9,8 8 28,6 17 14,2 Mindkettő 34 36,9 5 17,8 39 32,5 Összesen 92 100 28 100 120 100
100 80 60 40 20 0
12. ábra: Klasszikus vagy kortárs művek? (%) 53,353,653,3 28,6 14,2 9,8 Klasszikus
Kortárs Nők
Férfiak
36,9 32,5 17,8
Mindkettő Összesen
13. kérdés: 13. táblázat: Igény a külföldi társulatok színdarabjai iránt Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Érdekes-látogatná 21 22,8 11 39,3 32 26,6 Érdekes-nem látogatná 44 47,9 9 32,1 53 44,2 Nem szükséges 27 29,3 8 28,6 35 29,2
13. ábra: Igény a külföldi társulatok darabjai iránt (% ) 60 50 40 30 20 10 0
39,3 26,6 22,8
Érdekeslátogatná
47,9
44,2 32,1
Érdekes-nem látogatná Nők
Férfiak
62
29,328,629,2
Nem szükséges
Összesen
14. kérdés: 14. táblázat: Mennyire ismeri a VSZ jelenlegi Társulatát? Nők Férfiak Nők % Férfiak % Összesen Összesen % Jól ismeri 57 62 17 60,7 74 61,7 1-2 színészt ismer 34 37 11 39,3 45 37,5 Egyáltalán nem ismeri 1 1 0 0 1 0,8 Összesen 92 100 28 100 120 100
70 60 50 40 30 20 10 0
14. ábra: Mennyire ismeri a VSZ jelenlegi társulatát? (% ) 62 60,7 61,7 37 39,3 37,5
1 Jól ismeri
0
1-2 színészt ismer Nők
Férfiak
Egyáltalán nem ismeri Összesen
15. kérdés: 15. táblázat: Kedvenc színésze a társulatból? Leggyakrabban említett színészek Sorrend Szomor György 24 Závodszky Noémi Závodszky Noémi 28 Szomor György Zakariás Éva 15 Szabó Gyula Szabó Gyula 19 Zakariás Éva Szabó Győző 11 Zsurzs Kati Zsurzs Kati 13 Szabó Győző Xantus Barbara 9 Xantus Barbara Kozáry Ferenc 7 Kozáry Ferenc Drahota Andrea 7 Drahota Andrea Száraz Dénes 6 Száraz Dénes Váradi Eszter Sára 6 Váradi Eszter Sára Fehér Adrienn 6 Fehér Adrienn Nem válaszolt 18+2 -
63
0,8
28 24 19 15 13 11 9 7 7 6 6 6 -
16. kérdés: 16. táblázat: Kit látna még szívesen a VSZ színpadán? Leggyakrabban említett színészek Sorrend Kulka János 9 Koltai Róbert 13 Törőcsik Mari 7 Kern András 13 Koltai Róbert 13 Kulka János 9 Kern András 13 Törőcsik Mari 7 Huszti Péter 6 Mácsai Pál 6 Hernádi Judit 6 Huszti Péter 6 Mácsai Pál 6 Hernádi Judit 6
16. ábra: Kit látna még szívesen a VSZ színpadán? Koltai Róbert Kern András 6
6
Kulka János
13
Törőcsik Mari
6 7
9
Mácsai Pál
13
Huszti Péter Hernádi Judit
17. kérdés: Nők Műveltség Új darabok Kellemes időt. Előkelőség Egyéb
35 24 81 2 4
17. táblázat: Miért jár színházba? Férfiak Összesen Nők-pref. Férfiak-pref. Összesen-pref. Kellemes id. Kellemes id. Kellemes id. 8 43 81 21 102 2 26 Műveltség 35 Műveltség 8 Műveltség 43 21 102 Új darabok 24 Előkelőség 4 Új darabok 26 4 6 Egyéb 4 Új darabok 2 Előkelőség 6 2 6 Előkelőség 2 Egyéb 2 Egyéb 6
17. ábra: Miért jár Ön színházba? 120 100 80 60 40 20 0
102 81 43
35 8
Műveltség
26
24
21
2 Új darabok Nők
Kellemes időt. Férfiak
64
2 4 6
4 2 6
Előkelőség
Egyéb
Összesen
18. kérdés: 18. táblázat: Milyen élményt vár egy-egy színházi előadástól? NőkFérfiakÖsszesenNők Férfiak Összesen pref. pref. pref. 1. Kikapcsolódás 35 8 43 1. - 35 1. - 8 1. - 43 2. Feltöltődés 18 2 20 2. - 18 8. - 4 2. - 20 3. Elgondolkodtató darab 9 2 11 3. - 9 2. - 2 3. - 11 4. Szórakoztató darab 7 2 9 4. - 7 3. - 2 4. - 9 5. Katartikus élmény 1 0 1 7. - 6 4. - 2 7. - 6 6. Kellemes időtöltés 3 0 3 6. - 3 5. - 0 8. - 6 7. Poz. értékek közv. 6 0 6 8. - 2 6. - 0 6. - 3 8. Felhőtlen szórakozás 2 4 6 5. - 1 7. - 0 5. - 1 3
18. ábra: Milyen élményt vár?
