BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Marketingkommunikáció szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Marketingkommunikáció szakirány

A HAZAI ÁLLATVÉDELMI HELYZET FELTÉRKÉPEZÉSE A SZERVEZETEK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSÉVEL ÉS A FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSEK VIZSGÁLATÁVAL

Készítette: NARDAI ESZTER

Budapest, 2011

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................. 6 1.1. A téma indoklása, aktualitása ........................................................................................ 6 1.2. A dolgozat felépítése ..................................................................................................... 8

2. Elméleti kitekintő ...................................................................................................... 9 2.1. Nonprofit szektor jellemzői ............................................................................................ 9 2.1.1. A nonprofit fogalma _____________________________________________________________ 9 2.1.2. Típusai ________________________________________________________________________ 9 2.1.3. Mérete _______________________________________________________________________ 10 2.1.4. Bevételek _____________________________________________________________________ 12 2.1.5. Munkavállalók aránya ___________________________________________________________ 15

3. A marketing esete a nonprofit szervezetekkel ......................................................... 16 4. Az állatvédelem ...................................................................................................... 19 4.1. Mi fán terem az állatvédelem? ..................................................................................... 19 4.2. Az állatvédelemmel kapcsolatos általános társadalmi megítélés, és annak bírálata ....... 20 4.3. Amitől hangos a média: az ebadó ................................................................................. 24

5. Hazai állatvédő civil szervezetek és marketing munkálataik .................................... 28 5.1. Az egyesület ................................................................................................................ 29 5.1.2. Állat és Ember Állat- és Természetvédő, Kulturális és Szabadidő Egyesület _________________ 29 5.1.3. Állatvédő Egyesület Veszprém ____________________________________________________ 31 5.1.4. Fauna Egyesület ________________________________________________________________ 31 5.1.5. Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport Egyesület ___________________________ 32 5.1.6. Herman Ottó Magyar Országos Állat-és Természetvédő Egyesület _______________________ 34 5.1.7. Miskolci Makogó – Együtt a Vadászgörényekért Közhasznú Egyesület _____________________ 36 5.1.8. PET – Állat és Környezetvédelmi Egyesület __________________________________________ 36 5.1.9. Szegedi Cicamentők Állatvédő Egyesülete ___________________________________________ 37

5.2. Az alapítvány ............................................................................................................... 38 5.2.1. Alapítvány a Budapesti Állatkertért ________________________________________________ 38 5.2.2. Állatbarát Alapítvány ____________________________________________________________ 39 5.2.3. Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány Az Elhagyott És Beteg Állatokért _________________ 39 5.2.4. Fauna Alapítvány _______________________________________________________________ 40 5.2.5. Menhely az Állatokért Környezetvédelmi és Állatvédelmi Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány 40 5.2.6. Fehérkereszt Állatvédő Liga ______________________________________________________ 41 5.2.7. Mancs-Rancs Állatmentő Alapítvány _______________________________________________ 42 5.2.8. Összefogás a Szánhúzókért Alapítvány ______________________________________________ 42 5.2.9. Plakátkommandó Alapítvány a Segítségre Szoruló Kutyákért ____________________________ 43 3

5.3. A sikeres marketing feltételrendszere .......................................................................... 43 5.3.1. Az internet ____________________________________________________________________ 44 5.3.2. Események, programok __________________________________________________________ 48 5.3.3. Promóciós eszközök ____________________________________________________________ 48 5.3.4. Televízió ______________________________________________________________________ 50 5.3.5. Oktatási célú előadások __________________________________________________________ 51 5.3.6. Gerilla és vírusmarketing _________________________________________________________ 52

6. Primer kutatás ........................................................................................................ 53 6.1. A kutatási célrendszer és módszer meghatározása ........................................................ 53 6.2. Hipotézisek felállítása .................................................................................................. 54 6.3. A kérdőív kielemzése ................................................................................................... 55

7. Összegzés ............................................................................................................... 63 8. Mellékletek ............................................................................................................ 65 8.1. Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 65 8.2. Ábrajegyzék ................................................................................................................. 69 8.3. Kérdőív kivonat ........................................................................................................... 71

4

„Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz.”1

1

MÁRAI Sándor (1943): Füves könyv. Révai Kiadó, Budapest, 77.oldal 5

1. Bevezetés 1.1. A téma indoklása, aktualitása Magyarországon a becsült adatok szerint 300 000 a kóbor kutyák száma, 6000 kutya él menhelyen, 9500 kutyát ér évente halálos baleset az utakon, és 10 000 kutyát altatnak el minden évben a gyepmesteri telepeken: ezekkel a lesújtó adatokkal találkozhatunk a Pedigree® honlapján. A Pedigree® idén is egy igen sikeres Örökbefogadási Programot mondhat magáénak, felhívták a figyelmet a menhelyen élő kutyák jelenlegi helyzetére Magyarországon, hangsúlyozták a felelős állattartást, az állatokhoz méltó bánásmód fontosságát és szabályait, továbbá valós vagy virtuális örökbefogadással, és önkéntes munkával bátorítottak a segítségnyújtásra.2 Íme, egy példaértékű kezdeményezés a menhelyen élő kutyák megsegítésére. Természetesen, lévén a Pedigree® egy kutyaeledelek gyártásával foglalkozó vállalat, a kóbor kutyákért indított társadalmi célú kampánysorozatuk tökéletesen beleillik a cég marketingstratégiájába, így az Örökbefogadási Program kevésbé tűnhet szakmai kihívásnak, sikeressége pedig marketing szemmel egyáltalán nem volt meglepő. A Magyarországon működő állatvédő egyesületeknek és menhelyeknek azonban nehezebb dolguk van, a Pedigree® Örökbefogadási Program adományaiból befolyt összeggel, ami idén több mint kilencmillió forint pénzadományt jelent, évente csupán öt szervezetet tudnak támogatni, a többi helynek ismét marad a küzdelem az állatok megfelelő ellátásáért, körülményeik javításáért, az önkéntesek toborzásáért, és legfőképpen az örökbefogadók számának növeléséért. Úgy gondolom, ami egyben a szakdolgozatom mondanivalója is, hogy az állatokat sokkal jobban meg kellene becsülnünk, és törődni velük, hiszen éppolyan teremtmények, mint mi, emberek. Nem születik mindenki tökéletes érzékkel az állatokkal való bánáshoz, ugyanakkor hiszem, hogy célzott oktatással, útmutatással nevelhető, és pozitív irányba változtatható társadalmunk gondolkodásmódja.

2

PEDIGREE örökbefogadási program honlapja alapján: http://pedigreeorokbefogadas.hu/program/orokbefogadasi_program, letöltve: 2011.október 30. 6

Ha a marketing vagy reklám szót halljuk, hajlamosak vagyunk rögtön a manipulációra, rábeszélésre asszociálni, vagyis valami negatív jelentéstartalommal ruházzuk fel a kifejezést, holott például egy nemes cél érdekében készített reklámnak pontosan az ellenkezőjét kellene sugallnia, és ráébreszteni az embereket arra, hogy mi is az igazán fontos társadalmunk egészének. Egy állatvédő szervezet marketingtevékenysége sokszor ütközik akadályokba és talál süket fülekre az üzenetük, ami egyrészt utalhat a fogyasztók érdektelenségére, az egyéni igények előtérbe helyezésére a közösség és környezetünk pártfogása helyett, illetve nem megfelelő marketingeszközök nem megfelelő helyen és időben való alkalmazására. Ne gondoljuk, hogy könnyű dolgunk van egy társadalmi cél szolgálatában reklámozni, mert nem elsősorban egy terméket vagy szolgáltatást kell eladnunk egy bizonyos célcsoportnak, akiket nyilvánvalóan a vásárlási hajlandóság alapján szegmentálunk, hanem egy távolabbi cél mellé kell toboroznunk embereket, behatolni az agyukba és átprogramozni őket arra, hogy a saját közvetlen szükségleteik mellett fektessenek nagyobb hangsúlyt például az állatvédelemre. Tegyük fel, hogy pénzösszeget adományozunk egy állatvédő szervezetnek. Milyen haszonnal jár ez nekünk? Semmiféle számszerűsíthető anyagi javulást vagy tárgyi javakat nem eredményez, viszont miénk lehet a támogatás, segítés érzete, ami a lelki megelégedéshez járul hozzá. Szükségünk van egyáltalán nekünk erre? Természetesen, végtére is éppen az ezekért a társadalmi, környezet- és állatvédelmi célokért küzdő szervezetek működése biztosítja az anyagi/tárgyi ellenszolgáltatással nem járó támogatás létjogosultságát. Ha nem lenne senki, akit ez boldoggá tenne, akkor sorra mennének csődbe az adományokból és önkéntes munkából táplálkozó vállalatok. Érzékeny pontja ez a marketing szakmának, mert ha túl sok pénzt költ egy non-profit szervezet saját küldetésének reklámozására, akkor úgy érezhetjük, hogy adományunk nem jó helyre került és nem is arra költik, amire igazán kellene, és amiért adományoztunk. Ellenben, ha nincs marketingtevékenység, akkor nem csak adományozni, de még csak hallani sem fogunk soha a szervezetről, bármilyen kitűnő munkát is végez. Összefoglalva tehát szakdolgozatom aktualitása, az ebadó bevezetésének küszöbén cseppet sem kérdőjelezhető meg, választásomat pedig leginkább a „szívügy kiteljesedése a marketing területén” megfogalmazással lehet indokolni. Nem áll szándékomban egy megszállott állatvédő szemszögéből megírni a dolgozatot, mivel jómagam nem is vallom annak, ehelyett kritikusan a társadalom gondolkodásmódja iránt, de teljes mértékben 7

reálisan látva a helyzetet, és a téma hétköznapi fontosságát, szeretnék képet adni az állatvédelemben rejlő marketing lehetőségekről.

1.2. A dolgozat felépítése Dolgozatomban igyekszem megtalálni az egyensúlyt a reklámozás mennyisége és a nonprofit szféra, ezen belül az állatvédelem sikeressége között. Célom elsősorban egy olyan útmutatás készítése, amivel az állatvédő szervezetek eredményesebb marketinget, és ezáltal hatékonyabb szervezeti működést, támogatást tudhatnának magukénak. Szakdolgozatom első, elméleti részében a téma megértéséhez szükséges alapfogalmakat ismertetem, gazdasági és marketing szemszögből egyaránt, majd rátérve központi témámra, közelebbről is megvizsgálom az állatvédelem egészét, társadalmi megítélését, és szabályrendszerét egyaránt. Szeretnék továbbá számot adni a hazánkban működő állatvédő egyesületekről és alapítványokról, azok jelentősebb munkájáról, kampányaikról és céljaikról, hogy minél teljesebb képet kapjunk Magyarország állatvédelmi helyzetéről. A fejezet végén az egész állatvédelmi helyzetre vonatkozó elemzést készítek. Az utolsó, gyakorlati fejezetben a kutatási célt határozom meg, ismertetem az ezzel kapcsolatos

előfeltevéseimet,

hogy

mely

marketingkommunikációs

megoldások

bizonyulnának sikeresnek a vizsgált mintán. Ez a rész továbbá a primer kutatás eredményeinek elemzéséről és összefoglalásáról fog szólni, ami magában foglalja a kérdésekre adott válaszok részletes analízisét és az előzőekben felállított hipotézisek megerősítését vagy elvetését. Végül a mellékletek csatolásával, valamint összefoglalóval zárom a dolgozatom, amiben tömör, átfogó képet adok eddigi munkám végeredményéről és következtetéseiről.

8

2. Elméleti kitekintő 2.1. Nonprofit szektor jellemzői Egy állatvédő egyesület a nonprofit szervezetek kategóriájába tartozik, tehát annak érdekében, hogy megértsük működésének céljait és funkcióját, mindenekelőtt szükséges tisztázni a nonprofit szervezet fogalmát, és alátámasztani a jelentőségét néhány hazai statisztikai adattal. 2.1.1. A nonprofit fogalma

A nonbusiness vagy nonprofit szervezetek „általában szolgáltató szervezetek, és a legfontosabb jellemzőjük, hogy nem nyereséget akarnak termelni, hanem egyéb célokat próbálnak elérni. Céljaik nem gazdasági jellegűek, hanem például a kultúra terjesztése, a madarak és az állatok védelme, az éhezés megszüntetése, közösségi tevékenységek támogatása stb., azaz ezek a szervezetek jórészt civil szervezetek.”3 A nonprofit szervezet fogalma nem merül ki csupán a nem-nyereségorientált szervezet kifejezésben, hanem értelmezhetjük szervezeti, jogi, funkcionális, tudati megközelítésben, valamint

megkülönböztethetjük

a

többi

szervezettípustól

a

nonprofit

szervezet

működésének belső sajátosságai, jellemzői alapján is. Arra a kérdésre, hogy mi a nonprofit szervezet funkciója, Veres Zoltán könyvében a következő választ olvashatjuk: „a közérdeket támogató, a társadalmi részvételt bátorító, a közösséget fejlesztő, a társadalmi összefogást támogató szervezetek összessége.”4 2.1.2. Típusai

A Központi Statisztikai Hivatal éves jelentéseihez5 a nonprofit szektort jellegük szerint három típusba sorolja, és ezek alapján készít külön elemzést többek között a bevételek

3

VERES Zoltán (2009): A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 507.oldal [Pavluska 2003, 123.] 4 VERES Zoltán (2009): A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 507.oldal [Pavluska 2003, 123.] 5 Statisztikai tükör (2010): A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2009-ben. Központi Statisztikai Hivatal honlapja alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf letöltve: 2011. november 1. 9

megoszlásáról, a foglalkoztatottak demográfiai-társadalmi mutatóiról. A három típus a következő: Klasszikus civil szervezetek: a magánalapítványok és az egyesületek, Érdekképviseletek:

a

köztestületek,

szakszervezetek,

szakmai

munkáltatói

érdekképviseletek és az egyesülések, Egyéb nonprofit szervezetek: a közalapítványok és a közhasznú társaságok. 2.1.3. Mérete

A KSH honlapján (www.ksh.hu) 2009-ig bezárólag tette közzé a nonprofit szervezetekkel végzett kutatások eredményét és a kapcsolódó statisztikákat, ezért én is ezeket az adatokat szeretném a továbbiakban ismertetni. 1. sz. ábra

A nonprofit szektor fejlődése 2009-ig Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf

„A KSH 1993 óta többé-kevésbé változatlan szerkezetben végez adatfelvételt a nonprofit szektorról. Ez lehetőséget nyújt arra is, hogy a 2009-re vonatkozó legfontosabb megállapítások mellett az elmúlt 17 évben lezajlott érdemi változásokról és a belőlük kirajzolódó tendenciákról is számot adjunk. A nonprofit szektor fejlődésének két legfontosabb mutatója, a szervezetek száma és a bevételek reálértéke a vizsgált periódusban 91, illetve 85 százalékkal emelkedett. Utóbbi növekedési üteme 2000-től 10

2008-ig – 2007 kivételével – meghaladta a szervezetszámét, 2009-ben a reálbevétel kisebb mértékben nőtt, mint a szervezetszám, az egy szervezetre jutó reálbevétel csökkent. Egyenletesen és gyors ütemben bővült a foglalkoztatottak száma. A nonprofit szervezetek 2009-ben már több mint háromszor annyi munkavállalónak biztosítottak állást, mint 1993ban, ezzel is növelve a szektor gazdasági súlyát. […] A közhasznú státust szerzett szervezetek

aránya

2009-ben

48

százalék

volt,

a

kiemelkedően

közhasznúvá

nyilvánítottaké 6 százalék.”6 1. sz. táblázat

A nonprofit szervezetek száma működési jellemzők szerint bevételei, kiadásai vannak

pénzt gyűjt, nincs kiadás a

tartalékából él, csak kiadása van

pénz nélkül működik

összesen

Alapítvány

19 425

862

720

1115

Közalapítvány

1 419

45

36

Egyesület

31 376

1 065

Köztestület

321

A nonprofit szektor összes bevétele millió Ft

megoszlás, %

egy szervezetre jutó bevétel, ezer Ft

22 122

201 932,3

18,1

9 128

45

1 545

88 622,9

8,0

57 361

443

2 859

35 743

216 479,5

19,4

6 056

-

-

3

324

25 481,5

2,3

78 646

1189

44

4

95

1 332

17 660,5

1,6

13 258

2 307

70

60

304

2 741

59 856,5

5,4

21 837

2 043

4

96

56

2 199

484 794,5

43,5

220 461

35

1

-

1

37

13 815,5

1,2

373 392

Egyesülés

96

-

6

-

102

5 761,0

0,5

56 480

Összesen

58 211

2 091

1 365

4 478

66 145

1 114 404,2

100,0

16 847

Szervezeti forma

Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény

Nonprofit szervezetek száma és bevétele Saját táblázat a forrás alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg005a.html?652

A fenti táblázatban a nonprofit szervezeteket láthatjuk szervezeti forma alapján besorolva. Tisztán kivehető, hogy a hivatalosan működött 66 145 nonprofit szervezet közül 58 211nek vannak bevételei és kiadásai is egyaránt, 2 091 gyűjt pénzt és nincs kiadása, 4 478 6

Statisztikai tükör (2010): A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2009-ben. Központi Statisztikai Hivatal honlapja alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf letöltve: 2011. november 1. 11

szervezet pénz nélkül működik, viszont van 1 365 szervezet, amelynek csak kiadásaik vannak, és tartalékból élnek. Az egyesületek száma a legnagyobb, összes bevételük meghaladja a 200 milliárd forintot, ennél csak a nonprofit gazdasági társaságok rendelkeztek nagyobb bevétellel 2009-ben. Közel 500 milliárd forint bevétel oszlik el 2 199 nonprofit gazdasági társaság között, ami csak 6 százaléka az egyesületek számának, tehát egy nonprofit gazdasági társaságra sokkal jelentősebb összeggel számolhatunk, mint egy egyesület esetében. 2009-ben a legnagyobb egy szervezetre jutó bevétel a nonprofit intézményeknek jutott. 2.1.4. Bevételek

Kijelenthetjük, hogy „[…] ahhoz, hogy [a nonprofit szervezetek] fenn tudjanak maradni és küldetésüket meg tudják valósítani, bevételt kell termelniük.”7 Ez világos és érthető, minden szervezetnek célja minél nagyobb bevétel előállítása, amiből javíthatja szolgáltatásának minőségét és komoly haladást érhet el a kitűzött célok felé. A következőkben KSH adatok alapján fogom megvizsgálni a nonprofit szervezetek bevételeinek alakulását, és forrásait. Érdekes és megdöbbentő adat, hogy míg a vizsgált időszakban a „bevételek összege meghaladta az 1114 milliárd forintot, […] ennek ellenére az 500 ezer forintnál kisebb bevételű szervezetek aránya még mindig 44 százalék”8, tehát a szervezetek kevéssel több, mint a fele félmillió forintnál nagyobb éves bevételt könyvelhet el, miközben a maradék 44 százaléknak jóval szerényebb összegből kell gazdálkodnia. A nonprofit szervezetek anyagi helyzete korántsem fényes, annak ellenére, hogy a magánadományok aránya nőtt 2009-re, a 2007-es gazdasági válság begyűrűzésének köszönhetően az állami támogatások összege jelentősen lecsökkent, 2008-ról 2009-re 21 milliárd forinttal esett vissza, „ennek az összegnek a 65 százalékát a nonprofit vállalkozások és közalapítványok kapták, holott a szektor szervezeteinek alig 7 százaléka sorolható ebbe a típusba. Ugyanakkor a „klasszikus” civil formáknak tekinthető (magán) alapítványok és egyesületek esetében a központi állami támogatás csupán az összes bevétel

7

VERES Zoltán (2009): A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 508.oldal Statisztikai tükör (2010): A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2009-ben. Központi Statisztikai Hivatal honlapja alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf letöltve: 2011. november 1. 8

12

31 százalékát jelenti. Az állam által a szektorban támogatásként kiosztott pénzösszegek 49 százaléka a fővárosban marad, csak 6 százaléka kerül községi szervezetekhez.”9 Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy az állami hozzájárulás nagyobb hányada a nonprofit szektor kisebb részarányú szervezetei között oszlott meg, amelyek így nyilvánvalóan jelentősebb bevételről adhatnak számot, mint a kisebb szervezetek. Ugyanez a séma figyelhető meg a fővárosi és vidéki szervezetek között is, a fővárosiak javára. A nonprofit szervezetek kisebb szerencsével pályázatok elnyeréséből is szert tehetnek bevételre. „2009-ben ezerrel kevesebb szervezet nyert pályázaton az előző évhez képest, viszont 10 százalékkal emelkedett a szektor által megszerzett pályázati összeg. A pályázati bevételek fele budapesti szervezetekhez került. A pályázati úton támogatásban részesülők 91 százaléka a „klasszikus” civil szervezetek közé sorolható, a megnyert összeg átlagosan több mint 12 százalékát jelentette bevételeknek.”10 Az alábbi ábra és táblázat is bevételi források alapján osztotta fel a nonprofit szektort, egyetlen különbség a felosztás részletességében van. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy összességében a szervezeti formák jelentősen több állami, mint magántámogatásból származik a bevételük. A szakszervezetek és egyesülések kivételével mindegyik esetében nagyobb volt az állami támogatás mértéke. Egységes összehasonlítás a táblázat alapján nem lehetséges, hiszen ahhoz, hogy megállapítsuk és összehasonlítsuk a bevételek arányát a különböző szervezeti formáknál, tudnunk kellene, hogy melyik szervezeti forma hány regisztrált taggal rendelkezik, mindenesetre a bevételforrások megoszlása könnyen kivehető.

9

Statisztikai tükör (2010): A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2009-ben. Központi Statisztikai Hivatal honlapja alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf letöltve: 2011. november 1. 10 Statisztikai tükör (2010): A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2009-ben. Központi Statisztikai Hivatal honlapja alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf letöltve: 2011. november 1. 13

2. sz. táblázat

Szervezeti forma Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény Egyesülés Összesen

A nonprofit szervezetek bevételi forrásai, millió Ft állami magántámogatás 76 132,7 70 383,5 62 545,7 9 544,1 68 392,9 30 866,3 8 059,1 1 519,3 2 141,2 3 363,7

gazdálkodási egyéb tevékenység bevétele 30 952,7 23 544,0 919,4 11 796,2 4 660,9 76,0 76 816,8 37 591,4 2 812,1 12 168,2 3 726,9 8,0 9 308,9 2 778,8 67,9

201 932,3 88 622,9 216 479,5 25 481,5 17 660,5

8 022,1

3 126,2

34 474,5

14 175,1

58,6

59 856,5

229 137,2

20 431,8

133 462,1

98 803,0

2 960,4

484 794,5

8 880,1

1 141,5

3 136,9

647,8

9,2

13 815,5

66,2 463 377,2

250,7 140 627,1

1 364,5 313 480,8

4 078,4 190 006,3

1,2 6 912,8

5 761,0 1 114 404,2

alap-

összesen

Nonprofit szervezetek bevételi forrásai Saját táblázat a forrás alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg005b.html?673

2. sz. ábra

A bevételek forrás szerinti megoszlása Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf

14

2.1.5. Munkavállalók aránya

A nonprofit szervezetben munkát vállalók közt is, mint akármelyik szervezetben lehetnek főállásban, azaz teljes munkaidőben foglalkoztatottak, és részmunkaidőben, vagyis nem főállásban dolgozók. Mellettük bizony számolnunk kell az önkéntes segítők munkájával is, aminek a becsült értéke a KSH adatai szerint 2009-ben közel 56 milliárd forint volt. „2009ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők száma mintegy 427 ezer fő volt. Az általuk teljesített közel 60 millió munkaóra több mint 28 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének

felelt

meg.

[…]

Az

egyesületeknél

és

magánalapítványoknál

tevékenykedett az önkéntesek több mint 93 százaléka. A lakossági segítség különösen a kisebb szervezetek számára volt nagy jelentőségű. Az 50 ezer forint alatti bevételi kategóriában az önkéntes munka értéke meghaladta a pénzbevétel 21-szeresét, de az 51 és 500 ezer forint közötti összeggel gazdálkodó szervezetek esetében is több mint kétszeresét tette ki az önkéntes munkából származó bérmegtakarítás az összes bevételnek.”11 Látva ezeket a számadatokat, egyértelműen arra asszociálhatunk, hogy a fent említett szervezeteknél, tehát az egyesületeknél és magánalapítványoknál rendkívül nagy jelentőséggel bír az önkéntes munkaerő, hiszen ugyanennyi teljes vagy részmunkaidős dolgozót alkalmazni a szervezetek igencsak csekély bevételeiből megfinanszírozhatatlan vállalkozás volna. Az önkéntesek lelkesedése és elköteleződése az adott ügy iránt vitathatatlan, mondhatni, ők a motorjai egy egyesületnek vagy alapítványnak.

11

Statisztikai tükör (2010): A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2009-ben. Központi Statisztikai Hivatal honlapja alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf letöltve: 2011. november 1. 15

3. A marketing esete a nonprofit szervezetekkel Mit értünk marketing alatt? A marketing fogalmát sokan sokféleképpen megfogalmazták már, lényegre törően azt lehetne mondani, hogy a marketing „az egyéni és szervezeti szükségletek és igények kielégítését szolgáló értékek létrehozásának és cseréjének folyamata”12. Tehát mindazon tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek végső célja az értékesítés, cserék lebonyolítása. Mit jelent nonprofit vonatkozásban a marketing? Pavluska Valéria felosztása szerint két kérdéskörre kell különösen nagy hangsúlyt fektetnie a nonprofit szervezeteknek, amikor marketingdöntéseket kívánnak meghozni, ezek az alább idézettek: „a nonprofit szervezetek által befolyásolni kívánt cserék természete, a szervezet milyen kapcsolatban van környezetével.”13 A hasonlóságok mellett óriási különbség is van a for- és nonprofit szervezetek cseréjének természete között, mert amíg egy profitorientált vállalkozás konkrét terméket és szolgáltatást nyújt a rááldozott költségekért cserébe, és itt tényleg csupán költségekről, kiadásokról beszélhetünk, addig egy nonprofit szervezet a támogatásért, adományokért cserébe eszméket, küldetéseket, gondolat- és magatartásmintákat kínál, amik egyértelműen nem kézzelfogható hasznok, és nagyobb áldozatot követelnek. A nonprofit szervezeteknek hatásvadász kifejezéssel élve nem csak a pénzed, hanem a lelked is kell, szüksége van az emberek támogatására, a pénzbeli juttatáson kívül a képviselt ügy pártfogásán keresztül. A másik fontos tényező a cserék lebonyolítása mellett a környezettel való kapcsolat. Mire kell odafigyelnie stratégia kialakítás közben egy nonprofit vállalatnak? Pavluska írását 12

PAVLUSKA Valéria: A marketing sajátos természete a http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=662, letöltve: 2011. október 22. 13 PAVLUSKA Valéria: A marketing sajátos természete a http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=662, letöltve: 2011. október 22.

nonprofit

szervezetekben,

nonprofit

szervezetekben,

16

összefoglalva három tényezőre kell különösen ügyelni a tervezésnél: a források származási módjának arányára, a célcsoportok meghatározásának különbözőségére, és a közfigyelem súlyára. A források származása egyben meghatározza a célcsoportot is, hiszen ha például a források döntő többsége magánadományokból jön össze, akkor érdemesebb olyan marketingstratégiát kidolgozni, ami inkább a közönség, az egyének megnyerésére irányul. Ezentúl marketingstratégiát a felhasználók, támogatók és az önkéntesek számára is külön ki kell dolgozni. A harmadikként taglalt tényező, a nonprofit szervezetek felé irányuló közfigyelem azzal magyarázható, hogy ez esetben közpénzek felhasználásáról van szó, így nagyobb ellenőrzésnek vannak kitéve, mint egy átlagos vállalkozás. Ha szabad megjegyeznem, a média elsősorban a szenzációhajhászásra fókuszál, sokszor igenis rosszindulatúan, és hosszútávon nem érdeke az, hogy minden annak rendje és módja szerint menjen. Ha nincs hír, nincs eladás. Egy példa erre a Négy Mancs Alapítvány kényszertömött kacsák és libák zsírmájának előállítása ellen indított 2008-as kampánya, aminek keretében felállított egy feketelistát, és bojkottra invitálta a listán szereplő gyártók termékeit importáló üzleteket. A Hungerit Zrt., baromfifeldolgozó vállalat, miután milliárdos károkat szenvedett a lejárató kampány miatt, 2011-ben kártérítési pert indított az alapítvány ellen, hogy lekerüljön a feketelistáról és visszaállítsa jó hírnevét. A népszerű Google keresőbe beírt „négy mancs” szóra, ha csak az első 10 találatot nézzük meg, szinte mindegyik a perre vonatkozó írásokat, sajtóközleményeket hozza be. Kapott hidegetmeleget az alapítvány lejárató hadjárata, nem kis falat kesztyűt húzni több gyáróriással is, akik közül az említett Hungerit Zrt. eljárásában már az alapítvány létjogosultságát, működésének törvényességét, a források és támogatások helyes kezelését kezdte megkérdőjelezni.14 Ez az eset tökéletes példa arra, hogyan tud egy nonprofit szervezet merész húzásával a figyelem középpontjába kerülni, és hogyan tudja ezzel az egyetlen lépéssel „elérni”, hogy már magának az alapítványnak a működését vonják kétségbe, valamint talán több támogatóban is aggályokat szüljön, és eltérítsen a szervezet további segítésétől. A tanulság az, hogy nem szabad sohasem alábecsülni a média hatalmát, és nem mindegy, hogy milyen kontextusban kerül rivaldafénybe egy szervezet. Ha ezekre a tényezőkre odafigyelünk, még akkor is rengeteg buktatóval szembesülhetünk egy nonprofit szervezet marketingjének tervezésekor és kivitelezésekor, a legapróbbnak tűnő részletek elhibázása is könnyedén megbélyegezheti az egész szervezetet, 14

MTV Videótár híre alapján: Beperelték a Négy Mancs Alapítványt. 2011. október 7., letöltve: 2011. október 29. http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/10/07/21/Bepereltek_a_Negy_Mancs_Alapitvanyt.aspx 17

népszerűségével és hitelességével együtt. A marketinget elhanyagolni és jelentőségét alulértékelni végzetes hiba, hiszen ahhoz, hogy sikert könyveljenek el, a nonprofit szektornak is pénzre van szüksége. „Még az államilag támogatott szervezeteknek is bizonyítaniuk kell, munkájuk miért hasznos a társadalom számára, és meg kell felelniük a vevői elvárásoknak.”15 Véleményem szerint bátran kijelenthetjük, hogy pontosan a fent említett kitételek miatt nehezebb dolga van egy nonprofit szervezetnek a marketing területén, mint egy forprofit szervezetnek.

15

VERES Zoltán (2009): A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 508-9.oldal 18

4. Az állatvédelem 4.1. Mi fán terem az állatvédelem? Az állatvédelem eredete az állatok háziasításának megkezdésétől datálható, amikor az ember haszonállatként tartva őket, elkezdett velük együtt élni. Az eleinte csak gazdasági értékük miatt tartott állatokat később érző lényként is elfogadták, és különféle szabályozásokban már megjelentek a megfelelő állattartás és állatokkal való bánásmód feltételei. Ma Magyarországon néhány nemrég végrehajtott módosítással 2010. január 15-től az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény van hatályban. A törvény preambuluma kimondja, hogy „[…] annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége.”16 A törvény célja és egyben az állatvédelem feladata is, hogy „[…] elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód

érdekében,

valamint

meghatározza

az

állatok

védelmének

alapvető

szabályait.”17 Az állatvédelem fogalma szorosan összefügg a természetvédelemmel, hiszen a természetes élőhelyek fenntartása, és óvása is hozzátartozik az állatok megfelelő életkörülményeinek biztosításához. Az állatvédelem hatáskörébe soroljuk többek közt az egyes fajok, fajták, egyedek és állományok védelmét, az állategészségügyet, a különféle céllal tartott (például vágó, kedvtelésből tartott) állatok kíméletes tartását és forgalmazását, és az állattenyésztés, szaporítás, szállítás előírás szerinti működtetését. Egy összefoglaló mondattal azt lehetne mondani, hogy az állatvédelem tömörít minden olyan emberi tevékenységet, ami az állatok jólétét hivatott biztosítani.

16 17

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. preambulumából Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. 1. § 19

4.2. Az állatvédelemmel kapcsolatos általános társadalmi megítélés, és annak bírálata „Az ember kiálthat önmagáért, fájdalmáért. A kutya sorsa a néma tűrés.”18 A néma tűrés egyben minden olyan háziállat sorsa, beszélhetünk egy tengerimalacról, macskáról vagy akár halról is, aki gazdájának van kiszolgáltatva. Az ember választotta őket társául, hogy majd gondjukat viseli, vigyáz az egészségükre, táplálja étellel, itallal, de legfőképpen szeretetével. Ez lenne a világ rendje, és egy megfelelő értelmi szinttel rendelkező ember számára ez abszolút magától értetődő dolog, sőt, talán még feleslegesnek is tartaná az állatvédelmet törvényekkel betartatni. Ugyanakkor, ha mindenki annak rendje és módja szerint jól bánna az állatokkal, akkor nyilvánvalóan nem lenne szükség a törvénykezésre. (Természetesen az állatokkal való viselkedés etikussága nem csak a háziállatokra értendő, hanem szintúgy a vágóállatokra, a kísérleti példányokra, és a vadon élő állatokra is.) Alapvető társadalmi felfogás, hogy mivel a teremtés koronái vagyunk, és egyben a tápláléklánc csúcsa, gyakran mindenhatónak érezzük magunkat, könnyedén megittasulunk saját erőnktől, ami pedig olykor oda vezet, hogy indokoltnak vélt önző és kegyetlen dolgokat művelünk saját embertársainkkal, az állatokkal és a környezettel szemben egyaránt. Úgy gondolom, hogy ezt az állításomat nem szükséges száraz adatokkal alátámasztani, hiszen itt nyilvánvaló tényekről van szó, elvégre nap mint nap találkozhatunk mi magunk is ilyen esetekkel és hallhatunk olyan történésekről, amelyek mind az emberi kíméletlenséget bizonyítják. Állatkínzásnak minősül „az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása.”19 Az állatok kínzását, legyen szó állatviadalok és hozzájuk kapcsolódó fogadások szervezéséről, állatviadal céljából tartott és kiképzett állatokról, gerinces állat közvetlen bántalmazásáról, utcára kitételéről, pusztulni hagyásáról, helytelen módon és eszközzel történő vadászatról, halászatról, a 2004. évi X. törvény szabadságvesztéssel, közérdekű 18

Barba Rafael Péter: Amiről újra és újra szólni kell, és amiről ritkán beszélünk. 2011.március 5., letöltve: 2011.november 2. http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4609 19 Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 1. fejezet 3. § 20

munkával vagy pénzbírsággal bünteti, mivel ezek mind bűncselekménynek számítanak.20 Ha a fentiek bármelyikét tapasztaljuk, az esetet a rendőrségen kell bejelenteni, hogy mielőbb kezdetét vehesse a nyomozás és büntető eljárás indulhasson az elkövető ellen. Az alábbi ábrán egy igen frissen történt indokolatlan állatkínzást szemléltető hírről tájékozódhatunk a HVG holnapján. 3. sz. ábra