1
6
6 43
9 11 20 1. Kikapcsolódás 3. Elgondolkodtató darab 5. Katartikus élmény 7. Poz. értékek közv.
2. Feltöltődés 4. Szórakoztató darab 6. Kellemes időtöltés 8. Felhőtlen szórakozás
19. kérdés: 19. táblázat: Honnan értesül a VSZ programjáról? Nők Férfiak Összesen Nők-pref. Férfiak-pref. Rádió 2 4 6 Internet 55 Műsorf. 15 TV 0 1 1 Műsorf. 53 Internet 13 Plakát 35 8 43 Plakát 35 Szóróa. 11 Internet 55 13 68 Szóróa. 29 Plakát 8 Műsorfüzet 53 15 68 Újság 17 Egyéb 8 Szóróanyag 29 11 40 Egyéb 6 rádió 4 Újság 17 4 21 rádió 2 Újság 4 Egyéb 6 8 14 Tv 0 Tv 1
Összesenpref. Internet 68 Műsorf. 68 Plakát 43 Szóróa. 40 Újság 21 Egyéb 14 Rádió 6 Tv 1
19. ábra: Honnan értesül a VSZ programjáról? 68
13
15
40 29 17 21 11 4
Nők
Férfiak
65
Összesen
14 68
E gy éb
53
M űs or fü ze t S zó ró an ya g
8
68
In te rn et
P la ká t
011
TV
2 46
43
55
Ú js ág
35
R ád ió
80 70 60 50 40 30 20 10 0
20. kérdés: 20. táblázat: Melyik tájékoztatást tartja a leghatékonyabbnak? ÖsszesenNők Férfiak Összesen Nők-pref. Férfiak-pref. pref. Internet 37 9 46 Internet 37 Internet 9 Internet 46 Szóróanyag 17 4 21 Műsorf. 22 Szóróa. 4 Műsorf. 24 Plakát 15 4 19 Szóróa. 17 Plakát 4 Szóróa. 21 Színházszervező 9 2 11 plakát 15 Újság 4 plakát 19 Színházsz. Színházsz. 9 2 Színházsz. 11 Műsorfüzet 22 2 24 Újság 6 4 10 Újság 6 Műsorf. 2 Újság 10
20. ábra: Melyik tájékoztatást tartja a leghatékonyabbnak? 46 22 24 6 4 10
404
jsá Ú
M űs
or fü
ze
g
t
ző
2
TV
9 11 2
áz
ny ag
Sz ór óa
In t
er ne
t
9
15 19 4
sz er ve
17 21 4
Pl ak át
37
Sz ín h
50 40 30 20 10 0
Nők
Férfiak
Összesen
21. kérdés: 21. táblázat: Melyik jegyvásárlási formát veszi igénybe? Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Személyes 74 80,4 19 67,9 93 77,5 Online 2 2,2 6 21,4 8 6,7 Mindkettő 16 17,4 3 10,7 19 15,8 92 100 28 100 120 100 Összesen
21. ábra: Melyik jegyvásárlási formát veszi igénybe? (% ) 100
80,4 67,977,5
50 2,2
21,4
6,7
17,410,715,8
0 Személyes Nők
Online Férfiak
66
Mindkettő Összesen
22. kérdés: 22. táblázat: Általában hova vásárol jegyet, bérletet? Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Zsöllye 1.-10. 47 51,2 14 50 61 50,8 Zsöllye 11.-15. 35 38 9 32,1 44 36,7 Páholy 6 6,5 2 7,2 8 6,7 Középpáholy 4 4,3 3 10,7 7 5,8 92 100 28 100 120 100 Összesen
22. ábra: Általában hova vásárol jegyet, bérletet? (% ) 60 40 20 0
51,25050,8
Zsöllye 1.10.
3832,136,7
Zsöllye 11.15.
Nők
Férfiak
6,57,26,7
4,310,75,8
Páholy
Középpáholy
Összesen
23. kérdés: 23. táblázat: Mennyire elfogadhatóak a VSZ jegy-és bérletárai? Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Túlzottan drága 8 8,7 3 10,7 11 9,2 Kissé drága 51 55,4 14 50 65 54,2 Elfogadható 33 35,9 11 39,3 44 36,6 92 100 28 100 120 100 Összesen
23. ábra: Mennyire elfogadhatóak a VSZ jegy- és bérletárai? (% ) 55,4 50 54,2
60 40 20
35,9 39,3 36,6
8,7 10,7 9,2
0 Túlzottan drága
Kissé drága Nők
Férfiak
67
Összesen
Elfogadható
24. kérdés: 24. táblázat: Mennyire elégedett a VSZ kiadványaival? Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Nagyon 12 13,1 2 7,1 14 11,7 Tetszik 74 80,4 22 78,7 96 80 Nem annyira 6 6,5 2 7,1 8 6,7 Egyáltalán nem 0 0 2 7,1 2 1,6 92 100 28 100 120 100 Összesen
24. ábra: Mennyire elégedett a VSZ kiadványaival? (% ) 80,478,780
100 50
13,17,111,7
6,5 7,1 6,7
0 7,1 1,6
Nem annyira
Egyáltalán nem
0 Nagyon
Tetszik Nők
Férfiak
Összesen
25. kérdés: 25. táblázat: Mennyire elégedett a VSZ munkájával? Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Nagyon el. 10 10,9 4 14,3 14 11,7 Elégedett 76 82,6 23 82,1 99 82,5 Kevésbé 6 6,5 1 3,6 7 5,8 Egyáltalán nem 0 0 0 0 0 0 92 100 28 100 120 100 Összesen
25. ábra: Mennyire elégedett a VSZ munkájával? (% ) 100 80 60 40 20 0
82,682,182,5
10,914,311,7 Nagyon el.
Elégedett
Nők
Férfiak
68
6,5 3,6 5,8
0 0 0
Kevésbé
Egyáltalán nem
Összesen
26. kérdés: 26. táblázat: Mennyire elégedett a VSZ honlapjával? Nők Férfiak Nők % Férfiak % Összesen Összesen % Minden info. 39 42,4 16 57,1 55 45,8 Többé-kevésbé minden info. 47 51,1 11 39,3 58 48,3 Kissé hiányos 2 2,2 0 0 2 1,8 Egyáltalán nem megfelelő 0 0 1 3,6 1 0,8 Nem ismeri 4 4,3 0 0 4 3,3 92 100 28 100 120 100 Összesen
60 50 40 30 20 10 0
26. ábra: Mennyire elégedett a VSZ honlapjával? (%) 57,1 51,1 48,3 42,4 45,8 39,3 2,2 0 1,8 Minden info
Többékevésbé minden info
Kissé hiányos
Nők
0 3,60,8
4,3 0 3,3
Egyáltalán Nem nem ismeri megfelelő Férfiak Összesen
27. kérdés: 27. táblázat: A Nyári Színház ideje alatt tekintett-e már meg darabot? Nők Nők % Férfiak Férfiak % Összesen Összesen % Igen 55 59,8 15 53,6 70 58,3 Nem 37 40,2 13 46,4 50 41,7 92 100 28 100 120 100 Összesen
27. ábra: A Nyári Színház alatt tekintette már meg darabot? (% ) 80 60 40 20 0
59,8 53,6 58,3
40,2 46,4 41,7
Igen Nők
Nem Férfiak
69
Összesen
28. kérdés: 28. táblázat: Mennyire elégedett a NYSZ szervezésével? Nők Férfiak Elégedett 31 6 Nem lehet látni 3 2 Több esőnap 2 1 Borzalmas 0 1 T.Sz.N vissza 0 1 Nyaralás 1 2 Nézőtér rossz 3 1 Párna hiánya 3 1 Hazajutás nehézkes 0 1 Könnyedebb műsorválasztás 1 0 Változatos 1 0 Jó, hogy nyáron is van Sz. 1 0 Többé-kevésbé jó 2 2
28. ábra: Mennyire elégedett a NYSZ szervezésével? 2
3
1 11 3 0
1 0 31
0 2 3
Elégedett
Nem lehet látni
Több esőnap
Borzalmas
T.Sz.N vissza
Nyaralás
Nézőtér rossz
Párna hiánya
Hazajutás nehézkes
Könnyedebb műsorválasztás
Változatos
Jó, hogy nyáron is van Sz.