Indokolatlan állatkínzás Forrás: http://hvg.hu/itthon/20111111_vasvillaval_tamadt_kutyara

Rosszul hisszük, ha azt gondoljuk, hogy csak egy ennyire egyértelmű támadás vehető állatkínzásnak, ugyanis az állatok nem megfelelő méretű és minőségű élettérben való elhelyezése is annak számít. Vegyünk például egy kutyát, amelyik másfél méter hosszú 20

2004. évi X. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról 2. § alapján 21

lánchoz van kikötve egész életére, vagy egy felborított koszos hordó az óla, ezek mind állatkínzásnak számítanak, és sok esetben az alapvetően békés természetű állat agressziójához vezethetnek. Tévedésben élünk akkor is, ha azt hisszük, hogy attól, hogy egy kutya a kertben él, még jól is érzi magát, szemben azzal a példánnyal, aki a városban él gazdájával egy lakásban. Ebben az esetben a gondoskodás, az igazi társként való elfogadás és a kutya szocializációjának mértéke lesz a mérvadó, és nem pedig elsősorban a törvényben előírt minimum 10 négyzetméteres élettér sokszorosának biztosítása. Több szemszögből érdemes tehát megvizsgálni minden ügyet, mint ahogy meg kell kérdőjeleznünk a kutyatámadásokról szóló híreket is, abból kiindulva, hogy egy kutya minden ok nélkül nem támad emberre, így valószínűsíthető, hogy a nem megfelelő bánásmód vezetett támadáshoz. Olvashatjuk cikkekben, hallhatjuk a hírekben, hüledezhetünk egy-egy fotó láttán, vagy az utcán járva-kelve saját magunk is tapasztalhatjuk az emberek rosszindulatát. Temérdek kíméletlenség van a világban, eredendő természetünk az egoizmus, „ember embernek farkasa”21, aki olykor nem ismer se törvényt, se istent, vagy előfordul, hogy pont e kettő „nevében” cselekszik, ami talán a legelszomorítóbb. Kiábrándító, hogy egy ilyen XXI. században, egy elvileg civilizált, modern társadalomban élünk, holott elélhetnénk teljes békességben is egymás mellett, harmóniában a természettel és állatvilággal egyformán. Gondoljunk csak bele abba, hogy a természet, a növény- és állatvilág tökéletesen meglenne az emberek nélkül, nekünk viszont elemi szükségünk van rájuk, így máris elszégyellhetnénk magunkat a rongálásokért, kínzásokért, és máshogy állhatnánk a természet- és állatvédelemhez, a kegyetlenkedés helyett megbecsülnénk és óvnánk ezeket az igazi értékeket. Nem elsősorban a világot szeretném megváltani, és szintén nem szeretném unásig hajtogatott hegyi beszéddel traktálni az embereket a szakdolgozatomban, csupán a figyelmet próbálom felhívni olyan mélységű dolgokra, amelyeken ebben a rohanó világban ritkán, vagy egyáltalán nem szoktunk elgondolkodni. Nem szoktunk elgondolkodni, talán azért, mert akkor túlságosan is nagy fájdalommal kellene szembesülnünk, és rosszkedvűek lennénk, vagy talán azért, mert hidegen hagy minket a filozofálás, és jobban szeretünk cselekvésorientáltan élni. Lehet azonban, hogy azért nem megyünk bele ilyen szintű 21

Thomas HOBBES (1651): Leviathan. Green Dragon, London. Internetes megjelenése: http://socserv.mcmaster.ca/econ/ugcm/3ll3/hobbes/Leviathan.pdf, az idézet latinul: homo homini lupus, letöltve: 2011. november 14. 22

elmélkedésbe, mert úgy érezzük, hogy a mi, személyes életünkre, jövőnkre semmiféle hatással se lenne, és a világot valószínűsíthetően nem mi egymagunk fogjuk felszabadítani egyetlen kósza gondolatsorral. Elismerem, hogy vannak előrébb való feladatok az életben, mint az állatvédelem, hiszen, hogy csak egy szélsőséges példát említsek, a harmadik világ országaiban például, ahol az emberek többsége éhezik és embertelen körülmények között él, a „kutyát sem érdekli” az állatvédelem, de főleg nem az állatvédelmi törvények betartása. Ha az emberek éhezését, és az állatvédelmet egy képzeletbeli mérleg két oldalára tesszük, akkor mindenkinek egyértelmű, hogy melyik irányába fog elbillenni végül. Azonban egy fejlett gazdaságban, ahol a társadalomban sokkal kevesebb arányban vannak azok, akik a megélhetésért küzdenek, és többen a közepes- illetve magas jövedelemmel rendelkezők, ott igenis van létjogosultsága természetvédelmi, esetünkben állatvédelmi ügyekkel foglalkozni, és támogatni a szektor küldetéseit. Amikor arról beszélek, hogy szükséges volna segédkezni a jó ügyekben, elsősorban egy olyan célcsoportnak címezve írom, akiknek módjában is áll a támogatást megadni, legyen az anyagi vagy tárgyi jellegű, de valamilyen egyéb okból kifolyólag mégsem teszik meg. Mielőtt valaki is azt hinné, hogy csak az egyéneket, az állampolgárokat hibáztatom és teszem felelőssé, ennek még a halvány gondolatát is szeretném eloszlatni, hiszen összességében az egész társadalom, az állam és a megváltozott világkép, fontossági sorrendek egyaránt hibásak az állatvédelmi kérdés alábecsülésében. Hogy ki mire fordítja idejét,

energiáját

és

pénzét,

arról

jó

esetben

mind

egymaga

dönt,

viszont

gondolkodásmódunk többnyire a kor általánosan elfogadott gondolkodását tükrözi, tehát például, ha nem dívik az állatokkal törődni és támogatni az állatvédelmet, akkor kevesebben is fognak vele foglalkozni. „Az állatvédelem vezetői a hetvenöt évvel ezelőtti Magyarországon köztiszteletben álló tudósok voltak. Ma elsősorban érzelemorientált polgári aktivisták vezetik a mozgalmat, akiknek tevékenysége és sokszor hozzáértése is elismerést érdemel, de sokszor hiányzik mögülük a tudományos háttér. Hazánkban megvannak azok az emberek, akik szakmailag magas világszínvonalon támogathatnák a laikusokat, de sajnos a kettejük közti párbeszéd valami oknál fogva megszakadt.”22 Sokszor adódnak félreértések, vagy elmarad az 22

Mirtse Áron (2006): Állatvédelem napjainkban, Tóth Zsigmond írása. http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4698, letöltve: 2011. november 15. 23

egyeztetés az állatvédők és a hivatalos szervek közt egy-egy törvény meghozatalakor, és ezért bizony egyáltalán nem fontos szabályozások kerülhetnek be a törvénykönyvbe, ellenben néhány tényleg lényeges ponttal. Ilyen figyelmetlenségből adódóan maradhatott ki például az 1998. évi állatvédelmi törvényekből a kedvtelésből, társállatként tartott állatok kíméletéről szóló rész. Nem meglepő ugyanakkor, hogy bekerülhetett egy olyan szabály, amit az 1998. évi XXVIII. törvény II. fejezetében olvashatunk, miszerint egy állat életének kioltása indokolt állományszabályozás céljából, ami arra enged következtetni, hogy ha megunt vagy felesleges egy állat, akkor nyugodtan ki lehet irtani. Summa summarum elmondható, hogy az állatvédelem jelentéktelen ügyként aposztrofált társadalmi megítélése több tényező függvénye. Az elsőként említett emberi gyarlóság, uralkodási vágy, a nemtörődömség ugyanúgy szerepet játszik ebben a folyamatban, mint az állatvédő szervezetek kevésbé tudományos jellegűvé válása, az adott ország gazdasági helyzete, vagy az éppen aktuális magatartásminták, fogyasztói gondolkodások, attitűdök befolyása.

4.3. Amitől hangos a média: az ebadó 2011. november 14-én, hétfőn az Országgyűlés megszavazta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi törvény módosítását, többek közt az ebrendészeti hozzájárulás, ismertebb nevén az ebadó bevezetését, ami 2012. január elsejétől fog hatályba lépni. Az ebadó ügyében született törvénymódosítás így szól: „7. §. 42/B. § (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti feladatainak elvégzés érdekében 3 évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. 42/C. §. (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat a négy hónaposnál idősebb eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. (2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni.

24

(3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat a) az ebek tartásának célja, b) az ebek tartási helyének mérete és egyéb állatjóléti jellemzői (ideértve kert vagy kifutó meglétét is), c) az egy tartási helyen tartott ebek száma, d) az ebtartó szociális helyzete alapján állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot. (4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó, b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás, c) a

Magyar

Honvédségben,

rendvédelmi

szervben,

nemzetbiztonsági

szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, d) - a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított, e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.”23 A törvénymódosítás megosztotta a közvéleményt, támogatói és ellenzői egyaránt igyekeznek kihasználni minden médiafelületet, hogy hangot adjanak véleményüknek. A kormány célja ezzel a törvénnyel az volt, hogy felelősségteljes állattartásra és a kedvtelésből tartott, társként definiált állatok megbecsülésére ösztönözze az embereket, 23

T/4247/57. számú egységes javaslat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához. 2011. évi … törvény az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról, letöltve: 2011. november 11., http://www.parlament.hu/irom39/04247/04247-0057.pdf 25

szabályozzák a kutyák szaporításának mértékét, nem mellékesen pedig bevételhez juttassa az önkormányzatokat, ugyanis az ő hatáskörük alá fog tartozni, hogy beszedik-e egyáltalán az ebadót, illetve mekkora összeget fognak kiróni a gazdákra. A törvény értelmében veszélyesnek minősül minden olyan kutya, fajtától függetlenül, aki már okozott fizikai sérülést, vagy erősen fenn áll a gyanú, hogy a fizikai és pszichés állapotát tekintve a jövőben támadhat. A törvénymódosítás ellen kardoskodók a közösségi médiát hívták segítségül, az „500.000en a Kutya (EB) adó ellen”24 nevű önszerveződő csoportot hozták létre a Facebook közösségi portálon, ami jelenleg még csak alig több mint húszezer főt számlál. Céljuk valószínűleg csak a figyelem felhívása, és a témával kapcsolatos egyéni vélemények megosztásának egy kommunikációs és vitafelület biztosítása volt. Itt a legtöbben az ebadó bevezetéséről úgy vélekednek, miszerint a hatalmon lévők megint egy újabb bőrt akarnak lehúzni az állampolgárokról holmi mondvacsinált adó bevezetésével, a legtöbben hevesen tiltakoznak ellene, ám akadnak olyanok is, akik támogatják. Meglátásom szerint az ebadó korántsem olyan szörnyű, mint azt gondoltuk, amikor először meghallottuk, hogy mostantól házi kedvencünk után is fizethetünk. Úgy vélem, hogy Magyarország tett végre egy lépést a felelős állattartás irányába, amit az előző fejezetekben leírtak alapján nagymértékben hiányolok. Ez a törvény arra fogja motiválni a gazdákat, hogy ha nem szeretnének évi legfeljebb hatezer forintot fizetni nem veszélyes társukért, de nem őshonos magyar kutyával rendelkeznek, és nem is segítő kutyával, vagy állatmenhelyről örökbe fogadottal, akkor legalább tegyenek annyit érte, hogy ivartalanítják. Ez csak egyszeri pénzráfordítást igényel, amivel mentesíthetik magukat az adófizetési kötelezettség alól, illetve kutyájukat se teszik ki különféle betegségeknek, fertőzéseknek, ellési komplikációknak, és a születendő kölykök sem kerülnek utcára vagy sintértelepre túlszaporodás esetén. Persze az állatvédők joggal aggódnak, hogy az amúgy is teljes kapacitáson működő menhelyekre sorra fogják hozni a gazdák az ebadó miatt tőlük megválni kényszerülő kutyákat, vagy ami sokkal rosszabb, hogy egyre több lesz az utcára dobott kutya. „[A Kutyamentő Egyesület elnöke] Tenner Anna azt mondta: "vannak olyan gazdák, akik kényeztetik, kutyarucikba öltöztetik, kozmetikába viszik az állatokat, nyilván nem ők 24

Facebook honlapja: https://www.facebook.com/pages/500000-en-a-Kutya-EB-ad%C3%B3ellen/184609774959582, letöltve: 2011. november 20. 26

mondanak le a kutyájukról, hanem azok, akik most az udvarukon megtűrik, vagy még láncra is verik az állatot, ők tíz forint adót sem fizetnének a kutya után.”25 Az állatvédők jóslatai tehát közel sem fényesek, de hosszútávon a törvénymódosításnak pozitív következményei várhatóak, amennyiben az emberek kétszer is meggondolják, hogy tartanak-e kutyát. Mindenesetre kíváncsian várom, mi lesz a törvény gyakorlati eredménye, és melyik utat választják a jelenlegi és jövőbeli gazdák. Vajon nem inkább megnőni fog az állatmenhelyek forgalma, és nem a behozott, hanem az örökbe fogadandó kutyák iránti érdeklődés miatt, mivel utánuk sem kell ebadót fizetni? Egy szó mint száz, amennyire negatív, ugyanúgy pozitív irányba is fordulhat az eb kérdés, és remélem, hogy alaptalanok a kidobott kutyás aggodalmak. Bizony elérkezett az idő, hogy bizonyítsuk, hogy a magyar társadalom is képes felelősségteljesen és előrelátóan gondolkodni az állatvédelemről, és az ebrendészeti hozzájárulásban távoli célok megvalósítását látja, nem pedig elsősorban egy újabb adót.

25

Origo: Egy agresszív tacskó is veszélyes lehet az új törvény alapján, Dull Szabolcs írása, 2011. november 15., http://www.origo.hu/itthon/20111115-tobb-kobor-kutya-lehet-az-utcan-ha-az-onkormanyzatokkivetik.html, letöltve: 2011. november 20. 27

5. Hazai állatvédő civil szervezetek és marketing munkálataik A hazai állatvédő civil szervezetek fogalom tömöríti a jogformájuk, és jogállásuk alapján besorolást kapott állatvédő szervezeteket, amelyek közül a jelentősebbekről részletes ismertetést fogok adni, beleértve az elvégzett marketing munkáikat is, hogy minél teljesebb képet kapjunk a hazai állatvédelem jelenlegi helyzetéről. Az állatvédők képviselhetik egy állat- és növénykert fajmegőrzési munkáját, kiállhatnak külön egy-egy faj (például denevérek, macskák, nyulak, madarak stb.), vagy külön egy-egy fajta védelméért (például szánhúzó kutyák), állatotthonokat támogathatnak, vagy többek közt az állatokkal való megfelelő bánásmódért emelhetnek szót. Magyarországon körülbelül 150-re tehető az állatvédelemmel foglalkozó vállalkozások száma, aminek közel az egyharmada Budapesten található meg. Az állatvédők többsége jogforma szerint egyesület vagy alapítvány, jogállás alapján pedig lehetnek közhasznúak vagy kiemelkedően közhasznúak, illetve kisebb részük még nem rendelkezik közhasznú státusszal. Aszerint is kategorizálhatjuk az állatvédőket, hogy melyik egy nagyobb szervezet vidéki képviselete, és melyik teljesen egyedi névvel rendelkező magánalapítású vállalkozás. Továbbá beszélhetünk csak állatvédelemre szakosodott egyesületekről, alapítványokról, illetve természetvédelemmel, kulturális és szabadidős tevékenységekkel foglalkozókról is. Az egyes jogformák meghatározásait az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről fogalmazza meg, azon belül a VI. fejezet, azaz a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések, ezeket az alábbiakban az állatvédőkre vonatkoztatóan ismertetem. A következő oldalak tehát a népszerűbb állatvédők rövid seregszemléjéről fognak szólni, illetve

ezen

állatvédők

általam

kreatívnak

és

példamutatónak

ítélt

marketing

tevékenységeit veszem górcső alá.