Többé-kevésbé jó
70
29. kérdés: 29. táblázat: Mi a véleménye a VSZ régebbi és új programjairól? Nők Férfiak Nők % Férfiak % Összesen Összesen % Érdekli-látogatja 24 26,1 7 25 31 25,8 Érdekli-nem látogatja 59 64,1 19 67,9 78 65 Egyáltalán nem érd. 5 5,4 0 0 5 4,2 Nem válaszolt 4 4,4 2 7,1 6 5 92 100 28 100 120 100 Összesen
80 60 40 20 0
29. ábra: Mi a véleménye a VSZ régebbi és új programjairól? (% ) 64,167,9 65 26,1 25 25,8
Érdekli-látogatja
Érdekli-nem látogatja Nők
5,4 0 4,2
4,4 7,1 5
Egyáltalán nem érd.
Nem válaszolt
Férfiak
Összesen
30. kérdés: 30. táblázat: Mikor fogyaszt a VSZ kávézójában? Nők Férfiak % % Nők Férfiak Összesen Összesen % Előadások szünetében 45 49 15 53,6 60 50 Egyéb alkalmakkor 12 13 4 14,3 16 13,3 Mindkét esetben 11 12 2 7,1 13 10,9 Nem látogatja 24 26 7 25 31 25,8 92 100 28 100 120 100 Összesen
30. ábra: Mikor fogyaszt a VSZ kávézójában? (% ) 60
4953,650
40 20
26 2525,8
1314,313,3
12 7,110,9
Egyéb alkalmakkor
Mindkét esetben
0 Előadások szünetében
Nők
Férfiak
71
Összesen
Nem látogatja
31. kérdés:
31. táblázat: Mi a véleménye a Színház kávézójáról? Nők Férfiak Összesen Nők-pref. Férfiak-pref. Összesen-pref. Színvonalas Színvonalas 42 19 61 42 Színvonalas 19 Színvonalas 61 Megfizethető 18 2 20 Drága 27 Drága 9 Drága 36 Megfizethető Megfizethető Drága 27 9 36 18 Egyéb 3 20 Eldugott 4 2 6 Eldugott 4 Megfizethető 2 egyéb 7 Egyéb 4 3 7 Egyéb 4 Eldugott 2 Eldugott 6
31. ábra: Mi a véleménye a Színház kávézójáról? 6
Színvonalas
7 61
36
Megfizethető
Drága
Eldugott
20
Egyéb
72
32. kérdés: 32. táblázat: Mi a véleménye a VSZ új arculatáról (külső, belső)? Válaszok száma Legtöbbször említett Tetszik 52 73 Szép 31 57 Modern-régi hangsúlyban 16 52 Igényes 26 52 Szűk ruhatári folyosó 47 47 Szűk lépcsők 52 45 Jó a tetővilágítás 23 41 Kórházi belső 12 38 Rideg 12 34 Szűk széksorok 57 34 Korszerű, színvonalas 34 31 Zsúfolt nézőtér 29 29 Térkő a Sz. előtt rossz 6 27 Impozáns, elegáns 38 26 Külső furcsa 7 26 Mozgássérültekre figyelemmel van 8 23 Tetővilágítás rossz 27 18 Belső burkolat sötét 11 17 Stílus nem összeillő 9 16 Oldalpáholyból nem látni 41 12 Jobb a kevesebb férőhely 17 12 Csillár csúnya 73 11 Aula csillár jó 34 9 Karfa hiányzik 6 8 Színpadtechnika jó 45 7 Régi hang. hiánya 26 6 Európai jelleg 18 6 Nyitott aula jobb 4 4
32. ábra: Mi a véleménye a VSZ új arculatáról (külső, belső)? 73 45
34 6
26 18
4
T e ts z i k S zép M o d e rn Ig é n y e s S zűk S zűk Jó a K ó rh á z i R id e g S zűk K o rs z e rű , Z s ú fo l t T é rk ő a Im p o z á n s K ü ls ő M ozgáss T e tő v i l á g ít B e ls ő S tíl u s O ld a lp á h Jobb a C s illá r A u la K a r fa S z ín p a d te Régi E u ró p a i N y i to tt
57 80 52 47 52 41 38 60 34 29 31 27 23 12 12 17 16 26 40 11 9 6 7 8 20 0
73
Mellékletek 1. melléklet: A Vörösmarty Színház Társulata és Vendégszínészei (16. o.) Forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu
2. melléklet: A Vörösmarty Színház jegy-és bérletárai (27. o.) Forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu
3. melléklet: Nézőszám kimutatás (28. o.) Forrás: Vörösmarty Színház - Jegyiroda
4. melléklet: Nyitóhét programfüzete – a hátsó borító tartójában (29. o.)
5. melléklet: A Vörösmarty Színház aktuális támogatóinak névsora (33. o.) Forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu
6. melléklet: Kérdőívek (34. o.)
74
1. melléklet: A Vörösmarty Színház Társulata és Vendégművészei
A SZÍNHÁZ VEZETÉSE
Királyné Stéger Edit
Szurdi Miklós
igazgató
gazdasági vezető
Kolos István
Drahos Béla
művészeti vezető
Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője Liszt-díjas
Döme Zsolt
Kis József
Perlaki Róbert
zenei vezető
műszaki vezető
szcenikus
Oláh Yetti
Várkonyi Éva
művészeti főtitkár
marketingmenedzser
75
Mémeth Mariann
Takács Györgyné
üzemeltetési vezető
Kiss László
kommunikációs Szervezési és vezető Jegyiroda vezetője
Réczei Tamás
Fekete Monika
Szakál Attila
Dr. Györfi Beáta
dramaturg
jelmeztervező
koreográfus, tánckarvezető
jogtanácsos
A TÁRSULAT SZÍNMŰVÉSZEI
Bakonyi Csilla
Bata János
Brunner Márta Pro Theatro Civitatis-díjas
Budaházy Árpád
Csizmadia Ildikó
Drahota Andrea Jászai Mari-díjas Érdemes művész
Fehér Adrienn eMeRTon-díjas
Gesztesi Károly
Gulyás Sándor Ifjú Titán-díjas
Juhász Illés
Keller János
Kovács Zoltán Pro Theatro Civitatis-díjas
76
Kozáry Ferenc Vörösmarty gyűrűdíjas
Matus György Déryné-díjas, Vörösmarty gyűrűdíjas
Quintus Konrád
Szabó Gyula A Nemzet Színésze Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, Érdemes, Kiváló művész
Szabó Győző
Száraz Dénes
Szomor György Pro Theatro Civitatis-díjas
Váradi Eszter Sára Pro Theatro Civitatis-díjas
Závodszky Noémi Pro Theatro Civitatis-díjas, Vörösmarty gyűrűdíjas
Zsurzs Kati Vörösmarty gyűrűdíjas
Xantus Barbara Pro Theatro Civitatis-díjas
Zakariás Éva Pro Theatro Civitatis-díjas, Vörösmarty gyűrűdíjas
77
A SZÍNHÁZ TÁNCKARA
Cserta Gábor
Lőrincz Máté
Sümegi Petra
Fekete Krisztina Fister Andrea
Máhr Dalma
Molnár László
Gál Gergely
Nagy Attila
Szakál Attila Tombor Tímea Turcsányi Ágnes koreográfus, tánckarvezető
78
MENNYEI TÁRSULAT
Kállay Ilona Kozák András 1930-2005 1943-2005 Magyar Köztársasági Kossuth-díjas Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett, Jászai Mari-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló és Érdemes Művész Vörösmarty gyűrű-díjas
ALBA REGIA SZIMFONIKUS ZENEKAR
79
A SZÍNHÁZ VENDÉGMŰVÉSZEI
Buch Tibor
Dzsupin Ibolya Csonka András
Feke Pál
Füredi Nikolett
Gazdag Tibor
Gerner Csaba
Hirtling István
Janklovics Péter
Jászberényi Gábor
Jónás Andrea
Koltai Róbert
Lux Ádám
Madár Tamás
Nagy Sándor
Németh Attila
Palla Szabina
Szrapkó Nándor
Szűcs Kata
Szűcs Krisztina
80
Tűzkő Sándor
Varga Bálint
Várfi Sándor
Venczel Kovács Végvári Eszter Zoltán Továbbá: Balázs Adrienn Bencze Sándor Cseh Antal Csereklyei Andrea Deáky Szandra Deme Róbert Főző Ditta Gergely Péter Heller Shy Horváth Virgil Járvás Éva Kálmán Péter Krajcsi Nikolette Lénárt Dávid Madák Zsuzsanna Molnár Natasa Nagy Adrienne Pilván Glória Sági Éva Sárkány Kázmér Szakácsi Sándor Szántó Szandra Tóth János Tóth Judit Tury Péter Vargha Kristóf Váradi Zita Yang Li
81
AKIK NÉLKÜL NINCS ELŐADÁS
Láposi Réka
Réti Anikó
korrepetitor
Vári János
Vass János Pál
rendezőasszisztens rendezőasszisztens rendezőasszisztens
Gergely Johanna
Weil Szilvia
Horváth Izabella
ügyelő
súgó
ügyelő
Gazdasági csoport
Öltöztetők
Műszaki munkatársak
Fodrászat
Hangtár
Műhelyház
Igazgatói titkárság
Műhelyház
82
Nyámándi József Radanovics Milán Takács László Tímár András
Tóth Ágnes titkárnő Gazdasági titkárság Fórizsné Jobban Henrietta titkárnő, gazdasági ügyintéző
Recepció
Gazdasági iroda Dvorszky Józsefné gazdasági vezető helyettes
Alföldi Mária Horváth Erika Üvegesné Mohl Éva Zombai Katalin