28

5.1. Az egyesület „Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. Az egyesülési jog - tartalmát tekintve - olyan szabadságjog, amelynek alapján - az alkotmányos rend tiszteletben tartásával - politikai, érdekképviseleti, kulturális és egyéb célok érdekében szervezett közösségek hozhatók létre és működtethetők. Az egyesülési jog alapvető jellegzetessége az önkéntesség, az önkormányzati elven alapuló működés, a közös cél, a nyilvántartott tagság és a cél elérése érdekében szervezett közös tevékenység. Amennyiben bármelyik fenti ismérv hiányzik, az a szervezet nem tekinthető egyesületnek, így a nyilvántartásba vételére nem kerülhet sor.”26 5.1.2. Állat és Ember Állat- és Természetvédő, Kulturális és Szabadidő Egyesület

Alapítás: Budapest, 2007. Az Állat és Ember Egyesület közhasznú egyesület, ami Budapest és vonzáskörzetében vállalja sintértelepre kerülő és altatásra váró állatok mentését, állatorvosi kivizsgálást és ivartalanítást követően ideiglenes befogadását, majd az állat rehabilitációja után örökbefogadóhoz adását. Az egyesület fő profilja a szem- és látássérült kutyák megsegítése, ami „A Szemük fénye...” látásmentő program keretein belül valósul meg. Az alapítók önerőből, illetve adományokból tartják fent a vállalkozást, aminek az egésze az állatok gondozására, gyógyszerekre, ellátásra, panziók bérlésére, de legfőképpen a műtétek finanszírozására megy el. A honlapról tájékozódva megtudhatjuk, hogy 2011-ben az adó egy százalékából befolyt támogatások összege 1 979 491 forint volt. Az egyesület honlapjának főoldalára kattintva a logóval, Facebook oldal elérhetőségével, és számlaszámmal találkozhatunk, ez kitűnő figyelemfelhívó eszköz az adományozásra, ezt követően tudunk továbblépni a menüsorra. Segíteni lehet pénztámogatással, adó 1 % jóváírásával, tárgyi eszközökkel, önkéntes munkával, és egy igen szokatlan megoldásként SMS támogatással. 26

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, VI. fejezet: A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések, 8./ 61. § 29

A honlap, habár a kinézete nem éppen a legmodernebb, felhasználóbarát, könnyű rajta navigálni, és rengeteg képet tartalmaz az állatokról, ami mindenképpen szimpatikus. „Ilyen volt, ilyen lett…” rovatukban műtét előtti és műtét utáni kutyák képei szerepelnek, dátummal és a kutyák nevével ellátva. „In memoriam” címszó alatt az elhunyt állatokról találhatunk képeket és kedves búcsúszavakat, az olvasó teljesen azt érezheti, hogy az egyesületnél az állatok tényleg emberi bánásmódban részesülnek, és tisztelik őket, ami fontos szempont lehet egy leendő örökbefogadó számára. Ezekkel a fogásokkal, még ha nincsenek is tudatában, mindenképpen az olvasó érzelmeire hatnak. A honlapon egy bannerfelület is feltűnik, ami egyéb támogatók hirdetései mellett az ivartalanítást, és az egyesületet is reklámozza, az alábbi négy, egymás után külön-külön felvillanó következő szövegrésszel: 4. sz. ábra

Állat és Ember Egyesület - banner Forrás: http://www.allatesember.hu/index_hu.php

Az egyesület az online felület kihasználásán túl események, rendezvények szervezésével is foglalkozik. Véleményem szerint nagyon jó ötlet az idén először megrendezett „Kell egy rongy – I. Magyar Kutyaruha Varró Bajnokság”, noha az erre készített plakát elég kezdetleges. Ezenkívül szerveznek még örökbefogadó napokat, gyerekfoglalkozásokat, illetve különféle műsorokkal kedveskednek minden évben az állatok világnapja alkalmából, ahol például „Gazdi-állat ki mit tud?” versenyre lehet pályázni. Ha már 30

pályázat, akkor meg kell említenem a különböző állatos témában kiírt fotópályázatukat, amire rengeteg nevezés érkezett. 5.1.3. Állatvédő Egyesület Veszprém

Alapítás: Veszprém, 1992. „Vállalt feladatunk, hogy az állatokkal, állattartással kapcsolatban felmerülő problémákra állatbarát-szemléletű és méltó megoldásokat találjunk.”27 - olvashatjuk az egyesület honlapján. Az egyesület rendelkezik saját kiadású ismeretterjesztő kiadványokkal, amelyekben tájékozódhatunk minden lényeges kérdésben a kutyákról és macskákról, betegségekről, oltási lehetőségekről, és ivartalanításról. Állandó jelleggel szerveznek civil programokat úgy, mint kutyaszépségverseny, akadályverseny. Az egyesület működteti a kiemelkedően közhasznú Otthont az Állatoknak Alapítványt, ami befogadja a kóbor és segítségre szoruló állatokat. A honlapon lehetőség van hírlevélre feliratkozni, hogy akit érdekel, ne maradjon le a rendezvényekről, illetve a megmentésre váró négylábúakról. A honlap egyébként jól kivitelezett, barátságos, vidám kinézetű. 5.1.4. Fauna Egyesület

„A Fauna Egyesület 1989-ben alakult közhasznú szervezet, mely az élet tiszteletén alapuló társadalom, valamint a fenntartható fejlődés kialakítása érdekében tevékenykedik. Akciókkal, az állatok és állatbarát emberek érdekeinek érvényesítésével és oktatással foglalkozik országszerte.”28 A Fauna Egyesület a gazdasági-állatvédelemre, tehát a haszonállatok védelmére szakosodott közhasznú szervezet. Rengeteg kampányhoz köthető a Fauna neve, jelenleg a ketreces tojótyúk tartásának teljes tilalmáért indított Aranytojás kampánysorozat mellett állnak ki honlapukon. A Fauna előszeretettel csatlakozik nemzetközi állatvédők kampányaihoz, ilyen volt az Aranytojáson kívül a „Sérülékeny küldemény” sorozat 2008ban, aminek a keretein belül aktivisták demonstráltak az Ausztrál Nagykövetség előtt az egyes gazdasági állatok exportjának megakadályozása mellett. 27

Veszprémi Állatvédő Egyesület: http://veszpremiallatvedok.hu/index.php?mid=8, letöltve: 2011. november 13. 28 Fauna Egyesület: http://www.fauna.hu/hello/fauna-egyesulet/, letöltve: 2011. november 13. 31

5. sz. ábra

Sérülékeny küldemény matrica Forrás: http://fauna.hu/wp-content/uploads/2010/09/serulekeny_matricak.pdf

5.1.5. Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport Egyesület

Alapítás: Budapest, 2006. A Futrinka utcai közhasznú egyesületről a következő bemutatkozó sorokat olvashatjuk: „Három fajta kiemelt mentésével foglalkozunk: magyar vizsla, német dog és tacskó. Ezen kívül mentünk még elesett, fogyatékos, idős és egyéb ok miatt kiválasztott keverék és fajtatiszta kutyákat, többségében gyepmesteri telepekről, szegényebb sorsú menhelyekről. A kutyáink egy része Magyarországon, míg másik része külföldön kerül gazdához.”29 Céljaik elérése érdekében rendszeresen rendeznek „Gazdikereső és Gyűjtögető” napokat Budapest egyik Fressnapf Állati Áruházában, illetve némi támogatásért cserébe kutyás falinaptárral, határidőnaplóval, vagy vizslás, német dogos valamint tacskós pólóval lepik meg az adományozókat, ezek különböző méretben és színben is rendelhetőek. Véleményem szerint a póló-üzlet egy nagyon jó módja az adományozási kedv meghozásának. Az állatvédő egyesületek között egyedülálló módon az általuk mentett kutyafajtákról (magyar vizsla, német dog, tacskó) külön blogot vezetnek, illetve még egy további szól az egyesület mindennapjairól. Óriási sikerként könyvelték el, hogy a vizslás bloguknak30 egy év alatt több mint 100 ezer olvasója akadt, ami bizony állatvédő berkekben igencsak nagy számnak számít.

29

Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport Egyesület, http://www.futrinkautca.hu/bemutatkozas.html, letöltve: 2011. november 13. 30 Vizsla Napló: http://vizslanaplo.blogspot.com/, letöltve: 2011. november 13. 32

6. sz. ábra

Magyar vizsla fajtamentő csoport pólója Forrás: http://www.futrinkautca.hu/polo.html

A blogos oldalak mellett fajtánként külön S.O.S. honlapokat működtetnek, ahol kizárólag a velük kapcsolatos információkat és képeket találjuk. Az ötlet önmagában nem rossz, viszont bennem azt a kérdést vetette fel, hogy vajon nem okoz-e elaprózódást ennyi oldal működtetése, egy átlagos internet-felhasználó tudja-e és akarja-e ezek mindegyikét követni, és egyáltalán az egyesületnek nem kerül-e túl nagy erőfeszítésbe az összes oldalt kontroll alatt tartani? Természetesen nem elég a honlapjuk és bloguk látogatottságát növelni, ha közben nem kapnak elegendő támogatást, aminek az oroszlánrészét még mindig a személyi jövedelemadó 1 százalékából befolyt összeg határozza meg, és kevésbé az egyszeri adományok (pl. pólóvásárlás), ezért honlapjukon az alábbi plakáttal kampányolnak adó egy százalékokért:

33

7. sz. ábra

Futrinka Egyesület - adó 1% Forrás: http://www.futrinkautca.hu/ado1.html

5.1.6. Herman Ottó Magyar Országos Állat-és Természetvédő Egyesület

Alapítás: Budapest, 1882. Magyarország legrégebbi közhasznúan működő állat- és természetvédő egyesülete, röviden Herosz Egyesület. „A Herosz a helyi állatvédelmi problémák megoldására létrejött közhasznú szervezet, tevékenysége az ország egész területére kiterjed, budapesti központja – mely az ügyviteli, adminisztratív feladatok színhelye – mellett 14 helyi szervezete működik, ezeknél zajlik a tevőleges, gyakorlati állatvédelmi munka.”31 Az állatmenhelyek, otthonok működtetése, az állatok megsegítése mellett még a környezeti nevelésnek is hívei, az alábbi eszközöket alkalmazzák ezen a téren: „állatvédelmi napközis és sátortábor, előadások iskolákban, a zöld Jeles Napok megünneplése, pályázatok kiírása, tanulmányi 31

Herman Ottó Magyar Országos Állat-és Természetvédő Egyesület honlapja: http://www.herosz.hu/index.php?language=hun&page=szoveg_full&id=65&db=rolunk, letöltve: 2011. november 13. 34

versenyek, szavalóverseny az állatokról, kutyakiképzési bemutatók szervezése, állat asszisztált foglalkozások.”32 Az egyesület több másikhoz hasonlóan népszerűsíti tevékenységét naptárakkal, a különlegesség benne, hogy nem csak a menhelyen élő állatokról rendelhetünk naptárat, hanem a gyermektagozat keretein belül készített rajzokról is. A Herosz önkénteseinek köre bővülni látszik, programjaikra egyre többen látogatnak el, népszerűségük folyamatosan nő, ezt bizonyítja az Állatok Világnapja alkalmából szervezett programok sikeressége országszerte, az örökbefogadások száma, illetve a kutyaséták kedvelt elfoglaltsággá válása. Jómagam székesfehérvári születésű vagyok, tehát nem véletlen, hogy a székesfehérvári székhelyű Herosz Egyesületről hallok a legtöbbet, gazdit kereső állathirdetéseikkel állandóan találkozom a Fejér Megyei Hírlapban, illetve időnként a rádióban is felfelfigyelek egy-egy reklámjukra. Szomszédságukban található a Vadmadárkórház is, akikkel nem ritka, hogy közös programokat

szerveznek,

és

segítik

egymást.

„A

Székesfehérváron

működő

Vadmadárkórház befogadja a sérült, beteg vadon élő madarakat, fészekből kiesett fiókákat. Itt gyógykezeljük, gondozzuk, és lehetőség szerint a természetbe visszajuttatjuk az egészségeseket.” Áll a Vadmadárkórház brosúrájában.

32

Herman Ottó Magyar Országos Állat-és Természetvédő Egyesület honlapja: http://www.herosz.hu/index.php?language=hun&page=szoveg_full&id=65&db=rolunk, letöltve: 2011. november 13. 35

8. sz. ábra

Herosz Állatotthon Állati Nyílt Napja Forrás: Fejér Megyei Hírlap, 142. sz. 3. oldal, 2011. június 20., cikk: Házi Péter: Menhely: állati jó nap volt

5.1.7. Miskolci Makogó – Együtt a Vadászgörényekért Közhasznú Egyesület

Alapítás: Miskolc, 2010. A Miskolci Makogó a vadászgörények megmentésére szakosodott közhasznú egyesület, akik szerveznek Vadászgörényes Családi Napokat, vadászgörény versenybíró-képzést, és kiadnak

hírújságot

is

a

vadászgörényekről.

Az

egyesülettől

lehet

rendelni

ajándéktárgyakat a vadászgörényeknek és gazdájuknak egyaránt, például alvózsákokat, hűtő mágneseket, pólókat, kitűzőket. Őszintén szólva először megmosolyogtam ezt az egyesületet, egyáltalán nem gondoltam volna, hogy van igény a vadászgörények érdekeinek képviseletére létrehozni egy szervezetet, de a Miskolci Makogó létrejött, és nagyszerűen működik. 5.1.8. PET – Állat és Környezetvédelmi Egyesület

„Egyesületünk 2006 év elején alakult közhasznú szervezet. Elsődleges célja Dunakeszi, Fót, Göd kistérségben az állat- és környezetvédelem aktív segítése, kiemelt figyelemmel az 36

állatvédelmi

törvényben

meghatározottakra.

Egyesületünk

feladatának

tekinti:

a

közvélemény figyelmének felhívását a nagyszámú kóbor eb problémájára, az ivartalanítás szükségességére, és az állattartás felelősségére, a kulturált állattartás írott és íratlan szabályainak széles körben való népszerűsítését.”33 – derül ki az egyesület honlapjáról. Különösen a rottweiler kutyák mentésére szakosodtak, ugyan külön menhellyel nem rendelkeznek, de ideiglenes befogadóknál el tudják helyezni a mentett állatokat. A rottweilerekről minden információt megtalálhatunk a Rottweiler S.O.S. oldalukon: http://www.roti.hu/sos. 5.1.9. Szegedi Cicamentők Állatvédő Egyesülete

Alapítás: Szeged, 2009. A Szegedi Cicamentők Egyesülete nevéből adódóan is csak macskákkal foglalkozik, azok mentésével és örökbefogadóhoz adásához. 2010-ben aláírták szerződésüket az Orpheus Állatvédő Egyesülettel, akik ezentúl elszállásolási lehetőséget biztosítanak a mentett macskáknak. A cicamentők weblapján tájékozódhatunk nagyjából minden lényeges dologról a macskákkal kapcsolatban, feliratkozhatunk hírlevelükre, és letölthetjük bannerjeiket, amiket saját oldalunkra rakhatunk fel, ezzel is támogatva őket. 9. sz. ábra

Szegedi Cicamentők egyik bannerje Forrás: http://szegedicicamentok.lapunk.hu/?modul=hirlevel

33

PET Állat-és Környezetvédelmi Egyesület: http://www.pet-ak.hu/, letöltve: 2011. november 13. 37

Az egyesület is, mint sok másik társa, vezet internetes naplót, ahol további információ morzsákat kaphatunk az egyesület életéről.34

5.2. Az alapítvány „Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság […] - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.”35 Az állatvédelemnek létezik úgymond egy egyedi formája is, amikor alapítványokat hoznak létre az állat- és növénykertek támogatásáért, például ilyen a Miskolci Állatkertészeti Kultúráért Alapítvány, és az Alapítvány a Budapesti Állatkertért. Ez utóbbi munkásságáról szeretnék pár szóban említést tenni. 5.2.1. Alapítvány a Budapesti Állatkertért

Alapítás: Budapest, 1992. Kiemelkedően közhasznú alapítványként céljuk: „[…] a budapesti állatkert lakóinak takarmányozásának és egészségük megőrzésének támogatása adományozóink segítségével. A jelképes örökbefogadás egy játékos támogatási formája az állatkertnek, melynek lényege, hogy támogatónk a minimális örökbefogadási összeg fejében egy évre jelképesen nevelőszülője lehet egy általa kiválasztott, nálunk élő állatnak.”36 Ez a virtuális örökbefogadás egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egyéb állatvédő nemzetközi szervezetek körében is (például WWF), ahol egy jelképes összeggel támogathatunk egy ritka fajt. Állatbarát ismerőseink, családtagok számára pedig nagyszerű ajándék lehet egy karácsonyi

virtuális

örökbefogadás,

aminek

során

oklevelet

állítanak

ki

az

34

A szegedi cicamentők cicái: http://cicaotthon.blog.hu/, letöltve: 2011. november 13. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, VI. fejezet: a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések, 11./ 74/A. § 36 Alapítvány a Budapesti Állatkertért (2011): http://www.allatkertialapitvany.hu/zoo.php?pIdx=4&showID=9, letöltve: 2011. november 13. 35

38

adományozónak, és nagyobb összeg esetén még kisebb ajándéktárgyat is kap támogatásáért cserébe.37 5.2.2. Állatbarát Alapítvány

Alapítás: Nyíregyháza, 1993. Az alapítvány aktívan tevékenykedik az interneten keresztül, friss információkkal szolgál az éppen aktuális eseményekről, állandó programjai közt szerepel a Fressnapf örökbefogadó nap, „Tanuljunk kutyául” kutyaiskola, ahova saját kutyáikat is hozhatják a látogatók, és „Mozogjunk együtt a kutyával” program. Nagyszerű ötletnek tartom mindig frissülő

online

szavazások

alkalmazását,

ahol

a

kérdések

vonatkozhatnak

az

örökbefogadásra, de a látogatók dönthetnek akár arról is, hogy melyik állat fotója kerüljön a következő évi kártyanaptárra, így távolról részesei lehetünk az alapítvány munkájának. Véleményem szerint hatásos az „Adj egy tárgyat az állatokért” akció, aminek során megadott időpontokban, külsős helyszíneken várják a felajánlásokat megunt, de jó állapotban lévő tárgyakról, amelyeket később egy vásár keretein belül értékesíthetnek az állatvédők, és a bevételt a menhelyen élő állatok megsegítésére fordíthatják. „Szervezetünk az állattartási kultúra javítását, az állatok védelmét, jogainak képviseletét tűzte ki célul. A kezdetektől nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformáló tevékenységekre, mivel felismertük, hogy folyamatos javulást csak a tájékoztató, ismeretterjesztő programokkal lehet elérni az állatvédelem, a felelősségteljes állattartás területén.”38 5.2.3. Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány Az Elhagyott És Beteg Állatokért

Alapítás: Székesfehérvár, 2002. Az alapítvány honlapjára kattintva rögtön egy ötletes rádióreklám csapja meg a fülünket, ami a következőképpen szól: „Mit mond Önnek, ha egy embertől azt hallja: kutyául vagyok? Ugye nem sok jót? Egy százalék adójából egy lépéssel több az ASKA Kutyamenhelynek az emberibb körülmények