Lovas Andrea könyvelő Budainé Hajdú Mónika gazdasági ügyintéző
Üzemeltetés
Gombaszöginé Szabó Valéria analitikus könyvelő
Falvai Péter Kövér Csaba Tokodi András
Nagy Éva pénzügyi előadó
Informatika
Boros Erika munkaügyi előadó
Bécsi Attila
Petes Barbara zenekari ügyintéző
Öltöztetők
Tóth Józsefné gazdasági ügyintéző
Vincze János Csuti Andrea Nagy Miklósné Nyilas Nándorné Homai Ferencné
Fénytár Alekker Andor Csontos Balázs Frenkó Zoltán Kiss Zoltán Kurja István
Fodrásztár Mazurek Klára Takács Györgyi Szentes Beáta Kontó Laura Szilágyi Andrea Jandáné Lászlófi Judit
Hangtár Fülöp Gergő Keszei Kálmán Pálffy Zoltán Szabó Ferenc
Kelléktár
Műszak Barabás Norbert Dénes Ferenc Duska Gábor Förhétz Szabolcs Horváth Zsolt Kálmán István Lengyel Gábor Moór Ferenc Nagy György Ohr Lajos Pallag Tamás Pisch Norbert Soltész István Szekszárdi Attila Vitányi Árpád
Baricza Andrea Bagonyiné Németh Henrietta Autóbuszvezetők Balogh József (Sofi) Filotás Gábor Nézőtéri felügyelő Tarjányi Katalin Hangképző Gábor Ila
83
2. melléklet: A Vörösmarty Színház jegy-, és bérletárai •
jegyárak
Zsöllye: 1.-10. sor, páholy:
max. 2800 Ft
Zsöllye: 11.-15. sor:
max. 2500 Ft
Diák, nyugdíjas:
max. 2300 Ft
• bérletárak I. helyár II. helyár Diák, nyugdíjas 5 előadásra Diák, nyugdíjas 4 előadásra Páholy Középpáholy
1-10. sor 11-15. sor
Jazzest Dumaszínház Csillagok Stúdió-előadások
8.000 Ft 7.500 Ft 6.200 Ft 5.000 Ft 8.000 Ft 9.500 Ft 800 Ft 1700 Ft 1600 Ft 1800-2800 Ft
Jelinekné Hajcsúr Gabriella kontroll asszisztens
Csidei Nikolett szervezőjegypénztáros
Török Bernadett szervező
Németh Mariann a Szervezési és Jegyiroda vezetője
84
3. melléklet: Nézőszám kimutatás
Előadásszám Nézőszám
Kőszínház Január Február Március Április Május Június Szeptember Október Összesen 22 23 29 20 25 16 3 10 148 8728 9747 12352 9178 9962 5754 1400 3468 60589
Előadásszám Nézőszám
Kőszínház - Zenei előadás Január Február Március Április Május Október 3 3 4 2 1 1 1269 1613 1364 819 449 436
Összesen 14 5950
Előadásszám Nézőszám
Kőszínház - Café Premier Január Február Március Április Május Október 2 5 4 2 2 173 434 326 155 155
Összesen 15 1243
Előadásszám Nézőszám
Pelikán Kamaraszínház Január Február Március Április Május Október 14 14 12 14 9 2 1128 1196 896 1117 602 149
Összesen 65 5088
Pelikán Kamaraszínház - Nyári Színház Június - Július Előadásszám 7 Nézőszám 2030
Musica Regia Augusztus Előadásszám 6 Nézőszám 2481 Sóstói Stadion Augusztus Előadásszám 1 Nézőszám 5605 Összes nézőszám, előadásszám Előadásszám 256 Nézőszám 82986
85
5. melléklet: A Vörösmarty Színház aktuális támogatóinak névsora Évados támogatók:
Four Trend Kft. Montre Alba Kft.
ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
Páholy tag: Fejér Megyei Önkormányzat Karsai Holding Rt. Magyar Turizmus Rt. – Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság
ALCOA ALAPÍTVÁNY Középpáholy tag: Ferencz Zoltán EUREKA Park Kft. Isolabella Étterem
Peszter Kft. Albatherm Kft. Videoton Holding Rt. Zsöllye tag: Fehérvár FC Kft. Fűtőerőmű Kft. J.S.I. Profil Kft. Karrier Bútor K+F Kft. Közép-Pannon Zrt. Krónika Nova Kiadó Laguna Kft. Lászlóvill Kft. Macher Kft. Dr. Milus Ügyvédi Iroda Naturprodukt Kft. Nelson Flottalízing Kft. Novotel Hotel Orosz Trans Kft. Pallagi Testvérek Kft. Pappas Autó Magyarország Kft. Philips Kft. Raiffeisen Bank Rt. Saxoo London Sofi Bt. Spar Magyarország Terszol Szövetkezet T-Mobile Magyarország Kft. Visteon Hungary Kft.