37

Alapítvány a Budapesti Állatkertért (2011): Karácsonyi örökbefogadás. http://www.allatkertialapitvany.hu/zoo.php?pIdx=4&cikkID=245, letöltve: 2011. november 13. 38 Állatbarát Alapítvány honlapja: http://www.allatbarat.com/alapitvany/3, letöltve: 2011. november 13. 39

felé. Adójának egy százaléka legyen adomány az ASKA alapítványnak. Készült az Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány megbízásából.”39 A rádió spot közben a háttérben kutyaugatást lehet hallani. Véleményem szerint sokkal több állatmenhely élhetne a rádióban történő reklámozással, például helyi érdekeltségű, kisebb rádióadóknál, ahol valóban a kívánt célcsoportot lehetne elérni, és a reklámozás is kevesebbe kerülne, mint egy nagyobb rádióadónál. 5.2.4. Fauna Alapítvány

Alapítás: Budapest, 1990. A Fauna Alapítvány több másik alapítvánnyal együtt képviseltette magát a tavalyi vörösiszap katasztrófa állat áldozatainak mentésénél. Az állatvédelem mellett még jogtanácsadással is foglalkoznak, részt vállalnak a „hazai EU-s jogharmonizációs folyamatokban, a természet- és környezetvédelmi civil programokban”40, szerveznek gyermektáborokat, folyamatosan keresnek önkénteseket, és folyamatban van egy Képesített Állatvédelmi Szakember képzés létrehozása is, aminek a keretein belül állatvédelmi, gondozási, jogi, alapvető számítástechnikai, tűz- és munkavédelmi ismereteket lehet majd elsajátítani. A „Kutyásfilm” című filmben való közreműködésükről tájékozódhatunk a honlapon: „Az egyre gyakoribb kutyás problémák ösztönöztek minket arra, hogy támogassuk egy kutya és ember kapcsolatát elemző film készítését Csányi Vilmos etológus professzor szakmai vezetésével, szereplésével. A közel másfélórás filmet a 2003. évi Magyar Filmszemle után 3 évvel, 2006 márciusában végre a Duna TV is bemutatta.”41 5.2.5. Menhely az Állatokért Környezetvédelmi és Állatvédelmi Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány

Óriási sajtómegjelenést kapott a 2011 őszén illegálisan működő kutyaszaporító leleplezése Kecskemét és környékén. Az alapítvány a Bács-Kiskun megyei Rendőr Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a Kecskeméti Rendőrkapitányság Közrendvédelmi osztályával és 39

Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány Az Elhagyott És Beteg Állatokért: http://www.aska.hu/, letöltve: 2011. november 13. 40 Fauna Alapítvány: Terveink 2011-re. http://www.faunaalapitvany.hu/2011/2011.html, letöltve: 2011. november 13. 41 Fauna Alapítvány: http://www.faunaalapitvany.hu/kutyasfilm.html, letöltve: 2011. november 13. 40

az Állategészségügyi Szakhatósággal karöltve hajtotta végre az akciót, ami közel 400 nyúlketrecben tartott állat megmentését jelentette. Honlapjukon ezzel együtt minden egyéb média megjelenésük is közzé van téve, megnézhetjük eddigi munkáikat, fel lehet iratkozni hírlevelükre, megújuló videókban pedig találkozhatunk a legfrissebb kutyaajánlóikkal. Elmondható, hogy igen aktív életet élnek az alapítvány dolgozói, akiknek sikerül ötletesebbnél ötletesebb programokkal előállni, ilyen például a Mentor Program, amely során egy-egy kutya mentorának lehet jelentkezni, és segíteni mielőbb gazdit találni neki. Úgy vélem, hogy ez egy jó kezdeményezés az alapítvány és a kutyák megsegítésére. A Menhely az Állatokért Alapítványnak azonban nehéz dolga lenne támogatói nélkül, akikkel rendre kölcsönös hasznot hozó megállapodásokat kötött, támogatói körébe tartozik többek közt a Gong Rádió, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a város iskolái. Érdemes pár szót ejteni az alapítvány által létrehozott Állatvédelmi Őrszolgálatról is, ami Magyarországon elsőként az ő körzetükben, azaz Kecskeméten jött létre 2006-ban. Célja, hogy „segítséget és útmutatást nyújtson azoknak az állampolgároknak, akik környezetükben állatkínzást tapasztalnak, valamint a törvény adta lehetőségekkel hatékonyan lépjen fel az állatkínzókkal szemben.”42 Egyetértek azzal az elvükkel, miszerint minden kirívó állatkínzási esetet továbbítanak a médiának (lásd a nagy port kavart illegális kutyagyár esete 2011 őszén), hogy az emberek minél előbb tudomást szerezzenek ezekről, hogy a későbbiekben szükség esetén tudják, mit kell tenni, kihez fordulhatnak. Törekvéseik oda vezettek, hogy rövid idő alatt egy igen elismert szervezet lettek, akikhez az állampolgárok bizalommal fordulnak állatkínzás észlelésekor. 5.2.6. Fehérkereszt Állatvédő Liga

Alapítás: Budapest, 1990. A Fehérkereszt Állatvédő Liga sok szempontból mondhatja magát újító szelleműnek, beszámolhatnak arról, hogy Magyarországon először, az Angol Királyi Állatvédő programját honosítva vezették be az állatvédelmi oktatást az általános iskolákban, amivel céljuk

az

állatvédelemmel

kapcsolatosan

megkezdett

korai

szemléletformálás.

Működtetnek továbbá ingyenes jogsegélyszolgálatot, létrehozták a Hazai Állatvédelmi Programot, ami főként a gazdasági állatok védelmét tűzte ki zászlajára, végül 2009-től megalakították a Civil Állatvédelmi Ombudsman intézményét. Ezek mind sikeresen 42

Menhely az Állatokért Alapítvány: http://www.menhely.eu/?r=21, letöltve: 2011. november 13. 41

véghezvitt, illetve még jelenleg is működő tervek, de nem csak e téren, hanem a marketingben is jeleskedik a Fehérkereszt Liga. Honlapja hemzseg a plakátoktól, amik ivartalanításra és felelős állattartásra buzdítanak, illetve egy tájékoztató jellegű örökbefogadási tesztet is kitölthetnek a látogatók, hogy megtudják, készen állnak-e örökbe fogadásra. 5.2.7. Mancs-Rancs Állatmentő Alapítvány

A Mancs-Rancs Állatmentő Alapítvány adományszerző munkájáról érdemes pár szót ejteni. Weblapjukon kialakítottak egy online adományozási felületet, ahol pár kattintással online utalás segítségével adományozhatunk bármekkora összeget az alapítvány részére, ez egy igen egyszerű és gyors módja az adományozásnak. Véleményem szerint a Gál Pet Shoppal kötött „üzletük” pedig mind ötletességében, mind a bevételeket tekintve leleményes megoldás. Ugyanis a http://www.galpetshop.hu/ oldalon direkt adományozás és pénzráfordítás nélkül támogathatjuk az állatvédelmet, ennek a folyamata az, hogy a honlapról történő minden egyes vásárlás során az összegből 5% az alapítványhoz kerül. A Gál Pet Shop kezdeményezése példaértékű, és korábban már több egyesületnek, alapítványnak segítettek felajánlott 5 százalékukkal. A többi alapítványhoz hasonlóan természetesen a Mancs-Rancs is szervez örökbefogadó napokat, kutyatalálkozókat, továbbá ivartalanítási akciókat hirdetnek, az „Akkor és most” mappába képeket töltenek fel örökbefogadott kutyákról az örökbefogadás előtti és utáni állapotukról, ezenfelül hasznos tanácsokkal és könyvajánlóval látják el a látogatót. 5.2.8. Összefogás a Szánhúzókért Alapítvány

Alapítás: Szombathely, 2008. Ezt az alapítvány azért emelném ki, mert annak ellenére, hogy nem rendelkezik közhasznú státusszal, természetesen igen sokat tesz a szánhúzó kutyákért. Lehetséges náluk is örökbe fogadni, talált és elveszett kutyákat bejelenteni. Együttműködnek a Szentendrei Árvácska Állatvédő Szervezettel, akik biztosítanak az alapítvány számára egy szánhúzó kutyáknak fenntartott részt a telepen. Az alapítvány az örökbefogadáson és fajtasimogatáson túl programokat is szokott szervezni, fő profiljuk a sportként űzött kutyaszánhajtó versenyek rendezése és lebonyolítása. Ezenkívül az alapítvány tagjai kutyabemutatók állandó résztvevői, illetve a 2011. november 18-20-ai hétvégén a Hungexpo kiállítási területén 42

megrendezett Hóshow-n is szerepet kaptak a szánhúzók, az érdeklődők kipróbálhatták a kutyafogatot, fényképezési és simogatási lehetőségük volt, illetve kérhettek tanácsadást és felvilágosítást a szánhúzókkal kapcsolatban. Egyedülálló adományozási lehetőséggel álltak elő, ami nem kerül pénzbe. Ha a honlapjukon leírt lépések szerint haladva beállítjuk internetes kezdőlapunknak az alapítvány honlapját, akkor csupán a weblap látogatásával juttathatjuk támogatáshoz a szánhúzókat. Az ötlet nagysága az egyszerűségében rejlik, így pár kattintással tudja támogatni őket az is, akinek pénzzel nem áll módjában. Aki szereti a szánhúzókat, az rendelhet falinaptárt, vagy a friss információkért előfizethet a NORDI Északikutyás Hírmagazinra. 5.2.9. Plakátkommandó Alapítvány a Segítségre Szoruló Kutyákért

Alapítás: 2006, nem közhasznú. Az alapítvány jelenleg szünetel, és nem készülnek új plakátok. Csak azért szerettem volna őket mindenképpen belerakni a felsorolásba, hogy egy másmilyen aspektusból is lássuk az állatvédelmet.

Küldetésükről

az

alábbi

sorokat

olvashatjuk

a

honlapon:

„A

Plakátkommandó keretében a www.illatosut.hu oldalra felkerült kutyafotókat felhasználva - nemcsak a kerületi befogott kutyákról, hanem a leadott kutyákról is - minden héten plakátokat készítünk […]. Ezeket kinyomtatjuk, majd kiragasztjuk őket, valamint e-mailen, vagy postán elküldjük az önkénteseinknek, illetve az olyan orvosi rendelőkbe, egyéb helyekre, ahol vállalták azok kihelyezését.”43

5.3. A sikeres marketing feltételrendszere A fentiekben felsorolt és a kisebb, általam megvizsgált, de helyhiány miatt nem említett állatvédő egyesületek és alapítványok marketing tevékenységéről sikerült egy átfogó képet nyernem, amelynek a részleteit, előnyöket, hátrányokat, és irányvonalakat a továbbiakban szeretném kifejteni.

43

Plakátkommandó Alapítvány honlapja: http://www.plakatkommando.hu/bemut.html, letöltve: 2011. november 13. 43

5.3.1. Az internet

Elsősorban az állatvédők honlapján található információkból szűrtem le következtetéseket, mert úgy gondolom, hogy a Web 2.0 elterjedésével együtt nőtt az internet népszerűsége, és ez egy olyan területe a marketingkommunikációnak, aminek a lehetőségei még mindig kiaknázatlanok, holott nagy szükség volna egy letisztult, modern, a kor felhasználói elvárásainak eleget tevő internetes céges kultúra kialakítására. Ha érdekel minket valami, akkor legegyszerűbben és leggyorsabban az interneten keresztül tudunk információt szerezni róla, legyen az egy vállalat, termék, szolgáltatás, vagy akár személy. Kimondottan fontos ezért, hogy egy vállalat fellelhető legyen az interneten, és minél professzionálisabb, megbízható benyomást keltsen. Ez a gondolat levetítve egy állatvédő szervezet honlapjára ugyanúgy igaz. Ha csak az adományozás részét vesszük, akkor gondoljunk bele, hogy hol lennének az állatvédők, ha maximum csak a helybeli lakosság, az érintettek, illetve a cégbejegyző hivatalok adatbázisa tudna a létezésükről, valamint a számlaszámukról. Az internetnek köszönhetően viszont pár kattintás közelségébe került minden, így a támogatás is. Teszem azt, ha a székesfehérvári lakásomból szeretném támogatni valamelyik miskolci állatvédő egyesületet, mert szimpatikusak, és egyetértek a küldetésükkel (amiről egyébként szintén az interneten keresztül tájékozódtam), akkor azt én könnyedén megtehetem. Nem beszélve a virtuális örökbefogadás egyre növekvő hírnevéről. Szinte kivétel nélkül minden állatvédőnél lehetőség van egy kiválasztott állatot virtuálisan támogatni akkor, ha nem áll módunkban örökbe fogadni, de mégis tenni szeretnénk valami jót, de akkor is, ha olyan állatról van szó, ami állatkertben él vagy speciális menhelyen, például a Veresegyházi Medveotthon Fejlesztéséért Alapítvány által működtetett parkban, ahol medvék és farkasok virtuális örökbefogadására nyílik lehetőség a honlapon ismertetett módon.44 Röviden összefoglalva a Web 2.0 alkalmazásánál az alábbi szempontok mérvadóak: „Fontos a felhasználó központúság, a személyre szabhatóság, hiszen az internetezők beleszólhatnak a tartalomba (decentralizált szerkesztés), ezáltal gazdag felhasználói élményhez juthatnak. […] Lényeges a közösség, az interaktivitás, az informális hangvétel.”45

44

A Medveotthon Fejlesztéséért Alapítvány honlapja alapján: http://medveotthon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15&Itemid=16, letöltve: 2011. november 13. 45 HARSÁNYI Dávid, KOSARAS Klaudia (2006): Újszerű marketingkommunikációs eszközök. Budapesti Gazdasági Főiskola, Magyar Tudomány Napja, 220.oldal. In: Tudományos Évkönyv 2006, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar házinyomdája, 2007. 44

Némely honlap különösen nagy figyelmet fordított a könnyen kezelhetőségre, és a kivitelezésre, külső jegyekre, sokuké azonban sajnálatos módon elég kezdetleges állapotban van, vagy egyáltalán nincs is. Érthető, ha egy állatvédő szervezet ezerszer inkább az állatok mentésére áldozza pénzét és energiáját, azonban az eleve önkéntesek bevonásával létező szervezetek véleményem szerint akár honlap készítéshez értő önkéntest is toborozhatnának, vagy közös hasznosságon alapuló megállapodást köthetnének ezzel foglalkozó cégekkel. Ezt a területet sem szabadna elhanyagolni a marketing lehetőségeinek kihasználására, hiszen egy jó honlap, akár egy jó cégérként is felfogható. Milyen egy jó állatvédelemmel foglalkozó honlap? A kérdésre, mint laikus, egyszerű internet felhasználó tudok válaszolni, és mindenféle szempontot megvizsgáltam, mérlegeltem, de legtöbbször ránézésre megállapítottam, hogy mik az ideális honlap ismérvei. Összeszedtem gondolataimat, és az alábbi pontokban szeretném bemutatni saját kritériumaimat a formára és tartalomra vonatkozóan. Egy jó állatvédős honlapon… a színek és formák harmonizálnak, első ránézésre összhangot sugároz, nincsenek villódzó, idegesítő, görgetést követő, „kiikszelhetetlen” bannerek, egy-kettő banner belefér, ha ízlésesen vannak elszórva, és nem zavarják az olvashatóságot, a linkek mindegyike működik, a menüsor egyértelműen kategorizál, a legfontosabb részek - adományozás menete, 1% felajánlás, adó és számlaszám, elveszett/talált állatok bejelentése - szúrnak szemet először, a szöveges részek nyelvtanilag és mondattanilag is helyesek, nincs redundancia, vegyük figyelembe, hogy az olvasó ideje drága, vannak képek és videók, de minél jobb minőségben és minél kevesebb mennyiségben, ugyanis ha túl sok kép vagy videó van, azokat biztosan nem fogják mind végiglapozni, és lassabban is tölt be miattuk az oldal, aktuális, állandó és régebbi programokról is informálódhatunk, minél érdekesebb, figyelemfelkeltőbb kivitelben, a kapcsolat menüpontnál valós, élő elérhetőségek szerepelnek,

45

az állatvédő szervezet munkássága, céljai, küldetése egyértelműen kiderül, és mindenki számára érthető, minél feltűnőbben vannak elhelyezve a közösségi oldalakra – ha rendelkezik vele – utaló linkek, van gyorskereső, naprakész, friss információk tömkelegét láthatjuk, például gyors feltöltés az elveszett/talált állatokról, hasznos tudnivalók, aktuális törvénymódosítások, hírek, a szervezet logója megjelenik favicon formájában, mindenképpen van valami pikantéria, amitől egyedivé válik egy honlap. Úgy gondolom, hogy ezek a fenti pontok a legalapvetőbb követelményei egy jól kinéző és funkcionáló honlapnak, ha ezeket kipipálhatja egy szervezet, akkor mondhatja el, hogy a honlap a feladatát jól ellátja. Megelégedhet-e egy állatvédő szervezet csupán ennyivel? A válasz függ a szervezet céljától, profiljától, és jövőbeli törekvéseitől is. Ha egy olyan állatvédő egyesületről vagy alapítványról beszélünk, akinek fontos az, hogy naprakész, „trendi” legyen amellett, hogy milyen komoly feladatokat lát el, és fontos az is, hogy nyisson új célcsoportok felé, akkor egyértelműen nem érheti be pusztán ennyivel. Be kell látnia azt, hogy nem érdemes tartózkodni az újításoktól, ha igazán kreatív, akkor sok követője és kedvelője lesz. Napjaink internetes fogyasztói trendje nyilvánvalóan nem alaptalanul diktálja azt, hogy közösséghez tartozni jó, és egyre nélkülözhetetlenebb eszköz az interaktivitás, a fogyasztók bevonása a szervezet munkájába és életébe. Sok állatvédő egyesület, ha nem is mindig teljesen tudatosan, de él ezekkel a lehetőségekkel, és sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban. Hogyan jelenjünk meg a közösségi médiában? Az állatvédő alapítványok, egyesületek, menhelyek, állatrendőrségek, örökbefogadó programok többsége jelen van a közösségi médiában, a legnépszerűbb a Facebook közösségi oldal, ahol a látogatók is szerkeszthetik a tartalmat, tölthetnek fel képeket, és hozzászólhatnak a bejegyzésekhez. Nem szabad a szervezeteknek félvállról venni ezeket az oldalakat, és ímmel-ámmal szerkeszteni, mert az előbb vagy utóbb visszaüt, egy elégedetlen felhasználó bármikor hangot adhat véleményének az oldalon, ami villámgyorsasággal jut el a többi felhasználóhoz, és ugyanilyen sebességgel képes csorbát ejteni a vállalat imázsán.

46

A legkönnyebben akkor vihetünk sikerre egy közösségi média kampányt, ha megtanulunk a fogyasztók, a célcsoport fejével gondolkodni, és ésszerűen végigvesszük azokat a dolgokat, amikre fogyasztóként kíváncsiak lennénk, felkeltenék az érdeklődésünket. A közösségi oldal akkor jó, ha van benne valami plusz, valami érdekes nézőpont. Játsszunk el a gondolattal, hogy nem az állatmenhelynek csinálunk közvetlenül Facebook oldalt, hanem valamelyik mentett állatának a nevében, például egy régóta az otthonban sínylődő kutya, vagy szárnyaszegett madár helyébe képzelve magunkat írunk bejegyzéseket és töltünk fel képeket, híreket, friss információkat! Mennyivel izgalmasabban hangzik, mintha száraz tényekről írnánk az egyesület oldalára, nem? A Facebook profil után még hasonló népszerűségnek örvend az egyre divatosabb internetes napló, azaz blog vezetése. Szerencsére az állatvédők elkezdték meglátni benne a lehetőséget, és az érdeklődés mértéke is azt mutatja, hogy van alapja az állatvédő blogok létezésének. Ha érdekel minket a téma, akkor olvashatjuk a Lelenc Kutyamentő Egyesület „Tanya naplóját”46, szemezgethetünk a Futrinka utcai Egyesület vizslás blogján vagy elidőzhetünk az állatkertek összefoglaló blog oldalán47. Milyen egyéb internetes megoldások vannak? Lényeges pontnak tartom továbbá, hogy egy honlapon legyen lehetőségünk hírlevélre feliratkozni, ami praktikus ötlet arra az esetre, amennyiben nem jut eszünkbe mindig a honlapra pillantani az esetleges újdonságokért, vagy ha nem engedi időnk, akkor is értesüljünk az aktualitásokról. További jó példa az állatvédő honlapok tartalmának felturbózására, ha néhány idézetet teszünk közzé, a mentett állatok rövid történetét, hányattatását ismertetjük, képekkel is alátámasztva, ha a szervezet nem rendelkezik blog vagy közösségi média oldallal, akkor vendégkönyvet vagy fórumot biztosítunk a honlapra látogatóknak, hogy kinyilváníthassák véleményüket. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem a keresőmarketing jelentőségét, ami magában

foglalja

a

keresőhirdetéseket,

például

Google

AdWords,

és

a

keresőoptimalizálást, angolul Search Engine Optimization. Ezeknek a kezelését, a keresőmarketinget jobb szakemberre bízni, aki biztosítani tudja a szervezet számára, hogy 46 47

Lelenc Kutyamentő Egyesület blog oldala: http://lelenc.hu/tanyanaplo.php, letöltve: 2011. november 15. Állatkertet network oldala, blogja: http://allatkert.network.hu/blog, letöltve: 2011. november 15. 47

a Google és egyéb keresőkbe beírt megfelelő szavakra az elsők között hozza ki állatvédő szervezetünk honlapját, vagy hirdetését. Természetesen nem azt mondom a fenti útmutatással, hogy a szervezeteknek pontosan ezeket a sémákat kell követni a sikeres internetes megjelenéshez, ezek csak példák már meglévő sikeres marketing tevékenységekre, minden más ötletnek csak a képzelet és az anyagiak szabhatnak határt. 5.3.2. Események, programok

Az állatvédő szervezetek marketingjéhez és egészében a szervezetek munkájához szorosan hozzátartoznak különféle események, programok, rendezvények, versenyek, kiállítások, vásárok rendezése és lebonyolítása. Legnépszerűbbek közé soroljuk az örökbefogadó napok, állat-gazdi versenyek, kutyaséták, jótékony koncertek, állatsimogató napok, gyermektáborok

szervezését.

Olykor

találkozni

egy-egy

különösen

ötletes

kezdeményezéssel, amilyen például a már említett Állat és Ember Egyesület „Kell egy rongy – I. Magyar Kutyaruha Varró Bajnoksága”. Mindenféleképpen arra biztatnám az állatvédő alapítványokat, egyesületeket, hogy bátran engedjék szabadjára gondolataikat, és merjenek belevágni merésznek tűnő események szervezésébe. A siker kulcsa leginkább az ötletességében rejlik, illetve figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a programok szervezése voltaképpen marketing a marketingben, mert az állatvédő szervezeteknek az eseményeit is hirdetni, reklámozni kell, ugyanakkor maga az esemény, program is egy reklám a szervezetnek. A hirdetéshez szükséges eszközök megválasztása is befolyásolja a program népszerűségét. Fontos szempont, hogy jó helyen és időben találjuk meg a célcsoportot, tökéletes példa erre a kutyaeledelt és kellékeket forgalmazó üzletekbe (Fressnapf, Eukanuba) kihelyezett örökbefogadó vagy állatsimogató napok szervezése. Nyilvánvalóan egy ritka, vagy veszélyes állatokkal foglalkozó állatvédő szervezet nem fog kitelepülni a boltokba, nekik más utat kell választani, nyugodtan követhetik a Paleosochus Krokodilokért Alapítvány mintáját, akik példának okáért minden vasárnap látványetetést tartanak. 5.3.3. Promóciós eszközök

Az állatvédő szervezeteknek szükséges saját magukat, létezésüket, céljaikat és örökbefogadásra váró állataikat minél hatásosabb módon hirdetni. A hirdetés módja az 48

állatvédők kreativitására van bízva, ami belefér a szervezet imázsába, stratégiájába, az minden jöhet. Egyre népszerűbb hazánkban is sztárokat, „celebeket”, híres embereket felhasználni az állatvédők kampányaihoz. A PETA48 kampányaihoz előszeretettel kér fel sztárokat, híres színészeket, énekeseket, médiaszemélyiségeket, akiket az ügyeik mellé állítanak, és arcukat adva a törekvésekhez, még nagyobb népszerűségre tehet szert a PETA állatvédő és munkássága. Sokszor azonban olyannyira provokatívra és megbotránkoztatóra sikerülnek ezek a reklámok, amik már-már a jó ízlés határait súrolják, ezért magyar viszonylatokban nem biztos, hogy követendő példának tartom őket, nem érzem, hogy kellő mértékben befogadóak lennének a célcsoportként célzott fogyasztók. Valamint az is érthető, hogy az állatvédők nem elsősorban provokatív eszközökkel szeretnének sikereket elérni, hanem leginkább munkájuk elismerésével óhajtják kivívni a társadalom figyelmét. A PETA profiljához már szorosan hozzátartoznak a provokatív, meztelen nőket, sokszor pornószínészeket ábrázoló, szex orientált kampányok, úgy, mint azok a plakátok, ahol meztelen színésznők az ’I’d rather go naked, than wear fur.”49 szlogen nevében pózolnak, vagy vegyük a nagy port kavart Super Bowl reklámot, ami azt hangsúlyozza, hogy vegetáriánusként jobb a szex.50 Nincs kétség, hogy a várt figyelemfelkeltő hatást elérik ezek kampányok, az emberek beszélni fognak róla, de vajon eléri-e azt, hogy hatásukra például valaki például vega legyen?

Képzeljünk el egy állatvédő kampányt

Magyarországon például félmeztelen címlaplányok szereplésével, akik egy-egy kisállattal, vagy akár állatkertben élő ritkább fajjal pózolva az örökbe fogadásra buzdítanak! Biztos, hogy hatásosak lennének ezek a plakátok, de vajon melyik szervezet vállalná be, hogy nevét összekössék a meztelenkedéssel és megbotránkoztatással? Mit tehet egy sztár az állatvédőkért? Ha híres személyiséggel reklámoznak egy ügyet, azt aláírom, hogy az esetek többségében beválik. Híres embereket kinevezhetünk nagykövetnek, például Hegyi Barbara színésznő a Pedigree® Örökbefogadási Program nagykövete, míg Gálvölgyi János színművész és humorista az Alapítvány a Budapesti Állatkertért fővédnöke. Ha híres személy látogat egy 48

PETA: People for the Ethical Treatment of Animals, angolul: állatok jogaiért küzdő szervezet http://www.peta.org/, letöltve: 2011. november 16. 49 Angolul: Inkább pucér vagyok, mintsem bőrt viseljek. http://www.peta.org/mediacenter/default.aspx, letöltve: 2011. november 16. 50 PETA reklám a Superbowl-on: http://www.youtube.com/watch?v=siWWlgDbAgs&feature=player_embedded, letöltve: 2011. november 16. 49

állatmenhelyre, és örökbefogadási szándékkal megy, akár ideiglenes, akár véglegesen, akkor érdemes meglátni az ebben rejlő marketing lehetőséget, és minél több pozitívumot kihozni az esetből. 2010-ben a Noé Állatotthon Alapítványtól fogadott örökbe a TV2 Megasztár műsorából ismert Balássy Betti és Varga Feri egy ebet51, akinek a családba illeszkedéséről egy személyes hangvételű, fényképekkel teletűzdelt élménybeszámolót olvashatunk. Ez azért hatásos eszköz a reklámozásra, mert a sztárok elvégre azért sztárok, mert bizonyos társadalmi rétegek „sztárolják”, utánozzák, példaképnek tekintik őket, így ha egy ilyen jó ügy mellett állnak ki, akkor van esély arra, hogy követendő példának tekintsék cselekedeteiket. Kölcsönös előnyökkel bír ez a marketing, mert egyrészt jól jár az egyesület, alapítvány, és jól járnak a sztárok is, akik a hírnévből élnek meg, és egy effajta médiaszereplés csak növeli népszerűségüket. Ha nincs lehetősége a sztárnak örökbe fogadni, választhat más utat is, például rádió reklámhoz adja hangját, plakátokon szerepel, műsort vezet az állatkiállításokon, vagy maga is a fellépők vagy zsűri között szerepel. 5.3.4. Televízió

A televízióban történő reklámozás lehetőségét a csillagászati árak miatt kapásból elvetik az állatvédők és a néha felbukkanó adó 1%-os reklámoktól eltekintve nincsenek is állatvédő reklámok, holott igenis meg lehet találni a kiskapukat. Nem csak egy fél perces reklám spottal lehet bekerülni a televízióba, hanem pontosan erre „találták fel” a PR tevékenységet, ami többek közt azt is jelentheti, hogy egy állatvédő a működésével, aktivitásával hívja fel a köz- és a médiafigyelmet. Egy állatvédő szervezet adhat interjút a helyi televíziónak legutóbbi sikeres mentőakciójukról, jelenleg folyó kampányaikról, vagy kérhet tudósítást egy közelgő programjukra. Az újságíróknak és hírszerkesztőknek is megkönnyítheti a munkáját az a szervezet, aki megállapodást köt velük, hogy állandó hírszolgáltatásért cserébe leközöljék őket és tevékenységüket. A Rex Kutyaotthon Alapítvány kapva kapott az alkalmon, és az RTL Klubon jelenleg zajló népszerű tehetségkutató műsor, az X Faktor versenyzőivel együttműködve reklámozta gazdira váró kutyáikat. A 2011. november 19-ei Fókusz műsorban be is mutatták a fotózás kulissza titkait, és rövid interjúk keretein belül az énekes jelöltek beszámoltak a kutyákhoz fűződő viszonyaikról. A Rex Alapítvány így remél több örökbefogadót, a fiatal celebek pedig így reklámozták saját magukat, és az X Faktor műsort is egyaránt, ami bizonyára 51

Noé Állatotthon Alapítvány: Szaporítótelepről kutyaparadicsomba, 2010. http://noeallatotthon.hu/index.php?pid=2&cid=883, letöltve: 2011. november 16. 50

pusztán véletlen egybeeséseknek köszönhetően az említett Fókusz adás után volt műsoron. Minden egyes Fókusz műsorban elhangzik egy kérdés, amire a nézők SMS-ben elküldhetik véleményüket, ezúttal az állatvédős témánál maradtak és azzal kapcsolatos kérdést tettek fel: „Ön örökbe fogadna állatmenhelyről származó kutyát?” A válaszadók 95,1 % -a igennel, és csak 4,9 % válaszolt nemmel. Engedjenek meg két személyes hangvételű megjegyzést: amikor meghallottam az eredményt, azt kívántam, hogy bárcsak ez a gyakorlatban is így lenne, és ennyire népszerű lenne az örökbe fogadás, ha ez így volna, akkor a szakdolgozat témaválasztásom is jórészt érvényét vesztené. Másik észrevételem pedig, hogy a szavazásra ugyebár SMS-t küldeni 95 forintért lehetett, nos, ha annak a bizonyos 95,1 % válaszadónak, ami ugyan nem tudom mennyi nézőt tesz ki, mindegyike a szavazás helyett csupán ugyanennyi összeggel támogatta volna a Rex Kutyaotthont, máris többet segítettek volna. Felfoghatatlan számomra, hogy sokan inkább ilyenre költik a pénzt, mintsem ténylegesen értelmes dolgokra, ügyekre. Nem is az összeg nagyságával van problémám, ugyanis egy egyszeri támogató 95 forintjával nem lenne beljebb egyik alapítvány sem, viszont az az elv borít ki igazán, hogy mire költik a pénzüket egy olyan országban, amiben elméletileg a gazdasági válság hatása még mindig erőteljesen érződik, megszorítások vannak, és az embereknek alig van pénzük valamire. 5.3.5. Oktatási célú előadások

A jövő nemzedékének szemléletformálását minél előbb meg kell kezdeni, hogy helyes értékrenddel és magatartásmintával lépjenek majd a nagybetűs életbe. A legjobb hely erre az iskolák falai közt van, ahol a gyermekeknek tartott állatvédelmi előadások, bemutatók a leghatásosabbak, mert megtörik az iskola nyújtotta monotonitást amellett, hogy játszva, állatokat simogatva taníthatják meg őket a helyes bánásmódra. Rengeteg bántalmazás

elkerülhető

lenne

megfelelő

környezettudatos

neveléssel,

egyszerűbb megelőzni a bajt, mint bekövetkeztekor felületi kezelésként szankciókat, büntetéseket kiróni tekintve ráadásul, hogy sok esetben nem lehetséges az elkövető nyomára bukkanni, vagy nincs az a hatalom, aki betartassa vele a törvényt és büntessen. Ezt a fajta megmozdulást rendkívül hasznosan tartom, de természetesen a leghasznosabb akkor lenne, ha a tananyag részét képezné az állatvédelmi ismeretek elsajátítása, erre azonban még várnunk kell.

51

5.3.6. Gerilla és vírusmarketing

A gerillamarketing alapvetően olyan marketinget takar, ami váratlan helyen és időben éri a fogyasztót, nem a jól megszokott fogyasztási körülmények között. A gerilla egyszeri megjelenést jelent, mivel pontosan egyediségével és meg nem ismétlésével tudja elérni a kívánt hatásfokot. A vírusmarketing ezzel szemben a nevéből is kikövetkeztethetően vírusként terjed, illetve terjesztik maguk a fogyasztók. Mindkettő marketing elemhez pusztán egy lényegi összetevő szükséges, mégpedig a kreatív ötlet. Ilyenfajta megmozdulással még nem igen találkoztunk Magyarországon, ebből adódóan talán bele kéne kezdeni gerilla vagy vírusmarketinggel népszerűsíteni az állatvédőket. Gondoljunk csak bele, hogy valójában adva vannak az elkötelezett aktivisták, vagy önkéntesek, egy nemes cél, és néhány aranyos állat, ebből azért akkora katasztrófa nem sülhet ki, nem igaz? Egy jól célzott ötlettel össze kell gyúrni a hozzávalókat, bevállalni valami meghökkentő, merész dolgot, és várni a hatást, ami biztosan nem fog elmaradni. A manapság egyre népszerűbb flashmob megmozdulást például remekül össze lehetne kapcsolni az állatvédelemmel. A flashmob, egy olyan több embert megmozgató esemény, ami néhány beépített személy közreműködésével forgalmas helyeken zajlik. Ez lehet táncos vagy zenés produkció, utóbbira példa a T-Mobile a Heathrow Terminálon bemutatott megmozdulása52. Nem ritkák az önszórakoztatásból szerveződő flashmobok, például párnacsaták, vagy egy forgalmas helyen egyszerre néhány percig tartó mozdulatlan megdermedés, amilyet a Külkereskedelmi Főiskola hallgatói is szoktak szervezni. Egy menhellyel rendelkező állatvédő alapítvány esetén tökéletesen el tudnék képzelni egy olyan nagyvárosokban rendezett flashmob sorozatot, aminek során kutyájukat sétáltató átlagos járókelők (álcázott önkéntesek) egyszerre elkezdenének egy produkciót, legyen az zenés, vagy táncos, de mindenképpen az esetlegesen még be is tanított kutyákkal a főszerepben.