Dr. Almási Ferenc Almási Márta Balogh József Görgicze Zoltán Görgicze Katalin dr. Mihályi Gyula dr. Koppány Katalin Pénzes Mihály Pukler Gábor Pukler Mónika dr. Ujj Péter Szabó Gábor Agárdi Termál- és Gyógyfürdő Alba Security 2000 Kft. Alba Volán Zrt. Alba Volán SC Alba Zöhling Kft. Alcoa Alapítvány AMD Trans Kft. Asztalos és Kárpitosipari Szövetkezeti Rt. Ádám Stúdió Cél Motors - Jaguár vezérképviselet C+R Közlekedésépítő Kft. Ecotech 97 Kft.
Médiatámogatók:
Anonim támogatóink: Mindazon színházpártolók, akik személyi jövedelemadójuk 1 %-val segítik a Vörösmarty Színház művészeti munkáját.
86
6. melléklet: Kérdőívek 6. 1. Kvalitatív kutatás - Mélyinterjú kérdések
1. Az Ön neme:………………………………………………………………….. 2. Az Ön családi állapota:……………………………………………………….. 3. Az Ön beosztása:……………………………………………………………… 4. Mit tartalmaz az Ön munkaköre, milyen feladatokat kell ellátnia itt a Vörösmarty Színházon belül?............................................................................ 5. Mettől-meddig tart a munkaideje? …………………………………………………………………………………… 6. Mennyire elégedett munkakörével, a munkatársaival, a dolgozói légkörrel illetve körülményekkel? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………
7. Munkájából adódóan Ön gyakrabban tekint meg előadásokat, vagy éppen ellenkezőleg, ezért ritkábban jár színházba? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………
8. Mennyire különleges az Ön számára egy-egy színházi előadás megtekintése? Kiöltözik-e? Esetleg kimondottan „külsős” barátokkal megy? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………
9. Mi a véleménye a színház új arculatáról (külső, belső)? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………
10. Milyen személyes élmények kötik a színházhoz? Hogyan került Ön ide? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 87
6. 2. Kvantitatív kutatás - Kérdőív
Kérdőív Kedves Színházbarát! Az alábbiakban a Vörösmarty Színház látogatottságával, látogatóinak elégedettségével és a Színház jövőbeli terveivel kapcsolatban készítjük felmérésünket. Amennyiben az Interneten keresztül tölti ki kérdőívünket, úgy kérjük, húzza alá válaszait! Segítségüket előre is köszönjük!
1. Az Ön neme:
férfi
2. Az Ön életkora:
alatt-18 év 19-25 év 26-35 év 36-45 év 46-55 év 55-65 év 65 év felett
nő
3. Mi a legmagasabb fokú iskolai végzettsége? 8 általános középiskola főiskola egyetem 4. Milyen rendszerességgel jár Ön színházba? havonta negyedévente félévente ritkábban nem járok színházba 5. Rendelkezik-e Ön színház-bérlettel? Ha igen, milyen bérlettel? igen (……………………) nem 6. Ha színházba megy, általában melyik napot részesíti előnyben? hétfő
kedd
szerda
csütörtök
( bérlettől függ ) 88
péntek
szombat
7. Mely tényező(k) alapján dönt arról, hogy melyik aktuális darabot tekinti meg? történet színészek reklám bérlet amelyikre ráér 8. Melyik színdarabot látta utoljára? ……………………………………………………………………………………. 9. Mi alapján választotta ezt a darabot? …………………………………………………………………………………….