52

The T-Mobile Welcome Back videó: http://www.youtube.com/watch?v=NB3NPNM4xgo, letöltve: 2011. november 17. 52

6. Primer kutatás 6.1. A kutatási célrendszer és módszer meghatározása Primer kutatásom célja a vizsgált célcsoport médiumfogyasztási szokásainak felmérése, és az állatvédelem iránti általános hozzáállás felderítése azon okból kifolyólag, hogy megtudjam, milyen eszközökkel lehetne hatékonyabban kommunikálni feléjük az állatvédők küldetését. Kutatási módszernek a kvantitatív, megkérdezésen alapuló online felületen közzétett kérdőív mellett döntöttem. Az online kérdőív szerkesztése szemben az offline, papír alapú kérdőívvel az általam választott témakörben különösen indokolt, ugyanis az előfeltevéseim szerint célcsoportom java része rendszeres internet-felhasználó, tehát hol máshol is tudnám elérni őket, mintsem a weben keresztül. A népszerű Facebook közösségi oldalon és különféle levelező listákon tettem közzé a kérdőívet. Kis mintanagyságot vettem alapul, hiszen esetemben már egy kisebb csoport véleménye is képes hűen tükrözni az általános gondolkodást. A kérdőívben összesen 17 kérdés szerepel, ezekből 12 fedi le a vizsgálni készült állatvédelem és marketing kapcsolatának témakörét, majd további 5 kérdés vonatkozik a kitöltő személyére. Véleményem szerint ennél több kérdést nem lett volna értelme feltenni, mert a túl hosszú kérdőív elkedvetleníti a kitöltőt, vagy egyszerűen csak megunja, korábban befejezi a kitöltést vagy a végére már kevésbé lesznek relevánsak a válaszai. A fent említett 12 kérdéssel úgy érzem, hogy sikerült fenntartani a célcsoport figyelmét. A kérdések közt zárt és nyitottak egyaránt előfordulnak, tartalmaznak egy választási lehetőséggel eldöntendő, illetve több választ is megjelölhető kérdéseket. A nemösszehasonlító skálán belül a Likert-skálát használtam több helyütt, a nyílt kérdéseknek pedig az egyéni vélemények kifejtése miatt láttam szükségét. A kérdőív végén találhatóak a demográfiai, személyes adatokra vonatkozó kérdések. A primer kutatásomhoz a fogyasztói piacot a következők szerint szegmentáltam: 0-17 éves fiatalok, nem teljes jogú felnőttek még, döntéseik erős szülői vagy baráti befolyás alatt állnak, nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, 53

18-30 éves fiatal felnőttek, tanulnak és/vagy dolgoznak, a családalapítás küszöbén állnak, többnyire rendelkeznek önálló jövedelemmel, nyitottak az újdonságokra, 31-50 éves felnőttek, kialakított egzisztenciával, tudatossággal rendelkezők, minden idejüket lefoglalja a munka és család, ritkán van hobbijuk, 51 év feletti korosztály, régóta dolgoznak, nyugdíjasok, tartózkodnak a változásoktól, békés, kihívásoktól mentes életet kívánnak. A választott célcsoportom a 18-30 éves fiatalok, akik tanulnak, rész- vagy teljes munkaidőben dolgoznak, értelmiségiek, legtöbbször határozott véleményük van mindenről, nem zárkóznak el az újításoktól, nyitott szemmel járnak, és az információ éhségük jellemzően nagy. Úgy gondolom, hogy a kérdőívben feltett kérdésekre ők tudnának a legnagyobb lelkesedéssel és őszinteséggel válaszolni, érdemes tehát őket megcélozni, hogy kiderítsem, milyen eszközökkel lehet őket a legkönnyebben elérni, és az állatvédelmi kérdéssel kapcsolatban érzékenyebbé tenni őket.

6.2. Hipotézisek felállítása A primer kutatásomhoz tartozó hipotézisek felállításához szükséges az állatvédelmi témában otthonosan mozognom, amit a szekunder kutatásom alatt sikerült is elérnem. Úgy gondolom, hogy rendelkezem annyi rálátással az általános hazai helyzetre, hogy ezek alapján a választott célcsoportomra vonatkozó előfeltevéseimet kifejtsem az alábbiakban. Hipotézis 1: a 18-30 év közötti célcsoport médiafogyasztási szokásainál egyértelműen az internet aktív használata dominál, ami arra utal, hogy elfogadják az internetes hirdetéseket, nem zavarja őket a jelenlétük, hanem inkább vevőek az üzenetére. Hipotézis 2: véleményem szerint az állatvédő reklámokról, egyúttal az állatvédelem egészéről elutasítóan, vagy közömbösen gondolkodnak, és szerintük nem érdemel nagyobb figyelmet az állatvédelem kérdésköre. Hipotézis 3: az internetes reklámmegoldásokban nagy lehetőséget látok az állatvédő szervezetek népszerűsítéséhez, ezért azt feltételezem, hogy az internetes megoldásokra különösen nyitott a vizsgált célcsoport, így ezen belül majdnem az összes felsorolt opció fel tudná kelteni az érdeklődésüket.

54

Hipotézis 4: az állatvédők által szervezett programok, események célcsoport által megítélt hatékonysága nem kellően magas, illetve a hazai állatvédő egyesületek, alapítványok, otthonok és ezek reklámjainak ismertsége kritikusan alacsony. Hipotézis 5: kényes téma a pénzadományok felhasználási módja, úgy gondolom, hogy erről szigorúan vélekednek a fogyasztók, nem szeretik, ha főként reklámra és nem az állatok megsegítésére megy el az adományozott pénzünk. Összességében egy olyan magatartási formát feltételezek az érintett célcsoport felől, ami inkább elutasító az állatvédelemmel szemben, mintsem támogatója úgy anyagilag, mint szellemileg. Azonban hiszem azt is, hogy a kor divatos marketing eszközeivel, főként az internet lehetőségeinek kiaknázásával megváltoztatható ez az attitűd.

6.3. A kérdőív kielemzése A kérdőív alapján az elsőként felállított hipotézisem egyik fele beigazolódott, azaz az internet használatának túlsúlya a többi médiumhoz képest erőteljesen jellemezte a célcsoportot. Több opció közül is választhattak, így az internetet a kitöltők 99 %-a jelölte be, jelentős többség, pontosan 64 % tájékozódik a televízióból, további 43 % pedig a rádióból is, elenyésző viszont a nyomtatott sajtóból informálódó fiatalok száma. Az első hipotézisben említett aktív internet használatot támasztja alá az a tény is, hogy a célcsoport 94 %-a naponta internetezik, és csupán 4 %-uk hetente többször, és még kevesebben hetente egyszer. Az internetes hirdetések kedveltségére vonatkozó kérdésre adott válaszok aránya azonban már kevésbé mutatott ennyire éles különbséget. Többségben azok vannak, akik nem szoktak figyelni a hirdetésekre, őket követik azok, akiket kifejezetten idegesítenek, illetve csupán a célcsoport 28 %-a kattint rá azokra a hirdetésekre, amik érdeklik őket. A megkérdezettek közül senki nem szereti a hirdetéseket, ami számomra meglepő adat volt, hiszen ezzel megcáfolódott azon hipotézisem, miszerint vevőek a hirdetésekre, és nem zavarja őket. Kérdőívemben kíváncsi voltam arra, hogy a célcsoport hogyan gondolkodik az állatvédelem egészéről, ezért megkérdeztem tőlük, hogy véleményük szerint érdemel-e nagyobb médiafigyelmet az állatvédelem kérdésköre. A többség igennel válaszolt.

55

1. sz. diagram

Kérdés az állatvédő reklámokról Forrás:https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQyU0dwcThaWGVybHNnQkE& hl=en_US&gridId=0#chart

A továbbiakban kértem, hogy indokolják meg, miért vagy miért nem érdemelne nagyobb figyelmet az állatvédelem. A döntő többség azon a véleményen volt, hogy érdemes nagyobb figyelmet fordítani az állatvédelemre, az indokok közt azonban eltérő válaszok születtek. Egyesek azt említették, hogy az állatokkal való bánásmód nem megfelelő, sok a bántalmazott, rossz körülmények között tartott és a kóbor állat hazánkban, nem szabadna, hogy feleslegesen szaporodjanak, viszont az emberek sajnos nincsenek tisztában az állatok jogaival, esetleg ha több figyelem irányulna az állatvédelemre, akkor az emberek jobban felmérnék a lehetőségeiket, mielőtt például házi kedvencet választanak. Egy megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy „nagyobb figyelmet érdemel mindaddig, amíg történnek állatkínzások”, más szerint pedig ebben a reklámok nem segítenek semmit. Néhány válaszadó szerint azért fontos kérdéskör ez, mivel az állatok nem tudnak szólni a saját nevükben, ezért nekünk kell nekik segíteni, az állatkínzókat pedig határozottabb eszközökkel kellene büntetni. Egy válaszadó azt mondta, hogy az állatvédelem érdemelne nagyobb médiafigyelmet, ugyanis „az állatvédelem állapota mindig egy társadalom fejlettségi (gazdasági és intelligencia) szintjét tükrözi”. Egy hasonló válaszban ennek megerősítését olvashatjuk, vagyis a mi érdekünk is, hogy ne pusztuljon el/ki annyi állat, ők is ugyanannyi figyelmet érdemelnének, mint az emberek, és egy érdekes gondolatmenet szerint „az állatok védelme, segítése, gondozása pozitívan hathatna az emberi kapcsolatokra”.

56

Nem az volt a célom ezzel a kérdéskörrel, hogy meggyőzzem a célcsoportot az állatvédelem fontosságáról, hanem véleményekre voltam kíváncsi, így sikerült mindkét „tábor” híveinek válaszait felsorakoztatni. Egy válaszadó azt írta, hogy ha az emberek nap mint nap találkoznának az állatvédelem témakörével, akkor talán jobban odafigyelnének rájuk, ennek a véleménynek mond ellent egy másik állítás, miszerint „a hírekben szerepel elég sokat és gyakran ez a témakör, nem szükséges több pénzt reklámra elpazarolni”. Valaki szerint vannak fontosabb problémák is ezekben a gazdaságilag válságos időkben, illetve egy hasonló vélemény szerint a természetvédelmen belül is vannak fontosabb problémák az állatvédelemnél, a válaszadó ezt az állítását a következőkkel indokolta: „Állatvédelem alatt legtöbbször a házi kedvencek védelmét, menhelyek támogatását értjük, de ettől szerintem sokkal fontosabb a vadak élőhelyének védelme, szaporodásuk támogatása, környezetszennyezés csökkentése. Ezek nyilván közvetetten állatvédelmi célok is, de véleményem szerint kevésbé tartoznak bele a mainstreambe.” A fenti válaszokból láthatjuk, hogy az előző fejezetben a célcsoport érdektelenségéről kimondott második hipotézisem megdőlt. Jóval nagyobb arányban voltak az állatvédelem iránt érdeklődő, annak nagyobb odafigyelést szentelni kívánó fiatalok, mint az elutasító véleménnyel rendelkezők. 2. sz. diagram

A legnépszerűbb internetes reklámfogás Forrás:https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQyU0dwcThaWGVybHNnQkE& hl=en_US&gridId=0#chart

A továbbiakban az internetes reklámozásban próbáltam megtalálni a legegyszerűbb utat a célcsoport szívéhez. Azt vizsgáltam, hogy melyik általam említett internetes megoldás keltené fel legjobban a figyelmüket az állatvédelem iránt. A legtöbb szavazatot a többi 57

lehetőséghez képest a népszerű webes portálokon közzétett állatvédelemmel foglalkozó cikkek ötlete kapta, összességében 64 % gondolta úgy, hogy érdekelné, illetve nagyon érdekelné őket az a lehetőség. A népszerű portálok alatt olyan honlapok értendőek, mint amelyeknek hírértéke meglehetősen magas, például a HVG vagy az Index.hu honlapja. A képzeletbeli ranglista dobogójára léphet még a videó blog ötlete, ami szintén több mindenkit érdekelt, mint akit kevésbé vagy egyáltalán nem. A legellenállóbb a hírlevelekkel szemben volt a célcsoport, 51 %-ukat nem érdekelné az effajta hirdetés, és pusztán 4 %-ot érdekelne nagyon. A kapott eredmények alapján készítettem egy összesített rangsort, hogy melyek azok a megoldások, amikre érdemes lenne gondolnia egy állatvédő szervezetnek, ha interneten szeretne megjelenni. A felállított hipotézisem kevésbé igazolódott be, jobb eredményekre számítottam, és többek közt nem gondoltam azt, hogy a hírlevél és az internetes hirdetések ilyen jelentéktelen érdeklődést váltanának ki, ellenben például a cikkíró vagy fotópályázatokkal. 3. sz. diagram

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%

nem tudja/nem válaszol

30%

nem érdekelné

20%

kevésbé érdekelné

10%

érdekelné

0%

nagyon érdekelné

Megoldások a népszerűség sorrendjében Saját diagram a forrás alapján: https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQyU0dwcThaWGVybHNnQkE&hl=en_ US&gridId=0#chart

58

A következőkben azt szerettem volna megtudni a célcsoporttól, hogy mennyire tartják hatékonynak az állatvédők által korábban alkalmazott, nem elsősorban internetes vonatkozású marketing megoldásokat. Hatékonyság szempontjából kellett a válaszadóknak Likert-skálán pontozni a felsorolt lehetőségeket. A leghatékonyabb reklámozási formának a sztárokkal való kampányolást tartották, a válaszadók 38 %-a ezt nagyon eredményesnek gondolta. A megkérdezettek 71 %-a inkább nem hatékonynak vélte a telefonos megkeresésen alapuló adománygyűjtést, ami a legkirívóbb arány az összes közül. A hipotézisemben a meglévő reklámozási formák célcsoport által megítélt alacsony hatékonyságát forszíroztam, ez az állításom azonban megdőlni látszik, ugyanis a rádiós reklámokon, szórólapok osztogatásán és a telefonos megkeresésen kívül a többi nyolc marketing megoldást arányaiban inkább hatékonynak vagy nagyon hatékonynak vélték. Az alábbi

diagramon

az

összes

lehetőséget

a

célcsoport

általi

eredménytelenség

feltételezésének sorrendjében ábrázoltam. A telefonos megkeresést és szórólapok osztását döntő többségben ítélték nem hatékony reklámmegoldásnak, és a grafikonon látható százalékok csökkenésével nőtt a tevékenységek vélt hatékonysága. 4. sz. diagram

80 70 60 50 40 30 20

A nem hatékonynak ítélt reklámmegoldások százalékos arányai

10 0

A nem hatékony reklámmegoldások Saját diagram a forrás alapján: https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQyU0dwcThaWGVybHNnQkE&hl=e n_US&gridId=0#chart

59

A diagramból jól kivehető, hogy az örökbefogadási programokat

és iskolai

oktatóprogramokat ítélik a legkevésbé nem hatásosnak. 5. sz. diagram

Hazai állatvédő reklámok ismertsége Forrás:https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQyU0dwcThaWGVybHNnQkE& hl=en_US&gridId=0#chart

A fenti ábrából kivehetjük, hogy a válaszadók csupán 33 %-a találkozott már hazai állatvédő szervezetek reklámjával, és ezen belül is csak kevesen tudtak felidézni reklámokat. A legismertebbek a személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlását kérő plakátok, televíziós

spotok,

amelyek

szomorú

sorsú

állatokat

mutatnak

be.

Felidéztek

állatmenhelyeknek szervezett adománygyűjtést, plakátot a metró aluljáróban, Nők Lapja újságban megjelent cikket, Facebook oldalakat, húsvétkor levetített nyulak ajándékozására vonatkozó reklámot, WWF hírlevelet. Az állatvédő szervezetek ismertsége az előfeltevéseimnek megfelelően a várható alacsony szintet hozta, a válaszadók kevesebb, mint fele tudott minimum egy szervezetet megemlíteni. Közülük a legtöbben a Rex Kutyaotthon Alapítványt és a Noé Állatotthont írták, valamint a Herosz Egyesületet és a Négy Mancs Alapítványt, de néhányan a Hortobágyi Madárparkot, és a székesfehérvári Vadmadárkórházat is mondták. Csekély említést kapott a Fehérkereszt Állatvédő Liga, a Szomorú Szív Állatmentő Szolgálat, az Állatbarát Alapítvány, a Lelenc Kutyamentő Egyesület, Alpha Segítő Kéz Alapítvány, Állat és Ember Egyesület és többek közt még a Vigyél Haza Alapítvány is, illetve egy-kettő helyi menhelyet is említettek. Utolsó hipotézisem a pénzadományokra vonatkozik, amiről véleményem szerint szűkmarkúan vélekedik a célcsoport és szeretik, ha arra megy el az adományozott pénzük, amire szánták, nem pedig reklámtevékenységre.

60

Arra a kérdésre, hogy megéri-e az állatvédőknek reklámra költeni, a célcsoport 61 %-a válaszolt igennel, azzal a feltétellel, hogy több pénz maradjon az ügyre, és minél kevesebb menjen el a reklámokra. További 25 % gondolta úgy, hogy megéri reklámra költeniük, mert így nagyobb nyilvánosságot kapnak, és több adomány folyik majd be. Mindössze 66% volt azon a véleményen, hogy nem éri meg reklámra költeni, mert elvárják, hogy ha adományoznak, akkor az egész összeg a küldetésre fordítódjon, illetve a másik 6 % szerint azért nem éri meg, mert aki akar adományozni, az reklám nélkül is megtalálja az adott szervezetet. Tehát a válaszok alapján a hipotézisemet teljes mértékben el lehet vetni, a célcsoport szerint összességében, ha mértékletesen is, de megéri reklámra költeni. Előzetes hipotézis felállítása nélkül, pusztán a célcsoport kreativitását előhívva kíváncsi voltam arra, hogy ha ők egy állatvédő szervezet marketingesei lennének, akkor milyen eszközökkel és módon próbálnának nagyobb népszerűségre szert tenni, illetve mivel bírnák rá az embereket az állatvédelem támogatására. Többek szabadjára engedték fantáziájukat, és egészen kreatív ötletek is születtek. Ezeket a megközelítési módokat jellegük szerint szétbontva az alábbi csoportokba soroltam: Sokkolás: voltak, akik azon a véleményen voltak, hogy sokkoló képeket, videókat kellene

mutatni,

minél

drasztikusabb

eszközökkel

megdöbbenteni,

megbotránkoztatni az embereket, hogy rájöjjenek a probléma súlyosságára, Tájékoztatás: mások a szélesebb körű tájékoztatás eszközével élnének, iskolai programokat, táborokat szerveznének, vagy az állatvédelemről tartanának tájékoztató filmeket, műsorokat, Hivatkozás: egy viszonylag szűk csoport mondta, hogy kizárólag az állatvédők eddigi sikeres akcióit felsoroló, bemutató kampányok lennének sikeresek, „semmi más nem lesz hiteles”. Párhuzam: egy érdekes, de már nem eredeti ötlet alapján egy ember bántalmazása és egy állat bántalmazása közt vonnának párhuzamot, így döbbentenék rá a hallgatóságot, hogy az állatnak is ugyanúgy fáj, őt viszont kevesebben sajnálják. Hasonló kontrasztot jelenített meg egy válaszadó: „egy ölben fogott kiskutya képét egy koszos elhanyagolt kutya mellé raknám egy plakáton”. Hasznosság: egy másik csoport véleménye szerint az állatok hasznosságát kéne hangsúlyozni, ami lehet gazdasági haszon, vagy életmentő tulajdonság, de egy állat nyújthat vigaszt, és lehet barát is. 61

Pozitív: akadtak, akik pozitív hangvételű kampányt csinálnának, ami egy kedves lényként ábrázolná az állatokat, kiemelnék jó tulajdonságaikat, szeretetéhségüket, és kedves képekkel ezekre fókuszálnának. Szívügy: néhányan a szívükön keresztül fognák meg az embereket, megható történeteket mutatnának kihalás szélére került fajokról filmekben és plakátokon, vagy sanyarú sorsú állatokkal példálóznának, és az együttérzésre alapoznák a marketinget. Tények: valaki elsősorban konkrétan az örökbefogadásra vagy adományozásra hívná fel a figyelmet különféle cselekvésre felszólító reklámokkal. Megelőzés: volt, aki szerint csak tüneti kezelés a menhelyekbe pumpálni a pénzt, sokkal inkább a megelőzésre kellene hangsúlyt fektetni, tehát például az oktatásra és megfelelő tájékoztatásra. Sztárok: többen láttak lehetőséget a celebek szerepeltetésében, a népszerűsítés érdekében rendezvényekre invitálásukban. Összességében elmondhatom, hogy a célcsoport kérdőívre adott válaszaival meg vagyok elégedve, egyes hipotéziseim megdőltek, mások pedig beigazolódtak, de mindenképpen nagyon tanulságosnak értékelem a kutatómunkát, ami egy csepp reményt ébresztettem bennem az állatvédelem jelenlegi képével, megítélésével és jövőbeli lehetőségeivel kapcsolatosan.

62

7. Összegzés „Szerintem a társadalom fejlettségének a jele az, hogy hogyan bánunk az állatokkal.”53 Bátran kijelenthetem, hogy szakdolgozatommal már eleve azzal, hogy ilyen témával foglalkoztam, elértem a célomat, ami legfőképpen az állatvédelmi téma iránti figyelem felkeltése volt. A szakdolgozatot személyes benyomásaim szerint képzeletben két részre osztottam, az első részében, azaz az első fejezetekben kifejezetten negatív véleményen voltam, úgy gondoltam, hogy a társadalom nem kellően érett még ahhoz, hogy az állatvédelmi témát a megfelelő helyen és módon kezelje, és az egyének fontossági sorrendjében előkelőbb helyet kapjon. A második részben, a primer kutatás elkészítését követően, a célcsoport válaszai alapján azonban egészen más véleményre jutottam, rá kellett döbbennem, hogy kissé eltúlzóan láttam annyira borúsnak a helyzetet, holott a fiatalok egészen reménytelien vélekednek az állatvédelemről, az eddigi kampányokat is többségében sikeresnek látják, és bizony nekik is lennének ötleteik a téma hangsúlyozására. A nonprofit szektor elemzéséből megállapíthattam, hogy a szektor egyre inkább bővülni látszik Magyarországon, annak ellenére, hogy az állami támogatások aránya csökkenő tendenciát mutat. Több figyelmet érdemelne a magánadományozás és önkéntes munka során hajtott haszon megbecsülése is. Az állatvédelem témája aktualitásában nem kérdőjelezhető meg, hiszen az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével ismét középpontba kerültek az állatvédők. Egy valóságos kép kialakítása érdekében az állatvédők tevékenységének elemzése kulcsfontossággal bír, csak ezek megvizsgálásával tudtam a jelenlegi helyzet alapján elkészíteni primer kutatásomat, ami gyakorlatias megközelítésben ölelte át az állatvédelem egészét. Azt a következtetést vonhatom le szakdolgozatom egészére nézve, hogy az állatvédelem kérdésköre még egyáltalán nem lezáratlan ügy, folyamatosan újabb törvénymódosítással igyekeznek szabályozni az állattartást és állatkínzást, ugyanakkor nem kifizetődő előre 53

Bozsik Yvette: Szőrmeipar. Fauna Egyesület honlapja: http://www.fauna.hu/eredmenyeink/szormeipar/, letöltve: 2011. november 14. 63

leírni sem az állatvédelem szintjét hazánkban. Ehelyett, amennyire csak lehet, érdemes minden érintett témában, történetben a pozitívumot keresni, ha mást nem, oktató célzattal hangot adni neki, hogy ezzel is jobb belátásra bírjuk az embereket, és a lehető legreálisabban, de semmiképpen sem pesszimistán lássák a hazai helyzetet.

64

8. Mellékletek 8.1. Irodalomjegyzék Könyves források 1)

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

preambuluma; 1. fejezet 1. §; 3. §. 2)

2004. évi X. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a

hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról 2. §. 3)

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, VI. fejezet: a jogi személyek

egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések, 8./ 61. §; 11./ 74/A. §. 4)

HARSÁNYI

Dávid,

KOSARAS

Klaudia

(2006):

Újszerű

marketingkommunikációs eszközök. Budapesti Gazdasági Főiskola, Magyar Tudomány Napja, 220.oldal. In: Tudományos Évkönyv 2006, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar házinyomdája, 2007. 5)

MÁRAI Sándor (1943): Füves könyv. Révai Kiadó, Budapest, 77.oldal

6)

VERES Zoltán (2009): A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Akadémiai Kiadó Zrt.,

Budapest, 507-8-9.oldal [Pavluska 2003, 123.] Internetes források 1)

Allatkert.network.hu

honlap:

Állatkertek

network

oldala,

blogja:

http://allatkert.network.hu/blog, letöltve: 2011. november 15. 2)

Allatkertialapitvany.hu honlap: a) Alapítvány a Budapesti Állatkertért (2011):

http://www.allatkertialapitvany.hu/zoo.php?pIdx=4&showID=9, letöltve: 2011. november 13. 3)

Allatkertialapitvany.hu honlap: b) Alapítvány a Budapesti Állatkertért (2011):

Karácsonyi

örökbefogadás.

http://www.allatkertialapitvany.hu/zoo.php?pIdx=4&cikkID=245,

letöltve:

2011.

november 13. 4)

Allatbarat.hu

honlap:

Állatbarát

Alapítvány:

http://www.allatbarat.com/alapitvany/3, letöltve: 2011. november 13.

65

5)

Aska.hu honlap: Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány Az Elhagyott És Beteg

Állatokért: http://www.aska.hu/, letöltve: 2011. november 13. 6)

Cicaotthon.blog.hu: A szegedi cicamentők cicái: http://cicaotthon.blog.hu/, letöltve:

2011. november 13. 7)

Faunaalapitvany.hu

honlap:

a)

Fauna

Alapítvány:

Terveink

2011-re.

http://www.faunaalapitvany.hu/2011/2011.html, letöltve: 2011. november 13. 8)

Faunaalapitvany.hu

honlap:

b)

Fauna

Alapítvány:

http://www.faunaalapitvany.hu/kutyasfilm.html, letöltve: 2011. november 13. 9)

Fauna.hu honlap: Fauna Egyesület: http://www.fauna.hu/hello/fauna-egyesulet/,

letöltve: 2011. november 13. 10)

Fauna.hu:

Szőrmeipar:

Bozsik

Yvette

nyilatkozata,

http://www.fauna.hu/eredmenyeink/szormeipar/, 2011. november 13. 11)

Facebook

honlap:

a

500.000-en

Kutya

(EB)

adó

ellen:

https://www.facebook.com/pages/500000-en-a-Kutya-EB-ad%C3%B3ellen/184609774959582, letöltve: 2011. november 20. 12)

Futrinkautca.hu honlap: Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport

Egyesület, http://www.futrinkautca.hu/bemutatkozas.html, letöltve: 2011. november 13. 13)

Galpetshop.hu honlapja: Gál pet shop, kutyatáp és állateledel webáruház:

http://www.galpetshop.hu/, 2011. november 12. 14)

Herosz.hu honlap: Herman Ottó Magyar Országos Állat-és Természetvédő

Egyesület

honlapja:

http://www.herosz.hu/index.php?language=hun&page=szoveg_full&id=65&db=rolunk, letöltve: 2011. november 13. 15)

Ksh.hu honlap: Statisztikai tükör (2010): A nonprofit szektor legfontosabb

jellemzői

2009-ben.

Központi

Statisztikai

Hivatal

honlapja

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf

alapján: letöltve:

2011. november 1. 16) ritkán

Kutya.hu honlap: a) Barba Rafael Péter: Amiről újra és újra szólni kell, és amiről beszélünk.

2011.március

5.,

letöltve:

2011.november

2.

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4609 17)

Kutya.hu honlap: b) Mirtse Áron (2006): Állatvédelem napjainkban, Tóth

Zsigmond írása. http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4698, letöltve: 2011. november 15. 18)

Lelenc.hu honlap: Lelenc Kutyamentő Egyesület blog oldala, Tanyanapló:

http://lelenc.hu/tanyanaplo.php, letöltve: 2011. november 15. 66

19)

Mcmaster honlap: Thomas HOBBES (1651): Leviathan. Green Dragon, London.

Internetes megjelenése: http://socserv.mcmaster.ca/econ/ugcm/3ll3/hobbes/Leviathan.pdf, az idézet latinul: homo homini lupus, letöltve: 2011. november 14. 20)

Menhely.eu

honlap:

Menhely

az

Állatokért

Alapítvány:

http://www.menhely.eu/?r=21, letöltve: 2011. november 13. 21)

Medveotthon.hu honlap: A Medveotthon Fejlesztéséért Alapítvány honlapja

alapján: http://medveotthon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15&Itemid=16, letöltve: 2011. november 13. 22)

Noeallatotthon.hu

honlap:

Noé

Állatotthon

Alapítvány:

Szaporítótelepről

kutyaparadicsomba, 2010. http://noeallatotthon.hu/index.php?pid=2&cid=883, letöltve: 2011. november 16. 23)

MTV Videótár honlap: Beperelték a Négy Mancs Alapítványt. 2011. október 7.,

letöltve:

2011.

október

29.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/10/07/21/Bepereltek_a_Negy_Mancs_Alapitvanyt.asp x 24)

Origo.hu honlap: Egy agresszív tacskó is veszélyes lehet az új törvény alapján, Dull

Szabolcs írása, 2011. november 15.,

http://www.origo.hu/itthon/20111115-tobb-kobor-

kutya-lehet-az-utcan-ha-az-onkormanyzatok-kivetik.html, letöltve: 2011. november 20. 25)

Parlament.hu: T/4247/57. számú egységes javaslat az állatok védelméről és

kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához. 2011. évi … törvény az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról, http://www.parlament.hu/irom39/04247/042470057.pdf, , letöltve: 2011. november 11. 26)

Pet-ak.hu honlap: PET Állat-és Környezetvédelmi Egyesület: http://www.pet-

ak.hu/, letöltve: 2011. november 13. 27)

Pte.hu honlap: PAVLUSKA Valéria: A marketing sajátos természete a nonprofit

szervezetekben, http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=662, letöltve: 2011. október 22. 28)

Pedigree

honlap:

Örökbefogadási

program:

http://pedigreeorokbefogadas.hu/program/orokbefogadasi_program, letöltve: 2011.október 30. 29)

Plakatkommando.hu

honlap:

Plakátkommandó

Alapítvány

honlapja:

http://www.plakatkommando.hu/bemut.html, letöltve: 2011. november 13. 67

30)

Roti.hu honlap: Rottweilervilág: http://www.roti.hu/sos, letöltve: 2011. november

12. 31)

Veszpremiallatvedok.hu

Veszprémi

honlap:

Állatvédő

Egyesület:

http://veszpremiallatvedok.hu/index.php?mid=8, letöltve: 2011. november 13. 32)

Vizslanaplo.blogspot.com: Vizsla Napló: http://vizslanaplo.blogspot.com/, letöltve:

2011. november 13. 33)

Youtube.com

PETA

honlap:

reklám

a

Superbowl-on:

http://www.youtube.com/watch?v=siWWlgDbAgs&feature=player_embedded,

letöltve:

2011. november 16. 34)

Youtube.com

honlap:

The

T-Mobile

Welcome

Back

videó:

http://www.youtube.com/watch?v=NB3NPNM4xgo, letöltve: 2011. november 17. 35)

Zug.hu honlap: Orpheus Állatvédő Egyesület: 2004. évi X. törvény -

bűncselekmény

lett

az

állatok

kínzása!

http://zug.hu/hir/2004-evi-x-torveny--

buncselekmeny-lett-az-allatok-kinzasa_1831.php, letöltve: 2011. november 15.

68

8.2. Ábrajegyzék 1. sz. ábra ............................................................................................................................. 10 A nonprofit szektor fejlődése 2009-ig ................................................................................. 10 Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf ..... 10 1. sz. táblázat ....................................................................................................................... 11 Nonprofit szervezetek száma és bevétele ............................................................................ 11 Saját táblázat a forrás alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg005a.html?652 ............... 11 2. sz. táblázat ....................................................................................................................... 14 Nonprofit szervezetek bevételi forrásai ............................................................................... 14 Saját táblázat a forrás alapján: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg005b.html?673 .............. 14 2. sz. ábra ............................................................................................................................. 14 A bevételek forrás szerinti megoszlása ............................................................................... 14 Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit09.pdf ..... 14 3. sz. ábra ............................................................................................................................. 21 Indokolatlan állatkínzás ....................................................................................................... 21 Forrás: http://hvg.hu/itthon/20111111_vasvillaval_tamadt_kutyara................................... 21 4. sz. ábra ............................................................................................................................. 30 Állat és Ember Egyesület - banner ...................................................................................... 30 Forrás: http://www.allatesember.hu/index_hu.php ............................................................. 30 5. sz. ábra ............................................................................................................................. 32 Sérülékeny küldemény matrica ........................................................................................... 32 Forrás: http://fauna.hu/wp-content/uploads/2010/09/serulekeny_matricak.pdf .................. 32 6. sz. ábra ............................................................................................................................. 33 Magyar vizsla fajtamentő csoport pólója............................................................................. 33 Forrás: http://www.futrinkautca.hu/polo.html ..................................................................... 33 7. sz. ábra ............................................................................................................................. 34 Futrinka Egyesület - adó 1% ............................................................................................... 34 Forrás: http://www.futrinkautca.hu/ado1.html .................................................................... 34 8. sz. ábra ............................................................................................................................. 36 Herosz Állatotthon Állati Nyílt Napja ................................................................................. 36

69

Forrás: Fejér Megyei Hírlap, 142. sz. 3. oldal, 2011. június 20., cikk: Házi Péter: Menhely: állati jó nap volt ................................................................................................................... 36 9. sz. ábra ............................................................................................................................. 37 Szegedi Cicamentők egyik bannerje.................................................................................... 37 Forrás: http://szegedicicamentok.lapunk.hu/?modul=hirlevel ............................................ 37 1. sz. diagram ....................................................................................................................... 56 Kérdés az állatvédő reklámokról ......................................................................................... 56 Forrás:https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQy U0dwcThaWGVybHNnQkE&hl=en_US&gridId=0#chart ................................................ 56 2. sz. diagram ....................................................................................................................... 57 A legnépszerűbb internetes reklámfogás ............................................................................. 57 Forrás:https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQy U0dwcThaWGVybHNnQkE&hl=en_US&gridId=0#chart ................................................ 57 3. sz. diagram ....................................................................................................................... 58 Megoldások a népszerűség sorrendjében ............................................................................ 58 Saját diagram a forrás alapján: https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQyU0dwc ThaWGVybHNnQkE&hl=en_US&gridId=0#chart ............................................................ 58 4. sz. diagram ....................................................................................................................... 59 A nem hatékony reklámmegoldások ................................................................................... 59 Saját diagram a forrás alapján: https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQyU0dwc ThaWGVybHNnQkE&hl=en_US&gridId=0#chart ............................................................ 59 5. sz. diagram ....................................................................................................................... 60 Hazai állatvédő reklámok ismertsége .................................................................................. 60 Forrás:https://docs.google.com/spreadsheet/gform?key=0AiZqXmsofAfLdEtCQVF0TnQy U0dwcThaWGVybHNnQkE&hl=en_US&gridId=0#chart ................................................ 60

70

8.3. Kérdőív kivonat Marketing & állatvédelem

71

72

73

74

75