10. Általában kivel/kikkel megy színházba? baráttal párjával rokonnal házastárssal gyermekkel 11. Milyen típusú darabo(ka)t látna szívesen a Vörösmarty Színház műsorán? opera operett musical dráma vígjáték egyéb (………………) 12. Klasszikus vagy kortárs műveket nézne meg szívesebben? ……………………………………………………………………………………
13. Mi a véleménye arról, hogy külföldi társulatok darabjai - idegen nyelven - is megtekinthetőek legyenek a Színház színpadján? érdekesnek találom, szívesen látogatnám érdekesnek találom, de nem látogatnám nem tartom szükségesnek 89
14. Mennyire ismeri Ön a Színház jelenlegi társulatát?
jól ismerem a társulatot 1-2 színészt ismerek egyáltalán nem ismerem a színészeket 15. Amennyiben van, a társulat színészei közül Önnek ki a kedvenc színésze? ……………………………………………………………………………………. 16. Kit látna még szívesen a Vörösmarty Színház színpadán? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 17. Kérem válasszon az alább felsorolt lehetőségek közül arra, hogy Ön miért jár színházba? fontosnak tartom a műveltség szempontjából az új darabok érdekelnek kellemes időtöltés számomra előkelőséget szimbolizál számomra egyéb (………………………………………………………………………) 18. Milyen élményt vár egy-egy színházi látogatáskor? …………………………………………………………………………………………………
19. Honnan értesül a Vörösmarty Színház aktuális programjáról? (Ahol indokolt, kérjük, nevezzen meg min. 2-őt!) rádió műsorfüzet TV szóróanyag plakát újság (………………....) Internet egyéb (…………………) 20. Melyik tájékoztatást tartja a leghatékonyabbnak? …………………………………………………………………………………… 21. Melyik jegyvásárlási formát veszi gyakrabban igénybe? személyes on-line jegyrendelés mindkettő
90
22. Általában hova vásárol jegyet, bérletet? zsöllye: 1.-10. sor zsöllye: 11.-15. sor páholy középpáholy 23. Mennyiben tartja elfogadhatónak a színház jegyárait, bérletárait? • jegyárak Zsöllye: 1.10. sor, páholy max. 2800 Ft Zsöllye: 11.-15. sor max. 2500 Ft Diák, nyugdíjas: max. 2300 Ft • bérletárak I. helyár II. helyár Diák, nyugdíjas 5 előadásra Diák, nyugdíjas 4 előadásra Páholy Középpáholy
1-10. sor 11-15. sor
8.000 Ft 7.500 Ft 6.200 Ft 5.000 Ft 8.000 Ft 9.500 Ft
túlzottan drágának találom kissé drágának találom elfogadhatónak vélem 24. Mennyire elégedett a Színház kiadványaival, nyomtatványaival? Nagyon tetszik Tetszik Nem annyira tetszik Egyáltalán nem tetszenek 25. Mennyire elégedett a Színház munkájával, szolgáltatásaival? (jegyinformáció, jegyvásárlás, reklám) nagyon elégedett elégedett kevésbé elégedett egyáltalán nem megfelelő 26. Mennyire elégedett a Színház honlapjával, annak információtartalmával, stb.? minden információ megtalálható rajta többé-kevésbé megtalálható rajta minden fontos információ kissé hiányosnak vélem a honlapot egyáltalán nem tartom megfelelőnek a honlapot 91
27. A Nyári Színház ideje alatt tekintett-e már meg darabot? igen nem 28. Mennyire elégedett a Nyári Színház szervezésével? ……………………………………………………………………………………
29. Mi a véleménye a Színház régebbi és újonnan indult programjairól? (Csillagok, Késő Esti Kísértések, Dumaszínház, kiállítások) kifejezetten érdekelnek és látogatom is őket érdekesnek találom, de nem látogatom őket egyáltalán nem érdekelnek
30. Mikor fogyaszt a Színház kávézójában? előadás szünetében egyéb alkalmakkor mindkét esetben egyáltalán nem látogatom a kávézót 31. Mi a véleménye a Színház kávézójáról? színvonalas megfizethető drága eldugott egyéb meglátás: ……………………………………………………………………………… 32. Mi a véleménye a Színház új arculatáról (külső, belső)? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 33. Ha bármilyen észrevétele, megjegyzése, javaslata van a Színházzal kapcsolatban, kérjük, ossza meg velünk! …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… Köszönjük türelmét és válaszait, mellyel munkánkat segítette! Vörösmarty Színház 92
Felhasznált irodalom
Nonbusiness marketing és menedzsment Dinya László – Farkas Ferenc – Hetesi Erzsébet – Veres Zoltán Kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004 Szolgáltatásmarketing Veres Zoltán Kiadó: Műszaki Könyvkiadó, 1998, 2001 Marketing Menedzsment Philip Kotler Kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002 Magyar színészet Székesfehérvárott és Fejér megyében Dr. Cenner Mihály Kiadó: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, 1972 Kell egy csapat – A Vörösmarty Színház társulatos évei Török Péter Kiadó: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, 1998-2003 Marketing és a könyvtárak Suzanne Walters, Könyvtári Figyelő: 1990. 36. évf. 1-2. szám http://epa.oszk.hu/00100/00143/00049/walters_h.html
93
